KURZUS: Informatika
MODUL: Szövegszerkesztés, táblázatkezelés
6. lecke: Táblázatkezelés
A feladatmegoldás lépései a táblázatkezelés során | ||
1. A feladat megértése |
Ellenőrző kérdések | |||||||||
Hogyan jelöli az Excel a táblázat sorait?
![]() | |||||||||
Hogyan jelöli az Excel a táblázat oszlopait?
![]() | |||||||||
Hogyan hivatkozunk az Excelben a táblázat celláira?
![]() | |||||||||
Hogyan hivatkozunk az Excelben a tartományra?
![]() | |||||||||
| |||||||||
Az egérkurzor a sor-és oszlopazonosítók találkozásánál levő téglalap felett áll (lásd fenti ábra!). A táblázatnak milyen részét jelöljük ki, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
![]() | |||||||||
| |||||||||
Az egérkurzor a "B" oszlop betűjele felett áll (lásd fenti ábra!). A táblázatnak milyen részét jelöljük ki, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
![]() | |||||||||
| |||||||||
Az egérkurzor a 2. sor sorazonosítója felett áll (lásd fenti ábra!). A táblázatnak milyen részét jelöljük ki, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
![]() | |||||||||
Hogyan lehet a sor elejére (például az "E" oszlopból az "A" oszlopba" )ugorni a táblázatban?
![]() | |||||||||
Hogyan lehet a táblázat utolsó értékes cellájába ugorni?
![]() | |||||||||
Ha az Enter leütésének hatására a cellakijelölés lefelé mozdul, akkor merre fog mozdulni a Shift+Enter hatására?
![]() |
4.2 Adatbevitel, adattípusok | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
Ha a cellába adatot vittünk be, akkor a cella elhagyása (az Esc-kel történő kilépéstől eltekintve) az adat érvényesítését is jelenti. Ha tehát az adatbevitelt követően Enter-t ütünk, vagy a Tab, a Shift+Tab, illetve kurzormozgató billentyűkkel elhagyjuk a cellát, vagy az egérrel másik cellára kattintunk, akkor a bevitt adat bekerül a cellába. | |||
Adattípusok | |||
Az Excel az alábbi adattípusokkal dolgozik: | |||
A bevitt adatokat az Excel alapértelmezésben a típusuknak megfelelően helyezi el a cellában. | |||
Az 1. sorban levő adatokat számnak, a 2. sorban levőket szövegnek tekinti az Excel. |
| ||
| |||
| |||
Feladat: vigyen be egy cellába 5-6 karakterből álló adatot. Próbálja ki az adatmódosítás módszereit! Kattintson duplán a cellára (figyelje meg, hogy a cellán belül megjelenik a szövegkurzor), változtassa meg az adatot, majd lépjen ki a cellából. | |||
Másolás, mozgatás | |||
Az Excel újabb változataiban a cellatartalom másolásakor, illetve mozgatásakor az egérkurzor alakja eltér a jegyzetben bemutatottaktól (3. ábra). Amikor a kijelölt cellához, vagy tartományhoz közelítünk az egérrel, a nyíl alakú kurzor mellett egy | |||
| |||
Feladat: végezze el a cellatartalom másolását és mozgatását a jegyzet 25. oldalán leírtak szerint! | |||
Sorok beszúrásához kijelölünk egy sort vagy egy cellát, majd a "Beszúrás\Sorok" menüponttal elvégezhetjük a műveletet. Az új sor a kijelölt sor (illetve a cella sora) fölé kerül. (Ha alá kerülne, akkor az első sor fölé nem lehetne új sort beszúrni.) |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
Ha nem tud dönteni, próbálja ki az adott módszert az Excelben! | Jelölje meg az alábbi módszerek közül azokat, amelyekkel adatot lehet bevinni egy cellába!
![]() | ||||||||||
Jelölje meg az alábbiak közül azokat a jellemzőket, amelyek a szöveges típusú adatokra igazak!
![]() | |||||||||||
Jelölje meg az alábbiak közül azokat a jellemzőket, amelyek a szám típusú adatokra igazak!
![]() | |||||||||||
Mikor jelenít meg a cellában az Excel több "#" jelet?
![]() | |||||||||||
Hogyan kezeli az Excel a dátum típusú adatokat?
![]() | |||||||||||
Az alábbi kép alapján oldja meg a következő feladatot! | |||||||||||
Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
![]() | |||||||||||
Jelölje meg az alábbi módszerek közül azokat, amelyekkel az eredeti tartalom törlése nélkül módosítani lehet egy cella tartalmát!
![]() | |||||||||||
A munkalapon kijelöljük az A1:C3 tartományt (lásd lenti nagyítós kép bal felső ábra!), majd vágólapra másoljuk. Ezután kattintunk a G5 cellára (az ábrákon piros színnel jelöltük), és beillesztjük a vágólap tartalmát. Ezek alapján tanulmányozza az ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
Jelölje meg, hogy a beillesztés után melyik ábra szerinti munkalap jön létre!
