KURZUS: CAD alkalmazások 1.
MODUL: II. modul: CAD geometria
5. lecke: Rajzelemek létrehozása
Az AutoCAD rajzelemeit létrehozó eszközöket csoportosítva a Home menü Draw paneljén találjuk. Láthatjuk, hogy rajzainkhoz nem csak az euklideszi szerkesztések során megismert eszközöket használhatjuk, hanem elemkészletünk sokkal bővebb: pont, vonal, kör és ív eszközön túl például egyből téglalapot és n oldalú szabályos sokszöget is rajzolhatunk. | |
A rajzi eszközök használatához azonban szükségünk lesz még egy ismeretre, amikor az AutoCAD modellterében rajzolunk, akkor egy derékszögű koordináta-rendszerben dolgozunk, a koordináta-rendszerünk origóját az UCS ikon mutatja. A rajzoló parancsok ebben a koordináta-rendszerben hozzák létre a rajzelemeket. Ahhoz, hogy egy pontot tudjunk rajzolni, a pontot rajzoló parancs kiadása után, valahogy meg kell adnunk a pont helyét (koordinátáit). Vonal megrajzolásához szükségünk lesz a vonal kezdőpontjának és végpontjának koordinátáira, vagy a kezdőpont megadása után a vonal hosszának és irányának megadására. Koordináta bevitelre van szükség. | |
A következő koordináta beviteles gyakorlatokhoz az AutoCAD segédeszközeit kapcsoljuk ki. Kikapcsolt állapotú a segédeszköz, ha az állapotsoron szürkés árnyalatú a színe (nem kék), a dinamikus input is legyen kikapcsolva (F12). A következő fejezetben megismerjük ezeket az eszközöket, de addig használatukat mellőzük. | |
Hogyan adhatunk be pontokat? | |
A pontokat koordináták megadásával vihetjük be, ez történhet egérkattintással vagy begépeléssel. | |
Az AutoCAD megkülönböztet: | |
| |
Derékszögű abszolút koordináták megadása | |
Egy derékszögű (Descartes-féle) koordináta-rendszernek három tengelye van X, Y és Z. Az origó (0,0,0) jelöli a tengelyek metszéspontját. Amikor megadunk egy koordinátaértéket, a pont távolságát (rajzi egységben) és irányát (+ vagy -) az X, Y, és Z tengelyek mentén a koordináta-rendszer origójához (0,0,0) viszonyítva adjuk meg. A pozitív irányokat a jobbkéz-szabály szerint kell értelmezni. | |
Síkbeli rajzok esetén az XY síkra rajzolunk (Z=0). A koordinátákat az XY síkon adjuk meg. A koordináta X értéke vízszintes távolságot, míg az Y értéke függőleges távolságot jelenti. | |
AutoCAD programban az X,Y és Z koordinátát mindig vesszővel kell elválasztani egymástól. Ha tizedes értéket szeretnénk megadni, akkor tizedespontot kell használnunk, a vessző a koordinátapárok elválasztására szolgál minden esetben. | |
A szakaszt a következők begépelésével kaptuk meg: LINE Enter majd 20,10 Enter utána 40,30 Enter. | |
Derékszögű relatív (@) koordináták megadása | |
A relatív koordinátákat az utolsóként megadott ponthoz viszonyítva értelmezzük. Relatív koordináták megadásához a koordinátaérték megadást egy @ jellel kell kezdeni. Például a @-5,-3 koordináta egy olyan pontot határoz meg, amely az utoljára megadott ponttól -5 rajzi egység távolságra van az X, és -3 rajzi egység távolságra az Y tengely mentén. | |
A derékszögű háromszöget következők begépelésével rajzoltuk meg: LINE Enter majd 20,10 Enter utána @20,20 Enter majd @-20,0 Enter végül @0,-20 Enter. | |
Bevittük az első szakasz kezdőpontját, ami 20,10 koordinátán van, utána a háromszög átfogóját úgy rajzoltuk meg, hogy az előző ponthoz képest X irányba 20, Y irányba 20 rajzi egységet mentünk (@20,20), így a 40,30 koordinátára jutottunk. Ezután a (@-20,0) azt jelenti, hogy X irányba visszafelé 20, Y irányba 0 rajzi egységet mentünk az utolsó 40,30 koordinátáról, vagyis a 20,30 koordinátára érkeztünk. Végezetül a függőleges befogót úgy rajzoltuk meg, hogy a 20,30 koordinátán voltunk és onnan (@0,-20) relatív koordinátát adtuk meg ez azt jelenti, hogy X irányba 0 Y irányba -20 rajzi egységet mentünk így visszaértünk a 20,10 kezdeti koordinátára. | |
Poláris abszolút koordináták megadása | |
A poláris koordináta-rendszerben az origótól mért távolság és az X tengellyel bezárt szög határozza meg a pont koordinátáját. | |
Formátuma: távolság < X tengellyel bezárt szög (az XY síkon). | |
Alapértelmezésben a szög az óramutató járásával ellentétes irányban növekszik, és vele megegyező irányban csökken. Az óramutató járásával megegyező elmozduláshoz a szög értékének negatív számot kell megadni. Például az 5<315 kifejezés megegyezik az 5<-45 kifejezéssel. A szoftverben a koordináták megadhatók tudományos, tizedes, mérnöki, építészeti és tört jelölésmóddal, a szögeket újfokban, radiánban, geodéziai mértékegységekben vagy fokban, szögpercben és szögmásodpercben lehet megadni a UNITS parancsban beállított módon. A szög növekedési irányát az aktuális rajzban is a UNITS parancs segítségével változtathatjuk meg. | |
| |
A fehér szakaszt a következők begépelésével rajzoltuk meg: LINE Enter majd 5<30 Enter utána 4<120 Enter. | |
