KURZUS: Közlekedésépítés

MODUL: IV. modul

11. lecke: A beavatkozások eszközrendszere

A lecke célja: megismertetni a hallgatókkal a közlekedésbiztonság jelentőségét a tervezésben.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolni a beavatkozások csoportjait azok jellege szerint
  • felsorolni a beavatkozások csoportjait azok kiterjedése szerint
  • megkülönböztetni a kínálatot teremtő és a korlátozó intézkedéseket
  • példákat mondani az elválasztás és a közös használat megoldásaira
  • felsorolni a beavatkozások csoportjait az érintett résztvevők szerint
  • megfogalmazni az előírtnál "jobb" jellemzők alkalmazásának korlátait
  • megfogalmazni a hamis biztonságérzet fogalmát és legalább két példát mondani rá

A tananyag elsajátításának becsült időszükséglete: 1,5 óra

A leckében előforduló kulcsfogalmak:

  • beavatkozások jellege
  • beavatkozások kiterjedése
  • kínálat és korlátozás
  • elválasztás és közös használat
  • az előírtnál "jobb" jellemzők
  • hamis biztonságérzet
11.1. A beavatkozások típusai

A közlekedéstervezési célok elérése érdekében alkalmazható beavatkozások palettája igen széles. Az intézkedéseket többféle szempontból csoportosíthatjuk. Megjegyzendő, hogy itt elsősorban az egyéni közlekedéssel foglalkozunk.

Az egyik osztályozás szerint megkülönböztetünk

  • építési,
  • forgalomtechnikai,
  • gazdasági,
  • jogi,
  • kommunikációs,
  • településrendezési

intézkedéseket.

Építési eszközök

A közutakat úgy tervezik, hogy egy - az útkategória és a környezet függvényében - meghatározott sebességgel, biztonságosan végig lehessen rajtuk haladni. Az ún. tervezési sebesség értéke 30 és 130 km/h között változik, ez a sebesség érték határozza meg a tervezési folyamat során az utak kialakításának legtöbb részletét.

Az útkialakítás számos jellemzője olyan tényező, amelyet a járművezető nem érzékel közvetlenül. Például a tervezési sebesség nincs kiírva az úton (és egyébként nem feltétlenül egyezik meg az úton megengedett sebességgel), az ívsugár, a forgalmi sáv szélessége mind olyan paraméterek, amelyeket csak a szakember ismer pontosan. Mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy az útkialakítás jellemzői közvetett módon sokkal erősebben befolyásolják a járművezetők viselkedését, mint a tételes szabályok vagy egy-egy jelzőtábla (11.1. ábra).

Az útkialakítás nagyobb sebességre csábít, mint a megengedett
11.1. ábra

Sokkal hatékonyabb sebességcsökkentés érhető el a forgalmi sáv kismértékű szűkítésével, egy terelősziget beépítésével, mint bármilyen jelzőtáblával (11.2. ábra). Az útkialakításnak a forgalombiztonságra is döntő befolyása van. A következő pontban tárgyalt forgalomtechnikai eszközök nagyon hasznosak, de inkább csak kiegészítő intézkedések lehetnek. Alkalmazásuk különösen ott nélkülözhetetlen, ahol az út geometriai kialakítását valamilyen okból nem sikerül kedvezőbbé tenni, ezért segítségül kell hívni a forgalomtechnikai eszközöket is.

Sebességcsökkentés középső szigettel
11.2. ábra

A forgalom biztonsága szempontjából nem kívánatosak azok a megoldások, amikor az út egyes jellemzői nagy sebesség kifejtésére csábítják a járművezetőket, más paraméterei viszont nem teszik lehetővé az út használatát nagy sebesség mellett. Például egy kiváló burkolatú, de rossz vonalvezetésű út nagy sebességre csábít, és így veszélyesebbé válik, mint ha a burkolat rosszabb állapotú lenne.

Látszólag kívánatosnak tűnhet, hogy a forgalombiztonság érdekében az előírtnál jobb jellemzőket alkalmazzunk (pl. szélesebb forgalmi sávokat, hogy a járművek közötti oldaltávolság nagyobb legyen). Az ilyen eltérések várható következményeit mindig gondosan mérlegelni kell, mert lehet, hogy az intézkedés a szándékolttal ellentétes eredményre vezet. Pl. a forgalmi sávok szélességének növelése hatására a járművezetők egy része három sávosként kezdi használni az utat, "kikényszerített" előzésekbe kezd, ezért a forgalombiztonság romlik.

