KURZUS: Adózási ismeretek

MODUL: I. modul

3. lecke: A személyi jövedelemadó II. (külön adózó jövedelmek és az egyes juttatások adózásának szabályai)

Ebben a fejezetben megismerkedhet a személyi jövedelemadó törvény legfontosabb részeivel és azokkal a tudnivalókkal, amelyek a gyakorlatban a legtöbbször előfordulnak.

Tanulási útmutató
Tananyag

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról alábbi részei:

  • XI. fejezet Vagyonátruházás 58§ (1-9), 59-62§
  • XII. fejezet Tőkejövedelmek 66-67§
  • XIII. fejezet Egyes juttatások adózásának szabályai 69-71§
  • XIV. fejezet Vegyes jövedelmek 73-77§
  • XV. fejezet Az értékpapírra vonatkozó egyesjog révén megszerzett vagyoni érték 77/A§
  • V. fejezet Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályok 11-15/B§
Kulcsfogalmak

Ingó és ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
Osztalékból, árfolyamnyereségből származó jövedelem
Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások
Vegyes jövedelmek

Tevékenységek
  • Olvassa el az 1995. évi CXVII. a személyi jövedelemadóról szóló törvény fent megjelölt paragrafusait!
  • Olvasás közben tanulja meg, mi képezi az ingóság, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet, az osztalékból és árfolyamnyereségből származó jövedelmet, az egyes meghatározott és béren kívüli juttatások körét valamint a vegyes jövedelmeket!
  • Tanulja meg az adóbevallás és az adó- és járulékfizetési kötelezettségek határidejét!
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha:

  • az ingóság, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak és meg tudja határozni az ingóság, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet,
  • ki tudja egészíteni az adóbevallási és -fizetési határidőkre, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, a vegyes jövedelmekre és az egyes juttatásokra vonatkozó állításokat,
  • adott jövedelemről el tudja dönteni, hogy az tőkejövedelem, béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás-e,
  • ki tudja számolni az éves adót, az adóelőleget, a havi nettó bért.
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt.
Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt.
Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 35 ezer forintot meg nem haladó részét.
Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 50 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.
Lakóház vagy lakás és a hozzá tartozó földrészlet és a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben.
Az ingatlan megszerzésére fordított összeg helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a vásárláskori piaci érték.
2. Egészítse ki az alábbi mondatokat a hiányzó szavakkal!

A magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytatók az adóévet követő 20-áig, a vállalkozási tevékenységet folytatóknak 25-éig kell a bevallást benyújtani.

A munkáltatónak a személyi jövedelemadó és a járulékokat az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

Az egyéni a személyi jövedelemadó előleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír ellenében megszerzett azon része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos együttes összegét.

Vegyes jövedelemnek minősül többek között a önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem, a , a társas üdülő jövedelme.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások után az adó a -t terheli. -nek minősül a juttatás , ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem -szorosa.

3. Jelölje az alábbi táblázatban, hogy tőkejövedelmet, egyes meghatározott juttatást vagy vegyes jövedelmet jelöl egy-egy sor!
t: tőkejövedelmek,
e: egyes meghatározott juttatás,
v: vegyes jövedelem.
A kifizető által magánszemélynek adott reprezentáció és üzleti ajándék
Osztalékból származó jövedelem
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
A kifizető által magánszemélynek átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott jövedelem
Nyereményből származó jövedelem
A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem
A privatizációs lízingből származó jövedelem
4. Óriás János festőművész képét egy kft. 60.000 Ft-ért megvásárolta. Mennyi adóelőleget kell ebből levonni, ha a művésznek eddig még más összeget nem fizetett ki? A művész nyilatkozata alapján nem kíván tételes költségelszámolást alkalmazni.
Művészi tevékenység bevétele
Önálló tevékenység 10%-os költség átalánya (-)
Jövedelem
Összevont adóalap adóelőlege
5. Osztalék Oszkár a Gazdag Rt-től, mint tulajdonos a 2017. évi adózott eredmény után 2.000.000 Ft osztalékra jogosult. Határozza meg a kifizető által levont adók és járulékok összegét, illetve az osztalék nettó összegét, ha azt 2018-ban kifizetik és jövedelmei alapján nem éri el az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó 450000 Ft-os határt.
Osztalék
Osztalékfizetés esetén az adó mértéke (%)
Osztalék után fizetendő adó
Osztalékfizetés esetén felmerült EHO (%)
EHO
Nettó összeg
6. Nagy József alkalmazott feleségével két óvodás gyermeket nevel. Főállásban 2640000 Ft bért és jutalmat kapott, amit a következő kisebb keresetekkel egészített ki, meghívást kapott egy előadás megtartására, amelyért 85.000 forintot kapott és két kisebb megbízást teljesített 80.000 Ft, illetve 65.000 Ft-ért. Egy régi családi festményt értékesített 143.000 Ft-ért. Nyilatkozott, hogy a diktált kulcsot kívánja igénybe venni költségei elszámolásához. Munkáltatójának feleségével közösen nyilatkozott, hogy a közösen nevelt két eltartott közül egy után ő kívánja igénybe venni a családi kedvezményt, a másik gyermek után a családi kedvezményt a felesége érvényesíti. Állapítsa meg az adóköteles összevont jövedelmet és annak adóját a 2018-as szabályok alapján!
Főállású kereset
Előadás
Megbízási díj (1. munka)
Megbízási díj (2. munka)
Családi festményből származó jövedelem
Összes jövedelem
Családi kedvezmény
Adóalap
Adó
7. A havi 82.000 Ft öregségi nyugdíjjal rendelkező magánszemély, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, munkaviszonyban havi 100.000 Ft munkabért kap. A hónap minden napján munkaviszonyban állt, fizetési nélküli szabadságot nem vett ki. Más jövedelme nem volt.
Havi bér
Összevont adóalap
Számított adó
Havi adóelőleg