A szakasz kezdőpontja 5<30, ami azt jelenti, hogy a pont az origótól 5 rajzi egység távolságra van és az X tengellyel (ami alapértelmezetten a 0 fok) 30 fokos szöget zár be az óramutató járásával ellentétesen. A szakasz végpontja 4<120, ami azt jelenti, hogy az origótól 4 rajzi egység távolságra van és az X tengellyel 120 fokos szöget zár be. | |
Poláris relatív koordináták megadása | |
Távolság és szög használatával adjuk meg a pont helyét az utolsónak bevitt ponthoz képest. Relatív koordináták megadásához a koordináta megadást egy @ jellel kezdjük itt is. A poláris koordináta relatív értékmegadás formája: @ távolság < X tengellyel bezárt szög (az XY síkon). | |
A fehér szakaszt a következők begépelésével rajzoltuk meg: LINE Enter majd 1,1 Enter utána @5<30 Enter. | |
A szakasz kezdőpontja 1,1. A szakasz végpontja @5<30, ami azt jelenti, hogy az utolsó bevitt ponthoz (1,1) képest 5 rajzi egység távolságra van és az X tengely irányával 30 fokos szöget zár be. | |
Hengerkoordináták megadása | |
Hengerkoordinátával egy térbeli koordinátát határozunk meg. (A pont egy henger palástján található.) A térbeli pont XY síkra eső vetületének távolságát adjuk meg az origótól, ennek a vetületnek az X tengellyel bezárt szögét (így leképezve a pont vetületét az XY síkon), majd vesszővel elválasztva Z tengely irányába a pont magasságát adjuk meg. | |
Formája: távolság<X tengellyel bezárt szög (az XY síkon),Z | |
A 5<30,6 például azt a térbeli helyet írja le, amelynek XY síkra eső vetülete 5 rajzi egység távolságra található az XY síkon az origótól, az X tengellyel 30 fokos szöget zár be, és pont a Z tengely mentén 6 egységre található. | |
Gömbi koordináták megadása | |
Gömbi koordinátával is térbeli koordinátát határozunk meg. (Ez a térbeli pont egy gömb felületén található.) | |
Formája: távolság<X tengellyel bezárt szög (az XY síkon)<az XY síkkal bezárt szög | |
A 5<45<15 koordináta például azt a térbeli helyet írja le, amelynek XY síkra eső vetülete 5 rajzi egység távolságra található az XY síkon az origótól, az X tengellyel 45 fokos szöget zár be és az xy síkkal 15 fokos szöget zár be. | |
Segédeszközök és használatuk | |
Az AutoCAD-ben hatékonyan igazán csak egérrel lehet dolgozni, sőt az egér nélkül számos szerkesztést nem is lehet végrehajtani Az egér azonban önállóan nem alkalmas a pontos rajzolásra. Az egérrel való pontos, kényelmes és gyors rajzolás, szerkesztés támogatására különböző segédeszközök állnak rendelkezésre, most ezeket vesszük sorra. A segédeszközöket az állapotsoron találhatjuk. | |
Koordináta kijelzés (Coordinates) | |
Be- vagy kikapcsolja az egérmutató aktuális helyzetének koordináta-értékeinek megjelenítését az állapotsoron. A koordináták megjelenítési típusát és pontosságát a UNITS (UN) parancsban állíthatjuk. | |
Modelltér (Model Space) | |
Modell és papírtér közötti váltást tesz lehetővé. Ha MODEL szó jelenik meg, akkor modelltérben vagyunk még elrendezés fül (Layout1, Layoput2 stb.) kiválasztása esetén is. | |
Háló (Grid) (F7 funkcióbillentyű) | |
Be- illetve kikapcsolja a raszterrel megegyező vagy tetszőleges beosztású háló megjelenítését. A grid (háló) rács egy négyzet vagy téglalap pontrács, amelyet leggyakrabban arra használunk, hogy láthatóvá tegyük a snap (raszter) rácspontokat. A háló méretének beállítására a DSETTINGS (DS rövid alias nevű) paranccsal vagy az állapotsori ikonra jobb egérgombbal kattintva van lehetőségünk (lásd még DSETTINGS parancs). | |
Raszter (Snap Mode) (F9) | |
Be- illetve kikapcsolja a Raszter módot (Snap Mode). A rasztermód segítségével az egér mozgását rácspontokra történő ugráló mozgásra kényszerítjük, így csak olyan koordináta vehető fel az egérrel, ami a raszterháló rácspontjain található, ezáltal a rajzolási pontosságunk nő. Hatását csak futó rajzolóparancs esetén koordinátabevitelkor érzékelhetjük. A raszterháló típusa poláris és négyzetrács is lehet. | |
A rács alapbeállítás szerint egy 10 rajzi egység oldalhosszúságú négyzetrács, amelynek pontjai, a rácspontok az AutoCAD számábrázolási pontosságának megfelelően, gyakorlatilag tökéletesen pontos távolságra vannak egymástól. Az egérrel csak ezekre a pontokra lehet pozícionálni, következésképpen a snap (raszter) támogatással kijelölt pontok is tökéletesen pontosan a kívánt helyre kerülnek. A rács osztásközét tetszés szerinti értékre állíthatjuk be. A gépészeti tervezéshez ajánlott az 1 osztásköz beállítása, mert így a rajzolást egy virtuális milliméterpapíron végezhetjük. | |
Nyomtatott áramköri lapok tervezéséhez a szakmai előírások miatt decimális mértékrendszerben 2.54 egységre, inch mértékrendszerben 0.1 inchre kell az osztásközt beállítani. A kényszerrács beosztását téglalap alakúra is állíthatjuk, ilyen esetben virtuális franciakockás papíron rajzolunk. | |
