KURZUS: Áruszállítási technológiák
MODUL: Vizi áruszállítás
9. lecke: A Magyarország vízi közlekedése
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a magyar vízi közlekedés tulajdonságait és főbb jellemzőit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a magyar vízi közlekedésről. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak | |||
| |||
Magyarország vízi közlekedése a rendszerváltástól | |||
Jegyezze meg a magyar vízi közlekedés fejlődésének fontosabb állomásait és évszámait! | |||
1992-ben meghirdették a MAHART Rt. privatizációját. Mára a vállalat három részre szakadt: A Balatoni Hajózási Rt. végzi a balatoni személyszállítást, a PassNave Kft. a folyami hajózást, a Seatrade Kft. pedig a tengeri áruforgalmat bonyolítja le. | |||
A folyami teherhajó-parkot a nem önjáró hajók és a nagy teljesítményű főgépek jellemzik. A széles meder adta lehetőséget kihasználva a tolóhajózás mindinkább felzárkózik a vontatott uszályok mennyiségi szintjére, az önjáró hajók részesedése szintén növekvő tendenciát mutat. | |||
| |||
Jegyezze meg a magyarországi kikötők csoportjait! | |||
Forgalom és rendeltetés szerint a magyarországi kikötőket a következőképpen csoportosíthatjuk: | |||
| |||
Keresse meg az alábbi térképen a felsorolásban vastagon szedett kikötőket. Törekedjen arra, hogy térkép alapján meg tudja nevezni őket! | |||
Magyarországon az alábbi kikötők alkalmasak nagyhajó fogadására, azaz áruszállításra: | |||
| |||
A legfontosabbak az alábbi térképen láthatóak. | |||
| |||
Magyarország vízi úthálózata | |||
Jegyezze meg a Duna és a Tisza magyarországi szakaszait! | |||
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1638 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik. | |||
Hajózási nehézségek: | |||
| |||
Előnyök | |||
| |||
A Duna magyarországi szakaszai | |||
Rajka - Gönyű szakasz: a Felső-Duna egyik legnehezebben hajózható része. A meder állékonysága kicsi, így a hajóútra a folyamatos változás és a gázlók kialakulása jellemző. | |||
Gönyű - Ipoly-torkolat közötti szakasz: a Duna Bizottság Ajánlásában (DBA) leírt mederméretek egy-két gázlós hely időszakos feltöltődésétől és hajóútszűkületeitől eltekintve biztosítottak. | |||
Ipoly-torkolat - Dunaföldvár közötti szakasz: a dömösi és budafoki területen folyamatos szabályozási és sziklarobbantási munkák folynak. | |||
Dunaföldvár - déli országhatár közötti szakasz: a meder egyes szűkületektől eltekintve a hajózás (DBA) követelményeinek megfelel. | |||
Sió-csatorna | |||
A csatorna a balatoni vízszintet szabályozza és vízi összeköttetést biztosít a Balaton és a Duna között. A Sió-csatorna és a Balaton összeköttetését a siófoki hajózsilip teremti meg, a dunai csatlakozás a torkolati mű hajózsilipén valósul meg. | |||
A csatorna három szakaszra osztható: | |||
Siófok - Kapos torkolat: csak időszakosan hajózható | |||
A Duna mellékfolyói | |||
Mosoni- (Győri-) Duna-ág | |||
A Tisza magyarországi szakaszai | |||
A folyó magyarországi hossza 600 km. Hajózhatóságát meghatározza a nyári alacsony vízállás és a téli fagy. A jég beállta és zajlása következtében létrejövő illetve a magas vízállás okozta hajózási szünet miatt a tiszai hajózási időszak 265-295 nap között változik. | |||
Vásárosnamény - Dombrád-szakasz: csak időszakosan hajózható. | |||
A Tisza mellékfolyói | |||
Bodrog | |||
A Dráva magyarországi szakasza | |||
A hazánkban 143 km hosszban húzódó folyó nagy esésű és sok hordalékot szállít. | |||
| |||
A Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszer | |||
Jegyezze meg DMR transzkontinentális vízi útrendszer tulajdonságait! | |||
Európa belvízi közlekedésében teljesítőképessége és forgalma alapján meghatározó szerepe van a kontinenst ÉNy-DK irányban átszelő DMR vízi útnak. A nagyobb hajók számára csak 1992 szeptemberétől, a csatorna megépültével vált járhatóvá az útvonal. | |||
Magyarország számára a Duna és a Rajna vízrendszerének funkcionális integrálódása lehetővé tette a Fekete-tenger és az Északi-tenger belvízi hajózási kapcsolatát. | |||
A két vízrendszer forgalma nagy eltéréseket mutat. A dunai vízi út kihasználtságára kedvezőtlenül hat az, hogy a kikötők túl messze (átlagosan 5-7-szer távolabb egymástól, mint a Rajnán) fekszenek egymástól. A Rajnán a hajóforgalom intenzitása (árumennyiség/folyamkilométer) 8,5-ször nagyobb, mint a Dunán. A Dunán és a Rajnán különböző összetételű hajópark közlekedik, más-más árukat szállítanak. A Duna és a Rajna hajózásának egyedi jellemzői továbbra is nehezítik a vízi út egységes normák szerinti üzemelését. | |||
A Ny- és K-Európa közötti áruáramlás közvetítésében a DMR vízi út más - pl az észak német - lengyel - fehérorosz belvízi összeköttetés - megoldásokkal szemben kedvezőbb pozíciót foglal el. A többi belvízi tengely lényegében É-D irányú. | |||
Magyarország földrajzi helyzete által a közép-európai csomóponthoz tartozik. Országunk Európa egyik legjelentősebb tranzitpályáján fekszik, központi fekvésben. Közvetlen kapcsolatban van a nyugat-európai nagy elosztókörzettel és az al-dunai - potenciálisan meglévő - elosztókörzettel. Regionális léptékben a Duna és Magyarország helyzete rendkívül előnyös. A folyam az ország tengelyében található, két oldalról jó oda- és elszállítási lehetőség adódik. | |||
A DMR által elérhető nyugati országok (Ausztria, Németország, BeNeLux államok, Franciaország) részesedése Magyarország külkereskedelméből a legnagyobb, fajlagosan nekünk van a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatunk nyugattal a többi közép-kelet-európai országgal szemben. | |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Határozza meg, hogy a betűk mely magyarországi kikötőket jelölik!
![]() | |||||||||
2. Sorolja fel a Duna magyarországi szakaszait! | |||||||||
3. Sorolja fel a Tisza magyarországi szakaszait! | |||||||||
4. Jelölje meg az alábbiak közül a Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszerre igaz állításokat!
![]() |