KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: I. modul: Bevezetés. Európa gazdasága a 19. században

2. lecke: Európa 19. századi gazdaságtörténete

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 25-63. o.

Összefoglalás: Az Angliából elinduló iparosodás vagy ipari forradalom fokozatosan átrajzolta Európa arculatát, északnyugatról délkeletre lassan elterjedt a modernizáció. A fejezet Nyugat-Európára összpontosítva áttekinti ennek részfolyamatait: az agrárfejlődést, a népességrobbanást, a modern ipar angliai kialakulásának lépéseit, az első és a második ipari forradalom jellemzőit, technológiai áttöréseit, a közlekedés forradalmát (főleg a vasútépítéseket), a gazdasági növekedés adatait, a (főként a nemzetközi) kereskedelemben bekövetkezett változásokat, nemzetközi gazdasági kapcsolatok intézményesülését, valamint kitér az állam gazdasági beavatkozásának kérdéskörére.

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el a tankönyv 3. részének első és második fejezetét. Tisztázza az összefüggést az agrárfejlődés, az iparosodás és a népességrobbanás között!Ennek a pontnak a tanulmányozása abban az esetben tekinthető eredményesnek, ha Ön megérti, hogy az ipar és a mezőgazdaság között milyen szoros kapcsolat állt fenn az ipari forradalom kibontakozásakor.
Tanulmányozza a 33. oldalon található táblázatot és gondolja át az iparosodás versus ipari forradalom vitáját!Akkor léphet tovább, ha megértette, hogy mindkét kifejezés használata indokolt lehet, és érvelni tud a két értelmezés mellett.
Tanulmányozza a 3. fejezetet a gazdasági, ipari fejlődés döntő tényezőiről! Elevenítse fel az ipari forradalommal kapcsolatos eddigi ismereteit!Ebben az esetben világos lesz Ön előtt, hogy melyek voltak az iparosodás két hullámának kulcságazatai, technológiai innovációi.
Alaposan jegyezze meg a közlekedés területén bekövetkezett újításokat, fejleményeket, hiszen azok kulcsfontosságúak voltak a gazdaság fejlődésében!Fel kell ismernie a vasút jelentőségét és gazdaságfejlődésre gyakorolt rendkívül sokrétű hatását.
Olvassa fel figyelmesen a pénzügyi rendszerről szóló 4. fejezetet!Meg kell értenie, hogy a modern bankrendszer kifejlődése szükséges háttérfeltétele volt a 19. századi iparosodásnak.
Elemezze Európa 19. századi gazdasági növekedését összefoglaló táblázatokat a 48-51. oldalakon!Akkor abszolválta a feladatot, ha több következtetést is képes levonni az adatokból, például a nyugat-európai nagyhatalmak gazdasági erőviszonyainak szempontjából.
Nézze át a korszak nemzetközi kereskedelmi trendjeit, és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intézményesülésének elemeit!Ismerje fel a kereskedelmi kapcsolatok Nyugat-Európa-központúságát, a szabadkereskedelmi rendszer és a protekcionizmus pulzálását.
Olvassa el a 8. fejezetet az állam gazdasági beavatkozásának fejlődési stációiról!Meg kell értenie, hogy az éjjeliőr állam liberális modellje a valóságban sosem működött tisztán, és az állam fokozatosan felvállalt bizonyos gazdasági, szociális szerepeket.
Önellenőrző tesztek
1. Melyik tényező nem járult hozzá az angol mezőgazdaság 18. század végi átalakulásához?
a) Az agrárárak a napóleoni háborúk miatt tartósan alacsonyak maradtak.
b) Új művelési eljárások bevezetése (vetésforgó).
c) Eszközinnováció (pl. vaseke).
d) Új növények termesztése.
e) Istállózó állattenyésztés elterjedése.
2. Hogyan nem inspirálta az agrárfejlődés az iparosodást a 19. század eleji Angliában?
a) Az agrártermelékenység munkaerőt szabadított fel az iparnak.
b) Az agrárjövedelmek növekedése fokozta az iparcikkek iránti keresletet.
