KURZUS: Balesetvizsgálat biztosítóberendezési szempontjai

MODUL: 1. modul

1. lecke: A balesetvizsgálat biztosítóberendezési kérdései

A bekövetkezett baleset vizsgálata során az alábbi kérdéseket kell megválaszolnunk:

Bármelyik kérdésre adott "nem" válasz esetén újabb megválaszolandó kérdések következnek, melyek közül az első minden esetben a "Miért?".

1.1. Esemény biztosítóberendezéssel nem rendelkező helyszíneken

Több esetben előfordul, hogy az esemény olyan helyszínen következik be, ahol nem üzemel biztosítóberendezés.

Szembeközlekedő vonatok egy kisvasúton - nincs ellenmenet kizárás
1. ábra

Az ilyenkor felmerülő "Miért?" kérdésre a válasz lehet jogszabályi: előírja-e jogszabály, hogy legyen biztosítóberendezés. A választ a mindenkor hatályos jogszabályok fogják megadni: e tananyag összeállításakor az országos pályahálózaton a 103/2003. (XII.27) GKM rendelet, míg elővárosi- és helyi pályahálózaton a 18/1998. (VII.3.) KHVM rendelet (ismertebb nevükön Országos Vasúti Szabályzat I. és II. kötete, a továbbiakban: OVSZ) határozza meg a biztosítóberendezések telepítésének szükségességét, illetve a berendezésekkel szemben támasztott követelményeket. Függetlenül attól, hogy mi a fenti dokumentumok tartalma, az eset jellege dönti el, hogy maga a jogszabály alkalmas-e a konkrét események kivédésére.

A jogszabályok folyamatosan változhatnak, ezért célszerű ezeket online előkeresni. Ehhez megfelelő lehet a www.njt.hu honlapon a Nemzeti Jogszabálytár használata, ahol a hatályosnál korábbi állapotok is előkereshetők. Nem ritka a balesetvizsgálatok során, hogy mire értékelni kell egy eseményt, addigra a jogszabály már megváltozik, és egy korábbi állapotot kell megkeresni.

1.2. A biztosítóberendezések vizsgálata
A berendezések elvi felépítése

Alapvető követelmény, hogy a berendezéseknek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy vasúti járművek veszélyeztetését kizárja, a kialakulásának esélyét minimalizálja. Ennek érdekében már a berendezések tervezésekor, kialakításakor és telepítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a berendezés védelmet nyújtson a szándékos és véletlen balesetveszélyes helyzetekkel szemben. Ezen túlmenően fontos, hogy esetleges meghibásodáskor a berendezés nem teremthet ilyen szituációkat, továbbá az esetleges téves működés csak a biztonság irányába történhet (ún. hibabiztos, vagy hibatűrő kialakítás).

Működési területük szerint a berendezéseket az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:

a)állomási berendezések,
b)nyíltvonali berendezések,
c)Központi Forgalomirányító (KÖFI) berendezések
d)Útátjárót biztosító berendezések

Aszerint, hogy hogyan valósítják meg a szerkezeti függéseket, az alábbiak szerint csoportosíthatunk:

a)mechanikus berendezések
b)elektromechanikus berendezések
c)jelfogó függéses berendezések
d)elektronikus berendezések.

A hazai pályahálózatokon üzemelő jelző-, váltóállító és biztosítóberendezések (a továbbiakban: berendezések) meglehetősen sokfélék. Ennek ellenére elvi felépítésük nagyon hasonló, működésük vizsgálatának menete formalizálható. Különbség az egyes berendezéstípusok között a vizsgálat módszerében, a "hogyan?" kérdés megválaszolásában lesz. Az alábbi ábrán jól látható a berendezések elvi felépítése.

A berendezések elvi felépítése
2. ábra

Az egyes szerkezeti elemek közötti kapcsolatot általában elektromos, ritkábban mechanikus vagy rádiós összeköttetés biztosítja. Ezért a szerkezeti elemek vizsgálatán kívül szükség lehet azok kapcsolatának vizsgálatára is. Ne feledjük, hogy adott esetben a berendezés részegységei egymástól nagy távolságra helyezkedhetnek el. (Pl. nyíltvonali sorompó)

A berendezés vizsgálata előtt érdemes információt gyűjteni arról, hogy a berendezés milyen szerkezeti függőségeket és milyen módon valósít meg.

