3. lecke: Számítógépes hálózatok. Internet
| Számítógépes hálózatok. |
Tanulási célok A lecke tanulása után Ön képes lesz: - a LAN, MAN, WAN rövidítésékhez hozzárendelni azok jelentését, - a hálózati jogosultságokhoz hozzárendelni azok jellemzőit, - a hálózati elemekhez hozzárendelni azok feladatát, - adatátvitali közegek jellemzőinek felsorolására, - hálózati topológiák megkülönböztetésére. |
Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 5. fejezetét! |
Összefoglalás, további információk a tananyaghoz. |
A hálózatokat osztályozhatjuk:
|
-Kiterjedésük szerint; -Hálózati kapcsolat fajtái (topológia) szerint; -Adatátvitel jellemzői szerint; -Átviteli közeg szerint; -Kapcsolási módok szerint; -Protokollok szerint. |
A hálózatokat kiterjedtségük szerint a következő csoportokba sorolhatjuk:
|
Helyi hálózat (LAN=Local Area Network) általában egy intézményen belüli, max. egy-két kilométer méretű hálózat. Városi hálózat (MAN=Metropolitan Area Network) a helyi távközlési hálózat szolgáltatásaira épülő több LAN-t összekötő kiterjedtebb hálózat. Kiterjedt hálózat (WAN=Wide Area Network) nagy távolságra, akár földrészeket áthidaló hálózat. Az Internet a világ legnagyobb hálózata.
|
A számítógépes hálózat az egyes számítógépek közötti kommunikációt (adatforgalmat) teszi lehetővé. Ahhoz, hogy a számítógépet hálózatra tudjuk kapcsolni, a számítógépbe be kell építeni egy erre szolgáló eszközt. Ezt hálózati kártyának nevezzük. Emellett szükség van még olyan operációs rendszerre, amely a hálózati kapcsolatot kezelni tudja. A számítógépet össze kell kötni magával a hálózattal. Az összekötés történhet kábel (koaxiális kábel, sodrott érpár, stb.) segítségével, vagy valamilyen kábel nélküli (pl. mikrohullámos) kapcsolattal. |
Hálózati kártya.  | |
A hálózatok összekapcsolásához szükséges hardverelemek: |
Jelismétlő (repeater) :A jelek erősítését, regenerálását szolgálja a helyi hálózat méretének bővítése érdekében. Híd (bridge): Az eltérő fizikai réteget alkalmazó hálózatok illesztésére használják. A bridge képes a kapcsolt alhálózatok közötti felesleges forgalmat kiszűrni, azaz az alhálózat belső forgalmát nem továbbítja. Forgalomirányító (router): LAN-WAN ill. WAN-WAN összekapcsolásakor használják, azonban a hálózatoknak azonos hálózati protokollt kell használniuk. Hálózati kapu (gateway): Feladata az eltérő hálózati protokollok egymásba alakítása. A hub egy központi kommunikációs egység, amely a csillag típusú hálózatokban számítógépeket és más készülékeket kapcsol össze, ill. készülékeket vagy hálózatokat más hálózatokhoz vagy a szerverhez.
