KURZUS: CAD alkalmazások 1.

MODUL: III. modul: Rajzelemek tulajdonságai

7. lecke: Általános és geometriai rajzelem-tulajdonságok

A rajzelemekhez rendelt általános és geometriai tulajdonságokat a rajzelem kijelölése után a munkaterületen jobb egérgombbal kattintva a Properties (vagy Quick properties) menük segítségével érhetjük el. A Ctrl+1 szám leütése is be-, illetve kikapcsolja azt a panelt, amely a tulajdonságok megjelenítésére szolgál. Ha több rajzelemet jelölünk ki, csak a közös tulajdonságok jelennek meg.

Általános tulajdonságok

Általános rajzelem-tulajdonságoknak nevezzük azokat a nem geometriai jellemzőket, amelyek alapján a geometriailag azonos rajzelemeket meg lehet különböztetni egymástól. A műszaki rajzok készítésénél felmerülő sokféle követelményt a CAD geometria alapelemei és a későbbiekben követően tárgyalt műszaki rajzelemekkel sem lehet maradéktalanul kielégíteni. Az általános rajzelem-tulajdonságok felhasználásával válik teljessé az eszköztárunk ahhoz, hogy a rajzolási, tervezési munkát hatékonyan tudjuk végezni, a minőség tekintetében se kényszerüljünk kompromisszumokra, és az általunk készített műszaki rajzok a szabványok előírásainak minden szempontból megfeleljenek. Az AutoCAD-ben a következő általános (General) tulajdonságokkal rendelkeznek a rajzelemek:

  • Szín (Color)
  • Fólia (réteg) (Layer)
  • Vonaltípus (Linetype)
  • Vonaltípus lépték (Linetype Scale)
  • Nyomtatási stílus (Plot Style)
  • Vonalvastagság (Lineweight)
  • Átlátszóság (Transparency)
  • Hiperhivatkozás (Hyperlink)
  • Vastagság (Thickness)

A továbbiakban a szín, vonaltípus, fólia és vonaltípus lépték általános rajzelem-tulajdonságokat tárgyaljuk. Ezekhez a tulajdonságokhoz rendelt értékek a rajzelemekhez rendelt egyedi értékek.

Ha egyedi értéknek ByLayer értéket adunk meg akkor, a rajzelem átveszi az adott tulajdonságot attól a rétegtől, amelyhez tartozik, vagy más szemszögből nézve, amely fóliára (rétegre) a rajzelemet létrehoztuk, rajzoltuk.

A legtöbb rajzelem alapértelmezés szerint a rétegétől veszi át a rajzelem-tulajdonságokat. Ha közvetlenül a rajzelemhez rendeljük hozzá az általános rajzelem-tulajdonságo(ka)t, ez kizárja a fólia tulajdonságainak átvételét.

Így például kék színnel rendelkező fóliára is rajzolhatunk zöld, sárga stb., vagyis bármilyen színnel, folytonos vonallal rendelkező fóliára szaggatott vonallal, és így tovább.

Munkánk során törekedjünk arra, hogy a ByLayer, vagyis a fóliától átvett rajzelem-tulajdonságokkal dolgozzunk és csak indokolt esetben térjünk el ettől.

A rajzelemekhez rendelt egyedi értékeket a Properties panelen adhatjuk meg.

A Home menü Properties paneljén beállíthatjuk, hogy az újonnan létrehozott rajzelemeket milyen alapértelmezett általános beállításokkal hozza létre a program. Ha ezeket a beállításokat ByLayer-től eltérőre állítjuk, akkor az új rajzelemek a beállított színnel, vonalvastagsággal, vonaltípussal stb. jönnek létre mindaddig, amíg vissza nem állítjuk a tulajdonságot ByLayer értékre.

Színek

Az AutoCAD-ben a rajzelemekhez rendelhető színeket négy csoportba sorolhatjuk:

  • Indexált színek (Index Color fül): ezek a színek névvel és 1-255 (ACI) színkóddal rendelkeznek. Az első hét, névvel rendelkező színt főszínnek is nevezik, amelyeket beállíthatunk vagy kiválaszthatunk a név, illetve a név kezdőbetűjének megadásával is. A színpalettáról az 1-255 színkódok közül választunk.

