KURZUS: Kereskedelmi ismeretek

MODUL: I. modul: Belkereskedelmi ismeretek

3. lecke: Belföldi áruforgalom

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a jegyzet 3. fejezetét.

A lecke tananyagának feldolgozása során megismerkedik az áruforgalmazási rendszer felépítésével, a szervezeti vásárlók és a beszerzés sajátosságaival, a kiskereskedelem szervezeteivel, tevékenységével, a direktmarketing sajátosságaival, és az értékesítési csatornák irányítási szintjeivel.

Fogalmak, összefüggések
  • áruforgalmazási rendszer,
  • termékek áramlásának útja, és visszacsatolásai,
  • termelő, nagykereskedő, kiskereskedő, értékesítési út
  • szervezeti vásárló;
  • magatartása, sajátosságai
  • beszerzési döntési folyamat, fázisai,
  • kiskereskedelem,
  • bolti kiskereskedelem;
  • szaküzlet, áruház, diszkontáruház; (önkiszolgáló, önkiválasztó, korlátozott, illetve teljes szolgáltatást nyújtó kiskereskedelem)
  • bolt nélküli kiskereskedelem;
  • személyes eladás, árusítás automatákkal, csomagküldő kereskedelem, direkt marketing.
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, végezze el a feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Ismerje az áruforgalmazási rendszer "klasszikus" útjának modelljét, tudja beazonosítani az egyes szakaszokat,
  • Tudja jellemezni a rendszer elemeit, illetve példákon keresztül értelmezni az egyes visszacsatolásokat,
  • Ismerje a szervezeti vásárlók csoportjait, sajátosságait,
  • Példákon keresztül tudja jellemezni, a beszerzési döntési folyamat fázisait,
  • Tudja meghatározni, hogy kik, illetve milyen tevékenységek tartoznak a kiskereskedelemhez,
  • Ismerje, példákon keresztül tudja jellemezni a bolti kiskereskedelemhez tartozó üzlettípusokat,
  • Ismerje, példákon keresztül, (saját tapasztalatait felhasználva) tudja jellemezni a bolt nélküli kiskereskedelem típusait.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • az előzőekben felsorolt fogalmak, összefüggések jellemzőit pontosan meghatározni, azokat példákkal alátámasztani,
  • a termékek áramlásának alapsémája alapján az egyes rendszerelemeket (szereplőket) beazonosítani, tevékenységüket meghatározni, (a visszacsatolási köröket is)
  • meghatározni/felsorolni a szervezeti vásárlók csoportjait, sajátosságait,
  • példákon keresztül jellemezni, meghatároznia beszerzési döntési folyamat fázisait,
  • meghatározni, illetve felsorolni, hogy kik, illetve milyen tevékenységek tartoznak a kiskereskedelemhez,
  • felismerni, példákon keresztül jellemezni a bolti kiskereskedelemhez tartozó üzlettípusokat,
  • példák alapján felismerni/jellemezni a bolt nélküli kiskereskedelem egyes típusait.
Tananyag
3. A belföldi áruforgalom
3.1. Az áruforgalmazási rendszer

A nemzetgazdaság áruforgalmazási rendszere az összes szereplő beszerzési és értékesítési ügyletét magába foglalja. Ugyanakkor a mindennapjainkban csupán a végső felhasználást tekintjük fogyasztásnak. Ez a rendszer ennél lényegesen bonyolultabb és minden szereplő egészen a végső felhasználóig, azaz a fogyasztóig - a beszerzési és értékesítési tevékenységek bonyolult láncolatát járja végig.

A magyar gazdaságban általában szabad, többcsatornás termék-forgalmazás van. Ez azt jelenti, hogy az eladók és vevők partnereiket szabadon választják meg. Önállóan határozzák meg az adásvétel formáit és módozatait.

Áruforgalmazási vagy termékforgalmazási (vagy értékesítési, disztribúciós) rendszeren a termékeknek a fogyasztóig vagy felhasználóig történő eljuttatását biztosító vállalaton belüli és kívüli szervezeteket és az általuk ellátott funkciókat értjük.

E folyamatokban résztvevők száma részben az áru természetétől, részben a gazdaság fejlettségi fokától a társadalmi berendezkedés jellegétől és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel intenzitásától függ.