 |
Az Internet egy nem egyenrangú hálózat, mivel ebben a hálózatban vannak olyan gépek (úgynevezett szerverek), amelyek a hálózaton folyó adatforgalmat felügyelik és irányítják. Példaként megemlítjük, hogy a Coedu rendszer is ezen az elven működik. A szerver gép tárolja az egyes tananyagokat, engedélyezi, vagy megtiltja az egyes felhasználók hozzáférését, tárolja a kitöltött tesztek eredményét, stb. A szerverhez kapcsolódó gépeknek (kliens gépeknek) nincsenek ilyen jogai, ezek a gépek a szerver "alárendeltjei", ezért nevezzük az ilyen rendszereket nem egyenrangú hálózatnak. |
A hálózatok előnyei közé tartozik a közös adatbázisok használata. Erre egy hétköznapi példa a helyjegyköteles vonatok helyfoglalási rendszere. Egy közös adatbázisra van szükség ahhoz, hogy a különböző városokban dolgozó jegykiadók tudják, az adott vonaton mely helyeket lehet még lefoglalni, melyek foglaltak. Ezt a közös adatbázist "látják" a különböző számítógépek, amelyek hálózaton keresztül kapcsolódnak az adatbázist tároló számítógéphez. A hálózat azt is lehetővé teszi, hogy egyes eszközöket több gépről több felhasználó is elérjen. Ilyenek például a hálózati nyomtatók. Nem kell minden számítógéphez egyedi nyomtatót kapcsolni, hanem a gépek a hálózaton keresztül ugyanarra az egy nyomtatóra küldik a nyomtatandó anyagot. Ezzel a megoldással jelentős költségmegtakarítás érhető el. |
Mivel az egyes számítógépek operációs redszere különböző (DOS, Windows, UNIX, stb.) lehet, maguk a gépek is működhetnek más-más elv szerint dolgozó processzorral (IBM, Macintosh), illetve a gépek összekapcsolása is történhet más-más fizikai módszerrel (koaxiális kábel, száloptika, mikrohullám, stb.), szükség volt egy olyan hálózati megoldásra, amely lehetővé teszi az ezek közötti kommunikációt. Erre a célra hozták létre az OSI modell-t. |
A protokoll a hálózati kommunikáció kezdeményezéshez és fenntartásához szükséges szabályok rendszere. A protokollok határozzák meg az üzenetek felépítését, az adatátviteli hábák javítását, stb. A különböző hálózatok más-más protokollok alapján működhetnek. A TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) egy adattovábbítási technológia, amely az adatokat kis egységekben un. csomagokban továbbítja. Az Interneten leggyakrabban ezt használják. |
A hálózatot felügyelő operációs rendszerektől elvárjuk, hogy lehetővé tegyék a hálózat biztonságos működését, megakadályozzák az adatokhoz történő illetéktelen hozzáférést. Ennek érdekében az egyes felhasználóknak különféle hozzáférési jogokat biztosít az operációs rendszer. Az egyszerű felhasználók (például a Coedu-s hallgatók) csak használhatják a hálózaton megjelenő adatokat. A kiemelt felhasználók (például a tanulmányi osztály) adatokat írhatnak be (pl. osztályzatok), változtathatnak meg (pl. vizsgaidőpontok), vagy törölhetnek (pl. kiiratkozott, vagy végzett hallgató adatai) a rendszerből. A legtöbb jogosultsággal a rendszergazda rendelkezik, ő felügyeli a rendszer működését.
|
A központi számítógépen (szerveren) található adatállományok, programok rendelkeznek úgynevezett attribútumokkal (tulajdonságokkal). Ezeket az attribútumokat az arra jogosult felhasználók megváltoztathatják. Az attribútumok a következők lehetnek: R (Read only) Csak olvasható W (Write) Írható, módosítható S (System) Az operációs rendszerhez tartozó adatállomány A (Archive) Archív (hosszabb időre tárolt) H (Hidden) Rejtett; az egyszerű felhasználók nem láthatják ezeket az állományokat.
|
| Ellenőrző kérdések - Számítógépes hálózatok |
Válaszoljon a kérdésekre! |
1. Írja be az alábbi három fogalom sorszámát a megfelelő helyre! 1 - LAN 2 - MAN 3 - WAN |
2. Írja be az alábbi fogalmak sorszámát a megfelelő helyre! (A négy közül hármat kell beírnia!) 1 végrehajtási jogosultság 2 olvasási jogosultság 3 írási jogosultság 4 törlési jogosultság. |
3. Válassza ki az alábbi meghatározások közül a jelismétlő (repeater) feladatát! |
4. Milyen célt szolgál a hálózati híd (bridge)? |
| Internet Explorer. |
Tanulási célok A lecke tanulása után Ön képes lesz: - adott internetcím alapján weboldalt megnyitni, elmenteni, nyomtatni, - adott weboldalt Kedvencek közé felvenni, Kedvencekből törölni, - oldal betöltődését leállítani, - oldalt frissíteni, - kezdőlapot beállítani, kezdőlapra lépni. |
Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 6.1. fejezetét és a következő kiegészítő tananyagot! |
Kiegészítő tananyag: |
Az Internet Explorer egy úgynevezett böngésző (browser) program, amelynek segítségével megtekinthetjük az Interneten található különböző "tartalmakat". |
1. Internetes oldalak megtekintése. |
A Windows XP Internet Explorer programablaka:
 1. ábra.
