KURZUS: Áruszállítási technológiák
MODUL: Vasúti áruszállítás
6. lecke: Európa vasúti jellemzői, az ERMTS korridorok
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai vasúti közlekedés főbb útvonalait és azok jellemzőit. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak | |||
| |||
Az EU vasúti fővonalak hálózata | |||
Jegyezze meg az európai vasúti közlekedés általános jellemzőit! Gyűjtse össze, milyen lépések történtek az európai vasúti közlekedés fejlesztése érdekében! | |||
A vasúthálózat fő célja az volt, hogy az egyes országok nagyobb települései, gazdasági központjai között az utazási és árutovábbítási időt lényegesen lerövidítsék. Ezen túlmenően a környezetkímélő vasúti közlekedés szerepét akarták növelni. | |||
A jövedelmezőség érdekében a piaci körülményeket fokozottan vették figyelembe. A légi és a közúti közlekedéssel egyaránt versenyezni kívánó vasútnak érdeke lett a középtávú, gyors és magas színvonalú szolgáltatásokra való áttérés. | |||
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság 1989-ben egyezményt fogadott el az európai vasúthálózat megvalósítására. Az egyezmény célja az, hogy a nemzetközi vasúti forgalom elősegítése érdekében összehangolt tervet készítsen a nemzetközi szállításokat kielégítő vasútvonalak kifejlesztésére, építésére. | |||
Az "E" vasúti hálózatba felvett vasútvonalak fejlesztését az érintett államok nemzeti programjuk keretein belül és anyagi lehetőségeinek megfelelő ütemezésben valósítják meg. Fővonalakból és kiegészítő vonalakból áll a rendszer. | |||
Az Európai Közösség és a Nemzetközi Vasútegylet szakértő bizottság segítségével megállapította, hogy európai nagysebességű átfogó hálózatra van szükség. Az új és a korszerűsített vasútvonalakon lényeges javulás és előre lépés idézhető elő Nyugat-Európa közlekedésében és a Közép-és Kelet-Európával meglevő kapcsolatokban. | |||
Szükségesnek tekintik még a technikai kompatibilitás létrehozását, a gazdasági és jogi szabályozást. | |||
Az ERTMS teherszállítási korridorok (folyosók) | |||
Fogalmazza meg, milyen célból hozták létre az ERMTS rendszert! | |||
Már jó ideje ismert tény, hogy az egyes közlekedési ágak közötti valós versenyhelyzet megteremtéséhez nagyobb koordináció és összehangolt fejlesztések szükségesek a vasúti közlekedésben. Az ERTMS (egységes európai vasúti közlekedésirányítási rendszer) program melletti egyre szélesebb európai elkötelezettség, valamint a fejlődés ütemének felgyorsítására tett sorozatos lépések újabb lökést adtak mindennek. Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió nagyobb és/vagy további források elérhetőségét is biztosítsa, minden eddiginél magasabb szintű összefogásra volt szükség. A hat ERTMS korridor kijelölése és a korridor team-ek létrejötte példaértékű mintája a tagállamok, az infrastruktúraüzemeltetők, a vállalkozó vasutak, az ipar és az Európai Unió együttműködésének. | |||
2005-ben meghatározásra került a hat ERTMS korridor. A cél nem teljesen új, eddig le nem fedett vasútvonalak látókörbe vonása volt, hanem a korábbiakban meghatározott (TEN, Pán-Európai, TINA és egyéb) korridorok közül azon, az európai teherszállítási viszonylatban meghatározó magnak a lehatárolása, amelyre a korlátozottan rendelkezésre álló EU-forrásokat összpontosítani szükséges a mielőbbi piaci siker érdekében. Ennek megfelelően az A-tól F-ig jelölt ERTMS korridorok hosszban az európai hálózat csak mintegy 6%-át teszik ki, ám ezen zajlik a teljes teherforgalom több mint 20%-a. | |||
Tanulmányozza az alábbi ábrán a korridorok útvonalát, majd olvassa el azok részletes leírását! | |||
| |||
Jegyezze meg az ERTMS korridorok jelzéseit, szerepüket a közlekedésben és szállításban, induló és végállomásaikat! | |||
Az "A" ERTMS korridor | |||
| |||
Érintett országok: | |||
| |||
Főbb adatok: | |||
| |||
A korridor rövid leírása: | |||
A korridor a Hollandia északi részén elterülő rotterdami óriáskikötőt hivatott összekötni az olaszországi Genovában található kereskedelmileg ugyancsak fontos kikötővel. Mindezen túl a folyosó sűrűn lakott részeket köt össze mind a négy országban, és áthalad Európa legnagyobb ipari gócpontján is. | |||
Jóllehet éles verseny áll fent mind a párhuzamos hajózással, mind pedig a közúti közlekedéssel, az Alpok keresztezése folytán a vasútnak egyértelmű előnye van. | |||
A németországi szakasz két irányból, a holland, illetve a svájci határtól kezdődik Oberhausen-ig, illetve Mannheimig. Svájcban az új Mattstetten-Rothrist vonalon és a Lötschberg, Gotthard és Ceneri szakaszokon halad. | |||
Olaszországban két ágon halad Genováig a folyosó a főbb ipari területeket összekötve. | |||
A "B" ERTMS korridor | |||
| |||
Érintett országok: | |||
| |||
Főbb adatok: | |||
| |||
A korridor rövid leírása: | |||