![]() | |||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
Az A1 cella fölé visszük az egeret. Az egeret bal gombját lenyomva tartva a C4 cella fölé mozgatjuk (lásd felső ábra!), majd a Ctrl billentyűt lenyomva tartjuk, és felengedjük az egér gombját. Melyik ábra szerint alakul ezek után a munkalap képe?
![]() | |||||||||||
Jelölje meg az alábbi módszerek közül azokat, amelyekkel a cella tartalmát a cella logikai eltávolítása nélkül lehet törölni!
![]() | |||||||||||
Az alábbi nagyítós kép alapján oldja meg a következő feladatot! | |||||||||||
| |||||||||||
Jelölje meg, melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmaznunk, hogy a felső ábra "Beszúrás után" feliratú képének megfelelő eredményt kapjuk?
![]() | |||||||||||
Az alábbi kép alapján oldja meg a következő feladatot! | |||||||||||
| |||||||||||
Jelölje meg, hogy melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmaznunk, hogy a felső ábra "Beszúrás után" feliratú képének megfelelő eredményt kapjuk?
![]() |
4.3 Formázás, nyomtatás | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
A sorok és az oszlopok méretének beállítása | |||
A sorok és az oszlopok mérete az egérrel is beállítható. Az oszlop méretének változtatásához az oszlopazonosító jobb oldali határára kell pozícionálni az egeret, majd lenyomott bal gombbal jobbra vagy balra mozdítani. Az 1. ábra az "A" oszlop szélességének változtatásához szükséges egér-pozícionálást mutatja. | |||
| |||
A sor méretének változtatásához a sorazonosító alsó határára kell pozícionálni az egeret. A méret változtatása az egér lenyomott bal gombbal való mozgatásával oldató meg. A 2. ábra a 2. sor magasságának megváltoztatásához szükséges egér-pozícionálást ábrázolja. | |||
| |||
Az oszlop szélességét és a sor magasságát az egérrel is beállíthatjuk úgy, hogy a legnagyobb helyet elfoglaló cellatartalomhoz igazodjon. Ehhez az 1., vagy a 2. ábrán látható helyzetben duplán kell kattintani az egér bal gombjával. | |||
| |||
Az adott oszlop jobb oldali oszlophatárolójára duplán kattintva az egér bal gombjával megjelenik a teljes cellatartalom. (4. ábra) Ezzel a művelettel az oszlop méretét a legnagyobb helyet foglaló adat méretéhez lehet igazítani. | |||
| |||
Feladat: gépelje be a 3. ábrának megfelelően az egyes cellákba az adott tartalmakat. Növelje meg az oszlopok méretét a 4. ábra szerint. |
A cellák szegélyének beállítása | |||
Az Excel újabb változataiban a szegélyek beállítása több lehetőséget nyújt a felhasználó számára. Ha több cellát jelölünk ki, akkor a "Formátum\Cellák..." menü kiválasztása után megnyíló párbeszédablak "Szegély" lapján az alábbiakat látjuk: | |||
| |||
A piros körrel jelölt ikonokkal a kijelölt terület cellái közötti szegélyeket kapcsolhatjuk ki, vagy be. Arra is van lehetőség, hogy a cellákba átlós vonalat rajzoljunk a |
Nyomtatás | |||
A nyomtatás előtt célszerű megtekinteni, hogyan fog megjelenni a munkalap nyomtatott formában. | |||
| |||
A program szaggatott vonallal jeleníti meg az alapértelmezett oldaltöréseket. Az egérrel (a 6. ábra szerint) változtathatunk az oldaltörések helyzetén. A felhasználó által beállított oldaltörés jelölése szaggatott vonalról folytonos vonalra vált. | |||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Mi történik, ha a fenti ábra szerinti helyzetben az egeret a bal gombot lenyomva tartva balra mozgatjuk?
![]() | |||||||||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Mi történik, ha a fenti ábra szerinti helyzetben az egeret a bal gombot lenyomva tartva lefelé mozgatjuk?
![]() | |||||||||||||||||
Hogyan kell az egérrel több oszlop szélességét azonos értékűre beállítani?
![]() | |||||||||||||||||
Hogyan kell az egérrel több sor magasságát azonos értékűre beállítani?
![]() | |||||||||||||||||
Jelöle meg, hogy a "Formátum\Oszlop\Normál szélesség..." beállítása milyen hatással van a munkalap oszlopainak szélességére!
![]() | |||||||||||||||||
Jelölje meg, hogyan kell az egérrel az oszlop szélességét a legszélesebb helyet foglaló adathoz igazítani!
![]() | |||||||||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti szöveg milyen igazítási beállításokkal készült!
![]() | |||||||||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti szöveg milyen igazítási beállításokkal készült!
![]() | |||||||||||||||||
Hogyan lehet a cellatartalom egyes karaktereit a többitől eltérően formázni?