Beállítására a DSETTINGS (DS) paranccsal vagy az állapotsori ikonra jobb egérgombbal kattintva van lehetőségünk (lásd még DSETTINGS parancs). | |
Dinamikus adatbevitel (Dynamic Input) (F12) | |
Bekapcsolt állapota mellett a rajz és módosító parancsok opcióit, paramétereit közvetlenül az egérmutató mellett adhatjuk meg, így a figyelem a mutató környékére irányulhat. A beviteli mezők között Tab billentyűvel válthatunk. Információk, eszköztippek jelenhetnek meg állandóan frissülő értéket mutatva az egérkurzor mellett. A megjelenő információk kiválasztására a DSETTINGS (DS) paranccsal vagy az állapotsori ikonra jobb egérgombbal kattintva van lehetőségünk (lásd még DSETTINGS parancs). | |
Merőleges mód (Ortho) (F8) | |
Be- illetve kikapcsolja a vízszintes és függőleges irányokra korlátozó ortografikus üzemmódot. Bekapcsolása esetén csak az X, Y ill. Z tengellyel párhuzamos irányokat vehetünk fel. Használata egyúttal kikapcsolja a poláris követést. | |
Az egér használatával merőleges módban a műszaki rajzok jelentős hányadát meg tudjuk rajzolni. A merőleges mód és a megfelelően beállított snap (raszter) rács és a koordináta kijelzés együttes használata sok rajzolási feladatnál feleslegessé teszi a pontkoordináták begépelését. Erre azonban mégis szükség lehet. A merőleges mód nem befolyásolja a billentyűzetről történő koordináta megadását, vagyis bekapcsolt Ortho mellett is begépelhetünk olyan pont koordinátáit, amely eltér a vonszolt pont koordinátáitól. Ilyenkor az alapértelmezés szerinti prioritási rendnek megfelelően a begépelt adat lesz érvényes. Bekapcsolt Ortho mód esetén rajzolás irányát egérrel kijelölve és csak egy számérték (nem koordinátapár) begépelése esetén a begépelt értéket távolságként értelmezi az AutoCAD az irányt meg a kijelölt iránynak veszi. | |
Poláris követés (Polar Tracking) (F10) | |
Be- illetve kikapcsolja a kiválasztott szögek követését. A kiválasztott szög vagy többszörösének elérése esetén egy szaggatott segédegyenest (illesztési útvonalat) és eszköztippeket kapunk a munkaterületen. A rajzelem megrajzolható az illesztési útvonal és az eszköztippek használatával. Ebben az esetben 0, 30, 60, 90, 120, 150 stb. fokonként (30 fokonként növekedve). Természetesen az előzetesen beállított értékeken kívül saját szögeket is felvehetünk Tracking Settings... lehetőséget választva (lásd még DSETTINGS parancs). Bekapcsolása kikapcsolja a merőleges módot. | |
| |
Futó tárgyraszter (2D Object Snap) (F3) | |
A szerkesztéseink egyik legfontosabb eszköze az AutoCAD-ben a tárgyraszter, segítségével tudunk könnyedén megrajzolt rajzelemek nevezetes pontjaira rácsatlakozni. | |
A tárgyraszter azoknak a különleges pontoknak a halmaza, amelyeket az AutoCAD a rajzelemeken futó tárgyraszter módban automatikusan felismer. A tárgyraszterre épülnek azok a szerkesztési műveletek, amelyek alapvetően eltérnek a kézi műszaki rajzeszközökkel végzett szerkesztésektől és a CAD geometriát alkotják. A szóban forgó különleges pontok lehetnek abszolút és relatív tárgyraszter pontok. Minden rajzelemnek van egy vagy több abszolút tárgyraszter pontja. Ezek azok a pontok, amelyek a rajzelem saját pontjai és függetlenek más rajzelemektől. | |
Abszolút tárgyraszterpontok a következők: | |
| |
Relatív tárgyraszter pontok alatt azokat a különleges pontokat értjük, amelyek adott rajzelem más rajzelem(ek)el való kapcsolódásakor keletkeznek. | |
Relatív tárgyraszter pontok a következők: | |
| |
A Ctrl és a jobb egérgomb kombinációt lenyomjuk, akkor kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú tárgyraszter pontot szeretnénk elérni a megrajzolt objektumunkon. Ezt a gyorselérést akkor célszerű használni, ha olyan pontot kívánunk megfogni, amelyre a munkánk közben ritkán van szükség, ezért indokolatlan, vagy akár zavaró lenne futó tárgyraszterként beállítanunk. Ezzel ugyanis egy műveletre vonatkozóan állítjuk csak be az adott tárgyrasztert. | |
Lehetőségünk van futó tárgyraszter bekapcsolására is, ez a funkció érhető el az állapotsorból. Ilyenkor, ha bekapcsoljuk és kiválasztottuk a megfelelő tárgyraszterpontokat, a program automatikusan folyamatosan figyeli azokat. A dialógus közben, amikor pontot kell megadni, nincs más tennivalónk, mint megközelíteni azt a rajzelemet, amelyen a célzott pont található. A pont megtalálását a grafikai szimbólum mutatja. Ha ez a célzott pont típusát jelzi, kattintásra megtörténik a pont kijelölése. Többféle pont célzásakor, zsúfolt részletnél a Tab billentyű ismételt lenyomásával lehet a különböző azonosított pontokat végig járni és a megfelelő megtalálásakor kattintva kijelölni a keresett pontot. | |
Miért fontos a segédeszközök, különösen a tárgyraszter használata? | |
