KURZUS: Balesetvizsgálat pályás szempontjai
MODUL: I. modul
2. lecke: Pályafelügyelet rendszere, dokumentálása
A pályafelügyelet feladata a forgalombiztos pályaállapot fenntartásához szükséges ellenőrzések, vizsgálatok és mérések rendszeres végzése. Ezek a következők: vonalbejárás, gyalogbejárás, vonalbeutazás, időszakos mérések és vizsgálatok: kitérőmérés, kézi- és gépi vágánymérés, hídvizsgálat, sínkopásmérés, ultrahangos sínvizsgálat, űrszelvénymérés. | |||
A pályafelügyeletet ellátó kollégák: vonalgondozó, pályamester, főpályamester, szakaszmérnök és vezetőmérnök. | |||
A mérések és vizsgálatok leírását és gyakoriságát a pályahálózat működtető szervezet/vállalkozás utasításainak kell tartalmazniuk, azok dokumentálására jegyzőkönyvmintákkal (MÁV Zrt-nél a D.5. sz. utasítás). A kitöltött jegyzőkönyvek, vizsgálati lapok megőrzéséről is gondoskodni kell (általában 5 vagy több évig). | |||
2.1. A pályafenntartási szakszolgálat felépítése | |||
A pályafenntartási (továbbiakban: pft.) szakszolgálat legkisebb szervezeti egysége a pft. szakasz. | |||
Felügyeleti területe 120-150 vkm építési hosszú vasúti hálózat, azon belül minden létesítmény, eszköz és szerkezet, ami az infrastruktúrához tartozik. Ennek vezetője a főpályamester, aki mind a pályafelügyeleti, mind a fenntartási tevékenységért személyesen felelős. | |||
A pályamesterek 30-50 vkm vonalszakaszért felelősek, ők irányítják a területükön tevékenykedő vonalbejárók munkáját. | |||
Egy vonalbejáróra 10-12 virtuális km vonalszakasz esik. Miután a vonalbejárói szakaszok száma rendre meghaladja a vonalbejárók számát, ezért kitérőlakatos vagy előmunkás beosztású dolgozók is járnak vonalat, illetve egy vonalbejárónak lehet két kijelölt szakasza, melyeket hétfő-csütörtök, kedd-péntek rendszerben tud bejárni. Elsődleges feladata a rábízott területen megszemléléssel ellenőrizni a pályát, minden pályatartozékot és a pálya környezetét. Ha a forgalombiztonságot veszélyeztető hiányosságot talál, akkor vagy elhárítja, vagy soron kívül intézkedik (mobiltelefon) az elhárítására. | |||
A pft. szakaszok felettes szerve a pft. főnökség. Jellemzően 6-10 pft. szakasz tartozik egy főnökséghez, földrajzi értelemben 2-3 megyét átfogó terület. Vezetője a pft. főnök, aki mindenért, de első sorban az irányításért és a gazdasági ügyekért felelős. A pályafelügyeleti tevékenység irányítója főnökségi szinten a vezetőmérnök. | |||
A műszaki csoportot alkotják a szakaszmérnökök és a szakelőadók. A szakaszmérnökök elsődleges feladata a pft. szakaszi munka elvi előkészítése, irányítása és ellenőrzése. A szakaszt irányító szakaszmérnökök mellett vannak átfogó feladatokat ellátó szakaszmérnökök is: diagnosztikai (vágánymérések és vizsgálatok), hidász, gépész. A szakelőadók is hasonlóan különböző ügyköröket látnak el: vagyon-, tűz-, környezetvédelem, téli forgalom, ügyeletek, készenlétek beosztása, tervtár kezelése, lassújelek nyilvántartása stb. | |||
A pályafenntartási osztályok a területi igazgatóságban működnek. (A MÁV Zrt-nek 6 igazgatósága van: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely, és a GYSEV-nek Sopron.) | |||
