KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: III. modul

9. lecke: Nyugat-Európa újjáépítése 1945 után

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 217-227. o.

Összefoglalás: A II. világháború gazdasági következményei az elsőnél is súlyosabbak voltak, Európa szinte kilátástalan gazdasági helyzetbe került, külső segítség nélkül esélye sem nyílt a gyors talpra állásnak. Nyugat-Európa gazdasági újjáépítése az USA segítségével történt. A Marshall-terv 1948-1952 között nagy sikerrel ment végbe, a világtörténelem legnagyobb pénzügyi segélyét a nyugat-európai államok hatékonyan használták fel, miközben szorosabb gazdasági együttműködésük is elkezdődött.

TevékenységekKövetelmények
Vegye végig a világháború gazdasági következményeit. Fordítson különös figyelmet az inflációs és egyéb pénzügyi problémák tanulmányozására!A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha belátja, hogy külső segítség nélkül Európa újjáépítése hosszú ideig elhúzódott volna.
Tanulmányozza a főbb nyugati államok háború utáni gazdasági helyzetét!Látnia kell, hogy még a győztes nyugat-európai országok is súlyos gazdasági problémákkal küszködtek.
Olvassa el a Marshall-tervről szóló alfejezetet anyagát, tanulmányozza a 225-226. oldalakon lévő táblázatok adatait!A leckét akkor értette meg, ha képes értelmezni a Marshall-terv születési körülményeit, a céljait, mennyiségét, és elemezni a következményeit.
Vizsgálja meg az európai integráció kezdeti lépéseit, a Montánunió létrejöttét!Ezt a leckét akkor abszolválta, ha megérti, milyen okokból kezdtek el közeledni egymáshoz a nyugat-európai államok, és tankönyv nélkül fel tudja sorolni az integráció kezdő lépéseit,e eseményeit.
Önellenőrző tesztek
1. A II. világháború gazdasági következményeiről szóló állítások közül melyik a téves?
a) A háború után európai győztesek és vesztesek egyaránt súlyos gazdasági helyzetben voltak.
b) Nagyobb volt az anyagi pusztítás, mint az I. világháború idején.
c) 1945-re a háború előtti szinthez képest a GDP 25%-kal csökkent Európában.
d) Mindenhol elszabadult az infláció.
e) 1945-re minden európai államban csökkent az össztermelés 1938-hoz képest.
2. Melyik állítás hamis a II. világháború utáni inflációról?
a) Egyik fő oka, hogy az újjáépítést pénzkibocsátással finanszírozták.
b) Angliában volt a legenyhébb, mivel az újjáépítést kölcsönökből próbálták megoldani.
c) A vesztes országok zömében hiperinfláció alakult ki.
d) A legnagyobb infláció (a világtörténelem máig legnagyobb inflációja) Németországot sújtotta.
e) Kezelésének eszköze voltak: bérek befagyasztása, árellenőrzés, deflációs politika, pénzcsere.
3. Melyik állítás hamis a II. világháború utáni Anglia és Franciaország helyzetéről?
a) A brit Munkáspárt nagyszabású szociális reformokat vezetett be.
b) Franciaországban az ipar ötödét államosították.
c) A franciák és a britek a németországi megszállási zónáikból természetbeni jóvátételként komplett gyárakat, üzemeket szereltek le és szállítottak haza.
d) Angliában 3 milliárd fontot tett ki a külföldi adósságállomány.
e) Franciaországban tervezési csúcsminisztérium irányította az újjáépítést.
4. Hol csökkent a leginkább az össztermelés 1945-ben a háború előtthöz képest?
a) Franciaország
b) Norvégia
c) Németország
d) Szovjetunió
e) Egyesült Királyság
5. Mi nem volt igaz az USA gazdasági helyzetére közvetlenül 1945 után?
a) A többi győztes a kölcsönbérleti szerződésekkel eladósodott neki.
b) Gazdasági fejlődése hadiipari alapú, extenzív, míg munkatermelékenysége nem érte el a nyugat-európai szintet.
c) Vele szemben minden európai állam jelenős kereskedelmi deficitet halmozott fel.
d) Egy főre eső GDP-je 1938-1945 között 50%-kal emelkedett.
e) A dollár a világ legerősebb valutája lett.
6. Melyik állítás téves Németország gazdaságáról a világháborút követő években?
a) Az európai újjáépítés kulcsa a német gazdaság helyreállítása volt.
b) Területének 40%-át elcsatolták, ami súlyos gazdasági veszteséget is jelentett.
c) 20 millió dollár jóvátételt kellett fizetnie.
d) Trizóniában a hiperinflációt pénzreformmal tudták leküzdeni.
e) Az USA 1945-ig Németország gazdasági visszafejlesztését tervezte.
7. A Marshall-terv résztvevői köréről melyik állítás téves?
a) 17 állam részesült a programból.
b) A szovjeteket és az általa megszállt közép-kelet-európai államokat nem hívták meg a programba.
c) Európa nyugati feléből egyedül Spanyolország maradt ki a diktatúrája miatt.
d) Háborús győztesek, vesztesek és semlegesek egyaránt részt vehettek benne.
e) Egyetlen kommunista államként Jugoszlávia is kapott a segélyből.
8. Mi nem szerepelt a Marshall-terv céljai között?
a) Európa 1952-re váljon önfenntartóvá.
b) Infláció leküzdése, pénzügyi stabilitás.
c) Termelékenységnövelés.
d) Infrastruktúra újjáépítése, megújítása.
e) Az európai államok legyenek önellátóak, ne szoruljanak importra.
9. A Marshall-terv eredményeiről szóló állítások közül melyik a hamis?
a) Hozzásegített a nyugat-európai együttműködés kialakulásához.
b) Önmagában kevés lett volna, de lendületet adott, katalizálta a nyugat-európai újjáépítést.
c) Nyugat-Európa ipara 30%-os termelésnövekedést ért el a program végére.
d) Az USA gazdaságilag rosszul járt a programmal, mivel azután kiszorult az európai piacokról, de a hidegháborús szövetséges talpra állítása politikailag megérte.
e) Teljesen helyreállították a közlekedési infrastruktúrát.
10. Melyik nemzetközi szerveződés nem a Marshall-terv időszakában jött létre?
a) Montánunió.
b) EFTA.
c) Gazdasági Együttműködés Igazgatósága.
d) Európa Tanács.
e) Benelux Unió.
11. A Montánunió létrejöttéről melyik az igaz állítás?
a) Irányító, szupranacionális szerve a Főhatóság.
b) Tagállamai rövidesen létrehozták az Európai Védelmi Közösséget.
c) Hét ország vett benne részt (Franciaország, NSZK, Anglia, Olaszország és a Benelux hármak).
d) Az államok érdekeit képviselő fő szerve az Európa Tanács.
e) Német javaslatra a szén- és acélipari integrációra vonatkozott.