KURZUS: Közlekedésépítés

MODUL: V. modul

14. lecke: Repülőterek tervezése

A lecke az [1],[2] és [3] szakirodalmak felhasználásával, azok összedolgozásával készült.

14.1. A repülőterek alaprendeltetése, létesítésének- és kialakításának szempontjai, követelményei

A közlekedés mindennapi életünk meghatározó részévé vált, ma már elképzelhetetlen az élet-színvonal növekedés és a gazdaságfejlődés korszerű közlekedési rendszerek és infrastruktúrák nélkül. A közlekedési rendszerek közlekedési hálózatokból, azok kiszolgáló létesítményeiből, illetve a közlekedésben részt vevők lakóhelyéhez vagy telephelyéhez való eljutást segítő létesítményekből állnak. A közlekedési tudomány a különböző közlekedési fajtákat közlekedési alágazatokba sorolja. Ennek megfelelően megkülönböztetünk közúti közlekedési, légi közlekedési, vasúti közlekedési és vízi közlekedési alágazatokat. A közlekedés fejlődésének fontos jellemzője a sebesség és az útvonalak egyre nagyobb sűrűsége. A globalizáció kiteljesedésével megnőtt az igény a forgalom és a közlekedési sebesség növelésére. Ebben kiemelt szerepe van a légiközlekedésnek, amely napjainkban a legdinamikusabban fejlődő közlekedési alágazat.

A légiközlekedés repülőterek (légikikötők) között vagy repülőterek és leszállásra alkalmas pályák (területek) között valósul meg, döntően nagytávolságra, valamint személy- és áru (anyag, eszköz stb.) szállításra alkalmas közlekedési forma. A légi közlekedéssel nagy távolságok rövid idő alatt legyőzhetők, de ennek költségei és környezeti kárai a közlekedési ágazaton belül a többi alágazathoz képest magasabbak. Ennek ellenére a légiközlekedési hálózat rohamosan fejlődik, egyre korszerűbb légi járművekkel és modern repülőterek által biztosított kiszolgálási rendszerekkel valósul meg napjaink légiközlekedése. A légirányítás fejlesztését és kiszélesítését, valamint a légifolyosók és légikikötők összekötését úgy hajtják végre, hogy minimalizálják a légi balesetek valószínűségét, továbbá a hatékonyabbá teszik a légi járatok és a repülőterek kihasználtságát.

14.2. A repülőterek fogalma, alaprendeltetése, stratégiai és gazdasági szerepe

A repülőterek fogalmára és alaprendeltetésére a szakirodalom eltérő meghatározást ad, attól függően, hogy polgári vagy katonai rendeltetésű repülőterekről van szó.

A polgári repülőtér fogalma és alaprendeltetése

Repülőtér (légikikötő) fogalma: szárazföldön, vagy vízen kijelölt terület (beleértve valamennyi épületet, felszerelést és berendezést is), amely egészben vagy részben légi járművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgására szolgál.

A polgári repülőterek alaprendeltetése: Biztosítani a különböző típusú, fajtájú és kategóriájú polgári légi járművek fogadásának, indításának, karbantartásának, tárolásának, javításának és ismételt feladatra történő felkészítésének feltételeit. Rendelkezzen a személy- és áruforgalom zavartalan lebonyolításához, a különböző repülési funkciók és feladatok ellátásához szükséges létesítményekkel, a leszálló, jelző és irányítóberendezésekkel, felelős azok működőképességé-ért, a repülőtér rendjéért, biztonságos üzemeltetéséért, továbbá külső és belső védelméért.

14.3. A repülés és a repülőterek stratégiai és gazdasági szerepe

A repülőtereknek fontos stratégiai szerepük van egy ország életében. Kihat a gazdaság fejlődésére, szükség van rá a katonai védelem, a hadiipar területén, de befolyásolja a környezetében lévő területek infrastruktúrájának fejlesztését és az ott lakók foglalkoztatási és szociális helyzetét. A repülés és a repülőterek stratégiai szerepe az alábbiakban foglalható össze:

  • nincs modern gazdaság és ipar légiközlekedés - a hozzátartozó hálózatok, légikikötők, infrastruktúrák, szolgáltatások stb. - és korszerű repülőgépgyártás nélkül. A repülés területén alkalmazott csúcstechnológia az ipar fejlődésének katalizátora
  • egy ország gazdasági fejlődését nagyban befolyásolja a területén működő légiközlekedés hatékonysága, nemzetközi szerepe. (pl.: 1 millió utas szállítását közvetlenül 1100 ember, közvetve további 4500 ember végzi. Ezáltal komoly "munkahelyteremtő" szerepe van.)
  • légi úton történő "utas- és áruszállítás" fejlettsége, hatékonysága, pozitívan befolyásolja egy adott ország kereskedelmét, a termelés fejlesztését, ezáltal hozzájárul az adott ország GDP növekedéséhez. Ez fordítva is igaz, mert a GDP 1%-os növekedésével a légiközlekedés 2%-os fejlődése érhető el
  • a légiközlekedés a közlekedési rendszer szerves része, dinamikus fejlődésével a közlekedési ág meghatározó területévé vált. Ezt bizonyítja az is, hogy az EU-ban 30 nagy, 60 közepes és 200 regionális repülőtér a régió fejlődését katalizálja

A repülés és a repülőterek gazdasági hatását és annak területeit szemlélteti a 14.1. ábra.

