KURZUS: CAD alkalmazások 1.

MODUL: IV. modul: Műszaki rajzelemek

9. lecke: Feliratok

Az AutoCAD-ben a szövegek is rajzelemek, és a készítésükre szolgáló TEXT (TE) és MTEXT (T, MT) parancsok rajzoló parancsnak minősülnek. A többi rajzoló parancstól lényegesen eltérnek abban, hogy nem egyenes vagy görbe vonalak rajzolásával, hanem billentyűk leütésével, karakterenként készítjük a szöveg rajzelemeket. Ehhez használhatjuk az AutoCAD betűkészleteket az shx vektor fontokat és a Windows True Type fontkészleteit. A betűk alapformáját átalakíthatjuk, megváltoztathatjuk a magasságát, szélességét, dönthetjük jobbra és balra, tükrözhetjük és fejre állíthatjuk. Az eredeti vagy átalakított betűk felhasználásával szövegstílusokat hozhatunk létre, amelyet a rajzban valamilyen néven elmentve bármikor felhasználhatunk.

A szöveg rajzelem mindig abban a stílusban készül, amely a TEXT (TE) parancs kiadásakor érvényben van. Ezt a szövegstílust aktuális stílusnak nevezzük.

Új rajz készítésekor az Acadiso.dwt sablonfájlból néhány szövegstílus rendelkezésre áll számunkra, ilyen például a Standard szövegstílus, a TXT fontkészletet használja és a betűk nagysága 0, ami azt jelenti, hogy nem definiálták a szövegstílusban. Amíg más saját szövegstílust nem készítünk, értelemszerűen csak az előre létrehozott például a Standard lehet az aktuális szövegstílus. Ha olyan szövegstílust használunk, amelynél definiálatlan a betűk nagysága, ezt a paramétert minden alkalommal a TEXT (TE) parancs bekéri tőlünk. A definiálatlan betűnagyság olyan szempontból előnyös, hogy tetszőleges nagyságú betűkkel írhatunk vele szövegeket, hátránya, hogy a betűk nagyságát minden alkalommal külön meg kell adni. Stílusban rögzített betűnagyság esetén eggyel kevesebb paramétert kell megadni a TEXT (TE) parancs kiadása után, de csak a beállított magasságú betűkkel tudunk szöveget írni.

Az aktuális szövegstílust kiválaszthatjuk a Home menü Annotation paneljén vagy az Annotation menüben. Az itt megjelenő és kiválasztott szövegstílus az aktív.

Az AutoCAD-ben egysoros és bekezdéses (többsoros) szövegek készítésére van lehetőség. A szövegek készítése között nemcsak a parancsban, hanem sok más tekintetben is lényeges különbségek vannak.

Egysoros szöveg, TEXT (TE)

Az egysoros szövegeket a rajz tetszőleges helyén kijelölt ponthoz a beillesztési pontjánál fogva helyezhetjük el. A szöveg beillesztési pontját INSert tárgyraszterpontként találhatjuk meg. Magához a szöveghez viszonyítva a beillesztési pont lehet a szöveg alapvonalán, a szöveget befoglaló téglalap kitűntetett pontjain és a téglalap középpontjában.

A ábrán a "tengely" szón berajzoltuk a beillesztési pont lehetséges helyeit és feltüntettük a hozzájuk tartozó igazítási opciókat. Az alapértelmezés szerinti igazítási mód esetében az × jellel jelölt pontban van a beillesztési pont.

A parancsot indítva a beillesztési pont helyét kell először megadnunk vagy választhatunk a Justify és Style opciók közül. A Style opcióval az éppen aktuális stílustól eltérő szövegstílust választhatunk.

A Justify opcióval a beillesztési pont és a szöveg igazítási helyét adhatjuk meg.

A kijelölt beillesztési ponthoz viszonyítva a begépelt szöveg igazodik úgy, hogy a végleges helyén a beillesztési pont a kiválasztott opciónak megfelelő helyen lesz. A Left, Center, Rigth, Align, Middle, Fit, TL (Top Left), TC (Top Center) stb. igazítási opciókat választhatjuk. Az Align és Fit igazítási módnál a beillesztési pont és egy másik pont által kijelölt hosszúságú alapvonalra, azt pontosan kitöltve helyeződik el a szöveg. Az Align igazítási módnál a megadott hosszra a betűk nagysága igazodik, úgy, hogy változatlan marad a betűk szövegstílusban definiált alakja. A Fit igazítási módnál a betűk szélessége igazodik, úgy, hogy változatlan marad a betűk nagysága.

A beillesztési pont (és az opció) meghatározása után a parancs a szöveg betűnagyságát kéri rajzi egységben abban az esetben, ha a stílusban nem definiáltunk, tehát 0 értékre állítottuk a betűnagyságot.

A betűnagyság beállítása után beállíthatjuk, a beírandó sor X tengellyel bezárt szögét, majd kezdhetjük begépelni a szöveget. A parancs sorozatmódban több sor begépelését is engedi, viszont az AutoCAD a parancsból való kilépés után ezeket a sorokat külön rajzelemenként kezeli, a végén két üres Entert ütve kilép a parancsból.

Az egysoros szöveget egy láthatatlan téglalap veszi körül, amelynek oldalai a szöveg határoló vonalaiként viselkednek. Ezek az EXTEND parancsnál meghosszabbítási határok lehetnek, vagy sraffozásnál ún. szigethatárok.

