KURZUS: Balesetvizsgálat pályás szempontjai

MODUL: I. modul

2. lecke: Pályafelügyelet rendszere, dokumentálása

A pályafelügyelet feladata a forgalombiztos pályaállapot fenntartásához szükséges ellenőrzések, vizsgálatok és mérések rendszeres végzése. Ezek a következők: vonalbejárás, gyalogbejárás, vonalbeutazás, időszakos mérések és vizsgálatok: kitérőmérés, kézi- és gépi vágánymérés, hídvizsgálat, sínkopásmérés, ultrahangos sínvizsgálat, űrszelvénymérés.

A pályafelügyeletet ellátó kollégák: vonalgondozó, pályamester, főpályamester, szakaszmérnök és vezetőmérnök.

A mérések és vizsgálatok leírását és gyakoriságát a pályahálózat működtető szervezet/vállalkozás utasításainak kell tartalmazniuk, azok dokumentálására jegyzőkönyvmintákkal (MÁV Zrt-nél a D.5. sz. utasítás). A kitöltött jegyzőkönyvek, vizsgálati lapok megőrzéséről is gondoskodni kell (általában 5 vagy több évig).

2.1. A pályafenntartási szakszolgálat felépítése

A pályafenntartási (továbbiakban: pft.) szakszolgálat legkisebb szervezeti egysége a pft. szakasz.

Felügyeleti területe 120-150 vkm építési hosszú vasúti hálózat, azon belül minden létesítmény, eszköz és szerkezet, ami az infrastruktúrához tartozik. Ennek vezetője a főpályamester, aki mind a pályafelügyeleti, mind a fenntartási tevékenységért személyesen felelős.

A pályamesterek 30-50 vkm vonalszakaszért felelősek, ők irányítják a területükön tevékenykedő vonalbejárók munkáját.

Egy vonalbejáróra 10-12 virtuális km vonalszakasz esik. Miután a vonalbejárói szakaszok száma rendre meghaladja a vonalbejárók számát, ezért kitérőlakatos vagy előmunkás beosztású dolgozók is járnak vonalat, illetve egy vonalbejárónak lehet két kijelölt szakasza, melyeket hétfő-csütörtök, kedd-péntek rendszerben tud bejárni. Elsődleges feladata a rábízott területen megszemléléssel ellenőrizni a pályát, minden pályatartozékot és a pálya környezetét. Ha a forgalombiztonságot veszélyeztető hiányosságot talál, akkor vagy elhárítja, vagy soron kívül intézkedik (mobiltelefon) az elhárítására.

A pft. szakaszok felettes szerve a pft. főnökség. Jellemzően 6-10 pft. szakasz tartozik egy főnökséghez, földrajzi értelemben 2-3 megyét átfogó terület. Vezetője a pft. főnök, aki mindenért, de első sorban az irányításért és a gazdasági ügyekért felelős. A pályafelügyeleti tevékenység irányítója főnökségi szinten a vezetőmérnök.

A műszaki csoportot alkotják a szakaszmérnökök és a szakelőadók. A szakaszmérnökök elsődleges feladata a pft. szakaszi munka elvi előkészítése, irányítása és ellenőrzése. A szakaszt irányító szakaszmérnökök mellett vannak átfogó feladatokat ellátó szakaszmérnökök is: diagnosztikai (vágánymérések és vizsgálatok), hidász, gépész. A szakelőadók is hasonlóan különböző ügyköröket látnak el: vagyon-, tűz-, környezetvédelem, téli forgalom, ügyeletek, készenlétek beosztása, tervtár kezelése, lassújelek nyilvántartása stb.

A pályafenntartási osztályok a területi igazgatóságban működnek. (A MÁV Zrt-nek 6 igazgatósága van: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely, és a GYSEV-nek Sopron.)

Az osztályok adják az elvi irányítást, szabják meg a javaslatok alapján a fejlesztések irányát, mennyiségét, ellenőrzik a főnökség és a szakaszok tevékenységét, és tartják a kapcsolatot idegen féllel.

A szakmai irányítást felettük részben a műszaki igazgatóhelyettes, részben a szakmai főosztályok látják el. Ez utóbbiak a MÁV Zrt. Vezérigazgatósághoz tartozó Pályavasúti Főigazgatóság alá tartoznak.

2.2. Utasítások rendszere

A vasúti pályahálózatok működtetői utasítás(ok)ban szabályozzák - társaságtól függő részletességgel - a

  • pályafelügyeletet,
  • építési és fenntartási műszaki adatokat,
  • forgalomirányítást és
  • vonatforgalmat.