Az osztályok adják az elvi irányítást, szabják meg a javaslatok alapján a fejlesztések irányát, mennyiségét, ellenőrzik a főnökség és a szakaszok tevékenységét, és tartják a kapcsolatot idegen féllel. | |||
A szakmai irányítást felettük részben a műszaki igazgatóhelyettes, részben a szakmai főosztályok látják el. Ez utóbbiak a MÁV Zrt. Vezérigazgatósághoz tartozó Pályavasúti Főigazgatóság alá tartoznak. | |||
2.2. Utasítások rendszere | |||
A vasúti pályahálózatok működtetői utasítás(ok)ban szabályozzák - társaságtól függő részletességgel - a | |||
| |||
A MÁV Zrt-nél a minden szakszolgálat tevékenységét utasításokkal és rendeletekkel szabályozzák. A pályával kapcsolatos utasítások "D" jelűek és zöldszínűek, a vonatforgalomra vonatkozóak "E" jelűek és kék színűek, míg a forgalomirányítást szabályozóak "F" jelűek és vörös színűek. | |||
Kiemelten fontosak az alábbiak: | |||
| |||
2.3. Vezetendő nyilvántartások | |||
A vasúti pályával kapcsolatos alapadatok, valamint a mérések és vizsgálatok nyilvántartása szigorúan le van szabályozva. Ennek megfelelően minden adat napra készen elérhető kell legyen a területileg illetékes pft. szakaszokon és/vagy a főnökségen. | |||
A MÁV Zrt-nél a pályafelügyelettel kapcsolatos jegyzőkönyvek és nyilvántartások kezelése, kötelező adattartalma és használata le van írva a D.5. sz. utasításban, ezért azokat nem ismételem meg. | |||
2.3.1. A pályafenntartási főnökségen | |||
Ár- és belvízveszélyes helyek nyilvántartása | |||
Tám- és bélésfalak, kőrakatok nyilvántartása | |||
Téli forgalmi ügyek. A MÁV Zrt-nél a D.4. sz. utasítás mellett a minden csomópontra, minden év októberében elkészített Területi téli forgalmi rendelet (TTFR) szabályozza a teendőket. | |||
Utak, rakterületek - hozzájáró utak. Az ún. hozzájáró (az üzemi, állomási és/vagy rakterületekhez) és üzemi utak, a burkolt és burkolatlan rakterületek nyilvántartása, helyszínrajzai és ügyei tartoznak ide. | |||
Útátjáró nyilvántartás. A főnökség területén található összes útátjáró - vonalankénti bontásban - mérete, szerkezete, a keresztező út adatai, a biztosítás módjára vonatkozó adatok, valamint a kapcsolódó gyalog- és/vagy kerékpárút adatai találhatók meg táblázatos formában. | |||
Alépítményhibás pályarészek. Földművek (töltések, bevágások) hámlásának, suvadásának, esetleg megrogyásának ügyei. Szakaszos alépítménycsere vagy megerősítés. | |||
Fakivágás | |||
Környezetvédelem | |||
Kitérőkataszter. A főnökség területén található összes kitérő száma, helye, típusa, rendszere, a szigetelés típusa, becserélés ideje stb. találhatók meg táblázatos formában. | |||
Kísérleti szakaszok. Alépítményi és felépítményi elemek, szerkezetek bevezetése előtt kísérletileg rövid pályaszakaszokra beépítik, hogy meggyőződjenek a "forgalom alatti" viselkedéséről. Pl. LW típusú vb alj, 60 kg/fm sínből hézagnélküli pálya, K-Pandrol leerősítés, 60-XI típusú, osztrák és francia gyártmányú kitérők stb. | |||
Saját célú (ipar)vágányok. Korábban a MÁV felügyeleti rendszerébe beletartozott minden iparvágány, hiszen a MÁV szolgálta ki ezeket. Mára ez csak a MÁV Zrt. tulajdonában lévő összekötő, csatlakozó és sajátcélú vágányokra igaz. | |||
