KURZUS: Balesetvizsgálat forgalmi szempontjai
MODUL: Bevezetés
Bevezetés
A vasúti közlekedés fejlődése során a vonatok sebessége és tömege folyamatosan növekedett. A fejlődés egy bizonyos pontján a fizika törvényei következtében a megállási távolság (akadály észlelése, cselekvés, fékhatás kialakulása, fékezés) nagyobb lett, mint a járművezető által belátható távolság. Ettől kezdve a közlekedés szabályozását nem lehetett kizárólag a járművezetőkre bízni, mert pozíciójukból adódóan nem rendelkezhetnek kellő információval a többi jármű helyzetéről és állapotáról, ezért nem minden esetben voltak képesek a forgalmi jellegű események - pl. szembeközlekedés, utolérés, állomási foglalt vágányra haladás - (az ütközés nem feltétlenül következik be) kivédésére. Megjelentek az első független forgalomszabályzók, akiknek feladata a vágányokon közlekedő járművek koordinálása lett. Ennek következménye, hogy a közlekedésben részt vevők száma drasztikusan növekedni kezdett. Ma már a villamos közlekedés kivételével a legtöbb vasúti hálózaton a járművezetők forgalmi jellegű tevékenysége egyre inkább csökken, ma már olyan rendszerek is üzemelnek, melyeken a járművek továbbításához járművezetőre sincs szükség (lásd M4-es metró). Hátránya, vagy inkább velejárója a fejlődésnek, hogy a járművezetők egyre kevésbé vesznek részt a forgalomirányítási feladatokban. Ennek megfelelően a forgalom irányítóira nagyobb feladat és nagyobb felelősség hárul a szállítási feladatok elvégzése és a balesetek elkerülése érdekében. Ugyanakkor egy esetleges zavar esetén, amikor a technikai háttér nem tud segítséget nyújtani (lásd Balesetvizsgálat Biztosítóberendezési Szempontjai), komoly forgalmi feladatok (információadás, döntési szituáció) hárul a járművezetőkre is, melyhez nekik is információkra van szükségük. Optimális esetben a forgalomirányítók és a forgalomban részt vevők között az információ áramlása tökéletes. A vasúti történelem azonban hazai és külföldi példákon keresztül már számos esetben megmutatta, hogy ez korántsem működik minden esetben tökéletesen. A következőkben olyan szempontokkal kívánom segíteni a balesetvizsgálatot, melyek rámutathatnak a forgalomirányítási rendszerek működésére és sajátosságaira. Tekintettel arra, hogy a forgalomirányítási rendszer középpontjában minden esetben egy forgalomirányító áll, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy forgalmi szempontú vizsgálat szerves kapcsolatban áll az emberi, biztosítóberendezési, gépészeti és szervezeti szempontokkal. |