A tervezés legveszélyesebb hibája, ha hamis biztonságérzetet ad a forgalom résztvevőinek. Ilyen helyzet áll elő, ha

  • gyalogátkelőhelyet jelölnek ki olyan helyen, amely nem belátható a járművezetők számára,
  • egy jó keresztmetszeti kialakítású út nagyobb sebességre ösztönzi a járművezetőket, de vonalvezetése erre nem alkalmas,
  • hosszabb szakaszon elsőbbséggel rendelkező, jó vonalvezetésű úton haladó járművezetőnek kell elsőbbséget adnia.

Forgalomtechnikai eszközök

Céljainak elérésére a forgalomtechnika az alábbi főbb eszközöket alkalmazza:

  • útburkolati jelek,
  • jelzőtáblák,
  • jelzőlámpák.

Ezen eszközöknek az úthasználók számára kötelező értelmezését a KRESZ tartalmazza. Ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak az utat üzemeltetőkre a tekintetben, hogy ezeket az eszközöket hogyan kell alkalmazni (KM, 1984). Többek között ügyelni kell arra, hogy a járművezetőkre ne zúdítsunk egyszerre túl sok információt (11.3. ábra).

A túl sok információ feldolgozhatatlan
11.3. ábra

Tágabb értelemben a forgalomtechnika eszköztárába sorolhatjuk az úttartozékokat (vezetőoszlopok, vezetőkorlátok, fényvisszaverő prizmák stb.) is.

A forgalomtechnikai eszközök működését egyre inkább segítik a korszerű elektronikai berendezések is. Jelzőlámpás csomópontoknál egyre gyakoribb a forgalomtól függő irányítás, ami járműérzékelő detektorok segítségével valósul meg. Az időjárás-érzékelő detektorok lehetőséget adnak a jegesedés vagy a köd időben történő jelzésére is. Nagy forgalmú városi hálózatok, autópályák, alagutak forgalmának segítésére, a bekövetkező veszélyhelyzetek minél gyorsabb felismerésére és a szükséges intézkedések meghozatalára összetett forgalomirányító rendszerek működnek. (11.4. ábra).

Változtatható jelzésképű tábla
11.4. ábra

Gazdasági eszközök

Ide sorolható többek között a

  • parkolási díj,
  • útdíj,
  • tömegközlekedés támogatása,
  • benzinár,
  • gépjárműadó.

Ezekkel az eszközökkel a közlekedési igényeket, azok időbeli és térbeli megoszlását lehet befolyásolni.

Jogi eszközök

Ide sorolhatók többek között a KRESZ általános rendelkezései, pl.

  • az általános sebességszabályozás,
  • a járművek kivilágításának szabályozása vagy
  • a biztonsági öv használatának előírása.

Kommunikációs eszközök

A közlekedőket segítik, de magatartásukat befolyásolják is az alábbi eszközök:

  • térkép,
  • újság,
  • rádió,
  • út menti változtatható információ,
  • GPS,
  • szórólapok,
  • menetrendi információ,
  • reklám.

Településrendezési intézkedések

A területfelhasználás alapvetően befolyásolja a közlekedési igények keletkezését. Ezért a településrendezési intézkedésekkel jelentősen beavatkozhatunk a közlekedési folyamatokba.

  • területfelhasználás szabályozása,
  • beépítési intenzitás szabályozása,
  • vegyes területfelhasználás,
  • egyes létesítmények telepítésének szabályozása,
  • parkolás-szabályozás.
11.2. Intézkedések területi kiterjedésük szerint

A beavatkozások területe háromféle lehet. Megkülönböztetünk

  • helyi intézkedéseket, amelyek egyes csomópontokra vagy nagyon rövid útszakaszokra érvényesek (pl. jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetése),
  • vonali intézkedéseket, amelyek egyes útszakaszokra érvényesek (pl. egyirányú utca kijelölése) és
  • hálózati, területi intézkedéseket (pl. egy adott területen 30 km/h sebességkorlátozás alkalmazása vagy az átmenő forgalomra alkalmatlan hálózati rendszer kialakítása, pl. 11.5. ábra).
Átmenő forgalomra alkalmatlan hálózat
11.5. ábra
11.3. Elválasztás és közös használat

A közutak kialakításának két egymástól eltérő alapvető elve alakult ki.

A motorizáció terjedésével, a sebességek növekedésével fogalmazódott meg az elválasztás elve. Ez azt jelenti, hogy a forgalom különböző résztvevőit igyekeznek egymástól minél jobban elválasztani, hogy a konfliktusok lehetősége minimális legyen. Néhány példa:

  • az autópálya, ahova bizonyos járműfajták nem hajthatnak fel, és a két ellentétes forgalmi irány egymástól fizikailag is el van választva,
  • külön kerékpárúttal rendelkező városi főút, ahol a gépjárműforgalom és a kerékpárforgalom egymástól elválasztva bonyolódik le,
  • jelzőlámpás csomópont, ahol a forgalmi áramlatok elválasztása időben történik meg,
  • különszintű gyalogos-átkelőhely (gyalogos-aluljáró).

