KURZUS: Közlekedésépítés
MODUL: II. modul
4. lecke: Tervfázisok és jellemzőik
4.1. Vasútépítési- és útépítési tervek fajtái | |||
4.1.1. Tervfajták, tervtípusok | |||
| |||
Vázlatterv: | |||
| |||
Tanulmányterv munkarészei: | |||
| |||
Tanulmányterv átnézeti helyszínrajza tartalmazza: | |||
| |||
Tanulmányterv helyszínrajza: | |||
| |||
Tanulmányterv hossz-szelvénye: | |||
| |||
Tanulmányterv jellemző keresztszelvényei: | |||
| |||
Tanulmányterv műszaki leírása tartalmazza: | |||
| |||
Tanulmányterv vasúti forgalmi és kereskedelmi vizsgálata tartalmazza: | |||
| |||
Tanulmányterv területismertető talajmechanikai szakvéleménye szükséges, ha a terepviszonyok ezt megkövetelik és az alépítményi munka az építési költségre jelentős kihatással lehet. | |||
Tanulmányterv költség-előirányzata (költségbecslése) tartalmazza: | |||
| |||
Engedélyezési terv munkarészei: | |||
| |||
Az állomásokról külön tervdokumentáció szükséges. | |||
Engedélyezési terv átnézeti helyszínrajza: | |||
új vonal esetén szükséges, méretaránya M1:25000...1:100000 | |||
Engedélyezési terv helyszínrajza: | |||
| |||
tartalmazza: | |||
| |||
fel kell tüntetni: | |||
| |||
állomási helyszínrajzon a fentieken kívül fel kell tüntetni: | |||
| |||
Engedélyezési terv hossz-szelvénye: | |||
| |||
Engedélyezési terv mintakeresztszelvénye: | |||
| |||
Engedélyezési terv keresztszelvénye: | |||
| |||
Engedélyezési terv műszaki leírása: | |||
| |||
fejezetei: | |||
| |||
mellékletei: | |||
| |||
Kivitelezési terv munkarészei: | |||
| |||
Kivitelezési terv helyszínrajza: | |||
| |||
Kivitelezési terv hossz-szelvénye: | |||
| |||
Kivitelezési terv mintakeresztszelvénye: | |||
| |||
Kivitelezési terv keresztszelvénye: | |||
| |||
mindenesetben tartalmazzák: | |||
| |||
az állomási keresztszelvények ezeken kívül tartalmazzák: | |||
| |||
Kivitelezési terv műszaki leírása: | |||
| |||
Kivitelezési terv kitűzési terve: | |||
| |||
Kivitelezési terv részletterve készítendő: | |||
| |||
Kivitelezési terv fázisterve szükség szerint készítendő: | |||
| |||
Kivitelezési terv földtömegszámítása a keresztszelvények alapján. | |||
Kivitelezési terv organizációs terve szükség szerint, az építéstechnológiai folyamatát ismertetve benne. | |||
Kivitelezési terv költségvetését az organizációs terv (eljárás) alapján kell készíteni. | |||
Kivitelezési terv talajmechanikai szakvéleménye: | |||
| |||
Egyesített terv (engedélyezési és kiviteli terv egyben) | |||
| |||
Nyilvántartási terv munkarészei: | |||
| |||
Útátjárók terve: | |||
| |||
4.2. Tervek készítésének célja, fázisai és felhasználásuk | |||
Az útépítési szakági tervek rajzi munkarészeit tervfázisokhoz rendelve mutatja a 4.1. táblázat. A táblázatban az is látszik, hogy melyik rajz melyik tervfázisban kötelező, ajánlott, illetve nem szükséges. | |||
| |||
A 4.1. táblázatban szereplő szakági tervrajz-részletek az Úttervezési rajzok tartalmi és formai követelményei e-ÚT 03.00.21 Útügyi műszaki előírásban megtalálhatók, a jegyzetbe terjedelmük miatt nem kerültek be. | |||
A következőkben a részben a vasúti tervekkel megegyező tartalommal készülő tervfajták készítésének céljait ismertetjük. Az útügyi szakterületen a következő, a vasúti tervfajtákkal részben megegyező tervek készülnek: | |||
| |||
Tervfázisok és munkarészeik, tartalmi követelmények | |||
A diszpozíciós terv a tervkészítéshez a beruházó által meghatározott - a tervezővel és a szakhatóságokkal egyeztetett - kiindulási adatokat, feltételeket rögzíti. | |||
