KURZUS: Kereskedelmi ismeretek

MODUL: I. modul: Belkereskedelmi ismeretek

1. lecke: Az áruforgalom kialakulása, fejlődése. Belkereskedelem hazánkban

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a jegyzet 1. fejezetét.

A lecke tananyagának feldolgozása során először röviden megismerkedik az áruforgalom a kereskedelem kialakulásával, fejlődésével, valamint bepillantást kap a hazai belkereskedelem feladatába, társadalmi és gazdasági szerepébe.

Fogalmak, összefüggések
  • kereskedelem (kétféle) értelmezése,
  • rendszeres kereskedelem előfeltételei,
  • belső piac (létrejötte)
  • kereskedelmi specializációk létrejötte;
    • külkereskedelem-belkereskedelem,
    • nagy- és kiskereskedelem
  • tőzsdei kereskedelem alapvető jellemzői,
  • a modern kereskedelem feltételei,
  • a vásárlóképesség hiányát kiegyenlítő eszközök;
    • hitel, részlet
  • belkereskedelem feladata, szerepe;
    • tárolni, összegyűjteni, szakszerűen kezelni
    • árucsere szervezése, lebonyolítása
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, végezze el a feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa át figyelmesen a kereskedelem kialakulásának fejlődéstörténelmi vonatkozásait, ismerje a különböző történelmi szakaszok jellegzetességeit,
  • Ismerje a kereskedelem (kettős) értelmezésének jellemzőit,
  • Tudja történelmi korszakhoz kötni a belső piacok létrejöttét,
  • Ismerje, hogy minek következtében gyorsult fel a kereskedelmi tőke fejlődése,
    • Tudja, hogy milyen specializálódások jönnek létre a kereskedelmi tőke megerősödésének eredményeképpen.
  • Ismerje a modern kereskedelem kialakulásának feltételeit.
  • Tudja, hogy a vásárlóképesség hiányát, milyen eszközökkel tudták ellensúlyozni.
  • Ismerje a belkereskedelem feladatát, szerepét;
    • Szállítás, terítés, tárolás, raktározás
    • árucsere szervezése, lebonyolítása
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • az előzőekben bemutatott fogalmakat jellemzőket pontosan meghatározni,
  • az alábbi kérdésekre önállóan - segítség használata nélkül - egyértelmű pontos választ adni:
    • Mit értünk kereskedelem alatt?
    • Melyek voltak a rendszeres kereskedelem előfeltételei?
    • Mikor jöttek létre az első belső piacok?
    • Minek a hatására jönnek létre a kereskedelem specializációi?
    • Melyek a tőzsdei kereskedelem alapvető jellemzői?
    • Melyek a modern kereskedelem feltételei?
    • Melyek volta a vásárlóképesség hiányát kiegyenlítő eszközök?
    • Mit értünk belkereskedelem alatt?
    • Melyek a belkereskedelem feladatai, legfontosabb szerepe?
Tananyag
1. Az áruforgalom kialakulása, fejlődése napjainkig
1.1. A kereskedelem kezdetei

A kereskedelem mindenütt körülvesz bennünket, annyira részévé vált mindennapi életünknek, hogy tulajdonképpen már észre sem vesszük. Naponta sokszor és sokféle módon találkozunk vele. az utcák jellegét a boltok, különböző vendéglátó-ipari létesítmények teszik vonzóbbá, az esti kivilágított kirakatok, fényreklámok csillogása ad sajátos képet egy-egy városnak. Az utcai forgalom és a kereskedelem az, amely megkülönbözteti a főútvonalakat a mellékutcáktól. Minden városnak van központja, amely elsősorban kereskedelmi centrum. Miután a kereskedelem ennyire részévé vált a mindennapi életünknek, érhető, hogy akkor kezdünk vele foglalkozni, ha valami probléma van, ha zárva vannak az üzletek, ha nincs megfelelő áruválaszték. Ebből következik, hogy mindenki kereskedelmi szakembernek tartja magát. Hasonlóan a nevelés és gyógyítás tudományához úgy érezzük, hogy ehhez is mindenki ért, hiszen naponta vásárolunk az üzletekben. Ebből olyan következtetésekre juthatunk, hogy ismerjük ennek a szakmának minden csínját-bínját. A következőkben a szakmát a pult belső oldaláról vizsgáljuk és rájövünk, hogy milyen más onnan nézve.

