KURZUS: CAD alkalmazások 1.

MODUL: II. modul: CAD geometria

6. lecke: Műveletek rajzelemekkel

Geometriai szerkesztési művelet alatt azokat a műveleteket értjük, amelyekkel már meglévő rajzelemek felhasználásával készítünk új rajzelemeket, vagy a meglévő rajzelemek geometriai jellemzőit módosítjuk.

A geometriai szerkesztési műveletek végrehajtására a geometriai szerkesztő parancsokat használjuk. A geometriai szerkesztési parancsokkal tudjuk a rajzelemek alakját, helyzetét, nagyságát, méretarányait módosítani, az alapelemek felhasználásával új, azonos vagy hasonló rajzelemeket létrehozni, összetett geometriai alakzatokat készíteni, vagy éppen ellenkezőleg, létező rajzelemeket részlegesen vagy teljesen törölni.

A geometriai szerkesztőparancsokat a Home menü Modify paneljén találjuk vagy parancssorból indíthatjuk.

A szerkesztőparancsok közös tulajdonsága, hogy két kérdésre kell válaszolnunk

  • Mit csinál? Milyen műveletet hajt végre.
  • Mit? Melyik rajzelemmel? Mi a szerkesztés tárgya.

A parancs indításakor a mit csinál kérdésre adunk választ, de attól függően, hogy van-e kijelölve rajzelem, a parancsok kétféle módban futhatnak:

  • művelet, tárgy sorrendben (előbb kiadjuk a parancsot, utána jelöljük ki, hogy melyik rajzelemet szeretnénk módosítani),
  • tárgy, cselekvés sorrendben (előbb kijelöljük a módosítandókat, utána adjuk ki a szerkesztő parancsot).

Ilyenkor eltér a parancsok működése. Ha nincs kijelölve rajzelem, az első kérdés mindig az, hogy jelöljük ki, melyik rajzelem(ek)en szeretnénk végrehajtani a parancsot, ha van kijelölve rajzelem, akkor a kijelölt elemeken végrehajtja a műveletet.

Rajzelemek kijelölése

A kiválasztást végezhetjük egyenként és csoportosan. Kiválasztáskor a rajzelemek egy szerkesztésre kiválasztott halmazba kerülnek. Ez a halmaz határesetekben állhat csupán egyetlen rajzelemből, de alkothatja a kiválasztott halmazt az egész rajz is.

A rajzelemeket egyenként kiválaszthatjuk egy tetszőleges pontjuk koordinátáinak megadásával, vagy rámutatással. Egy szerkesztő parancs kiadása után megjelenő Select objects: promptra kell begépelni a kiszemelt rajzelem(ek)re eső pont(ok) koordinátáit, majd az Enter leütésével lezárni a dialógusban a kiválasztási munkamenetet. A kiválasztási munkamenetben egy vagy több rajzelemet is kiválaszthatunk. Koordináták megadásával párbeszédes üzemmódban viszonylag ritkán választunk ki rajzelemet.

Rajzelemek egyenkénti kiválasztására céldobozos, csoportos kiválasztására az alapértelmezés szerinti kiválasztási mód a (befoglaló) ablakkal illetve metsző ablakkal (vagy lasszóval) történő kiválasztás.

Céldobozos kijelölés

A grafikus kurzor közepén található kiválasztó keretet (céldobozt) a rajzelem tetszőleges részére mozgatjuk, és amikor a kiválasztó keret érintkezik a rajzelemmel, a bal egér-gombbal kattintunk. Ezt nevezzük céldobozos kiválasztásnak. Így, akár egymást követően több kiválasztási művelettel, több rajzelemet is kiválaszthatunk egyesével.

Ha lenyomjuk a SHIFT billentyűt, a kiválasztott készletből el tudjuk távolítani azokat a rajzelemeket, amelyeket az előző műveletekkel tévesen választottunk ki, vagy egyéb okból akarjuk visszavonni a kijelölésüket.

Ablakos kijelölés

Befoglaló ablakkal végzett kiválasztáskor a kiválasztandó rajzelemektől balról jobbra kell mozgatni a kiválasztó keretet. Kattintással rögzíteni kell az ablak első sarokpontját, majd kattintás után jobbra és le- vagy felfelé vonszolni az ablakot, és akkorára növelni, hogy a kiszemelt rajzelemek minden pontjukkal az ablakon belül legyenek. Ebben a helyzetben a bal gombbal kattintva megtörténik a kiválasztás. Ha kimaradt a kiválasztásból valamely rajzelem, rámutatással a kiválasztott halmazhoz sorolhatjuk és ezután zárjuk le a kiválasztási munkaszakaszt.

