KURZUS: Áruszállítási technológiák

MODUL: Közúti áruszállítás

3. lecke: Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai közúti közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait. Ezen ismeretanyag elsajátítása a nemzetközi közúti fuvarozásban érintett szakemberek számára szükséges, hiszen ez a tevékenység az európai közúti csatornákat használja.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • megfogalmazni az európai közúti közlekedés fontosabb jellemzőit;
  • fel tudja sorolni Pán-európai közlekedési hálózatok részeit;
  • megfogalmazni a TEN hálózat és TINA kezdeményezés jellemzőit;

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • Pán-európai közlekedési hálózatok,
  • TEN hálózat,
  • TINA kezdeményezés.
Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai

Jegyezze meg, mi jellemzi az európai közúti közlekedés térszerkezetét!

A közúti közlekedés térszerkezetének jellemzői Európában:

  • Elősegítette a szuburbanizáció (agglomerációk kialakításának elősegítésével) fejlődését;
  • A főutak autópálya kereszteződéseiben, nagyvárosok agglomerációs területein a bevezető szakaszok mentén ipari bázisok települése (a közút hálózattól való függőség alakult ki).
  • Raktár és logisztikai bázisok és az elosztó rendszer elemei épültek autópályák főutak bevezető szakaszain és főútvonalak útkereszteződéseiben (a közút hálózattól való függőség alakult ki).
  • A köz- és magán szolgáltató intézmények hálózata épült ki autópályák bevezető szakaszai és főútvonalak útkereszteződéseiben (pl. mentőhálózat, töltőállomások, szervizek, bankok, biztosítók).
  • A nagy városok peremére "szorultak" a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények, nagy bevásárló központok vagy ezek kombinációi.
  • Meghatározza a lakosság helyváltoztatását. Azokat a területeket értékeli felül, amelyek megfelelő összeköttetést biztosítanak kivezető utakkal és a város központokkal, gócokkal.

Az alábbi bekezdések alapján figyelje meg

  • melyek a közlekedés térszerkezet változásának veszélyei,
  • milyen eltérések vannak az egyes országok között a közúthálózat sűrűségében!

A folyamat veszélyei:

  • Növekvő forgalmi terhelés, csúcsidőkben állandósuló forgalmi dugók alakulnak ki. A bevásárló központok forgalma megnehezíti az agglomerációs területekre elérését és az átmenő forgalom kijutását a nagyobb városokból.
  • Növeli a közlekedés által okozott környezeti terhelést.
  • Üzemanyag ellátási problémák kialakulásakor, dráguló üzemanyag mellett bevásárló központok és a szolgáltató szféra beruházásai feleslegessé válhatnak.

A föld kontinensei közül Európa rendelkezik a legsűrűbb úthálózattal. Európában a közutak általában főutakat regionális (tartományi) és helyi utakat különböztetnek meg.

  • A főutak: az országos jelentőségű, távolsági közlekedést szolgáló utak tartoznak, amelyek egy részének összeköttetésük van valamelyik szomszédos országgal. Az autópályák ebbe a kategóriába tartoznak, de a statisztika külön kezeli őket.
  • Regionális (tartományi) utak: az egyes régiókat (tartományokat) szolgáló utakat lehet idesorolni. Főként a körzeti forgalmat bonyolítják le ezeken az utakon.
  • Helyi utak: azok a kis térségen belüli utak tartoznak ebbe a csoportba, amelyek nem tartoznak a főutakhoz, illetve a regionális (tartományi) utakhoz.

Az összesített adatok szerint az Európai Unióban átlag szerint a főutak a teljes közúthálózat 9%-át teszik ki, a másodrendű regionális utak az utak 64%-át a helyi tulajdonban, illetve kezelésben levő utak 27%-át. Ez az arány az Európai Unió bővítése során átalakul, mert a csatlakozó országokban kisebb a főutak aránya a helyi utak néhány országban aránya meghaladja az 50%-ot.

