KURZUS: Informatika

MODUL: Szövegszerkesztés, táblázatkezelés

6. lecke: Táblázatkezelés

A feladatmegoldás lépései a táblázatkezelés során

1. A feladat megértése
A megoldás elkészítése előtt pontosan értelmeznünk kell a feladatot. Elképzelhető, hogy a feladat írásos formában adott (például a vizsgán, vagy a munkahelyi vezetőtől kapjuk meg a szöveget). Fontos, hogy lássuk, milyen adatokból kell kiindulnunk, és azokból milyen eredményt kell meghatároznunk.

2. Hogyan oldanánk meg a feladatot papíron?
Meg kell terveznünk a számítás menetét, és azt, hogy melyik adatot hogyan kell elhelyeznünk a papíron készített táblázatban ahhoz, hogy áttekinthető megoldást kapjunk.

Célszerű az első két lépéshez szükség esetén jegyzeteket is készíteni. Legalább néhány percet szánjunk ezekre a lépésekre!

3. Milyen támogatást nyújt a munkához az Excel?
Meg kell vizsgálnunk, hogy melyik adatot hogyan érjük el, az milyen formában adott, és hogyan lehet az adatokból a szükséges kifejezéseket felépíteni. Az Excel sokféle számítás elvégzéséhez tartalmaz beépített függvényeket. El kell döntenünk, hogy mely részfeladatokhoz használhatók fel ezek.

4. A képlet előállítása egy cellában
Az adott feladat, vagy részfeladat megoldásához szükséges képletet előállítjuk egy cellában. Ha erre lehetőség van, érdemes a bemeneti adatok változtatása segítségével ellenőrizni, hogy a képlet valóban a várt eredményt adja-e.

5. Másolható képlet előállítása (ha szükséges)
Amennyiben az adott feladat megoldását több cellában is elő kell állítani, akkor a képletet másolással kell a többi cellába bevinni. Ehhez először meg kell állapítanunk, hogy a képlet másolható-e. Ha nem másolható, akkor másolhatóvá kell tenni, és elvégezni a másolást.

4.1 Képernyőelemek és kezelésük, alapfogalmak a táblázatkezelésben

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Listából ki tudja választani a sor és az oszlop jelölésének módját.
- Listából ki tudja választani a cellára és a tartományra történő hivatkozás módját.
- Adott egérkurzor-alakhoz párosítani tudja a kijelölhető elemet.
- A táblázatban történő mozgás leírásához párosítani tudja annak megvalósítási módját.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzetben található 8. Az Excel főbb jellemzői, táblázatkezelés fejezetből a 8.1-től 8.4-ig tartó részt, és a 8.6. fejezet (Blokkműveletek).
Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Keresse ki a jegyzetből, hogyan jelöli az Excel a sorokat és az oszlopokat.
- Fogalmazza meg, mit nevezünk tartománynak.
- Tanulja meg, hogyan hivatkozunk az Excelben cellára és tartományra.
- Tanulja meg, mit nevezünk munkalapnak, munkafüzetnek.
- Keresse ki a jegyzetből, hogyan mozoghatunk a táblázatban a billentyűzet és az egér segítségével.
- Tanulja meg, hogyan jelölhetünk ki a táblázatban cellát, sort, oszlopot, tartományt, illetve a teljes táblázatot. Figyelje meg, milyen alakot vesz fel az egyes kijelölések esetén az egérkurzor.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.

Az Excel kezelőfelülete nagyon hasonlít a Word-éhez. Az alábbiakban a legfontosabb különbségekre hívjuk fel a figyelmet. A szerkesztőterületet itt tekinthetjük akár egy olyan "kockás" papírnak is, amelyen a számításokat szoktuk elvégezni (1. ábra). Az Excelben munkafüzetnek nevezzük azt az állományt, amelyben dolgozunk. A munkafüzetnek munkalapjai vannak. A munkalapok megnevezése (Munka1, Munka2, Munka3, stb.) a szerkesztőterület alatt látható. Lehetőségük van arra, hogy további munkalapokat hozzunk létre, vagy munkalapokat töröljünk. A szerkesztőterület sorait számokkal, oszlopait az angol ABC betűivel jelöli a program. (A "Z" oszlopot követően az oszlopok két betűből álló nevet kapnak. Például: AA, AB, AC, stb.) Az oszlopok száma maximum 256 lehet. Az oszlopok és a sorok metszéspontjában levő téglalapot cellának nevezzük. A cellák közül egy mindig aktív, ezt fekete szegéllyel jelöli a program. A cellára az oszlop betűjével és a sor számával hivatkozunk. Az 1. ábrán az aktív cella a "B2", a cellában a "24" szám szerepel.

Az Excel munkaablak egy részlete
1. ábra

Az eszköztárak alatt találjuk a "Név mező"-t, amely az aktív cella nevét tartalmazza. Tartalma több cella kijelölése esetén változik (lásd a kijelöléseknél, a lecke végén!). A név mező mellett jobbra látható a "Szerkesztőléc". Ennek a tartalma megegyezik a cella tartalmával, ha a cellába a felhasználó vitt be adatot. Ha a cellában levő érték számítás eredménye, akkor a szerkesztőlécben a képletet (a számítás módját) látjuk. (2. ábra)




A szerkesztőlécben látható, hogy a C2 cellában levő érték az A1 cella tartalmának (12), és a B2 cella tartalmának (24) összege (A1+B2). Az "=" utal arra, hogy itt képlettel van dolgunk.
Képlet a szerkesztőlécben
2. ábra

Feladat: próbálja ki a táblázatban való mozgást a jegyzet 8.4 fejezetében leírtak szerint!
Az Enter billentyűt megnyomva a cellakijelölés általában lefelé mozdul. Az Excel lehetőséget ad arra, hogy ezt módosítsuk. Az "Eszközök\Beállítások..." menü "Szerkesztés" lapján változtathatjuk meg az alapbeállítást. (3. ábra)

Az Enter utáni cellakijelölés beállítása
3. ábra

Feladat: Állítsa be a fenti módon az "ENTER után továbblép" irányát többféle értékre, majd próbálja ki a táblázatban az Enter-rel és a Shift+Enter-rel történő mozgást!

A jegyzet említi az úgynevezett utolsó értékes cella fogalmát. A táblázatot mindig téglalap alakúnak tekintjük. Az utolsó oszlopnak azt az oszlopot nevezzük, amelyikben még van adat. Ugyanez igaz az utolsó sorra is. A 4. ábrán például az utolsó sor a 6., az utolsó oszlop a "D", így az utolsó értékes cella a "D6".

Példa a táblázat jobb alsó sarkában levő "utolsó értékes" cellára
4. ábra

A tartomány kettő, vagy több cellából álló terület. A tartomány lehet összefüggő (4. ábra), amikor egymás melletti cellákból áll, de az egér és a Ctrl billentyű használatával több részből álló tartományt is kijelölhetünk.

Feladat: Hajtsa végre a jegyzet 18-19. oldalán leírt módon a táblázat egyes részeinek kijelölését! Figyelje meg, milyen alakot vesz fel az egérkurzor sor, oszlop, tartomány, illetve a teljes táblázat kijelölésekor!

Összefüggő részt az egér és a Shift billentyű segtségével is kijelölhetünk. A kijelölendő tartomány egyik sarkában levő cellára kattintunk az egérrel, majd a Shift-et lenyomva tartva kattintunk a kijelölendő rész másik sarkában levő cellára. (Erre mutat példát az alábbi videó: itt az A1 és a D5 cellák által meghatározott tartományt jelöltük ki.)

Tartomány kijelölésekor az "Név mező"-ben a tartomány méretére utaló adat jelenik meg. Az 5. ábrán piros színnel jelölt "2Sx3O" szöveg azt jelzi, hogy 2 sorból ("2S"), és 3 oszlopoból ("3O", azaz nem 30, hanem egy 3-as szám és egy nagy "O" betű) áll a kijelölt terület.

A "Név mező" tartomány kijelölésekor
5. ábra
videóTartomány kijelölése az egér és a Shift használatával.
56 kByte
Ellenőrző kérdések
Hogyan jelöli az Excel a táblázat sorait?
A sorokat az Excel számokkal jelöli.
A sorokat az Excel betűkkel jelöli.
A sorokat az Excel számok és betűk kombinációjával jelöli.
Hogyan jelöli az Excel a táblázat oszlopait?
Az oszlopokat az Excel számokkal jelöli.
Az oszlopokat az Excel betűkkel jelöli.
Az oszlopokat az Excel számok és betűk kombinációjával jelöli.
Hogyan hivatkozunk az Excelben a táblázat celláira?
A cellákra az Excelben számokkal hivatkozunk.
A cellákra az Excelben betűkkel hivatkozunk.
A cellákra az Excelben számok és betűk kombinációjával hivatkozunk, például "1A".
A cellákra az Excelben betűk és számok kombinációjával hivatkozunk, például "A1".
Hogyan hivatkozunk az Excelben a tartományra?
A tartományra az Excelben sor- és oszlopazonosítókkal hivatkozunk, például "3Sx2O".
A tartományra az Excelben a sarkaiban levő cellák segítségével hivatkozunk, például "A1 D5".
A tartományra az Excelben a sarkaiban levő cellák segítségével hivatkozunk, például "A1:D5".
Az egérkurzor a sor-és oszlopazonosítók találkozásánál levő téglalap felett áll (lásd fenti ábra!). A táblázatnak milyen részét jelöljük ki, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
Az A1 cellát.
Az 1. sort.
Az A oszlopot.
A teljes táblázatot.
Az egérkurzor a "B" oszlop betűjele felett áll (lásd fenti ábra!). A táblázatnak milyen részét jelöljük ki, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
A B1 cellát.
A B oszlopot.
Az A1:B1 tartományt.
Az egérkurzor a 2. sor sorazonosítója felett áll (lásd fenti ábra!). A táblázatnak milyen részét jelöljük ki, ha a fenti helyzetben kattintunk az egér bal gombjával?
Az A1:A2 tartományt.
A 2. sort.
Az A2 cellát.
Hogyan lehet a sor elejére (például az "E" oszlopból az "A" oszlopba" )ugorni a táblázatban?
A Ctlr+Home billentyűkkel.
A Home billentyűvel.
A balra mutató nyíl megnyomásával.
Hogyan lehet a táblázat utolsó értékes cellájába ugorni?
A Ctrl+Home billentyűkkel.
Az End billentyűvel.
A Ctrl+jobbra mutató nyíl megnyomásával.
A Ctrl+End billentyűkkel.
Ha az Enter leütésének hatására a cellakijelölés lefelé mozdul, akkor merre fog mozdulni a Shift+Enter hatására?
Lefelé.
Felfelé.
Balra.
Jobbra.
4.2 Adatbevitel, adattípusok

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Listából ki tudja választani az adatbevitel és érvényesítés módjait.
- Listából ki tudja választani a szöveges, a szám és a dátum jellegű adatok jellemzőit.
- Listából ki tudja választani, mire utal a cellában látható több "#" jel.
- Listából ki tudja választani a dátum típusú adatok kezelésének módját.
- Bevitt adatot ábrázoló kép alapján el tudja dönteni, hogy azt szövegként, vagy számként kezeli a program.
- Adott, egérrel, illetve billentyűzettel végzett műveletről el tudja dönteni, hogy alkalmas-e a cella tartalmának módosítására.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy a beillesztendő tartomány hova kerül a munkalapon.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy adott másolási, mozgatási műveletnek mi lesz az eredménye.
- Listából ki tudja választani a cellatartalom törlésének módját.
- Listából ki tudja választani a sor és az oszlop törlésének módját.
- Sor-, illetve oszlop-beszúrási feladathoz hozzá tudja rendelni annak megvalósítási módját.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 8.5.2 Adattípusok fejezetében található tananyagot.
Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Keresse ki a jegyzetből, hogyan vihetünk be adatot a cellába, és hogyan léphetünk ki a cellából.
- Tanulja meg, milyen jellemzői vannak a szöveges, a szám jellegű és a dátum típusú adatoknak.
- Keresse ki a jegyzetből, mire utal, ha a cellában "#" jeleket jelenít meg az Excel.
- Foglalja össze, hogyan kezeli az Excel a dátum típusú adatokat.
- Tanulja meg, milyen matematikai műveletnek van értelme dátum típusú adatok esetén.
- Jegyezze meg, miből látható, hogy a bevitt adatokat szám, vagy szöveges típusúnak tekinti a program.
- Tanulja meg, milyen módszerekkel lehet a cella tartalmát módosítani.
- Jegyezze meg, hogy tartomány beillesztésekor a beillesztés helyéhez viszonyítva hova kerül a beillesztett tartalom.
- Jegyezze meg, mire utal a cellák körüli "futófény".
- Tanulja meg, hogyan lehet egy cella tartalmát egyszerre több cellába beilleszteni.
- Tanulja meg, hogyan lehet az egér segítségével cellák tartalmát másolni és mozgatni. Jegyezze meg, hogy másolás és mozgatás közben milyen alakú az egérkurzor.
- Tanulja meg, hogyan lehet a cellák tartalmát, illetve sorokat és oszlopokat törölni.
- Tanulja meg, hogyan lehet cellát, sort, oszlopot beszúrni. Figyelje meg, hova kerül (a beszúrás előtt kijelölt sorhoz, vagy oszlophoz viszonyítva) a beszúrt sor, illetve oszlop.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.

