KURZUS: Informatika

MODUL: Szövegszerkesztés, táblázatkezelés

5. lecke: Szövegszerkesztés

A szövegszerkesztési munka

A szövegszerkesztési munka célja az, hogy választékos megjelenésű, logikusan felépített, könnyen áttekinthető, a tartalmi mondanivalónak megfelelő kivitelű szöveget állítsunk elő.
A szövegszerkesztő programok ehhez hathatós segítséget adnak, és sok tekintetben megkönnyítik a munkánkat. Ahhoz azonban, hogy a feladatunkat hatékonyan végre tudjuk hajtani, nem elegendő a programok funkcióinak ismerete. A munkát, főleg nagyobb dokumentumok esetén, meghatározott sorrendben kell végeznünk. Ha nem így járunk el, egyes lépéseket esetleg többször is végre kell hajtanunk, az addig elvégzett munka egy része pedig kárba veszhet. Ez lényegesen rontja a hatékonyságot.

A szövegszerkesztési munka lépései

1. A nyers szöveg begépelése, megnyitása háttértárolóról, vagy letöltése adott internetes helyről
Ha a szöveget nekünk kell begépelnünk, akkor formázás nélkül gépeljük be.

2. A nyers szöveg javítása
A nyers szövegben lehetnek hibák. Például felesleges szóközöket, felesleges bekezdés-végjeleket, hibás karaktereket tartalmazhat. Ezeket a hibákat a további munkavégzés előtt mindenképpen javítani kell. Az említett hibák javítása a szövegszerkesztő programmal hatékonyan elvégezhető anélkül, hogy a teljes szöveget betűről-betűre végig kelljen néznünk.

3. A helyesírás és az elválasztások ellenőrzése
A legtöbb szövegszerkesztő program rendelkezik beépített helyesírás-ellenőrzővel, és képes a sor végén a hosszú szavakat automatikusan elválasztani. A rendszer nem teljesen megbízható, néha nem ismer fel hibásan írt szavakat, ugyanakkor hibásnak jelezhet nyelvtanilag helyes szavakat, illetve egyes esetekben rossz tanácsot ad a javításra. A nyelvtani, helyesírási ismereteket a helyesírás-ellenőrző program nem pótolja.

4. A szöveg formázása
A szöveg formázás szempontjából általában több részre osztható. A szövegtörzs, a főcím, a bekezdéscímek és az egyéb részek más-más formátummal rendelkeznek: különböznek a betűk méretében, az aláhúzásban, stb.
Rövid szöveg esetén az egyes szövegrészek formázhatók direkt formázással. Ez azt jelenti, hogy az azonos formátumú szövegelemek formázási jellemzőnek beállítását minden elemre külön-külön végezzük el. Hosszabb szövegeknél azonban ez az út nem járható, mert nagyon időigényes (sokszor kell ugyanazokat a jellemzőket beállítani), és sok hibalehetőséget hordoz. Ha később az egyes szövegrészek beállítását módosítani kell, akkor elölről kell kezdeni a teljes formázási munkát.
Közepes méretű, vagy nagy dokumentumok esetén a formázást stílusok alkalmazásával végezzük.
A stílusok előre definiált formázási beállítások, amelyeket az adott szövegrészekre alkalmazunk. Az azonos funkciójú szövegrészekhez azonos stílust rendelünk. Ha egy stílust módosítunk, akkor az összes, azzal a stílussal készült szövegrész módosul. Ez a direkt formázásnál sokkal hatékonyabb megoldást ad mind a formázásra, mind a már kész formázás esetleges megváltoztatására.
A formázást követően lehetőségünk van arra, hogy megnézzük, hogyan jelenne meg a kész szöveg nyomtatásban. Az úgynevezett nyomtatási kép megtekintése sokat segíthet a végső forma kialakításában.

5. Grafikai elemek, táblázatok, fejléc, lábléc, elválasztás, tartalomjegyzék
A szövegek illusztrációként különböző grafikai elemeket tartalmazhatnak. Egyszerűbb ábrák készítéséhez a Word is kínál megoldásokat, de más programmal készült képeket is beilleszthetünk a dokumentumba. A grafikai elemek esetén meghatározhatjuk, hogy azok a szöveghez képest hogyan helyezkedjenek el.
A fejléc és a lábléc elkészítése, a direkt formázások és a sorvégi hosszú szavak elválasztása is ehhez a fázishoz tartozik. A tartalomjegyzéket akkor hozzuk létre, amikor a szövegen már nem akarunk változtatni. A szövegben megfelelően alkalmazott stílusok alapján a word automatikusan elkészíti a tartalomjegyzéket.

6. A kész szöveg nyomtatása
Először érdemes csak az első 1-2 oldalt kinyomtatni, hogy ellenőrizzük, a nyomtatott szöveg megfelel-e elvárásainknak. A nyomtatási képtől való eltérést elsősorban a nyomtató beállításai okozhatják.

A szöveg mentése nem köthető szorosan egyik fázishoz sem. A mentést a munka során többször el kell végezni, hogy például egy esetleges áramkimaradás miatt ne vesszen el az addig elvégzett összes munka. A szövegszerkesztő munka befejeztével a szöveg végleges változatát el kell mentenünk. Ha ezt elmulasztjuk, dokumentum bezárásakor, vagy a programból való kilépéskor Word rákérdez, hogy szeretnénk-e menteni a munkát.

Elektronikus tananyagunk a fent említett lépéseken keresztül mutatja be a legelterjedtebb szövegszerkesztő program, a Microsoft Word használatát.

1.1 Alapismeretek

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
- Felsorolásból ki tudja választani a szövegszerkesztő programmal és az editorral készült szöveg jellemzőit.
- Listából ki tudja választani a szövegszerkesztőkre és az editorokra jellemző tulajdonságokat.
- Adott lista alapján sorrendbe tudja állítani a szövegszerkesztő munka lépéseit.
- Ábra alapján párosítani tudja egymáshoz a Word programablak elemeit és azok megnevezését.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit:
2.1 A Word képernyőjének felépítése
2.2 Dokumentumnézetek
2.3 A Word testreszabása

A szövegszerkesztési munka fázisait az elektronikus tananyag alapján tanulja meg!
- Sorolja fel, mik a különbségek a szövegszerkesztő programokkal készült szöveg, és az editorral készült szöveg között.
- Soroljon fel olyan programfunkciókat, amelyek az editorokra nem, de a szövegszerkesztőkre jellemzők.
- Tanulja meg az elektronikus tananyagból (lásd előző lecke!), a szövegszerkesztő munka lépéseit.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz

Editorok

Az editor jellegű programok a szöveg bevitelére, elmentésére és nyomtatására alkalmasak,  szövegek igényes formázására nem. A Windows programcsomag része a Jegyzettömb nevű, editor jellegű program. Bár ebben lehetőségünk van a betűformátum beállítására, a szövegben csak egyféle betűformátumot alkalmazhatunk.

A Jegyzettömb programablak egy részlete
1. ábra

A fenti ábrán látható szöveget a Jegyzettömbbel készítettük és Editor.txt néven mentettük (erre utal a fenti ábrán a címsor is). Mivel a szöveg 37 karakterből áll (a szóköz is karakter!), és az editor a karaktereken kívül más információt nem tárol a szövegről, a mentett fájl mérete 37 byte lesz.
(2. ábra)

A mentett fájl mérete
2. ábra

A Microsoft Word.

A 3. ábrán a Word eszköztárának egy részlete látható. Az egyes ikonok funkciójáról tájékoztatást kaphatunk a programtól, ha az adott ikon fölé visszük, és ott tarjuk az egeret. Ha az ikon aktív (azaz a hozzárendelt funkció elérhető) akkor élénk színnel jelenik meg.

Aktív ikon a Word eszköztárában.
3. ábra.

Azok az ikonok, amelyekhez rendelt funkció éppen nem elérhető (a kivágás funkciónak például nincs értelme akkor, ha még nincs begépelve szöveg), szürke színnel jelennek meg. (4. ábra)

Inaktív ikon a Word eszköztárában.
4. ábra.

A szövegszerkesztő munka fázisai

A szövegszerkesztési munka fázisai
1. A nyers szöveg begépelése, megnyitása háttértárolóról, vagy letöltése adott internetes helyről
A nyers szövegben lehetnek hibák. Például felesleges szóközöket, felesleges bekezdés-végjeleket, hibás karaktereket tartalmazhat.
2. A nyers szöveg javítása
Javítani kell a nyers szöveg fent említett hibáit.
3. A helyesírás és az elválasztások ellenőrzése
A legtöbb szövegszerkesztő program rendelkezik beépített helyesírás-ellenőrzővel, és képes a sor végén a hosszú szavakat elválasztani. A rendszer nem teljesen megbízható, néha nem ismer fel hibásan írt szavakat, hibásnak jelezhet nyelvtanilag helyes szavakat, illetve egyes esetekben rossz tanácsot ad a javításra.
4. A szöveg formázása
A szöveg formázás szempontjából legtöbbször több részre osztható. A szövegtörzs, a főcím, a bekezdéscímek, stb. más-más formátummal rendelkeznek: különböznek a betűk méretében, az aláhúzásban, stb. Rövid szöveg esetén az egyes szövegrészek formázhatók direkt formázással. Ez azt jelenti, hogy az azonos formátumú szövegelemek formázási jellemzőnek beállítását minden elemre külön-külön végezzük el. Hosszú szövegeknél azonban ez nem járható út, mert nagyon időigényes (sokszor kell ugyanazokat a jellemzőket beállítani), és sok hibalehetőséget rejt. Ha később az egyes szövegrészek beállítását módosítani kell, akkor elölről kell kezdeni a teljes formázási munkát.
Közepes méretű, vagy nagy dokumentumok esetén a formázást stílusok alkalmazásával végezzük. A stílusok előre definiált formázási beállítások, amelyeket az adott szövegrészekre alkalmazunk. Az azonos funkciójú szövegrészekhez azonos stílust rendelünk. Ha egy stílust módosítunk, akkor az összes, azzal a stílussal készült szövegrész módosul. Ez a direkt formázásnál sokkal hatékonyabb megoldást ad mind a formázásra, mind a már kész formázás esetleges megváltoztatása esetén.
5. A kész szöveg nyomtatása
A szöveg mentése nem köthető szorosan egyik fázishoz sem. A mentést a munka során többször el kell végezni, hogy például egy esetleges áramkimaradás miatt ne vesszen el az addig elvégzett összes munka. A szövegszerkesztő munka befejeztével a szöveg végleges változatát el kell mentenünk. Ha ezt elmulasztjuk, a Word rákérdez, hogy szeretnénk-e menteni a munkát.

Ellenőrző kérdések
Jelölje be az alábbi meghatározások közül azokat, amelyek a szövegszerkesztő programmal készült szövegekre jellemzőek!
A szövegben nem lehet egyes karaktereket aláhúzással kiemelni.
A szövegben szerepelhetnek képek, grafikák.
A szövegben nem lehet változtatni a sorközt.
A szöveg hasábokra tördelhető.
Lehetőség van különböző színű karakterek alkalmazására.
Válassza ki az alábbi programfunkciók közül azokat, amelyek a csak szövegszerkesztő programokra jellemzőek, az editorokra nem!
Helyesírás ellenőrzése.
Oldalszámozás.
Szöveg nyomtatása.
Szöveg mentése.
Körlevél készítése.
A lista elemei között a mentést nem tüntettük fel, mert az a munka fázisai közül bármelyikben végrehajtható annak érdekében, hogy az addig elvégzett munka ne vesszen el. A munka befejezésekor természetesen menteni kell a szöveget.
Állítsa helyes sorrendbe a szövegszerkesztő munka lépéseit!

1.
2.
3.
4.
5.
6.


Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd oldja meg az ábra alatti feladatot!


Írja be a megfelelő helyre a fenti képen látható számokat! (A hat közül csak ötöt kell beírnia!)

Az eszköztárra a(z)számú nyíl mutat.
A címsorra a(z)számú nyíl mutat.
A gördítősávot a(z)számú nyíl jelzi.
A menüsort a(z)számú nyíl mutatja.
A státuszsorra a(z)számú nyíl mutat.

1.2 Szövegbevitel

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
- Listából ki tudja választani az új bekezdés, illetve az új sor kezdésének módját.
- Listából ki tudja választani a szóköz használatának módját szavak és írásjelek esetén.
- Listából ki tudja választani a nem törhető szóköz és a nem törhető kötőjel fogalmát, létrehozásának módját.
- El tudja dönteni, hogy mi történik a kurzort követő karakterekkel a beszúró és a felülíró módban.
- A státuszsorban levő felirat alapján el tudja dönteni, hogy melyik üzemmód aktív.
- El tudja dönteni, hogy melyik karakter törlődik a Backspace, illetve a Delete billentyű lenyomásakor.
- Ikonok közül ki tudja választani a "Visszavonás" és "Mégis" ikont.
- Adott, szövegben történő mozgási feladathoz hozzá tudja rendelni a megfelelő billentyűt, illetve billentyű-kombinációt.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezetét:
3.1 A nyers szöveg bevitele

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

- Fogalmazza meg, milyen esetben kell szövegszerkesztés közben leütni az "Enter" billentyűt.
- Fogalmazza meg, hogyan kezdünk új sort anélkül, hogy új bekezdést kezdenénk.
- Jegyezze meg a szóköz billentyű használatának szabályait szavak között, illetve az írásjelek esetén.
- Jegyezze meg az el nem törhető szóköz és a nem törhető kötőjel fogalmát.
- Ismertesse, hogyan hozunk létre a Word-ben oldaltörést, nem törhető szóközt és nem törhető kötőjelet.
- Fogalmazza meg a beszúró és a felülíró üzemmód működését, valamint a közöttük történő váltás módját.
- Magyarázza el a Backspace és a Delete billentyű használatának módját.
- Keresse meg a Word eszköztárában a műveletek visszavonására, és a visszavonás érvénytelenítésére szolgáló ikont. Magyarázza el ezek használatát.
- Jegyezze meg, hogyan mozgunk a szövegben karakterenként, szavanként, soronként, képernyő oldalanként, sor elejére, sor végére, dokumentum elejére, dokumentum végére.
- Gépeljen be 2-3 bekezdésnyi szöveget (elég, ha a bekezdések 2 sorosak), és próbálja ki szövegben történő mozgás módjait.
- Készítsen lábjegyzetet a jegyzetben leírt módon.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz

1. Felesleges szóközök a szövegben
A szövegszerkesztésben járatlan felhasználók az egyes szavak közötti nagyobb térköz kialakítását, illetve a sorok végének igazítását szóközök segítségével szokták megoldani. A szövegszerkesztő programok ezeket a funkciókat automatikusan végzik, emiatt a szavak között csak egy szóközt szabad elhelyezni, két egymás melletti szóköz hibának számít.

2. Új bekezdés, új sor
A bekezdés a szövegnek olyan egysége, amely információt hordoz, és két "bekezdés vége" jel közé esik.
A sortörés jele: (Sortörést a Shift+Enter billentyű-kombinációval hozhatunk létre.)
A bekezdés végét a jellel jelöli a program.
A Word eszköztárában a "Mindent mutat" funkciót bekapcsolva tehetjük láthatóvá az egyes jeleket.
Gyakori hiba, hogy ha az egyes bekezdések között nagyobb térközt kívánunk kialakítani, vagy egy szövegrészt új oldalon szeretnénk kezdeni, akkor az Enter billentyűt többször lenyomva üres sorokat hozunk létre, amíg a következő oldalra nem érünk. Ha a szöveg hossza változik, akkor ezek az üres sorok az oldalon lejjebb csúsznak, és néhány üres sor átkerül a következő oldalra. Az eddig az oldal tetején kezdődő szöveg ezzel lejjebb kerül, és az oldal üres sorokkal kezdődik. A bekezdések közötti megfelelő térköz kialakítására, valamint a szöveg új oldalra helyezésére (úgynevezett oldaltörés megvalósítására) a szövegszerkesztő programok olyan megoldásokat kínálnak, amelyek kiküszöbölik az elmített hibákat.

3. Beszúró és átíró üzemmód
A beszúró és az átíró üzemmód között az Ins (Insert) billentyű lenyomásával válthatunk. Azt, hogy éppen melyik üzemmód az aktív, a képernyő alján, a státuszsorban az "Átír" felirat jelzi. Ha a felirat színe fekete: , akkor az átíró üzemmód az aktív, a felirat szürke színe esetén: pedig a beszúró üzemmód.

4. Karakterek törlése
A Backspace billentyű az Enter fölött található, egy balra mutató nyíl felirattal. Lenyomásának hatására a kurzortól balra eső karakter törlődik.
A Delete billentyű a kurzortól jobbra eső karaktert törli. A szövegben elhelyezett egyéb jelek (bekezdés vége jel, sortörés jel, stb.) is törölhetők ezekkel a billentyűkkel.