A repülés és a repülőterek hatása az adott terület és környezetének gazdasági helyzetére
14.1. ábra

Az ábra jól szemlélteti, hogy egy repülőtér létesítése, (megépítése) a repülőtér környező településeinek életére pozitív gazdasági hatást gyakorol. Az építéssel egy időben megkezdődik az adott terület infrastruktúrájának fejlesztése, valamint az üzemeltetés és fejlesztés során bővül a szolgáltatás területe és egyre nagyobb az igény a környező beszállítások iránt. A terület közlekedési rendszerének fejlődése pedig maga után vonja az ipar fejlesztését, a beruházások számának növekedését.

14.4. A repülőterek csoportosításának, létesítésének és kialakításának szempontjai, követelményei

A gyakorlatban a repülőtereket több féle szempontrendszer szerint lehet csoportosítani, attól függően, hogy mi a csoportosítás célja, mit akarunk vele elérni, vagy bizonyítani.

14.4.1. Repülőterek csoportosításának szempontjai

A repülőterek csoportosításnak egy lehetséges szempontrendszere a következő:

  • repülőterek felszíni elhelyezkedés szerinti csoportosítása (pl.: vízi, szárazföldi, ezen belül, sziget, félsziget stb.)
  • repülőterek csoportosítása minősítésük és tulajdonjoguk alapján (pl.: nemzetközi, nemzeti, egyéb minősítésű, valamint állami, magán, társasági stb. tulajdonú.)
  • repülőterek működésének időszakai, vagy a működés jellege szerinti csoportosítása (pl.: állandó, időszakos, vagy tartalék, valamint, folyamatos, szakaszos és szükség szerinti stb. működésűek.)
  • repülőterek rendeltetés szerinti csoportosítása (pl.: polgári, katonai, sport, ipari stb.)
  • repülőterek csoportosítása nemzetközileg elfogadott osztályozási rendszer szerint (pl.: polgári repülőtereket műveleti és a repülőgépek geometriai jellemzői alapján, a katonai repülőtereket pedig a fel- és leszálló pályáinak és guruló útjainak technikai jellemzői, valamint a NATO követelmények alapján)
  • repülőterek fel- és leszálló pályáinak, guruló útjainak kialakítása szerinti csoportosítás (pl.: burkolat nélküli, szilárd burkolatú, valamint szükséghelyzeti autópálya stb. repülőterek)
14.4.2. Repülőterek létesítésének, kialakításának szempontja, követelményei

A repülőterek kapcsolatot teremtenek a föld és a légtér között. Ez a kapcsolat számos elemből áll. A polgári repülőterek esetén a nyilvánosság által legismertebb elem a forgalmi bázis. A forgalmi bázis tengelyében a forgalmi épület áll, a közúti oldalán városi kapcsolattal és a parkolóval, a repülőtéri oldalán pedig a repülőgépek álláshelyeivel, kiszolgáló- és megközelítési berendezéseivel. A katonai repülőterek alaprendeltetésükből adódóan más kialakítással és felépítéssel rendelkeznek. Ugyanakkor a polgári és a katonai repülésre egyaránt igaz, hogy a fejlődés, ezen belül a repülőterek létesítése és kialakítása, szorosan összefügg olyan tényezőkkel, amelyeket ha figyelmen kívül hagyunk a megvalósítás során, negatív következményei is lehetnek. Ezek a tényezők (szempontok) az alábbiakban foglalhatók össze:

  • a létesítés politikai támogatásának szempontjai;
  • a létesítés közlekedés- és foglalkoztatáspolitikai szempontjai;
  • a hazai és a nemzetközi gazdasági helyzet és környezet szempontjai;
  • a tervezett létesítési helyszín infrastrukturális helyzete, szempontjai;
  • a tervezett létesítési helyszín zaj, környezet és természetvédelmi szempontjai;
  • a tervezett létesítési helyszín földrajzi és meteorológiai szempontjai;
  • az ország védelmi és katonai stratégiai szempontjai;
  • a légi járművek változó struktúrájával és technikai fejlettségével kapcsolatos szempontok.

Egy repülőtér tervezését és létesítését komoly felmérő, elemző és értékelő munka előzi meg. Ennek során a szakemberek figyelembe veszik és mérlegelik azokat a gazdasági, szociális, infrastrukturális, környezetvédelmi stb. szempontokat és követelményeket, amelyeket a megépítendő légi bázisnak működése során ki kell elégítenie és a feltételeknek meg kell felelnie. Ezek a követelmények alapvetően négy csoportba - (általános, tervezési, kivitelezési és üzemeltetési) - soroljuk. Ezek közül a repülőterek létesítésnek és kialakításának csak az általános követelményeit foglaljuk össze az alábbiak szerint:

  • a repülőterek létesítésének, kialakításának vagy fejlesztésének célja, hogy feleljen meg az ország közlekedési és védelempolitikai elképzeléséinek, legyen politikai és kormányzati támogatottsága
  • legyen összhangban az ország gazdaságának teherbíró képességével, illeszkedjen a hazai és nemzetközi gazdaságfejlesztési koncepciókhoz
  • a kiválasztott helyszín rendelkezzen a repülőtér kialakításához és működtetéséhez szükséges infrastruktúrával, legyen könnyen megközelíthető és bekapcsolható a helyi, valamint az országos közlekedési hálózatba
  • a létesítés helyszínét úgy kell megválasztani, hogy az feleljen meg, mind földrajzi, (domborzat, talajszilárdság, természetes vizek jelenléte stb.), mind meteorológiai (uralkodó szélirány, rendkívüli időjárás stb.) szempontból a biztonságos üzemeltetés feltételeinek
  • a repülőterek helyét úgy kell megválasztani, hogy a földrajzi környezet is segítse elő a repülőtér biztonságának és védelmének hatékony megvalósítását, kialakítását
  • fontos követelmény, hogy a repülőterek telepítése, üzemeltetése során ne sérüljenek a társadalmi- és környezetvédelmi szempontok, a repülőterek által okozott káros környezetterhelések ne idézzenek elő az élővilágban negatív, visszafordíthatatlan folyamatokat
  • a repülőtereket úgy kell kialakítani, hogy azok a légi járművek technikai fejlődését követni tudják, folyamatos fejlesztéssel legyenek képesek azokat kiszolgálni
  • a katonai repülőterek kialakítása és üzemeltetése során a hazai védelmi követelmények és katonai stratégiák mellett figyelembe kell venni a szövetségi elvárásokat és igényeket is
  • a polgári repülőterek forgalmi bázisa akkor helyes elrendezésű, ha telepítése, elrendezése, típusa és technológiai rendje harmonikusan illeszkedik a térség és a repülőtér pályarendszerébe, hogy az utasok számára a földről a légi közlekedésre való átváltás törésmentes legyen.

