KURZUS: Informatika

MODUL: Informatikai rendszerek alapjai

4. lecke: Informatikai rendszerek. A programozás alapjai

Információs rendszerek

Tanulási célok:
A lecke tanulása után Ön képes lesz:
-felsorolni az információfeldolgozás korszakait,
-felsorolni az információs rendszerek típusait,
-hozzárendelni az IR típusokhoz azok tulajdonságait,
-sorrendbe állítani az IR fejlesztés fázisait.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 7.1. és 7.2. fejezetét!

Összefoglalás

Alapfogalmak áttekintése

Rendszer: Olyan komponensek halmaza, amelyek közös cél érdekében együttműködnek.
Informatikai rendszer: Hardver, szoftver, adatok, emberek és feldolgozási folyamatok összessége amelyben a feldolgozást számítógép segítségével végezzük el.
Információs rendszer(IR): Olyan informatikai rendszer, amelynek tagjai a színvonalas információszolgáltatás céljából működnek együtt.

Az információfeldolgozás korszakai
1. DP/TPS: az adatfeldolgozások kora
2. MIS: Vezetői információs rendszerek kora
3. SIS: Stratégiai információs rendszerek kora
4. Tudásalapú társadalom

Az információs rendszerek típusai

Információs rendszerek fejlesztése

1. fázis: Helyzetfelmérés, célkitűzés, a feladat megfogalmazása

- Felmérés, adatgyűjtés
- Megvalósíthatósági vizsgálat
- Projekt menedzsment terv

2. fázis: Elemzés
3. fázis: Tervezés
4. fázis: Kivitelezés
5. fázis: Rendszerátadás, üzemeltetés

Ellenőrző kérdések - Információs rendszerek

Válaszoljon a kérdésekre!

1. Rakja sorrendbe az infromációs rendszer tervezésének fázisait!

1.
2.
3.
4.
5.


2. Válassza ki az alábbiak közül melyik vezetői információs rendszer!
Statégiai IR
Tranzakció feldolgozó rendszer
Iroda-automatizálási rendszer
Döntéstámogató rendszer
E-rendszerek

Tanulási célok
A lecke tanulása után Ön képes lesz:
-az e-rendszerek részeit felsorolni,
-megkülönböztetni az e-kereskedelem formáit.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 7.3 fejezetét!

Összefoglalás

Az e-rendszerek (elektronikus rendszerek), az utóbbi időben elterjedt fogalom, feltételezi az információs társadalom kiépülését. Részei az e-közigazgatás, e-gazdaság és az e-polgár.

E-gazdaság (e-economy) összetevői a következők:

E-üzlet (e-business): Olyan üzleti tevékenység, amelyben az üzletfelek a kapcsolataikat az IT felhasználásával bonyolítják.
E-kereskedelem(e-commerce): Olyan tevékenység, melynek keretében a kereskedő felek a üzleteiket elektronikus hálózatok segítségével bonyolítják.
E-piactér (e-marketplace): Az e-piactér egy komplett elektronikus bevásárlóközpont, ahol több szállító széles áruválasztéka található.
M-kereskedelem (m-commerce, mobil kereskedelem): Olyan elektronikus kereskedelmi tevékenység amely a mobiltelefonok Internet elérési képességeire épül.

Az e-kereskedelemnek három legfontosabb formája van:

Business-to-business (B2B): Vállalatok közötti kereskedelem (Nagy-kereskedelem-kiskereskedés)
Business-to-costumer (B2C): Kereskedő és vásárló közötti kereske-delem (Internetes áruház)
Costumer-to-costumer (C2C): Egyéni eladó és vásárló közötti keres-kedelem (apróhirdetés)

Az e-polgárhoz szorosan kapcsolódó fogalom az e-tanulás (e-learning), amelyet Önök is gyakorolnak, például ezen tanulási útmutató olvasásával.

Ellenőrző kérdések - E-rendszerek

Válaszoljon a kérdésekre!