5. Műveletek visszavonása
A Word eszköztárában az 1. ábrán látható ikon segítségével vonhatjuk vissza a legutoljára végzett műveletet. Ha például véletlenül kitöröltünk egy szövegrészt, akkor azt a "Visszavonás" ikonra
(1. ábra) kattintva visszaállíthatjuk.

A "Visszavonás" ikon
1. ábra

Az ikonra egyszer kattintva egy műveletet vonhatunk vissza. Ha egyszerre több műveletet akarunk visszavonni, akkor az ikon melletti lefelé mutató nyílra kattintva kiválaszthatjuk a visszavonandó műveleteket. (2. ábra)

Több művelet visszavonása
2. ábra

Az egeret a lista fölött mozgatva kijelölődnek az elvégzett műveletek. A megfelelő kijelölés létrejöttekor a bal gombbal kattintva vonhatjuk vissza a kijelölt műveleteket.
A műveletek visszavonását is érvényteleníthetjük (azaz a visszavont műveletet visszaállíthatjuk a "Mégis" ikonnal. Használata ugyanúgy történik, mint a "Visszavonás" ikon használata.

A visszavonás érvénytelenítése
3. ábra

6. Mozgás a szövegben.
A jegyzetben említett Ctrl+Shift+jobbra nyíl és Ctrl+Shift+balra nyíl a Word-ben nemcsak egy szóval jobbra, vagy balra viszi a kurzort, hanem ki is jelöli a szót. A szavankénti mozgás a Ctrl+jobbra nyíl, illetve Ctrl+balra nyíl kombinációkkal valósítható meg. Az End billentyű a sor végére, a Home a sor elejére viszi a kurzort.

7. Oldaltörés létrehozása
Oldaltörést a Wordben a Ctrl+Enter billentyűkkel hozhatunk létre, illetve ugyanezt a műveletet végrehajthatjuk a "Beszúrás" menü "Töréspont..." (5. ábra) párbeszédablakának segítségével is.
(6. ábra)

5. ábra.
6. ábra.
Ellenőrző kérdések.
Milyen módon hozunk létre új sort anélkül, hogy új bekezdést kezdenénk?
Az Enter billentyű lenyomásával.
A Shift+Enter billentyűkombinációval.
A Ctrl+ lefelé mutató nyíl billentyűkombinációval.
Hogyan használjuk szavak közötti hely létrehozására a szóköz billentyűt?
A szavak között tetszőleges számú szóközt helyezhetünk el.
A szavak között legfeljebb két szóközt helyezhetünk el.
A szavak között egy szóközt helyezhetünk el.
Válassza ki az alábbiak közül a nem törhető szóközre jellemző állításokat!
Létrehozása a Ctrl+Shift+szóköz billentyűkkel történik.
Létrehozása a Ctrl+szóköz billentyűkkel történik.
Akkor használjuk, ha két egymás melletti szót mindenképpen ugyanabban a sorban akarunk elhelyezni.
Akkor használjuk, ha nem akarjuk, hogy az egymás melletti szavak között nagyobb távolság legyen.
Mi a hatása a nem törhető kötőjelnek?
A nem törhető kötőjellel elválasztott karakterek ugyanabba a sorba kerülnek.
A nem törhető kötőjellel elválasztott karakterek ugyanabba a bekezdésbe kerülnek.
A nem törhető kötőjellel elválasztott karakterek ugyanabba a bekezdésbe, de nem ugyanabba a sorba kerülnek.
Mi történik a beszúró üzemmódban a kurzort követő karakterrel, ha beírunk egy karaktert?
A kurzort követő karakter törlődik.
A kurzort követő karakter jobbra tolódik.
Hogyan jelenik meg az "Átír" felirat a státuszsorban, amikor a beszúró üzemmód aktív?
A képernyőn az alábbi szöveget látja: (A kurzor a "z" és az "e" karakterek között található.)
Melyik karakter fog törlődni a Delete billentyű lenyomásának hatására?
A "z" karakter.
Az "e" karakter.



A kérdés természetesen arra az esetre vonatkozik, amikor az adott jel nem a bekezdés végén található!
Jelölje meg az alábbi írásjelek közül azokat, amelyek után szóközt kell elhelyezni a szövegben!
Csukó zárójel.
Vessző.
Nyitó zárójel.
Pont.
Kérdőjel.
Pontosvessző.
Melyik ikonnal lehet a legutóbb elvégzett (pl. szövegtörlési) műveletet visszavonni?
Írja be az alábbi billentyűk, illetve billentyű-kombinációk számát a megfelelő helyre! (Az ötből csak négyet kell beírnia!)
1 : Ctrl+balra nyíl és Ctrl+jobbra nyíl
2 : End
3 : Home
4 : Ctrl+End
5 : Ctrl+Home

A sor elejére ugrás a(z) számú számúval valósítható meg.
A szavankénti mozgás a(z)számúval valósítható meg.
A dokumentum elejére ugrás a(z)számúval valósítható meg.
A sor végére ugrás a(z)számúval valósítható meg.

1.3 Szöveg módosítása

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
- Adott kijelölési módhoz párosítani tudja azt, hogy alkalmazása esetén mely szövegrész jelölődik ki.
- Adott kijelölt szöveghez párosítani tudja a kijelölés módját.
- Ábra alapján ki tudja választani a vágólapra másolás és a beillesztés ikonjait.
- Listából ki tudja választani a szöveg vágólapra másolásának feltételét.
- Listából ki tudja választani a másolás és az áthelyezés jellemzőit.
- Adott keresési beállításokhoz párosítani tudja a keresés eredményét.
- Állításokról el tudja dönteni, hogy igazak-e a "Mentés" és a "Mentés másként" funkciókra.
- Állításokról el tudja dönteni, hogy igazak-e a doc, az rtf és a txt (egyszerű szöveg) formátumban mentett szövegekre.
- Ábrák közül ki tudja választani "Megnyitás" és a "Mentés" ikonját.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit:
2.5 Meglévő dokumentum betöltése
2.6 A dokumentum mentése
3.2 Mozgás a dokumentumban, blokkműveletek
3.3 A begépelt szöveg módosítása

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

- Ismertesse a szövegrészek (szó, sor, bekezdés, teljes dokumentum) kijelölésének módjait.
- Mondja el a szöveg vágólapra másolásának feltételét és módját.
- Mondja el a szöveg vágólapról a dokumentumba történő beillesztésének módjait.
- Fogalmazza meg a másolás és a mozgatás (áthelyezés) közötti különbséget.
- Fogalmazza meg a Keresés párbeszédablak egyes elemeinek kiválasztása (Kis/nagybetűk megkülönböztetése, illetve Teljes szó), és a keresés eredménye közötti összefüggést.
- Ismertesse a csere automatikus és jóváhagyásos végrehajtásának módját.
- Fogalmazza meg, hogy mi történik, ha a "Mentés", illetve a "Mentés másként..." menüponttal mentjük el a szöveget.
- Keresse meg a képernyőn, melyik menüből, illetve melyik ikonnal érhető el a "Mentés" és a "Megnyitás" funkció.
- Jegyezze meg a doc, azt rtf és a txt (egyszerű szöveg) formátumban mentett szövegek jellemzőit.
- Készítsen pár soros szöveget, majd mentse el doc, rtf és txt (egyszerű szöveg) formátumban. A Windows Intézővel nézze meg az elmentett dokumentumok mérete közötti különbséget.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz
1. Szöveg kijelölése

A szöveg egyes részeivel különböző műveleteket végezhetünk. Ahhoz, hogy az adott művelet a kívánt szövegrészre vonatkozzon, a szövegrészt ki kell jelölni. A kijelölt szöveg úgynevezett inverz üzemmódban jelenik meg, azaz a korábbi, fehér alapon fekete betűk helyett fekete alapon fehér betűket látunk:

A kijelölés elvégezhető úgy, hogy az egérrel a kijelölendő szövegrész elejére (vagy végére) kattintunk, majd az egér bal gombját folyamatosan nyomva addig mozgatjuk az egeret, amíg a kívánt rész kijelölődik. Hasonló módon jelölhetünk ki szövegrészt a billentyűzet segítségével: a kurzort a kijelölendő szöveg elejére (vagy végére) mozgatjuk, és a Shift billentyűt folyamatosan nyomva mozgunk a szövegben. (A szövegben történő mozgás módjait az előző leckében már ismertettük.) Ha például a kurzormozgató nyilakkal mozgunk, akkor karakterenként jelöljük ki a szöveget. Ha a Shift-et nyomva Ctrl+kurzormozgató nyilakat használjuk (azaz szavanként mozgunk), akkor szavanként jelöljük ki a szöveget, stb.
Karaktert az említett módszerekkel tudunk kijelölni.

Nézzük meg további szövegrészek kijelölésének további módjait!
Egy szót kijelölhetünk úgy, hogy szóra duplán kattintunk az egérrel.

Egy sort a legegyszerűbb az egérrel úgy kijelölni, hogy a sor elé visszük az egeret, és amikor  az itt látható alakot veszi fel az egérkurzor,

akkor kattintunk az egér bal gombjával.

Bekezdést kijelölhetünk úgy, hogy háromszor kattintunk az egérrel a bekezdésben.

A teljes dokumentum kijelölhető a Ctrl+Shift+O billentyűkombinációval, vagy a "Szerkesztés" menü "Az összes kijelölése" funkciójával.

2. Másolás a vágólapra

A kijelölt szövegrész vágólapra másolása történhet kivágással és másolással.
A kivágás alkalmazásakor a szövegrész az eredeti helyén nem marad meg, hanem a vágólapra kerül.
A kivágás elvégezhetó az eszköztárról:

vagy a Ctrl+X billentyű-kombinációval, vagy a "Szerkesztés" menü "Kivágás" parancsával.

Másolás esetén a szöveg az eredeti helyén is megmarad, és a vágólapra is kerül. A másolás is elvégezhető az eszköztárról:

vagy a Ctrl+C billentyű-kombinációval, vagy a "Szerkesztés" menü "Másolás" parancsával.

3. Vágólap tartalmának beillesztése a szövegbe

A vágólap tartalmának beillesztése a szövegbe az előzőekhez hasonlóan működik.
Eszköztárról:

vagy a Ctrl+V billentyű-kombinációval, vagy a "Szerkesztés" menü "Beillesztés" parancsával. A vágólap tartalma a beillesztés után is megmarad, tehát a vágólapon levő szöveget akárhányszor beilleszthetjük a dokumentumba.

4. Office XP 2003 vágólap

A Microsoft Word 2003-ban megjelent változata már úgy működik, mintha több vágólapunk lenne. (Maximum 24 különálló lehet.)

Az Office vágólap a Szerkesztés menüben

Ha a képen látható menüpontot kiválasztjuk, akkor a képernyő jobb oldalán megjelenik a vágólap ablaka. Ekkor lehetőségünk van arra, hogy több szövegrészt helyezzünk el a vágólapon, és azokból bármelyiket (vagy az összeset) beillesszük egy adott helyre.

Az Office vágólap ablaka

Feladat: Válassza ki a "Szerkesztés\Office vágólap..." menüpontot. Másoljon különböző szövegrészeket a vágólapra. Figyelje meg a képernyő jobb oldalán, hogyan változik a vágólap tartalma. Ezután illessze be a szövegbe a vágólap tartalmát egyenként, illetve egyszerre az összeset.

5. Keresés és csere

A keresés beállítási lehetőségei:


Amennyiben a keresés vagy a csere során bejelöljük a "Csak ha ez a teljes szó" lehetőséget, akkor a program csak azokat a találatokat jelzi a kereséskor, ahol a megadott szövegrész különálló szóként szerepel. Például ha a "szöveg" szót keressük így, akkor a "szövegszerkesztő" szóban történő előfordulást nem fogja találatnak jelezni.
A "Keresés helye:" beállításaival azt tudjuk megadni, hogy a kurzor helyétől lefelé, felfelé, vagy a teljes dokumentumban keressen-e.
A "Csere" funkció beállítási lehetőségei hasonlóak.


A "Mindet" gombra kattintva a program a beállításoknak megfelelő összes szövegrész cseréjét automatikusan elvégzi.
Ha szeretnénk saját magunk dönteni arról, hogy a megtalált szövegrészt cserélni akarjuk, vagy sem, akkor a "Következő" gombra kell kattintani. Ez az úgynevezett jóváhagyásos mód. A program kijelöli a szövegben a cserélendő részt. Ha ilyenkor a "Csere" gombra kattintunk, akkor a csere megtörténik. Ha nem kérjük a cserét, akkor a továbblépéshez ismét a "Következő" gombra kell kattintani.

A Csere funkciót lehet felhasználni arra, hogy a szövegszerkesztési munka 2. fázisaként említett "nyers szöveg javítása" tevékenységet gyorsan és hatékonyan elvégezzük.
A más programmal készült, vagy Internetről letöltött szövegek esetén gyakran előfordul, hogy a szövegben az eltérő kódtáblázat miatt úgynevezett "kalapos" karakterek () szerepelnek a magyar ékezetes betűk helyett.  Ezeket helyes karakterekre kell cserélni. Mivel a billentyűzetről ezek nem mindegyike gépelhető be, a szövegben ki kell jelölni, és a vágólap segítségével kell bemásolni a "Keresett szöveg" mezőbe.

A felesleges szóközöket és felesleges bekezdés-végjeleket is cserével tudjuk eltávolítani a szövegből. Több egymást követő szóköz, vagy bekezdés-végjel közül csak egy nem felesleges.
A Csere funkcióval úgy tudjuk ezeket eltávolítani, hogy a "Keresett szöveg" mezőbe két szóközt (vagy bekezdés-végjelet) írunk, a "Mire cseréli" mezőbe pedig egyet. Az alábbi ábra egy olyan szöveget mutat, amelyben sok felesleges szóköz van. (A Word pontokkal jelzi a szóközöket, ha a "Mindent mutat" bekapcsolt állapotban van.)

A fenti paraméterekkel a cserét lefuttatva a Word az alábbi üzenetet jeleníti meg:

A szöveg a csere után az alábbi lesz:

Látható, hogy a felesleges szóközök száma csökkent (mindenhol a felére). A cserét ismét lefuttatjuk, a következő eredménnyel:

A szövegben ismét csökken a felesleges szóközök száma, már csak 4 helyen látunk dupla szóközt:

Ismét csere következik, amelynek eredménye:

A szöveg a csere után:

A cserét addig kell folytatni, amíg a következő üzenetet kapjuk:

A bekezdés-végjelek cseréje ugyanígy történik. A bekezdés-végjelet a "Keresés és csere" párbeszédablakban a "Speciális" gombra kattintva, és a megjelenő listából kiválasztva (lásd alábbi ábrák!) tudjuk a "Keresett szöveg" és a "Mire cseréli" mezőkbe bevinni. (Ha a "Speciális" gomb nem látható a párbeszédpanelben, akkor az "Egyebek" gombra kattintva tudjuk megjeleníteni.)

6. Mentés

A mentés "Fájl" menü "Mentés" parancsával, vagy az eszköztár ikonjával hajtható végre. Ha egy dokumentumot még egyszer sem mentettünk, akkor a Word automatikusan a "Mentés másként" párbeszédablakot nyitja meg. Itt lehetőségünk van a Word által adott Dok1 név helyett valamilyen más nevet adni a dokumentumnak.

A "Mentés másként" párbeszédablak

Az ablak alsó részén megjelenő "Fájltípus" mezőben tudjuk beállítani azt, hogy milyen formátumban szeretnénk menteni a szöveget.
A mentés helye az ablak felső részén látható "Hely" legördülő listából választható ki. Ha egy dokumentumot egyszer már elmentettünk, akkor a "Mentés" menüpont kiválasztása, vagy az ikonra kattintás esetén már nem jelenik meg párbeszédablak, hanem a szöveg korábbi változata helyett az új mentődik el.

A mentés helyének kiválasztása
7. Megnyitás

A korábban mentett dokumentum a "Fájl" menü "Megnyitás..." menüpontjával, vagy az eszköztár ikonjával nyitható meg.
Megnyitáskor a "Mentés másként..."-nél már megismerthez hasonló párbeszédablak nyílik.

