KURZUS: Informatika
MODUL: Szövegszerkesztés, táblázatkezelés
5. lecke: Szövegszerkesztés
A szövegszerkesztési munka | ||
A szövegszerkesztési munka célja az, hogy választékos megjelenésű, logikusan felépített, könnyen áttekinthető, a tartalmi mondanivalónak megfelelő kivitelű szöveget állítsunk elő. | ||
A szövegszerkesztési munka lépései | ||
1. A nyers szöveg begépelése, megnyitása háttértárolóról, vagy letöltése adott internetes helyről | ||
Elektronikus tananyagunk a fent említett lépéseken keresztül mutatja be a legelterjedtebb szövegszerkesztő program, a Microsoft Word használatát. |
1.1 Alapismeretek | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | |||
Editorok | |||
| |||
A fenti ábrán látható szöveget a Jegyzettömbbel készítettük és Editor.txt néven mentettük (erre utal a fenti ábrán a címsor is). Mivel a szöveg 37 karakterből áll (a szóköz is karakter!), és az editor a karaktereken kívül más információt nem tárol a szövegről, a mentett fájl mérete 37 byte lesz. | |||
| |||
A Microsoft Word. | |||
| |||
Azok az ikonok, amelyekhez rendelt funkció éppen nem elérhető (a kivágás funkciónak például nincs értelme akkor, ha még nincs begépelve szöveg), szürke színnel jelennek meg. (4. ábra) | |||
| |||
A szövegszerkesztő munka fázisai |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
Jelölje be az alábbi meghatározások közül azokat, amelyek a szövegszerkesztő programmal készült szövegekre jellemzőek!
![]() | |||||||||||
Válassza ki az alábbi programfunkciók közül azokat, amelyek a csak szövegszerkesztő programokra jellemzőek, az editorokra nem!
![]() | |||||||||||
A lista elemei között a mentést nem tüntettük fel, mert az a munka fázisai közül bármelyikben végrehajtható annak érdekében, hogy az addig elvégzett munka ne vesszen el. A munka befejezésekor természetesen menteni kell a szöveget. | Állítsa helyes sorrendbe a szövegszerkesztő munka lépéseit!
![]() | ||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd oldja meg az ábra alatti feladatot! | |||||||||||
Írja be a megfelelő helyre a fenti képen látható számokat! (A hat közül csak ötöt kell beírnia!) Az eszköztárra a(z)számú nyíl mutat. ![]() |
1.2 Szövegbevitel | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | |||
1. Felesleges szóközök a szövegben | |||
5. Műveletek visszavonása | |||
| |||
Az ikonra egyszer kattintva egy műveletet vonhatunk vissza. Ha egyszerre több műveletet akarunk visszavonni, akkor az ikon melletti lefelé mutató nyílra kattintva kiválaszthatjuk a visszavonandó műveleteket. (2. ábra) | |||
| |||
Az egeret a lista fölött mozgatva kijelölődnek az elvégzett műveletek. A megfelelő kijelölés létrejöttekor a bal gombbal kattintva vonhatjuk vissza a kijelölt műveleteket. | |||
| |||
6. Mozgás a szövegben. | |||
7. Oldaltörés létrehozása | |||
| |||
|
Ellenőrző kérdések. | |||||||||||||
Milyen módon hozunk létre új sort anélkül, hogy új bekezdést kezdenénk?
![]() | |||||||||||||
Hogyan használjuk szavak közötti hely létrehozására a szóköz billentyűt?
![]() | |||||||||||||
Válassza ki az alábbiak közül a nem törhető szóközre jellemző állításokat!
![]() | |||||||||||||
Mi a hatása a nem törhető kötőjelnek?
![]() | |||||||||||||
Mi történik a beszúró üzemmódban a kurzort követő karakterrel, ha beírunk egy karaktert?
![]() | |||||||||||||
Hogyan jelenik meg az "Átír" felirat a státuszsorban, amikor a beszúró üzemmód aktív?
![]() | |||||||||||||
A képernyőn az alábbi szöveget látja: ![]() Melyik karakter fog törlődni a Delete billentyű lenyomásának hatására?
![]() | |||||||||||||
A kérdés természetesen arra az esetre vonatkozik, amikor az adott jel nem a bekezdés végén található! | Jelölje meg az alábbi írásjelek közül azokat, amelyek után szóközt kell elhelyezni a szövegben!
![]() | ||||||||||||
Melyik ikonnal lehet a legutóbb elvégzett (pl. szövegtörlési) műveletet visszavonni?
![]() | |||||||||||||
Írja be az alábbi billentyűk, illetve billentyű-kombinációk számát a megfelelő helyre! (Az ötből csak négyet kell beírnia!) 1 : Ctrl+balra nyíl és Ctrl+jobbra nyíl 2 : End 3 : Home 4 : Ctrl+End 5 : Ctrl+Home A sor elejére ugrás a(z) számú számúval valósítható meg. ![]() |
1.3 Szöveg módosítása | ||
Tanulási célok | ||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | ||
1. Szöveg kijelölése | ||
A szöveg egyes részeivel különböző műveleteket végezhetünk. Ahhoz, hogy az adott művelet a kívánt szövegrészre vonatkozzon, a szövegrészt ki kell jelölni. A kijelölt szöveg úgynevezett inverz üzemmódban jelenik meg, azaz a korábbi, fehér alapon fekete betűk helyett fekete alapon fehér betűket látunk: | ||
Nézzük meg további szövegrészek kijelölésének további módjait! | ||
2. Másolás a vágólapra | ||
A kijelölt szövegrész vágólapra másolása történhet kivágással és másolással. | ||
3. Vágólap tartalmának beillesztése a szövegbe | ||
A vágólap tartalmának beillesztése a szövegbe az előzőekhez hasonlóan működik. | ||
4. Office XP 2003 vágólap | ||
A Microsoft Word 2003-ban megjelent változata már úgy működik, mintha több vágólapunk lenne. (Maximum 24 különálló lehet.) | ||
| ||
Ha a képen látható menüpontot kiválasztjuk, akkor a képernyő jobb oldalán megjelenik a vágólap ablaka. Ekkor lehetőségünk van arra, hogy több szövegrészt helyezzünk el a vágólapon, és azokból bármelyiket (vagy az összeset) beillesszük egy adott helyre. | ||
| ||
Feladat: Válassza ki a "Szerkesztés\Office vágólap..." menüpontot. Másoljon különböző szövegrészeket a vágólapra. Figyelje meg a képernyő jobb oldalán, hogyan változik a vágólap tartalma. Ezután illessze be a szövegbe a vágólap tartalmát egyenként, illetve egyszerre az összeset. |
5. Keresés és csere | |||
A keresés beállítási lehetőségei: | |||
A Csere funkciót lehet felhasználni arra, hogy a szövegszerkesztési munka 2. fázisaként említett "nyers szöveg javítása" tevékenységet gyorsan és hatékonyan elvégezzük. | |||
A felesleges szóközöket és felesleges bekezdés-végjeleket is cserével tudjuk eltávolítani a szövegből. Több egymást követő szóköz, vagy bekezdés-végjel közül csak egy nem felesleges. | |||
| |||
A fenti paraméterekkel a cserét lefuttatva a Word az alábbi üzenetet jeleníti meg: | |||
A szöveg a csere után az alábbi lesz: | |||
| |||
Látható, hogy a felesleges szóközök száma csökkent (mindenhol a felére). A cserét ismét lefuttatjuk, a következő eredménnyel: | |||
A szövegben ismét csökken a felesleges szóközök száma, már csak 4 helyen látunk dupla szóközt: | |||
| |||
Ismét csere következik, amelynek eredménye: | |||
A szöveg a csere után: | |||
| |||
A cserét addig kell folytatni, amíg a következő üzenetet kapjuk: | |||
A bekezdés-végjelek cseréje ugyanígy történik. A bekezdés-végjelet a "Keresés és csere" párbeszédablakban a "Speciális" gombra kattintva, és a megjelenő listából kiválasztva (lásd alábbi ábrák!) tudjuk a "Keresett szöveg" és a "Mire cseréli" mezőkbe bevinni. (Ha a "Speciális" gomb nem látható a párbeszédpanelben, akkor az "Egyebek" gombra kattintva tudjuk megjeleníteni.) | |||
| |||
| |||
6. Mentés | |||
A mentés "Fájl" menü "Mentés" parancsával, vagy az eszköztár | |||
| |||
Az ablak alsó részén megjelenő "Fájltípus" mezőben tudjuk beállítani azt, hogy milyen formátumban szeretnénk menteni a szöveget. | |||
| |||
7. Megnyitás | |||
A korábban mentett dokumentum a "Fájl" menü "Megnyitás..." menüpontjával, vagy az eszköztár |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
Az egérrel duplán kattintunk a sor első szavára. Milyen szövegrész fog kijelölődni?