Vágánymérési grafikonok és hibalista. Mára az egyik legfontosabb bizonylat a gépi vágánygeometria mérés grafikonja. Egy-egy nyomtatott példánya megtalálható mind a főnökségen, mind a szakaszon. A mért vonal besorolásától függően évente 1-3 mérés történik. A mérőkocsi méri a két sínszál süppedését és irányát, külön-külön, a nyomtávot, a síktorzulást és a görbületet. A kiértékelő program a méréssel egy időben - az előírt tűréshatár alapján - ki is értékeli, hibalistát készít és minősíti a pálya geometriai állapotát. A mérési adatokat CD-n is átadja a szolgáltató. | |||
Gépi sínkopás mérés. A síndiagnosztikai szerelvény (SDS) lézerrel letapogatja a sínszálat és folyamatosan profilképet készít. Ezt a szabvány sínprofilhoz hasonlítva adja meg a magassági és oldalkopás értékeket, illetve számítja belőle a kiegyenlített magassági kopást. | |||
Mérnöki létesítmények (tolópad, fordítókorong, akna, vágányhídmérleg) és Hídvizsgálati könyv | |||
Mérőeszközök nyilvántartása, kalibrálása, etalonok. Független cégek végzik a mérő műszerek (teodolit, szintező) és etalonok kalibrálását. A legfontosabb a vágánymérő etalon, mert ezen kell háromhavonta kalibrálni a kézi vágánymérőket. Normál esetben minden pft. szakaszon van bevizsgált vágánymérő etalon. | |||
Sín- és hevedertörések összesítése. Negyedévente összesítendő nyilvántartás, melyből országos összesítés alapján lehet következtetni a sínek, az illesztések és/vagy a hegesztések minőségére, állapotára. | |||
Hídnyilvántartás. Minden műtárgyat a hidász szakaszmérnök évente felülvizsgál. A vizsgálati könyvbe jegyzi fel az idejét és a talált hiányosságokat. Az utóbbi években számítógépes nyilvántartást vezettek be (MEDINA). | |||
Időszakos hídvizsgálatok iratai (II. és III. fokú) | |||
Pályakeresztezések, átvezetések nyilvántartása. Általános gyakorlat szerint a hidász szakaszmérnök tartja nyilván a pálya alatti és feletti átvezetéseket, illetve intézi azok ügyeit. | |||
Űrszelvénymérés. Az egyik vágánygeometriai mérőkocsi elejére szerelt lézeres műszer segítségével, folyamatosan mérik a vonalakon az űrszelvényt. A talált, űrszelvénybe érő tárgyakat helyszíni méréssel ellenőrzik. | |||
| |||
Az űrszelvénymérés folyamatos videó felvétellel történik. A program a kapott felvételre rávetíti az űrszelvényt sárga vonallal, illetve a talált akadályt pirossal. Ha a kettő metszi egymást, hibaüzenetet küld. Ezeket a helyeket a helyszínen, kézi méréssel ellenőrizni kell. | |||
2.3.2. A pályafenntartási szakaszokon | |||
Hófúvásveszélyes helyek | |||
Útátjáró vizsgálati könyv. A havonta végzett vizsgálat és a talált hiányosságok rögzítésére, valamint a hiánypótlások feljegyzésére szolgál. Fejlécében az átjáró és a keresztező út minden adatát tartalmazza. Vonalanként, a szelvényezés sorrendjében következnek az átjárók. | |||
Vegyszeres gyomirtás. A nyíltvonal és az átmenő fővágányok kezelése központi szervezésben történik, vegyszeres szerelvénnyel nyár elején, majd - ha szükséges - augusztusban egy utókezeléssel. | |||
Vágánymérési grafikonok és hibalista. Leírását lásd a főnökségnél. Használata során a kiemelkedő hibahelyeket a szakaszmérnök színes tollal megjelöli vagy bekarikázza, és erről soron kívüli hibalistát ad ki a szakaszra. A szakaszon a pályamester irányításával, a hibák súlyosságának sorrendjében megszüntetik a hibákat, és ezt a grafikonon is előjegyzik, dátummal és a munkalap számával. | |||