Ha a cellába adatot vittünk be, akkor a cella elhagyása (az Esc-kel történő kilépéstől eltekintve) az adat érvényesítését is jelenti. Ha tehát az adatbevitelt követően Enter-t ütünk, vagy a Tab, a Shift+Tab, illetve kurzormozgató billentyűkkel elhagyjuk a cellát, vagy az egérrel másik cellára kattintunk, akkor a bevitt adat bekerül a cellába.

Adattípusok

Az Excel az alábbi adattípusokkal dolgozik:
Szám típusú adatok
Ezek lehetnek szám, pénznem, könyvelői, százalék, tört, tudományos, dátum és idő típusúak.

Külön említést érdemel a dátum és az idő típusok kezelése.
A Microsoft Excel a dátumokat sorszámként tárolja. A dátum típusú adatokkal így műveletek végezhetők. Alapértelmezés szerint 1900. január 1. megfelelője az 1-es sorszám, míg például a 2005. január 1. dátumhoz 38353 tartozik, mivel ennyi nappal van 1900. január 1. után.
Az időt az Excel tizedestörtként tárolja. Az értéke a 0 (nulla) és 0,99999999 közötti tartományba esik.
A 0 a 0:00:00 (nulla óra, nulla perc, nulla másodperc) időpontnak, a 0,99999999 a 23:59:59 időpontnak felel meg. A 0,5 ezek alapján 12:00:00 időpontot jelenti.

Szöveg típusú adatok
A szöveges adatok bármilyen karaktert tartalmazhatnak.

Logikai típusú adatok
A logikai típusú adatok az IGAZ és a HAMIS értéket vehetik fel.

A cellában ezeken kívül megjelenhet még hibaüzenet. Ezt az Excel a # jellel kezdi, és utána a hibára utaló szöveget jelenít meg.

A bevitt adatokat az Excel alapértelmezésben a típusuknak megfelelően helyezi el a cellában.
(1. ábra) A szöveges típusú adatokat balra, a szám típusúakat jobbra igazítja a cellán belül. (Ez az igazítás természetesen formázással megváltoztatható. Üres cellára is adhatunk meg az alapértelmezettől eltérő igazítást.)

Az 1. sorban levő adatokat számnak, a 2. sorban levőket szövegnek tekinti az Excel.
Az egyes adatok illesztése a cellában
1. ábra


A dátum típusú adatok formátumát a  területi beállítások alapján kezeli az Excel. Ezek a beállítások a "Start\Beállítások\Vezérlőpult\Területi és nyelvi beállítások" menüponttal tekinthetők meg. (2. ábra) Ha szükséges, a "Testreszabás..." gombra kattintva változtathatunk a beállításokon.

Területi és nyelvi beállítások
2. ábra

Feladat: vigyen be egy cellába 5-6 karakterből álló adatot. Próbálja ki az adatmódosítás módszereit! Kattintson duplán a cellára (figyelje meg, hogy a cellán belül megjelenik a szövegkurzor), változtassa meg az adatot, majd lépjen ki a cellából.
Kattintson egyszer a cellára, nyomja meg az F2 billentyűt, majd változtassa meg a cellatartalmat. Lépjen ki a cellából.
Kattintson egyszer a cellára, majd a szerksztőlécre. A szerkesztőlécben változtassa meg a cellatartalmat, majd üssön Enter-t.

Másolás, mozgatás

Az Excel újabb változataiban a cellatartalom másolásakor, illetve mozgatásakor az egérkurzor alakja eltér a jegyzetben bemutatottaktól (3. ábra). Amikor a kijelölt cellához, vagy tartományhoz közelítünk az egérrel, a nyíl alakú kurzor mellett egy is megjelenik.

Az egérkurzor alakja másolás és mozgatás esetén
3. ábra

Feladat: végezze el a cellatartalom másolását és mozgatását a jegyzet 25. oldalán leírtak szerint!

Sorok beszúrásához kijelölünk egy sort vagy egy cellát, majd a "Beszúrás\Sorok" menüponttal elvégezhetjük a műveletet. Az új sor a kijelölt sor (illetve a cella sora) fölé kerül. (Ha alá kerülne, akkor az első sor fölé nem lehetne új sort beszúrni.)
Ha egy lépésben több sort szeretnénk beszúrni, akkor több sort (vagy cellát) kell kijelölnünk (lásd jegyzet, 28. oldal).
Oszlop beszúrása hasonló módon történik. Az új oszlop a kijelölt oszlop bal oldalára kerül.

Ellenőrző kérdések



Ha nem tud dönteni, próbálja ki az adott módszert az Excelben!
Jelölje meg az alábbi módszerek közül azokat, amelyekkel adatot lehet bevinni egy cellába!
Kijelöljük a cellát, a szerkesztőlécbe kattintunk, beírjuk az adatot, majd Enter-t ütünk.
Kijelöljük a cellát, beírjuk az adatot, majd Esc-et ütünk.
Kijelöljük a cellát, beírjuk az adatot, majd Enter-t ütünk.
Kijelöljük a cellát, beírjuk az adatot, majd a kurzormozgató nyilakkal elhagyjuk a cellát.
Kijelöljük a cellát, beírjuk az adatot, majd az egérrel másik cellára kattintunk.
Jelölje meg az alábbiak közül azokat a jellemzőket, amelyek a szöveges típusú adatokra igazak!
Csak betű karaktereket tartalmazhatnak.
Adatbevitelkor (alapértelmezett beállítások esetén) balra igazítva jelennek meg a cellában.
Számításokat nem végezhetünk velük.
Összehasonlítást (relációs műveletet) nem végezhetünk velük.
Jelölje meg az alábbiak közül azokat a jellemzőket, amelyek a szám típusú adatokra igazak!
Csak számjegy karaktereket tartalmazhatnak.
Adatbevitelkor (alapértelmezett beállítások esetén) balra igazítva jelennek meg a cellában.
Számítási műveleteket végezhetünk velük.
Öszehasonlítást (relációs műveletet) nem végezhetünk velük.
Mikor jelenít meg a cellában az Excel több "#" jelet?
Akkor, ha az Excel nem tudja értelmezni a beírt adatot.
Akkor, ha az Excel helyhiány miatt nem tudja megjeleníteni a szám típusú adatot.
Akkor, ha két dátum típusú adattal nem kivonási, hanem valamilyen más műveletet végzünk.
Hogyan kezeli az Excel a dátum típusú adatokat?
A dátum típusú adatokat sorszámként kezeli.
Külön kezeli az év, hó és a nap értéket.
Az elválasztó karakterek miatt a dátum csak szövegként kezelhető.

Az alábbi kép alapján oldja meg a következő feladatot!

Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
Az A1 cellában levő értéket szám típusú adatként kezeli az Excel.
Az A2 cellában levő értéket szám típusú adatként kezeli az Excel.
Jelölje meg az alábbi módszerek közül azokat, amelyekkel az eredeti tartalom törlése nélkül módosítani lehet egy cella tartalmát!
Kijelöljük a cellát, a szerkesztőlécbe kattintunk, módosítjuk az adatot, majd Enter-t ütünk.
Kijelöljük a cellát, az F2 billentyű megnyomását követően módosítjuk az adatot, majd Esc-et ütünk.
Kijelöljük a cellát, beírjuk az adatot, majd Enter-t ütünk.
A cellára duplán kattintunk, módosítjuk az adatot, majd Enter-t ütünk.

A munkalapon kijelöljük az A1:C3 tartományt (lásd lenti nagyítós kép bal felső ábra!), majd vágólapra másoljuk. Ezután kattintunk a G5 cellára (az ábrákon piros színnel jelöltük), és beillesztjük a vágólap tartalmát. Ezek alapján tanulmányozza az ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Jelölje meg, hogy a beillesztés után melyik ábra szerinti munkalap jön létre!
Az 1. ábra szerinti.
A 2. ábra szerinti.
A 3. ábra szerinti.

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Az A1 cella fölé visszük az egeret. Az egeret bal gombját lenyomva tartva a C4 cella fölé mozgatjuk (lásd felső ábra!), majd a Ctrl billentyűt lenyomva tartjuk, és felengedjük az egér gombját. Melyik ábra szerint alakul ezek után a munkalap képe?
Az 1. ábra szerint.
A 2. ábra szerint.
Jelölje meg az alábbi módszerek közül azokat, amelyekkel a cella tartalmát a cella logikai eltávolítása nélkül lehet törölni!
Kijelöljük a cellát vagy cellákat, és megnyomjuk a Del billentyűt.
Kijelöljük a cellát vagy cellákat, és a "Szerkesztés\Törlés..." menüpontot választjuk.
Kijelöljük a cellát vagy cellákat, és a "Szerkesztés\Tartalom törlése" menüpontot választjuk.

Az alábbi nagyítós kép alapján oldja meg a következő feladatot!
Az Excel munkalapba sorokat szúrunk be. A beszúrás előtti, és a beszúrás utáni állapotot az alábbi ábra felső része szemlélteti.

Jelölje meg, melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmaznunk, hogy a felső ábra "Beszúrás után" feliratú képének megfelelő eredményt kapjuk?
Az 1. ábra szerinti kijelölést kell alkalmazni.
A 2. ábra szerinti kijelölést kell alkalmazni.
A 3. ábra szerinti kijelölést kell alkalmazni.

Az alábbi kép alapján oldja meg a következő feladatot!
Az Excel munkalapba oszlopot szúrunk be. A beszúrás előtti, és a beszúrás utáni állapotot az alábbi ábra felső része szemlélteti.