![]() | |||||||||||
Milyen szövegrészt jelölünk ki, ha az alábbi kép szerint egyszer kattintunk az egér bal gombjával? ![]()
![]() | |||||||||||
Döntse el alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
![]() | |||||||||||
Melyik ikonnal lehet a szöveget a vágólapra másolni úgy, hogy az eredeti helyén is megmaradjon? ![]()
![]() | |||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre! | |||||||||||
| |||||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti keresési beállítások mellett melyik szöveget találja meg a program az alábbiak közül!
![]() | |||||||||||
Melyik gombra kell kattintani ahhoz, hogy a csere során a program automatikusan cserélje az összes megfelelő szót?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ikonok közül hányas számú a "Megnyitás" ikonja? ![]()
![]() | |||||||||||
Az alábbi ikonok közül hányas számú a "Mentés" ikonja? ![]()
![]() | |||||||||||
Mi történik, ha betöltünk egy korábban már elkészített dokumentumot, változtatunk rajta, és a "Mentés másként..." menüponttal egy új néven elmentjük?
![]() | |||||||||||
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
![]() |
1.4 Nyelvi ellenőrzés | ||
Tanulási célok | ||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz |
Nyelvi ellenőrzés | |||
Az alábbiakban példákat mutatunk be az elválasztási zónára. A Word csak azokat a szavakat választja el, amelyek az elválasztási zónába esnek. Az első esetben az automatikus elválasztást kikapcsoltuk (1. ábra). A második (2. ábra) esetben a zóna szélessége 1 cm, a harmadik esetben (3. ábra) pedig 0,5 cm. | |||
| |||
| |||
Figyelje meg, hogy kisebb elválasztási zóna esetén a szöveg sokkal tömörebb lesz. A 3. ábrán a szöveg egy sorral kevesebb helyet foglal, mint az előző ábrákon. |
| ||
A helyesírás ellenőrzése történhet gépelés közben, vagy utólag. Az "Eszközök\Nyelvi ellenőrzés..." menü párbeszédablakának "Beállítás..." gombjára kattintva lehet beállítani, hogy az ellenőrzés már beíráskor megtörténjen (4. ábra). | |||
| |||
A szöveg elkészülte után a | |||
| |||
Ha a program a szótárban nem szereplő szót talál, akkor azt piros színnel megjelöli. Ha a szótárban van hasonló szó, akkor a Javaslatok ablakban azt (vagy azokat) feltünteti. Ezek közül választhatunk, és a "Cseréli" gombra kattintva a hibás szó helyett beírathatjuk a szövegbe. Ha a javaslatok között nincs számunkra megfelelő, akkor a piros szóra kattintva javíthatjuk azt, és a "Cseréli" gombbal beírathatjuk a szövegbe. |
Válassza ki az alábbi mondatok közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a feltételes elválasztás fogalmát!
![]() | |||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre! | |||||||||
A fenti ábra alapján melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a program a piros színnel jelölt hibás szónak ezt az előfordulását "gyors"-ra javítsa a szövegben?
![]() | |||||||||
Mi történik, ha a fenti ábra alapján kattintunk a piros színnel jelölt szóra, azt kijavítjuk, majd a "Cseréli" gombra kattintunk?
![]() |
2.1 Karakterek és bekezdések formázása | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | |||
Ahogy azt már az 1.1 leckében említettük, a szövegszerkesztő munka egyik fázisa a szöveg formázása. | |||
Karakterek formázása | |||
A karaktereket kész szöveg esetén akkor lehet formázni, ha kijelöltük őket. | |||
| |||
Betűtípus | |||
A menüpont kiválasztása után az alábbi párbeszédablak nyílik meg: | |||
| |||
A karakterek jellemzőit (betűtípus, betűstílus, betűméret, szín, stb.) beállítva a "Minta" ablakban látható lesz a beállítás karakterekre gyakorolt hatása. (Ha a párbeszédablak megnyitása előtt kijelöltünk valamilyen szövegrészt, akkor a minta ablakban az a szöveg fog megjelenni, egyébként pedig az aktuális betűtípus neve lesz látható.) | |||
A szám begépeléséhez a mezőre kell kattintani az egérrel, majd az ott levő értéket kitörölve beírni a kívánt számot. |
| ||
Feladat: Gépeljen be néhány szót a dokumentumba. Jelöljön ki ezek közül egyet, majd próbálja ki a "Betűtípus" párbeszédablak "Betűtípus" fülén található beállítási lehetőségeket. Figyelje meg a "Minta" ablakban a beállítások hatását. |
Térköz és pozíció | |||
A "Térköz és pozíció" fülre kattintva az alábbi beállítási lehetőségeket láthatjuk. | |||
| |||
A "Vízszintesen" mezőbe írt, 100%-nál nagyobb érték esetén a program vízszintesen széthúzza, 100%-nál kisebb érték esetén összenyomja a szöveget. Ezt a funkciót választva a betűk vízszintes mérete is változik. Az alábbi ábra 66%-ra, 100%-ra, illetve 200%-ra állított érték esetén mutatja be ugyanannak a szónak a képét. | |||
Vízszintesen 66% esetén: Vízszintesen 100% esetén: Vízszintesen 200% esetén: |
| ||
A betűköz az egyes karakterek közötti távolságot változtatja. Ez lehet (a normál betűközhöz viszonyítva) ritkított, illetve sűrített. Ez a beállítás a karakterek méretét nem befolyásolja. | |||
Sűrített betűköz esetén: Normál betűköz esetén: Ritkított betűköz esetén: |
| ||
Az "Elhelyezés" a normál elhelyzéshez képest lehet emelt, vagy süllyesztett. Figyelje meg az alábbi ábrán, hogy hogyan változik a karakterek helyzete! Viszonyítási alapként a szótól balra-jobbra látható vízszintes fekete vonalak szolgálnak. A karakterek mérete ebben az esetben is változatlan. | |||
Emelt: Normál: Süllyesztett: |
| ||
Fontos megemlíteni az "emelt" és "süllyesztett", illetve az "alsó index" és a "felső index" közti különbséget. Az indexek esetén változik a karakterek mérete is, az emelt és süllyesztett beállításoknál viszont nem. (Lásd 8. ábra!) | |||
| |||
A betűtípus fontosabb, gyakrabban használt beállításai az eszköztárról is elérhetők: | |||
| |||
Megjegyzés: ha egy adott szövegrészbe állunk a kurzorral, akkor az eszköztárról leolvashatók annak egyes beállításai. A 9. ábra alapján például az, hogy a szöveg Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel készült. A szöveg karakterei félkövérek (erre utal a félkövér/vastag | |||
Effektusok a szövegben | |||
Feladat: Készítse el az alábbi szöveget! Mentse el munkáját "Karakterformázás" néven! |
Ellenőrző feladatok | |||||||||||
1. feladat | |||||||||||
Melyik szó készült az alábbiak közül félkövér karakterekkel? ![]()
![]() | |||||||||||
2. feladat | |||||||||||
Melyik szó készült az alábbiak közül dőlt karakterekkel? ![]()
![]() | |||||||||||
3. feladat | |||||||||||
A feladatokban a "normál" szöveg a külön formázás nélküli, alapbeállításokkal készült karaktereket mutatja. | Jelölje meg, hogy az alábbi szöveg "formázott szöveg" része milyen beállításokkal készült! ![]()
![]() | ||||||||||
4. feladat | |||||||||||
Milyen beállítással készült a "formázott1" szöveg?