Kézi vágánymérési adatlapok. A gépi vágánymérés nem minden vonatfogadó vágányt érint. A többi vágányt kézi mérőkocsival kell bemérni. Jelenleg TrackScan típusú mérő-kocsit használunk, amely méri a süppedést, az irányt, a síktorzulást, a nyomtávot és a vezetéstávot. A kiértékeléshez a mérés alapján készült grafikont ki lehet nyomtatni, melyen a tűréshatár is látszik, és az azt meghaladó terület be van festve. Ez alapján tudja a pályamester elrendelni a szükséges beavatkozást. | |||
Sínkopás mérés. A gépi mérésből kimaradó, mérendő szakaszokon kézi eszközzel kell megmérni a sínkopást. A mérőeszközzel csak magassági és oldalkopást lehet mérni. A mért értékeket a sínkopás mérési adatlapra kell felvezetni, majd abból kiszámítani a kiegyenlített magassági kopást. | |||
Alj és kapcsolószer vizsgálati jegyzőkönyv. A tavasszal esedékes gyalogbejárást megelőzően kell minden vonalon az aljakat megvizsgálni, és erről jegyzőkönyvet készíteni. Egy fehér ponttal kell megjelölni a cserélendő és két fehér ponttal az azonnal cserélendő aljakat. | |||
Kitérővizsgálati könyv. Az egy vonalhoz, esetleg egy állomáshoz/pályaudvarhoz tartozó kitérők, páros-páratlan számú csoportosításban szerepelnek. A vizsgálati lap fejlécében a kitérő minden adata, alatta a mérési helyek, a mérendő értékek, s azok alatt a tűréshatárok szerepelnek. Az első oszlopban a dátum és a mérő személy aláírása szerepel, a többiben az egyes mérések. Amennyiben a mért érték meghaladja a tűréshatárt, jól láthatóan vörös színnel be kell karikázni. A Vizsgálati lap jobb oldalán az egyéb hiányosságok felsorolására van mód, illetve a hiánypótlás bejegyzésére, valamint a biztosítóberendezési szakember kézjegyére az utolsó oszlop. | |||
Különleges berendezések nyilvántartása (dilatációs készülékek, hídmérleg, fordítókorong, sarukidobó, sínkenő, egyéb) | |||
Ívkimutatás | |||
Ultrahangos (UH) vizsgálatok. Az UH mérőrendszer is az SDS-re van felszerelve és a sínben lévő, nem látható repedéseket, folytonossági hiányokat, elváltozásokat tárja fel. A hibák pontos helyét és típusát a kézi vizsgáló kocsival (USK) kell feltárni. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet soron kívül át kell adni a honos pft. szakasznak. | |||
Hézagnélküli vágányok nyilvántartása. Korábban vázlatrajzos formában, ma már inkább táblázatos formában kell nyilvántartani a sínszálak semleges hőmérsékletét. Minden egyes beavatkozás (síncsere, síntörés, gépi rostálás) után változik az érintett síndarab hőmérséklete, tehát az új adatokat fel kell vezetni a nyilvántartásba, a beavatkozás dátumával együtt. | |||
Pályakeresztezések, átvezetések nyilvántartása | |||
Időszakos vizsgálatok nyilvántartása. A pályafelügyeleti tevékenység ellenőrzésének legfontosabb dokumentuma, közismert nevén a 707-es. A D.5. sz. utasításban előírt, összes vizsgálat feljegyzésére kialakított, egy évre készülő, táblázatos formájú kimutatás. Pályamester és a feletti beosztású dolgozók kötelesek vezetni a dokumentumot, és bejegyezni minden elvégzett pályafelügyeleti tevékenység dátumát. | |||