c) Az agrárfejlődés dinamizálta a textilipart.
d) Az iparosodáshoz szükséges tőke főleg a mezőgazdaságból származott.
e) Az agrártermelés növekedése ellátta az iparban dolgozókat is.
3. Európa 19. századi népességnövekedéséről melyik állítás téves?
a) A kontinens a demográfiai átmenet modelljének második szakaszába lépett.
b) 1800-hoz képest a század végére Európa népessége több mint megháromszorozódott.
c) Európa népesség kibocsátó, a hosszú 19. században 60 millió ember hagyta el a kontinenst.
d) A születéskor várható élettartam érdemben nem növekedett a 19. században.
e) Malthus elméletét a népesedés törvényéről az európai demográfiai folyamatok megcáfolták.
4. Mi nem jellemzi a modern ipar 18-19. századi kialakulását?
a) Gépek széles körű használata.
b) Új, élettelen energiaforrások használata.
c) Munkamegosztás.
d) Természetben elő nem forduló anyagokat még nem használtak.
e) Fűtőanyagként szenet használnak a fa, a faszén helyett.
5. Melyik technikai újítás, felfedezés nem az első ipari forradalom idején történt?
a) Kay vetélő.
b) Darby koksz.
c) Watt gőzgép.
d) Jenny fonógép.
e) Siemens-Martin eljárás.
6. A második iparosodási hullámról az egyik állítás téves. Melyik az?
a) Az európai textilipar, pamutipar válságba került, hanyatlani kezdett.
b) Európa iparának máig érvényes területi szerkezete, térképe 1870-re kialakult.
c) A nagyobb cégeket részvénytársasági formában működtették.
d) Ekkor vált a gőzgép univerzálisan használttá.
e) Elkezdtek működni az első villamos erőművek.
7. A közlekedés fejlődésével kapcsolatban melyik állítás hamis?
a) A vízi közlekedés modernizációja a folyószabályozásokkal, csatornaépítésekkel kezdődött.
b) Az első vasútvonal Angliában Liverpool és Manchester között épült meg.
c) A vasút új közlekedési csomópontokat, városokat eredményezett, felgyorsította az urbanizációt.
d) A gőzhajók a 19. század végén kezdték kiszorítani a vitorlásokat a tengeri kereskedelemből.
e) 1910-re az európai vasútvonalak hossza megközelítette a 400 ezer km-t.
8. Európa 19. századi gazdasági növekedéséről melyik állítás téves?
a) Egy főre esően Európa a században évi átlagosan 1%-os növekedést produkált.
b) 1873-1914 között a német gazdaság növekedési üteme lehagyta az angolét, a franciáét.
c) Anglia 1873 után elveszítette korábbi előnyét, elkezdődött a relatív hanyatlása.
d) 1873-1896 között, a "nagy válság" után a növekedési ütem megnőtt Európában.
e) 1860-1910 között két skandináv állam, Dánia és Svédország gazdasága nőtt legintenzívebben.
9. A nemzetközi kereskedelemre vonatkozó egyik állítás hamis. Melyik?
a) A világkereskedelem főszereplője Európa, azon belül Anglia.
b) Nyugat-Európa főként iparcikkeket exportált és nyersanyagot, élelmiszert importált.
c) A cserearány-változások trendszerűen az agrártermékeket exportáló országoknak kedveztek.
d) A tőkekivitelben végig Anglia játszotta a vezető szerepet.
e) A világkereskedelem volumene a 19. közepén évtizedenként bő másfélszeresére nőtt.
10. Melyik megállapítás téves a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intézményesüléséről?
a) A szabadkereskedelem elméletének kidolgozói Alexander Hamilton, Friedrich List.
b) Az I. világháború előtt mintegy 200, főként gazdasági profilú nemzetközi szervezet működött.
c) 1860-ban brit-francia szerződéssel kezdődött a szabadkereskedelmi rendszer áttörése.
d) Az 1873-as válság után a protekcionizmus ismét előretört.
e) A nemzetközi aranyalapú valutarendszer kulcsvalutája az angol fontsterling.
11.Melyik nem volt az ipari munkásság mozgalma?
a) Taylorizmus.
b) Szocializmus.
c) Luddizmus.
d) Chartizmus.
e) Szakszervezetek.