KURZUS: Balesetvizsgálat forgalmi szempontjai

MODUL: 1. modul

1. lecke: Vizsgálat a helyszínen

A helyszíni szemle során igyekezzünk információt szerezni a forgalmi szituációra vonatkozóan. Hasznos lehet az alábbi, előre definiált kérdéseket megválaszolni:

Hol történt az esemény?

A szűkebb állomás, vagy állomásköz megjelölése előtt feltétlenül tisztázni kell, hogy milyen pályahálózaton következett be a vizsgálandó esemény. A pályahálózat jellege ugyanis döntően befolyásolja a forgalomirányítás mértékét, jellegét. A klasszikus forgalomirányítási rendszert az alábbi ábra szemlélteti:

A forgalomirányítás rendszere
1. ábra

A pályahálózattól függően bizonyos szereplők eltűnhetnek, újabb szereplők jelenhetnek meg, továbbá bizonyos szerepek összemosódhatnak. Forgalmi jellegű vizsgálatnál az első tisztázandó kérdések:

Ki a FORGALOMIRÁNYÍTÓ? Kik vesznek részt a forgalom szabályozásában?

A klasszikus, országos pályahálózaton alkalmazott rendszerben általában független fogalomirányítóról beszélünk, de más pályahálózatokon ez eltérő lehet. Kisvasutakon pl. nem minden esetben van külön forgalomirányító, annak feladatát elláthatja a vonatszemélyzet egyik tagja is.

Fontos, hogy a forgalomirányítás jellege a pályahálózat jellegétől, nem az üzemeltető személyétől függ.

A HÉV és a villamos forgalomirányítási rendszere (a szereplők azonosak, a rendszer nem)
2. ábra

Ennek tisztázása azért fontos, hogy tudjuk, pontosan ki(ke)t keressünk a helyszínen.

Mi történt?

Ennek az egyszerűnek tűnő kérdésnek a megválaszolásakor törekedni kell a lehető legtöbb információ összegyűjtésére. Tisztázni kell az eseményben részt vevő járművek (vonat, tolatóegység stb.) darabszámát, azok egyedi azonosítóit (vonat / járatszám, pályaszám) a járművek mozgási irányát (honnan hová tartottak), a járművek megjelölését és megállási helyét.

Ezt követően kezdődhet a jármű és a forgalomirányító személyzet vizsgálata és meghallgatása, melynek során törekedjünk a részletes helyzetleírásra.

A meghallgatás során a vizsgálónak lehetősége van felmérni, hogy a kezelőszemélyzet rendelkezik-e a megfelelő kompetenciával.

A járművek személyzetétől feltétlenül kérdezzünk rá a kapott jelzésekre, rendelkezésekre, információkra, azokat kitől és milyen módon kapták, valamint a menet közben általuk tapasztaltakra is. A járművek dokumentációit (menetokmányok, kapott írásbeli utasítások, menetrendek) feltétlenül rögzíteni (fotó, másolat, foglalás) kell. Ezen kívül szerezzük be a járművek adatrögzítőjének adatait is.

Írásbeli dokumentáció járművezetői példányai
3. ábra

A forgalomirányító személyzettől érdemes információt szerezni az általános forgalmi szituációról, a tervezett mozgásokról, az adott jelzésekről, utasításokról és információkról, azok átadásának módjáról, valamint nem utolsó sorban az általuk tapasztaltakról. A forgalmi személyzet dokumentációját (menetrendek, naplók), esetleges biztosítóberendezési adatrögzítőt, hangrögzítő berendezés rögzített adatait (nyílt vonalon történt esemény estén a szomszéd szolgálati helyen is!) be kell szerezni (fotó, másolat, foglalás)! Bizonyos adatok akár 24 belül felülíródhatnak, ezért törekedni kell azok leggyorsabb beszerzésére!

Fejrovatos napló
4. ábra
Grafikus menetadat-rögzítők
5. ábra

A személyzet dokumentumai: A jármű és forgalmi személyzet kiképzését, jogosultságát igazoló okmányok rendelkezésre kell álljanak a helyszínen, ezeket a szintén be kell szerezni.

Ne feledjük, hogy a képzésre és oktatásra vonatkozó előírásokat külön jogszabály (jelenleg a 19/2011. NFM rendelet) szabályozza - www.njt.hu -.

Előre haladva vizsgáljuk meg a lehetőségekhez mérten, hogy milyen szabályok vonatkoztak az adott feladatra. Érdemes a helyi szabályzókról (pl. parancskönyv) másolatot, vagy fotót készíteni.)