KURZUS: CAD alkalmazások 1.
MODUL: I. modul: Bevezetés
4. lecke: Kezdeti lépések
A felhasználói felület fontosabb részeinek megismerése után, nézzük meg, hogyan kezdjük el a munkát. A program telepítés után a következő képernyővel indul: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
1. lépés: a Templates sorra kattintva az acadiso.dwt sablonfájlból kezdhetjük a munkát. A Start Drawing gombot azért nem javaslom, mert ekkor lehet, hogy az acad.dwt sablonfájlból indul a munka és ebben a sablonfájlban angolszász beállítások találhatóak. | ||||||||||||||||||||||||
Másik lehetőség az indítógomb New, majd Drawing választása után megkeressük az acadiso.dwt sablonfájlt. Úgy is indítható a munka, hogy a gyorselérési eszköztáron kattintunk a legelső New ikonra (itt is lehet olyan beállítás, hogy nem az acadiso.dwt fájlból hozza létre az AutoCAd az üres rajzot). | ||||||||||||||||||||||||
2. lépés: ellenőrizzük a munkakörnyezetet. 2D rajzoláshoz a vázlat és feliratozást használjuk. | ||||||||||||||||||||||||
3. lépés: szükség esetén adjunk a rajzunkhoz metaadatokat (ld. Drawing properties) | ||||||||||||||||||||||||
4. lépés: ellenőrizzük a rajzi egységet, mértékegységet, a megjelenítés pontosságát (ld. UNITS (UN) parancs) | ||||||||||||||||||||||||
5. lépés: szükség esetén állítsuk be a rajzhatárokat (ld. LIMITS parancs) | ||||||||||||||||||||||||
6. lépés: Mentsük el a rajzot DWG formátumba, adjunk fájlnevet. (Indítógomb: Save vagy Save As) | ||||||||||||||||||||||||
Kezdhetjük a munkát! | ||||||||||||||||||||||||
Drawing Utilities - Drawing properties | ||||||||||||||||||||||||
A rajzfájlunkhoz kapcsolt metaadatokat tudjuk nyomon követni segítségével. Ez azért lehet fontos, mert a DWG állományban, annak szöveges részében a Windows nem tud keresni, viszont ezekre az adatokra később a Windows keresőjével is kereshetünk. A General fül alatt a fájl létrehozásának, módosításának, nyomtatásának adatait láthatjuk. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy sok év múlva keresünk egy tervet a gépünkön (pl. rajz1.dwg állomány). A fájlnév nem túl sokat mond a tervről, de ha a Summary fül alatt található mezőket kitöltöttük és úgy állítottuk be a tervünk feliratmezőjét (címpecsétjét), hogy az adatokat innen vegye, egyszerűen a Windows keresőjével rákereshetünk ezekre az adatokra, megkímélve minket a sok felesleges fájl megnyitásától. A Statistics fül alatt az állomány statisztikai adatait láthatjuk: pl. mérete, mennyi időt szerkesztettük stb. A Custom fül alatt egyedi név-érték párokat hozhatunk létre későbbi felhasználásra (pl. verziókövetésre). | ||||||||||||||||||||||||
UNITS (UN) parancs | ||||||||||||||||||||||||
Az AutoCAD programban rajzi egységben dolgozunk, ha például húzunk egy vonalat, ami 20 egység hosszú, akkor az lehet 20 mm, 20 cm, 20 m vagy 20 km is. A UNITS parancs segítségével rendelhetünk hozzá mértékegységet, amit az Insertion scale alatt állíthatjuk. Ez nem igazi hozzárendelés, de ha más rajzot illesztünk a rajzunkba vagy a mi rajzunkat másikba, akkor az itt beállított mértékegységet figyelembe veszi a program. Ne lepődjünk meg, de az AutoCAD programban lehetőségünk van mértékegységnek fényévet is kiválasztani. | ||||||||||||||||||||||||
Továbbra is célunk, hogy a modelltérben valós léptékben (1:1 méretarányban) rajzoljunk, modellezzünk. A rajzolás megkezdése előtt határozzuk meg a mértékegységet a rajzi egységünkhöz. | ||||||||||||||||||||||||
A parancs segítségével állíthatjuk hosszakra és szögekre a számkijelzés, méretbevitel megjelenítési pontosságát és formátumát. Ez a formátum és pontosság nem a rajzolás pontosságát jelenti, hanem a koordinátákat ebben a formátumban kell megadnunk és ebben a formátumban a beállított pontossággal kapjuk vissza lekérdezéskor (méréskor). | ||||||||||||||||||||||||
