KURZUS: Gazdaságpolitika

MODUL: III. modul: Stratégiai elemek a gazdaságpolitikában

Modulzáró kérdések

1. Mi nem indokolhatja az állami (hatósági) beavatkozás szükségességét?
a) A piaci verseny akadályozása.
b) Tőkeerős szereplők, nagyvállalatok gazdasági erőfölénye.
c) Versenytársak tisztességtelen eszközökkel való kiszorítása.
d) Fogyasztók megtévesztése
2. Melyik esetben nem hasznos a külföldi tőke megjelenése?
a) Ha előrenyúló és hátranyúló kapcsolódásokat hoz létre.
b) Ha szigetként működik a hazai gazdaságban.
c) Ha javítja a hazai technológiai és vezetési kultúrát.
d) Ha működő vállalatokat tesz tönkre.
e) Ha hozzájárul az ország tőkeellátottságához
3. Mire nem tér ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tevékenysége?
a) Üzleti verseny tisztaságának megőrzése;
b) Egymástól függő társaságokon belül létrejött, versenyt korlátozó megállapodások;
c) Fogyasztóvédelem;
d) Kartellekbe tömörülés;
e) Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
4. Mely esetben lehet döntő a visszaélés elve?
a) Piaci versenyt nem korlátozó fúziók,
b) Gazdasági erőfölény állapota,
c) Szociális jellegű állami támogatások
5. Jelölje meg, melyek a struktúrapolitika közvetlen (A), illetve közvetett (B) eszközei!

Tulajdoni szerkezet alakítás
Környezetvédelmi reguláció
Hadiipari fejlesztések
Születő iparágak támogatása
Közvélemény-befolyásoló kampány
Export szelektív vagy általános támogatása
Munkavédelmi reguláció

6. Jelölje meg, mely állítások igazak!
Az iparpolitikai intervenció léte nagyban függ a társadalomban uralkodó gazdaságfelfogástól.
Az iparpolitikai intervenció minden esetben indokolt.
Az állami fellépés jogos, amennyiben a társadalom életét érintő kockázatokról van szó.
Az állami fellépés minden országban ugyanolyan.
7. Az iparpolitika áttételes eszközeinek tekinthető...
a) a magánosítás.
b) a műszaki infrastruktúra fejlesztése.
c) a szellemi infrastruktúra fejlesztése
d) a civil szektor fejlesztése.
e) a pénz és tőkepiaci szektor fejlesztése.
8. Mi jellemzi a hagyományos gazdasági megközelítést a regionális politikába?
a) a fentről-lefelé irányuló (top-down) szemlélet.
b) "Láthatatlan gazdasági tényezők"(munkakultúra, életminőség, specializáció) figyelembevétele.
c) A tőkére és a munkaerőre összpontosít.
d) Közvetlen lakossági döntésekre alapoz.
9. A regionális politika három alapelve a szubszidiaritás, a partnerség és az addicionálitás. Kösse össze a különböző elveket a megfelelő magyarázatukkal!

A: szubszidiaritás elve;
B: partnerség elve;
C: addicionálitás elve

A régiók, települések akkor működnek hatékonyan, ha a szereplők együttműködnek

A döntéseket és azok végrehajtását arra a területre kell helyezni, ahol a legjobb tudás és áttekintés található; magasabb szintű hatóság vagy szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célt alacsonyabb szinten is el lehet érni

A Közösség akkor nyújtson pénzügyi támogatást, ha az érintett helyen az elmaradottság, a relatív hátrány azt indokolja, de az érintettek is járuljanak hozzá saját forrásaikkal a cél megvalósításához

10. A területi egységek egymásra épülő ötfokozatú struktúrájában három regionális és két lokális szintet különböztethetünk meg. Magyarországon melyik szint kialakítása vitatott?
a) NUTS-1
b) NUTS-2
c) NUTS-3
d) NUTS-4
e) NUTS-5
11. Mely maastrichti kritérium nem pontos?
a) A jelölt ország fogyasztói árindexe, legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú EU-tagország adataiból számított átlagot.
b) Az irányadó kamatok szintje legföljebb két százalékponttal haladhatja meg e három országban mért kamatszint átlagánál.
c) Az ország éves költségvetési hiánya nem lehet nagyobb a GDP 6 százalékánál.
d) Az ország bruttó államadósságának állománya nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál
12. Mely tétel nem szerepel a "washingtoni konszenzus tízparancsolatában"?
a) Költségvetési fegyelmet kell tanúsítani
b) A valutaárfolyam legyen egységes
c) Adóreformot kell végrehajtani
d) A jövedelmek igazságos elosztása
e) A valutaárfolyam legyen egységes
f) A külkereskedelmet liberalizálni kell
13. Melyik állítás igaz? A Maastrichti szerződés értelmében...
a) Az euró bevezetése kötelező érvényű az európai kereskedelemben.
b) Amennyiben a költségvetési hiány és az államadósság meghaladja a szerződéses referencia-értéket, az illető országot ún. túlzott hiány eljárás alá vonják.
c) Az euró monetáris bázisának fedezetét a tagországok nemzeti vagyona biztosítja.
d) Az eurózóna tagországai ún. stabilitási programot kötelesek kidolgozni.
e) Amennyiben valamely tagország gazdaságában egyensúlytalanság következik be, úgy az Európai Központi Banknak kötelessége az adott országot feltőkésíteni.
f) A még nemzeti valutát használó országok ún. konvergencia-programot kötelesek kidolgozni