KURZUS: Közlekedéskereskedelem technikája II. (Díjszabáselmélet)

MODUL: I. modul

1. lecke: Díjszabáselmélet. Díjtételképzés és -elemzés

Tanulási útmutató

Ebben a leckében megismerkedhetnek a közlekedési díjszabások (tarifák) elméletével olyan szinten, ami szükséges a tananyag nagyobb részét kitevő gyakorlati ismeretek elsajátításához. Ez "csupán" az adott fejezet elolvasását, az abban való elmélyülést kívánja meg.

Ezt követően rátérhetnek a díjtételképzéssel és díjtételelemzéssel kapcsolatos ismeretek megtanulására. Ez az anyagrész számítási, elemzési példákat tartalmaz, amihez általános iskolai, ill. bizonyos középiskolai matematikai ismeretek (koordináta-geometria) szükségesek csupán, tehát elméletileg nem nehéz, de a számítások gyakorlása mindenképpen ajánlatos a biztos tudás megszerzéséhez.

Tevékenységek

A lecke három részre (A; B; C) bontható.

A) Először olvassa el a jegyzet 1.4 fejezetét (37-50. o.). Az itt található fogalmakkal az anyag későbbi részeiben, a tényleges díjszabásokban sűrűn fog találkozni, tehát megértésük, megjegyzésük kívánatos és elvárt.

Követelmények
  • ismerje a fogalmakat olyan szinten, hogy az arra vonatkozó tesztkérdéseknél ki tudja választani az igaz, ill. hamis állításokat.
Önellenőrző kérdések

Válassza ki az alábbi állítások közül melyikek igazak! Az állítások közül akár mind hamis vagy igaz is lehet.

1. A fuvarrelációk száma és tagozódása szempontjából beszélhetünk...
közvetlen díjszabásról.
közvetett díjszabásról.
metszőponti díjszabásról.
gócponti díjszabásról.
Egyik sem igaz.
2. Marginális díjszabásról akkor beszélünk, ha...
a díjak, díjtételek alsó és felső határa kötelezően betartandó
a díjak, díjtételek alsó és felső határa ajánlott, de attól el lehet térni az Árhatóság engedélyével
a díjak, díjtételek felülről korlátozottak csupán, a felső értéket nem szabad meghaladni
Egyik sem igaz.
3. A fuvarjog és díjszabás egysége azt jelenti, hogy...
a fuvarjognak és díjszabásnak egységes a nyelvezete
a fuvarjog és időbázis megalapozását a díjszabásra bízza
a fuvarozás díja mindig a szolgáltatás egy bizonyos minőségre vonatkozik, s ezt a fuvarjogban szabályozzák
Egyik sem igaz.
4. Az időkerekítés a díjszabásban...
mindig a megkezdett óra egész órára kerekítésével történik.
a vasúton a megkezdett óra egész órára kerekítésével történik.
történhet klasszikus kerekítéssel: 1-29 perc figyelmen kívül hagyásával, és 30-59 perces töredékidő teljes órának számításával.
közúti fuvarozásnál 1-59 perc töredékidő elhagyásával történik.
Egyik sem igaz.
5. A legcsekélyebb fuvardíj...
azért szükséges, mert csekély fuvarozási teljesítménynél a magas fix költségek a fuvardíjból nem térülnének meg.
gyakran "legcsekélyebb távolság", "legcsekélyebb idő" stb. alkalmazásával valósul meg.
bevezetését az indokolja, hogy csekély fuvarozási teljesítménynél az adódó alacsony fuvardíj elszámolása, beszedése problémát okozna.
Egyik sem igaz.
6. Az alábbi árudíjszabási rendszereket ismertük meg:
ad colorem rendszer
maximalizált árudíjszabási rendszer
inflációkövető árudíjszabási rendszer
lépcsős árudíjszabási rendszer
Egyik sem igaz.
7. A fuvarozási értékrendszer...
más néven, "naturális rendszerként" is ismert.
esetében a fuvardíjak alapját a fuvarozással kapcsolatos tényleges ráfordítások képezik.
egyik továbbfejlesztett változata a differenciált önköltségi rendszer.
megvalósítása a költségek pontos nyomon követésének nehézségei miatt erős informatikai háttért követel.
Egyik sem igaz.

B) Olvassa el a jegyzet 1. fejezetét a 7-22. oldalig. Ebben a tananyagrészben megismerkedhet a díjtételképzéssel kapcsolatos fogalmakkal, a díjtételképzés módozataival ill. azok példaszerű alkalmazásával. Mindenképpen ajánlatos a fejezet gondos áttanulmányozása után az ismeretek ellenőrzése önellenőrző példák kiszámításával!

Követelmények
  • ismerje a díjtételképzéssel kapcsolatban rögzített fogalmakat
  • ismerje a különböző számítási módokat
  • az egyes díjtételképzési módozatoknál tudjon díjtételelemeket számolni adott távolságövezetre.
Önellenőrző kérdések

Válassza ki az alábbi állítások közül melyikek igazak! Az állítások közül akár mind hamis vagy igaz is lehet.

