KURZUS: Gépelemek

MODUL: II. modul: Kötőgépelemek. Kötési módok. Csavarkötések. Tengelykötések. Oldható és nem oldható kötés fajták

3. lecke: Csavarkötések. A csavarmeneteken keletkező erőhatások, meghúzási nyomaték. Csavarkötések szilárdsági méretezése statikus terhelés esetén. Feszültségtorlódások elkerülése csavarkötéseknél

Tevékenység

Olvassa el a Gépszerkezettan II. jegyzet 21-33. és 39-47. oldalán (a 2. Kötések bevezetése valamint a 2.1.1. alfejezet a, b és d alpontjaiban) található tananyagot! Nézze át az alábbi, a követelmények után található összefoglalást és kidolgozott mintapéldákat! Tanulmányozza át a minimum rajzos kérdések részben található ábrákat! Tanulmányozza át a Gépszerkezettan II-III segédlet 11-13 oldalain lévő kidolgozott feladatait és a 19. oldalon található gyakorló feladatokat is! (Csavarkötések, csavarmenetek kivéve a 4. példa.)

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen

  • Adjon választ arra, milyen szempontok alapján csoportosíthatók az egyes kötésmódok!
  • Adjon választ arra, mi jellemzi az anyaggal, alakkal, ill. erővel záró kötéseket!
  • Adott ábrán mutassa meg a menetemelkedést és a menetemelkedési szöget!
  • Tanulja meg az ábra alapján a menetemelkedési szög meghatározására szolgáló összefüggést!
  • A lapos menetű csavarorsó ábrájából kiindulva tanulmányozza és tanulja meg a csavar meghúzás és lazítás erővektor ábráit!
  • Ismerje a menetes orsó méretezésének a menetét és tanulja meg a hozzá tartozó összefüggéseket!
  • Hogyan számítható a csavarkulcson kifejtendő nyomaték?
  • Adjon választ arra, mit jelent kötő-, illetve mozgatócsavarok esetén az önzárás fogalma!
  • Hogyan méretezzük a csavarkötéseket statikus terhelés esetén húzásra, ha a csavarkötés terhelés nélküli létrehozása után jön létre az orsóirányú terhelés vagy, ha a csavarkötést az orsót terhelő hosszirányú erőhatás működése alatt kell meghúzni?
  • Hogyan méretezzük a csavarkötéseket statikus terhelés esetén, ha a csavarkötést előfeszítjük, azaz szereléskor szorosan meghúzzuk?
  • Hogyan méretezzük a csavarkötéseket statikus terhelés esetén nyírásra?
  • Hogyan határozzuk meg, az orsó anya kapcsolatnál a felületi nyomást, ill. a szükséges menetszámot?
  • Ismerje fel az összefüggést a menetek terheléseloszlása és a csavaranyák menetszáma, valamint kialakítása között!
  • Értelmezze a csavarkötések elemeiben kialakuló feszültségtorlódások és terheléseloszlások fogalmát és rajzoljon példákat az elemek szerkezeti kialakítására!
  • Ismerje fel az összefüggést a kötő-, illetve mozgatócsavarok rendeltetése és az alkalmazott menetszelvény jellemzői (alak, profilszög) között!
  • Ismerje a lágy anyagokban létrehozható menetes kötések lehetőségeit!
  • Ismerje a differenciálmenet fogalmát és kialakítási módját!
  • Tanulmányozza az acélcsavarok és anyák anyagminőségének jelölési rendszerét és szilárdsági tulajdonságait!
  • Tanulja meg a témakörben használt összefüggések paramétereinek jelentését és párosítsa azok mértékegységeit is!
  • Tanulja meg kívülről az összefoglalóban kiemelt betűvel jelölt összefüggéseket, valamint a többi képlet használatát példákon keresztül!
  • Többször rajzolja le szabadkézzel papírra a minimum rajzos részben található ábrákat! Majd ellenőrizze azok helyességét!
Követelmények

