KURZUS: Áruszállítási technológiák

MODUL: Közúti áruszállítás

1. lecke: Magyarország közúthálózata

Ez a modul a közúti közlekedés és áruszállítás megismerésére szolgál, főként az infrastruktúrára és járművekre helyezve a hangsúlyt.

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a magyar közúti közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait. A logisztikai szakemberek által működtetett ellátási és elosztási hálózatok Magyarországon elsősorban a közúti hálózati elemeket használják. Emiatt elengedhetetlen legalább alapvető ismeretekkel rendelkezni a magyar közúthálózat főbb elemeiről, a lehetséges szállítási útvonalakról. A szállítással kapcsolatos törvényi szabályozások ismerje ugyancsak fontos például a közúti fuvarozói tevékenység szervezésekor.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • megfogalmazni a magyarországi közúti forgalom főbb jellemzőit;
  • fel tudja sorolni a főbb autópálya és autóút viszonylatokat és azok számozását;
  • térkép segítségével meg tudja jeleníteni a főbb közúti közlekedési útvonalakat;
  • megfogalmazni a veszélyes áruk közúti szállításának sajátosságait;

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • közútvonalak
  • autópálya és autóút rendszer
  • veszélyes áruk
A magyarországi úthálózat rendszer felépítése, fejlődése és főbb jellemzői

Jegyezze meg az magyarországi közúti közlekedés általános jellemzőit és a közúti fővonalak tulajdonságait!

A hazai útállományt közutak és magánutak alkotják. A közutak vagy az állam tulajdonában lévő országos közutak, vagy önkormányzatok tulajdonában lévő helyi közutak. Az országos közúthálózat hossza 2013-ban 31 805 km volt.

A hazai közúthálózat szerkezete (forrás: ksh.hu)
1.1. ábra

Az országos közutak sűrűsége hazánkban viszonylag ritka, 326 km/1000 km2 Az egységnyi lakosságszámra vetített országos úthálózati sűrűség nálunk mindössze 3 km/1000 fő.

Az úthálózat sűrűsége a teljes úthálózat alapján megfelelő, csupán a szórványtelepülések bekötöttsége hiányos, többségük csapásszerű földútcsatlakozással csatlakozik az úthálózatra. Jövőbeni szükségszerű fejlesztések:

  • a csupán bekötőúttal rendelkező aprófalvakat más irányban az országos hálózathoz kötő, a vidéki hálózatot kiegészítő összekötő utak létesítése
  • távolsági-nemzetközi összeköttetéseket javító, általában új nyomvonalon építendő autópályák és autóutak
  • kerékpárutak országos hálózata.
A magyarországi autópálya és autóút rendszer felépítése és főbb jellemzői

Jegyezze meg és azonosítsa be térképen a magyarországi autópálya és autóút rendszer főbb elemeit.

Az M0 körgyűrű egy Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út. A körgyűrű tervezett hossza 108 km, ebből a hiányzó 26 km megépítése legkorábban 2017 és 2027 közé tehető. Az M0 gyorsforgalmi út használata ingyenes. Az M0-ás gyűrűnek több funkciója is van. Összeköti és hálózattá szervezi a fővárosba sugárirányban befutó gyorsforgalmi utakat, tehermentesíti a főváros sűrűn lakott belső területeit az átmenő forgalomtól, amely régebben különösen nagy forgalmi fennakadásokat okozott. Ugyanakkor forgalmi gyűjtő és elosztó funkcióval is rendelkezik, valamint elősegíti a fővárosi külső kerületek és az agglomerációs települések egymás közötti forgalmának lebonyolítását. A balesetveszély és környezetterhelés csökkentése szempontjából is kedvező hatásokkal bír.

Az M0 körgyűrű 2014-ben (forrás: metropol.hu)
1.2. ábra

Az M0-s 4 fő szektorra osztható:

  • M0 déli szektor:
    • az 1-es főút és M5 autópályák között
    • 2×3 forgalmi sávval rendelkezik
  • M0 dél-keleti szektor:
    • M5 autópálya gyáli csomópontjától a 4. sz. autóútig,
    • 2014-ben megtörtént a déli szektor bővítésével egy időben az 51. sz. főút és az M5 autópálya közötti "átkötés" mely lehetővé teszi az M0 autóúton a folyamatos haladást.
  • M0 keleti szektor:
    • az 4 és M3 autópálya közötti szakasz
    • A szakasz átadásával lehetőség nyílt arra, hogy az M1 és M3 autópályák közötti tranzit forgalom a fővárost elkerülhesse.
  • M0 északi szektor:
    • az M3 és a 10.sz. főút között
    • A szakasz a korábban 2/B és 2/A autóút néven ismert szakaszokat köti össze a 2008. szeptember végén forgalomba helyezésre került Megyeri-híddal. A szakasz és az M0 autóút Budakalásznál a 11. sz. főútnál végződik.
  • M0 nyugati szektor:
    • a 10-es főút és az M1-es autópálya között - tervezett szakasz.
Magyarország autópályái, 2013 (forrás: ksh.hu)
1.3. ábra

A már meglévő gyorsforgalmi úthálózat összes autópályája a fővárosból indul ki, és onnan sugárirányban fut szét.

M1-es autópálya

Az M1 autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik szakasza. Hegyeshalom után csatlakozik az osztrák A4-es autópályához. A díjfizetés 2001-től az M1-es autópálya teljes hosszán matricás rendszerben történik.

