KURZUS: Közlekedésépítés
MODUL: V. modul
14. lecke: Repülőterek tervezése
A lecke az [1],[2] és [3] szakirodalmak felhasználásával, azok összedolgozásával készült. | |||||||||||
14.1. A repülőterek alaprendeltetése, létesítésének- és kialakításának szempontjai, követelményei | |||||||||||
A közlekedés mindennapi életünk meghatározó részévé vált, ma már elképzelhetetlen az élet-színvonal növekedés és a gazdaságfejlődés korszerű közlekedési rendszerek és infrastruktúrák nélkül. A közlekedési rendszerek közlekedési hálózatokból, azok kiszolgáló létesítményeiből, illetve a közlekedésben részt vevők lakóhelyéhez vagy telephelyéhez való eljutást segítő létesítményekből állnak. A közlekedési tudomány a különböző közlekedési fajtákat közlekedési alágazatokba sorolja. Ennek megfelelően megkülönböztetünk közúti közlekedési, légi közlekedési, vasúti közlekedési és vízi közlekedési alágazatokat. A közlekedés fejlődésének fontos jellemzője a sebesség és az útvonalak egyre nagyobb sűrűsége. A globalizáció kiteljesedésével megnőtt az igény a forgalom és a közlekedési sebesség növelésére. Ebben kiemelt szerepe van a légiközlekedésnek, amely napjainkban a legdinamikusabban fejlődő közlekedési alágazat. | |||||||||||
A légiközlekedés repülőterek (légikikötők) között vagy repülőterek és leszállásra alkalmas pályák (területek) között valósul meg, döntően nagytávolságra, valamint személy- és áru (anyag, eszköz stb.) szállításra alkalmas közlekedési forma. A légi közlekedéssel nagy távolságok rövid idő alatt legyőzhetők, de ennek költségei és környezeti kárai a közlekedési ágazaton belül a többi alágazathoz képest magasabbak. Ennek ellenére a légiközlekedési hálózat rohamosan fejlődik, egyre korszerűbb légi járművekkel és modern repülőterek által biztosított kiszolgálási rendszerekkel valósul meg napjaink légiközlekedése. A légirányítás fejlesztését és kiszélesítését, valamint a légifolyosók és légikikötők összekötését úgy hajtják végre, hogy minimalizálják a légi balesetek valószínűségét, továbbá a hatékonyabbá teszik a légi járatok és a repülőterek kihasználtságát. | |||||||||||
14.2. A repülőterek fogalma, alaprendeltetése, stratégiai és gazdasági szerepe | |||||||||||
A repülőterek fogalmára és alaprendeltetésére a szakirodalom eltérő meghatározást ad, attól függően, hogy polgári vagy katonai rendeltetésű repülőterekről van szó. | |||||||||||
A polgári repülőtér fogalma és alaprendeltetése | |||||||||||
Repülőtér (légikikötő) fogalma: szárazföldön, vagy vízen kijelölt terület (beleértve valamennyi épületet, felszerelést és berendezést is), amely egészben vagy részben légi járművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgására szolgál. | |||||||||||
A polgári repülőterek alaprendeltetése: Biztosítani a különböző típusú, fajtájú és kategóriájú polgári légi járművek fogadásának, indításának, karbantartásának, tárolásának, javításának és ismételt feladatra történő felkészítésének feltételeit. Rendelkezzen a személy- és áruforgalom zavartalan lebonyolításához, a különböző repülési funkciók és feladatok ellátásához szükséges létesítményekkel, a leszálló, jelző és irányítóberendezésekkel, felelős azok működőképességé-ért, a repülőtér rendjéért, biztonságos üzemeltetéséért, továbbá külső és belső védelméért. | |||||||||||
14.3. A repülés és a repülőterek stratégiai és gazdasági szerepe | |||||||||||
