KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása
MODUL: IV. modul: Készletgazdálkodás
13. lecke: A készletgazdálkodás alapjai
Tevékenység | |||||||||
| |||||||||
Követelmények | |||||||||
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||||||||
| |||||||||
Tananyag | |||||||||
13.1. A készlet fogalma | |||||||||
Készletnek a vállalatnál adott időpontban meglévő - a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő - anyagok, félkész- és késztermékek állományát nevezzük. A készletezési rendszer azoknak a politikáknak és szabályoknak az összessége, amelyek a készlet szintjét nyomon követik, meghatározzák, hogy mekkora készletszintet kell fenntartani, mikor kell feltölteni a készletet, és mekkora legyen egy-egy rendelés. | |||||||||
Szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az emberi, pénzügyi, energia- és nyersanyagforrásokat, valamint a gépeket és berendezéseket, mint inputokat; az alkatrészeket, részegységeket és késztermékeket, mint outputokat; és a termelésközi állapotban lévő termékeket, azaz a félkész termékeket és a befejezetlen termelést. | |||||||||
Annak eldöntése, hogy mi számít készletnek, a szervezettől és az érvényben lévő jogszabályoktól függ. Egy termelőszervezet emberi, gépi és forgótőkével, valamint nyersanyagok és késztermékek készletével rendelkezik. Egy légitársaság ülőhelyek készletével, egy mérnöki tervező intézet mérnöki tehetség "készlettel" gazdálkodik. | |||||||||
A termelői készletek jellemző csoportjai: | |||||||||
| |||||||||
A szolgáltatásoknál a készletek a megfogható dolgokra vonatkoznak, ill. néha azokra a termelési tényezőkre, amelyek a szolgáltatás ellátásához szükségesek. A szolgáltatási készlet csoportjai: | |||||||||
| |||||||||
A készletelemzés célja az iparban és a készletező szolgáltatásokban, hogy meghatározza | |||||||||
| |||||||||
13.2. A kereslet fajtái | |||||||||
13.2.1. Függő kereslet | |||||||||
Ahol a kereslet ismert és biztos, ott magas hatékonyságú termelés folytatható, ahol viszont nem, ott ellensúlyozó technikák - a munkaerő-állomány megváltoztatása, alvállalkozói szerződések kötése stb. - állnak rendelkezésre a bizonytalanság kiküszöbölésére. | |||||||||
Hasonló a helyzet a készletszabályozó eljárásoknál is. Ha egy végtermék kereslete véges időegységre ismert, akkor a részegységek kereslete is ismert, így a megfelelő mennyiségű részegység biztosítása a megfelelő időben egyszerű mechanikus folyamat. Ha pl. egy autógyár tudja, hogy a következő hónapban 2000 db autót fog eladni, akkor azt is tudja, hogy 10000 db gumiabroncsot kell megrendelnie illetve raktáron tartania (a pótkerékkel együtt). Ebben az esetben a szükséges kerekek száma az eladható autók számából következik, azaz a kerekek kereslete függ az eladott végtermék, az autó számától. | |||||||||
13.2.2. Független kereslet | |||||||||
Ha a termék vagy az alkatrész kereslete bizonytalan, akkor plusz egységeket kell készleten tartani a bizonytalanság miatt, ami megnöveli a készlettartási költségeket. Az ehhez hasonló esetek rendszerint a műhelyrendszerű termelésben és különféle szolgáltató rendszereknél (pl. kórházi ellátás, kiskereskedelem, könyvkiadás) merülnek fel és független keresletű gazdasági környezetként jellemezhetők. | |||||||||
Megjegyezzük, hogy néhány modell olyan készletezési probléma megoldására szolgál, ami a "függő" MRP módszerrel is kezelhető. | |||||||||
13.3. A készletezés céljai | |||||||||
Az árutermelésben a készletet a következő szükségletek kielégítésére tartják: | |||||||||
| |||||||||
13.4. Készletezési költségek | |||||||||