   

Metszőablakos kijelölés

Metsző ablakkal történik a kiválasztás, ha az ablak első pontját a rajzelemektől jobbra rögzítjük és jobbról balra növeljük az ablakot. Metsző ablaknál azok a rajzelemek kerülnek kiválasztásra, amelyeket az ablak oldalai metszenek, de legalább egy pontjuknál érintenek, vagy az ablakon belül vannak.

   

Egyéb lehetőségek

Szerkesztési műveletek végrehajtásakor mindig azt a kiválasztási módot választjuk, amely az adott szituációban alkalmasabb a megfelelő rajzelemek kiválasztására. A rajzelemek célirányos kiválasztása a szerkesztési feladatok megoldásának fontos lépése. Ehhez mindig van több lehetséges és jó megoldás, amelyek megtalálása megköveteli a kiválasztási módok mélyreható ismeretét.

Ha elindítjuk a kijelölést a munkaterületen klikkelve, a parancssorban választhatunk további opciókat:

  • Fence opció: ebben az esetben egy egyenes vonalra felfűzhetjük a kiválasztandó rajzelemeket a végén Entert ütve (vagy jobb egérgomb) befejeződik a kijelölés.

 

  • WPolygon opció: megegyezik az ablakos kijelöléssel, de nem téglalap alakú a kiválasztókeret, hanem egy tetszőleges oldalszámú poligon.

   

  • CPolygon opció: megegyezik a metszőablakos kijelöléssel, de nem téglalap alakú a kiválasztókeret, hanem egy tetszőleges oldalszámú poligon.

 

  • A bal egérgombot lenyomva tartva lasszós kiválasztási módba jutunk, közben a Space gombbal választhatjuk ki a lasszó befoglaló lasszós, metsző lasszós vagy felfűzéses lasszó módját.

  • A gyors kijelölés (Quick Select..., QSELECT) segítségével tulajdonság alapján tudunk választani rajzelemek között. A Home menü Utilities paneljén található vagy a jobb egérgomb lenyomása utáni menüből indíthatjuk.

Szerkesztőparancsok kiadása előtt párbeszédablak segítségével jelölhetjük ki a rajzelemeket szerkesztésre, kiválasztva a rajzban szereplő rajzelemek tulajdonságait. Ha az Append to current selection set (Hozzáfűzés az aktuális kiválasztási halmazhoz) kapcsoló be van kapcsolva, a kiválasztott tulajdonságok alapján a megfelelő rajzelemek hozzáadódnak az aktuális kiválasztott halmazhoz, ellenkező esetben új készletet alkotnak, és az előző (ha volt) törlődik.

Rajzelemek törlése, ERASE (E)

A rajzelemeket törölhetjük egyenként vagy csoportosan, a kiválasztási módtól függően. A törlésre a Delete billentyű vagy az ERASE (E) parancs szolgál.

A Delete billentyű leütésével csak az előzetesen kiválasztott rajzelemeket lehet törölni. Ha nincs kiválasztva rajzelem, az ERASE (E) parancsot indítva először ki kell jelölnünk a rajzelemeket.

Ha van kijelölt rajzelemünk, a Delete billentyű és az ERASE (E) parancs is törli azokat.

Rajzelemek mozgatása, MOVE (M)

Rajzelemeket vagy azok csoportjait méretük és irányuk megváltoztatása nélkül eredeti helyükről a rajz más területeire helyezhetjük át a MOVE (M) paranccsal. Rajzkészítés közben gyakran van szükség rajzelemek áthelyezésére, részletek időleges kiemelésére aktuális helyzetükből, hogy majd a munka későbbi fázisában módosítva vagy változatlanul visszahelyezzük őket. Gyakran a rajzkészítés utolsó műveleteként foglalkozunk a rajz egyes nézeteinek, metszeteinek áthelyezésével, a plottolás előtti célszerű elrendezés kialakítása végett.

Áthelyezéskor a rajzelem(ek) kiválasztása után meg kell adni egy bázispontot, majd a bázispont új helyét, amellyel együtt a rajzelem is új helyre kerül. Ha a szerkesztési feladatnál pontos áthelyezésre van szükség, bázispontnak alkalmas tárgyraszter pontot ajánlott választani.

Az ábrán egy kör és egy téglalap áthelyezését szemléltetjük, amelyet rámutatással választottunk ki. Bázispontnak a kör középpontját adtuk meg, a bázispont új helyre áthelyezésével a kiválasztott rajzelemeket is áthelyeztük.

A Displacement opciót választva a bázispontunk az origó és ahhoz képest adunk meg új helyzetet.

Rajzelemek másolása, COPY (CO)

Az aktuális rajzon belül a rajzelemek másolására a COPY (CO) parancs szolgál. Másolással új, az eredetivel azonos alakú és méretű, vagyis egybevágó rajzelemeket készíthetünk, általában az eredetitől eltérő helyen.

