KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: IV. modul

12. lecke: A Szovjetunió gazdaságtörténete 1945 után

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 260-273. o.

Összefoglalás: A Szovjetunió jól tagolható szakaszokban a világháború utáni újjáépítéstől négy lépcsőben (Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev, Gorbacsov) eljutott fejlődésének zenitjére a 70-es évek elején, majd onnan a gazdasági-társadalmi struktúra alapvető problémái, elhibázottsága miatt a végső válságig, az ország és a szovjet berendezkedés összeomlásáig.

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el a tankönyvnek a sztálini éráról szóló részeit!A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes felsorolni a szovjet gazdaságpolitika régi-új elemeit.
Tanulmányozza a Hruscsov-korszak reformjait, fordítson különös figyelmet arra , hogy milyen változások következtek be a gazdaságban és milyen eredménnyel!A tananyagot akkor sajátította el, ha átlátja a Hruscsov-éra ellentmondásait, a sikert gátló tényezőket.
Ismerkedjen meg a Brezsnyev-korszak gazdasági folyamataival, összpontosítson a 268. oldalon lévő táblázatok adataira!Látnia kell, hogy milyen alapvető problémák ásták alá az ország, a szovjet típusú rendszer gazdasági teljesítőképességét, ami a korszak második felétől egyre látványosabban jelentkeztek.
Vizsgálja meg a gorbacsovi időszak reformkísérleteit, és nézze végig azokat a feltételeket, amelyek közrejátszottak a Szovjetunió összeomlásában!Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes az- elkésett - peresztrojka céljait, és a kudarcának összetevőit tankönyv nélkül felsorolni illetve leírni.
Gyűjtse össze azokat a tényezőket, amelyek összességében a szovjet típusú rendszer gazdaságára jellemzőek voltak!Akkor végzett a leckével, ha a szovjet gazdasági rendszer működését megértette, átlátta.
Önellenőrző tesztek
1. Mi nem volt jellemző a Szovjetunió gazdaságára közvetlenül a II. világháború után?
a) A Szovjetunió szenvedte el a háborúban részt vevők közül a legnagyobb anyagi veszteséget.
b) Az ország jelentős területgyarapodást ért el.
c) Az ipar területi szerkezete a háború alatt kényszerűen átalakult.
d) Az agrártermelés 1945-re jelentősen megnőtt a háború előtthöz képest.
e) 1941-1945 között totális hadigazdaságként működött.
2. A Szovjetunió újjáépítéséről szóló állítások közül melyik a hamis?
a) A vesztes államokban lévő német tulajdon szovjet tulajdonba került.
b) A vesztes államok az I. világháborútól eltérően nem fizettek jóvátételt, ilyet a Szovjetunió sem kapott.
c) A munkaerőhiányt a hadifoglyok kényszermunkájával pótolták.
d) A nukleáris fegyverkezéssel a hadiipari kiadások 1945 után is magasak maradtak.
e) A IV. ötéves terv (1946-1950) az újjáépítés terve volt.
3. Mi nem igaz a hruscsovizmus céljairól, eszközeiről?
a) Egy ötéves és egy hétéves gazdasági terv keretében zajlottak a gazdasági folyamatok.
b) Célja a jóléti kommunizmus megvalósítása.
c) Meghirdette, hogy az ezredfordulóra a szovjet gazdaság utoléri az amerikait.
d) Rugalmasabb, decentralizáltabb gazdaságirányítás.
e) Reformjait Hruscsov felülről, központi irányítással próbálta megvalósítani.
4. Melyik állítás téves a Hruscsov-korszakról?
a) Iparszerű lakásépítési program, lakótelepi hruscsobák.
b) Javult a szociális ellátások szintje.
c) Radikálisan új gazdasági struktúrát alakított ki, szakított a sztálini rendszerrel.