Ellenőrző kérdések
Az egérrel duplán kattintunk a sor első szavára. Milyen szövegrész fog kijelölődni?
Az a karakter, amely felett az egér állt.
A sor első szava.
A teljes sor.
Milyen szövegrészt jelölünk ki, ha az alábbi kép szerint egyszer kattintunk az egér bal gombjával?
A "Milyen" szót.
A teljes sort.
A teljes bekezdést.
Döntse el alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
Egy szövegrész csak kijelölés után másolható a vágólapra.
A kivágott szövegrész a vágólapra kerül, és az eredeti helyén is megmarad.
A vágólapra másolt szövegrész többször is beilleszthető a dokumentumba.
A kivágott szövegrész a vágólapra kerül, és csak egyszer illeszthető be a dokumentumba.
Melyik ikonnal lehet a szöveget a vágólapra másolni úgy, hogy az eredeti helyén is megmaradjon?
Az 1 számú ikonnal.
A 2 számú ikonnal.
A 3 számú ikonnal.

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!

Jelölje meg, hogy a fenti keresési beállítások mellett melyik szöveget találja meg a program az alábbiak közül!
A " másol " szó a kurzor feletti szövegben.
A " Másol " szó a kurzor feletti szövegben.
A " másolás " szó a kurzor feletti szövegben.
A " másol " szó a kurzor alatti szövegben.
A " másolás " szó a kurzor alatti szövegben.
Melyik gombra kell kattintani ahhoz, hogy a csere során a program automatikusan cserélje az összes megfelelő szót?
A  gombra.
A gombra.
Az alábbi ikonok közül hányas számú a "Megnyitás" ikonja?
Az 1 számú ikon.
A 2 számú ikon.
A 3 számú ikon.
A 4 számú ikon.
Az 5 számú ikon.
Az alábbi ikonok közül hányas számú a "Mentés" ikonja?
Az 1 számú ikon.
A 2 számú ikon.
A 3 számú ikon.
A 4 számú ikon.
Az 5 számú ikon.
Mi történik, ha betöltünk egy korábban már elkészített dokumentumot, változtatunk rajta, és a "Mentés másként..." menüponttal egy új néven elmentjük?
Az eredeti dokumentum törlődik, csak az új változat mentődik el.
Mindkét dokumentum megmarad, a változtatott tartalommal mentődik el mindkettő.
Az eredeti dokumentum nem változik, a megváltoztatott pedig az új néven mentődik el.
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
A txt (egyszerű szöveg) formátumban mentett dokumentum csak egyes egyszerű formázásokat őriz meg.
A doc (Word dokumentum) formátumban mentett dokumentum megőrzi a formázásokat.
1.4 Nyelvi ellenőrzés

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
- Listából ki tudja választani a feltételes elválasztás fogalmát.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy milyen módszerrel javítható a nyelvi ellenőrzés során megtalált hibás szó.
- Listából ki tudja választani a "Nyelvi ellenőrzés" párbeszédablak nyomógombjainak funkcióját.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezetét: 3.4 Nyelvi ellenőrzés

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

- Jegyezze meg mit jelent a feltételes elválasztás.
- Fogalmazza meg, mit jelent az elválasztási zóna.
- Fogalmazza meg, mit eredményez az elválasztás tekintetében, ha egy szóban feltételes kötőjelet helyezünk el. Jegyezze meg a feltételes kötőjel bevitelének módját.
- Keresse ki az elektronikus jegyzetből, hogy mi történik a "Nyelvi ellenőrzés" párbeszédpanel nyomógombjainak ("átugorja", "mindet átugorja", "felvétel a szótárba", "cseréli", "mindet cseréli", "automatikus javítás") használatakor.
- Fogalmazza meg az automatikus javítás funkció működésének módját.
- Fogalmazza meg, mire használható a szövegtár.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz
Nyelvi ellenőrzés

Az alábbiakban példákat mutatunk be az elválasztási zónára. A Word csak azokat a szavakat választja el, amelyek az elválasztási zónába esnek. Az első esetben az automatikus elválasztást kikapcsoltuk (1. ábra). A második (2. ábra) esetben a zóna szélessége 1 cm, a harmadik esetben (3. ábra) pedig 0,5 cm.

Szöveg elválasztás nélkül
1. ábra
Szöveg 1 cm-es elválasztási zónával
2. ábra


Figyelje meg, hogy kisebb elválasztási zóna esetén a szöveg sokkal tömörebb lesz. A 3. ábrán a szöveg egy sorral kevesebb helyet foglal, mint az előző ábrákon.
Szöveg 0,5 cm-es elválasztási zónával
3. ábra

A helyesírás ellenőrzése történhet gépelés közben, vagy utólag. Az "Eszközök\Nyelvi ellenőrzés..." menü párbeszédablakának "Beállítás..." gombjára kattintva lehet beállítani, hogy az ellenőrzés már beíráskor megtörténjen (4. ábra).

Helyesírás ellenőrzésének beállítása
4. ábra

A szöveg elkészülte után a ikonra kattintva, vagy az "Eszközök\Nyelvi ellenőrzés...", vagy az F7 funkcióbillentyű segítségével indítható az ellenőrzés. Az alábbi párbeszédablak jelenik meg:

A nyelvi ellenőrzés párbeszédablaka
5. ábra

Ha a program a szótárban nem szereplő szót talál, akkor azt piros színnel megjelöli. Ha a szótárban van hasonló szó, akkor a Javaslatok ablakban azt (vagy azokat) feltünteti. Ezek közül választhatunk, és a "Cseréli" gombra kattintva a hibás szó helyett beírathatjuk a szövegbe. Ha a javaslatok között nincs számunkra megfelelő, akkor a piros szóra kattintva javíthatjuk azt, és a "Cseréli" gombbal beírathatjuk a szövegbe.

A "Mindet cseréli" gombra kattintva a szó valamennyi előfordulását a kijavított szóra, illetve a Javaslatok közül kiválasztott szóra cserélhetjük. A hibás szó előfordulásait a program csak az aktív dokumentumban javítja ki.

Ha a szó nem hibás, akkor az "Átugorja", vagy a "Mindet átugorja" gombbal léphetünk tovább. Az "Átugorja" csak a szónak ezt az előfordulását hagyja figyelmen kívül az ellenőrzés szempontjából, a "Mindet átugorja" pedig a szó összes előfordulását.
A "Felvétel a szótárba" gomb megnyomásával a szó bekerül a saját szótárba, így később a nyelvi ellenőrzéskor ezt nem jelzi hibásnak a program.

Feladat: Kapcsolja be a "Helyesírás ellenőrzése beíráskor" kapcsolót. Írjon 2-3 soros szöveget, figyelje meg a javítási funkció működését.
Kapcsolja ki a "Helyesírás ellenőrzése beíráskor" kapcsolót. Az előzőleg írt szövegben helyezzen el néhány hibás szót, majd a "Nyelvi ellenőrzés" ikonnal ellenőrizze le a szöveget. Próbálja ki az egyes nyomógombok hatását.

Válassza ki az alábbi mondatok közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a feltételes elválasztás fogalmát!
A felhasználó dönt arról, hogy a program elválassza-e a szót, vagy sem.
Ha a szó nem a sor végére kerül, akkor nem történik meg az elválasztás.
A bekezdés igazítás dönti el, hogy a program elválasztja-e a szót, vagy sem: csak sorkizárt igazítás esetén történik  elválasztás.

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!

A fenti ábra alapján melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a program a piros színnel jelölt hibás szónak ezt az előfordulását "gyors"-ra javítsa a szövegben?
Mi történik, ha a fenti ábra alapján kattintunk a piros színnel jelölt szóra, azt kijavítjuk, majd a "Cseréli" gombra kattintunk?
A javított változat kerül a szövegbe a hibás szó helyett.
A "Javaslatok" ablakban levő szót a program a begépeltre cseréli.
A hibás szó összes előfordulását a javítottra cseréli.
2.1 Karakterek és bekezdések formázása

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az adott szöveg milyen karakterformázási, illetve bekezdésformázási beállításokkal készült.
- Adott ikonról el tudja dönteni, hogy az milyen formázási művelet végrehajtására szolgál.
- Listából ki tudja választani a fattyúsor és az árvasor kezelésének módját.
- Listából ki tudja választani, mit eredményez az "Egy oldalra" és az "Együtt a következővel" beállítás bekezdések esetén.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit:
4.4 Karakter szintű formázás
4.3.1 Bekezdés

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

- A karakterek és a bekezdések formázása közben figyelje meg az egyes formázási beállítások hatását. Törekedjen arra, hogy ábra alapján el tudja dönteni, az adott szöveg milyen formázási beállításokkal készült.
- Jegyezze meg a fattyúsor és az árvasor fogalmát.
- Fogalmazza meg, mit eredményez az "Egy oldalra" és az "Együtt a következővel" beállítás bekezdések esetén.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz

Ahogy azt már az 1.1 leckében említettük, a szövegszerkesztő munka egyik fázisa a szöveg formázása.
Ebben a leckében az egyedi (más néven direkt) formázást mutatjuk be. Az egyedi formázás azt jelenti, hogy a meglevő szöveg minden elemére külön-külön állítjuk be a kívánt formátumot. Ez a módszer csak 1-2 oldalas szövegek esetén célravezető, ennél nagyobb dokumentumokat stílusok alkalmazásával formázunk. A stílusokról a következő leckében lesz szó.

Karakterek formázása

A karaktereket kész szöveg esetén akkor lehet formázni, ha kijelöltük őket.
A karakterek a kijelölést  követően a "Formátum\Betűtípus..."  menü segítségével formázhatók.

A "Betűtípus" menü elérése
1. ábra

Betűtípus

A menüpont kiválasztása után az alábbi párbeszédablak nyílik meg:

A "Betűtípus" párbeszédablak
2. ábra

A karakterek jellemzőit (betűtípus, betűstílus, betűméret, szín, stb.) beállítva a "Minta" ablakban látható lesz a beállítás karakterekre gyakorolt hatása. (Ha a párbeszédablak megnyitása előtt kijelöltünk valamilyen szövegrészt, akkor a minta ablakban az a szöveg fog megjelenni, egyébként pedig az aktuális betűtípus neve lesz látható.)
A "Méret" listában a legnagyobb érték, amit ki lehet választani, a 72. Ha ennél nagyobb betűre van szükségünk, akkor a mezőbe a megfelelő számot begépelhetjük. Természetesen meg lehet adni a felsorolástól eltérő egész értéket is, például 12-es és 14-es méret között a 13-as betűméretet!
A párbeszédablakban középen helyezkednek el a "Különlegességek" csoport beállításai. Itt lehet különleges formázásokat beállítani, például alsó index, vagy felső index, vagy NAGYBETŰS. Ezek nem keverendőek össze a betűstílussal, ami négyféle lehet: normál, dőlt, félkövér és félkövér dőlt.




A szám begépeléséhez a mezőre kell kattintani az egérrel, majd az ott levő értéket kitörölve beírni a kívánt számot.
A betűméret beállítási lehetőségei
3. ábra

Feladat: Gépeljen be néhány szót a dokumentumba. Jelöljön ki ezek közül egyet, majd próbálja ki a "Betűtípus" párbeszédablak "Betűtípus" fülén található beállítási lehetőségeket. Figyelje meg a "Minta" ablakban a beállítások hatását.

Térköz és pozíció

A "Térköz és pozíció" fülre kattintva az alábbi beállítási lehetőségeket láthatjuk.

A "Térköz és pozíció" beállítási lehetőségei
4. ábra

A "Vízszintesen" mezőbe írt, 100%-nál nagyobb érték esetén a program vízszintesen széthúzza, 100%-nál kisebb érték esetén összenyomja a szöveget. Ezt a funkciót választva a betűk vízszintes mérete is változik. Az alábbi ábra 66%-ra, 100%-ra, illetve 200%-ra állított érték esetén mutatja be ugyanannak a szónak a képét.



Vízszintesen 66% esetén:





Vízszintesen 100% esetén:




Vízszintesen 200% esetén:


A szövegrész vízszintes méretének változtatása
5. ábra

A betűköz az egyes karakterek közötti távolságot változtatja. Ez lehet (a normál betűközhöz viszonyítva) ritkított, illetve sűrített. Ez a beállítás a karakterek méretét nem befolyásolja.




Sűrített betűköz esetén:






Normál betűköz esetén:






Ritkított betűköz esetén:
A térköz változtatásának hatása
6. ábra

Az "Elhelyezés" a normál elhelyzéshez képest lehet emelt, vagy süllyesztett. Figyelje meg az alábbi ábrán, hogy hogyan változik a karakterek helyzete! Viszonyítási alapként a szótól balra-jobbra látható vízszintes fekete vonalak szolgálnak. A karakterek mérete ebben az esetben is változatlan.



Emelt:





Normál:






Süllyesztett:
Különböző "Elhelyezés" beállítással készült szövegek
7. ábra

Fontos megemlíteni az "emelt" és "süllyesztett", illetve az "alsó index" és a "felső index" közti különbséget. Az indexek esetén változik a karakterek mérete is, az emelt és süllyesztett beállításoknál viszont nem. (Lásd 8. ábra!)

Feladat: készítse el az alábbi, 8. ábrán látható szöveget!

8. ábra

A betűtípus fontosabb, gyakrabban használt beállításai az eszköztárról is elérhetők:

A betűtípus beállítási lehetőségei az eszköztáron
9. ábra

Megjegyzés: ha egy adott szövegrészbe állunk a kurzorral, akkor az eszköztárról leolvashatók annak egyes beállításai. A 9. ábra alapján például az, hogy a szöveg Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel készült. A szöveg karakterei félkövérek (erre utal a félkövér/vastag ikon), a dőlt ( ), és az aláhúzott ( ) formázás viszont nincs bekapcsolva. Ha a félkövér beállítást meg akarjuk szüntetni, akkor ki kell jelölni az adott szövegrészt, és a "Félkövér" ikonra kell kattintani.

Effektusok a szövegben

A "Betűtípus" párbeszédablak "Effektusok a szövegben" feliratú lapján olyan beállításokat adhatunk a szöveghez, amelyek a nyomtatott szövegen nem látszanak, csak a képernyőn mejelenített dokumentum esetén érvényesülnek.

Feladat: Készítse el az alábbi szöveget! Mentse el munkáját "Karakterformázás" néven!

Bekezdések formázása

A bekezdések behúzása a vonalzón látható elemek segítségével is beállítható (10. ábra).

Behúzás állítása a vonalzón
10. ábra

Feladat: gépeljen be egy 4-5 sorból álló bekezdést. Álljon a szövegkurzorral a bekezdésbe. A Vonalzó segítségével állítsa be a jegyzet 56. oldalának alsó ábráján látható értékeknek megfelelő behúzásokat. (Az adott behúzás beállítására szolgáló elem az egérrel mozgatható a kívánt helyre.) Figyelje meg, hogy a bal oldali behúzást állító négyzet együtt mozgatja a függő és az első sor behúzását állító elemet.

A bekezdések jellemzőinek beállítására szolgáló párbeszédablak:

A "Bekezdés" párbeszédablak
10. ábra

A bal oldali behúzás (előre beállított értékkel) az eszköztárról is módosítható a ikonokkal.
Feladat: álljon a bekezdésbe, és próbálja ki az ikonok hatását.

A bekezdések közötti távolságot nem üres bekezdésekkel (tehát nem az Enter többszöri lenyomásával), hanem a "Térköz előtte" és "Térköz utána" megfelelő értékre állításával kell beállítani.
A Word-ben két egymást követő bekezdésben az első bekezdésre beállított "térköz utána" és a második bekezdésre beállított "térköz előtte" értéke nem adódik össze, hanem a két érték közül a nagyobbnak megfelelő távolság lesz a bekezdések között.

Feladat: jelölje ki a meglevő bekezdést, és másolja be még egyszer a dokumentumba. Álljon a kurzorral a felső bekezdésbe, és a "Formátum\Bekezdés..." menüből állítsa be a "Térköz utána" értéket 12 pontra. Figyelje meg a beállítás hatását.
Próbálja ki ugyanebben a párbeszédablakban a bekezdés "Igazítás"-ának beállítását balra zártra, jobbra zártra, középre zártra és sorkizártra. Figyelje meg a beállítások hatását.
Állítsa be a bekezdés "Sorköz"-ét különböző értékekre, figyelje meg a beállítások hatását.

A bekezdés igazítása az eszköztárról az ikonokkal állítható be.
Feladat: vigye az egeret az ikonok fölé, figyelje meg, mit ír ki a program, és jegyezze meg, melyik ikonnal melyik igazítást lehet megvalósítani.
A sorköz szintén állítható az eszköztárról (11. ábra.) A az aktuális sorközt jelzi.

A sorköz beállítása az eszköztáron.
11. ábra.

A már megformázott karakterek, vagy bekezdések formázási beállításait átvihetjük más karakterekre, vagy bekezdésekre a "Formátum másolása" ikon segítségével. Erre mutat példát az alábbi video.

videóFormátum másolása.
66 kByte
Ellenőrző feladatok

1. feladat

Melyik szó készült az alábbiak közül félkövér karakterekkel?
Az "első" szó.
A "második" szó.
A "harmadik" szó.
A "negyedik" szó.