Egyszerű feladat esetén az engedélyezési és építési terv összevonható. Ezen terv alapján lefolytatható az építési engedélyezési eljárás. Ebben az esetben a terv megnevezése: egyesített engedélyezési-építési terv. | |||
A nem engedélyköteles felújítási (burkolatmegerősítési, rehabilitációs stb.) tervek elkészítendő munkarészeit (és azok műszaki tartalmát) a megrendelő rögzíti. | |||
A tervek tartalma és részletessége szempontjából alapkövetelmény, hogy a tervezés szintjének (tervfázisnak) megfelelő feladat végrehajtására alkalmas legyen. Ennek megfelelően kell az egyes munkarészek méretarányát megválasztani. | |||
A tervek kötelező, és esetileg kötelező munkarészekből állnak. Az esetileg kötelező, önálló munkarészek elhagyhatók: | |||
| |||
A műszaki tervek egyes tervfázisai egymáshoz kapcsolódnak. A megfelelő tervfázis - a terv véleményezése (elfogadása) figyelembevételével - a következő tervfázis kiindulási alapja. A tervek egyes munkarészeit, valamint a szakági terveket egyeztetni kell. | |||
A munkarészek rajzi követelményeit és rajzjeleit az e-UT 03.00.21 műszaki előírás tartalmazza. | |||
4.2.1. Hálózatfejlesztési tervek | |||
A közutakat a hálózatfejlesztési tervekhez illeszkedve kell megtervezni. Az egységes közlekedésfejlesztési stratégia, ill. koncepció alapján készülő hálózatfejlesztési terveket külön jogszabályok határozzák meg. | |||
4.2.2. Településrendezési tervek közlekedési javaslatának közúti munkarésze | |||
A településrendezési eszközök közlekedési javaslata kötelező, alátámasztó munkarész, amely a település jóváhagyandó terveinek alapját képezi. Közúti munkarésze alapján történhet a település közigazgatási határán belül a közutak helyének és területének pontos kijelölése, szabályozása. | |||
Településrendezési eszközök: a település-szerkezeti terv, a helyi építési szabályzat a hozzá tartozó szabályozási tervvel. A település-szerkezeti tervekben a települések közúthálózatának hosszú távú kialakítását a településrendezési tervekkel, a védett övezeti és környezetvédelmi előírásokkal összhangban, a település történelmi szerkezetének figyelembevételével, forgalmi méretezés alapján kell megtervezni. | |||
A szabályozási tervek célja, hogy a szerkezeti terv szerinti közúthálózat folyópálya szakaszainak és csomópontjainak megvalósításához szükséges szabályozási szélességeket - a közúti létesítmény végleges kiépítéséhez tartozóan - meghatározza, figyelemmel a forgalmi szempontokra, a vízelvezetés és a környezetvédelmi berendezések helyigényére. | |||
A helyi építési szabályzat a szabályozási tervben foglaltak, valamint a tervben nem ábrázolható további előírások szöveges megfogalmazása. A helyi építési szabályzatban a közlekedési fejezetben kell összefoglalni a közutak és csomópontjai területére, valamint a parkolásra vonatkozó előírásokat. A településrendezési eszközök közlekedési alátámasztó munkarészén belül a közúti munkarészben kell a közutakra vonatkozó javaslatot megtenni. | |||
A közutak hálózati kialakítása, ezen belül az útkategóriák megállapítása és az utak keresztmetszeti méretei és elrendezése, valamint területigénye csak egymással összefüggésben határozható meg. (Már a település szerkezeti tervben, annak elfogadásra kerülő munkarészeiben is csak olyan úthálózatot szabad szerepeltetni, amelyhez tartozó területigény és egyéb települési igények biztosíthatók.) A közúti munkarészben ezért a település szerkezeti terv megalapozása érdekében, az alábbiakat részletesen kell megtervezni: | |||