Kereskedelemről tudományos és gyakorlati szempontból is kétféle értelemben szoktunk beszélni:

Leggyakrabban - a szervezetre gondolunk - amely különböző formákon keresztül eljuttatja az árut a termeléstől a fogyasztásig, lebonyolítja a cserét.

Ilyen értelemben: - boltok - raktárak sokasága és az azokban munkálkodó személyek cselekvéseinek összessége.

A kereskedelem azonban nemcsak organizáció, hanem meghatározott közgazdasági funkciók hordozója is.

Összekötőkapocs a hatalmas méretű tömegtermelés és a személyes fogyasztás között.

A fogyasztás, amely tulajdonképpen minden gazdasági tevékenység fő célja és mozgatója, lezárja az egyes áruk körforgását. Ilyen értelemben a kereskedelem aktív módon befolyásolja a termelést és fogyasztást. Ugyanis a termelés struktúrájának állandó alkalmazkodása a fogyasztói kereslethez, valamint a technikai, műszaki fejlődés révén a forgalomba kerülő új áruk hatása a szükségletek változására, mind döntő feltételei a gazdasági haladásnak.

A gazdasági élet fejlődésének kutatói általában a termeléssel foglalkoznak, és kevesebb figyelmet szentelnek a kereskedelemnek. Pedig, ha egy kicsit közelebbről vizsgáljuk a forgalom, a kereskedelem, a csere történelmi változását, akkor igen érdekes dolgokra bukkanhatunk.

Megállapíthatjuk, hogy a termelésnek a társadalmi fejlődést döntően meghatározó jellege mellett a kereskedelemnek igen színes és változatos befolyása volt és van a fejlődés menetére.

A társadalmi termelésben résztvevő emberek mindig kétarcúak: termelők is és fogyasztók is.

Mint fogyasztók sokszor nagyobb igényszintet támasztunk a kereskedelemmel szemben, mint termelők biztosítani tudnánk.

A kereskedelem az első nagy társadalmi munkamegosztás kialakulása óta működő rendszer, (pásztortörzsek kialakulása). A népek, népcsoportok, a városi és falusi közösségek között kialakult többé-kevésbé állandó munkamegosztás. Szükségszerűen feltűntek a kereskedők, mint a lakosság önálló rétege, akik kizárólag az áru cserélésével, vagyis a kereskedelemmel foglalkoztak. (Történelmi és gazdaságtani tanulmányainkból ismert kereskedelmi megjelenési formák:)

  • cserekereskedelem
  • rablókereskedelem stb.

A rendszeres kereskedelem előfeltételei csak akkor alakulhattak ki, amikor megtörtént az úgynevezett második nagy társadalmi munkamegosztás, amikor a kézműves ipar különvált a földműveléstől ezzel együtt megindult a város különválása a falutól.

Az ősközösségi társadalmat felváltó rabszolgatartó, majd az ezt követő hűbéri társadalom naturális gazdaság volt, amelyben a termékek túlnyomó részét saját fogyasztásra, termelték. Emellett nem nélkülözhették ezek a gazdaságok sem a piacot. Már az ókori keleti államokban, Egyiptomban, Babilonban is volt belső piac. Görögországban és Rómában a belső kereskedelem már nagymértékben kifejlődött, csaknem minden városban volt piac, ("agora"). Az olyan nagyvárosokban, mint Athén, Róma, külön vásárcsarnokok működtek. A piactéren, a vásárcsarnokokban mindenfajta terméknek külön helye volt. A piaci kereskedelem mellett vásárok is voltak, ezeket ünnepnapokon, vagy nagy társadalmi összejövetelek alkalmával tartották. A vásárokat rendszerint a szenthelyek közelében rendezték, míg a jelentős üzleteket a templomokban bonyolították le.

A belső piaccal párhuzamosan a külkereskedelem is kialakult.

