KURZUS: Balesetvizsgálat biztosítóberendezési szempontjai

MODUL: Bevezetés

Bevezetés

A vasúti közlekedés megindulása óta történnek olyan vasúti balesetek, melyek bekövetkezése emberi hibára volt visszavezethető. A technika fejlődésével lehetőség nyílt arra, hogy az ilyen esetek bekövetkezésének valószínűségét gépi segítséggel minimalizálják, egyúttal az üzemi folyamatok időszükségletét lecsökkentsék. A fejlődéssel egyre több folyamat vált gyorsabbá, a berendezések egyre több emberi hibát voltak képesek kivédeni, azonban maguk a berendezések is újabb potenciális hibaforrássá váltak (lásd meghibásodás okozta események).

A vasútüzemi tankönyvek megfogalmazása szerint a biztosítóberendezések legfontosabb feladata a váltók és a jelzők között szerkezeti összefüggés létesítése oly módon, hogy amíg a váltók nincsenek a megfelelő állásba állítva és lezárva, a jelzőket ne lehessen továbbhaladást engedélyező állásba állítani, illetve amíg a jelzők továbbhaladást engedélyező jelzést mutatnak (valamint a menet leközlekedett), ne lehessen a váltókat feloldani és átállítani. A hazai pályahálózaton üzemelő berendezések jelentős része megfelel ennek az alapelvnek, de nagy számban előfordulnak a fenti feltételt nem teljesítő ún. váltóállító, illetve jelzőberendezések is.

Baleseti helyszínre indulva, vagy a helyszíni szemle során a balesetvizsgálónak az elsődleges információk alapján lehetősége van mérlegelnie, hogy az adott esemény bekövetkezéséhez hozzájárulhatott-e biztosítóberendezési tényező: a helyszínen lévő berendezés megfelelően működött-e, megfelelően kezelték-e. Amennyiben a biztosítóberendezés szerepe a legcsekélyebb mértékben is felmerül, szükséges a helyszínen található nyomokat és dokumentumokat a lehető legpontosabban rögzíteni annak érdekében, hogy a vizsgálat folyamata során mindezek rekonstruálhatóak és elemezhetőek legyenek. Az ily módon összegyűjtött adatok elemzése már nem feltétlenül a helyszíni szemlét lefolytató balesetvizsgáló, vagy a vizsgálóbizottság vezetőjének feladata, adott esetben azt biztosítóberendezési szakértő fogja elvégezni. Az elemzési munkának azonban peremfeltétele a balesetkori állapotok lehető legpontosabb ismerete. Ebben a segédanyagban igyekeztem összegyűjteni azokat a berendezéseket, szempontokat és rögzítési módszereket, melyek a hazai pályahálózatokon jellemzően előfordulhatnak, ezáltal segítve a balesetvizsgálói munkát. Ennek ellenére az anyag korántsem tekinthető teljes körűnek, hiszen a technika fejlődésével, a társadalmi és gazdasági folyamatok változásával az élet újabb és újabb szituációkat generál.

Az adatgyűjtés, továbbá az elemzés szakaszában sem szabad megfeledkezni arról, hogy ahogy a baleseteknek sohasem egyetlen oka van, ezért annak vizsgálata sem szorítkozhat kizárólag egyetlen tényező elemzésére sem. A biztosítóberendezés nem egy önálló entitás, szoros (kényszer)kapcsolatban van a forgalmi-, gépészeti-, szervezeti- és emberi tényezőkkel. A felsoroltak egyidejű ismerete segíthet a balesetek okainak pontos megismerésében.

Budapest, 2015. november 10.