KURZUS: Áruszállítási technológiák

MODUL: Vasúti áruszállítás

4. lecke: Magyarország vasúthálózata

Ez a modul a vasúti közlekedés és áruszállítás megismerésére szolgál, főként az infrastruktúrára és járművekre helyezve a hangsúlyt.

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a vasúti közlekedéssel kapcsolatos általános összefüggéseket és hazánk vasúti infrastruktúráját. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a vasúti közlekedés folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • kiválasztani a vasútra, mint közlekedési ágra igaz állítást;
  • felsorolni a vasút elemeit;
  • párosítani egymáshoz a nyomtávolságok fajtáit és azok számszerű értékét,
  • kiválasztani, hogy adott meghatározás a közforgalmú, a korlátolt közforgalmú, vagy a nem közforgalmú vasútra vonatkozik-e.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • vasúti közlekedés,
  • pálya, vontató és vontatott jármű,
  • keskeny, normál és széles nyomtávolság,
  • közforgalmú vasút,
  • korlátolt közforgalmú vasút,
  • nem közforgalmú vasút.
Általános összefüggések

Jegyezze meg, milyen elemekből áll a vasúti rendszer!

A vasút kényszerpályához kötött szárazföldi közlekedési ág, amelyet az ipari forradalom, egy új történelmi korszak hozott létre. A hagyományos vasút három alapvető műszaki elemből álló bonyolult rendszer. Magában foglalja:

  • a pályát, beleértve annak tartozékait (állomást, biztosítóberendezést, felsővezetéket stb.),
  • a vontatott járműveket és
  • a vontató járműveket.

Az acélsíneken gördülő különlegesen kialakított (nyomkarimás) kerekű vasúti kocsikat villamos, dízel- vagy gőzüzemű mozdonyok vontatják. A vasúti közlekedést a nagyobb számú kocsi és rendszerint egy vontató jármű összekapcsolásával létrejött vonattovábbítás jellemzi.

Jegyezze meg, a vasutak nyomtávjának csoportjait, és az egyes csoportokba tartozó értékeket!

A nyomtávolság (sínszálak távolsága) szerint megkülönböztetünk:

  • keskeny (600 mm, 1067 mm)
  • normál (1435 mm), és
  • széles (1520 mm, 1600 mm, 1668 mm, 1674 mm)

nyomtávolságú vasutat.

A nyomtávolság értéke egy adott régió ipari fejlődése során kialakult sajátosság, többnyire egy nagyobb régiót jellemez. A normál nyomtávolságú vonalak a világ vasúthálózatának 64%-át alkotják.

Magyarországon és Nyugat-Európában normál nyomtávolságú a vasúthálózat. A szomszédos országok közül Ukrajnában széles nyomtávot használnak. Az 1520 mm nyomtáv Finnországban, Afganisztánban és Mongóliában jellemző. Az 1600 mm nyomtávot ír nyomtávnak is nevezik, Írországban, Ausztráliában és Brazíliában terjedt el. Az 1668 mm nyomtávolság az ibériai nyomtávolság, ezt Spanyolországban és Portugáliában alkalmazzák. Az 1674 mm nyomtávolság pedig az indiai nyomtávolság, mivel India és Pakisztán az alkalmazási helyük.

A keskeny nyomtávolság jellemző felhasználási területei az gazdasági (erdészeti) vasutak, turisztikai célú vasutak illetve villamosok, fogaskerekű vasutak.

fogalmazza meg, mit értünk közforgalmú, korlátolt közforgalmú és nem közforgalmú a vasút alatt!

A használók köre szerint beszélünk

  • közforgalmú,
  • korlátolt közforgalmú és
  • nem közforgalmú

vasutakról.

Közforgalmú vasúton olyan vasútvonalat értünk, amely közforgalmú személyközlekedésre is alkalmas. Vagyis magáncélú utazást lehet rajta végezni. Emellett pedig megfelelő engedélyek birtokában bárki végezhet rajta áruszállítást, nem csak a vonal üzemeltetője. Ilyenek a MÁV és a GYSEV vonalai.

Korlátolt közforgalmú vasút esetén személyközlekedés csak bizonyos időszakokban történik, illetve ha áruszállításra is van lehetőség, úgy azt csak egy meghatározott kör végezheti. Ilyen például egy kivágott fák szállítására üzemeltetett erdei vasút, amit azonban a reggeli és délutáni órákban a munkahely és az otthon közötti utazásra is igénybe lehet venni.

A nem közforgalmú vasutakon csak az üzemeltető által végzett tevékenységhez tartozó személy vagy áruszállítás történik, más nem veheti igénybe. Ilyenek például az Audi gyár területén lévő vasútvonal, mely a gépjármű és alkatrész szállítására szolgáló szerelvények összeállítására és mozgatására szolgál.

Magyarország vasúthálózata, 2016 (forrás: kti.hu)
4.1. ábra

A vasúthálózati ellátottság Magyarországon 83 km/1000 km2 (EU-ban ez 65 km/ 1000 km2; Nemzeti Fejlesztési Terv), ami európai szinten kedvező. Sajnos azonban az infrastruktúra állapota nem megfelelő, ráadásul Budapest központú, sugaras elhelyezkedésű. A hálózat nagy részén emiatt sebesség-, illetve súlykorlátozás van érvényben, ami nem segíti elő a vasút versenyképességének javulását. Az, hogy az árunak legtöbb esetben el kell "mennie" Budapestig a vasútvonal szerkezete miatt, nagymértékben csökkenti a szállítmányozás hatékonyságát. Ezen kívül a pályahasználati díjak is rendkívül magasak az európai átlaghoz képest.

Önellenőrző kérdések

1. Sorolja fel a hagyományos vasút három alapvető elemét!

2. Jelölje meg, mekkora a normál nyomtávolság!
1435 mm
1067 mm
1520 mm
1674 mm
3. Jelölje meg, melyik csoportba tartozik az 1600 mm-es nyomtávolság!
Keskeny
Normál
Széles
4. Jelölje meg, melyik vasútra igaz a következő állítás: a személyközlekedés csak bizonyos időszakra korlátozódik, az áruszállítást csak egy meghatározott kör végezheti.
A közforgalmú vasútra.
A korlátolt közforgalmú vasútra.
A nem közforgalmú vasútra.