KURZUS: Nonprofit gazdaságtan

MODUL: I. modul: Alapfogalmak, modellek, magyarországi jellemzők

3. lecke: Nonprofit szervezetek Magyarországon

A lecke áttekintést nyújt a civil/nonprofit szervezetek magyarországi jelenlegi helyzetéről az alábbiak szerint:

  • történeti áttekintés
  • szervezeti formák
  • alapítás
  • a szektor mérete
  • tevékenységi formák
  • jogi szabályozás

A leckéhez tartozó legfontosabb fogalmak: egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, közhasznúság, bírósági bejegyzés.

Tevékenységek
  • Olvassa el és tanulmányozza a magyar civil/nonprofit szektor sajátosságait!
  • Tanulmányozza és jegyezze meg a bevezetett fogalmakat, összefüggéseket!
  • Tanulmányozza, hogy milyen szervezeti formák vannak, melyek ezek fő jellemzői!
  • Keressen a környezetében példákat az egyes szervezeti formákra!
  • Tanulmányozza a szektorra vonatkozó főbb statisztikai jellemzőket!
  • Keressen példákat az egyes tevékenységi területekre vonatkozóan példákat a környezetében!
  • Értelmezze a közhasznúság jelentését!
Követelmények

A leckét akkor sikerült elsajátítatnia, ha Ön képes:

