KURZUS: CAD alkalmazások 1.
MODUL: II. modul: CAD geometria
6. lecke: Műveletek rajzelemekkel
Geometriai szerkesztési művelet alatt azokat a műveleteket értjük, amelyekkel már meglévő rajzelemek felhasználásával készítünk új rajzelemeket, vagy a meglévő rajzelemek geometriai jellemzőit módosítjuk. | |
A geometriai szerkesztési műveletek végrehajtására a geometriai szerkesztő parancsokat használjuk. A geometriai szerkesztési parancsokkal tudjuk a rajzelemek alakját, helyzetét, nagyságát, méretarányait módosítani, az alapelemek felhasználásával új, azonos vagy hasonló rajzelemeket létrehozni, összetett geometriai alakzatokat készíteni, vagy éppen ellenkezőleg, létező rajzelemeket részlegesen vagy teljesen törölni. | |
A geometriai szerkesztőparancsokat a Home menü Modify paneljén találjuk vagy parancssorból indíthatjuk. | |
A szerkesztőparancsok közös tulajdonsága, hogy két kérdésre kell válaszolnunk | |
| |
A parancs indításakor a mit csinál kérdésre adunk választ, de attól függően, hogy van-e kijelölve rajzelem, a parancsok kétféle módban futhatnak: | |
| |
Ilyenkor eltér a parancsok működése. Ha nincs kijelölve rajzelem, az első kérdés mindig az, hogy jelöljük ki, melyik rajzelem(ek)en szeretnénk végrehajtani a parancsot, ha van kijelölve rajzelem, akkor a kijelölt elemeken végrehajtja a műveletet. | |
Rajzelemek kijelölése | |
A kiválasztást végezhetjük egyenként és csoportosan. Kiválasztáskor a rajzelemek egy szerkesztésre kiválasztott halmazba kerülnek. Ez a halmaz határesetekben állhat csupán egyetlen rajzelemből, de alkothatja a kiválasztott halmazt az egész rajz is. | |
A rajzelemeket egyenként kiválaszthatjuk egy tetszőleges pontjuk koordinátáinak megadásával, vagy rámutatással. Egy szerkesztő parancs kiadása után megjelenő Select objects: promptra kell begépelni a kiszemelt rajzelem(ek)re eső pont(ok) koordinátáit, majd az Enter leütésével lezárni a dialógusban a kiválasztási munkamenetet. A kiválasztási munkamenetben egy vagy több rajzelemet is kiválaszthatunk. Koordináták megadásával párbeszédes üzemmódban viszonylag ritkán választunk ki rajzelemet. | |
Rajzelemek egyenkénti kiválasztására céldobozos, csoportos kiválasztására az alapértelmezés szerinti kiválasztási mód a (befoglaló) ablakkal illetve metsző ablakkal (vagy lasszóval) történő kiválasztás. | |
Céldobozos kijelölés | |
A grafikus kurzor közepén található kiválasztó keretet (céldobozt) a rajzelem tetszőleges részére mozgatjuk, és amikor a kiválasztó keret érintkezik a rajzelemmel, a bal egér-gombbal kattintunk. Ezt nevezzük céldobozos kiválasztásnak. Így, akár egymást követően több kiválasztási művelettel, több rajzelemet is kiválaszthatunk egyesével. | |
Ha lenyomjuk a SHIFT billentyűt, a kiválasztott készletből el tudjuk távolítani azokat a rajzelemeket, amelyeket az előző műveletekkel tévesen választottunk ki, vagy egyéb okból akarjuk visszavonni a kijelölésüket. | |
Ablakos kijelölés | |
Befoglaló ablakkal végzett kiválasztáskor a kiválasztandó rajzelemektől balról jobbra kell mozgatni a kiválasztó keretet. Kattintással rögzíteni kell az ablak első sarokpontját, majd kattintás után jobbra és le- vagy felfelé vonszolni az ablakot, és akkorára növelni, hogy a kiszemelt rajzelemek minden pontjukkal az ablakon belül legyenek. Ebben a helyzetben a bal gombbal kattintva megtörténik a kiválasztás. Ha kimaradt a kiválasztásból valamely rajzelem, rámutatással a kiválasztott halmazhoz sorolhatjuk és ezután zárjuk le a kiválasztási munkaszakaszt. | |