2. feladat

Melyik szó készült az alábbiak közül dőlt karakterekkel?
Az "első" szó.
A "második" szó.
A "harmadik" szó.
A "negyedik" szó.

3. feladat

A feladatokban a "normál" szöveg a külön formázás nélküli, alapbeállításokkal készült karaktereket mutatja.
Jelölje meg, hogy az alábbi szöveg "formázott szöveg" része milyen beállításokkal készült!
Aláhúzott.
Áthúzott.
Félkövér.
Dőlt.
Alsó index.

4. feladat
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!

Milyen beállítással készült a "formázott1" szöveg?
Alsó index.
Felső index.
Kis kapitális.
Emelt.
Milyen beállítással készült a "formázott2" szöveg?
Alsó index.
Felső index.
Kis kapitális.
Emelt.

5. feladat

Miből adódik az alábbi ábrán látható szavak közötti formázási különbség?
A formázott szöveg félkövér betűkkel készült.
A formázott szöveg "Emelt" betűkkel készült.
A formázott szöveg nagyobb betűmérettel készült.
A formázott szöveg "Nagybetűs" formázással készült.
A formázott szöveg "Ritkított" betűkkel készült.

6. feladat

Miből adódik az alábbi ábrán látható szavak közötti formázási különbség?
A formázott szöveg félkövér betűkkel készült.
A formázott szöveg dőlt betűkkel készült.
A formázott szöveg "Nagybetűs" betűkkel készült.
A formázott szöveg nagyobb betűmérettel készült.
A formázott szöveg "Ritkított" betűkkel készült.

7. feladat
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!






Segít a megoldásban, ha figyelembe veszi a vonalzón látható jelek helyzetét!
Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható bekezdés melyik beállításokkal készült!
Jelölje meg, hogy melyik ikonnal kell az igazítást beállítani, hogy a fenti bekezdésnek megfelelő igazítást kapjunk!

8. feladat
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Jelölje meg, hogy a fenti bekezdés melyik beállításokkal készült!

9. feladat
Az alábbi ábra a szövegbeosztás beállítási lehetőségeit mutatja:

Mit kell bejelölni a fenti lehetőségek közül ahhoz, hogy a bekezdés utolsó sora ne kerüljön új oldalra?
Fattyú- és árvasorok.
Együtt a következővel.
Egy oldalra.
Új oldalra.
Mit kell bejelölni a fenti lehetőségek közül ahhoz, hogy két egymást követő bekezdés ugyanarra az oldalra kerüljön?
Fattyú- és árvasorok.
Együtt a következővel.
Egy oldalra.
Új oldalra.
Mit kell bejelölni a fenti lehetőségek közül ahhoz, hogy az adott bekezdés átkerüljön a következő oldalra?
Fattyú- és árvasorok.
Együtt a következővel.
Egy oldalra.
Új oldalra.

10. feladat

Mi a különbség a fenti két bekezdés beállításai között?
Az alsó bekezdés esetén nagyobb a "Térköz előtte" érték.
Az alsó bekezdés esetén nagyobb a "Térköz utána" érték.
Az alsó bekezdés esetén nagyobb a "Sorköz" értéke.
Az alsó bekezdés "Ritkított" betűközzel készült.
2.2 Stílusok

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
- Listából ki tudja választani a stílus fogalmát.
- Adott állításról el tudja dönteni, hogy igaz-e bekezdésstílusra, vagy karakterstílusra.
- Adott stílusról ábra alapján el tudja dönteni, hogy az karakterstílus, vagy bekezdésstílus.
- Listából ki tudja választani a stílus módosításának dokumentumra gyakorolt hatását.
- Listából ki tudja választani új stílust rögzítéssel való létrehozásának lépéseit.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit:
4.5 Stílusok használata
4.6 Dokumentumsablonok

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

- Jegyezze meg a stílus fogalmát.
- Tanulja meg a bekezdésstílus és a karakterstílus jellemzőit.
- Figyelje meg, hogyan jelöli a Word a karakterstílusokat és a bekezdésstílusokat.
- Keresse ki a jegyzetből, mi történik az adott stílusú szövegrészekkel, ha egy stílust módosítunk.
- Tanulja meg, mi az "Automatikus frissítés" bekapcsolásának hatása.
- Jegyezze meg, milyen lépésekkel hozunk létre új stílust rögzítéssel.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz

Egy szövegrészt megformázhatunk úgy, hogy kijelöljük, és egy már meglevő stílust alkalmazunk rá. Lehetőségünk van arra is, hogy egy meglevő stílust módosítsunk igényeinknek megfelelően. Létrehozhatunk új stílust is. Ezt megtehetjük egy már meglevő stílusra alapozva (ekkor nem önálló stílusról beszélünk), illetve teljesen "tiszta lappal" indulva (ekkor önálló stílusról beszélünk).

A stílusokkal kapcsolatos beállítási lehetőségek a "Formátum\Stílusok és formázás..." menüjéből érhetők el. A Word 2003-as változata a menüpont kiválasztása után a dokumentum szövege mellett jobb oldalon jelenítik meg a stílusok kezelésére szolgáló ablakot. A stílus neve fölé mozgatva az egeret a stílus neve mellett megjelenik egy lenyíló listára utaló nyíl (1. ábra), ugyanakkor  a Word kiírja az adott stílus beállításait.

Stílus jellemzőinek megjelenítése
1. ábra

A nyílra kattintva az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

Lehetőségek a kiválasztott stílussal kapcsolatban.
2. ábra.

A "Módosítás..." kiválasztása után egy párbeszédablak nyílik meg:

A "Stílus módosítása" párbeszédablak
3. ábra

A leggyakoribb formázási beállításokat a "Formázás" felirat alatti ikonokkal és lenyíló listákkal is elvégezhetjük. A részletes beállítás az ablak alján látható "Formátum" gombra kattintva oldható meg. Fontos megemlíteni az "Automatikus frissítés" jelölőnégyzetet. Ha ezt bejelöljük, és egy ezzel a stílussal formázott bekezdésen valamit "kézzel" változtatunk, akkor a Word az adott dokumentum valamennyi ilyen stílussal formázott bekezdését frissíti a beállított formázásnak megfelelően. Erre mutat példát az alábbi video. A szöveg összes bekezdése azonos stílussal formázott. Az első bekezdés első sorának behúzását változtatva a többi bekezdés első sorának behúzása is változik.

videóStílus automatikus frissítése.
188 kByte

Új stílust létrehozhatunk az "Új stílus" gombbal (4. ábra), és rögzítéssel.

Az "Új stílus" gomb
4. ábra

Rögzítéssel úgy hozhatunk létre új stílust, hogy a létrehozandó stílusnak megfelelően megformázunk egy bekezdést, majd a formázás eszköztáron a "Stílus" mezőbe begépeljük a nevét, és Enter-t ütünk. (Az új stílus nevének begépelését mutatja be az alábbi video.)

videóAz új stílus nevének megadása.
88 kByte

Feladat: hozzon létre új bekezdésstílust Saját stílus néven! A stílus 12 pontos Arial betűkkel, sorkizárt sorokkal, 1,5 sorközzel, térköz előtte és utána 6-6 ponttal készüljön! Gépeljen be szöveget, majd alkalmazza rá a Saját stílust. (Adott stílust úgy kell alkalmazni a bekezdésre, hogy a bekezdésbe állunk a kurzorral, majd a jobb oldalon kattintunk az egérrel a kívánt stílusra, vagy az eszköztár lenyíló listájából választjuk ki a kívánt stílust.)

A bekezdésstílusok mellett karakterstílust is definiálhatunk. Ez nem a teljes a bekezdésre, csak annak kijelölt részére lesz érvényes, és a karakterek jellemzőire vonatkozik. Az új stílus létrehozásakor a párbeszédablakban lehet eldönteni, hogy karakterstílust, vagy bekezdésstílust kívánunk-e létrehozni. (5. ábra)

Karakterstílus létrehozása
5. ábra

Feladat: hozzon létre Karakterstílus néven új karakterstílust! A betűk legyenek Courier New típusú, 12 pontos, kék színű betűk! Alkamazza ezt a stílust egy szóra!
A Word megkölönbözteti egymástól az egyes stílustípusokat. Bekezdésstílus esetén a jelet, karakterstílus esetén a jelet jeleníti meg a stílus neve mellett. (6. ábra)

A karakterstílus és a bekezdésstílus jelölése
6. ábra

A stílusok és formázás párbeszédpanelnek több megjelenítési formája is van. Egy üres dokumentumhoz (a sablon alapján) elérhető formázás a címsor 1-2-3, valamint a normál stílus is, anélkül hogy létrehoztuk volna. Ha egy szöveget elkezdünk gépelni, akkor az normál stílussal íródik. A megjelenítés nézetben változtathatjuk, hogy csak azok a stílusok legyenek felsorolva, amiket alkalmazunk is, ez a "Használatban lévő formázások" nézet.

Stílusok és formázás panel megjelenítése.
Ellenőrző kérdések
Jelölje meg az alábbi megfogalmazások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a stílus fogalmát!
A stílusok a bekezdések jellemzőit határozzák meg.
A stílus beállítás-szabvány, megadja, hogyan nézzen ki a szöveg adott funkciójú része.
A stílusok a teljes dokumentum képét meghatározzák.
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
A karakterstílus csak a karakterek jellemzőit határozza meg.
A bekezdésstílus a karakterek jellemzőit nem határozza meg.
Mi történik, ha egy adott stílust a "Stílus módosítása" párbeszédablak segítségével módosítunk?
Az összes, ezzel a stílussal formázott szövegrész változik a módosításnak megfelelően.
Csak a kijelölt szövegrészek változnak.
Csak akkor történik változás, ha az "Automatikus frissítés"-t bekapcsoltuk.
Az alábbi ábra alapján döntse el, hogy az állítás igaz, vagy hamis!
A "Stílus_A" nevű stílus bekezdésstílus.
Válassza ki az alábbi listából az új stílus rögzítéssel való létrehozásának helyes módját!
Egy szövegrészt megformázunk, a formázás eszköztár "Stílus" mezőjébe beírjuk a nevét, majd Enter-t ütünk.
A formázás eszköztár "Stílus" mezőjébe begépeljük a létrehozandó stílus nevét, Enter-t ütünk, majd a kívánt stílusnak megfelelően megformázzuk a szövegrészt.
A képernyő jobb oldalán egy adott stílus neve fölé visszük az egeret, majd a lenyíló listában a "Módosítás..." menüponttal létrehozzuk az új stílus jellemzőit. Az "OK" gombra kattintva létrejön az új stílus.
2.3 Szegély és mintázat, tabulátorok, felsorolás

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy egy adott bekezdés milyen szegélyezési beállításokkal készült.
- Adott ikonról el tudja dönteni, hogy az milyen szegélyezési művelet végrehajtására szolgál.
- Listából ki tudja választani, hogy mi a különbség a teljes bekezdés, illetve a bekezdés egyes részeinek szegélyezhetősége között.
- Ikonok ábrája alapján meg tudja nevezni az egyes tabulátorfajtákat.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az adott szöveg milyen tabulátor-beállításokkal készült.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az adott szöveget milyen számozási móddal lehet elkészíteni.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit:
4.3.2 Tabulátorok
4.3.3 Felsorolás és számozás
4.3.4 Szegély és mintázat

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

- Próbálja ki egy bekezdés, illetve egy szó szegélyezésén keresztül a "Szegély és mintázat..." menü beállítási lehetőségeit. Figyelje meg az egyes beállítások hatását.
- Jegyezze meg, mi a különbség a teljes bekezdés, illetve a bekezdés egyes részeinek szegélyezhetősége között.
- Az egyes tabulátorok ikonja alapján nevezze meg a tabulátorokat.
- Helyezzen el különböző tabulátorokat a szövegben. A TAB billentyűvel lépjen az egyes tabulátorpozíciókba, gépeljen be szöveget, figyelje meg a tabulálás hatását.
- Hozzon létre számozott listát. Próbálja ki számozott lista esetén a "behúzás csökkentése" és a "behúzás növelése" ikonok hatását.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz
Szegélyek

A szegélyek és a mintázat beállítására szolgáló párbeszédablak a "Formátum\Szegély és mintázat..." menüből érhető el. A párbeszédablak a következő:

A szegély és mintázat párbeszédablaka
1. ábra

A párbeszédablak baloldali részén a szegély típusa és stílusa állítható be:

A szegély típusa és stílusa
2. ábra

A "Nincs" kiválasztásával megszüntethetjük egy korábban már szegélyezett szövegrész szegélyezési beállításait. A "Térhatás" bekapcsolása csak bizonyos vonalstílusok esetén eredményez látható változást a szegélyben. A "Körül", az "Árnyék" és a "Térhatás" a téglalap alakú szegélynek mind a négy oldalát megrajzolja. Amennyiben ettől el szeretnénk térni, vagy a szegély négy oldalát más-más vonalstílussal szeretnénk megrajzolni, akkor az "Egyéni" lehetőséget kell választanunk.
A szegélyezés vonatkozhat a teljes bekezdésre, vagy a bekezdés egy részére (karakterre, szóra, sorra). "Egyéni" szegélye csak a teljes bekezdésnek lehet, a bekezdés részeinek nem.

Az "Egyéni" szegély kiválasztásakor beállíthatjuk, hogy a szegélynek melyik része legyen bekapcsolt, vagy kikapcsolt állapotban. A be- és kikapcsolást a "Minta" részen található ikonok segítségével állíthatjuk. A 3. ábra erre mutat példát. Figyelje meg az ábrán, hogy a bekapcsolt állapotban levő szegélyek ikonjai keretezettek.






Az ábrán a szegély alsó vonala is kikapcsolt állapotban van, de ezt az ábra áttekinthetősége miatt nem jelöltük mutatóvonalakkal.
Példa az "Egyéni" szegélybeállításra
3. ábra

Az alábbi videó arra mutat példát, hogy milyen módon lehet különböző stílusú szegélyeket beállítani egy bekezdéshez. A videón egy szegélyezett bekezdés bal oldali szegélyének megváltoztatása látható. Az adott szegélyt először kikapcsoljuk, vonalstílust változtatunk, majd visszakapcsoljuk a szegélyt.

videóA szegély egyik részének megváltoztatása.
167 kByte

A szegély további beállításai a párbeszédablak "Beállítások..." gombjával végezhetők el. Itt a szegély szövegtől mért távolságát lehet megadni. (4. ábra)

A szegély szövegtől mért távolságának beállítása
4. ábra

A szegélyezendő szövegrészt ki kell jelölni. Bekezdés esetén elég, ha a szövegkurzorral a bekezdés belsejébe állunk.
A szegélyezés vonatkozhat a teljes oldara is. Ez a párbeszédablak "Oldalszegély" lapján érhető el. Itt lehet beállítani az oldal szegélyének jellemzőit. Az "Oldalszegély" beállításai néhány jellemzőben kölönböznek a "Szegély"-től. Oldalszegélyként például képet is megadhatunk. (5. ábra)

Kép megadása oldalszegélyként
5. ábra

A "Beállítások..." az oldal jellemzőire vonatkoznak.

Az oldalszegély beállításai
6. ábra

Feladat: Gépelje be az alábbi ábrákon látható szöveget! Készítse el az ábráknak megfelelő szegélyezést!

A bekezdés szegélye az "Árnyék" beállítással készült, 3 pt vonal-vastagsággal, kék színnel.
A szó szegélye a "Térhatás" beállítással készült, a
vonaltípussal.
Figyelje meg a vonalzón a behúzásokat, és annak megfelelően állítsa be Ön is az értékeket!
Feladat a szegélyek témaköréhez
7. ábra



A vágólap segítségével másolja be a szöveget még egyszer a dokumentumba! Szüntesse meg a szegély korábbi beállításait, és készítse el az új szegélyeket!
Feladat a szegélyek témaköréhez
8. ábra
Mintázat

A "Mintázat" lap segítségével a szöveg hátterének kitöltő színét (9. ábra), és mintázatának stílusát (10. ábra) állíthatjuk be.

A kitöltőszín kiválasztása
9. ábra
A mintázat stílusának beállítása
10. ábra

A szöveghez e két jellemzőt egyszerre, és külön-külön is hozzárendelhetjük (11. ábra). A már meglevő kitöltés a "Nincs"-re kattintással, a Stílus a lista elején látható "Üres" szóra kattintással szüntethető meg. (Előtte természetesen ki kell jelölni az adott szövegrészt.)

Kitöltés és stílus alkalmazása.
11. ábra.