Jelölje meg, hogy melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmaznunk, hogy a felső ábra "Beszúrás után" feliratú képének megfelelő eredményt kapjuk?
Az 1. ábra szerinti kijelölést kell alkalmazni.
A 2. ábra szerinti kijelölést kell alkalmazni.
4.3 Formázás, nyomtatás

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az adott művelet milyen oszlop-szélesség, vagy sor-magasság beállítást eredményez.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell az egérrel több oszlop szélességét azonos értékre beállítani.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell az egérrel több sor magasságát azonos értékre beállítani.
- Listából ki tudja választani, hogy a "Formátum\Oszlop\Normál szélesség..." beállítása milyen hatással van az oszlopok szélességére.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell az egérrel az oszlop szélességét a legszélesebb helyet foglaló adathoz igazítani.
- Ábra alapján adott cellatartalomhoz hozzá tudja rendelni a cellatartalom igazítási beállításait.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell a cellatartalom egyes karaktereit a többitől eltérően formázni.
- Listából ki tudja választani az oldaltöréses megtekintés funkcióit.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 12. Táblázatok formázása, valamint 14. Nyomtatás fejezeteit.
Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Tanulja meg, hogyan lehet a sorok magasságát és az oszlopok szélességét egérrel beállítani. Figyelje meg, hova kell mozgatni az egeret egy adott sor magasságának, vagy egy adott oszlop szélességének beállításához.
- Jegyezze meg, hogyan lehet az egérrel több oszlop szélességét azonos értékre beállítani.
- Jegyezze meg, hogyan lehet az egérrel több sor magasságát azonos értékre beállítani.
- Jegyezze meg, hogyan lehet megváltoztatni a teljes táblázat alapértelmezett oszlopszélességét.
- Tanulja meg, hogyan lehet az oszlop szélességét a legszélesebb helyet foglaló adathoz igazítani egérrel.
- Jegyezze meg, hogyan lehet a cellatartalom egyes karaktereit a többitől eltérően formázni.
- Keresse ki az elektronikus jegyzetből, hogyan jelzi az Excel a munkalapon a margókat.
- Jegyezze meg, mire szolgál az oldaltöréses megtekintés.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.
A sorok és az oszlopok méretének beállítása

A sorok és az oszlopok mérete az egérrel is beállítható. Az oszlop méretének változtatásához az oszlopazonosító jobb oldali határára kell pozícionálni az egeret, majd lenyomott bal gombbal jobbra vagy balra mozdítani. Az 1. ábra az "A" oszlop szélességének változtatásához szükséges egér-pozícionálást mutatja.

Az "A" oszlop szélességének változtatása
1. ábra

A sor méretének változtatásához a sorazonosító alsó határára kell pozícionálni az egeret. A méret változtatása az egér lenyomott bal gombbal való mozgatásával oldató meg. A 2. ábra a 2. sor magasságának megváltoztatásához szükséges egér-pozícionálást ábrázolja.

A 2. sor magasságának változtatása
2. ábra

Az oszlop szélességét és a sor magasságát az egérrel is beállíthatjuk úgy, hogy a legnagyobb helyet elfoglaló cellatartalomhoz igazodjon. Ehhez az 1., vagy a 2. ábrán látható helyzetben duplán kell kattintani az egér bal gombjával.
Ha a cellába olyan szöveges tartalom kerül, amely az adott oszlopszélesség mellett ott nem fér el, akkor az Excel eltünteti a cella jobboldali határát, és kiírja a teljes szöveget (amennyiben nincs a tőle jobbra levő cellában adat, lásd 3. ábra, A2 cella). Ha szám típusú adat nem fér el a cellában, akkor viszont a rendelkezésre álló helyen "#" jeleket jelenít meg. (3. ábra, C1 cella.) A 3. ábra A1 és A2 cellájának ugyanaz a tartalma. Ha B1 cellába valamilyen tartalom kerül, akkor a szöveg A1-ből átnyúló részét az eltakarja.

Cellatartalmak takart állapota
3. ábra

Az adott oszlop jobb oldali oszlophatárolójára duplán kattintva az egér bal gombjával megjelenik a teljes cellatartalom. (4. ábra) Ezzel a művelettel az oszlop méretét a legnagyobb helyet foglaló adat méretéhez lehet igazítani.

Cellatartalmak megjelenítése
4. ábra

Feladat: gépelje be a 3. ábrának megfelelően az egyes cellákba az adott tartalmakat. Növelje meg az oszlopok méretét a 4. ábra szerint.

Több sor magasságát, vagy több oszlop szélességét azonos értékűre állíthatjuk az egérrel. Ehhez ki kell jelölni az adott sorokat, vagy oszlopokat, majd az egérrel a kijelöltek egyikének méretét beállítani a kívánt értékre.
Feladat: Állítsa be több oszlop, majd több sor méretét azonos értékre egér segítségével!

A cellák szegélyének beállítása

Az Excel újabb változataiban a szegélyek beállítása több lehetőséget nyújt a felhasználó számára. Ha több cellát jelölünk ki, akkor a "Formátum\Cellák..." menü kiválasztása után megnyíló párbeszédablak "Szegély" lapján az alábbiakat látjuk:

A szegély beállításának lehetőségei
5. ábra

A piros körrel jelölt ikonokkal a kijelölt terület cellái közötti szegélyeket kapcsolhatjuk ki, vagy be. Arra is van lehetőség, hogy a cellákba átlós vonalat rajzoljunk a és ikonokkal.

Nyomtatás

A nyomtatás előtt célszerű megtekinteni, hogyan fog megjelenni a munkalap nyomtatott formában.
Ezt megtehetjük a nyomtatási kép ikonnal. Az ikonra kattintás után megjelenő ablakban láthatunk egy "Oldaltöréses megtekintés" gombot. Erre kattintva az Excel olyan képernyőtartalmat jelenít meg, amelyen kék színű vonallal megjelöli az oldaltöréseket (6. ábra). Ugyanezt elérhetjük a "Nézet\Oldaltörés megtekintése" menüponttal.

Oldaltöréses megtekintés
6. ábra

A program szaggatott vonallal jeleníti meg az alapértelmezett oldaltöréseket. Az egérrel (a 6. ábra szerint) változtathatunk az oldaltörések helyzetén. A felhasználó által beállított oldaltörés jelölése szaggatott vonalról folytonos vonalra vált.
A nyomtatási képről a normál nézetre visszatérve az Excel szaggatott vonallal jelzi a munkalapon a margók helyét. (7. ábra) A margók mindig cellahatárokra esnek.

Margók jelölése a munkalapon
7. ábra
Ellenőrző kérdések

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Mi történik, ha a fenti ábra szerinti helyzetben az egeret a bal gombot lenyomva tartva balra mozgatjuk?
A "C" oszlop mérete csökken.
A "D" oszlop mérete nő.

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Mi történik, ha a fenti ábra szerinti helyzetben az egeret a bal gombot lenyomva tartva lefelé mozgatjuk?
A 3. sor mérete nő.
A 4. sor mérete csökken.
Hogyan kell az egérrel több oszlop szélességét azonos értékűre beállítani?
Kijelöljük az oszlopokat, és a kijelölés jobb oldali oszlopának oszlophatárolóján duplán kattintunk az egér bal gombjával.
Kijelöljük az oszlopokat, és a kijelölés bármelyik oszlopának méretét a kívánt értékre állítjuk.
Kijelöljük az oszlopokat, és a munkalap bármelyik oszlopának méretét a kívánt értékre állítjuk.
Hogyan kell az egérrel több sor magasságát azonos értékűre beállítani?
Kijelöljük a sorokat, és a kijelölés bármelyik sorának méretét a kívánt értékre állítjuk.
Kijelöljük a sorokat, és a kijelölés felső sorának sorhatárolóján duplán kattintunk az egér bal gombjával.
Kijelöljük a sorokat, és a munkalap bármelyik sorának méretét a kívánt értékre állítjuk.
Jelöle meg, hogy a "Formátum\Oszlop\Normál szélesség..." beállítása milyen hatással van a munkalap oszlopainak szélességére!
Az oszlopok szélességét úgy állítja be, hogy a legszélesebb helyet foglaló szöveges típusú tartalom is elférjen a cellákban.
A munkalap alapértelmezett oszlopszélességét állítja be a megadott értékre.
Az oszlopok szélességét úgy állítja be, hogy a legszélesebb helyet foglaló szám típusú tartalom is elférjen a cellákban.
Jelölje meg, hogyan kell az egérrel az oszlop szélességét a legszélesebb helyet foglaló adathoz igazítani!
Az oszlop jobb oldali oszlophatárolóján duplán kattintunk az egér jobb gombjával.
Az oszlop bal oldali oszlophatárolóján duplán kattintunk az egér bal gombjával.
Az oszlop jobb oldali oszlophatárolóján duplán kattintunk az egér bal gombjával.

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Jelölje meg, hogy a fenti szöveg milyen igazítási beállításokkal készült!
Vízszintes igazítás: középre.
Vízszintes igazítás: jobbra.
Vízszintes igazítás: balra.
Függőleges igazítás: fent.
Függőleges igazítás: lent.
Függőleges igazítás: középre.
Cellák egyesítésével.
Sortöréssel több sorba.

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Jelölje meg, hogy a fenti szöveg milyen igazítási beállításokkal készült!
Vízszintes igazítás: középre.
Vízszintes igazítás: jobbra.
Vízszintes igazítás: balra.
Függőleges igazítás: fent.
Függőleges igazítás: lent.
Függőleges igazítás: középre.
Cellák egyesítésével.
Sortöréssel több sorba.
Hogyan lehet a cellatartalom egyes karaktereit a többitől eltérően formázni?
Kijelöljük a cellát, majd a szerkesztőlécben kijelöljük az adott karaktereket, és megformázzuk őket.
Kijelöljük a cellát, megnyomjuk az F2 billentyűt, a cellában kijelöljük az adott karaktereket, és megformázzuk őket.
A cella fölé mozgatva az egeret a cellában kijelöljük az adott karaktereket, és megformázzuk őket.

Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

Mi történik, ha az oldaltöréses megtekintés fenti helyzetében az egeret a bal gombot lenyomva tartva felfelé mozdítjuk?
Az Excel a 2. oldal oldaltörését feljebb mozdítja.
Az Excel a munkafüzet második munkalapjának méretét kisebbre állítja.
Az Excel a munkafüzet második munkalapján a margót kisebbre állítja.
5.1 Számítások a munkalapon, hivatkozások, képletek

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Adott matematikai művelethez hozzá tudja rendelni az Excelben megadandó képletet.
- Listából ki tudja választani a működő táblázat fogalmát.
- Adott hivatkozásról el tudja dönteni, hogy abszolút, relatív, vagy vegyes jellegű.
- Adott cellatartalomról el tudja dönteni, hogyan változik meg adott helyre másolás hatására.
- Adott számítási-másolási feladat alapján el tudja dönteni, hogy a feladat megoldásához milyen hivatkozást  kell alkalmazni.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell egy másik munkalapon levő cellára, tartományra hivatkozni.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell a munkalapot átnevezni.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell adott munkafüzetben (fájlban)levő cellára hivatkozni.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 8.7 Relatív és abszolút címek, valamint 10. Műveletek munkalapokkal fejezeteit.
Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Jegyezze meg, milyen sorrendben végzi el az Excel a műveleteket, és hogyan lehet ezt a sorrendet megváltoztatni.
- Jegyezze meg, mit jelent a "működő" táblázat fogalma.
- Tanulja meg, hogyan jelöljük az Excelben a relatív, az abszolút és a vegyes hivatkozást.
- Tanulja meg, mi történik a sor- és oszlopazonosítókkal, ha egy relatív hivatkozást tartalmazó képletet másik cellába másolunk.
- Tanulja meg, mi történik a sor- és oszlopazonosítókkal, ha egy abszolút hivatkozást tartalmazó képletet másik cellába másolunk.
- Tanulja meg, mi történik a sor- és oszlopazonosítókkal, ha egy vegyes hivatkozást tartalmazó képletet másik cellába másolunk.
- Mondjon példát arra, mikor kell relatív, abszolút, illetve vegyes cellahivatkozást alkalmazni.
- Tanulja meg az elektronikus jegyzetből a szükséges, a felesleges és a hibás rögzítés definícióját.
- Jegyezze meg, hogyan hivatkozunk a munkafüzet egy másik munkalapján levő cellára, tartományra.
- Tanulja meg, hogyan lehet átnevezni a munkalapot.
- Tanulja meg, hogyan lehet másik munkafüzetben (másik fájlban) levő cellára hivatkozni.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.
Zárójelek használata a számításokban

Az alapműveletek alapértelmezett műveleti sorrendje a következő:

1. hatványozás
2. osztás, szorzás
3. összeadás, kivonás
4. logikai műveletek

Az azonos szinten levő műveleteket (például a szorzást és az osztást) az Excel a képletben balról jobbra haladva hajtja végre.
Ez alapján például az "1/2*3" műveletben először az 1/2 osztást végzi el, majd ennek eredményét szorozza 3-mal. (A végeredmény: 1,5.)
Az "1/3*2" műveletben először az 1/3 osztást végzi el, majd ennek eredményét szorozza 2-vel. (A végeredmény: 0,6667.)
Ha az 1-et szeretnénk elosztani a 2*3 szorzattal, akkor az alapértelmezett műveleti sorrendet zárójelezéssel kell felülbírálnunk: 1/(2*3). Az eredmény ekkor: 0,1667.
Nézzük egy további példát a zárójelezésre! Tegyük fel, hogy a D1 cellában az alábbi számítás eredményét szeretnénk látni.
Képlet:

Ha a D1 cellába azt írjuk, hogy "=A1/B1+C1", akkor az Excel -az alapértelmezett műveleti sorrendnek megfelelően- először az osztást végzi el, majd az összeadást. Az eredmény így nem a fenti képletnek megfelelő lesz. (A képlet alapján az A1-et szeretnénk osztani B1 és C1 összegével. AZ "=A1/B1+C1" alapján pedig az A1 és B1 hányadosához adjuk hozzá C1-et.)
A fenti képletnek megfelelő helyes számítási mód: "=A1/(B1+C1)". Az Excel először elvégzi a zárójelben levő összeadást, majd ennek eredményével osztja az A1 cella tartalmát.
Az alábbi ábrán láthatja a két számítás eredménye közötti különbséget.



