KURZUS: Kereskedelmi ismeretek
MODUL: I. modul: Belkereskedelmi ismeretek
2. lecke: Szükséglet, kereslet, kínálat, fogyasztás
Tanulási útmutató | |||
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a jegyzet 2.fejezetét. | |||
A lecke tananyagának feldolgozása során megismerkedik az áruforgalom alapvető működtető tényezők; szükséglet-kereslet-kínálat-fogyasztás láncolatával. Ezekkel a fogalmakkal a közgazdaságtan alapjai tantárgy mikroökonómia tananyagrészében már találkoztak, ezért kérjük, elevenítse fel az ott tanultakat. Ebben a leckében a belkereskedelemhez kapcsolódóan elemezzük a címben tárgyalt fogalmakat. | |||
Fogalmak, összefüggések | |||
| |||
Tevékenységek | |||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, végezze el a feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | |||
| |||
Követelmények | |||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | |||
| |||
Tananyag | |||
2. Szükséglet - kereslet - kínálat - fogyasztás | |||
Az előző fejezetben már az áruforgalom történeti és felépítési sajátosságainak egy szűk összefoglalójával megismerkedtünk. Ugyanakkor egy nagyon fontos összefüggésrendszerről, amely az áruforgalom alapvető működtető eleme még nem tettünk említést, ez pedig a szükséglet - kereslet - kínálat - fogyasztás láncolata. | |||
A fogalmak vizsgálata e tantárgy keretében nem lesz mélyreható, hisz ezzel már a mikroökonómia tantárgyban találkoztak. Itt a belkereskedelemhez kapcsolódóan elemezzük. | |||
2.1. Szükséglet | |||
A szükséglet fogalma az egyik legösszetettebb közgazdasági kategória. Számtalan meghatározása közül elemezzük a következőket. | |||
Szükséglet: igények mindazon termékek, szolgáltatások és tevékenységek iránt melyek a társadalmi, emberi lét fenntartásához, a társadalomban élő egyén létezéséhez szükségesek. | |||
A szükséglet hiányérzet melynek megszüntetése egy tudatos cselekvési folyamatot vált ki. | |||
A szükségletek keletkezése, jelentkezése és kielégítése döntő szerepet játszik az emberi lét minden területén, és társadalmilag meghatározottak. | |||
A szükséglet és a kielégítési forma szerves egységet alkotnak és állandó a kölcsönhatásuk. | |||
A szükségletek változnak, bővülnek, fejlődésük dinamikája attól függ, hogy a mindenkori társadalmi gazdasági körülmények menynyire hordozzák magukban a dinamikus gazdasági fejlődés lehetőségét. | |||
Az emberi szükségletek a történelmi fejlődés során a termeléssel állandó kölcsönhatásban óriási fejlődésen mentek keresztül, míg eljutottunk az egyszerűtől a differenciáltig | |||
A termelés nemcsak a fogyasztás tárgyát hozza létre, hanem befolyásolja annak módját is. | |||
A szükségletek csoportosítása már ismert az előbb említett tantárgyból. | |||
Az egyik csoportosítási lehetőség szerint lehet: | |||
| |||
2.2. Kereslet | |||
Kereslet: vásárlási szándék, amely az objektív gazdasági folyamatoknak a fogyasztók tudatában való tükröződése. Az objektív gazdasági folyamatok a fogyasztói tudaton keresztül kerülnek felszínre és konkrét termék iránti keresletként jelennek meg. | |||
A kereslet: a vásárlóerő megjelenési formája, az a pénzösszeg, amelyet a lakosság áruk és szolgáltatások vásárlására fordít. | |||
A kereslet, - amelyet gyakran nevezünk "fizetőképes szükségletnek"- mindenkor a szükségletek tárgyát képező javak lététől és az embereknek a szükségletek kielégítésére rendelkezésre álló anyagi erejétől, azaz vásárlóképességétől függ. | |||