Hosszakra a formátum lehet mérnöki, építészmérnöki, tudományos, decimális, tört stb. A szögekre pedig decimális szög, szögperc/szögmásodperc, grad, radián, térképész/hajós stb. A szögértékek megadásánál előjeleket is használhatunk. Alapértelmezett beállítás szerint a 0 fokot az X tengely pozitív iránya jelöli ki, a pozitív forgásirány az óramutató járásával ellentétes, tehát az Y tengely pozitív iránya a +90°. | ||||||||||||||||||||||||
A Clockwise jelölőnégyzet kiválasztásával a szögek növekedési iránya az óramutató járásával megegyezőek lesznek. Tehát 0° az X tengely pozitív iránya és +270° (-90°) az Y tengely pozitív iránya. | ||||||||||||||||||||||||
Az X tengelyhez rendelt kezdeti 0 fokot a Direction... gombra kattintva megváltoztathatjuk. Ezeket az értékeket nem szoktuk elállítani, ha nincs különösebb okunk rá (pl. nem vagyunk geodéták). | ||||||||||||||||||||||||
LIMITS parancs | ||||||||||||||||||||||||
Parancs opciói ON és OFF | ||||||||||||||||||||||||
ON kiválasztása esetén a program figyelembe veszi a beállított rajzhatárokat. | ||||||||||||||||||||||||
OFF kiválasztásakor kikapcsoljuk a rajzhatár figyelést. | ||||||||||||||||||||||||
A LIMITS parancs segítségével a végtelen modelltérből az XY síkon lehatárolhatunk egy részt (egy téglalapot, aminek két átellenes sarkát kell megadnunk). | ||||||||||||||||||||||||
A bal sarok koordinátája alapértelmezetten <0.000,0.0000>, tehát az origó. Ezt megváltoztathatjuk: X és Y koordinátát vesszővel elválasztva új koordinátapárt írhatunk be vagy egyszerűen a munkaterületen bal egérgomb lenyomásával a szálkereszt aktuális helyzetét új értékpárként adhatjuk át. A sarokpont megadása után a program a jobb oldali sarokpontot kéri, alapértelmezettként egy A3 méretű rajzlap koordinátáit ajánlja fel. | ||||||||||||||||||||||||
Használata esetén a rajzhatáron kívül eső részen semmilyen műveletet nem tudunk végrehajtani, nem tudunk új rajzelemet elhelyezni, módosítani. | ||||||||||||||||||||||||
A LIMITS parancsot ma már a korszerű számítógépeken általában csak nagyméretű rajzok esetén használjuk. | ||||||||||||||||||||||||
Képernyő kezelése | ||||||||||||||||||||||||
Ismerkedjünk most meg a kicsinyítés, nagyítás, eltolás eszközeivel. Nyissunk meg a Floor Plan Sample.dwg mintaállományt az eszközök használata előtt (Indítógomb, majd Open). | ||||||||||||||||||||||||
Eltolás - PAN (P) parancs | ||||||||||||||||||||||||
Az eltolás művelet segítségével a képernyőn mozgathatjuk a rajzunkat úgy, hogy a nagyítás/kicsinyítés aránya, vagyis a rajz mérete nem változik. Az eltolás művelet háromgombos egér esetén az egér középső gombjának lenyomásakor elindul, felengedésekor leáll, a rajzot eltolni lenyomott középső gomb mellett az egér mozgatásával lehet. | ||||||||||||||||||||||||
A műveletet navigációs panelről is el tudjuk indítani a kéz ikon kiválasztásával vagy parancssorból a PAN parancs indításával, mindkét esetben a műveletet megszakítani az ESC billentyűvel lehet, ilyenkor a rajzot eltolni lenyomott bal egérgomb mellett az egér mozgatásával tudjuk. | ||||||||||||||||||||||||
Nagyítás, kicsinyítés - ZOOM (Z) parancs | ||||||||||||||||||||||||
A nagyítás/kicsinyítés művelet indítható parancssorból a ZOOM (Z) parancs kiadásával vagy a navigációs panelről, de ilyenkor már opciót is választunk. Háromgombos görgős egér esetén az egérgörgő forgatásával nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük rajzunkat (ZOOMFACTOR rendszerváltozóval állítható a mérték), az egér középső gombjára kétszer kattintva az ZOOM parancs Extents (terjedelem) opciója fut le. | ||||||||||||||||||||||||
