KURZUS: Közlekedésépítés
MODUL: IV. modul
11. lecke: A beavatkozások eszközrendszere
A lecke célja: megismertetni a hallgatókkal a közlekedésbiztonság jelentőségét a tervezésben. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
A tananyag elsajátításának becsült időszükséglete: 1,5 óra | |||
A leckében előforduló kulcsfogalmak: | |||
| |||
11.1. A beavatkozások típusai | |||
A közlekedéstervezési célok elérése érdekében alkalmazható beavatkozások palettája igen széles. Az intézkedéseket többféle szempontból csoportosíthatjuk. Megjegyzendő, hogy itt elsősorban az egyéni közlekedéssel foglalkozunk. | |||
Az egyik osztályozás szerint megkülönböztetünk | |||
| |||
intézkedéseket. | |||
Építési eszközök | |||
A közutakat úgy tervezik, hogy egy - az útkategória és a környezet függvényében - meghatározott sebességgel, biztonságosan végig lehessen rajtuk haladni. Az ún. tervezési sebesség értéke 30 és 130 km/h között változik, ez a sebesség érték határozza meg a tervezési folyamat során az utak kialakításának legtöbb részletét. | |||
Az útkialakítás számos jellemzője olyan tényező, amelyet a járművezető nem érzékel közvetlenül. Például a tervezési sebesség nincs kiírva az úton (és egyébként nem feltétlenül egyezik meg az úton megengedett sebességgel), az ívsugár, a forgalmi sáv szélessége mind olyan paraméterek, amelyeket csak a szakember ismer pontosan. Mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy az útkialakítás jellemzői közvetett módon sokkal erősebben befolyásolják a járművezetők viselkedését, mint a tételes szabályok vagy egy-egy jelzőtábla (11.1. ábra). | |||
| |||
Sokkal hatékonyabb sebességcsökkentés érhető el a forgalmi sáv kismértékű szűkítésével, egy terelősziget beépítésével, mint bármilyen jelzőtáblával (11.2. ábra). Az útkialakításnak a forgalombiztonságra is döntő befolyása van. A következő pontban tárgyalt forgalomtechnikai eszközök nagyon hasznosak, de inkább csak kiegészítő intézkedések lehetnek. Alkalmazásuk különösen ott nélkülözhetetlen, ahol az út geometriai kialakítását valamilyen okból nem sikerül kedvezőbbé tenni, ezért segítségül kell hívni a forgalomtechnikai eszközöket is. | |||
| |||
A forgalom biztonsága szempontjából nem kívánatosak azok a megoldások, amikor az út egyes jellemzői nagy sebesség kifejtésére csábítják a járművezetőket, más paraméterei viszont nem teszik lehetővé az út használatát nagy sebesség mellett. Például egy kiváló burkolatú, de rossz vonalvezetésű út nagy sebességre csábít, és így veszélyesebbé válik, mint ha a burkolat rosszabb állapotú lenne. | |||
Látszólag kívánatosnak tűnhet, hogy a forgalombiztonság érdekében az előírtnál jobb jellemzőket alkalmazzunk (pl. szélesebb forgalmi sávokat, hogy a járművek közötti oldaltávolság nagyobb legyen). Az ilyen eltérések várható következményeit mindig gondosan mérlegelni kell, mert lehet, hogy az intézkedés a szándékolttal ellentétes eredményre vezet. Pl. a forgalmi sávok szélességének növelése hatására a járművezetők egy része három sávosként kezdi használni az utat, "kikényszerített" előzésekbe kezd, ezért a forgalombiztonság romlik. | |||
A tervezés legveszélyesebb hibája, ha hamis biztonságérzetet ad a forgalom résztvevőinek. Ilyen helyzet áll elő, ha | |||
| |||
Forgalomtechnikai eszközök | |||
Céljainak elérésére a forgalomtechnika az alábbi főbb eszközöket alkalmazza: | |||
| |||
Ezen eszközöknek az úthasználók számára kötelező értelmezését a KRESZ tartalmazza. Ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak az utat üzemeltetőkre a tekintetben, hogy ezeket az eszközöket hogyan kell alkalmazni (KM, 1984). Többek között ügyelni kell arra, hogy a járművezetőkre ne zúdítsunk egyszerre túl sok információt (11.3. ábra). | |||
