KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: IV. modul

13. lecke: Köztes-Európa és a Balkán az államszocializmusban

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 274-293. o.

Összefoglalás: A kommunista hatalomátvételek után mindenhol erőltetett gazdaságfejlesztés kezdődött szovjet mintára, az erőforrásokat az ipar, azon belül is a nehézipar fejlesztésére fordították, emiatt a szolgáltatások, a mezőgazdaság és a lakosság életszínvonala nem fejlődött, sőt, a sztálinista ötéves tervek  súlyos aránytalanságok kialakulásához és az életszínvonal jelentős visszaeséséhez vezettek. Sztálin halála után a szocialista országokban megtörtént a politika és gazdaságpolitika részleges korrekciója, mindenütt előtérbe került a könnyűipar, élelmiszeripar, életszínvonal és mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése. A gazdaság külső és belső egyensúlyát a hitelekkel 1973 után csak átmenetileg lehetett helyreállítani. A helyzetet tovább nehezítette a növekedés extenzív forrásainak kimerülése, a KGST-szakosodás mozdulatlansága. A második olajárrobbanás után a 80-as években a szocialista világ súlyos hitelválságba került.

TevékenységekKövetelmények
Vesse össze a térségben lezajló államosításokat és a tervutasításos rendszereket az ugyanebben az időben végbement nyugat-európai államosításokkal és tervezéssel!Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes a kelet- és nyugat-európai államosítások és gazdaságtervezés különbségeit felismerni.
Olvassa el a tankönyvnek az államszocializmus kiépítéséről szóló részét!A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes felsorolni az új gazdaságpolitika legfontosabb "tételeit".
Vizsgálja és tanulja meg a szocialista tábor külkereskedelmi kapcsolatait, a KGST működését, elemezze a 280 és a 289. oldal táblázatait!A tananyagot akkor sajátította el, ha fel tudja sorolni a keleti blokk külkereskedelmének főbb jellemzőit, és azt, hogy idővel mennyiben változtak a külkereskedelmi relációik.
Olvassa el a fogyasztásorientált államszocializmus fejezetének anyagát!A leckét akkor értette meg, ha képes a értelmezni, miben változott a szocializmus modellje az 50-es évekhez képest, és milyen (időszakos) eredményeket hozott.
Vesse össze a nyugat-európai országok piacgazdaságainak az olajválságok után bekövetkező változásait Köztes-Európa mozdulatlan gazdaságaival!Tudnia kell kimutatni a piacgazdaság rugalmasságából adódó előnyöket és a szocialista tervgazdaság merevségéből adódó hátrányokat a külső feltételek gyökeres megváltozása esetén.
Gyűjtse össze azokat a tényezőket, amelyek gazdasági szempontból a szocializmus bukásához vezettek!Meg kell jegyeznie, miért nem tudott a térség gazdasága, alkalmazkodni, átalakulni.
Önellenőrző tesztek
1. Mi nem jellemezte Köztes-Európát közvetlenül a II. világháború után?
a) Arányát tekintve a térség háborús veszteségei a legkisebbek Európában.
b) A szovjetunió valósággal lerabolta a térség általa megszállt országait.
c) Az újjáépítés önerőből, szinte csak belső erőforrásokból történt.
d) A régió államai kimaradtak a Marshall-segélyből.
e) Mindenhol végrehajtottak valamilyen földreformot.
2. Melyik a hamis állítás az államszocializmus kiépítéséről Köztes-Európában
a) Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában 1945-ben megtörtént a szovjetizálás.
b) A kommunista pártot és az államot lényegében egyesítették.
c) Egyszemélyes vezetés, demokratikus centralizmus érvényesült.