A MÁV Zrt-nél a minden szakszolgálat tevékenységét utasításokkal és rendeletekkel szabályozzák. A pályával kapcsolatos utasítások "D" jelűek és zöldszínűek, a vonatforgalomra vonatkozóak "E" jelűek és kék színűek, míg a forgalomirányítást szabályozóak "F" jelűek és vörös színűek.

Kiemelten fontosak az alábbiak:

  • D.4. Téli forgalmi utasítás
  • D.5. Pályafelügyeleti utasítás (új utasítás féléven belül)
  • D.10. Síndiagnosztika (megjelenés előtt)
  • D.11. Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása és felújítása
  • D.12. Vasúti felépítmény
  • D.12/H Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete
  • D.54. Építési és pályafenntartási műszaki adatok és előírások
  • D.56. Építési és pályafenntartási műszaki adatok - 760 mm
  • D.57. Építési és pályafenntartási műszaki adatok széles nyomtávolságú pályákra
  • E.101. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére
  • F.1. Jelzési utasítás
  • F.2. Forgalmi utasítás
  • F.2. Függelékei
2.3. Vezetendő nyilvántartások

A vasúti pályával kapcsolatos alapadatok, valamint a mérések és vizsgálatok nyilvántartása szigorúan le van szabályozva. Ennek megfelelően minden adat napra készen elérhető kell legyen a területileg illetékes pft. szakaszokon és/vagy a főnökségen.

A MÁV Zrt-nél a pályafelügyelettel kapcsolatos jegyzőkönyvek és nyilvántartások kezelése, kötelező adattartalma és használata le van írva a D.5. sz. utasításban, ezért azokat nem ismételem meg.

2.3.1. A pályafenntartási főnökségen

Ár- és belvízveszélyes helyek nyilvántartása

Tám- és bélésfalak, kőrakatok nyilvántartása

Téli forgalmi ügyek. A MÁV Zrt-nél a D.4. sz. utasítás mellett a minden csomópontra, minden év októberében elkészített Területi téli forgalmi rendelet (TTFR) szabályozza a teendőket.

Utak, rakterületek - hozzájáró utak. Az ún. hozzájáró (az üzemi, állomási és/vagy rakterületekhez) és üzemi utak, a burkolt és burkolatlan rakterületek nyilvántartása, helyszínrajzai és ügyei tartoznak ide.

Útátjáró nyilvántartás. A főnökség területén található összes útátjáró - vonalankénti bontásban - mérete, szerkezete, a keresztező út adatai, a biztosítás módjára vonatkozó adatok, valamint a kapcsolódó gyalog- és/vagy kerékpárút adatai találhatók meg táblázatos formában.

Alépítményhibás pályarészek. Földművek (töltések, bevágások) hámlásának, suvadásának, esetleg megrogyásának ügyei. Szakaszos alépítménycsere vagy megerősítés.

Fakivágás

Környezetvédelem

Kitérőkataszter. A főnökség területén található összes kitérő száma, helye, típusa, rendszere, a szigetelés típusa, becserélés ideje stb. találhatók meg táblázatos formában.

Kísérleti szakaszok. Alépítményi és felépítményi elemek, szerkezetek bevezetése előtt kísérletileg rövid pályaszakaszokra beépítik, hogy meggyőződjenek a "forgalom alatti" viselkedéséről. Pl. LW típusú vb alj, 60 kg/fm sínből hézagnélküli pálya, K-Pandrol leerősítés, 60-XI típusú, osztrák és francia gyártmányú kitérők stb.

Saját célú (ipar)vágányok. Korábban a MÁV felügyeleti rendszerébe beletartozott minden iparvágány, hiszen a MÁV szolgálta ki ezeket. Mára ez csak a MÁV Zrt. tulajdonában lévő összekötő, csatlakozó és sajátcélú vágányokra igaz.

Vágánymérési grafikonok és hibalista. Mára az egyik legfontosabb bizonylat a gépi vágánygeometria mérés grafikonja. Egy-egy nyomtatott példánya megtalálható mind a főnökségen, mind a szakaszon. A mért vonal besorolásától függően évente 1-3 mérés történik. A mérőkocsi méri a két sínszál süppedését és irányát, külön-külön, a nyomtávot, a síktorzulást és a görbületet. A kiértékelő program a méréssel egy időben - az előírt tűréshatár alapján - ki is értékeli, hibalistát készít és minősíti a pálya geometriai állapotát. A mérési adatokat CD-n is átadja a szolgáltató.