Egy adott internertes oldalt (más néven weblapot) úgy tudunk megtekinteni, hogy beírjuk a címét a címsorba. (Az internetes oldalak elérési címében a "http://" részt legtöbbször nem tüntetik fel, és az Explorerben sem kötelező megadni.) Ha egy adott oldalt gyakran látogatunk, akkor felvehetjük a Kedvencek közé, így a címét nem kell többé begépelnünk a címsorba, hanem a programablak jobb oldalán látható listában rákattintva elérhetjük azt. |
Az éppen látogatott oldalnak a Kedvencek közé való felvételéhez először a Kedvencek gombra kell kattintani. Ekkor a programablak bal szélén megjelenik a Kedvencek listája:
 2. ábra.
A Hozzáadás gombra kattintva az alábbi ablak nyílik meg:
 3. ábra. |
A Név mezőbe beírjuk azt a nevet, amilyen néven az oldalt a Kedvencek közé fel szeretnénk venni, és a Létrehozás gombra kattintunk. A weblap bekerül a Kedvencek listájába, és a listában a nevére kattintva elérhetjük azt:
 4. ábra.
A Kedvencek közé történő felvételt a Kedvencek menüben is elvégezhetjük:
 5. ábra.
A Kedvencek közé felvett elemet a legegyszerűbben úgy törölhetjük, hogy a Kedvencek listájában rákattintunk az elemre a jobb egérgombbal, és a megjelenő helyi menüből kiválasztjuk a Törlés menüpontot:
 6. ábra. |
A Leállítás gombot akkor használjuk, ha az Explorer (általában valamilyen kommunikációs hiba miatt) egy oldalt hosszú idő elteltével sem tud megjeleníteni. Ezzel a gombbal állíthatjuk le a betöltést. (Azt, hogy az Explorer próbálkozik a lap betöltésével, abból lehet látni, hogy a programablak jobb felső sarkában látható "zászló" mozog.) |
A Frissítés gombot akkor használjuk, ha a lapot nem tudta megjeleníteni az Explorer. (Ezt közli is egy hibaüzenettel:)
 7. ábra. |
A Kezdőlap gombra kattintva visszatérhetünk arra a lapra, amelyet kezdőlapként beállítottunk. Ha egy lapot kezdőlapként adunk meg, akkor az Explorer indulásakor ez automatikusan betöltődik. A Kezdőlapot az Eszközök\Internetbeállítások menüben adhatjuk meg:
 8. ábra.
A kívánt internetcím beírása után az ablak alján látható OK gombra kell kattintani. |
Az internetes oldalakon gyakran találkozunk úgynevezett "link"-ekkel (Link =kapcsolat, hivatkozás), amelyek tulajdonképpen egy másik weblapra történő hivatkozások. A linkeket az Explorer aláhúzással és színnel is megkülönbözteti a többi szövegrésztől:
 9. ábra.
Ha a linkek fölé mozgatjuk az egeret, akkor az egérmutató megváltozik ( a 9. ábrán látható módon), ilyenkor a bal gombbal kattintva léphetünk át a hivatkozott oldalra, ahol esetleg újabb, más oldalakra mutató linkeket találunk. Hivatkozás nem csak szöveg lehet, hanem például kép is. A hivatkozott oldalról a Vissza gombbal léphetünk a korábban látogatottra. |
2. Mentés. |
Az Interneten talált információkat elmenthetjük saját gépünkre. A weblap mentése a "Fájl\Mentés másként" menüponttal történik. A menüpont kiválasztása után megnyíló "Weblap mentése" című ablakban kiválaszthatjuk a mentés helyét, és megadhatjuk azt, hogy milyen néven szeretnénk az oldalt elmenteni:
 10. ábra.