| |
Metszőablakos kijelölés | |
Metsző ablakkal történik a kiválasztás, ha az ablak első pontját a rajzelemektől jobbra rögzítjük és jobbról balra növeljük az ablakot. Metsző ablaknál azok a rajzelemek kerülnek kiválasztásra, amelyeket az ablak oldalai metszenek, de legalább egy pontjuknál érintenek, vagy az ablakon belül vannak. | |
| |
Egyéb lehetőségek | |
Szerkesztési műveletek végrehajtásakor mindig azt a kiválasztási módot választjuk, amely az adott szituációban alkalmasabb a megfelelő rajzelemek kiválasztására. A rajzelemek célirányos kiválasztása a szerkesztési feladatok megoldásának fontos lépése. Ehhez mindig van több lehetséges és jó megoldás, amelyek megtalálása megköveteli a kiválasztási módok mélyreható ismeretét. | |
Ha elindítjuk a kijelölést a munkaterületen klikkelve, a parancssorban választhatunk további opciókat: | |
| |
| |
| |
| |
| |
| |
| |
| |
Szerkesztőparancsok kiadása előtt párbeszédablak segítségével jelölhetjük ki a rajzelemeket szerkesztésre, kiválasztva a rajzban szereplő rajzelemek tulajdonságait. Ha az Append to current selection set (Hozzáfűzés az aktuális kiválasztási halmazhoz) kapcsoló be van kapcsolva, a kiválasztott tulajdonságok alapján a megfelelő rajzelemek hozzáadódnak az aktuális kiválasztott halmazhoz, ellenkező esetben új készletet alkotnak, és az előző (ha volt) törlődik. | |
Rajzelemek törlése, ERASE (E) | |
A rajzelemeket törölhetjük egyenként vagy csoportosan, a kiválasztási módtól függően. A törlésre a Delete billentyű vagy az ERASE (E) parancs szolgál. | |
A Delete billentyű leütésével csak az előzetesen kiválasztott rajzelemeket lehet törölni. Ha nincs kiválasztva rajzelem, az ERASE (E) parancsot indítva először ki kell jelölnünk a rajzelemeket. | |
Ha van kijelölt rajzelemünk, a Delete billentyű és az ERASE (E) parancs is törli azokat. | |
Rajzelemek mozgatása, MOVE (M) | |
Rajzelemeket vagy azok csoportjait méretük és irányuk megváltoztatása nélkül eredeti helyükről a rajz más területeire helyezhetjük át a MOVE (M) paranccsal. Rajzkészítés közben gyakran van szükség rajzelemek áthelyezésére, részletek időleges kiemelésére aktuális helyzetükből, hogy majd a munka későbbi fázisában módosítva vagy változatlanul visszahelyezzük őket. Gyakran a rajzkészítés utolsó műveleteként foglalkozunk a rajz egyes nézeteinek, metszeteinek áthelyezésével, a plottolás előtti célszerű elrendezés kialakítása végett. | |
Áthelyezéskor a rajzelem(ek) kiválasztása után meg kell adni egy bázispontot, majd a bázispont új helyét, amellyel együtt a rajzelem is új helyre kerül. Ha a szerkesztési feladatnál pontos áthelyezésre van szükség, bázispontnak alkalmas tárgyraszter pontot ajánlott választani. | |
Az ábrán egy kör és egy téglalap áthelyezését szemléltetjük, amelyet rámutatással választottunk ki. Bázispontnak a kör középpontját adtuk meg, a bázispont új helyre áthelyezésével a kiválasztott rajzelemeket is áthelyeztük. | |
A Displacement opciót választva a bázispontunk az origó és ahhoz képest adunk meg új helyzetet. | |
Rajzelemek másolása, COPY (CO) | |
Az aktuális rajzon belül a rajzelemek másolására a COPY (CO) parancs szolgál. Másolással új, az eredetivel azonos alakú és méretű, vagyis egybevágó rajzelemeket készíthetünk, általában az eredetitől eltérő helyen. | |
Igyekezzünk minél inkább a szerkesztési műveleteket használni, különösen a másolást. Sok időt megtakaríthatunk. | |
