KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: II. modul

5. lecke: a 20. század áttekintése, Európa gazdasága az I. világháború előtt és után

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 131-156. o.

Összefoglalás: A 20. században Európa gazdasága intenzívebben változott, illetve növekedett, mint korábban, sokat változott a társadalom (a foglalkozási szerkezet például) és az állam szerepe, ahogyan a technológia, az erőforrások felhasználása is. A 11. fejezet röviden ezeket a tényezőket tekinti át a század egészére vonatkozóan. A következő rész röviden összefoglalja a század első másfél évtizedének, a boldog békeidőknek a jellegzetességeit, majd az I. világháború gazdasági oldalát mutatja be. A lecke zárófejezete a világháború súlyos gazdasági következményeit (főként infláció, eladósodás, német jóvátétel), illetve 20-as évek gazdasági változásait tekinti át, különös tekintettel az új, dinamikus iparágakra.

TevékenységekKövetelmények
Vegye sorra a tankönyv 131-137.o. oldalán található szempontokat, ami alapján a kontinens 20. századát jellemeztük!A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes felsorolni a század egészén végigvonultatott összes elemet.
Gondolja végig az állam szerepének módosulásait!A tananyagot akkor sajátította el, ha képes a három állam-szerep értelmezésére.
Olvassa el a századfordulós helyzetképről szóló alfejezetet!Több érvet is fel kell tudnia sorolni, miért tekintették ezt az időszakot boldog aranykornak.
Tanulmányozza az I. világháborúval foglalkozó részt!A leckét akkor értette meg, ha képes értelmezni, miért a gazdasági erő döntötte el a világháború sorsát.
Elevenítse fel az inflációval kapcsolatos eddigi ismereteit!A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes definiálni az infláció fogalmát, megnevezni az I. világháború utáni pénzromlás okait. Az infláció egy idő után dezorganizálja a gazdaságot és elkerülhetetlenné teszi a stabilizáció megvalósítását.
Nézze át a német jóvátétel történetét!Jegyezze meg a történet egyes szakaszait és meg kell értenie a szereplők motivációit, és azt, ahogy a győztes antant, az USA, és a vesztes német állam gazdasága egymásra utalttá válik.
Tanulmányozza a 20-s évek második felének gazdasági trendjeit!A mezőgazdasági tananyagot akkor sajátította el, ha képes az agrárolló lényegének megértésére. Az ipar kapcsán pedig látnia kell, mely iparágak és miért kezdtek el hanyatlani, illetve felvirágozni.
Önellenőrző tesztek
1. Hogyan alakult Európa népessége a 20. században? Melyik téves állítás?
a) A kontinens népességaránya a világ egészéhez viszonyítva jelentősen csökkent.
b) Folytatódott a kivándorlás, Európa a század során végig népesség-kibocsátó.
c) A század elején az európaiak kisebb része városlakó, a század végén már 70%-uk.
d) A születési ráta hozzácsökkent a halálozási ráták szintjéhez.
e) Jelentősen nőtt az átlagos élettartam, Nyugat-Európában 80 évre.
2. A 20. század eleji Európának az államai foglalkozási szerkezet szerint. Melyik a helyes megállapítás?
a) Magyarország az agrár-ipari államok kategóriába tartozott.
b) Az ipari agrárállamok csoportját a mezőgazdaság túlsúlya jellemezte.
c) Nyugat-Európa mindegyik állama ipari állam volt már ekkoriban.
d) A köztes- és dél-európai félperiférián az országok ipari agrárállamok voltak.
e) Az ipar és a mezőgazdaság jelentőségének szempontjából az országok három csoportba bonthatóak.
3. A 20. századi gazdasági változásokról szóló egyik megállapítás téves. Melyik?
a) Nyugat-Európa fejlődésének egyik záloga végig a képzett munkaerő.
b) A világkereskedelem 1950 után gyorsabban nőtt, mint a gazdasági teljesítmények.
c) Az európai gazdaság a 20. század első felében gyorsabban nőtt, mint a második felében.
d) Nyugat-Európa a század végén a világ energiatermelésének bő tizedét adta.
e) Szinte permanens tudományos-technológiai forradalom zajlik.
4. Az állam szerepváltozásairól szóló állítások közül melyik a hamis?
a) A jóléti állam kiterjesztette a társadalombiztosítás rendszereit.
b) A szociális államok alkotmányaiban megjelennek a gazdasági és szociális jogok.
c) A század elején még az erősen korlátozott állam, a szerény redisztribúció jellemző.
d) A szociális állam a piaci kudarcok elhárítására avatkozott be a gazdaságba.
e) A szociálliberális jóléti modell visszatért a csekély állami részvételhez.
5. Az I. világháború gazdasági vonatkozásai közül melyik állítás téves?
a) Az antant a központi hatalmakhoz képest 2-3-szor többet költött a háborúra.
b) A két oldal gazdasági ereje 1916-ig még hasonló, 1917-től már nyomasztó az antant fölénye.
c) A hadigazdaságra először Anglia állt át a harcoló felek közül.
d) Háború célokra összesen 200 milliárd dollárt költöttek.
e) A háború a győztesek gazdaságát is súlyosan meggyengítette.
6. Melyik iparág nem fejlődött dinamikusan a 20-as években?
a) acélipar
b) műszáltermelés
c) rádióipar
d) villamosenergia-ipar
e) autóipar
7. A I. világháború követő inflációról melyik a téves állítás?
a) A legnagyobb hiperinflációt Magyarország szenvedte el.
b) Részben a háború alatti növekvő hadikiadások okozták.
c) Mindenhol növekedett az állami pénzkibocsátás, csökkent a pénz reálértéke.
d) A háború után sok helyen folytatódott a bankóprés.
e) Az infláció mértéke a győztes nyugat-európai államokban volt a legkisebb mértékű.
8. Az alábbiakban egymással kapcsolatos időpontokat, eseményeket sorolunk fel. Párosítsa az összetartozó jelenségeket.

