1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a controlling fogalmára igaz meghatározásokat!
A controlling a vezetés eszköze, amely elősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a belső és a jogszabályi környezet statikus változásaihoz.
A controlling a vezetés eszköze, amely elősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz.
A controlling a vállalkozás egésze szempontjából fontos folyamatok, tevékenységek, állapotok együttes, komplex rendszerszemléletű figyelemmel kísérése, értékelése.
A controlling a vállalkozásokban a gazdasági szemlélet, lelkiismeret érvényesülését segítő rendszer.
A controlling vezetői filozófia, a homogén szervezetek koordinálásának eszköze.
A controlling vezetői filozófia, a diverzifikált szervezetek koordinálásának eszköze.
A controlling egy felelősségi elven felépített tervezési, elszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési és érdekeltségi rendszer.
A controlling nem más, mint pénzügyi számvitel.
A controlling nem más, mint vezetői számvitel.
A controlling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja.
2. Válassza ki az alábbi felsorolásból a controlling rendszer fogalmát! Jelölje meg a helyes választ!
A controlling rendszer a szervezetek irányítási rendszerének egyik kiemelt alrendszere, amely az irányítás (vezetés) funkciói közül a tervezést (stratégiai és operatív) vállalja fel és a terv-tény adatok tervmegvalósulásának felügyeletével, illetve azok összevetésével az eltérések elemzését végzi, ezen feladatok koordinálását, szabályozását pedig saját szervezettel és információs rendszerrel látja el.
A controlling rendszer a szervezetek diszpozitív irányítási rendszerének egyik kiemelt alrendszere, amely az irányítás (vezetés) funkciói közül a gazdasági elemzést vállalja fel és a terv-tény adatok tervmegvalósulásának felügyeletével, illetve azok összevetésével az eltérések elemzését végzi.
A controlling rendszer a nonprofit szervezetek pénzügyi irányítási rendszerének egyik kiemelt alrendszere, amely a likviditási és szolvenciális feladatok koordinálását, szabályozását saját szervezettel és információs rendszerrel látja el.
3. Párosítsa össze az alábbi fogalmakat és állításokat! Az adott fogalomhoz tartozó leírás betűjelét írja a fogalom mögötti zárójelbe!
Operatív irányítás , Kockázatirányítás , Értékalapú irányítás , Változtatásirányítás , Vállalkozások karcsúsító optimalizálásán alapuló irányítás , Értékirányítás , Stratégiai irányítás , Megegyezési célokon alapuló irányítás , Tevékenység alapú költségirányítás , Teljes körű minőségirányítás , Projektirányítás
a) Az operatív feladatok mellett a hosszú távú jövőorientált gondolkodást is felvállalja.
b) Fókuszában a vállalati, tulajdonosi értékekkel való hosszú távú gazdálkodás áll.
c) A vállalkozások változtatásainak, fejlesztési, átstrukturálási feladatainak levezénylését végzi.
d) Racionalizáló és fejlesztő szervezéssel a vállalkozás működési folyamatainak, méreteinek, költségeinek optimalizálását tűzi ki célul, a japán kaizen módszer fokozatos, lépésről lépésre való fejlesztési technikájának alkalmazásával.
e) Az irányítási munka középpontjában a minőségügy teljes körű alkalmazása áll.
f) A szervezetfejlesztési, műszaki fejlesztési, gyártmányfejlesztési, beruházási projektek, valamint a stratégiai jövőkép megvalósulásának kockázatait vizsgálja és prognosztizálja a kockázati tényezők várható bekövetkezési valószínűségét.
g) A felső vezetés a szervezet küldetési céljainak hatékonyabb elérése érdekében belső megegyezést köt a vezetés több tagjával és a dolgozókkal.
h) Az értékelemzés és értéktervezés módszerével tervezi, javítja a termékek, teljesítmények értékét, valamint ellenőrzi az ezekhez kapcsolódó feladatok bevezetését és azok megvalósulásának gazdaságosságát.
i) Középpontjában a tevékenységalapú költségtervezés áll, ami megfelelő stratégiai döntéstámogatást biztosít a költségstruktúra átláthatóságához és annak javításához.
j) Egy projektum meghatározott céllal és határidővel való megvalósítására létrehozott szervezet irányítását végzi.
k) Általában egy gazdasági, pénzügyi év vezetési feladataira koncentrál, a munkaerőnek, a munka tárgyának és a munka eszközének optimális összehangolásával.
4. Az alábbi megállapítások közül melyek igazak a controlling költségorientáltságával kapcsolatban? Jelölje meg a helyes válaszokat!
A controlling költségszemléletének alapja, hogy a vállalaton belül a költségek mindig egy adott cél érdekében és így csak a folyamatban lévő projektekkel kapcsolatban merülhetnek csak fel.
A controllingnak az a filozófiája, hogy a költségeket mindig azzal a költségviselővel kapcsolatban kell kimutatni, amellyel kapcsolatban ténylegesen felmerülnek, így a termék felosztható közvetlen önköltsége egyértelműen definiálható.
