KURZUS: CAD alkalmazások 1.
MODUL: IV. modul: Műszaki rajzelemek
12. lecke: Méretezés
A műszaki rajz valamely műszaki gondolat rajzban való közlésének eszköze, egyezményes jelölési módszerek alkalmazásával. Így definiálja a műszaki rajzot a szabvány, és felsorol a rajzokra vonatkozóan számos műszaki rajzfajtát, mint pl. törzsrajz, összeállítási rajz, kivitelezési tervrajz, alkatrészrajz stb. Kivitelezési rajz és alkatrészrajz nem létezik méretek nélkül, úgy is fogalmazhatunk, hogy ezeknek meghatározó eleme a méret. Elegendő és ellentmondásmentes méret nélkül egy alkatrészt nem lehet legyártani. Ezeknek a műszaki rajzoknak a készítésekor a méretezés jelenti a munka döntő hányadát. | |
A méretek összetett rajzelemek, amelyek leggyakrabban két méretsegédvonalból, ezekre merőleges méretvonalból, a méretvonal két végén mérethatárolóból (általában nyílhegy) és méretszövegből állnak. A méretszöveg leggyakrabban a szóban forgó méret mérőszáma. A méret alkotóelemeit minden méretnél külön-külön megrajzolni rendkívül hosszadalmas lenne. Erre azonban nincs szükség, mert a méretező parancsok a méret típusának megfelelően a felhasználótól kért paraméterek alapján automatikusan elkészítik és elhelyezik őket. | |
A méret rajzelem elemei alapbeállítás szerint összetett rajzelemet alkotnak. Az ilyen méreteket asszociatív méreteknek nevezzük. Az asszociatív méreteket egyetlen rajzelemként lehet kezelni, aktualizálni. | |
Az asszociatív méretet az EXPLODE (X) paranccsal tudjuk elemeire szétbontani. A szétbontott méret elemeit rugalmasan, külön lehet kezelni úgy, mint az eredetileg nem asszociatív méretet. A szétbontáskor azonban a 0 nevű fóliára kerülnek a méret elemei, ezzel megváltozik a színük is, vagyis elveszítik eredeti tulajdonságaikat. Ezeket a tulajdonságokat vissza tudjuk állítani olyan többletmunkával, amelyet elkerülhetünk, ha eredendően nem asszociatív méretet készítünk, ha ez valóban indokolt. A méretek szétbontását emiatt célszerű mellőzni. | |
A rendelkezésre álló méret rajzelemeket a következő módon csoportosíthatjuk: | |
| |
Ezeknek az összetett rajzelemek méreteit, méretsegédvonalak hosszát, mérethatárolók típusát, méretét, mérőszám formai és tartalmi megjelenítését stb. ún. méretezési stílus határozza meg. | |
Az alapértelmezés szerinti méretezési stílus attól függően változik, hogy milyen sablonfájlt használunk. Az acadiso.dwt sablonfájl használatakor automatikusan az ISO-25 lesz az alapértelmezés szerinti méretezési stílus. | |
A magyar szabványok is a nemzetközi szabványokat követik, ezért a továbbiakban forrásként az ISO-25 méretezési stílust használjuk a méretezési stílusaink készítéséhez is. | |
Valamennyi méretezési stílusunk az ISO-25-nek a leszármazottja, vagy másik oldalról nézve, eredendően minden méretezési stílusunknak az ISO-25 az őse. | |
Az új méretezési stílus készítése nem más, mint néhány méretezési változó módosítása, majd az összes, tehát a módosított és a nagyobbrészt nem változtatott méretező változók aktuális értékeinek elmentése egy, a beállítási értékekre jellemző néven. | |
A javasolt eljárás a következő: | |
| |
Tehát a méretezés megkezdése előtt ajánlott a méretezéshez méretezési stílust létrehozni, beállítani, hozzáigazítani a rajzunk nagyságrendjéhez, továbbá a méret rajzelemek számára ajánlott külön fóliát készíteni és az első méret megadásakor azt beállítani. | |
Az aktuális, alapértelmezett méretezési stílust a Home menü, Annotation paneljén állíthatjuk be, de méretezéskor ajánlott az Annotate menü, Dimension paneljét használni. | |
A méretezés megkezdése előtt itt ellenőrizzük és állítsuk be a méretezési stílust és a méretezéshez használt réteget. | |
A beállítás után kezdhetjük a méretezést a Dimension panelen található számunkra megfelelő eszköz kiválasztásával. A rajzelem pontos elhelyezéséhez tárgyraszterpontokat kell használni. | |
Hosszméretek | |
Vízszintes és függőleges helyzetű | |
Indítható Linear ikonról vagy DIMLINEAR paranccsal a két végpont megadása után, a méretvonal helyét kell megadnunk. | |
Rajzelemhez igazodó helyzetű | |
Indítható Aligned ikonról vagy DIMALIGNED paranccsal a két végpont megadása után, a méretvonal helyét kell megadnunk. | |
Bázisvonaltól induló | |
Miután elhelyeztünk egy hossz- vagy illesztett méretet, az ikonra kattintva folytathatjuk a méretezésünket bázisvonalasan. Ilyenkor egy bázisvonaltól indul a méretvonal, és a méretek a bázisvonaltól értelmezzük. | |
Láncszerű vagy folyamatos | |
Miután elhelyeztünk egy hossz- vagy illesztett méretet, az ikonra kattintva folytathatjuk a méretezésünket láncszerűen. Ilyenkor a méretvonalak folyamatosan követik egymást. | |
Koordinátákkal megadott méretek | |
Indítható az Ordinate ikonról vagy DIMORDINATE paranccsal. Koordináta méretezéskor egy bázist kell kijelölnünk és a bázishoz viszonyítjuk a koordinátákat. A koordináta-rendszerünk origóját az UCS paranccsal áthelyezzük a bázispontba majd indítjuk a méretezést. | |