![]() | |||||||||||
Milyen beállítással készült a "formázott2" szöveg?
![]() | |||||||||||
5. feladat | |||||||||||
Miből adódik az alábbi ábrán látható szavak közötti formázási különbség? ![]()
![]() | |||||||||||
6. feladat | |||||||||||
Miből adódik az alábbi ábrán látható szavak közötti formázási különbség? ![]()
![]() | |||||||||||
7. feladat | |||||||||||
Segít a megoldásban, ha figyelembe veszi a vonalzón látható jelek helyzetét! | Jelölje meg, hogy a fenti ábrán látható bekezdés melyik beállításokkal készült!
![]() | ||||||||||
Jelölje meg, hogy melyik ikonnal kell az igazítást beállítani, hogy a fenti bekezdésnek megfelelő igazítást kapjunk!
![]() | |||||||||||
8. feladat | |||||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti bekezdés melyik beállításokkal készült!
![]() | |||||||||||
9. feladat | |||||||||||
Mit kell bejelölni a fenti lehetőségek közül ahhoz, hogy a bekezdés utolsó sora ne kerüljön új oldalra?
![]() | |||||||||||
Mit kell bejelölni a fenti lehetőségek közül ahhoz, hogy két egymást követő bekezdés ugyanarra az oldalra kerüljön?
![]() | |||||||||||
Mit kell bejelölni a fenti lehetőségek közül ahhoz, hogy az adott bekezdés átkerüljön a következő oldalra?
![]() | |||||||||||
10. feladat | |||||||||||
Mi a különbség a fenti két bekezdés beállításai között?
![]() |
2.2 Stílusok | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | |||
Egy szövegrészt megformázhatunk úgy, hogy kijelöljük, és egy már meglevő stílust alkalmazunk rá. Lehetőségünk van arra is, hogy egy meglevő stílust módosítsunk igényeinknek megfelelően. Létrehozhatunk új stílust is. Ezt megtehetjük egy már meglevő stílusra alapozva (ekkor nem önálló stílusról beszélünk), illetve teljesen "tiszta lappal" indulva (ekkor önálló stílusról beszélünk). | |||
| |||
A nyílra kattintva az alábbi lehetőségek közül választhatunk: | |||
| |||
A "Módosítás..." kiválasztása után egy párbeszédablak nyílik meg: | |||
| |||
A leggyakoribb formázási beállításokat a "Formázás" felirat alatti ikonokkal és lenyíló listákkal is elvégezhetjük. A részletes beállítás az ablak alján látható "Formátum" gombra kattintva oldható meg. Fontos megemlíteni az "Automatikus frissítés" jelölőnégyzetet. Ha ezt bejelöljük, és egy ezzel a stílussal formázott bekezdésen valamit "kézzel" változtatunk, akkor a Word az adott dokumentum valamennyi ilyen stílussal formázott bekezdését frissíti a beállított formázásnak megfelelően. Erre mutat példát az alábbi video. A szöveg összes bekezdése azonos stílussal formázott. Az első bekezdés első sorának behúzását változtatva a többi bekezdés első sorának behúzása is változik. | |||
| |||
Új stílust létrehozhatunk az "Új stílus" gombbal (4. ábra), és rögzítéssel. | |||
| |||
Rögzítéssel úgy hozhatunk létre új stílust, hogy a létrehozandó stílusnak megfelelően megformázunk egy bekezdést, majd a formázás eszköztáron a "Stílus" mezőbe begépeljük a nevét, és Enter-t ütünk. (Az új stílus nevének begépelését mutatja be az alábbi video.) | |||
| |||
Feladat: hozzon létre új bekezdésstílust Saját stílus néven! A stílus 12 pontos Arial betűkkel, sorkizárt sorokkal, 1,5 sorközzel, térköz előtte és utána 6-6 ponttal készüljön! Gépeljen be szöveget, majd alkalmazza rá a Saját stílust. (Adott stílust úgy kell alkalmazni a bekezdésre, hogy a bekezdésbe állunk a kurzorral, majd a jobb oldalon kattintunk az egérrel a kívánt stílusra, vagy az eszköztár lenyíló listájából választjuk ki a kívánt stílust.) | |||
A bekezdésstílusok mellett karakterstílust is definiálhatunk. Ez nem a teljes a bekezdésre, csak annak kijelölt részére lesz érvényes, és a karakterek jellemzőire vonatkozik. Az új stílus létrehozásakor a párbeszédablakban lehet eldönteni, hogy karakterstílust, vagy bekezdésstílust kívánunk-e létrehozni. (5. ábra) | |||
| |||
Feladat: hozzon létre Karakterstílus néven új karakterstílust! A betűk legyenek Courier New típusú, 12 pontos, kék színű betűk! Alkamazza ezt a stílust egy szóra! | |||
| |||
A stílusok és formázás párbeszédpanelnek több megjelenítési formája is van. Egy üres dokumentumhoz (a sablon alapján) elérhető formázás a címsor 1-2-3, valamint a normál stílus is, anélkül hogy létrehoztuk volna. Ha egy szöveget elkezdünk gépelni, akkor az normál stílussal íródik. A megjelenítés nézetben változtathatjuk, hogy csak azok a stílusok legyenek felsorolva, amiket alkalmazunk is, ez a "Használatban lévő formázások" nézet. | |||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||
Jelölje meg az alábbi megfogalmazások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a stílus fogalmát!
![]() | |||||||
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
![]() | |||||||
Mi történik, ha egy adott stílust a "Stílus módosítása" párbeszédablak segítségével módosítunk?
![]() | |||||||
Az alábbi ábra alapján döntse el, hogy az állítás igaz, vagy hamis! ![]()
![]() | |||||||
Válassza ki az alábbi listából az új stílus rögzítéssel való létrehozásának helyes módját!