A controllingnak az a filozófiája, hogy a költségeket mindig ott kell kimutatni, ahol azok ténylegesen felmerülnek, ezek az ún. költséghelyek, amelyek az értékteremtő folyamat azon legkisebb helyei, amelyek teljesítménye jól definiált inputok és az outputok mellett még mérhetők.
A controlling költségszemléletének alapja, hogy a vállalaton belül a költségek mindig egy adott cél érdekében és így jól definiálható helyeken merülhetnek csak fel.
5. Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a controlling döntésorientáltságával kapcsolatban? Jelölje meg a helyes választ!
A controlling rendszer fő célkitűzése, hogy a saját speciális eszközrendszerével, jól előkészített döntésekkel a vezetést állandó versenyhelyzetben tudja tartani, valamint feladata a bevezetett döntések rendszeres felülvizsgálata és új döntések meghozatala.
A controlling rendszer fő célkitűzése, hogy a saját speciális eszközrendszerével, jól előkészített döntésekkel az éves vállalati stratégiai tervet megalkossa és ellenőrizze annak megvalósítását.
A controlling rendszer fő célkitűzése, hogy a saját speciális eszközrendszerével, jól előkészített döntésekkel a vezetést állandó versenyhelyzetben tudja tartani, valamint feladata a bevezetett döntések hatásainak folyamatos ellenőrzése és ha szükséges, azok korrekciójára való javaslatok megtétele.
6. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a stratégiai tervezés fogalmát!
A stratégiai tervezésen egyrészt a stratégia kialakítását (a Jövőképnek, a Jelen állapotjellemzőinek, a Küldetésnek, a Stratégiának és a Stratégiai célrendszernek a létrehozását), másrészt a stratégiai tervkészítést (Hagyományos és Mutatószámrendszereken alapuló tervek) értjük.
A stratégiai tervezésen a stratégia kialakítását (a Jövőképnek, a Jelen állapotjellemzőinek, a Küldetésnek, a Stratégiának és a Stratégiai célrendszernek a létrehozását) értjük.
A stratégiai tervezésen a stratégiai tervkészítést (Hagyományos-, Mutatószámrendszereken alapuló-, Szűk keresztmetszeteken alapuló-, Top down tervek) értjük.
7. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a költségtervezés fogalmát!
A költségtervezés a controlling metodika leginkább alkalmazott funkcionális eleme, amely az egy gazdasági (pénzügyi) év stratégiai költségráfordításának tervezési eszköze.
A költségtervezés a controlling metodika leginkább alkalmazott funkcionális eleme, amely az egy gazdasági (pénzügyi) év operatív költségráfordításának tervezési eszköze.
A költségtervezés a controlling metodika leginkább alkalmazott funkcionális eleme, amely az egy gazdasági (pénzügyi) év diszpozitív költségráfordításának tervezési eszköze.
8. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a klasszikus költségtervezésre igaz megállapítást!
A klasszikus költségtervezés technikáját tekintve folyamatában felülről lefelé (top-down) haladva a költséghelyek költségeinek meghatározásától a termékek várható önköltségeinek tervezésén keresztül, a szervezet egésze költségtervének összeállításáig tart.
A klasszikus költségtervezés technikáját tekintve folyamatában az ellenáramú tervezés segítségével a költséghelyek költségeinek meghatározásától a termékek várható önköltségeinek tervezésén keresztül, a szervezet egésze költségtervének összeállításáig tart.
A klasszikus költségtervezés technikáját tekintve folyamatában alulról felfelé (bottom-up) haladva a költséghelyek költségeinek meghatározásától a termékek várható önköltségeinek tervezésén keresztül, a szervezet egésze költségtervének összeállításáig tart.
9. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a tevékenységalapú költségtervezés fogalmát!
A tevékenységalapú költségszámítási módszer a költségeket a felhasznált erőforrások közvetítésével elsődlegesen a tevékenységekhez rendeli és ezután a működés objektumaihoz (termékek, teljesítmények). A folyamatszemlélet az "Erőforrások - Tevékenységek - Objektumok" kapcsolati rendszerén keresztül érvényesül és ez képezi a költségszámítás alapjait.
A tevékenységalapú költségszámítási módszer a költségeket a felhasznált erőforrások közvetítésével elsődlegesen a működés objektumaihoz (termékek, teljesítmények) rendeli és ezután a tevékenységekhez. A folyamatszemlélet az "Erőforrások - Tevékenységek - Objektumok" kapcsolati rendszerén keresztül érvényesül és ez képezi a költségszámítás alapjait.
A tevékenységalapú költségszámítási módszer a költségeket a felhasznált erőforrások közvetítésével elsődlegesen a közvetett költségekhez rendeli, ezután kerül sor a közvetlen költségek meghatározására. A folyamatszemlélet az "Erőforrások - Tevékenységek - Objektumok" kapcsolati rendszerén keresztül érvényesül és ez képezi a költségszámítás alapjait.
10. Mit kell meghatározni a controlling beszámolási rendszer keretein belül? Jelölje meg a helyes válaszokat!
A beszámolók tartalmát, struktúráját, terjedelmét.
A választott értékcsökkenési leírási módszereket.
A kiegészítő melléklet tartalmát.
A beszámolás időközét, gyakoriságát, rendszeres vagy eseti voltát.