KURZUS: Áruszállítási technológiák

MODUL: Közúti áruszállítás

2. lecke: A közúti szállító járművek

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a közúti áruszállításhoz kapcsolódó járműveket és azok sajátosságait. A korábbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat azok eszközeiről és folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból ki tudja választani a közúti áruszállítás jellemzőit;
  • az egyes közúti áruszállító járművek ábráját párosítani tudja azok megnevezésével;
  • adott értékek közül ki tudja választani, melyik kategóriába tartoznak a kis, a közepes és a nagy teherbírású tehergépkocsik;
  • megfogalmazni a speciális áruk közúti szállításának sajátosságait.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • általános célú tehergépkocsi,
  • önürítő tehergépkocsi,
  • önrakodó tehergépkocsi,
  • nyerges vontató,
  • félpótkocsi,
  • normál vontató,
  • városi áruszállító,
  • túlméretes áru
  • túlsúlyos áru.
A közúti szállító járművek jellemzői

Jegyezze meg a közúti áruszállítás járműveinek csoportjait és azok jellemzőit! Törekedjen arra, hogy ábra alapján felismerje az egyes járműtípusokat!

A közúti áruszállítás járműveinek főbb csoportjai:

  • tehergépkocsik,
  • pótkocsik
  • vontatók.

Az alkalmazási terület szempontjából mind a tehergépkocsik, mind a pótkocsik általános célúak (sokféle áru szállítására alkalmasak) és speciálisak (különleges kialakításúak) azaz egy meghatározott árufajta, illetve árucsoport szállítására alkalmasak lehetnek. Pótkocsik alkalmazása esetén szükség van vontatókra is.

Az általános célú (normál) tehergépkocsik nyitott rakfelületűek vagy zárt szekrényesek. A nyitott rakfelületű gépkocsiknál a lehajtható oldal- és hátsófalú szállítószekrény mereven van az alvázra szerelve. Egyes típusok ponyvatartó lécekkel, esetleg oldalfal-magasítókkal egészíthetők ki.

Általános célú nyitott tehergépkocsi
2.1. ábra

Speciális tehergépkocsiról akkor beszélünk, ha felépítménye valamilyen egyedi kialakítással bír, mely vagy a rakodást segíti, vagy az áruk speciális igényeinek tesz eleget.

Önürítő autók kialakításuknál fogva képesek a rakományt lebillenteni.

Önürítő tehergépkocsi
2.2. ábra

Az önrakodók megfelelő rakodóeszközzel vannak ellátva.

Önrakodó tehergépkocsi
2.3. ábra

A tartálykocsik kialakítása az áru speciális jellemzőihez igazodik.

Tartálykocsi
2.4. ábra

Hűtős gépkocsikat általában élelmiszerek szállítására alkalmaznak, melyek képesek a rakteret megfelelő hőmérsékleten tartani. Léteznek továbbá speciális járművek, mint pl. a betonkeverő, melyek egy speciális feladatra lettek készítve.

Vontatók esetén nyerges és normál típusokról beszélhetünk, melyek a pótkocsik csatlakoztatására utalnak.

Nyerges vontató
2.5. ábra
Normál vontató pótkocsival
2.6. ábra

A pótkocsik felosztása hasonló, mint a tehergépkocsiknál látható felosztás. Itt a különbség csak annyi, hogy a szállításra alkalmas rész és a meghajtással rendelkező rész egymástól függetlenül szétválasztásra került (pótkocsi és vontató). A félpótkocsit nyerges vontatóval lehet vontatni.

Nyerges vontató tartály félpótkocsival
2.7. ábra
Speciális gépjármű szállító pótkocsi
2.8. ábra

Jegyezze meg, milyen csoportokra oszthatók a tehergépkocsik teherbírás alapján! Jegyezze meg az egyes csoportokhoz tartozó határértékeket és jellemzőket is!

A teherbírás szerint kis- (0,75 - 2,5 t), közepes (2,5 - 6,0 t) és nagy teherbírású (6 - 24 t) gépkocsik különböztethetők meg.

Az időjárási hatásokra különösen érzékeny áruk szállítására alkalmas zárt szekrényes gépkocsik sajátos változatai a városi áruszállító gépkocsik, amelyeket elsősorban városi áruterítésre célszerű alkalmazni.

Zárt szekrényes városi áruszállító
2.9. ábra

Az alábbi összefoglaló ábra alapján rendszerezze a közúti áruszállítás járműveinek csoportjait! Jegyezze meg a fő csoportokon belüli (az ábrán vastag betűvel szedett) alcsoportokat!

A közúti áruszállítás járműveinek főbb csoportjai
2.10. ábra

A következő táblázat az egyes tehergépkocsi kategóriák teherbírását és az elhelyezhető raklapok számát foglalja össze:

Tehergépkocsi kategóriák és jellemzőik
Kategóriák
Össztömeg (tonna)3,57,51240
Teherbírás (tonna)1-1,52,5-3,55-624-25
Raklaphely (EUR raklap)3-515-1816-2133-38

2.1. táblázat

Túlsúlyos és túlméretes áruk szállítása

Jegyezze meg, hogy mely járművek/járműszerelvények minősülnek túlsúlyosnak és túlméretesnek! Jegyezze meg a szabályozás által előírt konkrét méret és tömegkorlátokat.

