4. lecke: Operatív tervezés, eltéréselemzés, controlling információkezelési rendszer
A 4. leckéhez tartozó tananyagrészben megismerkedhet az operatív tervezéshez kapcsolódó alapfogalmakkal, a controlling eltéréselemzés és a controlling információkezelési rendszer alapjaival.
Tanulási útmutató
Tananyag
Körmendi Lajos - Tóth Antal: A controlling alapjai. Budapest, 2011, SALDO Kiadó, 3. fejezet, 32-44. oldal
Kulcsfogalmak
teljesítménytervezés költségtervezés klasszikus költségtervezés folyamatköltség-tervezés tevékenységalapú költségtervezés célköltség tervezés eredménytervezés finanszírozás (költségvetési előirányzatok) tervezés pénzügyi (likviditás fedezet) tervezés eltérésvizsgálat controlling beszámolási rendszer controlling információs rendszer
Tevékenységek
Olvassa el a jegyzetből kijelölt részeket!
Jegyezze meg a teljesítménytervezés jellemzőit!
Tanulja meg a költségtervezés és a klasszikus költségtervezés fogalmát!
Jegyezze meg a folyamatköltség-tervezés jellemzőit!
Tanulja meg a tevékenységalapú költségtervezés és a célköltség tervezés fogalmát!
Jegyezze meg az eredménytervezés jellemzőit!
Jegyezze meg a finanszírozás (költségvetési előirányzatok) tervezés célját!
Tanulja meg a pénzügyi (likviditás fedezet) tervezés fogalmát!
Jegyezze meg a controlling metodika második fő funkciójának részeit!
Jegyezze meg a terv-tény adatok gyűjtésére és összevetésére vonatkozó megállapításokat!
Tanulja meg, hogy mi az eltérésvizsgálat feladata!
Jegyezze meg, hogy mit kell meghatározni a controlling beszámolási rendszer keretein belül!
Jegyezze meg a controlling beszámolási rendszerrel kapcsolatos követelményeket!
Jegyezze meg a controlling információs rendszer három fő feladatát!
Követelmények
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha:
felsorolásból ki tudja választani a teljesítménytervezés jellemzőit,
felsorolásból ki tudja választani a költségtervezés fogalmát,
felsorolásból ki tudja választani a klasszikus költségtervezés fogalmát,
felsorolásból ki tudja választani a folyamatköltség-tervezés jellemzőit,
felsorolásból ki tudja választani a tevékenységalapú költségtervezés fogalmát,
felsorolásból ki tudja választani a célköltség tervezés fogalmát,
felsorolásból ki tudja választani az eredménytervezés jellemzőit,
felsorolásból ki tudja választani a finanszírozás (költségvetési előirányzatok) tervezés célját,
felsorolásból ki tudja választani a pénzügyi (likviditás fedezet) tervezés fogalmát,
felsorolásból ki tudja választani a controlling metodika második fő funkciójának részeit,
felsorolásból ki tudja választani a terv-tény adatok gyűjtésére és összevetésére vonatkozó megállapításokat,
felsorolásból ki tudja választani az eltérésvizsgálat feladatát,
felsorolásból ki tudja választani a controlling beszámolási rendszer részeit,
felsorolásból ki tudja választani a controlling beszámolási rendszerrel kapcsolatos követelményeket,
felsorolásból ki tudja választani a controlling információs rendszer három fő feladatát.
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a teljesítménytervezésre igaz megállapításokat!
A controlling teljesítménytervezést általában a szervezetek teljesítményének és árbevételeinek éves operatív tervezésénél alkalmazzák.
A controlling teljesítménytervezést általában a szervezetek teljesítményének és árbevételeinek stratégiai tervezésénél alkalmazzák.
A teljesítmények alapját a szervezetek értékteremtő folyamatai éves kapacitásainak és a környezet igényeinek figyelembevételével tervezett értékesítendő teljesítmények (termékek) pénzegységben kifejezett értéke jelenti.
A teljesítmények alapját a szervezetek értékteremtő folyamatai éves kapacitásainak és a környezet igényeinek figyelembevételével tervezett értékesítendő teljesítmények (termékek) mennyisége adja naturáliákban.
2. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a költségtervezés fogalmát!
