KURZUS: Közlekedésépítés

MODUL: II. modul

4. lecke: Tervfázisok és jellemzőik

4.1. Vasútépítési- és útépítési tervek fajtái
4.1.1. Tervfajták, tervtípusok
  • vázlatterv,
  • tanulmányterv,
  • elvi megvalósíthatósági tanulmányterv,
  • műszaki tanulmányterv,
  • engedélyezési terv,
  • kivitelezési terv,
  • egyesített terv,
  • megvalósulási terv,nyilvántartási terv,
  • útátjárók terve,
  • stb. (pl. organizációs tervek).

Vázlatterv:

  • méretarányos, vagy méretarány nélküli rajz a jellemző adatok, méretek feltüntetésével,
  • vonalkorszerűsítési javaslatnál vagy koncepciónál a vázlatterv a vizsgálandó vonalkorrekciók, bővítések, vágánykapcsolási igények szemléltető magyarázatára szolgál, tartalmazza:
  • a meglévő és a tervezett vágányokat szelvényezéssel,
  • a szomszédos állomások nevét,
  • a műtárgyakat, épületeket, utakat, vízfolyásokat és a létesítmények védősávját,
  • iparvágányok létesítéséhez és bővítéséhez előírt elvi hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelt vázlatterv tartalmazza
  • a meglévő és a tervezett vágányokat,
  • a kiszolgáló állomás nevét,
  • a meglévő vágány szelvényezését,
  • az elbíráláshoz szükséges létesítményeket,
  • a tervezett mérlegelő és rakodó berendezések elhelyezését,
  • a rakodókat, rakterületeket,
  • egyéb műszaki feladatnál a vázlatterv a megoldás elvi vázlatát tünteti fel.

Tanulmányterv munkarészei:

  • átnézeti helyszínrajz,
  • helyszínrajz,
  • hossz-szelvény,
  • jellemző keresztszelvények,
  • műszaki leírás,
  • forgalmi és kereskedelmi vizsgálat,
  • talajmechanikai szakvélemény,
  • költségbecslés.

Tanulmányterv átnézeti helyszínrajza tartalmazza:

  • a tervezett létesítményeket,
  • a vágánytengelyt kilométerenként szelvényszámmal,
  • méretaránya M1:10000,vagy M1:25000
  • az átnézeti helyszínrajzon meg kell adni a körívek sugarát.

Tanulmányterv helyszínrajza:

  • a szükséges mértékben tartalmazza a meglévő és tervezett létesítményeket,
  • a vonali helyszínrajzot M1:1000 vagy M1:5000, az állomási helyszínrajzot M1:1000 vagy M1:2000 méretarányban kell készíteni,
  • fel kell tüntetni:
  • a vágányokat szelvényezéssel,
  • a kitérők rendszerét,
  • az állomás első és utolsó kitérőjének szelvényszámát,
  • a vágánytengely-távolságot,
  • a peronokat,
  • az állomási vágányok használható hosszát,
  • egyéb létesítményeket,
  • az adatokat elegendő grafikus tervezés alapján megadni,
  • nyíltvonali változatok egy helyszínrajzon is feltüntethetők, az állomásokra vonatkozó változatokat külön helyszínrajzon kell ábrázolni.

Tanulmányterv hossz-szelvénye:

  • nyíltvonal esetén mindig, állomásoknál szükség szerint kell készíteni,
  • méretaránya hosszirányban M1:2000...1:5000, magassági értelemben M1:100...1:200,
  • fel kell tüntetni a sínkoronaszintet,
  • új nyomvonalnál:
  • a terepszintet,
  • a lejtviszonyokat,
  • a műtárgyakat,
  • és az útátjárókat,
  • jelölni kell a körívek helyét és az ívsugarak nagyságát.

Tanulmányterv jellemző keresztszelvényei:

  • a jellemző kialakítású helyekről M1:100 vagy M1:200 méretarányú jellemző keresztszelvényeket kell készíteni.

Tanulmányterv műszaki leírása tartalmazza:

  • a tervezés célját,
  • a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemzőit,
  • a területek igénybevételét,
  • a jelentősebb alépítményi munkákat,
  • az utakkal és vízfolyásokkal való kereszteződéseket és azok megoldási módját,
  • a mértékadó árvízszintet,
  • az áthaladó műtárgyak alsó élének szükséges magasságát,
  • a műtárgyak nyílását,
  • a felépítmény rendszerét,
  • a vontatás módját,
  • a biztosító berendezés rendszerét,
  • a védőtávolságokat és a tűzvédelmi kérdéseket,
  • az egyes változatokat értékelni kell kivitelezési és üzemeltetési szempontból.