Például:

SzínkódA szín AutoCAD neveA szín megnevezése
1RedVörös
2YellowSárga
3GreenZöld
4CyanVilágoskék
5BlueKék
6MagentaBíbor
7Black/WhiteFekete/Fehér

A színek azért vannak, hogy használjuk őket. A lehetőségek szinte korlátlanok abban a tekintetben, hogy akár minden rajzelemet más színnel rajzolhatunk, amíg a palettát ki nem merítettük. A színekben való "tobzódás" azonban nem célravezető például azért, mert felesleges memóriát használunk fel, ha nem a fóliától átvett színt alkalmazzuk. Először a fő színeket használjuk fel rajzelemek megkülönböztetésére, és csak azután válasszunk a színpaletta egyéb színei közül.

Adott szakmai környezetben a CAD rendszergazda feladata annak összehangolása, hogy a munkatársak milyen színeket alkalmazzanak különböző műszaki információk kifejezésére. Az egységes színrendszer használata nélkülözhetetlen a műszaki rajzok áttekintéséhez.

  • Valós színek (True Color fül): bármilyen színt kikeverhetünk HSL vagy RGB modell használatával.

 

  • Nyomdai színkönyvek által meghatározott színek (Color Books fül):

A valós színeket és a nyomdai színkönyveket általában a látványtervezésben és reklámgrafikában használjuk.

  • logikai színek (ByLayer, ByBlock): az alapbeállítás szerinti szín a ByLayer logikai szín, ekkor a rajzelem arról a fóliáról örökli a színt, amelyiken létrehoztuk.
Vonalvastagság

A vonalvastagság hasonlóan a színekhez rendelkezik fóliától örökölhető ByLayer logikai értékkel, de egyedileg is beállítható.

Az AutoCAD a rajzokon használt vonalvastagságokat alapértelmezetten nem jeleníti meg a képernyőn történő jobb áttekinthetősége érdekében. Egyféle vonalvastagsággal jeleníti meg az összes rajzelemet abban az esetben, ha az állapotsoron az LWDISPLAY segédeszköz kikapcsolt. Ha a rajzelemeinkhez különböző vonalvastagságot állítottunk be, csak akkor érzékelhetjük, ha bekapcsoljuk ezt a funkciót.

Műszaki rajzainkon általában egyféle vékony és egyféle vastag vonalat használunk szabványosan. Az ajánlott vonalvastagságokat 0,18 mm; 0,25 mm; 0,35 mm; 0,5 mm; 0,7 mm; 1,0 mm; 1,4 mm; 2,0 mm számsorból választhatjuk ki. Például ha vékony vonalnak a 0,18 mm választjuk, akkor a szabvány ajánlása szerint, a sorban tőle második 0,35mm vastagságot választhatjuk vastag vonalnak.

Az ajánlott vonalcsoportok így a következők: 0,18 mm-0,35 mm; 0,25 mm-0,5 mm;
0,35 mm-0,7 mm; 0,5 mm-1,0 mm stb.

Vonaltípus és vonaltípuslépték

Az eddigiekben használt folytonos vonalon kívül különböző motívumokból álló vonalakat is használhatunk az AutoCAD-ben. Az egyszerű vonaltípus motívumokat különböző hosszúságú vonalszakaszok, hézagok és pontok alkotják. A komplex vonaltípus motívumok tartalmazhatnak ezeken kívül jelképet és szöveg rajzelemet is. A motívumok a rajzolt vonalak mentén ismétlődnek, és egységes képet mutatva szaggatott, pontvonal, pontsor stb. formában jelennek meg.

A hézagokkal rendelkező vonaltípusoknál a hézagok és vonalszakaszok tényleges hosszát vonaltípuslépték határozza meg. A vonaltípusoknak van globális és egyedi léptékük. A globális LTSCALE vonaltípus lépték az aktuális rajz minden rajzelemére érvényes. Az LTSCALE alapbeállítás szerinti értéke 1. A CELTSCALE egyedi vonaltípus lépték lehet akár minden rajzelemnél más. A CELTSCALE alapbeállítás szerinti értéke is 1.

Az eredő vonaltípus lépték az <LTSCALE>x<CELTSCALE> szorzata, vagyis a két rendszerváltozó aktuális értékének szorzata.

Rajzoláskor a különböző nem folytonos vonalak vonaltípus léptékét általános esetben csak többszöri módosítással sikerül alkalmasan beállítani. Az LTSCALE értéket a rajz méretaránya szerint ajánlott módosítani.

A vonaltípusok, hasonlóan a színekhez, rendelkeznek a fóliától örökölhető ByLayer logikai értékkel, de egyedileg is beállítható.