A képen látszólag egy zárt háromszög látható, amit segédeszközök használata nélkül készítettünk, a koordinátákat egérkattintással adtuk be. Jobban belenagyítva látható, hogy a háromszög mégsem zárt, nem koordinátahelyes az illeszkedés. Erre nagyon kell ügyelni szerkesztéskor, a tárgyrasztert használni kell! | |
Tárgyraszterkövetés (Object Snap Tracking) (F11) | |
A tárgyraszter és a tárgyraszterkövetés funkciók szoros kapcsolatban állnak egymással. A tárgyraszterkövetés ahhoz nyújt segítséget, hogy különböző rajzelemek jellemző pontjait tudjuk egyszerre kezelni, azok segítségével rajzolni. Követés esetén ideiglenes jelölőket helyezhetünk el. A kis keresztek akkor jelennek meg, ha az egérmutatóval a jellemző pont fölé navigálunk és addig láthatóak, amíg valamilyen esemény nem következik be, vagy az adott pontot újra nem érintjük. A tárgyraszterkövetés használatát egy egyszerű példával mutatjuk be. | |
DSETTINGS (DS) parancs | |
A jegyzetben a parancsok nevét csupa nagybetűvel írjuk és utánuk zárójelben rövid nevüket is feltüntetjük. | |
Az előző állapotsori eszközök működését beállíthatjuk a DSETTINGS (DS) parancs segítségével. A parancsot elindítva egy beállítópanel nyílik meg külön ablakban, ahol a füleken az állapotsori eszközeinket találjuk. | |
Snap and Grid fül | |
Ezen a panelen a raszter (Snap) és háló (Grid) segédeszközök működését állíthatjuk. A panel bal oldala a raszter beállításait a jobb oldala a háló beállításait tartalmazza. | |
A Snap On és Grid On jelölőnégyzetek kiválasztásával bekapcsolhatjuk az eszközöket. | |
A raszterpontok távolságát a Snap X spacing és Snap Y spacing mezőkben állíthatjuk be, ha a raszterünk rácsháló típusú (négyzet vagy téglalap). Poláris típusú raszter esetén a poláris távolságot a Polar distance mezőben adhatjuk be. Mint láthatjuk, létezik izometrikus típusú raszter is, ezt olyankor használhatjuk, ha 2D-s környezetben térhatású ábrát készítünk. | |
A háló beállításainál stílusát (Grid style) négyzethálóról pontokra változtathatjuk az adott környezetekben a jelölőnégyzetek kiválasztásával. A hálókiosztást X és Y irányban a Grid X spacing és Grid Y spacing mezőkben állíthatjuk. A Major line every mezőben a fősorokat és oszlopokat jelölhetjük ki, ezeket a program vastagabb vonallal jeleníti meg. Az itt látható 5 érték azt jelenti, hogy a háló minden ötödik sorát és oszlopát fősornak jelöli. | |
A következő jelölőnégyzetekben a háló működését állíthatjuk. Adaptív grid bekapcsolása esetén a háló sűrűségét korlátozza kicsinyített nézetben, így a rácstávolság nem a rajzi egységhez igazodik. A következő jelölőnégyzet engedélyezi a háló további osztását, vagyis ha ráközelítünk, további részletesebb háló jön létre. Számunkra a legfontosabb, hogy az Adaptive grid és az azt követő jelölőnégyzet kikapcsolt állapotban legyen akkor, ha azt szeretnénk, hogy a háló beosztása a rajzi egységünknek megfelelő legyen. A Display grid beyond Limits jelölőnégyzet kiválasztása engedélyezi, hogy a háló a LIMITS parancs által beállított határokon túlnyúljon (lásd még LIMITS parancs). A Follow Dynamic UCS jelölőnégyzet kiválasztása esetén a háló követi a koordináta-rendszerünk tengelyeinek irányát. | |
Polar Tracking fül | |
| |
A poláris követés eszközünk beállítása a Polar Tracking fülön lehetséges. A Polar Tracking On jelölőnégyzet kiválasztásával itt is bekapcsolhatjuk az eszközt. Most szögnövekménynek a 30° van kiválasztva, így bekapcsolás után 30 fokonként kapunk a szerkesztéshez segédegyenest. Egyedi szögértékeket is hozzáadhatunk. Az Additional angles/további szögek jelölőnégyzet kiválasztásával a mezőben szereplő szög(ek) is segédegyenesként megjelennek az inkrementálisakon kívül. További szögeket hozzáadni a New gomb megnyomásával lehet, törölni a szög kiválasztása után a Delete gombbal. A hozzáadott szögeket szögnövekményként is elérhetjük. | |
A Polar Angle measurement rádiógombbal a szögek mérését állíthatjuk: | |
| |
| |
| |
Object Snap fül | |
Az Object Snap fülön azokat a tárgyraszter pontokat választhatjuk ki, amelyekre a futó tárgyraszter érzékeny lesz. Nem célszerű az összes elemet kiválasztani, mert a szerkesztéskor zavart okozhat. | |
Jellemzően a képen láthatókat szoktuk bekapcsolva hagyni, de ha a szerkesztés megkívánja be- ill. kikapcsolunk más-más tárgyraszterpontot. | |
Az Object Snap On jelölőnégyzettel itt is bekapcsolhatjuk a futó tárgyrasztert, az Object Snap Tracking On jelölőnégyzettel meg a tárgyraszter követést kapcsolhatjuk. | |
Dynamic Input fül | |
A Dynamic Input fülön a dinamikus adatbevitel beállításait találjuk. A dinamikus inputnak két módja van: | |
| |
| |
A Pointer Input Settings... gombja után a mutatóbeviteli mód beállításait szabályozhatjuk. A Format csoport alatt állíthatjuk be, hogy poláris vagy derékszögű, abszolút vagy relatív koordinátákat adunk meg a következő pont beviteléhez. (lásd koordináta bevitel rész). A Visibility csoportban a koordináta eszköztippek megjelenítését szabályozhatjuk. | |
