KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: IV. modul

14. lecke: A köztes-európai átmenet

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 294-301. o.

Összefoglalás: 1989-1990-ben megtörtént a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciára és a piacgazdaságra való hol békés, hol erőszakos átmenet. Az átmenet sajátosságairól, hosszáról, sikerességéről több elméletet is bemutat a lecke, több korabeli forgatókönyvet is vázol a rendszerváltások várható sikerességéről/kudarcáról. Végül a 90-es évek transzformációs visszaesését felidézve megvonja a gazdasági átmenet ezredfordulós mérlegét.

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el a tankönyvnek az átmenetelméletekről szóló részeit!A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes az egyes elméletek (pl. Huntington-i, Rustow-i) értelmezésére és lényegük visszaadására.
Nézze át a térség átalakulásával kapcsolatos forgatókönyveket!Át kell gondolnia és értenie kell egyes szcenáriók logikáját, mondanivalóját.
Vizsgálja, vonja és tanulja meg a köztes-európai gazdasági átmenet mérlegét a 90-es években!A leckét akkor értette meg, ha képes a transzformációs visszaesést értelmezni, az átmenet következményeit elemezni.
Tanulmányozza át alaposan a 298. és 300 oldalon található táblázatokat az átmenet gazdasági mutatóiról!Ismernie kell a térségre vonatkozó általános gazdasági trendeket, a 90-es évek makrogazdasági mutatóinak az alakulását.
Önellenőrző tesztek
1. Melyik állítás téves Huntington hullámelméletéről?
a) A 2. demokratizálási hullám a II. világháború után kezdődött.
b) A demokratizálódás hullámokban zajlott eddig le, a demokrácia hullámokban terjedt.
c) Az első ellenhullám idejére estek a nagy gazdasági világválság évei.
d) Északnyugat-Európa gazdag, katolikus államaiban jelentek meg az első demokráciák.
e) Dél-Európa országai a harmadik hullámban váltak demokráciákká.
2. Melyik a hamis állítás Huntington hullámelméletéről?
a) A kényszerítve demokratizált országok sosem bizonyultak szilárdnak, egy-két évtized múlva újra diktatúrák lettek.
b) Az ellenhullámok tanulsága: a szegény államokban gazdasági válság idején összeomolhatnak a demokráciák.
c) A második hullám idején Németországban, Olaszországban redemokratizáció történt.
d) A 2. ellenhullámban a nyugati világon kívüli "kényszerdemokráciák" nagy része összeomlott.
e) A harmadik hullám a bipoláris világ és a globalizálódás jegyében zajlott.
3. Melyik megállapítás téves Dél-Európa és Köztes-Európa átmeneteiről?
a) Dél-Európa államait rövidebb idő alatt vették fel az európai integrációba, mint a másik térség országait.
b) Mindkét régió államai komoly politikai és anyagi segítséget kaptak az európai integrációtól.
c) Mindkét országcsoport átmenete célorientált volt.
d) Dél-Európában piacgazdaságot nem kellett kiépíteni, az már működött.
e) Mindkét térségben túlsúlyos volt az állam szerepe a rendszerváltásban.
4. Melyik állítás téves az intézmény- és politikai kultúra-centrikus demokráciaelméletekről?
a) A posszibilisták szerint a demokrácia lényege a politikai kultúra.
b) Lipset szerint a demokratizálás sikerének objektív társadalmi-gazdasági feltételei vannak.
c) Az intézménycentrikusok szerint stabil politikai, gazdasági intézmények szükségesek a sikeres átmenethez.
d) Dahrendorf szerint a gazdasági átmenet időigénye mintegy 6 év.
e) Az intézménycentrikusok a rendszerváltásokat optimistán ítélik meg, jó intézmények esetén hamar lezajlanak.
5. Melyik állítás hamis Rustow átmenetelméletéről?