A COPY (CO) parancs kiadása esetén először ki kell jelölnünk rajzeleme(ke)t, ha a parancs indítása előtt még nem tettük meg. Ezután itt is egy bázispontot kell megadnunk (ami lehet az origó is Displacement opció) a mOde opcióval állíthatjuk, hogy a parancs egyszer (Single) vagy többször (Multiple) készítsen másolatot. Ezután a bázispont új helyét kell megadnunk és elkészül a másolat, Multiple mód esetén ezt a műveletet többször megismételhetjük. | |
A bázispont új helyének megadásakor további opció áll rendelkezésre: | |
Ha az Array opciót választjuk, megadott számú másolatot rendez el hosszirányú kiosztásban. | |
A kiosztani kívánt elemek számát kell megadnunk, beleértve az eredeti rajzelem(ek)et is. | |
Majd a kiosztás távolságát és irányát határozzuk meg a bázisponthoz képest. A kiosztásban lévő első másolat a megadott elmozdulásnál lesz megtalálható. A többi másolat ugyanezzel a növekményes elmozdulással helyezkedik el. Ha itt a Fit opciót választjuk, akkor a kiosztás utolsó másolatának helyzetét adjuk meg. A többi másolatot a hosszirányú kiosztásban az eredeti és az utolsó másolat közé egyenlően elosztva helyezi el. | |
A másolást végrehajthatjuk nemcsak az aktuális rajzon belül, hanem különböző rajzok, sőt különböző alkalmazások között is. Ilyenkor a Windows vágólapját is használhatjuk. Rajzelemek kijelölése után Ctrl+C, majd beillesztéshez a Ctrl+V billentyűkombinációk. Ezzel az a probléma, hogy nem adhatunk meg bázispontot, így nem tudjuk pontosan illeszteni a rajzelemeket. Az AutoCAD lehetővé teszi a vágólap használatát bázispont megadással is, ekkor Crtl+Shift+C-t kell használnunk így egy bázispontot is kér tőlünk a program. | |
Rajzelemek párhuzamos és koncentrikus másolása, OFFSET (O) | |
A hagyományos geometriában a párhuzamosságot csak egyenesek között értelmezik. A CAD geometriában a párhuzamosság tágabb fogalom, mivel nyitott görbék párhuzamosságát is értelmezzük. Zárt görbéknél pedig koncentrikus párhuzamosságról beszélünk. | |
Párhuzamosak egy rajzelemmel azok a rajzelemek, amelyeket az adott rajzelemről OFFSET (O) paranccsal készítünk. A párhuzamosságnak ez a meghatározása magában foglalja a hagyományos párhuzamosságot és a koncentrikus párhuzamosságot is. | |
Hagyományos értelemben tudunk párhuzamosokat rajzolni LINE, PLINE parancsokkal, másolni COPY, MIRROR parancsokkal. | |
Az OFFSET (O) parancs egy sajátos másoló parancs, amellyel egyenes esetében azonos, koncentrikusan szimmetrikus rajzelemeknél, körívnél, körnél, négyzetnél, szabályos sokszögnél hasonló, arányosan kisebb vagy nagyobb másolatot tudunk készíteni. A többi rajzelemnél a hasonlóságot is erősen korlátozzák a rajzelemek méretei, alakja és a másolási távolság. Az erős korlátok ellenére is rendkívül hasznos és sok szerkesztési feladatot leggyorsabban az OFFSET (O) paranccsal tudunk megoldani. | |
A másolandó rajzelemet csak egyenként lehet kiválasztani. (Ha nem választottunk ki rajzelemet, akkor a távolság beadása után is megtehetjük.) Kiválasztás után az OFFSET (O) parancs a másolási távolságot kéri, majd annak megmutatását, hogy az eredeti rajzelem melyik oldalára kell a másolatot készíteni. | |
Másik lehetőség a másolat helyének kijelölésére a Through opció. Ekkor a távolság helyett egy pontot adunk meg, amin áthalad az új rajzelem. | |
Erase opció választása után az eredeti rajzelem törlődik. | |
Layer opcióval beállítható, hogy az új rajzelem melyik fóliára kerüljön. | |
Az OFFSET (O) parancs sorozat módban működik, de egy lépésben csak egy másolatot tud készíteni az eredeti rajzelemről. | |
