KURZUS: Közlekedésépítés
MODUL: III. modul
8. lecke: Kerékpáros és gyalogos létesítmények tervezése, egyetemes tervezés az út és vasútépítésben
A lecke célja: megismertetni a hallgatókkal a kerékpáros, gyalogos létesítmények és az akadálymentes közlekedés tervezésének az alapjait | |||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A tananyag elsajátításának becsült időszükséglete: 6 óra. | |||||||||||||||||||||||||||||
A leckében előforduló kulcsfogalmak: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.1. Kerékpáros létesítmények tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
8.1.1. A kerékpáros közlekedés jellemzői | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpáros közlekedés a közlekedési rendszer fontos része, amelyet a közlekedési rendszerbe kell integrálni a biztonságos, gyors és akadálymentes kerékpáros hálózat megteremtésével. A kerékpáros közlekedés nem "idegen test" a közlekedési rendszerben, hanem fontos részegység, a kerékpár pedig közlekedési eszköz. E közlekedési eszköz használatának lehetővé tétele alapvető cél. A kerékpár, mint közlekedési eszköz számára biztosítani kell | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Nem feltétlenül az épített kerékpárforgalmi létesítmény (pl.: önálló kétirányú kerékpárút, kerékpársáv vagy gyalog- és kerékpárút) jelenthez megoldást. Egy adott területen a biztonságos kerékpározás feltételrendszerének megteremtése a cél, melynek elérését takarékos szemléletű, ugyanakkor biztonságos létesítmények segítenek. A településeken alapvető célnak tekintendő az egyéni gépjármű forgalom fokozatos és céltudatos csökkentése, a városok életminőség javítása a közösségi közlekedés és a kerékpáros forgalom részarányának növelésével. Közepes nagyságú síkvidéki településeken a kerékpárhasználat 30-60%, nagyvárosokban 10-20% részarány tekintendő elérendő közlekedéspolitikai célnak. | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpáros forgalom jelentősebb növekedése akkor várható, ha ez a közlekedési mód kínálati jellegűvé válik, azaz ha a kerékpáros forgalmat a biztonságos, összefüggő, a kerékpárosok úti céljaival összhangba hozott, folyamatos hálózatot alkotó kerékpárforgalmi létesítmények rendszerbe szervezetten biztosítják. | |||||||||||||||||||||||||||||
A közlekedők számára lehetővé kell tenni azt, hogy a különböző közlekedési módok közül a céljaiknak és lehetőségeiknek legmegfelelőbb közlekedési módot szabadon választhassák meg, és azokat a lehető legrugalmasabban kombinálni is tudják. A kerékpározás a rövidtávú utazások során (0,3-5,0 km között) a leggyorsabb közlekedési mód, amely hosszabb távolságok esetén a közösségi közlekedéssel párosítva versenyképes az egyéni gépjármű használattal szemben. | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpárforgalom jellegét tekintve több igen eltérő csoportot figyelhetünk meg (túrázók, versenyzők, munkába járó kerékpárosok, vasárnapi családos sétabiciklizők, kerékpáros futárszolgálat, terep kerékpárosok, BMX-es gyerekek stb.). Ezek azonban alapvetően két fő pólus köré csoportosíthatóak: az ún. hivatásforgalom és a szabadidős kerékpárforgalom táborába. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.1.2. A kerékpárforgalmi létesítmények fajtái | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpárforgalmi hálózatok elemei nemcsak kerékpárutakból állhatnak. Fontos annak a lehető legpontosabb meghatározása, hogy mikor milyen kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása célszerű és gazdaságos. A kerékpáros illetve a kerékpáros közlekedésre alkalmas létesítmények típusainak rövid összefoglalása a következő. | |||||||||||||||||||||||||||||
Önálló kerékpárforgalmi létesítmények: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Az útpálya felületén burkolati jellel jelölt kerékpárforgalmi létesítmények: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Nem önálló kialakítású, de kerékpározás céljára igénybe vehető vegyes forgalmú felületek: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Kerékpárok tárolását szolgáló létesítmények: | |||||||||||||||||||||||||||||
Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerékpározás térhódításához nem elég kerékpárutat építeni, hanem meg kell oldani a kerékpárok biztonságos tárolását is. | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpártárolók - kialakításuk szerint - két csoportra oszthatók: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számát a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 7. számú melléklete alapján kell megállapítani. Tervezésüknél figyelembe kell venni a nagyobb, forgalomvonzó létesítményeket, a település- vagy városrész központokat, a közösségi közlekedési járművek megállóhelyeit is. A kerékpárral érkező, rövid ideig tartózkodó ügyfelek, vásárlók, látogatók számára biztosítani kell, hogy kerékpárjukat könnyen elérhető, biztonságos parkolóhelyeken hagyhassák. A hosszabb ideig tartózkodó munkavállalók, lakók, utasok számára biztosítani kell, hogy kerékpárjukat megfigyelt vagy zárt, és időjárástól védett helyen tárolhassák. | |||||||||||||||||||||||||||||
8.1.3. Hálózattervezés | |||||||||||||||||||||||||||||