Közúthálózat hierarchiája, területe | |||
A közúthálózat hierarchiáját, az egyes utak osztályba sorolását a forgalmi vizsgálat alapján, az igénybe vehető terület és szélességi méreteket - a domborzati viszonyok, a település épített környezeti adottságai és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével - a tervezett területhasznosítással összhangban. | |||
Keresztszelvény | |||
Az utak keresztszelvény kialakítását (forgalmi sávok száma, parkolás, járda, kerékpáros közlekedés, közösségi közlekedés pályája) a nagytávlati közlekedési igények alapján történő méretezéssel. A közutak keresztszelvényi helyigényének megállapításakor még figyelemmel kell lenni a vízelvezetés módjára és kialakítására, a környezetvédelmi berendezések, valamint közművek, zöldsávok elhelyezésére is. | |||
Csomópontok | |||
A csomópontok területigényét a nagytávlati közlekedési igények alapján | |||
Parkolóhelyek | |||
A távlati terület felhasználáshoz szükséges parkolóhely számot és azok elhelyezését, kapcsolatait. A település rendezési eszközök közúti munkarészeinek tervezésekor jelen, és a tárgyra vonatkozó tervezési előírásokat be kell tartani. | |||
4.2.3. Előkészítő vizsgálatok | |||
Építési változatok feltárására vonatkozó tanulmányterven kívül előforduló egyéb célú előkészítő vizsgálatok: | |||
| |||
Az egyéb célú előkészítő vizsgálatok munkarészeit a megrendelő határozza meg. | |||
Döntés-előkészítő tanulmány | |||
A döntés-előkészítő tanulmány a tanulmányterv szerkezeti és tartalmi követelményeinek megfelelően, de a tanulmánytervi tervezési fázist megelőző műveletként, annál kevésbé részletesen vizsgálja egy, vagy több összefüggő hálózati elem megvalósítására, átalakítására kiterjedő beruházási elképzelés indokoltságát, ill. a lehetséges megoldási változatokat. Ennek érdekében általában egyszerűsített (a jellemző mintakeresztszelvényekből és jelentősebb műtárgyak, közművek méreteiből levezethető) beruházási költségbecslést, forgalmi- és költség-haszon vizsgálatot, valamint a legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokra kiterjedően összegző értékelést tartalmaz. A beruházással érintettek közül egyeztetés indokolt a tanulmányterv és az előzetes (környezeti) vizsgálati dokumentáció készítése és elfogadása során állásfoglalást adó - a hatásokkal legjobban érintett - szakhatóságokkal. | |||
Közúti biztonsági hatásvizsgálat | |||
A közúti biztonsági hatásvizsgálat a különböző tervváltozatok hatékonyságvizsgálata a várható és a jelenlegi közlekedésbiztonsági helyzet elemzésével. A vizsgálatoknak kellően részletes (meglévő és számított) forgalmi és közlekedésbiztonsági adatokon kell alapulniuk, figyelembe véve valamennyi várható hatást. | |||
Megvalósíthatósági tanulmány | |||
A megvalósíthatósági tanulmány olyan döntés-előkészítő tanulmány, amely általában már csak egy hálózati elemet vizsgál részletesebben. A megvalósíthatósági tanulmányban hangsúlyos a megvalósíthatóság indokoltságának, az országos, térségi gazdasági, területfejlesztési célokkal mutatott összhangnak és az engedélyezés, kivitelezés kockázatainak elemzése, valamint az egyes gazdasági, társadalmi és környezeti hatások értékelése, végül összességében a társadalmi hasznosság mérlegelése. | |||
Helybiztosítási terv | |||
