KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: III. modul

10. lecke: Az aranykor: gazdasági fejlődés az 1950-60-as években

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 228-248. o.

Összefoglalás: 1948-1973 között Nyugat-Európa gazdaságilag a történetének legprosperálóbb időszakát élte meg. A páratlanul dinamikus és hosszú növekedéshez számos ok és tényező együttese vezetett (javuló munkatermelékenység, magas beruházási ráta, exportorientáció, innováció, fejlett oktatási rendszer stb.). Kialakult a fogyasztói társadalom, a jóléti állam modellje, különböző altípusokban. A gazdasági integrálódás is minőségi szintet lépett (EGK).

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el a tankönyv 21. fejezetének első alfejezetét! Fordítson különös figyelmet a táblázatok tanulmányozására és arra, hogy milyen gazdasági eredmények születtek, a fejlődésnek milyen okai voltak!Akkor léphet tovább, ha megértette és megjegyezte az elért gazdasági fejlődés összetevőit és magyarázatait.
A lecke 2. alfejezete alapján tanulmányozza a gazdasági fejlődés főbb részterületeit!A tananyagot akkor sajátította el, ha fel tudja részleteiben is sorolni a növekedés főbb területeit.
Ismerje meg a fogyasztói társadalom kialakulásának tényezőit, elemezze a vonatkozó táblázatokat!A leckét akkor értette meg, ha képes értelmezni és visszaadni, hogyan és miben változtak meg a nyugat-európai társadalmak életkörülményei.
Alaposan tanulmányozza a jóléti állam modelljéről szóló részt!Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes a jóléti állam elveit, elméleti modelljeit felvázolni, kulcsfogalmait értelmezni, illetve a jóléti politikák gyakorlati megvalósulását ismertetni.
Vizsgálja meg az európai integráció korszakbeli főbb fejleményeit (EGK, vámunió, KAP, bővülés, illetve EFTA)!Akkor mehet tovább, ha felmérte, megértette annak a jelentőségét, amit az EGK létrejötte, az integráció elmélyülése jelent, és megjegyezte a főbb fejleményeket.
Olvassa végig a nyugat-európai államok gazdaságpolitikai modelljeit és a főbb államok gyakorlatát!Koncentráljon az egyes országok elért eredményeire, előnyeire és esetleges hátrányaira.
Önellenőrző tesztek
1. Melyik állítás téves az 50-es, 60-as évek nyugat-európai gazdasági fejlődéséről?
a) Az átlagos nyugat-európai GDP növekedés több mint 5%.
b) 1970-re az egy főre jutó termelés az 1950-es szint 2,5-szerese.
c) Az egy főre jutó jövedelem 25 v alatt annyival nőtt, mint előtte 150 év alatt.
d) Európa világgazdasági pozíciója erősödött, növekedett részaránya a világ ipari termeléséből.
e) Az ipari termelés kevésbé nőtt, mint a GDP, a tercier szektor volt a növekedés kulcsszektora.
2. Az 50-es, 60-as évek gazdasági növekedésének mi nem volt tényezője Nyugat-Európában?
a) Intenzív növekedés, sokat javuló munkatermelékenység.
b) Magas szintű, a GDP 10%-át kitevő beruházási ráták.
c) Exportorientáció, Nyugat-Európa főleg iparcikket exportál (export-led growth).
d) Elindul a külföldi vendégmunkások tömeges alkalmazása (1970-re milliós nagyságrendben).
e) Fejlett oktatási rendszer, a régió 1970-re GDP-je 6%-át oktatásra fordította.
3. A dinamikus nyugat-európai fejlődésnek melyik nem volt magyarázó oka?
a) Megszűnt a protekcionizmus,a  vámvédelem, a térség államai zömmel egymással kereskedtek.
b) A világháborús pusztítás ösztönözte az infrastruktúra megújítását.
c) Új, pótlólagos erőforrásokat vontak be a termelésbe (pl. északi-tengeri olaj).
d) Az európai integráció pozitív hatásai.
e) Radikálisan csökkentek a fegyverkezési kiadásaik.
4. A nyugat-európai fogyasztói társadalomról az egyik állítás téves. Melyik?
a) 1950-1970 között a bérek megháromszorozódtak.
b) Az állami redisztribúció mértéke jelentősen megnőtt, Svédországban elérte a 60%-ot.
c) Megvalósult a teljes foglalkoztatás, a munkanélküliség a 60-as évekre megszűnt.