Alapértelmezetten a folytonos (Continuous) vonaltípuson kívül nem találunk más vonaltípust a rajzban. A vonaltípusokat első használatkor be kell töltenünk. Az Other... lehetőséget választva megnyílik a Linetype Manager panel, ahol a Load gombbal tölthetünk be további vonaltípusokat.

A vonaltípusok névvel rendelkező rajzelem-tulajdonságok, amelyek meghatározásai az ACADISO.LIN fájlban tárolódnak. Innen kiválasztva, majd az OK gombra kattintva betöltődik a rajzunkba.

A vonaltípus betöltésére és aktuálissá tételére a LINETYPE, LTYPE vagy DDLTYPE parancsok szolgálnak.

A műszaki rajzainkon általánosan használt vonalfajták a következők:

Geometriai tulajdonságok

Az AutoCAD-ben minden rajzelemtípushoz különböző geometriai tulajdonságok tartoznak. A hossz, kerület, terület adatokat rajzi egységben, rajzi egység négyzetében kell érteni. Az alapértelmezetten halványan (szürkén) szedett mezők nem, de sötét színnel szedett adatok módosítható paraméterek. Például kör esetén a rajzelem szerkesztése nélkül a kör sugara átírható, módosítható.

Vonal (Line) esetén:

A vonal kezdőpontjának és végpontjának koordinátája (Start X, Start Y, End X, End Y), amit itt is módosíthatunk (Properties panel), Delta X és Delta Y - X és Y irányú elmozdulás a kezdő- és végpont között. A vonal hossza (Length) és az X tengellyel bezárt szöge. Szerkesztéseinkhez számításainkhoz ezeket az adatokat innen is felhasználhatjuk.

Kör esetén:

A kör középpontjának koordinátái (Center X, Center Y), sugara (Radius), átmérője (Diameter), kerülete (Circumference), területe (Area) ezeketa paramétreket itt is módosíthatjuk. Például a terület (Area) módosításával szükség esetén olyan kört is szerkeszthetünk, amelynek a területe adott, a sugara nem ismert, számolnunk kellene.

Ív esetén:

Az ívről megtudhatjuk a kezdő- és végpontjának koordinátáit, az ív szögét (Total angle), az ív hosszát (Arc length), területét. Megtudhatjuk és módosíthatjuk az ív középpontjának koordinátáit, az ív sugarát, az ív kezdőpontján és középpontján átmenő egyenes X-tengellyel bezárt szögét (Start angle), valamint az ív végpontján és középpontján átmenő egyenes X-tengellyel bezárt szögét (End angle).

Szerkesztéseink, számításaink során szükség lehet ilyen adatokra.

Nézzük meg a többi, már ismertetett rajzelem-tulajdonság (Properties) lapjait is!

Geometriai információk meghatározása méréssel

Geometriai adatok kinyerésének másik módja AutoCAD-ben a mérés. A Home menü Utilities paneljén található Measure segédeszközt vagy a DIST és MEASUREGEOM (MEA) parancsot használhatjuk. A segédeszköz használatakor a MEASUREGEOM (MEA) parancs kiválasztott opciója indul.

MEASUREGEOM (MEA) parancs és opciói

Távolság (Distance) opció: egy kezdő- és egy végpont között kiírja a távolságot rajzi egységben. Első pont megadása után lehetőség van a Multiple points opció választására, ilyenkor sorozatmódban több ponton végig mehetünk, közben a parancs összegzi a távolságokat.

Sugár (Radius) opció: ezzel az opcióval körök és ívek sugara és átmérője mérhető le rajzi egységben.

Szög (Angle) opció: két szögszárat megadva mérhetünk szöget.

Terület (Area) opció: terület mérésekor kijelölhetünk lefedéssel (a terület sarokpontjain sorban körbe haladunk) egy területet, vagy rajzelemet is kijelölhetünk. Lehetőségünk van további opciókkal összeadni és kivonni területeket.

Térfogat (Volume) opció: A területhez hasonlóan térfogatot is meghatározhatunk, csak itt a magasságot is meg kell adni.

DIST parancs

A paranccsal távolságot mérhetünk, működése megegyezik a MEASUREGEOM (ME) parancs távolság opciójával.

AREA parancs

A paranccsal területet mérhetünk, működése megegyezik a MEASUREGEOM (ME) parancs terület opciójával.