Figyelje meg az ábrákon, hogy A1, B1 és C1 cellák tartalma azonos. A D1 cella tartalma a zárójelezéstől függően változik. (Nézze meg az egyes ábrákon a szerkesztőlécben levő képletet!)
A műveleti sorrend módosítása zárójelekkel
1. ábra

A hatványozás a matematikában ismert összefüggés alapján gyökvonásra is felhasználható. A hatványozás szabálya szerint:

(A hatványozás jele, a ^ az Excelben bevitelkor nem jelenik meg egyszerre, csak a következő karakter beírásakor!)
Ez alapján például 4. gyököt az 1/4 hatványra emeléssel számíthatunk. A zárójelezésre természetesen ebben az esetben is ügyelni kell. Figyelje meg a 2. ábrán a zárójelezés hatását az eredményre!




A B1 cellában az 1/2. hatványra emelés, C1-ben az 1. hatványra emelés és 2-vel való osztás eredménye látható.
A zárójelezés hatása a számítás eredményére
2. ábra

Feladat: Készítse el az alábbi táblázatot! Írja be az alapadatokat a B oszlopba, majd a C és D oszlopokba vigye be a megfelelő képleteket! (A lapozós könyv 1. lapja a feladatot, a 2. és 3. a megoldást tartalmazza.)

Feladat a zárójelek alkalmazására.
A feladat.1/3
visszaelőre
A hivatkozások tulajdonságai

A relatív hivatkozás az adott cellához rokoni hivatkozást rögzít: megadja, hogy a hivatkozott cella az adott cellához képest hol helyezkedik el.
Az alábbi ábrákon a relatív hivatkozás másolására láthat példákat. Az A és B oszlopokban az alapadatok szerepelnek. A C1 cellába az A1 és A2 adat szorzatát kiszámító relatív hivatkozású képlet került. Ezt a képletet másoltuk át a D1, C2 és D2 cellákba.




Az egyes ábrákon a szerkesztőlécben figyelje a képleteket!
Az alapadatok és az eredeti képlet.
3. ábra.

A képlet a C2 cellába másolás után a következő lesz:

Képlet a C2 cellában.
4. ábra.

Mivel a képletet egy sorral lejjebb másoltuk, a cellahivatkozásokban szereplő sorazonosítók eggyel nőttek. A1-ből A2, A2-ből A3 lett.
A képlet a C2 cellába másolás után a következő lesz:



Az ezen az ábrán szereplő képletet a 3. ábra eredeti képletével kell összehasonlítani, mert a képletet a C1 cellából másoltuk a D1-be!
Képlet a D1 cellában
5. ábra

Mivel a képletet egy oszloppal jobbra másoltuk, a cellahivatkozásokban szereplő oszlopazonosítók egy betűvel "előbbre léptek". A1-ből B1, A2-ből B2 lett.

A képlet a D2 cellába másolás után a következőképpen alakul:



Az ezen az ábrán szereplő képletet a 3. ábra eredeti képletével kell összehasonlítani, mert a képletet a C1 cellából másoltuk a D2-be!
Képlet a D2 cellában
6. ábra

Mivel a képletet egy sorral lejjebb, és egy oszloppal jobbra is másoltuk, a cellahivatkozásokban szereplő sor-és oszlopazonosítók egyaránt megváltoztak. A1-ből B2, A2-ből B3 lett.
Ha a hivatkozást tartalmazó cella másolása után a hivatkozás a munkalapon kívülre mutat, akkor hibaüzenetet kapunk.

Abszolút hivatkozás esetén másoláskor a hivatkozás nem változik. A sor-és oszlopazonosítók elé írt $ jellel adjuk meg, hogy a hivatkozást rögzíteni szeretnénk. Például: $A$1.

Vegyes hivatkozás esetén vagy a sor-, vagy az oszlopazonosítót rögzítjük a célnak megfelelően.
Például: $A1, A$1.

A cellahivatkozások meghatározásakor mindig a szükséges rögzítést kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a csak a feladat megoldásához feltétlenül szükséges rögzítést adunk meg.
Ha például egy képletet csak lefelé fogunk másolni, akkor a hivatkozott cella oszlopazonosítóját felesleges rögzíteni, mert az a másoláskor nem fog változni.

Ha az oszlopazonosító rögzítése nem okoz hibát, de a feladat megoldása szempontjából nem indokolt, akkor felesleges rögzítésnek minősül.

Ha a rögzítés nem indokolt, és hibát okoz, akkor hibás rögzítésről beszélünk.

Munkalapok kezelése

Az Excel alapbeállításként 3 munkalapot helyez el a munkafüzetben. Ha többre van szükségünk, akkor a "Beszúrás\Munkalap" menüpont segítségével új munkalapot hozhatunk létre, amelyet az aktuális munkalap elé szúr be a program.
Egy adott munkalapot a táblázat alatt található, az adott munkalap nevét viselő fülre kattintva tehetünk aktuálissá. Ha a munkalapok nevei a táblázat alatt nem férnek el (7. ábra), akkor a mellettük balra megjelenő gombsor elemeivel léptethetjük a listát egy lappal balra, jobbra, az első, vagy az utolsó lapra.

A munkalapok nevei a táblázat alatt
7. ábra

Az aktuális munkalapot a "Szerkesztés\Lap törlése" menüponttal törölhetjük.
Ha át szeretnénk nevezni az aktuális munkalapot, akkor a jobb gérgombbal kattintva a felbukkanó menüből az "Átnevezés" parancsot kell választanunk.

8. ábra

Abban az esetben, ha a munkalapok sorrendjét változtatni szeretnénk, vagy akár egy másik munkafüzetbe áthelyeznénk az aktuális munkalapot, szintén ebből a menüből válasszuk ki a "Másolás vagy áthelyezés..." parancsot.
A felbukkanó ablakban válszthatjuk ki először is, hogy marad a munkalap ebben a munkafüzetben, vagy másikba kerül. Utána menhatározhatjuk, hogy melyik lap elé kerüljön. Ha pedig csak még egy példányt szeretnénk belőle, akkor a "Legyen másolat" kapcsolót kell kipipálni. Ezt mutatja a 9. ábra.

9. ábra
Ellenőrző kérdések
Mit értünk "működő" táblázat alatt?
A képletek másolásakor automatikusan változnak a cellahivatkozások.
A cellák tartalmának változásakor az összes, képletet tartalmazó cella értékét automatikusan újraszámolja a program.
Oszlopok, vagy sorok beszúrásakor az érintett hivatkozások automatikusan változnak.
Egy cellában az alábbi számítást szeretnénk elvégezni:

Milyen képletet kell a cellába írnunk?
A1+B1/C1+D1*E1
(A1+B1)/C1+D1*E1
(A1+B1)/(C1+D1)*E1
Egyik megoldás sem jó.
Milyen jellegű cellahivatkozás a következő: A$1?
Abszolút hivatkozás.
Vegyes hivatkozás.
Relatív hivatkozás.
Milyen jellegű cellahivatkozás a következő: A1?
Abszolút hivatkozás.
Vegyes hivatkozás.
Relatív hivatkozás.
Milyen jellegű cellahivatkozás a következő: $A$1?
Abszolút hivatkozás.
Vegyes hivatkozás.
Relatív hivatkozás.
Egy cellában az alábbi számítást szeretnénk elvégezni:

Milyen képletet kell a cellába írnunk?
(A1+B1)^2/C1+D1
(A1+B1)^2/(C1+D1)
A1+B1^2/(C1+D1)
Egyik megoldás sem jó.

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

A C1 cellában az "=A1+B1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha az E1 cellába másoljuk?
=B2+C2
=C1+D1
=C2+D2

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

A C1 cellában az "=A1+B1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a C3 cellába másoljuk?
=A3+B3
=C1+D1
=C3+D3

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

A C1 cellában az "=A1+B1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a D4 cellába másoljuk?
=B4+C4
=B1+C1
=A4+B4

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

A C1 cellában az "=A$1+B$1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a C4 cellába másoljuk?
=A$4+B$4
=D$1+E$1
=D$4+E$4
A képlet nem változik.

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

A C1 cellában az "=A$1+B$1" képlet szerepel. Hogyan változik meg ez a képlet, ha a D4 cellába másoljuk?
=B$4+C$4
=B$1+C$1
=D$1+E$1
=D$4+E$4
A képlet nem változik.

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!



A megoldás során vegye figyelembe, hogy az F3 cellában levő adat értéke 0,25. A százalék formátum miatt jelzi ezt a program 25%-nak.

A bruttó árat az
"= nettó ár*(1+ÁFA)"
képlettel kell számítani, ahol az ÁFA értéke az F3 cellából származik.
A D3 cellában levő képletet a D4:D12 cellákba szeretnénk másolni. Melyik képletet kell a D3 cellába írni az alábbiak közül?
=C3*(1+F3)
=C$3*(1+F3)
=C3*(1+F$3)
=C$3*(1+F$3)
=C$3*(1+$F$3)
Hogyan hivatkozunk másik munkalapon levő tartományra?
Például: Munka2 A1:D4
Például: Munka2:A1:D4!
Például: Munka2!A1:D4
Például: Munka2!A1:D4!
5.2 Függvények használata 1.

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:
- Adott számítási feladathoz hozzá tudja rendelni az alkalmazandó függvényt.
- Adott függvény és számítási feladat esetén meg tudja határozni, hogy mely argumentumokat milyen módon kell megadni a számítás elvégzéséhez.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 9. Az Excel függvényei fejezetet.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Tanulja meg, hogy a jegyzetben és az elektronikus tananyagban szereplő függvények milyen feladatok megoldására használhatók.
- Figyelje meg, hogy az egyes argumentumokat hogyan kell megadni a számítás elvégzéséhez.
- Tanulja meg, hogyan ágyazunk egymásba több függvényt.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.
A függvényvarázsló használata

Az Excelbe beépített függvények használata sok esetben a függvényvarázsló segítségével a legegyszerűbb. Abba a cellába kell állnunk, amelyikben a függvényt el szeretnénk helyezni, majd a szerkesztőléc melletti "Függvény beszúrása" ikonra (1. ábra) kell kattintani a varázsló indításához.

