KURZUS: CAD alkalmazások 1.

MODUL: I. modul: Bevezetés

3. lecke: A program felhasználói felülete

Help (F1)

A program működésével kapcsolatban több ezer oldalas leírást találhatunk az AutoCAD help rendszerében, a jegyzet terjedelmi okok miatt csak a 2D rajzok készítéséhez szükséges szerző által lényegesebb funkciókat ismerteti. A help az F1 funkcióbillentyűvel is elérhető online.

A súgószövegek leírásában találhatunk egy Find gombot, erre rákattintva a program automatikusan a parancsot tartalmazó menü szalagra ugrik, és megmutatja a parancs elérhetőségét a menürendszerben egy nyíllal.

A súgó használatakor nyelvi környezetet is válthatunk, így az angol nyelvi verzió ellenére magyar nyelven is olvashatjuk az ismertető szövegeket.

További lehetőség, amikor a menürendszerben egy parancsikonra húzzuk az egeret és várunk, a program egy kis grafika vagy videó eszköztipp segítségével ismertetni a parancs legfontosabb funkcióit.

Indító gomb

Az indító gombbal olyan általános funkciókat érhetünk el, mint az új rajz készítése (New), meglévő rajz megnyitása (Open), mentés (Save), mentés másként (Save as), Nyomtatás (Print).

A indító gomb alatt található Drawing Utilities segítséget nyújt a fájlok kezelésével kapcsolatban.

Gyorselérési eszköztár

Az eszköztárra elhelyezett ikonok bármely szalag megjelenítése esetén láthatóak, így az itt elhelyezett parancsokat bármikor el tudjuk indítani. Az eszköztár végén található lefele mutató nyílheggyel további csoportosított ikonok adhatók hozzá. Bármely szalagon elhelyezkedő ikonra jobb egérgombbal ráklikkelve hozzáadható az adott parancs az eszköztárhoz.

Menürendszer (Szalag - Fülek - Lapok - Panelek)

Az AutoCAD 2009-es verziójától kezdve a korábbi eszköztáras "klasszikus" felhasználói felületet felváltotta az Office programból már jól ismert ún. szalagos (ribbon) felhasználói felület.

A menüszalag úgy lett kialakítva, hogy gyorsan elérhetők legyenek a tevékenységekhez szükséges parancsok. A szalagon elérhető parancsok lapokba vannak rendezve. Minden lap panelekből áll.

A lapok között a menüfülek (Home, Insert, Annotate stb.) segítségével válthatunk. Egy-egy lap egy-egy tevékenységtípussal kapcsolatos parancsokat tartalmaz.

A panel címsorának közepén látható lefele mutató nyíl azt jelzi, hogy a panel kibontható, így újabb eszközök és vezérlők jeleníthetők meg rajta.

A képernyő áttekinthetősége végett néhány lap csak akkor látható, ha szükség van rá. Kattintsunk egy megnyitott panel címsorára a kibontott panel megjelenítéséhez. Alapértelmezés szerint a kibontott panel egy másik panelre történő kattintáskor automatikusan összecsukódik. A panelek kibontva tartásához kattintsunk a rajzszög ikonra a kibontott panel bal alsó sarkában.

     

Ha a panel címsorában a jobb alsó sarkában egy ferde nyíl látható, azzal párbeszédpanelt hívhatunk elő. Ezt megnyomva egy kapcsolódó párbeszédpanel jelenik meg.

A paneleket a címsoruknál megfogva elmozgathatjuk, a munkaterületre húzhatjuk: ilyenkor a panel lebegőpanelé alakul.

A szalagon alapvetően két különböző típusú lap található: statikus és környezetfüggő.

A környezetfüggő szalaglapok automatikusan megjelennek, amikor kiválaszt egy objektumot, vagy behív egy objektumspecifikus parancsot. A környezetfüggő lapok olyan parancsokat tartalmaznak, amelyek az aktuálisan kiválasztott objektumhoz használhatók. A legtöbb környezetfüggő lap egyszerűen bezárható azzal, ha megszünteti az objektum kijelölését.

Grafikus ablak, rajzolási terület (nézetablak)

A rajzolási területen hozhatók létre nézetablakok. A modelltérben csak téglalap alakú nézetablakok hozhatók létre. Minden nézetablak tartalmaz egy nézetkockát, egy navigációs panelt és egy nézetablak vezérlőt. Indítás után alapértelmezésben ezt a területet egy nézetablak tölti ki. A nézetablakban hozhatunk létre különböző rajzelemeket adott nézetből. 2D-s rajzolásnál mi célszerűen ebben az alapértelmezetten létrehozott nézetablakban fogunk dolgozni a modelltérben. A nézetkockán megjelenő TOP felirat arról tájékoztat, hogy a térben az XY- síkra dolgozunk. Alapértelmezetten a 2D-s rajzoló parancsok a rajzelemeket az XY-síkra Z=0 magasságban hozzák létre.