Feladat: készítse el a 11. ábrán látható szöveget az adott kitöltéssel és stílussal!

Tabulátorok

A tabulátorok a kurzor, és ennek megfelelően az egyes szövegrészek soron belüli pozícionálására szolgálnak. Alapvető szövegszerkesztési szabály, hogy két szóköz nem lehet egymás mellett, a soron belül a tabulátorokkal hozunk létre üres helyet.
Figyelje meg a 12. ábrán, hogy az egyes félévek megnevezése minden sorban ugyanott kezdődik. Ezt szóközök elhelyezésével, még ha szabadna, akkor sem lehetne elérni. (Az egyes karakterek más-más szélességűek. Például az "m" nagyobb helyet foglal, mint az "i". A szóköz mindig ugyanakkora helyet foglal. Emiatt nem lehet a különböző szavak mögött szóközökkel ugyarra a helyre pozícionálni a következő szót.)

Tabulált szöveg.
12. ábra.

Nézzük meg a fenti szöveget a "Mindent mutat" ( )gomb bekapcsolt állapota esetén:



Figyelje meg az ábrán, hogy itt minden sor új bekezdésbe került!
(A sorok végén ENTER-t kell ütni.) A tabulátorpozíciókat csak az első bekezdés esetén kell beállítani. Minden további bekezdés létrehozásakor ezek öröklődnek.
A tabulátorpozíciók és egyéb jelek megjelenítése
13. ábra

A jel arra utal, hogy azt az "üres helyet", ahol a jel látható, a TAB billentyű lenyomásával hoztuk létre.
Az ábrán a vonalzóról olvasható le, hogy valamivel 5 cm után található egy balra ütköztető tabulátor. A tabulátor a legegyszerűbben az egérrel helyezhető el. (14. ábra)

Tabulátor kiválasztása
14. ábra

A vonalzók találkozásánál látható a tabulátor kiválasztására szolgáló ikon. Az egérrel többször rákatintva kiválaszthatjuk a kívánt tabulátort, majd az egérrel a vonalzó adott cm-éhez kattintva elhelyezhetjük ott a kiválasztott tabulátort. A tabulátorok elhelyzése párbeszédablakkal is elvégezhető (15. ábra).







Ezen az ábrán a 13. ábrán bemutatott tabulátor adatai láthatóak.
A "Tabulátorok" párbeszédablak
15. ábra

A "Pozíció" mezőben a tabulátor kívánt helyét kell megadni. Az "Igazítás" és a "Kitöltés" beállítása után a "Felvétel" gombra kattintva jelenik meg a tabulátor a vonalzón. A "Kitöltés" arra utal, hogy amikor az adott tabulátorpozícióra ugrunk a TAB-bal, akkor  az aktuális kurzorpozíciótól a tabulátorpozícióig pontokat, rövid szakaszokat, vagy folytonos vonalat helyez el a Word. (Kipontozott helyet így lehet készíteni!)
A jegyzet nem elmíti a "Vonal" tabulátort. Ennek jele: . A Word újabb változataiban "Sáv" tabulátor a neve. Segítségével függőleges vonalat helyezhetünk el az adott tabulátorpozícióban.
(16. ábra)

A sáv tabulátorral létrehozott függőleges vonalak
16. ábra

A tabulátor törlése elvégezhető az egérrel, vagy a párbeszédablakból. Az egérrel úgy, hogy rákattintunk a törlendő tabulátorra a vonalzón, majd lenyomott bal gombbal lehúzzuk a szövegterületre.
A párbeszédablakban úgy törölhető, hogy a listából kiválasztjuk, majd a "Törlés" gombbal töröljük.








Az ábra a 8 cm-nél található tabulátor törlését mutatja be.
Tabulátor törlése párbeszédablakban
17. ábra

A tabulátorok helye megváltoztatható az egérrel: a tabulátort az egérrel vonszolva mozgathatjuk más helyre.
A tabulált szöveg létrehozásának legcélszerűbb módja az, ha a bekezdés elején állva lértehozzuk a megfelelő tabulátorpozíciókat. A TAB billenytűt megnyomva az adott tabulátorhoz ugrunk, és begépeljük a szöveget. A sor végén ENTER-t ütve léphetünk a következő sorba, amelyben (az öröklődés miatt) már nem kell újra létrehozni a tabulátorpozíciókat.

Klasszikus tabulálási feladat az aláíráshely létrehozása. A feladat az, hogy adott kipontozott rész alatt, a pontozott rész közepénél helyezzünk el valamilyen szöveget (például egy nevet, vagy beosztásra utaló szót).
A megoldáshoz hozzunk létre két tabulátorhelyet például 8 és 14 cm-nél. A 14 cm-nél levő tabulátorhoz állítsunk be pontozott kitöltést. (18. ábra) (Mivel ide szöveget nem írunk, mindegy, hogy milyen (balra, jobbra, stb.) tabulátort helyezünk el.)

Aláíráshely tabulátorai
18. ábra

A TAB-ot egyszer lenyomva ugorjunk a 8 cm-nél levő tabulátorhoz, majd ismét TAB-ot ütve a 14 cm-hez. A pontsor megjelenik a két pozíció között.
ENTER-t ütve lépjünk  a következő sorba. Töröljük az öröklődött tabulátorokat, majd hozzunk létre egy középre ütköztető tabulátort 11 cm-nél. (A 11 cm éppen középen van a 8 cm és a 14 cm között.)
A TAB-ot egyszer megnyomva ugorjuk 11 cm-hez, és írjuk be az "igazgató" szót.

Feladat: Oldja meg a jegyzet 111., 127. és 128. oldalán található szövegszerkesztési feladatokat!

Felsorolás és számozás

A felsorolás és számozás segytségével egyszerűen készíthetünk többszintű listát. Ha a szöveget a számozás ikon felhasználásával megszámoztuk,  akkor a behúzás növelése és a behúzás csökkentése ikonokkal helyezhetjük az egyes szövegrészeket a különböző számozási szintekre. Erre mutat példát az alábbi videó.

videóTöbbszintű számozás kialakítása.
208 kByte

A számozott szövegre a jobb gombbal kattintva, majd a megjelenő menüből a "Felsorolás és számozás" menüpontot kiválasztva lehet számozás módján változtatni. (19. ábra)

A felsorlás és számozás párbeszédablak
19. ábra

A "Többszintű" lapon tudjuk a számozás módját beállítani. Itt lehet beállítani azt is, hogy a számozás az előző lista folytatása legyen, vagy újrakezdődjön.

A felsorolás készítésénél megadhatunk egyénileg kiválasztott karaktert is, ami nem szerepel az eddigi minták között. Ehhez először aktívvá kell tenni az egyik mintát, majd a "Testreszabás" nyomógomra kattintva a következő ablakot látjuk.

Felsorolás beállítása egyénileg

Ebben az ablakban a legutóbbi 6 minta helyett a "Karakter" nyomógombra kattaintva választhatunk a szimbólumok közül, vagy bármely betűtípusból (pl. Windings) kiválasthatunk egy karaktert. Így ez a minta a lista élére kerül, ez lesz az alapértelmezett.

Felsorolás megadása szimbólummal

A "Kép" nyomógomra kattintva ugyancsak lecserélhetjük az aktuális felsorolás jelet grafikus képre.

Felsorolás megadása grafikus listajellel
Ellenőrző kérdések

1. feladat

Melyik szegélytípust kell kiválasztani az alábbiak közül ahhoz, hogy a bekezdés szegélye a fentinek megfelelő legyen?

2. feladat

Mely ikonoknak kell kikapcsolva lenniük ahhoz, hogy a bekezdés szegélyezése a fenti ábra szerint alakuljon?

3. feladat

Mi a különbség a fenti két szegély beállításai között?
Más szegélytípussal készültek.
Más vonalstílussal készültek.
Más vonalvastagsággal készültek.

4. feladat






Feltételezzük, hogy a szó nem egy önálló bekezdést alkot!
Mi a különbség a szó, illetve a bekezdés szegélyezhetősége között?
A bekezdés "Egyéni" típussal is szegélyezhető, a szó pedig nem.
A szó szegélyezése csak "Egyéni" típussal lehetséges, a bekezdésé pedig tetszőleges módon.
Nincs különbség a szegélyezhetőségben a szó és a bekezdés között.

5. feladat

Hányas számú a balra ütköztető tabulátor az alábbiak közül?
1
2
3
4
5

6. feladat
Az alábbi képeken ugyanazt a szöveget látja, a szövegek fölötti vonalzón pedig háromféle tabulátort. Határozza meg, hogy a szöveg melyik képen látható tabulátorral készült!

Melyik képen látható tabulátorral készült a szöveg?
1
2
3

7. feladat
Az alábbi képen szövegeket, a szövegek fölött pedig tabulátorokat lát. Határozza meg, hogy a szöveg melyik képen látható tabulátorral készült!

Melyik képen látható tabulátorral készült a szöveg?
1
2
3

8. feladat

Milyen lépésekkel készíthető el a bal oldali szövegből a jobb oldalon látható szöveg?
A "Bekezdések formázása" sorba kell állni a szövegkurzorral, majd rákattintani a (behúzás csökkentése) ikonra.
A "Bekezdések formázása" sorba kell állni a szövegkurzorral, majd kikapcsolni a (felsorolás) ikont.
A "Sorköz" sorba kell állni a szövegkurzorral, majd jobb egérkattintással előhívni a helyi menüt, és kiválasztani a "Számozás újrakezdése" menüpontot.
A "Bekezdések formázása" sorba kell állni a szövegkurzorral, majd kikapcsolni a (számozás) ikont.

9. feladat

Milyen lépésekkel készíthető el a bal oldali szövegből a jobb oldalon látható szöveg?
Ki kell jelölni a "Sorköz" és a "Térköz" sorokat, majd jobb egérkattintással előhívni a helyi menüt, és kiválasztani a "Számozás folytatása" menüpontot.
Ki kell jelölni a "Sorköz" és a "Térköz" sorokat, majd kikapcsolni a (számozás) ikont.
Ki kell jelölni a "Sorköz" és a "Térköz" sorokat, majd rákattintani a (behúzás csökkentése) ikonra.
2.4 Oldalbeállítás, szakaszok, hasábok

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz az alábbiakra:
- Az "Élőfej és élőláb" eszköztár ikonjainak ábrájához hozzá tudja rendelni azok funkcióját.
- Állításokról el tudja dönteni, hogy igazak-e a változó tartalmú mezőkre.
- Listából ki tudja választani a tükörmargó és a kötésbeni margó fogalmát.
- Ábra alapján meg tudja nevezni az egyes margókat.
- Listából ki tudja választani a függőleges igazítás fogalmát.
- Listából ki tudja választani, hogy melyek azok a dokumentum-jellemzők (margó, oldal tájolása, stb.), amelyek csak akkor lehetnek eltérőek egy dokumentumban, ha több szakaszt definiálunk.
- Listából ki tudja választani, milyen feltételek mellett lehet a páros és páratlan oldalakon eltérő "Élőfej és élőláb" beállítás.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az adott dokumentum legalább hány szakasztörést tartalmaz.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit:
4.2 Szakasz szintű formázás (benne: Oldalbeállítás, Hasábok)
5.5 Az élőfej és élőláb kialakítása
5.6 Lábjegyzet és végjegyzet

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

- Nyisson egy új dokumentumot a Word-ben. A "Nézet\Élőfej és élőláb" menü segítségével hozzon létre élőfejet (fejlécet) és élőlábat (láblécet) a dokumentumban. Helyezzen el szöveget, oldalszámot, dátumot az élőfejben és az élőlábban.  
- Próbálja ki, hogy mi az "Élőfej és élőláb" eszköztáron megjelenő ikonok funkcióját.
- Foglalja össze a jegyzet alapján a változó tartalmú mezők jellemzőit.
- Keresse meg a "Fájl\Oldalbeállítás..." menüben, hol lehet a lap tájolását (álló-fekvő), a margókat, a papírforrást, az élőfej és az élőláb tulajdonságait beállítani (ezek eltérnek a jegyzetbeli ábrákon bemutatottaktól).
- Jegyezze meg az egyes margók nevét.
- Tanulja meg, mit jelent a margók tükrözése.
- Keresse ki a jegyzetből, mit jelent a függőleges igazítás fogalma.
- Nyissa meg a "Beszúrás\Oldalszámok..." menü párbeszédablakát. Próbálja ki az "Elhelyezés",  az "Igazítás" és a "Formátum" beállítási lehetőségeit, figyelje meg a minta ablakban ezek hatását.
- Jegyezze meg, hogy melyek azok a dokumentumjellemzők (margó, oldal tájolása, stb.), amelyek csak akkor lehetnek eltérőek egy dokumentumban, ha több szakaszt definiálunk.
- Keresse meg az elektronikus jegyzetben, milyen feltételek mellett lehet a páros és páratlan oldalakon eltérő "Élőfej és élőláb" beállítás.
- Hozzon létre egy dokumentumban szakasztörést ("Beszúrás\Töréspont\Szakasztörés\Új oldalra"), majd állítson be az egyes oldalakra eltérő tájolást (álló, fekvő), margókat, élőfejet és élőlábat.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz
Élőfej és élőláb

Az élőfej a szerkesztett dokumentumban az 1. ábra szerint jelenik meg. Az élőfejben levő szöveg szürke színben jelenik meg akkor, amikor a dokumentumot szerkesztjük.

1. ábra
Az élőfejben és az élőlábban elhelyezett szöveg a margó területére kerül. (A Word a margókat szürke színnel jelöli a vonalzón.) Élőfejet és élőlábat a "Nézet\Élőfej és élőláb" menüvel készíthetünk. A menüpont kiválasztását követően az alábbi eszköztár jelenik meg a képernyőn:

2. ábra
Az eszköztár megjelenésével egyidejűleg a dokumentum szövege lesz szürke színű - nem szerkeszthető -, az élőláb pedig fekete - szerkeszthető - (ha a fekete az aktuális karakterszín).

3. ábra

Az élőfejbe és az élőlábba írhatunk szöveget, vagy az eszköztár ikonjai segítségével elhelyezhetünk benne úgynevezett változó tartalmú mezőket. Ilyen lehet például az oldalszám, vagy a dátum. A mezők szürke háttéren jelennek meg. Tartalmuk nem szerkeszthető, a Word tölti fel ezeket értékekkel. (4. ábra) A mezők tartalma az F9 funkcióbillenytűvel frissíthető (Például egy korábban készített dokumentumban elhelyezett dátum mező értékét így lehet frissíteni az aktuális dátumra.) A mezőket kijelölés után lehet törölni.

Oldalszám mező az élőfejben
4. ábra

Az élőfej és az élőláb szerkesztése között a ikonnal lehet váltani. Az élőfejbe és az élőlábba kész szöveget is beszúrhatunk. (5. ábra.) A "Szerző, #. oldal, dátum" kiválasztásakor például a dokumentum szerzőjének (a Windowsban beállított) neve, az aktuális oldalszám, valamint a dátum kerül az élőfejbe, vagy élőlábba.

Kész szöveg beszúrása
5. ábra

Feladat: oldaltörések elhelyezésével készítsen 4-5 oldalas dokumentumot. Helyezzen el az élőfejben és az élőlábban különböző szövegeket, illetve változó tartalmú mezőket, majd nézze meg ennek eredményét. Figyelje meg, hogy a Word az élőfejben és az élőlábban automatikusan elhelyez egy középre ütköztető és egy jobbra ütköztető tabulátort a formázás megkönnyítése érdekében.

Oldalbeállítás

A "Fájl\Oldalbeállítás..." menüben az egész oldalt érintő beállításokat (margók, papír tájolása, stb.) végezhetünk el.







Egyes Word változatokban -ahogy az az ábrán is látható- a Tájolás részen felcserélték az "Álló" és a "Fekvő" feliratot.
Az "Oldalbeállítás" párbeszédpanel
6. ábra

A margók beállítására az alábbi lehetőségeink vannak:

7. ábra
Az egyes beállítási értékek értelmezést segítik az alábbi ábrák. Ha a "Több oldal" mezőben a "Normál" beállítás az aktív (8. ábra), akkor a kötésmargó helyét is meghatározhatjuk (7. ábra).

Margó beállításai több oldalra
8. ábra

Ha a "Margók tükrözése" lehetőséget választjuk, akkor kötésmargó helye adott, csak az értéke módosítható. A margók elnevezése attól függően változik, hogy a "Margók tükrözése" aktív, vagy sem. Tükrözött margók esetén a 9., "Normál" beállítás esetén a 10. ábra elnevezései a mérvadóak.

Margók elnevezése tükörmargók esetén
9. ábra
Margók elnevezése normál beállításnál.
10. ábra.