A 14.2. ábra, a 14.3. ábra, a 14.4. ábra és a 14.5. ábra arra mutatnak példákat, hogy a repülőterek környezetének helyes megválasztása nem csak az emberek lakókörnyezetének nyugalma, hanem a repülésbiztonság szempontjából is fontos.

Strandolók feje fölött leszálló repülőgép Szent-Martin Julianna hercegnő repülőterén
14.2. ábra
Egy repülőgép és egy madár raj találkozása leszállás közben
14.3. ábra
A hegy mögött kialakuló léghullámok és forgó légmozgások
14.4. ábra
Körbeépült repülőtér Berlinben (már bezárt, jelenleg közparkként működik)
14.5. ábra

A fentiekből látható, hogy a repülőterek létesítését és kialakítását sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelkedik a repülőtér alaprendeltetése, mert ez befolyásolja annak felépítését, létesítményeinek és építményeinek fajtáit és elhelyezkedését. A következő fejezetben áttekintjük a repülőterek létesítményeinek fajtáit, alapvető feladatait és csoportosítási szempontjait.

14.5. A repülőterek felépítése, létesítményeinek csoportosítása

Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret, elég volt egy viszonylag nagyobb méretű síkterület, amelyről a gépek fel tudtak emelkedni és rövid repülés után le tudtak szállni. A motoros repülés kezdetén a repülőtereket a fel- és leszállópályák jelentették. Ma már a repülőterek önálló infrastruktúrával rendelkeznek, közvetlen úthálózattal kötődnek a környező településekhez és közvetlenül kapcsolódnak az ország energiaellátó rendszereihez. A repülőterek folyamatosan követték a repülés és a légi közlekedés fejlődését, biztosítva ezzel az utasok kiszolgálását, a repülés irányításának és földi kiszolgálásának hatékony és biztonságos végrehajtását. Napjaink polgári és katonai repülőterein különböző rendeltetésű építmények, létesítmények, műtárgyak és berendezések találhatók. Minden létesítménynek, műtárgynak meg van a maga feladata, funkciója és a repülőtereken belül, annak különböző részein, területein találhatók.

14.5.1. A repülőterek felépítése, létesítményeinek csoportosítási szempontrendszere

A gyakorlatban a repülőtér fajtáját, típusát az határozza meg, hogy mi a repülőtér alaprendeltetése, a létesítés célja. Természetesen, ez alapvetően befolyásolja, szinte meghatározza, hogy milyen legyen a repülőtér kialakítása, milyen létesítményekkel rendelkezzen és azok hol helyezhetők el. Ezt szabványok, szigorú hazai és nemzetközi előírások rögzítik. A fentieken kívül egy repülőtér kialakítása még függ a terület adottságaitól, földrajzi elhelyezkedésétől, valamint a repülőteret igénybevevő (használó) légijárművek méreteitől és technikai színvonalától. A kialakítás egy lehetséges változatát mutatja a 14.6. ábra.

Bankok repülőterének elvi kialakítása, felépítése
14.6. ábra

Az ábrából látható, hogy az utasok beléptetését, kiszolgálását, a repülőtér működését biztosító szolgáltatások, a légi járművek és technikai eszközök javítását ellátó szervezetek elhelyezését szolgáló épületek, valamint a repülőgépek fogadásának és ismételt feladatra történő előkészítésének területei fizikailag és funkcionálisan is jól elkülöníthetők. A repülőtereken belül annak területe különböző működési zónákra (területekre) van felosztva az alábbiak szerint:

Polgári repülőterek esetén az alábbi működési zónákat különböztetjük meg:

  • mozgási terület (movement area), egy repülőtérnek a légi járművek fel- és leszállására, valamint gurulására használandó része, amely a munkaterületet és a forgalmi előteret foglalja magába
  • forgalmi előtér (apron), a szárazföldi repülőtérnek egy olyan kijelölt területe, amely az utasok, posta, vagy teheráru küldemények be- és kirakodására, valamint a légi járművek üzemanyaggal történő feltöltésére, parkolásra vagy karbantartására szolgál
  • munkaterület (manoeuvring area), egy repülőtérnek a légi járművek fel és leszállására, valamint gurulására használt része a forgalmi előterek kivételével
  • műszaki előtér (technical apron), egy repülőtéren a légi járművek karbantartására kijelölt terület

Katonai repülőterek olyan önálló bázisok, amelyek rendelkeznek a folyamatos működéshez szükséges objektumokkal és erőforrásokkal. Két fő működési zónából állnak, a "felszálló mezőből" és a "munkaterületből". A katonai repülőtereknek nem része a repülő szervezet.