Vonalbeutazások nyilvántartási könyve. Szakaszonként felfektetett könyv, melybe az összes, mozdonyon és egyéb járművön történt beutazást be kell jegyezni. Dátum, járat és jármű száma, menetigazolvány száma, viszonylat, súlyos hiányosságok, aláírás. A fokozott felügyeleti beutazást is ide kell időrendi sorrendben bejegyezni, de eltérő színnel, mint a szokásos beutazásokat. | |||
Gyalogbejárási jegyzőkönyv. A szakaszmérnök által végzett részletes vonalbejárás a tavaszi-nyári hónapokban. A pályát, a környezetét és minden a pályafenntartáshoz tartozó létesítményt és eszközt ellenőriznie kell. A bejárásról részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, amiben lehetőség van a hibák megszüntetések bejegyzésére is. A jegyzőkönyv három példányban készül (vezetőmérnök, szakaszmérnök, pft. szakasz). | |||
Fokozott pályafelügyelet nyilvántartása. A mozdonyon vagy egyéb járművel megtett beutazásokat, kémszemle meneteket fel kell vezetni a vonalbeutazási könyvbe, jól láthatóan, más színnel (általában piros színnel). Dátum, idő, személy, jármű, tapasztaltak röviden stb. felsorolásával. | |||
2.3.3. Rajzok, nyilvántartások | |||
A számítógép világában talán feleslegesnek tűnnek a papír alapú nyilvántartások, de a gépet is emberek töltik fel adatokkal, tehát a megbízhatósága nem nagyobb a digitális adatnak. Ugyanúgy szükséges az ellenőrzés és a pontosítás, mint korábban. Ennek megfelelően - illő forráskritika mellett - a 40-60 éves térképek is jól használhatók. | |||
Helyszínrajzok. A méretarányos (jellemzően 1:1000) helyszínrajzok minden pályával kapcsolatos adatot tartalmaznak, cm-es pontossággal. A nyíltvonalról külön csak akkor készült ilyen rajz, ha nyomvonal korrekció vagy egyéb, a vágány helyét, rendszerét befolyásoló beavatkozás történt. Az állomási helyszínrajzok a vágányhálózat mellett az összes épületet és egyéb létesítményt is mutatják mérethelyesen. | |||
Nagyobb állomásokról a '80-as évek közepén külön közmű térképek is készültek, s ott ahol nem történt teljes átépítés ezek a térképek is nagyon hasznos adatokat rejtenek. | |||
Torzított helyszínrajzok. A napi munkát jól segíti az általában egy, legfeljebb két A4-es méretű térkép, melyen a legfontosabb pályás adatok (átmenő vágány szelvényezése, vágányok számozása, vágánytengely távolság, kitérők szelvénye, típusa, peronok helye, szelvénye, egyéb létesítmények, jelzők szelvénye stb.) megtalálhatók. | |||
Ma már a legtöbb állomásról készült digitálisan ilyen helyszínrajz, melyek a pályavasúti honlapon el is érhetőek. | |||
| |||
Felépítményi grafikon. Egy leporellószerű nyilvántartás, mely egy adott vonal(szakasz)ról, állomásközönként az alábbi adatokat tartalmazza: lejtviszony, irányviszony, szelvényezés, vonalhossz, a sínek típusa, illesztés és leerősítés módja, keresztalj anyaga és száma, ágyazat anyaga, vastagsága és tömörítése. | |||
Minden állomás vázlatos vonalrajzát a kitérők számával és típusával, valamint minden állomási vágány előbb felsorolt adatait és hosszát. | |||
Azokon a vonalakon, ahol nem volt felépítménycsere, a mai napig megbízható adatokat tartalmaz a pályáról. | |||
Kézi hossz-szelvények. Elsősorban a pályafelügyeleti munkát segítő, leporellószerű, zsebméretű, vonalas nyilvántartás. Másodsorban a pályafenntartási munkákat is segítheti. | |||