Tanulmányterv vasúti forgalmi és kereskedelmi vizsgálata tartalmazza:

  • a forgalmi és kereskedelmi adatokat,
  • a vonal forgalmi értékelését,
  • az állomások személy-és áruforgalmi adatait,
  • forgalmi technológiát.

Tanulmányterv területismertető talajmechanikai szakvéleménye szükséges, ha a terepviszonyok ezt megkövetelik és az alépítményi munka az építési költségre jelentős kihatással lehet.

Tanulmányterv költség-előirányzata (költségbecslése) tartalmazza:

  • jellemző munkanemenként a létesítmény várható építési költségét.

Engedélyezési terv munkarészei:

  • átnézeti helyszínrajz,
  • helyszínrajz,
  • hossz-szelvény,
  • mintakeresztszelvény,
  • jellemző keresztszelvények,
  • műszaki leírás,
  • vízfolyás, árok keresztezése esetén vízügyi szakvélemény,
  • a vízelvezetés megoldása,
  • talajmechanikai szakvélemény,
  • üzemi adatok, forgalmi és kereskedelmi vizsgálat,
  • költségbecslés,
  • a vontató és vontatott járművek adatai,
  • kisajátítási vázlat és terület kimutatás,
  • az érdekeltek jegyzéke.

Az állomásokról külön tervdokumentáció szükséges.

Engedélyezési terv átnézeti helyszínrajza:

új vonal esetén szükséges, méretaránya M1:25000...1:100000

Engedélyezési terv helyszínrajza:

  • méretaránya M1:1000, esetlegM1:2000, sok részlet esetén M1:500,
  • állomásokról M1:1000 méretarányú helyszínrajz kell,

tartalmazza:

  • az érintett terület létesítményeit,
  • vonali tervnél legalább az OKVPSZ 3.5.-ben szereplő távolságig,
  • állomás tervnél a szélső vágánytól legalább 50 m távolságig,
  • földalatti vezetéknél az adatok forrását,
  • jelölni kell a bontást, átalakítást, valamint az újépítést,

fel kell tüntetni:

  • a vágányokat,
  • a szelvényezést,
  • az ívadatokat,
  • a lejtviszonyokat,
  • a vágánytengely-távolságot,
  • a szomszédos állomások nevét,
  • a földmű határvonalait,
  • a vízelvezető árkokat,
  • a szivárgókat,
  • az utakat és útátjárókat (utakszámával, nevével, irányával, burkolatának megnevezésével és annak szélességével),
  • az idegen földterületek telekhatárát és helyszínrajzi számát,
  • a kisajátítási határt,
  • az északi irányt,
  • az államigazgatási határokat,
  • a műtárgyakat (megadva szerkezetüket, jellemző méretüket, szelvényszámukat),
  • a jelzőket,
  • az üzemi berendezéseket,
  • az épületeket,
  • a vágányokat keresztező és megközelítő vezetékeket,
  • egyéb létesítményeket,
  • külön helyszínrajzi részletet kell készíteni azokról a megoldásokról, amelyekhez előzetes szakhatósági hozzájárulás szükséges (pl. számozott útvonal vezetésének módosítása, vízfolyás mederkorrekciója, műtárgya stb.),

állomási helyszínrajzon a fentieken kívül fel kell tüntetni:

  • a kitérők számozását és rendszerét,
  • az állomás két végén az első,közben a jellemző kitérők szelvényszámát,
  • a peronok hosszát és magasságát,
  • a felvételi épület középtengelyének szelvényszámát,
  • minden vágányra fel kell írni annak a használható hosszát, fővágányoknál mindkét iránynak megfelelően,
  • kitérővel megosztott vágány minden szakaszának a használható+teljes hosszát.

Engedélyezési terv hossz-szelvénye:

  • állomás esetén meg kell adni az átmenő fővágánytól eltérő lejtviszonyú vágányok magassági adatait,
  • hosszirányú méretaránya M1:1000, vagy M1:2000,
  • magassági méretaránya M1:100, vagy M1:200,
  • a magassági adatokat mm pontossággal kell felírni (terepszintet cm pontossággal).

Engedélyezési terv mintakeresztszelvénye:

  • méretaránya M1:50.

Engedélyezési terv keresztszelvénye:

  • jellemző helyekre készített jellemző keresztszelvények,
  • méretaránya M1:100.