A repülőtereknek fontos stratégiai szerepük van egy ország életében. Kihat a gazdaság fejlődésére, szükség van rá a katonai védelem, a hadiipar területén, de befolyásolja a környezetében lévő területek infrastruktúrájának fejlesztését és az ott lakók foglalkoztatási és szociális helyzetét. A repülés és a repülőterek stratégiai szerepe az alábbiakban foglalható össze: | |||||||||||
| |||||||||||
A repülés és a repülőterek gazdasági hatását és annak területeit szemlélteti a 14.1. ábra. | |||||||||||
| |||||||||||
Az ábra jól szemlélteti, hogy egy repülőtér létesítése, (megépítése) a repülőtér környező településeinek életére pozitív gazdasági hatást gyakorol. Az építéssel egy időben megkezdődik az adott terület infrastruktúrájának fejlesztése, valamint az üzemeltetés és fejlesztés során bővül a szolgáltatás területe és egyre nagyobb az igény a környező beszállítások iránt. A terület közlekedési rendszerének fejlődése pedig maga után vonja az ipar fejlesztését, a beruházások számának növekedését. | |||||||||||
14.4. A repülőterek csoportosításának, létesítésének és kialakításának szempontjai, követelményei | |||||||||||
A gyakorlatban a repülőtereket több féle szempontrendszer szerint lehet csoportosítani, attól függően, hogy mi a csoportosítás célja, mit akarunk vele elérni, vagy bizonyítani. | |||||||||||
14.4.1. Repülőterek csoportosításának szempontjai | |||||||||||
A repülőterek csoportosításnak egy lehetséges szempontrendszere a következő: | |||||||||||
| |||||||||||
14.4.2. Repülőterek létesítésének, kialakításának szempontja, követelményei | |||||||||||
A repülőterek kapcsolatot teremtenek a föld és a légtér között. Ez a kapcsolat számos elemből áll. A polgári repülőterek esetén a nyilvánosság által legismertebb elem a forgalmi bázis. A forgalmi bázis tengelyében a forgalmi épület áll, a közúti oldalán városi kapcsolattal és a parkolóval, a repülőtéri oldalán pedig a repülőgépek álláshelyeivel, kiszolgáló- és megközelítési berendezéseivel. A katonai repülőterek alaprendeltetésükből adódóan más kialakítással és felépítéssel rendelkeznek. Ugyanakkor a polgári és a katonai repülésre egyaránt igaz, hogy a fejlődés, ezen belül a repülőterek létesítése és kialakítása, szorosan összefügg olyan tényezőkkel, amelyeket ha figyelmen kívül hagyunk a megvalósítás során, negatív következményei is lehetnek. Ezek a tényezők (szempontok) az alábbiakban foglalhatók össze: | |||||||||||
| |||||||||||
Egy repülőtér tervezését és létesítését komoly felmérő, elemző és értékelő munka előzi meg. Ennek során a szakemberek figyelembe veszik és mérlegelik azokat a gazdasági, szociális, infrastrukturális, környezetvédelmi stb. szempontokat és követelményeket, amelyeket a megépítendő légi bázisnak működése során ki kell elégítenie és a feltételeknek meg kell felelnie. Ezek a követelmények alapvetően négy csoportba - (általános, tervezési, kivitelezési és üzemeltetési) - soroljuk. Ezek közül a repülőterek létesítésnek és kialakításának csak az általános követelményeit foglaljuk össze az alábbiak szerint: | |||||||||||
| |||||||||||
A 14.2. ábra, a 14.3. ábra, a 14.4. ábra és a 14.5. ábra arra mutatnak példákat, hogy a repülőterek környezetének helyes megválasztása nem csak az emberek lakókörnyezetének nyugalma, hanem a repülésbiztonság szempontjából is fontos. | |||||||||||
| |||||||||||
| |||||||||||
| |||||||||||
| |||||||||||
