KURZUS: Balesetvizsgálat pályás szempontjai
MODUL: I. modul
5. lecke: Műtárgyak és víztelenítés
A műtárgyak vagy mérnöki létesítmények közé soroljuk a hidak és átereszek mellett, a tám- és bélésfalakat, az alagutakat, aknákat, homlok- és oldalrakodókat, valamint minden olyan építményt, melynek van falazata vagy a vágányzónában szilárd burkolata. | |||
5.1. Műtárgyak leírása | |||
5.1.1. Hidak, átereszek | |||
Az elsősorban élővízfolyások áthidalására alkalmas műtárgyak, ma már hasonló gyakorisággal vezetnek át utat a vasúti pálya felett és alatt. A hasznos nyílás alapján 2,00 m-ig áteresznek, a felett hídnak nevezzük. | |||
A műtárgyak kora a mellékvonalakon általában megegyezik a vasúttal, ez egyben meg is határozza az anyagukat. Az átereszek anyaga téglaboltozat, terméskő és beton, később vasbeton vagy betoncső. Mára előregyártott elemekből vagy acél hullámlemezből készülhet. A vasúti pálya ez esetben töltésen halad, legalább 0,50 m-es takarással a műtárgy felett. | |||
Keskeny nyomközű vasutakban létezik még nyílt áteresz, aminek a lényege, hogy felette a vasúti pályából csak sín van. | |||
A hidak vasbeton vagy acélszerkezetűek. A vasbeton hidakon lehetőség van az, ún. ágyazatátvezetéses pályára, tehát a felépítmény folyamatos, és egységes a csatlakozó részekkel. | |||
Az acélhidaknál a felépítmény a hossztartókra kerül, ágyazat nélkül. A talpfák helyett hídfákat alkalmaznak, melyek 250 x 250 x 2600 mm-esek, tehát négyzet keresztmetszetűek. Itt kell megemlíteni a hidakon alkalmazott, ún. "körmös geót" (bélelt geó szorítólemez), mely nem engedi a sínt kibillenni, viszont a hosszirányú mozgását nem akadályozza. | |||
Hézagnélküli vágány esetén dilatációs készülékek beépítése szükséges, külön-külön a vágány és a hídszerkezet mozgásának kiegyenlítésére. | |||
Új építésű acélhidaknál alkalmazzák a műgyantával kiöntött, acélvályúba helyezett síneket. Az acélvályú lehet monolit betonban is. Ez esetben a dilatációs készülék a csatlakozó pályába kerül. | |||
| |||
A teknő hidakon gyakori, hogy eldugul a lefolyó és a csapadék nem tud távozni. Ez ugyanúgy felsárosodást okoz. | |||
5.1.2. Homlok- és oldalrakodók | |||
A legismertebb állomási mérnöki létesítmények. Az árutovábbítás, -rakodás fontos kellékei. Kiemelten ellenőrizendők a vágánytengelyhez viszonyított oldalirányú (országos vasúti pályahálózaton: 1725 mm) és a sínkoronához viszonyított magassági (1120 mm) méreteik. | |||
5.1.3. Támfalak, bélésfalak | |||
Vegyes szelvényű pályaszakaszokon vagy olyan területeken, ahol nem alakítható ki szabványos töltés vagy bevágás, ott alkalmazzuk a földmű részleges kiváltására. Jellemzően terméskőrakatból, betonból, téglából, vasbetonból vagy előregyártott elemekből készülnek. Lehet még máglyafal vagy terméskővel töltött sodronyszekrény (gabionfal), szegezett vagy kihorgonyzott falelemekből készült burkolat. Súlyuknál és/vagy rögzítésüknél fogva támasztják meg a földművet. | |||
Hasonló a görgetegfogó fal, azzal a különbséggel, hogy a bevágásrézsű és a fal között van hely a lezúduló köveknek. | |||
5.1.4. Aknák | |||
A vágányhídmérlegek, a fordítókorongok és a szerelőaknák a leggyakoribbak. Közülük a szerelőakna (fűtőházak, mozdonyszínek környezetében) különleges pályával rendelkezik. Általában hosszgerenda, magánaljak (vasbetonkockák) vagy fabetétek helyettesítik a keresztaljakat és az ágyazatot, míg a kapcsolószerek leerősítése is egyedi gyártású. A falazatok felügyelete és karbantartása a hidász kollégák feladata. | |||
| |||
5.1.5. Szerelő- és mosótálcák | |||
Fűtőházak szerelő vágányai és a mosóvágányok alatt találkozhatunk velük. A vágány kialakítása hasonló az aknákéhoz, viszont az ágyazat helyén beton, újabban műanyag tálcát találunk, melynek a járművekről lecsorgó, környezetre ártalmas folyadékok összegyűjtése és a kezelőrendszerbe továbbítása a feladata. | |||