1.2.1. Kezelőkészülék

Ezek a berendezések kettős feladatot látnak el, ezért vizsgálatuk rendkívül fontos. Egyrészt ezen keresztül végzi a személyzet a berendezés vezérlését, másrészt ezen keresztül kap információt a járművek helyzetéről, a berendezés objektumainak állapotáról és a berendezés üzemkészségéről. Egyes berendezések több kezelőkészülékkel rendelkeznek, ezeket külön-külön érdemes megvizsgálni. A kezelőkészülékről célszerű részletes fényképeket készíteni, melyekről megállapítható:

a)a készülék általános állapota,
b)a berendezésen látható visszajelentések érzékelhetősége (méret, fényerő, alak stb.),
c)a berendezés kezelőszerveinek (gomb, kapcsológomb, emeltyű, kallantyú stb.) helyzete,
d)a berendezésen elhelyezett számláló és rögzítő szerkezetek (számlálók, véletlen lenyomást meggátló szerkezetek rögzítése, elhelyezett ólomzárak, papírzárak) állapota.

Egyes típusoknál lehetséges, hogy a berendezés dinamikus jelzéseket ad (pl. villogás), ilyenkor célszerű sorozatképet, vagy videofelvételt készíteni. A videofelvétel másik előnye, hogy az esetleges hangjelzések is rögzíthetőek. Ezeknek a felvételeknek nem szükséges stúdiófotó minőségűnek lenniük (akár mobiltelefonnal is készíthetők), azonban az aktuális állapotot megfelelően rögzíteniük kell.

Mechanikus kezelőkészülékek fotói
3. ábra
Dominó rendszerű biztosítóberendezés kezelőkészüléke
4. ábra
Köfi berendezés kezelőkészüléke
5. ábra
Gép-ember kapcsolat

A kezelőkészülék állapotának rögzítésén túlmenően feltétlenül szükséges a kezelőszemélyzet meghallgatása is, melynek során törekedni kell arra, hogy a személyzet a lehető legrészletesebben, lépésről lépésre kitérjen arra, hogy az esemény bekövetkezése előtt mit észlelt a berendezésen, és milyen kezeléseket hajtott végre. A meghallgatás során ki kell térni a berendezés általános működésére is: volt-e korábbi, ismert hiba, történt-e munkavégzés a berendezésen, ki volt-e kapcsolva a berendezés. A meghallgatás során a vizsgálónak lehetősége van felmérni, hogy a kezelőszemélyzet rendelkezik-e a megfelelő kompetenciával.

Gyakran előfordul, hogy meghallgatás során a személyzet a helyi szakzsargont használva mondja el tapasztalatait: "Húztam egy haladót a kettőn a Walzernek, aztán amikor lelépett a 346-osról, visszaverte a kijáratot." Ilyen esetben a kezeléseket feltétlenül tisztázni kell az események rekonstruálhatóságának érdekében: "A 467 sz. vonat részére először kijárati vágányutat állítottam be. Lenyomtam a "K2" és a kis "a" nyomógombot, majd a talpponti fény felvillanásakor felengedtem őket. Ekkor a kijelölt vágányút elkezdett világítani. A "jelző állítás" és a "K2" jelű gomb megnyomásával szabadra állítottam a kijárati jelzőt. A jelző visszajelentésén zöld fény világított...." A hangsúlyt természetesen nem a nyelvtani helyességre, hanem a kezelések leírásának pontosságára kell helyezni.

A fentiek alapján már le lehet vonni bizonyos következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a berendezés megfelelően működött-e, illetve azt megfelelően kezelték-e.

Dokumentumok

A személyzet dokumentumai: A személyzet kiképzését, kezelői jogosultságát igazoló okmányok nem feltétlenül állnak rendelkezésre a helyszínen, ezeket a vizsgálat folyamán be kell szerezni.

Ne feledjük, hogy a képzésre és oktatásra vonatkozó előírásokat külön jogszabály (jelenleg a 19/2011. NFM rendelet) szabályozza - www.njt.hu -.

