KURZUS: Áruszállítási technológiák
MODUL: Vizi áruszállítás
7. lecke: A tengerhajózás főbb jellemzői
Ez a modul a vízi közlekedés és áruszállítás megismerésére szolgál, főként az infrastruktúrára és járművekre helyezve a hangsúlyt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a tengerhajózással kapcsolatos általános összefüggéseket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a tengerhajózás folyamatairól. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Általános tudnivalók | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a tengerhajózás főbb jellemzőit! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tengerhajózás a vízi közlekedés legnagyobb forgalmú ága, az óceánokon, perem- és beltengereken keresztül az egyes kontinensek között személy- és áruszállítással teremt kapcsolatot. Közös tengerpart mentén fekvő országok egymás közötti forgalmában a tengerhajózás áruszállítása szintén számottevő, amely a nagy folyamok torkolatában vagy hajózható csatornákon keresztül (szibériai folyók, Szt.Lőrinc-viziút, Nyugat-Európa) belvízi hajózással is kombinálódik. A tengerhajózás történelmi jelentőségű volt a földrajzi munkamegosztás kialakulásában. A tengerek biztonságos és szabad hajózását nemzetközi egyezmények biztosítják. A világ kereskedelmi hajózása megközelítően 8 milliárd tonna árut szállít évente. A forgalom áruösszetétele egyenletesen eloszlik a folyékony áru, az ömlesztett áru és a konténer (darabáru) forgalom között. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A felsorolt áruféleségeknek megfelelően mára számos hajótípus fejlődött ki, ezeket az alábbiakban soroljuk fel: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kikötők forgalma földrészenként egyenlőtlenül oszlik meg. A gazdaságilag fejlett, erősen iparosodott földrészek és országok kikötőinek forgalmában a kirakott áruk mennyisége mindig magasabb, sőt gyakran többszöröse a berakott áru mennyiségének. (Nagy-Britanniában és Franciaországban négyszerese). A kirakott áruk többnyire kőolajból, nyersanyagokból és élelmiszerekből, a berakott áruk pedig kisebb súlyt és teret jelentő késztermékekből, konténerekből tevődnek össze. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbi táblázatban látható a tengeri kikötők rangsora elszállított TEU-ban kifejezve. A TEU (twenty-foot equivalent unit) a konténerforgalom nagyságát kifejező mértékegység, 1 TEU egy 20 lábas konténer forgalmát jelenti (egy 40 lábas konténer 2 TEU-nak felel meg). | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az alábbiak közül három kikötő nevét! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(forrás: World Shipping Council) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tengerhajózás áruforgalmának földrészenkénti vizsgálata magas európai és ázsiai arányszámot mutat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a konténerek térfogatát és a konténerekbe rakodható nettó súly nagyságát! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A következő táblázat a leggyakrabban használt konténerek adatai tartalmazza: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hajózási formák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a hajózási formákat és azok jellemzőit! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szállítási igények fokozott kielégítése érdekében a nemzetközi munkamegosztás fejlődésének megfelelően különböző hajózási formák alakultak ki. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Évszázadokig a tramp (portyázó) hajózás volt jellemző, amikor a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekedtek, hónapokon keresztül úton voltak és csak hosszabb idő után tértek vissza a kiindulási pontjukra. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A világkereskedelem fejlődése, a kialakult állandó gazdasági kapcsolatok létrehoztak egy másik hajózási formát, az ún. liner (vonal-) hajózást, mely menetrendszerű teherhajójáratokat jelent. A nagy hajóstársaságok a világ legforgalmasabb kikötői között, menetrend szerint, rendszeresen közlekedtetik hajóikat, függetlenül attól, hogy megtelnek-e áruval vagy sem. A hajózás társaságok az állandó kapcsolatok miatt biztosan számíthatnak a szállítmányra, a szállítmányozók pedig biztosan tudják, hol és mikor kaphatnak hajóteret. Állandó linerhajózás alakult ki az egyes nyersanyagtermelők és állandó felhasználóik között. (Pl. vasérc-kikötők és a kohászati központok között, kőolajszállításban) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A több ezer km hosszúságú tengerparttal (Oroszország, Kína, USA, Kanada) rendelkező országok partjain és az olyan földrészeken, ahol a part mentén sok ország helyezkedik el (európai, latin-amerikai partvidékek), fontos hajózási forma a partmenti hajózás (kabotázs). | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hol alakult ki tengeri kompforgalom! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tengerszorosokkal összekötött (doveri, messinai), vagy egymáshoz közelfekvő szigeteken elterülő országok, országrészek között (Dánia) nagy tengeri kompforgalom alakult ki. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hajózási formák között meg kell még emlékezni az ún. speciális hajóflottákról, amelyek legtöbbször nem hajózási vállalatok, hanem más gazdasági tevékenységet folytató vállalatok flottái (Olaj-, kohászati, gyümölcsültetvényes trösztök). A legkülönbözőbb rendeltetésű speciális hajók vannak üzemben: pl. hús, gyümölcs, nyersbőr szállítására hűtőhajók, földgáz- vagy ércszállító hajók stb. A speciális hajók közül legjelentősebbek az olajszállító hajók vagy tankerek. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az évszázados gyakorlatra visszatekintő tengeri hajózás kialakította a legalkalmasabb útvonalakat, amelyek figyelembe veszik a Föld gömbfelületéből adódó távolságcsökkenést vagy növekedést, éghajlati és időjárási viszonyokat, szélirányt, tengervíz mélységet. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Jelölje meg az alábbiak közül a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajtákat!
![]() | |||||||||||
2. Jelölje meg, milyen összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége, és a kikötőiben kirakott és berakott áruk mennyisége között!
![]() | |||||||||||
3. Soroljon fel 3 jelentős tengeri kikötőt! | |||||||||||
4. Jelölje meg, melyik hajózási formára igaz az alábbi állítás: a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekednek, menetrend nélkül!
![]() |