| |||
| |||
5.1.6. Alagút | |||
A hegyek belsejében és a felszín alatt vezetett vasútvonalhoz (metró, tengerszoros), vagy terepmagaslatok okozta akadályok leküzdésére épített mérnöki létesítmény. | |||
Az alagút falazata fagy- és vízálló kell legyen, lehet maga a befogadó kőzet, ha megfelel a feltételeknek. Ezen kívül lehet terméskőből, téglából, műkőből, betonból vagy vasbetonból. | |||
Az alagutat szigetelni kell és gondoskodni kell a falazat mögött összegyűlő csurgalékvizek elvezetéséről. | |||
Az alagutak rendszerint egyenletesen lejtenek, azért hogy a bekerülő víz mindenképpen kifolyjon. A felépítmény szerkezete határozza meg, hogy a folyóka a vágánytengelyben, vagy kétoldalt a fal mellett épül-e meg. A kimosódás elkerülése érdekében a folyóka csak szilárd burkolatú lehet. | |||
Az alagutak szellőzéséről aknák kialakításával gondoskodni kell. | |||
A 30 m-nél hosszabb alagutakban mindkét oldalon félreállóhelyeket vagy beálló fülkéket kell kialakítani, amit falfestéssel is jelezni kell. | |||
Az alagút közelebbi kijáratát a felé mutató nyíllal kell jelezni. | |||
5.2. Víztelenítés | |||
A vasúti pályára kerülő vizeket a lehető leggyorsabban el kell vezetni. Erre szolgál a tiszta ágyazat, mely levezeti a földműre, s annak oldalesése, amivel ki lehet vezetni oldalra, ahol levezető vagy szikkasztó árokba kerül. Amennyiben ez nem történik meg és/vagy elzáródik a víz útja (szennyezett ágyazat, megsüllyedt földmű stb.), akkor az ágyazatban megmarad a víz, illetve megjelenik a földmű anyaga, ezt nevezzük sárosodásnak. Ennek hatására a vágány geometriája eltorzul - síktorzulás, irányhiba, fekszinthiba alakul ki. | |||
A műtárgyak átfolyási szelvényének szabadon tartása, illetve a kifolyás biztosítása csökkenti az élővízfolyások keltette veszélyhelyzetet, melyet az özönvízszerű esőzések, illetve a hirtelen tavaszi olvadás okozhatnak. | |||
5.2.1. Árkok | |||
A szabványárok keresztmetszete egy olyan szabályos trapéz, melynek kisebbik alapja 0,40 m, mélysége legalább 0,40 m és az oldalak 1:1,5 meredekségűek. Az árkok lejtését a pályához kell igazítani, 5%-os meredekség felett csak burkolt árok építhető. | |||
A pályához és a földműhöz viszonyított helyzete alapján megkülönböztetünk öv-, szegély- és talpárkot. Feladata szerint vízelvezető és szikkasztó árkot. | |||
Az árkok lehetnek burkoltak és burkolatlanok. Az előregyártott beton vagy műanyag elemek megadják az árok alakját. Korábban épített árkoknál betonlapok segítségével alakították ki a szabvány szerinti burkolatot. | |||
A burkolatlan árkok kialakítása kisebb költséggel jár, viszont a feltöltődése sokkal gyorsabb, ezáltal a fenntartása több feladattal jár. | |||
5.2.2. Szivárgók | |||
Állomási vágányok víztelenítését a közöttük kiépített, azokkal párhuzamos szivárgók rendszere oldja meg. A szivárgó vezeték lyukacsos, hogy összegyűjtse a vágány alól a vizet, és az alján egy folyóka van, mely levezeti a vizet az általában ötven méterenként lévő gyűjtő aknákba. A vezetékek mindig lejtenek (1,5-3), az aknák lehetnek szikkasztók vagy kivezetéssel egy nagyobb rendszer felé, esetleg árkokba vezetik el az összegyűlt vizet. | |||
| |||
Állomási vágányok víztelenítésénél elengedhetetlen a rendszer kiépítése. A tárgyi vágány jobb oldalán peron van, ezért a földmű korona balra lejt. Ez a szivárgó 50 éve épült, még beton elemekből és a mai napig kiválóan működik. | |||
A képen az akna mellett sáros talaj látszik, ami azt jelzi, hogy az akna kivezetése eltömődött. | |||
Az új szivárgók általában perforált műanyagcsőből, terfillel betekerve készülnek. | |||
5.2.3. Műtárgyak víztelenítése | |||
