KURZUS: Kereskedelmi ismeretek
MODUL: I. modul: Belkereskedelmi ismeretek
1. lecke: Az áruforgalom kialakulása, fejlődése. Belkereskedelem hazánkban
Tanulási útmutató | |||||||||||
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a jegyzet 1. fejezetét. | |||||||||||
A lecke tananyagának feldolgozása során először röviden megismerkedik az áruforgalom a kereskedelem kialakulásával, fejlődésével, valamint bepillantást kap a hazai belkereskedelem feladatába, társadalmi és gazdasági szerepébe. | |||||||||||
Fogalmak, összefüggések | |||||||||||
| |||||||||||
Tevékenységek | |||||||||||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, végezze el a feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | |||||||||||
| |||||||||||
Követelmények | |||||||||||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | |||||||||||
| |||||||||||
Tananyag | |||||||||||
1. Az áruforgalom kialakulása, fejlődése napjainkig | |||||||||||
1.1. A kereskedelem kezdetei | |||||||||||
A kereskedelem mindenütt körülvesz bennünket, annyira részévé vált mindennapi életünknek, hogy tulajdonképpen már észre sem vesszük. Naponta sokszor és sokféle módon találkozunk vele. az utcák jellegét a boltok, különböző vendéglátó-ipari létesítmények teszik vonzóbbá, az esti kivilágított kirakatok, fényreklámok csillogása ad sajátos képet egy-egy városnak. Az utcai forgalom és a kereskedelem az, amely megkülönbözteti a főútvonalakat a mellékutcáktól. Minden városnak van központja, amely elsősorban kereskedelmi centrum. Miután a kereskedelem ennyire részévé vált a mindennapi életünknek, érhető, hogy akkor kezdünk vele foglalkozni, ha valami probléma van, ha zárva vannak az üzletek, ha nincs megfelelő áruválaszték. Ebből következik, hogy mindenki kereskedelmi szakembernek tartja magát. Hasonlóan a nevelés és gyógyítás tudományához úgy érezzük, hogy ehhez is mindenki ért, hiszen naponta vásárolunk az üzletekben. Ebből olyan következtetésekre juthatunk, hogy ismerjük ennek a szakmának minden csínját-bínját. A következőkben a szakmát a pult belső oldaláról vizsgáljuk és rájövünk, hogy milyen más onnan nézve. | |||||||||||
Kereskedelemről tudományos és gyakorlati szempontból is kétféle értelemben szoktunk beszélni: | |||||||||||
Leggyakrabban - a szervezetre gondolunk - amely különböző formákon keresztül eljuttatja az árut a termeléstől a fogyasztásig, lebonyolítja a cserét. | |||||||||||
Ilyen értelemben: - boltok - raktárak sokasága és az azokban munkálkodó személyek cselekvéseinek összessége. | |||||||||||
A kereskedelem azonban nemcsak organizáció, hanem meghatározott közgazdasági funkciók hordozója is. | |||||||||||
Összekötőkapocs a hatalmas méretű tömegtermelés és a személyes fogyasztás között. | |||||||||||
A fogyasztás, amely tulajdonképpen minden gazdasági tevékenység fő célja és mozgatója, lezárja az egyes áruk körforgását. Ilyen értelemben a kereskedelem aktív módon befolyásolja a termelést és fogyasztást. Ugyanis a termelés struktúrájának állandó alkalmazkodása a fogyasztói kereslethez, valamint a technikai, műszaki fejlődés révén a forgalomba kerülő új áruk hatása a szükségletek változására, mind döntő feltételei a gazdasági haladásnak. | |||||||||||
A gazdasági élet fejlődésének kutatói általában a termeléssel foglalkoznak, és kevesebb figyelmet szentelnek a kereskedelemnek. Pedig, ha egy kicsit közelebbről vizsgáljuk a forgalom, a kereskedelem, a csere történelmi változását, akkor igen érdekes dolgokra bukkanhatunk. | |||||||||||
Megállapíthatjuk, hogy a termelésnek a társadalmi fejlődést döntően meghatározó jellege mellett a kereskedelemnek igen színes és változatos befolyása volt és van a fejlődés menetére. | |||||||||||