![]() |
2.3 Szegély és mintázat, tabulátorok, felsorolás | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | |||
Szegélyek | |||
A szegélyek és a mintázat beállítására szolgáló párbeszédablak a "Formátum\Szegély és mintázat..." menüből érhető el. A párbeszédablak a következő: | |||
| |||
A párbeszédablak baloldali részén a szegély típusa és stílusa állítható be: | |||
| |||
A "Nincs" kiválasztásával megszüntethetjük egy korábban már szegélyezett szövegrész szegélyezési beállításait. A "Térhatás" bekapcsolása csak bizonyos vonalstílusok esetén eredményez látható változást a szegélyben. A "Körül", az "Árnyék" és a "Térhatás" a téglalap alakú szegélynek mind a négy oldalát megrajzolja. Amennyiben ettől el szeretnénk térni, vagy a szegély négy oldalát más-más vonalstílussal szeretnénk megrajzolni, akkor az "Egyéni" lehetőséget kell választanunk. | |||
Az "Egyéni" szegély kiválasztásakor beállíthatjuk, hogy a szegélynek melyik része legyen bekapcsolt, vagy kikapcsolt állapotban. A be- és kikapcsolást a "Minta" részen található ikonok segítségével állíthatjuk. A 3. ábra erre mutat példát. Figyelje meg az ábrán, hogy a bekapcsolt állapotban levő szegélyek ikonjai keretezettek. | |||
Az ábrán a szegély alsó vonala is kikapcsolt állapotban van, de ezt az ábra áttekinthetősége miatt nem jelöltük mutatóvonalakkal. |
| ||
Az alábbi videó arra mutat példát, hogy milyen módon lehet különböző stílusú szegélyeket beállítani egy bekezdéshez. A videón egy szegélyezett bekezdés bal oldali szegélyének megváltoztatása látható. Az adott szegélyt először kikapcsoljuk, vonalstílust változtatunk, majd visszakapcsoljuk a szegélyt. | |||
| |||
A szegély további beállításai a párbeszédablak "Beállítások..." gombjával végezhetők el. Itt a szegély szövegtől mért távolságát lehet megadni. (4. ábra) | |||
| |||
A szegélyezendő szövegrészt ki kell jelölni. Bekezdés esetén elég, ha a szövegkurzorral a bekezdés belsejébe állunk. | |||
| |||
A "Beállítások..." az oldal jellemzőire vonatkoznak. | |||
| |||
Feladat: Gépelje be az alábbi ábrákon látható szöveget! Készítse el az ábráknak megfelelő szegélyezést! | |||
A bekezdés szegélye az "Árnyék" beállítással készült, 3 pt vonal-vastagsággal, kék színnel. A szó szegélye a "Térhatás" beállítással készült, a ![]() vonaltípussal. Figyelje meg a vonalzón a behúzásokat, és annak megfelelően állítsa be Ön is az értékeket! |
| ||
A vágólap segítségével másolja be a szöveget még egyszer a dokumentumba! Szüntesse meg a szegély korábbi beállításait, és készítse el az új szegélyeket! |
|
Mintázat | |||
A "Mintázat" lap segítségével a szöveg hátterének kitöltő színét (9. ábra), és mintázatának stílusát (10. ábra) állíthatjuk be. | |||
| |||
| |||
A szöveghez e két jellemzőt egyszerre, és külön-külön is hozzárendelhetjük (11. ábra). A már meglevő kitöltés a "Nincs"-re kattintással, a Stílus a lista elején látható "Üres" szóra kattintással szüntethető meg. (Előtte természetesen ki kell jelölni az adott szövegrészt.) | |||
| |||
Feladat: készítse el a 11. ábrán látható szöveget az adott kitöltéssel és stílussal! |
Tabulátorok | |||
A tabulátorok a kurzor, és ennek megfelelően az egyes szövegrészek soron belüli pozícionálására szolgálnak. Alapvető szövegszerkesztési szabály, hogy két szóköz nem lehet egymás mellett, a soron belül a tabulátorokkal hozunk létre üres helyet. | |||
| |||
Nézzük meg a fenti szöveget a "Mindent mutat" ( | |||
Figyelje meg az ábrán, hogy itt minden sor új bekezdésbe került! (A sorok végén ENTER-t kell ütni.) A tabulátorpozíciókat csak az első bekezdés esetén kell beállítani. Minden további bekezdés létrehozásakor ezek öröklődnek. |
| ||
A | |||
| |||
A vonalzók találkozásánál látható a tabulátor kiválasztására szolgáló ikon. Az egérrel többször rákatintva kiválaszthatjuk a kívánt tabulátort, majd az egérrel a vonalzó adott cm-éhez kattintva elhelyezhetjük ott a kiválasztott tabulátort. A tabulátorok elhelyzése párbeszédablakkal is elvégezhető (15. ábra). | |||
Ezen az ábrán a 13. ábrán bemutatott tabulátor adatai láthatóak. |
| ||
A "Pozíció" mezőben a tabulátor kívánt helyét kell megadni. Az "Igazítás" és a "Kitöltés" beállítása után a "Felvétel" gombra kattintva jelenik meg a tabulátor a vonalzón. A "Kitöltés" arra utal, hogy amikor az adott tabulátorpozícióra ugrunk a TAB-bal, akkor az aktuális kurzorpozíciótól a tabulátorpozícióig pontokat, rövid szakaszokat, vagy folytonos vonalat helyez el a Word. (Kipontozott helyet így lehet készíteni!) | |||
| |||
A tabulátor törlése elvégezhető az egérrel, vagy a párbeszédablakból. Az egérrel úgy, hogy rákattintunk a törlendő tabulátorra a vonalzón, majd lenyomott bal gombbal lehúzzuk a szövegterületre. | |||
Az ábra a 8 cm-nél található tabulátor törlését mutatja be. |
| ||
A tabulátorok helye megváltoztatható az egérrel: a tabulátort az egérrel vonszolva mozgathatjuk más helyre. | |||
Klasszikus tabulálási feladat az aláíráshely létrehozása. A feladat az, hogy adott kipontozott rész alatt, a pontozott rész közepénél helyezzünk el valamilyen szöveget (például egy nevet, vagy beosztásra utaló szót). | |||
| |||
A TAB-ot egyszer lenyomva ugorjunk a 8 cm-nél levő tabulátorhoz, majd ismét TAB-ot ütve a 14 cm-hez. A pontsor megjelenik a két pozíció között. | |||
Feladat: Oldja meg a jegyzet 111., 127. és 128. oldalán található szövegszerkesztési feladatokat! |
Felsorolás és számozás | |||
A felsorolás és számozás segytségével egyszerűen készíthetünk többszintű listát. Ha a szöveget a számozás | |||
| |||
A számozott szövegre a jobb gombbal kattintva, majd a megjelenő menüből a "Felsorolás és számozás" menüpontot kiválasztva lehet számozás módján változtatni. (19. ábra) | |||
| |||
A "Többszintű" lapon tudjuk a számozás módját beállítani. Itt lehet beállítani azt is, hogy a számozás az előző lista folytatása legyen, vagy újrakezdődjön. | |||
A felsorolás készítésénél megadhatunk egyénileg kiválasztott karaktert is, ami nem szerepel az eddigi minták között. Ehhez először aktívvá kell tenni az egyik mintát, majd a "Testreszabás" nyomógomra kattintva a következő ablakot látjuk. | |||
| |||
Ebben az ablakban a legutóbbi 6 minta helyett a "Karakter" nyomógombra kattaintva választhatunk a szimbólumok közül, vagy bármely betűtípusból (pl. Windings) kiválasthatunk egy karaktert. Így ez a minta a lista élére kerül, ez lesz az alapértelmezett. | |||
| |||
A "Kép" nyomógomra kattintva ugyancsak lecserélhetjük az aktuális felsorolás jelet grafikus képre. | |||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
1. feladat | |||||||||||
| |||||||||||
Melyik szegélytípust kell kiválasztani az alábbiak közül ahhoz, hogy a bekezdés szegélye a fentinek megfelelő legyen?