Alapkövetelmény, hogy a kerékpárforgalmi létesítmények olyan összefüggő hálózatot alkossanak, amelyeken mindenhová el lehessen jutni kerékpárral. A településeket, kistérségeket összekötő összefüggő kerékpárforgalmi létesítmények és hálózatok tegyék lehetővé a biztonságos kerékpáros közlekedést, de egyben tegyék lehetővé egy adott terület természeti, történelmi és kulturális értékeinek feltárását is. | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpárforgalmi hálózatok elemei nemcsak kerékpárutakból állhatnak. Fontos annak a lehető legpontosabb meghatározása, hogy mikor milyen kerékpárforgalmi létesítmény kialakítása célszerű és gazdaságos. Az a legfontosabb, hogy mielőbb összefüggő kerékpárforgalmi nyomvonalak alakuljanak ki, még annak ellenére is, hogy egyes szakaszokon nem alakítunk ki önálló kerékpárforgalmi létesítményeket (pl.: kerékpárutakat). Az előnytelen műszaki jellemzőkkel, vagy a kerékpárosok számára kedvezőtlen nyomvonalon kialakított önálló kerékpárforgalmi létesítmények nem érik el a kívánt hatást. A kerékpározásra kialakított útfelületek ne elsősorban gyalogos és zöldfelületek rovására létesüljenek. Nem szükséges, nem gazdaságos és nem is indokolt mindenütt önálló, elkülönített kerékpárforgalmi létesítmény építése. | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpárforgalmi nyomvonalat alkotó létesítmények egy része csak költséges építési beavatkozással valósítható meg, ezért a kerékpárforgalmi nyomvonalak és hálózatok kialakításakor minden esetben meg kell vizsgálni azt, hogy forgalomszervezési intézkedésekkel, vagy kis költségű építési beavatkozásokkal ki lehet-e alakítani a biztonságos kerékpározás feltételeit. A költségtakarékos fejlesztési intézkedések sorrendje a következő: | |||||||||||||||||||||||||||||
Forgalomszervezési intézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A meglévő széles útpálya használati módjának átszervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Épített kerékpárforgalmi létesítmények tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A hálózattervezésnél elsődleges szempont a kerékpáros forgalom jellegének és nagyságának megfelelő, a biztonságos, gyors, akadály- és kerülőútmentes, könnyű és kényelmes kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtését elősegítő fejlesztések, a nyomvonalak és az azokból kialakuló hálózatok meghatározása, valamint a megvalósítás gazdaságos és ésszerű ütemezése. | |||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények | |||||||||||||||||||||||||||||
A hálózattal szembeni követelmények, szempontok a különböző rendeltetésű hálózati elemeknél más-más súllyal veendők figyelembe. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Alapelvek | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpárforgalmi nyomvonalat homogén szakaszokra kell bontani. A szakaszokat közel azonos vagy hasonló forgalmi viszonyok szerint kell meghatározni és el kell végezni a következő pontokban meghatározott vizsgálatokat a kerékpárforgalmi létesítmény fajtájának kiválasztására. A kerékpárforgalmi létesítmény típusát az ÚT 2-1.203 számú Útügyi Műszaki Előírás 6. fejezetében ismertetett vizsgálatok alapján kell meghatározni. | |||||||||||||||||||||||||||||
Elválasztás a közúti forgalomtól | |||||||||||||||||||||||||||||
A közúti forgalom nagyságának, összetételének és sebességének elemzése, valamint a kerékpáros forgalom nagysága, továbbá gazdaságossági, közlekedésbiztonsági elemzések és fizikai-környezeti vizsgálatok alapján kell eldönteni azt a kérdést, hogy a kerékpárosok a közúti forgalommal közös felületet használják-e, és ha igen, azt milyen kialakítású felületen, milyen feltételekkel tehetik meg. Ennek elvégzése és a javaslat megtétele tervezői feladat. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az elválasztás szükségességét és a kerékpárforgalmi létesítmény fajtájának meghatározását sok tényező befolyásolja: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Elválasztás a gyalogos forgalomtól | |||||||||||||||||||||||||||||
Adott esetben nemcsak a gépjármű, hanem a gyalogos forgalomtól is el kell választani a kerékpáros forgalmat. Meg kell határozni a kerékpáros és a gyalogos forgalom várható nagyságát forgalomszámlálással), majd ezen adatok alapján kell kiválasztani a megfelelő kerékpárforgalmi létesítményt. Ehhez forgalomszámlálást kell végezni a (az ÚT 2-1.203 sz. útügyi műszaki előírás 17. fejezetben meghatározott módon), majd az adatok feldolgozása után a 6.2. ábra szerint kell kiválasztani a szükséges kerékpárforgalmi létesítményt. | |||||||||||||||||||||||||||||
8.1.4. Keresztmetszeti kialakítás szempontjai, burkolatok kiválasztása | |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpárforgalmi létesítmények megvalósítása sokszor azért nehéz feladat, mert a kerékpárforgalmi létesítményeket utólag kell a meglévő szabályozási szélesség adta keresztmetszetbe illeszteni. Az épített kialakítású kerékpárforgalmi létesítményeknél a keresztmetszeti elrendezés során az alábbi szempontok mérlegelését javasoljuk: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A kerékpárforgalmi létesítmény burkolatával szemben támasztott legfontosabb követelmények: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.1.5. Intermodalitás | |||||||||||||||||||||||||||||
Az intermodalitás több közlekedés ág együttdolgozását, együttműködését, kapcsolódását jelenti. Ez az együttműködés a fenntartható városi közlekedés célkitűzése alapján az ésszerű közlekedési mód választással valósítható meg. Kiemelt szempont, hogy az utazások megtervezésénél a kerékpározás lehetősége minden közlekedőben komolyan felmerüljön! Ez csak akkor lehetséges, ha az emberek az egyes közlekedési módok valódi költségeivel, hasznaival és hatásaival tisztában vannak, és ennek figyelembevételével dönthetik el azt, hogy milyen közlekedési módot választanak. A közlekedés módok megválasztásában a kerékpáros közlekedés valódi lehetőséget jelentsen! | |||||||||||||||||||||||||||||