A Dimension Input Settings... gombját megnyomva a panelen állíthatjuk be, hogy rajzelemek módosításakor a fogóval történő nyújtás esetén milyen információk segítsék a műveletet. | |
A Drafting Tooltip Appearance gombbal a rajzolási eszköztippek megjelenítését, méretét, színét állíthatjuk. | |
Vonalvastagság/Lineweight | |
Be- illetve kikapcsolja a vonalvastagságok megjelenítését a munkaterületen. Rajzunkon a rajzelemek a képernyőn történő jobb áttekinthetősége érdekében egyféle vonalvastagsággal jelenik meg az eszköz kikapcsolt állapota mellett. Ha a rajzelemeink különböző vonalvastagságúak, csak akkor érzékelhetjük, ha bekapcsoljuk ezt a funkciót. | |
A koordinátabevitel és a segédezközök ismertetése után nézzük meg a CAD geometria eszköztárát, ismerjük meg a szakaszt rajzoló parancsot és gyakoroljuk a koordinátabevitelt. | |
CAD geometria alapelemei | |
A hagyományos és CAD geometria alapelemei között sok a hasonlóság, de jelentősek az eltérések is. A CAD geometria nem elméleti, hanem alkalmazott geometria. Az elméleti geometria a pontot, mint kiterjedéssel nem rendelkező geometriai elemet definiálja. A geometriai pont elvonatkoztatás eredménye. A pont fogalmának megértéséhez a hagyományos geometria a pontot a tű hegyével, tárgyak csúcsával, a papírra ejtett hegyes ceruza nyomával szemlélteti. Ezek alapján kialakult a képünk a pontról, miszerint az egy nagyon kicsi, alig látható geometriai alapelem. A szerkesztési műveletek során a pontokat egymást metsző egyenes- vagy görbeszakaszokkal vagy kis körrel ábrázolják. | |
A pontok ilyen módon való szemléltetéséhez metsző egyenesszakaszokat vagy görbeszakaszokat illetve kört kell rajzolni, vagyis a geometriai szerkesztésekben felhasználható, ábrázolt pont, rajzeszközök használatával végzett rajzolási műveletekkel állítható elő. | |
Az elméleti geometria az egyenest mindkét irányban végtelenbe nyúló vonalként definiálja, amelynek sem vastagsága, sem szélessége nincs. Az egyenes szemléltetésére alkalmas a kifeszített húr, szögletes tárgyak éle, összehajtott és lesimított papírlap széle. Ezek alapján alakult ki a képünk az egyenesről, de a geometriai szerkesztésekben felhasználható, ábrázolt egyenest, amely az elméleti egyenesnek egy darabja, vonalzó mellett, ceruzával lehet rajzolni. A szerkesztésekben használható egyenes egy erre alkalmas eszközökkel végzett rajzolási művelet nyomán születik. | |
A CAD geometria alapelemei olyan építőelemek, amelyeket a CAD eszközeivel állíthatunk elő. Ezeket az építőelemeket rajzelemeknek nevezzük. A rajzelemek készítésére szolgáló eszközök a rajzoló parancsok. | |
A CAD geometria gyakorlatában a rajzokat rajzolási és szerkesztési műveletekkel készítjük. Rajzolási művelet alatt új rajzelemek rajzoló parancsokkal történő készítését értjük. | |
CAD geometriai szerkesztési művelet alatt azokat a műveleteket értjük, amelyekkel már meglévő rajzelemek felhasználásával készítünk új rajzelemeket, vagy a meglévő rajzelemek geometriai jellemzőit módosítjuk. (ld. következő fejezet) | |
Az eszközhalmaz, amelyen a CAD geometria alapelemeit értelmezzük, a rajzoló parancsok halmaza. | |
A CAD geometria részletes kifejtése során látni fogjuk, hogy egy, a rajzoló parancsával definiált rajzelemhez hasonló vagy azzal egybevágó, kinézetre megegyező rajzelem más parancsokkal is megrajzolható. | |
Pont rajzelem, POINT (PO) | |
A Home menü Draw paneljén található Multiple points ikon pontsorozat rajzolását teszi lehetővé, addig amíg ESC-et nem nyomunk a POINT parancs ismétlődik. A parancssorban azonban kiadhatjuk a POINT (PO) parancsot, ilyenkor csak egy pontot rajzolhatunk vele. A POINT parancs kiadása után a pont koordinátáját kell megadnunk. A program az ábrán látható jelkulcsokkal helyettesíti a pontot a rajzunkon, így teszi láthatóvá. A jelkulcsok közül egy rajzon belül csak egyetlen jelkulcsot használhatunk. A pont alakját, megjelenési módját, méretét a Home menü Utilities paneljén a Point Style... alatt állíthatjuk, vagy a DDPTYPE parancsot kiadva. | |
| |
A 0 és 1 típusú pontjelet akkor használjuk, ha a pontot más rajzelemen el akarjuk rejteni. Az elrejtett pontjeleket az AutoCAD ugyanúgy érzékeli, mint a többi jelkulcsot a NODE abszolút tárgyraszter segítségével egy koordinátaként. A 2 típusú pontjellel találkozunk legtöbbször, mivel ez a formája a pontkijelölő keresztnek. A 3 típusú pontjelet használjuk leggyakrabban osztó, szakaszoló pontoknak. A 4 típusú pontjelet jól lehet használni, például az X tengellyel párhuzamos irányú skálák beosztás vonalkáinak jelölésére. Az összetett pontjeleket akkor használjuk, ha valamely pontot ki akarjuk emelni a rajzon. | |
