KURZUS: Pénzügytan II. (Állami pénzügyek)
MODUL: I. modul: Az állam és a gazdaság. Elméleti alapok
2. lecke: A jólét mérésének elvei
A lecke megoldásához szükség lesz arra, hogy a mikroökonómiai ismereteiket is felfrissítsék. Egyszerűbb számításokat is fogunk végezni, ezért nem árt, ha előkészíti a számológépet is. | |
Tananyag: Solt Katalin - Kovács Gábor - Limpók Valéria (2009): Pénzügytan II., Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2. fejezet (A jólét mérésének elvei), 17-28. oldal. | |
A lecke kulcsfogalmai | |
Pareto-optimum | |
Tevékenységek | |
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére! | |
| |
Követelmények | |
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | |
|
Önellenőrző kérdések | ||||||||
1. Az alábbi meghatározások közül melyik érvényes a parciális piaci egyensúlyra?
![]() | ||||||||
2. Válassza ki az alábbiak közül azokat a piaci helyzeteket, amelyek biztosan nem Pareto-optimálisak!
![]() | ||||||||
3. Egy termék piacán tökéletes verseny van. Az adott piacon a reprezentatív fogyasztó inverz keresleti függvénye: . A vevők száma a piacon 100. A reprezentatív vállalat kínálati görbéje: . Az eladók száma 10. Tegyük fel, hogy a piaci termék bébiétel. A kormány a kisgyermekes családok helyzetének javítása, valamint gyermekvállalási kedv fokozása érdekében megnöveli a gyermekgondozási díj összegét. Így a bébiétel-fogyasztók jövedelme növekszik, a keresleti függvényük jobbra tolódik. Az új helyzetnek megfelelő piaci keresleti függvény: , miközben a kínálat változatlan. | ||||||||
3/a. Határozza meg, hogyan változik a piaci egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség! Az új piaci egyensúlyi ár: ![]() | ||||||||
3/b. Állapítsa meg, hogyan hat ez a változás a fogyasztók és a termelők jólétére! A fogyasztói többlet az új helyzetben: ![]() | ||||||||
3/c. A Pareto-hatékonyság értelmében a társadalmi jólét:
![]() | ||||||||
4. Az alábbi összefüggések közül melyek érvényesek az általános egyensúlyban? ![]() | ||||||||
5. Az alábbi ábrán megjelöltünk néhány pontot. Az ábra után talál néhány meghatározást. Írja a meghatározások mellé azon pont betűjelét, amelyikre a meghatározás Ön szerint érvényes!
![]() | ||||||||
6. Írja be az alábbi meghatározásba a hiányzó szót! A hasznosság-lehetőség határa azon hasznosság-kombinációk, amelyek mellett az egyik egyén minden hasznossági szintjéhez hozzárendeljük a másik egyén adott körülmények között elérhető hasznossági szintjét. ![]() | ||||||||
7. Az ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!
![]() | ||||||||
8. Egy fogyasztóról tudjuk, hogy közömbösségi görbéinek egyenlete . Az induló helyzetben x termék ára 20 egység, az y ára 50, és a fogyasztónak 10000 egység jövedelem áll rendelkezésére. A termék ára a következő időszakban a kétszeresére növekszik. Ha a kormány azt szeretné, hogy az érintett jövedelem-tulajdonos jóléti helyzete ne változzon, akkor mekkora jövedelem-kompenzációt kell fizetnie Slutsky, és mekkorát Hicks módszere szerint? Az induló helyzetben az optimális választás: x = y = ![]() | ||||||||
9. Egy kormány azt tervezi, hogy vámot vet ki valamely fogyasztási cikkre, aminek következtében az adott termék hazai termelőinek jóléte növekszik, míg a fogyasztók helyzete romlik. A termelők többet tudnak eladni, mert csökken az import-verseny, a fogyasztók viszont drágábban tudnak vásárolni, mert a vám növeli a termék árát. A kormány szakértői megvizsgálják, hogy az intézkedés hogyan érinti a társadalmi jólétet. Az alábbiak közül melyik esetben fogják javasolni a vám bevezetését?
![]() | ||||||||
10. Az alábbi ábrán az előző feladat lehetséges jóléti kimeneteit ábrázoltuk. A B szereplő képviseli a termelőket, A pedig a fogyasztókat. Az ábrán C az induló helyzetet illusztrálja, H1 a vám bevezetése előtti hasznosság-lehetőség görbe, H2 pedig a vám bevezetése utáni helyzet. A vám bevezetése után a szereplők az E pontba kerülnek. | ||||||||
| ||||||||
10/a. Növekszik-e a társadalmi jólét az intézkedés hatására?
![]() | ||||||||
10/b. A jólét változását a...
![]() |