FKR (UCS) ikon

A mindenkori koordináta-rendszer X és Y tengelyeinek irányát és az origó helyzetét mutató ikon a rajzterületen.

Nézetkocka

A nézetkocka olyan navigációs eszköz, amely a 2D modelltérben vagy 3D látványstílusokban végzett munka során jelenik meg. Segítségével lehetősége van váltani a normál és az izommetrikus nézet között. A nézetkockaeszköz vizuális visszajelzést nyújt a modell aktuális nézőpontjáról a változtatások során. Ha az egérmutató a nézetkockaeszközre mutat, az eszköz aktívvá válik. Rákattinthatunk a kocka oldalaira, éleire, csúcsaira így válthatunk az előre beállított nézetek között.

2D rajzolás során mi a TOP felülnézetet fogjuk használni, ilyenkor az AutoCAD grafikus ablaka az XY rajzsíkot mutatja.

           

Navigációs panel

A navigációs panel a felhasználói felület egyik eleme, amelyen keresztül elérhetők mind az egységesített, mind az egyedi navigációs eszközök. A navigációs panel az aktuális rajzterület egyik oldala felett lebeg. Navigációs eszköz megnyitásához kattintsunk a navigációs panel megfelelő gombjára, vagy az osztott gombok kisebb nyílhegy részére kattintva hívjuk elő az eszközök listáját, és választhatjuk ki a kívánt eszközt.

A navigációs panelen egységesített navigációs eszközök kaptak helyet, 2D rajzolásnál jellemzően az

  • Eltolás (Pan) eszközt a modell méretarány változtatása nélküli mozgatására és a
  • Kicsinyítés/nagyítás (Zoom) eszközöket használjuk a modell aktuális nézetének beállítására.

Nézetablak vezérlő

Nézetablakhoz rendelt megjelenítési stílusok és nézetek gyors váltásának eszköze. Mi a 2D rajzainkat 2D Wireframe megjelenítési stílusban Top nézeten készítjük.

Fájl fülek

Segítségével megnyitott állományaink között válthatunk gyorsan, a (×)-re kattintva bezárhatjuk az állományt. (+) gombra kattintva új üres állományt nyithatunk az utoljára használt sablonfájllal.

Elrendezés fülek

A Model fül a modellteret, a Layout1, Layout2 stb. fülek a papírtérben létrehozott elrendezéseket mutatják. Segítségével válthatunk az elrendezések között.

Parancssor, parancskiadási lehetőségek

Az AutoCAD egy parancsvezérelt rajzoló program, kezdetben nem voltak ikonok, csak parancsokat adhattunk ki használatakor. A parancssor a grafikus ablak alján az állapotsor felett található alapértelmezetten, de címsorára kattintva elvonszolhatjuk máshová és dokkolható is. Célszerű úgy beállítani, hogy 3-4 sor előzmény látszódjon rajta, mert néhány parancs indításkor közöl velünk néhány beállítást.

Parancsot indíthatunk:

  • a Type a command részre begépelve a parancs teljes nevét;
  • begépelve a parancs rövidített alias nevét;
  • begépelve a parancs angol teljes nevét és elé aláhúzás (_) jelet gépelve (ez a funkció lehetővé teszi, hogy más nyelvi verzióban is el tudjuk indítani angolul a parancsokat.);
  • billentyűparanccsal;
  • egérrel kiválasztva:
    • menüsorból;
    • helyi menüből;
    • eszköztárból, eszközpalettáról;
    • szalagos menüből.

A parancs begépelése után Enter billentyű hatására indul a parancs

Ezután a parancs vagy lefut vagy opciókat kínál. A parancs által felkínált [lehetőségeket/opciókat] szögletes zárójelek között láthatjuk.

Az utasítások, parancsok és opciók elfogadása történhet az Enter billentyűvel vagy az egér jobb oldali gombjával. A parancsok opciói közül úgy is választhatunk, hogy az opció nagybetűvel szedett eltérő színű (kék) karaktereit begépeljük vagy egyszerűen rákattintunk.

