KURZUS: Pénzügytan (Pénzügyek és bankrendszer)

MODUL: I. modul: A pénz és a pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban

1. lecke: Pénz és pénzforgalom

A pénzügytan a gazdaságtudományok között átmenetet képez az elméleti és az alkalmazott tudományágak között. Ez a tudományterület ugyanis a pénzelmélet elvont kérdései mellett foglalkozik a bankrendszerrel, a pénzpiacok működésével, a nemzetközi pénzügyekkel, a közösségi pénzügyekkel (vagyis az államháztartással és ezen belül az adózással), valamint a vállalati pénzügyek elméleti és módszertani problémáival, valamint számos befektetési kérdéssel. Tanulmányaik során ebből a szerteágazó területből a legfontosabbakat majd megismerhetik. Ennek első lépése a pénz, a pénzrendszer, a pénzügyi piacok és intézményeinek legfontosabb összefüggéseivel való ismerkedés, ez a jelen kurzus tárgya.

A kurzus során a Pénzügytan I. Pénz- és bankrendszer, pénzügyi piacok című jegyzetet használjuk tananyagként. Kiegészítésképpen kapott egy Pénzügyi számítások című feladatgyűjteményt is. Ezt a feladatgyűjteményt más pénzügyi kurzusokon is fogjuk majd használni, ezért gondosan őrizze meg. Az egyes leckék követik a jegyzet fejezeteit. A feladatgyűjtemény szerkezete ettől eltér, ezért minden leckénél fordítson kiemelt figyelmet arra, melyik feladatokat jelöltük ki gyakorlásképpen. A feladatgyűjteményben a megoldásokat is megtalálja, így ellenőrizni tudja munkáját. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy mindig igyekezzen önállóan megoldani a feladatokat, mert csak így fogja tudni a vizsgakövetelményeket teljesíteni. A feladatgyűjteményben talál egy képletgyűjteményt is, amely a feladatgyűjtemény szerkezetét követi. Ezért ajánlatos a tanulás során kijelölni azokat a képleteket, amelyeket már használt.

A tananyagban jól tudja hasznosítani a közgazdaságtanban (mikro- és makroökonómiában) tanultakat, és egyes részekben a számviteli alapfogalmaknak is hasznát veheti. Igyekezzen ezeket az ismereteket összekapcsolni, hogy tudása elmélyüljön.

Most is javasoljuk, hogy a tanuláshoz mindig készítse elő a tankönyvet, a példatárat és egy jegyzetfüzetet, amibe a számításokat elvégezheti, illetve felmerülő kérdéseit felírhatja.

A jegyzetben sok rövidítést, képletet is talál. Célszerű jegyzetfüzetében egy oldalon feljegyezni a rövidítések jelentését és a képleteket is.

A vizsgákon lehetőség lesz egy képletgyűjtemény használatára, amit a legfontosabb képletekből állítunk össze. Kizárólag azt a képletgyűjteményt használhatja, amit mi állítunk össze. A vizsgán használható képletgyűjtemény, letölthető a következő helyről:
http://rs1.szif.hu/~kovacsg/P%e9nz%fcgytan_I_2008/kepletek_coedu.pdf

Az első leckében a pénzelmélet alapvető kérdéseivel ismerkedhet meg. Ezek a témakörök szerepeltek a makroökonómiában is, itt most egy kicsit más szemléletben tárgyaljuk az ott bemutatott összefüggéseket, de célszerű, ha fellapozza a Makroökonómia tankönyv megfelelő részeit.

Egyszerű számítási feladatok is lesznek, ezért szüksége lehet számológépre is.

A követelmények eredményes teljesítése érdekében elsőként olvassa el a Pénzügytan c. jegyzet 1. fejezetének 1.1. Pénz és pénzforgalom valamint 1.2. A pénz értéke és az infláció című részeit! A feladatgyűjteményből oldja meg az I. fejezet 1-5., valamint a 11-13. számú feladatokat!

