KURZUS: Pénzügytan II. (Állami pénzügyek)

MODUL: I. modul: Az állam és a gazdaság. Elméleti alapok

2. lecke: A jólét mérésének elvei

A lecke megoldásához szükség lesz arra, hogy a mikroökonómiai ismereteiket is felfrissítsék. Egyszerűbb számításokat is fogunk végezni, ezért nem árt, ha előkészíti a számológépet is.

Tananyag: Solt Katalin - Kovács Gábor - Limpók Valéria (2009): Pénzügytan II., Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2. fejezet (A jólét mérésének elvei), 17-28. oldal.

A lecke kulcsfogalmai

Pareto-optimum
Pareto-hatékonyság
hasznosság-lehetőség görbe

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!

  • Keresse ki a 2. lecke anyagából a Pareto-hatékonyságra adott meghatározásokat, és jegyezze meg, hogy az egyes meghatározásokat milyen helyzetben és milyen elemzésre használjuk!
  • Tanulmányozza figyelmesen a parciális piaci egyensúlyi helyzetet, különös tekintettel annak jóléti vonatkozásaira!
  • Nézze át az 1. mintafeladatot, számolja át, jegyezze meg a felhasznált összefüggéseket!
  • Ismételje át az általános egyensúly jellemzőit! Ehhez segítséget ad a szövegben lévő összefoglaló és a 2. mintafeladat
  • Tanulja meg a hasznosság-lehetőség görbe definícióját és elemezze a tananyagban szereplő 2.3. ábrát!
  • Figyelmesen kövesse végig és számolja át a 3. mintafeladatot! Ha szükséges, vegye elő a mikroökonómia tankönyvet!
  • Olvassa el figyelmesen a tananyag 2.2.2. A hasznosság-lehetőségek határa és a jólét növekedése című részt! Készítsen vázlatot: milyen lehetséges helyzetek alakulhatnak ki egy kormányzati intézkedés hatására a jólét változása szempontjából!
  • Tanulmányozza a fenti szövegrészben lévő 2.5. és 2.6. ábrát, és próbáljon vázlatot készíteni egy olyan esetről, amikor B szereplő helyzete javul és A helyzete romlik.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • kiválasztani különböző meghatározások közül a Pareto-hatékonyság megfelelő értelmezését,
  • eldönteni egy piaci helyzetről, hogy az megfelel-e a Pareto-optimumnak,
  • kiszámítani egy termék piacán keletkező fogyasztói és termelői többletet, illetve azok változásait;
  • felismerni az általános egyensúly jellemzőit;
  • grafikus ábra egyes pontjait értelmezni;
  • a hasznosság-lehetőség görbe hiányos definícióját kiegészíteni;
  • a hasznosság-lehetőségek különböző pontjait értékelni a Pareto-optimum alapján;
  • a jövedelemkompenzáció mértékét kiszámítani Slutksky vagy Hicks módszerével;
  • kiválasztani egy jóléti intézkedés hatásának lehetséges kimenetei közül azt, amelyik bizonyosan a társadalmi jólét növekedéséhez vezet;
  • felismerni egy ábrán, hogy a megvesztegetés vagy a kompenzáció lehetősége áll-e fenn.
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbi meghatározások közül melyik érvényes a parciális piaci egyensúlyra?
A társadalmi jólét akkor maximális, ha az egyik egyén helyzete már csak úgy javítható, ha valamely másik egyén helyzete romlik.
Ha valamely egyén helyzete javul, miközben a másik helyzete nem változik, akkor a társadalmi jólét növekszik.
A csere szerződési görbéje mentén minden pont azonos társadalmi jólétet biztosít.
2. Válassza ki az alábbiak közül azokat a piaci helyzeteket, amelyek biztosan nem Pareto-optimálisak!
A vállalatok az adott termék piacán nem realizálnak gazdasági profitot.
Tökéletes versenyben a piaci ár magasabb, mint a reprezentatív vállalat fedezeti pontjához tartozó határköltség.
A piaci keresleti ár megegyezik a piaci kínálati árral.

3. Egy termék piacán tökéletes verseny van. Az adott piacon a reprezentatív fogyasztó inverz keresleti függvénye: P=202d . A vevők száma a piacon 100. A reprezentatív vállalat kínálati görbéje: P=10+0,3s . Az eladók száma 10. Tegyük fel, hogy a piaci termék bébiétel. A kormány a kisgyermekes családok helyzetének javítása, valamint gyermekvállalási kedv fokozása érdekében megnöveli a gyermekgondozási díj összegét. Így a bébiétel-fogyasztók jövedelme növekszik, a keresleti függvényük jobbra tolódik. Az új helyzetnek megfelelő piaci keresleti függvény: P=220,02D , miközben a kínálat változatlan.

3/a. Határozza meg, hogyan változik a piaci egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség!

Az új piaci egyensúlyi ár:
Az új egyensúlyi mennyiség:

3/b. Állapítsa meg, hogyan hat ez a változás a fogyasztók és a termelők jólétére!