1. Mi a B2B kereskedelem?
Vállalatok közötti kereskedelem
Nagykereskedelem-kiskereskedés
Állampapír kereskedés (broker-broker)
Kereskedő-vásárló kereskedelem
2. Mi igaz a következők közül?
Az e-önkormányzat=e-kormányzás
Az e-önkormányzat része az e-kormáynzás
Az e-önkormányzat része az e-kormányzásnak
Egyik sem igaz.
A programozás alapjai

Tanulási célok
A lecke tanulása után Ön képes lesz:
-meghatározások közül kiválasztani az alábbi fogalmak jelentését:
algoritmus, program, compiler
-listából kiválasztani a magas szintű programnyelveket,
-listából kiválasztani az univerzális programnyelveket.

Tevékenység:
Olvassa el a jegyzet 8. fejezetét!

Összefoglalás

Az algoritmus, egy probléma megoldásának véges számú lépésben történő egyértelmű és teljes leírása. Leírása általában folyamatábrával történik, ami programozási nyelvtől független.
Az algoritmust a számítógéppel egy programozási nyelv segítségével kell közölni. Azt a folyamatot, amely során egy algoritmus lépéseit egy programnyelv utasításaival leírjuk, kódolásnak nevezzük. Az így létrejött - a számítógép számára végrehajtható - algoritmust pedig programnak.

A fordítóprogram (compiler) működése során értelmezi a forrásnyelven írt program utasításait, jelzi a szintaktikai hibákat. A formailag hibátlan programból elkészíti a gépi kódú utasításokat. Az assemblyben vagy valamilyen magas szintű programnyelven megírt programokat forrásprogramnak nevezzük. Azt a programot pedig, amely az eredeti program fordítóprogram általi gépi kóddá átalakításával keletkezik tárgyprogramnak, tárgykódnak hívjuk.

A programozási nyelveket felhasználási lehetőségeik szerint két csoportba sorolhatjuk:

-Az univerzális programnyelvek: amelyekkel a legtöbb felhasználási terület alkalmazói programjai megírhatók. Előnyük a sokoldalúságuk. Pl.: C, C++, PASCAL.
-A specializált programnyelvek: segítségükkel egy-egy szakterület vagy problémakör programjai könnyebben fejleszthetők, mint az uni-verzális programnyelvekkel. Hátrányuk, hogy más-más problémához különböző programnyelv tartozik. Pl.: Adatbázis fejlesztő nyelvek.

Programnyelvek osztályozása:

-Gépi nyelvek: Bináris kódok.
-Assembly nyelvek: Szimbolikus utasításkódok.
-Procedurális (eljárásorientált) nyelvek: eljárás-szemléletű utasítások. Pl.: PASCAL.
-Funkcionális nyelvek: függvény szemléletű utasítások. Pl.: LISP.
-Logikai nyelvek: az utasítások a matematikai logika formalizmusán alapulnak. Pl.: PROLOG
-Objektumorientált nyelvek: Program, dokumentáció és adat egy egységbe zárva. (Pl.: C++, Java, Delphi.)
-Komponensalapú nyelvek: Az objektumorientált továbbfejlesztése. A már elkészített, és több helyen is szükséges szoftver egységeket nem kell újra megírni, azok egy új, akár teljesen más alkalmazásba is beilleszthetők. (Pl.: CORBA, MS Visual Basic 6.0.)
-4. generációs nyelvek: Természetes nyelvi, nem procedurális utasítások.

A programozás szintje szerint megkülönböztetünk:

-Alacsony színtű programozási nyelveket
-Magas színtű programozási nyelveket

Ellenőrző kérdések - A programozás alapjai

Válaszoljon a kérdésekre!

1. Válassza ki az alábbiak közül az univerzális nyelveket!
LISP
C, C++
Pascal
SQL
2. Az alábbiak közül mi igaz a fordítóprogram működésére?
Jelzi a szintaktikai hibákat.
Futtatja a a programot.
Elkészíti a gépi kódú utasításokat.
Futtatja az algoritmust.
3. Az alábbiak közül melyik csoportba tartozik a Java nyelv?
Eljárás-orientált
Objektum-orientált
Szimbolikus
4. generációs