A társadalmi termelésben résztvevő emberek mindig kétarcúak: termelők is és fogyasztók is. | |||||||||||
Mint fogyasztók sokszor nagyobb igényszintet támasztunk a kereskedelemmel szemben, mint termelők biztosítani tudnánk. | |||||||||||
A kereskedelem az első nagy társadalmi munkamegosztás kialakulása óta működő rendszer, (pásztortörzsek kialakulása). A népek, népcsoportok, a városi és falusi közösségek között kialakult többé-kevésbé állandó munkamegosztás. Szükségszerűen feltűntek a kereskedők, mint a lakosság önálló rétege, akik kizárólag az áru cserélésével, vagyis a kereskedelemmel foglalkoztak. (Történelmi és gazdaságtani tanulmányainkból ismert kereskedelmi megjelenési formák:) | |||||||||||
| |||||||||||
A rendszeres kereskedelem előfeltételei csak akkor alakulhattak ki, amikor megtörtént az úgynevezett második nagy társadalmi munkamegosztás, amikor a kézműves ipar különvált a földműveléstől ezzel együtt megindult a város különválása a falutól. | |||||||||||
Az ősközösségi társadalmat felváltó rabszolgatartó, majd az ezt követő hűbéri társadalom naturális gazdaság volt, amelyben a termékek túlnyomó részét saját fogyasztásra, termelték. Emellett nem nélkülözhették ezek a gazdaságok sem a piacot. Már az ókori keleti államokban, Egyiptomban, Babilonban is volt belső piac. Görögországban és Rómában a belső kereskedelem már nagymértékben kifejlődött, csaknem minden városban volt piac, ("agora"). Az olyan nagyvárosokban, mint Athén, Róma, külön vásárcsarnokok működtek. A piactéren, a vásárcsarnokokban mindenfajta terméknek külön helye volt. A piaci kereskedelem mellett vásárok is voltak, ezeket ünnepnapokon, vagy nagy társadalmi összejövetelek alkalmával tartották. A vásárokat rendszerint a szenthelyek közelében rendezték, míg a jelentős üzleteket a templomokban bonyolították le. | |||||||||||
A belső piaccal párhuzamosan a külkereskedelem is kialakult. | |||||||||||
A történelmi középkor során következett be a mozgókereskedelem átalakulása letelepült kereskedelemmé, először a középületek árkádjai, boltívei alatt ütötték fel sátraikat. Innen ered a bolt elnevezés, amelyre nemcsak a magyar nyelvben találunk utalást. A következő lépés, amikor a kereskedő házának utcai frontján ajtót vág és kiteszi a cégérét. Erősen vasalt nehéz tölgyfaajtók és kisméretű vasrácsos ablakok védték az árukészletet. | |||||||||||
1.2. Kereskedelem a kapitalizmusban | |||||||||||
A 15. század végi nagy földrajzi felfedezések eredményeképpen rohamosan meggyorsult a kereskedelmi tőke fejlődése. A világpiac hirtelen kitágult, a forgalomba kerülő áruk mennyisége megsokszorozódott. | |||||||||||
A kapitalizmus fejlődésével növekszik a társadalmi munkamegosztás, egész sor új termelési ág alakul ki. Specializálódik az ipar, új önálló iparágak különülnek el. Bővülnek a városok, ipari centrumok alakulnak ki, aminek következtében bővülnek a mezőgazdasági és ipari termékek elhelyezési lehetőségei, javulnak a közlekedési viszonyok is. Kialakul az egységes nemzeti piac, majd a kapitalista világpiac. | |||||||||||
A kereskedelmi tőke megerősödésének következtében létrejönnek a specializálódások azaz: | |||||||||||
| |||||||||||
A belső piac kibővül, a nemzetközi kereskedelem kiszélesedik. További elkülönülési fokozat: | |||||||||||
| |||||||||||
A nagykereskedelem, amely ebben az időben a nagytőkét képviseli, képes nagy tömegben átvenni az árut a termelő tőkésektől, elvégzi a raktározást és jelentősen csökkenti a termelő tőkések szállítási költségeit. | |||||||||||
