KURZUS: Mérnöki fizika
MODUL: Atom- és magfizika
19. lecke: Az atommag alkotórészei, magmodellek
Az atommag alkotórészei, magmodellek | ||
A jegyzet feldolgozandó fejezetei: | ||
| ||
Tanulási célok: | ||
A lecke anyagának feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Támpontok a tanuláshoz | ||
Minden magfizikai meggondolás alapja, hogy a rendszám és tömegszám fogalmát megértse. Ezért a lecke első részére fordítson különös gondot. | ||
A következő kulcsfogalom a magok kötési energiájának fogalma, mely rendező elv lesz a radioaktivitás és a nukleáris energiatermelés szempontjából is. Ezért a kötési energia meghatározásának módszerével (a tömegdefektuson keresztül) és az egy nukleonra jutó kötési energiával foglalkozó fejezet megértését is kezelje kiemelten. | ||
Ezekhez képest a magmodellek témája kisebb fontosságú, de a főbb gondolatok és fogalmak megértése azért követelmény ebből a részből is. | ||
Ellenőrző kérdések |
1. Két atommagot akkor nevezünk izotópnak, ha...
![]() | ||||||||||
2. Hány neutron van a 236-os tömegszámú uránizotóp atommagjában? Az urán rendszáma 92.
![]() | ||||||||||
3. A stabil atommagok közül a legstabilabb a vas atommagja, mert....
![]() | ||||||||||
4. Határozza meg a lítium 7-es tömegszámú izotópjában az egy nukleonra jutó átlagos kötési energiát. A proton tömege 1,67261*10-27} kg. A neutron tömege 1,67491*10^{-27} kg. A lítium izotóp tömege 11,64762*10^{-27 kg.
![]() |