KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: I. modul: Bevezetés. Európa gazdasága a 19. században

4. lecke: Gazdasági integráció a Habsburg-birodalomban

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 109-125. o.

Összefoglalás: A Ausztriába és Csehországban a 19. század első felében elindult a modernizáció, Magyarországon a Kiegyezést követően kezdődött el a dinamikus iparosodás. A korszak végére a Monarchia nyugati fele még mindig fejlettebb volt (megközelítve a nyugat-európai szintet), de Magyarország is lendületes fejlődést, gazdasági előrehaladást mutatott fel (a mezőgazdaságra, malomiparra, nehéziparra támaszkodva), részben a dualista államon belüli kölcsönösen előnyös munkamegosztáson, integrációs karakterű gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően.

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el a leckét és alaposan tanulmányozza át a táblázatokat!Érzékelnie kell, hogy a birodalom nyugati és keleti fele honnan és hová jutott el a 19. század első, illetve második felében.
Tekintse át az 1860-as évektől kezdődő gazdasági nekilendülés különböző szegmenseit, vezető ágazatait!A fejlemények lényegét akkor értette meg, ha át tudja látni, hogy az állam nyugati és keleti felén mely ágazatok játszották a kulcsszerepet.
Vizsgálja meg a 122-123. oldalakon található táblázatokat!Akkor értette meg a probléma lényegét, ha átlátja az elért fejlődés mértékét és egyenetlenségeit. Ne feledje, hogy Magyarország a dualizmus végén is alapvetően inkább agrár ország volt.
A 124-125. oldalon található táblázatok adatai alapján vizsgálja meg Köztes-Európa és a Balkán gazdasági teljesítményét!A leckét akkor értette meg, ha képes felismerni a két régiónak a Nyugattól való lemaradását és annak összefüggéseit, a köztük lévő különbségeket.
Önellenőrző tesztek
1. Köztes-Európa lemaradása a 18. század végéig milyen tényezőben nem volt mérhető?
a) Második jobbágyság, feudalisztikus társadalmak.
b) Még nincs agrárforradalom.
c) Hiányzó, vagy alig megjelenő előiparosodás.
d) Nincs "kulturális" forradalom, a parasztság 90%-a analfabéta.
e) Dinamikus népességnövekedés, demográfiai robbanás.
2. A 19. század első felének gazdasági folyamatairól melyik állítás téves?
a) Ausztria szinte kizárólag nyersterméket, agrárcikkeket importált Magyarországról.
b) Összességében növekedett a birodalom gazdasági lemaradása a Nyugattól.
c) A gépesítés még a birodalom nyugati felében is lassan bontakozott ki.
d) Ausztriában és Csehországban a textilipar és a nehézipar a vezető iparágak.
e) A birodalom ipari termelésének harmadát Magyarország adta.
3. Magyarország 1860 utáni iparfejlődéséről melyik a téves állítás?
a) A magyarországi vezető ipari ágazatok a malomipar, a vasútépítés és a gépipar.
b) A magyar kivitelben az iparcikkek aránya nem került 10% fölé.
c) A magyarországi beruházások forrásaiból 1870-1910 között a külföldi tőke részaránya 60-ról 25%-ra csökkent.
d) A cukoripar a Monarchia egyik vezető exportágazata volt.
e) Mintegy ezer új gyárat alapítottak állami segítséggel.
4. A Monarchia mezőgazdaságáról melyik a hamis állítás?
a) A mezőgazdaság végig exportorientált volt.
b) A magyar agrártermelés 1867-1914 között évente 2%-kal nőtt.
c) A mezőgazdaságra Ausztriában, Csehországban és Magyarországon is erős élelmiszeripar épült.
d) A gépesítés szintje utolérte a nyugat-európai átlagot.
e) A magyar exportbúza 2/3-a búzalisztként feldolgozva került kivitelre.
5. A Monarchia kori Magyarország külkereskedelméről melyik állítás téves?
a) A magyar külkereskedelem a korszakban végig passzívumot termelt.
b) A magyar agrárexport értéke 1850-1913 között 12-szeresére nőtt.
c) A 20. század elején az ipari export elérte az összkivitel 35-40%-át.
d) A magyar nemzeti jövedelem 30%-a az exportból származott.
e) Magyarország a világ egyik fő búza- és búzaliszt-exportőre.
6. A cseh iparról melyik a téves állítás?
a) Egyik fő ágazata a textilipar, Csehország a Monarchia ruházati ellátója.
b) Hatalmas gépgyára a pilseni Skoda.
c) Cukoripara kulcsfontosságú.
d) A söripar is vezető exportszektora.
e) Malomipara világszintű, Prága a világ egyik malomipari központja
7. A Monarchia társadalomszerkezeti változásairól az egyik állítás hamis. Melyik?
a) A hosszú 19 században a birodalom népessége megduplázódott.
b) A dzsentrik képviselték a protestáns etika szellemiségét, vállalkoztak, kereskedtek.
c) Budapest lakosságának a fele a 20. század elején ipari munkás.
d) Magyarországon 1900-ban a lakosság 15%-a tartozott a polgári, nem nemesi középrétegekhez.
e) Az átlagos élettartam növekedett, de 10 évvel elmaradt a Nyugat szintjétől.
8. Melyik cég nem létezett a dualista Magyarországon?
a) Globus Konzervgyár.
b) Rimamurányi Vasmű Rt.
c) Egyesült Izzólámpagyár.
d) Ganz Rt.
e) Magyar Államvasutak Gépgyára.
9. Melyik a téves állítás a Monarchia 1914-re elért gazdasági fejlettségéről?
a) Egy főre eső nemzeti jövedelemben Magyarország a Monarchia átlagát érte el.
b) Európa 5. ipari, gazdasági hatalma.
c) Ipari termelésének 30%-át az élelmiszeripar adta.
d) Magyarország agrár-ipari országgá vált.
e) Ipari termelésének 2/3-át Ausztria és Csehország állította elő.

10. Mikor (év) történtek az alábbi események?

10/1. Kettős vámrendszer
a) 1850
b) 1754
c) 1780
d) 1815
10/2. Vámunió
a) 1850
b) 1848
c) 1867
d) 1815
10/3. Az Osztrák-Magyar Bank megalapítása
a) 1867
b) 1892
c) 1850
d) 1878
10/4. A MÁVAG megalapítása
a) 1852
b) 1881
c) 1873
d) 1867
10/5. Az első ipartörvény elfogadása
a) 1868
b) 1881
c) 1873
d) 1890