A függvény beszúrása ikon
1. ábra

Az ikonra kattintva az alábbi ablakot kapjuk:

A függvény beszúrása párbeszédablak
2. ábra

Alapértelmezésben a legutóbb használt függvények listája jelenik meg. Ha ebben nem találjuk a keresett függvényt, akkor valamilyen kategóriát kell választanunk:

A választható függvénykategóriák legördülő listája
3. ábra

Ha nem tudjuk, hogy az általunk keresett függvény melyik kategóriába tartozik, akkor érdemes a "Mind"-et választani. Ekkor "A függvény neve:" ablakban az összes függvényt felsorolja az Excel. Az ablak valamelyik elemére kattintva az egérrel, és a függvény nevének első betűjét begépelve felgyorsítható a keresés. A keresett függvény nevére kattintva a program leírás formájában segítséget ad az adott függvény használatához. A 4. ábra erre mutat példát: a SZUM függvényt választva a függvények listája alatt megjelenik a függvény leírása.

Szöveges segítség a függvény használatához
4. ábra

A kívánt függvényt kiválasztva, majd az OK gombra kattintva egy újabb ablakot kapunk, amelyben a függvények argumentumainak megadását végezhetjük el:

A függvény argumentumainak megadása
5. ábra

A fenti példa alapján a SZUM függvény esetén a Szám1 mezőbe begépelhetjük az összegezni kívánt tartomány hivatkozását, vagy kijelölhetjük az egérrel a tartományt. A mezőtől jobbra megjelenik a tartomány celláinak tartalma, lejjebb pedig látható, hogy a függvény értéke 21 lesz. A "Kész" gombra kattintva érvényesíthetjük a beállításokat, és a cellába bekerül a függvény értéke (6. ábra).

A SZUM függvény eredménye a G1 cellában
6. ábra
Néhány, a jegyzetben nem szereplő függvény használata

Az alábbiakban olyan függvényeket mutatunk be az Excelből vett függvényleírások segítségével, amelyek részei a követelményrendszernek, de a jegyzetben nem szerepelnek.

Az ABS függvény

A függvénynek tehát egy argumentuma van, amely lehet egy szám, vagy egy hivatkozás.

Figyelje meg a szerkesztőlécben a függvényt. A képlet (és a függvény eredménye) a C1 cellában van, a függvény az A1-ből veszi az argumentumot.
Példa az ABS függvény alkalmazására
7. ábra

A GYÖK függvény

Példa a GYÖK függvény alkalmazására
8. ábra

A KEREK.FEL függvény

A függvény használatára itt két példát mutatunk. Mindkét példában a C1 és C2 cellákba az A1 és A2 beli számok 2 számjegyre, a C3 és C4-be pedig az A3 éa A4 számok 1 jegyre kerekítése került.

Példa a KEREK.FEL függvény alkalmazására
9. ábra

A második példában a KEREK.FEL függvény a második argumentumát (hány_számjegyre) a D oszlopból veszi. A C oszlopban szereplő szám mellett így mindig látható, hogy hány jegyre kerekített az adott eredmény. (Törekedjünk arra, hogy a képletekbe ne írjunk konstansokat, hanem azok értékét mindig egy adott cellából vegyük. Ha utólag változtatni kell a konstanson, akkor azt így lehet egyszerűen megtenni.)

Példa a KEREK.FEL függvény alkalmazására
10. ábra

A KEREK.LE függvény

Példa a KEREK.LE függvény alkalmazására
11. ábra

A PI függvény

A függvénynek nincs argumentuma, a Pi pontos értékének használatát teszi lehetővé. Alkalmazható például a kör kerületének meghatározásakor:

Példa a PI függvény alkalmazására
12. ábra

A DARAB függvény

A függvény argumentumaként tartomány is megadható. Nézzünk egy példát az alkalmazására!

Példa a Darab függvény alkalmazására
13. ábra

A példában  a Darab függvénnyel megszámoljuk, hogy a B1:B8 tartomány cellái közül hány tartalmaz adatot, azaz hány megállója van egy adott buszjáratnak. (A C10 és D10 cellákban is a Darab függvényt alkalmaztuk.) Figyelje meg, hogy a függvény csak a számot tartalmazó cellákat számolja össze! (A C3 cellában levő szöveg nem befolyásolta az eredményt.)

Szögfüggvények. A COS függvény


A függvénynek a "szám" értékét radiánban kell megadni. Ez azt jelenti, hogy ha a szög a táblázatban fokban szerepel, akkor azt át kell számítani radiánra. Az átszámítás úgy történik, hogy a szöget szorozzuk Pi-vel, és osztjuk 180-nal. A számítást a függvény argumentumában is elvégezhetjük. (Az Excel természetesen "nem tudja", hogy a megadott szám fok, hiszen ilyen formátum nincs az Excelben. A felhasználó számára viszont fontos, hogy a 45 értékhez a 45 fok cosinusa, és ne a 45 radián cosinusa tartozzon.)

Példa a COS függvény alkalmazására
14. ábra

A példa a 45 fok cosinusának számolását mutatja. Az A5 cellában szerepel az fok érték, amelyet az A5*PI()/180 képlettel átváltunk radiánra. Az Excel először kiszámolja az argumentum értékét, majd meghatározza az argumentum cosinusát. A SIN (sinus) és a TAN (tangens) függvények ugyanígy használandók. (A cotangens függvényre az Excelnek nincs külön beépített függvénye, mivel az a tangensből számítható: egy szög cotangense egyenlő a szög tangensének reciprokával.)

A MA() függvény

A Ma függvény használata
15. ábra

Példa a függvény alkalmazására:

Példa a MA függvény alkalmazására
16. ábra

Megjegyzés: a MA függvényt tartalmazó cella "Kategória" jellemzőjét a "Formátum\Cellák..." menüben "Szám"-ra kell állítani, hogy az eredmény napokban jelenjen meg:

A BAL és a JOBB fügvények




Példa a függvények használatára:

Példa a BAl és a JOBB függvény használatára
17. ábra

Az egyes szövegek utolsó karakterét =JOBB(B2;1), illetve a =JOBB(C2;1) képlettel határoztuk meg.

Az ÖSSZEFŰZ függvény

Példa a függvény használatára:

Példa az ÖSSZEFŰZ függvény használatára
18. ábra

Az INT függvény
Az INT lefelé kerekíti a megadott számot a legközelebbi egészre.
Például:



Az A oszlopban a kiindulási adatok, a B oszlopban az INT-tel előllított egész számok láthatók.
Példa az INT függvény alkalmazására.
19. ábra

A VÉL() függvény
A VÉL egy véletlen számot ad eredményül, amely nem kisebb 0-nál és kisebb 1-nél. (20. ábra)
A matematikában megszokott jelöléssel élve a VÉL a [0,1[ intervallumban állít elő számokat (a 0 beletartozik az intervallumba, az 1 nem).
Az Excel a munkalap minden újraszámolásakor új véletlen számot állít elő.

A VÉL() függvény által előállított véletlen számok
20. ábra

0-nál nem kisebb és 10-nél kisebb (azaz a [0,10[ intervallumba eső) valós véletlen szám például a következőképpen állítható elő:
10*VÉL()
1-nél nem kisebb és 10-nél kisebb (azaz az [1,10[ intervallumba eső) valós véletlen számot a következő képlet ad:
9*VÉL()+1

A HA függvény használata


A HA függvénnyel egy adott feltétel igaz vagy hamis voltától függően adhatunk értéket egy cellának. Ha a logikai vizsgálat eredménye igaz, akkor az "érték_ha_igaz" helyén szereplő érték kerül a cellába, egyébként pedig az "érték_ha_hamis" helyén levő.
Az alábbi példa egy vizsga minősítését mutatja be.
Az alkalmazott képlet (a B3 cellában) a következő:
=HA(A3=1;"Nem felelt meg";"Megfelelt")
Ha az A oszlopban szereplő szám (osztályzat) 1-es, (tehát a logikai vizsgálat igaz), akkor a B3 cellába a "Nem felelt meg" szöveg kerül, egyébként a "Megfelelt" szöveg.

21. ábra

Függvények egymásba ágyazása

A függvények (hét szint mélységig) egymásba ágyazhatók. Ez azt jelenti, hogy valamely függvény argumentumát, vagy argumentumait függvénnyel határozzuk meg.
Lássunk erre példákat! A feladat az, hogy számítsuk ki egy tartomány legkisebb elemének (négyzet)gyökét. A MIN függvénnyel meghatározzuk a legkisebb elemet, majd ennek számítjuk a gyökét. A GYÖK függvény argumentuma tehát a MIN függvény eredménye lesz. Képlettel kifejezve: GYÖK(MIN(tartomány)). A függvény konkrét megvalósítása a következő:

Példa egymásba ágyazott függvényekre 1.
22. ábra

A következő példában két olyan szövegrészt fűzünk össze, amiket a BAL függvénnyel határoztunk meg:

Példa egymásba ágyazott függvényekre 2.
23. ábra

Az alábbi példa a HA és a GYÖK függvények egymásba ágyazását mutatja be egy szám négyzetgyökének meghatározásán keresztül. Ha a szám negatív, vagyis kisebb, mint nulla (ez lesz a feltétel), akkor nincs valós gyök. Ebben az esetben a "nincs valós gyök" szöveg lesz a cella tartalma. Ha a feltétel hamis (azaz a szám nem negatív), akkor a cellába a szám négyzetgyöke kerül:

24. ábra

A függvények egymásba ágyazására mutat példát a következő játék is. Az Excellel kockadobást szimulálunk. Két játékos játszik, mindketten három dobást végeznek egy kockával. A valódi dobás helyett a dobott értékeket (1 és 6 közötti, véletlen egész számokat) az Excellel állítjuk elő. A győztes az, akinél a három dobás összege nagyobb. (Az F9 funkcióbillentyűt lenyomva "dobhatunk újat" az Excellel.)
A véletlen egész számokat az INT és a VÉL függvények egymásba ágyazásával képezzük.
A VÉL() a [0,1[ intervallumba eső valós számokat állít elő (azaz az 1 nem lesz a számok között).
A 6*VÉL függvény a [0,6[ intervallumba eső valós számokat állít elő (a 6 nem lesz közöttük, csak ennél kisebb számok).
Ha ezeknek a számoknak az INT(6*VÉL()) képlettel vesszük az egészrészét, akkor a 0...5  egész számokat kapjuk. Ezekhez 1-et hozzáadva kapjuk az 1...6 számokat:
INT(6*VÉL())+1
Ezzel a képlettel állítjuk elő tehát a kockadobás eredményeit.

A kockadobás eredményeinek előállítása
25. ábra

A győztes nevét a HA függvény segítségével írjuk ki. Ha Adél pontszáma több, akkor ő lesz a győztes, egyébként Béla. (Ekkor tehát azonos pontszám esetén is Béla a győztes.)


26. ábra

Igazságosabb lenne, ha döntetlen esetén nem hirdetnénk győztest, hanem kiírnánk a "Döntetlen" szót. A győztes cellájába tehát három érték kerülhet ("Adél", "Béla", "Döntetlen"). Ezt egy darab HA függvénnyel nem lehet megoldani, hanem két függvényt kell egymásba ágyazni.
A HA függvény szintaxisa:
HA(logikai_vizsgálat;érték_ha_igaz;érték_ha_hamis)
A logikai vizsgálat a B5>C5 lesz.
Az "érték_ha_igaz" helyére "Adél" kerül.
Az "érték_ha_hamis" helyére egy újabb HA függvény kerül. Ebben a logikai vizsgálat a B5=C5 lesz. Ha ez igaz, akkor a cellába a "Döntetlen" szó kerül, ha hamis, akkor "Béla". Ezekre az esetekre mutat példát a következő két ábra.


27. ábra

28. ábra

Az alábbi ábra a függvény az egymásba ágyazott HA függvények "működését" szelmélteti:

29. ábra
A megoldás még teljesebb volna, ha a képletben nem konkrét neveket, hanem a B1 és a C1 cella tartalmát szerepeltetnénk:
=HA(B5>C5;B1;HA(B5=C5;"Döntetlen";C1))
A játákosok nevének változása esetén így csak az új neveket kell beírni, a képletet nem kell javítani.

