KURZUS: Pénzügytan II. (Állami pénzügyek)

MODUL: IV. modul: Államháztartási hiány és adózás

11. lecke: Az adóztatás elméleti hatásai

Ebben a leckében alkalmazni fogjuk azokat az ismereteket, amelyeket a kormányzati beavatkozás jóléti hatásairól a 2. leckében tanultak, illetve szükségük lesz bizonyos makroökonómia és mikroökonómiai ismeretek felelevenítésére is. Ha tudásuk nem elég biztos, készítsék elő ezeket a tankönyveket is.

Tananyag: Solt Katalin - Kovács Gábor - Limpók Valéria (2009): Pénzügytan II., Universitas-Győr Nonprofit Kft., 12. fejezet (Az adóztatás elméleti hatásai), 108-115. oldal.

A lecke kulcsfogalmai

egyösszegű adó
fogyasztási adó
jövedelem adó

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulmányozza át figyelmesen a mintafeladatot és gondolja végig, milyen hatása van makrogazdasági szinten az adóknak!
  • Figyelmesen olvassa el az egyösszegű adó egyéni döntésre gyakorolt hatásáról szóló részt és tanulmányozza a grafikus ábrákat!
  • Tanulmányozza a 12.3. ábrát és a hozzá fűzött magyarázatot!
  • Olvassa el a fogyasztásra kivetett adó hatásáról szóló részt! Figyelmesen tanulmányozza a 12.4. ábrát és a hozzá tartozó magyarázatot!
  • Alaposan nézze át a 12.5. ábrát és az ehhez, valamint a 12.3. ábrához fűzött magyarázatokat!
  • Olvassa el és jegyezze meg a jövedelemadó hatásáról szóló tananyagrészt!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • egyszerű példa alapján megállapítani az adó növelésének hatását a kibocsátásra és a kormányzati bevételekre;
  • különböző állításokból ki tudja választani azt, amelyik az egyösszegű adónak a fogyasztás maximalizálására és a keresleti függvényre gyakorolt hatására vonatkoznak;
  • el tudja dönteni különböző állításokról, hogy azok érvényesek-e az egyösszegű adó társadalmi jólétre gyakorolt hatására;
  • hasonló ábra alapján felismerni egyes jelöléseket;
  • kiválasztani különböző megoldások közül azokat, amelyek a fogyasztásra kivetett adó fogyasztókra gyakorolt hatására érvényesek;
  • ábra alapján eldönteni egyes állításokról, hogy igazak-e;
  • listából kiválasztani azokat a megállapításokat, amelyek a jövedelemadó jóléti hatására érvényesek.
Önellenőrző kérdések

1. Egy gazdaságban a jövedelemtől független kereslet nagysága 2100. (Ebben benne van az autonóm fogyasztás, a beruházás és a kormányzati áruvásárlások értéke.) A háztartások fogyasztási határhajlandósága 0,8. A kormány által beszedett adók átlagos értéke 25 százalék.

1/a. Határozza meg az egyensúlyi kibocsátás és az adóbevétel értékét!

A kibocsátás értéke:
Az adóbevétel értéke:

Segítség: az egyensúlyi jövedelmet a következő összefüggésből határozhatja meg: Y=0,8(Y0,25Y)+2100

1/b A kormány szeretné növelni az adóbevételek 1375 egységre. Mekkora adókulcsra van szükség ahhoz, hogy ekkora adóbevételre tegyen szert?

Mekkora az adókulcs? %
Mekkora a kibocsátás ezen adókulcs mellett?