A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön

  • Listából ki tudja választani az anyaggal, alakkal, ill. erővel záró kötések jellemzőit.
  • Fel tudja sorolni írásban a kötések különböző csoportosítási lehetőségeit.
  • Csavarmeneteknél le tudja rajzolni a menetemelkedés és a menetemelkedési szög közötti kapcsolatot, valamint a menet adataiból ki tudja számítani a menetemelkedési szöget.
  • Le tudja rajzolni a csavar meghúzás és lazítás erővektor ábráit.
  • Ismeri a menetes orsó méretezésének a menetét és számítási feladatokban alkalmazni tudja a hozzá tartozó összefüggéseket.
  • Ki tudja számítani a csavarkulcson kifejtendő nyomaték értékét.
  • Listából ki tudja választani az önzárás fogalmát kötő-, illetve mozgatócsavarok esetén.
  • Méretezni tudja a csavarkötéseket statikus terhelés esetén húzásra, ha a csavarkötés terhelés nélküli létrehozása után jön létre az orsóirányú terhelés vagy, ha a csavarkötést az orsót terhelő hosszirányú erőhatás működése alatt kell meghúzni.
  • Méretezni tudja a csavarkötéseket statikus terhelés esetén, ha a csavarkötést előfeszítjük, azaz szereléskor szorosan meghúzzuk.
  • Méretezni tudja a csavarkötéseket statikus terhelés esetén nyírásra.
  • Meg tudja határozni az orsó anya kapcsolatnál a felületi nyomást, ill. a szükséges menetszámot.
  • Ismeri az összefüggést a menetek terheléseloszlása és a csavaranyák menetszáma, valamint kialakítása között.
  • Adott menetszelvényhez párosítani tudja annak alkalmazási területét (kötő-, illetve mozgatócsavar).
  • Különböző kialakítású csavarok közül ki tud választani egy adott feladatra alkalmas csavarfajtát.
  • Adott jellemzők közül ki tudja választani az Ensat, ill. a Heli-Coil betét tulajdonságait.
  • Meghatározások közül ki tudja választani a differenciálmenet jellemzőit és felhasználási területét.
  • Listából ki tudja választani az összefoglalóban felsorolt helyes számítási összefüggéseket.
  • Az acélcsavarok és anyák anyagminőségének jelölési rendszere alapján meg tudja határozni a csavarra, anyára vonatkozó szakítószilárdság és folyáshatár értékét.
  • A témakörben használt összefüggések paramétereinek jelentését ismeri, és mértékegységeit is párosítani tudja.
  • Listából ki tudja választani az összefoglalóban felsorolt helyes számítási összefüggéseket.
  • Önállóan le tudja rajzolni a minimum rajzos részben található ábrákat.
A tananyag összefoglalása, további információk a tananyaghoz

Egy gépszerkezet helyes és megbízható működését döntően befolyásolják az egyes szerkezeti elemek kötései. Kiválasztásuknál és kialakításuknál elsősorban a szerkezet funkciója, feladata a meghatározó.

A gépészeti gyakorlat oldható és nem oldható kötéseket különböztet meg. Az oldható kötéseket egyszerűen, az alkatrészek, a kötőelem sérülése nélkül kell bontani és újra szerelni. Ide tartoznak a csavarkötések, szegek, csapszegek, tengely-agy szerkezetek retesz-, ék-, szorító- valamint rögzítőelemes kötései. A nem oldható kötéseket csak az alkatrészek vagy kötőelem roncsolásával lehet szétbontani. Ezek közé tartoznak a szilárd illesztésű kötés, a ragasztott, a forrasztott, a hegesztett és a szegecskötések.

A kötéseket más szempontok szerint is csoportosíthatjuk, például figyelembe vehetjük kialakításukat, amely szerint megkülönböztethetünk anyaggal, alakkal, ill. erővel záró kötéseket. Csoportosítási szempont lehet a kötés gépszerkezetben betöltött funkciója is, amely szerint egy kötés teherviselő, rögzítő vagy fűző is lehet.

