KURZUS: Áruszállítási technológiák

MODUL: Vizi áruszállítás

7. lecke: A tengerhajózás főbb jellemzői

Ez a modul a vízi közlekedés és áruszállítás megismerésére szolgál, főként az infrastruktúrára és járművekre helyezve a hangsúlyt.

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a tengerhajózással kapcsolatos általános összefüggéseket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a tengerhajózás folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból kiválasztani a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajtákat;
  • felsorolni a leckében szereplő kikötők közül hármat;
  • párosítani egymáshoz az egyes hajózási módok ábráját és azok megnevezését;
  • párosítani egymáshoz az egyes hajózási formák fogalmát és megnevezését;
  • elmondani, hol alakult ki jellemzően tengeri kompforgalom.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • a tramp (portyázó) hajózás
  • a partmenti hajózás (kabotázs)
  • liner (vonal) hajózás
  • tengeri kompforgalom
  • speciális hajóflották
  • konténerek
  • TEU
  • tengeri kikötők
Általános tudnivalók

Jegyezze meg a tengerhajózás főbb jellemzőit!

A tengerhajózás a vízi közlekedés legnagyobb forgalmú ága, az óceánokon, perem- és beltengereken keresztül az egyes kontinensek között személy- és áruszállítással teremt kapcsolatot. Közös tengerpart mentén fekvő országok egymás közötti forgalmában a tengerhajózás áruszállítása szintén számottevő, amely a nagy folyamok torkolatában vagy hajózható csatornákon keresztül (szibériai folyók, Szt.Lőrinc-viziút, Nyugat-Európa) belvízi hajózással is kombinálódik. A tengerhajózás történelmi jelentőségű volt a földrajzi munkamegosztás kialakulásában. A tengerek biztonságos és szabad hajózását nemzetközi egyezmények biztosítják. A világ kereskedelmi hajózása megközelítően 8 milliárd tonna árut szállít évente. A forgalom áruösszetétele egyenletesen eloszlik a folyékony áru, az ömlesztett áru és a konténer (darabáru) forgalom között.

A felsorolt áruféleségeknek megfelelően mára számos hajótípus fejlődött ki, ezeket az alábbiakban soroljuk fel:

  • vegyes darabáru-szállító (general cargo ship);
  • konténerszállító (container carrier);
  • hűtőhajó (reefer);
  • élőállat-szállító (lifestock carrier);
  • bárkaszállító (barge carrier);
  • ömlesztett áru szállító (bulk carrier);
  • autószállító (car carrier);
  • gördülő rakományt szállító (Roll on - Roll of, Ro-Ro ship);
  • kombinált áruszállító (ore-bulk-oil carrier, OBO);
  • nehéz rakományt szállító (heavy lift vessel).

A kikötők forgalma földrészenként egyenlőtlenül oszlik meg. A gazdaságilag fejlett, erősen iparosodott földrészek és országok kikötőinek forgalmában a kirakott áruk mennyisége mindig magasabb, sőt gyakran többszöröse a berakott áru mennyiségének. (Nagy-Britanniában és Franciaországban négyszerese). A kirakott áruk többnyire kőolajból, nyersanyagokból és élelmiszerekből, a berakott áruk pedig kisebb súlyt és teret jelentő késztermékekből, konténerekből tevődnek össze.

Az alábbi táblázatban látható a tengeri kikötők rangsora elszállított TEU-ban kifejezve. A TEU (twenty-foot equivalent unit) a konténerforgalom nagyságát kifejező mértékegység, 1 TEU egy 20 lábas konténer forgalmát jelenti (egy 40 lábas konténer 2 TEU-nak felel meg).

Jegyezze meg az alábbiak közül három kikötő nevét!

KikötőOrszágmillió TEU (2012)
1.Shanghai(Kína)32,6
2.Szingapúr(Szingapúr)31,7
3.Hong Kong(Hong Kong)23,1
4.Shenzhen(Kína)22,9
5.Busan(Dél- Korea)17,0
6.Ningbo(Kína)16,8
7.Guangzhou(Kína)14,7
8.Qingdao(Kína)14,5
9.Dubai(Egyesült Arab Emirátusok)13,3
10.Tianjin(Kína)12,3
11.Rotterdam(Hollandia)11,9

(forrás: World Shipping Council)

A tengerhajózás áruforgalmának földrészenkénti vizsgálata magas európai és ázsiai arányszámot mutat.

