KURZUS: Termelésmenedzsment

MODUL: IV. modul: Termelésprogramozás, az "éppen időben" (JIT) termelési rendszerek, a logisztika

10. lecke: Termelésprogramozás

Tanulási útmutató

Tananyag: Szente B.: Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 247-275. oldal

A lecke tartalmi összefoglalója

Az üzemszintű irányítás a termelés konkrét megvalósítója, a tervezési rendszer innen kapja a legfontosabb információkat a jövőbeli tevékenységek előkészítéséhez. Az üzemszintű irányítás feladata az egyes rendelések és a termelési rendszer rendelkezésére álló erőforrások közötti összhang megteremtése. A tervezési rendszer felelőssége a megvalósíthatóságra, az üzemszintű irányítás felelőssége a hatékony megvalósításra terjed ki. Az üzemszintű irányítás tevékenységei közép tartozik a rendelés áttekintés és indítás, az ütemezés, a rendelések nyomon követése, az adatgyűjtés, és végül a rendelések lezárása és értékelése. Az input-output irányítás célja egy munkaállomás beérkező és kiáramló feladatainak mennyiségi összehangolása.

Az ütemezés feladata az elvégzendő munkák sorrendjének és munkába vételi időpontjának meghatározása előre meghatározott célkritériumok alapján. Nincs olyan ütemezés, amely egyszerre biztosítja a maximális berendezés kihasználtságot és a minimális átfutási időt. Az ütemezés prioritási szabályok alapján történik. A prioritási szabályok lehetnek idő vagy értékalapúak. A SOT prioritási szabály (legrövidebb műveleti idő) szerinti ütemezés minimalizálja az átlagos átfutási időt.

Az ütemezés gyakorlati kérdéseit a műhelyrendszerű termelés keretei között vizsgáljuk. Bonyolultabb műhelyrendszerű gyártás esetén a prioritási szabályok értékelésére általában szimulációt használnak. A szolgáltatások ütemezésénél a legfontosabb dolog a sorban állás menedzselése, és a munkaerő tevékenységének beosztása.

Kulcsfogalmak

Ütemezés, programozási módszerek, átbocsátóképesség, kapacitás, termékösszetétel optimalizálás, sorozatnagyság, termelés átfutási idő, gazdaságos sorozatnagyság, prioritási szabály

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához.
  • Olvassa el figyelmesen a könyvből kijelölt anyagot!
    Emlékeztetőül, a lecke jobb megértéséhez tekintse át azokat a kapcsolódó fogalmakat, amelyekkel már előző tanulmányaiban megismerkedett.
  • Válaszoljon az alábbi kérdésekre, és válaszait rögzítse jegyzetfüzetébe:
    • Milyen feladatok tartoznak a termelés programozás körébe?
    • Mi a különbség az általános naptári program és az operatív naptári program között?
    • Milyen jellemzői vannak az általános naptári programnak, és az operatív naptári programnak?
    • Melyek a leggyakrabban használt programozási módszerek?
    • Milyen programozási módszerek használhatók egyedi gyártás esetén?
    • Milyen programozási módszerek használhatók kis- és középsorozatú termékek gyártása esetén?
    • Milyen programozási módszerek használhatók nagysorozatú termelés esetén?
    • Milyen programozási módszerek használhatók folyamatos gyártósor és tömeggyártás esetén?
    • Melyek a programozás mennyiségekkel kapcsolatos számításai?
    • Mi az átbocsátóképesség lényege?
    • Milyen lépésekben optimalizálható a termékösszetétel?
    • Milyen feltételei vannak a termékösszetétel optimalizálásának?
    • Mi a sorozatnagyság lényege?
    • Melyek a programozás gyártási idővel kapcsolatos számításai?
    • Mi a termelés átfutási idő lényege? Milyen elemekből tevődik össze a termelés átfutási idő?
    • Mi a termelés ütemezés lényege?
    • Hogyan kapcsolódik a termelés ütemezés a termelés tervezés többi feladatához?
    • Milyen szempontokat kell figyelembe venni a termelés ütemezési eljárásnál a prioritási számon kívül?
    • Melyek az üzemszintű ütemezés kérdései?
    • Melyek a termelés ütemezés leggyakoribb prioritási szabályai?
    • Milyen értékelési kritériumok használhatók a termelés ütemezés során?
    • Példa alapján jellemezze, és értékelje a különböző prioritási szabályok alapján végrehajtott ütemezési megoldást!
    • Milyen funkciói vannak az üzemszintű irányításnak?
    • Milyen alapvető eszközei vannak az üzemszintű irányításnak?
    • Milyen ütemezési problémák jelentkeznek a szolgáltató szervezeteknél?
Követelmény