A berendezés dokumentumai:

  • Működési napló (hibaelőjegyzési könyv): a kezelőszemélyzet ebben a dokumentumban vezeti a berendezéssel kapcsolatos észleléseit, a kezelések dokumentálását. Tartalma balesetvizsgálati szempontból bizonyítóerejű lehet, ezért rögzítése, adatainak megőrzése rendkívül fontos.
Hibaelőjegyzési könyv
6. ábra
  • Kezelési szabályzat: a berendezés alapvető működését leíró, a kezelés szabályait és módszereit tartalmazó dokumentum. Mellékletei a lezárási és az elzárási táblázat, melyek vágányutanként tartalmazzák a váltók, kisiklasztó saruk és vágányzáró sorompók, vagy ezek emeltyűinek kívánt állását. A helyszíni szemle során a releváns oldalakról célszerű másolatot vagy fényképfelvételt készíteni. Az esetek többségében a szabályzat a helyszínen elektronikusan nem áll rendelkezésre, de a vasúti társaság azt megküldheti. Ellenőrizzük, hogy a hatályos, a személyzet által is alkalmazott változatot kapjuk-e meg!
Kezelési szabályzat
7. ábra
Lezárási táblázat
8. ábra
Elzárási táblázat - vágányutanként tartalmazza az emeltyűk állását
9. ábra

Képek forrása: HÉV F.2.sz. Forgalmi Utasítás, 277-279. oldal; BKV Zrt. Budapest, 2007.

  • Forgalmi dokumentumok: Bár szorosan nem a berendezéshez tartozik, ám a kezelőszemélyzet által vezetett egyéb dokumentumok (pl. fejrovatos napló) is tartalmazhatnak a berendezés üzemével kapcsolatos információkat (pl. munkavégzés kezdete).
  • Adatrögzítők regisztrátumai: A számítógéppel felülvezérelt és elektronikus berendezések eseménytároló számítógéppel is rendelkeznek, amelyek segítségével táblázatosan, vagy video-módban lehetőség van a történtek visszakeresésére, illetve az aktuálisan fennálló hibák megjelenítésére. Ezeket az adatokat a berendezés üzemeltetőjétől lehet beszerezni, sok esetben azonban a helyszínen is vissza lehet nézni.
Grafikus és táblázatos adatrögzítő regisztrátumok
10. ábra
1.2.2. Külső téri elemek

A helyszíni vizsgálat során kizárólag a külső téri elemek épsége, állapota rögzíthető beavatkozás nélkül! Minden egyéb vizsgálat, próba csak az üzemeltető és a kezelőszemélyzet tudtával lehetséges, mert ezek a cselekmények az üzemelő berendezés működésére, a forgalom biztonságára hatással lehetnek!

A külső téri elemek funkciójuk szerinti az alábbi csoportokba sorolhatók:

a)érzékelő elemek
b)parancsátadó elemek
c)egyéb objektumok
Érzékelő elemek

Feladatuk a járművek helyzetének érzékelése, illetve a berendezések ezáltali működtetése, áramkörök kapcsolása (pl. lezárás, feloldás). Az érzékelő elemek igen sokfélék lehetnek, alkalmazásuk széleskörű.

sínérintőAz elhaladó vasúti jármű kerekeit érzékelik általában mechanikus úton
áramszedő érzékelő lazavezetékAz áramszedő elhaladását érzékelik oly módon, hogy az elhaladó áramszedőn keresztül a felsővezetéki feszültség a lazavezetékre jut.
áramszedő érzékelő HON kapcsolóAz elhaladó áramszedőt érzékelik, azzal azonban nem lépnek mechanikus kapcsolatba. Működtetése mágneses elven történik
dolgozó áramú szigeteltsín1Egy áramkör, mely egy energiaforrásból, a két sínszálból és egy fogyasztóból áll. Az áramkör zárását (bekapcsolását) a vasúti jármű tengelye végzi.
állandó áramú szigeteltsín2Szintén egy áramkör, ez azonban folyamatosan zárt (be van kapcsolva). A vasúti jármű tengelye rövidzárlatot okoz, melyet a berendezés érzékel.
tengely-számlálóA sínszál két oldalára felhelyezett adó- és vevőfejekből áll. A vasúti jármű kereke elhaladása során mágneses jelváltozást okoz, melyet a berendezés érzékel.