Az intenzíven beépített belvárosi területeken a gyalogos és kerékpáros forgalmat előnyben kell részesíteni a gépjárműforgalommal szemben. A kerékpáros és a közösségi közlekedés magas színvonalú összekapcsolása nagyobb távolságra is versenyképes az egyéni gépjármű forgalommal szembe ezért kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételek megteremtésén túl indokolt egyéb támogatást is hozzákapcsolni. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.2. Gyalogos létesítmények tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogosok mozgása, koncentrált várakozása a települési forgalom különleges része. Különböző szituációkban másképp reagálnak egymásra és a forgalomban résztvevő járművekre, attól függően, hogy milyen idősek és milyen neműek, egészségesek-e vagy korlátozottak mozgásukban. Befolyásolja őket a forgalom nagysága és sűrűsége, az időjárás, egy esetleges baleset, egy nemrég lezajlott sportesemény eredménye, vagy akár egy a közelben bekövetkezett havária, illetőleg a mozgás dátuma, időpontja. Viselkedésük esetenként nehezen kiszámítható, illetve magyarázható. | |||||||||||||||||||||||||||||
A Gyalogosforgalmi létesítmények lehetnek | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.2.1. A gyalogosközlekedés tervezési alapelvei | |||||||||||||||||||||||||||||
Az utazási láncban gyalogosan közelítjük meg a közösségi közlekedési megállókat, a parkoló autónkat, a taxi állomást vagy a kerékpártárolót. Amikor a közforgalmú közlekedés mellett döntünk, sok esetben átszállásokra kényszerülünk. Az átszállás során általában gyalogolnunk kell, sokszor nagy távolságokat, ráadásul nagy kitérítéssel, esetenként kiemelt, vagy süllyesztett műtárgyakon. Az átszállás kapcsán létrejövő gyaloglási kényszert nem szabad egyéninek tekinteni, mert nagyobb tömegekről, csoportokról beszélünk. A közösségi közlekedési megállókat is gyalogosan érjük el. | |||||||||||||||||||||||||||||
Minden közlekedési módhoz kapcsolódik gyalogos helyváltoztatás. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogosközlekedés tervezésének alapelve, hogy gyalogosan minden épületnek, közintézménynek, közhasználatú létesítménynek és közösségi közlekedési megállóhelynek biztonságosan, kényelmesen és lehetőleg akadálymentesen megközelíthetőnek és elérhetőnek kell lennie. | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogosközlekedés létesítményeinek tervezésekor: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogosközlekedési rendszerhez tartoznak az eleve a gyalogosok tartózkodására, pihenésére szolgáló közterületek, ligetek, játszóterek, közterek, parkok stb. | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogosközlekedési hálózat elemein - lehetőleg az épületek közelében vezetve a kellő érdességű burkolatról, a vízelvezetésről, a megfelelő megvilágításról és a téli használhatóságról is gondoskodni kell. | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogutak rendszere egy-egy településszerkezeti egységen belül csak a területfelhasználással együtt tervezhető. | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogúthálózat hierarchikus felépítésű. A nagy gyalogosforgalmat keltő, ill. vonzó létesítményeket (iskolák, szolgáltató intézmények, a közösségi közlekedés megállói, pályaudvarok, nagy parkolók, parkok stb.) fő-gyalogutak kötik össze. A fő-gyalogutak számára a legelőnyösebb, a legnagyobb forgalommal összehangolt vonalvezetést kell tervezni. Nem lehetnek felesleges kerülők, indokolatlan törések, vesztett magasságok, kerekesszékkel és gyermekkocsival nem járható szakaszok. | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogos- és járműforgalom rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az álló vagy mozgó motoros járművek a gyalogutakat ne vehessék igénybe, kivételek a megkülönböztetett járművek. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.2.2. A sebesség, sűrűség, mozgástér, szolgáltatási szint, fajlagos forgalom bemutatása | |||||||||||||||||||||||||||||
Csúcsóra-tényező: a gyalogosforgalom speciális forgalom, nemcsak a csúcsnegyedórában határozzuk meg, hanem 5, 10, 20, 30, ill. 60 perces bontásban is meg kell vizsgálni (ÚME, 2009). Szükség esetén a 2 perces csúcsot is figyelembe kell venni adott létesítményeknél. | |||||||||||||||||||||||||||||
Sebesség: s (m/s) az irodalmi adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb gyalogos sebesség 4 m/s körül van, valamint az átlagsebességek 0,6 és 2 m/s között vannak. A sebességekben különbség van a hivatásforgalomban, a bevásárló forgalomban és a szabadidős forgalomban. | |||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség: D (fő/m2 ) megadja, hogy hány fő tartózkodik a vizsgált időpontban egy egységnyi felületen. | |||||||||||||||||||||||||||||
Mozgástér: M (m2 /fő) megmutatja, hogy hány négyzetméter jut egy gyalogosra, a sűrűség reciprok. | |||||||||||||||||||||||||||||
A három legfontosabb paraméterből megállapításra került a folytonossági alapegyenletet, amely a következő összefüggést adja a fajlagos forgalomra: | |||||||||||||||||||||||||||||
Fajlagos forgalom: f (fő/min/m)=s (m/s) × D (fő/m2) × 60 | |||||||||||||||||||||||||||||
Kutatási eredmények azt mutatják, hogy az alap szabad áramlási sebesség (minimális forgalom mellett) 1 és 1,5 m/s között van. A sűrűség növekedésével a sebesség csökken. A gyalogosok egymást megzavarják és a résztvevők feltorlódnak. A gyalogosok sebessége és a fajlagos forgalom között is hasonlóan megtalálható egy szoros összefüggés, ahogyan a gépjárműforgalom esetében is. A forgalom növekedésével a sebesség lecsökken. A maximális fajlagos gyalogos forgalom 85-90 fő/min/m körül van. Ennél nagyobb forgalmat egy gyalogossáv elméletileg nem tud lebonyolítani. Egy gyalogos sávszélessége a közlekedéstervezési gyakorlatban 0,75 m. A létesítmények effektív szélességénél ennek a sávszélességnek a kétszeresét kell minimálisan figyelembe venni, hogy a kétirányú forgalom lebonyolódása biztosítható legyen. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.2.3. A gyalogos létesítmények szolgáltatási színvonala | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogos létesítmények szolgáltatási színvonalát a gyalogossűrűség és a sebesség függvényében a számított teljesítőképesség jellemzi. | |||||||||||||||||||||||||||||