A fentiekből látható, hogy a repülőterek létesítését és kialakítását sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelkedik a repülőtér alaprendeltetése, mert ez befolyásolja annak felépítését, létesítményeinek és építményeinek fajtáit és elhelyezkedését. A következő fejezetben áttekintjük a repülőterek létesítményeinek fajtáit, alapvető feladatait és csoportosítási szempontjait. | |||||||||||
14.5. A repülőterek felépítése, létesítményeinek csoportosítása | |||||||||||
Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret, elég volt egy viszonylag nagyobb méretű síkterület, amelyről a gépek fel tudtak emelkedni és rövid repülés után le tudtak szállni. A motoros repülés kezdetén a repülőtereket a fel- és leszállópályák jelentették. Ma már a repülőterek önálló infrastruktúrával rendelkeznek, közvetlen úthálózattal kötődnek a környező településekhez és közvetlenül kapcsolódnak az ország energiaellátó rendszereihez. A repülőterek folyamatosan követték a repülés és a légi közlekedés fejlődését, biztosítva ezzel az utasok kiszolgálását, a repülés irányításának és földi kiszolgálásának hatékony és biztonságos végrehajtását. Napjaink polgári és katonai repülőterein különböző rendeltetésű építmények, létesítmények, műtárgyak és berendezések találhatók. Minden létesítménynek, műtárgynak meg van a maga feladata, funkciója és a repülőtereken belül, annak különböző részein, területein találhatók. | |||||||||||
14.5.1. A repülőterek felépítése, létesítményeinek csoportosítási szempontrendszere | |||||||||||
A gyakorlatban a repülőtér fajtáját, típusát az határozza meg, hogy mi a repülőtér alaprendeltetése, a létesítés célja. Természetesen, ez alapvetően befolyásolja, szinte meghatározza, hogy milyen legyen a repülőtér kialakítása, milyen létesítményekkel rendelkezzen és azok hol helyezhetők el. Ezt szabványok, szigorú hazai és nemzetközi előírások rögzítik. A fentieken kívül egy repülőtér kialakítása még függ a terület adottságaitól, földrajzi elhelyezkedésétől, valamint a repülőteret igénybevevő (használó) légijárművek méreteitől és technikai színvonalától. A kialakítás egy lehetséges változatát mutatja a 14.6. ábra. | |||||||||||
| |||||||||||
Az ábrából látható, hogy az utasok beléptetését, kiszolgálását, a repülőtér működését biztosító szolgáltatások, a légi járművek és technikai eszközök javítását ellátó szervezetek elhelyezését szolgáló épületek, valamint a repülőgépek fogadásának és ismételt feladatra történő előkészítésének területei fizikailag és funkcionálisan is jól elkülöníthetők. A repülőtereken belül annak területe különböző működési zónákra (területekre) van felosztva az alábbiak szerint: | |||||||||||
Polgári repülőterek esetén az alábbi működési zónákat különböztetjük meg: | |||||||||||
| |||||||||||
Katonai repülőterek olyan önálló bázisok, amelyek rendelkeznek a folyamatos működéshez szükséges objektumokkal és erőforrásokkal. Két fő működési zónából állnak, a "felszálló mezőből" és a "munkaterületből". A katonai repülőtereknek nem része a repülő szervezet. | |||||||||||
A fentiekből látható, hogy az eltérő rendeltetésű, fajtájú, repülőterek létesítményei, építményei és műtárgyai különböző szempontok szerint csoportosíthatók. A következő alfejezetben a csoportosítás egy lehetséges szempontrendszerét mutatjuk be. | |||||||||||
A repülőtéri létesítmények csoportosításának lehetséges szempontrendszere | |||||||||||