Ily módon a kereslet volumene minden esetben kisebb a szükségletek terjedelménél. | |||
A kereslet, mely a fogyasztói társadalmakban legnagyobbrészt a kereskedelmi tevékenységen keresztül realizálódik, különböző szempontok szerint osztályozható: | |||
| |||
2.2.1. A kereslet alanyai | |||
Gazdálkodó szervezetek: melyek termékeiket szolgáltatásaikat értékesítik és kiadásaikat ebből fedezik. | |||
Keresletük kettős célú: | |||
| |||
Non profit intézmények: melyek tevékenységüket díjmentesen végzik, kiadásaikat pedig az állami költségvetés fedezi. | |||
Az egyes emberek, háztartások: a fogyasztási jellegű kiadásaikat saját jövedelmükből biztosítják. | |||
Megkülönböztetünk: | |||
| |||
2.2.2. A kereslet tulajdonságai | |||
| |||
Generikus: fajtára vonatkozó jellemző | |||
A lappangó kereslet további bontása: | |||
| |||
A minőségi lappangás alatt azt értjük, hogy a termék iránt lenne kereslet, de még nem jelent meg a piacon. | |||
Mennyiségi lappangás - a piacon gyakorlatilag mindig van. | |||
A fogyasztók egy része ugyanis szívesen megvásárolna valamilyen árut, de magasnak ítéli az árat, nem elég a jövedelme, vagy még fontolgatja elhatározását. Amennyiben jövedelemnövekedés, árcsökkenés, vagy a fizetési feltételek megváltozása következik be, úgy e lappangó kereslet aktivizálódik. | |||
A kereslet különböző tulajdonságai szerinti osztályozása az autóbuszok példáján keresztül: | |||
| |||
2.2.3. A kereslet kielégítettsége | |||
A kereskedelmi rendszereket elemző tanulmányok azt bizonyítják, hogy még a legfejlettebb országokban sem jön létre a kereslet és kínálat között tökéletes összhang. | |||
| |||
Megállapíthatjuk ezek alapján is, hogy: | |||
| |||
2.2.4. A kereslet időbeni jelentkezése | |||
A kereslet időbeni megjelenését elemezve, három kategóriáról beszélhetünk: | |||
| |||
2.3. A kereslet alakulására ható főbb tényezők | |||
| |||
Az ár és a kereslet közötti összefüggést az árrugalmassági együttható írja le: | |||
K = kereslet | |||
Az összefüggés az 1% árváltozásra jutó keresletváltozást mutatja. | |||
a) | |||
b) | |||
c) | |||
2.4. Kínálat | |||
A kínálat szűkebb értelemben - a kereslet ellentétét - a piacon vételre kínált árumennyiséget jelenti. A kínálat tágabb értelemben magában foglalja: | |||
| |||
A kínálat kialakításának alapkérdései | |||
| |||
1. Mit lehet eladni? | |||
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához fel kell tárni a termékek közötti különbségeket. | |||
Szükségleteinek kielégítéséhez senki sem rendelkezik korlátlanul anyagi eszközökkel, ezért a fogyasztók pénzüket a kielégítendő szükségletek megfelelő sorrendjében használják fel. így tehát mindenki kialakítja az ún. preferencia skáláját, amely meghatározza, a szükséglet-kielégítés ül. a pénzfelhasználás sorrendjét. Ennek megfelelően adódik egy negatív preferencia skála is azokkal a termékekkel szemben, amelyeknek megszerzésére csak kis intenzitással törekszünk. | |||
A kínálat kialakítóinak a feladata az, hogy a vevőket oly módon befolyásolják, hogy a kérdéses termékeket a negatív preferencia skáláról a pozitív mezőbe helyezzék át. | |||
2. Kinek lehet eladni? | |||
Ehhez fel kell mérni mindazokat, akik a termék fogyasztói, ill. felhasználói lehetnek, (termelők, felhasználók, szolgáltatók). Különösen a fogyasztási cikk piacon meg kell határozni azokat a vásárlói csoportokat (szegmenseket) akik termékeink fogyasztói lehetnek. | |||