A szolgáltatási színvonal a létesítménytípusra vonatkozó, az A-F szolgáltatási színvonal-kategóriákhoz rendelt átlagos sűrűségtartományokat a következő ábra mutatja be. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Az A-F szolgáltatási színvonal-kategóriákhoz rendelt sűrűség, sebesség és teljesítőképesség tartományok
8.1. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||
8.3. Akadálymentesség a út-és vasúttervezésben | |||||||||||||||||||||||||||||
Az Európa Tanács (EC) 1987-ben megfogalmazott alapelvei alapján egy nemzetközi munkacsoport dolgozta ki az Akadálymentesség Európai Eszméje (European Concept for Accessibility) című dokumentumot, ezt az Európai Unió Bizottsága 1996 nyarán ajánlásként elfogadta. A koncepció az egyetemes (általános érvényű) tervezés alapelvein nyugszik. Az Európai Unió dokumentumaiban rögzített koncepció érvényesítése érdekében Magyarországon jogszabályok (törvények és rendeletek) és más műszaki szabályozási dokumentumok is készültek. | |||||||||||||||||||||||||||||
Átfogó alapjogszabály az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, továbbá az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, valamint a kormány többször módosított 253/1997. (XII. 20.) rendelete az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK), amely - először a hazai jogszabályalkotás történetében - rögzítette az "akadálymentesség" fogalmát és követelményeit. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Unió dokumentumaiban rögzített koncepció érvényesítése érdekében Magyarországon jogszabályok (törvények és rendeletek) és más műszaki szabályozási dokumentumok is készültek. | |||||||||||||||||||||||||||||
"A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek." | |||||||||||||||||||||||||||||
8.3.1. A korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedési tulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogosközlekedés a résztvevő személyektől a mozgás (állás, járás, fogás, kapaszkodás, beleértve a fej feletti kapaszkodást is) és a tájékozódás (látás, hallás, értelmi felfogás) képességét kívánja meg. Bármelyik képesség hiánya, csökkent volta, fogyatékossága korlátozott közlekedőképeséggel jár, és hátrányos helyzetet jelent a közlekedésben, amelyet a létesítmények akadálymentességet biztosító kialakításával kell kiegyenlíteni. Más szemszögből nézve, az egyes létesítmények, járművek kialakítása, tulajdonságai jelentenek akadályt a teljes értékű használatuk szempontjából, ezeket az utazás során felmerülő akadályokat a következő csoportokba sorolhatjuk: | |||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai akadályok | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Információs akadályok | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Bizalmatlansági akadály | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Ezek az akadályok leginkább a lakosság körülbelül 10%-át kitevő, állandó fogyatékossággal élő személyek közlekedését gátolják, vagy nehezítik meg. Ugyanakkor a társadalom mintegy 40%-át kitevő, csökkent mozgásszervi és érzékszervi képességgel rendelkezők - idősek, nehéz csomaggal vagy kisgyermekkel közlekedők stb. - számára is akadályt jelentenek. Az így kialakuló hátrányos helyzetet a létesítmények és eszközök akadálymentesített kialakításával lehet kiegyenlíteni. | |||||||||||||||||||||||||||||
8.3.2. A korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedési sajátosságai | |||||||||||||||||||||||||||||
Az 1998. évi XXVI. törvény meghatározása szerint "Fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi - mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során." | |||||||||||||||||||||||||||||
A közösségi közlekedésben való részvétel egyik legfontosabb feltétele a biztos és önálló mozgás képessége. Akik bármilyen oknál fogva korlátozottak ezen a téren jelentős hátrányt szenvednek a szolgáltatások használata során, vagy teljesen ki is szorulhatnak a felhasználói körből. | |||||||||||||||||||||||||||||
A mozgásukban korlátozottak közül első sorban azokkal foglalkozunk, akiknek a korlátozottsága a helyváltoztatási képességét érinti. | |||||||||||||||||||||||||||||
A mozgásukban korlátozott személyek alapvetően két csoportra oszthatók: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Kerekesszékkel, járókerettel közlekedők | |||||||||||||||||||||||||||||
Számukra a közlekedés gyakorlatilag csak rámpákon keresztül lehetséges, a járművekbe történő ki- és beszállás csak szintben történhet. A közlekedésükhöz, tartózkodásukhoz szükséges tér is jelentősen nagyobb, mint a többi közlekedő esetében. | |||||||||||||||||||||||||||||
Bottal, mankóval járók | |||||||||||||||||||||||||||||
A szintkülönbségek leküzdése számukra nem lehetetlen, de nehéz feladat. | |||||||||||||||||||||||||||||
Szükséges a mozgásukhoz elégséges tér, és a biztos támaszkodásukhoz szükséges felület biztosítása. A járműveken a megfelelően kialakított kapaszkodók és ülőhelyek biztosítandók számukra. | |||||||||||||||||||||||||||||
Segédeszköz nélkül közlekedők | |||||||||||||||||||||||||||||
