KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: II. modul

7. lecke: A fasiszta diktatúrák és Közép-Európa gazdasága

Tananyag: Győri Szabó Róbert: A modern Európa gazdaságtörténete. Budapest, 2011, 174-182., 199-206. o.

Összefoglalás: A korszakban előbb Olaszországban, majd a 30-as években Németországban is szélsőségeses jobboldali diktatúrák alakultak ki. A náci, fasiszta típusú rendszerek a politikai célok érdekében erőteljesen belenyúltak a gazdasági folyamatokba. Jelentősége miatt a lecke ezen része elsősorban a náci német gazdasággal foglalkozik, ami a válságkezelés után hadiipari irányultságot vett. A lecke második fele a két világháború közötti köztes-európai gazdasági fejleményeket tekinti át, a 20-as évekre, a világgazdasági válság éveire, majd az azt követő kilábalás időszakára bontva tárgyalja a témát, amiből kiderül, hogy a régiónak ebben a korszakban sem sikerült a fejlett államokhoz gazdaságilag közelebb kerülni.

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el alaposan 16. fejezetet!A lecke abszolválásához meg kell jegyeznie Hitler és Mussolini államának gazdasági fejleményeit és jellegzetességeit.
A 16. fejezet tanulmányozása során fordítson figyelmet a náci gazdaság működésére!A leckét akkor sajátította el, ha képes a Neuer Plan és Négyéves Terv jellemzésére.
A nácik hatalomra kerülése után Németország lett Magyarország első számú külkereskedelmi partnere. Vizsgálja meg a 180. oldalon található táblázatot!Akkor léphet tovább, ha képes Németország részesedésének nagyságrendjét megbecsülni a délkelet-európai térség külkereskedelmében.
Tanulmányozza a 18. fejezetet!Meg kell érteni Közép-Európa gazdasági törékenységét és kiszolgáltatottságát, ami a 20-as és a 30-as években is nyilvánvaló.
Önellenőrző tesztek
1. A totalitárius szindrómának melyik állítás nem eleme?
a) Monopolizált, állam irányította médiumok, cenzúra.
b) Egypártrendszer.
c) A gazdaság állami felügyelet és irányítás alatt áll.
d) Pragmatikus, ideológiai alaptól mentes hatalomgyakorlás.
e) Az uralom megőrzésének fő eszköze a politikai rendőrség állami terrorja.
2. Mi nem igaz a náci gazdaságpolitikára?
a) A tulajdonviszonyokat radikálisan megváltoztatták, államosították a nagyvállalatokat.
b) A politika alá rendelték a gazdaságot.
c) Hitler befejezte a háborús jóvátétel fizetését.
d) A náciknak nem volt koherens gazdaságpolitikai elképzelésük.
e) A munkásmozgalmat szétverték, a sztrájkjogot, a szervezkedési jogot elvonták.
3. A Südostraum és a náci Németország kapcsolatairól melyik a hamis állítás?
a) Bilaterális szerződésekkel erősen hozzákapcsolódtak Németország gazdaságához.
b) 1934-ben kötötték meg a kölcsönös vámkedvezményekről szóló magyar-német kereskedelmi megállapodást.
c) Klíring-rendszert alkalmaztak, kikerülve az év közben történő pénzmozgásokat.
d) Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország és három balkáni állam tartozott a rendszerbe.
e) 1937-1939 között a térség külkereskedelmének több mint a fele zajlott Németországgal
4. Mellyik állítás téves a nagytérgazdaság német koncepciójáról?
a) Nagy területű állam lehet csak sikeres és önellátó nagyhatalom.
b) A Lebensraum másik elnevezése.
c) Csak egy birodalmi méretű Németország tudja legyőzni a riválisait.
d) Csökkentett vámok a nagytérgazdasági partnerországok felé.
e) A gazdasági fejlődés önellátásra alapozva is lehetséges.
5. A náci fegyverkezési programról szóló állítások közül melyik a téves?
a) A hadiipari cégeket államosították, a fegyvergyártás állami vállalatokban zajlott.
b) A gépjárműgyártás főleg a hadsereg igényeire fókuszált.
c) 1933-38 között megduplázódott az ipari termelés.
d) Fokozott K+F tevékenység importhelyettesítő pótanyagok (pl. műgumi, műbenzin) előállítására.
e) 1938-ig óvatos és szerény fegyverkezés zajlott.
6. Mi nem igaz a náci Négyéves Tervről?
a) a háborúra készülődés gazdasági programja volt.
b) A fokozottabb önellátásra áttérést célozta.
c) A stratégiai iparágakat a határok közelébe telepítették a nagyvárosokból.
d) A Négyéves terv Hivatala irányította.
e) A hadiipar, a nehézipar, a gépipar ágazati álltak a középpontjában.
7. Mi nem jellemezte Köztes-Európát a 20-as években?
a) Az egykori Monarchia területén hét önálló vámterület alakult ki.
b) Minden állam protekcionista politikával lépett fel, főként a szomszédjaival szemben.
c) Pénzügyi stabilizációjukat nyugati hitelekkel tudták megoldani.
d) A régióban az új, modern iparágak fejlődtek a legdinamikusabban.
e) Agrárválsággal küzdött a térség mindegyik állama.
8. Az olasz fasizmus gazdaságáról melyik a hamis állítás?
a) Korporációs rendszerbe szervezték a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket.
b) Külkereskedelemre, exportra építő, nyitott gazdaságpolitikát folytattak.
c) Az agrárszektort, a vidéket kiemelten támogatták.
d) Repülőgép-ipara, autóipara kiemelkedő gazdasági ágazattá vált.
e) Az északi és a déli régió közötti gazdasági egyenlőtlenségek megmaradtak.
9. Az alábbi állítások közül melyik nem jellemezte Köztes-Európát a 20-as, 30-as években?
a) Néhány új, fejlett exportágazat minden országban megjelent (pl. Magyarországon a konzervipar).
b) A régió államai eladósodtak, a felvett hiteleket gyenge hatásfokkal használták fel.
c) Agrárszektoruk termelékenysége nem érte el az európai átlagot.
d) Iparszerkezetük elmaradottsága, versenyképtelensége fokozódott.
e) A régió összességében a 20 év alatt gazdasági szempontból közelebb került a Nyugathoz.
10. A két világháború közötti időszak magyar külkereskedelemmel kapcsolatos fogalmakat és definícióit soroljuk fel az alábbiakban. Párosítsa a fogalmakat a megfelelő definícióval!

Kategóriák:
a) nyitott szerkezetű ország
b) Anschluss
c) diverzifikált export
d) külkereskedelmi rádiusz
e) zárt szerkezetű ország

Definíciók:
1. a kiszállítás távolsága
2. Németország és Ausztria egyesülése
3. az ország jövedelmének nagy hányada a külkereskedelemben realizálódik
4. a kivitel sokféle termékre terjed ki
5. olyan ország, amely különösebben nincs ráutalva a külkereskedelemre

11. Mi nem igaz Köztes-Európára a gazdasági világválság idején?
a) A GDP visszaesése mintegy 40-50%-os volt..
b) A válság radikális gazdaságszerkezeti megújulást kényszerített ki.
c) A szétnyíló agrárolló, a keresletcsökkenés súlyos mezőgazdasági exportbevétel-kiesést okozott.
d) A régiót súlyos pénzügyi és hitelválság is sújtotta.
e) Az agrárállamokat kivéve az összes többi országban drasztikusan visszaesett az ipari termelés.