d) A Szovjetunió történetében ekkor nőtt a leginkább  lakosság életszínvonala.
e) Űrkutatásban, rakétafejlesztésben sikerrel rivalizált az USA-val.
5. A Hruscsov-éra agrármodernizálási kísérletéről melyik a hamis állítás?
a) Növelték a mezőgazdaságra fordított kiadásokat, az agrárberuházásokat.
b) Kulcseleme volt a szűzföldek feltörésének programja.
c) Intenzív fejlesztés, a szovjet agrártermelékenység megközelítette az amerikai szintet.
d) A parasztság életszínvonala jelentősen növekedett.
e) A háztáji gazdaságok jóval hatékonyabbak volt a szövetkezeteknél.
6. Mi az a Brezsnyev-doktrína?
a) Az olaj árát a Szovjetunió a blokkon belül alacsonyan tartja, nem igazítja a világpiaci árakhoz.
b) A Szovjetunió katonailag is beavatkozhat a többi szocialista ország belügyeibe.
c) A "piacszocializmus" gazdasági reformja.
d) A nyersanyagexportért beszerzett nyugati technológiára építő új gazdaságpolitika.
e) A magyarországi és csehszlovákiai tapasztalatok után a szovjet gazdaságreformok leállítása.
7. Mi nem volt jellemző a Brezsnyev-éra első éveire?
a) Növelték a termelékenységet, amin látványos gazdasági fejlődés alapult.
b) A központi tervezés "piacosítása", gazdasági decentralizálás.
c) Bizonyos vállalati önállóság, önigazgatás bevezetése.
d) A fogyasztási cikkek termelésének felfuttatása.
e) Nyugati technológiákat importáltak és honosítottak meg.
8. Mi nem jellemezte a Brezsnyev-korszak második felét?
a) A növekedési ráta csökkenő tendenciát mutatott.
b) Nem történt meg az olajválság után a Nyugathoz hasonló modernizációs struktúraváltás.
c) Érdemben csak a hadiipart és a nehézipart fejlesztették.
d) Visszatértek a bürokratikus, merev tervutasításos rendszerhez.
e) Az életszínvonal-növelő politika miatt a fogyasztói kereslet ösztönözte a gazdasági növekedést.
9. Mi nem volt a szovjet gazdaság gyenge pontja?
a) Érdemben csak a hadiipart és a nehézipart fejlesztették.
b) Kimaradt a telekommunikációs, informatikai, számítástechnikai forradalomból.
c) A munkakultúra, a munkaszervezettség, a munkaerő képzettsége terén nem volt lemaradás.
d) A veszteséges vállalatokat az állam fenntartotta, finanszírozta.
e) Energia- és nyersanyagpazarlás.
10. Milyen szociális tényező, eredményt nem jellemezte a brezsnyevi Szovjetuniót?
a) Az egészségügyre egyre többet költöttek, fejlesztették az alapstruktúrát.
b) A lakosok összjövedelmük tizedét kultúrára költötték.
c) Lelassult a társadalmi mobilitás.
d) A nyugdíjkorhatár rendkívül alacsony volt (férfiaknál 60, nőknél 55 év).
e) A fizetések, személyi jövedelmek között nem voltak nagy különbségek.
11. Mi nem jellemezte Gorbacsov peresztrojkáját?
a) Engedélyezte a magánvállalkozást, a magántulajdont a nagyvállalati szektorban is.
b) Átalakította a gazdaságirányítás rendszerét.
c) Gazdasági reformját a piaci ösztönzők bevezetésére alapozta.
d) Nagyobb önállóságot adtak a vállalatoknak.
e) Megpróbálták bevezetni a munkás-önigazgatást a gyárakban.
12. Milyen következménnyel nem járt Gorbacsov reformprogramja?
a) Néhány korlátozott reformot tudott csak bevezetni.
b) A reformok csak 2-3 évig kaptak társadalmi támogatottságot.
c) A szovjet gazdaság nem teljesített jobban, továbbra is stagnált.
d) Állandósultak a sztrájkok, az antikommunista és nacionalista demonstrációk.
e) 1991 nyarán az ortodox kommunisták államcsínnyel megbuktatták Gorbacsovot.