Műszaki szövegek írásakor gyakran szükség van arra, hogy speciális jeleket helyezzünk el a szövegben. Ilyen szövegeket a szövegben elhelyezett vezérlő jelek használatával tudunk készíteni, vagy vágólapon keresztül a Windows Karaktertábla alkalmazásából beszúrni.

A leggyakrabban használt vezérlő jelek:

  • %%c ez egy átmérő ( Ø) jelet készít
  • %%d ez egy fok (°) jelet készít
  • %%p ez plusz/mínusz ( ±) jelet készít

Például a TEXT parancsba szöveg beírásakor begépelve: %%c50%%p0,2 karaktereket eredményül: Ø 50 ± 0,2 vagy begépelve: Éleket 2,5×45%%d-ban letörni. karaktereket eredményül: Éleket 2,5×45°-ban letörni. szöveget kapunk.

A beírt szövegekre duplán kattintva szerkeszthetjük azokat. A tulajdonságlapjukon igazítási formázási paraméterei is elérhetőek, módosíthatók azok is, amelyeket a beállított stílustól vett át.

Bekezdéses (többsoros) szöveg, MTEXT (T vagy MT)

A hosszabb, általában több sort alkotó szövegeket bekezdéses szövegként, az MTEXT (MT) paranccsal készítjük. A bekezdéses szövegek tetszőleges számú, de meghatározott szélességű szövegsorból vagy bekezdésből állnak. Egy, a paranccsal létrehozott bekezdések, függetlenül a szövegsorok számától, egyetlen rajzelemet alkotnak, amelyet kijelölve másolhatunk, tükrözhetünk, áthelyezhetünk, elforgathatunk, nyújthatunk, nagyíthatunk, kicsinyíthetünk.

A bekezdéses szöveg sorainak maximális hosszát a parancs kiadása után definiált szerkesztőablak szélessége határozza meg. Ennél rövidebb sorokat az Enter leütésével vagy formázással alakíthatunk ki. A bekezdéses szöveget akár karakterenként szerkeszthetjük, formázhatjuk és nemcsak a tartalmát, hanem betűtípusát, színét, betűmagasságát is.

Az MTEXT (T vagy MT) parancs kiadása után egy téglalap szerkesztőablak egyik sarokpontját kell megadni, majd a kiíródó opciók közül választva a szövegkészítés különböző paramétereit állíthatjuk be, vagy a szerkesztőablak másik átellenes sarokpontját adhatjuk be.

A két sarokpont rögzítése után környezetfüggő menüt kapunk, megjelenik a bekezdésesszöveg szerkesztő felülete, amelynek alkotóelemei ismerősek lehetnek más szövegszerkesztő programokból.

A bekezdés szerkesztését a Close Text Editor ikonra kattintva fejezhetjük be. Ha később kettőt kattintunk a bekezdéses szöveg rajzelemünkre, újra megnyílik ez a környezetfüggő menü és további szerkesztéseket végezhetünk a szövegen.

A szerkesztőablak igazítását a Justification gomb alatt érjük el.

Szövegstílusok, STYLE (ST)

Az AutoCAD programcsomagban számos vektorfont (Shx) készlet található, amelyeket szövegstílusok készítéséhez használhatunk. Ezeken kívül a sokkal szebb szöveg rajzelemek készítésére alkalmas True Type fontkészletek közül is választhatunk, amelyek eredendően a Windows operációs rendszerhez tartoznak.

A szövegstílus névvel rendelkező ún. nem grafikus objektum, amely csak közvetetten, a szövegeket alkotó karakterek formáján keresztül jelenik meg a rajzban. A szövegstílusokra a nevük alapján hivatkozhatunk. A szövegstílus neve maximum 255 hosszú, tetszőleges ASCII karakterekből álló szöveg lehet. A név alkotásánál azonban célszerű a tömörségre törekedni, továbbá arra, hogy a név utaljon a stílus paramétereire. Így már a stílus neve alapján asszociálhatunk a szöveg kinézetére.

Egy lehetséges névalkotási módszert a következő példán szemléltetünk:

A szövegstílus neve: AR12_1_15_V

A névben szereplő karakterek a következő jellemzőkre utalnak:

  • AR ARIEL True Type fontkészlet
  • 12 a betűmagasság
  • 1 a szélességi tényező
  • 15 a betűk dőlésszöge 15°
  • V a stílus iránya vízszintes

Természetesen sokféle módszer követhető a nevek kialakításakor. Bármilyen saját szisztémát használunk, fontos hogy következetesek legyünk.

Szövegstílusok készítéséhez a STYLE (ST) parancsot vagy a Home menü Annotation paneljén Text Style... ikont vagy az Annotate menü Text paneljén található ferde nyilat is választhatjuk. Minden esetben ugyanaz a beállító panel nyílik meg, amelyben új szövegstílust hozhatunk létre és tehetünk aktívvá is.

Új stílust a New... gombbal hozhatunk létre, ilyenkor nevet kell adnunk a stílusunknak. Az éppen kiválasztott stílus összes beállítását átveszi az új stílus, majd módosíthatunk rajtuk. Ezután az Apply gombra kattintva menti a program a módosításokat. A Set Current gombbal a kiválasztott stílus lesz a továbbiakban aktív. A panelen beállíthatjuk a betűtípust (Font Name, true type font esetén Font Style is), a betűk méretét (Height), a betűk szélességi faktortát (Width Factor) és dőlés szögét ±85° (Oblique Angle). A szövegekhez effekteket is rendelhetünk a kiválasztó négyzetek jelölésével: fejtetőn álló szöveg (Upside down), jobbról balra írt szöveg (Backwards) vagy függőlegesen írt szöveg (Vertical).