A lejtviszonyok, a pályaszint, a szelvényezés és az ívviszonyok mellett, minden a pályán és a környezetében lévő létesítmény (őrhely, főjelző, útátjáró, kitérő, híd, áteresz, felvételi épület, átvezetések, községhatár, hibaszelvény stb.) helyét és alapadatait mutatja. Kétvágányú pályánál külön-külön mind a két vágányét. | |||
| |||
MÁV Térinformatikai Rendszer (MTR). Az országos földhivatali nyilvántartásból le lettek szűrve a MÁV kezelésű területek. A GPS alapú felmérések segítségével erre az alapra lett felrakva minden mért adat. A koordináták 10 cm-es pontossággal mutatják a vonalas létesítményeket, a pályaelemeket, épületeket, létesítményeket és minden olyan adatot, amely a Pályavasútnak az üzemeltetés szempontjából fontos. | |||
Bár a rendszerben lévő adatokat folyamatosan használjuk és frissítjük, egyelőre csak belső használata van engedélyezve. | |||
NKH-s adatállomány. Kb. 10 éve a Nemzeti Közlekedési Hatóság hivatalosan bekérte vonalanként az összes pályavasúti alapadatot. Táblázatos formában, az egyes jellemzők önálló munkalapon (fülön) következnek egymás után. Az következő adatok találhatók az egyes fájlokban: vasútvonali főlap, adatszolgáltatók (szakágak szerint külön), hatósági engedélyek, vízszintes és függőleges vonalvezetés, sebesség-lassújel, tengelyterhelés, műtárgy, szolgálati helyek, forgalomirányítás, biztosítóberendezések, közúti-vasúti szintbeli kereszteződések, felsővezeték, állomásépületek-peronok, szolgálati helyek humánerőforrása, forgalmi adatok. A kitöltéskor megbízható adatok kerültek a táblázatokba, viszont a naprakészség nem garantálható. | |||
A MÁV Zrt. Hálózati Üzleti Szabályzata (HÜSZ). A személy- és a teherforgalom szempontjából meghatározó adatok találhatók meg ezen szabályzat 3.3.1.1. és 3.3.1.3 számú mellékletében, mely a MÁV Zrt. honlapján elérhető. A táblázatból a vonalak száma, megnevezése, kategóriába sorolása, tengelyterhelési adatok, engedélyezett sebesség, vonathossz, villamosítás, a forgalomirányítási rendszerek típusa és a Vasúttörvény szerinti besorolás olvasható ki. Külön-külön táblázatból olvashatók ki az adott vonal állomásainak, megálló-rakodóhelyeinek és megállóhelyeinek, illetve az iparvágányok adatai. Ezek az adatok a szállítmányozó és fuvarozó vállalkozások igényeinek megfelelően, folyamatosan frissülnek a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően, ezért naprakészek. | |||
2.3.4. Fenntartási munkavégzés | |||
A pályafelügyeleti tevékenység során fellelt hibák és hiányosságok megszüntetése, valamint a pályaállapot folyamatos szinten tartása, esetleg kismértékű javítása a fenntartás feladata. | |||
Ezek a feladatok négy csoportra oszthatók: | |||
| |||
A pályán - elsodrási határon belül - munkát végezni csak az érintett forgalmi szolgálattevőnek bejelentve és a fejrovatos naplóba történő bejegyzés után lehet. A pálya megbontásával járó munkákat csak vágányzárban lehet végezni. | |||
A vágányzár. Mai nevén pályavasúti kapacitás hiány. | |||
Mind építési, mind fenntartási szempontból fontos, hogy az elvégzendő felújítási és karbantartási munkákhoz szükséges technológiai idő ne haladja meg az engedélyezett vágányzári időt. (Általános elvárás a sebesség tartása, illetve a zavartatás minél rövidebb legyen. Egyvágányú fővonalakon mindkettő betartása egy időben szinte lehetetlen.) | |||