Eltérően a pont hagyományos geometriában érvényes egyedi tulajdonságától, a pont kétirányú kiterjedéssel rendelkezik. Ez alól kivételek a 0 és 1 típusú pontok, amelyeknek nincs kiterjedésük. | |
A hagyományos geometriában megismert pont leginkább a 0 és 1 alaknak felel meg. A 0 típust hegyes ceruzával lehet rajzolni. Az 1 alakhoz közel áll a tű hegye, amit szabad szemmel alig láthatunk. | |
A többi pont méretét a Point Style beállítópanelen különböző értékekre lehet beállítani relatívan, a képernyő függőleges irányú méretének százalékában vagy abszolút rajzi mértékegységben. | |
A beállított pont típusát a PDMODE, méretét a PDSIZE rendszerváltozó tartalmazza. Ha PDSIZE negatív, akkor relatív, százalékos értékként, ha pozitív, akkor abszolút rajzi mértékegységként értelmezi a program. | |
Vonal (szakasz) rajzelem, LINE (L) | |
A szakaszt egyértelműen meghatározza a kezdő-, illetve végpontja. A LINE (L) vonal parancs indítható a szalagos menüből (Home menü, Draw panel, Line ikonról), parancssorba begépelve a parancs nevét LINE (_LINE) vagy rövid nevét L, majd Entert kell ütni. | |
A parancs indulása után kéri a szakasz kezdőpontjának koordinátáit. A koordinátákat megadhatjuk begépelve, de egérkattintással is. (A begépelést Enter leütésével fejezhetjük be. Egér bal gombjára kattintva az egérkurzor éppen aktuális koordinátáját veszi fel a program.) | |
Az első pont megadása után a parancs a következő pontot kéri, miközben megjelenik egy Undo (u) opció is. A második pontot az első ponthoz hasonlóan megadhatjuk. A parancs sorozat módban működik, ezért a második pont megadása után egy harmadik pontot vár (ez a következő szakasz végpontja lesz), és közben az Undo opció mellett megjelenik egy Close (c) opció is. Egy üres Enter vagy ESC gomb lenyomásával befejeződik a sorozatmód. | |
A sorozat lezárása előtt az Undo opcióval az utoljára rajzolt szakaszt törölhetjük. | |
A Close opcióval az utolsónak bevitt pontot a parancs kiadásakor megadott első ponthoz közi a parancs, így zárja az alakzatot. | |
Ezért a parancsot csak egyszer kell kiadni, ha törött vonalat, szabálytalan konvex sokszöget vagy szabálytalan konkáv sokszöget kívánunk rajzolni. Törött vonal rajzolásakor a vonalsorozat rajzolását üres Enterrel is befejezhetjük. | |
A pontos szerkesztés érdekében egérkattintással történő megadásnál szükségünk lesz különböző segédeszközök használatára. A vonal rajzelemen elérhető abszolút tárgyraszterpontok: végpont (Endpoint), felezőpont (Midpoint) és aszomszédos pontok (Nearest). | |
Készítsük el a következő rajzokat segédeszközök használata nélkül. A dinamikus inputot is kapcsoljuk ki. | |
Kör rajzelem, CIRCLE (C) | |
Az euklideszi geometriában a kör azon pontok mértani helye, amelyek a sík egy adott pontjától egyenlő távolságra vannak. A szóban forgó pont a kör középpontja, a távolság pedig a kör sugara. | |
A kör alatt olyan rajzelemet értünk, amelyet a CIRCLE (C) paranccsal készítünk. | |
A körhöz öt abszolút tárgyraszter pont tartozik, a középpont (Center) és négy negyedelő vagy más szóval quadráns (Quadrant) pont. A negyedelő pontokat összekötő átmérők a főátmérők, mindig párhuzamosak a koordináta-rendszer X és Y tengelyével. | |
A manuális eszközökkel végzett körrajzolási módoktól eltérően az AutoCAD-ben hatféle módon rajzolhatunk kört. A CIRCLE (C) parancsot kiadhatjuk a parancssorban és utána választhatunk opciót vagy a menürendszerből egyből opciót (körrajzolási módot) is választhatunk. | |
Az alapértelmezés szerinti körrajzolási módnál a középpont megadása után a sugár (Center, Radius) vagy az átmérő (Center, Diameter) megadását kéri az AutoCAD. Ha parancssorból indítottuk a parancsot és nem sugarat akarunk megadni, azt a D billentyű leütésével jelezni kell a középpont megadása után. | |
A 2P (2-Point) opciónál a két pont egy átmérő két végpontja. | |
A 3P (3-Point) opciónál három nem egy egyenesre eső pontot kell megadni. | |
A Ttr (tan tan radius) opciónál két tetszőleges rajzelemre van szükség, hogy a kör ezeket a T pontokban érinthesse és az érintési pontok megadása után a sugarat kell megadnunk. | |
A Tan, Tan, Tan opciót csak akkor választhatjuk, ha menüről indítjuk a körrajzoló parancsot. A Tan, Tan, Tan opciónál három olyan rajzelemre van szükség, amelyeken található három nem egy egyenesre eső pont, hogy ezeket a megrajzolt kör érinthesse. | |
Körív rajzelem, ARC (A) | |
Körív az a rajzelem, amelyet az ARC parancs végrehajtása eredményez. | |
A CAD körív pontjai a sík egy adott pontjától egyenlő távolságra vannak. A szóban forgó pont a körív középpontja, a távolság pedig a sugara. | |
A körívhez tartozó középponti szögre fennáll: 0<A<360 fok. | |