Gépi sínkopás mérés. A síndiagnosztikai szerelvény (SDS) lézerrel letapogatja a sínszálat és folyamatosan profilképet készít. Ezt a szabvány sínprofilhoz hasonlítva adja meg a magassági és oldalkopás értékeket, illetve számítja belőle a kiegyenlített magassági kopást.

Mérnöki létesítmények (tolópad, fordítókorong, akna, vágányhídmérleg) és Hídvizsgálati könyv

Mérőeszközök nyilvántartása, kalibrálása, etalonok. Független cégek végzik a mérő műszerek (teodolit, szintező) és etalonok kalibrálását. A legfontosabb a vágánymérő etalon, mert ezen kell háromhavonta kalibrálni a kézi vágánymérőket. Normál esetben minden pft. szakaszon van bevizsgált vágánymérő etalon.

Sín- és hevedertörések összesítése. Negyedévente összesítendő nyilvántartás, melyből országos összesítés alapján lehet következtetni a sínek, az illesztések és/vagy a hegesztések minőségére, állapotára.

Hídnyilvántartás. Minden műtárgyat a hidász szakaszmérnök évente felülvizsgál. A vizsgálati könyvbe jegyzi fel az idejét és a talált hiányosságokat. Az utóbbi években számítógépes nyilvántartást vezettek be (MEDINA).

Időszakos hídvizsgálatok iratai (II. és III. fokú)

Pályakeresztezések, átvezetések nyilvántartása. Általános gyakorlat szerint a hidász szakaszmérnök tartja nyilván a pálya alatti és feletti átvezetéseket, illetve intézi azok ügyeit.

Űrszelvénymérés. Az egyik vágánygeometriai mérőkocsi elejére szerelt lézeres műszer segítségével, folyamatosan mérik a vonalakon az űrszelvényt. A talált, űrszelvénybe érő tárgyakat helyszíni méréssel ellenőrzik.

Űrszelvénymérési diagram
1. ábra

Az űrszelvénymérés folyamatos videó felvétellel történik. A program a kapott felvételre rávetíti az űrszelvényt sárga vonallal, illetve a talált akadályt pirossal. Ha a kettő metszi egymást, hibaüzenetet küld. Ezeket a helyeket a helyszínen, kézi méréssel ellenőrizni kell.

2.3.2. A pályafenntartási szakaszokon

Hófúvásveszélyes helyek

Útátjáró vizsgálati könyv. A havonta végzett vizsgálat és a talált hiányosságok rögzítésére, valamint a hiánypótlások feljegyzésére szolgál. Fejlécében az átjáró és a keresztező út minden adatát tartalmazza. Vonalanként, a szelvényezés sorrendjében következnek az átjárók.

Vegyszeres gyomirtás. A nyíltvonal és az átmenő fővágányok kezelése központi szervezésben történik, vegyszeres szerelvénnyel nyár elején, majd - ha szükséges - augusztusban egy utókezeléssel.
A peronokon, üzemi utak környezetében végzett gyomirtás kézi eszközzel történik. Ennek, illetve a permetezést végzők orvosi papírjainak nyilvántartása tartozik ide.

Vágánymérési grafikonok és hibalista. Leírását lásd a főnökségnél. Használata során a kiemelkedő hibahelyeket a szakaszmérnök színes tollal megjelöli vagy bekarikázza, és erről soron kívüli hibalistát ad ki a szakaszra. A szakaszon a pályamester irányításával, a hibák súlyosságának sorrendjében megszüntetik a hibákat, és ezt a grafikonon is előjegyzik, dátummal és a munkalap számával.

Kézi vágánymérési adatlapok. A gépi vágánymérés nem minden vonatfogadó vágányt érint. A többi vágányt kézi mérőkocsival kell bemérni. Jelenleg TrackScan típusú mérő-kocsit használunk, amely méri a süppedést, az irányt, a síktorzulást, a nyomtávot és a vezetéstávot. A kiértékeléshez a mérés alapján készült grafikont ki lehet nyomtatni, melyen a tűréshatár is látszik, és az azt meghaladó terület be van festve. Ez alapján tudja a pályamester elrendelni a szükséges beavatkozást.

Sínkopás mérés. A gépi mérésből kimaradó, mérendő szakaszokon kézi eszközzel kell megmérni a sínkopást. A mérőeszközzel csak magassági és oldalkopást lehet mérni. A mért értékeket a sínkopás mérési adatlapra kell felvezetni, majd abból kiszámítani a kiegyenlített magassági kopást.