A csavarkötés önzáró jellege kötőcsavaroknál azt jelenti, hogy üzemszerű terhelés hatására a kötés nem lazul meg. Például egy gépjármű kerekét rögzítő, megfelelő erővel meghúzott csavar nem lazul meg a jármű használata közben.

A mozgatócsavaroknál az önzárás azt jelenti, hogy a csavar nem kezd mozogni külső terhelés hatására. Például az autóknál használt kézi emelő csavarorsója nem jön mozgásba a felemelt jármű súlyerejének hatására.

Kötőcsavarok esetén a nagy súrlódási erő az önzárást segíti. A nagy profilszögű, háromszög alakú menetszelvény biztosítja a legnagyobb súrlódási erőt, ezért a kötőcsavarok jellemző profilja.

Mozgatócsavarok esetén fontos az, hogy - az önzárás megtartása mellett - minél kisebb legyen a súrlódás, mert ekkor a csavar mozgatása kisebb erőt igényel. Erre a célra kis profilszögű menetszelvények alkalmasak. A mozgatócsavarok leggyakrabban trapézmenetesek.

A csavarmeneteken keletkező erők meghatározásával és a csavarkötések méretezésével a kiegészítés és kidolgozott mintapéldák részben foglalkozunk még.

Most nézzük meg, milyen a feszültségeloszlás a csavarkötés elemeiben és milyen a kötőelemek szerkezete. A csavarorsó-csavaranya kapcsolatban a felfekvéshez viszonyítva első terhelt menetben ébred a legnagyobb feszültség. A csavarorsó a terhelés hatására nyúlik, amit a csavaranya felfekvéstől távolabbi menetei nem tudnak követni. (A felfekvéstől távolabbi meneteknél vastagabb anyagnak kellene megnyúlnia, mint az elsőknél.)

Mint azt a jegyzet 41. oldalán található ábra mutatja, az első menet a terhelés 34%-át, a hatodik viszont már csak 7%-át veszi fel. (Ezért nem célszerű a csavaranyákat 6 menetesnél hosszabbra készíteni.)

Az erőeloszlás javítására és az anya élettartamának növelésére használatos megoldásokat szemléltetnek a jegyzet 42. oldalán látható ábrák.

A csavaron fellépő feszültséggyűjtő hatás a csavar kedvező kialakításával jelentősen csökkenthető. Erre mutatnak példákat a jegyzet 43. és 44. oldalán található ábrák.

Acélcsavarok és anyák szilárdsági tulajdonságaira és anyagminőségére mutatunk be két táblázatot. Valamint leírjuk, hogy a csavar, illetve az anya anyagjelöléséből, hogyan lehet meghatározni egyszerűen a szakítószilárdság és a folyáshatár értékét.

A csavarok anyagminőségének jelölései

Csavar: 8.8

  • az első szám a minimális szakítószilárdság 1/100-ad része N/mm2-ben, vagyis az adott csavarra: 8100 =800 N/mm2;
  • a számok szorzata 10 pedig a minimális folyáshatár, vagyis 88 = 6410 =640 N/mm2.

A csavaranyák anyagminőségének jelölései

Az anyáknál az anyagminőséget egy számmal adják meg, amely 100-zal szorozva az anyag N/mm2-ben kifejezett minimális szakítószilárdságát adja.

A használt számítási összefüggések

A táblázatban azon összefüggések szerepelnek, amelyeket a számítások megoldása során használunk. A kiemelt betűkkel írt megnevezések az úgynevezett minimum képletek, amit fejből tudniuk kell! A nem kiemelt összefüggéseket képletjegyzék formájában a vizsgán felhasználhatják. A választásos feladatokban a helyes a minimum képleteket (a kiemelt összefüggések) kell megjelölni a megadott lehetőségek közül.