![]() | |||||||||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Mi történik, ha az oldaltöréses megtekintés fenti helyzetében az egeret a bal gombot lenyomva tartva felfelé mozdítjuk?
![]() |
5.1 Számítások a munkalapon, hivatkozások, képletek | ||||||
Tanulási célok | ||||||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | ||||||
Zárójelek használata a számításokban | ||||||
Az alapműveletek alapértelmezett műveleti sorrendje a következő: | ||||||
Ha a D1 cellába azt írjuk, hogy "=A1/B1+C1", akkor az Excel -az alapértelmezett műveleti sorrendnek megfelelően- először az osztást végzi el, majd az összeadást. Az eredmény így nem a fenti képletnek megfelelő lesz. (A képlet alapján az A1-et szeretnénk osztani B1 és C1 összegével. AZ "=A1/B1+C1" alapján pedig az A1 és B1 hányadosához adjuk hozzá C1-et.) | ||||||
Figyelje meg az ábrákon, hogy A1, B1 és C1 cellák tartalma azonos. A D1 cella tartalma a zárójelezéstől függően változik. (Nézze meg az egyes ábrákon a szerkesztőlécben levő képletet!) |
| |||||
A hatványozás a matematikában ismert összefüggés alapján gyökvonásra is felhasználható. A hatványozás szabálya szerint: | ||||||
A B1 cellában az 1/2. hatványra emelés, C1-ben az 1. hatványra emelés és 2-vel való osztás eredménye látható. |
| |||||
Feladat: Készítse el az alábbi táblázatot! Írja be az alapadatokat a B oszlopba, majd a C és D oszlopokba vigye be a megfelelő képleteket! (A lapozós könyv 1. lapja a feladatot, a 2. és 3. a megoldást tartalmazza.) | ||||||
|
A hivatkozások tulajdonságai | |||
A relatív hivatkozás az adott cellához rokoni hivatkozást rögzít: megadja, hogy a hivatkozott cella az adott cellához képest hol helyezkedik el. | |||
Az egyes ábrákon a szerkesztőlécben figyelje a képleteket! |
| ||
A képlet a C2 cellába másolás után a következő lesz: | |||
| |||
Mivel a képletet egy sorral lejjebb másoltuk, a cellahivatkozásokban szereplő sorazonosítók eggyel nőttek. A1-ből A2, A2-ből A3 lett. | |||
Az ezen az ábrán szereplő képletet a 3. ábra eredeti képletével kell összehasonlítani, mert a képletet a C1 cellából másoltuk a D1-be! |
| ||
Mivel a képletet egy oszloppal jobbra másoltuk, a cellahivatkozásokban szereplő oszlopazonosítók egy betűvel "előbbre léptek". A1-ből B1, A2-ből B2 lett. | |||
Az ezen az ábrán szereplő képletet a 3. ábra eredeti képletével kell összehasonlítani, mert a képletet a C1 cellából másoltuk a D2-be! |
| ||
Mivel a képletet egy sorral lejjebb, és egy oszloppal jobbra is másoltuk, a cellahivatkozásokban szereplő sor-és oszlopazonosítók egyaránt megváltoztak. A1-ből B2, A2-ből B3 lett. |
Munkalapok kezelése | |||
Az Excel alapbeállításként 3 munkalapot helyez el a munkafüzetben. Ha többre van szükségünk, akkor a "Beszúrás\Munkalap" menüpont segítségével új munkalapot hozhatunk létre, amelyet az aktuális munkalap elé szúr be a program. | |||
| |||
Az aktuális munkalapot a "Szerkesztés\Lap törlése" menüponttal törölhetjük. | |||
| |||
Abban az esetben, ha a munkalapok sorrendjét változtatni szeretnénk, vagy akár egy másik munkafüzetbe áthelyeznénk az aktuális munkalapot, szintén ebből a menüből válasszuk ki a "Másolás vagy áthelyezés..." parancsot. | |||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
Mit értünk "működő" táblázat alatt?
![]() | |||||||||||
Egy cellában az alábbi számítást szeretnénk elvégezni: ![]() Milyen képletet kell a cellába írnunk?
![]() | |||||||||||
Milyen jellegű cellahivatkozás a következő: A$1?
![]() | |||||||||||
Milyen jellegű cellahivatkozás a következő: A1?
![]() | |||||||||||
Milyen jellegű cellahivatkozás a következő: $A$1?