| |||||||||||
A gyakorlatban legelterjedtebb a "feladat és funkció" szempontok szerinti csoportosítás, ezért a terület további vizsgálatához mi is ezt fogjuk alkalmazni. | |||||||||||
14.5.2. A repülőtéri létesítmények "feladat és funkció" szerinti csoportosítása | |||||||||||
A polgári és a katonai repülőterek kialakítását, létesítményeinek alaprendeltetését, elhelyezkedését, valamint "feladat és funkció" szerinti csoportosítási lehetőségét vizsgálva, megállapítható, hogy léteznek olyan létesítmények, amelyek csak a polgári, vagy csak a katonai repülőterekre jellemzőek. De több olyan is van, amelyek ha eltérő formában és módon kerültek kivitelezésre, minden repülőtéren megtalálhatók. Ezek a létesítmények elsősorban a repülési feladatok biztonságos végrehajtását, a repülések kiszolgálását és a repülőterek védelmét szolgálják. | |||||||||||
A csoportosítás során a repülőtéri létesítmények alaprendeltetéséből kell kiindulni, függetlenül attól, hogy a repülőtér melyik működési zónájában található. Ezek figyelembe vételével mindazon létesítmények, épületek és műtárgyak, amelyek a katonai és a polgári repülőtereken egyaránt megtalálhatók az alábbiak szerint csoportosíthatók: | |||||||||||
| |||||||||||
A fentieken túl, léteznek olyan repülőtéri létesítmények, építmények és műtárgyak, amelyek elsősorban a polgári repülőtereken. Az alábbiakban ezeknek egy lehetséges csoportosítása látható. | |||||||||||
Polgári repülőterek esetén: | |||||||||||
| |||||||||||
14.5.3. Repülőterek jelentőségük szerinti csoportosítása | |||||||||||
A repülőtereket a járatok rendszeressége, a szállítási távolság és a köz- ill. magánforgalom aránya alapján jelentőségük szerint is csoportosíthatók. Ezt a csoportosítást foglalja össze a 14.1. táblázat. | |||||||||||
| |||||||||||
14.6. Repülőterek műszaki kialakítása | |||||||||||
Figyelembe véve a tervezési célokat, e helyütt tárgyaljuk a repülőtér vonatkozási kód fogalomkört. A kód célja az, hogy egyszerű módszert biztosítson a repülőterek jellemzőire vonatkozó számos előírás összevetéséhez. A kóddal így egyszerűbb formában lehet jelezni azokat a repülőtéri létesítményeket és berendezés csoportokat, amelyek megfelelnek a repülőtéren üzemeltetni kívánt repülőgépek igényeinek. A kód azonban semmiképpen sem a futópálya hosszúságának vagy a burkolt felület teherbíró-képessége követelményeinek meghatározására szolgál. A repülőtér vonatkozási kód a repülőgép teljesítmény jellemzőivel, valamint méreteivel összefüggő két elemből áll. Az 1. számú kódelem - egy kódszám - a repülőgép referencia futópálya hosszának, a 2. számú kódelem - egy kódbetű - pedig a repülőgép fesztávolsága és a külső főfutó abroncs alapján került meghatározásra. A repülőtér vonatkozási kódszám és -betű értelmezése céljából fontos tudnivalókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: | |||||||||||
| |||||||||||
A táblázat alapján tehát logikusan láthatjuk, hogy például egy olyan közzétett, 4E vonatkozási kódjelű repülőtérről bármikor és az érintettek számára a világon bárhol tudható: a repülőtér alkalmas olyan repülőgép fogadására, amelynek (fiktív példaként) a vonatkoztatási pályahossza 54,5 méter, külső főfutó kerékabroncs távolsága 11,3 méter. Később még látni fogjuk, hogy a repülőtér vonatkozási kódjának meghatározását számos egyéb tényező is befolyásolja. | |||||||||||