Sugár és átmérő méretek | |
Indítható Radius vagy Diameter ikonról esetleg DIMRADIUS, DIMDIAMETER paranccsal az ívre, körvonalra kattintás után, a mérőszám helyét kell megadnunk. | |
Szögméretek | |
Indítható Angular ikonról esetleg DIMANGULAR paranccsal a két szögszárat kell megadnunk, majd kijelöljük a mérőszám helyét. | |
Ívhossz megadása | |
Indítható Arc Length ikonról esetleg DIMARC paranccsal az ívre kattintás után, a mérőszám helyét adjuk meg. | |
Középjel és középvonal | |
A Center Mark és Centerline eszközzel középpontokat és tengelyeket adhatunk meg nagyon gyorsan, beállítása nem a méretezési stílustól függ. Az Annotate menü Centerlines paneljén érhető el a két eszköz. | |
A Center Mark ikonra kattintva indul a CENTERMARK parancs, körvonal vagy ív kiválasztása után elkészíti a középvonalat. A középvonalat egyedi tulajdonságlapján keresztül módosíthatjuk. | |
A Centerline ikonra kattintva indul a CENTERLINE parancs, két párhuzamos egyenesre kattintva közé felveszi a tengelyvonalat. A tengelyvonalat egyedi tulajdonságlapján keresztül módosíthatjuk. | |
Egyesített méretezési eszközök, DIM | |
Az AutoCAD néhány évvel ezelőtt egyesítette a méretezési eszközöket egyetlen DIM parancsba. A parancs automatikusan felismeri a rajzelem típusához hozzárendelhető méretezési rajzelemet, ezt is használhatjuk. Automatikusan a parancs hossz-, sugár és átmérő méret megadását kezdi, de lehetőségünk van opció választásával szög, bázisvonaltól induló, láncszerű vagy koordináta-méretek megadására is. | |
Méretezési stílus | |
Új méretezési stílust a Dimensions panelen található ferde nyíllal vagy | |
Itt a rajzunkban található méretezési stílusokat (Styles) láthatjuk a Modify... gombbal módosíthatjuk a kiválasztott stílus beállításait, a New... gombbal új méretezési stílust hozhatunk létre. A kiválasztott stílust a Set Current gombbal itt is aktuálissá tehetjük. | |
Az ISO-25 stílus beállításait nem tanácsos átállítani, hiszen munkánk során előfordulhat, hogy többféle méretezési stílusra van szükségünk, amit az ISO-25 stílusból származtatunk. | |
A New... gombra kattintva megadjuk a méretezési stílusunk nevét a Start With mezőben az ISO-25 szerepel, tehát az új stílus az ISO-25 stílus összes beállítását átveszi (All dimensions). | |
Az adatok beállítása után a Continue gombra kattintunk és állíthatjuk a saját stílusunk méretezési változóit. | |
A Lines fül a méretvonal (Dimension lines) és a méretsegédvonalak (Extension lines) beállításait tartalmazza. | |
A Symbols and Arrows fülön a mérethatárolót változtathatjuk meg és egyéb kiegészítő jel (megtört méret, ívhossz) beállításait tartalmazza. | |
A Text fülön a mérőszám megjelenítését, szöveg stílusát, méretét, színét és helyzetét állíthatjuk. | |
A Fit fül a méretezési rajzelemek elhelyezését szabályozza, mit tegyen a program, ha nem fér el az összetett rajzelem a megadott helyen. Itt állíthatjuk, igazíthatjuk egyetlen beállítással a rajzunk nagyságrendjéhez a méretezési stílust az Use overall scale of mező állításával, a méretezéshez használt rajzelem összes méretre nagyságra vonatkozó beállítását átléptékezhetjük. Ez azt jelenti, hogy ha ide például tízet írunk, akkor minden a stílust használó méretezési rajzelem tízszeresére megnő, így a nyílhegyünk, a mérőszámunk stb. is tízszer akkora lesz. | |
Gyakran elegendő a méretezéshez ezt az egy értéket átállítani, a többi beállítást alapértelmezetten hagyni. | |
A Primary Units fülön a mérőszám értékére vonatkozó beállításokat tehetjük meg hosszakra és szögekre. | |
Hány tizedes pontossággal, milyen formátumban írja ki a mérőszámokat a méretvonalra a program? Milyen tizedes elválasztót használjon? A mérőszámok elé (Prefix) mögé (Suffix) írjon-e valamit? | |
Milyen mértékegységben (Measurement scale)? Ha az érték 1, akkor a beállított rajzi egységben, vagy abban az esetben, ha milliméterben rajzoltunk és méterben szeretnénk a méreteket feliratozni, akkor ide 0.001-et kell írnunk. | |
A mérőszámok kiírásakor az értéktelen nullákat elnyomhatjuk (Zero suppression). Például 12 rajzi egység hosszú vonalunkat méretezzük és pontosságnak 0.00 állítunk, a nulla elnyomás be van kapcsolva, akkor a program 12-t fog kiírni mérőszámként, ha nincs nulla elnyomás, akkor 12,00-t. Természetesen, ha a vonalunk 12,11 akkor megjelenik a 12,11, mivel csak az értéktelen nullákat nyomja el a (Trailing) jelölőnégyzet bekapcsolása. A tizedesvessző előtti értéktelen nullák is elnyomhatók (Leading). | |
Alternate Units fülön a jelölőnégyzet kiválasztásával lehetőségünk van másodlagos méret megadására is. | |
A Tolerances fülön a tűrés megjelenítését állíthatjuk. | |
A beállítások végén OK gombra kattintva elkészül a méretezési stílusunk. |