KURZUS: Kémia közlekedésmérnököknek

MODUL: II. modul: Kémiai kötések

4. lecke: Kötéstípusok I.

A tananyag a jegyzet 30-41. oldalán található.

A tananyag összefoglaló vázlata
  • elektronegativitás
    • ionizációs energia
    • elektronaffinitás
  • ionos kötés
  • kovalens kötés
    • molekula orbitálok kialakulása
    • σ-kötés
    • π-kötés
    • azonos atomok között: apoláros kötés
    • különböző atomok között: poláros kötés
    • promóció és hibridizáció
  • datív kötés
  • koordinációs kötés
Követelmények

Képes legyen értelmezni a különböző kémiai kötések fontosabb jellemzőit.

Tevékenység

A tananyag áttanulmányozása után próbáljon válaszolni az alábbi ellenőrző kérdésekre. Ha valamelyik kérdésre nem sikerült helyesen válaszolnia, akkor a jegyzetben keresse meg a kérdéshez kapcsolódó információt.

Ellenőrzés
1. Melyik állítás nem igaz az elektronegativitásra?
A vegyületekben a beépült atomok elektronvonzó képessége.
energiadimenziójú számadat
tömegdimenziójú számadat
2. Pauling-féle elektronegativitás értéke definíció szerint a ... 2,1.
hidrogénnek
nemesgázoknak
fluornak
3. Pauling-féle elektronegativitás értéke definíció szerint a ... nulla.
hidrogénnek
nemesgázoknak
fluornak
4. Milyen atomok között jön létre ionos kötés?
Bármilyen atomnál, mert minden atomnál létrejöhet ion.
Közel azonos elektronegativitású atomok között.
Nagy elektronegativitás különbség esetén.
5. Melyik állítás igaz a kovalens kötésre?
Az atomok között egy vagy több közös elektronpár alakul ki.
A nemesgázkonfiguráció kialakítására való törekvés nem érvényesül.
Például fém és egy halogénelem között jön létre.
6. Melyik állítás igaz a datív kötésre?
A kovalens kötés egyik fajtája.
Az ionos kötés egyik fajtája.
Például fém és egy halogénelem között jön létre.
7. Melyik állítás nem igaz a koordinációs kötésre?
Komplex vegyületekben létesít kapcsolatot.
Ligandumok és központi atom (vagy ion) között alakul ki.
Az elektronpár mindkét elektronját ugyanaz az atom szolgáltatja.