A fogyasztói többlet az új helyzetben:
A termelői többlet az új helyzetben:
A fogyasztói többlet változása: (a változás irányát a számérték előjelével jelezze!)
A termelői többlet változása: (a változás irányát a számérték előjelével jelezze!)

Segítség a megoldáshoz:
A fogyasztói többlet meghatározásához elsőként szükséges az egyensúlyi mennyiség (240). Ezt követően ki kell számolni a keresleti görbe tengelymetszetének (22) és az egyensúlyi árnak (17,2) a különbségét, ami esetünkben 22-17,2=4,8. A fogyasztói többlet a keresleti görbe alatti háromszög területe, tehát 240*4,8/2=576.
A termelői többlet meghatározásához szükséges elsőként az egyensúlyi mennyiség (240). Ezt követően ki kell számolni az egyensúlyi árnak (17,2) és a kínálati görbe tengelymetszetének (10) a különbségét, ami esetünkben 17,2-10=7,2. A termelői többlet a kínálati görbe alatti háromszög területe, tehát 240*7,2/2=864.

3/c. A Pareto-hatékonyság értelmében a társadalmi jólét:
javult
romlott
nem változott
4. Az alábbi összefüggések közül melyek érvényesek az általános egyensúlyban?
MR S x/y A =MR S x/y B
MR S x/y A =MR T x/y B
MR S x/y =MRT S x/y
MRT S K/L x =MR S K/L y
5. Az alábbi ábrán megjelöltünk néhány pontot. Az ábra után talál néhány meghatározást. Írja a meghatározások mellé azon pont betűjelét, amelyikre a meghatározás Ön szerint érvényes!



A két egyén számára rendelkezésre álló maximális x mennyisége:
Az A egyén számára maximálisan rendelkezésre álló x:y kombináció:
A csere szerződési görbéje:
A B egyén számára maximálisan rendelkezésre álló x:y kombináció:

6. Írja be az alábbi meghatározásba a hiányzó szót!

A hasznosság-lehetőség határa azon hasznosság-kombinációk, amelyek mellett az egyik egyén minden hasznossági szintjéhez hozzárendeljük a másik egyén adott körülmények között elérhető hasznossági szintjét.

7. Az ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!



A C ponthoz képest Pareto-hatékonyság értelemében rosszabb kombináció:
A C ponthoz képest a Pareto-hatékonyság változása nem ítélhető meg:

8. Egy fogyasztóról tudjuk, hogy közömbösségi görbéinek egyenlete U=4xy . Az induló helyzetben x termék ára 20 egység, az y ára 50, és a fogyasztónak 10000 egység jövedelem áll rendelkezésére. A termék ára a következő időszakban a kétszeresére növekszik. Ha a kormány azt szeretné, hogy az érintett jövedelem-tulajdonos jóléti helyzete ne változzon, akkor mekkora jövedelem-kompenzációt kell fizetnie Slutsky, és mekkorát Hicks módszere szerint?

Az induló helyzetben az optimális választás: x = y =
A jövedelemkompenzáció mértéke Slutsky módszerével:
A jövedelemkompenzáció mértéke Hicks módszerével: (egy tizedesjegy pontossággal)

Segítség a megoldáshoz:
Elsőként az induló mennyiségeket kell meghatározni: az y képlete a költségvetési egyenesből (10000=20x+50y) kifejezhető, felírható. Az y képletét beírva a hasznossági függvénybe egy másodfokú egyenletet kapunk x-re, ennek kell meghatározni az első deriváltját és nullával egyenlővé tenni. Ebből x kiszámolható.
Slutsky: A kompenzáció mértéke megegyezik x és az árváltozás szorzatával, tehát 250*20=5000

9. Egy kormány azt tervezi, hogy vámot vet ki valamely fogyasztási cikkre, aminek következtében az adott termék hazai termelőinek jóléte növekszik, míg a fogyasztók helyzete romlik. A termelők többet tudnak eladni, mert csökken az import-verseny, a fogyasztók viszont drágábban tudnak vásárolni, mert a vám növeli a termék árát. A kormány szakértői megvizsgálják, hogy az intézkedés hogyan érinti a társadalmi jólétet. Az alábbiak közül melyik esetben fogják javasolni a vám bevezetését?
Ha a termelők helyzete éppen annyival javul, amennyivel a fogyasztók helyzete romlik.
Ha a termelők hasznosság-javulása meghaladja a fogyasztók hasznosság-csökkenését.
Ha a termelők nem tudják kompenzálni a fogyasztókat.

10. Az alábbi ábrán az előző feladat lehetséges jóléti kimeneteit ábrázoltuk. A B szereplő képviseli a termelőket, A pedig a fogyasztókat. Az ábrán C az induló helyzetet illusztrálja, H1 a vám bevezetése előtti hasznosság-lehetőség görbe, H2 pedig a vám bevezetése utáni helyzet. A vám bevezetése után a szereplők az E pontba kerülnek.

10/a. Növekszik-e a társadalmi jólét az intézkedés hatására?
igen
nem
10/b. A jólét változását a...
megvesztegetés lehetősége igazolja.
kompenzáció lehetősége igazolja.