A mentést "Teljes weblap" típussal érdemes megtenni, ekkor a lap teljes megjelenítéséhez szükséges információk gépünkre kerülnek, így a weboldalt később Internet csatlakozás nélkül (úgynevezett offline módon) is meg tudjuk tekinteni. (Ez természetesen nem vonatkozik az adott oldalról elérhető hivatkozott oldalakra!) A mentés során az általunk megadott néven egy "htm" kiterjesztésű fájlt, és egy könyvtárat hoz létre az Explorer. Ha például a Széchenyi István Egyetem (www.sze.hu) kezdőlapját elmentjük "SZE honlap" néven, akkor a gépünkre kerül egy "SZE honlap.htm" nevű fájl (a Windows Intézőben erre duplán kattintva tudjuk később az oldalt megtekinteni), és létrejön egy "SZE honlap elemei" nevű könyvtár, amely a lap teljes megjelenítéséhez szükséges egyéb elemeket (például képeket) tartalmazza. |
A mentés során további fájltípusok közül választhatunk:
 11. ábra.
Ha a lap megjelenítéséhez szükséges összes adatot egyetlen fájlba szeretnénk menteni, akkor a "Webarchívum, egyetlen fájl" lehetőséget kell választani. Ez a mentési mód csak akkor érhető el, ha az Outlook Express 5-ös vagy későbbi verziója telepítve van a gépre. A "Weblap, csak HTML" a weblap tartalmát képek, hangok és egyéb fájlok nélkül menti. A "Szövegfájl" a weblap tartalmát egyszerű szöveg (txt) formátumban menti. |
A weblapon található kép mentése külön, az egész lap mentése nélkül is elvégezhető. A kép fölé mozgatva az egeret kattintunk az egér jobb gombjával, majd a megjelelő listából kiválasztjuk a "Kép mentése más néven" lehetőséget.
Ha a weblapon egy hivatkozás olyan elemre mutat (például egy .exe kiterjesztésű programfájlra), amely nem jeleníthető meg weblapként, akkor az Explorer automatikusan felajánlja a letöltést (download-ot). A letöltés során az adott fájl a saját gépünkre kerül. A letöltés párbeszédablakában megadhatjuk a mentés helyét, és azt, hogy a milyen néven mentse a program a fájlt. |
3. Weblap nyomtatása. |
A weblapon talált információkat nyomtatni is lehet. A "Fájl\Nyomtatási kép" menüpontot választva egy olyan ablak nyílik meg, amelyben a nyomtatási jellemzőket beállíthatjuk. A 12. ábra ennek az ablaknak a felső részét mutatja.
 12. ábra.