A fentiekből látható, hogy az eltérő rendeltetésű, fajtájú, repülőterek létesítményei, építményei és műtárgyai különböző szempontok szerint csoportosíthatók. A következő alfejezetben a csoportosítás egy lehetséges szempontrendszerét mutatjuk be.

A repülőtéri létesítmények csoportosításának lehetséges szempontrendszere

  • feladat és funkció szerinti szempontok
  • elhelyezkedésük és telepítésük szerinti szempontok
  • építésük és műszaki kialakításukkal kapcsolatos szempontok
  • veszélyeztetettségükkel és védelmükkel összefüggő szempontok
  • működésükhöz szükséges, energiaellátással kapcsolatos szempontok
  • működési költségek és ráfordítási szempontok
  • más, egyéb szempontok stb.

A gyakorlatban legelterjedtebb a "feladat és funkció" szempontok szerinti csoportosítás, ezért a terület további vizsgálatához mi is ezt fogjuk alkalmazni.

14.5.2. A repülőtéri létesítmények "feladat és funkció" szerinti csoportosítása

A polgári és a katonai repülőterek kialakítását, létesítményeinek alaprendeltetését, elhelyezkedését, valamint "feladat és funkció" szerinti csoportosítási lehetőségét vizsgálva, megállapítható, hogy léteznek olyan létesítmények, amelyek csak a polgári, vagy csak a katonai repülőterekre jellemzőek. De több olyan is van, amelyek ha eltérő formában és módon kerültek kivitelezésre, minden repülőtéren megtalálhatók. Ezek a létesítmények elsősorban a repülési feladatok biztonságos végrehajtását, a repülések kiszolgálását és a repülőterek védelmét szolgálják.

A csoportosítás során a repülőtéri létesítmények alaprendeltetéséből kell kiindulni, függetlenül attól, hogy a repülőtér melyik működési zónájában található. Ezek figyelembe vételével mindazon létesítmények, épületek és műtárgyak, amelyek a katonai és a polgári repülőtereken egyaránt megtalálhatók az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  • légi járművek fel- és leszállását, a földi mozgását biztosító építmények és műtárgyak (fel- és leszállópályák a biztonsági sávokkal, kényszerleszálló pályák, a guruló utak, vízelvezető műtárgyak stb.)
  • a légi járművek repülési feladatra történő felkészítésének és műszaki kiszolgálásának műtárgyai, berendezései (a repülőgépek állóhelyei, hajtóművező hely, üzemanyag tá-rolók, repülési kiszolgálási zónák az üzemanyagtöltő kutakkal, oxigén és sűrített levegő töltőállomásokkal, elektromos csatlakozókkal stb.)
  • a légi járművek védett elhelyezéséhez és üzemképességük biztosításához, a repülések műszaki támogatásához szükséges létesítmények, bázisok, műtárgyak (hangárok, hajtóművező helyek, légi járművek javító bázisai, speciális gépjárművek, technikai eszközök, műszerek javító és hitelesítő műhelyei, laboratóriumok, oxigén és akkumulátortöltő állomások, szerszám és anyagraktárak stb.)
  • a repülések és a légi járművek földi mozgásának irányítását szolgáló létesítmények, híradó és informatikai rendszerek, berendezések (repülésirányító tornyok, irányító és felvezető technikai eszközök, berendezések, jelek, jelzések, adóházak, átjátszó állomások stb.)
  • a légi járművek biztonságos fel- és leszállását, gurulását szolgáló létesítmények, híradó, fénytechnikai és leszállító rendszerek, berendezések, (lokátor, rádió és meteorológiai állomások, közeli és távoli adók, a repülőgépek túlfutását megakadályozó berendezések, bevezető, leszállító és guruló utak fényrendszerei stb.)
  • a repülőterek tűzvédelméhez, működtetéséhez, és a működtetési feltételek biztosításához szükséges közművek, energiaellátó rendszerek, bázisok, létesítmények, építmények (tűzoltóbázisok, technikai eszközök javítóbázisai és telephelyei, üzemanyag kutak és tárolók, raktárak, hulladéktárolók, oktatási, sport és pihentetési, elhelyezési és ellátási, valamint szolgálati létesítmények, épületek, berendezések stb.)
  • a repülőtér külső és belső biztonságával, védelmével kapcsolatos létesítmények, műtárgyak, rendszerek és berendezések, (kerítés, mozgást akadályozó műtárgyak, beléptetési- és mozgást ellenőrző rendszerek, szolgálati helyek és épületek stb.).

A fentieken túl, léteznek olyan repülőtéri létesítmények, építmények és műtárgyak, amelyek elsősorban a polgári repülőtereken. Az alábbiakban ezeknek egy lehetséges csoportosítása látható.

Polgári repülőterek esetén:

  • utasforgalmi és kiszolgálói létesítmények, építmények (terminálok, személy- és csomagellenőrző, valamint szolgálati objektumok, közlekedő, összekötő, továbbá kereskedelmi létesítmények, várótermek stb.)
  • a légi és földi (közúti, vasúti) áruszállítással kapcsolatos létesítmények, műtárgyak (raktárak, iparvágányok, belső szállítási úthálózat, vám, csomagoló és átrakó állomások stb.).
14.5.3. Repülőterek jelentőségük szerinti csoportosítása

A repülőtereket a járatok rendszeressége, a szállítási távolság és a köz- ill. magánforgalom aránya alapján jelentőségük szerint is csoportosíthatók. Ezt a csoportosítást foglalja össze a 14.1. táblázat.