![]() | |||||||||||
2. feladat | |||||||||||
| |||||||||||
Mely ikonoknak kell kikapcsolva lenniük ahhoz, hogy a bekezdés szegélyezése a fenti ábra szerint alakuljon?
![]() | |||||||||||
3. feladat | |||||||||||
| |||||||||||
Mi a különbség a fenti két szegély beállításai között?
![]() | |||||||||||
4. feladat | |||||||||||
Feltételezzük, hogy a szó nem egy önálló bekezdést alkot! | Mi a különbség a szó, illetve a bekezdés szegélyezhetősége között?
![]() | ||||||||||
5. feladat | |||||||||||
Hányas számú a balra ütköztető tabulátor az alábbiak közül? ![]()
![]() | |||||||||||
6. feladat | |||||||||||
Melyik képen látható tabulátorral készült a szöveg?
![]() | |||||||||||
7. feladat | |||||||||||
Melyik képen látható tabulátorral készült a szöveg?
![]() | |||||||||||
8. feladat | |||||||||||
Milyen lépésekkel készíthető el a bal oldali szövegből a jobb oldalon látható szöveg?
![]() | |||||||||||
9. feladat | |||||||||||
Milyen lépésekkel készíthető el a bal oldali szövegből a jobb oldalon látható szöveg?
![]() |
2.4 Oldalbeállítás, szakaszok, hasábok | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz | |||
Élőfej és élőláb | |||
Az élőfej a szerkesztett dokumentumban az 1. ábra szerint jelenik meg. Az élőfejben levő szöveg szürke színben jelenik meg akkor, amikor a dokumentumot szerkesztjük. | |||
Az élőfejbe és az élőlábba írhatunk szöveget, vagy az eszköztár ikonjai segítségével elhelyezhetünk benne úgynevezett változó tartalmú mezőket. Ilyen lehet például az oldalszám, vagy a dátum. A mezők szürke háttéren jelennek meg. Tartalmuk nem szerkeszthető, a Word tölti fel ezeket értékekkel. (4. ábra) A mezők tartalma az F9 funkcióbillenytűvel frissíthető (Például egy korábban készített dokumentumban elhelyezett dátum mező értékét így lehet frissíteni az aktuális dátumra.) A mezőket kijelölés után lehet törölni. | |||
| |||
Az élőfej és az élőláb szerkesztése között a | |||
| |||
Feladat: oldaltörések elhelyezésével készítsen 4-5 oldalas dokumentumot. Helyezzen el az élőfejben és az élőlábban különböző szövegeket, illetve változó tartalmú mezőket, majd nézze meg ennek eredményét. Figyelje meg, hogy a Word az élőfejben és az élőlábban automatikusan elhelyez egy középre ütköztető és egy jobbra ütköztető tabulátort a formázás megkönnyítése érdekében. |
Oldalbeállítás | |||
A "Fájl\Oldalbeállítás..." menüben az egész oldalt érintő beállításokat (margók, papír tájolása, stb.) végezhetünk el. | |||
Egyes Word változatokban -ahogy az az ábrán is látható- a Tájolás részen felcserélték az "Álló" és a "Fekvő" feliratot. |
| ||
A margók beállítására az alábbi lehetőségeink vannak: | |||
| |||
Ha a "Margók tükrözése" lehetőséget választjuk, akkor kötésmargó helye adott, csak az értéke módosítható. A margók elnevezése attól függően változik, hogy a "Margók tükrözése" aktív, vagy sem. Tükrözött margók esetén a 9., "Normál" beállítás esetén a 10. ábra elnevezései a mérvadóak. | |||
| |||
| |||
Egyes nyomtatók nem képesek a lap szélétől tetszőlegesen kis távolságra nyomtatni. Ezek esetén előfordulhat, az élőfejbe, vagy az élőlábba írt szöveget nem tudják nyomtatni. Ebben az esetben lehet azzal próbálkozni, hogy az "Oldalbeállítás" párbeszédpanel "Elrendezés" lapján megnöveljük az élőfejnek és az élőlábnak a lap szélétől mért távolságát. (11. ábra) | |||
| |||
Az "Oldalbeállítás" párbeszédpanel "Elrendezés" lapján állíthatjuk be azt is, hogy a páros és a páratlan oldalakon eltérő legyen-e az élőfej és az élőláb. Ha ezt a lehetőséget bejelöljük, akkor az élőfej és élőláb eszköztár lehetőségei is változnak. Aktív lesz az az ikon, amelynek segítségével beállíthatjuk, hogy az adott élőfej vagy élőláb megegyezzen-e az előző oldalon beállítottal (12. ábra). (Az ikon természetesen csak többoldalas dokumentum esetén lesz aktív!) A | |||
|
Szakaszok | |||
A szakaszok segítségével a dokumentumot több részre oszthatjuk, és az egyes részekhez kölönböző beállításokat rendelhetünk. Egy oldalon több szakasz is lehet, illetve egy szakasz állhat több oldalból is. A margók, a papírméret, a tájolás, az élőfej és élőláb beállításai szakaszonként változhatnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy dokumentumban álló és fekvő tájolást egyaránt alkalmazni akarunk, akkor a dokumentumot több szakaszra kell osztani. Szakasztörést a "Beszúrás\Töréspont..." menüből tudunk kezdeményezni. (13. ábra) | |||
| |||
Feladat: Szúrjon be a dokumentumba szakasztörést "Új oldal"-lal. Lépjen az új oldalra, és állítson be az előző oldaltól eltérő tájolást. A nyomtatási kép |
Hasábok | ||
A "Formátum\Hasábok..." menü párbeszédablakában minden fontos jellemzőt beállíthatunk a hasábokkal kapcsolatban. | ||
| ||
Ha ki szeretnénk egyenlíteni a hasábokat, amelyek nem egyforma hosszúak akkor a következő lépéseket kell megtenni. |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
1. feladat | |||||||||||
Az alábbi ikonok közül hányas számúval lehet oldalszámot beszúrni a dokumentumba? ![]()
![]() | |||||||||||
2. feladat | |||||||||||
Jelölje meg az alábbiak közül azokat az állításokat, amelyek igazak a változó tartalmú mezőkre!
![]() | |||||||||||
3. feladat | |||||||||||
Válassza ki az alábbi állítások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a tükörmargó fogalmát!
![]() | |||||||||||
4. feladat | |||||||||||
A fenti oldalelrendezés esetén mi a neve az 1-es számmal jelölt margónak?
![]() | |||||||||||
A fenti oldalelrendezés esetén mi a neve a 2-es számmal jelölt margónak?
![]() | |||||||||||
5. feladat | |||||||||||
Válassza ki az alábbi állítások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le a függőleges igazítás fogalmát!