Alj és kapcsolószer vizsgálati jegyzőkönyv. A tavasszal esedékes gyalogbejárást megelőzően kell minden vonalon az aljakat megvizsgálni, és erről jegyzőkönyvet készíteni. Egy fehér ponttal kell megjelölni a cserélendő és két fehér ponttal az azonnal cserélendő aljakat.

Kitérővizsgálati könyv. Az egy vonalhoz, esetleg egy állomáshoz/pályaudvarhoz tartozó kitérők, páros-páratlan számú csoportosításban szerepelnek. A vizsgálati lap fejlécében a kitérő minden adata, alatta a mérési helyek, a mérendő értékek, s azok alatt a tűréshatárok szerepelnek. Az első oszlopban a dátum és a mérő személy aláírása szerepel, a többiben az egyes mérések. Amennyiben a mért érték meghaladja a tűréshatárt, jól láthatóan vörös színnel be kell karikázni. A Vizsgálati lap jobb oldalán az egyéb hiányosságok felsorolására van mód, illetve a hiánypótlás bejegyzésére, valamint a biztosítóberendezési szakember kézjegyére az utolsó oszlop.

Különleges berendezések nyilvántartása (dilatációs készülékek, hídmérleg, fordítókorong, sarukidobó, sínkenő, egyéb)

Ívkimutatás

Ultrahangos (UH) vizsgálatok. Az UH mérőrendszer is az SDS-re van felszerelve és a sínben lévő, nem látható repedéseket, folytonossági hiányokat, elváltozásokat tárja fel. A hibák pontos helyét és típusát a kézi vizsgáló kocsival (USK) kell feltárni. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet soron kívül át kell adni a honos pft. szakasznak.

Hézagnélküli vágányok nyilvántartása. Korábban vázlatrajzos formában, ma már inkább táblázatos formában kell nyilvántartani a sínszálak semleges hőmérsékletét. Minden egyes beavatkozás (síncsere, síntörés, gépi rostálás) után változik az érintett síndarab hőmérséklete, tehát az új adatokat fel kell vezetni a nyilvántartásba, a beavatkozás dátumával együtt.

Pályakeresztezések, átvezetések nyilvántartása

Időszakos vizsgálatok nyilvántartása. A pályafelügyeleti tevékenység ellenőrzésének legfontosabb dokumentuma, közismert nevén a 707-es. A D.5. sz. utasításban előírt, összes vizsgálat feljegyzésére kialakított, egy évre készülő, táblázatos formájú kimutatás. Pályamester és a feletti beosztású dolgozók kötelesek vezetni a dokumentumot, és bejegyezni minden elvégzett pályafelügyeleti tevékenység dátumát.

Vonalbeutazások nyilvántartási könyve. Szakaszonként felfektetett könyv, melybe az összes, mozdonyon és egyéb járművön történt beutazást be kell jegyezni. Dátum, járat és jármű száma, menetigazolvány száma, viszonylat, súlyos hiányosságok, aláírás. A fokozott felügyeleti beutazást is ide kell időrendi sorrendben bejegyezni, de eltérő színnel, mint a szokásos beutazásokat.

Gyalogbejárási jegyzőkönyv. A szakaszmérnök által végzett részletes vonalbejárás a tavaszi-nyári hónapokban. A pályát, a környezetét és minden a pályafenntartáshoz tartozó létesítményt és eszközt ellenőriznie kell. A bejárásról részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, amiben lehetőség van a hibák megszüntetések bejegyzésére is. A jegyzőkönyv három példányban készül (vezetőmérnök, szakaszmérnök, pft. szakasz).

Fokozott pályafelügyelet nyilvántartása. A mozdonyon vagy egyéb járművel megtett beutazásokat, kémszemle meneteket fel kell vezetni a vonalbeutazási könyvbe, jól láthatóan, más színnel (általában piros színnel). Dátum, idő, személy, jármű, tapasztaltak röviden stb. felsorolásával.

2.3.3. Rajzok, nyilvántartások

A számítógép világában talán feleslegesnek tűnnek a papír alapú nyilvántartások, de a gépet is emberek töltik fel adatokkal, tehát a megbízhatósága nem nagyobb a digitális adatnak. Ugyanúgy szükséges az ellenőrzés és a pontosítás, mint korábban. Ennek megfelelően - illő forráskritika mellett - a 40-60 éves térképek is jól használhatók.