A segédeszközök nélkül közlekedők (pl.: kisebb fokú csípőficam esetén) számára a lépcsők sem jelentenek leküzdhetetlen akadályt, de közlekedésüket jelentősen nehezítik. Számukra kifejezetten fontos a megfelelő kapaszkodók és korlátok, illetve a csúszásmentes biztos felületek kialakítása. | |||||||||||||||||||||||||||||
A valamilyen oknál fogva megváltozott testfunkciós képességű egyének mind mozgásukban korlátozottnak számítanak, ilyenek lehetnek a(z): | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Látáskárosultak | |||||||||||||||||||||||||||||
Látáskárosultnak nevezzük azokat az egyéneket, akiknek látássérülése legalább 67%-os. A látáskárosodás legsúlyosabb formája a vakság, a vak személyek látásteljesítménye nulla, fényt sem érzékelnek. A látáskárosodás mértéke szerint megkülönböztetünk még alig látókat (akik a fényt érzékelik, a nagy tárgyakat meglátják) és gyengén látókat. | |||||||||||||||||||||||||||||
A vakok és csökkentlátók mozgása - csak fehér bottal - lassú és bizonytalan, még megszokott (betanult) útvonalakon is, bár mozgásszerveik épek, tájékozódó képességük hiányzik, vagy jelentősen csökkent, az akadályokra érzékenyek. | |||||||||||||||||||||||||||||
Mozgásuk vakvezető kutya révén válik biztonságosabbá. Gyalogos mozgásukban akadálymentes útvonalat, fokozott "vezetést", fényjelzőknél "hangjelzéssel" irányítást igényelnek. | |||||||||||||||||||||||||||||
A súlyosan látáskárosultak számára a közösségi közlekedés megállóhelyeinek megtalálása is problémát jelenthet. A megállókban, állomásokon történő tájékozódás során egy sor egyszerű probléma megoldásához szükséges hallható vagy tapintható információk közlése: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Halláskárosultak | |||||||||||||||||||||||||||||
A siketek és csökkenthallásúak a gyalogosközlekedésben, illetve a közösségi közlekedésben történő részvételüket tekintve általában nincsenek korlátozva. Az alábbi esetekben jelent számukra akadályt a halláskárosodásuk: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Értelmi fogyatékosok és autisták | |||||||||||||||||||||||||||||
Az értelmi fogyatékosok és az autisták számára nem csak az információk feldolgozása, a tájékozódás okoz problémát a közlekedésben, hanem sokszor a többi utas és a személyzet velük szembeni viselkedése is nehézségeket okoz. Az emberek általában nem tudják, hogy hogyan viselkedjenek, hogyan reagáljanak egy értelmi fogyatékossal, ill. autistával való találkozásnál, és ez konfliktusokhoz vezethet. | |||||||||||||||||||||||||||||
A közlekedési rendszerek használói között a szellemi képességek nem csak az értelmi fogyatékosok esetében térnek el az átlagtól, minden használó különböző érzékenységgel rendelkezik az információ megértése, feldolgozása, tárolása területén. Ezért ebből a szempontból korlátozottak lehetnek: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Ezért nagyon fontos, hogy az információk, tudnivalók a lehető legegyszerűbb módon, minél egyértelműbben - elsősorban vizuális - csatorná(ka)t használva jussanak el az utazóközönséghez. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az akadályokra különösen érzékeny egyéb utazói csoportok | |||||||||||||||||||||||||||||
Az előző pontokban már több helyen említettünk olyan csoportokat, akik nem mindenki említ a korlátozással élők között, de valójában az akadálymentesítésnek ők is nagyon fontos "célcsoportjai". Az alábbiakban ezeket a csoportokat foglaljuk össze röviden. | |||||||||||||||||||||||||||||
Gyerekek | |||||||||||||||||||||||||||||
A minden szempontból egészséges gyermekek is mind mozgásukban, mind szellemi képességeikben, a környezet hatásaira adott reakcióikban eltérnek az átlagos közlekedőtől. Még nincsenek a felnőtt korban elvárható testi, illetve szellemi képességek teljes birtokában, ezért külön figyelmet kell rájuk fordítani a közlekedési létesítmények és járművek tervezése során. | |||||||||||||||||||||||||||||
Terhes nők és kisgyerekkel közlekedők | |||||||||||||||||||||||||||||
A terhes nőket és a kisgyerekkel közlekedőket is célszerű külön kiemelni, mert ők a közlekedés legsérülékenyebb résztvevői közé tartoznak, mozgásukban részben korlátozottak, és biztonságos részvételükhöz számukra nagyobb teret kell biztosítani. | |||||||||||||||||||||||||||||
Idős emberek | |||||||||||||||||||||||||||||
Az öregedéssel együtt gyakran különböző mozgásszervi és egyéb problémák jelentkeznek, amelyek az emberek közlekedésben való részvételét jelentősen befolyásolhatják. A közlekedési képességek szempontjából nem lehet egy általánosan jellemző képet alkotni az idősebb emberekről, de a jellemzően ebben a korban fellépő problémákat össze lehet gyűjteni. Ezek közül akár több is, de akár egy sem jelentkezik egy-egy embernél. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az idős emberek jellemzően nehezebben, bizonytalanabbul mozognak, járásuk lelassult, sokszor testtámasztó segédeszközzel (bot, mankó, járókeret stb.) közlekednek, így helyigényük is nagyobb lehet az átlagosnál. A magasságkülönbségek leküzdése (lépcsők, emelkedők) komoly kihívást jelenthetnek számukra. Gyakran tájékozódási képességük, látásuk, hallásuk is rosszabb az átlagos közlekedőéhez képest. Sokszor problémaként jelentkezik ebben a korban a félelem az utcán, a közösségi közlekedési eszközökön történő közlekedéstől. | |||||||||||||||||||||||||||||
Szélsőséges testméretű és súlyú egyének | |||||||||||||||||||||||||||||