d) Jugoszláviában hathatós szovjet segítséggel kerültek a kommunisták hatalomra.
e) Csehszlovákiában és Magyarországon voltak egyedül demokratikus választások 1945 után.
3. Az alábbi felsorolásból válassza ki azokat a feltételeket, amelyek jellemezték a magyar gazdaságot a kommunista hatalomátvétel idején!
a) Magyarország elmaradott agrárország, az egy főre jutó GDP tekintetében alig haladta meg a Szovjetunió 1920-as, 1930-as években mért teljesítményét.
b) A lakosság több mint a fele a mezőgazdasági szektorban dolgozott.
c) A gazdaság fejlesztése terén számítani lehetett a szocialista, mindenekelőtt szovjet hitelekre.
d) A nagyhatalmak II. világháború alatti együttműködését 1947 után a konfrontáció és a hidegháború váltotta fel, ezért Nyugattal a kereskedelmi kapcsolatok minimális szintre csökkentek.
e) A termelésben a mennyiségi szempontok abszolút elsőbbséget élveztek a minőségi, műszaki fejlesztési, termelékenységi követelményekkel szemben.
4. A köztes-európai sztálinista gazdaságpolitikáról melyik állítás hamis?
a) Lényege a gyorsított ütemű, importpótló iparosítás.
b) Minden ország az adottságaihoz igazodó iparszerkezetet épített ki.
c) Elhanyagolták a lakossági fogyasztást, a szolgáltatások és a mezőgazdaság szektorát.
d) Ipari termelésben 1949-re lehagyták a világháború előtti szintjüket.
e) Középpontjában a nehézipar és a hadiipar állt.
5. A köztes-európai sztálinista tervgazdaságokról mi a hamis információ?
a) 1947-1949 között teljes körűvé váltak az államosítások.
b) A szovjet típusú ötéves tervezésre először Jugoszlávia tért át.
c) A termelési költségek és eladási árak között megszűnt a kapcsolat.
d) Ez a tervgazdaság a lényegét tekintve hadigazdaság volt békeidőben.
e) Pozitív oldala az ipari ágazatok rugalmas együttműködése, kooperációja a tervteljesítéséért.
6. Mi nem volt jellemző a KGST első korszakára?
a) Nem volt szakosodás, mindenki mindent termelt.
b) A Szovjetunió 1949-ben politikai okokból hozta létre.
c) Több balkáni állam (pl. Albánia) szinte kizárólag csak szocialista országokkal kereskedett.
d) Magyarország és Jugoszlávia alapító tag volt.
e) Működése a szovjet gazdasági és politikai érdekeket szolgálta.
7. Mi nem volt jellemző a posztsztálini államszocializmusra 1973-ig?
a) Intenzív növekedés a korábbi expanzív helyett.
b) Fogyasztásorientáltabb, növeli a lakosság életszínvonalát.
c) Pragmatikusabb gazdaságpolitika.
d) Többet törődtek a mezőgazdasággal, lakásépítéssel, könnyűiparral.
e) A korábbinál visszafogottabb, de így is gyors ütemű iparosítás.
8. Hogyan nem változtak fő gazdasági mutatók a posztsztálini államszocializmusban 1973-ig?
a) Magas beruházási ráták, de kevesebb benne a nehézipar, a nagyipar aránya.
b) A foglalkozási szerkezet átalakul, a mezőgazdaságban a népesség tizede-negyede dolgozik.
c) Új favorizált iparágak a vegyipar és az autógyártás.
d) 1950-1973 között a GDP a négyszeresére nőtt Köztes-Európában.
e) A korábbiaknál nem jut több beruházás a mezőgazdaságnak, amelyet továbbra sem gépesítenek.
9. Mi nem volt jellemző a társadalmi átalakulásra a posztsztálini államszocializmusban?
a) Az átlagos várható élettartam elérte a nyugat-európai szintet.
b) A parasztság létszáma csökkent, miközben az agrártermelékenység a duplájára nőtt.
c) Az egészségügyi alapellátás mindenkinek elérhetően működött, de infrastruktúrája elavult.
d) Széleskörű társadalmi mobilitás, urbanizáció, nagyvárosiasodás.
e) Orvosok és kórházi ágyak száma terén a térség elérte a nyugati nívót.