Az utak besorolásából egyben lehet az utak műszaki és forgalmi adataira is következtetni: (forgalmi sávok száma, nyomvonalvezetés, alagút- lejt viszonyok szerpentinek, tengelyterhelés, szintbeli kereszteződések, megengedett legnagyobb sebesség, a lakott területeket elkerülő szakaszok aránya stb.).

Az közúthálózat sűrűsége (1000 km2-re vetített közúthálózat hossza), elsősorban a népsűrűség és a településsűrűség függvénye, a gazdasági fejlettségre nem lehet adekvátan következtetni, mert a mutató nem fejezi ki az közúthálózat fejlettségi és teljesítményi mutatóit. A közúthálózat sűrűsége:

  • Magas (500 km/1000 km2 feletti) az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban.
  • Közepes a közúthálózat sűrűssége az alábbi átlagos népsűrűségű (250-499 km / 1000 km2 ) országokban.
    • Gyenge autópálya-hálózattal rendelkeznek a következő országok: Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Görögország, Bulgária, Szerbia- és Montenegró, Portugália, Észtország, Litvánia, Lettország, Moldova, Ukrajna.
    • Fejlett autópálya-hálózattal rendelkezik Spanyolország, Franciaország, Ausztria, Szlovénia.
  • Ritkább közúthálózattal rendelkező ritkán lakott (alacsony népsűrűségű) országok:
    • Gyenge autópálya-hálózattal rendelkeznek: Finnország, Norvégia, Oroszország.
    • Fejlett autópálya-hálózattal rendelkezik: Svédország.
A közúthálózat forgalmi terhelése

A közúti forgalom mérését és a közúthálózat terhelése az alábbi mutatószámokkal mérhető:

  • A napi, havi, időszakos és évi közúti forgalom nagyság
  • A szállított személyek száma
  • Árutonna kilométer
  • Fajlagos gépkocsi-ellátottság

A közúti forgalom pontos képet nyújt az egyes városok, régiók és országok közötti gazdasági kapcsolatok irányáról és intenzitásáról. A legnagyobb közúti forgalom (több mint 100 ezer jármű/nap), figyelhető meg pl. Londonban.

A nemzetközi főútvonal-hálózat általában kb. max.10 ezer jármű/nap nagyságú közúti forgalmat bonyolít le. Ennél nagyobb a közúti forgalom nagysága pl.: Franciaország déli részén, München-Bécs közötti autópályákon.

Az Európai Uniós tagországok között a legnagyobb közúti forgalmat árutonna kilométerben kifejezve Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország bonyolítja.

A közúti közlekedés részaránya a belföldi szállítások esetében az Európai Uniós tagországokban:

  • Legmagasabb: Görögországban 98%-ban
  • Közepes: Spanyolországban és az Egyesült Királyságban 90-92% között.
  • Legalacsonyabb Németországban, Belgiumban, és Hollandiában 74-76%.
Pán-európai közlekedési hálózatok

Jegyezze meg és azonosítsa térképen a Pán-európai közlekedési hálózat főbb elemeit!

Az autópályák alkotják az összeurópai hálózat szempontjából fontosnak talált ún. "Európa-utak" ("E" jelzésű) hálózatának túlnyomó részét Európában.

jegyezze meg az "E" jelzésű utak számozásának szabályait!

Az "E" jelzésű utak számozási alapelvei és szabályai:

Az "A" osztályú utak a főutak és a jelentős összekötő utak, számozásuk kétszámjegyű.

A számozás rendszerének az alapelvei a következők:

Az észak-dél irányú főutak kétszámjegyű 5-re végződő számokat kaptak. A nyugat-kelet irányú főutak számozása páros és 0-ra végződik. A fontosabb összekötő utak számozása szintén két számjegyű. Páratlanok az észak-dél irányúak és párosak a nyugat-kelet irányúak.

A "B" osztályú, helyi jelentőségű összekötő utak számozása 3 számjegyű: az első számjegy az úttól északra található legközelebbi főút első számjegye, a második számjegy az úttól nyugatra található legközelebbi főút első számjegye, a harmadik számjegy egy sorszám.

