KURZUS: Pénzügytan (Pénzügyek és bankrendszer)
MODUL: I. modul: A pénz és a pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban
1. lecke: Pénz és pénzforgalom
A pénzügytan a gazdaságtudományok között átmenetet képez az elméleti és az alkalmazott tudományágak között. Ez a tudományterület ugyanis a pénzelmélet elvont kérdései mellett foglalkozik a bankrendszerrel, a pénzpiacok működésével, a nemzetközi pénzügyekkel, a közösségi pénzügyekkel (vagyis az államháztartással és ezen belül az adózással), valamint a vállalati pénzügyek elméleti és módszertani problémáival, valamint számos befektetési kérdéssel. Tanulmányaik során ebből a szerteágazó területből a legfontosabbakat majd megismerhetik. Ennek első lépése a pénz, a pénzrendszer, a pénzügyi piacok és intézményeinek legfontosabb összefüggéseivel való ismerkedés, ez a jelen kurzus tárgya. | ||
A kurzus során a Pénzügytan I. Pénz- és bankrendszer, pénzügyi piacok című jegyzetet használjuk tananyagként. Kiegészítésképpen kapott egy Pénzügyi számítások című feladatgyűjteményt is. Ezt a feladatgyűjteményt más pénzügyi kurzusokon is fogjuk majd használni, ezért gondosan őrizze meg. Az egyes leckék követik a jegyzet fejezeteit. A feladatgyűjtemény szerkezete ettől eltér, ezért minden leckénél fordítson kiemelt figyelmet arra, melyik feladatokat jelöltük ki gyakorlásképpen. A feladatgyűjteményben a megoldásokat is megtalálja, így ellenőrizni tudja munkáját. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy mindig igyekezzen önállóan megoldani a feladatokat, mert csak így fogja tudni a vizsgakövetelményeket teljesíteni. A feladatgyűjteményben talál egy képletgyűjteményt is, amely a feladatgyűjtemény szerkezetét követi. Ezért ajánlatos a tanulás során kijelölni azokat a képleteket, amelyeket már használt. | ||
A tananyagban jól tudja hasznosítani a közgazdaságtanban (mikro- és makroökonómiában) tanultakat, és egyes részekben a számviteli alapfogalmaknak is hasznát veheti. Igyekezzen ezeket az ismereteket összekapcsolni, hogy tudása elmélyüljön. | ||
Most is javasoljuk, hogy a tanuláshoz mindig készítse elő a tankönyvet, a példatárat és egy jegyzetfüzetet, amibe a számításokat elvégezheti, illetve felmerülő kérdéseit felírhatja. | ||
A jegyzetben sok rövidítést, képletet is talál. Célszerű jegyzetfüzetében egy oldalon feljegyezni a rövidítések jelentését és a képleteket is. | ||
A vizsgákon lehetőség lesz egy képletgyűjtemény használatára, amit a legfontosabb képletekből állítunk össze. Kizárólag azt a képletgyűjteményt használhatja, amit mi állítunk össze. A vizsgán használható képletgyűjtemény, letölthető a következő helyről: | ||
Az első leckében a pénzelmélet alapvető kérdéseivel ismerkedhet meg. Ezek a témakörök szerepeltek a makroökonómiában is, itt most egy kicsit más szemléletben tárgyaljuk az ott bemutatott összefüggéseket, de célszerű, ha fellapozza a Makroökonómia tankönyv megfelelő részeit. | ||
Egyszerű számítási feladatok is lesznek, ezért szüksége lehet számológépre is. | ||
A követelmények eredményes teljesítése érdekében elsőként olvassa el a Pénzügytan c. jegyzet 1. fejezetének 1.1. Pénz és pénzforgalom valamint 1.2. A pénz értéke és az infláció című részeit! A feladatgyűjteményből oldja meg az I. fejezet 1-5., valamint a 11-13. számú feladatokat! | ||
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a feladatgyűjteményben egyes kifejezések eltérhetnek a tankönyvétől. Ebben a részben például a feladatgyűjteményben lakosság és vállalat együttes betéteiről van szó, ami megfelel a nem-monetáris pénzintézetek együttesének. | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||||||||||
1. Az alábbiak közül melyik esetben tölti be a pénz az elszámolási eszköz szerepét?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
2. Az alábbi tulajdonságok közül melyek jellemzőek a modern pénzre?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
3. Milyen pénzformára lehet igaz, hogy fémből készült fizetési eszköz?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
4. Az alábbiak közül milyen pénzformákat képes a kereskedelmi/üzleti bank kibocsátani?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
5. Az alábbi adatok felhasználásával válaszoljon a kérdésekre! A Jó Bank 150 000 000 likviditási tartalékkal rendelkezik. A kötelező tartalékráta 10 százalék. Mennyi számlapénzt képes maximálisan teremteni a Jó Bank ilyen körülmények között? Ft. ![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
6. Az alábbi tényezők közül melyek nem tartoznak a monetáris bázishoz (M0)?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
7. Seholsincs ország jegybankjának és kereskedelmi bankjainak összevont mérlege 2018. december 31-én a következő tételekből állt: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A fenti mérleg alapján válaszoljon a következő kérdésekre! Mennyi az országban forgalomban levő, szűken értelmezett pénzmennyiség (M1) az adott időpontban? ![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
8. Hogyan változik a pénz vásárlóereje, ha az árszínvonal 10 százalékkal növekszik?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
9. Hogyan változik - ceteris paribus - az árszínvonal, ha a pénz forgási sebessége növekszik?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
10. Egy mesebeli gazdaságban a lakosság háromféle terméket fogyaszt: kenyeret, húst és bort. | |||||||||||||||||||||||||||||
Ismerjük két egymást követő évben a három termék fogyasztott mennyiségeit és árait, amelyet az alábbi táblázatban adunk meg. A fogyasztás mennyisége nem változott. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Írja be a mezőkbe az egyes termékek árindexeit! (képlet: ) Mennyi volt a fogyasztói árindex (két tizedesjegyre kerekítve)? ![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
Ha nem sikerült helyes eredményt kapnia, akkor olvassa el az alábbi segítséget! | |||||||||||||||||||||||||||||
Mivel a fogyasztott mennyiségek nem változtak, ezért a fogyasztásra költött érték növekedése kizárólag az árak növekedéséből adódott. Elsőként tehát össze kell szorozni a mennyiséget és a 2. évi egységárakat páronként, majd össze kell adni. Ez lesz a megoldás számlálója. Ezután össze kell szorozni a mennyiséget és az 1. évi egységárakat páronként, majd össze kell adni. Ez lesz a nevező. Végül a számlálót el kell osztani a nevezővel. | |||||||||||||||||||||||||||||
Tehát 1000*110+10*550+400*180=187500 (ez a számláló) | |||||||||||||||||||||||||||||
1000*100+10*500+400*200=185000 (ez a nevező) | |||||||||||||||||||||||||||||
A megoldás tehát 187500/185000=1,0135 | |||||||||||||||||||||||||||||
A fogyasztói árindex meghatározásához ezt még 100-zal meg kell szorozni, tehát a végeredmény 101,35 |