Rajzelemek tükrözése, MIRROR (MI) | |
A MIRROR (MI) paranccsal rajzelemeinket tükrözhetjük egy képzelt két ponttal kijelölt tükörtengely mentén. A tengely lehet létező rajzelem is, ekkor tárgyraszter használattal jelöljük ki két ponttal a tükrözési tengelyt. | |
A tükrözendő rajzelemeket kiválaszthatjuk előzetesen vagy a parancs indítása után. | |
A tükrözött rajzelemek a tükrözés után törlődnek vagy megmaradnak választásunknak megfelelően. | |
| |
Rajzelemek forgatása, ROTATE (RO) | |
Kiválasztott rajzelemeket a rajz síkjára merőleges tengely körül a ROTATE (RO) paranccsal lehet elforgatni. Az elforgatási tengely döféspontja a szerkesztési síkon a bázispont, amit a művelet során meg kell adnunk. A ROTATE (RO) parancs indítása után, a rajzelemek kiválasztását (ha nem volt kiválasztva rajzelem), majd a bázispont megadását kéri. Majd az elforgatott helyzetet egérrel megadva vagy billentyűzetről begépelve az elforgatás szögét, azonnal az új helyzetet veszik fel a rajzelemek. | |
Copy opció használata esetén az eredetiről adott szögben egy másolat készül. | |
Referencia opció használatakor a rajzelem két pontját megjelölve, lehetőségünk van a szöget, az X tengely és a megjelölt két pontba húzott egyenes által bezárt abszolút szögként megadni. | |
Például az ábrán látható alkatrészt szeretnénk úgy elforgatni, hogy az átlós éle (4, 5) 90 fokos irányba kerüljön az X tengelyhez képest. Kijelöljük a forgatandó objektumokat (1, 2). Megadjuk a bázispontot (3), majd választjuk a Referencia opciót. A referenciaszöghöz megadjuk az átlós vonal két végpontját (4, 5). Az új szöghöz beírjuk: 90 (így a (4,5) referencia szakasz az X tengellyel 90 fokos szöget zár be) | |
Új szögérték megadása helyett (Points opció esetén) két ponttal is megadhatunk irányt, amellyel a (4,5) ponttal megadott referencia szakaszunk párhuzamos lesz. | |
Rajzelemek nagyítása, kicsinyítése (léptékezése), SCALE (SC) | |
A hagyományos geometriában hasonlóságnak nevezünk, ha bármely két pont képének távolsága a pontok távolságával osztva mindig ugyanazt a (0-tól különböző) hányadost adja. Azt a pozitív számot, amely megmondja, hogy a képtávolságnak a megfelelő tárgytávolságok hányszorosai, a hasonlóság arányának nevezzük. Ha az arányszám 1-nél nagyobb, nagyításról, ha 1-nél kisebb, kicsinyítésről beszélünk. Ha az arányszám 1, akkor a hasonlóság egybevágóság. | |
A SCALE (SC) paranccsal tetszőleges rajzelemből, mint tárgyból hasonló alakzatot tudunk készíteni. A hasonlóság arányát léptéktényezőnek (scale factor) nevezzük. A hasonló alakzatot létrehozhatjuk megadott léptéktényező vagy a tárgy rajzelemen kijelölt referencia szakasz és a kép rajzelemen ennek megfelelő szakasz hosszának viszonya alapján (Reference opció). | |
Nagyításkor és kicsinyítéskor az eredeti, tárgyként használt rajzelem pontjai egy pont kivételével elmozdulnak. Ez a helyben maradó pont a bázispont. | |
A Copy opció használata esetén a kiválasztott rajzelemekről úgy kapunk kicsinyített vagy nagyított változatot, hogy közben az eredeti rajzelem megmarad. | |
Például az ábrát szeretnénk úgy léptékezni, hogy alapja 50 egység hosszú legyen. Kijelöljük a léptékezendő objektumokat. Megadjuk a bázispontot (1), és választjuk a Referencia opciót. A referencia hosszhoz megadjuk az alap két végpontját (1, 2). Az új hosszhoz beírjuk: 50 (így az (1,2) referencia szakasz 50 egység lesz) | |
Új hosszat a Points opció használatával két ponttal (3,4) is megadhatunk, ilyenkor a referencia (1, 2) szakasz a (3, 4) szakasz hosszát veszi fel. | |