Repülőterek csoportosítása jelentőségük szerint
14.1. táblázat
14.6. Repülőterek műszaki kialakítása

Figyelembe véve a tervezési célokat, e helyütt tárgyaljuk a repülőtér vonatkozási kód fogalomkört. A kód célja az, hogy egyszerű módszert biztosítson a repülőterek jellemzőire vonatkozó számos előírás összevetéséhez. A kóddal így egyszerűbb formában lehet jelezni azokat a repülőtéri létesítményeket és berendezés csoportokat, amelyek megfelelnek a repülőtéren üzemeltetni kívánt repülőgépek igényeinek. A kód azonban semmiképpen sem a futópálya hosszúságának vagy a burkolt felület teherbíró-képessége követelményeinek meghatározására szolgál. A repülőtér vonatkozási kód a repülőgép teljesítmény jellemzőivel, valamint méreteivel összefüggő két elemből áll. Az 1. számú kódelem - egy kódszám - a repülőgép referencia futópálya hosszának, a 2. számú kódelem - egy kódbetű - pedig a repülőgép fesztávolsága és a külső főfutó abroncs alapján került meghatározásra. A repülőtér vonatkozási kódszám és -betű értelmezése céljából fontos tudnivalókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

A repülőtér vonatkozási kódszám és -betű meghatározása
14.2. táblázat

A táblázat alapján tehát logikusan láthatjuk, hogy például egy olyan közzétett, 4E vonatkozási kódjelű repülőtérről bármikor és az érintettek számára a világon bárhol tudható: a repülőtér alkalmas olyan repülőgép fogadására, amelynek (fiktív példaként) a vonatkoztatási pályahossza 54,5 méter, külső főfutó kerékabroncs távolsága 11,3 méter. Később még látni fogjuk, hogy a repülőtér vonatkozási kódjának meghatározását számos egyéb tényező is befolyásolja.

14.6.1. Futópályák

Ebben a fejezetben a repülőtereknek - a légi forgalom szempontjából - gyakorlatilag legfontosabb területével (és csatlakozó részeivel) foglalkozunk. A légi forgalomban résztvevők, különösen a légi jármű vezetők, a légiforgalmi irányítók, illetve a kapcsolódó műszaki és fenntartó szolgálatok tagjai - az adott szolgálati egységük feladatainak megfelelő szintjén - mindennapi munkájukban rendszeresen találkoznak az itt tárgyalandó fogalmakkal és adatokkal.

A futópályák száma és orientációja egy repülőtéren olyan kell legyen, hogy a repülőtér felhasználhatósági tényezője ne legyen kevesebb mint 95%, azon légi járművek részére, melyek kiszolgálására a repülőteret tervezték.

Ez a tömör megállapítás - úgy gondoljuk - kisebb magyarázatra szorul. A felhasználhatósági tényező a keresztszél-összetevő értékei százalékos hányada szerinti működést írja le, mégpedig úgy értelmezendően, hogy a repülőtér a tervezéskor számításba vett légi jármű típusok rendszeres üzemelését (minimum 95%-nyi részben) biztosítani képes legyen. Erősen általánosságban tehát mondhatjuk, hogy az év 365 napjából 347 napon a repülőtéri üzemelésnek a szél miatti korlátozás nélkül ?mennie kell?. Azért azt még meg kell jegyeznünk, hogy egy repülőtér használhatósága nem csak a szélkomponensektől, hanem sok egyéb befolyásoló körülménytől (például sűrű csapadék okozta látástávolság-romlás, kritikusan alacsony felhőalap, futópálya felület szélsőségesen rossz súrlódási együtthatója/fékhatása/stb.) is függ.

Az egyes irányokra létesítendő futópályák számát a kiszolgálandó légi jármű mozgásszám határozza meg. Szoros összefüggésben áll a mozgásszám a repülőtér kapacitásának kérdésével, amelynek komplex menedzselése a folyamatosan megoldandó feladatok közé tartozik. Különösen fontos ezen kölcsönhatás vizsgálata és a kedvező eredmények alkalmazása azokon a repülőtereken, amelyek további bővítésére elégséges terület nem áll rendelkezésre.

A 14.7. ábrán a futópálya-elrendezés lehetséges módozatait, és a megvalósítás konkrét példáit mutatjuk be.

Futópálya elrendezés lehetséges módozatai
14.7. ábra

Egy futópálya biztosítandó hosszúságának meghatározásakor a felszállási és a leszállási követelményeket, illetve a futópályáról történő mindkét irányú üzemeltetések szükségességét is meg kell vizsgálni. Adott olyan helyi körülmények, mint például a tengerszinthez viszonyított magasság, a hőmérséklet, a futópálya lejtése, a levegő páratartalma, a felületi jellemzők szintén befolyásolják a futópálya tényleges hosszát.

A futópályák szélessége nem lehet kevesebb, mint a 14.3. táblázatban található - a kódszámnak és kódbetűnek megfelelő - értékek:

A futópályák szélessége
14.3. táblázat

Olyan repülőtereken, ahol a párhuzamos, nem műszeres futópályákat egyidejű használatra létesítik, a futópályák középvonalai közötti minimális távolságnak az alábbiaknak kell lenniük:

  • 210 m, ahol a legnagyobb kódszám: 3 vagy 4;
  • 150 m, ahol a legnagyobb kódszám: 2;
  • 120 m, ahol a legnagyobb kódszám: 1.