A költségtervezés a controlling metodika leginkább alkalmazott funkcionális eleme, amely az egy gazdasági (pénzügyi) év stratégiai költségráfordításának tervezési eszköze.
A költségtervezés a controlling metodika leginkább alkalmazott funkcionális eleme, amely az egy gazdasági (pénzügyi) év operatív költségráfordításának tervezési eszköze.
A költségtervezés a controlling metodika leginkább alkalmazott funkcionális eleme, amely az egy gazdasági (pénzügyi) év diszpozitív költségráfordításának tervezési eszköze.
3. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a klasszikus költségtervezésre igaz megállapítást!
A klasszikus költségtervezés technikáját tekintve folyamatában alulról felfelé (bottom-up) haladva a költséghelyek költségeinek meghatározásától a termékek várható önköltségeinek tervezésén keresztül, a szervezet egésze költségtervének összeállításáig tart.
A klasszikus költségtervezés technikáját tekintve folyamatában felülről lefelé (top-down) haladva a költséghelyek költségeinek meghatározásától a termékek várható önköltségeinek tervezésén keresztül, a szervezet egésze költségtervének összeállításáig tart.
A klasszikus költségtervezés technikáját tekintve folyamatában az ellenáramú tervezés segítségével a költséghelyek költségeinek meghatározásától a termékek várható önköltségeinek tervezésén keresztül, a szervezet egésze költségtervének összeállításáig tart.
4. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a folyamatköltség-tervezésre igaz megállapításokat!
Kis mennyiségű egytermékes cégeknél, ahol a technológiai folyamat nyitott láncot alkot, nehéz a folyamatot költséghelyekre bontani, ezért fontosabb a termelő folyamat egészének a költségét meghatározni és abból a gyártott mennyiség függvényében a termék fajlagos önköltségét.
Nagy mennyiségű egytermékes cégeknél, ahol a technológiai folyamat zárt láncot alkot, nehéz a folyamatot költséghelyekre bontani, ezért fontosabb a termelő folyamat egészének a költségét meghatározni és abból a gyártott mennyiség függvényében a termék fajlagos önköltségét.
Mezőgazdasági termelésnél, amelynél egy-egy termékféleséget több száz hektárnyi területen termesztenek, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés biociklusai tovább nehezítik a költségek és teljesítmények árbevételének tervezését, célszerű a folyamatköltség számítást alkalmazni.
Mezőgazdasági termelésnél, amelynél egy-egy termékféleséget kis területen termesztenek, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés biociklusai nem befolyásolják a költségek és teljesítmények árbevételének tervezését, célszerű a folyamatköltség számítást alkalmazni.
A "beszerzés - raktározás - értékesítés" logisztikai láncokat felvállaló termelő cégeknél a kis számú áruféleségnél az áruk egyedi ELÁBÉ költségeihez nehéz meghatározni az egyes költséghelyeken áthaladó közvetett költségeket, ezért célszerű a folyamatköltség számítást alkalmazni.
A "beszerzés - raktározás - értékesítés" logisztikai láncokat felvállaló kereskedelmi cégeknél a sok ezer típusú áruféleségnél az áruk egyedi ELÁBÉ költségeihez nehéz meghatározni az egyes költséghelyeken áthaladó közvetett költségeket, ezért célszerű a folyamatköltség számítást alkalmazni.
5. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a tevékenységalapú költségtervezés fogalmát!
A tevékenységalapú költségszámítási módszer a költségeket a felhasznált erőforrások közvetítésével elsődlegesen a működés objektumaihoz (termékek, teljesítmények) rendeli és ezután a tevékenységekhez. A folyamatszemlélet az "Erőforrások - Tevékenységek - Objektumok" kapcsolati rendszerén keresztül érvényesül és ez képezi a költségszámítás alapjait.
A tevékenységalapú költségszámítási módszer a költségeket a felhasznált erőforrások közvetítésével elsődlegesen a tevékenységekhez rendeli és ezután a működés objektumaihoz (termékek, teljesítmények). A folyamatszemlélet az "Erőforrások - Tevékenységek - Objektumok" kapcsolati rendszerén keresztül érvényesül és ez képezi a költségszámítás alapjait.
