KURZUS: Gazdaságpolitika

MODUL: III. modul: Stratégiai elemek a gazdaságpolitikában

9. lecke: Versenypolitika és a tőkemozgások szabályozása

Ebből a leckéből megtudhatja, hogy a piaci verseny előnyeit két dolog korlátozhatja: az indokolatlan állami beavatkozás (támogatások formájában) és az erőfölénnyel való visszaélés. Versenyt támogató politikának tekintjük ugyanakkor mindazt, ami szabad tőkemozgást elősegíti. Mindezen ismeretek elsajátítása és a stúdium követelményeinek teljesítése érdekében olvassa el a tankönyv 11. fejezetét (149-158. o.).

A leckéhez tartozó legfontosabb fogalmak: versenypolitika; versenyszabályozás, a tőkemozgások felügyelete.

Tevékenységek
  • Tanulmányozza és jegyezze meg a bevezetett alapfogalmakat, összefügéseket.
  • Válaszolja meg a fejezetek végén található kérdéseket.
  • Tanulja meg a fogalmak pontos definícióit.
Követelmények

A leckét akkor sikerült elsajátítatnia, ha Ön képes:

  • Értelmezni:
    • A gazdasági versenyt - mint alapértéket
    • A versenyszabályozást - mint közfeladatot
  • Listából felismerni és megjelölni:
    • A verseny szabadságát korlátozó állami döntéseket
    • A tőkebeáramlást támogató állami döntéseket.
  • Meghatározni:
    • Azokat a körülményeket, amelyekre elfogadható az állam támogató politikája.
    • A versenypolitika főbb célkitűzéseit
    • A működő tőkebeáramlással járó előnyöket.
    • A működő tőkebeáramlással párosulható hátrányokat.
Önellenőrző kérdések
1. Párosítsa az alábbi kijelentéseket a megfelelő betűvel:

A: Jóléti állam...
B: Szociális piacgazdaság...

központi értéknek tartja a gazdasági versenyt
a működőképes piaci verseny feltételeinek megteremtését az államtól várja el
kevésbé tartja alapértéknek a gazdasági versenyt
nem kifogásolja a nagyszervezetek szintjén lezajló korporatív jellegű érdekegyeztetést

2. Mi nem indokolhatja az állami (hatósági) beavatkozás szükségességét?
a) A piaci verseny akadályozása.
b) Tőkeerős szereplők, nagyvállalatok gazdasági erőfölénye.
c) Versenytársak tisztességtelen eszközökkel való kiszorítása.
d) Fogyasztók megtévesztése
3. Mely esetekben nem adható egyedi felmentés és csoportmentesség?
a) Természeti károk helyrehozatalát célzó támogatások.
b) Kulturális örökség megőrzésére irányuló támogatás.
c) Súlyos munkanélküliséggel sújtott térség támogatása.
d) Vállalkozások közti megállapodás és összejátszás
4. Hogyan csoportosítja az EU az állami támogatásokat? Melyik nem illik az alábbi felsorolásba?
a) Regionális támogatás.
b) Horizontális támogatás.
c) Vertikális támogatás.
d) Ágazati (szektorális) támogatás.
5. Mely viszonylatokban indokolt az állam támogató beavatkozása iránti igény?
a) Regionális viszonylatokban.
b) Egyesült vállalti viszonylatokban.
c) Horizontális viszonylatokban.
d) Tranzakciós viszonylatokban.
e) Ágazati viszonylatokban
6. Mire irányul a tőkemozgások liberalizálása?
a) A közvetlen külföldi befektetésekre.
b) A termőföldre.
c) A hazai vállalkozások tőkealapja
7. Melyik esetben nem hasznos a külföldi tőke megjelenése?
a) Ha előrenyúló és hátranyúló kapcsolódásokat hoz létre.
b) Ha szigetként működik a hazai gazdaságban.
c) Ha javítja a hazai technológiai és vezetési kultúrát.
d) Ha működő vállalatokat tesz tönkre.
e) Ha hozzájárul az ország tőkeellátottságához
10. Melyik gyakorlatot tekinthetjük a mai európai versenypolitika fontos előzményének?
a) Német nemzetiszocialista hadigazdaságot.
b) Amerikai trösztösödést.
c) Szovjet tervgazdasági modell.
d) Nyugat-német szociális piacgazdasági gyakorlatot.
11. Mikorra tehetők a modern versenypolitika kezdetei?
a) 1950-es évekre;
b) 1960-as évekre;
c) 1970-es évekre;
d) 1980-as évek