Rajzelemek nyújtása, zsugorítása, STRETCH (STR) | |
Rajzelemeket a vonalak megszakítása nélkül, a vonalak folytonosságának megőrzésével nyújthatjuk és zsugorít-hatjuk a STRETCH (STR) paranccsal. Nem lehet nyújtani a pont, kör, ellipszis és szöveg rajzelemeket. Fontos, nyújtásra csak metsző ablakkal, metsző poligonnal vagy metsző lasszóval lehet kiválasztani a rajzelemeket. A kiválasztást csak a parancs indítása után a parancson belül lehet végrehajtani. | |
A parancs kiadása után a nyújtani kívánt rajzelemeket metsző ablakkal kijelöljük. | |
| |
A kijelölés után egy bázispontot kell megadnunk, majd a bázispont új helyét. A nyújtás a bázispont és a bázispont új helye által meghatározott távolsággal és iránnyal jön létre. | |
A Displacement opció esetén bázispontnak az origót tekintjük. | |
Sarok kialakítás, lekerekítés, FILLET (F) | |
Egyenes vonal, körív, kör, nyitott és zárt vonalláncok egyenes szegmensei, ellipszisek, ellipszisívek, szerkesztővonalak és sugarak által alkotott sarkokat tudunk kialakítani, illetve lekerekíteni a FILLET (F) paranccsal. Egyenes vonal, szerkesztővonal és sugár tetszőleges párosítását - kivéve két szerkesztővonalat - akkor is le tudjuk kerekíteni, ha párhuzamosak egymással. Ilyen esetben nem kell a lekerekítési sugarat megadni, a parancs automatikusan meghatározza és félkörívvel köti össze a két párhuzamos rajzelemet. Az elsőként kiválasztott rajzelem végpontjához igazodik a lekerekítési művelettel készülő körív. Ha a szerkesztővonal párja az egyenes vonalnak vagy a sugárnak, a szerkesztővonalat nem lehet első rajzelemként kiválasztani, mivel a szerkesztővonalnak nincs végpontja. | |
A FILLET (F) parancs kiadása után a parancs az aktuális (utoljára használt) beállításait mutatja és a következő lehetőségek közül választhatunk: | |
Először ellenőrizzük a lekerekítő sugarat (most 50 rajzi egység), ezt a Radius opcióval módosíthatjuk. Sarok kialakításhoz a lekerekítési sugarat 0-ra lehet állítani. | |
Ezután kijelöljük egymás után a rajzelemeket, amelyek között lekerekíteni szeretnénk. | |
A második vonal kijelölésekor a Shift billentyűt is lenyomjuk, akkor a sugár értéke a nyomvatartás idejére 0 értékre változik a beállított értékről. Ha 0 sugárral kerekítünk le, akkor összeköti a két rajzelemet, kialakítja a sarkot. | |
Párhuzamos rajzelemek esetén a sugár beállítása nincs hatással a lekerekítésre. | |
Polyline opciót kiválasztása után a vonallánc összes sarkát lekerekíti a beállított sugárral, miután rákattintunk a vonallánc rajzelemre. | |
Trim opcióval az eredeti sarok megtartását állíthatjuk. Trim és No Trim mód között választhatunk, No Trim módban megmarad a sarok. | |
Multiple opció választása után a parancs a beállított paraméterekkel sorozatmódban fut. | |
A hibás lekerekítést visszavonhatjuk az Undo opcióval. | |
Sarok kialakítás, letörés, CHAMFER (CHA) | |
Egyenes vonal, nyitott és zárt vonalláncok által alkotott sarkokat a CHAMFER (CHA) paranccsal lehet kialakítani, illetve letörni. A letörési távolság beállítása után egyenkénti rámutatásokkal választjuk ki a sarkot alkotó két rajzelemet. A letörés lehet szimmetrikus és aszimmetrikus. Utóbbi esetben a két, sarkot alkotó rajzelem irányában a letörési távolságok különbözőek. Sarok kialakításról akkor beszélünk, ha 0-ra állítjuk a letörési távolságokat. | |
A CHAMFER (CHA) parancs kiadása után a parancs az aktuális (utoljára használt) beállításait mutatja és a következő lehetőségek közül választhatunk: | |