| |||
Tágabb értelemben a forgalomtechnika eszköztárába sorolhatjuk az úttartozékokat (vezetőoszlopok, vezetőkorlátok, fényvisszaverő prizmák stb.) is. | |||
A forgalomtechnikai eszközök működését egyre inkább segítik a korszerű elektronikai berendezések is. Jelzőlámpás csomópontoknál egyre gyakoribb a forgalomtól függő irányítás, ami járműérzékelő detektorok segítségével valósul meg. Az időjárás-érzékelő detektorok lehetőséget adnak a jegesedés vagy a köd időben történő jelzésére is. Nagy forgalmú városi hálózatok, autópályák, alagutak forgalmának segítésére, a bekövetkező veszélyhelyzetek minél gyorsabb felismerésére és a szükséges intézkedések meghozatalára összetett forgalomirányító rendszerek működnek. (11.4. ábra). | |||
| |||
Gazdasági eszközök | |||
Ide sorolható többek között a | |||
| |||
Ezekkel az eszközökkel a közlekedési igényeket, azok időbeli és térbeli megoszlását lehet befolyásolni. | |||
Jogi eszközök | |||
Ide sorolhatók többek között a KRESZ általános rendelkezései, pl. | |||
| |||
Kommunikációs eszközök | |||
A közlekedőket segítik, de magatartásukat befolyásolják is az alábbi eszközök: | |||
| |||
Településrendezési intézkedések | |||
A területfelhasználás alapvetően befolyásolja a közlekedési igények keletkezését. Ezért a településrendezési intézkedésekkel jelentősen beavatkozhatunk a közlekedési folyamatokba. | |||
| |||
11.2. Intézkedések területi kiterjedésük szerint | |||
A beavatkozások területe háromféle lehet. Megkülönböztetünk | |||
| |||
| |||
11.3. Elválasztás és közös használat | |||
A közutak kialakításának két egymástól eltérő alapvető elve alakult ki. | |||
A motorizáció terjedésével, a sebességek növekedésével fogalmazódott meg az elválasztás elve. Ez azt jelenti, hogy a forgalom különböző résztvevőit igyekeznek egymástól minél jobban elválasztani, hogy a konfliktusok lehetősége minimális legyen. Néhány példa: | |||
| |||
A másik megközelítés, amely a 80-as évektől került (újra) előtérbe, a közös használat elve. Ez azt jelenti, hogy a forgalom különböző résztvevőit szándékosan egy közös útfelületre kényszerítik, úgy hogy ennek mindenki tudatában legyen (11.6. ábra). Így minden közlekedőnek tekintettel kell lennie a többi résztvevőre, alkalmazkodnia kell hozzájuk. Néhány példa: | |||
| |||
Mindkét elv - a maga helyén alkalmazva - hozzájárulhat a biztonság növeléséhez. | |||
| |||
11.4. Támogató és korlátozó megoldások | |||
A pozitív (kínálatot teremtő) megoldások skálája igen széles (pl. kapacitásbővítés, sebességnövelés, közösségi közlekedési járműveknél gyakoribb járatkövetés). Természetszerűleg ilyenek jutnak minden tervező eszébe először és a közlekedők, valamint a döntéshozók is ezeket szeretik. | |||
Léteznek emellett negatív (tiltó) megoldások is (pl. behajtási korlátozás, ill. tilalom, sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás, díjszedés). Sokszor azt tapasztaljuk, hogy a pozitív megoldások nem hozzák meg a várt eredményeket, ezért nem kerülhetjük el a korlátozásokat sem. Ezek az intézkedések kevésbé népszerűek a közlekedők számára, és a döntéshozók sem kedvelik az ilyeneket, de a hatásuk ismeretében előbb-utóbb elfogadottá válnak. | |||
Más országokban is elterjedt angol szavakkal a pozitív intézkedéseket "pull" (húz), a negatív megoldásokat "push" (taszít) néven illetik | |||
11.5 Az útfelület újrafelosztása | |||
