KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: III. modul

11. lecke: Válságos évtizedek: Nyugat-Európa a 70-es, 80-as és 90-es években

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 249-259. és 302-309. o.

Összefoglalás: A 70-es évek válságai (nemzetközi valutarendszer válsága, két olajválság) véget vetettek a problémamentes gazdasági fejlődés időszakának. Recessziós évek (stagflációval, magas munkanélküliségi rátával) és az instabilabb, mérsékelt növekedés évei váltogatták egymást. A jóléti állam modellje is válságba került, amelyből egy új paradigma, a neokonzervatív-neoliberális irányzat mutatott egy alternatív megközelítést. Az európai integráció lendülete is megtört. A 90-es években a Nyugaton új lendületet kapott az integráció, létrejött, majd bő tíz évvel később hajdani szocialista országokkal bővült az Európai Unió, amely immár a kontinens államainak többségét a tagjai között tudja. Európa gazdasága összességében a 20. század utolsó negyedében lassan, az USA-nál lassabban (Japánnál gyorsabban) fejlődött.

TevékenységekKövetelmények
Vegye számba a 70-es évek gazdasági válságainak elemeit, rövid távú következményeit!Akkor mehet tovább, ha átlátja, hogyan és miért zajlottak le a válságok, és milyen következményekkel jártak (pl. stagfláció).
Tanulmányozza az 1973 utáni világgazdasági folyamatokkal kapcsolatos kategóriákat!Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes az olajárrobbanás utáni új világgazdasági helyzettel kapcsolatos fogalmak definiálására, a definíciók és fogalmak megfelelő párosítására.
Tanulmányozza, hogyan alkalmazkodott Nyugat-Európa gazdasága az olajválságok utáni helyzethez!A tananyagot akkor sajátította el, ha fel tudja sorolni, milyen módokon lábalt ki Nyugat-Európa a válságból, hogyan újult meg a gazdasága.
Olvassa el a két fejezetnek az európai integrációra vonatkozó részeit!Ezt a leckét akkor abszolválta, ha megjegyezte az integráció mélyülésének és bővülésének egyes fejleményeit, valamint az elfogadott "nagy" szerződések tartalmát.
Tanulmányozza alaposan a jóléti állam neokonzervatív-neoliberális kritikáját és a kínált megoldásokat!Ezt a részt akkor teljesítette, ha képes a értelmezni az új paradigma szempontjait, érveit, gazdaságpolitikai elképzeléseit.
Gyűjtse össze az integráció mélyülésének és bővülésének egyes lépcsőfokait!Tudnia kell az EU történetének fontosabb állomásait.
A 28. fejezetben gyűjtse össze azokat a tényezőket, amelyek fékezik Nyugat-Európa gazdasági teljesítményét!Át kell gondolni és értenie kell, mik azok a strukturális jellemzők, amelyek csökkentik Európa gazdasági hatékonyságát.
Önellenőrző tesztek
1. A nemzetközi valutarendszer összeomlásáról szóló állítások melyike a hamis?
a) Az arany-dollár standard rendszer túlságosan merevvé tette az árfolyamokat.
b) A válság hatására megszűnt az európai valutakígyó.
c) Az amerikai dollár túlértékeltté vált.
d) A válság következtében a világ áttért a rugalmasabb valutaárfolyamok rendszerére.
e) 1971-ben az USA megszűntette a dollár aranyra beválthatóságát.
2. A 70-es évek két olajválságáról melyik a téves információ?
a) Az első olajválságot az OPEC robbantotta ki politikai okokból.
b) A második olajválság 1979-ben árduplázódással kezdődött.
c) Az OPEC létrejötte után az addig alacsony olajárak már a 60-as években jelentősen nőttek.
d) A cserarányok középtávon az olajkitermelő országoknak háromszoros javulást hoztak.
e) 1973-ban az olaj világpiaci ára a négyszeresére nőtt.
3. Az olaj 1973 előtti jelentőségéről szóló állítások közül melyik nem igaz?
a) Az olajválság előtt a világ energiatermelésének 40%-át már az olaj adta.
b) A legtöbb nyugat-európai állam szinte teljes olajimportra szorult.
c) Az olajüzleten a Nyugaton 7 óriáscég osztozott.
d) 1960-ban jött létre az olajexportáló államok szervezete, az OPEC.
e) Az USA és Japán nem, illetve alig függött az importolajtól.