Az értékesítés folyamata általában megegyezik a fizikai szállítás folyamatával, de attól speciális esetekben el is térhet. A gazdasági fejlődés során az értékesítési rendszer egyre tagoltabbá, bonyolultabbá válik.

A termékek áramlásának legegyszerűbb sémáját nézzük meg a következő ábrán (4. ábra)

A termékek áramlásának alapsémája és "klasszikus" útja:

Az ábra az ún. "klasszikus" utat láttatja, amikor a termékáramlás a piaci szereplők minden típusát érinti - a vízszintes, kettős vonallal jelzett nyilak mutatják. A fogyasztási cikk értékesítési rendszere a bonyolultabb (a termelési eszközé bizonyos formákban eltérő). A fogyasztási cikkek áramlásában tehát a következő szakaszok különböztethetők meg:

  • termelő, aki az adott terméket előállítja
  • nagykereskedő (közvetítő kereskedő), aki azzal a céllal vásárol (készletez), hogy az adott terméket más vállalat (kiskereskedő termelő, közület, intézmény) számára értékesítse
  • kiskereskedő, aki a végső fogyasztónak (személyek, családok) közvetlen értékesít
  • értékesítési út alatt az eddigiek alapján tehát azt az utat értjük, amelyet egy-egy tennék megtesz a termeléstől a végső fogyasztóig.

Az értékesítési rendszerben közreműködő szervezetek között a következő áramlásokat kell megkülönböztetni:

  • termék
  • az áru tulajdonjoga
  • pénz (az áru ellenértéke) és az
  • információ

A termékáramlás ún. klasszikus útjának fontos kritériuma a tulajdonjog változása. Azaz a nagykereskedő ebben az értékesítési rendszerben megveszi, és saját raktárában tárolja, készletezi az adott terméket.

A fenti ábrán a termék és tulajdonjog egyidejű áramlását tételezzük fel. Tulajdonképpen ha a visszacsatolásokat nyomon követjük, akkor egy olyan ábra áll előttünk, amely magában foglalja a gazdaságban előforduló főbb értékesítési utakat, illetve kapcsolatokat.

A következőkben értelmezzük az egyes visszacsatolásokat;

a) A termelő közvetlenül egy másik termelőnek szállít. Ebben az esetben az ún. direkt vagy közvetlen értékesítési útról beszélünk. Ebben az esetben termelési eszközről (gép, anyag, alkatrész stb.) van szó. Ha egymásután több ilyen kapcsolatot is elképzelünk, akkor tulajdonképpen a nyersanyag kitermeléstől a fogyasztási cikkek gyártásáig az újratermelési folyamat vertikálisan egymásra épülő láncolatának minden egyes elemét érintheti ez az értékesítési út.

b) A nagykereskedő egy másik nagykereskedőnek ad el. Ez a forma rejti magában talán a legnagyobb változatosságot, itt ugyanis szó lehet a termelési eszközről és fogyasztási cikkről egyaránt.

c) Ha a nagykereskedő közvetlenül termelőnek ad el, akkor megint viszonylag széles a számba jöhető lehetőségek száma. A nagykereskedő lehet exportőr és importőr is.

d) Az ábrán a d kapcsolódása nagykereskedő és közvetlenül a fogyasztó között jön létre. Ezt az értékesítési formát ún. Demigrosz (francia szó) kereskedelemnek nevezik. Ebben az esetben a nagykereskedő kiskereskedelmi funkciót is ellát.

e) A termelők magukra vállalhatják az összes értékesítési feladatot oly módon is, hogy közvetlenül (pl. mintabolton keresztül) juttatják el az árut a fogyasztóhoz

A klasszikusnak nevezett termékáramlási úttal szemben azt tapasztaljuk, hogy - különböző okokból adódóan - termelői, nagykereskedői, kiskerekedői szerepek nem különülnek el mindig. A közvetítő kereskedők (nagykereskedők) a korábbi gazdasági formában jellemzően a termék tulajdonosaivá váltak. Ezzel szemben a piacgazdálkodási formák ezen a területen is nagyobb változékonyságot mutatnak. (Ügynöki, bizományosi, közvetítő cégek sem válnak az áru tulajdonosává).

3.2. A szervezeti vásárlók és a beszerzés sajátosságai

Ki is a szervezeti vásárló?

A szervezeti vásárló olyan piaci szereplő, aki egy formális szervezet részére végez beszerzési tevékenységet.