Az "Ahogy a képernyőn megjelenik" listát legördítve különböző lehetőségek közül válaszhatunk. A lista elemei közül kiválasztott beállításnak megfelelő nyomtatási kép azonnal megjelenik a képernyőn. A kívánt formátumot kiválasztva, majd a "Nyomtatás" gombra kattintva kinyomtathatjuk a weblapot. |
| Elektronikus levelezés. |
Tanulási célok A lecke tanulása után Ön képes lesz: - felhasználónév és jelszó birtokában elektronikus leveleket írni és olvasni, - az elektronikus levélhez fájlmellékletet csatolni, - e-mail fájlmellékletét megnyitni, elmenteni. |
Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 6.2. fejezetét és a következő kiegészítő tananyagot! |
Kiegészítő tananyag: |
Az elekronikus levelezés az Internet alkalmazások közül az egyik legnépszerűbb. Tananyagunkban ennek kétféle lehetőségét ismertetjük. Az egyik esetben a felhasználó gépén van egy levelezőprogram (itt a Netscape Messengert tárgyaljuk), a másik esetben pedig egy böngészőprogrammal elérhető levelezőrendszer (ezek közül a Freemail-t mutatjuk be) segítségével valósul meg a levelezés. |
1. A Netscape Messenger. |
A Messenger levelező a Netscape Communicator nevű böngészőprogram része. (A program ingyenes, az Internetről letölhető a http://home.netscape.com weboldalról.) A levelezéshez szükség van egy elektronikus postaládára, azaz e-mail címre. Ezt az iternet-szolgáltató (amely lehet például a saját cégünk is, ha van internetes szervere) biztosítja számunkra. Az e-mail cím felépítése a következő:
például: kmelinda@sze.hu
A "@" (magyarul "kukac", angol kiejtés szerint "et") előtt levő rész az egyéni azonosító (itt: kmelinda), a "@" karakter mögött pedig a szolgáltatóra utaló adatok szerepelnek. A postaládához egy jelszó (password) is tartozik, amelyet szintén az internet-szolgáltatótól kapunk. (Ezt később megváltoztathatjuk.) Leveleinket csak a jelszó megadása után olvashatjuk. |
A Netscape Communicator elindítása után a Communicator\Messenger menüpontttal indítható a levelezőprogram:
 1. ábra.
A levelezőprogram ablakának egy részlete:
 2. ábra. |
A programablak balodali részének legfontosabb elemei: Inbox: a beérkező levelek mappája Sent: az elküldött levelek mappája Trash: Lomtár (a törölt levelek először ide kerülnek) Az ábrán az Inbox mappa az aktív, a jobb oldalon ilyenkor a beérkezett levelek láthatók. A Subject a levél tárgyát, a Sender a küldő adatait tartalmazza. |
1.1. Levelek olvasása. |
A beérkezett leveleket a "Get Msg" (Get Message: üzenet olvasása) ikonra kattintva tölthetjük le a postaládánkból. A letöltés előtt jelszót kér a program. Az új levelek vastagon szedett betűkkel jelennek meg a listában. A Subject oszlopban látható szövegre kattintva nézhetjük meg az adott levelet. A levél elején néhány adatot tüntet fel a program:
 3. ábra. Subject: a levél tárgya Date: a levél kelte From: a feladó adatai To: a címzett adatai |
Ezután következik a levél szövege. Gyakran előfordul, hogy a levélhez valamilyen fájl-melléklet is tartozik. Ez a levél szövege felett levő ikonból derül ki.
A melléklet mibenléte a levél alján levő bejegyzésből látható:
 4. ábra.
|
Az ábrán az látható, hogy a levélhez egy SZEmemo.doc nevű állományt csatoltak mellékletként. Ez egy szövegszerkesztővel készített dokumentum. A fájl nevére kattintva a program felajánlja a dokumentum megnyitásának, vagy lemezre mentésének lehetőségét:
 5. ábra. Open it: a program elindítja a szövegszerkesztő programot és betölti a mellékletet, amelyet azonnal olvashatunk. Save it to disk: a program lemezre menti a mellékletet, később onnan megnyithatjuk és elolvashatjuk. |
1.2. Levél írása. |
Levelet a New Msg (New Message: új üzenet) gombra kattintva írhatunk. Ekkor egy levélszerkesztő ablak nyílik meg:
 6. ábra. A "To:" mezőbe kell beírni a címzett e-mail címét. Ha több címre is el szeretnénk küldeni ugyanazt a levelet, akkor felsorolhatunk a "To" mezőben több e-mail címet, egymástól vesszővel elválasztva. A "To:" gombra kattintva megnyílik egy kis ablak, ahol a több címre történő küldés további lehehetőségeivel élhetünk:
 7. ábra.
|
A "Cc:" (Carbon copy) mezőbe írt címekre másolatot küld a program. Az ide kerülő e-mail címek az úgynevezett másodlagos címzettek. A levél olvasásakor annak fejlécében a másodlagos címzettek látják, hogy rajtuk kívül ki kapta még meg a levelet. (Azaz milyen e-mail címek szerepelnek a "To:" és a "Cc:" mezőkben. A "Bcc:" (Blind carbon copy - Bizalmas másolat) mezőbe kerülő címzett nem fogja látni a kapott levél fejlécében, hogy rajta kívül még milyen e-mail címekre ment el a levél. |
Az e-mail szövegébe képet illeszthetünk az Insert\Image menüponttal:
 8. ábra.