A Helsinki folyosóként is emlegetett Pán-Európai Közlekedési Folyosók tervét a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (European Conference of Ministers of Transport - ECMT) elnevezésű kormányközi szervezet dolgozta ki. A szervezet 1953-ban alakult, Magyarország 1991 óta vesz részt munkájában.

A folyosók Közép- és Kelet-Európai illetve Délkelet-Európa országait köti össze. Ezek magukba foglalják a 20.000 km vasútvonalat, 18.000 km utat, 38 repülőteret, 13 tengeri kikötőt.

jegyezze meg az egyes folyosók kezdő és végpontjait, illetve egy érintett várost!

A pán-európai folyosók (minden közlekedési ágazat):

I. Helsinki - Tallinn - Riga - Kalinyingrád - Gdansk és Riga - Varsó

II. Berlin - Poznań - Varsó - Breszt - Minszk - Szmolenszk - Moszkva - Ny.Novgorog

III. Berlin / Drezda - Wroclaw - Katowice - Krakkó - Lviv - Kijev

IV. Drezda / Nürnberg - Prága - Bruno - Pozsony - Győr - Budapest - Arad - Craiova - Szófia - Isztambul

a)Arad-Bukarest-Konstanca
b)Szófia-Szaloniki

V. Velence - Triest / Fiume - Ljubljana - Maribor - Budapest - Ungvár - Lviv - Kijev

a)Bratislava-Zsolna-Kassa-Ungvár
b)Fiume - Zágráb - Budapest
c)Ploce - Szarajevó - Eszék - Budapest

VI. Gdansk - Grudziadz - Torun - Zebrzydowice - Zsolna

a)Grudziadz-Poznań
b)Katowice-Ostrava-Brno

VII. Duna

VIII. Durres - Tirana - Skopje - Bitola - Szófia - Dimitrovgrad - Burgasz - Várna

IX. Helsinki - Viborg - Szentpétervár - Moszkva - Kijev - Ljubasevka - Chisinau - Bukarest - Dimitrovgrad - Ormenio - Alexandroupoli

a)Ljubasevka - Odessza
b)Kalinyingrád/Klaipeda-Kaunas-Vilnius-Minszk-Kijev

X. Salzburg - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Nis - Skopje - Szaloniki

a)Graz - Maribor - Zágráb
b)Budapest - Újvidék - Belgrád
c)Nis-Szófia-Dimitrovgrad-Isztambul
d)Veles-Bitola-Florina-Igoumenitsa
Páneurópai folyosók elhelyezkedése
3.1. ábra
A TEN Hálózat

Jegyezze meg és azonosítsa térképen a TEN hálózat elemeit! Jegyezze meg a TEN céljait!

A TEN (Trans-European Networks - Transzeurópai Hálózatok) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremtette meg és amelynek jogi alapja az 1992-es Maastrichti Szerződés. A TEN célja, hogy a közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését. A Maastrichti Szerződésben tehát a közlekedéspolitika, mint a közös piac megvalósításának eszköze jelenik meg. A Nizzai Szerződés már külön, nevesítve is kitér a Transzeurópai Hálózatokra.

A TEN három részből áll:

  • TEN-T: közlekedési folyosók hálózata
  • TEN-E: energiaszállítási hálózat
  • eTEN: telekommunikációs hálózat.

Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. A kijelölt hálózat a tagállamok úthálózatának kb. negyedére (74.500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78.600 km) terjed ki. Ugyancsak tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket.

Jegyezze meg Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszerének összetevőit!

A Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszere az alábbi összetevőkből áll:

  • Az Európai Unió területén a TEN-T hálózat.
  • A TINA hálózat.
  • A tíz korridor Unión kívül eső része.
  • Négy ún. "közlekedési térség", mely jelentős kikötői területeket foglal magában.
  • Eurázsiai hálózat, különösen az Európa-Kaukázus-Ázsia összekötő folyosóra.