4. Az olajválságok rövid távú következményei közül melyik nem következett be?
a) Több nyugat-európai ország államcsődöt jelentett.
b) Csökkent az ipari termelés.
c) Stagfláció.
d) Tömeges és tartós munkanélküliség.
e) Elszabaduló energiaköltségek.
5. Hogyan nem alkalmazkodott Nyugat-Európa az olajválságok után?
a) Energiaigényes ágazatok leépítése.
b) Visszapiacosítás, az állam gazdasági szerepének csökkentése.
c) Protekcionizmus, importcsökkentés védővámokkal.
d) Energiatakarékosság, hatékonyabb energiafelhasználás.
e) Új innovációs hullám (pl. vegyiparban).
6. Mi nem történt a 70-es években az európai integrációban?
a) A 70-es évek végén létrejött az Európai Monetáris Rendszer.
b) Az évtized közepétől regionális fejlesztési alap kezdett működni.
c) 1979-ben közvetlenül választották meg az Európai Parlament tagjait.
d) Mesterséges tartalékvalutát hoztak létre (ECU).
e) Drasztikusan csökkentették a közös agrárpolitikára fordított közösségi kiadásokat.
7. Mi nem történt a 80-as években az európai integrációban?
a) Felvettek három mediterrán államot a tagok közé.
b) Megvalósult az egységes belső piac.
c) Öt tagállam megkötötte a Schengeni megállapodást.
d) Grönland kilépett az integrációból.
e) Aláírták az Egységes Európai Okmányt.
8. Melyik állítás téves a neokonzervativizmusról?
a) Jobboldali kulturális értékeket hangsúlyoz (család, vallás).
b) Eszmei forrásai a tradicionalizmus és a libertarianizmus.
c) Az USA-ban a republikánus párt képviselte.
d) A radikális, központilag irányított változtatások, átalakítások híve.
e) Gazdasági liberalizációs programot hirdet.
9. A jóléti állam válságának összetevőjeként mit nem jelöltek meg a neokonzervatívok?
a) Technokratizmus válsága.
b) A krízis a kapitalizmus, a piacgazdaság válsága, amit ki kell igazítani.
c) A túlterheltség miatt a politikai intézmények is válságban vannak.
d) Az egyenlősítés válsága.
e) A gazdasági válság mélyebb oka a túlzott állami beavatkozás.
10. Melyik elem szerepel tévesen a neokonzervatív válságkezelési receptek között?
a) Régi értékrend, tradicionális értékek visszaállítása.
b) Visszapiacosítás, dereguláció, csak piackonform állami beavatkozás elfogadható.
c) A jóléti juttatások visszafaragása.
d) Esélyegyenlőség biztosítása.
e) A nagy, erős, centralizált állam koncepciója.
11. Mi nem történt a 90-es években az európai integrációban?
a) Az évtized végére megvalósult a pénzügyi unió, bevezették a közös pénzt (Euro).
b) 1994-től működni kezdett az Európai Gazdasági Térség.
c) A negyedik bővítése kör során, 1995-ben három állam csatlakozik az integrációhoz.
d) Maastrichti Szerződés (1991), létrejön az Európai Unió.
e) 1993-ra megvalósult az egységes belső piac.
12. Mi nem történt az ezredforduló után az európai integrációban?
a) Nizzai Szerződés, az európai uniós (maastrichti) szerződés második módosítása.
b) Megkezdődtek Törökországgal a csatlakozási tárgyalások.
c) 2004-ig az EU 12 államában lett fizetőeszköz az Euro (Angliában, Dániában, Svédországban nem).
d) 2005-ben hatályba lépett az Európai Unió Alkotmánya.
e) 2004-2007 között tíz volt szocialista állam csatlakozott az EU-hoz.
13. Mi nem feltétele az Euro-zónához csatlakozásnak?
a) Az ország GDP-jének el kell érnie az uniós átlag 90%-át.
b) Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át.
c) A hitelkamatok legfeljebb 2%-kal lehetnek magasabbak a három legalacsonyabb kamatú ország átlagánál.
d) Az éves költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3%-a lehet.
e) Az infláció legfeljebb 1,5%-kal lehet magasabb a legjobb három állam átlagos inflációjánál.
14. Mi nem magyarázza Nyugat-Európa lemaradását az USA-tól 1973 és 2000 között?
a) Az USA termelékenysége végig jobb volt az EU átlagánál.
b) Lemaradás kutatás és fejlesztésben.
c) A kiterjedt jóléti juttatások.
d) Lemaradás a felsőoktatásba és a szakképzésben.
e) Nyugat-Európában végig magas volt a munkanélküliség.