A tevékenységalapú költségszámítási módszer a költségeket a felhasznált erőforrások közvetítésével elsődlegesen a közvetett költségekhez rendeli, ezután kerül sor a közvetlen költségek meghatározására. A folyamatszemlélet az "Erőforrások - Tevékenységek - Objektumok" kapcsolati rendszerén keresztül érvényesül és ez képezi a költségszámítás alapjait.
6. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a célköltség tervezés fogalmát!
A célköltség tervezés lényege, hogy ha a termék piaci árának és a controlling által prognosztizált költségeinek különbsége nem ad megfelelő fedezetet a tervezett nyereséghez, akkor - akár többszöri iterációval - a kalkulált költségeket kell csökkenteni. A már elfogadható nyereséget biztosító megfelelő kalkulált költségeket nevezzük célköltségeknek.
A célköltség tervezés lényege, hogy ha a termék piaci költségének és a controlling által prognosztizált árának különbsége nem ad megfelelő fedezetet a tervezett nyereséghez, akkor - akár többszöri iterációval - a kalkulált költségeket kell csökkenteni. A már elfogadható nyereséget biztosító megfelelő kalkulált költségeket nevezzük célköltségeknek.
A célköltség tervezés lényege, hogy ha a termék piaci árának és a controlling által prognosztizált költségeinek különbsége nem ad megfelelő fedezetet a tervezett nyereséghez, akkor - akár többszöri iterációval - a kalkulált piaci árat kell csökkenteni. A már elfogadható nyereséget biztosító megfelelő kalkulált árakhoz tartozó indirekt költségeket nevezzük célköltségeknek.
7. Jelölje meg az alábbi felsorolásból az eredménytervezésre igaz megállapításokat!
A vállalkozásoknál, ahol a profitorientáció, a nyereségérdekeltség a domináns, az eredménytervezés mintegy lezárása a stratégiai controlling tervezési funkcióinak.
A vállalkozásoknál, ahol a profitorientáció, a nyereségérdekeltség a domináns, az eredménytervezés mintegy lezárása az operatív controlling tervezési funkcióinak.
A költségtervezés folyamán megtervezett önköltség-adatok, valamint a tervezett árbevétel ismeretében a költségekből kiindulva felülről lefelé az árbevétel levonásával kiszámítható a vállalkozás tervezett üzleti eredménye.
A költségtervezés folyamán megtervezett önköltség-adatok, valamint a tervezett árbevétel ismeretében az árbevételből kiindulva felülről lefelé a költségadatok levonásával kiszámítható a vállalkozás tervezett üzleti eredménye.
A controlling eredményszámítás elsődlegesen az értékteremtő folyamatok eredményeit, az ún. üzemi (üzleti) eredményt tervezi, nem a cég mérleg szerinti eredményét.
A controlling eredményszámítás elsődlegesen az értékteremtő folyamatok eredményeit, az ún. szokásos vállalkozási eredményt tervezi, nem a cég mérleg szerinti eredményét.
8. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a finanszírozás (költségvetési előirányzatok) tervezésére igaz megállapítást!
Az intézmények, a költségvetési szervezetek finanszírozás-tervezési, költségvetési előirányzat készítési feladatainak célja a költségvetési szerv mérleg szerinti eredményének meghatározása.
Az intézmények, a költségvetési szervezetek finanszírozás-tervezési, költségvetési előirányzat készítési feladatainak célja a költségvetési szerv mérlegének és az államháztartás mérlegének egyeztetése.
Az intézmények, a költségvetési szervezetek finanszírozás-tervezési, költségvetési előirányzat készítési feladatainak célja a költségvetési bevétel-kiadás oldal egyensúlyának biztosítása, a finanszírozhatóság fenntartása.
9. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a pénzügyi (likviditás fedezet) tervezésére igaz megállapítást!
A pénzügyi tervezés egyrészt az árbevételek pénzügyi vizsgálatát, másrészt a kiadások tervezését jelenti, a kettő különbözeteként pedig a likviditás egyenlegének, fedezetének megállapítását.
A pénzügyi tervezés egyrészt a közvetlen költségek vizsgálatát, másrészt a közvetett költségek tervezését jelenti, a kettő különbözeteként pedig a likviditás egyenlegének, fedezetének megállapítását.
A pénzügyi tervezés egyrészt az árbevételek pénzügyi vizsgálatát, másrészt a kiadások tervezését jelenti, a kettő különbözeteként pedig a mérleg szerinti eredmény egyenlegének, fedezetének megállapítását.
