KURZUS: Makroökonómia

MODUL: Makroökonómia

5. lecke: A makroökonómiai kibocsátás, a gazdaság alapintézményei, a jövedelemáramlás folyótétel-számlái, a nemzeti kibocsátás mutatói (SNA-rendszer)

Tananyag: makro05.pdf

Kérdések, feladatok
1. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
Az uralkodó közgazdaságtan célja a kibocsátás növelése.
Elvileg naturáliában és értékben is számba lehet venni a nemzeti kibocsátást.
A kibocsátást csak évente lehet számba venni.
A szolgáltatásokat nem veszik számba, mert azok jelentős rész nem függ össze az anyagi termeléssel.
A folyóáras számbavétel esetén az időszerű (aktuális) árakat használják.
Bázisáras számbavételkor egy korábbi időszak árait felhasználva vesszük számba az ország teljesítményét.
Az árindex az árak termelési mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga.
A nominális kibocsátás a reálkibocsátás és a deflátor (árindex) hányadosa.

2. A Magyar Statisztikai Évkönyv 1992 adatai szerint a GDP alakulása folyóáron, milliárd Ft

ÉvMilliárd Ft
19881440,4
19891722,8
19902089,3
19912308,4

A fogyasztói árindex az előző évhez képest (1988 = 100%). (A termelői árindexek néhány %-kal alacsonyabbak, de ezúttal ezekkel nem számolunk!) (Egy tizedesig számoljon, a középiskolában megtanult matematikai szabályok szerint kerekítsen!)

ÉvElőző év százalékában
1989117,0
1990128,9
1991135,0
Számítsa ki az alábbi táblázat hiányzó adatait!
ÉvNominális kibocsátás alakulása (előző év 100%)Reál kibocsátás alakulása (előző év 100%)
1989
1990
1991

3. Válassza ki a csoportokból a helyes választ!

A nominális kibocsátást úgy számítjuk ki, hogy...
folyóáron a jószágok egységárát szorozzuk a gyártott mennyiséggel, és ezeket összeadjuk.
bázisáron a jószágok egységárát szorozzuk a gyártott mennyiséggel.
folyóáron a jószágok egységárát szorozzuk a bázismennyiséggel (előző év).
A deflátor úgy is kiszámítható, ha...
a reálkibocsátást osztjuk a nominális kibocsátással.
a nominális és a reálkibocsátást összeszorozzuk.
a nominális kibocsátást osztjuk a reálkibocsátással.
A legpontosabb a Fisher-féle árindex, mert...
eltekint az inflációtól
a Laspeyres- és a Paasche-féle árindexek torzulásait kiegyenlíti.
eltekint a deflációtól.
A Laspeyres-féle index...
az időszak végi mennyiségekkel súlyoz.
az időszak eleji mennyiségekkel súlyoz.
az időszak eleji és végi mennyiségek átlagával súlyoz.
A Fisher-féle index...
a Laspeyres- és a Paasche-féle index mértani átlaga.
a Laspeyres- és a Paasche-féle index számtani átlaga.
10-20%-ot téved, így csak elméleti lehetőség.
Inflatorikus korban a...
Paasche-féle index felfelé torzít.
Paasche-féle index lefelé torzít.
Paasche-féle indexet osztani kell a Laspeyres-féle indexszel.
A leggyakrabban a Fisher-féle indexet használják, mert...
felfelé torzít.
lefelé torzít.
a legpontosabb.
A pénz vásárlóereje...
a Laspeyres-féle indexszel mérhető.
a Paasche-féle indexszel mérhető.
az árindex (árszínvonal) reciproka.
4. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
A család (háztartás) koordinálja a családtagok munkapiaci viselkedését.
A családban dől el, hogy milyen a háztartás vagyonösszetétele.
A vagyonösszetétel elemei csak állóeszközök lehetnek.
A nemzet kibocsátását a vállalati szektor adja.
A termelési tényezőket a vállalatok kombinálják, kivéve a munkát.
A háztartás a legfontosabb érték- és célképző hely, s ezen a bázison fogalmazónak meg a szükségletek. (Eltekintve a manipulációtól.)
Háromszektoros modellről (háztartás, vállalat, állam) beszélünk, ha eltekintünk a külföldtől.
Az állam fontos feladata, hogy tartózkodjon a redisztribúciótól (újraelosztástól)
Az állam "rossz gazda", így a közösségi kiadásokra nem szabad áldozni.
A legfejlettebb országok a GDP 42-46%-át a költségvetésbe összpontosítják.
A külkereskedelmi mérleg mindig deficites, mert az emberek a külföldi árut jobban szeretik, mint a hazait.
A folyótétel-számláknál két szabályra különösen figyelni kell: a. a bal és a jobb oldalnak meg kell egyezni, b. egy tétel mindig két számla ellentétes oldalán jelenik meg.

5. Egy négyszektoros gazdaság (háztartás, vállalat, állam, külföld) jövedelemáramlási számláihoz adott: C = 2000, TH = 100, W×N = 1100, i×B = 800, Π = 200, TRH = 50, TV = 1000, G = 800, TRV = 100, Y = 3400, IM = 600, X = 200.
Számítsa ki a tőkepiac elemeit!

 
HáztartásVállalatÁllam
C = 2000W×N = 1100W×N = 1100TRV = 100TRH = 50TH = 100
TH = 100 iB = 800 iB = 800Y = 3400G = 800TV = 1000
Π = 200 Π = 200TRV = 100
TRH = 50TV = 1000
215021503500350011001100
 
TőkepiacÁrupiacKülföld
Y = 3400C = 2000X = 200IM = 600
IM = 600G = 800
X = 200
1000100040004000600600