Bármely, a készletek nagyságára kiható döntést hozunk, a következő költségekkel kell számolnunk. | |||||||||
| |||||||||
13.4.1. Készlettartási költség | |||||||||
Ez egy szélesebb kategória, amely magában foglalja a raktárépület és berendezés költségeit, az anyagkezelésből, biztosításból, lopásból, törésből, elavulásból, értékcsökkenésből, adóból illetve a lekötött tőke elmaradt hasznaiból adódó költségeket. | |||||||||
| |||||||||
Nyilvánvaló, hogy a magas készlettartási költség alacsonyabb készletszint tartására és gyakoribb feltöltésre ösztönöz. | |||||||||
13.4.2. Termékváltás/átállítás költsége | |||||||||
Minden termék elkészítése együtt jár a szükséges anyagok beszerzésével, a speciális összeszerelő berendezések előkészítésével, a szükséges papírok kitöltésével, az idő- és anyagszükségletek megadásával és a megelőző fázisból ottmaradt anyagok elszállításával. Emellett más - munkások felvételével, elbocsátásával, betanításával, az állásidővel és a túlóráztatással - kapcsolatos költségek is felmerülnek. | |||||||||
Ha nem lenne sem költsége, sem időigénye az egyik termékről a másikra való átállásnak, akkor sokféle terméket lehetne kis sorozatban előállítani. Ez csökkentené a készletszintet, és ezáltal a költségeket. Mindazonáltal az átállítás költsége általában létezik és korunk egyik kihívása, hogy csökkentse ezt a költséget, lehetővé téve kisebb sorozatok gyártását. | |||||||||
13.4.3. Megrendelési költség | |||||||||
Ezek a költségek a vezetési és az irodai költségekre vonatkoznak, amelyek célja a vásárlási vagy gyártási megrendelés előkészítése. A szaknyelv ezt a kategóriát további két részre osztja: | |||||||||
| |||||||||
Ha pl. három alkatrészt rendelünk egy beszállítótól, akkor egy beszállítói és három cikk költséggel számolhatunk. | |||||||||
13.4.4. Hiány költség | |||||||||
Ha egy cikkfajta készlete elfogy, akkor a vásárló vagy megvárja, amíg újratöltik a készletet, vagy visszavonja a rendelést. Létezik egy átváltás a készlettartásból és a készlet hiányából eredő költségek között. A hiány költségét rendszerint nehéz megállapítani, mivel nem mindig lehet felmérni az elmaradt hasznot, vagy azt a káros hatást, ami vásárlók elvesztése miatt, ill. a késésért fizetett büntetés következményeként éri a vállalatot. | |||||||||
13.5. A készletezési rendszer | |||||||||
A megfelelő rendelési/gyártási mennyiség meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállítás és a hiányköltség - felmerüléséből származik. A tananyagban több speciális modellel fogunk megismerkedni, amelyek segítenek a minimális költséget biztosító kombináció megtalálásában. | |||||||||
A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítéséért, annak a nyomon követéséért, hogy miből, mennyit és kitől rendeltek. A rendszernek meg kell tudni válaszolni olyan kérdéseket, mint: | |||||||||
| |||||||||
A készletezési rendszerek két kérdésre adnak választ | |||||||||
| |||||||||
A rendelés időpontjára vonatkozó alapválaszok a következők: | |||||||||
| |||||||||
A rendelési tétel meghatározására ugyancsak két lehetőség nyílik: | |||||||||
| |||||||||
A készletezési rendszerek az említett változók lehetséges kombinációi. Beszélhetünk tehát (T,Q), (T,S), (R,Q) és (R,S) rendszerekről. Ezek összefoglaló táblázatát tartalmazza a 3. ábra. | |||||||||
| |||||||||
A készletezési rendszerek két alcsoportját tárgyaljuk. Ebben a leckében a rögzített rendelési mennyiség modellt mutatjuk be, a következő leckében pedig a rögzített időközű modellt. | |||||||||
13.6. A rögzített rendelési mennyiség modell jellemzői | |||||||||