Magyarország az Alpok és a Kárpátok hegyeit elkerülő, fontos szállítási útvonalak metszéspontjában fekszik. Területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamával. Fejlesztésére tagságunkat megelőzően az ISPA, 2004. május 1. óta pedig a Kohéziós és a Strukturális Alapból jelentős közösségi támogatásokat kapunk.

Jegyezze meg a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemeit!

A Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemei:

  • A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.
  • Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.
  • A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.
  • A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.
  • Három repülőtér: Budapest- Ferihegy, Debrecen, Sármellék
  • Hét kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged
A TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment) - kezdeményezés

Jegyezze meg a TINA kezdeményezés lényegét és elemeit!

Az 1994-ben rendezett Krétai Páneurópai Közlekedési Értekezlet meghatározta, hogy a létre kell hozni az Uraltól az Atlanti-óceánig terjedő, szervesen összekapcsolt intermodális hálózatot. Az összesen 9 folyosóval tervezett, a TEN-t mintegy kiegészítő és erősen a poszt szocialista országokra összpontosító Páneurópai Hálózat létrehozásának szükségességét a forgalmi prognózisok indokolták.

A nagyarányú forgalomnövekedés miatt Európa keleti részén és a szomszédos EU-régiókban a főközlekedési úthálózat kapacitása sok helyen kimerült, ellenben a vasút igénybevétele elmaradt az elvárttól. Cél az EU és az azon kívüli térségek közötti szárazföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

1995-től elindult az ún. TINA folyamat, a közlekedési infrastrukturális szükségletek felbecsülése az EU infrastrukturális ellátottság szempontjából kevésbé fejlett régióiban. Ennek keretében elsődleges és másodlagos prioritású hálózatelemek kerültek meghatározásra. A javasolt TINA elemeket az alábbi ábra szemlélteti:

TINA hálózat (forrás: kti.hu)
3.2. ábra
TINA kiegészítések a Helsinki folyosókhoz (forrás: kti.hu)
3.3. ábra
A páneurópai hálózatok a TIRS térségben (forrás: http://www.cemt.org/TOPICS/TIRS)
3.4. ábra

1999-ig rögzült a TEN, az azt kelet felé bővítő Páneurópai folyosók, és az utóbbiakat kiegészítő TINA rendszere. Következő lépésként megkezdődik a balkáni térség közlekedési infrastruktúrájának a tanulmányozása, a TIRS (Transport Infrastructure Study in Balkans) folyamata, mely további infrastruktúrafejlesztési projekteket nevesít.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az európai közúti közlekedés térszerkezetére jellemző állításokat!
Jellemző az ipari bázisok közúthálózattól való függősége.
A köz- és magán szolgáltató intézmények hálózata az úthálózattól függetlenül épült ki.
A szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények, nagy bevásárló központok gyakran a nagyvárosok peremén találhatók.
Leértékelődnek azok a területek, amelyek összeköttetést biztosítanak kivezető utakkal és városközpontokkal.
2. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak az "E" jelzésű utak számozására!
Az észak-dél irányú főutak száma kétszámjegyű, 0-ra végződik.
A nyugat-kelet irányú főutak számozása 5-re végződik.
A fontosabb észak-dél irányú összekötő utak számozása két számjegyű, páratlan.
A helyi jelentőségű összekötő utak számozása 3 számjegyű.
A háromjegyű számozás esetén az első számjegy az úttól északra található legközelebbi főút első számjegye.
A háromjegyű számozás esetén az utolsó számjegy az úttól nyugatra található legközelebbi főút első számjegye.

3. Sorolja fel, a Helsinki folyosókat (két végpont, illetve legalább egy érintett város)!

4. Sorolja fel a Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszerének összetevőit!

5. Sorolja fel a TEN céljait!

6. Nevezze meg a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemeit!

7. Fogalmazza meg a TINA kezdeményezés lényegét, és magyarországi elemeit!

8. Azonosítsa a térképen a Helsinki folyosókat, a TINA kiegészítések magyarországi elemeit és a leendő TEN kiegészítéseket.