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Meghatározni a termelés programozás alapvető feladatait.
  • Azonosítani és jellemezni az általános naptári programot, és az operatív naptári programot.
  • Felsorolni a legismertebb programozási módszereket.
  • Példa alapján jellemezni az egyes programozási módszerek alkalmazási területeit.
  • Meghatározni a termelés programozás mennyiségekkel kapcsolatos számításait.
  • Példa segítségével azonosítani az átbocsátóképesség, a kapacitás, a sorozatnagyság, és a termékösszetétel jelentését.
  • Felsorolni a termékösszetétel optimalizálás folyamatának lépéseit.
  • Megnevezni a termékösszetétel optimalizálás feltételeit.
  • Meghatározni a sorozatnagyság lényegét.
  • Felsorolni a termelés programozás gyártási idővel kapcsolatos számításait.
  • Meghatározni a termelés átfutási idő fogalmát, és összetevőit.
  • Azonosítani a termelés ütemezés lényegét, és a termelés tervezési rendszerben betöltött szerepét.
  • Elkülöníteni a termelésütemezésnél figyelembe veendő fontos szempontokat.
  • Meghatározni az üzemszintű ütemezés klasszikus kérdéseit.
  • Azonosítani a prioritási szabály fogalmát.
  • Megnevezni a leggyakrabban használt prioritási szabályokat.
  • Meghatározni a termelés ütemezés értékelési kritériumait.
  • A példa segítségével értékelni a különböző prioritási szabályokkal kapott ütemezési megoldásokat.
  • Azonosítani a bonyolultabb termelő rendszereknél alkalmazható prioritási szabályokat.
  • Felsorolni az üzemszintű irányítás fő funkcióit.
  • Meghatározni az üzemszintű irányítás alapvető eszközeit.
  • Példa alapján bemutatni a szolgáltató rendszerek ütemezési problémáit.
Önellenőrző kérdések
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A termelés programozásának egyik alapvető feladata a tervfeladatok időbeli tagolása.
A termelés programozásának egyik alapvető feladata az eszközkihasználás optimalizálása.
A termelés programozásának egyik alapvető feladata a forgóeszköz-lekötés optimalizálása.
A napi diszpozíciós tábla tájékoztatja a művezetőt az adott napon az egyes feladatok időigényéről.
Az input-output jelentést a művezető használja a munkaterhelés-kapacitás viszonyok munkaállomások szerinti figyelésére.
A rendelésállományra épülő programozás módszer a bonyolult egyedi gyártások programozásának módszere.
2. Jelölje meg az alábbiak közül melyik állítás HAMIS!
a) A tételes naptári program a rendelések teljesítésének határidő biztonságát teremtik meg.
b) A tételes naptári programok bontása üzem, műhely szintű.
c) A tételes naptári programot a vállalat teljes rendelésállományára el kell készíteni.
d) Az ütemezési feladatok legnehezebben kezelhető területe a műhelyrendszerű gyártás.
e) A Johnson szabály a több gépes ütemezésre kínál optimális megoldást.
f) A szolgáltató szervezetnél az ütemezési probléma a heti munkabeosztás elkészítését jelenti.
3 Jelölje meg az alábbiak közül az IGAZ állításokat!
a) Az operatív naptári programok hónapra, dekádra, napra készülnek.
b) Az operatív naptári program a gyáron belüli határidő biztonság megteremtésére szolgál.
c) Az operatív naptári program a műveletenkénti időtartamból indul ki.
d) A készletező programozás a nagysorozatú, szakaszosan visszatérő, vegyes összetételű termékstruktúra esetén használatos.
e) A sorozatnagyság az a termékmennyiség, amelyet az adott gyártósoron több megszakítással állítanak elő.
f) A prioritási szabály azt határozza meg, hogy adott munkaponton melyik feladatot végezzük el utolsónak.
4. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A globális, átfogó programozási módszer a vissza nem térő, egyedi rendelésre készülő gyártások programozási módszere.
A periodikus kibocsátási ütem szerinti programozást a tömeggyártás, a kötött ütemű futószalag alakította ki.
A normatív programozás a rendszeresen ismétlődő kis- vagy középsorozatú termékek gyártásánál használható.
A kategorizált programozás a nagysorozatú, szakaszosan visszatérő termékstruktúra esetén alkalmazható.
Az előretartásos, összevont programozást egyedi és kissorozatú gyártásoknál alkalmazzák, amikor nagy, bonyolult termékeket sokféle alkotóelemből építenek fel.
A ritmikus ütemidő szerinti programozást a kötetlen ütemű, folyamatos gyártósorok alakították ki.
5. Válassza ki a felsoroltakból a programozás mennyiségekkel kapcsolatos számításait!
a) Átbocsátóképesség
b) Átfutási időtartam
c) Beépülési szükségletek
d) Kezdési időpont
e) Befejezési időpont
f) Kibocsátási ütemidő
g) Gyártási ritmus
h) Gyártási periodicitás
i) Sorozatnagyság
j) Terhelés-kapacitás mérleg
k) Termékösszetétel optimalizálás
6. Válassza ki az alábbi felsorolásból az átfutási idő elemeit!
a) Fajlagos gyártási idő
b) Technológiai ciklus
c) Műveletközi időtartam
d) Periódusidő
e) Veszteségidő
f) Természetes folyamatok ideje
g) Megszakítások időtartama
7. Válassza ki a felsoroltakból az ütemezés prioritási szabályait!
a) Először beérkező, először kiszolgálva
b) Először beérkező, utoljára kiszolgálva
c) A leghosszabb műveleti idő
d) A legrövidebb műveleti idő
e) A legkisebb kritikus hányad értékkel rendelkező feladattal kezdjük
f) A legnagyobb kritikus hányad értékkel rendelkező feladattal kezdjük
g) A leghosszabb indítási idő szerint kezdjük
h) A legkisebb indítási idő szerint kezdjük
i) Véletlenszerű sorrend
8. Válassza ki a felsoroltakból azokat a szempontokat, amelyeket a prioritási számon kívül figyelembe kell venni az ütemezési eljárás során!
a) A feladatok beérkezésének időbeli eloszlása
b) A feladatáramlási útvonalak az üzemben
c) Az egymás után elvégzendő műveletek
d) Technológiai okból megadott időn belül következő műveletek
e) A művelet elvégzéséhez az adott gépen további erőforrásokra is szükség van
f) A munkahelyeken lévő gépek száma és típusa
9. Válassza ki az üzemszintű ütemezés kérdéseit az alábbi felsorolásból!
a) A feladatok beérkezésének időbeli eloszlása
b) A feladatáramlási útvonalak az üzemben
c) Az egymás után elvégzendő műveletek
d) Technológiai okból megadott időn belül következő műveletek
e) A művelet elvégzéséhez az adott gépen további erőforrásokra is szükség van
f) A munkahelyeken lévő gépek száma és típusa
g) A munkások és gépek számának aránya
10. Válassza ki az ütemezés értékelési kritériumait a következő felsorolásból!
a) A műveletekre szánt idő betartása
b) A fogyasztóknak ígért határidő betartása
c) A munkások és gépek számának aránya
d) A gépek állásidejének minimalizálása
e) A munkások állásidejének minimalizálása
f) Prioritási szabályok a feladatok gépekhez rendelése esetén
g) Az áramlási idő maximalizálása
h) Az áramlási idő minimalizálása
i) A termelésközi készlet minimalizálása
j) A termelésközi készlet maximalizálása
11. Válassza ki a felsoroltakból az üzemszintű irányítás alapvető eszközeit!
a) A napi diszpozíciós tábla
b) Állapotjelentések és a kivételes eredményekről szóló jelentések
c) Heti kereslet előrejelzés
d) Havi kereslet előrejelzés
e) Átlag készletszint jelentés
f) Input jelentés
g) Output jelentés