A menüpontra kattintva egy ablak nyílik, amelyben megkereshetjük a beillesztendő képfájlt. |
A levélhez mellékletet csatolhatunk az "Attach" (Attach=csatol) ikonra kattintva:
 9. ábra. (Web Page=weblap; Personal Card, vcard=elektronikus névjegy)
A kattintás után megnyíló menüből a "File..." lehetőséget választva megnyílik egy kereső ablak:
 10. ábra.
|
Az ablakban megkeresve a fájlt, majd a "Megnyitás" (Open) gombra kattintva csatolhatjuk a fájlt mellékletként a levélhez. A melléklet bármilyen típusú fájl lehet. A fájl mérete viszon nem lehet akármekkora, függ attól, hogy a szolgáltató mekkora tárhelyet biztosít a felhasználónak. Melléklet természetesen több fájl is lehet. Ha a kereső ablakban több fájlt jelölünk ki, akkor mindet felvesszük a mellékletek közé, illetve a melléklet csatolását az "Attach" gombra kattintva többször is megismételhetjük.
A kész levelet a "Send" gombbal lehet elküldeni a címzett(ek)nek: |
Ha a levélírást nem mi kezdeményezzük, hanem egy beérkezett levélre válaszolunk, akkor a "Reply" gombra kattintva küldhetünk választ a feladónak. A "Replay All" gombbal pedig miden megadott címre eljut a válaszlevél.
 11. ábra.
Ha a 11. ábrán szereplő levélre válaszolunk, akkor a Reply gombbal csak a letray@sze.hu címre, a Replay All-lal pedig a nyeki@sze.hu és a puskasl@sze.hu címekre is megy válasz. |
2. A Freemail levelezőrendszer. |
A Freemail egy ingyenes levelezőrendszer. Előnye, hogy nem kell hozzá a gépre levelezőprogramot telepíteni, mert a levelezőprogram a Freemail szolgáltató szerverén fut, és ez az Interneten keresztül böngészőprogrammal elérhető. A levelek a Freemail szolgáltató gépén tárolódnak, azokhoz bármely, Internethez csatlakozó számítógépről hozzáférhetünk, a jelszó megadása után. A szolgáltató ingyenesen 5Mbyte tárhelyet biztosít leveleinknek. A Freemail a www.freemail.hu címen érhető el az Interneten. A kezdőlapon levő hivatkozás ad lehetőséget a Freemail-címmel még nem rendelkező felhasználóknak a regisztrációra:
 12. ábra.
A "Lásson neki most!" hivatkozásra kattintva elindul egy folyamat (amelyet bármikor megszakíthatunk), ahol különböző adatok -például az átalunk használni kívánt titkos jelszó- megadása után megkapjuk e-mail címünket és egyéni azonosítónkat. |
A www.freemail.hu lapra lépve először azonosítónkat és jelszavunkat kell megadni. Ezt követően az alábbi ablakot láthatjuk:
 13. ábra.
Beérkezett leveleinket az "Olvas" gombra kattintva olvashatjuk, az alábbiak szerint:
 14. ábra.
A "feladó" oszlopban szereplő adatra kattintva olvashatjuk el az adott levelet. |
Levelet az "Ír" gombra kattintva írhatunk, az alábbi ablak megfelelő mezőinek kitöltésével:
 15. ábra.
A mellékletként csatolandó fájlt, vagy fájlokat a "Csatol" gombra kattintás után megjelenő ablakban kereshetjük meg.