Ahol a párhuzamos műszeres futópályákat egyidejű üzemelésre használják, a futópályák középvonalai közötti legkisebb távolság az alábbiak kell legyenek:

  • 1035 m a független párhuzamos megközelítések esetében;
  • 915 m a függő párhuzamos megközelítések esetében;
  • 760 m a független párhuzamos indulások számára;
  • 760 m az elkülönített párhuzamos üzemelések esetében;

A futópálya középvonala mentén a legalacsonyabb és legmagasabb tengerszinthez viszonyított magasságok közötti különbségnek a futópálya hosszának hányadosával megállapított, kiszámított lejtése nem haladhatja meg az 1%-ot, ott, ahol a futópálya kódszáma 3 vagy 4. Ez az érték 2% lehet az 1-es és 2-es kódszámok esetén.

A hosszirányú lejtés a futópálya egyik szakaszán se haladja meg az alábbi értéket:

a)1,25%, ahol a kódszám 4 - azonban a futópálya első és utolsó negyedében a hosszirányú lejtés értéke ne haladja meg a 0,8%-ot;
b)1,5%, ahol a kód-szám 3 - azonban a II. vagy III. kategóriájú precíziós megközelítésű futópálya első és utolsó negyedében a hosszirányú lejtés értéke ne haladja meg a 0,8%-ot; és
c)2%, ahol a kód-szám 1 vagy 2.

A fenti értékek biztosítják a hosszirányú lejtések változásai esetében előírt láthatósági vagy rálátási távolságot, illetve a lejtésváltozások közötti távolságok előírt értékeinek teljesíthetőségét.

A Liszt Ferenc repülőtér (régi nevén Ferihegyi repülőtér) két futópályájának hosszirányú lejtviszonyait mutatja a 14.8. ábra. A lejttöréseket 30 m-enkénti, 0,1%-os lejttörésekre kell bontani.

A Liszt Ferenc Repülőtér régi (fölső ábra) és új (alsó ábra) futópályájának hosszirányú lejtviszonyai
14.8. ábra

A víz lehető leggyorsabb elvezetésének elősegítése érdekében a futópálya felületét - ahol az alkalmazható - enyhén ívelten (domborúra) kell kialakítani. Ettől eltérni természetesen lehet, ott, ahol az esővel társuló szél irányából egy egyszerű keresztlejtés is biztosítja a gyors vízelvezetést.

Az ideális keresztirányú lejtés C, D, E és F kódbetűjű futópályáknál legfeljebb 1,5%, az A és B kódjelűeknél 2%, és nem lehet kevesebb 1%-nál a futópálya- vagy gurulóút kereszteződéseknél, ahol kisebb hajlásszögű lejtésekre lehet szükség.

A futópályák teherbíró-képességével kapcsolatos szabályzati álláspont rendkívül tömör és egyértelmű: egy futópályának képesnek kell lennie arra, hogy elbírja azoknak a légi járműveknek a forgalmából eredő terheléseket, amelyek kiszolgálására tervezték.

A futópályák felületét olyan egyenetlenségek nélkül kell kialakítani, hogy az a felületi súrlódási jellemzőkben romlást ne okozzon, illetve más módon kedvezőtlenül ne befolyásolja a légi járművek le- és felszállását. A szabálytalan egyenetlenségek a le- és felszálló légi járművek vezetésében (kontroljában) komoly negatívumokat jelenthetnek, amelyek vibráció, erős zajok fellépése, a nehezen lefordítható pattogás, ugrálás, rázkódás stb. formájában jelentkezik. Az egyenetlenségeknél természetesen megengedettek bizonyos tűrések. Egy példa erre: egy teherviselő futópálya felületnek olyannak kell lennie, hogyha egy 3 méteres szakaszát ugyanekkora méretű szintezőléccel bárhol, bármely irányban ellenőrzik, az eltérés a léc alja és a burkolat felülete között sehol ne legyen nagyobb 3 mm-nél.

A burkolattal ellátott futópálya felületét úgy kell kialakítani, hogy az jó súrlódási jellemzőket biztosítson nedves pályaállapot esetében is.

Egy új felületnél a jobb súrlódás érdekében kialakítandó átlagos felületi dombormintázat mélysége legkevesebb 1 mm legyen. A barázdáltságnak vagy rovátkolásnak a futópálya középvonalára merőlegesnek, nem- merőleges átlós csatlakozásoknál - ha alkalmazható - párhuzamosnak kell lennie.

14.6.2. Gurulóutak

A gurulóutakat a légi járművek mozgására, a repülőtér bizonyos területeinek összekötésére építik. Elrendezésükre, elhelyezkedésükre vonatkozó konkrét tervezési útmutatásokat itt nem fogunk adni, erre részletes előírások a Repülőtér Építési Kézikönyv 2. Részében találhatók. Célunk csupán annyi, hogy a légiforgalmi és irányítási szempontból elsősorban fontos, a futópályáknál már megismert módszer és formátum szerint a témát ismertessük.

Gurulóutakat kell létesíteni a légi járműveknek a mozgási területeken való biztonságos és gyors mozgása lehetővé tétele érdekében.

Egy adott futópályához elegendő számú, a rágurulás és legurulás lehetőségét biztosító gurulóutat kell létesíteni a futópályára való mozgások meggyorsítása céljából és ahol a forgalom intenzitása magas, mérlegelni kell a gyorsleguruló utak létesítésének szükségességét. Ott, ahol a futópálya végét nem szolgálja ki gurulóút, szükség lehet bizonyos kiegészítő burkolatok alkalmazására a légijárművek visszafordulásának vagy fordításának lehetősége megteremtése céljából (runway turn pad).

A gurulóút felépítése olyan kell legyen, hogy amikor az azon való üzemelésre tervezett légijármű pilótafülkéje (cockpit) a gurulóút középvonal jelzése fölött halad, a légijármű főfutói külső kerekeinek széle és a gurulóút széle között fennmaradó távolság ne legyen kevesebb, mint a 14.4. táblázatban megadottak.

