KURZUS: CAD alkalmazások 1.
MODUL: V. modul: Kirajzoltatás
14. lecke: Nyomtatás modelltérből
Az AutoCAD-ben készített rajzokat a gyártáshoz, kivitelezéshez legtöbbször rajzpapírra vagy pauszra ki kell rajzoltatni. Mivel a képernyőn sokszor nem látszanak jól egyes részletek, munka közben, a félkész rajzokat is célszerű kirajzoltatni. Az A1 vagy A0 méretű munkaközi rajzokat a tárgyalóasztalra kiterítve könnyebben át lehet tekinteni, mint a képernyőn. Műszaki leírások, dokumentációk készítéséhez a megfelelő rajzrészletet tintasugaras- vagy lézernyomtatóval rajzoltatjuk ki. Ha kirajzoltatásra ezeket a készülékeket alkalmazzuk, akkor a rajz nyomtatásáról beszélünk, megkülönböztetve ettől a plottolást, amelyet plotterrel végzünk. Ehhez napjainkban leginkább tintasugaras plottereket használunk. A közvetlenül papírra plottoláshoz a plottert ahhoz a géphez kell csatlakoztatni, amelyen a plottolandó rajzot megnyitottuk. Ha a gép hálózatba van kapcsolva, akkor megosztott hálózati plotterrel is lehet közvetlenül papírra plottolni, ilyenkor a plotter másik gépre van csatlakoztatva. Hálózati plotter használata esetén gyakran a kötegelt plottolást vagy a háttérben történő plottolást alkalmazzuk. | ||||||||||||||||||||||||
Itt a továbbiakban részletesen a közvetlenül papírra, de inkább a fájlba plottolást tárgyaljuk. Ha rendelkezünk plotterrel, akkor közvetlenül papírra is plottolhatunk, azonban ha nem, akkor kereshetünk lakóhelyünk környékén olyan szolgáltatót, aki képes az általunk elkészített rajzokat kiplottolni, ehhez azonban neki AutoCAD programra lenne szüksége, ez nem elvárható. Így az egyik lehetőségünk, hogy megkérdezzük, milyen plotterrel dolgozik és telepítjük gépünkre a plotter meghajtóprogramját, majd a beállítások után fájlba kiplottoljuk a rajzunkat és azt a fájlt visszük el a szolgáltatónkhoz. Egy másik lehetőség, hogy olyan állománytípust keresünk, amit nagy valószínűséggel bárki meg tud nyitni és az elkészített rajz kinyomtatható belőle. Ez az állománytípus a PDF-állomány, amit az ingyenes Adobe Reader programmal meg tudunk nyitni. Az AutoCAD telepítésével virtuális plotterként települ gépünkre többféle plotter. AutoCAD PDF, DWG To PDF, PublishToWeb (PNG) stb. nevű, ezek a virtuális plotterek a kinyomtatott elrendezésnek megfelelő fájlt hoznak létre. Mi a DWG To PDF virtuális nyomtatót (plottert) fogjuk használni, így nyomtatásunk eredménye egy PDF állomány lesz. | ||||||||||||||||||||||||
A rajzot plottolhatjuk tetszőleges készültségi állapotában, a rajz befejezésekor vagy később is bármikor. Kirajzoltatni az aktuális rajzot, vagy annak tetszőlegesen kijelölt részletét lehet. A korábban készített rajzot ehhez meg kell nyitni. A plottolás végrehajtására a PLOT vagy PRINT parancs szolgál. | ||||||||||||||||||||||||
A parancs indítható még az Indítógombról, kiválasztva a PRINT majd PLOT menüt, vagy a gyorselérési eszköztárról a nyomtató ikonra kattintva. | ||||||||||||||||||||||||
A Printer/plotter kiválasztása után (a beadandó feladatainkhoz a DWG To PDF virtuális nyomtatót használjuk), a rendelkezésre álló, előre meghatározott lapméretek közül választhatunk (Paper size). A beállított lap előre meghatározottan a beállított margót is tartalmazza. Csak a margón belüli részre tudunk plottolni, a nyomtatható terület nagyságát ellenőrizhetjük, ha egerünket a papírlapra húzzuk. | ||||||||||||||||||||||||
Ha nem találunk megfelelő lapot a Properties... gombra kattintva egyéni lapméretet is létrehozhatunk. A felnyíló panelen válasszuk a Custom Paper Sizes sort, majd az Add... gombbal saját lapot adhatunk hozzá. A hozzáadott lapok a Paper size kiválasztásakor a lista tetejére kerülnek. | ||||||||||||||||||||||||
A lap beállítása után a nyomtatási területet kell meghatározni (Plot area). | ||||||||||||||||||||||||
Nyomtatási terület lehet: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A Plot offset (Nyomtatás eltolása) beállításcsoportban a Center the plot jelölőnégyzet kiválasztásával a rajzunk a lap közepére kerül. Ha nincs kiválasztva a jelölőnégyzet, akkor pozitív X és Y értékek megadásával a plottolt terület origóját a rajzlap középpontjához képest eltolhatjuk (jobbra-fel), negatív értékek megadásával ellenkező irányba (balra-le). | ||||||||||||||||||||||||
A Plot Scale (Nyomtatás léptéke) csoportban, ha a Fit to paper jelölőnégyzet kiválasztjuk, az AutoCAD kiszámítja azt a léptéket, amellyel a nyomtatási területre az összes kijelölt rajzelem kirajzolható. Ezt a léptéket olvashatjuk a legördülő lista alatti szerkesztőablakokban. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Ha a jelölőnégyzet nincs kiválasztva, akkor a legördülő listában lehet a plottolás léptékét beállítani. | ||||||||||||||||||||||||
