KURZUS: Közúti közlekedés alapjai
MODUL: V. modul: Közúti járművek dinamikája
26. lecke: Vonóerő meghatározása
Tevékenység: | |||
További információk a tananyaghoz | |||
A jármű kerekein mérhető vonóerő a motor nyomatékából származik. A VIII. fejezet 5. oldalának ábrái mutatják a nyomaték és a motorfordulatszám összefüggését. A motor nyomatéka a nyomatékváltó egy adott sebességi fokozatában arányos a kerekeken mérhető vonóerővel, emiatt a nyomatéki görbe és a vonóerőgörbe alakja azonos. (1. ábra.) | |||
A görbe az Opel Astra 1.4i motorral szerelt modelljének adatai alapján készült. Mivel egy adott sebességi fokozatban a motorfordulatszám arányos a jármű sebességével, a vízszintes tengelyen a sebességet tüntettük fel. |
| ||
Az ábrán a "teljes terhelés" felirat arra utal, hogy a motor teljesen benyomott gázpedál mellett üzemel, a "részterhelés" pedig arra, hogy a gázpedál nincs teljesen benyomva. |
Az alábbi lapozós könyvben megnézheti, hogy az egyes sebességi fokozatokban hogyan alakul a vonóerő nagysága. A vonóerő-görbét a teljes terhelésnek (teljesen benyomott gázpedál-helyzetnek) megfelelően ábrázoltuk.) | ||||||
Az Áttétel felirat alatt levő szám a nyomatékváltó adott fokozatnak megfelelelő áttételét jelenti. A vízszintes tengelyen változik a skála, hiszen egy adott motorfordulatszámhoz minden fokozatban más-más sebesség tartozik. |
| |||||
Az 5/5 ábrán az ellenállási erő görbéje kb. 170 km/h sebességnél metszi a vonóerő-görbét. Ez azt jelenti, hogy a jármű végsebessége V. fokozatban 170 km/h, mivel ennél nagyobb sebesség esetén az ellenálló erők nagyobbak a vonóerőnél. | ||||||
Az alábbi lapozós könyv segítségével a jármű emelkedőn történő mozgását elemezheti. A 11/1-11/9 ábrákon V. sebességi fokozatban haladva látható a vonóerő és az ellenállási erők viszonya. | ||||||
A 11/9 és 11/10 képek között az ellenállási erő csak látszólag változik! Mivel ekkor V. fokozatból IV-be kapcsol vissza a járművezető, változik a jármű maximális sebessége, ennek megfelelően módosul a vízszintes tengely beosztása. Figyelje meg a 11/9 és 11/10 képeken, hogy 140 km/h körüli sebességhez mindkét képen kb. 1500N ellenállási erő tartozik! |
| |||||
Ha a jármű nem az adott körülményeknek megfelelő végsebességgel halad, akkor a menetellenállások legyőzéséhez nem kell az összes rendelkezésre álló vonóerőt igénybe venni. Marad egy úgynevezett "tartalék" vonóerő, amelyet a járművezető a gyorsításhoz használhat fel. | ||||||
| ||||||
Ahogy a 2. ábrán látható, például 108 km/h sebességnél kb. 1100 N a maximális vonóerő. Ebből a menetellenállások legyőzéséhez kb. 500 N szükséges, a maradék kb. 600 N fordítható a jármű gyorsítására. Ahogy nő a sebesség, egyre nagyobb erő kell az ellenállások legyőzéséhez, és egyre kisebb lesz a tartalék vonóerő. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Miért nagyobb a jármű vonóereje az alacsonyabb sebességi fokozatokban?
![]() | |||||||||
2. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre! | |||||||||
| |||||||||
2a. Mekkora az ellenállások legyőzéséhez szükséges erő 57 km/h sebességnél?
![]() | |||||||||
2b. Mekkora a tartalék vonóerő 57 km/h sebességnél?
![]() | |||||||||
2c. Mekkora a jármű végsebessége az adott esetben?
![]() | |||||||||
3. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||
| |||||||||
3. Mekkora a IV. fokozatban még éppen legyőzhető emelkedő meredeksége? A IV. fokozatban még éppen legyőzhető emelkedő meredeksége %. ![]() |