A helybiztosítási terv olyan döntés-előkészítő tanulmány, amelyben hangsúlyos a nyomvonal kijelölése és a távlati megvalósíthatóság számára a területrendezési eszközökben fenntartásra javasolt konkrét terület meghatározása. | |||
4.2.4. Diszpozíciós terv | |||
Az építtető által igényelt tervezési feltételek, követelmények, elvárások lehető legpontosabb és legrészletesebb megfogalmazása. Készíthető maga az építtető (beruházó), de a tervezési jogosultságú konzultáns irodával közösen elkészített terv készítése ajánlott. | |||
4.2.5. Tanulmányterv | |||
A tanulmányterv a közút építési változatainak lehetőségeit tárja fel. A tanulmánytervi vizsgálat során a változatokat az egyes szempontokból legjobbnak mondható megoldási lehetőségekre kell kialakítani, értékelni és további kidolgozásra javaslatot tenni. | |||
A tervezési feladat léptékétől függően - esetenként több fázisban - kell vizsgálni a nyomvonal, a keresztszelvény, az építési ütemezés, a csomópontok, nagyműtárgyak és egyéb lényeges tervezési elemek alap- és részváltozatait. Alapos, részletes, kellő időráfordítással elkészített, kiérlelt tanulmánytervek alapján műszaki, gazdasági szempontból a legmegfelelőbb engedélyezési (kiviteli) tervek készíthetők. Elhagyható a tanulmányterv a kis jelentőségű vagy egyértelmű feladatok esetében. | |||
Az építési változatok feltárása céljából készítendő tanulmánytervek munkarészei: | |||
Értékelemzést kell készíteni főút, gyorsforgalmi útszakaszok építése és kapacitásbővítése esetében. Az értékelemzés elvégzése - legkésőbb - a tanulmányterv részletesen vizsgált és egyeztetett változatainak kiválasztását megelőzően szükséges, annak tanulmánytervi tervezőtől független elkészíttetése a megrendelő feladata. Az értékelemzési javaslatok tanulmánytervbe történő beépítését a megbízó mérlegeli. A diszpozíciós tervben meghatározott tanulmánytervi feladatok (pl. az adat-előkészítés, feltárás, előkészítő egyeztetések során meghatározott előzetes nyomvonal vázlatok, műszaki megoldások) az értékelemzés javaslatai szerint módosulhatnak. Az értékelemzést követően a megbízó (a közúthálózat-fejlesztési stratégiáért felelős szakmai szervezetekkel együtt) véglegesíti a részletesen vizsgálandó főbb nyomvonal-vázlatokat és alváltozatokat, ill. a forgalmi és gazdasági vizsgálathoz szükséges paramétereket (pl. tervezési sebesség, sávszám, több ütemű kiépítés). | |||
A főváltozatokra forgalmi és költség-haszon vizsgálat, közúti biztonsági hatásvizsgálat, valamint ezek figyelembevételével összegző értékelés készül. A tanulmánytervi dokumentáció a véglegesítés eredményeként a hálózati szempontból megfelelő (a legjobb hatásértékű változattól jelentősen el nem térő hatékonyságú) és összességében is eredményes változatokat tartalmazza, ami alapja a tanulmánytervi jóváhagyásnak (jogszabályi előírás esetén nyomvonal-kijelölő rendeletnek) és hatásvizsgálat-köteles beruházás esetén a környezetvédelmi hatósági eljárásnak. | |||
4.2.6. Engedélyezési terv | |||
Az engedélyezési terv az építést megelőző hatósági engedélyezési eljárás alapjául szolgál. Ha nem készül tanulmányterv az engedélyezési, ill. az összevont engedélyezési-építési terv előtt, akkor a tervezés kiindulási alapadatait is rögzíteni kell. | |||
Műszaki leírás: A műszaki leírás a terv tartalmának indoklása és magyarázata, amelyben a tervezőnek minden előzményt és fontos körülményt fel kell tárnia. | |||