A menetemelkedési szög tgψ= P d 2 π
A legnagyobb súrlódási erő F s =μ F N
A súrlódási tényező a súrlódási félkúpszöggel μ=tgρ
A meghúzáshoz szükséges kerületi erő
lapos menetű csavarnál
F t =Ftg( ψ+ρ )
A lazításhoz szükséges kerületi erő
lapos menetű csavarnál
F t =Ftg( ψρ )
Az anya vagy az orsó forgatásához
szükséges nyomaték (lapos menetű
csavarnál)
T 1,2 =F d 2 2 tg( ψ±ρ )
A látszólagos súrlódási tényező a
gyakorlatban előforduló menetszelvénynél
μ , = μ cos α 2
A látszólagos súrlódási félkúpszög ρ , =arctg μ ,
A forgatáshoz szükséges erő valós
menetszelvénynél
T 1,2 =F d 2 2 tg( ψ± ρ , )
Az anya és a csavar felfekvésénél ébredő
súrlódó nyomaték
T a = μ a F r a ( r a = d 3 )
A teljes nyomaték, amit a csavarkulcson
ki kell fejteni
T 1,2 =F[ d 2 2 tg( ψ± ρ , )+ r a μ a ]
A húzó feszültség, amikor a csavarkötés
terhelés nélküli létrehozása után jön létre
az orsóirányú terhelés
σ h = F A = 4F d 3 2 π σ meg
A húzó feszültség, ha a csavarkötést az
orsót terhelő hosszirányú erőhatás
működése alatt kell meghúzni
σ red = σ h = 1,32F A = 1,32F4 d 3 2 π σ meg
Szereléskor szorosan meghúzott
csavarkötés szükséges magátmérője
d 03 = 4F ϕπ σ meg , d 3 = d 03 +6 1,1
A csavarszárban ébredő névleges és
maximális nyírófeszültség
τ névl = 4 F ny D 2 π τ meg , τ max =1,4 4 F ny D 2 π τ meg
A csavarszár palástnyomása nyíráskor p= F ny Dl p meg
Az érintkező meneteken ébredő palástnyomás p= F zA = F z( d 2 π 4 D 1 2 π 4 ) p meg
Az anya magassága m=z P i
Kiegészítés és kidolgozott mintapéldák a 3. lecke tananyagához

1. Egy M10x1,5 méretű csavarkötést egy villás csavarkulccsal húzunk meg. (Lásd lenti ábra) A kulcshossz k= 125 mm. Mekkora erővel kell meghúzni csavarkulcsot (Fkulcs), hogy az orsó elszakadjon? A csavar anyaga 4.6. A súrlódási tényező a meneteken és a felfekvő felületen μ= μ a =0,1 . A csavarmenet közepes átmérője d2= 9,026 mm és a magátmérő d3= 8,16 mm.

Csavaranya meghúzása csavarkulccsal

A 4.6 anyag szakítószilárdsága R m =4100=400N/m m 2 . A csavarorsót elszakító erőt a σ= F A összefüggésből kiindulva, figyelembe véve, hogy a csavarmenet legkisebb átmérője a magátmérő, kapjuk: F= R m d 3 2 π 4 =400 8,16 2 π 4 =20918,48N .

Először meghatározzuk a meghúzáshoz szükséges nyomatékot, majd a nyomaték és kulcshossz ismeretében kiszámíthatjuk a kulcson kifejtendő erőt ( F kulcs = T 1 k ) .

A csavar meghúzási nyomatéka:

T 1 =F[ d 2 2 tg( ψ+ ρ , )+ r a μ a ]

Ahol:

  • a látszólagos súrlódási tényező: μ , = μ cos α 2 = 0,1 cos 60 2 =0,1154 , métermenetnél a szelvényszög α=60o,
  • a súrlódási félkúpszög: ρ , =arctg μ , =arctg0,11547= 6,586 o ,
  • a menetemelkedési szög: tgψ= P d 2 π = 1,5 9,026π =0,05289ψ= 3,028 o .

