KURZUS: Áruszállítási technológiák

MODUL: Vizi áruszállítás

9. lecke: A Magyarország vízi közlekedése

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a magyar vízi közlekedés tulajdonságait és főbb jellemzőit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a magyar vízi közlekedésről.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • párosítani tudja egymáshoz magyar vízi közlekedés fejlődésének főbb állomásait és évszámait;
  • fel tudja sorolni a magyarországi kikötők csoportjait
  • ábra alapján meg tudja nevezni a leckében felsorolt magyar kikötőket;
  • fel tudja sorolni a Duna és a Tisza magyarországi szakaszait;
  • felsorolásból ki tudja választani Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszerre igaz állításokat;

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • önjáró hajók
  • Duna
  • Tisza
  • Magyarország vízi úthálózata
  • DMR transzkontinentális vízi útrendszer
Magyarország vízi közlekedése a rendszerváltástól

Jegyezze meg a magyar vízi közlekedés fejlődésének fontosabb állomásait és évszámait!

1992-ben meghirdették a MAHART Rt. privatizációját. Mára a vállalat három részre szakadt: A Balatoni Hajózási Rt. végzi a balatoni személyszállítást, a PassNave Kft. a folyami hajózást, a Seatrade Kft. pedig a tengeri áruforgalmat bonyolítja le.

A folyami teherhajó-parkot a nem önjáró hajók és a nagy teljesítményű főgépek jellemzik. A széles meder adta lehetőséget kihasználva a tolóhajózás mindinkább felzárkózik a vontatott uszályok mennyiségi szintjére, az önjáró hajók részesedése szintén növekvő tendenciát mutat.

Áruszállító motorhajó és Z-hajtású önjáróhajó (www.hajoregiszter.hu)
9.1. ábra

Jegyezze meg a magyarországi kikötők csoportjait!

Forgalom és rendeltetés szerint a magyarországi kikötőket a következőképpen csoportosíthatjuk:

  • árufuvarozásra rendelt közforgalmú kereskedelmi kikötők
  • személyszállításra rendelt közforgalmú kikötők, hajóállomások
  • üzemi kikötők
  • téli kikötők
  • horgonyzó- és veszteglőkikötők
  • komp- és révhajó kikötők (teherszállító kompok listáját lásd később)
  • sport- és kedvtelési célú kikötők

Keresse meg az alábbi térképen a felsorolásban vastagon szedett kikötőket. Törekedjen arra, hogy térkép alapján meg tudja nevezni őket!

Magyarországon az alábbi kikötők alkalmasak nagyhajó fogadására, azaz áruszállításra:

  • Győr-Gönyü,
  • Komárom,
  • Budapest- Csepel
  • Dunaújváros,
  • Paks,
  • Baja,
  • Mohács,
  • Szeged,
  • Budapest, I. és II. számú ker. medence,
  • Budapest, Petróleum medence,
  • Dunaalmás,
  • Balatonalmádi,
  • Dunavecse,
  • Solt,
  • Fadd-Dombori,
  • Fajsz,
  • Foktő,
  • Harta,
  • Szőny,
  • Adony,
  • (Győrzámoly),
  • Vámosszabadi,
  • Szigetszentmárton.

A legfontosabbak az alábbi térképen láthatóak.

Magyarország fontosabb kikötői (forrás: kti.hu)
9.2. ábra
Magyarország vízi úthálózata

Jegyezze meg a Duna és a Tisza magyarországi szakaszait!

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1638 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik.

Hajózási nehézségek:

  • Duna és a Tisza az ország területén nincsen összeköttetésben egymással
  • A Duna és a Tisza vízrendszerén belül a vízi út méretei nem egységesek
  • A két folyó vonala nem követi az áruáramlás K-Ny-i főirányait

Előnyök

  • A vízfolyásainkon nincsenek nagyesésű szakaszok
  • Nem jellemzőek a nagy akadályok
A Duna magyarországi szakaszai

Rajka - Gönyű szakasz: a Felső-Duna egyik legnehezebben hajózható része. A meder állékonysága kicsi, így a hajóútra a folyamatos változás és a gázlók kialakulása jellemző.

Gönyű - Ipoly-torkolat közötti szakasz: a Duna Bizottság Ajánlásában (DBA) leírt mederméretek egy-két gázlós hely időszakos feltöltődésétől és hajóútszűkületeitől eltekintve biztosítottak.

Ipoly-torkolat - Dunaföldvár közötti szakasz: a dömösi és budafoki területen folyamatos szabályozási és sziklarobbantási munkák folynak.

Dunaföldvár - déli országhatár közötti szakasz: a meder egyes szűkületektől eltekintve a hajózás (DBA) követelményeinek megfelel.