Ellenőrző kérdések

1. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!
A táblázatban autóbuszok napi futásteljesítményét rögzítettük, és ezekből az adatokból számoltunk ki további értékeket. (A számított értékeket félkövér számokkal jelöltük. )


Ügyeljen arra, hogy a képletekben nem kell szóközt használni! Amennyiben felesleges szóközt gépel be, a program hibásnak tekinti a megoldását!
Gépelje be a válaszokat a megfelelő helyre! A függvények nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be!

Milyen képlet kerül a G2 cellába, ahol a heti kilométerfutást összesítjük?
A G2 cellába kerülő képlet:
Milyen képlet kerül a H2 cellába, ahol a heti átlagos kilométerfutást számítjuk?
A H2 cellába kerülő képlet:
Milyen képlet kerül az I2 cellába, ahol a heti legkisebb kilométerfutást határozzuk meg?
Az I2 cellába kerülő képlet:
Milyen képlet kerül a J2 cellába, ahol a heti legnagyobb kilométerfutást határozzuk meg?
A J2 cellába kerülő képlet:
Milyen képlet kerül a B6 cellába, ahol a hétfői átlagos kilométerfutást határozzuk meg?
A B6 cellába kerülő képlet:

2. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be!

A jármű kódját a rendszám utolsó három karaktere adja. Milyen képletet kell írni a B2 cellába a kód meghatározásához? A B2 cellába kerülő képlet:

3. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be!

Az I3 cellában azoknak a napoknak a számát kell megjeleníteni, amelyeken a dolgozó valahány órát dolgozott. (Az "sz" jelölés a szabadnapra utal). Milyen képletet kell az I3 cellába írni? Az I3 cellába kerülő képlet:

4. feladat
A táblázat segítségével egy járműkölcsönzőben a fizetendő kölcsönzési díjat határozzák meg. Minden megkezdett nap után a B6 cellában szereplő díjat kell fizetni. A napok számát a kölcsönzés kezdete és az aktuális dátum között eltelt napok adják.
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!




Mivel a képletet csak lefelé kell majd násolni, a kölcsönzési díj esetén vegyes hivatkozást használjon!
Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be!

Milyen képlet kerül a B2 cellába? A B2 cellába kerülő képlet:
Milyen képlet kerüljön a C2 cellába, ha azt később az alatta levő cellákba is másolni szeretnénk? A C2 cellába kerülő képlet:

5. feladat
Az alábbi táblázatban az A oszlopban levő számok abszolút értékének négyzetgyökét határoztuk meg:

Gépelje be a választ a megfelelő helyre! A függvény nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be!

Milye képlet kerül a B2 cellába? A B2 cellába kerülő képlet:

6. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!
A táblázat egy üzemorvosi rendelő számára készült. A dolgozó neve mellett (a nevek nem szerepelnek az ábrán) tárolják a legutóbbi vizsgálat időpontját. Ha az utolsó vizsgálat óta eltelt napok száma  180-nál több, akkor a "Vizsgálat" oszlopba az "Esedékes" szó kerül, egyébként pedig semmi (vagyis üres szöveg).





Az üres szöveget két egymás mellé tett idézőjellel adjuk meg:"".
Válaszoljon a következő kérdésekre!

Milyen képlet kerül a C2 cellába?
Milyen képlet kerül a D2 cellába?

Milyen értékre kell állítani a C2:C5 tartomány "Kategória" jellemzőjét, hogy a napok száma az ábra szerint jelenjen meg?
Dátum.
Idő.
Szám.
Általános.

7. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!
A táblázat egy adott dolgozó által naponta teljesített munkaórák számát tartalmazza, heti bontásban. Ha egy adott héten a legnagyobb érték meghaladja a 9 órát, akkor a "Prémium" oszlopba az "Igen" szöveg kerül, egyébként a "Nem".



A feladatot egymásba ágyazott függvényekkel lehet megoldani!
Milyen képlet kerül a J4 cellába?

A J4 cellába kerülő képlet:

5.3 Függvények használata 2.

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:
- Adott számítási feladathoz hozzá tudja rendelni az alkalmazandó függvényt.
- Adott függvény és számítási feladat esetén a függvény leírása alapján meg tudja határozni, hogy mely argumentumokat milyen módon kell megadni a számítás elvégzéséhez.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 9.5 Keresőfüggvények fejezetét.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Tanulja meg, hogy a jegyzetben és az elektronikus tananyagban szereplő függvények milyen feladatok megoldására használhatók.
- Figyelje meg, hogy az egyes argumentumokat hogyan kell megadni a számítás elvégzéséhez.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz

A következő két függvény a Mártix függvények csoportjába tarozik.

A VKERES függvény használata

A "tartományban_keres" értéke lehet IGAZ, vagy HAMIS. "Ha a tartományban_keres" IGAZ (vagy nem adunk meg semmit), akkor a tábla első sorának növekvő sorrendben rendezettnek kell lennie, ellenkező esetben a VKERES függvény nem biztosan ad helyes eredményt. Ha a "tartományban_keres" HAMIS, akkor a tábla adatainak nem szükséges rendezettnek lenniük.
Példa a függvény használatára:

1. ábra

Egy utazási iroda attól függően ad kedvezményt egy útra, hogy az melyik hónapra esik. A havonkénti kedvezményeket az A1:D2 tartomány tartalmazza.
A Kedvezmény összegét úgy tudjuk meghatározni, hogy a teljes összeget megszorozzuk a kedvezmény százalékban vett értékével. Mivel ez a százalék függ az utazás hónapjától (amely a B5 cellában van feltüntetve), az A1:D2 táblában meg kell keresnünk, hogy az adott hónaphoz hány százalékos kedvezmény tartozik. Erre való a VKERES függvény, amely egy tartományban vízszintesen keres.
A függvénnyel a B5 cella tartalmát keressük az A1:D2 tábla 1. sorában (mindig az 1. sorban keres!), és ha megtaláltuk, akkor a 2. sorból kivesszük a hozzá tartozó értéket (jelen esetben a 10%-ot). Mivel az A1:D2 tábla első sora nem rendezett, és pontos egyezés kell, a "tartományban_keres" értékét HAMIS-ra kell állítani.
A VKERES argumentumai tehát az alábbiak szerint alakulnak:
- keresési_érték: a B5 cella tartalma (a hónap neve),
- tábla: A1:D2 (ennek a táblának az első sorában keressük az értéket),
- sor_szám: 2 (a tábla második sorából vesszük a kedvezmény százalékát),
- tartományban_keres: HAMIS (mert az A1:D2 tábla első sorában az adatok nem rendezettek).

(A képletben a tábla helyére az A$1:D$2 vegyes hivatkozást kell írni, hogy a képlet lefelé másolásakor ne változzon a tartomány hivatkozása. Ezzel tesszük másolhatóvá a képletet.)

Ahhoz, hogy az Fkeres és Vkeres függvények megfelelően működjenek, azt a  táblázatot, amelyben kerestetni akarunk, átgondoltan kell felépíteni. Amikor nem pontos egyezést keresünk, akkor általában azt vizsgáljuk, hogy egy érték melyik megadott intervallumba esik. Ennek tipikus példája az, amikor a teljesítmény százalékban adott értékét osztályzatra szeretnénk átszámítani. A következő ábra azt mutatja be, hogy a hagyományos intervallumokat hogyan kell az Fkeres számára átírni.

Az FKERES függvény használata

2. ábra
Ebben az esetben is vegyes hivatkozást (D$3:E$7) alkalmazzuk, hogy a képlet lefelé másolható legyen.

A B10 cellába írt =Fkeres(A10;D$3:E$7;2) képlet esetén a függvény az alábbiak szerint működik:
Az Fkeres ekkor pontosan a keresési értéknek (75) megfelelőt talál a táblázat 1. oszlopában (itt a D oszlopban), és az ahhoz az értékhez tartozó 2. oszlopból veszi ki az adatot (itt a 75-höz a 4 tartozik).
A B11 cellába írt =Fkeres(A11;D$3:E$7;2) képlet esetén a függvény az alábbiak szerint működik:
Az Fkeres ekkor nem talál a keresési értéknek (74) pontosan megfelelőt a táblázat 1. oszlopában (a D oszlopban). Ekkor megkeresi a táblázat 1. oszlopában az első olyan értéket, amely nagyobb a keresési értéknél (itt a 75-öt), és egy sort visszalépve a 2. oszlopból veszi ki az adatot (itt a 75 sorából visszalép a 65 sorába, és az ahhoz tartozó 3-at veszi ki a táblázatból). Ha a keresési érték nagyobb, mint tábla legnagyobb értéke (például ha 95-öt keresünk), akkor a legutolsó sorból veszi az adatot (itt a 85 sorából, tehát 5-öt ad eredményül).

Feladat: elemezze a függvény működését 60, 50 és 40 keresési értékekkel!

A Vkeres függvény ugyanígy működik, csak nem függőlegesen, hanem vízszintesen keres a táblázatban. Ekkor természetesen ennek megfelelően kell a táblázatot kialakítani.

Fontos mindkét függvénynél, hogy a keresendő értéknek a a keresési tartomány 1. oszlopában(Fkeres), vagy 1. sorában (Vkeres)kell lennie, különben a függvény nem működik!

Feladat: olvassa el az Excelben a függvény beszúrása ablakban található "Súgó erről a függvényről.." linknél lévő példákat!

Ellenőrző kérdések

1. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!
Az ábrán egy szerviz által használt táblázat egy része látható. Egy jármű előző és jelenlegi kilométeróra-állásából meghatározzuk a megtett kilométerek számát, és ettől függően döntunk attól, hogy milyen műveletet kell a jármű esetén elvégezni. Ez utóbbit a az A6:B8 táblázat alapján döntjük el.

Melyik függvényt kell használni a "Szerviz" oszlop kitöltéséhez?
Az Fkeres függvényt.
A Vkeres függvényt.
A függvények nevét és a cellahivatkozásokat végig nagybetűkkel írja! (Használja a Caps Lock billentyűt!) A képlet elé az egyenlőségjelet is írja be!
Válaszoljon az alábbi kérdésekre!

Milyen képletet kell írni a C2 cellába?
A következő kérdések a D2 cellába kerülő képletre vonatkoznak. A cellába az alábbi függvények valamelyike kerül:

Mit kell írni "keresési_érték" helyére?
Mit kell írni a "tábla" helyére? (A képletet lefelé szeretnénk másolni!)
Mit kell írni az "oszlop_szám" vagy a "sor_szám" helyére?

Mi kerül a "tartományban_keres" helyére?
Vagy az "Igaz" érték, vagy semmi, mert a tábla növekvően rendezett.
A "Hamis" értéket kell beírni, hogy pontos egyezést találjon a program.

2. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!
Az ábrán egy munkafüzet két munkalapjának részletét látja. A felső részen a kitöltendő táblázat szerepel, az alsón pedig az "Adatok" nevű munkalap egy részlete, amelyen a táblázat kitöltéséhez szükséges adatokat tároljuk.
A táblázat "Kategória" feliratú oszlopába a tengelyek számától függő adat kerül. Ezt az adatot most nem használjuk más célra. Az útdíjat úgy határozzuk meg, hogy az alapdíjat megszorozzuk a tengelyek számától függő szorzóval.




A hivatkozott munkalap nevének csak az első karakterét írja nagybetűvel!
Például: Munka1.
Az egyes képleteket lefelé kell másolni! A szükséges rögzítést alkalmazza!
Válaszoljon a kérdésekre!
A megoldás során a Vkeres függvényt alkalmazzuk:

Milyen képlet kerül a D3 cellába?
A D3 cella képlete:
Milyen képlet kerül az E3 cellába?
Az E3 cella képlete:

3. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!