Így T 1 =F[ d 2 2 tg( ψ+ ρ , )+ r a μ a ]=

=20918,48[ 9,026 2 tg(3,028+6,586)+0,18,16 ]=33060Nmm=33,06Nm

Tehát az erő, amellyel az M10x1,5 mérető csavarorsót megszakítjuk:

F kulcs = T 1 k = 33,061000 125 =264,48N

2. A lenti ábrán látható elrendezésben illesztőcsavart használunk két lemez összefogására. Mekkora nyíróigénybevétellel (Fny) terhelhetjük a kötést, ha M12-es csavart alkalmazunk, amelynek az illesztett átmérője 13 mm? A csavar anyagminősége 3.6. A folyáshatárra vonatkoztatott biztonsági tényező n=2,5. (A számításban a maximális nyírófeszültségre vonatkozó összefüggést használja!)

Csavarkötés illesztett szárral

A folyáshatár: R eH =3610=180N/m m 2

A megengedett húzófeszültség: σ meg = R eH n = 180 2,5 =72N/m m 2

A megengedett nyírófeszültség: τ meg =0,65 σ meg =0,6572=46,8N/m m 2

A maximális nyírófeszültség összefüggése:

τ max =1,4 4 F ny D 2 π τ meg

A megengedhető nyíróerő: F ny D 2 π 41,4 τ meg = 13 2 π 41,4 46,8=4437,05N

3. Határozzuk meg az ábrán látható paralelogramma autóemelő mozgatóorsójának szabványos menetének méretét, valamint számítsuk ki az anya szükséges menetszámát és magasságát! A mozgatóorsót egybekezdésű trapézmenettel készítjük el. Az emelő függőleges irányú terhelést F=5000 N-nak vesszük fel.

Paralelogramma autóemelő 3D modellje

Az orsó terhelésének legkedvezőtlenebb esete akkor lesz, ha az emelő az alsó szélső helyzetben van. A lenti ábra mutatja az emelő és az orsó erőviszonyait, amikor a karok az alsó szélső helyzetben helyezkednek el. Feltételezzük, hogy ilyenkor a karok 20 fokos szöget zárnak be az orsóval.

Paralelogramma autóemelő vektorábrája

Ahol:
- F az emelőt terhelő erő,
- FR a karokat terhelő erő,
- FA a mozgatóorsót terhelő erő.

A vektorábra alapján felírható, hogy

sin 20 o = F 2 F R F R = F 2sin 20 o = 5000 2sin 20 o =7309,51N

cos 20 o = F A 2 F R F A =2 F R cos 20 o =27309,51cos 20 o =13737,38N

Az orsó anyaga legyen C10 betétben edzhető acél, amelynek a folyáshatára 295 N/mm2. A biztonsági tényező n=2.

σ meg = R eH n = 295 2 =147,5N/m m 2

Az orsó terhelése csavarás és húzás (nyomás), ezért összetett igénybevételre méretezzük. (A menetet terhelt állapotban mozgatjuk.)

σ red = σ h = 1,32F A = 1,32F4 d 3 2 π σ meg

d 3 = 1,32 F A 4 σ meg π = 1,3213737,384 147,5π =12,51 mm

A szabványos menetek:
Tr 18x4 d3= 13,5 mm, D1= 14 mm
Tr 20x4 d3= 15,5 mm, D1= 16 mm

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy melyik menet lesz a megfelelő ellenőrizni kell berágódásra is. Az anya feszültségeloszlását figyelembe véve a menetszámot maximum 10-re célszerű felvenni. A felületi terhelés megengedhető értéke a meneteken edzett acél orsó és bronz anya esetén (táblázatból) pmeg=12,5 N/mm2.