A szervezeti vásárlók között természetesen lényeges különbségek találhatók.

A főbb vásárlócsoportok:

  • termelővállalatok
  • költségvetési szervezetek
  • non-profit szervezetek
  • szolgáltató szervezetek
  • kereskedők

A szervezeti és egyéni vásárló motivációs tényezői eltérőek és ez hatással van döntéseire.

A szervezeti vásárló néhány sajátossága:

  • a szervezeti vásárló nem saját maga számára vásárol,
  • a szervezeti vásárló egy szervezet tagjaként, egy sokszereplős döntési folyamat egyik résztvevőjeként jelenik meg.
  • az eladó és vevő szakmai felkészültsége, információellátottsága nagyjából azonos,
  • az eladó és vásárló között tartós kapcsolatok alakulhatnak ki.
  • a szervezeti vásárlók nagyobb mennyiségeket vásárolnak, mint az egyéni fogyasztók.

A szervezeti tagságból következik, hogy itt nem egyéni, hanem csoportos döntésről van szó, ahol egymástól eltérő, esetleg egymással ütköző szempontok alakítják a vásárló magatartását.

A szervezeti vásárlási magatartáson azt a döntési folyamatot értjük, amely során a formális szervezetek meghatározzák a beszerzendő termékek és szolgáltatások iránti igényeket, azonosítják és értékelik azokat és választanak az alternatív szállítók és márkák között.

A szervezeti vásárlók beszerzési döntési folyamatát a táblázat mutatja.

(Ebben az értelmezésben eltérően az Önök eddigi szakmai ismeretétől szállító alatt a termék előállítóját vagy forgalmazóját értjük).

Néhány pontot elemezzünk részletesebben!

4. A potenciális beszerzési források keresése és minősítése.

Milyen információkat kell és milyen forrásokból ehhez összegyűjteni?

Lehet:

  • belső információk alapján
  • kereskedelmi személyzet telefon hívásai
  • személyes látogatások stb.
  • külső információk alapján
  • folyóiratok
  • reklámlevelek
  • katalógusok
  • telefonkönyvek
  • szaknévsor
  • kereskedelmi kiállítások stb.
  • internetforrások

6. A szállítók kiválasztását nagyon sok tényező befolyásolja, ezek közül néhány:

  • minőség
  • a termék ára
  • a termelési feltételek
  • a szállító pénzügyi helyzete stb.
3.4. A kiskereskedelem

A kiskereskedelem magában foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek egy áru vagy szolgáltatás közvetlen eljuttatását jelentik a végső felhasználóhoz, személyes nem kereskedelmi felhasználásra.

Bármely szervezet, amely ilyen tevékenységet végez - gyártó, kereskedő vagy kiskereskedő - kiskereskedőnek tekinthető. Függetlenül attól, hogy hogyan (személyesen, postán keresztül, telefonon, automatákkal) és hol (áruházakban utcán vagy a fogyasztó otthonában) árulják az árut vagy szolgáltatást.

Az értékesítés helyszíne szerint a következőkben megkülönböztetünk

  • Bolti kiskereskedelmet és
  • Bolt nélküli kiskereskedelmet

3.4.1. A bolti kiskereskedelem

A bolti kiskereskedelemnek is külön tananyagot megtöltő változatos formáit hozta létre a gyakorlat. Ezek közül néhány üzlettípus jellemzőivel ismerkedjünk meg.

a) Szaküzletek

Ezek az üzletek kevés árufajtát tartanak, de ezekből még nagy a választék. Ilyenek a ruházati boltok, a sportruházati üzletek a bútorüzletek a virágkereskedések és a könyváruházak.
További osztályozási mód lehet a termékprofil szerint:

  • egyprofilú üzlet: ruhaüzlet
  • korlátozott profilú üzlet: férfiruha szaküzlet
  • szuperszaküzlet: férfiingeket rendelésre készítő bolt

c) Áruházak

Az áruházak általában több termékvonalat tartanak: ruházati cikkeket, lakberendezési cikkeket, háztartási eszközöket; de az árufajtákat szakemberek által vezetett különböző osztályokon árulják.

c) Diszkontáruházak

A diszkontáruházak standard árucikkeket kínálnak alacsonyabb áron, mint a hagyományos kereskedők, mert kisebb a haszonkulcs, de nagyobb a volumen. Egy igazi diszkontáruház a következőket foglalja magában:

  • rendszeresen alacsonyabb áron kínálja az árucikkeket;
  • hangsúlyt helyez a nemzeti márkákra, az alacsonyabb ár nem jelenti a termék gyengébb minőségét;
  • önkiszolgálással, kevés eszközzel működik;
  • az épület és a telek általában alacsony bérleti díjú és nagy távolságból vonzza a vásárlókat.