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a feladatgyűjteményben egyes kifejezések eltérhetnek a tankönyvétől. Ebben a részben például a feladatgyűjteményben lakosság és vállalat együttes betéteiről van szó, ami megfelel a nem-monetáris pénzintézetek együttesének.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg a pénz funkcióit!
  • Tanulja meg a modern pénz lényegi vonásait
  • Készítsen listát a pénz megjelenési formáiról és jegyezze meg az egyes formák jellemzőit!
  • Alaposan tanulmányozza át a pénzteremtési folyamatra vonatkozó példát és jegyezze meg a banki mérleg azon tételeit, amelyek a példában szerepelnek!
  • Alaposan tanulmányozza át a jegybank és a kereskedelmi bankok összevont mérlegét! A mérlegek alapján tanulja meg, hogyan lehet az egyes monetáris aggregátumokat (a pénzmennyiség egyes jellemző mutatóit) meghatározni!
  • Tanulja meg a pénz vásárlóereje és az árszínvonal közötti kapcsolatot!
  • Tanulmányozza a tankönyvben az infláció mérésére vonatkozó részt, valamint a bemutatott táblázatot! Jegyezze meg, hogyan kell az inflációt kiszámítani.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • listából kiválasztani az egyes pénzfunkciókat jellemző megfogalmazást
  • felsorolásból kiválasztani a modern pénz jellemzőit
  • listából kiválasztani a pénzformákat jellemző tulajdonságokat
  • megjelölni az egyes pénzformák kibocsátóit
  • kiszámítani a pénzteremtési lehetőséget illetve a banki mérleg változását a likviditási tartalék és a kötelező tartalékráta vagy a pénzmultiplikátor ismeretében.
  • kiválasztani a forgalomban levő pénzmennyiség egyes mutatóinak elemeit
  • a banki mérlegek segítségével számszerűen meghatározni az egyes pénzmutatókat
  • felismerni a vásárlóerő és az árszínvonal kapcsolatát
  • a definíciók alapján, a statisztikában tanultak felhasználásával valamint a példában megadott segítséggel kiszámítani az infláció mértékét egyszerű példában
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbiak közül melyik esetben tölti be a pénz az elszámolási eszköz szerepét?
közvetíti az árucserét
a vagyon-megőrzés eszközeként szolgál
összemérhetővé teszi a különböző árukat
a lakosság esztétikai nevelését szolgálja
2. Az alábbi tulajdonságok közül melyek jellemzőek a modern pénzre?
Hitelművelettel kerül forgalomba
Önálló belső értékkel bír
A forgalomban alapvetően készpénz formában jelenik meg
Döntően számlapénzként funkciónál
3. Milyen pénzformára lehet igaz, hogy fémből készült fizetési eszköz?
számlapénz
bankpénz
bankjegy
készpénz
4. Az alábbiak közül milyen pénzformákat képes a kereskedelmi/üzleti bank kibocsátani?
bankjegyet
számlapénzt
érmét
bankpénzt
5. Az alábbi adatok felhasználásával válaszoljon a kérdésekre!
A Jó Bank 150 000 000 likviditási tartalékkal rendelkezik. A kötelező tartalékráta 10 százalék.

Mennyi számlapénzt képes maximálisan teremteni a Jó Bank ilyen körülmények között? Ft.

Ha a bank kihasználja teljes pénzteremtési lehetőségeit, akkor mennyivel növekszik a betétállomány? Ft.

Mennyivel növekszik a hitelállomány? Ft.

Mennyivel csökken a likviditási tartalék? Ft.

Mennyivel nő a kötelező tartalék? Ft.

Mekkora a pénzmultiplikátor értéke?

6. Az alábbi tényezők közül melyek nem tartoznak a monetáris bázishoz (M0)?
készpénzállomány a lakosságnál
a jegybank külföldi kötelezettségei
készpénzállomány a bankoknál
a bankok betétei a jegybanknál

7. Seholsincs ország jegybankjának és kereskedelmi bankjainak összevont mérlege 2018. december 31-én a következő tételekből állt:

EszközökForrások
nettó külföldi követelések750készpénzállomány a monetáris intézményeken kívül810
értékpapír-állomány1380látra szóló betétállomány (nem-monetáris szereplők)12000
hitelkövetelések a nem-monetáris szereplőktől13400határidős betétállomány (nem-monetáris szereplők)1800
egyéb megtakarítások500
a központi kormányzat betétei a jegybanknál420
Összesen.15530Összesen.15530
A fenti mérleg alapján válaszoljon a következő kérdésekre!

Mennyi az országban forgalomban levő, szűken értelmezett pénzmennyiség (M1) az adott időpontban?

Mennyi a forgalomban lévő tágan értelmezett pénzmennyiség (M2) az adott időpontban?

8. Hogyan változik a pénz vásárlóereje, ha az árszínvonal 10 százalékkal növekszik?
nem változik
10 százalékkal csökken
10 százalékkal nő
9. Hogyan változik - ceteris paribus - az árszínvonal, ha a pénz forgási sebessége növekszik?
csökken
változatlan marad

10. Egy mesebeli gazdaságban a lakosság háromféle terméket fogyaszt: kenyeret, húst és bort.

Ismerjük két egymást követő évben a három termék fogyasztott mennyiségeit és árait, amelyet az alábbi táblázatban adunk meg. A fogyasztás mennyisége nem változott.

termékmennyiség1. év
egységár (Ft)
2. év
egységár
árindex
kenyér1000 kg100110110
hús10 kg500550110
bor400 l20018090
Írja be a mezőkbe az egyes termékek árindexeit! (képlet: 2.év ára 1.év ára 100 )

Mennyi volt a fogyasztói árindex (két tizedesjegyre kerekítve)?

Ha nem sikerült helyes eredményt kapnia, akkor olvassa el az alábbi segítséget!

Mivel a fogyasztott mennyiségek nem változtak, ezért a fogyasztásra költött érték növekedése kizárólag az árak növekedéséből adódott. Elsőként tehát össze kell szorozni a mennyiséget és a 2. évi egységárakat páronként, majd össze kell adni. Ez lesz a megoldás számlálója. Ezután össze kell szorozni a mennyiséget és az 1. évi egységárakat páronként, majd össze kell adni. Ez lesz a nevező. Végül a számlálót el kell osztani a nevezővel.

Tehát 1000*110+10*550+400*180=187500 (ez a számláló)

1000*100+10*500+400*200=185000 (ez a nevező)

A megoldás tehát 187500/185000=1,0135

A fogyasztói árindex meghatározásához ezt még 100-zal meg kell szorozni, tehát a végeredmény 101,35