Sió-csatorna

A csatorna a balatoni vízszintet szabályozza és vízi összeköttetést biztosít a Balaton és a Duna között. A Sió-csatorna és a Balaton összeköttetését a siófoki hajózsilip teremti meg, a dunai csatlakozás a torkolati mű hajózsilipén valósul meg.

A csatorna három szakaszra osztható:

Siófok - Kapos torkolat: csak időszakosan hajózható
Kapos torkolat - Szekszárd: a balatoni vízeresztéstől függően hajózható.
Szekszárd - Duna közötti szakasz: állandóan hajózható

A Duna mellékfolyói

Mosoni- (Győri-) Duna-ág
Szentendrei Duna-ág
Ráckevei Duna-ág

A Tisza magyarországi szakaszai

A folyó magyarországi hossza 600 km. Hajózhatóságát meghatározza a nyári alacsony vízállás és a téli fagy. A jég beállta és zajlása következtében létrejövő illetve a magas vízállás okozta hajózási szünet miatt a tiszai hajózási időszak 265-295 nap között változik.

Vásárosnamény - Dombrád-szakasz: csak időszakosan hajózható.
Dombrád - Tiszalök
Tiszalök - Kisköre: lépcsőzött szakasz
Kisköre - Szolnok
Szolnok-déli országhatár

A Tisza mellékfolyói

Bodrog
Körösök
Maros
Keleti-főcsatorna

A Dráva magyarországi szakasza

A hazánkban 143 km hosszban húzódó folyó nagy esésű és sok hordalékot szállít.

Magyarország helye Európa vízi közlekedésében (forrás: kti.hu)
9.3. ábra
A Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszer

Jegyezze meg DMR transzkontinentális vízi útrendszer tulajdonságait!

Európa belvízi közlekedésében teljesítőképessége és forgalma alapján meghatározó szerepe van a kontinenst ÉNy-DK irányban átszelő DMR vízi útnak. A nagyobb hajók számára csak 1992 szeptemberétől, a csatorna megépültével vált járhatóvá az útvonal.

Magyarország számára a Duna és a Rajna vízrendszerének funkcionális integrálódása lehetővé tette a Fekete-tenger és az Északi-tenger belvízi hajózási kapcsolatát.

A két vízrendszer forgalma nagy eltéréseket mutat. A dunai vízi út kihasználtságára kedvezőtlenül hat az, hogy a kikötők túl messze (átlagosan 5-7-szer távolabb egymástól, mint a Rajnán) fekszenek egymástól. A Rajnán a hajóforgalom intenzitása (árumennyiség/folyamkilométer) 8,5-ször nagyobb, mint a Dunán. A Dunán és a Rajnán különböző összetételű hajópark közlekedik, más-más árukat szállítanak. A Duna és a Rajna hajózásának egyedi jellemzői továbbra is nehezítik a vízi út egységes normák szerinti üzemelését.

A Ny- és K-Európa közötti áruáramlás közvetítésében a DMR vízi út más - pl az észak német - lengyel - fehérorosz belvízi összeköttetés - megoldásokkal szemben kedvezőbb pozíciót foglal el. A többi belvízi tengely lényegében É-D irányú.

Magyarország földrajzi helyzete által a közép-európai csomóponthoz tartozik. Országunk Európa egyik legjelentősebb tranzitpályáján fekszik, központi fekvésben. Közvetlen kapcsolatban van a nyugat-európai nagy elosztókörzettel és az al-dunai - potenciálisan meglévő - elosztókörzettel. Regionális léptékben a Duna és Magyarország helyzete rendkívül előnyös. A folyam az ország tengelyében található, két oldalról jó oda- és elszállítási lehetőség adódik.

A DMR által elérhető nyugati országok (Ausztria, Németország, BeNeLux államok, Franciaország) részesedése Magyarország külkereskedelméből a legnagyobb, fajlagosan nekünk van a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatunk nyugattal a többi közép-kelet-európai országgal szemben.

A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer (forrás: kti.hu)
9.4. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Határozza meg, hogy a betűk mely magyarországi kikötőket jelölik!



: Komárom
: Győr-Gönyű
: Szeged
: Mohács
: Baja
: Paks
: Dunaújváros
: Budapest-Csepel

2. Sorolja fel a Duna magyarországi szakaszait!

3. Sorolja fel a Tisza magyarországi szakaszait!

4. Jelölje meg az alábbiak közül a Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszerre igaz állításokat!
A dunai vízi út kikötői közelebb fekszenek egymástól, mint a Rajnán levő kikötők.
A Rajnán a hajóforgalom intenzitása (árumennyiség/folyamkilométer) nagyobb, mint a Dunán.
A Dunán és a Rajnán különböző összetételű hajópark közlekedik
A Duna és a Rajna hajózásának azonos jellemzői lehetővé teszik a vízi út egységes normák szerinti üzemelését.