Helyszínrajzok. A méretarányos (jellemzően 1:1000) helyszínrajzok minden pályával kapcsolatos adatot tartalmaznak, cm-es pontossággal. A nyíltvonalról külön csak akkor készült ilyen rajz, ha nyomvonal korrekció vagy egyéb, a vágány helyét, rendszerét befolyásoló beavatkozás történt. Az állomási helyszínrajzok a vágányhálózat mellett az összes épületet és egyéb létesítményt is mutatják mérethelyesen.

Nagyobb állomásokról a '80-as évek közepén külön közmű térképek is készültek, s ott ahol nem történt teljes átépítés ezek a térképek is nagyon hasznos adatokat rejtenek.

Torzított helyszínrajzok. A napi munkát jól segíti az általában egy, legfeljebb két A4-es méretű térkép, melyen a legfontosabb pályás adatok (átmenő vágány szelvényezése, vágányok számozása, vágánytengely távolság, kitérők szelvénye, típusa, peronok helye, szelvénye, egyéb létesítmények, jelzők szelvénye stb.) megtalálhatók.

Ma már a legtöbb állomásról készült digitálisan ilyen helyszínrajz, melyek a pályavasúti honlapon el is érhetőek.

Hagyományos, pausz vagy papír alapú torzított helyszínrajz
2. ábra

Felépítményi grafikon. Egy leporellószerű nyilvántartás, mely egy adott vonal(szakasz)ról, állomásközönként az alábbi adatokat tartalmazza: lejtviszony, irányviszony, szelvényezés, vonalhossz, a sínek típusa, illesztés és leerősítés módja, keresztalj anyaga és száma, ágyazat anyaga, vastagsága és tömörítése.

Minden állomás vázlatos vonalrajzát a kitérők számával és típusával, valamint minden állomási vágány előbb felsorolt adatait és hosszát.

Azokon a vonalakon, ahol nem volt felépítménycsere, a mai napig megbízható adatokat tartalmaz a pályáról.

Kézi hossz-szelvények. Elsősorban a pályafelügyeleti munkát segítő, leporellószerű, zsebméretű, vonalas nyilvántartás. Másodsorban a pályafenntartási munkákat is segítheti.

A lejtviszonyok, a pályaszint, a szelvényezés és az ívviszonyok mellett, minden a pályán és a környezetében lévő létesítmény (őrhely, főjelző, útátjáró, kitérő, híd, áteresz, felvételi épület, átvezetések, községhatár, hibaszelvény stb.) helyét és alapadatait mutatja. Kétvágányú pályánál külön-külön mind a két vágányét.

Részlet egy kézi hossz-szelvényből
3. ábra

MÁV Térinformatikai Rendszer (MTR). Az országos földhivatali nyilvántartásból le lettek szűrve a MÁV kezelésű területek. A GPS alapú felmérések segítségével erre az alapra lett felrakva minden mért adat. A koordináták 10 cm-es pontossággal mutatják a vonalas létesítményeket, a pályaelemeket, épületeket, létesítményeket és minden olyan adatot, amely a Pályavasútnak az üzemeltetés szempontjából fontos.

Bár a rendszerben lévő adatokat folyamatosan használjuk és frissítjük, egyelőre csak belső használata van engedélyezve.

NKH-s adatállomány. Kb. 10 éve a Nemzeti Közlekedési Hatóság hivatalosan bekérte vonalanként az összes pályavasúti alapadatot. Táblázatos formában, az egyes jellemzők önálló munkalapon (fülön) következnek egymás után. Az következő adatok találhatók az egyes fájlokban: vasútvonali főlap, adatszolgáltatók (szakágak szerint külön), hatósági engedélyek, vízszintes és függőleges vonalvezetés, sebesség-lassújel, tengelyterhelés, műtárgy, szolgálati helyek, forgalomirányítás, biztosítóberendezések, közúti-vasúti szintbeli kereszteződések, felsővezeték, állomásépületek-peronok, szolgálati helyek humánerőforrása, forgalmi adatok. A kitöltéskor megbízható adatok kerültek a táblázatokba, viszont a naprakészség nem garantálható.

A MÁV Zrt. Hálózati Üzleti Szabályzata (HÜSZ). A személy- és a teherforgalom szempontjából meghatározó adatok találhatók meg ezen szabályzat 3.3.1.1. és 3.3.1.3 számú mellékletében, mely a MÁV Zrt. honlapján elérhető. A táblázatból a vonalak száma, megnevezése, kategóriába sorolása, tengelyterhelési adatok, engedélyezett sebesség, vonathossz, villamosítás, a forgalomirányítási rendszerek típusa és a Vasúttörvény szerinti besorolás olvasható ki. Külön-külön táblázatból olvashatók ki az adott vonal állomásainak, megálló-rakodóhelyeinek és megállóhelyeinek, illetve az iparvágányok adatai. Ezek az adatok a szállítmányozó és fuvarozó vállalkozások igényeinek megfelelően, folyamatosan frissülnek a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően, ezért naprakészek.