![]() | |||||||||||
Egy cellában az alábbi számítást szeretnénk elvégezni: ![]() Milyen képletet kell a cellába írnunk?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
A C1 cellában az "=A1+B1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha az E1 cellába másoljuk?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
A C1 cellában az "=A1+B1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a C3 cellába másoljuk?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
A C1 cellában az "=A1+B1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a D4 cellába másoljuk?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
A C1 cellában az "=A$1+B$1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a C4 cellába másoljuk?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
A C1 cellában az "=A$1+B$1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a D4 cellába másoljuk?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
A megoldás során vegye figyelembe, hogy az F3 cellában levő adat értéke 0,25. A százalék formátum miatt jelzi ezt a program 25%-nak. A bruttó árat az "= nettó ár*(1+ÁFA)" képlettel kell számítani, ahol az ÁFA értéke az F3 cellából származik. |
| ||||||||||
A D3 cellában levő képletet a D4:D12 cellákba szeretnénk másolni. Melyik képletet kell a D3 cellába írni az alábbiak közül?
![]() | |||||||||||
Hogyan hivatkozunk másik munkalapon levő tartományra?
![]() |
5.2 Függvények használata 1. | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
A függvényvarázsló használata | |||
Az Excelbe beépített függvények használata sok esetben a függvényvarázsló segítségével a legegyszerűbb. Abba a cellába kell állnunk, amelyikben a függvényt el szeretnénk helyezni, majd a szerkesztőléc melletti "Függvény beszúrása" ikonra (1. ábra) kell kattintani a varázsló indításához. | |||
| |||
Az ikonra kattintva az alábbi ablakot kapjuk: | |||
| |||
Alapértelmezésben a legutóbb használt függvények listája jelenik meg. Ha ebben nem találjuk a keresett függvényt, akkor valamilyen kategóriát kell választanunk: | |||
| |||
Ha nem tudjuk, hogy az általunk keresett függvény melyik kategóriába tartozik, akkor érdemes a "Mind"-et választani. Ekkor "A függvény neve:" ablakban az összes függvényt felsorolja az Excel. Az ablak valamelyik elemére kattintva az egérrel, és a függvény nevének első betűjét begépelve felgyorsítható a keresés. A keresett függvény nevére kattintva a program leírás formájában segítséget ad az adott függvény használatához. A 4. ábra erre mutat példát: a SZUM függvényt választva a függvények listája alatt megjelenik a függvény leírása. | |||
| |||
A kívánt függvényt kiválasztva, majd az OK gombra kattintva egy újabb ablakot kapunk, amelyben a függvények argumentumainak megadását végezhetjük el: | |||
| |||
A fenti példa alapján a SZUM függvény esetén a Szám1 mezőbe begépelhetjük az összegezni kívánt tartomány hivatkozását, vagy kijelölhetjük az egérrel a tartományt. A mezőtől jobbra megjelenik a tartomány celláinak tartalma, lejjebb pedig látható, hogy a függvény értéke 21 lesz. A "Kész" gombra kattintva érvényesíthetjük a beállításokat, és a cellába bekerül a függvény értéke (6. ábra). | |||
|
Néhány, a jegyzetben nem szereplő függvény használata | |||
Az alábbiakban olyan függvényeket mutatunk be az Excelből vett függvényleírások segítségével, amelyek részei a követelményrendszernek, de a jegyzetben nem szerepelnek. | |||
Az ABS függvény | |||
Figyelje meg a szerkesztőlécben a függvényt. A képlet (és a függvény eredménye) a C1 cellában van, a függvény az A1-ből veszi az argumentumot. |
| ||
A GYÖK függvény | |||
| |||
A KEREK.FEL függvény | |||
| |||
A második példában a KEREK.FEL függvény a második argumentumát (hány_számjegyre) a D oszlopból veszi. A C oszlopban szereplő szám mellett így mindig látható, hogy hány jegyre kerekített az adott eredmény. (Törekedjünk arra, hogy a képletekbe ne írjunk konstansokat, hanem azok értékét mindig egy adott cellából vegyük. Ha utólag változtatni kell a konstanson, akkor azt így lehet egyszerűen megtenni.) | |||
| |||
A KEREK.LE függvény | |||
| |||
A PI függvény | |||
| |||
A DARAB függvény | |||
A függvény argumentumaként tartomány is megadható. Nézzünk egy példát az alkalmazására! | |||
| |||
A példában a Darab függvénnyel megszámoljuk, hogy a B1:B8 tartomány cellái közül hány tartalmaz adatot, azaz hány megállója van egy adott buszjáratnak. (A C10 és D10 cellákban is a Darab függvényt alkalmaztuk.) Figyelje meg, hogy a függvény csak a számot tartalmazó cellákat számolja össze! (A C3 cellában levő szöveg nem befolyásolta az eredményt.) |