4.2.7. Kiviteli (építési) terv | |||
Az építési engedély-határozat alapján készített, az építmények megvalósítására alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv. | |||
4.2.8. Ajánlati terv (tender) | |||
Az ajánlati terv az építési tervnek egy, a kivitelezés versenyeztetését szolgáló formája. Az építési engedély figyelembevételével határozza meg az elvégzendő feladatokat. Feltünteti a műszaki megoldásokat, a mennyiségeket, a minőségi követelményeket, a betartandó előírásokat a vállalási feltételek meghatározása céljából. | |||
4.2.9. Forgalomba helyezéshez szükséges tervek | |||
Megvalósulási terv | |||
A kivitelezés befejezését követően a kivitelezőnek az építési terv meghatározott példányán eltérő színnel vagy vonaltípussal át kell vezetnie a tervhez képest történt változásokat. Az így elkészített építési terv a megvalósulási terv, amelyet a kivitelező mellett a műszaki ellenőr is záradékol. A megvalósulási terv alapján a kivitelezőnek megvalósulási genplánt is kell készítenie. | |||
Levegővédelmi övezet kijelölési terve | |||
Helyszínrajz, amely feltünteti a létesítmény melletti védelmi övezet határvonalát, a védelmi övezettel érintett ingatlanok helyrajzi számát. A tervhez a forgalomba helyezés időpontjában érvényben lévő tulajdonviszonyokat tükröző, az érintett ingatlanok tulajdonosait tartalmazó név- és címlista tartozik. | |||
Kezelési és karbantartási kézikönyv | |||
Az elkészült építmények és tartozékaik üzemeltetési és karbantartási utasításait tartalmazza. | |||
4.2.10. Forgalomba helyezés után készülő tervek | |||
A közút kezelője az út üzembe helyezése után készíttetheti el (digitális formában is) a megvalósulási tervek felhasználásával az út törzskönyvét. Ez a terv a kezelő részére könnyen áttekinthető formában ad tájékoztatást a létesítményről. A terv helyszínrajzot, hossz-szelvényt, mintakeresztszelvényeket és keresztszelvényeket tartalmaz, amellyel a megvalósult létesítményt ábrázolják. | |||
Megvalósulási térkép, üzemeltetési és lehatárolási terv és a tulajdonosok és a kezelők átvezetésére megosztási terv is készítendő. | |||
4.3. Méretarány | |||
A tervek méretarányát a tervezett út osztályától és a tervfázis értékelhetőségétől (elbírálhatóságától) függően kell meghatározni. A méretarány azt fejezi ki, hogy a tervezett létesítmény valós mérete hányszorosan kicsinyítve jelenik meg a tervrajzokon. Így például egy két kilométeres (2 000 m) útszakasz az M 1:10 000 méretarányú átnézeti helyszínrajzon 2 000*1:10000=0,2 m, azaz 20 cm hosszúságú vonallal ábrázolható. Az úttervezési rajzok méretarányát a 4.2. táblázat foglalja össze. | |||
Az átnézeti helyszínrajzot legalább 1:10 000 méretarányú térképlapon kell elkészíteni, a meglévő úthálózatnak, a tervezett út tengelyvonalának, kezdő- és végpontjának, km-szelvényezésének, valamint a nagyobb műtárgyak (hidak és csomópontok) helyeinek feltüntetésével. | |||
Az általános helyszínrajz általában 1:2 000 - 1: 1 000, belterületen 1:2 000 - 1: 200 méretarányban készítendő. | |||
Az általános helyszínrajz - az út tengelyvonalán és szelvényezésén kívül - tartalmazza az ívviszonyok jellemző adatait, a burkolatszél, koronaél vonalát, és a vízelvezető árok vagy csatorna tengelyvonalát, a töltések talpvonalát, és a bevágások körömvonalát, a tám- és bélésfalakat, a műtárgyak helyét és jellemző méreteit, útcsatlakozásokat, párhuzamos utakat, a vizfolyás-korrekciókat, a vasúti és egyéb pályák keresztezési helyét, a forgalmi csomópontokat, az autóbusz-megállóhelyeket, leálló- és pihenőhelyeket, az üzemanyagtöltő állomásokat, a csatlakozó ingatlanokat, azok bejáratait és a járdákat. Ezen kívül fel kell tüntetni a kisajátítási határt, a szabályozási vonalat és a telekhatárokat. | |||