Rögzített rendelési mennyiség (gazdaságos rendelési mennyiség, economic order quantity, EOQ modellnek is nevezik) | |||||||||
A rögzített rendelési mennyiség modell az újrarendelési pontra és a rendelési nagyságra helyezi a hangsúlyt. Az újrarendelési pont a készlet egy adott állapota (darabszáma). Amikor a készlet erre a pontra csökken, akkor kell új rendelést feladni. | |||||||||
Az eljárás: mikor az adott cikket kiveszik a készletből, a kivételt feljegyzik és a megmaradó mennyiséget azonnal összehasonlítják az újrarendelési ponttal. Ha a pont alatt van a mennyiség, akkor Q mennyiséget rendelünk. Ha pedig fölötte, akkor a következő kivételig nem történik rendelés. A rögzített rendelési mennyiség esetében tehát azután döntünk a rendelésről, hogy a készletet ellenőriztük. Hogy a rendelést elküldjük-e vagy sem, az a készlet pillanatnyi állapotától függ. | |||||||||
A rögzített rendelési mennyiség modellben a rendelés akkor indul el, ha az esemény - az előre rögzített újrarendelési szint elérése - bekövetkezik. Ez az esemény bármikor bekövetkezhet, az adott cikk iránti kereslettől függően. | |||||||||
13.6.1. Az alap "fűrészfog" modell | |||||||||
A legegyszerűbb modell ebben a kategóriában akkor jelenik meg, ha mindent biztonsággal ismerünk. Ha pl. a termék évi kereslete 1000 egység, akkor az pontosan annyi, és a pontosság igaz a termékváltás és a készlettartás költségére is. Bár a teljes bizonyosság feltételezése ritkán indokolt, mégis jó kiindulópontot biztosít a készletezési modell kiterjesztéséhez. | |||||||||
A rögzített rendelési mennyiség modellek a rendelés feladásának pontját (R), és a megrendelt mennyiséget (Q) határozzák meg. A rendelési pont (R) mindig egy meghatározott mennyiségű készleten lévő egység. A rögzített rendelési mennyiség megoldását például így lehetne megfogalmazni: ha a készleten lévő árumennyiség eléri a 36 egységet, adjunk fel 57 egységnyi rendelést. | |||||||||
| |||||||||
Az ábra jelölései: | |||||||||
Ha a készlet R pont alá esik, akkor újrarendelnek. A rendelés L időszakasz végére érkezik be, ami ebben a modellben változatlan. Az L átfutási idő alatt a megrendelt termék megérkezik a beszállítótól, és újra feltölti a készletet. | |||||||||
Figyelje meg az ábrán, hogy az átlagos készlet Q/2. Tegyük fel, hogy a maximális készlet (Q) 30 db, minden nap 10-et használunk fel, tehát 3 nap alatt fogy el. | |||||||||
Az első nap elején 30 db, az első nap végén 20 db van készleten, azaz átlagosan 25 db. | |||||||||
Az átlagos készlet tehát Q/2, azaz 30/2=15. | |||||||||
A fenti ábra és az optimális rendelési mennyiség származtatása a modell következő jellemzőin alapul: | |||||||||
| |||||||||
Egy készletmodell felépítésénél az az első lépés, hogy valamilyen függvénykapcsolatot találjunk a vizsgált változók és a hatékonyságmérése között. Mivel mi most a költségekkel foglalkozunk, a következő egyenletet állíthatjuk fel: | |||||||||
ahol | |||||||||
(A készlettartási költséget gyakran a cikk költség százalékban is ki szokták fejezni, úgy mint H=iC, ahol i a készlettartás költsége százalékban.) | |||||||||
Az egyenlet jobb oldalán | |||||||||
Ezeket a költségeket mutatja be következő ábra. | |||||||||
| |||||||||
Figyelje meg az ábrán, hogy az éves termékköltség (DC) független a rendelési mennyiségtől (Q-tól), ezért függvénye vízszintes egyenes. A rendelési költség fordítottan arányos a rendelt mennyiséggel: minél többet rendelünk egyszerre, annál kevesebb alkalommal kell rendelni, így a megrendelés költsége is kevesebbszer merül fel. A készlettartási költség annál magasabb, minél többet rendelünk egyszerre, mert így több készletet kell tárolni. | |||||||||