  • megkülönböztetni az egyes szervezeti formákat.
  • megnevezni az egyes szervezeti formák fő jellemzőit.
  • jellemezni a magyar civil/nonprofit szektort a szervezetek számára és szervezeti formákra vonatkozóan.
  • megnevezni a főbb tevékenységi területeket.
  • megnevezni a főbb jogszabályokat és képes értelmezni őket.
Önellenőrző kérdések
1. Mi jellemezte a civil/nonprofit szektort a 2. világháború utáni időszakban? Válassza ki a helyes állításokat!
A szektor virágzott.
Csak alapítványokat lehetett létrehozni.
1959-től a Ptk. alapján tiltották az alapítványok létrejöttét.
1945 után csak egyesületeket lehetett létrehozni.
Az egyesületek jellemzően csak a sport és a kultúra területén működhettek.
A hatalom félt a szektor szervezeteitől, ezért jellemző volt a korlátozás.
Jellemző volt az állami érdekvédelmi szervezetek létrehozása.
2. Melyik két törvény kötődik a szektor újjászületéséhez? Válassza ki a helyes állításokat!
1997-es közhasznúsági törvény
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény
1996-os 1%-os törvény
1987-es Ptk.
115/1992. (VII.23.) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről
3. Miért beszéltünk a szektor újjászületéséről a rendszerváltás utáni időszakban? Válassza ki a helyes állításokat!
Újra kellett regisztrálni a már működő szervezeteket.
Megnyílt a lehetőség az önszerveződések kibontakozására.
1989 után nagy mértékben nőtt a szektor szervezeteinek száma.
Jelentős mértékű többletforráshoz jutottak a szervezetek.
4. Milyen szervezeti formában működnek a kamarák?
közalapítvány,
közhasznú társaság,
köztestület,
egyesület.
5. Mikortól lehet újra alapítványokat bejegyeztetni?
1975
1981
1989
1987
6. Mely szervezeti formára jellemző a kényszertagság?
köztestület
alapítvány
nonprofit kft.
egyesület
7. Melyik a leggyakoribb szervezeti forma a hazai nonprofit szektorban?
közalapítvány
egyesület
alapítvány
köztestület
8. Melyik szervezeti forma nem tartozik az ún. kvázi nonprofit szervezetek közé?
egyesület
közalapítvány
köztestület
nonprofit gazdasági társaság
9. Hány alapító tag szükséges egy társadalmi szervezet vagy egyesület létrehozásához?
Legalább húsz
Legalább tíz
Nincs ilyen kikötés
10. Melyek a civil társaság főbb jellemzői? Válassza ki a helyes állításokat!
2010 óta létező szervezeti forma.
Nem kell őket a bíróságon bejegyezni.
Az ún. új Civil Törvény hatályba lépésével van lehetőség az alapítására.
Végezhetnek gazdasági tevékenységet.
Működhet akár egy fővel is.
Magánszemélyek hozhatják létre.
11. Milyen szervekhez kell fordulni egy civil/nonprofit szervezet alapításakor? Válassza ki a helyes megoldásokat!
Bíróság
Bank
Nyugdíjpénztár
KSH
Nonprofit Információs és Oktató Központ
Minisztérium
Adóhatóság
12. Mi történik egy civil szervezet vagyonával, ha jogutód nélkül szűnik meg? Válassza ki a helyes állítást!
Az alapítóké lesz.
A tagoké lesz.
A Nemzeti Együttműködési Alapé lesz.
Egyik sem igaz.
13. 2015-ben hány szervezet működött Magyarországon?
80 ezer
66 ezer
102 ezer
62 ezer
14. Jelenleg hol tartják nyilván a civil/nonprofit szervezeteket (teljes körűen)? Válassza ki a helyes megoldásokat!
Adóhatóság
KSH
Bíróságok
Gazdálkodó szervezetek regisztere
Minisztériumok
15. Hányszorosára nőtt a szektor szervezeteinek száma 1989 és 2015 között?
2 szeresére
7,5 szeresére
4,5 szeresére
10 szeresére
16. Az egyesületek és alapítványok a szektor hány százalékát teszik ki kb.?
98%
90%
56%
10%
70%
17. Mekkora kb. a Budapesten működő szervezetek aránya?
1/4
1/8
1/5
1/6
18. Mi jellemzi a szervezetek területi megoszlását? Válassza ki a helyes válaszokat!
1993-hoz képest 2015-re kis mértékben csökkent a Budapesten működő szervezetek aránya.
Budapesten az 1000 főre jutó szervezetek száma meghaladja a 10 darabot.
A 2000-es évek elejéhez képest jelentősen változott a megyeszékhelyeken működő szervezetek aránya.
A falvak kb. 13-14%-ában nincs civil szervezet.
A szektor kb. 1/3-a a Közép-magyarországi régióban működött az elmúlt 20 évben.
A szervezetek regionális megoszlása egyenlőtlennek mondható.
Egy régióban átlagosan ötezer szervezet működött 2015-ben.
A Dunántúlon magasabb az ezer főre jutó szervezetek száma, mint az ország keleti felében.
19. Melyek a leggyakoribb tevékenységi területek a szektorban?
Területfejlesztés, jogvédelem, oktatás
Sport, kultúra, hobbi, szabadidő
Oktatás, egészségügy, környezetvédelem
Gazdaságfejlesztés, sport, közbiztonság védelme
20. Válassza ki a helyes állításokat!
A kvázi szervezetek jellemzően állami, önkormányzati feladatokat látnak.
1996 és 2015 között nem volt olyan tevékenységi forma, amelynél a szervezetszám növekedése meghaladta volna a kétszeres értéket.
A polgárvédelemmel foglalkozó szervezetek száma csökkent 1996 óta.
A sport és hobbiszervezetek kb. a szektor 1/3-t teszik ki, viszont a bevételek kb. csak 10%-ával rendelkeztek 2014-ben.
A településfejlesztő és gazdaságfejlesztő szervezetekre igaz, hogy számbeli arányuknál jelentősen magasabb a bevételük aránya.
2014-ben a legalacsonyabb volt a szervezetek aránya az alábbi tevékenységi terület esetében: vallás.
21. Mely állítások voltak igazak az 1997-es közhasznú törvényre?
A törvény megoldotta a civil/nonprofit szektor jogi szabályozását.
A törvény meghatározta a közhasznú, kiemelkedően közhasznú és nem minősített szervezetek körét és ezekre vonatkozóan adott szabályozást.
A törvény szerint 22 közhasznúnak mondott tevékenység volt.
A kiemelkedően közhasznú szervezeteknek piaci tevékenységet kellett végezniük.
A kiemelkedően közhasznú szervezeteknek tevékenységüket nyilvánosságra kellett hozniuk.
22. A 2012-es Civil törvény az alábbi jogszabályok közül melyeket helyezte hatályon kívül? Válassza ki a helyes válaszokat!
1989. évi II. törvény az egyesülési jogról
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA)
1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó maghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról (1%-os törvény)
23. A 2012-es Civil törvénynek melyek voltak a jellemzői az alábbi állítások közül? Válassza ki a helyes válaszokat!
A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba.
A civil társasági formáról rendelkezik a törvény.
A törvény rendelkezik a civil szervezetek alapítására és működésére vonatkozó közérdekű információk, adatok nyilvánosságáról.
Nem változtatta meg a közhasznúságra vonatkozó szabályozást.
Új feltételei vannak a közhasznúsági minősítés megszerzésének.
A törvény tételesen felsorolja a civil szervezetek bevételi fajtáit.
A Civil Információs Centrumok (CIC) a miniszterelnök által felkért segítő szervezetek.
24. A külföldről támogatást kapott szervezetekre vonatkozó jogszabályt 2016 decemberében fogadta el a kormány. Az állítás
igaz.
nem igaz, mert 2017-ben fogadták el a törvényt.
nem igaz, mert még nem fogadták el a törvényt.
nem igaz, mert nincs ilyen törvény.