Engedélyezési terv műszaki leírása:

  • ismerteti a létesítmény célját és tartalmazza az üzemi, gazdaságossági adatok alapján a meglévő és a tervezett megoldás részletes leírását és az utóbbi indoklását,
  • szabványoktól, előírásoktól való eltérés okát, az eltérés engedélyének számát a vonatkozó fejezetekben közölni kell.

fejezetei:

  • vonalvezetés,
  • területek igénybevétele,
  • alépítmény,
  • felépítmény,
  • utak,
  • hidak és átereszek,
  • vontatás,
  • biztosítóberendezések,
  • magasépítmények,
  • vezetékek,
  • gépészeti berendezések,
  • munkavédelem,
  • tűzvédelem.

mellékletei:

  • kimutatást kell készíteni:
    • a hidakról és műtárgyakról,
    • az utakról és az útátjárókról,
    • a keresztezett vezetékekről,
  • valamint csatolni kell a beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat.

Kivitelezési terv munkarészei:

  • helyszínrajz,
  • hossz-szelvény,
  • mintakeresztszelvény,
  • keresztszelvények,
  • műszaki leírás,
  • kitűzési terv,
  • részlettervek,
  • fázistervek (szükség szerint),
  • költségvetés,
  • talajmechanikai szakvélemény.

Kivitelezési terv helyszínrajza:

  • méretaránya M1:1000, vagy M1:500,
  • tartalmi követelménye megegyezik az engedélyezési tervnél ismertetettekkel kiegészítve a biztosítóberendezés kábelvezetéseinek pontos helyével és a védőcsövek méretével.

Kivitelezési terv hossz-szelvénye:

  • mindenben megegyezik az engedélyezési tervnél ismertetettekkel.

Kivitelezési terv mintakeresztszelvénye:

  • az eltérő megoldásokról nyíltvonalon M1:50 méretarányban, megadva az érvényesség szelvényhatárait,
  • állomásokról a méretarány M1:200 méretarányig változtatható.

Kivitelezési terv keresztszelvénye:

  • legalább 50 méterenként, továbbá a jellemző helyekről M1:100 méretarányban, de azok 10 m szintkülönbség felett M1:200 méretarányban is készíthetők,

mindenesetben tartalmazzák:

  • az eredeti terepvonalat,
  • a földmű határvonalát,
  • a tervezett szivárgót,
  • a vágánytengelyt,
  • a sínkoronaszintet,
  • a bevágás és töltés keresztmetszeti területét m2-ben,

az állomási keresztszelvények ezeken kívül tartalmazzák:

  • a peronokat,
  • a rakterületeket,
  • a rakodó utakat is,
  • a keresztszelvényeken a rézsűk humusz nélküli metszetét kell ábrázolni,
  • a tervezett talajcsere határát szaggatott vonallal kell jelölni.

Kivitelezési terv műszaki leírása:

  • tartalmi követelménye megegyezik az engedélyezési tervnél ismertetettekkel,
  • ezeken kívül taglalni kell a kivitelezéshez szükséges technológiai utasításokat,
  • nyilatkozni kell a szabványok és előírások betartásáról, eltéréses etén ezt a tényt az engedély számának megadásával indokolni kell,
  • a tűzvédelmi kérdésekre is ki kell térni.

Kivitelezési terv kitűzési terve:

  • a kitűzési adatok rajzon, vagy táblázatosan adhatók meg,
  • a kitűzési terv M1:500 méretarányú, vagy méretarány nélküli vázlat is lehet.

Kivitelezési terv részletterve készítendő:

  • a szükséges víztelenítésekről,
  • a rézsűbiztosításról,
  • a tám-és bélésfalakról,
  • az útátjárókról,
  • az út-és rakterület-burkolásokról,
  • nyíltvonalnál a szigetelésről,
  • állomásnál a hegesztésről és a szigetelésről,
  • a szokványostól eltérő felépítményi szerkezetekről.

Kivitelezési terv fázisterve szükség szerint készítendő:

  • a vasútüzemet figyelembe kell venni,
  • az építési munkák szakaszos végrehajtásáról kell szólnia.

Kivitelezési terv földtömegszámítása a keresztszelvények alapján.

Kivitelezési terv organizációs terve szükség szerint, az építéstechnológiai folyamatát ismertetve benne.

Kivitelezési terv költségvetését az organizációs terv (eljárás) alapján kell készíteni.

Kivitelezési terv talajmechanikai szakvéleménye:

  • az engedélyezéshez készült szakvéleményt szükség esetén ki kell egészíteni.

Egyesített terv (engedélyezési és kiviteli terv egyben)

  • tartalmi követelményei azonosak az engedélyezési és a kivitelezési tervével.

Nyilvántartási terv munkarészei:

  • helyszínrajz,
  • hossz-szelvény,
  • mintakeresztszelvény,
  • tartalmi követelményei azonosak a kivitelezési tervével.