Az elmúlt években erőteljes verseny bontakozott ki a diszkontáruházak és az áruházak között. Ez sok diszkontkereskedőt újításokra ösztönzött.

Az üzletek kialakítása és vevők kiszolgálása is felsorolhatatlanul sokféle. A következőkben nézzünk meg néhány vevő-kiszolgálási módot.

Önkiszolgáló kiskereskedelem

Sok kiskereskedelmi egységben használatos, főleg napi tömegcikkek és bizonyos szakcikkek árusításkor. Sok vásárló hajlandó arra, hogy maga fedezze fel és válassza ki az árucikket.

Önkiválasztó kiskereskedelem

Bevonja a vásárlót az áruk kiválasztásába, de ehhez kérhet segítséget is. A vásárlók miután kiválasztották a kívánt árut megkeresik az eladót és fizetnek.

Az önkiválasztó egységeknek magasabb az üzemeltetési költsége, mint az önkiszolgáló egységeknek, mert nagyobb létszámú személyzetre van szükség.

Korlátozott szolgáltatást nyújtó kiskereskedelem

Több eladóra van szükség, mert az üzletben sok szakcikk van, ezért a vásárlók több információra kíváncsiak. Az üzlet szolgáltatásokat is nyújt, pl. hitelt és árucserét, ami nem feltétlenül található meg a kevésbé szolgáltatásorientált üzletben, s ezért nagyobbak lesznek a működési költségei.

Teljes szolgáltatást nyújtó kiskereskedelem

A vásárlás minden szakaszában - megtalálni, összehasonlítani, és kiválasztani - eladók segítik a vevőt. Azok a vevők, akik szeretik, ha vásárlás közben kiszolgálják őket, előnyben részesítik ezt a formát. A magas személyzeti költségek, a speciális áruk nagyobb részaránya, a lassabban kelendő áruk (divatcikkek, ékszerek, kamerák stb.) a különböző hitelformák, az ingyenes házhozszállítás, a tartós fogyasztási cikkek otthoni szervize, valamint a vásárlók kényelmét szolgáló éttermek stb. jelentősen megnövelik a kiskereskedelmi költségeket.

3.4.2. Bolt nélküli kiskereskedelem

Bár az áruk és szolgáltatások túlnyomó többsége az üzleteken keresztül talál vevőre, a bolt nélküli kiskereskedelem sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint az előbbi. Egyes becslések szerint a vásárlások közel 10%-át teszik ki. Néhány megfigyelő azt jósolja, hogy a század végére az általános árucikkek egyharmada boltnélküli kereskedelemben fog bonyolódni.

A bolt nélküli kereskedelem szintén sokasodó típusai közül a személyes eladást, automatákat, a csomagküldő kereskedelmet, a direkt marketinget és a MLM-t (multi-level marketing) határozzák meg.

a) A személyes eladás jellemzői

A személyes eladás vagy közvetlen eladás annak idején a házaló kereskedőkkel kezdődött. Mára már a vállalatok sokasága ad el háztól házig, hivataltól hivatalig vagy házi beszerzési összejövetelek rendezésével.

A közvetlen eladás drága (az eladó 20-25% jutalékot kap) mert többletköltséget jelent az alkalmazás, a kiképzés a menedzselés és az eladók motiválása.

b) Árusítás automatákkal

Érmékkel működő automatákkal a második világháború után kezdtek árusítani és azóta is fejlődő területnek számít. Az eladást automatákkal ma már sokféle árucikk esetében alkalmazzák, pl. az impulzus cikkek értékesítésekor, amelyeknek nagy a kényelmi értéke (cigaretták, üdítők, édességek, újságok, forró italok). Vannak automaták gyárakban, hivatalokban, nagyobb üzemekben, benzinkutaknál, pályaudvarokon.