A modellelemzés során a következő lépés annak a Q rendelési mennyiségnek a megtalálása, ahol az összköltség minimális. | |||||||||
Utalva az 5. ábrára, az összköltség ott minimális, ahol a függvény meredeksége 0. Ehhez az összköltség deriváltját kell vennünk Q-ra vonatkozóan, amit 0-val teszünk egyenlővé. Az alapmodellt figyelembe véve mindez a következőképpen írható fel: | |||||||||
Mivel a modell állandó kereslettel és átfutási idővel számol, nincs szükség biztonsági készletre, és az újrarendelési pont (R) egyszerűen | |||||||||
ahol | |||||||||
13.6.2. A felhasználási modell | |||||||||
Az eddigiekben feltüntettük, hogy a megrendelt mennyiséget egy tételben szállítják, de ez gyakran nincs így. Sok esetben a készlet előállítása és használata egyidejűleg, folyamatosan történik. Ez különösen igaz ott, ahol a termelőrendszer egyik része egy másik rész beszállítója. | |||||||||
Például, amikor alumínium öntvényeket gyártunk, egy alumínium ablakgyártó rendelésének kielégítésére, az öntvényeket szét kell vágni, és össze kell állítani, mielőtt leszállítanánk. A gyártók kezdenek hosszabb távú megállapodásokat kötni a beszállítókkal. Egy ilyen szerződésnél egyetlen rendelés fedezheti a vállalat termék, vagy anyagigényeit fél, sőt egy teljes évre, ugyanakkor a szállítások hetente vagy még gyakrabban történnek. | |||||||||
A szituáció a felhasználási modellel írható le. | |||||||||
Ez a gyakorlatiasabb készletezési modell csak kissé különbözik az előzőtől. Ha d-vel jelöljük a termelésbe kerülő termékek iránti állandó kereslet rátáját és p-vel annak az eljárásnak a termelési rátáját, amely felhasználja ezeket, akkor a következő egyenletet írhatjuk fel az összköltségre: | |||||||||
Ha ezt is deriváljuk Q-ra nézve, majd egyenlővé tesszük 0-val, akkor azt kapjuk, hogy: | |||||||||
Ezt a modellt mutatja a következő ábra. | |||||||||
| |||||||||
A függvény "készletépítés" szakaszában a beszállítók folyamatosan állítanak elő termékeket, és azokat készletbe adják: ezért nő ebben a szakaszban a készlet. Egy adott készlet elérése után a beszállító leáll a termeléssel, ekkor csak felhasználás van, a készlet folyamatosan fogy. | |||||||||
Láthatjuk, hogy a raktáron lévő egységek száma mindig kisebb lesz, mint a rendelési mennyiség, Q. | |||||||||
Az előző modell feltétele, hogy a kereslet ismert és állandó. Az esetek többségében azonban a kereslet nem állandó, napról-napra változik. Ezért biztonsági készletet kell tartani, hogy bizonyos szintű védelemről gondoskodjunk a hiánnyal szemben. | |||||||||
A biztonsági készlet tartásának mennyiségével kapcsolatban gyakran használt kifejezés a kiszolgálási szint. A kiszolgálási szint az egyes egységek iránti keresletnek arra a nagyságára vonatkozik, amelyet azonnal ki tudunk elégíteni a nálunk lévő készletből. Például, ha egy termék iránti éves kereslet 1000 egység, akkor a 95%-os kiszolgálási szint azt jelenti, hogy 950 egységet azonnal tudunk a készletből nyújtani és 50 egység fog hiányozni. | |||||||||
13.6.3. Heurisztikus modell | |||||||||
Az alábbiakban egy heurisztikus modellt mutatunk be a rendelési mennyiség és a biztonsági készlet meghatározására. Megjegyezzük, hogy az irodalom gazdag olyan modellekben is, amelyek adott feltételek mellett egzakt optimumot adnak, ezek tárgyalása azonban mélyebb matematikai ismereteket igényel. | |||||||||
Mint azt a 7. ábra mutatja, a rögzített rendelési mennyiség modellben a rendelést akkor adják fel, ha a készletszint eléri az újrarendelési pontot (R). | |||||||||