Útátjárók terve:

  • főutak útátjáróiról és többvágányú útátjáróról minden esetben, egyéb burkolt utak útátjáróiról túlemeléssel kialakított vasúti pálya esetén
  • részletes helyszínrajzot,
  • részletes hossz-szelvényt,
  • részletes keresztszelvényt kell készíteni,
  • egyéb útátjárónál csak az út hossz-szelvényét kell (esetleg torzítva) feltüntetni a vasúti pálya hossz-vagy keresztszelvényén.
4.2. Tervek készítésének célja, fázisai és felhasználásuk

Az útépítési szakági tervek rajzi munkarészeit tervfázisokhoz rendelve mutatja a 4.1. táblázat. A táblázatban az is látszik, hogy melyik rajz melyik tervfázisban kötelező, ajánlott, illetve nem szükséges.

Az útépítési szakági tervek rajzai tervfázisonként
4.1. táblázat

A 4.1. táblázatban szereplő szakági tervrajz-részletek az Úttervezési rajzok tartalmi és formai követelményei e-ÚT 03.00.21 Útügyi műszaki előírásban megtalálhatók, a jegyzetbe terjedelmük miatt nem kerültek be.

A következőkben a részben a vasúti tervekkel megegyező tartalommal készülő tervfajták készítésének céljait ismertetjük. Az útügyi szakterületen a következő, a vasúti tervfajtákkal részben megegyező tervek készülnek:

  • Hálózatfejlesztési tervek
  • Településrendezési tervek közlekedési javaslatának közúti munkarésze
  • Előkészítő vizsgálatok
  • Diszpozíciós terv
  • Tanulmányterv
  • Engedélyezési terv
  • Kiviteli (építési) terv
  • Ajánlati terv
  • Forgalomba helyezéshez szükséges tervek
  • Forgalomba helyezés után készülő tervek

Tervfázisok és munkarészeik, tartalmi követelmények

A diszpozíciós terv a tervkészítéshez a beruházó által meghatározott - a tervezővel és a szakhatóságokkal egyeztetett - kiindulási adatokat, feltételeket rögzíti.

Egyszerű feladat esetén az engedélyezési és építési terv összevonható. Ezen terv alapján lefolytatható az építési engedélyezési eljárás. Ebben az esetben a terv megnevezése: egyesített engedélyezési-építési terv.

A nem engedélyköteles felújítási (burkolatmegerősítési, rehabilitációs stb.) tervek elkészítendő munkarészeit (és azok műszaki tartalmát) a megrendelő rögzíti.

A tervek tartalma és részletessége szempontjából alapkövetelmény, hogy a tervezés szintjének (tervfázisnak) megfelelő feladat végrehajtására alkalmas legyen. Ennek megfelelően kell az egyes munkarészek méretarányát megválasztani.

A tervek kötelező, és esetileg kötelező munkarészekből állnak. Az esetileg kötelező, önálló munkarészek elhagyhatók:

  • Ha az adott úttervezés során ilyen feladat nincs.
  • Ha a feladat jelentősége önálló munkarész készítését nem igényli, ebben az esetben a megoldást a megfelelő munkarészen kell közölni.

A műszaki tervek egyes tervfázisai egymáshoz kapcsolódnak. A megfelelő tervfázis - a terv véleményezése (elfogadása) figyelembevételével - a következő tervfázis kiindulási alapja. A tervek egyes munkarészeit, valamint a szakági terveket egyeztetni kell.

A munkarészek rajzi követelményeit és rajzjeleit az e-UT 03.00.21 műszaki előírás tartalmazza.

4.2.1. Hálózatfejlesztési tervek

A közutakat a hálózatfejlesztési tervekhez illeszkedve kell megtervezni. Az egységes közlekedésfejlesztési stratégia, ill. koncepció alapján készülő hálózatfejlesztési terveket külön jogszabályok határozzák meg.

4.2.2. Településrendezési tervek közlekedési javaslatának közúti munkarésze

A településrendezési eszközök közlekedési javaslata kötelező, alátámasztó munkarész, amely a település jóváhagyandó terveinek alapját képezi. Közúti munkarésze alapján történhet a település közigazgatási határán belül a közutak helyének és területének pontos kijelölése, szabályozása.

Településrendezési eszközök: a település-szerkezeti terv, a helyi építési szabályzat a hozzá tartozó szabályozási tervvel. A település-szerkezeti tervekben a települések közúthálózatának hosszú távú kialakítását a településrendezési tervekkel, a védett övezeti és környezetvédelmi előírásokkal összhangban, a település történelmi szerkezetének figyelembevételével, forgalmi méretezés alapján kell megtervezni.

A szabályozási tervek célja, hogy a szerkezeti terv szerinti közúthálózat folyópálya szakaszainak és csomópontjainak megvalósításához szükséges szabályozási szélességeket - a közúti létesítmény végleges kiépítéséhez tartozóan - meghatározza, figyelemmel a forgalmi szempontokra, a vízelvezetés és a környezetvédelmi berendezések helyigényére.