Szögfüggvények. A COS függvény | |||
| |||
A példa a 45 fok cosinusának számolását mutatja. Az A5 cellában szerepel az fok érték, amelyet az A5*PI()/180 képlettel átváltunk radiánra. Az Excel először kiszámolja az argumentum értékét, majd meghatározza az argumentum cosinusát. A SIN (sinus) és a TAN (tangens) függvények ugyanígy használandók. (A cotangens függvényre az Excelnek nincs külön beépített függvénye, mivel az a tangensből számítható: egy szög cotangense egyenlő a szög tangensének reciprokával.) | |||
A MA() függvény | |||
| |||
Példa a függvény alkalmazására: | |||
| |||
Megjegyzés: a MA függvényt tartalmazó cella "Kategória" jellemzőjét a "Formátum\Cellák..." menüben "Szám"-ra kell állítani, hogy az eredmény napokban jelenjen meg: | |||
A BAL és a JOBB fügvények | |||
| |||
Az egyes szövegek utolsó karakterét =JOBB(B2;1), illetve a =JOBB(C2;1) képlettel határoztuk meg. | |||
Az ÖSSZEFŰZ függvény | |||
|
Az INT függvény | |||
Az A oszlopban a kiindulási adatok, a B oszlopban az INT-tel előllított egész számok láthatók. |
| ||
A VÉL() függvény | |||
| |||
0-nál nem kisebb és 10-nél kisebb (azaz a [0,10[ intervallumba eső) valós véletlen szám például a következőképpen állítható elő: | |||
A HA függvény használata |
Függvények egymásba ágyazása | |||
A függvények (hét szint mélységig) egymásba ágyazhatók. Ez azt jelenti, hogy valamely függvény argumentumát, vagy argumentumait függvénnyel határozzuk meg. | |||
| |||
A következő példában két olyan szövegrészt fűzünk össze, amiket a BAL függvénnyel határoztunk meg: | |||
| |||
Az alábbi példa a HA és a GYÖK függvények egymásba ágyazását mutatja be egy szám négyzetgyökének meghatározásán keresztül. Ha a szám negatív, vagyis kisebb, mint nulla (ez lesz a feltétel), akkor nincs valós gyök. Ebben az esetben a "nincs valós gyök" szöveg lesz a cella tartalma. Ha a feltétel hamis (azaz a szám nem negatív), akkor a cellába a szám négyzetgyöke kerül: |
A függvények egymásba ágyazására mutat példát a következő játék is. Az Excellel kockadobást szimulálunk. Két játékos játszik, mindketten három dobást végeznek egy kockával. A valódi dobás helyett a dobott értékeket (1 és 6 közötti, véletlen egész számokat) az Excellel állítjuk elő. A győztes az, akinél a három dobás összege nagyobb. (Az F9 funkcióbillentyűt lenyomva "dobhatunk újat" az Excellel.) | |||
| |||
A győztes nevét a HA függvény segítségével írjuk ki. Ha Adél pontszáma több, akkor ő lesz a győztes, egyébként Béla. (Ekkor tehát azonos pontszám esetén is Béla a győztes.) | |||
| |||
Igazságosabb lenne, ha döntetlen esetén nem hirdetnénk győztest, hanem kiírnánk a "Döntetlen" szót. A győztes cellájába tehát három érték kerülhet ("Adél", "Béla", "Döntetlen"). Ezt egy darab HA függvénnyel nem lehet megoldani, hanem két függvényt kell egymásba ágyazni. | |||
| |||
Az alábbi ábra a függvény az egymásba ágyazott HA függvények "működését" szelmélteti: |
Ellenőrző kérdések | |||||||||
1. feladat | |||||||||
Ügyeljen arra, hogy a képletekben nem kell szóközt használni! Amennyiben felesleges szóközt gépel be, a program hibásnak tekinti a megoldását! | Gépelje be a válaszokat a megfelelő helyre! A függvények nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be! Milyen képlet kerül a G2 cellába, ahol a heti kilométerfutást összesítjük? ![]() | ||||||||
2. feladat | |||||||||
| |||||||||
Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be! A jármű kódját a rendszám utolsó három karaktere adja. Milyen képletet kell írni a B2 cellába a kód meghatározásához? A B2 cellába kerülő képlet: ![]() | |||||||||
3. feladat | |||||||||
Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be! Az I3 cellában azoknak a napoknak a számát kell megjeleníteni, amelyeken a dolgozó valahány órát dolgozott. (Az "sz" jelölés a szabadnapra utal). Milyen képletet kell az I3 cellába írni? Az I3 cellába kerülő képlet: ![]() | |||||||||
4. feladat | |||||||||
Mivel a képletet csak lefelé kell majd násolni, a kölcsönzési díj esetén vegyes hivatkozást használjon! | Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be! Milyen képlet kerül a B2 cellába? A B2 cellába kerülő képlet: ![]() | ||||||||
5. feladat | |||||||||
| |||||||||
Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be! Milye képlet kerül a B2 cellába? A B2 cellába kerülő képlet: ![]() | |||||||||
6. feladat | |||||||||
| |||||||||
Az üres szöveget két egymás mellé tett idézőjellel adjuk meg:"". | Válaszoljon a következő kérdésekre! Milyen képlet kerül a C2 cellába? ![]() | ||||||||
Milyen értékre kell állítani a C2:C5 tartomány "Kategória" jellemzőjét, hogy a napok száma az ábra szerint jelenjen meg?