A jegyzet ezen részében hazánk közúthálózatát a speciális közúti árufuvarozás szempontjából tekintjük át.

Túlméretesnek minősülő járművek, járműszerelvények

Ha a jármű (járműszerelvény) legnagyobb mérete - a rakományt figyelembe véve meghaladja az alábbi táblázatban feltűntetett legnagyobb méreteket, akkor túlméretes szállítmányról beszélünk.

Szélesség 2,55 méter
Magasság 4,00 méter
Hosszúság 
szóló jármű12,00 méter
nyerges járműszerelvény16,50 méter
Vontató + pótkocsi18,75 méter
Vontató + 2 pótkocsi22,00 méter
Túlsúlyosnak minősülő járművek, járműszerelvények

A jármű (járműszerelvény) túlsúlyosnak minősítése már valamivel bonyolultabb a túlméretesnél. Be kell vezetni az útkímélő tengely fogalmát.

Útkímélő tengely fogalma

1. útkímélő-tengelynek kell tekinteni a jármű olyan hajtott tengelyét, amelyen

  • négy gumiabroncs van felszerelve (ikerabroncsozású), és
  • a tengely felfüggesztése légrugós vagy azzal egyenértékű

2. útkímélő tengelycsoportnak kell tekinteni azt a két tengelyből álló tengelycsoportot, amelynek

  • egyik tengelye útkímélő tengely, illetve
  • hajtott tengelye vagy tengelyei ikerabroncsozásúak, továbbá tengelyterhelései nem haladják meg a 9,5 tonnát.

A megengedett legnagyobb össztömeg

a) kéttengelyes jármű18,0 tonna
kizárólag belföldi forgalomban használt jármű esetében20,0 tonna
b) háromtengelyes gépjármű esetében25,0 tonna
útkímélő tengelycsoporttal rendelkező gépjármű esetében26,0 tonna
pótkocsi esetében24,0 tonna
c) négy és ennél több tengelyes30,0 tonna
két kormányzott tengellyel, továbbá útkímélő tengelycsoporttal rendelkező gépjármű32,0 tonna

Járműszerelvények együttes megengedett legnagyobb össztömege

a) háromtengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetében28,0 tonna
b) négytengelyes járműszerelvény, amely kéttengelyes gépjárműből és
kéttengelyes pótkocsiból, illetve félpótkocsiból áll36,0 tonna
kéttengelyes félpótkocsiból áll38,0 tonna
c) öt vagy ennél több tengelyes járműszerelvény40,0 tonna
40 láb hosszú ISO konténer-t szállító félpótkocsiból álló járműszerelvény44,0 tonna

A feltüntetett méreteket, és/vagy tömegek közlekedéséhez szükséges engedélyeket a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adja ki. Az engedélyeztetési eljárást a 4/1999. (II. 12.) KHVM, 2009 július 7-ét követően pedig a 26/2009. (VI. 22.) KHEM rendelet szabályozza.

Az útvonalengedély kiadása (illetékes szervezetek)
  • országos közutat érintő esetben a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
  • Budapest területén a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály.
  • Egy megyét érintő esetben a helyi közútkezelő

Jegyezze meg a tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzése céljait!

A tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzése hármas célt szolgál:

  • Elsődleges cél a közutak védelme. Jelenleg a közutak többségének pályaszerkezete 10 tonnás tengelyterhelésre van méretezve. A 10 tonnánál nagyobb tengelyterhelésű járművek közlekedése aránytalanul felgyorsítja a burkolat romlási folyamatát, jelentős többletköltséget okozva az útkezelőnek.
  • A közlekedés biztonsága. Nem elhanyagolható cél a jelentős túlterheléssel közlekedő járművek kiszűrése, amelyek közvetlen balesetveszélyt jelentenek a KRESZ szabályait betartó járművezetőkre.
  • A versenysemlegesség biztosítása. A közúti árufuvarozói versenyben a vállalkozások esélyegyenlőségét a túlterheléssel és a szállítási távolsággal arányos pótdíjak kivetésével kívánja a jogalkotó biztosítani.

A tengelyterhelés mérése az OMH által hitelesített kerékterhelést mérő talpakkal és ezek adatait feldolgozó központi egységgel történik. A tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzést Magyarország területén az NKH (Nemzeti Közlekedési Hatóság) Közúti csoportja végzi.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, az alábbiak közül a közúti áruszállítás jellemzőit!
Sűrű vonalhálózat, lehetőség a háztól-házig szállításra.
Hosszú eljutási idő.
Szinte minden árufajta szállítható.
Az áruk szállítási közbeni nagy igénybevétele.
Rugalmas tarifarendszer.
Nem függ a környezeti, időjárási hatásoktól.
Alacsony fajlagos energiaigény.
Területileg és időben is jelentkezhetnek korlátozások.
2. Párosítsa az egyes járművek ábráját azok megnevezésével! Írja be az ábrán látható számokat a megfelelő mezőbe!



Önürítő tehergépkocsi:
Önrakodó tehergépkocsi:
Nyerges vontató:
Tartály félpótkocsi:
Normál vontató:
Általános célú tehergépkocsi:

3. Jelölje meg, melyik teherbírási kategóriába tartoznak a nagy teherbírású tehergépkocsik!
5-10 t
6-20 t
6-24 t
10-30 t

4. Sorolja fel a tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzése céljait!