A másik megközelítés, amely a 80-as évektől került (újra) előtérbe, a közös használat elve. Ez azt jelenti, hogy a forgalom különböző résztvevőit szándékosan egy közös útfelületre kényszerítik, úgy hogy ennek mindenki tudatában legyen (11.6. ábra). Így minden közlekedőnek tekintettel kell lennie a többi résztvevőre, alkalmazkodnia kell hozzájuk. Néhány példa:

  • a lakó-pihenő övezet, ahol a gépjárművek legfeljebb 20 km/h sebességgel közlekedhetnek és fokozottan ügyelniük kell a velük azonos útfelületet használó gyalogosok és kerékpárosok biztonságára,
  • a közös gyalogút - kerékpárút,
  • a jobbkéz-szabályos kereszteződés, ahol mindenkinek lassítania kell, hogy elsőbbséget adhasson a jobbról érkezőnek.

Mindkét elv - a maga helyén alkalmazva - hozzájárulhat a biztonság növeléséhez.

Útfelület közös használata
11.6. ábra
11.4. Támogató és korlátozó megoldások

A pozitív (kínálatot teremtő) megoldások skálája igen széles (pl. kapacitásbővítés, sebességnövelés, közösségi közlekedési járműveknél gyakoribb járatkövetés). Természetszerűleg ilyenek jutnak minden tervező eszébe először és a közlekedők, valamint a döntéshozók is ezeket szeretik.

Léteznek emellett negatív (tiltó) megoldások is (pl. behajtási korlátozás, ill. tilalom, sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás, díjszedés). Sokszor azt tapasztaljuk, hogy a pozitív megoldások nem hozzák meg a várt eredményeket, ezért nem kerülhetjük el a korlátozásokat sem. Ezek az intézkedések kevésbé népszerűek a közlekedők számára, és a döntéshozók sem kedvelik az ilyeneket, de a hatásuk ismeretében előbb-utóbb elfogadottá válnak.

Más országokban is elterjedt angol szavakkal a pozitív intézkedéseket "pull" (húz), a negatív megoldásokat "push" (taszít) néven illetik

11.5 Az útfelület újrafelosztása

Az európai városok központi magja általában hosszú évszázadok alatt, folyamatosan alakult ki, és számos feladatot lát el. Itt találhatók az igazgatási intézmények, múzeumok, színházak, sok kisebb-nagyobb üzlet, bankok, szállodák, éttermek, ezen kívül általában jelentős számban vannak lakások is. Ezen sokrétű funkciókból következik, hogy a "jó" belváros utcái nappal és este is élettel vannak tele, emberek sétálnak, tolják a babakocsit, használják a szolgáltatásokat, találkoznak egymással, hallgatják az utcai zenészt, vagy egy-egy padon megpihenve nézelődnek. Mindezt gyakran vonzó műemléki, esetleg zöld környezetben tehetik.

Ugyanakkor az emberek a belvárosba el is akarnak jutni, gyorsan, kényelmesen, lehetőleg autóval, az autót meg a célpontjuk közelében szeretnék leállítani. Ehhez helyre van szükség, sok autónak sok helyre, a rendelkezésre álló hely pedig éppen a belvárosi jellegből adódóan szűk.

A kétféle igény - az élhető utca és az autós utca - egymásnak ellentmond. Említésre méltó, hogy nem kétféle ember (autós és gyalogos) közötti konfliktusról van szó, hiszen az autós is kiszáll és gyalogos lesz belőle, hanem a városlakók kétféle igénye közötti ellentmondásról. Ennek feloldása, kezelése, egyensúlyban tartása a városi önkormányzat feladata (11.7. ábra).

Egy-egy város versenyképességének megítélésekor manapság a városi - ezen belül a belvárosi - élet minősége egyre fontosabb tényező. Az élhetőbb belváros kialakítása hosszabb folyamat. Előbb egy sétálóutca, majd ehhez csatlakozóan még egy, és így tovább, legtöbbször a középkori városfalig, hiszen a középkori városok gyalog bejárhatók voltak. Így a gyalogosforgalom, a zöldfelület, az utcai élet képletesen és szó szerint is "teret nyer", a gépjármű forgalom pedig kiszorul a legérzékenyebb területekről. Számos sikeres példa mutatja, hogy a városi lakosok a kezdeti kételyek és aggodalom után birtokukba veszik az élhetőbb belvárost.