![]() | |||||||||
7. feladat | |||||||||
| |||||||||
A feladatot egymásba ágyazott függvényekkel lehet megoldani! | Milyen képlet kerül a J4 cellába? A J4 cellába kerülő képlet: ![]() |
5.3 Függvények használata 2. | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | |||
A következő két függvény a Mártix függvények csoportjába tarozik. | |||
A "tartományban_keres" értéke lehet IGAZ, vagy HAMIS. "Ha a tartományban_keres" IGAZ (vagy nem adunk meg semmit), akkor a tábla első sorának növekvő sorrendben rendezettnek kell lennie, ellenkező esetben a VKERES függvény nem biztosan ad helyes eredményt. Ha a "tartományban_keres" HAMIS, akkor a tábla adatainak nem szükséges rendezettnek lenniük. | |||
Egy utazási iroda attól függően ad kedvezményt egy útra, hogy az melyik hónapra esik. A havonkénti kedvezményeket az A1:D2 tartomány tartalmazza. | |||
Ahhoz, hogy az Fkeres és Vkeres függvények megfelelően működjenek, azt a táblázatot, amelyben kerestetni akarunk, átgondoltan kell felépíteni. Amikor nem pontos egyezést keresünk, akkor általában azt vizsgáljuk, hogy egy érték melyik megadott intervallumba esik. Ennek tipikus példája az, amikor a teljesítmény százalékban adott értékét osztályzatra szeretnénk átszámítani. A következő ábra azt mutatja be, hogy a hagyományos intervallumokat hogyan kell az Fkeres számára átírni. | |||
| |||
Ebben az esetben is vegyes hivatkozást (D$3:E$7) alkalmazzuk, hogy a képlet lefelé másolható legyen. | A B10 cellába írt =Fkeres(A10;D$3:E$7;2) képlet esetén a függvény az alábbiak szerint működik: |
Ellenőrző kérdések | |||||
1. feladat | |||||
| |||||
Melyik függvényt kell használni a "Szerviz" oszlop kitöltéséhez?
![]() | |||||
A függvények nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be! | Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Milyen képletet kell írni a C2 cellába? ![]() | ||||
Mi kerül a "tartományban_keres" helyére?
![]() | |||||
2. feladat | |||||
| |||||
A hivatkozott munkalap nevének csak az első karakterét írja nagybetűvel! Például: Munka1. Az egyes képleteket lefelé kell másolni! A szükséges rögzítést alkalmazza! | Válaszoljon a kérdésekre! A megoldás során a Vkeres függvényt alkalmazzuk: ![]() Milyen képlet kerül a D3 cellába? ![]() | ||||
3. feladat | |||||
| |||||
Milyen számokat kell írni az Fkeres függvény táblájába, hogy az intervallumoknak megfeleljen a táblázat? Az X helyére írandó szám: ![]() |
6.1 Diagramok készítése | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
A diagramok esetén fontos, hogy a szemlélő a feliratok alapján megfelelő információt kapjon arról, mit ábrázol diagram. Az Excelben az ábrázolandó adatokkal együtt a kívánt feliratokat is kijelölhetjük. (1. ábra) (Ha feliratokat nem jelölünk ki, akkor az Excel feliratok helyett számokkal látja el az ábrát.) | |||
| |||
A kijelölés után a diagram ikonra | |||
| |||
A továbbiakban a diagram címének és egyéb feliratainak megadása következik. (3. ábra) | |||
| |||
A "Tovább" gombra kattintva dönthetünk arról hogy a diagram új munkalapra kerüljön-e, vagy az adott lapon jelenjen meg. (4. ábra) | |||
| |||
"Befejezés" gombra kattintva az Excel elkészíti a diagramot. (5. ábra) | |||
A hónapok neveit helyhiány miatt nem jeleníti meg maradéktalanul az Excel. |
|
A diagram több ponton változtatásra szorul. Az egyes elemeket a legegyszerűbben a Diagram eszköztár segítségével tudjuk kijelölni és megváltoztatni. A Diagram eszköztár: | |||
Ha az eszköztár nem látható a képernyőn, akkor a "Nézet\Eszköztárak" menü "Diagram" pontjának megjelölésével jeleníthető meg. | |||
| |||
A listában kiválasztott elem kijelölődik, és a diagram területén a jobb gombbal rákattintva a helyi menü segítségével formázhatjuk az adott elemet. (Az egyes elemeket természetesen a diagram területén történő egérkattintással is kijelölhetjük.) | |||
| |||
Az eredmény a 8. ábrán látható. | |||
| |||
A 8. ábrán a diagram rajzterülete kijelölt állapotban látható. Méretét megnöveljük, hogy a kategóriatengely (itt a vízszintes tengely) minden felirata megjelenjen. (Az Excel az eddigi ábrákon helyhiány miatt nem írta ki minden hónap nevét. Ha a méretnövelés nem vezet eredményre, akkor a tengely feliratait elforgathatjuk 90 fokkal. (Kijelöljük a feliratokat, majd a jobb gombbal előhívott helyi menüből a formázás ablak "Igazítás" lapján 90 fokos elforgatást állítunk be.) Az eredmény a 9. ábrán látható. | |||
|