A Levél a "Mehet" gombra kattintva küldhető el. |
| Keresés az Interneten |
Tanulási célok A lecke tanulása után Ön képes lesz: - önállóan keresni az Interneten megadott kulcsszavak alapján, - a keresés szűkítésére, - a találatok megtekintésére, - a talált kép mentésére, tulajdonságok megtekintésére. |
Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 6.1. fejezetét, különös tekintettel a 6.1.4 fejezetre! |
Összefoglalás |
Szavak kapcsolása a keresés során: Általában pontosabb az eredmény, ha a témát részletezve, pontosítva több (két-három) kulcsszót írunk be. Nem mind-egy azonban, hogyan kapcsoljuk össze a beírt szavakat.
1. Ha olyan oldalakat akarunk kapni, amelyeken a beírt szavak mindegyike előfordul, akkor négy lehetőségünk van:
-írjuk egyszerűen egymás mellé, szóközzel elválasztva: turista szállás Mátra -írjuk mindegyik szó elé a '+'jelet: + turista + szállás + Mátra -írjuk közéjük az ÉSvagy az AND szót: turista ÉS szállás ÉS Mátra -a részletes keresés oldalon töltsük ki a megfelelő mezőt.
2. Ha olyan oldalakat akarunk kapni, amelyeken a beírt szavak közül legalább az egyik szerepeljen:
-írjuk a szavak közé a VAGY vagy az OR szót: Mátra VAGY Bükk a részletes keresés oldalon töltsük ki a megfelelő mezőt Eredményül olyan oldalakat kapunk, amelyeken vagy a Mátra, vagy a Bükk, (legalább az egyik) szó előfordul.
3. Ha azzal akarjuk szűkíthetjük a keresést, hogy egy bizonyos szó ne szerepeljen az oldalon, három lehetőségünk van: -a NEM vagy a NOT szót írva a kérdéses szó elé: hotel ÉS panzió NEM turista, -a '-' jelet írva a kérdéses szó elé: + hotel + panzió - turista,
4. Pontos kifejezés kereséséhez használjuk az idézőjeleket: "keresendő kifejezés".
|
Gyakorló feladat |
Keressünk olyan képeket, amelyek rózsát ábrázolnak. Mentsünk le ezekből egyet.
1. Keressünk meg a Google oldalát az Internet Explorer segítségével. Ehhez el kell indítanunk az Explorert a Start menü/ Minden program/ Internet Explorer útvonalról, majd a cím mezőbe a következő elérési utat gépeljük be: http://www.google.co.hu 2. Válasszuk ki a Képek keresését. 3. Írjuk be a keresőszót, majd indítsuk el a keresést.
|
|
Amennyiben most módosítani szeretnénk az eredeti elképzelést, és csak nagyméretű JPG-fájlok érdekelnek, a következőket kell tenni:
4. Válasszuk a speciális keresést. 5. Az ott megjelenő ablakban állítsuk be a méret korlátozást "nagy"-ra, a fájltípusok lenyíló mezőt pedig "JPG fájlokra". 6. Indítsuk el a keresést. |
|
A találatok oldalon az adott képről megjelenő információk: a kép neve, kép mérete (képpont), tárolási mérete (KB), letöltési helye (webhely). |
|
Mit tehetünk? 1. Megtekinthető a kép eredeti mérete. (675x900) 2. Elmehetünk a találati oldalra. (www.festomuvesz.hu) 3. Letölthetjük innen: "Kép mentése más néven" funkcióval. |
|
A fájlnév megadása után a Mentés gombra kattintva a képet elmentettük. |
| Weblapok szerkesztése |
Tanulási célok A lecke tanulása után Ön képes lesz: - weboldal forrásának megtekintésére, - MS FrontPage 2003 használatával önálló oldal elkészítésére. |
Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 6.3 fejezetét és a következő kiegészítő tananyagot! |
Kiegészítő tananyag: |
A korábbi gyakorlattól eltérően, amikor még egy egyszerű szövegszerkesztő program elég volt ahhoz, hogy HTML oldalakat készítsünk, ma már számos "varázsló" program áll a rendelkezésünkre. Ezek a programok összefoglaló néven WYSIWYG (= What you see is what you get- Azt kapod, amit látsz) programok, alapvető HTML utasítások ismerete nélkül is készíthetünk vele weboldalakat.