2.3.4. Fenntartási munkavégzés

A pályafelügyeleti tevékenység során fellelt hibák és hiányosságok megszüntetése, valamint a pályaállapot folyamatos szinten tartása, esetleg kismértékű javítása a fenntartás feladata.

Ezek a feladatok négy csoportra oszthatók:

  • hiba- és zavarelhárítás - a vasúti forgalmat veszélyeztető és/vagy akadályozó hibák/hiányosságok soron kívüli elhárítása,
  • nem tervezhető karbantartás (gondozás) - a vasúti forgalmat nem veszélyeztető hibák/hiányosságok soron kívüli elhárítása,
  • tervezhető karbantartás - a pálya egyes elemeinek tervezett, rendszeres szerelése, javítása, karbantartása,
  • felújítás - a pályaelemek nagymértékű cseréje új vagy használt, minősített elem beépítésével (Pl. kitérőben félváltó vagy keresztezési középrész csere, vagy útátjáróban felsőágyazat-, kapcsolószer- és burkolatcsere.)

A pályán - elsodrási határon belül - munkát végezni csak az érintett forgalmi szolgálattevőnek bejelentve és a fejrovatos naplóba történő bejegyzés után lehet. A pálya megbontásával járó munkákat csak vágányzárban lehet végezni.

A vágányzár. Mai nevén pályavasúti kapacitás hiány.

Mind építési, mind fenntartási szempontból fontos, hogy az elvégzendő felújítási és karbantartási munkákhoz szükséges technológiai idő ne haladja meg az engedélyezett vágányzári időt. (Általános elvárás a sebesség tartása, illetve a zavartatás minél rövidebb legyen. Egyvágányú fővonalakon mindkettő betartása egy időben szinte lehetetlen.)

Négy féle vágányzárat különböztetünk meg:

  • Nagy zavartatással járó (több mint 72 óra), legalább előző ősszel bejelentett vágányzár. Pl. egy állomás teljes felújítása, vagy egy vonalszakasz felújítása, ún. koncentrált vágányzárban.
  • Tervezett vágányzárak. Átszállásos (kiutalt menetvonal zavartatásával járó) vágányzárat 4 hónappal előbb, rendes (zavartatással nem járó) vágányzárat 2 hónappal a tervezett idő előtt kell bejelenteni. A területi javaslatot az Országos Vágányzári Bizottság fogadja el és engedélyezi.
  • (Tervezhető) Üzembiztonsági vágányzár. Nyolc nappal a tervezett előtt kell bejelenteni. A pályafelügyelet során feltárt súlyos hibák, a pálya megbontásával járó elhárításának elengedhetetlen feltétele.
  • Azonnali (nem tervezhető üb.) vágányzár. (vörös tárcsa) Közvetlen balesetveszélyt okozó hiba, hiányosság kijavítása, megszüntetése.

Vizsgálandó lehet:

  • A vágányzár kiadása szabályszerűen történt-e?
  • Szabályszerűen, időben elkezdődött-e?
  • A megadott felelősök egyike írta-e be a vágányzárt?
  • Minden érintett szakszolgálat az előírások szerint járt-e el? Kikapcsolások, igazolások kiadása stb.
  • Minden szakszolgálat megkapta-e a tervezett beavatkozás elvégzéséhez a munkaterületet? Egymást akadályozó kivitelezők
  • Megvolt-e a visszakapcsolásokhoz szükséges idő?
  • A pálya járhatóságát leellenőrizték-e?
  • Szabályszerűen és időben lett-e visszaadva a vágány?
2.4. Mi olvasható ki egy dokumentumból?

Általánosságban elmondható, hogy minden dokumentum formája és kezelése szigorúan szabályozva van. Első körben ennek betartását célszerű vizsgálni. A következő lépés annak ellenőrzése, hogy a megjelenített hiányosságok, hibák kezelése megtörtént-e és hogyan.

Ezen dokumentumokat, miután közvetlen kapcsolódnak a forgalombiztonsághoz, évekig meg kell őrizni, ezért nincs akadálya a korábbi mérésekkel, vizsgálatokkal történő összehasonlításnak. Pl. egy kitérő esetében célszerű 6-8 mérést összehasonlítani, mert így kiszűrhetők a hibás mérések, illetve ez alatt legalább négy kolléga látta a kitérőt - remélhetőleg külön-külön is feltárva a hiányosságokat.