A korridor a svédországi Stockholmból indulva észak-déli irányban Dánián, Németországon és Ausztrián át teljes hosszában keresztezve az európai kontinenst Olaszországban, Nápoly városában végződik. A folyosó a két tengeri kikötő mellett egyéb, kereskedelmileg jelentős területeket is összeköt, s több nagyvároson is áthalad. | |||
A "C" ERTMS korridor | |||
| |||
Érintett országok: | |||
| |||
Főbb adatok: | |||
| |||
A korridor rövid leírása: | |||
A korridor az antwerpeni ipari és logisztikai területeket köti össze a lyoni régióval és Svájccal. Az A és a D korridorokkal való összeköttetés révén azonban még ennél is szélesebb kapcsolatrendszerről beszélhetünk. | |||
A "D" ERTMS korridor | |||
| |||
Érintett országok: | |||
| |||
Főbb adatok: | |||
| |||
A korridor rövid leírása: | |||
A korridor Spanyolországból, Madridból indulva halad keleti irányban végig Európán. A spanyol-francia határszakaszon a Pireneusokat átszelő új vonal épül, hosszú szakaszon alagúttal. Franciaországban az avignoni leágazással a marseille-i kikötő forgalma is beáramolhat a folyosó vérkeringésébe. Hasonló feladata van a Szlovéniában kialakítandó koperi leágazásnak, amely az Adria teherforgalmát igyekszik vasútra terelni. Magyarország területén Győrött csatlakozik a D korridor az E jelű ERTMS korridorhoz, innentől közös útvonalon haladnak Budapest felé. | |||
Az "E" ERTMS korridor | |||
| |||
Érintett országok: | |||
| |||
Főbb adatok: | |||
| |||
A korridor rövid leírása: | |||
A korridor a közép-európai országokat köti össze Németországon keresztül Európa ipari központjaival. | |||
Fontosságát jól jellemzi, hogy gyakorlatilag teljes hosszában párhuzamos gyorsforgalmi úthálózat követi. A folyosó Drezdából indul, ám várhatóan a későbbiekben összeköttetésbe kerül az F korridorral. Fő ága a csehországi Decin-ből Prágán és Ceska Trebován keresztül folytatódik Brno-ig, majd Breclav után Szlovákiának fordul, és Pozsonyon át a rajkai határátmeneten érkezik meg Magyarországra. Győrnél egyesül a D korridorral, és így futnak egészen Budapestig. | |||
Az "F" ERTMS korridor | |||
| |||
Érintett országok: | |||
| |||
Főbb adatok: | |||
| |||
A korridor rövid leírása: | |||
A korridor Duisburgot és Varsót köti össze, de nyugati végén eléri a belga határt, keleti végén pedig egészen Belorussziáig húzódik, így közvetlen kapcsolatot teremt a balti államok felé. A folyosó Rosslaunál elágazik Legnica felé, így két határátmeneti pont található a német-lengyel határon. Alternatív útvonal szerepel a Varsó környéki szakaszon is. A korridor fontosságát jól jellemzi, hogy a lengyel-német határforgalom túlnyomó része ezen az útvonalon bonyolódik. | |||
A szomszédos földrészekkel kialakuló vasúti közlekedési kapcsolatok | |||
Jegyezze meg a szomszédos földrészekkel kialakuló vasúti kapcsolatok jellemzőit! | |||
Az Európai Unió gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és területfejlesztési politikájában már megjelent a szomszédos kontinensekkel való együttműködés szükségességének felismerése, amit természetesen a peremterületi országok sajátos és közvetlen érdekei motiválnak a legerősebben. Így került sor 1997-ben a Spanyolország és Marokkó közötti egyezmény aláírására a Gibraltári-szoros alatti alagút építéséről nemzetközi pénzügyi segítséggel. | |||
Új helyzet állt elő a transz eurázsiai közlekedési lehetőségek terén is azzal, hogy | |||
| |||
Így elvileg több változatban is rendelkezésre áll az Eurázsián végighúzódó pálya a szállításhoz, belátható időn belül létrejön az Európa-India közvetlen összeköttetés, a távolabbi jövőben pedig meghosszabbítása Délkelet-Ázsiáig a világ egyik gazdasági erőközpontjáig. A Távol-Kelettel a tovább globalizálódó világgazdaság keretei között Európa üzleti kapcsolatai feltehetően nemcsak fennmaradnak, hanem erősödnek is. | |||
| |||
Kérdés azonban, hogy milyen lesz a tényleges használati értéke a Csendes-óceán peremtengerei kikötőihez vezető vasutaknak Európa számára? Alighanem túl sokat nem szabad várni tőlük, mert nem teremtenek kifejezetten új helyzetet egy olyan magasabb minőségű közlekedési lehetőséggel, amelyik eredményesen képes versenyezni a (hagyományos) többi útvonal, illetve közlekedésieszköz-változattal. |
Önellenőrző kérdések | |||||||
1. Jelölje meg az igaz állítást!
![]() | |||||||
2. Mi az ERTMS és hány korridorból áll? | |||||||
3. Sorolja fel az A...F ERTMS korridor által érintett országokat és röviden jellemezze az adott korridorokat! | |||||||
4. Párosítsa egymáshoz az egyes korridorok kiinduló és végpontjait, illetve adja meg a korridorok jelzését! 1. Antwerpen ![]() | |||||||
5. Jelölje meg az igaz állítást! Miről írt alá egyezményt Spanyolország és Marokkó 1997-ben?
![]() | |||||||
6. Jelölje meg az igaz állítást!
![]() |