KURZUS: Pénzügytan (Pénzügyek és bankrendszer)

MODUL: V. modul: A nemzetközi pénzügyi rendszer

14. lecke: Árfolyamelméletek

Az előző leckében láttuk, hogy a devizaárfolyam - konvertibilis deviza esetén - a piaci viszonyok hatására alakul, és a jegybank is csak piaci eszközökkel képes befolyásolni az árfolyamot. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a jegybank milyen elvek alapján rögzít ilyen vagy olyan árfolyamot. Elképzelhető, hogy az árfolyam rögzítésekor kialakult piaci egyensúlyból indulnak ki. Az esetek többségében azonban a jegybankok valamilyen modell-számítást végeznek, és megpróbálják meghatározni az "ideális" árfolyamot. Egy ilyen árfolyam valamilyen gazdasági összefüggést tükröz: a külkereskedelem, a belső árviszonyok, a tőkeáramlás hatását stb. Ebben a leckében azokkal az elvekkel ismerkedünk meg, amelyek alapján meg lehet határozni valamilyen egyensúlyi árfolyamot. A lecke elsajátítását a jegyzet 4.2. Árfolyamelméletek című része teszi lehetővé.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a 4.2.1. Deklarált valutaparitások című fejezetrészt, és gondolja át, mi a különbség az árfolyam és a paritás között!
  • Sajátítsa el a vásárlóerő-paritás alapelveit!
  • Hasonlítsa össze a vásárlóerő-paritás abszolút és relatív változatát, és jegyezze meg a köztük lévő különbségeket!
  • Tanulmányozza a vásárlóerő-paritás meghatározására vonatkozó példákat, és állapítsa meg a számítási módszereket!
  • Elemezze a határidős és az azonnali (készpénz) árfolyam közötti különbséget, hogy készség-szinten tudja használni ezeket a fogalmakat!
  • Figyelmesen olvassa el a tőkebefektetési döntések logikájára vonatkozó sorokat!
  • Jegyezze meg a fedezett kamatarbitrázs ügylet lényegét! (Elevenítse fel a határidős ügyletekről tanultakat!)
  • Kövesse nyomon lépésről lépésre a kamatarbitrázs és a fedezett kamatparitás közötti kapcsolatot bemutató levezetést!
  • Figyelje meg a fedezett és a fedezetlen kamatarbitrázs közötti eltéréseket!
  • Hasonlítsa össze a fedezett és a fedezetlen kamatparitásra vonatkozó összefüggéseket!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • a paritásra vonatkozó állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak
  • kiválasztani a vásárlóerő-paritást meghatározó tényezőket
  • eldönteni, hogy egy állítás az abszolút vagy a relatív vásárlóerő-paritásra vonatkozik-e
  • egyszerű esetben számszerűen megállapítani az abszolút és a relatív vásárlóerő-paritást
  • eldönteni, hogy valamely megállapítás a prompt vagy a határidős árfolyamra vonatkozik-e
  • felsorolásból kiválasztani a hazai és a külföldi befektetés közötti választáshoz szükséges tényező(ket)
  • kiválasztani felsorolásból, melyik tőkebefektetési megoldás a legkedvezőbb
  • felismerni a fedezett kamatarbitrázs ügylet egyes tulajdonságait
  • különböző helyzetekre alkalmazni a fedezett kamatparitás elméletét
  • eldönteni egy-egy megállapításról, hogy az a fedezett vagy a fedezetlen kamatarbitrázsra vonatkozik-e
  • felsorolásból kiválasztani a kamatparitásra vonatkozó összefüggéseket
  • egyszerű számítással megállapítani a kamatparitáson alapuló árfolyamot
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
A paritás mindig valamilyen hivatalosan deklarált árfolyam.
A valutaparitást a valuták deklarált aranytartalma alapján lehet megállapítani.
A paritás fennmaradását a piac biztosítja.
2. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
A valutaparitás fenntartásáról a jegybank gondoskodik.
A valutaparitás egy sajátos árfolyam.
3. Jelölje meg a vásárlóerő-paritásra igaz állításokat!
az országok árarányai alapján határozható meg
csak zárt gazdaságban határozható meg
a piaci mechanizmusok elvileg ehhez igazítják a valutaárfolyamot
4. Jelölje meg, hogy az alábbi megállapítások közül melyik érvényes a vásárlóerő-paritás abszolút elméletére!
a valutát átváltva ugyanannyi árut tudunk venni a kapott pénzmennyiségért, mint belföldön
az árfolyamot az árszínvonalak alapján határozhatjuk meg
az árindexek alapján határozhatjuk meg az árfolyam-változást
csak az árfolyam-változás megállapítására alkalmas módszer
5. A országban az árszínvonal 10 pénzegység, B országban 20. Mennyi az A valuta árfolyama?