1. Az összetett díjtételképzés esetében...
nem számolunk fix költséggel.
nem számolunk változó költséggel.
a díjegységek a távolság növekedésével növekednek vagy csökkennek.
Egyik sem igaz.
2. A díjegység...
megszorozva a távolsággal adja a díjtételt.
egy szállítási egység bizonyos távolságra való elfuvarozásáért fizetendő pénzbeli összeg.
pl. 100 kg áru 80km-re elfuvarozásáért fizetendő összeg.
Egyik sem igaz.
3. A progresszív díjtételképzési mód...
esetében a távolság növekedésével a díjegységek nőnek.
csak változó alapú díjtételképzésnél lehetséges.
ritka az árufuvarozásban, mert nem ösztönöz a nagyobb távolságra való fuvarozásra.
Egyik sem igaz.

Válassza ki az alábbi állítások közül melyikek hamisak! Az állítások közül akár mind hamis vagy igaz is lehet.

4. Alsó vagy felső kiegyenlítést...
változó alapú, degresszív díjtételképzésnél használunk.
azért használjuk, hogy ne álljon elő az az eset, hogy degresszív díjtételképzésnél nagyobb távolság esetén kisebb díjtétel adódjon, mint kisebb távolságnál.
változó alapú, progresszív díjtételképzésnél használjuk.
Egyik sem hamis.
5. Változó alapú, külön számított díjtételképzés esetén...
az egyes díjtételelemek Dt=De * x módon számíthatók.
egyszerű esetben a számítás a következő: Dt = De1* x1 + De2 * (x2-x1) + De3 *(x-x2) (a jegyzet jelöléseivel).
degresszív esetben a díjtételek magasabbak lehetnek, mint ugyanazon adatok esetén "átszámított" módon számolva.
Egyik sem hamis.
6. A kétirányú díjtételképzésnél...
Dt = f (De ; x; ?)
Dt = f (De ; x)
az a különbség az egyirányútól, hogy mindig van fix költség.
Egyik sem hamis.
Önellenőrző feladatok

Oldja meg a 1.1.3 fejezet F.1 - F.5 feladatait és ellenőrizze a megoldásait!

Oldja meg további gyakorlás céljából az alábbi feladatokat!

1. Határozza meg a díjtételt a kért távolságokra, az alábbiak figyelembevételével:

De1= 60 Ft/100 kg, km0-300 kmKfix=300 Ft
De2= 55 Ft/100 kg, km301-600 km
De3= 50 Ft/100 kg, km601 km felett

Km övezetek:

0-200 km között10 km
201-500 km között20 km
501 km felett50 km
a) A díjtételképzés külön számított, alkalmazzon alsó beállást!

Dt 191-200 km=
Dt 201-220 km=
Dt 481-500 km=
Dt 501-550 km=
Dt 751-800 km=

b) A díjtételképzés átszámított, alkalmazzon felső beállást és felső kiegyenlítést!

Dt 281-300 km=
Dt 301-320 km=
Dt 501-550=
Dt 551-600 km=
Dt 601-650 km=
Dt 651-700 km=
Dt 801-850 km=

2. Határozza meg a díjtételt a kért távolságokra, az alábbiak figyelembevételével:

De1= 30 Ft/100 kg, km0-200 kmKfix=400 Ft
De2= 28 Ft/100 kg, km201-500 km
De3= 25 Ft/100 kg, km501 km felett

Km övezetek:

0 - 400 km között10 km
401-700 km között20 km
701 km felett50 km
a) A díjtételképzés külön számított, alkalmazzon felső beállást!

Dt 151-160 km=
Dt 301-310 km=
Dt 481-500 km=
Dt 951-1000 km=

b) A díjtételképzés átszámított, alkalmazzon alsó beállást és alsó kiegyenlítést!

Dt 191-200 km=
Dt 201-210 km=
Dt 441-460=
Dt 461-480 km=
Dt 481-500 km=
Dt 501-520 km=
Dt 521-540 km=
Dt 851-900 km=

C) Olvassa el a jegyzet 1.2. fejezetét 22-30. oldalig. Ebben a fejezetben megismerkedhet a díjtételelemzés elméleti alapjaival, ill. az elemzéssel konkrét példákon keresztül. Az anyag megértéséhez fel kell eleveníteni a koordináta-geometriából a meredekség fogalmát, az egy ponton átmenő adott meredekségű egyenes, a két ponton átmenő egyenes egyenletét, ill. két egyenes metszéspontjának meghatározását.

Követelmények
  • egy megadott díjtételtáblázat alapján tudja meghatározni a díjtételképzés módját, a díjegységeket, azok távolság-határait és tudja felrajzolni a díjegység- ill. díjtételfüggvényt.
Önellenőrző feladatok

Oldja meg a példatár 29. oldalán lévő F.1 - F.3 feladatokat és ellenőrizze a megoldása helyességét!