Gurulóutak széle és a repülőgép külső kerekeinek széle között tartandó legkisebb biztonsági távolság
14.4. táblázat

Egy gurulóút egyenes szakaszának szélessége nem lehet kevesebb, mint ahogyan az a 14.5. táblázatban megadott.

Gurulóutak szélessége egyenesben
14.5. táblázat

A gurulóutak irányváltozásainak a lehető legritkábbaknak és a legkisebb mértékűeknek kell lenniük. Természetesen a különböző ívek (curves) kialakítása nem elkerülhető, így azok terveit építés előtt össze kell hasonlítani azon légijárművek manőverezési képességével, amelyeket az adott gurulóúton üzemeltetni akarnak.

Egy ív kialakításának fizikai jellemzőire ad jól szemléltető kiegészítést a 14.9. ábra.

Gurulóút szélesítése ívben
14.9. ábra
14.6.3. Terminálok

A terminálok lehetséges elrendezését és egy-egy példát a 14.6. táblázatban mutatjuk be

A terminálok lehetséges elrendezései

14.6. táblázat

14.7. Repülőterek létesítésének, tervezésének és üzemeltetésének szabályozása

Az International Civil Aviation Organization (ICAO, a Polgári Repülés Nemzetközi Szervezetének) - amely 1944-ben Chicago-ban alakult meg - legfőbb szerve, a Tanácsa, először 1951-ben fogadott el anyagot a repülőterek berendezéseire, felületek, akadályok, jelöléseire stb. vonatkozó Szabványokat (standards) és Ajánlott Előírásokat (recommanded practices). A szabályozás szükségessége egyértelműnek és feltétlenül megvalósítandónak tűnt, hiszen a repülés a megelőző 15-20 évben olyan nagymérvű fejlődésen ment át, hogy a vele szorosan összefüggő szakterületek (repülőterek, léginavigáció, légtérszervezés, légiforgalmi szolgálatok stb.) sem kerülhették el a nemzetközi (sajnos még ma sem eléggé világ) méretű egységesítést.

Az Annex 14-et - amely a chicagoi Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 14. Függeléke (ANNEX) - a legelső kiadása óta a technikai szint fejlődése, a légiforgalom megnövekedett igényei, a nyert tapasztalatok beépítése miatt már a 2004. júliusában kiadott Negyedik Kiadásként jelentették meg, amelynek 9. számú módosítása is megtörtént 2006. június 15-ével. Az új kiadás mindig annak az alapvető megfontolásnak az eredménye, hogy jelentős mennyiségű és minőségű változások esetében csak így érdemes a módosításokat eszközölni. Az Annex 14 legelső oldalain egy áttekinthető összefoglaló táblázatban (Records of Amendments and Corrigenda) jól nyomonkövethetők azok a változások, amelyek az 1951. május 29-ei legelső kiadás óta bekövetkeztek, és így beépítésre kerültek az anyagba. Megjegyezzük, hogy a szakember számára egy ilyen összefoglaló felsorolás egyben az egész repülés fejlődésének, változásának keresztmetszetét is kitűnően mutatja, egyfajta repüléstörténeti kuriózumként értékelhető.

A 2004. júliusával hatályba lépett Annex 14 két kötetből áll:

  • Volume I: AERODROME DESIGN AND OPERATIONS
  • Volume II: HELIPORTS

Fontosnak tartjuk megerősítésként megjegyezni, hogy az Annex 14, mint a jegyzet egyik fontos forrásanyaga, hasonlóan a többi létező Annex tartalmához, nem foglalja magába az olyan részletezett kérdéseket, összefüggéseket, amelyek a tervezés és építés, a gazdasági összefüggések, a műszaki megvalósítás tárgykörébe tartoznak. Ezekkel más, sokkal operatívabb dokumentumok, kézikönyvek foglalkoznak. Ezen dokumentumok között megemlítendők a következők:

  • ICAO: Airport Desing Manual (DOC 9157) - kivitelezési előírások, ajánlások
    • Part 1 - Felszállópálya
    • Part 2 - Gurulóutak, apron, várakozó területek
    • Part 3 - Burkolatok
    • Part 4 - Vizuális eszközök (pl. pálya megvilágítás)
    • Part 5 - Elektromos rendszerek
  • ICAO: Airport Planning Manual (DOC 9184) - főbb tervezési elvek, szempontok
    • Part 1 - Master Planning
    • Part 2 - Terület felhasználás és környezetvédelem
    • Part 3 - Kivitelezési ajánlások

A Master Plan fő fejezetei:

  • Várható forgalomi karakterisztikák
  • Földterület kiválasztás
  • Légi oldal tervezés (pályák, gurulóutak, előterek, navigációs berendezések)
  • Földi oldal tervezés (terminálok, cargo bázis, közúti előtér, utak, parkolók)
  • Egyéb reptéri létesítmények, alrendszerek (üzemeltetési, kereskedelmi létesítmények)
  • Pénzügyi tervezés (beruházási költségek, üzemeltetési költségek)
  • Biztonsági kérdések

Az ICAO szabályozza azt is, hogy az adott Annex hogyan, milyen értelmezésben alkalmazható. El kell fogadnunk, hogy az előírások jelentős részénél a mindenkori illetékes légiközlekedési hatóság dönt: alkalmazza-e azokat a gyakorlatban, vagy sem. Figyelembe kell vennünk, és tudnunk kell, hogy minden esetben, bármilyen elhatározásért vagy tevékenységért a felelősség szükségszerűen a repülőtér felett fennhatóságot gyakorló államon nyugszik. Végső soron tehát a Szerződő Állam az, aki gyakorlatilag végrehajtja az Annex előírásait. Ilyen összefüggésben természetesen rendkívül jelentős kötelezettségei vannak az Államnak, melyek közül a szabályszerű alkalmazáson kívül a közzétételi, avagy tájékoztatási kötelezettség a legfontosabb.