Az adatsorok oszlopainak formázása további lehetőséget nyújt a diagram módosításához. A lehetőségek közül itt a feliratokat emeljük ki. Az Excel az oszlopokhoz tartozó értékeket is fel tudja tüntetni a diagramban. Ehhez ki kell jelölnünk az adatsorokat (vagy az eszköztár listájából, vagy az egyik oszlopra kattintással), és a helyi menü "Adatsorok formázása..." ablakának "Feliratok" lapján be kell jelölni a megfelelő jelölőnégyzetet. (10. ábra) | |||
| |||
Ha feliratokat jelenítünk meg a diagramban, akkor azok is formázhatók lesznek illetve kijelölés után az egérrel elmozdíthatók a helyükről. A 11. ábra a kész diagramot mutatja, további formázásokkal. Megváltoztattuk a "Fal" területének színét, a feliratok színét és betűméretét, a "Hónapok" felirat helyét. | |||
| |||
Feladatok: | |||
| |||
- Formázza meg az új diagramot a következőképpen: | |||
| |||
(Jelmagyarázat hozzáadásához jelölje ki a diagramterületet, kattintson a jobb gombbal a területre, a helyi menüből válassza a "Diagram beállításai... menüpontot. A megjelenő párbeszédablak "Jelmagyarázat" lapján jelölje be a "Jelmagyarázat látszik" jelölőnégyzetet.) | |||
A kördiagramon egy adatsort lehet megjeleníteni. Próbálja ki az 1. feladat adatsoraival, mi történik, ha két adatsorból akar kördiagramot rajzolni! | |||
3. feladat: |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||||
Jelölje meg, mit jelent az adatok és a diagram közötti dinamikus kapcsolat?
![]() | |||||||||||||
Egy vállalat személyszállítási, illetve teherszállítási üzletága teljesítményét szeretnénk havonkénti bontásban ábrázolni, és egymással összehasonlítani. Milyen diagramtípus felel meg leginkább ennek ábrázolására?
![]() | |||||||||||||
Egy vállalat személyszállítási és teherszállítási üzletággal rendelkezik. A vállalat teljes bevételének alakulását szeretnénk ábrázolni, feltüntetve, hogy az egyes üzletágak hozzávetőlegesen milyen mértékben vettek részt a bevétel előállításában. Milyen diagramtípus felel meg leginkább ennek ábrázolására?
![]() | |||||||||||||
Egy vállalat 1995 és 2004 közötti bevételének alakulását szeretnénk ábrázolni. Milyen diagramtípus felel meg legjobban erre a célra?
![]() | |||||||||||||
Egy vállalat személyi állományának iskolai végzettség szerinti összetételét (hány % rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségivel, főiskolai végzettséggel, stb.) szeretnénk ábrázolni. Melyik diagramtípus felel meg legjobban erre a célra?
![]() | |||||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||
| |||||||||||||
Melyik tartományt kell kijelölni a diagramkészítés megkezdése előtt, hogy a Budapest, Győr, Pécs, Szeged feliratok látszódjanak a diagramon?
![]() | |||||||||||||
Hogyan lehet egy kész diagramhoz új adatsort hozzáadni?
![]() | |||||||||||||
Hogyan változtathatók meg a kész diagram feliratai?
![]() |
6.2 Táblázatok speciális műveletei | |||
Tanulási célok | |||
Információk a tananyaghoz. | |||
Cellák automatikus kitöltése | |||
A sorozattal kitöltés esetén az Excel lehetőséget ad arra, hogy egyéni listákat adjunk meg sorozatként. A listát egyszer be kell írni egymás melletti, vagy egymás alatti cellákba. Eután ki kell jelölni a listát. | |||
| |||
Az "Eszközök\Beállítások..." menü "Egyéni listák" lapján a "Beolvasás" gombra kattintva a kijelölt helyről be kell olvasni a listát, majd a "Hozzáadás" gombbal felvenni a már meglevő listák közé. (2. ábra) Ez a szolgálatás hasznos lehet például olyan esetben, ha egy adott listát gyakran kell beírni a munkalapokra. Az egyéni listával való kitöltéskor elég az első elemet beírni, és az egérrel a kívánt részt a kitöltés funkcióval kitölteni. | |||
| |||
Vannak az Excelben előre definiált listák is, például leggyakoribb a hét napjai. Az A1 cellába begépelve a "hétfő" szót, a cella jobb alsó sarkát megfogjuk, és jobbra húzzuk, akkor a képen is látható a C1 cellába már a "szerda" kerül majd. Ha az egeret elengedjük, kész a lista. |
Ablaktábla rögzítése | |||
Az Excel az úgynevezett "ablaktábla" rögzítésével ad lehetőséget arra, hogy hosszú sorok, vagy oszlopok esetén a sorok, illetve oszlopok feliratai láthatók maradjanak a képernyőn. Az egérrel a 3. ábra szerint ki kell jelölni egy cellát, és az "Ablak" menü "Ablaktábla rögzítése" menüpontját választani. A 3. ábrán vékony fekete vonalak jelzik azt sort, és oszlopot, amelyek az adatok gördítésekor mindig láthatók maradnak a képernyőn. Az ablaktábla rögzítése az "Ablak\Ablaktábla feloldása" menüponttal szüntethető meg. | |||
Az itt látható kijelölés alapján az 1. sor és az A oszlop feliratai maradnak mindig láthatók a képernyőn a többi adat gördítésétől függetlenül. |
|
Ellenőrző kérdések | |||||||||
1. feladat | |||||||||
| |||||||||
Melyik cellát kell kijelölni ahhoz, hogy az ablaktábla rögzítése után az A és B oszlop, valamint az 1. sor mindig látható maradjon a képernyőn?