Navigációs panelről indítva a ZOOM parancsot, ha a lefele mutató háromszögre kattintunk, kiválaszthatunk más opciót, egyébként az utoljára futtatott opció fut le. | ||||||||||||||||||||||||
Parancssorból indítva először opciót kell választanunk. | ||||||||||||||||||||||||
A ZOOM parancs opciói: | ||||||||||||||||||||||||
All: a teljes rajzot, minden látható réteget megjelenít. Ha a rajz a rajzhatárokon túlnyúló, akkor a túlnyúló részeket is látjuk. Ha a rajz nem lép túl a rajzhatárokon, akkor a rajzhatárig terjedő részt tölti a képernyőre. | ||||||||||||||||||||||||
Center: középpontos nagyítás, ilyenkor először a rajzon egy középpontot kell kijelölni. A művelet végrehajtása után ez a pont lesz a képernyőnkön középen. Ezután a nagyítás, kicsinyítés értékét vagy a rajz magasságát kell megadnunk. A nagyítás kicsinyítés értékét nX alakba adjuk meg, ahol n egy számérték, amely után X jelet tesztünk (pl. 2X így kétszeres nagyítást kapunk, 0.5X esetén felére kicsinyíti a képet). Ha csak egy számértéket írunk be, akkor úgy állítja be a nézetet a program, hogy a rajzterület alja és teteje között a megadott számértékű rajzi egység távolság van. | ||||||||||||||||||||||||
Dynamic: dinamikus módja a nézetbeállításnak, egy összetett zoom és eltolási művelet. Az opció indítása után a teljes rajzot, minden látható réteget megjelenít, kék színű szaggatott határvonal jelzi a rajz teljes terjedelmét, zöld színű szaggatott határvonal jelzi az előző nézetet a rajzterületen. | ||||||||||||||||||||||||
Az opció segítségével egy nagyító keretben állíthatjuk a rajzunk parancs lefutása utáni nézetét. A nagyítókeretnek két állapota van, amikor X jel van a közepén, akkor a helyzetét tudjuk állítani a teljes rajzon (ez tulajdonképpen az eltolás), ilyenkor mozgatni tudjuk a teljes keretet. A másik állapot, amikor jobb oldalán egy nyíl található, ilyenkor átméretezni (kicsinyíteni, nagyítani) tudjuk a keretet. A két állapot között a bal egérgomb lenyomásával tudunk váltani oda-vissza. Ha a keretünket a kívánt nézet rajzelemeire állítottuk, Enter vagy a jobb egérgomb lenyomásával befejezhetjük a parancsot. A rajzterületen megjelenik a nagyítókeret által kiválasztott részlet. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Extents: minden látható réteg rajzterjedelme, úgy állítja be a nézetet, hogy a képernyőn az összes megrajzolt rajzelem látható függetlenül a rajzhatároktól. | ||||||||||||||||||||||||
Previous: mindig a megelőző nézetet adja. | ||||||||||||||||||||||||
Scale: adott arányú nagyítás, kicsinyítés. Úgy működik, mint a Center opció, csak itt a középpontot nem kell külön megadni, azt tekinti középpontnak, ami a képernyőnk közepén volt a művelet előtt. | ||||||||||||||||||||||||
Window: ablakkal kijelölt nézet. Ebben az esetben egy ablakot kell megadnunk két átellenes sarokpontjának kijelölésével a rajzunkon. A kijelölt ablak középpontja lesz az új nézet középpontja, a nézetet úgy állítja be, amíg az egyik irányba a kijelölt részlet kitölti a munkateret. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Object: Az opció választása után rajzelemet vagy rajzelemeket kell kiválasztani, ezután úgy állítja be a nézetet, hogy a kiválasztott rajzelemek éppen kitöltik a munkateret. | ||||||||||||||||||||||||
Frissítés, újra rajzoltatás - REGEN (RE), REDRAW (R) parancs | ||||||||||||||||||||||||