M3-as autópálya

Az M3 autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az észak-keleti országrésszel köti össze Budapestet. Az autópálya az V. számmal megjelölt Velence-Trieszt-Ljubljana-Budapest-Lviv-Kijev irányú közép-kelet európai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Jelenleg Budapest és Nyíregyháza között üzemel 2×2 forgalmi sávval és 1-1 leállósávval. Fontos leágazásai az M30-as Miskolc, illetve az M35-ös Debrecen felé.

M5-ös autópálya

Az M5 autópálya Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt 2006 márciusában érte el. 1996-ban a pálya 35 évre az AKA Rt. tulajdonába került, ám a magas útdíjak okán kibontakozó közelégedetlenség miatt az állam 2004-ben az út részleges felvásárlására kényszerült. Az autópálya egésze a X-es, míg Budapest és Szeged-Észak közötti szakasza a IV-es számú európai korridor része. Az M5-ösön fut az M0-ás gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is.

M6-os autópálya

Az M6-os gyorsforgalmi út nyomvonala a Duna jobb partján fut déli irányban, egészen Bólyig, érintve többek között Dunaújvárost, Szekszárdot. Bólytól az M60-as leágazás Pécset kapcsolja be az autópálya hálózatba. A Szekszárdtól Pécsig tartó szakaszon négy alagútpár és kilenc nagyobb híd található. A Bólytól Ivándárdáig (országhatár) tartó mindössze 20 km-es szakasz jelenleg terv stádiumban van.

M7-es autópálya

Az M7-es autópálya délnyugati irányú sugárként a legfontosabb horvát határátkelőig, Letenyéig húzódik. Az autópálya az alábbi városok mentén halad: Érd, Székesfehérvár, Siófok, Nagykanizsa. Az M7-es autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, melynek az a célja, hogy az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok között létesítsen közúti kapcsolatot. Az M7-es autópálya Letenyétől nyugatra a 232. kilométer szelvénynél kettéágazik, az M7-es ágon a horvát, míg az M70-es ágon a szlovén határig utazhatunk.

M2 autópálya

Az M2 autópálya jelenleg fél pályán, Budapest és Vác között készült el. A szakasz még csak gyorsforgalmi út, de tervbe van véve az autópályává való fejlesztése. Csupán az M0-ás északi szakaszától (amely korábban 2/A és 2/B elnevezésekkel bírt) Dunakesziig tartó rövid szakasza kétszer kétsávos.

A Váctól északra folytatódó nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi, a tervek szerint a Budapest - M0 - Vác - Rétság - Nagyoroszi - Hont - Országhatár útvonalon haladna. Az M2-es autópálya (felváltva a 2-es főút-2/A (201-es főút) szakaszokat) az E77-es Európai főútvonal részét képezné.

Autópálya-fejlesztés Magyarországon, 2015 (forrás: kti.hu)
1.4. ábra
A magyarországi közúti forgalom főbb jellemzői

Gyűjtse össze a magyarországi közúti forgalom jellemzőit!

A közúti tehergépjárművek belföldi viszonylatokban kisebb tömegű szállítmányt mozgatnak (erősen visszaesett a fűtő- és építőanyagok, ipari alapanyagok lakásokhoz és üzemekbe szállítása), viszont megtöbbszöröződtek a kistételes szállítási feladatok - nemcsak a raktározást feleslegessé tevő just in time igényű ütemezett anyag-, alkatrész- és készáru-fuvarozási/termelési rendszer elterjedésével, hanem az igen széles körű áruválasztékot biztosító bevásárlóközpontok által keltett nagy távolságok megtételéhez vezető keresztbe szállítások következtében is.

A külföldi tehergépjárművek által keltett forgalom nagyobb része nem célforgalom, hanem átmenő forgalom.

Veszélyes áruk szállítása

Jegyezze meg, hogy mely egyezmény szabályozza a veszélyes áruk közúti szállítását illetve, hogy milyen módon történik ennek ellenőrzése!

A veszélyes áruk szállítása fokozott kockázatot és veszélyt jelent a környezetre és a közlekedés többi résztvevőjére, ezért a szállítást alapvetően a vonatkozó nemzetközi egyezmény, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) szerint kell végezni.

A veszélyes áruk szállítására előírt követelmények érvényesülését, a feltételek betartását elsősorban ellenőrzés útján lehet biztosítani. Ezeket az ellenőrzéseket a közlekedési hatóság, a rendőrhatóság, valamint a vámhatóság végzi. Az útvonal-kijelölésre kötelezett veszélyes áru szállítása esetén az említett hatóságok mellett a katasztrófavédelmi hatóság is végez ellenőrzést.

Ahhoz hogy a veszélyes anyagokkal-árukkal foglalkozó szállítmányozó megfelelően tudja ellátni feladatát, a speciális ismeretanyagokon kívül Magyarország közúti közlekedésének speciális területeit is ismernie szükséges, például az adott speciális szállítási feladatra kijelölt határátkelők, tranzitútvonalak körét.

Önellenőrző kérdések
1. Határozza meg, hogy a betűk hányas számú autópályákat jelölik az ábrán!



A:
B:
C:
D:
F:

2. Jelölje meg az alábbiak közül a magyarországi közúti forgalomra igaz állításokat!
A közúti forgalomban a teherforgalom a meghatározó.
A nemzetközi forgalom aránya növekszik.
A közúti tehergépjárművek belföldön kisebb tömegű szállítmányt mozgatnak.
Csökken a kistételek szállítási feladatok száma.
A külföldi tehergépjárművek által keltett forgalom jellemzően átmenő forgalom.

3. Nevezze meg a veszélyes áruk szállítását szabályozó nemzetközi egyezményt!