![]() | |||||||||||
6. feladat | |||||||||||
Jelölje meg az alábbi jellemzők közül azokat, amelyek csak akkor lehetnek kölönbözők egy dokumentumban, ha az több szakaszból áll!
![]() | |||||||||||
7. feladat | |||||||||||
Jelölje meg az alábbi feltételek közül azokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a páros és páratlan oldalakon eltérő "Élőfej és élőláb" beállítás lehessen!
![]() | |||||||||||
8. feladat | |||||||||||
Legalább hány szakasztörésnek kell lenni a dokumentumban?
![]() |
3.1 Táblázatok | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
| |||
Az alábbi videó a táblázat ikonnal történő létrehozást mutatja be. | |||
| |||
A következő videó a táblázat rajzolását mutatja be. A rajzolás a "Táblázat\Táblázat rajzolása" menüponttal indítható. | |||
| |||
A táblázat a "Táblázat\Beszúrás\Táblázat" menüből is létrehozható. A megjelenő párbeszédablak az alábbi: | |||
| |||
Feladat: Hozzon létre táblázatot több módszerrel (ikonnal, menüvel, rajzolással)! A táblázatok legyenek egyformák, álljanak 3 oszlopból és két sorból! | |||
A kész táblázat méretei utólag módosíthatók. Ez a legegyszerűbben az egérrel oldható meg. A táblázat megfelelő helyére, vagy a vonalzóra mozgatva az egeret az egérkurzor alakja megváltozik (3. ábra), és ennek megfelelően lehet a méretet módosítani. | |||
| |||
A táblázat méretei pontosabban beállíthatók a "Táblázat\Táblázat tulajdonságai..." menüben | |||
| |||
A táblázat egyes részeinek kijelölése egérrel a legegyszerűbb. A cella, a sor, az oszlop és a teljes táblázat kijelölését mutatja be az alábbi videó. | |||
| |||
Feladat: Figyelje meg a videón, milyen alakot vesz fel az egérkurzor az egyes elemek kijelölésekor! |
A táblázat utólag cellákkal, sorokkal, oszlopokkal bővíthető. A "Táblázat\Beszúrás" menüből választhatjuk ki, mit szeretnénk beszúrni. (5. ábra) A megfelelő elemek kijelölésével módosíthatjuk a beszúrás hatását. Ha például két sort kijelölünk a beszúrás előtt, és kiválasztjuk a "Sorok fölé" menüpontot, akkor két sort szúr be a táblázatba a program. | |||
| |||
Feladat: Szúrjon be táblázatába cellákat, sorokat, oszlopokat! Próbálja ki a táblázat jobb alsó cellájában állva a TAB billentyű lenyomásának hatását! | |||
A Word újabb változatai a táblázatot szegélyekkel ellátva hozzák létre. Ha nem akarjuk, hogy a szegély nyomtatásban megjelenjen, akkor a táblázat megfelelő részeit kijelölve a "Formátum\Szegély és mintázat..." menü segítségével eltüntethetjük a nem kívánt szegélyeket. A Word a szerkesztés közben szürke színnel továbbra is jelzi a táblázat vonalait (6. ábra), ezek azonban nyomtatásban nem fognak megjelenni. A 6. ábra táblázata esetén a bal oldali oszlopot kijelöltük, és a szegélyt a "Formátum\Szegély és mintázat..." menüben "Nincs"-re állítottuk. Ekkor a táblázatot kettéosztó függőleges vonalnak a szegélyét is kikapcsolta a program. Ezt - a jobboldali oszlop kijelölése után - vissza kellett állítani. | |||
| |||
Feladatok: | |||
Javaslat: Jelölje ki a jobb oldali oszlopot, ossza fel a "Cellák felosztása" menü segítségével, majd készítse el a szegélyeket! A kijelölést csak akkor szüntesse meg, ha kész a megoldással! Ha hibázott, kattintson a "Visszavonás" ikonra. |
| ||
3. Töltse ki a táblázatot az alábbiak szerint (8. ábra). | |||
| |||
Figyelem! Ha a táblázatot a ![]() ![]() | Javaslatok: Gépelje be a szöveget a cellákba. Jelölje ki a táblázatot a táblázat bal felső sarkánál található | ||
A táblázat esetén a törlés vonatkozhat a táblázatra, és a táblázat tartalmára. (A táblázat törlésekor természetesen a tartalom is törlődik.) A táblázat tartalmát a szokásos módon (Del, Backspace billentyűkkel) törölhetjük. Ha az egyes cellákat, vagy a teljes táblázatot kijelöljük, akkor a Del a kijelölt részek tartalmát törli. A táblázat elemei (cellák, sorok, oszlopok, illetve maga a táblázat) a "Táblázat\Törlés" menü megfelelő menüpontjának kiválasztásával törölhetők. |
Egyes esetekben nem látszik feltétlenül azonnal, hogy az elkészítendő táblázatnak hány sora és oszlopa lesz. Ekkor célszerű először a táblázatba kerülő szövegrészeket megfelelő elválasztó jelekkel begépelni, és a kész szöveget táblázattá konvertálni. Elválasztó jelként a tabulátort szokás alkalmazni. A 8. ábrán láthatóhoz hasonló táblázat az alábbi lépésekkel készíthető el. Begépeljük a szöveget, az egyes cellákba kerülő szövegrészek között TAB-ot nyomva (9. ábra). Ahol üres cellát szeretnénk létrehozni, ott szöveg beírása nélkül kell a Tab billentyűt lenyomni. | |||
A szöveg begépelése előtt a tabulátorpozíciókat a megfelelő helyeken menü, vagy a vonalzó segítségével be kell állítani. |
| ||
A szöveget kijelöljük, és a "Táblázat\Konvertálás\Szöveg táblázattá..." menüpontra kattintunk. A megjelenő párbeszédablakban (10. ábra) látható, hogy a Word felismerte az elválasztóként (cellahatárolóként) használt tabulátort, és felajánlja a 3 oszlopos, 4 soros táblázat létrehozását. A "Szövegből táblázat..." menüpontot használjuk akkor is, ha a táblázatba kerülő, megfelelő elválasztó jelekkel ellátott szöveg már adott. | |||
| |||
Az "OK" gombra kattintva a Word elkészíti a táblázatot. A megfelelő oszlopszélesség beállítása után az alábbi eredményt kapjuk: | |||
| |||
A táblázat a Word beépített lehetőségeit felhasználva is formázható. A táblázatot kijelölve a "Táblázat\Automatikus formázás..." menüben többféle beállítás közül válaszhatunk. Az egyik lehetséges megoldás: | |||
| |||
A táblázatot a "Táblázat\Konvertálás\Táblázat szöveggé..." menüvel visszaalakíthatjuk szöveggé. A táblázatot a konvertálás előtt ki kell jelölni. |
Ellenőrző kérdések | |||||||
1. feladat | |||||||
Mi történik, ha a fenti helyzetben megnyomjuk a Tab billentyűt?
![]() | |||||||
Mi történik, ha a fenti helyzetben megnyomjuk a Shift+Tab billentyűt?
![]() | |||||||
2. feladat | |||||||
| |||||||
Mi történik, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
![]() | |||||||
3. feladat | |||||||
| |||||||
Mi történik, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
![]() | |||||||
4. feladat | |||||||
Hogyan lehet a táblázat tartalmát törölni?