3. Milyen mennyiségben? | |||
Meg kell határozni az értékesíthető mennyiséget. Ha igaz az, hogy az üzleti vállalkozás célja a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb kihasználása, akkor e kérdésnek nagy figyelmet kell szentelni. | |||
Előfordulhat, hogy adott évben úgy érjük el a maximális hasznot, hogy veszélyeztetjük vele az elkövetkező évben elérhető profitot. Ez egy veszélyes magatartás lehet. | |||
A marketing szakember nagy problémája ma többek között az, hogy tudja-e mikor kell "megállj"-t parancsolni. | |||
4. Milyen áron? | |||
A közgazdászok szerint törvény az, hogy egyéb feltételek változatlansága esetén; minél magasabb egy termék ára, annál kisebb az iránta támasztott kereslet és fordítva. | |||
Az egyéb feltételek azonban ritkán maradnak változatlanok, (lásd. E - árrugalmasság). | |||
Bizonyos termékcsoportok iránti kereslet igen érzékeny az árváltozásokra. Ezek olyan termékek, amelyek kereslete rugalmas. Más termékek pld. a cigaretta kereslete nem sokat változik, ha az ára módosul. Ezek a rugalmatlan keresletű termékek. | |||
Ha meg akarjuk határozni egy termék árát a piacon nem elég a keresletet és a piaci lehetőségeket megvizsgálni és elemezi kell az árszínvonalat, a versenytársak ill. a potenciális versenytársak magatartását is. | |||
5. Hol? | |||
A piac egyrészt földrajzilag megosztott, másrészt az értékesítés különböző ún. értékesítési csatornákon keresztül történhet. | |||
A termékeket ha belföldön értékesítik, akkor | |||
| |||
6. Mikor? | |||
Mikor kell a terméket felkínálni? | |||
7. Hogyan? | |||
Igen lényeges annak eldöntése, miképpen kínálja eladásra termékeit a vállalat, (pld. milyen csomagolást alkalmazzon? Milyen termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítson? Milyen reklámozást használjon? | |||
2.5. A fogyasztás | |||
Magyarországon a lakosság összes fogyasztása azokat az anyagi javakat és szolgáltatásokat foglalja magába, melyeket az ország területén élő lakosság egyéni és családi szükségletének kielégítésére fordít, függetlenül attól, hogy azokat vásárolta-e, saját termeléséből származnak-e, vagy a társadalmi közös alapokból finanszírozták, | |||
A fogyasztás a szükséglet-kielégítésre alkalmas javak megszerzése és felhasználása. | |||
Amennyiben a fogyasztás a kereskedelem által kínált termékek megvásárlása - ez a legjelentősebb hányad - úgy a fogyasztók döntésében nagyon sokféle hatás éri. | |||
A következő két ábra a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők modelljét tartalmazza, (részletesen. lásd! Philips Kotler: Marketing management) (2. 3. ábra) | |||
Ezek után kérem, hogy válaszoljon az ellenőrző kérdésekre! | |||
Ellenőrző kérdések | |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Jelölje meg az alábbiak közül, melyik meghatározás fejezi ki a szükséglet fogalmát!
![]() | |||||||||||||||
2. A szükségletek csoportosíthatók...
![]() | |||||||||||||||
3. A kereslet...
![]() | |||||||||||||||
4. A kereslet időbeni jelentkezése alapján lehet:
![]() | |||||||||||||||
5. Például a kávé nemzetközi árfolyamában bekövetkezett változás hatására, a kereslet időbeni jelentkezése milyen kategóriájú lesz?
![]() | |||||||||||||||
6. A kínálat...
![]() | |||||||||||||||
7. Az alábbi felsorolások közül jelölje meg azokat, amelyek a fogyasztást befolyásoló tényezők közül a társadalmi jellemzőkhöz tartozik;
![]() |