KURZUS: Áruszállítási technológiák
MODUL: Közúti áruszállítás
3. lecke: Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai közúti közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait. Ezen ismeretanyag elsajátítása a nemzetközi közúti fuvarozásban érintett szakemberek számára szükséges, hiszen ez a tevékenység az európai közúti csatornákat használja. | |||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||
| |||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||
| |||||||||
Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai | |||||||||
Jegyezze meg, mi jellemzi az európai közúti közlekedés térszerkezetét! | |||||||||
A közúti közlekedés térszerkezetének jellemzői Európában: | |||||||||
| |||||||||
Az alábbi bekezdések alapján figyelje meg | |||||||||
| |||||||||
A folyamat veszélyei: | |||||||||
| |||||||||
A föld kontinensei közül Európa rendelkezik a legsűrűbb úthálózattal. Európában a közutak általában főutakat regionális (tartományi) és helyi utakat különböztetnek meg. | |||||||||
| |||||||||
Az összesített adatok szerint az Európai Unióban átlag szerint a főutak a teljes közúthálózat 9%-át teszik ki, a másodrendű regionális utak az utak 64%-át a helyi tulajdonban, illetve kezelésben levő utak 27%-át. Ez az arány az Európai Unió bővítése során átalakul, mert a csatlakozó országokban kisebb a főutak aránya a helyi utak néhány országban aránya meghaladja az 50%-ot. | |||||||||
Az utak besorolásából egyben lehet az utak műszaki és forgalmi adataira is következtetni: (forgalmi sávok száma, nyomvonalvezetés, alagút- lejt viszonyok szerpentinek, tengelyterhelés, szintbeli kereszteződések, megengedett legnagyobb sebesség, a lakott területeket elkerülő szakaszok aránya stb.). | |||||||||
Az közúthálózat sűrűsége (1000 km2-re vetített közúthálózat hossza), elsősorban a népsűrűség és a településsűrűség függvénye, a gazdasági fejlettségre nem lehet adekvátan következtetni, mert a mutató nem fejezi ki az közúthálózat fejlettségi és teljesítményi mutatóit. A közúthálózat sűrűsége: | |||||||||
| |||||||||
A közúthálózat forgalmi terhelése | |||||||||
A közúti forgalom mérését és a közúthálózat terhelése az alábbi mutatószámokkal mérhető: | |||||||||
| |||||||||
A közúti forgalom pontos képet nyújt az egyes városok, régiók és országok közötti gazdasági kapcsolatok irányáról és intenzitásáról. A legnagyobb közúti forgalom (több mint 100 ezer jármű/nap), figyelhető meg pl. Londonban. | |||||||||
A nemzetközi főútvonal-hálózat általában kb. max.10 ezer jármű/nap nagyságú közúti forgalmat bonyolít le. Ennél nagyobb a közúti forgalom nagysága pl.: Franciaország déli részén, München-Bécs közötti autópályákon. | |||||||||
Az Európai Uniós tagországok között a legnagyobb közúti forgalmat árutonna kilométerben kifejezve Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország bonyolítja. | |||||||||
A közúti közlekedés részaránya a belföldi szállítások esetében az Európai Uniós tagországokban: | |||||||||
| |||||||||
Pán-európai közlekedési hálózatok | |||||||||
Jegyezze meg és azonosítsa térképen a Pán-európai közlekedési hálózat főbb elemeit! | |||||||||
Az autópályák alkotják az összeurópai hálózat szempontjából fontosnak talált ún. "Európa-utak" ("E" jelzésű) hálózatának túlnyomó részét Európában. | |||||||||
jegyezze meg az "E" jelzésű utak számozásának szabályait! | |||||||||
Az "E" jelzésű utak számozási alapelvei és szabályai: | |||||||||
Az "A" osztályú utak a főutak és a jelentős összekötő utak, számozásuk kétszámjegyű. | |||||||||
A számozás rendszerének az alapelvei a következők: | |||||||||
Az észak-dél irányú főutak kétszámjegyű 5-re végződő számokat kaptak. A nyugat-kelet irányú főutak számozása páros és 0-ra végződik. A fontosabb összekötő utak számozása szintén két számjegyű. Páratlanok az észak-dél irányúak és párosak a nyugat-kelet irányúak. | |||||||||
A "B" osztályú, helyi jelentőségű összekötő utak számozása 3 számjegyű: az első számjegy az úttól északra található legközelebbi főút első számjegye, a második számjegy az úttól nyugatra található legközelebbi főút első számjegye, a harmadik számjegy egy sorszám. | |||||||||
A Helsinki folyosóként is emlegetett Pán-Európai Közlekedési Folyosók tervét a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (European Conference of Ministers of Transport - ECMT) elnevezésű kormányközi szervezet dolgozta ki. A szervezet 1953-ban alakult, Magyarország 1991 óta vesz részt munkájában. | |||||||||
A folyosók Közép- és Kelet-Európai illetve Délkelet-Európa országait köti össze. Ezek magukba foglalják a 20.000 km vasútvonalat, 18.000 km utat, 38 repülőteret, 13 tengeri kikötőt. | |||||||||
jegyezze meg az egyes folyosók kezdő és végpontjait, illetve egy érintett várost! | |||||||||
A pán-európai folyosók (minden közlekedési ágazat): | |||||||||
I. Helsinki - Tallinn - Riga - Kalinyingrád - Gdansk és Riga - Varsó | |||||||||