![]() | |||||||
5. feladat | |||||||
| |||||||
Hogyan kell a felső táblázatot felosztani, hogy az ábrán alsó részén látható eredményt kapjuk?
![]() | |||||||
Hogyan lehet a fenti, felosztott táblázatot újra egyesíteni?
![]() | |||||||
6. feladat | |||||||
| |||||||
Hogyan lehet a fenti ábra felső részén látható táblázatba sort úgy beszúrni, hogy az alsó részen látható táblázatot kapjuk?
![]() |
3.2. Képek a dokumentumban | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
A képek a "Beszúrás\Kép\Fáljból..." menüponttal helyezhetők el a dokumentumban. | |||
| |||
A "Beszúrás és csatolás" kiválasztása esetén a kép a dokumentum részévé válik, de az eredeti képpel való kapcsolata is megmarad. | |||
Feladat: Nyisson a Word-ben egy új dokumentumot. Ne írjon bele semmit, mentse el Beszúr.doc néven. Nyisson egy másik dokumentumot, és szintén üresen mentse el Csatol.doc néven. A Windows Intézővel nézze meg a mentett fájlok méretét! (Keresse meg a fájlokat, és a jobb gombbal rákkatintva a "Tulajdonságok" menüponttal megnézheti a pontos méretet bájtokban mérve.) | |||
A képeket legtöbbször valamilyen szöveghez kapcsolódóan helyezzük el. A Word mindaddig karakterként kezeli képeket, amíg hozzájuk valamilyen "Elrendezés" tulajdonságot nem rendelünk. (A jegyzet 108. oldalán említett "keret" a régebbi Word-változatokra volt jellemző.) Az "Elrendezés" azt határozza meg, hogy milyen legyen a kép és a szöveg egymáshoz viszonyított helyzete. Az alábbi kép erre mutat példát. A szövegben a "képekhez" és a "valamilyen" szó között állt a szövegkurzor. Ide szúrtunk be a "Beszúrás\Kép\Clipart..." menüből egy ábrát. | |||
| |||
A képeket a fentinél célszerűbben is elhelyezhetjük a szövegben, ha a képre a jobb gombbal kattintva kiválasztjuk a "Kép formázása..." menüpontot. Itt az "Elrendezés" lapon állíthatjuk be azt, hogy a kép és a szöveg hogyan helyezkedjenek el egymáshoz képest.(3. ábra) | |||
| |||
Amíg a "Szöveggel egy" beállítás aktív, addig a "Színek, vonalak", és a "Méret" lapokon néhány beállítási lehetőség nem elérhető. | |||
| |||
A képhez keretet is készíthetünk a "Kép formázása" párbeszédablak "Színek, vonalak" lapján. | |||
A szöveg Times New Roman 12 betűkkel készült. A szöveg jobb oldali behúzása 8 cm-nél található. Ha ez a kép nem áll rendelkezésére, keressen másikat. A kép méretét állítsa be 2,5x4,1 cm-re. |
| ||
A szövegben elhelyezett képeket szerkeszthetjük is az úgynevezett "Kép eszköztár" segítségével. A képre jobb gombbal kattintva megjelenik a helyi menü, itt található a "Látszik a kép eszköztár" menüpont. Ezt kiválasztva megjelenik a Kép eszköztár: | |||
A Beszúrás\Kép\Fájlból... menü további lehetőségeket is rejt, például közvetlenül a képolvasóból (szkenner), vagy kábellel csatlakoztatott digitális fényképezőgépről is szúrhatunk be képeket a dokumentumba. | |||
| |||
A 6. ábra Alakzatok menűjét kiválasztva szúrhatunk a dokumentumba szalagokat, nyilakat egy panel segítségével, ezt mutatja a 7. ábra. | |||
| |||
Gyakran lehet szükségünk egyszerű meghívók, emléklapok készítéséhez a WortArt alakzataira is. Ehhez a 6. ábrán látható menüből a WortArt menüpontra kell kattintania, és a felbukkanó ablakban először a mintát kell kiválasztani, utána pedig a szöveget kell beírni. Végül az objektumot el kell helyezni a dokumentumba. A már elkészített wordart képet tovább lehet formázni, ha egérrel rákattintunk. Ezt mutatja a 8. ábra. | |||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
Mikor lesz nagyobb ugyanannak a dokumentumnak a mérete? Egy képfálj beágyazásakor, vagy csatolásakor?
![]() | |||||||||||
Mi történik, ha egy dokumentumba beágyazunk egy képet, majd a képet megváltoztatjuk?
![]() | |||||||||||
Mi történik, ha a dokumentumhoz csatolt képet átmásoljuk egy másik könyvtárba, az eredeti helyéről pedig töröljük?
![]() | |||||||||||
Jelölje meg az alábbiak közül azokat az eseteket, amikor a képek dokumentumban való elhelyzésére a csatolás az előnyösebb megoldás!
![]() | |||||||||||
Hogyan kell csatolt képeket tartalmazó dokumentumot másik számítógépre másolni úgy, hogy a képek az új helyen is megjelenjenek a szövegben?
![]() | |||||||||||
Hogyan kezeli a Word azokat a képeket, amelyekhez nem rendeltünk "Elrendezés"-t?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
Milyen módszerrel lehet a képet a fent látható módon kijelölni?
![]() | |||||||||||
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||
| |||||||||||
Mi történik, ha a fenti képnek megfelelő helyzetben az egeret a bal gombot lenyomva tartva jobbra mozgatjuk?
![]() | |||||||||||
A Kép eszköztár alábbi ikonjai közül melyikkel lehet a kép csonkítását elvégezni?
![]() |
3.3. Körlevél készítése | ||
Tanulási célok | ||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. |
Az alábbiakban egy példán keresztül bemutatjuk a körlevélkészítés lépéseit. Mivel a Word különböző változatai sokféle módon kezelik a körlevél létrehozását, a feladat megoldásakor azt a módszert alkalmazzuk, amely a legtöbb Word-ben megvalósítható. | ||
A táblázat egy sorát (például Nagy Pál, fizika, 2004.12.15. D603) rekordnak nevezzük. | ||
Ezután készítjük el a törzsdokumentumot. (Az adatforrás és a törzsdokumentum elkészítésének sorrendje tetszőleges.) A törzsdokumentum tartalmazza az elküldendő levél szövegét. Figyelje meg, hogy a törzsdokumentumból hiányoznak azok a részek, amelyek az adatforrásban szerepelnek: | ||
| ||
A megjelenő párbeszédablakban kiválasztjuk azt a mezőt, amelyet ide be szeretnénk szúrni, majd a "Beszúrás" gombra kattintunk: | ||
| ||
A művelet eredménye a következő: | ||
A párbeszédablakot ezt követően bezárjuk, a törzsdokumentumban a következő olyan helyre állunk, ahova adatmezőt szeretnénk beszúrni, majd megismételjük a fenti műveleteket minden beszúrandó mező estén. Az eredmény az alábbi lesz: | ||
Ezután következik a törzsdokumentum és az adatforrás egyesítése. Ezt ismét az eszköztár ikonja segítségével végezzük: | ||
| ||
Az ikonra kattintás után egy párbeszédablak jelenik meg, ahol megadhatjuk azt, hogy mely rekordokkal akarjuk az egyesítést elvégezni: | ||
| ||
Hasonlítsa össze a kész körleveleket a törzsdokumentummal és az adatforrással! | Az "OK" gombra kattintva a Word egy új dokumentumot hoz létre, amelyben az egyesített körleveleket tárolja. Minden körlevél-példány új oldalra kerül. Az egyesítés eredménye a következő: | |
Feladat: Tanulmányozza a letölthető dokumentumok között található kidolgozott feladatot! Az adatforrás egy Excel dokumentum, ez alapján készítsen más körlevelet is! |
Ellenőrző kérdések | |||||||
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
![]() | |||||||
Jelölje meg az alábbi állítások közül azt, amelyik legpontosabban írja le a körlevél létrehozásának lépéseit!
