KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: IV. modul

IV. modulzáró feladatsor

1. A II. világháború utáni sztálini szovjet gazdaságról melyik a téves állítás?
a) Két ötéves terv (1946-50, 1951-55) keretében zajlott.
b) A hadiipart, nehézipart fejlesztették a könnyűipar rovására.
c) Lakásépítésre minimális figyelmet fordítottak, a reálbérek csökkentek.
d) természetátalakító nagy tervek, beruházások születtek, kezdődtek el.
e) A háztáji gazdaságok jelentősége, területének nagysága, állami támogatottsága látványosan megnőtt.
2. Melyik állítás valótlan a hruscsovi reformokról?
a) Oldott a merev tervgazdálkodási modellen, nem készültek több éves központi tervek.
b) Emelkedtek a reálbérek, nőtt az életszínvonal.
c) Lakásépítési programmal megszűntette a lakáshiányt.
d) Lefékezte a nehéziparosítást.
e) Nagyobb hangsúlyt helyeztek a fogyasztási cikkek gyártására.
3. Mi nem történt a szovjet iparral a Hruscsov-korszakban?
a) Az ipari termelés növekedési rátája a sztálini évekhez képest csökkent.
b) A szovjet ipar alapszerkezet érdemben nem változott.
c) Fejlesztették a tömegközlekedést, a személyautó-gyártás marginális maradt.
d) A nehézipart a korábbiaknál kevésbé fejlesztették.
e) Energiatermelésben utolérték az Amerikai Egyesült Államokat.
4. Milyen gazdasági eredményt nem hozott a Brezsnyev-korszak?
a) Kicsivel csökkent a lemaradás az USA-tól.
b) Az átlagos ipari növekedés csaknem évi 5%, a GNP növekedés majdnem évi 4%.
c) A szovjet ipari termelékenység továbbra sem érte el az amerikai szint felét.
d) A gazdaság növekedési üteme folyamatosan nőtt.
e) A növekedés extenzív, fő oka a pótlólagos erőforrás-bevonás (pl. munkaerő).
5. A szovjet mezőgazdaságra mi nem volt jellemző a Brezsnyev-érában?
a) A gyenge eredményekhez képest aránytalanul sok pénzt fordítottak az agrárszektorra.
b) A szövetkezetek nem működtek hatékonyan, a háztájik viszont igen.
c) Termelékenysége nem javult, és továbbra is az USA szintjének a töredéke.
d) A Szovjetunió végig gabonaexportőr, ebből finanszírozták a nehézipari fejlesztéséket.
e) Az agrárszektorra jellemző a termés negyedét elérő pazarlás.
6. Mi nem volt a szovjet gazdaság hosszú távon kiderülő, gyenge pontja?
a) A piacot kizáró, termelésre fókuszáló tervutasításos rendszer eleve elhibázott.
b) Hosszú távon kifogyott a nyersanyagtartalék egy része (pl. a szén).
c) A Nyugathoz képest rendkívül gyenge termelékenység.
d) A fogyasztói kereslet nem ösztönzött, hiszen személyes fogyasztás alig volt.
e) A hadikiadások hatalmas, a GDP13%-át kitevő aránya.
7. Mi nem jellemezte Gorbacsov reformpolitikáját?
a) 1987-ben indult a peresztrojka, az átalakítás gazdasági programja.
b) Gazdasági eredményeket hozott, a gazdasági lejtmenet megállt.
c) Csökkentette az ország nemzetközi terheit és fegyverkezési kiadásait.
d) 1986-ban indult a glasznyoszty, a szabad nyilvánosság programja.
e) Harcot hirdetette a korrupció, a bürokrácia és a laza munkafegyelem ellen.
8. Melyik állítás téves Köztes-Európáról közvetlenül a II. világháború után?
a) Az újjáépítés a fogyasztás visszafogása, minimalizálása révén történt.
b) A térség három állama háborús jóvátételt fizetett.
c) A Molotov-terv révén némi segítséget kaptak a Szovjetuniótól.
d) Mindenhol 2-3 éves újjáépítési terveket fogadtak el és követtek.
e) 1945-ben a régió minden államában kiépült az államszocializmus.
9. Az alábbi országok közül válassza ki azokat, amelyek Moszkvában aláírták a KGST alapító okiratát.
a) Szovjetunió
b) NDK
c) Albánia
d) Lengyelország
e) Vietnám
f) Románia
g) Magyarország
h) Jugoszlávia
i) Kuba
j) Csehszlovákia
k) Bulgária
10. A köztes-európai sztálinista gazdaságpolitikáról melyik információ téves?
a) Fő célja az ipari termelés drasztikus mennyiségi növelése.