Igyekezzünk minél inkább a szerkesztési műveleteket használni, különösen a másolást. Sok időt megtakaríthatunk.

A COPY (CO) parancs kiadása esetén először ki kell jelölnünk rajzeleme(ke)t, ha a parancs indítása előtt még nem tettük meg. Ezután itt is egy bázispontot kell megadnunk (ami lehet az origó is Displacement opció) a mOde opcióval állíthatjuk, hogy a parancs egyszer (Single) vagy többször (Multiple) készítsen másolatot. Ezután a bázispont új helyét kell megadnunk és elkészül a másolat, Multiple mód esetén ezt a műveletet többször megismételhetjük.

A bázispont új helyének megadásakor további opció áll rendelkezésre:

Ha az Array opciót választjuk, megadott számú másolatot rendez el hosszirányú kiosztásban.

A kiosztani kívánt elemek számát kell megadnunk, beleértve az eredeti rajzelem(ek)et is.

Majd a kiosztás távolságát és irányát határozzuk meg a bázisponthoz képest. A kiosztásban lévő első másolat a megadott elmozdulásnál lesz megtalálható. A többi másolat ugyanezzel a növekményes elmozdulással helyezkedik el. Ha itt a Fit opciót választjuk, akkor a kiosztás utolsó másolatának helyzetét adjuk meg. A többi másolatot a hosszirányú kiosztásban az eredeti és az utolsó másolat közé egyenlően elosztva helyezi el.

A másolást végrehajthatjuk nemcsak az aktuális rajzon belül, hanem különböző rajzok, sőt különböző alkalmazások között is. Ilyenkor a Windows vágólapját is használhatjuk. Rajzelemek kijelölése után Ctrl+C, majd beillesztéshez a Ctrl+V billentyűkombinációk. Ezzel az a probléma, hogy nem adhatunk meg bázispontot, így nem tudjuk pontosan illeszteni a rajzelemeket. Az AutoCAD lehetővé teszi a vágólap használatát bázispont megadással is, ekkor Crtl+Shift+C-t kell használnunk így egy bázispontot is kér tőlünk a program.

Rajzelemek párhuzamos és koncentrikus másolása, OFFSET (O)

A hagyományos geometriában a párhuzamosságot csak egyenesek között értelmezik. A CAD geometriában a párhuzamosság tágabb fogalom, mivel nyitott görbék párhuzamosságát is értelmezzük. Zárt görbéknél pedig koncentrikus párhuzamosságról beszélünk.

Párhuzamosak egy rajzelemmel azok a rajzelemek, amelyeket az adott rajzelemről OFFSET (O) paranccsal készítünk. A párhuzamosságnak ez a meghatározása magában foglalja a hagyományos párhuzamosságot és a koncentrikus párhuzamosságot is.

Hagyományos értelemben tudunk párhuzamosokat rajzolni LINE, PLINE parancsokkal, másolni COPY, MIRROR parancsokkal.

Az OFFSET (O) parancs egy sajátos másoló parancs, amellyel egyenes esetében azonos, koncentrikusan szimmetrikus rajzelemeknél, körívnél, körnél, négyzetnél, szabályos sokszögnél hasonló, arányosan kisebb vagy nagyobb másolatot tudunk készíteni. A többi rajzelemnél a hasonlóságot is erősen korlátozzák a rajzelemek méretei, alakja és a másolási távolság. Az erős korlátok ellenére is rendkívül hasznos és sok szerkesztési feladatot leggyorsabban az OFFSET (O) paranccsal tudunk megoldani.

A másolandó rajzelemet csak egyenként lehet kiválasztani. (Ha nem választottunk ki rajzelemet, akkor a távolság beadása után is megtehetjük.) Kiválasztás után az OFFSET (O) parancs a másolási távolságot kéri, majd annak megmutatását, hogy az eredeti rajzelem melyik oldalára kell a másolatot készíteni.

Másik lehetőség a másolat helyének kijelölésére a Through opció. Ekkor a távolság helyett egy pontot adunk meg, amin áthalad az új rajzelem.

Erase opció választása után az eredeti rajzelem törlődik.

Layer opcióval beállítható, hogy az új rajzelem melyik fóliára kerüljön.

Az OFFSET (O) parancs sorozat módban működik, de egy lépésben csak egy másolatot tud készíteni az eredeti rajzelemről.

Rajzelemek tükrözése, MIRROR (MI)

A MIRROR (MI) paranccsal rajzelemeinket tükrözhetjük egy képzelt két ponttal kijelölt tükörtengely mentén. A tengely lehet létező rajzelem is, ekkor tárgyraszter használattal jelöljük ki két ponttal a tükrözési tengelyt.

A tükrözendő rajzelemeket kiválaszthatjuk előzetesen vagy a parancs indítása után.