1 A = B

6. A országban az átlagos árszínvonal egy adott évben 3 százalékkal növekedett, B országban pedig 4 százalékkal.

6/a Hogyan változott A valuta árfolyama?
Az A valuta
leértékelődött
felértékelődött
6/b Számítsa ki, milyen mértékű volt a változás? (Hány százalékkal változott A valuta B-ben kifejezett árfolyama?)

A számítás során mekkora érték szerepelt a számlálóban (két tizedesjegy pontossággal)?

A számítás során mekkora értéket kell írni a nevezőbe (két tizedesjegy pontossággal)?

Milyen mértékű volt a változás (az eredményt az első két tizedesjegy alapján határozza meg!)? %

6/c. Döntse el, milyen irányú volt az árfolyamváltozás!
Az árfolyam nőtt.
Az árfolyam csökkent.
7. Jelölje meg az alábbiak közül a határidős árfolyamra igaz állításokat!
a ma megkötött és holnap esedékes deviza adás-vételre vonatkozik
egy jövőbeli prompt árfolyam
az ügyletkötés és a teljesítés időpontja között több mint két nap telik el
mai várakozás a jövőre vonatkozóan
8. A hazai és a külföldi befektetés közötti választáshoz az alábbiak közül melyik tényezőket kell számításba venni?
a belföldi és a külföldi kamatláb közötti eltérést
a mai belföldi és a jövőbeli külföldi kamatláb közötti eltérést
a belföldi és a külföldi kamatlábat, valamint a prompt és a határidős árfolyamot
a belföldi és a külföldi kamatlábat, valamint a készpénzes árfolyamot
9. Válassza ki az alábbiak közül a fedezett kamatarbitrázs ügylet lényeges elemeit!
a tőkebefektetés jövőbeli deviza-bevétele bizonytalan
a jövőbeli devizabevételt határidős ügylettel biztosítja
nincs árfolyam-kockázat
csak akkor köti meg az ügyletet, ha a külföldi jövedelmezőségi ráta kisebb, min a hazai
csak akkor köti meg az ügyletet, ha a külföldi jövedelmezőségi ráta nagyobb, mint a hazai
10. "Fedezett kamatparitás esetén..."
a határidős árfolyam mindig magasabb, a prompt árfolyamnál
a határidős árfolyam akkor magasabb, mint a prompt, ha a belföldi kamatláb magasabb, mint a külföldi
a határidős diszkont oka az árfolyamok közötti eltérés
a határidős és a prompt árfolyam közötti eltérés a hazai és a külföldi kamatláb eltéréséből fakad
az egyensúlyt a belföldi és a külföldi befektetések közötti mozgás teremti meg
a határidős árfolyam relatív eltérése a prompt árfolyamtól a belföldi és külföldi kamatláb eltéréséhez igazodik
11. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
A fedezetlen kamatarbitrázs ügylet nyitott pozíciót tartalmaz.
A fedezetlen kamatarbitrázs várható jövedelmezőségét a jövőbeli árfolyamra vonatkozó várakozás határozza meg.
Rugalmas tőkepiac esetén a jövőbeli prompt árfolyam közelít az előző időszak határidős árfolyamához.
A fedezetlen kamatarbitrázs ügyletnél a belföldi és a külföldi kamat eltérése nem játszik lényeges szerepet, csak az árfolyam-várakozások.
12. Az alábbi megállapítások közül melyik NEM érvényes a kamatparitásra?
a hazai és a külföldi kamatláb eltérése meghatározza a határidős és a prompt árfolyam relatív arányát
a jövőben várható prompt árfolyamot a jelenbelihez igazítja
a hazai és a külföldi kamatláb eltérése meghatározza a jövőben várható prompt árfolyam és a mai prompt árfolyam relatív arányát
(Segítség: Ha nem sikerül megoldani a feladatot, lapozza fel a jegyzetet és használja a 4.2.3. Kamatparitás című részből a (4) vagy (5) képletet! A hozamokat tizedestört formában írja be!)
13. Egy országban a belső átlagos hozadéki ráta 7,625 százalék, míg a külföldi (dollár)befektetések átlagos hozama 5%. Tudjuk, hogy a hazai valuta határidős dollár-árfolyama 125 pénzegység. Ha az árfolyam a kamatparitás szerint alakulna, mennyi lenne az egyensúlyi prompt árfolyam? (az eredményből csak az egész számokat írja be, kerekítés nélkül!)

A dollár egyensúlyi prompt árfolyama pénzegység.