Négy féle vágányzárat különböztetünk meg: | |||
| |||
Vizsgálandó lehet: | |||
| |||
2.4. Mi olvasható ki egy dokumentumból? | |||
Általánosságban elmondható, hogy minden dokumentum formája és kezelése szigorúan szabályozva van. Első körben ennek betartását célszerű vizsgálni. A következő lépés annak ellenőrzése, hogy a megjelenített hiányosságok, hibák kezelése megtörtént-e és hogyan. | |||
Ezen dokumentumokat, miután közvetlen kapcsolódnak a forgalombiztonsághoz, évekig meg kell őrizni, ezért nincs akadálya a korábbi mérésekkel, vizsgálatokkal történő összehasonlításnak. Pl. egy kitérő esetében célszerű 6-8 mérést összehasonlítani, mert így kiszűrhetők a hibás mérések, illetve ez alatt legalább négy kolléga látta a kitérőt - remélhetőleg külön-külön is feltárva a hiányosságokat. | |||
2.4.1. Kitérővizsgálati könyv | |||
Alapvető elvárás, hogy a méréskor minden adatmező ki legyen töltve (egyszerűsített mérésnél csak, azok, amelyeket mérni kell), illetve a mérethatárt meghaladó értékek meg legyenek jelölve. A jobb oldalon pedig a fontosabb hiányosságokat fel kell sorolni és intézkedni a megszüntetésükről. Hasonlóan fontos, hogy mind a mérést végző személy, mind a biztosítóberendezési szakszolgálat képviselője - a megfelelő helyen írja alá a vizsgálati lapot. | |||
Az előírások szerint az "A" csoportú kitérőket minden hónapban ellenőrizni kell, vagy egyszerűsített, vagy részletes beméréssel. Ennek megfelelően a vizsgálati lapon jól nyomon követhető a kopási folyamat, illetve a beavatkozások hatása. Amennyiben a mért értékek "ugrálnak", akkor felvetődik, hogy a mérést végző személyek nem azonos módon végzik feladatukat. (Van, aki úgy gondolja, hogy ha nem írja be a mért, rossz értéket, akkor jó a kitérő...) Javaslom a rosszabb érték figyelembe vételét, amennyiben nem volt igazolható beavatkozás annál az alkatrésznél. (Ennek is látszania kell a vizsgálati lap jobb oldalán.) | |||
A folyamat értékelhetősége okán érdemes a legutolsó, 6-8 mérést összevetni. Ha naptár szerint ezek egy része az előző évre esik, akkor azt a könyvet is el kell kérni, illetve kimásolni belőle az előző évi adatokat. | |||
Amennyiben a vizsgáló tényleges személyével vagy a vizsgálat idejével kapcsolatban merülnek fel kételyek, akkor több lehetőség van az ellenőrzésre: a pft. szakaszon az eltávozási könyv, és a 707-es, az állomásokon a Hibaelőjegyzési könyvben kell igazolni, hogy a bemért kitérők forgalombiztosak, illetve a biztosítóberendezésbe bekötött kitérők fontosabb mért adatait be kell vezetni a biztosítóberendezési szakszolgálat Műszaki naplójába is. | |||
| |||
A jobb oldali lap két jobb szélső oszlopában kell megjelenjen a hiányosságok megszüntetésének ideje és a pályamester aláírása. Jól látható, hogy egész évben nem sikerült már a márciusban megmért és fellelt hiányosságokat megszüntetni. | |||
2.4.2. Vágánymérési grafikon | |||