14.6.1. Futópályák | |||||||||||
Ebben a fejezetben a repülőtereknek - a légi forgalom szempontjából - gyakorlatilag legfontosabb területével (és csatlakozó részeivel) foglalkozunk. A légi forgalomban résztvevők, különösen a légi jármű vezetők, a légiforgalmi irányítók, illetve a kapcsolódó műszaki és fenntartó szolgálatok tagjai - az adott szolgálati egységük feladatainak megfelelő szintjén - mindennapi munkájukban rendszeresen találkoznak az itt tárgyalandó fogalmakkal és adatokkal. | |||||||||||
A futópályák száma és orientációja egy repülőtéren olyan kell legyen, hogy a repülőtér felhasználhatósági tényezője ne legyen kevesebb mint 95%, azon légi járművek részére, melyek kiszolgálására a repülőteret tervezték. | |||||||||||
Ez a tömör megállapítás - úgy gondoljuk - kisebb magyarázatra szorul. A felhasználhatósági tényező a keresztszél-összetevő értékei százalékos hányada szerinti működést írja le, mégpedig úgy értelmezendően, hogy a repülőtér a tervezéskor számításba vett légi jármű típusok rendszeres üzemelését (minimum 95%-nyi részben) biztosítani képes legyen. Erősen általánosságban tehát mondhatjuk, hogy az év 365 napjából 347 napon a repülőtéri üzemelésnek a szél miatti korlátozás nélkül ?mennie kell?. Azért azt még meg kell jegyeznünk, hogy egy repülőtér használhatósága nem csak a szélkomponensektől, hanem sok egyéb befolyásoló körülménytől (például sűrű csapadék okozta látástávolság-romlás, kritikusan alacsony felhőalap, futópálya felület szélsőségesen rossz súrlódási együtthatója/fékhatása/stb.) is függ. | |||||||||||
Az egyes irányokra létesítendő futópályák számát a kiszolgálandó légi jármű mozgásszám határozza meg. Szoros összefüggésben áll a mozgásszám a repülőtér kapacitásának kérdésével, amelynek komplex menedzselése a folyamatosan megoldandó feladatok közé tartozik. Különösen fontos ezen kölcsönhatás vizsgálata és a kedvező eredmények alkalmazása azokon a repülőtereken, amelyek további bővítésére elégséges terület nem áll rendelkezésre. | |||||||||||
A 14.7. ábrán a futópálya-elrendezés lehetséges módozatait, és a megvalósítás konkrét példáit mutatjuk be. | |||||||||||
| |||||||||||
Egy futópálya biztosítandó hosszúságának meghatározásakor a felszállási és a leszállási követelményeket, illetve a futópályáról történő mindkét irányú üzemeltetések szükségességét is meg kell vizsgálni. Adott olyan helyi körülmények, mint például a tengerszinthez viszonyított magasság, a hőmérséklet, a futópálya lejtése, a levegő páratartalma, a felületi jellemzők szintén befolyásolják a futópálya tényleges hosszát. | |||||||||||
A futópályák szélessége nem lehet kevesebb, mint a 14.3. táblázatban található - a kódszámnak és kódbetűnek megfelelő - értékek: | |||||||||||
| |||||||||||
Olyan repülőtereken, ahol a párhuzamos, nem műszeres futópályákat egyidejű használatra létesítik, a futópályák középvonalai közötti minimális távolságnak az alábbiaknak kell lenniük: | |||||||||||
| |||||||||||
Ahol a párhuzamos műszeres futópályákat egyidejű üzemelésre használják, a futópályák középvonalai közötti legkisebb távolság az alábbiak kell legyenek: | |||||||||||
| |||||||||||
A futópálya középvonala mentén a legalacsonyabb és legmagasabb tengerszinthez viszonyított magasságok közötti különbségnek a futópálya hosszának hányadosával megállapított, kiszámított lejtése nem haladhatja meg az 1%-ot, ott, ahol a futópálya kódszáma 3 vagy 4. Ez az érték 2% lehet az 1-es és 2-es kódszámok esetén. | |||||||||||