A szükséges menetszám az anyában Tr 18x4 menetnél:

z= F p meg ( d 2 π 4 D 1 2 π 4 ) = 4 F A p meg π( d 2 D 1 2 ) = 413737,38 12,5π( 18 2 14 2 ) =10,93 nem megfelelő,

A szükséges menetszám az anyában Tr 20x4 menetnél:

z= F p meg ( d 2 π 4 D 1 2 π 4 ) = 4 F A p meg π( d 2 D 1 2 ) = 413737,38 12,5π( 20 2 16 2 ) =9,71 megfelelő, így z=10.

Tehát, hogy az orsó és az anya is megfelelő legyen szilárdságilag, a Tr 20x4 menetet kell választanunk!

Végül az anya magassága:

m=z P i =10 4 1 =40mm .

Minimum rajzos kérdések:

A menetemelkedési szög értelmezése
Laposmenetű orsó az anya kis darabjával
Az erők egyensúlya meghúzás esetén
Az erők egyensúlya lazítás esetén
Csavarkötés illesztett szárral
Tehermentesítő nyíróhüvely alkalmazása
Anya tehermentesítő beszúrással
Tehermentesített orsó-anya kapcsolat
Feszültségtorlódás csökkentése a fejbe bevitt átmeneti lekerekítéssel
Szemléltető ábrák
Anya és orsó menetek kapcsolódása
Hatlapfejű csavar terhelés szempontjából kritikus részei
Nagy nyúlóképességű csavarok
Ensat anyabetétek
Heli-Coil betétek
Differenciál menetek
Csavarorsós emelőbak 3D modellje
Ellenőrző kérdések

A leckék végén található feladatoknál választásos feladatoknál, párosításos feladatoknál, igaz-hamis eldöntésénél és számítási feladatoknál is csak a teljesen jó megoldást fogadjuk el! (Modulzáró feladatoknál adunk meg pontszámokat a feladatokhoz, amiből már lehet látni a feladatok erősségét! Egyedül a számítási feladatoknál használunk részpontozást!) Felhívjuk figyelmét, hogy a számítási feladatoknál a részeredményeket ne kerekítse, hanem a további számításokhoz a pontos értéket (a számológépen megjelenő összes tizedest) vegye figyelembe! Az eredményeket mindig csak két tizedesjegy pontossággal írja be! (Egész szám és tizedes esetén sem kell kiírni a szám végén található nullákat!)

1. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek az erővel záró kötésekre jellemzők!
A kötés létrehozásához külső erőhatásra van szükség.
A terhelés átadását az alkatrészek geometriai alakja biztosítja.
A kötésben fontos szerep jut az előfeszítő erőnek.
A kötés létrejöttében az elemek rugalmassága is szerepet játszik.
Az összekötendő alkatrészek között anyag létesít kapcsolatot.
2. Milyen rendeltetésű csavarokhoz alkalmazhatók a nagy profilszögű háromszög alakú menetszelvények? Jelölje a helyes választ!
Kötőcsavarokhoz.
Mozgatócsavarokhoz.
Kötő és mozgatócsavarokhoz egyaránt.
3. Mit jelent az önzárás fogalma mozgatócsavarok esetén? Jelölje a helyes választ!
Azt jelenti, hogy a csavar mozgatásához erőt kell kifejteni.
Azt jelenti, hogy terhelés hatására a csavar nem jöhet mozgásba.
Azt jelenti, hogy nagy súrlódási erő lép fel.
4. Miért nem készítik a csavaranyát 6-nál több menetűre? Jelölje a helyes választ!
Azért, mert a sok menet kialakítása megdrágítaná az alkatrészt.
Azért, mert az egyes menetek terhelésének eloszlása egyenletes, 6 menet esetén egy menetre így a teljes terhelés kb. 16%-a esik, ezt pedig minden csavaranya képes elviselni.
Azért, mert a 6. utáni menetek nagyon kis mértékben vesznek részt a terhelés felvételében.
5. A következő felsorolt paraméterek közül válassza ki azokat, amelyek a csavarkulcson kifejtendő nyomatékot meghatározó összefüggésében szerepelnek! Jelölje a helyes választ!
Menetemelkedési szög.
Az anyamenet legkisebb átmérője.
A magátmérő.
A súrlódási tényező.
A súrlódási erő.
A súrlódási félkúpszög.
6. Az alábbi csavar-kialakítások közül válassza ki azt, amely leginkább alkalmas a fej és a szár átmeneténél levő feszültségtorlódás csökkentésére!
7. Egészítse ki az alábbi meghatározást a felsorolt kifejezések sorszámával!
(Az adott kifejezések közül csak három sorszámát kell a szövegbe beírni!)