Hidak felmenő falazata, alagutak, támfalak és bélésfalak esetén a legfontosabb a hátfal víztelenítése. A hátfalnál szivárgó testet kell kialakítani, melyek alatt vízgyűjtő folyóka van. Ebből oldalra vagy a falon keresztül ki kell vezetni az összegyűlt felszíni vizeket. | |||
5.3. Hiányosságok | |||
5.3.1. Vízelvezetés hiányosságai | |||
Szivárgók, árkok megfelelő lejtés és/vagy kivezetés nélkül. Fel nem tárt, meglévő aknák, átereszek feltöltődése, eltömődése. | |||
Mélyen fekvő útátjáró vízelvezetés, szivárgó nélkül. | |||
Szivárgó szikkasztóakna nélkül (sárosodás, vízzsák). | |||
Meglévő vasúti átjáróban új kerékpárút építésével zárt, lefolyástalan vízgyűjtő kialakulása (áztatja az átjáróban a felépítményt és az ágyazatot is). | |||
| |||
A kerékpárút megépítéséhez a vasúti pálya körzetében feltöltötték a területet. Ezzel az útátjáró "B" szektorát elzárták és terület így lefolyástalanná vált, illetve a friss tömörítetlen homok ráfolyhat az ágyazatra. Utóbb a vágánnyal párhuzamosan szikkasztó árok és acél védőkorlát is épült. | |||
5.3.2. Feltöltődött árkok, szivárgók, aknák, átereszek, hidak | |||
A vasútvonalak építésekor burkolt vagy burkolatlan árok(rendszer) épült. | |||
A burkolatlan árkok idővel "nyomtalanul eltűnnek", miközben a vágány alóli víz kivezetésében meghatározó szerepük van. Ennek is elsősorban gazdasági okai vannak. | |||
A burkoltárkok takarítása könnyebben megoldható, viszont erre sem szokott sor kerülni, csak a kifejezetten veszélyeztetett szakaszokon, esetleg "utólag". | |||
Ennél is nehezebb a szivárgók helyzete, mert ott csak az aknák állapotából lehet következtetni az egész rendszer működésére, ami kérdéses, illetve mikor már felsárosodik az ágyazat, akkor késő. A gépi lehetőség a szivárgók tisztítására ismert, de nem általános. Több állomáson találkozni ágyazati anyaggal eltakart akna fedlappal, ilyen helyen a tisztítás sem valószínű. | |||
| |||
A műtárgyakhoz hasonlóan az árkok is egy-két zivatar alatt feltöltődnek, akár oly mértékben is, hogy a helyismerettel nem rendelkezők meg sem találják. Ennek folytatása, hogy a lezúduló víz és hordalék a pályán köt ki vagy áthömpölyög rajta. | |||
Egy-egy állomásközben kezelhetetlen feladatot jelent az átereszek és a hozzájuk tartozó elvezető és szikkasztó árkok és medencék rendben tartása és/vagy kitakarítása. Ezek a műtárgyak a lezúduló hordalék mennyisége miatt akár 2-3 év alatt is teljesen feltöltődhetnek. Tisztán tartásuk megoldhatatlan feladat. | |||
Az arányok érzékeltetésére: ennek az áteresznek 2,50 m a belmagassága. | |||
Miután a hidászok nagy gondossággal felügyelik a rájuk bízott műtárgyakat, így azokkal jellemzően nincs feladat. Az átereszeknél a legnagyobb gond a lecsorgó ágyazati anyaggal van. A másik gond a kifolyási oldal, ahol vagy tovább tud folyni az összegyűlt víz, vagy nem, viszont visszatöltődik a hordalék. Ennek aztán az is lehet az eredménye, hogy a megmaradó nyílás már nem tudja elvezetni az érkező vizeket, és azok a vágányon is átcsapnak, a hordalékkal elszennyezve az ágyazatot. | |||
Gyakori fenntartási feladat, hogy az átereszek felett, de különösen a hídfőkben rendre ágyazathiány és ebből eredően fekszinthiba van. A műtárgy felett víztelenítési gond, míg a hídfőkben a földmű tömörítési elégtelensége okozza. |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||
1. Egészítse ki az alábbi mondatokat! A műtárgyak vagy közé soroljuk a hidak és átereszek mellett, a tám- és , az alagutakat, , homlok- és , valamint minden olyan építményt, melynek van falazata vagy a vágányzónában szilárd burkolata. ![]() | |||||||||||||||||||||
2. Állítsa párba a meghatározásokat és az egyes mérnöki létesítményeket! (a) Aknák ![]() | |||||||||||||||||||||
3. Igaz vagy hamis? Döntse el az alábbi kijelentésekről!
![]() |