a) 1924
b) 1925
c) 1929
d) 1922
e) 1923

1. A Young-terv
2. A Ruhr-vidék francia megszállása
3. Anglia visszatér az aranystandard rendszerhez
4. Dawes-terv
5. Elkezdődnek a BBC rádióadásai

9. Melyik állítás téves a Nyugatról a 20-as évek második felében?
a) A háborús túltermelés után a mezőgazdaságban súlyos krízis alakult ki.
b) A textilipar egésze, így a pamutipar és a műszáltermelés is erősen visszaesett.
c) Visszaállították az aranystandard alapú nemzetközi pénzügyi rendszert.
d) A világ pénzügyi központja már nem Anglia, hanem az USA.
e) A polgári életbe átültetett hadiágazati termékek új, dinamikus iparágakat teremtettek.
10. A német jóvátételről melyik a téves állítás?
a) A Young-terv 1929-ben még 9 milliárd fizetendő jóvátételt állapított meg.
b) Németország összesen 9 milliárd dollár jóvátételt fizetett ki.
c) Hitler 1934-ben egyoldalúan megtagadta a jóvátétel további fizetését.
d) A Dawes-terv 1924-ben véglegesen rendezte a jóvátétel évi összegét és a fizetés időtartamát.
e) Németország csak amerikai hitelek révén tudott talpra állni és fizetni a jóvátételt.
11. A két világháború közötti autóiparról melyik a téves állítás?
a) Európa négy vezető autógyártó állama: Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország.
b) Az autóipar kimagasló élenjárója a korszakban végig az Egyesült Államok.
c) Az autógyártás a feldolgozóipar legfőbb ágazatává vált.
d) Európa négy vezető autógyártó országa kevesebb, mint ötödannyi autót gyártott, mint az USA.
e) Európában az autóipar végig elaprózódott, nem mozdult el a méretgazdaságosság felé.
12. Nyugat-Európának a 20-as évek végére elért gazdasági teljesítményéről melyik a téves állítás?
a) Világkereskedelmi részesedése nem érte el az 1913-as szintet.
b) A gazdasági növekedés, lassú, kiegyensúlyozatlan és egyenlőtlen.
c) A tartós munkanélküliséget sikerült a minimális szintre visszaszorítani.
d) 1925-1929 között Nyugat-Európa 20%-kal növelte a termelését, ez a "csalfa jólét" időszaka.
e) 1913 és 1929 között a világ összipari teljesítményéből Anglia részesedése jelentősen csökkent.