A plottolás léptékét megadhatjuk a legördülő lista alatti szerkesztőablakokban is. Az állíthatjuk be, hogy a rajzlapon a beírt mm vagy inch hány rajzi egységnek feleljen meg. | ||||||||||||||||||||||||
Például 1 mm = 2 units esetén a kinyomtatott rajzlapon 1 mm lesz 2 rajzi egység. Ha a rajzi egységünk milliméter, akkor ez 1:2 léptéknek felel meg (vagyis ami a valóságban/modelltérben 2 mm az a kinyomtatott rajzlapon 1 mm). Ha a rajzi egységünk méter, akkor ugyanez a beállítás 1:2000-es léptéknek felel meg (vagyis ami a valóságban/modelltérben 2 m azaz 2000mm az a kinyomtatott rajzlapon 1 mm lesz). | ||||||||||||||||||||||||
Másik példa: A rajzi egységünk méter. Nyomtatáskor 10 mm = 1 units-ot állítunk, ez azt jelenti, hogy a valóságban/modelltérben levő rajzunkon 1 m az a kinyomtatott rajzunkon 10 mm (1cm) lesz, vagyis 1:100 léptékben vagyunk. | ||||||||||||||||||||||||
Látható, ha milliméter a rajzi egységünk, akkor a Scale legördulő mezőben található arányok megegyeznek a rajzunk valóságos léptékével egyébként nem (számolnunk kell). | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A lépték beállítása után a papírlapon megjeleníti a program a nyomtatási terület helyzetét, ha nem fér el a rajz, azt piros vonalakkal jelzi. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A teljes rajz nyomtatási előképét a Preview... gombbal nézhetjük meg. | ||||||||||||||||||||||||
A számítógéppel készített műszaki rajzok nagy részét fekete vagy szürke árnyalatban nyomtatják ki és csak a kiemelt részeket nyomtatják színesben, illetve a rajzoknak csak néhány százalékát nyomtatják teljesen színesben. Ezeket a plottolási igényeket a színfüggő vagy elnevezett plottolási stílusok alkalmazásával messzemenően ki lehet elégíteni. | ||||||||||||||||||||||||
A rajzelemek színét és megjelenítését (vonaltípus, vonalvastagság) egyedi értékkel vagy a fóliától átvett értékkel határoztuk meg. A színfüggő plottolási stílus használata esetén nyomtatás előtt az adott színekhez a rajzelemekhez hozzárendelt értékeket a kinyomtatott rajzon megváltoztathatjuk. Például, a piros színre állított fólia rajzelemeihez nyomtatásban fekete színű és 1 mm vonalvastagságú tollat rendelhetünk, tehát a színfüggő plottolási stílusnál színekhez rendelünk különböző tollakat. Ilyenkor a színpalettáról az indexált színeket használhatjuk (256 féle szín). | ||||||||||||||||||||||||
Az elnevezett plottolási stílusok használatakor nem színekhez rendeljük a tollakat, hanem plottolási stílust, mint rajzelemtulajdonságot, fóliához vagy közvetlenül rajzelemhez rendeljük hozzá. A 256 féle szín helyett 16 millió színnel rajzolhatunk, amelyeket a színpalettán a True Color fülhöz tartozó lapon választhatunk ki. Mindegyik színhez 23 féle vonalvastagságot állíthatunk be. Szükség esetén a rákattintással kiválasztható vonalvastagságokat is meg tudjuk változtatni. Nincs tehát a kötöttség, hogy egy kiválasztott színhez csak egy vonalvastagságot rendelhetünk hozzá. | ||||||||||||||||||||||||
A mi rajzainkhoz színfüggő plottolási stílus használata elegendő és egyszerűbb megoldás. | ||||||||||||||||||||||||
A Plot Options csoportban található Plot with plot styles kapcsoló bekapcsolt állapota azt jelenti, hogy a plottolást plottolási stílusok felhasználásával végezzük. A Plot object lineweights kiválasztásával nyomtatáskor a beállított vonalvastagságokat is nyomtatja, egyébként egyféle vonalvastagságot használ a program. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A kapcsolók bekapcsolása után kiválaszthatjuk a használni kívánt színfüggő plottolási stílust. Találunk előre definiáltat, de magunk is létrehozhatunk ilyent a New.. választásával. | ||||||||||||||||||||||||
Előre definiált színfüggő plottolási stílusok: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
stb. | ||||||||||||||||||||||||
Saját stílustábla esetén a New... kiválasztása után egy varázsló segít a stílustábla készítésében. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Nevet kell adnunk a stílustáblánknak (a stílustáblák ctb kiterjesztésű fájlok), a névadás után a Plot Syte Table Editor... gombbal elvégezhetjük a színek tollakhoz való hozzárendelését. Később is módosíthatjuk a beállításokat, ha a stílus kiválasztása melletti gombra kattintunk. | ||||||||||||||||||||||||
Talán ebben a nézetben a From View fülön a legáttekinthetőbbek a beállítások, az adott színt kiválasztva a Properties csoportba láthatjuk a színhez rendelt tollbeállítások. | ||||||||||||||||||||||||
Például a kiválasztott Color 5 (Blue) kék színhez fekete (Black) színű (Color), 0,7 mm vonalvastagságú (lineweight) tollat rendeltünk. A vonaltípus a fólián vagy a rajzelemen beállított érték. |