A helyi építési szabályzat a szabályozási tervben foglaltak, valamint a tervben nem ábrázolható további előírások szöveges megfogalmazása. A helyi építési szabályzatban a közlekedési fejezetben kell összefoglalni a közutak és csomópontjai területére, valamint a parkolásra vonatkozó előírásokat. A településrendezési eszközök közlekedési alátámasztó munkarészén belül a közúti munkarészben kell a közutakra vonatkozó javaslatot megtenni.

A közutak hálózati kialakítása, ezen belül az útkategóriák megállapítása és az utak keresztmetszeti méretei és elrendezése, valamint területigénye csak egymással összefüggésben határozható meg. (Már a település szerkezeti tervben, annak elfogadásra kerülő munkarészeiben is csak olyan úthálózatot szabad szerepeltetni, amelyhez tartozó területigény és egyéb települési igények biztosíthatók.) A közúti munkarészben ezért a település szerkezeti terv megalapozása érdekében, az alábbiakat részletesen kell megtervezni:

Közúthálózat hierarchiája, területe

A közúthálózat hierarchiáját, az egyes utak osztályba sorolását a forgalmi vizsgálat alapján, az igénybe vehető terület és szélességi méreteket - a domborzati viszonyok, a település épített környezeti adottságai és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével - a tervezett területhasznosítással összhangban.

Keresztszelvény

Az utak keresztszelvény kialakítását (forgalmi sávok száma, parkolás, járda, kerékpáros közlekedés, közösségi közlekedés pályája) a nagytávlati közlekedési igények alapján történő méretezéssel. A közutak keresztszelvényi helyigényének megállapításakor még figyelemmel kell lenni a vízelvezetés módjára és kialakítására, a környezetvédelmi berendezések, valamint közművek, zöldsávok elhelyezésére is.

Csomópontok

A csomópontok területigényét a nagytávlati közlekedési igények alapján

Parkolóhelyek

A távlati terület felhasználáshoz szükséges parkolóhely számot és azok elhelyezését, kapcsolatait. A település rendezési eszközök közúti munkarészeinek tervezésekor jelen, és a tárgyra vonatkozó tervezési előírásokat be kell tartani.

4.2.3. Előkészítő vizsgálatok

Építési változatok feltárására vonatkozó tanulmányterven kívül előforduló egyéb célú előkészítő vizsgálatok:

  • Előtanulmányterv: valamely közútnak az úthálózat-fejlesztési, ill. a területrendezési-, településfejlesztési tervekkel való összehangolása. Kötelező a gyorsforgalmi utak ütemezett építése esetén a "teljes útvonal" bemutatása
  • A közösség tájékoztatását szolgáló terv
  • Döntés-előkészítő tanulmány
  • Értékelemzési döntés-előkészítési vizsgálat
  • Közúti biztonsági hatásvizsgálat
  • Megvalósíthatósági tanulmány
  • Helybiztosítási terv

Az egyéb célú előkészítő vizsgálatok munkarészeit a megrendelő határozza meg.

Döntés-előkészítő tanulmány

A döntés-előkészítő tanulmány a tanulmányterv szerkezeti és tartalmi követelményeinek megfelelően, de a tanulmánytervi tervezési fázist megelőző műveletként, annál kevésbé részletesen vizsgálja egy, vagy több összefüggő hálózati elem megvalósítására, átalakítására kiterjedő beruházási elképzelés indokoltságát, ill. a lehetséges megoldási változatokat. Ennek érdekében általában egyszerűsített (a jellemző mintakeresztszelvényekből és jelentősebb műtárgyak, közművek méreteiből levezethető) beruházási költségbecslést, forgalmi- és költség-haszon vizsgálatot, valamint a legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokra kiterjedően összegző értékelést tartalmaz. A beruházással érintettek közül egyeztetés indokolt a tanulmányterv és az előzetes (környezeti) vizsgálati dokumentáció készítése és elfogadása során állásfoglalást adó - a hatásokkal legjobban érintett - szakhatóságokkal.

Közúti biztonsági hatásvizsgálat

A közúti biztonsági hatásvizsgálat a különböző tervváltozatok hatékonyságvizsgálata a várható és a jelenlegi közlekedésbiztonsági helyzet elemzésével. A vizsgálatoknak kellően részletes (meglévő és számított) forgalmi és közlekedésbiztonsági adatokon kell alapulniuk, figyelembe véve valamennyi várható hatást.