1 A kép forrása: Dr. Losonczy Gyula, Távközlő- és biztosítóberendezések szerkezete és üzemeltetése; 68.old; Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1991.
2 A kép forrása: Dr. Losonczy Gyula, Távközlő- és biztosítóberendezések szerkezete és üzemeltetése; 69.old; Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1991.

A kialakításukra vonatkozó szabályokat nemzetközi, nemzeti és hazai szabványok, továbbá üzemeltetői utasítások tartalmazzák.

A vizsgált elemek pontos elhelyezkedésén és működőképességén kívül azok egyéb paramétereit (pl. hossz) is érdemes rögzíteni. Működésvizsgálatuk legegyszerűbben műszeresen végezhető el, de felsővezetéki érzékelők esetében ez problémákba ütközhet. Ha a helyzet lehetővé teszi, ezeket az elemeket az eseményben érintettel azonos kialakítású vasúti jármű segítségével is célszerű lepróbálni.

75 Hz-es szigeteltsín vizsgálata
11. ábra
Parancsátadó elemek

A parancsátadó elemek lehetnek jelzők, balízok, szigeteltsínek (jelfeladás), pályamágnesek (INDUSI). Feladatuk a vonatszemélyzet felé információ, parancs átadása jelzések vagy elektromos, elektromágneses jelek útján. Vizsgálatuk ezért kettős: működésvizsgálat - képes-e az adott jelzés továbbítására, továbbá észlelhetőségi - az általuk adott jelzések érzékelhetőek-e megfelelően. Az adatok rögzítése a külső téri elemek esetében is történhet fényképek készítésével, fontos azonban megjelölni (adott esetben a helyszínrajzon), hogy a vizsgált elem pontosan hol helyezkedik el. Ehhez segítséget nyújthat a berendezés dokumentációjának részét képező helyszínrajz, vagy kitűzési terv is.

Jelzők vizsgálata során elsősorban azok kialakítását és működőképességét kell megvizsgálni. Ennek során szükséges lehet a jelző működtetésére, jelzésének megváltoztatására is. Ilyenkor a már említett érdekeltekkel egyeztetni kell a próba végrehajtásának módjáról!

Egy fénysorompó oszlop láthatósága
12. ábra
Jelzőkről készült szemléltető ábra. A "K3" jelű jelzőn csak a pótvörös fény világít
13. ábra
A fővörös hibájának visszajelentése a kezelőkészüléken (lásd 1.2)
14. ábra

A működésvizsgálatot követően kerülhet sor az észlelhetőségi - láthatósági vizsgálat elvégzésére, melyet (lehetőleg az érintettel azonos kialakítású) vasúti járműről célszerű elvégezni a körülmények egyezősége érdekében, ám erre nem minden esetben adódik lehetőség. A rögzítéshez sorozatfényképeket, vagy videofelvételt célszerű készíteni.

Kivágott képek egy láthatósági próbán készült videó felvételből
15. ábra

A jelzők láthatóságára vonatkozó követelményeket az OVSZ tartalmazza.

A láthatóságot a napszak és az időjárás is befolyásolhatja, ugyanakkor az időjárási körülmények akár percről percre is változhatnak. Ezért a láthatósági vizsgálat megkezdése előtt információt kell gyűjteni arra vonatkozólag is, hogy milyenek voltak az időjárási körülmények az esemény bekövetkezésekor. Előfordulhat, hogy értékes információt kapunk, ha egy későbbi napon, azonos napszakban térünk vissza a láthatósági próbára.

Láthatóság ködben. Alakjelzőből mi látszana?
16. ábra

Az egyéb parancsátadó elemeknek csak az épsége vizsgálható szabad szemmel, működésük, illetve a fényjelzők áramköreinek vizsgálatához műszerekre van szükség. Amennyiben a balesetvizsgálónak nem áll rendelkezésére a megfelelő műszer, az üzemeltető bevonásával ez a probléma áthidalható. A mért értékeket rögzíteni kell.

