KURZUS: Gazdaságpolitika

MODUL: III. modul: Stratégiai elemek a gazdaságpolitikában

10. lecke: Szerkezetformáló szakpolitikák

Ebből a leckéből megismerheti, a gazdaság szerkezetére vonatkozó politikai-stratégiák két alapvető vonulatát: (1) a gazdaság intézményi kereteit meghatározó, és (2) a gazdasági szektorok, ágak/ágazatok a termelési szerkezet konfigurációját meghatározó stratégiák gondolatiságát. Az ismeretek elsajátítása és a stúdium követelményeinek teljesítése érdekében olvassa el a tankönyv 12. fejezetét (159-168. o.).

A leckéhez tartozó legfontosabb fogalmak: a gazdaság tulajdoni szerkezete; a gazdaság tevékenységi-szerkezete; tevékenységi-szerkezetet alakító politikák.

Tevékenységek
  • Tanulmányozza és jegyezze meg a bevezetett alapfogalmakat, összefüggéseket
  • Válaszolja meg a fejezetek végén található kérdéseket.
  • Tanulja meg a fogalmak pontos definícióit.
Követelmények

A leckét akkor sikerült elsajátítatnia, ha Ön képes:

  • Értelmezni:
    • A magántulajdon intézményi jelentőségét.
    • Az állami vállalatok gazdasági-szerkezetalakító szerepét
    • Az ágazati protekcionizmus és
    • Az ágazati fundamentalizmus lényegét.
  • Listából felismerni és megjelölni:
    • A gazdaság szerkezetére ható szak és ágazatpolitikákat
    • A gazdaság termelési szerkezetét ösztönző politikákat
    • Az EU Közös Mezőgazdasági Program elemeit.
  • Meghatározni:
    • Az iparpolitika jellemzőit
    • Az agrárpolitika jellemzőit.
    • A struktúrapolitika közvetlen és közvetett eszközeit
    • A tulajdoni reform szerkezeti hatásait
Önellenőrző kérdések
1. Melyik nem tartozik a tulajdoni szerkezet alakításai közé?
a) Államosítás
b) Re-privatizáció
c) Exportösztönzés
d) Privatizáció
e) Kárpótlás
2. Jelölje meg, melyek a struktúrapolitika közvetlen (A), illetve közvetett (B) eszközei!

Tulajdoni szerkezet alakítás
Környezetvédelmi reguláció
Hadiipari fejlesztések
Születő iparágak támogatása
Közvélemény-befolyásoló kampány
Export szelektív vagy általános támogatása
Munkavédelmi reguláció

3. Jelölje meg, mely állítások igazak!
Az iparpolitikai intervenció léte nagyban függ a társadalomban uralkodó gazdaság-felfogástól.
Az iparpolitikai intervenció minden esetben indokolt.
Az állami fellépés jogos, amennyiben a társadalom életét érintő kockázatokról van szó.
Az állami fellépés minden országban ugyanolyan.
4. Milyen eszközöket használ jellemzően az iparpolitika a legutóbbi évtizedek fejlett országaiban?
a) Állami ipartelepítés;
b) Közvetett beavatkozás (oktatás, kutatás támogatása);
c) Magánosítás;
d) Vállalatok szubvencionálása;
e) Köztulajdonba vétel
5. Bankkonszolidáció és adóskonszolidáció - Jelölje meg a helyes állítást!
a) A feltőkésítés kizárólag az állam joga.
b) A feltőkésítést az állam együtt a nemzetközi szervezetekkel végzi.
c) Feltőkésítésre az államon kívül a magánszektor szereplőinek is lehetősége van
6. Az iparpolitika áttételes eszközeinek tekinthető...
a) a magánosítás.
b) a műszaki infrastruktúra fejlesztése.
c) a szellemi infrastruktúra fejlesztése
d) a civil szektor fejlesztése.
e) a pénz és tőkepiaci szektor fejlesztése.
7. Mi az agrárprotekcionizmus?
a) A mezőgazdasági termékek iránti kereslet.
b) A hazai termelők és piacok védelme.
c) A hazai termelők és piacok állami kézbe vétele.
8. Az alábbiak közül melyik nem sorolható az agrárprotekcionisták állami beavatkozást támogató érvei közé?
a) Az ágazat természettől, időjárástól való függése.
b) Termékek romlandósága, szezonális jellege.
c) Agrár-fundamentalizmus.
d) A globalizmus.
9. Mikorra datálható Nyugat-Európában a nemzetgazdasági tervezés megjelenése?
a) XIX. század vége
b) Az I. és II. világháború közötti időszak
c) A II. világháborút követő újjáépítés
d) Az 1970-es évek
10. Melyek az agrárágazat szerkezetpolitikai kihívásai hazánk EU-csatlakozását követően?
a) A magángazdaságok géppark-állományának további bővítése
b) A versenyképes termelés előmozdítatása
c) Az agrárszakemberek képzési rendszerének átalakítása
d) A birtokkoncentrációs folyamat kibontakoztatása
e) A mezőgazdasági területek növelése
f) A feldolgozás és piacra jutatás javítása