KURZUS: CAD alkalmazások 1.
MODUL: IV. modul: Műszaki rajzelemek
13. lecke: Blokkok
A blokk olyan összetartozó rajzelemek halmaza, amelyet egyetlen rajzelemként kezelhetünk. A blokk létrehozásakor ki kell választani a blokkot alkotó rajzelemeket, ki kell jelölni a beillesztési pontját, meg kell adni a nevét és a készítés körülményeire vonatkozó néhány paramétert. A blokk - eltérően az eddig megismert rajzelemektől - névvel rendelkező rajzelem és erre a névre hivatkozva érhetjük el, amíg nem látható a rajzon. A blokk neve legfeljebb 255 karakter hosszú lehet, néhány speciális karaktert kivéve tetszőleges jeleket tartalmazhat. | ||||||||||||
A blokk állhat csupán egyetlen pontból, néhány vonalból vagy határesetben az aktuális rajz összes rajzeleméből. A tág határokon belül a blokkok készítését elsősorban szakmai szempontok határozzák meg. Bármely szakterületről is van szó, a szakmai megfontolások közös vonása, hogy blokkokat leginkább fizikailag is külön kezelhető, azonosítható rajzelemek ábrázolására készítenek. Ilyenek az építészetben a falak, födém elemek, nyílászárók, berendezési tárgyak stb. rajzai vagy szimbólumai. A gépipari tervezés területén széles körben használják a blokkokat a szabványos elemek (csavarok, anyák, csapágyak, profil anyagok stb.) ábrázolására. A pneumatikus és hidraulikus kapcsolási rajzokban használt tervjeleket is általában blokk formában illesztjük a rajzba. Ugyanez érvényes a villamos kapcsolási rajzok jelképeire. | ||||||||||||
A blokkok használatának elsődleges célja a rajzolói, tervezői munka hatékonyságának növelése. A blokkokat elemtárakba szervezve létrehozhatunk CAD katalógusokat, amelyekből csak ki kell keresni a megfelelő elemet és rajzolási műveletek nélkül behelyezhetjük a rajzba. Ez rendkívül meggyorsítja a munkát, különösen bonyolultabb alakzatoknál. A gépelemeket, szerelvényeket, berendezési tárgyakat, villamos elemeket gyártó cégek ma már CAD katalógusokat is kiadnak termékeikhez, amelyet meg lehet vásárolni, vagy sok esetben térítésmentesen bocsátanak a tervezők rendelkezésére, hogy termékeiket használják fel a tervdokumentációk készítéséhez. Mivel nincs minden termékhez CAD-katalógus, saját magunknak kell elkészíteni. A blokknevek alkotásánál akkor járunk el helyesen, ha a valóságos objektum adott szakterületen ismert nevét felhasználjuk az elnevezésekben, mert ez segíti a szóban forgó blokk megkeresését. | ||||||||||||
Blokkokat készítünk rajztechnikai megfontolások alapján is. Ha egy rajzrészletre máskor is szükségünk lehet, érdemes blokk formájában eltárolni, hogy ne kelljen újra megrajzolni. Ilyenek a különböző rajzjelek, tűréstábla, cégembléma, címpecsét stb. A blokkok készítésekor számos körülményre kell figyelni, szem előtt tartva, hogyan és milyen célra kívánjuk használni, hol fogjuk tárolni őket. | ||||||||||||
Tárolási helyüktől függően megkülönböztetünk belső és külső blokkokat. | ||||||||||||
A belső blokk azon a rajzon belül tárolódik, amelyen a blokk készítésekor dolgozunk. A belső blokk készítésekor egy blokkdefiníció íródik az ún. blokktáblába. A blokkdefiníció az AutoCAD egy nemgrafikus objektuma, amely a blokktáblában és a rajzon látható formában nem jelenik meg. | ||||||||||||
Ha egy blokkot beillesztünk a rajzunkba, egy hivatkozást (referenciát) teszünk a blokktábla blokkot tartalmazó helyére. A blokk minden egyes beillesztése a blokktáblára hivatkozik. Ez lényegesen kevesebb memóriát igényel, mint egy másolat a rajzelemekről, ha nem alkotnak blokkot. Ezért blokkot azzal a céllal is készítünk, hogy csökkentsük egy rajz adatbázisának méretét. Ha egy több rajzelemből álló részlet akár csak két helyen is szerepel a rajzon, már érdemes blokkot készíteni belőle és ezt a blokkot illeszteni a rajzba két helyen. A belső blokkot közvetlenül csak abba a rajzba lehet beilleszteni, amelyben a szóban forgó blokk definíciója tárolódik. | ||||||||||||
A külső blokk rajzfájlként abban a könyvtárban tárolódik, amit a blokk készítésekor megadtuk. A fájl azonosítója a begépelt fájlnévből és a hozzá automatikusan kapcsolódó .dwg kiterjesztésből áll. A külső blokk definíciója a blokk készítésekor nem íródik be a blokktáblába. A külső blokkot bármely rajzba be lehet illeszteni. A külső blokk első rajzba illesztésekor beíródik a blokktáblába és belső blokk lesz. | ||||||||||||