10. Mi nem volt jellemző a szociális szolgáltatásokra a posztsztálini államszocializmusban?
a) Paternalista, gondoskodó állam: ha alacsony színvonalon is, de mindenkinek biztosított a megélhetés.
b) Állampolgári jogon jártak a szociális, jóléti juttatások.
c) Tartós jelenség maradt az 5% körüli munkanélküliség (kapun belüli munkanélküliségnek nevezték).
d) Mesterségesen alacsonyan tartott vagy dotált árak, akár az önköltségi szint alatt.
e) Magyarország volt a szociálpolitika élenjárója a blokkban.
11. Melyik nem volt probléma, ami miatt a szocialista országok nem voltak jóléti államok?
a) Redisztribúció nem, csak elsődleges elosztás volt.
b) Nem létezett dekommodifikáció.
c) Szociális jogok hiánya.
d) Nem volt meg a gazdasági alapja.
e) Nem érvényesült a szabadság és az egyenlőség egyformán.
12. A KGST országok kereskedelmi együttműködésével kapcsolatos állításokat olvashat az alábbi feladatban. Döntse el, hogy az állítások igazak vagy hamisak.
A KGST országok közötti együttműködés döntő formája a multilaterális külkereskedelmi kapcsolat volt.
A KGST országok között kezdettől jellemző volt a munkamegosztás és specializáció.
A KGST tagországok reformja elsősorban a hosszú távú szakosodást és nemzetközi munkamegosztást szolgálta.
A KGST-országok közötti kereskedelem alapvetően követte világpiaci árváltozásokat.
Az 1958-ban elfogadott bukaresti árelv közel két évtizeden keresztül azt jelentette, hogy a KGST országok közötti árak változatlanok maradnak.
13. Mi nem járult hozzá az államszocialista országok gazdasági problémáihoz  70-es években?
a) Az olajválság után nehézipari beruházásokkal próbálták a gazdasági növekedést serkenteni.
b) A Brezsnyev-doktrína meghirdetése után a blokkban visszafogták a reformokat.
c) A Nyugat megadta a legnagyobb kedvezmény elvét a keleti blokk országainak.
d) Nem módosítottak a gazdaságaik nehézipar-központú szerkezetén.
e) Az olajválság hatásai a cserearányok tartós romlásával súlyosan érintették a térséget.
14. Miért nem tudott alkalmazkodni Köztes-Európa az olajválság utáni kihívásokhoz? Melyik a téves válasz?
a) Az információs-kommunikációs forradalom nem ért el a térségbe.
b) Az elavult gazdasági struktúra, a torz iparszerkezet.
c) Minőségi termékek és kulcsnyersanyagok híján ugyanolyan importmennyiségért jóval többet kellett exportálnia.
d) A feszített, extenzív iparosításnak a forrásai továbbra is megvoltak, de túl sokan áramlottak a szolgáltatások szektorába.
e) Az infrastruktúrát alulfejlesztették, nem modernizálták.
15. Mi nem lett a következménye a struktúraváltás elmaradásának az 1973 utáni években?
a) A blokk világkereskedelmi pozíciója, részesedése visszaesett.
b) A nyugat-európai országoktól való lemaradás jelentősen megnőtt.
c) Azonnal lefékeződött a gazdasági növekedés.
d) Az életszínvonalhoz nem nyúltak hozzá.
e) Hiteleket vettek fel a Nyugattól, elkezdődött az eladósodásuk  folyamata.
16. Melyik állítás téves a blokk országainak eladósodásáról a 70-es, 80-as években?
a) A Helsinki folyamattal nyíltak meg a hitelfelvételi lehetőségek a Nyugatról.
b) A 70-es években a blokk államainak összes adóssága a 15-szörösére emelkedett.
c) Csak Románia kerülte el az adósságcsapdát, nem vettek fel hiteleket, ragaszkodtak az autarkiához.
d) Egy főre számítva a 80-as évekre a magyar adósságteher lett a legnagyobb.
e) A felvett hitelek töredékét fektették be ténylegesen a gazdaságba.
17. Tegye időrendi sorrendbe az eseményeket

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.