A grafikonon minden egyes pont egy méternyi vágánynak felel meg. Leginkább a síktorzulással kell foglalkozni, mert a forgalombiztonság szempontjából ez a legveszélyesebb. A süppedések és irányhibák önmagukban ritkábban érnek el olyan értéket, amihez azonnal ki kell menni. Hasonlóképpen a nyombővületet is kezelni kell, mert az ilyen szakaszon az aljállag rossz és/vagy a kapcsolószerek lazák, vagy nem fognak, ami szintén veszélyes. Ezzel ellentétben nyomszűkület még nem okozott siklást, ráadásul ez inkább legyűrődést takar, mint egyéb hibát. | |||
A megjelölt hibákat soron kívül (a hiba súlyosságától függően, akár túlórában) kell megszüntetni - ez az elszámolást mutató munkalapon jól ellenőrizhető. | |||
Balesetvizsgálat során érdemes elővenni az előző mérések grafikonjait és összehasonlítani, hogy az előző mérésnél volt-e az adott helyen hasonló hibát. Ma már ez az összehasonlítás elektronikusan is megtehető, mert az adatfeldolgozó program alkalmas rá. A méréseket végző szervezet felteszi egy szerverre - évekre visszamenőleg - az összes mérés és vizsgálat adatait, amelyeket a jogosultsággal rendelkezők le tudnak tölteni. | |||
Fővonalakon évente kétszer mérnek, ahol RO-LA is közlekedhet, ott háromszor. Mellékvonalakon ennél ritkábban évente vagy kétévente egyszer. | |||
| |||
Érdekesség, hogy a mérési eredmények 160 km/h-ra lettek kiértékelve. Az egyes alapvonalakkal párhuzamos vékonyabb vonalak mutatják a tűréshatárt. Ezekből látszik, hogy a mutatott vonalszakasz minden mérete megfelel az előírásoknak. Egyedül a síktorzulás mutat nagyobb - még tűréshatáron belüli - eltérést a két átmenetiívben. Ez azért feltűnő, mert új építésű pályaszakaszon készült a mérés. | |||
2.4.3. Gyalogbejárási jegyzőkönyv | |||
Évente készül, tehát - összehasonlítva a korábbi jegyzőkönyvekkel - itt is jól megfigyelhető egy adott hiba fejlődése, illetve kezelése. | |||
A fellelt hibákat - alépítmény, felépítmény, híd - bontásban a szelvényezés sorrendjében kell felsorolni és jelölni, hogy az elhárítása megoldható-e saját kivitelben vagy felsőbb segítség szükséges hozzá. Ez utóbbi esetben ezt levélben jelezni kell a felsőbbségnek, elsősorban a vezetőmérnöknek (aki ellenjegyzi a kész jegyzőkönyvet) és a pft. főnöknek. |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||||
1. Hogyan épül fel a vágányok, kitérők, jelzők stb. számozási rendszere? | |||||||||||||||||||||||
9. Egészítse ki az alábbi mondatokat! A vasútvonalak szelvényezésének kezdőpontja lehet a kijelölt átmenő fővágányának kezdete, elágazó állomáson a középszelvénye vagy a eleje. ![]() | |||||||||||||||||||||||
10. Az alábbi fogalmak közül válassza ki, melyek tartoznak a vágánygeometria fogalomkörébe?
![]() | |||||||||||||||||||||||
11. Az alábbi MÁV-os utasítások mit szabályoznak? D.5. (1), D.12/H (2), D.54. (3), E.101. (4), F.1. (5) és F.2. (6). ![]() | |||||||||||||||||||||||
12. Rangsorolja, melyek a leginkább fontos dokumentumok balesetvizsgálati szempontból? Fontos (A), fontos lehet (B), nem fontos (C) ![]() | |||||||||||||||||||||||
13. Egészítse ki a vágánymérési grafikonról szóló szöveget! A legveszélyesebb hiba a , ezért ezzel kiemelten kell foglalkozni. A és önmagukban ritkábban érnek el olyan értéket, amihez azonnal ki kell menni. A is kezelni kell, mert az ilyen szakaszon az aljállag rossz és/vagy a kapcsolószerek lazák, vagy nem fognak, ami szintén veszélyes. Ezzel ellentétben még nem okozott kisiklást. ![]() |