| |||||||||
A görbe azért bomlik három ágra, mert az átfutási idő alatt, melynek kezdetén a rendelt tételnagyságot meghatározzák, nem lehet tudni, hogy milyen mértékű készletcsökkenés következik be, csak prognózis áll rendelkezésre. | |||||||||
Feltételezzük, hogy az átfutási idő alatt a kereslet adott határok között mozog. A keresletnek ezt a tartományát vagy régebbi adatok elemzése alapján kapjuk meg, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, akkor becslés alapján. | |||||||||
A biztonsági készlet nagysága a kívánt kiszolgálási szinttől függ. A rendelési mennyiséget (Q) a szokásos módon számolhatjuk ki, figyelembe véve a keresletet, a hiány, a rendelés, a készlettartás és egyéb költségeket. Bármely rögzített rendelési mennyiség modell használható Q kiszámolására, pl. a korábban bemutatásra került EOQ modell, vagy annak felhasználással módosított változata. | |||||||||
Az újrarendelési pont megszabja az átfutási idő alatt a várható kereslet nagyságát, valamint a biztonsági tartalékot, ami a kívánt kiszolgálási szint függvénye. Így az alapvető különbség a rögzített rendelési mennyiség modell bizonytalan, illetve biztos kereslet esetén való alkalmazása során nem a rendelési mennyiség kiszámításánál van (az mindkettő esetben azonos), hanem az újrarendelési pont kiszámításánál. | |||||||||
Az újrarendelési pont | |||||||||
ahol | |||||||||
A a biztonsági készlet nagysága. Megjegyezzük, hogy ebben a példában a biztonsági készlet hatása az, hogy előrébb hozza az újrarendelést. Azaz R a biztonsági készlet nélkül csak az átfutási idő alatti átlagos kereslet. Ha az átfutási idő várható értéke pl. 20 egység (azaz 20 termék felhasználási ideje) és a biztonsági készletet 5 egységben határozzuk meg, akkor a rendelés előbb kerül feladásra, mégpedig akkor, amikor a 25 egységet elértük. Minél nagyobb a biztonsági készlet, annál előbb adjuk föl a rendelést. |
Önellenőrző feladatok | |||||||||||||
1. Jelölje meg az alábbiak közül a készlet fogalmát!
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek tartoznak a termelői készlethez!
![]() | |||||||||||||
3. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||
4. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek a készletezés céljai?
![]() | |||||||||||||
5. Az alábbiak közül mely költségfajtába tartoznak a raktárépület és a raktári berendezés költségei?
![]() | |||||||||||||
6. Az alábbiak közül mely költségfajtába tartozik a beszállítói megrendeléseket végző munkatárs bére?
![]() | |||||||||||||
8. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||
| |||||||||||||
Mely függvényeket jelezik az ábrán látható számok a "fűrészfog" modell esetén? Írja be a számokat a megfelelő mezőbe (a négy számból hármat kell beírnia!) Rendelési költség: ![]() | |||||||||||||
9. Az alábbi adatok alapján határozza meg az optimális rendelési mennyiséget! A készlettartás egységköltsége (H)= 200 Ft/db évente, az össz-kereslet (D)= 5000 db évente, egy rendelés költsége (S)= 20 000 Ft. Az optimális rendelési mennyiség: db. ![]() | |||||||||||||
10. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||
| |||||||||||||
Írja be az ábrán szereplő számokat a megfelelő helyre! Az az időszak, amikor a készlet előállítása és felhasználása egyaránt folyik: ![]() | |||||||||||||
11. Jelölje meg, mit étünk azon, hogy a kiszolgálási szint 90%?
![]() | |||||||||||||
12. Jelölje meg, mi az alapvető különbség a rögzített rendelési mennyiség modell bizonytalan, illetve biztos kereslet esetén való alkalmazása során!
![]() |