II. Berlin - Poznań - Varsó - Breszt - Minszk - Szmolenszk - Moszkva - Ny.Novgorog | |||||||||
III. Berlin / Drezda - Wroclaw - Katowice - Krakkó - Lviv - Kijev | |||||||||
IV. Drezda / Nürnberg - Prága - Bruno - Pozsony - Győr - Budapest - Arad - Craiova - Szófia - Isztambul | |||||||||
| |||||||||
V. Velence - Triest / Fiume - Ljubljana - Maribor - Budapest - Ungvár - Lviv - Kijev | |||||||||
| |||||||||
VI. Gdansk - Grudziadz - Torun - Zebrzydowice - Zsolna | |||||||||
| |||||||||
VII. Duna | |||||||||
VIII. Durres - Tirana - Skopje - Bitola - Szófia - Dimitrovgrad - Burgasz - Várna | |||||||||
IX. Helsinki - Viborg - Szentpétervár - Moszkva - Kijev - Ljubasevka - Chisinau - Bukarest - Dimitrovgrad - Ormenio - Alexandroupoli | |||||||||
| |||||||||
X. Salzburg - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Nis - Skopje - Szaloniki | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
A TEN Hálózat | |||||||||
Jegyezze meg és azonosítsa térképen a TEN hálózat elemeit! Jegyezze meg a TEN céljait! | |||||||||
A TEN (Trans-European Networks - Transzeurópai Hálózatok) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremtette meg és amelynek jogi alapja az 1992-es Maastrichti Szerződés. A TEN célja, hogy a közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését. A Maastrichti Szerződésben tehát a közlekedéspolitika, mint a közös piac megvalósításának eszköze jelenik meg. A Nizzai Szerződés már külön, nevesítve is kitér a Transzeurópai Hálózatokra. | |||||||||
A TEN három részből áll: | |||||||||
| |||||||||
Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. A kijelölt hálózat a tagállamok úthálózatának kb. negyedére (74.500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78.600 km) terjed ki. Ugyancsak tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket. | |||||||||
Jegyezze meg Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszerének összetevőit! | |||||||||
A Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszere az alábbi összetevőkből áll: | |||||||||
| |||||||||
Magyarország az Alpok és a Kárpátok hegyeit elkerülő, fontos szállítási útvonalak metszéspontjában fekszik. Területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamával. Fejlesztésére tagságunkat megelőzően az ISPA, 2004. május 1. óta pedig a Kohéziós és a Strukturális Alapból jelentős közösségi támogatásokat kapunk. | |||||||||
Jegyezze meg a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemeit! | |||||||||
A Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemei: | |||||||||
| |||||||||
A TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment) - kezdeményezés | |||||||||
Jegyezze meg a TINA kezdeményezés lényegét és elemeit! | |||||||||
Az 1994-ben rendezett Krétai Páneurópai Közlekedési Értekezlet meghatározta, hogy a létre kell hozni az Uraltól az Atlanti-óceánig terjedő, szervesen összekapcsolt intermodális hálózatot. Az összesen 9 folyosóval tervezett, a TEN-t mintegy kiegészítő és erősen a poszt szocialista országokra összpontosító Páneurópai Hálózat létrehozásának szükségességét a forgalmi prognózisok indokolták. | |||||||||
A nagyarányú forgalomnövekedés miatt Európa keleti részén és a szomszédos EU-régiókban a főközlekedési úthálózat kapacitása sok helyen kimerült, ellenben a vasút igénybevétele elmaradt az elvárttól. Cél az EU és az azon kívüli térségek közötti szárazföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. | |||||||||
1995-től elindult az ún. TINA folyamat, a közlekedési infrastrukturális szükségletek felbecsülése az EU infrastrukturális ellátottság szempontjából kevésbé fejlett régióiban. Ennek keretében elsődleges és másodlagos prioritású hálózatelemek kerültek meghatározásra. A javasolt TINA elemeket az alábbi ábra szemlélteti: | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
1999-ig rögzült a TEN, az azt kelet felé bővítő Páneurópai folyosók, és az utóbbiakat kiegészítő TINA rendszere. Következő lépésként megkezdődik a balkáni térség közlekedési infrastruktúrájának a tanulmányozása, a TIRS (Transport Infrastructure Study in Balkans) folyamata, mely további infrastruktúrafejlesztési projekteket nevesít. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Jelölje meg az európai közúti közlekedés térszerkezetére jellemző állításokat!
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak az "E" jelzésű utak számozására!
![]() | |||||||||||||
3. Sorolja fel, a Helsinki folyosókat (két végpont, illetve legalább egy érintett város)! | |||||||||||||
4. Sorolja fel a Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszerének összetevőit! | |||||||||||||
5. Sorolja fel a TEN céljait! | |||||||||||||
6. Nevezze meg a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemeit! | |||||||||||||
7. Fogalmazza meg a TINA kezdeményezés lényegét, és magyarországi elemeit! | |||||||||||||
8. Azonosítsa a térképen a Helsinki folyosókat, a TINA kiegészítések magyarországi elemeit és a leendő TEN kiegészítéseket. | |||||||||||||