Az automaták 24 órás árusítást, önkiszolgálást és érintetlen árut kínálnak a vásárlónak. Ugyanakkor az automata viszonylag drága csatorna és a termékek ára is 15-20%-kal több. A forgalmazási költségek nagyok, mert a gépeket gyakorta kell újratölteni (viszonylag elszórt terepen), gyakori a meghibásodás.

Az automaták növekvő mértékben helyettesítik a szórakoztatóipart, (játék automaták, zenegépek stb.) Magas szintű specializált automata a bankautomata. Lehetővé teszi, hogy az ügyfél 24 órán keresztül csekket fizessen be, elhelyezze megtakarításait vagy pénzt vegyen ki számlájáról.

c) Csomagküldő kereskedelem

Az eladó elküldi katalógusát a kiválasztott vásárlónak vagy üzlethelyiségeiben bocsátja rendelkezésre. Ez a lánc a személyes eladásnál egyszerűbb, itt az ügynök szerepet a posta- és a katalógus tölti be. A termék eljuttatásának közvetítő közege ez esetben a posta.

d) Direkt marketing, elektronikus kereskedelem

(A csomagküldő kereskedelem is részét képezheti)
Jelenleg egy dinamikusan fejlődő üzletág.

A tömegkommunikáció során az üzenet kibocsátója, azaz a kommunikátor nem lehet biztos abban, hogy az üzenet eljut a befogadóhoz, és azt cselekvésre készteti.

A direkt marketing nagymértékben feloldja a tömegméretű kommunikáció ezen bizonytalanságait, és a disztribúció legrövidebb csatornája.

A gyártó egyenesen a fogyasztóval van üzleti kapcsolatban. A gazdálkodó, aki kiteszi kapujába a táblát, hogy "burgonya eladó" az éppen úgy direkt marketinget alkalmaz, mint az ügynök aki telefonon hívja fel az embereket, hogy felajánlja áruját. A direkt marketing magában foglalja az eladó és vevő közötti kommunikáció minden olyan formáját, amelyben a reklámgondolat és a vevő egyéni reakciója közvetlen kommunikációval jár a felek között. Bob Stone meghatározása szerint:

A direktmarketing a marketingnek egy olyan interaktív (kölcsönösen aktív rendszere, amely egy vagy több hirdetési médiát használ és az erre való reagálás és/vagy tranzakció mérhető:

A direkt marketing és az általános hirdetés néhány sajátosságának összehasonlítása

A direkt marketing hat sikerkulcsa

1. A jó termék vagy szolgáltatás

Ahhoz, hogy ne csak vásárlás, de újravásárlás is történjen és kialakuljon a vevőkben a további igény a termék vagy szolgáltatás iránt, kiváló minőség kell.

2. Jó média

A megfelelő média kiválasztása listákból való szelektálással történik. Több dolog együttes mérlegelése, pl. a célcsoport, akihez el akarom juttatni az üzenetemet, az ajánlat formája a vizsgálatok megoldása stb. és az adatbázisok segítése útján lehet kiválasztani a megfelelő médiát.

3. Jó ajánlat

Az ajánlat feladata, hogy legyőzze a potenciális vásárlói tehetetlenségi nyomatékot és kimozdítsa a vásárlás irányába. A jó ajánlat megfogalmazásához a célcsoport pontos ismerete szükséges.

4. Jó formátum

A formátum kialakítása során, mely meghatározza például a névre szóló levél esetében többek között a formát, a terjedelmet, a betűtípusokat, a színeket, a postázás módját stb. A médiaválasztásnál és az ajánlat megfogalmazásánál már leírt elemeket kell figyelembe venni úgy, hogy az velük összhangba legyen.

5. Jó tesztelés

A direkt marketing eredményei a legjobban mérhetők az összes marketing aktivitás közül.
Az eredményekkel tesztelni kell a médiákat, formátumokat, szövegeket, címeket stb. vizsgálni kell életképességüket.