A történelmi középkor során következett be a mozgókereskedelem átalakulása letelepült kereskedelemmé, először a középületek árkádjai, boltívei alatt ütötték fel sátraikat. Innen ered a bolt elnevezés, amelyre nemcsak a magyar nyelvben találunk utalást. A következő lépés, amikor a kereskedő házának utcai frontján ajtót vág és kiteszi a cégérét. Erősen vasalt nehéz tölgyfaajtók és kisméretű vasrácsos ablakok védték az árukészletet.

1.2. Kereskedelem a kapitalizmusban

A 15. század végi nagy földrajzi felfedezések eredményeképpen rohamosan meggyorsult a kereskedelmi tőke fejlődése. A világpiac hirtelen kitágult, a forgalomba kerülő áruk mennyisége megsokszorozódott.

A kapitalizmus fejlődésével növekszik a társadalmi munkamegosztás, egész sor új termelési ág alakul ki. Specializálódik az ipar, új önálló iparágak különülnek el. Bővülnek a városok, ipari centrumok alakulnak ki, aminek következtében bővülnek a mezőgazdasági és ipari termékek elhelyezési lehetőségei, javulnak a közlekedési viszonyok is. Kialakul az egységes nemzeti piac, majd a kapitalista világpiac.

A kereskedelmi tőke megerősödésének következtében létrejönnek a specializálódások azaz:

  • a külkereskedelmi tevékenység elválik a belkereskedelemtől.

A belső piac kibővül, a nemzetközi kereskedelem kiszélesedik. További elkülönülési fokozat:

  • a nagykereskedelemnek a kiskereskedelemtől való elválása.

A nagykereskedelem, amely ebben az időben a nagytőkét képviseli, képes nagy tömegben átvenni az árut a termelő tőkésektől, elvégzi a raktározást és jelentősen csökkenti a termelő tőkések szállítási költségeit.

A nagykereskedelem jellegéből következően nem univerzális, hanem speciális szakosított kereskedelem, amely egy árufajtával, illetve egy árucsoportba tartozó árukkal kereskedik. Így alakultak ki a bőrvas, rövidáru, papír stb. nagykereskedelmi vállalatok. A tőkés nagykereskedelem egyik e korban kialakult sajátos formája a tőzsdei kereskedelem. Ennek az a jellemzője, hogy az adásvételt az áruk távollétében, az esetek túlnyomó többségében az áruk valóságos mozgása nélkül bonyolítják le. A tőzsdei kereskedelem számára csak a pontosan meghatározható tipizált áruk használhatók. Így az árutőzsdén gabonával, fémekkel, gyapjúval, gyapottal, fával, kávéval stb. foglalkoznak.

A kereskedelmen belüli munkamegosztás fejlődésének eredményeként végbement a kiskereskedelem szakosodása is, megjelentek a textil, a vasáru, a drogista, a fűszer-élelmiszer és egyéb szaküzletek. A kisebb falvakban, a nagyvárosok peremkerületeiben hosszú ideig a szatócsboltok őrizték a kereskedelem ősi univerzális jellegét. A szatócsüzletekben békésen megfért egymás mellett a lekvár és a kocsikenőcs, a petróleum és az ostorszíj.

Elsősorban a városi üzletekben megindul a kereskedelmi technika fejlődése. A vevőkért folyó versengésnek egyre komolyabb fegyverévé vált az üzlet külső képének, belső berendezésének vonzó, sokszor hivalkodó kivitele. Az üzlettér nagysága, a felhalmozott árutömegek is erőteljes lelki hatást váltottak ki a vásárlókban. Az üzlettér nagyságának növekedése először a textilszakmában az áruházak megjelenéséhez vezetett.

A múlt század utolsó harmadában és századunk elején, a kereskedelem területén is megjelentek a hatalmas mamutvállalatok, óriási áruházak, több száz, néha több ezer fióküzlettel rendelkező cégek.

1.3. A modern kereskedelem

Az ipari forradalmat jelentős késéssel követte a forgalom növekedése a fogyasztásban.

A 19. század fogyasztója még csak elvileg volt fogyasztó. A kereskedelmi forradalom kibontakozása jóval később, az életszínvonal emelkedése a vásárlóerő növekedése után következett be. Erőteljesen bővült az áruválaszték, megjelentek a kereskedelmi márkák, szavatolva a jó minőséget.