Kicsinyítés, nagyítás, mozgatás parancsok használatakor előfordul, hogy a rajzunk töredezetté válik (a számítógép erőforrás-megőrzés céljából nem frissít folyamatosan), ilyenkor használhatjuk a fenti parancsokat. Ezt a jelenséget kipróbálhatja, ha a mintaállományba az egér középső gombjával hírtelen belenagyít. A program a köröket, íveket közelítő szakaszokkal jeleníti meg, és mivel az AutoCAD vektoros rajzolóprogram, ezeket a rajzelemeket minden nézetben újra kell számolnia. Gondoljunk bele: egy nagy rajz esetén ez mekkora számítási igénnyel járna, ha a program folyamatosan követné az egérgörgő tekerésének megfelelő kicsinyítést, nagyítást. Ha az íveket, köröket sokszögvonalnak látjuk vagy más rendellenességet észlelünk, minden esetben először a REGEN (RE) parancsot adjuk ki, mielőtt komolyabb hibakeresésnek állnánk neki. | ||||||||||||||||||||||||
A REGEN (RE) parancs regenerálja a teljes rajzot és újra számolja az összes rajzelem láthatóságát. Újra indexeli a rajz adatbázisát az optimális megjelenítéshez. | ||||||||||||||||||||||||
A REDRAW (R) eltávolítja az ideiglenes grafikai elemeket az aktuális nézetablakon. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Nézetek, vetítési módok (kitekintés ábrázoló geometriába) | ||||||||||||||||||||||||
Térbeli alakzatokat vetítéssel tudjuk ábrázolni a síkban, vagyis vetítősugarakkal hozzuk létre az adott tárgy vetületét. A vetítés történhet centrálisan és párhuzamosan. Centrális vetítés esetén a tárgy (T) vetületi képe (Tv) a képsíkon (KS) nem a valódi nagyságot adja. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Egy síkbeli vetület alapján nem dönthető el a térelemek helyzete és egymáshoz való viszonya a térben. Újabb képsík(ok) bevezetésével javíthatunk a helyzeten. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A képsíkokat elhelyezni, kiteríteni: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
így kell. | ||||||||||||||||||||||||
A lépték, léptékváltás | ||||||||||||||||||||||||
A műszaki rajzokon ábrázolt épületek, térbeli szerkezetek vetületei valóságos méretükben nem készülhetnek, ezért mérethelyesen kell ábrázolnunk azokat, azaz hasonlósági kicsinyítést alkalmazunk. | ||||||||||||||||||||||||
Jelölése a rajzokon általában a feliratmezőben történik. pl.: M=1:10 | ||||||||||||||||||||||||
M egy arányszám, amely megmutatja, hogy az ábra egy bizonyos mérete hányad része az eredeti méretnek. | ||||||||||||||||||||||||
M= 1:10 jelentése tehát, hogy a valóságos méret 10-ed részét ábrázoltuk. A rajzon tehát 1 egység, a valóságban 10 egység. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Építőmérnöki ábrázolásban jellemző méretarányok | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A gyakorlatban megkíméljük magunkat a számolgatástól, és az AutoCAD modellterében 1:1 arányban rajzolunk, majd nyomtatás előtt vagy a papírtérben állítunk léptéket. | ||||||||||||||||||||||||
Nézetablakok, elnevezett nézetek (Viewports) | ||||||||||||||||||||||||
Az előző kitekintést azért tettük, hogy lássuk, a rajzainkhoz különböző képsíkok kellenek, aminek az AutoCAD programban a megfelelője a nézetablak. | ||||||||||||||||||||||||
A nézetablakon található nézetkockán beállítható a vetítés típusa és az előre létrehozott elnevezett nézet is ki tudjuk választani. | ||||||||||||||||||||||||
Nézetablakokat a papírtérben és modelltérben is létrehozhatunk. A papírtérben a nézetablakok bármilyen méretűek és alakúak lehetnek, fedhetik is egymást. A modelltérben a nézetablakoknak kötött formájuk van: a munkaterületet osztják fel, így alakjuk csak téglalap lehet. Nézetablakokat összevonhatjuk, léptéket különbözőre állíthatjuk, elforgathatjuk. 3D esetén különböző síkra állíthatjuk. Megjelenítés módját változtathatjuk. | ||||||||||||||||||||||||
A nézetablakokról, elnevezett nézetablakokról olvashatunk még a program súgójában. | ||||||||||||||||||||||||
|