6. Jó analízis

A címlisták legalább 10%-a elavul évente, ezért az adatbázisok fejlesztése, korszerűsítése, különböző rendszerező elvek szerinti elemzése állandóan ismétlődő folyamat.

e) Multi-level marketing

"Egy olyan értékesítési módszer, amelyet független termékforgalmazók által kiépített hálózhat formájában és további üzlettársak bevonásával folytatnak, ahol az árukat közvetlenül a fogyasztóknak adják el. A bevétel kis és nagykereskedelmi profitból áll, ehhez járulnak a kiegészítő jövedelemtípusok, amelyek a termékforgalmazó által létrehozott csapat összes értékesítésén alapulnak" (Clothier)

A marketing (értékesítés) egyszerűen annyit jelent, mint eljuttatni a terméket a gyártótól a fogyasztóig, vagy egy szolgáltatást a szolgáltatótól a fogyasztóéig.

A Multi-Level (többszintes) kifejezés egy olyan rendszerre utal, amely azoknak a személyeknek a díjazására vonatkozik, akik a terméket vagy szolgáltatást eljuttatják a fogyasztóhoz. Ennek az értékesítési módszernek a jellegzetessége, hogy itt mindenki saját magáért van az üzletben, de nem egyedül. Az MLM-ben a termékforgalmazó nagykereskedelmi áron vásárolja meg a terméket attól a cégtől, amelyet képvisel. Ezeket a cikkeket maga is használja.

Ez a rendszer nem keverendő össze az ügynöki hálózattal. Itt a terméket önmaga is használja és építenie kell a vásárlói és a forgalmazói hálózatot.

Az MLM-ben a forgalmazás "ajánlási" módon történik, általában ismerősöknek, rokonoknak az alapján, hogy a terméket már a forgalmazója kipróbálta, használta, tapasztalatai vannak róla.

Ebben az értékesítési formában nem szerepelnek mások, mint az adott MLM vállalkozás termékforgalmazói. Az összes szereplőnek érdeke, hogy a termék megfelelő időben, mennyiségben és minőségben álljon a fogyasztó rendelkezésére. Mivel a termék forgalmazói egyben vevői is és fogyasztó visszajelzéseket nekik kell regisztrálni és az esetleges reklamációkat megoldani, ezért igyekeznek a termékről minél több ismeretet szerezni.

Ha a fejezetet átolvasta ráismert sok olyan értékesítési formára, amely mindennapjaink része.

Kérem, válaszoljon az ellenőrző kérdésekre!

Ellenőrző kérdések
  • Milyen szereplőkkel írható le a termékáramlás alapsémája?
  • Milyen áramlások történnek az értékesítési rendszerben?
  • Mi a nagykereskedelem szerepköre?
  • Milyen új értékesítési módszereket vezettek be a nagykereskedők?
  • Milyen új funkciókat vállaltak a nagykereskedők?
  • Milyen tevékenységeket foglal magába a kiskereskedelem?
  • Milyen üzlettípusokat ismer?
  • Sorolja fel a diszkontáruházak jellemzőit!
  • A vevőkiszolgálás módja szerint milyen üzlettípusokat ismer?
  • A boltnélküli kiskereskedelem mely típusait ismeri?
  • Hasonlítsa össze a direkt marketing és az általános hirdetés jellemzőit!
  • Sorolja fel és értelmezze a direkt marketing 6 sikerkulcsát!
  • Hasonlítsa össze a MLM és a személyes eladás jellemzőit.
Önellenőrző kérdések
1. A hazai áruforgalmazási rendszer;
Kötött egycsatornás,
Kötött többcsatornás,
Szabad egycsatornás,
Szabad többcsatornás.
2. Rendelje az egyes termékek áramlási szakaszaihoz a megfelelő jellemzőt!

a) aki a végső fogyasztónak közvetlen értékesít,
b) amíg a termék eljut a végső fogyasztóig,
c) aki az adott terméket előállítja,
d) aki a terméket más vállalat számára értékesít

termelő
nagykereskedő
kiskereskedő
értékesítési út

3. A szervezeti vásárlók sajátosságai;
Egy sokszereplős döntési folyamat résztvevői,
Az eladó és vevő szakmai felkészültsége hasonló,
Az egyéni fogyasztók nagyobb mennyiségeket vásárolnak.
4. Az önkiválasztó kiskereskedelem jellemzői;
A vásárlót ne vonja be az áruk kiválasztásába,
Az áru kiválasztását követően kapcsolódik a kereskedő a folyamatba,
Magasabbak a az üzemeltetési költségek, mint az önkiszolgáló egységeknél.
5. A direkt marketing;
Azonosítható vevőknek ad el,
A vevő előre teszteli a terméket,
Egy vagy több hirdetési médiát használ.