Az európai városok központi magja általában hosszú évszázadok alatt, folyamatosan alakult ki, és számos feladatot lát el. Itt találhatók az igazgatási intézmények, múzeumok, színházak, sok kisebb-nagyobb üzlet, bankok, szállodák, éttermek, ezen kívül általában jelentős számban vannak lakások is. Ezen sokrétű funkciókból következik, hogy a "jó" belváros utcái nappal és este is élettel vannak tele, emberek sétálnak, tolják a babakocsit, használják a szolgáltatásokat, találkoznak egymással, hallgatják az utcai zenészt, vagy egy-egy padon megpihenve nézelődnek. Mindezt gyakran vonzó műemléki, esetleg zöld környezetben tehetik. | |||
Ugyanakkor az emberek a belvárosba el is akarnak jutni, gyorsan, kényelmesen, lehetőleg autóval, az autót meg a célpontjuk közelében szeretnék leállítani. Ehhez helyre van szükség, sok autónak sok helyre, a rendelkezésre álló hely pedig éppen a belvárosi jellegből adódóan szűk. | |||
A kétféle igény - az élhető utca és az autós utca - egymásnak ellentmond. Említésre méltó, hogy nem kétféle ember (autós és gyalogos) közötti konfliktusról van szó, hiszen az autós is kiszáll és gyalogos lesz belőle, hanem a városlakók kétféle igénye közötti ellentmondásról. Ennek feloldása, kezelése, egyensúlyban tartása a városi önkormányzat feladata (11.7. ábra). | |||
Egy-egy város versenyképességének megítélésekor manapság a városi - ezen belül a belvárosi - élet minősége egyre fontosabb tényező. Az élhetőbb belváros kialakítása hosszabb folyamat. Előbb egy sétálóutca, majd ehhez csatlakozóan még egy, és így tovább, legtöbbször a középkori városfalig, hiszen a középkori városok gyalog bejárhatók voltak. Így a gyalogosforgalom, a zöldfelület, az utcai élet képletesen és szó szerint is "teret nyer", a gépjármű forgalom pedig kiszorul a legérzékenyebb területekről. Számos sikeres példa mutatja, hogy a városi lakosok a kezdeti kételyek és aggodalom után birtokukba veszik az élhetőbb belvárost. | |||
| |||
"Lassan járj, hamarabb odaérsz" | |||
Ez a Hollandiában és Belgiumban terjedő megoldás városi főutak olyan kialakítását / átalakítását célozza meg, amelyeken széles középső elválasztó sáv van, és a forgalom irányonként egy sávon zajlik, előzni nem lehet (11.8 és 11.9. ábra). | |||
| |||
| |||
| |||
A csomópontokban nincs jelzőlámpa. Ezáltal a forgalom lassan, de egyenletesen halad, az út két oldala között pedig könnyebb átkelni, mivel mindig csak egy sávot kell keresztezni. A megoldást előnyösnek tartják az energiafogyasztás, a károsanyag-kibocsátás, a forgalombiztonság, a közterületek használata és az életminőség szempontjából. | |||
11.6. A közlekedésfajták szerinti intézkedések | |||
A közlekedési rendszerekre irányuló általános intézkedések: | |||
| |||
Tömegközlekedésre vonatkozó intézkedések: | |||
| |||
Magán személygépjárművekkel kapcsolatos intézkedések: | |||
| |||
gyalogos/jármű konfliktusok súlyosságának csökkentése a járművek sebességének korlátozásával. | |||
| |||
Kerékpárosokra vonatkozó stratégiák és intézkedések: | |||
|
Önellenőrző feladatok | |||||||||||||
1. Melyik beavatkozásfajta hiányzik a felsorolásból? építési ![]() | |||||||||||||
2. Melyik típusú intézkedéseknek van a legnagyobb hatásuk a járművek sebességére?
![]() | |||||||||||||
3. Írja be a hiányzó szót! Ahol az út geometriai kialakítását valamilyen okból nem sikerül kedvezőbbé tenni, ott segítségül kell hívni a eszközöket. ![]() | |||||||||||||
4. Jelölje meg az oda nem illőt!
![]() | |||||||||||||
5. Írja ide az angol megfelelőjét! Pozitív intézkedés: ![]() | |||||||||||||
6. Igaz vagy hamis a holland "Lassan járj, hamarabb odaérsz" elv szerint kialakított utcára?
![]() | |||||||||||||
7. A lakó- pihenő övezetet az intézkedések melyik csoportjába sorolná be? ![]() | |||||||||||||
8. Igaz vagy hamis?
![]() | |||||||||||||
9. Írja be a hiányzó szót! A tervezésnél fontos, hogy elkerüljük a biztonságérzetet. ![]() | |||||||||||||
10. Jelölje meg az oda nem illőt!
![]() |