Ha a program a parancssorban valamilyen érték megadását várja, akkor az alapértelmezés szerinti értéket mindig <> jelek közé teszi (<ÉRTÉK>). Ezt az értéket elfogadhatjuk, az Enter lenyomásával vagy új érték begépelésével megváltoztathatjuk.

A parancssor soraiban mozoghatunk és szerkeszthetünk szöveget a parancsok változtatásához vagy ismétléséhez. A fel-le nyilak segítségével a korábban futtatott parancsok közül választhatunk.

Parancsból kilépni (megszakítani a parancsot) ESC billentyűvel, lezárt parancsot ismételni Enter vagy Space billentyűvel tudunk (fontos, hogy ilyenkor a parancs és nem az opciója ismétlődik).

F2 funkcióbillentyűvel a teljes parancssorból több (15) sor látható, CRTL+F2 segítségével külön scrollozható lebegő ablakban elérhetőek az eddig kiadott parancsok.

A jegyzetben a parancsok nevét csupa nagybetűvel írjuk és utánuk zárójelben rövid, alias nevüket is feltüntetjük.

Állapotsor és eszközei

Az állapotsoron az AutoCAD rajzi segédeszközeinek kapcsolóit láthatjuk. A munkaablak alján jelenik meg. A segédeszközök közül amelyik kapcsoló megjelenik, azt az utolsó ikonra kattintva állíthatjuk be. Ha a vezérlő neve előtt pipa van, az látható az állapotsoron és használatát be-, ill. kikapcsolhatjuk.

A kékes szín a segédeszköz bekapcsolt állapotát jelenti.

A jegyzet rajzainak elkészítéséhez szükséges, általunk gyakran használt segédeszközök rövid ismertetését a jegyzetben olvashatjuk, de a Helpben a többi állapotsori segédeszköznek is járjunk utána.

Rajzolási munkaterület, munkakörnyezet

A rajzolás megkezdése előtt célszerű a megfelelő munkakörnyezetet kiválasztani, egy-egy munkakörnyezettel meghatározhatjuk, hogy mely panelek legyenek elérhetőek a szalagról. Alapértelmezetten a 2018-as AutoCAD három előre elkészített munkakörnyezetet tartalmaz, de magunk is hozhatunk létre sajátot. Amikor egy munkakörnyezetet használunk, akkor csak a feladattal kapcsolatos menük, eszköztárak és paletták jelennek meg. Az állapotsor Munkakörnyezet ikonjára kattintva bármikor könnyen átválthatunk egy másik munkakörnyezetbe, ha más típusú feladaton kell dolgoznunk. A mentett munkakörnyezeteket a Gyorselérési eszköztárról is elérhetjük.

   

A következő feladatfüggő munkakörnyezetek telepítés után már elérhetőek:

  • Vázlat és feliratozás (2D rajzoláshoz mi ezt használjuk!)
  • 3D egyszerű
  • 3D modellezés.
Egérkezelés

Az AutoCAD használata során az egyik legfontosabb periféria az egér.

A bal egérgombbal hajthatjuk végre:

  • a rajzelemek kiválasztását
  • helyek megadása műveleteket.

A jobb egérgombbal különböző helyi menük érhetőek el a mutató helyétől függően, illetve az Enter leütését is helyettesítheti beállítástól függően.

Az egér használatakor a SHIFT és CTRL gombok állapotának is szerepe van, erre később még kitérünk.

Ha az egerünk gombjai között egy kis kerék helyezkedik el (háromgombos egér), akkor a jobb és bal oldali gombok ugyanúgy viselkednek, mint a hagyományos egereknél. A kerék a forgatás során használható a rajz nagyítására/kicsinyítésére (ZOOM) és lenyomott helyzetben eltolására (PAN) bármilyen parancs használata nélkül.

(Nézzen utána a program súgójában a ZOOMFACTOR és MBUTTONPAN rendszerváltozóknak.)

A rajzterületen a végzett tevékenységtől függően az egérmutató megjelenése és funkciója változik.

  • Ha nem fut parancs, a mutató a szálkereszt és a céldoboz mutatók kombinációjaként jelenik meg.
  • Ha a futó parancs egy pont helyének megadását kéri, a mutató szálkeresztként jelenik meg.
  • Ha a futó parancs egy rajzelem kiválasztását kéri, a mutató egy céldobozzá alakul.
  • Ha a program szöveg megadását kéri, a mutató függőleges vonalként jelenik meg.

           

Ha a felhasználói felület elemei közül valamelyik elem nem jelenik meg, válasszuk a menürendszerben a View fület és itt a különböző elemek megjelenítését visszaállíthatjuk az elem ikonjára kattintva.