![]() | |||||||||
2. feladat | |||||||||
| |||||||||
Melyik cellába, vagy cellákba kell adatot írni, és mit kell beírni?
![]() | |||||||||
Melyik cellákat kell a szám, vagy számok beírása után kijelölni az egérrel történő kitöltéshez?
![]() | |||||||||
Melyik egérkurzor-alak esetén lehet a kitöltést az egérrel közvetlenül elvégezni?
![]() | |||||||||
3. feladat | |||||||||
Az A1:H1 tartományt szeretnénk egér segítségével feltölteni állandó értékkel (1-es számokkal). Hogyan tudjuk ezt megtenni?
![]() | |||||||||
4. feladat | |||||||||
| |||||||||
Mit kell kijelölnünk, ha a végértéket nem akarjuk megadni?
![]() | |||||||||
Milyen számot kell megadnunk a "Lépésköz" mezőben?
![]() | |||||||||
5. feladat | |||||||||
| |||||||||
Egy munkalapon a C,D,E,F oszlopokat rejtetté tettük. Mit kellett ehhez kijelölni?
![]() | |||||||||
Mit kell kijelölni a rejtett oszlopok felfedéséhez?
![]() | |||||||||
6. feladat | |||||||||
Mit történik, ha egy munkalapot zárolunk?
![]() | |||||||||
7. feladat | |||||||||
Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz, vagy hamis?
![]() | |||||||||
8. feladat | |||||||||
| |||||||||
A célérték keresésekor melyik cella lesz a célcella?
![]() | |||||||||
A célérték keresésekor melyik cella lesz a módosuló cella?
![]() | |||||||||
9. feladat | |||||||||
| |||||||||
Ön a fenti eszközöket szeretné beszerezni. Esetvizsgálattal szeretné megállapítani, hogy a fenti árak mellett melyik eszközből hány darabot vehet, hogy a rendelkezésre álló keretet a lehető legjobban kihasználja. Melyik cellákat jelöli meg változó cellaként?
![]() |
6.3 Adatbázis-kezelés az Excelben | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
Az adatbázis fontos jellemzői közé tartozik, hogy | |||
A táblázatokban az összetartozó adatok (rekordok) egy-egy sorban helyezkednek el. (Ilyenek például az 1. ábrán az egyes autók adatai.) | |||
| |||
Ha egy cellát törlünk a táblázatból, akkor az összetartozás nem tartható fenn. (A 2. ábra a D3 cella törlése utáni állapotot mutatja.) | |||
| |||
Egyetlen cella beszúrásakor hasonló helyzet áll elő. A táblázatból emiatt csak teljes rekordokat lehet törölni, illetve teljes rekordokat lehet beszúrni. Ez a rendezésre is igaz: rendezéskor mindig rekordokat kell kijelölni, hogy az összetartozó adatok együtt vegyenek részt a rendezésben. |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
1. feladat | |||||||||||
Hogyan lehet egy táblázatból adatokat törölni úgy, hogy az egyes rekordok adatai ne keveredjenek össze?
![]() | |||||||||||
2. feladat | |||||||||||
Melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmaznunk, ha az autó neve szerint szeretnénk rendezni a listát úgy, hogy az egyes rekordok összetartozó adatai ne keveredjenek össze?
![]() | |||||||||||
3. feladat | |||||||||||
| |||||||||||
Melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmazni a rendezés előtt, hogy az egyes feliratok (Név, Típus, stb.) a fenti ábra szerint megjelenjenek a párbeszédpanelben?
![]() | |||||||||||
4. feladat | |||||||||||
| |||||||||||
Melyik szűrővel készült a fenti szűrés?
![]() | |||||||||||
Melyik szempont szerint szűrtük az adatokat?
![]() | |||||||||||
5. feladat | |||||||||||
| |||||||||||
Hogyan kell a szűrési feltételt a munkalapon megadni?
![]() |