Különösen a közösségi közlekedési járművek kialakítása során kell figyelmet fordítani arra, hogy az emberek főbb méretei nagyon széles skálán mozognak. Biztosítani kell, hogy a nagyon alacsony utazók is biztonságban utazhassanak, és a nagyon magas emberek is találhassanak olyan helyet a járművön, ahol kiegyenesedve állhatnak. Az ülések kialakításánál is figyelmet kell fordítani arra, hogy mindenki találhasson olyan helyet, ahol elfér, és biztonságosan le tud ülni, illetve fel tud állni. A közösségi közlekedés használatához kapcsolódó különböző eszközök (automaták, információs pontok, jegykezelők stb.) kezelőfelületének elérhetőségét is biztosítani kell az összes utazó számára. | |||||||||||||||||||||||||||||
8.3.3. Az akadálymentes gyalogosközlekedés műszaki tervezési alapelvei | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogosközlekedés tervezésének alapelve, hogy gyalogosan minden épületnek (közhasználatú építménynek) és közintézménynek akadálymentesen elérhetőnek kell lennie, továbbá szavatolni kell a gyalogosok mozgásszabadságát és biztonságát. Ennek érdekében törekedni kell a gyalogosforgalom szétválasztására a járműforgalomtól. A gyalogosok számára az utakkal párhuzamos gyalogjárdáknak, szerteágazó gyalogúthálózatnak és gyalogostérségnek kell rendelkezésre állnia, és rövid, biztonságos, kényelmes és áttekinthető útvonalakat kell kínálnia, mindig figyelembe véve és kielégítve az akadálymentesség követelményeit. A korlátozott közlekedőképességű emberek közlekedése a gyalogosközlekedéstől, a kerekesszéktől és az egyéni gépjárműhasználattól a tömegközlekedésen át, a speciális járművel szervezett szállításig terjedő megoldási lehetőségeket fog át, amelyek műszaki-gazdasági mérlegelés tárgyát képezhetik, szem előtt tartva természetesen az integrációra való jogosultság alapelvét és követelményeit. A közúti közlekedésben személygépkocsival történő részvételüket a hazai közlekedésjogi (KRESZ) szabályozás és a fenntartott parkolóhelyek létesítésének kötelező volta biztosítja. | |||||||||||||||||||||||||||||
Kerekesszékkel is használható módon kell megvalósítani a közúti kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket, a közforgalmú gyalogos alul- és felüljárókat, az igazgatási és társadalmi, az egészségügyi és szociális, a művelődési és sportolási, a kereskedelmi, az ellátó és a szolgáltató intézmények megközelítő útvonalait, épületeinek közhasználatú bejáratait, belső közlekedőit, valamint a lakóépületek, munkahelyek bejáratait, közlekedőit, helyiségeit. Többszintes, többlakásos lakóépületet gyerekkocsival megközelíthető módon kell kialakítani. | |||||||||||||||||||||||||||||
A közforgalmú tömegközlekedési rendszer használhatóságát akadálymentesen épített környezettel és kedvező kialakítású tömegközlekedési eszközzel lehet biztosítani. Akadálymentesen épített környezetet a személyközlekedés állomásainak, megállóhelyeinek megközelítésére szolgáló gyalogos útvonalakon, az állomásépületek belső, közlekedő és a peronok megközelítő útvonalain, továbbá a peronokról illetve járdaszigetekről a járművekbe beszállásnál szükséges biztosítani. | |||||||||||||||||||||||||||||
A tömegközlekedési járművek kedvező kialakítása a beszállási magasság csökkentéséhez, a beszállás körülményeinek javításához, a járművek belső terének kedvező méreteihez és elrendezéséhez kapcsolódik (alacsony padlószintű tömegközlekedési jármű, felemelt szintű megállóhely, illetve magasperon, a fel és leszállás körülményeinek javítása: beszállást segítő automatikus működésű berendezés, kellő szélességű ajtók, kapaszkodók, ajtónyitó jelzőgombok). | |||||||||||||||||||||||||||||
8.3.4. Gyalogjárdák és gyalogutak tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
A hosszirányú gyalogosközlekedés létesítményei - a gyalogjárdák és a gyalogutak - kifejezetten gyalogosok számára kiépített közlekedőfelületek, a települések belterületén. A hosszirányú létesítményeknek minden körülmények között ki kell elégíteniük a gyalogosközlekedés és a lakossági igények akadálymentes közterület-használati követelményeit. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az akadálymentes közlekedéshez egyirányú forgalomban 0,90 m, kerekesszék kétirányú közlekedése esetén 2×0,90 m = 1,80 m hasznos szélesség szükséges. Ha ez a beépítés miatt a járdán nem valósítható meg, akkor a szélességet 0,90 méterig szabad lecsökkenteni és kerekes székek találkozása esetére mintegy 50 méterenként, kellő szélességű kitérési lehetőséget kell tervezni. | |||||||||||||||||||||||||||||
A biztonságos közlekedés érdekében fokozottan fontos a járda elválasztása az útburkolattól kiemelt szegéllyel, korláttal vagy legalább 0,80 m széles növényzettel beültetett szélső elválasztó sávval. Elválasztásra útburkolati jel nem elegendő, de alacsony beton terelőfal vagy terelőküszöb alkalmazható. | |||||||||||||||||||||||||||||
Célszerű a teljes hasznos szélesség, de legalább egy 0,90 m szélességű sáv pormentes burkolattal való kiépítése. Kellő érdességű, kopásálló és egyenletes felületű burkolatot kell alkalmazni. A kerekesszék megcsúszásának veszélye miatt a 2 százaléknál nagyobb burkolat-oldalesést mellőzni kell. Lejtős szakaszon oldalesést nem kell kialakítani. | |||||||||||||||||||||||||||||
Gyalogjárdát a településen belüli összes úton kell készíteni, kivéve, ha az út nem beépített területen halad. A csak egy oldalon beépített utca illetve út esetén a beépítetlen oldalon is kell gyalogjárdát létesíteni. | |||||||||||||||||||||||||||||
A gyalogjárdák ajánlott szélességi mérete a következő: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.3.5. Szintbeni gyalogos átkelőhelyek | |||||||||||||||||||||||||||||