A tükrözött rajzelemek a tükrözés után törlődnek vagy megmaradnak választásunknak megfelelően.

Rajzelemek forgatása, ROTATE (RO)

Kiválasztott rajzelemeket a rajz síkjára merőleges tengely körül a ROTATE (RO) paranccsal lehet elforgatni. Az elforgatási tengely döféspontja a szerkesztési síkon a bázispont, amit a művelet során meg kell adnunk. A ROTATE (RO) parancs indítása után, a rajzelemek kiválasztását (ha nem volt kiválasztva rajzelem), majd a bázispont megadását kéri. Majd az elforgatott helyzetet egérrel megadva vagy billentyűzetről begépelve az elforgatás szögét, azonnal az új helyzetet veszik fel a rajzelemek.

Copy opció használata esetén az eredetiről adott szögben egy másolat készül.

Referencia opció használatakor a rajzelem két pontját megjelölve, lehetőségünk van a szöget, az X tengely és a megjelölt két pontba húzott egyenes által bezárt abszolút szögként megadni.

Például az ábrán látható alkatrészt szeretnénk úgy elforgatni, hogy az átlós éle (4, 5) 90 fokos irányba kerüljön az X tengelyhez képest. Kijelöljük a forgatandó objektumokat (1, 2). Megadjuk a bázispontot (3), majd választjuk a Referencia opciót. A referenciaszöghöz megadjuk az átlós vonal két végpontját (4, 5). Az új szöghöz beírjuk: 90 (így a (4,5) referencia szakasz az X tengellyel 90 fokos szöget zár be)

Új szögérték megadása helyett (Points opció esetén) két ponttal is megadhatunk irányt, amellyel a (4,5) ponttal megadott referencia szakaszunk párhuzamos lesz.

Rajzelemek nagyítása, kicsinyítése (léptékezése), SCALE (SC)

A hagyományos geometriában hasonlóságnak nevezünk, ha bármely két pont képének távolsága a pontok távolságával osztva mindig ugyanazt a (0-tól különböző) hányadost adja. Azt a pozitív számot, amely megmondja, hogy a képtávolságnak a megfelelő tárgytávolságok hányszorosai, a hasonlóság arányának nevezzük. Ha az arányszám 1-nél nagyobb, nagyításról, ha 1-nél kisebb, kicsinyítésről beszélünk. Ha az arányszám 1, akkor a hasonlóság egybevágóság.

A SCALE (SC) paranccsal tetszőleges rajzelemből, mint tárgyból hasonló alakzatot tudunk készíteni. A hasonlóság arányát léptéktényezőnek (scale factor) nevezzük. A hasonló alakzatot létrehozhatjuk megadott léptéktényező vagy a tárgy rajzelemen kijelölt referencia szakasz és a kép rajzelemen ennek megfelelő szakasz hosszának viszonya alapján (Reference opció).

Nagyításkor és kicsinyítéskor az eredeti, tárgyként használt rajzelem pontjai egy pont kivételével elmozdulnak. Ez a helyben maradó pont a bázispont.

A Copy opció használata esetén a kiválasztott rajzelemekről úgy kapunk kicsinyített vagy nagyított változatot, hogy közben az eredeti rajzelem megmarad.

Például az ábrát szeretnénk úgy léptékezni, hogy alapja 50 egység hosszú legyen. Kijelöljük a léptékezendő objektumokat. Megadjuk a bázispontot (1), és választjuk a Referencia opciót. A referencia hosszhoz megadjuk az alap két végpontját (1, 2). Az új hosszhoz beírjuk: 50 (így az (1,2) referencia szakasz 50 egység lesz)

Új hosszat a Points opció használatával két ponttal (3,4) is megadhatunk, ilyenkor a referencia (1, 2) szakasz a (3, 4) szakasz hosszát veszi fel.

Rajzelemek nyújtása, zsugorítása, STRETCH (STR)

Rajzelemeket a vonalak megszakítása nélkül, a vonalak folytonosságának megőrzésével nyújthatjuk és zsugorít-hatjuk a STRETCH (STR) paranccsal. Nem lehet nyújtani a pont, kör, ellipszis és szöveg rajzelemeket. Fontos, nyújtásra csak metsző ablakkal, metsző poligonnal vagy metsző lasszóval lehet kiválasztani a rajzelemeket. A kiválasztást csak a parancs indítása után a parancson belül lehet végrehajtani.

A parancs kiadása után a nyújtani kívánt rajzelemeket metsző ablakkal kijelöljük.

 

A kijelölés után egy bázispontot kell megadnunk, majd a bázispont új helyét. A nyújtás a bázispont és a bázispont új helye által meghatározott távolsággal és iránnyal jön létre.

A Displacement opció esetén bázispontnak az origót tekintjük.

