Tanulja meg a benchmarking, a külső benchmarking és a belső benchmarking fogalmát!
Jegyezze meg a SWOT-elemzés jellemzőit!
Tanulja meg a BPR fogalmát és gyakorlati alkalmazásának lépéseit!
Tanulja meg az outsourcing fogalmát!
Tanulja meg az értékirányítás fogalmát és algoritmusának lépéseit!
Követelmények
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha:
felsorolásból ki tudja választani a benchmarking, a külső benchmarking és a belső benchmarking fogalmát,
felsorolásból ki tudja választani a SWOT-elemzés jellemzőit,
felsorolásból ki tudja választani a BPR fogalmát,
helyes sorrendbe tudja állítani a BPR gyakorlati alkalmazásának lépéseit,
felsorolásból ki tudja választani az outsourcing fogalmát,
felsorolásból ki tudja választani az értékirányítás fogalmát,
helyes sorrendbe tudja állítani az értékelemzés algoritmusának lépéseit.
Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki az alábbi felsorolásból a benchmarking fogalmát! Jelölje meg a helyes választ!
A benchmarking, mint stratégia kialakító eljárás, olyan metodika, amely segítségével az operatív menedzsment egyéni munkában és egy következetesen végigvitt eljárási algoritmus alapján felkutatja a szervezeten kívüli és belüli ún. "bázispontot", amely az adott területen a legkiemelkedőbbnek minősített gyakorlatot mutatja, abból a célból, hogy annak elérését beépítse szervezetének Jövőképébe, stratégiájába.
A benchmarking, mint stratégia kialakító eljárás, olyan metodika, amely segítségével a stratégiai menedzsment csoportmunkában és egy következetesen végigvitt eljárási algoritmus alapján felkutatja a szervezeten kívüli és belüli ún. "bázispontot", amely az adott területen a legkiemelkedőbbnek minősített gyakorlatot mutatja, abból a célból, hogy annak elérését beépítse szervezetének Jövőképébe, stratégiájába.
A benchmarking, mint stratégia kialakító eljárás, olyan metodika, amely segítségével a stratégiai menedzsment csoportmunkában és egy következetesen végigvitt eljárási algoritmus alapján felkutatja a szervezeten kívüli és belüli erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, abból a célból, hogy azok elérését beépítse szervezetének Jövőképébe, stratégiájába.
2. Válassza ki az alábbi felsorolásból a külső benchmarking fogalmát! Jelölje meg a helyes választ!
A saját tevékenységtől eltérő, élenjáró szervezet kiválasztása, annak működésének és más paramétereinek módszeres elemzése azért, hogy a saját szervezete hasonló állapotjellemzőivel összevetve, a különbségeket, mint elérendő célokat, stratégiai teljesítményként deklarálják.
A saját tevékenységhez hasonló, piackövető mátrix szervezet kiválasztása, annak működésének és más paramétereinek módszeres elemzése azért, hogy a saját szervezete hasonló állapotjellemzőivel összevetve, a különbségeket, mint elérendő célokat, stratégiai teljesítményként deklarálják.
A saját tevékenységhez hasonló, élenjáró szervezet kiválasztása, annak működésének és más paramétereinek módszeres elemzése azért, hogy a saját szervezete hasonló állapotjellemzőivel összevetve, a különbségeket, mint elérendő célokat, stratégiai teljesítményként deklarálják.
3. Válassza ki az alábbi felsorolásból a belső benchmarking fogalmát! Jelölje meg a helyes választ!
A szervezeten belüli élenjáró gazdálkodási egység mutatóinak elérése a szervezet többi egységére.
A szervezeten kívüli élenjáró gazdálkodási egység mutatóinak elérése a szervezet többi egységére.
A szervezeten belüli élenjáró gazdálkodási egység mutatóinak elérése a szervezet leggyengébben teljesítő egységére.
4. Válassza ki az alábbi felsorolásból a SWOT-elemzés jellemzőit! Jelölje meg a helyes válaszokat!
A SWOT kifejezést a stratégiai szervezetelemzésre kialakított speciális portfólió-mátrix koordináta tengelyeit jelölő angol kifejezések kezdőbetűiből állították össze.
A SWOT-elemzés módszerét a stratégiai menedzsment a szervezet "Jelen állapotjellemzőinek" feltárásához használja.
A SWOT-elemzés módszerét a stratégiai menedzsment a szervezet "Jövőképének" feltárásához használja.
A SWOT-elemzés a síkot hat részre osztja fel, így az "Erősség-Lehetőség", "Lehetőség-Gyengeség", "Gyengeség-Veszély", "Veszély-Erősség", "Gyengeség-Erősség" és a "Lehetőség-Veszély" mezőkre.
A SWOT-elemzés a síkot négy részre osztja fel, így az "Erősség-Lehetőség", "Lehetőség-Gyengeség", "Gyengeség-Veszély", "Veszély-Erősség" mezőkre.
5. Válassza ki az alábbi felsorolásból a Business Process Reengineering (BPR) fogalmát! Jelölje meg a helyes választ!
A BPR módszer szűkebb értelemben a pénzügyi számviteli folyamatok újratervezéseként, tágabb értelemben pedig a számviteli politika újraszervezéseként értelmezhető.
A BPR módszer szűkebb értelemben az üzleti folyamatok újratervezéseként, tágabb értelemben pedig a szervezetek működési folyamatainak kialakításaként, újraszervezéseként értelmezhető.
A BPR módszer szűkebb értelemben a controlling folyamatok újratervezéseként, tágabb értelemben pedig a divíziók működési folyamatainak kialakításaként, újraszervezéseként értelmezhető.
6. Állítsa a helyes sorrendbe a BPR gyakorlati alkalmazásának fő lépéseit!
1. 2. 3. 4.
7. Válassza ki az alábbi felsorolásból az outsourcing fogalmát! Jelölje meg a helyes választ!
Az outsourcing olyan strukturáló eljárás, amely a megfelelő környezeti és szervezeti változások hatására, tulajdonosi és felsővezetői akaratból adott szervezeti egységeknek, valamint tevékenységeknek és folyamatoknak a szervezetből való kiválását szorgalmazza és készíti elő.
Az outsourcing olyan strukturáló eljárás, amely a megfelelő környezeti és szervezeti változások hatására, politikai akaratból adott szervezeti egységeknek, valamint tevékenységeknek és folyamatoknak a szervezetbe való integrálását szorgalmazza és készíti elő.
Az outsourcing olyan strukturáló eljárás, amely a megfelelő környezeti és szervezeti változások hatására, a controlling vezető döntése alapján adott szervezeti egységeknek, valamint tevékenységeknek és folyamatoknak a szervezetből való kiválását szorgalmazza és készíti elő.
8. Válassza ki az alábbi felsorolásból az értékirányítás (értékelemzés) fogalmát! Jelölje meg a helyes választ!
Fejlesztő, racionalizáló eljárás, amelynek fő célja a vállalati árbevétel növelésére irányul, az árbevételt és a kapcsolódó költségeket együtt vizsgálja.
Fejlesztő, racionalizáló eljárás, amelynek fő célja a vállalati fedezet növelésére irányul, a termékek funkcióteljesítését és költségeit együtt vizsgálja, az optimális termékkombináció elérésére törekszik.
Fejlesztő, racionalizáló eljárás, amelynek fő célja a termékek értékének növelésére irányul, a termék funkcióteljesítését és költségeit együtt vizsgálja, az optimális termékkombináció elérésére törekszik.
9. Állítsa a helyes sorrendbe az értékelemzés algoritmusának fő lépéseit!