A körívnek legalább négy (ábra 1 részlet) CEN, 2xEND, MID, legfeljebb nyolc (ábra 2 részlet) CEN, 2xEND, MID, 4xQUA abszolút tárgyraszter pontja van. A QUA quadráns pontok száma a középponti szög nagyságától és elhelyezkedésétől függ. | |
A körívnek van K kezdőpontja és V végpontja. Alapértelmezés szerinti szög növekedési irány mellett a végpont a kezdőponttól az óramutató járásával ellenkező irányba esik. | |
A körív rajzolásához az ARC parancs tízféle opcióval rendelkezik. Az opciókat menürendszerből kiválasztva egyből elindíthatjuk. | |
Ha parancssorból indítjuk a műveletet, az opciók a parancs futása során tárulnak elénk, ha jól megnézzük az opciókat, mindegyiknél először egy kezdőpontot vagy középpontot kell megadnunk, majd másodiknak center end vagy kezdőpontot. | |
Ív rajzolás módszerei: | |
| |
Az ábra jelölései: A - középponti szög; C - középpont; D - kezdőpont érintő irányszöge; E - végpont; L - húrhossz; R - sugár; S - kezdőpont. Az ábrán az egyes paramétereknél feltüntettük a megadási sorrendet. | |
Téglalap rajzelem, RECTANG (REC) | |
A RECTANG (REC) parancs segítségével különböző téglalapokat tudunk rajzolni. Alapesetben a téglalap két átellenes sarokpontját kell megadnunk. A parancs opcióit használva letört (Chamfer) és lekerekített (Fillet) téglalap is rajzolható. Ilyenkor a sarokpont megadása előtt az opciót kiválasztva be kell állítani a letörési távolságot (ami a sarokponttól visszamért két távolságérték rajzi egységben) vagy a lekerekítés sugarát. | |
Az egyik sarokpont megadása után, amikor a program a másik sarokpontot kéri, lehetőségünk van úgy definiálni a téglalapot, hogy területét és egyik oldalának hosszát adjuk meg (Area opció) vagy az oldalak hosszát adjuk meg (Dimensions opció). | |
A Rotation opció esetén egy szögérték megadásával olyan elforgatott helyzetű téglalapot kapunk, aminek egyik oldala és az X tengely a beállított szöget veszi fel. | |
Téglalap rajzolásakor, ha valamelyik opciót beállítottuk, a későbbiekben kiadott téglalap parancs emlékszik a beállított opciókra. Például, ha rajzolunk egy 35 fokkal elforgatott helyzetű téglalapot és utána normál helyzetű téglalapot szeretnénk rajzolni, akkor a Rotation opciónál a 0 fokot be kell írnunk a RECTANG parancs második futtatásakor. | |
Szabályos sokszög rajzelem, POLYGON (POL) | |
A POLYGON (POL) parancs segítségével n oldalú szabályos sokszöget tudunk szerkeszteni. | |
A parancs kiadása után először az oldalak számát kell megadnunk 3 és 1024 között. | |
| |
Ezután szabályos sokszög szerkesztésre három mód kínálkozik: | |
| |
Körbe (Inscribed in circle) opció esetén a láthatatlan kör a sokszög csúcsain meg keresztül, kör köré (Circumscribed about circle) opció esetén a sokszög oldalfelező pontjai érintik a láthatatlan kört. | |
Ellipszis rajzelem, ELLIPSE (EL) | |
Az ELLIPSE (EL) paranccsal ellipszist és elliptikus ívet rajzolhatunk. Az ellipszis alakját két tengely határozza meg, ezeket kell megadnunk különböző módokon. Az ellipszis tengelyszimmetrikus rajzelem, a tengelyek a felezőpontjaikban metszik egymást és merőlegesek egymásra. A tengelyek metszéspontja az ellipszis C középpontja. | |
Az ábra 1 részletén teljes ellipszist, a 2 részleten elliptikus ívet láthatunk. | |
Az ellipszisnek egy CEN és négy QUA abszolút tárgyraszter pontja van. Az elliptikus ívnek egy CEN, egy MID, kettő END és az ívhez tartozó középponti szög nagyságától és helyzetétől függően 0-4 db QUA abszolút tárgyraszter pontja van. | |
A menüből ikonra kattintással indíthatjuk a parancsot, ekkor itt is egyből a parancs valamelyik opcióját indítjuk. | |
Center opció esetén először az ellipszis középpontját, majd az egyik féltengely végpontját: | |
| |
Axis, End opció esetén először az egyik tengely kezdő és végpontját (vagyis a teljes tengelyt), továbbá: | |
| |
Így az ellipszist négyféle módon rajzolhatjuk meg. | |
Parancssorból indítva az Axis, End opcióban vagyunk, a Center választása esetén átlépünk Center opcióba, az Arc választása esetén pedig Elliptical Arc opcióba. | |
Elliptical Arc opció esetén elliptikus ívet készítünk. Az elliptikus ív rajzolásához az ellipszis megrajzolása után további paramétereket kell megadni. Az ellipszis vonalán egy kezdő és egy végpontot kell megadni, amelyek között a program kirajzolja az elliptikus ívet. | |
(Ezek az ív K kezdőpontjához és V végpontjához tartozó abszolút szögek, illetve a K kezdőponthoz tartozó abszolút szög és az ívhez tartozó közbezárt szög. A szögek egy olyan helyi koordinátarend-szerben értendők, amelynek origója az ellipszis C középpontja, az X tengelye az első tengely, a 0° pedig az E1 végpontnál van. Az ábrákon a kezdőponthoz tartozó szög 60°, a végponthoz tartozó szög 200°, a közbezárt szög 240°.) | |
| |
Simuló görbe rajzelem, SPLINE (SPL) | |
| |