A hosszirányú lejtés a futópálya egyik szakaszán se haladja meg az alábbi értéket: | |||||||||||
| |||||||||||
A fenti értékek biztosítják a hosszirányú lejtések változásai esetében előírt láthatósági vagy rálátási távolságot, illetve a lejtésváltozások közötti távolságok előírt értékeinek teljesíthetőségét. | |||||||||||
A Liszt Ferenc repülőtér (régi nevén Ferihegyi repülőtér) két futópályájának hosszirányú lejtviszonyait mutatja a 14.8. ábra. A lejttöréseket 30 m-enkénti, 0,1%-os lejttörésekre kell bontani. | |||||||||||
| |||||||||||
A víz lehető leggyorsabb elvezetésének elősegítése érdekében a futópálya felületét - ahol az alkalmazható - enyhén ívelten (domborúra) kell kialakítani. Ettől eltérni természetesen lehet, ott, ahol az esővel társuló szél irányából egy egyszerű keresztlejtés is biztosítja a gyors vízelvezetést. | |||||||||||
Az ideális keresztirányú lejtés C, D, E és F kódbetűjű futópályáknál legfeljebb 1,5%, az A és B kódjelűeknél 2%, és nem lehet kevesebb 1%-nál a futópálya- vagy gurulóút kereszteződéseknél, ahol kisebb hajlásszögű lejtésekre lehet szükség. | |||||||||||
A futópályák teherbíró-képességével kapcsolatos szabályzati álláspont rendkívül tömör és egyértelmű: egy futópályának képesnek kell lennie arra, hogy elbírja azoknak a légi járműveknek a forgalmából eredő terheléseket, amelyek kiszolgálására tervezték. | |||||||||||
A futópályák felületét olyan egyenetlenségek nélkül kell kialakítani, hogy az a felületi súrlódási jellemzőkben romlást ne okozzon, illetve más módon kedvezőtlenül ne befolyásolja a légi járművek le- és felszállását. A szabálytalan egyenetlenségek a le- és felszálló légi járművek vezetésében (kontroljában) komoly negatívumokat jelenthetnek, amelyek vibráció, erős zajok fellépése, a nehezen lefordítható pattogás, ugrálás, rázkódás stb. formájában jelentkezik. Az egyenetlenségeknél természetesen megengedettek bizonyos tűrések. Egy példa erre: egy teherviselő futópálya felületnek olyannak kell lennie, hogyha egy 3 méteres szakaszát ugyanekkora méretű szintezőléccel bárhol, bármely irányban ellenőrzik, az eltérés a léc alja és a burkolat felülete között sehol ne legyen nagyobb 3 mm-nél. | |||||||||||
A burkolattal ellátott futópálya felületét úgy kell kialakítani, hogy az jó súrlódási jellemzőket biztosítson nedves pályaállapot esetében is. | |||||||||||
Egy új felületnél a jobb súrlódás érdekében kialakítandó átlagos felületi dombormintázat mélysége legkevesebb 1 mm legyen. A barázdáltságnak vagy rovátkolásnak a futópálya középvonalára merőlegesnek, nem- merőleges átlós csatlakozásoknál - ha alkalmazható - párhuzamosnak kell lennie. | |||||||||||
14.6.2. Gurulóutak | |||||||||||
A gurulóutakat a légi járművek mozgására, a repülőtér bizonyos területeinek összekötésére építik. Elrendezésükre, elhelyezkedésükre vonatkozó konkrét tervezési útmutatásokat itt nem fogunk adni, erre részletes előírások a Repülőtér Építési Kézikönyv 2. Részében találhatók. Célunk csupán annyi, hogy a légiforgalmi és irányítási szempontból elsősorban fontos, a futópályáknál már megismert módszer és formátum szerint a témát ismertessük. | |||||||||||
Gurulóutakat kell létesíteni a légi járműveknek a mozgási területeken való biztonságos és gyors mozgása lehetővé tétele érdekében. | |||||||||||