2.4.1. Kitérővizsgálati könyv

Alapvető elvárás, hogy a méréskor minden adatmező ki legyen töltve (egyszerűsített mérésnél csak, azok, amelyeket mérni kell), illetve a mérethatárt meghaladó értékek meg legyenek jelölve. A jobb oldalon pedig a fontosabb hiányosságokat fel kell sorolni és intézkedni a megszüntetésükről. Hasonlóan fontos, hogy mind a mérést végző személy, mind a biztosítóberendezési szakszolgálat képviselője - a megfelelő helyen írja alá a vizsgálati lapot.

Az előírások szerint az "A" csoportú kitérőket minden hónapban ellenőrizni kell, vagy egyszerűsített, vagy részletes beméréssel. Ennek megfelelően a vizsgálati lapon jól nyomon követhető a kopási folyamat, illetve a beavatkozások hatása. Amennyiben a mért értékek "ugrálnak", akkor felvetődik, hogy a mérést végző személyek nem azonos módon végzik feladatukat. (Van, aki úgy gondolja, hogy ha nem írja be a mért, rossz értéket, akkor jó a kitérő...) Javaslom a rosszabb érték figyelembe vételét, amennyiben nem volt igazolható beavatkozás annál az alkatrésznél. (Ennek is látszania kell a vizsgálati lap jobb oldalán.)

A folyamat értékelhetősége okán érdemes a legutolsó, 6-8 mérést összevetni. Ha naptár szerint ezek egy része az előző évre esik, akkor azt a könyvet is el kell kérni, illetve kimásolni belőle az előző évi adatokat.

Amennyiben a vizsgáló tényleges személyével vagy a vizsgálat idejével kapcsolatban merülnek fel kételyek, akkor több lehetőség van az ellenőrzésre: a pft. szakaszon az eltávozási könyv, és a 707-es, az állomásokon a Hibaelőjegyzési könyvben kell igazolni, hogy a bemért kitérők forgalombiztosak, illetve a biztosítóberendezésbe bekötött kitérők fontosabb mért adatait be kell vezetni a biztosítóberendezési szakszolgálat Műszaki naplójába is.

Egy kitérő vizsgálati lapja
4. ábra

A jobb oldali lap két jobb szélső oszlopában kell megjelenjen a hiányosságok megszüntetésének ideje és a pályamester aláírása. Jól látható, hogy egész évben nem sikerült már a márciusban megmért és fellelt hiányosságokat megszüntetni.

2.4.2. Vágánymérési grafikon

A grafikonon minden egyes pont egy méternyi vágánynak felel meg. Leginkább a síktorzulással kell foglalkozni, mert a forgalombiztonság szempontjából ez a legveszélyesebb. A süppedések és irányhibák önmagukban ritkábban érnek el olyan értéket, amihez azonnal ki kell menni. Hasonlóképpen a nyombővületet is kezelni kell, mert az ilyen szakaszon az aljállag rossz és/vagy a kapcsolószerek lazák, vagy nem fognak, ami szintén veszélyes. Ezzel ellentétben nyomszűkület még nem okozott siklást, ráadásul ez inkább legyűrődést takar, mint egyéb hibát.

A megjelölt hibákat soron kívül (a hiba súlyosságától függően, akár túlórában) kell megszüntetni - ez az elszámolást mutató munkalapon jól ellenőrizhető.

Balesetvizsgálat során érdemes elővenni az előző mérések grafikonjait és összehasonlítani, hogy az előző mérésnél volt-e az adott helyen hasonló hibát. Ma már ez az összehasonlítás elektronikusan is megtehető, mert az adatfeldolgozó program alkalmas rá. A méréseket végző szervezet felteszi egy szerverre - évekre visszamenőleg - az összes mérés és vizsgálat adatait, amelyeket a jogosultsággal rendelkezők le tudnak tölteni.

Fővonalakon évente kétszer mérnek, ahol RO-LA is közlekedhet, ott háromszor. Mellékvonalakon ennél ritkábban évente vagy kétévente egyszer.

FMK-007-es mérőkocsi grafikonja
5. ábra

Érdekesség, hogy a mérési eredmények 160 km/h-ra lettek kiértékelve. Az egyes alapvonalakkal párhuzamos vékonyabb vonalak mutatják a tűréshatárt. Ezekből látszik, hogy a mutatott vonalszakasz minden mérete megfelel az előírásoknak. Egyedül a síktorzulás mutat nagyobb - még tűréshatáron belüli - eltérést a két átmenetiívben. Ez azért feltűnő, mert új építésű pályaszakaszon készült a mérés.