Jegyezze meg a konténerek térfogatát és a konténerekbe rakodható nettó súly nagyságát!

A következő táblázat a leggyakrabban használt konténerek adatai tartalmazza:

20', 40' és 40' HC (high cube) konténerek paraméterei (forrás: szallitmanyozas-fuvarozas.hu)
7.1. ábra
Hajózási formák

Jegyezze meg a hajózási formákat és azok jellemzőit!

A szállítási igények fokozott kielégítése érdekében a nemzetközi munkamegosztás fejlődésének megfelelően különböző hajózási formák alakultak ki.

Évszázadokig a tramp (portyázó) hajózás volt jellemző, amikor a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekedtek, hónapokon keresztül úton voltak és csak hosszabb idő után tértek vissza a kiindulási pontjukra.

A világkereskedelem fejlődése, a kialakult állandó gazdasági kapcsolatok létrehoztak egy másik hajózási formát, az ún. liner (vonal-) hajózást, mely menetrendszerű teherhajójáratokat jelent. A nagy hajóstársaságok a világ legforgalmasabb kikötői között, menetrend szerint, rendszeresen közlekedtetik hajóikat, függetlenül attól, hogy megtelnek-e áruval vagy sem. A hajózás társaságok az állandó kapcsolatok miatt biztosan számíthatnak a szállítmányra, a szállítmányozók pedig biztosan tudják, hol és mikor kaphatnak hajóteret. Állandó linerhajózás alakult ki az egyes nyersanyagtermelők és állandó felhasználóik között. (Pl. vasérc-kikötők és a kohászati központok között, kőolajszállításban)

A több ezer km hosszúságú tengerparttal (Oroszország, Kína, USA, Kanada) rendelkező országok partjain és az olyan földrészeken, ahol a part mentén sok ország helyezkedik el (európai, latin-amerikai partvidékek), fontos hajózási forma a partmenti hajózás (kabotázs).

Jegyezze meg, hol alakult ki tengeri kompforgalom!

A tengerszorosokkal összekötött (doveri, messinai), vagy egymáshoz közelfekvő szigeteken elterülő országok, országrészek között (Dánia) nagy tengeri kompforgalom alakult ki.

A hajózási formák között meg kell még emlékezni az ún. speciális hajóflottákról, amelyek legtöbbször nem hajózási vállalatok, hanem más gazdasági tevékenységet folytató vállalatok flottái (Olaj-, kohászati, gyümölcsültetvényes trösztök). A legkülönbözőbb rendeltetésű speciális hajók vannak üzemben: pl. hús, gyümölcs, nyersbőr szállítására hűtőhajók, földgáz- vagy ércszállító hajók stb. A speciális hajók közül legjelentősebbek az olajszállító hajók vagy tankerek.

Az évszázados gyakorlatra visszatekintő tengeri hajózás kialakította a legalkalmasabb útvonalakat, amelyek figyelembe veszik a Föld gömbfelületéből adódó távolságcsökkenést vagy növekedést, éghajlati és időjárási viszonyokat, szélirányt, tengervíz mélységet.

Tengerhajózási formák ("egyvonalas", "körjárat", "földkörüli")
7.2. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az alábbiak közül a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajtákat!
Folyékony áru
Nyersanyagok
Ömlesztett áru
Darabáru
Földgáz
2. Jelölje meg, milyen összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége, és a kikötőiben kirakott és berakott áruk mennyisége között!
A gazdaságilag fejlett országok kikötőiben a kirakott áruk mennyisége egyenlő a berakott áruk mennyiségével.
A gazdaságilag fejlett országok kikötőiben a kirakott áruk mennyisége nagyobb, mint a berakott áruk mennyisége.
A gazdaságilag fejlett országok kikötőiben a kirakott áruk mennyisége kisebb, mint a berakott áruk mennyisége.

3. Soroljon fel 3 jelentős tengeri kikötőt!

4. Jelölje meg, melyik hajózási formára igaz az alábbi állítás: a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekednek, menetrend nélkül!
Liner (vonal) hajózás
Tramp (portyázó) hajózás
Kabotázs hajózás
Speciális hajóflották