![]() | |||||||
Hogyan lehet bővíteni az adatforrást új mezővel?
![]() | |||||||
Hogyan lehet bővíteni az adatforrást új rekorddal?
![]() | |||||||
Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz, vagy hamis!
![]() | |||||||
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
![]() | |||||||
Mi történik, ha a törzsdokumentumba beszúrt mezőnevet formázzuk?
![]() | |||||||
Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
![]() |
3.4 Tartalomjegyzék készítése, nyomtatás | |||
Tanulási célok | |||
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. | |||
Tartalomjegyzék készítése | |||
A stílusokat felhasználva a Word képes arra, hogy automatikusan tartalomjegyzéket készítsen az elkészült dokumentumhoz. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy az egyes fejezetcímeket megfelelő (a Wordben előre definiált) stílusokkal, úgynevezett címsor stílusokkal kell ellátnunk. | |||
Az ábrán a "Szöveg formázása", a "Nyomtatás" és a "Táblázatok" fő fejezetcímek, ezért ezek egységesen "Címsor1" stílussal készültek. |
| ||
Előfordulhat, hogy a Word beállításai miatt ezek a stílusok nem számozottak. Ha szükségünk van a számozásra, akkor a stílus módosítása menüben a "Formátum" gombra kattintva ki kell választani a "Számozás..." menüpontot, majd a "Többszintű" lapon kiválasztani a számunkra megfelelő számozást. (2. ábra) | |||
| |||
A szöveg elkészülte után a tartalomjegyzéket a "Beszúrás" menü "Tárgymutató és tartalomjegyzék..." (vagy a 2003-as Word esetén a "Beszúrás\Hivatkozás\Tárgymutató és tartalomjegyzék...") menüpontjával tudjuk előállítani. (Figyelni kell arra, hogy a menüpont kiválasztása után megjelenő párbeszédablakban a "Szintek" léptető | |||
Mivel a dokumentum csak egy oldalas, az oldalszámok helyén mindenhol 1 szerepel. |
| ||
Mivel a tartalomjegyzék a szövegét a Word hozta létre, itt is (mint például az élőfej és élőláb esetén az oldalszámokat) szürke alapon jelenik meg a szöveg. Ha a dokumentum változik, és az egyes fejezetcímek más oldalra kerülnek, akkor a tartalomjegyzéket az F9 funkcióbillentyűvel frissíteni kell. A megjelenő ablakban (4. ábra) dönthetünk arról, hogy csak az oldalszámokat, vagy a teljes tartalomjegyzéket kívánjuk-e frissíteni. Ha csak az egyes fejezetcímek oldalszámai változnak, akkor elegendő az oldalszámok frissítése. Ha a szövegbe új fejezetcímek kerülnek, akkor a teljes tartalomjegyzéket frissíteni kell. | |||
| |||
Feladat: Hozzon létre több oldalas szöveget (egy-egy oldalon elég, ha a fejezetcímek és esetleg |
Tartalomjegyzéket nem csak a beépített címsor stílusokból lehet készíteni. Ha a "Tárgymutató és tartalomjegyzék" párbeszédpanel "Beállítások..." gombjára kattintunk, akkor megjelenik az a párbeszédpanel, amelyben beállíthatjuk, hogy mely stílusokkal készült szövegeket szerepeltesse a Word a tartalomjegyzékben, és azok hányadik szinten jelenjenek meg (5. ábra). Az ábrán látható, hogy a "Címsor_saját" nevű stílust is felvettük a tartalomjegyzék alapjául szolgáló stílusok közé, és az ezzel a stílussal készült szövegrészek a 4. szinten (tehát tulajdonképpen a címsor 4-nek megfelelő helyen) fognak szerepelni a tartalomjegyzékben. | |||
|
Nyomtatás | |||
Az elkészült dokumentum nyomtatása a "Fájl\Nyomtatás..." menüből, vagy a | |||
| |||
A nyomtatással kapcsolatos beállítások egy része erősen nyomtatófüggő. Ezek a nyomtató neve melletti "Tulajdonságok" gomb lenyomása után érhetők el. A "Név" mezőben annak a nyomtatónak a neve látható, amely a Windows alapértelmezett nyomtatója. Ha másik, a számítógéphez telepített és ahhoz csatlakoztatott, vagy hálózaton elérhető eszközre szeretnénk nyomtatni, akkor a "Név" legördülő listájából választhatjuk ki a kívánt nyomtatót. |
Ellenőrző kérdések | |||||||
1. feladat | |||||||
Normál szövegrészen a feladatban azokat a szövegrészeket értjük, amelyeket nem címsor stílussal formáztunk meg. | Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben! A dokumentum egyik normál bekezdésébe további sorok kerülnek, de emiatt szövegrészek nem kerülnek át a másik oldalra.
![]() | ||||||
2. feladat | |||||||
Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben! A dokumentum egyik normál bekezdésébe további sorok kerülnek, és emiatt csak normál szövegrészek kerülnek át másik oldalra.
![]() | |||||||
3. feladat | |||||||
Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben! A dokumentum egyik normál bekezdésébe további sorok kerülnek, és emiatt címsor stílusú szövegrészek kerülnek át másik oldalra.
![]() | |||||||
4. feladat | |||||||
Jelölje meg, hogy mit kell tenni a felsoroltak közül az alábbi esetben! A dokumentumba új, címsor stílusú sor kerül, de emiatt semmilyen szövegrész nem kerül át másik oldalra.
![]() | |||||||
5. feladat | |||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre! | |||||||
| |||||||
Milyen stílussal készült a "Szöveg módosítása" szövegrész?
![]() | |||||||
Milyen stílussal készült a "Törlés" szövegrész?
![]() | |||||||
Milyen stílussal készült a "Szöveg mozgatása" szövegrész?
![]() | |||||||
6. feladat | |||||||
Mit kell beírnunk az "Oldalak" mezőbe, ha a 3., 4., 5., 7., 9., 10., 11., 12. oldalakat szeretnénk kinyomtatni?
![]() | |||||||
7. feladat | |||||||
Melyik oldal nyomtatódik ki, ha az "Aktuális oldal" lehetőséget jelöljük be a "Nyomtatás" párbeszédablakban?
![]() | |||||||
8. feladat | |||||||
Mit jelent a fájlba nyomtatás?
![]() | |||||||
9. feladat | |||||||
Mi a hatása a "Leválogatás" jelölőnégyzetnek?
![]() | |||||||
10. feladat | |||||||
Jelölje meg az alábbi állítások közül azt, amelyik a legpontosabban írja le az alapértelmezett nyomtató fogalmát!
![]() | |||||||
11. feladat | |||||||
Mit jelent a "nyomtatás a háttérben" ?
![]() |