Számos ingyenesen letölthető (shareware, freeware) program közül válogathatunk, de maga az MS FrontPage 2003 is ilyen alkalmazás. |
Az alapvető szöveges infromációk mellett ezekkel a programokkal képeket, mozgó képet (animációk, flash), videókat csatolhatunk az oldalainkhoz, interaktív gombokat rendelhetünk a menüelemekhez, hogy minél színesebb, érdekesebb oldalt hozzunk létre.
Manapság divatosak a különböző flash animációk, többnyelvű oldalak. |
|
Mindig szem előtt kell tartani azonban, hogy kinek készítjük a weboldalt, a megfelelő információkat rendszerezni kell, célszerű térképet (site map) készíteni az oldalhoz a könnyebb navigálás végett. |
Gyakorló feladat: |
1. Új HTMLoldal létrehozása Nyissuk meg a FrontPage szerkesztőt, valamint a nyers szöveget (lásd letöltendő dokumentumok) tartalmazó dokumentumot. Vágólapra másoljuk át a nyers szöveget, majd egy üres html dokumentumba illesszük ezt be. Mentsük el a munkánkat sajatnev.html néven a dokumentumok mappába! Eredmény: Bármiféle HTML tudás nélkül létrehoztunk egy kezdő weboldalt, ahol a szövegek már formázottak, csak ki kell egészíteni képekkel, linkekkel. |
2. Szöveg formázása A "BEMUTATKOZÓ WEBOLDAL" cím legyen piros színű (red, #ff0000), Times New Roman, 16-os betűmérettel, középre igazított. |
|
Állítsuk be az oldal hátterét világoskék színűre. (lightblue) Formátum menü/Háttér menüpontnál állítsuk be a háttér színét világoskékre. Itt lehet egyébként háttérképet is rendelni az oldalunkhoz.
|
|
3. Táblázat készítése Töltsük ki az iskolai adatokat. Az első sorba az általános iskola, a másodikba a középiskola kerülhet. A harmadik oszlop az iskolák honlapjának címe, vagy ha ilyen nincs, akkor az szt1 honlap címe legyen! (http://szt1.sze.hu/info1)
Hogyan is kell linkeket (hivatkozásokat) beszúrni? Beszúrás menü/ Hiperhivatkozás menüpontnál töltsük ki a megjelenítendő szöveg és a cím mezőt. |
|
Formázzuk meg a táblázatot a következőképpen: A fejléc legyen "kövér" betű, a betűszín kék, a cellák háttérszíne szürke. A többi cella legyen fehér háttérszínű, a betűszín pedig fekete. Az eszközsoron található formázásokat használjuk, csakúgy, mint a Word-ben.
4. Tanulmányokkitöltése Most a jelenlegi tanulmányok kitöltése következik, itt be kell szúrni az egyetem logóját a szöveg mögé. Beszúrás menü/Kép/Fájlból menüpont, itt ki kell választani a logó fájlt. |
|
5. Képek beszúrása Az érdeklődési kör megadása után az előbb tanult technikák felhasználásával szúrjon be egy képet a "Kedvenc képem" felirat fölé.
Figyelem! Képet keressen az Interneten a múlt órán tanultak felhasználásával.
6. Linkek megadása Szúrjon be linkeket a "Kedvenc zeném" felirat alá. Szúrjon be egy hivatkozást a saját e-mail címére a "Levelet ide írhatsz:(e-mail cím)" felirat helyére. A hivatkozás megnevezése "Levelet ide írhatsz" maradjon, de kattintásra elinduljon az alapértelmezett levelezőprogram. (mailto:kmelinda@sze.hu)
7. Mentés Mentse el az oldalt sajatnev.html néven, majd nézze meg ez Explorer böngészővel.
A feladat készen van, gratulálunk!
|