d) A 60-as évektől a népesség növekedési üteme, a születések száma csökkeni kezdett.
e) Az idegenforgalom számottevő gazdasági szektorrá vált, több államban a GDP 5-6%-át tette ki.
5. A jóléti állam modelljéről melyik állítás hamis?
a) A szociális állam kiterjedtebb, rendszerezett formája.
b) Eszmei háttere a szociáldemokrácia és a konzervativizmus összefogása, koalíciója.
c) Vegyes gazdasági rendszeren alapul.
d) Célja a teljes foglalkoztatottság elérése.
e) Igazságosabb jövedelmi viszonyokat próbál megvalósítani.
6. Melyik alapelve a jóléti államfelfogásnak?
a) A szociális jogok egyenrangúak a politikai jogokkal.
b) Dekommunikáció.
c) A juttatásokat szelektíven nyújtják.
d) Az egyenlőség a klasszikus értéktriász legfontosabb értéke (a szabadság, testvériség előtt).
e) Magas szintű redisztribúció.
7. Melyik állítás téves a jóléti államok típusairól?
a) A liberrális modell a piaci kudarcok esetén avatkozik be.
b) A támogatások mértékét a konzervatív modellben a foglalkozás határozza meg.
c) Dekommodifikációra a szociáldemokrata irányzat törekszik.
d) Az angolszász országokban a legcsekélyebb szintű a jóléti államiság.
e) A szociáldemokrata változat a német nyelvű országokban terjedt el.
8. A nyugat-európai jóléti politika a gyakorlatban. Melyik állítás téves?
a) Nyugat-Európa négyszer annyit költött szociális kiadásokra 1960-ban, mint a 30-as években.
b) Angliában működött a legerősebb, legbefolyásosabb szakszervezeti mozgalom.
c) A legnagyobb társadalmi egyenlőséget Skandináviában érték el.
d) Sztrájkok leginkább az NSZK-ban fordultak elő az 50-es, 60-as években.
e) A munkaadók és munkavállalók szervezeteit az állam bevonta a gazdaságpolitikai döntéshozatalba.
9. Az EGK-ról melyik a téves állítás?
a) A vámunió 1968-ban megvalósult.
b) Egyik legfőbb együttműködési területe a közös agrárpolitika.
c) 1973-ban Anglia, Írország, Norvégia és Dánia csatlakozott.
d) A Római Szerződések hozták létre 1957-ben.
e) Anglia belépését a 60-as években de Gaulle kétszer is megvétózta.
10. Melyik állítás téves az EFTA-ról?
a) Alapító tagjai közül később 5 ország is az EU tagállama lett.
b) 1973-ra vámunióvá fejlődött.
c) 1960-ban 7 állam alapította.
d) Egymás iparcikkeinek szabadkereskedelmére vonatkozott.
e) Anglia kezdeményezte a létrehozását.
11. A nyugat-európai gazdaságpolitikai modellekről melyik állítás hamis?
a) A megegyezéses szociáldemokrata modell többek között a Benelux-államokban nyert teret.
b) Az NSZK a neoliberális változatot követte.
c) A neokollektivizmus például Angliára és Franciaországra volt jellemző.
d) A szociáldemokrata irányzat decentralizált, piackonform állami beavatkozásokat preferálta.
e) A neokollektivista irány jelentős államosításokat hajtott végre.
12. Az 50-es, 60-as évek Angliájáról melyik a téves állítás?
a) A világháború után az angol ipar ötödét államosították.
b) Folyamatosan csökkent a részesedése a világ ipari termeléséből és a világkereskedelemből.
c) A világ 4. legnagyobb gazdasága volt a korszakban.
d) Szolgáltatási szektora több munkaerőt foglalkoztatott, mint az ipar és a mezőgazdaság együtt.
e) Gazdaságpolitikája a keynes-i elveket követte.
13. Az 50-es, 60-as évek Franciaországáról az egyik állítás hamis. Melyik?
a) Négyéves állami terveiben a magánvállalatokat is kötelezték az irányzatok követésére.
b) Az EGK-ból a Franciaország nyert a legtöbbet gazdaságilag.
c) Szerény maradt az ipari vertikuma, kevés iparágban teljesített kiemelkedően.
d) Állami tulajdonba került az Air France és a Renault is.
e) Exportjának a fele agrártermék volt a 60-as években.
14. Mi nem volt jellemző az NSZK-ra az 50-es, 60-as években?
a) Az állami tervezés jelentősége szerényebb volt, mint máshol Nyugat-Európában.
b) Európa legfejlettebb infrastruktúráját építette ki.
c) A kontinens legnagyobb beruházási szintjét produkálta.
d) Acéltermelésben újra Európa éllovasa lett.
e) A világ legsikeresebb kereskedő állama volt.