A hazai jogi környezet legfontosabb dokumentuma a 103/1999. (VII. 6.) Korm. Rendelet: A repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól. A rendelet az alábbiakra terjed ki:

  • Jogszabály terjedelme (milyen repülőterekre terjed ki)
  • Repülőtér létesítésének feltételi, menete
  • Dokumentációk tartalma
  • Szakhatósági hozzájárulások
14.8. Irodalomjegyzék

[1] Szabó S., Tóth R., 2013, Repülőterek kialakítása, létesítményeinek kritikus elemei, védelmük lehetséges műszaki megoldásai, Repüléstudományi Közlemények, XXV. évf. 2013. 2. szám

[2] Mudra I., 2007, Repülőterek és repülőtéri berendezések, Jegyzet, Repülésoktatási és Dokumentációs Központ, Budapest.
url: http://www.kku.bme.hu/kepzes_osztatlan/segedletek/BMEKOKU4095/repuloterek.pdf

[3] Rohács D., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőgépek, Anyagmozgató Gépek és Üzemi Logisztika Tanszék Közlekedési pályák c. tantárgy jegyzet.
url: http://www.eagt.bme.hu/index.php/educations/letoltesek/category/279-bmekoeaa118-kozlekedesi-palyak.html?download=1986:rohacs-3.

Önellenőrző kérdések

Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha válaszolni tud az alábbi kérdésekre.

1. Mi a repülőtér fogalma, alaprendeltetése?
2. Hogyan hat a repülőtér-fejlesztés a környező területek gazdasági helyzetére
3. Milyen szempontok szerint csoportosíthatók a repülőterek?
4. Mik a repülőterek létesítésének és kialakításának fő szempontjai?
5. Mondjon példákat repülőterek káros környezeti hatásaira, lehetséges veszélyforrásaira!
6. Soroljon fel legalább három, légi oldali repülőtéri létesítményt!
7. Soroljon fel legalább három, földi oldali repülőtéri létesítményt!
8. Mire utalnak a repülőterek jellemzésére használt kódszámok és kódbetűk?
9. Mutassa be a futópálya elrendezések lehetséges módozatait!
10. Mutassa be a terminálok lehetséges elrendezéseit!

Önellenőrző feladatok
1. Mi jellemző légiközlekedési hálózatok sűrűségére napjainkban?
csökken
drasztikusan csökken a nagy környezetkárosító hatás miatt
stagnál
dinamikusan nő
2. Mik a repülőterek fő funkciói (több jó válasz is lehetséges)?
repülőgépek indítása
repülőgépek fogadása
repülőgépek gyártása
repülőgépek tárolása, karbantartása
3. Hogyan járul hozzá a légiközlekedés a gazdaság élénkítéséhez (több jó válasz is lehetséges)?
a repülőgépek csúcstechnológiái beépülnek az ipari gyakorlatba
a légiközlekedési létesítmények munkahelyeket teremtenek
a repterek javítják a környezetük elérhetőségét, ezáltal befektetéseket generálnak
a repülés környezetkárosító hatásaira hatékony megoldásokat kényszerít ki
4. Repülőtérnek tekinthető-e a vízi repülőtér?
igen, de csak ha kisebb területű szigeten található
igen, minden esetben
igen, de csak katonai repülőtér esetén
nem, jogilag kikötőnek számít
5. Melyik csoportosítás nem jellemző a repülőterekre?
vízi, szárazföldi, ezen belül, sziget, félsziget
állandó, időszakos, vagy tartalék
állami, magán, társasági
síkvidéki, hegyvidéki, magashegyi
6. Milyen hatásokkal járhat a repülőtér helyének megválasztása (több jó válasz is lehetséges)?
romlik a repülésbiztonság
sérül a környezetben élők nyugalma
változik a környezet mikroklímája
utazási idő csökkenése
7. Melyik állítás nem igaz a futópályák elrendezésére több futópálya esetén?
lehetnek párhuzamos elrendezésűek
ha három futópálya van, akkor csak párhuzamos elrendezésűek lehetnek
párhuzamos elrendezés esetén a bajonett-szerűen eltolhatók
általában a párhuzamos elrendezés a legkisebb helyigényű
8. Melyik állítás nem igaz a futópályák elrendezésére több futópálya esetén?
keresztező elrendezés esetén a futópályák szöge eltérhet a derékszögtől
keresztező elrendezés esetén csak két futópálya lehet a repülőtéren
keresztező elrendezésű futópályák több ütemben is kiépíthetők
keresztező elrendezés esetén kettőnél több futópálya is lehet a repülőtéren
9. Melyik állítás nem igaz a futópályák hossz-esésére?
a 2%-ot nem haladatja meg
a futópálya tengelyében kell értelmezni
vízszintesnek kell lennie, hogy a gépek könnyen gyorsuljanak és lassítsanak
magassági lekerekítő ívek helyett kis lejttörések sorozatát alkalmazzák
10. Melyik állítás igaz a repülőtéri terminálok elrendezésére (több jó válasz is lehetséges)?
lehet soros, akár 10-nél több repülőgép esetén is
a "transporter" jellegű termináltól a repülőgépig jármű szállítja az utasokat
a "linear" elrendezés egyik változatában a terminál ívelt kialakítású
a "pier finger" kialakítás helytakarékos