Sarok kialakítás, lekerekítés, FILLET (F)

Egyenes vonal, körív, kör, nyitott és zárt vonalláncok egyenes szegmensei, ellipszisek, ellipszisívek, szerkesztővonalak és sugarak által alkotott sarkokat tudunk kialakítani, illetve lekerekíteni a FILLET (F) paranccsal. Egyenes vonal, szerkesztővonal és sugár tetszőleges párosítását - kivéve két szerkesztővonalat - akkor is le tudjuk kerekíteni, ha párhuzamosak egymással. Ilyen esetben nem kell a lekerekítési sugarat megadni, a parancs automatikusan meghatározza és félkörívvel köti össze a két párhuzamos rajzelemet. Az elsőként kiválasztott rajzelem végpontjához igazodik a lekerekítési művelettel készülő körív. Ha a szerkesztővonal párja az egyenes vonalnak vagy a sugárnak, a szerkesztővonalat nem lehet első rajzelemként kiválasztani, mivel a szerkesztővonalnak nincs végpontja.

A FILLET (F) parancs kiadása után a parancs az aktuális (utoljára használt) beállításait mutatja és a következő lehetőségek közül választhatunk:

Először ellenőrizzük a lekerekítő sugarat (most 50 rajzi egység), ezt a Radius opcióval módosíthatjuk. Sarok kialakításhoz a lekerekítési sugarat 0-ra lehet állítani.

Ezután kijelöljük egymás után a rajzelemeket, amelyek között lekerekíteni szeretnénk.

A második vonal kijelölésekor a Shift billentyűt is lenyomjuk, akkor a sugár értéke a nyomvatartás idejére 0 értékre változik a beállított értékről. Ha 0 sugárral kerekítünk le, akkor összeköti a két rajzelemet, kialakítja a sarkot.

Párhuzamos rajzelemek esetén a sugár beállítása nincs hatással a lekerekítésre.

Polyline opciót kiválasztása után a vonallánc összes sarkát lekerekíti a beállított sugárral, miután rákattintunk a vonallánc rajzelemre.

Trim opcióval az eredeti sarok megtartását állíthatjuk. Trim és No Trim mód között választhatunk, No Trim módban megmarad a sarok.

Multiple opció választása után a parancs a beállított paraméterekkel sorozatmódban fut.

A hibás lekerekítést visszavonhatjuk az Undo opcióval.

Sarok kialakítás, letörés, CHAMFER (CHA)

Egyenes vonal, nyitott és zárt vonalláncok által alkotott sarkokat a CHAMFER (CHA) paranccsal lehet kialakítani, illetve letörni. A letörési távolság beállítása után egyenkénti rámutatásokkal választjuk ki a sarkot alkotó két rajzelemet. A letörés lehet szimmetrikus és aszimmetrikus. Utóbbi esetben a két, sarkot alkotó rajzelem irányában a letörési távolságok különbözőek. Sarok kialakításról akkor beszélünk, ha 0-ra állítjuk a letörési távolságokat.

A CHAMFER (CHA) parancs kiadása után a parancs az aktuális (utoljára használt) beállításait mutatja és a következő lehetőségek közül választhatunk:

A lekerekítéshez hasonlóan a Polyline opció kiválasztása után a vonallánc összes sarkát letöri a parancs, miután rákattintunk a vonallánc rajzelemre. A Trim opcióval az eredeti sarok megtartását állíthatjuk. Trim és No Trim mód között választhatunk, No Trim módban megmarad a sarok. A Multiple opció választása után a parancs a beállított paraméterekkel sorozatmódban fut.

A hibás sarokkialakítást parancson belül visszavonhatjuk az Undo opcióval.

A Distance és Angle opciókkal a letörés mértékét állíthatjuk be kétféle módon. A két mód között a mEthod opcióval válthatunk később.

Ha a letörési távolságokat az alapértelmezettektől vagy korábban beállított értékektől eltérő értékekre akarjuk átállítani, a Distance opciót kell választani. Ha Distance opciót választjuk, távolságmódra kapcsolunk és a letörés mértékét két távolságérték megadásával adjuk meg. A parancs a D1 távolságot méri vissza a saroktól annak a vonalnak az irányában amelyikre először kattintunk, majd a D2 távolságot amelyikre másodszor, így kialakítva a sarokletörést.

Az Angle opció választása esetén szögmódra kapcsolunk, itt egy távolságot (D) és egy szöget adunk meg a letörés kialakításához.

Amelyik rajzelemre először kattintunk, abban az irányban a saroktól visszaméri a megadott (D) távolságot. A felmért pontba felszerkeszti az adott szöget és a második sarokelemen kimetszi a visszamérendő távolságot, így kiadva a letörést. Abban az esetben, ha 45 fokot adunk meg szögértéknek, egy egyenlő szárú háromszöget kapunk, tehát a saroktól mindkét irányba a (D) távolságot méri fel.