Milyen számokat kell írni az Fkeres függvény táblájába, hogy az intervallumoknak megfeleljen a táblázat?

Az X helyére írandó szám:
Az Y helyére írandó szám:
A Z helyére írandó szám:

6.1 Diagramok készítése

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Listából ki tudja választani, mit jelent az adatok és a diagram közötti dinamikus kapcsolat.
- Adott adattípushoz hozzá tudja rendelni az ábrázolásához leginkább megfelelő diagramtípust.
- Ábra alapján el tudja dönteni, mit kell kijelölni a munkalapon ahhoz, hogy a diagram kategóriatengelyén a megfelelő feliratok megjelenjenek.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell adatsort hozzáadni a diagramhoz.
- Listából ki tudja választani, hogyan kell adatsort törölni a diagramból.
- Listából ki tudja választani, hogyan változtathatók meg a kész diagram feliratai.
- Listából ki tudja választani, hogyan változtatható meg a kész diagram típusa.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 13. Diagramok fejezetét.
Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Jegyezze meg, mit jelent az adatok és a diagram közötti dinamikus kapcsolat.
- Tanulja meg, melyik diagramtípus milyen jellegű adatok ábrázolására alkalmas.
- Tanulja meg, mit kell kijelölni a munkalapon ahhoz, hogy a diagram kategóriatengelyén a megfelelő feliratok megjelenjenek.
- Tanulja meg, hogyan lehet adatsort hozzáadni a diagramhoz.
- Tanulja meg, hogyan lehet adatsort törölni a diagramból.
- Tanulja meg, hogyan változtathatók meg a kész diagram feliratai.
- Tanulja meg, hogyan változtatható meg a kész diagram típusa.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.

A diagramok esetén fontos, hogy a szemlélő a feliratok alapján megfelelő információt kapjon arról, mit ábrázol diagram. Az Excelben az ábrázolandó adatokkal együtt a kívánt feliratokat is kijelölhetjük. (1. ábra) (Ha feliratokat nem jelölünk ki, akkor az Excel feliratok helyett számokkal látja el az ábrát.)

Az adatok és a feliratok kijelölése
1. ábra

A kijelölés után a diagram ikonra kattintva, vagy a "Beszúrás\Diagram..." menüvel indíthatjuk a diagramkészítést.
A diagram típusának kiválasztása után lehetőségünk van arra, hogy az adatokat tartalmazó tartományt megváltoztassuk. (2. ábra) A tartományt megadhatjuk a billentyűzetről történő begépeléssel, vagy a mező mellett jobbra látható ikonra kattintva az egérrel.
Ebben a párbeszédpanelben állítható be az is, hogy az adatokat sorok, vagy oszlopok szerinti bontásban kívánjuk-e megjeleníteni.

Az adatokat tartalmazó tartomány és az adatsorok irányultságának megadása
2. ábra

A továbbiakban a diagram címének és egyéb feliratainak megadása következik. (3. ábra)

A diagramcímek megadása
3. ábra

A "Tovább" gombra kattintva dönthetünk arról hogy a diagram új munkalapra kerüljön-e, vagy az adott lapon jelenjen meg. (4. ábra)

A diagram helyének meghatározása
4. ábra

"Befejezés" gombra kattintva az Excel elkészíti a diagramot. (5. ábra)






A hónapok neveit helyhiány miatt nem jeleníti meg maradéktalanul az Excel.
A diagram első változata
5. ábra

A diagram több ponton változtatásra szorul. Az egyes elemeket a legegyszerűbben a Diagram eszköztár segítségével tudjuk kijelölni és megváltoztatni. A Diagram eszköztár:

Ha az eszköztár nem látható a képernyőn, akkor a "Nézet\Eszköztárak" menü "Diagram" pontjának megjelölésével jeleníthető meg.
Az eszköztár legördülő listájából kiválaszthatjuk a módosítani kívánt diagramelemet. (6. ábra)

Az eszköztár legördülő listája
6. ábra

A listában kiválasztott elem kijelölődik, és a diagram területén a jobb gombbal rákattintva a helyi menü segítségével formázhatjuk az adott elemet. (Az egyes elemeket természetesen a diagram területén történő egérkattintással is kijelölhetjük.)
A jelmagyarázatra (mivel csak egy adatsorunk van) nincs szükség, azt a kijelölés után a Del billentyűvel törölhetjük. Az értéktengely (itt a függőleges tengely az értéktengely) címét is formázzuk, a szöveget elforgatjuk 90 fokkal. (7. ábra)

A tengelycím formázása
7. ábra

Az eredmény a 8. ábrán látható.

A formázott értéktengely
8. ábra

A 8. ábrán a diagram rajzterülete kijelölt állapotban látható. Méretét megnöveljük, hogy a kategóriatengely (itt a vízszintes tengely) minden felirata megjelenjen. (Az Excel az eddigi ábrákon helyhiány miatt nem írta ki minden hónap nevét. Ha a méretnövelés nem vezet eredményre, akkor a tengely feliratait elforgathatjuk 90 fokkal. (Kijelöljük a feliratokat, majd a jobb gombbal előhívott helyi menüből a formázás ablak "Igazítás" lapján 90 fokos elforgatást állítunk be.) Az eredmény a 9. ábrán látható.

A formázott kategóriatengely
9. ábra

Az adatsorok oszlopainak formázása további lehetőséget nyújt a diagram módosításához. A lehetőségek közül itt a feliratokat emeljük ki. Az Excel az oszlopokhoz tartozó értékeket is fel tudja tüntetni a diagramban. Ehhez ki kell jelölnünk az adatsorokat (vagy az eszköztár listájából, vagy az egyik oszlopra kattintással), és a helyi menü "Adatsorok formázása..." ablakának "Feliratok" lapján be kell jelölni a megfelelő jelölőnégyzetet. (10. ábra)

Számszerű értékek megjelnítése a diagramon
10. ábra

Ha feliratokat jelenítünk meg a diagramban, akkor azok is formázhatók lesznek illetve kijelölés után az egérrel elmozdíthatók a helyükről. A 11. ábra a kész diagramot mutatja, további formázásokkal. Megváltoztattuk a "Fal" területének színét, a feliratok színét és betűméretét, a "Hónapok" felirat helyét.

A kész diagram
11. ábra

Feladatok:
1. feladat:
- A fent bemutatott lépéseket követve készítse el a 11. ábrán látható diagramot.
Írja át a C2 cellában a februári értéket 1500-ról 1000-re. Nézze meg, hogyan változik a diagram.
- A jegyzetben leírt módon adjon hozzá egy adatsort az alábbiak szerint:

12. ábra

- Formázza meg az új diagramot a következőképpen:

13. ábra

(Jelmagyarázat hozzáadásához jelölje ki a diagramterületet, kattintson a jobb gombbal a területre, a helyi menüből válassza a "Diagram beállításai... menüpontot. A megjelenő párbeszédablak "Jelmagyarázat" lapján jelölje be a "Jelmagyarázat látszik" jelölőnégyzetet.)

2. feladat:
- A következő adatok alapján készítse el az alábbi kör (azon belül torta) diagramot:

A kördiagramon egy adatsort lehet megjeleníteni. Próbálja ki az 1. feladat adatsoraival, mi történik, ha két adatsorból akar kördiagramot rajzolni!

3. feladat:
- A következő adatok alapján készítse el az alábbi grafikon típusú diagramot:


A grafikon vonalának formázásakor a vonalvastagságot és a vonal "görbített" jellegét is módosítsa:

Ellenőrző kérdések
Jelölje meg, mit jelent az adatok és a diagram közötti dinamikus kapcsolat?
Az elkészült diagramhoz új adatsorokat adhatunk.
Ha a diagramon változtatunk, akkor az eredeti adatok is változnak.
Ha az adatokon változtatunk, akkor a diagram is változik.
A kategóriák nevei a kijelölés után automatikusan megjelennek a diagramon.
Egy vállalat személyszállítási, illetve teherszállítási üzletága teljesítményét szeretnénk havonkénti bontásban ábrázolni, és egymással összehasonlítani. Milyen diagramtípus felel meg leginkább ennek ábrázolására?
Felületdiagram.
Sugárdiagram.
Oszlopdiagram.
Kördiagram.
Területdiagram.
Grafikon.
Egy vállalat személyszállítási és teherszállítási üzletággal rendelkezik. A vállalat teljes bevételének alakulását szeretnénk ábrázolni, feltüntetve, hogy az egyes üzletágak hozzávetőlegesen milyen mértékben vettek részt a bevétel előállításában. Milyen diagramtípus felel meg leginkább ennek ábrázolására?
Felületdiagram.
Sugárdiagram.
Oszlopdiagram.
Kördiagram.
Területdiagram.
Grafikon.
Egy vállalat 1995 és 2004 közötti bevételének alakulását szeretnénk ábrázolni. Milyen diagramtípus felel meg legjobban erre a célra?
Felületdiagram.
Sugárdiagram.
Kördiagram.
Területdiagram.
Grafikon.
Egy vállalat személyi állományának iskolai végzettség szerinti összetételét (hány % rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal, érettségivel, főiskolai végzettséggel, stb.) szeretnénk ábrázolni. Melyik diagramtípus felel meg legjobban erre a célra?
Felületdiagram.
Oszlopdiagram.
Kördiagram.
Területdiagram.
Grafikon.

Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Melyik tartományt kell kijelölni a diagramkészítés megkezdése előtt, hogy a Budapest, Győr, Pécs, Szeged feliratok látszódjanak a diagramon?
B2:E3
A2:E3
B1:E3
Hogyan lehet egy kész diagramhoz új adatsort hozzáadni?
Az adatsort kijelöljük, és a diagramterületre húzzuk az egérrel.
Kijelöljük az adatsort, és a jobb gombbal kattintunk a diagramterületen.
Kijelöljük az adatsort, és a bal gombbal duplán kattintunk a diagramterületen.
Hogyan változtathatók meg a kész diagram feliratai?
Duplán kattintunk a feliratra, és elvégezzük a módosítást.
Lassan kétszer kattintunk a feliratra, és elvégezzük a módosítást.
A jobb gombbal kattintunk a feliratra, és elvégezzük a módosítást.
6.2 Táblázatok speciális műveletei

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Listából ki tudja választani, mit kell megadni, és hány cellát kell kijelölni, ha egy tartományt egér segítségével akarunk kitölteni állandó értékkel, illetve sorozattal.
- Ábrák közül ki tudja választani, milyen alakot kell felvennie az egérkurzornak, ha egér segítségével szeretnénk cellákat értékekkel feltölteni.
- Listából ki tudja választani, mit kell megadni, és mit kell kijelölni, ha egy tartományt menü segítségével akarunk kitölteni sorozattal.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy melyik cellát kell kijelölni az ablaktábla adott rögzítéséhez.
- Ábra alapján el tudja dönteni, mit kell kijelölni adott sorok, vagy oszlopok elrejtéséhez.
- Ábra alapján el tudja dönteni, mit kell kijelölni rejtett sorok, vagy oszlopok felfedéséhez.
- Listából ki tudja választani, mit jelent a munkalapok zárolása.
- A cellák zárolásával kapcsolatos állításról el tudja dönteni, hogy igaz, vagy hamis.
- Adott célérték kereséses feladat esetén el tudja dönteni, hogy melyik cellában levő adat lesz a céladat és melyik cellában lesz a módosuló adat.
- Adott esetvizsgálat alapján el tudja dönteni, hogy melyik cellában levő adatokat célszerű változó adatként tárolni.

