KURZUS: Gazdaságpolitika

MODUL: I. modul: A gazdaságpolitika tárgya

3. lecke: Szemelvények a gazdaságpolitikai gondolkodás történetéből

Ebben a leckében a korszakalkotó gazdasági történések gazdaságpolitikára gyakorolt hatásaival fog megismerkedni. A követelmények teljesítése érdekében olvassa el a tankönyv 5. fejezetét (61-75. o.)

A leckéhez tartozó legfontosabb fogalmak: ciklikus termelési válság; gazdasági/társadalmi válság; válságkezelés/gazdaságpolitika; gazdaságpolitikai mozgástér.

Tevékenységek
  • Tanulmányozza és jegyezze meg a bevezetett alapfogalmakat, összefüggéseket
  • Válaszolja meg a fejezetek végén található kérdéseket.
  • Tanulja meg a fogalmak pontos definícióit.
Követelmények

A leckét akkor sikerült elsajátítatnia, ha Ön képes:

  • Példákat alkalmazni a fejezetek végén található kulcsszavakra és fogalmakra.
  • Felismerni és megjelölni példák alapján:
    • a válsághelyzeteket és a válságkezelő politikákat
    • a keresletre és a kínálatra irányuló gazdaságpolitikákat
    • a globális folyamatokhoz illeszkedő gazdaságpolitikákat
    • a gazdaságpolitikai hibákat és azok következményei
  • Meghatározni
    • A modern pénzrendszer jelentőségét
    • A keynesiánusi lélektani törvények jelentőségét
    • A gazdasági stabilitás alapvető feltételeit.
  • Értelmezni a ciklikus termelési válság-problematikát; a gazdasági/társadalmiválság-problematikát; a gazdaságpolitikai mozgástér-problematikát.
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbi jelenségekhez párosítsa a megfelelő dátumot. A helyes válasz betűjelét írja a mezőbe.

A: 1973
B: 1929
C: 1917
D: 1870

New York-i tőzsde összeomlása
Ciklikus túltermelési válság megjelenése
Oroszország kiválása az európai államrendből
Az első olajárrobbanás

2. Jelölje be a helyes válaszokat!
A gazdasági válságok megjelenésére utalnak:
a) Az erős államok (fejlett hadigazdaság) iránti igény fokozódása
b) A túltermelés
c) Az ideológiai bizonytalanság
d) A pénzromlás
3. A Say-dogma hány vitatott tételét tartjuk a legfontosabbaknak?
a) Három
b) Kettő
c) Négy
4. Keynes szerint, a háztartások és a vállalatok nem kizárólag a kamatláb nagysága alapján takarítanak meg, ruháznak be, hanem:
a) a ciklikusan várható túltermelés reményében, amikor olcsóbban fogyaszthatnak
b) a jövőbeni bizonytalanság mértékének megfelelően
c) a beruházási kereslet növekedésének reményében
d) a várakozásaiknak megfelelően
e) a környezet reakcióinak megfelelően
5. Mire vonatkozik Keynes újítása a közgazdaságtanban?
a) a pénzrendszer szerepvállalására
b) a bizonytalanság bevezetésére
c) a nemzetközi kereskedelem szerepvállalására
d) a várakozások bevezetésére
e) a regionális folyamatok megerősödésére
f) az értelmes gazdaságpolitikai cselekvés bevezetésére
g) a nemzetközi pénz szerepvállalására
6. Jelölje meg a gazdaság egyensúlyi állapotát eredményező összhatás tényezőit/változóit!
a) A likviditás iránti igény
b) Az érdekegyeztetés
c) A pénzkínálat
d) A szolidaritás
e) A beruházási hajlandóság
f) A gazdasági infrastruktúra
g) A megtakarítási hajlandóság
h) Az innovációs potenciál
7. Mit tekinthetünk a Keynes gazdaságpolitika árnyoldalának?
a) Mellékhatások az infláció és a nemzetközi fizetési mérleg terén
b) A kormányzati kiadás-növelés által gerjesztett növekedési hatást
c) Fordított kapcsolat a bérek változási üteme és a munkanélküliség között
d) A pénzillúzió
e) A kapitalista gazdaság eredendően instabil
8. Gazdaságpolitikai hibának tekinthető:
a) Az infláció mesterséges fékentartása
b) Késői válaszadás a külső sokkokra (energiahordózók árnövekedése például)
c) A szakképzésre fordított kiadások növelés
d) Az államháztartási reform késleltetése (a megszorítások elodázása például)
e) A lakósági megtakarítások ösztönzése
f) Kínálati oldalon a termékek és a technológiák cseréjének késleltetése
9. A gazdaságpolitika mozgásterét korlátozó jelenségek a globális korban:
a) A kis- és középvállalkozások versenye a piacok megtartásáért
b) A költségvetési költekezés újabb és újabb dózisával nem lehet tartosítani a növekedést.
c) Az infláció beépül a gazdasági szereplők vrakozásaiba
d) A behozatal egyre inkább függ a hazai jövedelmektől és a relatív áraktól.
e) A bérek és a foglalkoztatási feltételek rugalmasabbá válása.
f) A hazai jövedelem emelkedése növeli a behozatalt, és romlik a fizetési mérleg.