Rajzelemek kivágása, levágása, metszése, TRIM (TR)

Rajzelemekből részeket kivághatunk, vagy levághatunk a TRIM (TR) paranccsal. A vágáshoz vágóélre van szükség, amely ugyancsak valamely rajzelem lehet.

A TRIM (TR) parancs indítása után a vágóélt kell meghatároznunk, itt vagy kijelölünk konkrét rajzelem(ek)et vagy egy Entert ütünk, így minden rajzelem vágóélként viselkedik.

Az ábrán vágóélnek a téglalapot jelöltük ki, majd Entert ütöttünk, ezután a bal felső kör téglalapon belüli részére kattintva a parancs kimetszi és törli a vágóélek közötti részt, majd a jobb alsó kör téglalapon kívüli részére kattintottunk, így ott a belső körív maradt meg.

Egyszerűsítve úgy használjuk a parancsot, hogy mindent kijelölünk vágóélnek, majd azokra a rajzrészekre kattintunk, amelyeket el szeretnénk tüntetni.

A parancs fontosabb opciói:

  • Undo opció parancson belül visszavonhatjuk a metszést.
  • Fence opció az elmetszeni kívánt rajzelemeket felfűzéssel választjuk ki.

  • Crossing opció az elmetszeni kívánt elemeket ablakkal választjuk ki.
  • eRase opció a rajzelemek törlésére szolgál abban az esetben, ha nem érintkezik vágóéllel.
  • Edge opció látszólagos vágó él figyelembe vétele (a rajzelem látszólagos meghosszabbítása).

Az ábrán az Edge opció hatását láthatjuk a felső vízszintes vonal, látszólagos meghosszabbítását vágóélként, Extend módban figyelembe veszi a parancs.

A következő EXTEND (EX) parancs és a TRIM (TR) parancs egymás párja. Ha a vágóélek vagy határvonalak kijelölése után a Shift gombot nyomva tartjuk a rajzelemek kijelölésekor, akkor a TRIM EXTEND parancsként az EXTEND TRIM parancsként működik.

Rajzelemek meghosszabbítása, EXTEND (EX)

Az egyenes vonal, körív, ellipszisív és nyitott vonallánc rajzelemeket egy kijelölt határig az EXTEND (EX) paranccsal meg tudjuk hosszabbítani. A meghosszabbítási határ egy vagy két másik rajzelem lehet. A meghosszabbítási határokat kijelölhetjük ablakkal, metsző ablakkal stb., de a meghosszabbítandó rajzelemekre egyenként kell rámutatni, annál a végénél, amelyiknél meg akarjuk hosszabbítani. Ha a hosszabbítást minkét irányban végre akarjuk hajtani, akkor külön az egyik és külön a másik végénél is rá kell mutatni.

Az EXTEND (EX) parancs indítása után a határvonalat kell meghatároznunk, itt vagy kijelölünk konkrét rajzelem(ek)et vagy egy Entert ütünk, így minden rajzelem határvonalként viselkedik.

Az ábrán határvonalnak a kört jelöltük ki, majd Entert ütöttünk, ezután a vonalak végpontjaira kattintottunk egyesével.

Egyszerűsítve úgy is használjuk a parancsot, hogy mindent kijelölünk határvonalnak, majd azokra a rajzrészekre kattintunk, amelyeket meg szeretnénk hosszabbítani a következő rajzrészletig.

A parancs fontosabb opciói:

  • Undo opció parancson belül visszavonhatjuk a meghosszabbítást
  • Fence opció esetén a meghosszabbítandó rajzelemeket felfűzéssel választjuk ki.

  • Crossing opció esetén a meghosszabbítandó elemeket ablakkal választjuk ki.
  • Edge opció látszólagos vágóél figyelembe vétele.

Az ábrán az Edge opció hatását láthatjuk a felső vízszintes vonal, látszólagos meghosszabbítását határvonalként, Extend módban figyelembe veszi a parancs.

Az EXTEND (EX) parancs és a TRIM (TR) parancs egymás párja. Ha a vágóélek vagy határvonalak kijelölése után a Shift gombot nyomva tartjuk a rajzelemek kijelölésekor, akkor a TRIM EXTEND parancsként az EXTEND TRIM parancsként működik.

Rajzelemek hosszának módosítása, LENGTHEN (LEN)

Az egyenes vonalak, körívek, nyitott vonalláncok és ellipszisívek hosszát tudjuk megváltoztatni a LENGTHEN (LEN) paranccsal. A körívhez tartozó középponti szöget is módosítani tudjuk. Ezekre a műveletekre csak egyenként, rámutatással lehet a rajzelemeket kiválasztani. A hosszúság módosítását megadhatjuk hosszúság eltéréssel, az eredeti hossz százalékában, új teljes hossz megadásával és dinamikusan, egérrel.