Egy adott futópályához elegendő számú, a rágurulás és legurulás lehetőségét biztosító gurulóutat kell létesíteni a futópályára való mozgások meggyorsítása céljából és ahol a forgalom intenzitása magas, mérlegelni kell a gyorsleguruló utak létesítésének szükségességét. Ott, ahol a futópálya végét nem szolgálja ki gurulóút, szükség lehet bizonyos kiegészítő burkolatok alkalmazására a légijárművek visszafordulásának vagy fordításának lehetősége megteremtése céljából (runway turn pad). | |||||||||||
A gurulóút felépítése olyan kell legyen, hogy amikor az azon való üzemelésre tervezett légijármű pilótafülkéje (cockpit) a gurulóút középvonal jelzése fölött halad, a légijármű főfutói külső kerekeinek széle és a gurulóút széle között fennmaradó távolság ne legyen kevesebb, mint a 14.4. táblázatban megadottak. | |||||||||||
| |||||||||||
Egy gurulóút egyenes szakaszának szélessége nem lehet kevesebb, mint ahogyan az a 14.5. táblázatban megadott. | |||||||||||
| |||||||||||
A gurulóutak irányváltozásainak a lehető legritkábbaknak és a legkisebb mértékűeknek kell lenniük. Természetesen a különböző ívek (curves) kialakítása nem elkerülhető, így azok terveit építés előtt össze kell hasonlítani azon légijárművek manőverezési képességével, amelyeket az adott gurulóúton üzemeltetni akarnak. | |||||||||||
Egy ív kialakításának fizikai jellemzőire ad jól szemléltető kiegészítést a 14.9. ábra. | |||||||||||
| |||||||||||
14.6.3. Terminálok | |||||||||||
A terminálok lehetséges elrendezését és egy-egy példát a 14.6. táblázatban mutatjuk be | |||||||||||
A terminálok lehetséges elrendezései
14.6. táblázat | |||||||||||
14.7. Repülőterek létesítésének, tervezésének és üzemeltetésének szabályozása | |||||||||||
Az International Civil Aviation Organization (ICAO, a Polgári Repülés Nemzetközi Szervezetének) - amely 1944-ben Chicago-ban alakult meg - legfőbb szerve, a Tanácsa, először 1951-ben fogadott el anyagot a repülőterek berendezéseire, felületek, akadályok, jelöléseire stb. vonatkozó Szabványokat (standards) és Ajánlott Előírásokat (recommanded practices). A szabályozás szükségessége egyértelműnek és feltétlenül megvalósítandónak tűnt, hiszen a repülés a megelőző 15-20 évben olyan nagymérvű fejlődésen ment át, hogy a vele szorosan összefüggő szakterületek (repülőterek, léginavigáció, légtérszervezés, légiforgalmi szolgálatok stb.) sem kerülhették el a nemzetközi (sajnos még ma sem eléggé világ) méretű egységesítést. | |||||||||||
Az Annex 14-et - amely a chicagoi Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 14. Függeléke (ANNEX) - a legelső kiadása óta a technikai szint fejlődése, a légiforgalom megnövekedett igényei, a nyert tapasztalatok beépítése miatt már a 2004. júliusában kiadott Negyedik Kiadásként jelentették meg, amelynek 9. számú módosítása is megtörtént 2006. június 15-ével. Az új kiadás mindig annak az alapvető megfontolásnak az eredménye, hogy jelentős mennyiségű és minőségű változások esetében csak így érdemes a módosításokat eszközölni. Az Annex 14 legelső oldalain egy áttekinthető összefoglaló táblázatban (Records of Amendments and Corrigenda) jól nyomonkövethetők azok a változások, amelyek az 1951. május 29-ei legelső kiadás óta bekövetkeztek, és így beépítésre kerültek az anyagba. Megjegyezzük, hogy a szakember számára egy ilyen összefoglaló felsorolás egyben az egész repülés fejlődésének, változásának keresztmetszetét is kitűnően mutatja, egyfajta repüléstörténeti kuriózumként értékelhető. | |||||||||||