Belterületi utakon a közművek, a gyalogos- és kerékpáros-forgalom, valamint a tömegközlekedés létesítményeit, zöld területeket, fasorokat is fel kell tüntetni, a szabályozási szélességen belül. | |||
Az általános hossz-szelvény hosszléptékben általában 1: 2 000-1:1 000, magassági léptéke tízszeres torzítású, annak érdekében, hogy a hosszirányú méretekhez képest kicsi magasságkülönbségek is láthatóak legyenek a terven (1:200, 1:100). Tartalmazza a terep- és pályaszintmagasságokat, lejtési viszonyokat, a lekerekítő ívek sugarát, a vízszintes ívviszonyokat, a túlemelés-átmeneti szakaszok kialakítását, a műtárgyak helyét, nyílását, főbb magassági adatait, a pályaszélesítések helyeit és kifutásait, a kapaszkodó és előzési szakaszok helyét, a mértékadó árvíz- és talajvíz szinteket, a vízelvezető árkok szintjét, az útcsatlakozások, vezető korlátok helyét. A mintakeresztszelvény (1:100, a részletrajzok 1:20 méretarányban) tartalmazza a keresztszelvény útkoronán belüli és kívüli elemeit az út területének határáig, bele értve a keresztszelvény esésviszonyait, a pályaszerkezetet és az úttartozékokat. | |||
A keresztszelvények 1:100-as méretarányban tartalmazzák - meghatározott szelvényszámú keresztmetszetekben - a terep magassági adatait, az út tengelyét, a terület-igénybevételi határát, a magassági adatokat, a pályaszerkezet és a korona szélességét, az esésviszonyokat, a rézsű és a vízelvezető árkok, szivárgók kialakítását, valamint a meglévő és tervezett közműveket az út terület határáig. | |||
| |||
4.4. Irodalomjegyzék | |||
[1] Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, 2008, Közutak tervezése (KTSZ), e-ÚT 03.01.11. Útügyi műszaki előírás | |||
[2] Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, 2006, Úttervezési rajzok tartalmi és formai követelményei, e-ÚT 03.00.21. Útügyi műszaki előírás (kötelező irodalom) |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha válaszolni tud az alábbi kérdésekre. | |||||||||
1. Soroljon fel öt tervfajtát! | |||||||||
Önellenőrző feladatok | |||||||||
1. A közlekedési létesítmények tervezésének mely fázisában készülnek a hálózatfejlesztési tervek?
![]() | |||||||||
2. Milyen paramétereket határoz meg a településrendezési terv közlekedési javaslatának közúti munkarésze (több jó válasz is lehetséges)?
![]() | |||||||||
3. Az építési projektek mely szereplője készíti a diszpozíciós tervet?
![]() | |||||||||
4. A közlekedési létesítmények tervezésének mely fázisában készül a tanulmányterv?
![]() | |||||||||
5. Az építési projektek mely szereplői számára készül az engedélyezési terv (több jó válasz is lehetséges)?
![]() | |||||||||
6. Az építési projektek mely szereplői számára készül az Ajánlati terv?
![]() | |||||||||
7. Az építési projektek mely fázisában készül a megvalósulási terv?
![]() | |||||||||
8. Melyik állítás igaz az M 1:1000 méretarányra?
![]() | |||||||||
9. Mi jellemző az építési projektek előrehaladtával a készítendő tervrajzok méretarányára?
![]() | |||||||||
10. Miért különbözik a hossz-szelvények horizontális és vertikális léptéke (pl. M_h=1:1000; M_v=1:100)?
![]() |