A parancs kiadása után beállítjuk az opciót és az értéket, majd rákattintunk a módosítani kívánt rajzelem azon végére, amit módosítani szeretnénk.

Opciók:

  • Delta opció a rajzelem eredeti méretet megnöveli (negatív érték esetén rövidíti) a megadott delta rajzi egység értékkel, ami hossz vagy ív esetén középponti szög is lehet.
  • Percent opció az eredeti hossz adott százalékára állítja az új hosszat.
  • Total opció az eredeti méretet megnöveli vagy rövidíti úgy, hogy az új érték az opcióban megadott érték lesz.
  • DYnamic opció egérrel állíthatjuk az új hosszat.
Rajzelemrész törlése, kettétörése, BREAK (BR)

Rajzelemek egy kijelölt részét a BREAK (BR) paranccsal törölhetjük. Ez történhet a rajzelemek belső részéből, vagy nyitott rajzelemek valamelyik végéről. Ha a rajzelem belsejéből 0 hosszúságú részt törlünk, akkor valójában a rajzelemet kettévágjuk. Nem lehet kettévágni a kört, ellipszist és a zárt spline görbét. A rajzelem egy részének törléséhez először ki kell választani a rajzelemet, majd meg kell adni a kitörlendő rész végpontjait.

A parancs kiadása után a rajzelemre kattintva kijelöljük azt a rajzelemet, ahova a kijelöléskor kattintunk attól a pontól kezdődően addig a pontig, amit másodiknak jelölünk, törli a rajzelemrészt. A First point opcióval lehetőségünk van a rajzelemen újra megadni a kezdőpontot.

Rajzelemek felosztása, DIVIDE (DIV)

A felosztás parancs segítségével egy rajzelem megadott számú egyenlő részre jelölhető be. A jelölők pontok vagy blokk lehet. A DIVIDE (DIV) parancs indítása után a felosztandó rajzelemet kell kijelölnünk, majd a felosztási darabszámot kell megadnunk.

Az ábrán a szakaszt és a körívet 5 egyenlő részre osztottuk. A felosztás során pont rajzelemeket hozott létre a parancs a kör és vonal rajzelemen. Ne feledkezzünk meg beállítani a pontok megjelenési stílusát.

Rajzelemek beosztása, MEASURE (ME)

A beosztás parancs segítségével egy rajzelemre megadott távolságonként jelölőket helyezhetünk. A jelölők pontok vagy blokk lehet. A MEASURE (ME) parancs indítása után a beosztandó rajzelemet kell kijelölnünk, majd a felmérendő távolságot megadnunk.

Az ábrán a szakaszt és a körívet 50 rajzi egység távolságonként jelöltük. A beosztás során pont rajzelemeket hozott létre a parancs a kör és vonal rajzelemen. A szakaszon a kezdőpont és az első pont közötti rész 50 rajzi egység hosszú, az első és a második pont közötti rész szintén és így tovább látható hogy a szakasz hossza nem osztható ötvennel. Ne feledkezzünk meg beállítani a pontok megjelenési stílusát.

Rajzelemek kiosztása, ARRAY (AR)

Az ARRAY (AR) paranccsal a kiválasztott rajzelem(ek)et négyszög elrendezésbe, azaz rácsmintába vagy körkörös elrendezésbe, röviden körmintába vagy egy adott útvonal mentén másolhatunk, többszörözhetünk. A rajzelemek ilyen elrendezéseit kiosztásnak is nevezik.

Az ARRAY (AR) parancs indítása után először a kiosztandó rajzelemeket kell kijelölnünk (ha nem volt kijelölve rajzelem), ezután a kiosztás típusát kell kiválasztanunk. Ha menüből indítjuk a parancsot, a kiosztás típusát előre meghatározhatjuk. A típus meghatározása után környezetfüggő menüt kapunk, ahol a kiosztási típushoz tartozó paramétereket egyszerűen beállíthatjuk.

Négyszögletes kiosztás (Rectangular opció) esetén a sorok alulról felfelé, a megadott sortávolságra helyezkednek el az eredetitől, illetve egymástól. Ha a távolságot negatív előjellel adjuk meg, a sorrend felülről lefelé alakul. Az oszlopok balról jobbra irányban követik, negatív távolság esetén fordítva. A kiosztáshoz tehát meg kell adni a sorok és oszlopok számát, a sorok és oszlopok távolságát. A sorok, illetve oszlopok számába beleszámít az eredeti rajzelem is.

A környezetfüggő menüben jól áttekinthető módon beállíthatjuk a kiosztás paramétereit, természetesen mindezt a parancssorban opciók kiválasztásával is megtehetjük.