Megvalósíthatósági tanulmány

A megvalósíthatósági tanulmány olyan döntés-előkészítő tanulmány, amely általában már csak egy hálózati elemet vizsgál részletesebben. A megvalósíthatósági tanulmányban hangsúlyos a megvalósíthatóság indokoltságának, az országos, térségi gazdasági, területfejlesztési célokkal mutatott összhangnak és az engedélyezés, kivitelezés kockázatainak elemzése, valamint az egyes gazdasági, társadalmi és környezeti hatások értékelése, végül összességében a társadalmi hasznosság mérlegelése.

Helybiztosítási terv

A helybiztosítási terv olyan döntés-előkészítő tanulmány, amelyben hangsúlyos a nyomvonal kijelölése és a távlati megvalósíthatóság számára a területrendezési eszközökben fenntartásra javasolt konkrét terület meghatározása.

4.2.4. Diszpozíciós terv

Az építtető által igényelt tervezési feltételek, követelmények, elvárások lehető legpontosabb és legrészletesebb megfogalmazása. Készíthető maga az építtető (beruházó), de a tervezési jogosultságú konzultáns irodával közösen elkészített terv készítése ajánlott.

4.2.5. Tanulmányterv

A tanulmányterv a közút építési változatainak lehetőségeit tárja fel. A tanulmánytervi vizsgálat során a változatokat az egyes szempontokból legjobbnak mondható megoldási lehetőségekre kell kialakítani, értékelni és további kidolgozásra javaslatot tenni.

A tervezési feladat léptékétől függően - esetenként több fázisban - kell vizsgálni a nyomvonal, a keresztszelvény, az építési ütemezés, a csomópontok, nagyműtárgyak és egyéb lényeges tervezési elemek alap- és részváltozatait. Alapos, részletes, kellő időráfordítással elkészített, kiérlelt tanulmánytervek alapján műszaki, gazdasági szempontból a legmegfelelőbb engedélyezési (kiviteli) tervek készíthetők. Elhagyható a tanulmányterv a kis jelentőségű vagy egyértelmű feladatok esetében.

Az építési változatok feltárása céljából készítendő tanulmánytervek munkarészei:

Értékelemzést kell készíteni főút, gyorsforgalmi útszakaszok építése és kapacitásbővítése esetében. Az értékelemzés elvégzése - legkésőbb - a tanulmányterv részletesen vizsgált és egyeztetett változatainak kiválasztását megelőzően szükséges, annak tanulmánytervi tervezőtől független elkészíttetése a megrendelő feladata. Az értékelemzési javaslatok tanulmánytervbe történő beépítését a megbízó mérlegeli. A diszpozíciós tervben meghatározott tanulmánytervi feladatok (pl. az adat-előkészítés, feltárás, előkészítő egyeztetések során meghatározott előzetes nyomvonal vázlatok, műszaki megoldások) az értékelemzés javaslatai szerint módosulhatnak. Az értékelemzést követően a megbízó (a közúthálózat-fejlesztési stratégiáért felelős szakmai szervezetekkel együtt) véglegesíti a részletesen vizsgálandó főbb nyomvonal-vázlatokat és alváltozatokat, ill. a forgalmi és gazdasági vizsgálathoz szükséges paramétereket (pl. tervezési sebesség, sávszám, több ütemű kiépítés).

A főváltozatokra forgalmi és költség-haszon vizsgálat, közúti biztonsági hatásvizsgálat, valamint ezek figyelembevételével összegző értékelés készül. A tanulmánytervi dokumentáció a véglegesítés eredményeként a hálózati szempontból megfelelő (a legjobb hatásértékű változattól jelentősen el nem térő hatékonyságú) és összességében is eredményes változatokat tartalmazza, ami alapja a tanulmánytervi jóváhagyásnak (jogszabályi előírás esetén nyomvonal-kijelölő rendeletnek) és hatásvizsgálat-köteles beruházás esetén a környezetvédelmi hatósági eljárásnak.

4.2.6. Engedélyezési terv

Az engedélyezési terv az építést megelőző hatósági engedélyezési eljárás alapjául szolgál. Ha nem készül tanulmányterv az engedélyezési, ill. az összevont engedélyezési-építési terv előtt, akkor a tervezés kiindulási alapadatait is rögzíteni kell.

Műszaki leírás: A műszaki leírás a terv tartalmának indoklása és magyarázata, amelyben a tervezőnek minden előzményt és fontos körülményt fel kell tárnia.

4.2.7. Kiviteli (építési) terv

Az építési engedély-határozat alapján készített, az építmények megvalósítására alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv.

4.2.8. Ajánlati terv (tender)

Az ajánlati terv az építési tervnek egy, a kivitelezés versenyeztetését szolgáló formája. Az építési engedély figyelembevételével határozza meg az elvégzendő feladatokat. Feltünteti a műszaki megoldásokat, a mennyiségeket, a minőségi követelményeket, a betartandó előírásokat a vállalási feltételek meghatározása céljából.