A lekerekítéshez hasonlóan a Polyline opció kiválasztása után a vonallánc összes sarkát letöri a parancs, miután rákattintunk a vonallánc rajzelemre. A Trim opcióval az eredeti sarok megtartását állíthatjuk. Trim és No Trim mód között választhatunk, No Trim módban megmarad a sarok. A Multiple opció választása után a parancs a beállított paraméterekkel sorozatmódban fut. | |
A hibás sarokkialakítást parancson belül visszavonhatjuk az Undo opcióval. | |
A Distance és Angle opciókkal a letörés mértékét állíthatjuk be kétféle módon. A két mód között a mEthod opcióval válthatunk később. | |
Ha a letörési távolságokat az alapértelmezettektől vagy korábban beállított értékektől eltérő értékekre akarjuk átállítani, a Distance opciót kell választani. Ha Distance opciót választjuk, távolságmódra kapcsolunk és a letörés mértékét két távolságérték megadásával adjuk meg. A parancs a D1 távolságot méri vissza a saroktól annak a vonalnak az irányában amelyikre először kattintunk, majd a D2 távolságot amelyikre másodszor, így kialakítva a sarokletörést. | |
Az Angle opció választása esetén szögmódra kapcsolunk, itt egy távolságot (D) és egy szöget adunk meg a letörés kialakításához. | |
Amelyik rajzelemre először kattintunk, abban az irányban a saroktól visszaméri a megadott (D) távolságot. A felmért pontba felszerkeszti az adott szöget és a második sarokelemen kimetszi a visszamérendő távolságot, így kiadva a letörést. Abban az esetben, ha 45 fokot adunk meg szögértéknek, egy egyenlő szárú háromszöget kapunk, tehát a saroktól mindkét irányba a (D) távolságot méri fel. | |
Rajzelemek kivágása, levágása, metszése, TRIM (TR) | |
Rajzelemekből részeket kivághatunk, vagy levághatunk a TRIM (TR) paranccsal. A vágáshoz vágóélre van szükség, amely ugyancsak valamely rajzelem lehet. | |
A TRIM (TR) parancs indítása után a vágóélt kell meghatároznunk, itt vagy kijelölünk konkrét rajzelem(ek)et vagy egy Entert ütünk, így minden rajzelem vágóélként viselkedik. | |
Az ábrán vágóélnek a téglalapot jelöltük ki, majd Entert ütöttünk, ezután a bal felső kör téglalapon belüli részére kattintva a parancs kimetszi és törli a vágóélek közötti részt, majd a jobb alsó kör téglalapon kívüli részére kattintottunk, így ott a belső körív maradt meg. | |
Egyszerűsítve úgy használjuk a parancsot, hogy mindent kijelölünk vágóélnek, majd azokra a rajzrészekre kattintunk, amelyeket el szeretnénk tüntetni. | |
A parancs fontosabb opciói: | |
| |
| |
Az ábrán az Edge opció hatását láthatjuk a felső vízszintes vonal, látszólagos meghosszabbítását vágóélként, Extend módban figyelembe veszi a parancs. | |
A következő EXTEND (EX) parancs és a TRIM (TR) parancs egymás párja. Ha a vágóélek vagy határvonalak kijelölése után a Shift gombot nyomva tartjuk a rajzelemek kijelölésekor, akkor a TRIM EXTEND parancsként az EXTEND TRIM parancsként működik. | |
Rajzelemek meghosszabbítása, EXTEND (EX) | |
Az egyenes vonal, körív, ellipszisív és nyitott vonallánc rajzelemeket egy kijelölt határig az EXTEND (EX) paranccsal meg tudjuk hosszabbítani. A meghosszabbítási határ egy vagy két másik rajzelem lehet. A meghosszabbítási határokat kijelölhetjük ablakkal, metsző ablakkal stb., de a meghosszabbítandó rajzelemekre egyenként kell rámutatni, annál a végénél, amelyiknél meg akarjuk hosszabbítani. Ha a hosszabbítást minkét irányban végre akarjuk hajtani, akkor külön az egyik és külön a másik végénél is rá kell mutatni. | |