b) Nyersanyag és energiahordozók terén egyoldalú függésbe kerültek a Szovjetuniótól.
c) A mezőgazdaságot ebben az időszakban még nem kollektivizálták.
d) Autarkiára törekedtek, csak a szükséges import fedezésére exportáltak.
e) A beruházások mintegy fele a nehéziparra jutott.
11. Mi nem jellemezte a KGST első korszakát?
a) Tagjai multilaterális alapon kereskedtek egymással.
b) Jelentése: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa.
c) A Szovjetunió ezáltal még inkább függő helyzetbe hozta a csatlósait.
d) Mindegyik tagországnak ugyanolyan volt az iparszerkezete, a gazdaságpolitikája.
e) A térség országainak a Szovjetunió lett a kiemelkedően legfontosabb kereskedelmi partnere.
12. Az alább felsorolt 6 szocialista ország közül jelölje meg azt a hármat, amelynek - véleménye szerint - az 1950-es évek elején a legnagyobb arányú volt az összes külkereskedelmi forgalmában a tőkés országok részesedése!
a) Albánia
b) Bulgária
c) Csehszlovákia
d) Lengyelország
e) Magyarország
f) Románia
13. Melyik állítás téves a posztsztálini államszocializmus gazdaságáról 1973-ig?
a) A számítástechnikával, annak fejlesztésével, alkalmazásával alig foglalkoztak.
b) A sztálini korszaktól eltérően belekezdtek az infrastruktúra komoly fejlesztésébe.
c) A térség ipari termékei előállításához fajlagosan háromszor annyi energiát, nyersanyagot használt fel, mint Nyugat-Európa.
d) A blokkban fejlettnek számító országok munkatermelékenysége a nyugat-európai szint felét sem érték el.
e) A telefonhálózatot elhanyagolták, negyedannyi telefonvonal jut 100 lakosra, mint Nyugat-Európában.
14. Mi nem igaz a posztsztálini államszocializmusban a fogyasztásról?
a) A kulturális fogyasztás terén a térség mutatói kedvezőbbek voltak a Nyugatnál.
b) A 60-as, 70-es években intenzív fogyasztásnövekedés.
c) Javult a lakásellátottság, de a lakások minősége, felszereltsége meg sem közelítette a nyugati szinten.
d) A tömegek számára elérhetővé váltak a tartós fogyasztási cikkek, és megszerzésükért kevesebbet kellett dolgozni, mint Nyugaton.
e) Nyugati fogyasztási minták átvétele.
15. Melyik elmélet nem létezik a szocialista országok jóléti államiságáról?
a) Szelényi Iván: antiszociális szociálpolitika volt.
b) Fehér Ferenc: hiányoztak a valódi szociális jogosultságok, a juttatásokat kegyként és nem jogként adták.
c) Szamuely László: minden elsődleges állami elosztás volt, nem volt igazi redisztribúció.
d) Kornai János: a hiánygazdaság miatt nem lehet jóléti államiságról beszélni.
e) Ferge Zsuzsa: közelítettek a skandináv szociáldemokrata modellhez, de hierarchikus és diktatorikus körülmények között.
16. Mi nem volt jellemző a KGST második korszakára?
a) A kereskedelmi kapcsolatok a szervezeten belül multilaterálissá alakultak át.
b) Hruscsov bevezette a termelési munkamegosztást a KGST-n belül.
c) A világpiaci árakat alkalmazták orientációs árként.
d) Minden ország bizonyos termékekre, gépekre specializálódott, bizonyos iparcikkek gyártásáról pedig lemondott.
e) Korlátozottan, de dinamizálódott a nyugati országokkal a külkereskedelem.
17. Miért nem tudott alkalmazkodni Köztes-Európa az olajválság utáni kihívásokhoz? Melyik a hibás válasz?
a) Vezető iparágaik elavulttá váltak.
b) A világpiacon alig néhány termékük volt csak versenyképes.
c) A munkatermelékenység messze lemaradt a nyugati szinttől.
d) Hiányzott a piaci mechanizmus gyors reagálása, bürokratikus, lassú döntések a gazdaságban.
e) Túl sokat fordítottak szociális kiadásokra, túlméretezett a szocialista jóléti szféra.
18. Felsoroljuk a két nagy európai integrációs tömb (a KGST és a Közös Piac) működésére vonatkozó alapelveket. Válassza ki azokat, amelyek Ön szerint a KGST-re (KG) illetve amelyek a Közös Piacra (KP) jellemzőek.