Az előírt értékeket nemzetközi, nemzeti vagy vállalati szabványok tartalmazzák.

Pályához rendelt objektumok

A pályához rendelt objektumok kategóriájába soroljuk a váltókat, kisiklasztó sarukat, vágányzáró sorompókat. Ezek az elemek általában fizikai kapcsolatba kerülnek a vasúti járművekkel, ezért állapotuk és működőképességük rendkívül fontos. Vizsgálatukat a korábban már említett módszerekkel lehet elvégezni. Adott esetben az ilyen szerkezeteken végzett vizsgálat igazi precíziós munka is lehet, hiszen egy váltó csúcssínje és tősínje közötti hézag akár már 5 mm értéknél is eredményezhet kisiklást. Célszerű ezért részletes fényképeket készíteni.

Feles állású váltó
17. ábra
Csak részben rögzített váltó
18. ábra
Hó és jég a tősín és a csúcssín között
19. ábra
Szétszedett Soulavy dob - a felvágást jelölő ólomzár ép
20. ábra
Hidraulikus váltóhajtómű
21. ábra
Metró autostop
22. ábra
Dokumentumok
  • Műszaki napló: Minden berendezéshez tartozó dokumentum, melybe a karbantartó személyzet jegyzi a berendezéssel kapcsolatos eseményeket (pl. karbantartás, fővizsga stb.)
Nyíltvonali sorompó műszaki naplója
23. ábra
  • Kitérővizsgálati könyv: A váltókkal kapcsolatos pályás és biztosítóberendezési adatokat és értékeket nyilvántartó napló.
Kitérővizsgálati könyv
24. ábra

Ezek a dokumentumok általában a jelfogóteremben/-szekrényben, vagy a fenntartó személyzet irodáiban találhatóak.

1.2.3. A berendezés törzsrésze

A törzsrész a berendezések "lelke". Feladata összetett: a kezelőkészülékkel folyamatos információforgalmat bonyolít le, ezen kívül felügyeli és működteti a külső téri elemeket, továbbá megvalósítja a függőségeket. Vizsgálata szakértelmet igényel, azonban az állapotok rögzítésére (pl fényképezésre) ebben az esetben is van lehetőség.

A berendezés jelfogótermébe bemenni, jelfogószekrényét kinyitni csak az üzemeltető (és a rendőrség) jelenlétében, a kezelőszemélyzet tudtával szabad!

Mechanikus biztosítóberendezés felnyitott függőségi szekrénye - itt nincs jelfogó
25. ábra

A jelfogók fényképezésénél törekedjünk arra, hogy azok pozíciója (húz, ejt) látszódjon.

Lehetőség szerint ilyenkor a klasszikus (bár részben idejét múlt) "Múzeum-elv" érvényesüljön: mindent a szemnek, semmit a kéznek! Ennek oka, hogy a berendezés működésében zavart okozhatunk, vagy áramütés is érhet bennünket.

Nyitott sorompó jelfogószekrény
26. ábra
Jelfogó egység
27. ábra
Tengelyszámlálók kártyái
28. ábra
Dokumentumok
  • Függőségi terv, menetterv: a berendezés dokumentációjának alapja. Grafikusan, vagy szövegesen tartalmazza a berendezés alapfüggőségeit. Mely objektumok milyen állapota szükséges egy adott vágányút beállításához, mely vágányutak állíthatóak be egy időben stb. A menetterv az alapja a kezelőszemélyzet részére készített elzárási és lezárási táblázatnak.
Grafikus függőségi terv részlete
29. ábra
Dominó rendszerű biztosítóberendezés menetterve
30. ábra

Kép forrása: Besenyei József, Biztosítóberendezési Feladatok gyűjteménye, 26. oldal; MÁV SZK Zrt. BGOK, 2015. Budapest.

  • Áramköri rajzok: az egyes áramkörök és azok kapcsolatainak "tervrajzait" tartalmazzák.
Menetfüggőségi jelfogó áramköri rajza
31. ábra

Kép forrása: Boros István: Dominó 55 rendszerű állomási biztosítóberendezések Szakjegyzet; 85. old; MÁV Rt. Személyügyi Főosztálya; 1997.