A nagykereskedelem jellegéből következően nem univerzális, hanem speciális szakosított kereskedelem, amely egy árufajtával, illetve egy árucsoportba tartozó árukkal kereskedik. Így alakultak ki a bőrvas, rövidáru, papír stb. nagykereskedelmi vállalatok. A tőkés nagykereskedelem egyik e korban kialakult sajátos formája a tőzsdei kereskedelem. Ennek az a jellemzője, hogy az adásvételt az áruk távollétében, az esetek túlnyomó többségében az áruk valóságos mozgása nélkül bonyolítják le. A tőzsdei kereskedelem számára csak a pontosan meghatározható tipizált áruk használhatók. Így az árutőzsdén gabonával, fémekkel, gyapjúval, gyapottal, fával, kávéval stb. foglalkoznak. | |||||||||||
A kereskedelmen belüli munkamegosztás fejlődésének eredményeként végbement a kiskereskedelem szakosodása is, megjelentek a textil, a vasáru, a drogista, a fűszer-élelmiszer és egyéb szaküzletek. A kisebb falvakban, a nagyvárosok peremkerületeiben hosszú ideig a szatócsboltok őrizték a kereskedelem ősi univerzális jellegét. A szatócsüzletekben békésen megfért egymás mellett a lekvár és a kocsikenőcs, a petróleum és az ostorszíj. | |||||||||||
Elsősorban a városi üzletekben megindul a kereskedelmi technika fejlődése. A vevőkért folyó versengésnek egyre komolyabb fegyverévé vált az üzlet külső képének, belső berendezésének vonzó, sokszor hivalkodó kivitele. Az üzlettér nagysága, a felhalmozott árutömegek is erőteljes lelki hatást váltottak ki a vásárlókban. Az üzlettér nagyságának növekedése először a textilszakmában az áruházak megjelenéséhez vezetett. | |||||||||||
A múlt század utolsó harmadában és századunk elején, a kereskedelem területén is megjelentek a hatalmas mamutvállalatok, óriási áruházak, több száz, néha több ezer fióküzlettel rendelkező cégek. | |||||||||||
1.3. A modern kereskedelem | |||||||||||
Az ipari forradalmat jelentős késéssel követte a forgalom növekedése a fogyasztásban. | |||||||||||
A 19. század fogyasztója még csak elvileg volt fogyasztó. A kereskedelmi forradalom kibontakozása jóval később, az életszínvonal emelkedése a vásárlóerő növekedése után következett be. Erőteljesen bővült az áruválaszték, megjelentek a kereskedelmi márkák, szavatolva a jó minőséget. | |||||||||||
A vásárlóképesség hiánya sem bizonyult akadálynak. Megszületett a hitelre, részletre való árusítás, ezzel mesterségesen teremtették meg a vásárlóképes fogyasztót. | |||||||||||
A kirakatok vitrinek mellett a tájékoztatás kiszélesülésének igénye megszülte a hirdetéseket, majd a reklám teljes kibontakozása hozott óriási változást. De ez még csak a kezdet volt. A fogyasztót még nem kérdezte meg senki, hogy tulajdonképpen mit szeretne, de talán nem is tudott volna válaszolni. | |||||||||||
Az utóbbi 35-40 év óriási változásokat hozott a kereskedelemben. | |||||||||||
1.4. Belkereskedelem hazánkban | |||||||||||
1.4.1. A belkereskedelem feladata, társadalmi és gazdasági szerepe | |||||||||||
Belkereskedelem: a nemzetgazdaságon belül a kereskedelem egyik ága, mely alapvetően a termelési eszközök és a fogyasztói cikkek valamint szolgáltatások országon belüli forgalmának lebonyolításával foglalkozik. A termelés tevékenységének, mintegy lezárásaként, a termékek forgalmazásának szervezett formája. | |||||||||||
1.4.2. A belkereskedelem feladata | |||||||||||
| |||||||||||
A belkereskedelem boltjai, áruházai, vendéglátóegységei és különféle szolgáltatást végző egységei révén naponta és közvetlenül kapcsolatban van a lakossággal és a vásárlókkal. Lakosságunk jövedelmének 60-70%-át a kereskedelem egységeiben költi el, lényegében igényei kielégítése során naponta kapcsolatba kerül velük. | |||||||||||