Többféle úthasználó igényeit figyelembevevő utca (Budapest, Tompa u.)
11.7. ábra

"Lassan járj, hamarabb odaérsz"

Ez a Hollandiában és Belgiumban terjedő megoldás városi főutak olyan kialakítását / átalakítását célozza meg, amelyeken széles középső elválasztó sáv van, és a forgalom irányonként egy sávon zajlik, előzni nem lehet (11.8 és 11.9. ábra).

Holland utca átalakítás előtt (NOVEM, 2003)
11.8. ábra
Holland utca átalakítás után (NOVEM, 2003)
11.9. ábra
Holland utca átalakítás után (NOVEM, 2003)
3.10. ábra

A csomópontokban nincs jelzőlámpa. Ezáltal a forgalom lassan, de egyenletesen halad, az út két oldala között pedig könnyebb átkelni, mivel mindig csak egy sávot kell keresztezni. A megoldást előnyösnek tartják az energiafogyasztás, a károsanyag-kibocsátás, a forgalombiztonság, a közterületek használata és az életminőség szempontjából.

11.6. A közlekedésfajták szerinti intézkedések

A közlekedési rendszerekre irányuló általános intézkedések:

  • igény-orientált intézkedések,
  • az úthálózatok teljesítményét optimalizáló rendszerek,
  • az úthálózatok kihasználtságának javítása.

Tömegközlekedésre vonatkozó intézkedések:

  • új tömegközlekedési kapcsolatok/ szolgáltatások/ módok bevezetése,
  • új elsőbbséget élvező járműrendszerek bevezetése,
  • a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése,
  • a tömegközlekedési információs rendszer javítása,
  • az úthálózat kialakításának megváltoztatása a tömegközlekedés érdekében,
  • az úthálózat irányításának megváltoztatása a tömegközlekedés érdekében.

Magán személygépjárművekkel kapcsolatos intézkedések:

  • személygépjárművek behajtásának korlátozása,
  • a járműhasználat költségeinek növelése,
  • "átfogó/jobb" gyalogos infrastruktúra kialakítása,

gyalogos/jármű konfliktusok súlyosságának csökkentése a járművek sebességének korlátozásával.

  • Gyalogosokra vonatkozó intézkedések:
  • gyalogos/jármű konfliktusok súlyosságának csökkentése,
  • gyalogosok időveszteségének csökkentése a kereszteződésekben,
  • jobb/kényelmesebb átszállási / várakozási lehetőségek kialakítása,
  • gyalogosok / járművezetők veszélyes viselkedésének megváltoztatása.

Kerékpárosokra vonatkozó stratégiák és intézkedések:

  • átfogó kerékpáros infrastruktúra kialakítása,
  • a kerékpáros rendszerek általános fejlesztése,
  • a megközelítési lehetőségek javítása a kerékpárosok számára,
  • a kerékpáros/jármű konfliktusok súlyosságának csökkentése,
  • kerékpárosok időveszteségének csökkentése az átkelőknél,
  • kerékpárosok "helyzetének" / "tudatosságának" megváltoztatása,
  • a kerékpárosok/járművezetők balesetveszélyes viselkedésének csökkentése.
Önellenőrző feladatok
1. Melyik beavatkozásfajta hiányzik a felsorolásból?

építési
forgalomtechnikai
járműtechnikai
jogi
kommunikációs
városrendezési

2. Melyik típusú intézkedéseknek van a legnagyobb hatásuk a járművek sebességére?
építési
forgalomtechnikai
gazdasági
jogi
kommunikációs
településrendezési
3. Írja be a hiányzó szót!

Ahol az út geometriai kialakítását valamilyen okból nem sikerül kedvezőbbé tenni, ott segítségül kell hívni a eszközöket.

4. Jelölje meg az oda nem illőt!
helyi intézkedések
korlátozó intézkedések
területi intézkedések
vonali intézkedések
5. Írja ide az angol megfelelőjét!

Pozitív intézkedés:
Negatív intézkedés:

6. Igaz vagy hamis a holland "Lassan járj, hamarabb odaérsz" elv szerint kialakított utcára?
Az autósok számára biztonságos.
A kerékpárosok számára biztonságos.
Könnyű előzni.
Könnyű az utat gyalog keresztezni.
7. A lakó- pihenő övezetet az intézkedések melyik csoportjába sorolná be?

8. Igaz vagy hamis?
Az előírtnál jobb jellemzőknek mindig pozitív hatásuk van.
9. Írja be a hiányzó szót!

A tervezésnél fontos, hogy elkerüljük a biztonságérzetet.

10. Jelölje meg az oda nem illőt!
új tömegközlekedési kapcsolatok/ szolgáltatások/ módok bevezetése,
a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése,
a tömegközlekedési információs rendszer javítása,
az úthálózatok kihasználtságának javítása
az úthálózat kialakításának megváltoztatása a tömegközlekedés érdekében,