2.4.3. Gyalogbejárási jegyzőkönyv

Évente készül, tehát - összehasonlítva a korábbi jegyzőkönyvekkel - itt is jól megfigyelhető egy adott hiba fejlődése, illetve kezelése.

A fellelt hibákat - alépítmény, felépítmény, híd - bontásban a szelvényezés sorrendjében kell felsorolni és jelölni, hogy az elhárítása megoldható-e saját kivitelben vagy felsőbb segítség szükséges hozzá. Ez utóbbi esetben ezt levélben jelezni kell a felsőbbségnek, elsősorban a vezetőmérnöknek (aki ellenjegyzi a kész jegyzőkönyvet) és a pft. főnöknek.

Ellenőrző kérdések

1. Hogyan épül fel a vágányok, kitérők, jelzők stb. számozási rendszere?
2. Részletezze, mit értünk vágánygeometria alatt?
3. Vizsgálati szempontból melyek a legfontosabb MÁV-utasítások?
4. Melyek vizsgálati szempontból a legfontosabb nyilvántartások?
5. Soroljon fel legalább öt, olyan adathalmazt vagy rajzot, melyek alapadatokat szolgáltatnak?
6. Hogyan használható fel a vizsgálathoz a kitérővizsgálati könyv?
7. Hogyan használható fel a vizsgálathoz a vágánymérési grafikon?
8. Hogyan használható fel a vizsgálathoz a gyalogbejárási jegyzőkönyv?

9. Egészítse ki az alábbi mondatokat!

A vasútvonalak szelvényezésének kezdőpontja lehet a kijelölt átmenő fővágányának kezdete, elágazó állomáson a középszelvénye vagy a eleje.

A fővágányok számozása történik, a felvételi épülettől .

A kitérők számozása a vonal kezdő pontja felőli állomásfejnél számmal, míg a végpont felőli állomásfejnél számmal történik, elválasztó vonal az állomás .

10. Az alábbi fogalmak közül válassza ki, melyek tartoznak a vágánygeometria fogalomkörébe?
Ragasztott sín.
Magassági vonalvezetés.
Kettős vágánykapcsolat.
Osztott leerősítés.
Lejttörés.
Csökkentett túlemelés.
Közéesés, ellenív.
Vágányzáró sorompó.
Átmenetiív.
Mértékadó emelkedő.
Dilatációs készülék.
11. Az alábbi MÁV-os utasítások mit szabályoznak?

D.5. (1), D.12/H (2), D.54. (3), E.101. (4), F.1. (5) és F.2. (6).

Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére
Pályafelügyeleti utasítás
Forgalmi utasítás
Építési és pályafenntartási műszaki adatok és előírások
Jelzési utasítás
Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete

12. Rangsorolja, melyek a leginkább fontos dokumentumok balesetvizsgálati szempontból?

Fontos (A), fontos lehet (B), nem fontos (C)

Hófúvásveszélyes helyek
Útátjáró vizsgálati könyv
Vegyszeres gyomirtás
Vágánymérési grafikonok és hibalista
Sínkopás mérés
Alj és kapcsolószer vizsgálati jegyzőkönyv
Kitérővizsgálati könyv
Különleges berendezések nyilvántartása
Ívkimutatás
Ultrahangos vizsgálatok
Hézagnélküli vágányok nyilvántartása
Pályakeresztezések, átvezetések nyilvántartása
Időszakos vizsgálatok nyilvántartása
Gyalogbejárási jegyzőkönyv

13. Egészítse ki a vágánymérési grafikonról szóló szöveget!

A legveszélyesebb hiba a , ezért ezzel kiemelten kell foglalkozni. A és önmagukban ritkábban érnek el olyan értéket, amihez azonnal ki kell menni. A is kezelni kell, mert az ilyen szakaszon az aljállag rossz és/vagy a kapcsolószerek lazák, vagy nem fognak, ami szintén veszélyes. Ezzel ellentétben még nem okozott kisiklást.

Balesetvizsgálat során érdemes elővenni korábbi és összehasonlítani, hogy az előző mérésnél volt-e az adott helyen hasonló hibát. Ma már ez az összehasonlítás elektronikusan is megtehető, mert az alkalmas rá. A méréseket végző szervezet felteszi egy szerverre - évekre visszamenőleg - az összes adatait, amelyeket a jogosultsággal rendelkezők le tudnak tölteni.