A spline görbék ún. simulógörbék, amelyek egy pontsorozatra illeszkednek. Ezeket a pontokat kontrollpontoknak nevezzük, és legtöbbször mérések eredményeként állnak rendelkezésünkre. | |
A SPLINE (SPL) paranccsal szabad formájú, nem egyenlő közű racionális B-spline (NonUniform Rational B- Spline, rövidítve NURBS) görbéket tudunk rajzolni. A kijelölt kontrollpont sorozatot a görbe az előre megadott tűréssel közelíti. Minél kisebb tűrést adunk meg, annál pontosabban illeszkedik a spline görbe a kontrollpontokra, az alapbeállítás szerinti tűrés 0 esetén áthalad rajtuk. | |
A spline görbék alakját nemcsak a kontrollpontok helyzete és a tűrés befolyásolja, hanem a kezdő- és végpontokban az érintő iránya is. | |
Spline-görbéket vezérlő csomópontok (Spline CV) vagy illesztési pontok (Spline FIT) megadásával hozhatunk létre. A menürendszerből indítva a parancsot a két módhoz külön ikon található. Parancssorban indítva a parancsot a Method opcióval állíthatjuk a módot. | |
A görbét illesztési pontok megadásával hozhatjuk létre, és a pontok helyének változtatásával változik a görbe alakja is. | |
A görbét vezérlő csomópontok megadásával hozhatjuk létre, és a csomópontok helyének változtatásával változik a görbe alakja is. | |
A két mód között megrajzolás után is változtathatunk. | |
Szerkesztővonal rajzelem, XLINE (XL) | |
A szerkesztővonal XLINE (XL) parancs a modelltérben végig futó végtelen hosszú egyeneseket hoz létre, amelyeket szerkesztéseinkhez használhatjuk. Az AutoCAD nem nyomtatja ezt a rajzelemet. | |
Elsősorban több nézetből álló műszaki rajzok készítésekor, vetítő egyenesként használjuk őket, amelyek nem válnak véglegesen a rajzdokumentáció részévé. | |
A parancs kiadása után két pontot kell megadnunk, így meghatározva az egyenest vagy választhatunk az opciók közül: | |
| |
Sugár irányú szerkesztővonal rajzelem, RAY | |
A sugár tetszőleges irányú végtelen félegyenes. A sugarak a kezdőpontból indulva a végtelenbe nyúlnak. Műszaki rajzok készítésekor, elsősorban vetítő sugárként használjuk, amelyek nem válnak véglegesen a rajzdokumentáció részévé. | |
Az ikonra kattintva vagy a RAY parancs kiadása után a félegyenes kezdőpontját kell megadunk, majd az egyenes irányát. | |
Körgyűrű rajzelem, DONUT (DO) | |
Az ikonról indítva vagy a DONUT (DO) parancs kiadása után egy belső és egy külső átmérőt kell megadnunk. | |
Ha megadtuk rajzi egységben a körgyűrű belső és külső átmérőjét, a parancs sorozatparancsként működik tovább, és kéri tőlünk a gyűrűk középpontjának koordinátáit. Mindaddig amíg Esc-et vagy üres Entert nem ütünk (jobb egérgombra nem klikkelünk). | |
| |
A körgyűrű fontos alkalmazási területe nyomtatott áramköri lapok csatlakozó pontjainak rajzolása. Ezt tükrözik a belső és külső átmérő alapbeállítás szerinti értékei is. Gyakran használjuk a teljesen kitöltött körgyűrűt kvázi pontként pl. villamos, pneumatikus, hidraulikus kapcsolási rajzokon. | |
Ha a belső átmérőnek nullát veszünk fel, akkor kvázi pontot kapunk. Ez a pont az úgy néz ki, mint egy pont, de a CAD geometriában ez teljesen más típusú rajzelem. A rajzelemek tulajdonságai résznél látni fogjuk, hogy ez mit jelent. | |
Vonallánc rajzelem, PLINE (PL) | |
A vonallánc egy összetett rajzelem, ami általános esetben egyenes és körív szegmensekből áll. A vonallánc állhat csak egyenes szakaszokból vagy csak körívekből is, sőt határesetben csupán egyetlen egyenes szakaszból vagy körívből. A vonallánc szegmensei egyetlen rajzelemet alkotnak, ily módon egyetlen rákattintással kijelölhetők szerkesztésre. | |
Az eddig megismert valamennyi rajzelemet megrajzolhatjuk a PLINE (PL) paranccsal, bár az utánzott rajzelemek és a PLINE (PL) paranccsal rajzolt hasonmások egyes tulajdonságai eltérnek. | |
A vonallánc egyenes és körív szegmensei rajzolhatók állandó és egyenletesen változó szélességű vonallal. | |
Az egyenes vonallánc szegmensnek két END és egy MID abszolút tárgyraszter pontja van. A körív vonallánc szegmensnek egy CEN, egy MID, kettő END és az ívhez tartozó középponti szög nagyságától függően 0-4 db QUA abszolút tárgyraszter pontja van. Több szegmensből álló vonalláncnak minden szegmenscsatlakozásnál van egy-egy INT abszolút tárgyraszter pontja. Széles vonalnál az AutoCAD a szimmetriavonalon értelmezi a tárgyraszter pontokat. | |
Azt is megfigyelhetjük, hogy a DONUT, RECTANG, POLYGON parancsok rajzelemtípusa vonallánc (PLINE) később erre még visszatérük. | |
A parancs kiadása után kezdőpontot kell megadnunk. | |
A kezdőpont megadása után egyenes rajzoló módban vagyunk, melynek opciói: | |
| |
Az Arc opciót választva ívrajzoló módba kerülünk, ilyenkor az előző opciók kiegészülnek a körív rajzolásához szükséges lehetőségekkel. | |
Ívrajzoló mód opciói: | |
| |
Az AutoCAD tartalmaz még egyéb rajzelemeket is, ebben a jegyzetben ezekről nem esik szó, de a program súgójában nézzünk utána. |