Az EXTEND (EX) parancs indítása után a határvonalat kell meghatároznunk, itt vagy kijelölünk konkrét rajzelem(ek)et vagy egy Entert ütünk, így minden rajzelem határvonalként viselkedik. | |
Az ábrán határvonalnak a kört jelöltük ki, majd Entert ütöttünk, ezután a vonalak végpontjaira kattintottunk egyesével. | |
Egyszerűsítve úgy is használjuk a parancsot, hogy mindent kijelölünk határvonalnak, majd azokra a rajzrészekre kattintunk, amelyeket meg szeretnénk hosszabbítani a következő rajzrészletig. | |
A parancs fontosabb opciói: | |
| |
| |
Az ábrán az Edge opció hatását láthatjuk a felső vízszintes vonal, látszólagos meghosszabbítását határvonalként, Extend módban figyelembe veszi a parancs. | |
Az EXTEND (EX) parancs és a TRIM (TR) parancs egymás párja. Ha a vágóélek vagy határvonalak kijelölése után a Shift gombot nyomva tartjuk a rajzelemek kijelölésekor, akkor a TRIM EXTEND parancsként az EXTEND TRIM parancsként működik. | |
Rajzelemek hosszának módosítása, LENGTHEN (LEN) | |
Az egyenes vonalak, körívek, nyitott vonalláncok és ellipszisívek hosszát tudjuk megváltoztatni a LENGTHEN (LEN) paranccsal. A körívhez tartozó középponti szöget is módosítani tudjuk. Ezekre a műveletekre csak egyenként, rámutatással lehet a rajzelemeket kiválasztani. A hosszúság módosítását megadhatjuk hosszúság eltéréssel, az eredeti hossz százalékában, új teljes hossz megadásával és dinamikusan, egérrel. | |
A parancs kiadása után beállítjuk az opciót és az értéket, majd rákattintunk a módosítani kívánt rajzelem azon végére, amit módosítani szeretnénk. | |
Opciók: | |
| |
Rajzelemrész törlése, kettétörése, BREAK (BR) | |
Rajzelemek egy kijelölt részét a BREAK (BR) paranccsal törölhetjük. Ez történhet a rajzelemek belső részéből, vagy nyitott rajzelemek valamelyik végéről. Ha a rajzelem belsejéből 0 hosszúságú részt törlünk, akkor valójában a rajzelemet kettévágjuk. Nem lehet kettévágni a kört, ellipszist és a zárt spline görbét. A rajzelem egy részének törléséhez először ki kell választani a rajzelemet, majd meg kell adni a kitörlendő rész végpontjait. | |
A parancs kiadása után a rajzelemre kattintva kijelöljük azt a rajzelemet, ahova a kijelöléskor kattintunk attól a pontól kezdődően addig a pontig, amit másodiknak jelölünk, törli a rajzelemrészt. A First point opcióval lehetőségünk van a rajzelemen újra megadni a kezdőpontot. | |
Rajzelemek felosztása, DIVIDE (DIV) | |
A felosztás parancs segítségével egy rajzelem megadott számú egyenlő részre jelölhető be. A jelölők pontok vagy blokk lehet. A DIVIDE (DIV) parancs indítása után a felosztandó rajzelemet kell kijelölnünk, majd a felosztási darabszámot kell megadnunk. | |
Az ábrán a szakaszt és a körívet 5 egyenlő részre osztottuk. A felosztás során pont rajzelemeket hozott létre a parancs a kör és vonal rajzelemen. Ne feledkezzünk meg beállítani a pontok megjelenési stílusát. | |
Rajzelemek beosztása, MEASURE (ME) | |
A beosztás parancs segítségével egy rajzelemre megadott távolságonként jelölőket helyezhetünk. A jelölők pontok vagy blokk lehet. A MEASURE (ME) parancs indítása után a beosztandó rajzelemet kell kijelölnünk, majd a felmérendő távolságot megadnunk. | |
Az ábrán a szakaszt és a körívet 50 rajzi egység távolságonként jelöltük. A beosztás során pont rajzelemeket hozott létre a parancs a kör és vonal rajzelemen. A szakaszon a kezdőpont és az első pont közötti rész 50 rajzi egység hosszú, az első és a második pont közötti rész szintén és így tovább látható hogy a szakasz hossza nem osztható ötvennel. Ne feledkezzünk meg beállítani a pontok megjelenési stílusát. | |