Egyes nyomtatók nem képesek a lap szélétől tetszőlegesen kis távolságra nyomtatni. Ezek esetén előfordulhat, az élőfejbe, vagy az élőlábba írt szöveget nem tudják nyomtatni. Ebben az esetben lehet azzal próbálkozni, hogy az "Oldalbeállítás" párbeszédpanel "Elrendezés" lapján megnöveljük az élőfejnek és az élőlábnak a lap szélétől mért távolságát. (11. ábra)

Az "Elrendezés" beállítási lehetőségei
11. ábra

Az "Oldalbeállítás" párbeszédpanel "Elrendezés" lapján állíthatjuk be azt is, hogy a páros és a páratlan oldalakon eltérő legyen-e az élőfej és az élőláb. Ha ezt a lehetőséget bejelöljük, akkor az élőfej és élőláb eszköztár lehetőségei is változnak. Aktív lesz az az ikon, amelynek segítségével beállíthatjuk, hogy az adott élőfej vagy élőláb megegyezzen-e az előző oldalon beállítottal (12. ábra). (Az ikon természetesen csak többoldalas dokumentum esetén lesz aktív!) A ikonokkal pedig az előző és a következő oldal előfejét és élőlábát nézhetjük meg.

12. ábra
Szakaszok

A szakaszok segítségével a dokumentumot több részre oszthatjuk, és az egyes részekhez kölönböző beállításokat rendelhetünk. Egy oldalon több szakasz is lehet, illetve egy szakasz állhat több oldalból is. A margók, a papírméret, a tájolás, az élőfej és élőláb beállításai szakaszonként változhatnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy dokumentumban álló és fekvő tájolást egyaránt alkalmazni akarunk, akkor a dokumentumot több szakaszra kell osztani. Szakasztörést a "Beszúrás\Töréspont..." menüből tudunk kezdeményezni. (13. ábra)

Szakasztörés beszúrása
13. ábra

Feladat: Szúrjon be a dokumentumba szakasztörést "Új oldal"-lal. Lépjen az új oldalra, és állítson be az előző oldaltól eltérő tájolást. A nyomtatási kép ikonnal nézze meg az eredményt.

Hasábok

A "Formátum\Hasábok..." menü párbeszédablakában minden fontos jellemzőt beállíthatunk a hasábokkal kapcsolatban.

14. ábra
Feladat: Gépeljen be 7-8 soros szöveget. Jelölje ki, majd a Hasábok párbeszédpanel segítségével állítsa be kéthasábosra. A hasábok között legyen a térköz 2 cm, az első hasáb legyen 6 cm széles. A hasábok közé helyezzen el választóvonalat.

Hasábok kiegyenlítése

Ha ki szeretnénk egyenlíteni a hasábokat, amelyek nem egyforma hosszúak akkor a következő lépéseket kell megtenni.
Nyomtatási elrendezés nézetben kattintsunk a kiegyenlítendő szöveg végére. Kattintsunk a "Beszúrás" menü "Töréspont" parancsára.
Jelöljük be a Folyamatosan választókapcsolót. A Microsoft Word egy folyamatos szakasztörést helyez el, amely egyenletesen osztja el a hasábok szövegét.

Ellenőrző kérdések

1. feladat

Az alábbi ikonok közül hányas számúval lehet oldalszámot beszúrni a dokumentumba?
1
2
3
4

2. feladat

Jelölje meg az alábbiak közül azokat az állításokat, amelyek igazak a változó tartalmú mezőkre!
A dokumentum megnyitásakor mindegyik mező tartalma automatikusan frissül.
A dokumentum megnyitása után az F9 billentyűvel frissíthető a tartalmuk.
A dokumentumszövegben szürke betűszínnel jelennek meg.
A mezők tartalma nem szerkeszthető.
A mezők a dokumentumból kijelölés után törölhetők.

3. feladat

Válassza ki az alábbi állítások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a tükörmargó fogalmát!
Az egyes oldalakon baloldali és a jobboldali margó egyforma.
Az egyik oldal baloldali margója megegyezik a másik oldal jobboldali margójával.
Az egyes oldalak baloldali margója tükörképe a jobboldali margónak.

4. feladat

A fenti oldalelrendezés esetén mi a neve az 1-es számmal jelölt margónak?
Baloldali margó.
Jobboldali margó.
Kötésbeni margó.
Belső margó.
Külső margó.
A fenti oldalelrendezés esetén mi a neve a 2-es számmal jelölt margónak?
Baloldali margó.
Jobboldali margó.
Kötésbeni margó.
Belső margó.
Külső margó.

5. feladat

Válassza ki az alábbi állítások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a függőleges igazítás fogalmát!
A függőleges igazítás az oldal alsó és felső margója közötti igazítást jelenti.
A függőleges igazítás az élőfej és az élőláb közötti igazítást jelenti.
A függőleges igazítás a lap szélei közötti igazítást jelenti.

6. feladat

Jelölje meg az alábbi jellemzők közül azokat, amelyek csak akkor lehetnek kölönbözők egy dokumentumban, ha az több szakaszból áll!
Oldalak tájolása.
Bekezdések igazítása.
Margók.
Papírméret.
Hasábok száma.

7. feladat

Jelölje meg az alábbi feltételek közül azokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a páros és páratlan oldalakon eltérő "Élőfej és élőláb" beállítás lehessen!
A "Fájl\Oldalbeállítás..." párbeszédablakának "Elrendezés" lapján be kell jelölni a "Páros és páratlan eltérő" jelölőnégyzetet.
Az élőfejben nem szerepelhet az oldalszám.
A dokumentumnak legalább két oldalasnak kell lennie.
Az élőlábban csak középre tabulált szövegrészek lehetnek.

8. feladat
Egy dokumentum nyomtatási képe a következő:

Legalább hány szakasztörésnek kell lenni a dokumentumban?
1
2
3
4
5
3.1 Táblázatok

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Listából ki tudja választani a Tab és a Shift+Tab billentyűk táblázatbeli használatának hatását.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az adott egérkurzor esetén a táblázatnak mely része jelölődik ki.
- Listából ki tudja választani a táblázat, illetve annak tartalma törlésének módját.
- Listából ki tudja választani a táblázat részekre osztásának, illetve a táblázatok egyesítésének módját.
- Listából ki tudja választani a sorok és az oszlopok beszúrásának módját.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezetét: 5.3 Táblázatok

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Sorolja fel, milyen módszerekkel lehet a Word-ben táblázatot létrehozni.
- Keresse ki a jegyzetből, hogyan lehet a mozogni a táblázatban a Tab és a Shift+Tab billentyűkkel.
- Jegyezze meg, hogyan lehet cellát, oszlopot, sort, teljes táblázatot kijelölni.
- Jegyezze meg, hogyan lehet az oszlopok és a sorok méretét változtatni.
- Jegyezze meg, hogyan lehet a táblázatot, illetve a táblázat tartalmát törölni.
- Jegyezze meg, hogyan lehet egy táblázatot vízszintesen két része osztani.
- Jegyezze meg, hogyan lehet két táblázatot egyesíteni.
- Jegyezze meg, hogyan lehet oszlopot, sort beszúrni és törölni.
- Jegyezze meg, hogyan lehet cellákat egyesíteni és felosztani.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.
A táblázat részei
1. ábra

Az alábbi videó a táblázat ikonnal történő létrehozást mutatja be.

videóTáblázat létrehozása ikonnal.
199 kByte

A következő videó a táblázat rajzolását mutatja be. A rajzolás a "Táblázat\Táblázat rajzolása" menüponttal indítható.

videóTáblázat rajzolása.
95 kByte

A táblázat a "Táblázat\Beszúrás\Táblázat" menüből is létrehozható. A megjelenő párbeszédablak az alábbi:

Új táblázat létrehozása
2. ábra

Feladat: Hozzon létre táblázatot több módszerrel (ikonnal, menüvel, rajzolással)! A táblázatok legyenek egyformák, álljanak 3 oszlopból és két sorból!

A kész táblázat méretei utólag módosíthatók. Ez a legegyszerűbben az egérrel oldható meg. A táblázat megfelelő helyére, vagy a vonalzóra mozgatva az egeret az egérkurzor alakja megváltozik (3. ábra), és ennek megfelelően lehet a méretet módosítani.

Táblázat méreteinek módosítása
3. ábra

A táblázat méretei pontosabban beállíthatók a "Táblázat\Táblázat tulajdonságai..." menüben
(4. ábra). Itt a méreteken kívül egyéb jellemzők (például a szöveg cellákon belüli igazítása) is megadhatók.

A "Táblázat tulajdonságai" párbeszédablak
4. ábra

A táblázat egyes részeinek kijelölése egérrel a legegyszerűbb. A cella, a sor, az oszlop és a teljes táblázat kijelölését mutatja be az alábbi videó.

videóTáblázat részeinek kijelölése.
77 kByte

Feladat: Figyelje meg a videón, milyen alakot vesz fel az egérkurzor az egyes elemek kijelölésekor!
Végezze el saját táblázatában az egyes kijelöléseket!

A táblázat utólag cellákkal, sorokkal, oszlopokkal bővíthető. A "Táblázat\Beszúrás" menüből választhatjuk ki, mit szeretnénk beszúrni. (5. ábra) A megfelelő elemek kijelölésével módosíthatjuk a beszúrás hatását. Ha például két sort kijelölünk a beszúrás előtt, és kiválasztjuk a "Sorok fölé" menüpontot, akkor két sort szúr be a táblázatba a program.

Táblázat elemeinek beszúrása
5. ábra

Feladat: Szúrjon be táblázatába cellákat, sorokat, oszlopokat! Próbálja ki a táblázat jobb alsó cellájában állva a TAB billentyű lenyomásának hatását!

A Word újabb változatai a táblázatot szegélyekkel ellátva hozzák létre. Ha nem akarjuk, hogy a szegély nyomtatásban megjelenjen, akkor a táblázat megfelelő részeit kijelölve a "Formátum\Szegély és mintázat..." menü segítségével eltüntethetjük a nem kívánt szegélyeket. A Word a szerkesztés közben szürke színnel továbbra is jelzi a táblázat vonalait (6. ábra), ezek azonban nyomtatásban nem fognak megjelenni. A 6. ábra táblázata esetén a bal oldali oszlopot kijelöltük, és a szegélyt a "Formátum\Szegély és mintázat..." menüben "Nincs"-re állítottuk. Ekkor a táblázatot kettéosztó függőleges vonalnak a szegélyét is kikapcsolta a program. Ezt - a jobboldali oszlop kijelölése után - vissza kellett állítani.

Táblázat egy része szegély nélkül
6. ábra

Feladatok:
1. Készítse el a 6. ábrán látható táblázatot, és nézze meg a nyomtatási képen, hogy a bal oldali oszlop nyomtatásban valóban nem fog látszani!
2. Alakítsa át a 6. ábra alapján elkészített táblázatot a 7. ábrán látható táblázattá!

Javaslat: Jelölje ki a jobb oldali oszlopot, ossza fel a "Cellák felosztása" menü segítségével, majd készítse el a szegélyeket! A kijelölést csak akkor szüntesse meg, ha kész a megoldással! Ha hibázott, kattintson a "Visszavonás" ikonra.
Feladat táblázat átalakítására
7. ábra

3. Töltse ki a táblázatot az alábbiak szerint (8. ábra).

Feladat táblázat kitöltésére
8. ábra
Figyelem! Ha a táblázatot a ikonnal jelölte ki,akkor a  ikon a táblázatot igazítja a lap közepére, nem a táblázatban levő szöveget a cellák közepére!

Javaslatok: Gépelje be a szöveget a cellákba. Jelölje ki a táblázatot a táblázat bal felső sarkánál található ikon segítségével. A "Táblázat\Táblázat tulajdonságai..." menü "Cella" lapján állítsa be a szöveg függőleges igazítását "Középre".
Szüntesse meg a táblázat kijelölését (kattintson az egérrel a táblázaton kívül), majd jelölje ki az összes cellát. Az Eszköztár ikonjával igazítsa a szövegeket a cellában középre. (Ez a vízszintes igazítás!)
Jelölje ki az első és a harmadik sort. (Használja a CTRL billentyűt!) A "Formátum\Szegély és mintázat..." menüben állítsa a mintázatot 10%-os szürkére.

A táblázat esetén a törlés vonatkozhat a táblázatra, és a táblázat tartalmára. (A táblázat törlésekor természetesen a tartalom is törlődik.) A táblázat tartalmát a szokásos módon (Del, Backspace billentyűkkel) törölhetjük. Ha az egyes cellákat, vagy a teljes táblázatot kijelöljük, akkor a Del a kijelölt részek tartalmát törli. A táblázat elemei (cellák, sorok, oszlopok, illetve maga a táblázat) a "Táblázat\Törlés" menü megfelelő menüpontjának kiválasztásával törölhetők.

Egyes esetekben nem látszik feltétlenül azonnal, hogy az elkészítendő táblázatnak hány sora és oszlopa lesz. Ekkor célszerű először a táblázatba kerülő szövegrészeket megfelelő elválasztó jelekkel begépelni, és a kész szöveget táblázattá konvertálni. Elválasztó jelként a tabulátort szokás alkalmazni. A 8. ábrán láthatóhoz hasonló táblázat az alábbi lépésekkel készíthető el. Begépeljük a szöveget, az egyes cellákba kerülő szövegrészek között TAB-ot nyomva (9. ábra). Ahol üres cellát szeretnénk létrehozni, ott szöveg beírása nélkül kell a Tab billentyűt lenyomni.




A szöveg begépelése előtt a tabulátorpozíciókat a megfelelő helyeken menü, vagy a vonalzó segítségével be kell állítani.
A táblázat szöveges elemei
9. ábra

A szöveget kijelöljük, és a "Táblázat\Konvertálás\Szöveg táblázattá..." menüpontra kattintunk. A megjelenő párbeszédablakban (10. ábra) látható, hogy a Word felismerte az elválasztóként (cellahatárolóként) használt tabulátort, és felajánlja a 3 oszlopos, 4 soros táblázat létrehozását. A "Szövegből táblázat..." menüpontot használjuk akkor is, ha a táblázatba kerülő, megfelelő elválasztó jelekkel ellátott szöveg már adott.

A "Szövegből táblázat" párbeszédablak
10. ábra

Az "OK" gombra kattintva a Word elkészíti a táblázatot. A megfelelő oszlopszélesség beállítása után az alábbi eredményt kapjuk:

A konvertálással készült táblázat
11. ábra

A táblázat a Word beépített lehetőségeit felhasználva is formázható. A táblázatot kijelölve a  "Táblázat\Automatikus formázás..." menüben többféle beállítás közül válaszhatunk. Az egyik lehetséges megoldás:

Automatikus formázással készült táblázat
12. ábra

A táblázatot a "Táblázat\Konvertálás\Táblázat szöveggé..." menüvel visszaalakíthatjuk szöveggé. A táblázatot a konvertálás előtt ki kell jelölni.

Feladatok: Készítsen táblázatot szövegből táblázattá konvertálással. Formázza a táblázatot automatikus formázással. Alakítsa vissza a táblázatot szöveggé.

Ellenőrző kérdések

1. feladat
Az alábbi táblázat 1. sorának 3. cellájában áll a szövegkurzor:

Mi történik, ha a fenti helyzetben megnyomjuk a Tab billentyűt?
Az 1. sor alá beszúródik egy új sor.
A szövegkurzor átkerül a 2. sor 1. cellájába, az ott levő szöveg kijelölt lesz.
A szövegkurzor átkerül a 2. sor 3. cellájába, az ott levő szöveg kijelölt lesz.
Mi történik, ha a fenti helyzetben megnyomjuk a Shift+Tab billentyűt?
Az 1. sor fölé beszúródik egy új sor.
A szövegkurzor átkerül az 1. sor 2. cellájába, az ott levő szöveg kijelölt lesz.
A szövegkurzor átkerül a 2. sor 1. cellájába, az ott levő szöveg kijelölt lesz.

2. feladat

Mi történik, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
Kijelölődik az 1. sor 1. cellája.
Kijelölődik az 1 sor.
Kijelölődik a teljes táblázat.

3. feladat

Mi történik, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
Kijelölődik az 1. sor 1. cellája.
Kijelölődik az 1. sor.
Kijelölődik a teljes táblázat.

4. feladat

Hogyan lehet a táblázat tartalmát törölni?
Ki kell jelölni a táblázatot, és a Del billentyűvel törölhető a tartalom.
Ki kell jelölni a táblázatot, és a "Táblázat\Törlés\Táblázat" menüponttal törölhető a tartalom.
A táblázat tartalma csak kijelölés nélkül, a Del, vagy a Backspace billentyűkkel törölhető. Ha a táblázatot kijelöljük, akkor a táblázat is törlődik.