A 2004. júliusával hatályba lépett Annex 14 két kötetből áll: | |||||||||||
| |||||||||||
Fontosnak tartjuk megerősítésként megjegyezni, hogy az Annex 14, mint a jegyzet egyik fontos forrásanyaga, hasonlóan a többi létező Annex tartalmához, nem foglalja magába az olyan részletezett kérdéseket, összefüggéseket, amelyek a tervezés és építés, a gazdasági összefüggések, a műszaki megvalósítás tárgykörébe tartoznak. Ezekkel más, sokkal operatívabb dokumentumok, kézikönyvek foglalkoznak. Ezen dokumentumok között megemlítendők a következők: | |||||||||||
| |||||||||||
A Master Plan fő fejezetei: | |||||||||||
| |||||||||||
Az ICAO szabályozza azt is, hogy az adott Annex hogyan, milyen értelmezésben alkalmazható. El kell fogadnunk, hogy az előírások jelentős részénél a mindenkori illetékes légiközlekedési hatóság dönt: alkalmazza-e azokat a gyakorlatban, vagy sem. Figyelembe kell vennünk, és tudnunk kell, hogy minden esetben, bármilyen elhatározásért vagy tevékenységért a felelősség szükségszerűen a repülőtér felett fennhatóságot gyakorló államon nyugszik. Végső soron tehát a Szerződő Állam az, aki gyakorlatilag végrehajtja az Annex előírásait. Ilyen összefüggésben természetesen rendkívül jelentős kötelezettségei vannak az Államnak, melyek közül a szabályszerű alkalmazáson kívül a közzétételi, avagy tájékoztatási kötelezettség a legfontosabb. | |||||||||||
A hazai jogi környezet legfontosabb dokumentuma a 103/1999. (VII. 6.) Korm. Rendelet: A repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól. A rendelet az alábbiakra terjed ki: | |||||||||||
| |||||||||||
14.8. Irodalomjegyzék | |||||||||||
[1] Szabó S., Tóth R., 2013, Repülőterek kialakítása, létesítményeinek kritikus elemei, védelmük lehetséges műszaki megoldásai, Repüléstudományi Közlemények, XXV. évf. 2013. 2. szám | |||||||||||
[2] Mudra I., 2007, Repülőterek és repülőtéri berendezések, Jegyzet, Repülésoktatási és Dokumentációs Központ, Budapest. | |||||||||||
[3] Rohács D., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőgépek, Anyagmozgató Gépek és Üzemi Logisztika Tanszék Közlekedési pályák c. tantárgy jegyzet. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha válaszolni tud az alábbi kérdésekre. | |||||||||
1. Mi a repülőtér fogalma, alaprendeltetése? | |||||||||
Önellenőrző feladatok | |||||||||
1. Mi jellemző légiközlekedési hálózatok sűrűségére napjainkban?
![]() | |||||||||
2. Mik a repülőterek fő funkciói (több jó válasz is lehetséges)?
![]() | |||||||||
3. Hogyan járul hozzá a légiközlekedés a gazdaság élénkítéséhez (több jó válasz is lehetséges)?
![]() | |||||||||
4. Repülőtérnek tekinthető-e a vízi repülőtér?
![]() | |||||||||
5. Melyik csoportosítás nem jellemző a repülőterekre?
![]() | |||||||||
6. Milyen hatásokkal járhat a repülőtér helyének megválasztása (több jó válasz is lehetséges)?
![]() | |||||||||
7. Melyik állítás nem igaz a futópályák elrendezésére több futópálya esetén?
![]() | |||||||||
8. Melyik állítás nem igaz a futópályák elrendezésére több futópálya esetén?
![]() | |||||||||
9. Melyik állítás nem igaz a futópályák hossz-esésére?
![]() | |||||||||
10. Melyik állítás igaz a repülőtéri terminálok elrendezésére (több jó válasz is lehetséges)?
![]() |