Rajzelemek kiosztása, ARRAY (AR) | |
Az ARRAY (AR) paranccsal a kiválasztott rajzelem(ek)et négyszög elrendezésbe, azaz rácsmintába vagy körkörös elrendezésbe, röviden körmintába vagy egy adott útvonal mentén másolhatunk, többszörözhetünk. A rajzelemek ilyen elrendezéseit kiosztásnak is nevezik. | |
Az ARRAY (AR) parancs indítása után először a kiosztandó rajzelemeket kell kijelölnünk (ha nem volt kijelölve rajzelem), ezután a kiosztás típusát kell kiválasztanunk. Ha menüből indítjuk a parancsot, a kiosztás típusát előre meghatározhatjuk. A típus meghatározása után környezetfüggő menüt kapunk, ahol a kiosztási típushoz tartozó paramétereket egyszerűen beállíthatjuk. | |
Négyszögletes kiosztás (Rectangular opció) esetén a sorok alulról felfelé, a megadott sortávolságra helyezkednek el az eredetitől, illetve egymástól. Ha a távolságot negatív előjellel adjuk meg, a sorrend felülről lefelé alakul. Az oszlopok balról jobbra irányban követik, negatív távolság esetén fordítva. A kiosztáshoz tehát meg kell adni a sorok és oszlopok számát, a sorok és oszlopok távolságát. A sorok, illetve oszlopok számába beleszámít az eredeti rajzelem is. | |
A környezetfüggő menüben jól áttekinthető módon beállíthatjuk a kiosztás paramétereit, természetesen mindezt a parancssorban opciók kiválasztásával is megtehetjük. | |
A környezetfüggő menüben állíthatjuk: | |
| |
A paraméterek beállítása után a Close Array gombra kell kattintani és végrehajtódik a parancs. | |
A kör menti kiosztás készítéséhez meg kell adni a minta elemeinek számát, a körminta középpontját, továbbá annak a képzelt körívnek a középponti szögét, amely mentén a parancs elhelyezi a rajzelemeket. Az elemeinek számába beleszámít az eredeti rajzelem is. Alapértelmezés szerint a körív 360 fokosos, vagyis teljes kör. | |
Az elemek és a Polar opció kiválasztása után a kiosztási kör középpontját kell megadnunk, majd itt is környezetfüggő menühöz jutunk, ahol a kiosztás további paramétereit beállíthatjuk. | |
A környezetfüggő menüben állíthatjuk: | |
| |
(Három adatból kettő változtatható, a harmadikat számolja a program) | |
| |
Rajzelemek szétvetése, EXPLODE (X) | |
Az összetett rajzelemeket, például vonalláncokat, méretezéseket, sraffozásokat vagy blokkreferenciákat egyedi elemekre bonthatjuk. Ha szétbontunk egy vonalláncot, akkor abból egyszerű vonalak és ívek keletkeznek. Blokkreferencia vagy asszociatív méret szétvetésekor a blokkot vagy méretet alkotó rajzelemek másolata jön létre. Egy vonallánc szétvetésekor minden kapcsolódó szélességadat elvész. Az eredményül kapott vonalak és ívek a vonallánc középvonalát követik. Vonalláncot tartalmazó blokk szétvetése esetén a vonalláncot külön kell szétvetni. Gyűrű szétvetését követően a keletkezett objektum szélessége nulla lesz. | |
Az EXPLODE (X) parancs kiadása előtt vagy után a ki kell jelölni azokat a rajzelemeket, amelyeket elemeire szeretnénk bontani. | |
Az ábrán egy vonallánc alakzatot bontunk vonalakra és ívekre. | |
Rajzelemek vonalláncá alakítása, JOIN (J) | |
Egyszerű vonalakból és ívekből álló alakzatokat vonalláncá alakíthatunk a parancs segítségével. Az átalakítás feltétele, hogy a rajzelemek végpontjai koordinátahelyesen illeszkedjenek egymáshoz. A rajzelemek kijelölése előtt vagy után a JOIN (J) parancsot kell indítani. | |
Vonalláncokat a PEDIT (PE) paranccsal is módosíthatunk, szerkeszthetünk, átalakítással létrehozhatunk. |