A környezetfüggő menüben állíthatjuk:

  • Négyszögletes kiosztásban vagyunk (Type fül, a kiosztás típusa itt már nem állítható)
  • Columns fül (két paraméter állítható a harmadik számítódik)
    • Oszlopok száma (Columns)
    • Távolság az oszlopok között (Between)
    • Teljes szélesség (Total)
  • Rows fül (két paraméter állítható a harmadik számítódik)
    • Sorok száma (Rows)
    • Távolság a sorok között (Between)
    • Teljes sortávolság (Total)
  • Levels fül
    • Z tengely mentén a szintek száma (Levels)
    • Szintek közötti távolság (Beetwen)
    • Teljes távolság Z tengely mentén (Total)
  • Kiosztás asszociativitása: Az asszociativitás segítségével gyors módosításokat hajthatunk végre a teljes kiosztásban, mert az elemek között kapcsolatokat tart fenn. A kiosztások lehetnek asszociatívak és nem asszociatívak is.
    • Asszociatív a kiosztás, ha bekapcsoljuk az Associative gombot, ilyenkor az elemeket egyetlen, blokkhoz hasonló kiosztási objektum tartalmazza. Módosíthatjuk a kiosztási objektum tulajdonságait, pl. a térközt vagy az elemek számát. Felülírhatjuk az elemek tulajdonságait, vagy kicserélhetjük egy elem forrásobjektumait. Módosíthatjuk egy elem forrásobjektumait, így minden elemet módosíthatunk, amely ezekre a forrásobjektumokra hivatkozik. A kiosztási művelet befejezése után bármikor.
    • Nem asszociatív a kiosztás, ha az Associative gomb kikapcsolt állapotban van, ilyenkor a kiosztás elemei független objektumként jönnek létre. Egy elem módosítása nem érinti a többi elemet.

A paraméterek beállítása után a Close Array gombra kell kattintani és végrehajtódik a parancs.

A kör menti kiosztás készítéséhez meg kell adni a minta elemeinek számát, a körminta középpontját, továbbá annak a képzelt körívnek a középponti szögét, amely mentén a parancs elhelyezi a rajzelemeket. Az elemeinek számába beleszámít az eredeti rajzelem is. Alapértelmezés szerint a körív 360 fokosos, vagyis teljes kör.

Az elemek és a Polar opció kiválasztása után a kiosztási kör középpontját kell megadnunk, majd itt is környezetfüggő menühöz jutunk, ahol a kiosztás további paramétereit beállíthatjuk.

A környezetfüggő menüben állíthatjuk:

  • Poláris kiosztásban vagyunk (Type fül)
  • Items fül
    • Elemek száma (Items)
    • Szög az elemek között (Between)
    • A kiosztás teljes szöge (Fill)
  • Rows fül
    • Sorok száma (Rows)
    • Távolság a sorok között (Between)
    • Teljes sortávolság (Total)
  • Levels fül
    • Z tengely mentén a szintek száma (Levels)
    • Szintek közötti távolság (Beetwen)
    • Teljes távolság Z tengely mentén (Total)

(Három adatból kettő változtatható, a harmadikat számolja a program)

  • Az elemeket a kiosztás során a középpont felé forgatja (Rotate Items)
  • A szögek növekedési, értelmezési irányának váltása (Direction)
Rajzelemek szétvetése, EXPLODE (X)

Az összetett rajzelemeket, például vonalláncokat, méretezéseket, sraffozásokat vagy blokkreferenciákat egyedi elemekre bonthatjuk. Ha szétbontunk egy vonalláncot, akkor abból egyszerű vonalak és ívek keletkeznek. Blokkreferencia vagy asszociatív méret szétvetésekor a blokkot vagy méretet alkotó rajzelemek másolata jön létre. Egy vonallánc szétvetésekor minden kapcsolódó szélességadat elvész. Az eredményül kapott vonalak és ívek a vonallánc középvonalát követik. Vonalláncot tartalmazó blokk szétvetése esetén a vonalláncot külön kell szétvetni. Gyűrű szétvetését követően a keletkezett objektum szélessége nulla lesz.

Az EXPLODE (X) parancs kiadása előtt vagy után a ki kell jelölni azokat a rajzelemeket, amelyeket elemeire szeretnénk bontani.

Az ábrán egy vonallánc alakzatot bontunk vonalakra és ívekre.

Rajzelemek vonalláncá alakítása, JOIN (J)

Egyszerű vonalakból és ívekből álló alakzatokat vonalláncá alakíthatunk a parancs segítségével. Az átalakítás feltétele, hogy a rajzelemek végpontjai koordinátahelyesen illeszkedjenek egymáshoz. A rajzelemek kijelölése előtt vagy után a JOIN (J) parancsot kell indítani.

Vonalláncokat a PEDIT (PE) paranccsal is módosíthatunk, szerkeszthetünk, átalakítással létrehozhatunk.