Az átkelőhelyeket úgy kell megtervezni, hogy azokat mindenki, közöttük a csökkent közlekedőképességűek is használhassák. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél a kiemelt szegély magasságát 2 centiméterre kell csökkenteni és a hozzá csatlakozó járdát ennek megfelelően kell kialakítani legalább 3,0 m szélességben, legfeljebb 8% hajlású lejtővel (rámpával) és legfeljebb ugyanilyen esésű oldalirányú kifutással. Főutakon a szegélyt a kijelölt gyalogos-átkelőhely teljes szélességében le kell süllyeszteni. A lakóterületi gyűjtőutakon és a kiszolgáló utakon a szegélyt minimum 1,0 m hosszúságban kell lesüllyeszteni. | |||||||||||||||||||||||||||||
8.3.6. Közösségi közlekedés | |||||||||||||||||||||||||||||
A közösségi közlekedési (tömegközlekedési) megállók és állomások használatát az akadálymentes megközelítés, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve az abból kiszállás lehetősége, az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatás biztosítja. | |||||||||||||||||||||||||||||
A tömegközlekedés utasforgalmi létesítményeihez (megállóhely, vasútállomás, autóbusz-állomás, repülőtér) vezető gyalogos utakon, a felvételi épületben és a peronokon a korlátozott közlekedőképességű személyek számára akadálymentes útvonalat a kiemelt szegélyek lesüllyesztése, a lépcsők mellett lejtő építése és a bejáratokon való áthaladáshoz szükséges - legalább 0,90 m szélességű és lehetőleg automatikus működésű - ajtók alkalmazása révén kell kialakítani. | |||||||||||||||||||||||||||||
A megállóhelyek akadálymentes kialakításához az alábbi megoldások szükségesek: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Ideális kialakítású megállóhely | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Ha a villamosba csak a közúti pályáról lehet beszállni és a várakozóhely a gyalogjárda területén van, akkor a járdaszegélyt legalább 2 m hosszan le kell süllyeszteni. Szigetmegállóhelyeken a gyalogjárda szegélyének lesüllyesztését és menetirányban elöl, a megállósziget lejtőjét a gyalogos-átkelőhely helyzetének megfelelően kell elrendezni és kialakítani. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A hagyományos autóbusz-megállókat a járdán úgy kell kijelölni és elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. Az akadálymentes utascsere a buszok esetén azt jelenti, hogy az átlépési távolság és a függőleges szintkülönbség lehetőleg 5 cm nagyságú, de nem lépi át a 10 cm-es méretet. A szegélykő és a busz küszöbe közötti távolság minimalizálása érdekében fontos, hogy a busz pontosan be tudjon állni a buszmegállóba és teljes hosszában (azaz minden ajtajával) a lehető legközelebb és párhuzamosan álljon a szegélykövek mellett. | |||||||||||||||||||||||||||||
8.3.7. A mozgáskorlátozottaknak fenntartott várakozóhelyek létesítése és elhelyezése | |||||||||||||||||||||||||||||
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 10. paragrafusa szerint: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Fenntartott várakozóhelyek parkolósávban, parkolótéren, vagy parkolóépítményben létesíthetők. Az útszegéllyel párhuzamos parkolósávban útburkolati jellel 2,50 m szélességű és 6,50 m hosszúságú fenntartott várakozóhelyet kell kijelölni. A leálló hely egyik végén a gyalogjárda szegélyét 0,90-1,00 m szélességben 20 mm-re le kell süllyeszteni. A gyalogjárdán ennek környezetében legalább 2,50 métert szabadon kell hagyni. Parkolótéren fenntartott parkolóhely méreteinek lehetővé kell tenni a személygépkocsiból kiszállást a kerekesszékbe, illetve ebből a beszállást a gépkocsiba. Ezért 1,10 méterrel megnövelve a normál várakozóhely szélességét 3,60m szélességű parkolóhelyet kell kialakítani (így biztosított a gépjármű mellett a kerekesszékkel történő manőverezéshez szükséges 1,50 m szélességű közlekedősáv), és ezt a méretet kell az elhelyezés módjától (derékszögű vagy ferdeszögű felállás) függetlenül alkalmazni. A mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyeken az előírásos közúti útburkolati jelzést kell alkalmazni. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
8.4. Felhasznált irodalom | |||||||||||||||||||||||||||||
Kerékpáros létesítmények tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
Pej Kálmán et al.: A kerékpározás útjai, II. Kézikönyv a kerékpáros közlekedés fejlesztéséhez Budapest, 2010 | |||||||||||||||||||||||||||||
ÚT 2-1.203 számú Útügyi Műszaki Előírás A kerékpárforgalmi létesítmények tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
Makó Emese, Hóz Erzsébet: Kerékpárosok biztonsága, In: Koren Csaba (szerk.) Biztonságosabb közúti infrastruktúra. 418 p., Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2015. pp. 294-308. | |||||||||||||||||||||||||||||
Gyalogos létesítmények tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
ÚT 2-1.211 Útügyi Műszaki Előírás, A gyalogosközlekedés közforgalmú létesítményeinek tervezése | |||||||||||||||||||||||||||||
Kovácsné Igazvölgyi Zsuzsanna: Gyalogosok forgalombiztonságának javítása közlekedéstervezési paraméterekkel, PhD értekezés, BME, 2015 | |||||||||||||||||||||||||||||
Makó Emese, 4.9. Gyalogosok biztonsága, In: Koren Cs (szerk.) Biztonságosabb közúti infrastruktúra. 418 p. Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2015. pp. 309-316. | |||||||||||||||||||||||||||||
Akadálymentesség a út-és vasúttervezésben | |||||||||||||||||||||||||||||
ÚT 2-1.208 Útügyi Műszaki Előírás, Akadálymentes közúti létesítmények | |||||||||||||||||||||||||||||
Petőcz M. - Kisgyörgy L.: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés forgalomtechnikai, út- és vasúttervezési szempontjai, műszaki követelményei. A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása projekt, Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, 2008 |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Sorolja fel a kerékpárforgalmi létesítmények típusait! | |||||||||||||||