a) nem vált nemzetek feletti szupranacionális intézménnyé

b) az alapító tagállamok között nem volt lényeges fejlettségbeli különbség

c) mindegyik tagállam egy-egy szavazattal rendelkezett

d) a szervezeten belül deklaráltan is létrejött a vámunió

e) kerülték a tagállamok közötti konfliktusok nyílt tárgyalását

f) a szakosodás, a kooperáció a tagállamok közötti együttműködés alapvető formájává vált

19. Az alábbi feladatban arról talál állításokat, hogyan reagált 1973 után a tőkés és a szocialista gazdaság az első olajáremelésre. Válassza ki a világgazdasági válságra adott jellegzetes piacgazdasági és a szocialista tervgazdasági válaszokat.

a) piacgazdasági reagálás, b) tervgazdasági reagálás

Jellegzetes reagálások:

1. a növekedési ütem lényegében változatlan maradt
2. a munkanélküliség emelkedett
3. stagfláció lépett fel
4. az árak alig emelkedtek
5. a gazdaság szerkezete lényegében mozdulatlan maradt
6. a növekedési ütem lényegesen csökkent
7. megkezdődött a reprivatizáció
8. a reálbér és reáljövedelem nem csökken
9. az állam megkezdi a szociális juttatások leépítését
10. az állam nem engedi, hogy a vállalatok csődbe menjenek

20. Párosítsa az alábbi kategóriákat és azok definícióit!

Kategóriák:

a) bukaresti árelv
b) stagfláció
c) cserearány
d) kúszó áremelkedés
e) petrodollár

Definíciók:

1. az olajválság után az olajexportáló államok extra bevétele
2. egy számjegyű áremelés
3. nulla növekedéssel párosuló infláció
4. csúszó átlagolás: a szocialista országok közötti árszámítási mód
5. egy adott ország export- és importárainak árszínvonal-változását kifejező mutató

21. Melyik nem a köztes-európai átalakulás forgatókönyve?
a) Konszolidációs szcenárió.
b) Victimizációs.
c) Európaizációs.
d) Latin-amerikanizációs.
e) Csipkerózsika-forgatókönyv.
22. Melyik szerző nem írt a demokratikus átmenetelméletekről?
a) Offe
b) Dahrendorf
c) Rostow
d) Huntington
e) Lipset
23. Melyik a hamis állítás a köztes-európai átmenet mérlegéről?
a) A külföldi befektetések elsősorban a közép-európai országokba irányultak.
b) 1993/94 után növekedni kezdtek a régió gazdaságai, nőtt a nemzeti jövedelem.
c) A rendszerváltások után a bérek mindenhol csökkentek, visszaesett a termelés.
d) Sokkterápiája után Lengyelország növekedett a 90-es években a leglassabban.
e) A rendszerváltozás után átlagosan 25%-os gazdasági visszaesést szenvedtek el a régió államai.