4.2.9. Forgalomba helyezéshez szükséges tervek

Megvalósulási terv

A kivitelezés befejezését követően a kivitelezőnek az építési terv meghatározott példányán eltérő színnel vagy vonaltípussal át kell vezetnie a tervhez képest történt változásokat. Az így elkészített építési terv a megvalósulási terv, amelyet a kivitelező mellett a műszaki ellenőr is záradékol. A megvalósulási terv alapján a kivitelezőnek megvalósulási genplánt is kell készítenie.

Levegővédelmi övezet kijelölési terve

Helyszínrajz, amely feltünteti a létesítmény melletti védelmi övezet határvonalát, a védelmi övezettel érintett ingatlanok helyrajzi számát. A tervhez a forgalomba helyezés időpontjában érvényben lévő tulajdonviszonyokat tükröző, az érintett ingatlanok tulajdonosait tartalmazó név- és címlista tartozik.

Kezelési és karbantartási kézikönyv

Az elkészült építmények és tartozékaik üzemeltetési és karbantartási utasításait tartalmazza.

4.2.10. Forgalomba helyezés után készülő tervek

A közút kezelője az út üzembe helyezése után készíttetheti el (digitális formában is) a megvalósulási tervek felhasználásával az út törzskönyvét. Ez a terv a kezelő részére könnyen áttekinthető formában ad tájékoztatást a létesítményről. A terv helyszínrajzot, hossz-szelvényt, mintakeresztszelvényeket és keresztszelvényeket tartalmaz, amellyel a megvalósult létesítményt ábrázolják.

Megvalósulási térkép, üzemeltetési és lehatárolási terv és a tulajdonosok és a kezelők átvezetésére megosztási terv is készítendő.

4.3. Méretarány

A tervek méretarányát a tervezett út osztályától és a tervfázis értékelhetőségétől (elbírálhatóságától) függően kell meghatározni. A méretarány azt fejezi ki, hogy a tervezett létesítmény valós mérete hányszorosan kicsinyítve jelenik meg a tervrajzokon. Így például egy két kilométeres (2 000 m) útszakasz az M 1:10 000 méretarányú átnézeti helyszínrajzon 2 000*1:10000=0,2 m, azaz 20 cm hosszúságú vonallal ábrázolható. Az úttervezési rajzok méretarányát a 4.2. táblázat foglalja össze.

Az átnézeti helyszínrajzot legalább 1:10 000 méretarányú térképlapon kell elkészíteni, a meglévő úthálózatnak, a tervezett út tengelyvonalának, kezdő- és végpontjának, km-szelvényezésének, valamint a nagyobb műtárgyak (hidak és csomópontok) helyeinek feltüntetésével.

Az általános helyszínrajz általában 1:2 000 - 1: 1 000, belterületen 1:2 000 - 1: 200 méretarányban készítendő.

Az általános helyszínrajz - az út tengelyvonalán és szelvényezésén kívül - tartalmazza az ívviszonyok jellemző adatait, a burkolatszél, koronaél vonalát, és a vízelvezető árok vagy csatorna tengelyvonalát, a töltések talpvonalát, és a bevágások körömvonalát, a tám- és bélésfalakat, a műtárgyak helyét és jellemző méreteit, útcsatlakozásokat, párhuzamos utakat, a vizfolyás-korrekciókat, a vasúti és egyéb pályák keresztezési helyét, a forgalmi csomópontokat, az autóbusz-megállóhelyeket, leálló- és pihenőhelyeket, az üzemanyagtöltő állomásokat, a csatlakozó ingatlanokat, azok bejáratait és a járdákat. Ezen kívül fel kell tüntetni a kisajátítási határt, a szabályozási vonalat és a telekhatárokat.

Belterületi utakon a közművek, a gyalogos- és kerékpáros-forgalom, valamint a tömegközlekedés létesítményeit, zöld területeket, fasorokat is fel kell tüntetni, a szabályozási szélességen belül.

Az általános hossz-szelvény hosszléptékben általában 1: 2 000-1:1 000, magassági léptéke tízszeres torzítású, annak érdekében, hogy a hosszirányú méretekhez képest kicsi magasságkülönbségek is láthatóak legyenek a terven (1:200, 1:100). Tartalmazza a terep- és pályaszintmagasságokat, lejtési viszonyokat, a lekerekítő ívek sugarát, a vízszintes ívviszonyokat, a túlemelés-átmeneti szakaszok kialakítását, a műtárgyak helyét, nyílását, főbb magassági adatait, a pályaszélesítések helyeit és kifutásait, a kapaszkodó és előzési szakaszok helyét, a mértékadó árvíz- és talajvíz szinteket, a vízelvezető árkok szintjét, az útcsatlakozások, vezető korlátok helyét. A mintakeresztszelvény (1:100, a részletrajzok 1:20 méretarányban) tartalmazza a keresztszelvény útkoronán belüli és kívüli elemeit az út területének határáig, bele értve a keresztszelvény esésviszonyait, a pályaszerkezetet és az úttartozékokat.