Segítség: Az előbb használt összefüggésben most az adókulcs ismeretlen. Ugyanakkor tudjuk, hogy ezen ismeretlen adókulcs és a (szintén ismeretlen) jövedelem szorzata 1375. Így fel tudunk írni két egyenletet, mindkettőben ismeretlen Y és az adókulcs. A két egyenlet megoldása adja az eredményt. A két egyenlet (az adókulcsot t-vel jelöltük): Y=0,8(1t)Y+2100 tY=1375

2. Az alábbi ábrát a tananyagból emeltük ki.

Az egyösszegű adó hatása egy termék keresletére
Az ábra segítségével válassza ki az alábbiak közül a helyes megoldásokat!
Az egyösszegű adó hatására a fogyasztó költségvetési egyenese párhuzamosan eltolódik az origó felé.
Az egyösszegű adó hatására a fogyasztó ugyanazon közömbösségi görbén marad.
Az egyösszegű adó következtében a fogyasztó már árarányokkal találja szembe magát.
Az egyösszegű adó hatására a fogyasztó minden normál jószágból csökkenti keresletét.
Az egyösszegű adó hatására a fogyasztó alacsonyabb áron és kevesebbet vásárol egy adott termékből.
Az egyösszegű adó hatására csökken a fogyasztói többlet nagysága.
3. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
Az egyösszegű adó a társadalmi jólétet mindenképpen csökkenti, mert csökken a fogyasztói többlet nagysága.
Az egyösszegű adó a társadalmi jólétet mindenképpen növeli, mert az adóbevételt közös célokra fordítják.
Az egyösszegű adó hatására a társadalmi jólét akkor csökken, ha a fogyasztói többlet csökkenése nagyobb, mint az adóbevétel.

4. Az alábbi két ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!

4/a. Melyik ábra vonatkozik az iparági piacra?
Az 1. ábra.
A 2. ábra.
4/b. Melyik terület jelöli az adó miatt kialakuló egyéni veszteség nagyságát? (A válasznál a területeket jelölő betűjeleket alkalmazza!)

4/c. Egészítse ki az alábbi mondatokat a megfelelő szóval!

Az új egyensúlyi ár ott alakul ki, ahol ACT függvény pontja van.
A reprezentatív vállalat kínálata , mint az adó kivetése előtti.
Az iparág kínálat , mint az adó kivetése előtti.
A vállalatok száma az adó kivetése után , mint előtte.

5. Jelölje meg az alábbiak közül azokat a megállapításokat, amelyek érvényesek akkor, ha a fogyasztásra kivetett adót a fogyasztók fizetik meg!
A fogyasztók által fizetett fogyasztásra kivetett adó nem változtatja meg a termékek árarányait.
A fogyasztó által fizetett fogyasztási adó megváltoztatja a fogyasztó reáljövedelmét.
Az adó tényleges jóléti hatását úgy állapíthatjuk meg, ha a helyettesítési hatást elválasztjuk a jövedelmi hatástól.
A korrigált keresleti függvény a jövedelmi hatás kiszűrésével szerkeszthető meg.
Az egyének jólétének csökkenése részben mások jólétét növeli az adó felhasználásán keresztül.
A fogyasztó által fizetett fogyasztási adó esetén a társadalmi jólét biztosan nő.

6. Az ábra alapján döntsön az utána következő állításokról!

Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
A P' ár akkor alakulna ki, ha az átlagköltség nem változna.
A jobb oldali koordináta rendszer a reprezentatív vállalat helyzetét mutatja be.
A függőlegesen vonalkázott terület a befizetendő adó nagyságával azonos.
A jobb oldali koordináta rendszerben sötétet árnyékolt rész a holtteher-veszteség nagysága.
A végső iparági kínálat nagyobb, mint az adó bevezetése előtti.
Az egyéni vállalati kínálat nem változik.
Az iparágban termelő vállalatok száma nem változik.
A végső egyensúlyi ár az új fedezeti ponthoz igazodik.
7. A jövedelemadó hatásainak ismeretében válassza ki a helyes megoldásokat!
A jövedelemre kivetett adó megváltoztatja a termékek árarányait.
A jövedelemadó megváltoztatja a termelési tényezők kínálatát.
A jövedelemadó az életminőség romlásán keresztül a munka kínálatának növelésre irányába hat.
Az adózás minden formája torzítja az allokációs feltételeket.
A jövedelem-adó azért kedvezőbb, mint az egyösszegű adó, mert nem terheli különböző mértékben az egyes jövedelem-tulajdonosok jólétét.