A vásárlóképesség hiánya sem bizonyult akadálynak. Megszületett a hitelre, részletre való árusítás, ezzel mesterségesen teremtették meg a vásárlóképes fogyasztót.

A kirakatok vitrinek mellett a tájékoztatás kiszélesülésének igénye megszülte a hirdetéseket, majd a reklám teljes kibontakozása hozott óriási változást. De ez még csak a kezdet volt. A fogyasztót még nem kérdezte meg senki, hogy tulajdonképpen mit szeretne, de talán nem is tudott volna válaszolni.

Az utóbbi 35-40 év óriási változásokat hozott a kereskedelemben.

1.4. Belkereskedelem hazánkban

1.4.1. A belkereskedelem feladata, társadalmi és gazdasági szerepe

Belkereskedelem: a nemzetgazdaságon belül a kereskedelem egyik ága, mely alapvetően a termelési eszközök és a fogyasztói cikkek valamint szolgáltatások országon belüli forgalmának lebonyolításával foglalkozik. A termelés tevékenységének, mintegy lezárásaként, a termékek forgalmazásának szervezett formája.

1.4.2. A belkereskedelem feladata

a)A termelő ágazat és egyéb felhasználók termelési eszközökkel, anyagokkal szolgáltatásokkal való ellátása: - egyidejűleg az ipar felé a termelési igények továbbítása.
b)A vásárlók megfelelő mennyiségű, minőségű, választékú árukkal, kereskedelmi és vendéglátó-ipari idegenforgalmi szolgáltatásokkal való folyamatos ellátása.
c)Aktív befolyást gyakorolni a termelésre, alakítani az árakat és az árszínvonalat belföldön. A külkereskedelemmel közösen az importtal bővíteni a belföldi ellátást és választékot.
d)Befolyásolni a vásárlói szokásokat, különös tekintettel a korszerűségre, az egészséges táplálkozásra és életmódra.
e)Ellátni árukkal és szolgáltatásokkal az idegenforgalmat.

A belkereskedelem boltjai, áruházai, vendéglátóegységei és különféle szolgáltatást végző egységei révén naponta és közvetlenül kapcsolatban van a lakossággal és a vásárlókkal. Lakosságunk jövedelmének 60-70%-át a kereskedelem egységeiben költi el, lényegében igényei kielégítése során naponta kapcsolatba kerül velük.

1.4.3. A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságon belül

Legfontosabb szerepe: az árucsere megszervezése és lebonyolítása. A csere az áruforgalom része. A termékek a szervezett áruforgalom révén jutnak el a termelőtől a fogyasztóig. E folyamatban a kereskedelem feladata, hogy áthidalja a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli eltéréseit.

A termelés és fogyasztás helye általában nem esik egybe, ezért a kereskedelem feladata:

  • a szállítás
  • áruterítés
  • tárolás
  • raktározás megszervezése

Egyes termékeknél a termelés csak az év bizonyos szakaszában történik, a fogyasztás viszont folyamatos (pl. cukorgyártás, cukorfogyasztó).

Ilyenkor a kereskedelem feladata a tárolás, választék biztosítása és a folyamatos ellátás.

Ugyancsak a kereskedelem feladata az olyan értékesítés megszervezése, ahol a termelés viszonylag egyenletes, de a fogyasztás idényszerű. (szezoncikkek, divatáru stb.)

A kereskedelem feladata továbbá:

  • a termelői választékból fogyasztói választékot képezni

A sok előállítótól és importból nagy tételben, de viszonylag kis választékban rendelt árut

  • tárolni
  • összegyűjteni
  • szakszerűen kezelni

A fogyasztás helyére kistételben és igény szerinti nagy választékban eljuttatni.

A kereskedelem tevékenysége révén visszahat a termelésre, befolyásolja, igényein keresztül alakítja a termelést.