A keresztszelvények 1:100-as méretarányban tartalmazzák - meghatározott szelvényszámú keresztmetszetekben - a terep magassági adatait, az út tengelyét, a terület-igénybevételi határát, a magassági adatokat, a pályaszerkezet és a korona szélességét, az esésviszonyokat, a rézsű és a vízelvezető árkok, szivárgók kialakítását, valamint a meglévő és tervezett közműveket az út terület határáig.

Úttervezési rajzok méretaránya
4.2. táblázat
4.4. Irodalomjegyzék

[1] Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, 2008, Közutak tervezése (KTSZ), e-ÚT 03.01.11. Útügyi műszaki előírás

[2] Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, 2006, Úttervezési rajzok tartalmi és formai követelményei, e-ÚT 03.00.21. Útügyi műszaki előírás (kötelező irodalom)

Önellenőrző kérdések

Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha válaszolni tud az alábbi kérdésekre.

1. Soroljon fel öt tervfajtát!
2. Rakja időrendi sorrendbe az alábbi terveket, terv részleteket: ajánlati terv, hálózatfejlesztési terv, diszpozíciós terv!
3. Mik a vázlatterv fő céljai?
4. Miért kell tanulmánytervet készíteni?
5. Milyen esetben lehet egyes tervfázisokat összevonni?
6. Mi az engedélyezési terv fő feladata?
7. Mi a különbség a kiviteli terv és az ajánlati terv között?
8. Hogyan változik a rajzok méretaránya a tervfázisok előrehaladtával?
9. Írjon példát a vasút- és útépítési rajzokban alkalmazott méretarányra, és magyarázza meg a jelentését!
10. Milyen rajzokon és miért alkalmazunk torzított léptéket (méretarányt)?

Önellenőrző feladatok
1. A közlekedési létesítmények tervezésének mely fázisában készülnek a hálózatfejlesztési tervek?
legvégén
nagyjából a tervezési folyamat közepén
legelején
a tervezési folyamat második felében
2. Milyen paramétereket határoz meg a településrendezési terv közlekedési javaslatának közúti munkarésze (több jó válasz is lehetséges)?
hálózati hierarchia
csomópontok
keresztszelvény
parkolóhelyek
3. Az építési projektek mely szereplője készíti a diszpozíciós tervet?
kivitelező
építtető
tervező
építtető és tervező együtt
4. A közlekedési létesítmények tervezésének mely fázisában készül a tanulmányterv?
a létesítmény átadása után, a környezeti hatások kimutatására
a tervezési folyamat első felében
legelején
a tervezési folyamat második felében
5. Az építési projektek mely szereplői számára készül az engedélyezési terv (több jó válasz is lehetséges)?
építtető
közműszolgáltatók
engedélyező hatóság
kivitelező
6. Az építési projektek mely szereplői számára készül az Ajánlati terv?
építtető
engedélyező hatóság
kivitelezésre pályázó vállalkozók
beruházó
7. Az építési projektek mely fázisában készül a megvalósulási terv?
az elején, a pénzügyi megtérülés vizsgálatára
az építés közben, az elvégzett munka elszámolásához
az építés befejeztével, a tervtől eltérően megépült állapot rögzítésére
az átadás után 10 évvel a pénzügyi megtérülés igazolására
8. Melyik állítás igaz az M 1:1000 méretarányra?
ami a valóságban 2 km, az a rajzon 2 dm
ami a valóságban 500 m, az a rajzon 5 cm
ami a valóságban 25 m, az a rajzon 2,5 cm
ami a valóságban 7,69 m, az a rajzon 7690 mm
9. Mi jellemző az építési projektek előrehaladtával a készítendő tervrajzok méretarányára?
A méretarány jellemzően csökken.
A méretarány jellemzően nő.
Egy projekten belül minden rajz ugyanabban a méretarányban készül.
Az egyes rajzok méretarányát a megbízó kívánsága szerint kell megválasztani.
10. Miért különbözik a hossz-szelvények horizontális és vertikális léptéke (pl. M_h=1:1000; M_v=1:100)?
Mert a létesítmények hosszirányú és magassági méretei között nagy a különbség.
Mert a létesítmények hosszirányú és magassági méretei között kicsi a különbség.
Mert a létesítmények magassági méretei elhanyagolhatóan kicsik.
Nem különbözik, mert egy rajzon belül csak egy léptéket lehet alkalmazni.