Önellenőrző feladatok | |||||||||||||||
1. Melyik nem önálló kerékpárforgalmi létesítmény?
![]() | |||||||||||||||
2. Melyik nem önálló kerékpárforgalmi létesítmény?
![]() | |||||||||||||||
3. Melyik nem tartozik az alábbi csoportba: "Nem önálló kialakítású, de kerékpározás céljára igénybe vehető vegyes forgalmú felületek"?
![]() | |||||||||||||||
4. Mi a kerékpárúthálózat fejlesztési intézkedések költségtakarékos sorrendje?
![]() | |||||||||||||||
5. Melyik válasz helyes? A kerékpárok tárolását szolgáló létesítmények fő csoportja közé tartoznak:
![]() | |||||||||||||||
6. Melyik mondat hamis? A kerékpárút hálózattal szemben támasztott fő követelmények:
![]() | |||||||||||||||
7. Melyik mondat hamis? A kerékpárút hálózattal szemben támasztott fő követelmények:
![]() | |||||||||||||||
8. Melyik válasz hamis? A kerékpáros közlekedés elválasztásának szükségességét a gépjárműforgalomtól a következő tényezők befolyásolják:
![]() | |||||||||||||||
9. Melyik válasz hamis? A kerékpáros közlekedés elválasztásának szükségességét a gépjárműforgalomtól a következő tényezők befolyásolják:
![]() | |||||||||||||||
10. Melyik válasz igaz? A kerékpáros közlekedés elválasztásának szükségességét a gyalogos forgalomtól a következő tényezők befolyásolják:
![]() | |||||||||||||||
11. Mit jelent az intermodalitás a kerékpáros közlekedésben? Az intermodalitás a kerékpáros közlekedésben több közlekedés ág jelenti. ![]() | |||||||||||||||
12. Melyik állítás igaz? Az intermodalitást a kerékpáros közlekedésben a következő eszközökkel lehet segíteni:
![]() | |||||||||||||||
13. Melyik válasz hamis? A gyalogosforgalmi létesítmények fő csoportjai:
![]() | |||||||||||||||
14. Melyik válasz hamis? A gyalogosforgalomban a hosszirányú közlekedés céljára szolgáló létesítmények típusai:
![]() | |||||||||||||||
15. Írja be a sebesség, sűrűség, mozgástér, fajlagos forgalom és teljesítőképesség mértékegységét! Ezek közül választhat: fő/m/min; s/m; h/m/fő; m2/fő; h/fő/m2; m/fő/min; fő/min/m; m2/fő/min; fő/h/m; fő/m2/min; m/s; fő/min/m2; fő/m2; Sebesség: ![]() | |||||||||||||||
16. Melyik válasz hamis? A korlátozott közlekedőképességű emberek utazásai során felmerülő akadályok egyik fő csoportja:
![]() | |||||||||||||||
17. Melyik válasz hamis? A korlátozott közlekedőképességű emberek utazásai során felmerülő fizikai akadályok egyike az alábbi:
![]() | |||||||||||||||
18. Melyik válasz hamis? A korlátozott közlekedőképességű emberek utazásai során felmerülő bizalmatlansági akadályok egyike az alábbi:
![]() | |||||||||||||||
19. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő számokkal! (Centiméternél 0, méternél 2 tizedes jeggyel.) A kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél a kiemelt szegély magasságát centiméterre kell csökkenteni és a hozzá csatlakozó járdát ennek megfelelően kell kialakítani legalább m szélességben, legfeljebb 8% hajlású lejtővel (rámpával) és legfeljebb ugyanilyen esésű oldalirányú kifutással. Főutakon a szegélyt a kijelölt gyalogos-átkelőhely teljes szélességében le kell süllyeszteni. A lakóterületi gyűjtőutakon és a kiszolgáló utakon a szegélyt minimum m hosszúságban kell lesüllyeszteni. ![]() | |||||||||||||||
20. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő számokkal! (Méternél 2 tizedes jeggyel.) Minden megkezdett darab várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb helyezhető el közvetlenül egymás mellett. Az útszegéllyel párhuzamos parkolósávban útburkolati jellel m szélességű és m hosszúságú fenntartott várakozóhelyet kell kijelölni. Parkolótéren fenntartott parkolóhely méreteinek lehetővé kell tenni a személygépkocsiból kiszállást a kerekesszékbe, illetve ebből a beszállást a gépkocsiba. Ezért méterrel megnövelve a normál várakozóhely szélességét m szélességű parkolóhelyet kell kialakítani. ![]() |