5. feladat
Az alábbi ábrán egy táblázat eredeti, és felosztás utáni képét látja:

Hogyan kell a felső táblázatot felosztani, hogy az ábrán alsó részén látható eredményt kapjuk?
Az 1. sort ki kell jelölni, és kiadni a "Táblázat\Cellák felosztása..." parancsot.
A 2. sort ki kell jelölni, és kiadni a "Táblázat\Cellák felosztása..." parancsot.
A 2. sort ki kell jelölni, és kiadni a "Táblázat felosztása" parancsot.
Hogyan lehet a fenti, felosztott táblázatot újra egyesíteni?
Törölni kell az 1. és a 2. sor közötti bekezdésjelet.
Az 1. sort ki kell jelölni, és kiadni a "Táblázat\Cellák egyesítése" parancsot.
A 2. sort ki kell jelölni, és kiadni a "Táblázat\Cellák egyesítése" parancsot.

6. feladat

Hogyan lehet a fenti ábra felső részén látható táblázatba sort úgy beszúrni, hogy az alsó részen látható táblázatot kapjuk?
Ki kell jelölni az 1. sort, és kiadni a "Táblázat\Beszúrás\Sorok alá" parancsot.
Ki kell jelölni a 2. sort, és kiadni a "Táblázat\Cellák felosztása" parancsot.
Ki kell jelölni a 2. sort, és kiadni a "Táblázat\Beszúrás\Sorok fölé" parancsot.
3.2. Képek a dokumentumban

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Listából ki tudja választani a dokumentum mérete és a kép csatolása, illetve beágyazása közötti összefüggést.
- Listából ki tudja választani az eredeti képpel való kapcsolat jellemzőit a kép dokumentumba ágyazása, illetve dokumentumhoz csatolása esetén.
- Listából ki tudja választani, milyen feltételek esetén előnyös a kép beágyazása, illetve a kép csatolása.
- Ábra alapján felsorolásból ki tudja választani a kép kijelölésének módját.
- Ábra alapján felsorolásból ki tudja választani a kép mérete megváltoztatásának módját.
- Ábra alapján ikonok közül ki tudja választani a kép csonkításának ikonját.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezetét: 5.1 Képek bevitele és szerkesztése

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Keresse ki a jegyzetből, hogyan változik a dokumentum mérete, illetve milyen lesz az eredeti képpel való kapcsolat a kép dokumentumba ágyazása, illetve dokumentumhoz csatolása esetén.
- Tanulja meg, milyen feltételek esetén előnyös a kép beágyazása, illetve a kép csatolása.
- Tanulja meg, milyen módon lehet egyik számítógépről a másikra átvinni olyan dokumentumot, amelyben csatolt képek vannak.
- Jegyezze meg, hogyan kezeli a Word azt a képet, amelyhez nem rendeltünk "Elrendezést"!
- Jegyezze meg, hogyan lehet egy képet egérrel kijelölni. Figyelje meg, milyen lesz a kép kijelölt állapotban.
- Keresse ki a jegyzetből, milyen módszerekkel lehet a kép méretét változtatni.
- Keresse ki az elektronikus jegyzetből, milyen módszerekkel lehet a kép méretét az arányok megtartásával változtatni.
- Keresse ki a jegyzetből, hogyan lehet a képet csonkítani (a széleiből darabokat levágni).


Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.

A képek a "Beszúrás\Kép\Fáljból..." menüponttal helyezhetők el a dokumentumban.
A kép elhelyzése alapvetően kétféle módon történhet. Az egyik módszer a beszúrás (más néven beágyazás), amikor a kép a dokumentum része lesz, növeli annak méretét, az eredeti képpel való kapcsolat ebben az esetben elveszik. A képet viszont szerkeszthetjük a dokumentumon belül.
A másik módszer a csatolás. Ekkor a kép nem válik dokumentum részévé. A Word ilyenkor csak azt tárolja, hogy az adott kép hol található. Amikor a dokumentumot megnyitjuk, akkor az adott helyről betölti és megjeleníti a képet. Ha a kép változik, akkor a dokumentum megnyitásakor a megváltozott kép töltődik be. Ha a kép a dokumentum szerkesztése közben változik, akkor az F9 funkcióbillentyűvel tudjuk a megváltozott képet betölteni (azaz a csatolást frissíteni). Ha a dokumentumot másik számítógépre szeretnénk átvinni, akkor csatolás esetén ügyelni kell arra, hogy a csatolt képeket külön át kell másolni a másik gépre, ugyanolyan elérési úttal és névvel rendelkező könyvtárba, amilyenben az eredeti helyükön szerepeltek.
A Word 2003 változata egy harmadik lehetőséget is ajánl, ami a fent említettek kombinációja. Ez a "Beszúrás\Kép\Fájlból.." menüpont alatti párbeszédablakban érhető el. Először ki kell jelölni egy képet, majd az aktívvá váló "Beszúrás" nyomógombra kattintva, a következőket látjuk:
(1. ábra.)

A kép elhelyezésének lehetőségei
1. ábra

A "Beszúrás és csatolás" kiválasztása esetén a kép a dokumentum részévé válik, de az eredeti képpel való kapcsolata is megmarad.

Feladat: Nyisson a Word-ben egy új dokumentumot. Ne írjon bele semmit, mentse el Beszúr.doc néven. Nyisson egy másik dokumentumot, és szintén üresen mentse el Csatol.doc néven. A Windows Intézővel nézze meg a mentett fájlok méretét! (Keresse meg a fájlokat, és a jobb gombbal rákkatintva a "Tulajdonságok" menüponttal megnézheti a pontos méretet bájtokban mérve.)
Indítsa el a Paint-et. Készítsen egy 300x300 képpont méretű tetszőleges rajzot, mentse el Kép.jpeg néven ugyanabba a könyvtárba, ahova a Csatol és a Beszúr dokumentumokat mentette.
Térjen vissza a Word-höz. A Csatol.doc-ban helyzze el a Kép.jpeg-et csatolással. Mentse el a Csatol.doc-ot.
A Beszúr.doc-ban helyezze el a Kép.jpeg-et beszúrással. Mentse el a Beszúr.doc-ot. Zárja be dokumentumokat.
Az Intézővel nézze meg a két dokumentum mérete közötti különbséget.
A Paintben változtasson valamit a Kép.jpeg-en, majd mentse el.
Nyissa meg újra a Csatol és a Beszúr dokumentumokat. Figyelje meg, hogy a Csatol.doc-ban a megváltozott Kép.jpeg jelenik meg, a Beszúr.doc-ban viszont a kép megváltoztatása előtti állapot látható.

A képeket legtöbbször valamilyen szöveghez kapcsolódóan helyezzük el. A Word mindaddig karakterként kezeli képeket, amíg hozzájuk valamilyen "Elrendezés" tulajdonságot nem rendelünk. (A jegyzet 108. oldalán említett "keret" a régebbi Word-változatokra volt jellemző.) Az "Elrendezés" azt határozza meg, hogy milyen legyen a kép és a szöveg egymáshoz viszonyított helyzete. Az alábbi kép erre mutat példát. A szövegben a "képekhez" és a "valamilyen" szó között állt a szövegkurzor. Ide szúrtunk be a "Beszúrás\Kép\Clipart..." menüből egy ábrát.

Kép elhelyezése a szövegben karakterként
2. ábra

A képeket a fentinél célszerűbben is elhelyezhetjük a szövegben, ha a képre a jobb gombbal kattintva kiválasztjuk a "Kép formázása..." menüpontot. Itt az "Elrendezés" lapon állíthatjuk be azt, hogy a kép és a szöveg hogyan helyezkedjenek el egymáshoz képest.(3. ábra)

Az "Elrendezés" beállítási lehetőségei
3. ábra

Amíg a "Szöveggel egy" beállítás aktív, addig a "Színek, vonalak", és a "Méret" lapokon néhány beállítási lehetőség nem elérhető.
A kép mérete legegyszerűbben az egérrel változtatható. Kattintással ki kell jelölni a képet. Ekkor a kép körül keret jelenik meg, amelynek oldalfelező pontjaiban és sarkaiban kis négyzetek láthatók. A négyzetek fölé mozgatva az egeret az egérkurzor alakja megváltozik. (4. ábra) Ekkor a bal gombot lenyomva tartva lehet a kép méretét módosítani. A kép mérete csak akkor változik arányosan (azaz akkor nem torzul a kép), ha a méretet a kép sarkainál módosítjuk. (Az egérkurzor ekkor  , vagy   alakú.) A kép mérete a "Kép formázása" párbeszédablak "Méret" lapján is beállítható.

Kép méretének változtatása
4. ábra

A képhez keretet is készíthetünk a "Kép formázása" párbeszédablak "Színek, vonalak" lapján.
Feladat: Készítse el az 5. ábrán látható szöveget a képpel együtt.





A szöveg Times New Roman 12 betűkkel készült. A szöveg jobb oldali behúzása 8 cm-nél található. Ha ez a kép nem áll rendelkezésére, keressen másikat. A kép méretét állítsa be 2,5x4,1 cm-re.  
Feladat kép beillesztésére és formázására
5. ábra

A szövegben elhelyezett képeket szerkeszthetjük is az úgynevezett "Kép eszköztár" segítségével. A képre jobb gombbal kattintva megjelenik a helyi menü, itt található a "Látszik a kép eszköztár" menüpont. Ezt kiválasztva megjelenik a Kép eszköztár:

Feladat: az előző feladatban elhelyezett képen próbálja ki a kép eszköztár lehetőségeit!

A Beszúrás\Kép\Fájlból... menü további lehetőségeket is rejt, például közvetlenül a képolvasóból (szkenner), vagy kábellel csatlakoztatott digitális fényképezőgépről is szúrhatunk be képeket a dokumentumba.

6. ábra

A 6. ábra Alakzatok menűjét kiválasztva szúrhatunk a dokumentumba szalagokat, nyilakat egy panel segítségével, ezt mutatja a 7. ábra.

7. ábra

Gyakran lehet szükségünk egyszerű meghívók, emléklapok készítéséhez a WortArt alakzataira is. Ehhez a 6. ábrán látható menüből a WortArt menüpontra kell kattintania, és a felbukkanó ablakban először a mintát kell kiválasztani, utána pedig a szöveget kell beírni. Végül az objektumot el kell helyezni a dokumentumba. A már elkészített wordart képet tovább lehet formázni, ha egérrel rákattintunk. Ezt mutatja a 8. ábra.

8. ábra
Ellenőrző kérdések
Mikor lesz nagyobb ugyanannak a dokumentumnak a mérete? Egy képfálj beágyazásakor, vagy csatolásakor?
Csatoláskor lesz nagyobb a méret.
Beágyazáskor lesz nagyobb a méret.
A dokumentum mérete ugyanakkora lesz mindkét esetben.
Mi történik, ha egy dokumentumba beágyazunk egy képet, majd a képet megváltoztatjuk?
A dokumentum legközelebbi megnyitásakor a megváltozott kép fog megjelenni a szövegben.
A dokumentum legközelebbi megnyitásakor csak akkor jelenik meg a megváltozott kép, ha az F9 billentyűvel frissítjük a csatolásokat.
A dokumentumban mindig a változtatás előtti képet fogjuk látni.
Mi történik, ha a dokumentumhoz csatolt képet átmásoljuk egy másik könyvtárba, az eredeti helyéről pedig töröljük?
A Word nem tudja megjeleníteni a képet.
A Word automatikusan megkeresi a képet, és megjeleníti a szövegben.
Jelölje meg az alábbiak közül azokat az eseteket, amikor a képek dokumentumban való elhelyzésére a csatolás az előnyösebb megoldás!
Fontos, hogy dokumentum mérete a lehető legkisebb legyen.
Ugyanazt a képet többször is el kell helyezni a szövegben.
Szeretnénk, hogy a képeket mások is módosíthassák.
Nincs szükség arra, hogy a képek a dokumentumtól függetlenül szerkeszthetők legyenek.
Az egyes képek csak egy-egy helyen szerepelnek a dokumentumban.
Hogyan kell csatolt képeket tartalmazó dokumentumot másik számítógépre másolni úgy, hogy a képek az új helyen is megjelenjenek a szövegben?
A dokumentummal együtt át kell másolni a képeket, abba a könyvtárba, amelyikbe a dokumentum kerül.
A dokumentummal együtt át kell másolni a képeket, olyan elérési úttal rendelkező könyvtárba, amelyikbe a dokumentum kerül.
A dokumentummal együtt át kell másolni a képeket, olyan elérési úttal rendelkező könyvtárba, amilyenben az eredeti helyükön voltak..
Hogyan kezeli a Word azokat a képeket, amelyekhez nem rendeltünk "Elrendezés"-t?
Az ilyen képeket karakterként kezeli.
Az ilyen képeket bekezdésként kezeli.
Az ilyen képeket sorként kezeli.

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Milyen módszerrel lehet a képet a fent látható módon kijelölni?
A képre kell kattintani az egér bal gombjával.
A képre kell kattintani az egér jobb gombjával.
A Shift billentyűt lenyomva tartva kell bal gombbal a képre kattintani.

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Mi történik, ha a fenti képnek megfelelő helyzetben az egeret a bal gombot lenyomva tartva jobbra mozgatjuk?
A kép bal oldali szélét csonkítjuk.
A kép mérete az oldalarányok megtartása mellett csökken.
A képek mérete az oldalarányok megtartása nélkül csökken.
A Kép eszköztár alábbi ikonjai közül melyikkel lehet a kép csonkítását elvégezni?
3.3. Körlevél készítése

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- A törzsdokumentum és az adatforrás tartalmára vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy igazak, vagy hamisak.
- Listából ki tudja választani a körlevél létrehozás lépéseinek helyes sorrendjét.
- Listából ki tudja választani az adatforrás mezővel, illetve rekorddal történő bővítésének módját.
- Az adatmezők beszúrásának sorrendjére vonatkozó állításról el tudja dönteni, hogy igaz, vagy hamis.
- Az adatmezők beszúrásának számára, és adatmezők törölhetőségére vonatkozó állításról el tudja dönteni, hogy igaz, vagy hamis.
- Listából ki tudja választani a mezőnév formázásának hatását.
- A kész körlevél kezelésével kapcsolatos állításokról el tudja dönteni, hogy igazak, vagy hamisak.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit: 6.2 Körlevelezés

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Keresse ki a jegyzetből, mit tartalmaz a törzsdokumentum és az adatforrás.
- Tanulja meg a körlevél létrehozásának lépéseit.
- Keresse ki a jegyzetből, hogyan lehet meglevő adatforrásba új mezőt, új rekordot felvenni.
- Keresse ki a jegyzetből, milyen sorrendben kell beszúrni a mezőket a törzsdokumentumba.
- Keresse ki a jegyzetből, egy mező hányszor szúrható be a törzsdokumentumba.
- Keresse ki a jegyzetből, hogy a beszúrt mezők törölhetők-e.
- Keresse ki a jegyzetből, mi történik, ha a beszúrt mezőnevet formázzuk.
- Keresse ki a jegyzetből, mit tehetünk az elkészült körlevéllel (hogyan lehet tárolni, nyomtatni).

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.

Az alábbiakban egy példán keresztül bemutatjuk a körlevélkészítés lépéseit. Mivel a Word különböző változatai sokféle módon kezelik a körlevél létrehozását, a feladat megoldásakor azt a módszert alkalmazzuk, amely a legtöbb Word-ben megvalósítható.
Az elkészítendő körelvél egy hallgatóknak szóló értesítő, amely adott tantárgy konzultációs időpotjáról értesíti a címzettet. Az egyes levelekben az alábbi adatok változnak: a hallgató neve, a tantárgy megnevezése, a konzultáció időpontja és helye. Ez alapján egy Word dokumentumban elkészítünk egy táblázatot, amely ezeket az adatokat tartalmazza. Ez a dokumentum szolgál majd adatforrásként. A dokumentumban elkészített táblázat az alábbi:

A táblázat egy sorát (például Nagy Pál, fizika, 2004.12.15. D603) rekordnak nevezzük.
A táblázat oszlopai az úgynevezett mezők.
A táblázat első sorában levő adatokat (Hallgató, Tantárgy, stb.)a Word a többitől elkülönítve kezeli, ezek nem kerülnek be a kész körlevelekbe. A táblázatot tartalmazó dokumentumot el kell menteni.

Adatforrás természetesen nem csak dokumentum fájl lehet, hanem például meglévő Excel adattábla (leggyakoribb), Access adatbázis, Oracle vagy SQL adatbázis is. Sőt használhatjuk az Office címlistáinkat is. Ezeket a kapcsolatokat az "Adatforrás kijelölése" gombbal lehet hozzárendelni a körlevélhez.