A rajzba illesztett blokkok attól függően másképp viselkednek, hogy a blokkot alkotó rajzelemek a blokk definiálásakor milyen tulajdonságokkal rendelkeztek. A blokkot alkotó rajzelemek eredeti tulajdonsága azt is befolyásolja, hogyan viselkedik a blokk, ha az EXPLODE (X) paranccsal a rajzelemek összetartozását megszüntetjük, vagyis a blokkdefiníciót töröljük. | ||||||||||||
A következő eseteket lehet megkülönböztetni: | ||||||||||||
| ||||||||||||
| ||||||||||||
(A ByBlock érték a ByLayer értékhez hasonló logikai érték blokkok kezeléséhez hozták létre.) | ||||||||||||
A normál rajzelemekből álló blokkokat felruházhatjuk változtatható szöveges információval, ezeket a blokkokat attribútumos blokkoknak hívjuk. | ||||||||||||
Olyan blokkokat ahol a rajzelemek mérete, láthatósága változtatható, dinamikus blokkoknak hívjuk. | ||||||||||||
Belső blokk készítése, BLOCK (B) | ||||||||||||
Belső blokkot a BLOCK (B) paranccsal készíthetünk. A parancsot indíthatjuk parancssorból vagy az Insert menü Create Block ikonjáról. | ||||||||||||
Blokk készítésekor | ||||||||||||
| ||||||||||||
A parancs indítása után Block Definition panel indul el. | ||||||||||||
Ha a parancs indítása előtt kijelöltünk rajzelemeket, akkor a Name mező után egy kis előnézeti képen látjuk a blokkunk tartalmát. | ||||||||||||
Ha a parancs indítása előtt nem jelöltünk ki rajzelemeket az Objects részen, háromféle módon megtehetjük: | ||||||||||||
| ||||||||||||
A Name mezőbe meg kell adnunk a blokk nevét, majd a bázispont megadása következik. | ||||||||||||
Bázispontot a Base point részen állíthatjuk be, három lehetőségünk van: | ||||||||||||
| ||||||||||||
További állítási lehetőségek: | ||||||||||||
A blokknak kijelölt rajzelemekkel mit csináljon a parancs, beállíthatjuk: | ||||||||||||
| ||||||||||||
A Scale Uniformly jelölőnégyzet kiválasztásával a blokk torzítását letilthatjuk beillesztéskor, X és Y irányban egyforma léptékkel illeszthetjük csak be a blokkot. | ||||||||||||
Az Alow exploding jelölőnégyzet kiválasztása engedélyezi a blokk szétvetését EXPLODE (X) paranccsal. Ha nem engedélyezzük, később a blokk nem vethető szét. | ||||||||||||
A blokkhoz mértékegységet is rendelhetünk (Block unit), ilyenkor más mértékegységű rajzba illesztéskor figyelembe veszi a program a blokk eredeti méretét. | ||||||||||||
Külső blokk készítése, WBLOCK (W) | ||||||||||||
Külső blokk esetén is ki kell jelölni rajzelemeket, a fájlnak nevet kell adnunk (később beillesztéskor a fájlnév lesz a blokk neve) és beillesztési pontot kell kijelölnünk. | ||||||||||||
A WBLOCK (W) parancs után Write Block panel indul el. | ||||||||||||
Külső blokkot készíthetünk: | ||||||||||||
| ||||||||||||
A panelen a Base point és Objects rész elmei ugyanúgy működnek, mint a BLOCK (B) parancsnál, a névmegadás helyett a fájl nevét és elérési útját kell megadnunk. A mértékegységet itt is kiválaszthatjuk. | ||||||||||||
Blokkok beillesztése, INSERT (I) | ||||||||||||
Az INSERT (I) parancs után Insert panel indul el. A Name mezőben kiválasztjuk a beillesztendő blokkot. Ha külső blokkot akarunk rajzunkba illeszteni, akkor a Browse... gombbal előbb ki kell választanunk a fájlt, be kell töltenünk. | ||||||||||||
Ha a Specify On-screen jelölőnégyzeteket kiválasztjuk, akkor az OK gomb lenyomása után a parancs sorban bekéri a beillesztési pontot, a léptéket és az elforgatás szögét. Ha a jelölőnégyzet nincs kiválasztva, akkor a beállítandó értéket a panelen található mezökből veszi. | ||||||||||||
Ebben az esetben a "ajto" nevű blokkot fogja beilleszteni elforgatás és átméretezés nélkül, az OK gomb lenyomása után megadott helyre. | ||||||||||||
Beillesztéskor a blokkot nagyítani lehet 1-nél nagyobb, kicsinyíteni 1-nél kisebb, torzítani különböző X illetve Y irányú nagyítási tényező megadásával, és el tudjuk forgatni, ha 0-tól különböző szöget adunk meg. | ||||||||||||
| ||||||||||||
A beillesztett blokknak egy abszolút tárgyraszter pontja van, az Insert, amely a beillesztési bázispontba esik. |