a) A harmadik szakaszban a gazdaság stabilitás erősíti a politika legitimitását.
b) Időben két-három kormányzati ciklus alatt zajlik le.
c) A második szakaszban lezajlik a gazdasági átalakulás.
d) A konszolidáció időszakában beindul a gazdasági növekedés.
e) Középső szakaszában transzformációs visszaesés sújtja a gazdaságot.
6. Mi nem jellemzi Rustow átmenetelméletének második szakaszát?
a) A gazdasági növekedés folyamata U-alakú görbével ábrázolható.
b) Ekkor megy végbe a piacgazdaságra átállás.
c) Kialakulnak a demokratikus politikai intézmények.
d) A gazdasági problémák elterelik a figyelmet a politikáról, a demokrácia megerősödik.
e) Gazdasági visszaesés, minden makrogazdasági mutató romlik.
7. Melyik állítás igaz a köztes-európai átmenetekkel kapcsolatos forgatókönyvekről?
a) Az európaizációs modell szerint nyugati segítséggel fog végbemenni az átmenet.
b) Mindegyik szcenárió borúlátóan ítélete meg az átmenetek sikerességét, jövőjét.
c) A latin-amerikai szcenárió szerint a demokratizálás kudarcot fog vallani.
d) A mélyhűtő forgatókönyv gyors és sikeres átmenettel számolt.
e) A Csipkerózsika-szcenárió hosszú és fájdalmas átmenetet jósolt.
8. Mi nem jellemző a latin-amerikanizációs átmenet forgatókönyvére?
a) Eltűnik a középosztály, a szűk, kasztszerű politikai elitek autoriter rendszereket fognak kiépíteni.
b) A térség kiesik Európából, latin-amerikanizálódni fog.
c) Offe szerint a demokratizálás és a piacgazdaság együtt csak külső segítséggel építhető ki.
d) A transzformációs válság elsöpri a régió friss demokráciáit.
e) Gyenge gazdaságú országokban a populista politikai pártok lesznek a demokrácia védelmezői.
9. Mi nem jellemző a köztes-európai átmenet európaizációs forgatókönyvére?
a) Öt alapesetet különböztet meg (germanizáció, törökösítés, latin-amerikanizáció, jugoszlavizáció, victimizáció).
b) A germanizációs almodell szerint a gazdasági integráció német függéssel valósul meg.
c) Közép-Európa az átmenet okozta válságból önerőből, külső segítség nélkül kilábal.
d) A törökösítési almodell szerint a NATO-csatlakozás reális, az európai integrációs nem.
e) A posztszocialista országok nem egyformák, három csoportjuk különíthető el.
10. Melyik információ téves a köztes-európai átmenet mérlegéről?
a) Külkereskedelmi mérlegük deficites volt évekig, főleg a Nyugattal szemben volt súlyos a mérleghiány.
b) A 90-es évek elején mindenhol legalább 10%-os volt a munkanélküliségi ráta.
c) Az ezredfordulóig még a sikeresek is csak 1989-es önmagukat érték utol.
d) Közép-Európában a 90-es évek közepére mindenhol lezajlott a privatizáció zöme.
e) A 90-es évek első felében elszabadultak az árak, infláció sújtotta az országokat.
11. Melyik állítás téves a 90-es évek Köztes-Európájáról?
a) Gazdasági növekedés szempontjából ez az évtized elveszett.
b) A régió gazdasági teljesítménye Nyugat-Európához képest jelentősen visszaesett.
c) Formailag jóléti államokká alakultak, de jóléti politikáik rossz hatékonyságúak.
d) A reáljövedelmek eséshez képest a lakossági fogyasztás kevésbé csökkent.
e) A balkáni államok az évtized végére elérték el saját, 1989-es szintjüket.
12. Az alábbi definíciók közül melyik fejezi ki leginkább a reáljövedelem tartalmát?
a) A nominálbér és az árszínvonal függvénye.
b) Az adott hónapban megkapott jövedelem nagyságát fejezi ki.
c) Az egy főre jutó bér és egyéb társadalmi juttatás vásárlóértéke.
d) Lényegében megegyezik a bérből és fizetésből élők nominális jövedelmével.
e) Tartalmazza a paraszti lakosság reálfogyasztását is.