10. Egészítse ki a mondatot a helyes válasszal! "A controlling metodika második fő funkciója..."
a terv-tényadatok összevetése, a tényszámok megvalósulásának felügyelete, valamint az eltérések elemzésével megfelelő döntés-előkészítő anyagok, beszámolók készítése a menedzsmentnek mind operatív, mind pedig diszpozitív szinten.
a terv-tényadatok összevetése, a tervszámok megvalósulásának felügyelete, valamint az eltérések elemzésével megfelelő döntés-előkészítő anyagok, beszámolók készítése a menedzsmentnek mind stratégiai, mind pedig operatív szinten.
a terv-tényadatok összevetése, a tervszámok megvalósulásának felügyelete, valamint az eltérések elemzésével megfelelő döntések meghozatala és ezek prezentálása a menedzsmentnek mind stratégiai, mind pedig operatív szinten.
11. Egészítse ki a mondatot a helyes válasszal! "Az operatív controllingnál mind költséghelyi, mind termék, mind pedig a szervezet egészének szintjén..."
a tervezés struktúrájának megfelelően, annak mélységében, azzal szinkronban kell a tervadatokat gyűjteni.
a tervezés struktúrájának megfelelően, annak mélységében, ellenáramú módszerrel kell a tényadatokat gyűjteni.
a tervezés struktúrájának megfelelően, annak mélységében, azzal szinkronban kell a tényadatokat gyűjteni.
12. Egészítse ki a mondatot a helyes válasszal! "A terv-tény adatok összevetésének, a megvalósulás felügyeletének a célja..."
az eltérések feltárása.
a likviditás biztosítása.
a menedzsment informálása.
13. Mi az eltérésvizsgálat feladata? Jelölje meg a helyes választ!
Az eltérésvizsgálat feladata a következmények feltárása, egyrészt az információszolgáltatás javítása céljából, másrészt a folyamatokba való időben történő esetleges beavatkozásokhoz.
Az eltérésvizsgálat feladata az okok feltárása, egyrészt a végrehajtás javítása céljából, másrészt a controlling döntéshozatali folyamatokba való időben történő beavatkozásokhoz.
Az eltérésvizsgálat feladata az okok feltárása, egyrészt a tervezési munka javítása céljából, másrészt a folyamatokba való időben történő esetleges beavatkozásokhoz.
14. Mit kell meghatározni a controlling beszámolási rendszer keretein belül? Jelölje meg a helyes válaszokat!
A beszámolók tartalmát, struktúráját, terjedelmét.
A választott értékcsökkenési leírási módszereket.
A kiegészítő melléklet tartalmát.
A beszámolás időközét, gyakoriságát, rendszeres vagy eseti voltát.
Az üzleti jelentés tartalmát.
A beszámolás formáját.
A terv-tény elemzés eljárásait.
Az indirekt cash-flow levezetését.
A beszámolási rendszer dokumentálását.
15. Milyen követelményeket kell kielégítenie a controlling beszámolási rendszernek? Jelölje meg a helyes válaszokat!
Az információk időbelisége.
Illeszkedés a vezetési szintekhez.
Fontos információkra összpontosítson.
Minőség és megbízhatóság.
Eltéréseknél jelölje meg a tűrés határát és az eltéréseken túl jelölje meg a kockázatokat is.
Eltéréseknél jelölje meg a tűrés határát és az eltéréseken túl jelölje meg a várható értékeket is.
Szemléletes és áttekinthető legyen.
Támaszkodjon az informatikai háttérre.
Támaszkodjon a marketing háttérre.
Biztosítsa az állami adóhivatal pontos tájékoztatását a cégértékről.
Biztosítsa a befektetők és részvényesek pontos tájékoztatását a cégértékről.
16. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a controlling információs rendszer három fő feladatát!
Információk gyűjtése a tervezéshez és a terv/tény ellenőrzéshez, eltéréselemzéshez.
Információk előállítása a számviteli beszámoló összeállításához.
Információk feldolgozása.
Információk feldolgozása a diszpozitív szint részére.
Információk szolgáltatása döntés-előkészítés céljából a vezetésnek, valamint a beavatkozások operatív végrehajtásához.
Információk szolgáltatása a controlling vezetőnek a helyes operatív döntések meghozatalához.