1.5.A belkereskedelem szervezete

A belföldi kereskedelem tevékenysége szerint megoszlik:

1.5.1. Nagykereskedelem

  • Fogyasztási cikk nagykereskedelem
  • Termelőeszköz nagykereskedelem
  • Mezőgazdasági termék kereskedelem
  • Melléktermék és hulladék kereskedelem

Nagykereskedelem: a beszerzett árut (általában) viszonteladóknak értékesíti. Feladata az áruk nagy tételben való beszerzése, tárolása,a kereskedelem igényeinek megfelelő áruválaszték kialakítása, a termelés és a kiskereskedelem árukapcsolatának megszervezése. A nagykereskedelem a beszerzett árut termelőnek és felhasználónak egyaránt értékesítheti. (A nagykereskedelmi tevékenység napjainkban a fenti definiálástól részben eltér, sokkal több megoldási, értékesítési móddal működik.)

Nagykereskedelem szakosítás szerinti csoportosítása

  • Élelmiszer és vegyi áru nagykereskedelem
  • Ruházati kereskedelem (felsőruházat, kötöttáru)
  • Cipőkereskedelem
  • Iparcikk nagykereskedelem (vas- műszaki, elektronika, jármű, játék-sport, üveg-porcelán stb.)

1.5.2. Kiskereskedelem

  • Bolti, áruházi kiskereskedelem
  • Vendéglátás és szállodaipar
  • Vegyes tevékenységű kereskedelem
  • Gyógyszer-kereskedelem

Kiskereskedelem: Fogyasztói cikkek kistételű értékesítése közvetlenül a fogyasztók részére, vagyis az e tevékenységgel foglalkozó szervek összessége. Tevékenysége az áruk és szolgáltatások eladására irányul, de ide számítjuk a kisebb termelési eszközök (kisgépek) forgalmazását, valamint a gyógyszer-kereskedelem tevékenységét is, mely közvetlenül lakossági igényeket elégít ki.

Kiskereskedelem szakosítása:

  • Élelmiszer és vegyi áru
  • Ruházati cikkek
  • Iparcikk bolthálózat
  • Vegyesiparcikk boltok
  • Egyéb boltok
  • Piaci vásárló kereskedelem

A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység ma már a legtöbb kereskedelmi vállalatnál együtt megtalálható

1.5.3. Szolgáltatás

  • Utazási irodák, kölcsönző vállalatok
  • Idegenforgalom egyéb szervez

Ez a felosztás a hagyományos alaptevékenységek szerint történt.

A kereskedelmi vállalatok működési területük szerint lehetnek:

  • országos működésű vállalatok
  • tájegységi működési vállalatok
  • megyei működési vállaltok
  • városi működési vállalatok
Ellenőrző kérdések
  • Mit értünk belkereskedelem alatt?
  • Melyek a belkereskedelem feladatai?
  • Mi a kereskedelem legfontosabb szerepe a nemzetgazdaságon belül?
  • Mit értünk termelői és fogyasztói választék alatt?
  • Tevékenysége szerint hogy oszthatjuk fel a belkereskedelmet?
  • A nagykereskedelemnek melyek az alapvető feladatai?
  • A kiskereskedelemnek melyek az alapvető feladatai?
  • Csoportosítsa a belkereskedelmi egységeket
    • szakosításuk
    • működési területük szerint
Önellenőrző kérdések
1. Mit értünk kereskedelem alatt?
Boltok, raktárak rendszerét,
A kereskedelmi szervezeteket,
A fogyasztók szervezetét.
2. Mikor jöttek létre a az első belső piacok?
Középkorban,
Az ókorban,
A 19. században.
3. Melyik században gyorsult fel a kereskedelmi tőke?
10. század,
13. század,
15. század,
18. század
4. Melyek a modern kereskedelem feltételei?
Az életszínvonal emelkedése,
A vásárlóerő növekedése,
Az áruválaszték bővülése,
A kereskedelmi márkák megjelenése.
5. Az alábbiak közül -a modern kereskedelemben- melyek voltak a vásárlóképesség hiányát kiegyenlítő eszközök?
Hitel,
Árucsere,
Részlet,
Árcsökkentés
6. Az alábbiak közül melyek tartoznak a kereskedelem feladatköréhez?
Szállítás,
Termelés,
Hitelfolyósítás,
Áruterítés,
Raktározás,
Reklámtevékenység.
Tárolás.