Ezután készítjük el a törzsdokumentumot. (Az adatforrás és a törzsdokumentum elkészítésének sorrendje tetszőleges.) A törzsdokumentum tartalmazza az elküldendő levél szövegét. Figyelje meg, hogy a törzsdokumentumból hiányoznak azok a részek, amelyek az adatforrásban szerepelnek:

A törzsdokumentum elkészülte után megjelenítjük a "Körlevél eszköztár"-at. Ez a legegyszerűbben a "Nézet\Eszköztárak\Körlevél" menüponttal érhető el. Az egyes adatmezők törzsdokumentumban való elhelyezése úgy történik, hogy a törzsdokumentum adott helyére állunk a szövegkurzorral (például a "Tisztelt" szó utáni helyre),  és a körlevél eszköztáron az "Adatmező beszúrása" ikonra kattintunk:

A megjelenő párbeszédablakban kiválasztjuk azt a mezőt, amelyet ide be szeretnénk szúrni, majd a "Beszúrás" gombra kattintunk:

A művelet eredménye a következő:

A párbeszédablakot ezt követően bezárjuk, a törzsdokumentumban a következő olyan helyre állunk, ahova adatmezőt szeretnénk beszúrni, majd megismételjük a fenti műveleteket minden beszúrandó mező estén. Az eredmény az alábbi lesz:


A fentiekből látszik, hogy az adatmezők beszúrásának sorrendje tetszőleges.
Az időpontra a levélben különösen szeretnénk felhívni a figyelmet, ezért az <<Időpont_>> mezőt kijelöljük az egérrel, és félkövérré alakítjuk:

Ennek az lesz a hatása, hogy a végleges dokumentumokban az időpont félkövér betűkkel fog szerepelni.

Ezután következik a törzsdokumentum és az adatforrás egyesítése. Ezt ismét az eszköztár ikonja segítségével végezzük:

Az ikonra kattintás után egy párbeszédablak jelenik meg, ahol megadhatjuk azt, hogy mely rekordokkal akarjuk az egyesítést elvégezni:

















Hasonlítsa össze a kész körleveleket a törzsdokumentummal és az adatforrással!

Az "OK" gombra kattintva a Word egy új dokumentumot hoz létre, amelyben az egyesített körleveleket tárolja. Minden körlevél-példány új oldalra kerül.  Az egyesítés eredménye a következő:

Feladat: Tanulmányozza a letölthető dokumentumok között található kidolgozott feladatot! Az adatforrás egy Excel dokumentum, ez alapján készítsen más körlevelet is!

Ellenőrző kérdések
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
A törzsdokumentum a körlevél azon részeit tartalmazza, amelyek minden levélben azonosak.
Az adatforrás a törzsdokumentum része.
Az adatforrás táblázatosan tartalmazza a levelek változó adatait.
Jelölje meg az alábbi állítások közül azt, amelyik legpontosabban írja le a körlevél létrehozásának lépéseit!
Először a törzsdokumentumot kell létrehozni, majd az adatforrást. Az utolsó lépés az egyesítés.
Először az adatforrást kell létrehozni, majd a törzsdokumentumot. Az utolsó lépés az egyesítés.
A törzsdokumentum és az adatforrás létrehozása tetszőleges sorrendben történhet. Az utolsó lépés az egyesítés.
Hogyan lehet bővíteni az adatforrást új mezővel?
Az adatforrás-táblázatot tartalmazó dokumentum táblázatába új sort kell beszúrni.
Az adatforrás-táblázatot tartalmazó dokumentum táblázatába új oszlopot kell beszúrni.
Az adatforrás-táblázatot tartalmazó dokumentum táblázatának első sorába új cellát kell beszúrni.
Hogyan lehet bővíteni az adatforrást új rekorddal?
Az adatforrás-táblázatot tartalmazó dokumentum táblázatába új sort kell beszúrni.
Az adatforrás-táblázatot tartalmazó dokumentum táblázatába új oszlopot kell beszúrni.
Az adatforrás-táblázatot tartalmazó dokumentum táblázatának első sorába új cellát kell beszúrni.
Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz, vagy hamis!
Az adatmezőket az adatforrás-táblázatban szereplő sorrend szerint kell beszúrni a törzsdokumentumba.
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
Az egyes adatmezők akárhányszor beszúrhatók a törzsdokumentumba.
A törzsdokumentumba beszúrt adatmezők nem törölhetők. A törlést az adatforrásban kell elvégezni.
Mi történik, ha a törzsdokumentumba beszúrt mezőnevet formázzuk?
A formázás hatása csak a törzsdokumentumban fog látszani.
A formázás hatástalan, mert az adott mezőérték az adatforrásban szereplő formázással kerül az egyesített körlevélbe.
Az adott mezőérték a formázásnak megfelelően jelenik meg az egyesített körlevélben.
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
Az egyesítés után a kész körlevelet azonnal nyomtathatjuk.
Az egyesítés után a kész körlevelet általunk meghatározott fájlba menthetjük.
Az egyesítés után a kész körlevelet a Word automatikusan menti.
3.4 Tartalomjegyzék készítése, nyomtatás

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy egy adott fejezetcím milyen címsor-stílussal készült.
- Adott szituáció alapján el tudja dönteni, hogy szüksége-e, illetve milyen módon szükséges  frissíteni a tartalomjegyzéket ahhoz, hogy az a valós helyzetet tükrözze.
- Listából ki tudja választani, hogyan lehet egyes oldalakat, illetve összefüggő oldaltartományokat kinyomtatni.
- Listából ki tudja választani, melyik oldal nyomtatódik ki, ha az "Aktuális oldal" lehetőséget választjuk nyomtatáskor.
- Listából ki tudja választani, mit jelent a fájlba nyomtatás.
- Listából ki tudja választani, mit jelent a leválogatás.
- Listából ki tudja választani, mit jelent az alapértelmezett nyomtató.
- Listából ki tudja választani, mit jelent a "nyomtatás a háttérben".

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet következő fejezeteit:
5.8 Tartalomjegyzék, tárgymutató és egyéb jegyzékek
4.7 Nyomtatás

Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Keressen példát arra, mikor kell frissíteni a tartalomjegyzéket.
- Keresse ki az elektronikus jegyzetből, hogyan lehet egyes oldalakat, illetve összefüggő oldaltartományokat kinyomtatni.
- Keresse ki a jegyzetből, melyik oldal nyomtatódik ki, ha az "Aktuális oldal" lehetőséget választjuk nyomtatáskor.
- Fogalmazza meg, mit jelent a fájlba nyomtatás.
- Fogalmazza meg, mit jelent a leválogatás.
- Fogalmazza meg, mit jelent az alapértelmezett nyomtató.
- Fogalmazza meg, mit jelent a "nyomtatás a háttérben".

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.
Tartalomjegyzék készítése

A stílusokat felhasználva a Word képes arra, hogy automatikusan tartalomjegyzéket készítsen az elkészült dokumentumhoz. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy az egyes fejezetcímeket megfelelő (a Wordben előre definiált) stílusokkal, úgynevezett címsor stílusokkal kell ellátnunk.
A fő fejezetcímeket "címsor1", ezek alfejezeteit "címsor2", ez utóbbiak alfejezeteit "címsor3", és így tovább...  stílussal kell megformázni. (Lásd 1. ábra! Ez az ábra csak példaként szolgál, a valódi szövegekben az egyes címsorok között természetesen vannak további szövegrészek, amelyek nem címsor stílussal készültek.)




Az ábrán a "Szöveg formázása", a "Nyomtatás" és a "Táblázatok" fő fejezetcímek, ezért ezek egységesen "Címsor1" stílussal készültek.
A fejezetcímek stílusai
1. ábra

Előfordulhat, hogy a Word beállításai miatt ezek a stílusok nem számozottak. Ha szükségünk van a számozásra, akkor a stílus módosítása menüben a "Formátum" gombra kattintva ki kell választani a "Számozás..." menüpontot, majd a "Többszintű" lapon kiválasztani a számunkra megfelelő számozást. (2. ábra)

Többszintű számozás kiválasztása
2. ábra

A szöveg elkészülte után a tartalomjegyzéket a "Beszúrás" menü "Tárgymutató és tartalomjegyzék..." (vagy a 2003-as Word esetén  a "Beszúrás\Hivatkozás\Tárgymutató és tartalomjegyzék...") menüpontjával tudjuk előállítani. (Figyelni kell arra, hogy a menüpont kiválasztása után megjelenő párbeszédablakban a "Szintek" léptető hányasra van állítva.
Ha például címsor4-et is alkalmaztunk a szövegben, akkor a szintet 4-re kell állítani ahhoz, hogy a címsor4-nek megfelelő fejezetcímek is bekerüljenek a tartalomjegyzékbe.)
Az 1. ábrán bemutatottak alapján az alábbi tartalomjegyzéket állította elő a Word:






Mivel a dokumentum csak egy oldalas, az oldalszámok helyén mindenhol 1 szerepel.
A kész tartalomjegyzék
3. ábra

Mivel a tartalomjegyzék a szövegét a Word hozta létre, itt is (mint például az élőfej és élőláb esetén az oldalszámokat) szürke alapon jelenik meg a szöveg. Ha a dokumentum változik, és az egyes fejezetcímek más oldalra kerülnek, akkor a tartalomjegyzéket az F9 funkcióbillentyűvel frissíteni kell. A megjelenő ablakban (4. ábra) dönthetünk arról, hogy csak az oldalszámokat, vagy a teljes tartalomjegyzéket kívánjuk-e frissíteni. Ha csak az egyes fejezetcímek oldalszámai változnak, akkor elegendő az oldalszámok frissítése. Ha a szövegbe új fejezetcímek kerülnek, akkor a teljes tartalomjegyzéket frissíteni kell.

Tartalomjegyzék frissítése
4. ábra

Feladat: Hozzon létre több oldalas szöveget (egy-egy oldalon elég, ha a fejezetcímek és esetleg
2-3 sor szöveg szerepel). Formázza meg a fejezetcímeket címsor1, címsor2, stb. stílusokkal. Az utolsó oldalon hozzon létre tartalomjegyzéket. Szúrjon be a dokumentum 2. oldala után egy újabb oldalt, frissítse a tartalomjegyzéket, és figyelje meg az oldalszámok változását.

Tartalomjegyzéket nem csak a beépített címsor stílusokból lehet készíteni. Ha a "Tárgymutató és tartalomjegyzék" párbeszédpanel "Beállítások..." gombjára kattintunk, akkor megjelenik az a párbeszédpanel, amelyben beállíthatjuk, hogy mely stílusokkal készült szövegeket szerepeltesse a Word a tartalomjegyzékben, és azok hányadik szinten jelenjenek meg (5. ábra). Az ábrán látható, hogy a "Címsor_saját" nevű stílust is felvettük a tartalomjegyzék alapjául szolgáló stílusok közé, és az ezzel a stílussal készült szövegrészek a 4. szinten (tehát tulajdonképpen a címsor 4-nek megfelelő helyen) fognak szerepelni a tartalomjegyzékben.

A tartalomjegyzék alapjául szolgáló stílusok beállítása
5. ábra
Nyomtatás

Az elkészült dokumentum nyomtatása a "Fájl\Nyomtatás..." menüből, vagy a ikonnal oldható meg. A menüpont kiválasztásakor a nyomtatás indulása előtt egy párbeszédablak jelenik meg
(6. ábra), míg az ikonra kattintás után egyszerre elindul a nyomtatási folyamat.

A Nyomtatás párbeszédablak
6. ábra

A nyomtatással kapcsolatos beállítások egy része erősen nyomtatófüggő. Ezek a nyomtató neve melletti "Tulajdonságok" gomb lenyomása után érhetők el. A "Név" mezőben annak a nyomtatónak a neve látható, amely a Windows alapértelmezett nyomtatója. Ha másik, a számítógéphez telepített és ahhoz csatlakoztatott, vagy hálózaton  elérhető eszközre szeretnénk nyomtatni, akkor a "Név" legördülő listájából választhatjuk ki a kívánt nyomtatót.
A "Nyomtatási tartomány" részben adhatjuk meg azokat az oldalakat, amelyeket ki szeretnénk nyomtatni. Az "Oldalak" mezőben megadhatunk különálló oldalakat (például az 1, a 4. és a 6. oldalt az 1;4;6 jelöléssel), vagy egybefüggő oldaltartományt (például a 3-6 jelöléssel a 3., 4., 5., és a 6. oldalt nyomtathatjuk).

Ellenőrző kérdések

1. feladat






Normál szövegrészen a feladatban azokat a szövegrészeket értjük, amelyeket nem címsor
stílussal formáztunk meg.
Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben!
A dokumentum egyik normál bekezdésébe további sorok kerülnek, de emiatt szövegrészek nem kerülnek át a másik oldalra.
A teljes tartalomjegyzéket frissíteni kell.
Csak az oldalszámokat kell frissíteni.
Nem kell frissíteni a tartalomjegyzéket.

2. feladat

Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben!
A dokumentum egyik normál bekezdésébe további sorok kerülnek, és emiatt csak normál szövegrészek kerülnek át másik oldalra.
A teljes tartalomjegyzéket frissíteni kell.
Csak az oldalszámokat kell frissíteni.
Nem kell frissíteni a tartalomjegyzéket.

3. feladat

Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben!
A dokumentum egyik normál bekezdésébe további sorok kerülnek, és emiatt címsor stílusú szövegrészek kerülnek át másik oldalra.
A teljes tartalomjegyzéket frissíteni kell.
Csak az oldalszámokat kell frissíteni.
Nem kell frissíteni a tartalomjegyzéket.

4. feladat

Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben!
A dokumentumba új, címsor stílusú sor kerül, de emiatt semmilyen szövegrész nem kerül át másik oldalra.
A teljes tartalomjegyzéket frissíteni kell.
Csak az oldalszámokat kell frissíteni.
Nem kell frissíteni a tartalomjegyzéket.

5. feladat

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!

Milyen stílussal készült a "Szöveg módosítása" szövegrész?
Címsor1.
Címsor2.
Címsor3.
Milyen stílussal készült a "Törlés" szövegrész?
Címsor1.
Címsor2.
Címsor3.
Milyen stílussal készült a "Szöveg mozgatása" szövegrész?
Címsor1.
Címsor2.
Címsor3.

6. feladat

Mit kell beírnunk az "Oldalak" mezőbe, ha a 3., 4., 5., 7., 9., 10., 11., 12. oldalakat szeretnénk kinyomtatni?
3-5; 7-9; 10-12
3-6; 7; 9-13
3-5; 7; 9-12

7. feladat

Melyik oldal nyomtatódik ki, ha az "Aktuális oldal" lehetőséget jelöljük be a "Nyomtatás" párbeszédablakban?
Az az oldal, amely a képernyőn látszik.
Az az oldal, amelyben a szövegkurzor áll, vagy ahol valami ki van jelölve.
Az az oldal, amelyik felett az egér áll.

8. feladat

Mit jelent a fájlba nyomtatás?
A szöveget nem a nyomtatóra küldjük, hanem egy speciális fájlban tároljuk, ahonnan később szövegszerkesztő program nélkül is kinyomtatható.
Ha a nyomtató nem üzemképes (például nincs bekapcsolva, vagy kifogyott a papír), akkor a szöveget egy fájlban tároljuk addig, amíg a nyomtató üzemképessé nem válik.
A nyomtatandó szöveget egy fájlban tároljuk addig, amíg a korábban nyomtatóra küldött dokumentumok nyomtatása be nem fejeződik.

9. feladat

Mi a hatása a "Leválogatás" jelölőnégyzetnek?
Több példányban nyomtatott szöveg esetén az azonos sorszámú oldalakat egymás után nyomtatja a program.
Több példányban nyomtatott szöveg esetén egy-egy példány összes oldalát nyomtatja egymás után a program.
Az oldalakat fordított sorrendben (az utolsóval kezdve) nyomtatja ki a program.

10. feladat

Jelölje meg az alábbi állítások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le az alapértelmezett nyomtató fogalmát!
A nyomtatás mindig erre a nyomtatóra történik.
Ha nem választunk ki másik nyomtatót, akkor a nyomtatás erre a nyomtatóra történik.
Az alapértelmezett nyomtató az, amelyet a számítógéphez csatlakoztattunk.

11. feladat

Mit jelent a "nyomtatás a háttérben" ?
Amíg a nyomtatás folyik, tovább folytathatjuk a szövegszerkesztési munkát.
Nyomtatás közben nem látható a "Nyomtatás" párbeszédpanel a képernyőn.
A nyomtatás közbeni esetleges hibaüzenetek nem jelennek meg a képernyőn.