1.4.3. A kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságon belül | |||||||||||
Legfontosabb szerepe: az árucsere megszervezése és lebonyolítása. A csere az áruforgalom része. A termékek a szervezett áruforgalom révén jutnak el a termelőtől a fogyasztóig. E folyamatban a kereskedelem feladata, hogy áthidalja a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli eltéréseit. | |||||||||||
A termelés és fogyasztás helye általában nem esik egybe, ezért a kereskedelem feladata: | |||||||||||
| |||||||||||
Egyes termékeknél a termelés csak az év bizonyos szakaszában történik, a fogyasztás viszont folyamatos (pl. cukorgyártás, cukorfogyasztó). | |||||||||||
Ilyenkor a kereskedelem feladata a tárolás, választék biztosítása és a folyamatos ellátás. | |||||||||||
Ugyancsak a kereskedelem feladata az olyan értékesítés megszervezése, ahol a termelés viszonylag egyenletes, de a fogyasztás idényszerű. (szezoncikkek, divatáru stb.) | |||||||||||
A kereskedelem feladata továbbá: | |||||||||||
| |||||||||||
A sok előállítótól és importból nagy tételben, de viszonylag kis választékban rendelt árut | |||||||||||
| |||||||||||
A fogyasztás helyére kistételben és igény szerinti nagy választékban eljuttatni. | |||||||||||
A kereskedelem tevékenysége révén visszahat a termelésre, befolyásolja, igényein keresztül alakítja a termelést. | |||||||||||
1.5.A belkereskedelem szervezete | |||||||||||
A belföldi kereskedelem tevékenysége szerint megoszlik: | |||||||||||
1.5.1. Nagykereskedelem | |||||||||||
| |||||||||||
Nagykereskedelem: a beszerzett árut (általában) viszonteladóknak értékesíti. Feladata az áruk nagy tételben való beszerzése, tárolása,a kereskedelem igényeinek megfelelő áruválaszték kialakítása, a termelés és a kiskereskedelem árukapcsolatának megszervezése. A nagykereskedelem a beszerzett árut termelőnek és felhasználónak egyaránt értékesítheti. (A nagykereskedelmi tevékenység napjainkban a fenti definiálástól részben eltér, sokkal több megoldási, értékesítési móddal működik.) | |||||||||||
Nagykereskedelem szakosítás szerinti csoportosítása | |||||||||||
| |||||||||||
1.5.2. Kiskereskedelem | |||||||||||
| |||||||||||
Kiskereskedelem: Fogyasztói cikkek kistételű értékesítése közvetlenül a fogyasztók részére, vagyis az e tevékenységgel foglalkozó szervek összessége. Tevékenysége az áruk és szolgáltatások eladására irányul, de ide számítjuk a kisebb termelési eszközök (kisgépek) forgalmazását, valamint a gyógyszer-kereskedelem tevékenységét is, mely közvetlenül lakossági igényeket elégít ki. | |||||||||||
Kiskereskedelem szakosítása: | |||||||||||
| |||||||||||
A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi tevékenység ma már a legtöbb kereskedelmi vállalatnál együtt megtalálható | |||||||||||
1.5.3. Szolgáltatás | |||||||||||
| |||||||||||
Ez a felosztás a hagyományos alaptevékenységek szerint történt. | |||||||||||
A kereskedelmi vállalatok működési területük szerint lehetnek: | |||||||||||
| |||||||||||
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Mit értünk kereskedelem alatt?
![]() | |||||||||||||||
2. Mikor jöttek létre a az első belső piacok?
![]() | |||||||||||||||
3. Melyik században gyorsult fel a kereskedelmi tőke?
![]() | |||||||||||||||
4. Melyek a modern kereskedelem feltételei?
![]() | |||||||||||||||
5. Az alábbiak közül -a modern kereskedelemben- melyek voltak a vásárlóképesség hiányát kiegyenlítő eszközök?
![]() | |||||||||||||||
6. Az alábbiak közül melyek tartoznak a kereskedelem feladatköréhez?
![]() |