1. menetes persely
2. Ensat betét
3. műanyag betét
4. kopásálló és nagy szilárdságú acélbetét
5. az orsó központosítása
6. Heli-Coil betét

Lágy anyagba anyamenetet ún. anyabetétekkel lehet készíteni. Erre a legalkalmasabb megoldás a (az) és a (az) .

A Heli-Coil betét egy persely nélküli , amely a profilszög és a menetemelkedés hibáit is kiegyenlíti.

8. Igaz-e az alábbi állítás a differenciálmenetre?
Az így összekapcsolt alkatrészek egy körülfordulásra a menetemelkedések különbségével mozdulnak el egymáshoz képest. Használjuk finom mozgásokat létrehozó mozgatószerkezetként is.
9. Az ábrán látható daruhorgot 10 kN erővel terheljük. Válassza ki a megadott menetek közül, hogy melyik felel meg a legjobban, ha az orsó anyaga 5.6 és biztonsági tényező a folyáshatárra számítva 2!

M8x1,25 d2=7,188 mm, d3=6,466 mm
M10x1,5 d2=9,026 mm, d3=8,16 mm
M12x1,75 d2=10,863 mm, d3=9,853 mm
M14x2 d2=12,701 mm, d3=11,546 mm
M16x2 d2=14,701 mm, d3=13,546 mm
10. Határozza meg egy paralelogramma autóemelő forgatásához (emeléséhez) szükséges nyomatékot, ha a számításnál figyelembe vesszük, hogy az orsó két anyában forog, valamint azt, hogy a nyomaték csak a menetsúrlódásra fordítódik!
A menet adatai: Tr22x5 ( α=30°) d2=19,5 mm és d3=16,5 mm.
A menetek közötti súrlódási tényező 0,11, valamint az orsót terhelő húzó (nyomó) erő 17000 N.

ρ  = fok
ψ = fok
T1= Nm

11. Egy szorosan meghúzott csavarkötésnél M16x2 menetet alkalmazunk, ahol az üzemi terhelés F=15 kN. Milyen anyagból kell készíteni a csavart a lent megadottak közül, ha a biztonsági tényezőt 1,75-re választjuk, valamint a jósági tényező 0,9?
3.6
4.6
4.8
5.6
5.8
6.8
8.8
12. Válassza ki a csavarok nyírásra történő méretezésénél alkalmazott, a maximális nyírófeszültségre vonatkozó helyes számítási összefüggését!
τ max =1,4 2 F ny D 2 π
τ max =1,4 4 F ny D 2 π
τ max = 4 F ny D 2 π
τ max =1,4 4 F ny D 2
τ max =1,4 D 2 π 4 F ny
13. Válassza ki a berágódásra történő méretezéskor alkalmazott, a szükséges menetszámra vonatkozó helyes számítási összefüggését!
z= F p meg ( d 2 2 π 4 D 1 2 π 4 )
z= F τ meg ( d 2 π D 1 2 π)
z= F p meg ( d 2 π 4 d 2 2 π 4 )
z= F p meg ( d 2 π 4 D 1 2 π 4 )
z= F p meg ( d 2 π D 1 2 π)