Tevékenység:
Tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Jegyezze meg, mit kell megadni, és hány cellát kell kijelölni, milyen alakot kell felvennie az egérkurzornak, ha egy tartományt egér segítségével akarunk kitölteni állandó értékkel, illetve sorozattal.
- Jegyezze meg, mit kell megadni, és mit kell kijelölni, ha egy tartományt menü segítségével akarunk kitölteni sorozattal.
- Tanulja meg, melyik cellát kell kijelölni, hogy a megadott helyen rögzítsük a címsorokat és az oszlopokat (azaz az ablaktáblát).
- Tanulja meg, mit kell kijelölni adott sorok, vagy oszlopok elrejtéséhez.
- Tanulja meg, mit kell kijelölni rejtett sorok, vagy oszlopok felfedéséhez.
- Jegyezze meg, mit jelent a munkalapok zárolása.
- Jegyezze meg, milyen feltétel esetén érvényesül a cellaformázás "Védelem" lapján a "Zárolt" kapcsoló ki-, illetve bekapcsolása.
- Keressen példát célérték kereséses feladatra. Döntse el, hogy az adott feladat esetén melyik cellában levő adat lesz a céladat és melyik cellában lesz a módosuló adat.
- Keressen példát olyan feladatra, amelyre az esetvizsgálat alkalmazható. Döntse el, hogy az adott feladat esetén melyik cellában levő adatokat célszerű változó adatként tárolni.

Információk a tananyaghoz.
Cellák automatikus kitöltése

A sorozattal kitöltés esetén az Excel lehetőséget ad arra, hogy egyéni listákat adjunk meg sorozatként. A listát egyszer be kell írni egymás melletti, vagy egymás alatti cellákba. Eután ki kell jelölni a listát.

Kijelölt lista
1. ábra

Az "Eszközök\Beállítások..." menü "Egyéni listák" lapján a "Beolvasás" gombra kattintva a kijelölt helyről be kell olvasni a listát, majd a "Hozzáadás" gombbal felvenni a már meglevő listák közé. (2. ábra) Ez a szolgálatás hasznos lehet például olyan esetben, ha egy adott listát gyakran kell beírni a munkalapokra. Az egyéni listával való kitöltéskor elég az első elemet beírni, és az egérrel a kívánt részt a kitöltés funkcióval kitölteni.

Egyéni lista beolvasása és hozzáadása
2. ábra

Vannak az Excelben előre definiált listák is, például leggyakoribb a hét napjai. Az A1 cellába begépelve a "hétfő" szót, a cella jobb alsó sarkát megfogjuk, és jobbra húzzuk, akkor a képen is látható a C1 cellába már a "szerda" kerül majd. Ha az egeret elengedjük, kész a lista.

Ablaktábla rögzítése

Az Excel az úgynevezett "ablaktábla" rögzítésével ad lehetőséget arra, hogy hosszú sorok, vagy oszlopok esetén a sorok, illetve oszlopok feliratai láthatók maradjanak a képernyőn. Az egérrel a 3. ábra szerint ki kell jelölni egy cellát, és az "Ablak" menü "Ablaktábla rögzítése" menüpontját választani. A 3. ábrán vékony fekete vonalak jelzik azt sort, és oszlopot, amelyek az adatok gördítésekor mindig láthatók maradnak a képernyőn. Az ablaktábla rögzítése az "Ablak\Ablaktábla feloldása" menüponttal szüntethető meg.





Az itt látható kijelölés alapján az 1. sor és az A oszlop feliratai maradnak mindig láthatók a képernyőn a többi adat gördítésétől függetlenül.
Rögzített ablaktábla jelölése
3. ábra
Ellenőrző kérdések

1. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Melyik cellát kell kijelölni ahhoz, hogy az ablaktábla rögzítése után az A és B oszlop, valamint az 1. sor mindig látható maradjon a képernyőn?
A B2 cellát.
A C2 cellát.
A B3 cellát.
A C3 cellát.

2. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!
Az A1:H1 tartományt szeretnénk feltölteni az 1,2,3,4,5,6,7,8 sorozattal, az egérrel közvetlenül.

Melyik cellába, vagy cellákba kell adatot írni, és mit kell beírni?
Az A1 cellába kell az 1-es számot írni.
Az A1 cellába kell az 1-es számot, a B1-be a 2-es számot írni.
Az A1, B1, C1 cellába kell az 1, 2, 3 számokat írni, mert az Excel csak így tudja meghatározni, hogy milyen sorozatról van szó.
Melyik cellákat kell a szám, vagy számok beírása után kijelölni az egérrel történő kitöltéshez?
Az A1 cellát.
Az A1 és B1 cellákat.
Az A1, B1 és C1 cellákat.
Melyik egérkurzor-alak esetén lehet a kitöltést az egérrel közvetlenül elvégezni?

3. feladat

Az A1:H1 tartományt szeretnénk egér segítségével feltölteni állandó értékkel (1-es számokkal). Hogyan tudjuk ezt megtenni?
Az A1 cellába 1-et írunk, kijelöljük az A1 cellát, majd az egérrel elvégezzük a kitöltést.
Kijelöljük az A1 cellát, majd az egérrel elvégezzük a kitöltést.
Az A1, B1 és C1 cellákba 1-et kell írnunk (csak ekkor lesz egyértelmű, hogy állandó értékkel kell kitölteni a tartományt), majd egérrel elvégezzük a kitöltést.

4. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!
Az A1 cellába beírjuk a 2-es számot.
Az A1:G1 tartományt szeretnénk menü segítségével kitölteni az alábbiak szerint:

Mit kell kijelölnünk, ha a végértéket nem akarjuk megadni?
Az A1 cellát.
Az A1:G1 tartományt.
A B1:G1 tartományt.
Milyen számot kell megadnunk a "Lépésköz" mezőben?
1
2
4

5. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!

Egy munkalapon a C,D,E,F oszlopokat rejtetté tettük. Mit kellett ehhez kijelölni?
A D és E oszlopokat.
A B és G oszlopokat.
A C,D,E és F oszlopokat.
Mit kell kijelölni a rejtett oszlopok felfedéséhez?
A B oszlopot.
A G oszlopot.
A B és G oszlopokat.

6. feladat

Mit történik, ha egy munkalapot zárolunk?
A munkalap adatai nem érhetők el, ha egy másik munkalapból hivatkozunk rá.
A munkalapon csak azon cellák értékei módosíthatók, amelyeknél a "Zárolt" kapcsoló kikapcsolt állapotban van.
A munkalapot a jelszó ismerete nélkül nem lehet megnyitni.

7. feladat

Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz, vagy hamis?
Ha a munkalap zárolása nincs bekapcsolva, akkor az egyes cellák esetén a "Zárolt" kapcsoló hatástalan.

8. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!
Ön az ábrán látható eszközöket szeretné beszerezni, de legfeljebb 200 000 Ft-ot költhet. A DVD íróból több modell is vásárolható. Célérték-kereséssel szeretné meghatározni, hogy legfeljebb mennyit tud adni a DVD-íróért.

A célérték keresésekor melyik cella lesz a célcella?
A B4 cella.
A D4 cella.
Az E4 cella.
Az E5 cella.
A célérték keresésekor melyik cella lesz a módosuló cella?
A B4 cella.
A D4 cella.
Az E4 cella.
Az E5 cella.

9. feladat
Az alábbi kép alapján válaszoljon a kérdésre!

Ön a fenti eszközöket szeretné beszerezni. Esetvizsgálattal szeretné megállapítani, hogy a fenti árak mellett melyik eszközből hány darabot vehet, hogy a rendelkezésre álló keretet a lehető legjobban kihasználja. Melyik cellákat jelöli meg változó cellaként?
Az E5 és E6 cellákat.
A B2:B4 tartomány celláit.
A C2:C4 tartomány celláit.
6.3 Adatbázis-kezelés az Excelben

Tanulási célok
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

- Listából ki tudja választani, milyen elvek alapján lehet adatokat törölni a táblázatból, illetve adatokat beszúrni a táblázatba.
- Listából ki tudja választani, hogy rendezéskor mit kell kijelölni ahhoz, hogy az egyes rekordok összetartozó adatai ne keveredjenek össze.
- Ábra alapján el tudja dönteni, rendezéskor hogyan kell kijelölni táblázatot, hogy a rendezés párbeszédablakban az egyes mezőnevek megjelenjenek.
- Ábra alapján el tudja dönteni, hogy az adott szűrés autoszűrés vagy irányított szűrés eredménye, és meg tudja nevezni a szűrési szempontot.
- Adott szűrési feladat esetén el tudja dönteni, milyen szűrési feltételt kell megadni.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 11. A táblázat mint adatbázis fejezetét.
Ezután tanulmányozza az elektronikus tananyagot, oldja meg az egyes részekhez kapcsolódó feladatokat.

A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
- Jegyezze meg, milyen elvek alapján lehet adatokat törölni a táblázatból, illetve adatokat beszúrni a táblázatba.
- Jegyezze meg, hogy rendezéskor mit kell kijelölni, hogy az egyes rekordok összetartozó adatai ne keveredjenek össze.
- Jegyezze meg, rendezéskor hogyan kell kijelölni táblázatot, hogy a rendezés párbeszédablakban az egyes mezőnevek megjelenjenek.
- Keresse meg a különbséget az Autoszűrés és az Irányított szűrés eredménye között. Figyelje meg, hogyan lehet eldönteni, mi a szűrési szempont.
- Tanulja meg, hogyan lehet a szűrt adatokból újra a teljes táblázatra váltani.

Összefoglalás, további információk a tananyaghoz.

Az adatbázis fontos jellemzői közé tartozik, hogy
- az adatbázisban nem lehet teljesen üres sor, vagy oszlop,
- nem lehet két azonos sor, vagy oszlop,
- lehet több azonos cella.

A rekord fogalmával a körlevélkészítés kapcsán már megismerkedett.  A rekordon kívül a jegyzet említi még a primer adat fogalmát. Primer adatnak nevezzük azokat az adatokat, amelyeket a felhasználó visz be a táblázatba, és ezek a táblázat egyéb adataiból nem határozhatók meg. Primer adat lehet például egy árucikk nettó ára, illetve az ÁFA százalékértéke. Ezeket az adatokat megadva például a bruttó ár számítható. A bruttó ár emiatt már nem primer adat, és nem is érdemes tárolni, mert a többi adatból meghatározható.

A táblázatokban az összetartozó adatok (rekordok) egy-egy sorban helyezkednek el. (Ilyenek például az 1. ábrán az egyes autók adatai.)

A táblázat a D3 cella törlése előtt
1. ábra

Ha egy cellát törlünk a táblázatból, akkor az összetartozás nem tartható fenn. (A 2. ábra a D3 cella törlése utáni állapotot mutatja.)

A táblázat a D3 cella törlése után
2. ábra

Egyetlen cella beszúrásakor hasonló helyzet áll elő. A táblázatból emiatt csak teljes rekordokat lehet törölni, illetve teljes rekordokat lehet beszúrni. Ez a rendezésre is igaz: rendezéskor mindig rekordokat kell kijelölni, hogy az összetartozó adatok együtt vegyenek részt a rendezésben.

Ellenőrző kérdések

1. feladat

Hogyan lehet egy táblázatból adatokat törölni úgy, hogy az egyes rekordok adatai ne keveredjenek össze?
Mindig csak teljes rekordokat lehet törölni.
Csak olyan cellákat lehet törölni, amelyekben nincs adat.
Bármelyik cella törölhető, ha törlés után a cellákat nem felfelé, hanem lefelé toljuk.

2. feladat

Melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmaznunk, ha az autó neve szerint szeretnénk rendezni a listát úgy, hogy az egyes rekordok összetartozó adatai ne keveredjenek össze?

3. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Melyik ábra szerinti kijelölést kell alkalmazni a rendezés előtt, hogy az egyes feliratok (Név, Típus, stb.) a fenti ábra szerint megjelenjenek a párbeszédpanelben?

4. feladat
Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésekre!

Melyik szűrővel készült a fenti szűrés?
Az Autoszűrővel.
Az irányított szűrővel.
Melyik szempont szerint szűrtük az adatokat?

5. feladat
Az alábbi táblázatból irányított szűrővel szeretnénk kiválogatni a 2002-es, és az ennél újabb évjáratú autókat.

Hogyan kell a szűrési feltételt a munkalapon megadni?