KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása

MODUL: III. modul: A gyártás technológiai tervezése

11. lecke: A gyártás típusa: sorozatgyártás, tömeggyártás

Tanulási útmutató
Tevékenységek
  • fogalmazza meg, mit értünk sorozatgyártáson,
  • soroljon fel a sorozatgyártásra jellemző gyártási körülményeket,
  • jegyezze meg, hogy a gyártási ritmus és az egy termék előállításához szükséges idő alapján mikor beszélünk kis-, közép-, és nagysorozatról (tanulja meg ezeket képlet formájában is!)
  • sorolja fel a sorozatgyártás típusait,
  • soroljon fel olyan gyártmányokat, amelyek jellemzően sorozatgyártásúak,
  • fogalmazza meg, mit értünk mértékadó művelet alatt,
  • kövesse végig a sorozatgyártásra bemutatott számításos példát,
  • jegyezze meg, mivel jelöljük az éves munkaidőalapot (I), a gyártási feladatot (Q) és a gyártási ritmust (R),
  • tanulja meg a gyártási ritmus (R) számításának módját,
  • tanulmányozza a 2. ábrát az ábra alatt található megfigyelési szempontok alapján,
  • jegyezze meg, milyen összefüggés van a sorozatnagyság és a gyártás gazdaságossága között,
  • fogalmazza meg, mit értünk prototípuson és nullszérián,
  • sorolja fel a sorozatgyártás előnyeit az egyedi gyártással szemben,
  • fogalmazza meg, mit értünk tömeggyártáson,
  • soroljon fel olyan gyártmányokat, amelyek jellemzően tömeggyártásúak,
  • jegyezze meg, mi az egyszerű tömeggyártás feltétele,
  • jegyezze meg, mi a folyamatos tömeggyártás feltétele,
  • fogalmazza meg, milyen összefüggés van az egyszeri és az állandó ráfordítások között,
  • jegyezze meg, hogy az egyedi-, illetve a sorozat- és a tömeggyártásban mely költségek (állandó, egyszeri) magasak, illetve alacsonyak,
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani a sorozatgyártás fogalmát,
  • felsorolásból ki tudja választani a sorozatgyártás jellemzőit,
  • a sorozatgyártási típus megnevezéséhez párosítani tudja annak jellemző számítási képletét,
  • felsorolásból ki tudja választani a mértékadó művelet fogalmát,
  • felsorolásból ki tudja választani a prototípus fogalmát,
  • felsorolásból ki tudja választani a nullszéria fogalmát,
  • felsorolásból ki tudja választani a sorozatgyártás jellemzőit az egyedi gyártással szemben,
  • felsorolásból ki tudja választani a tömeggyártás fogalmát,
  • felsorolásból ki tudja választani az egyszerű tömeggyártás feltételeit,
  • az egyszeri és a folyó ráfordítás viszonyára vonatkozó állításról el tudja dönteni, hogy az igaz vagy hamis,
  • az egyedi és a tömeggyártás jellemzőire vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
  • a szükséges adatok alapján meg tudja határozni az egyszerű, illetve a folyamatos tömeggyártás legkisebb darabszámát,
  • a szükséges adatok alapján meg tudja határozni a gyártási ritmust.
  • a műveletidők és gyártási ritmus alapján meg tudja határozni, melyik fajta sorozatgyártás lehetséges.
Tananyag
11.1. Sorozatgyártás

A termékek jelentős részének fogyasztásában - és ennek megfelelően a gyártásában is - rendszeres ismétlődés tapasztalható. Ha valamilyen termékkel szemben jelentkező igény nem olyan nagy, hogy egyes munkahelyek kizárólag erre az egyfajta termék gyártására lennének szakosíthatók, akkor is célszerű bizonyos mennyiséget egyszerre gyártani. Ebben az esetben ugyanis nem kell az egyes darabokat egymástól elkülönítetten gyártani, ezért a gyártás-előkészítés részletesebb lehet, a gyártás szervezettebb és gazdaságosabb.

A gyártásnak azt a típusát, amelyben meghatározott mennyiségű egyforma gyártmányt (a gyártmány egy sorozatát) egyszerre adnak gyártásba, sorozatgyártásnak nevezzük.

Sorozatgyártású termék
1. ábra

A sorozatgyártást nem egyszerűen a nagyobb mennyiség, hanem a gyártási körülményeknek az egész sorozatra vonatkoztatott azonossága jellemzi.

Ilyen azonosságok:

  • a műszaki és ügyviteli előkészítés az egész sorozatra egyszerre történik (anyag-, munkabér-utalványozás, elszámolás stb.),
  • a gyártásba bevont munkahelyek csak a teljes sorozat legyártása után térnek át más termékek gyártására,
  • műszaki ellenőr (MEO) csak a teljes sorozat legyártása után (műveletenként) minősíti a munkadarabokat (alkatrészek, szerelési részegységek), további megmunkálásra, szerelésre csak ezután kerülhetnek, a gyártási sorozatokat önkényesen bontani nem szabad stb.

A sorozat fogalma gyártmányra és alkatrészre egyaránt vonatkoztatható.

A gépipari - és különösen a járműipar - gyártmányainak jelentős része sorozatgyártással készül. A sorozatgyártás elég széles skálájú gyártási típus, amelynek keretében három fokozatot szokás megkülönböztetni:

  • kissorozat-gyártást,
  • középsorozat-gyártást, és
  • nagysorozat-gyártást.

E gyártási fokozatok határai azonban az egyes gyártmányok viszonylatában nehezen tisztázhatók. Valamely gyártmányra meghatározott sorozatnagyság, a gyártásban résztvevő munkahelyeken különböző tömegszerűségi fokot eredményezhet. Ugyancsak eltérhetnek egymástól a gyártmányra és a gyártmányhoz tartozó különböző részegységekre (pl. alkatrészekre, szerelési alcsoportokra, szerelvényekre stb.) meghatározott sorozatnagyságok.

Ezért a kis-, közép- és nagysorozat közötti különbségtétel inkább csak elméleti jelentőségű.

11.1.1. Kissorozat

Kissorozatról beszélünk akkor, ha - a gyártási ritmus (gyártásismétlődés) meghaladja az egy termék legyártásához szükséges összműveletidőt, de - annak kétszeresét nem.

Vagyis

2 j=1 m t j R> j=1 m t j

Ahol:
R: a gyártás ismétlődésének időköze,
tj: a gyártás j. műveletének időszükséglete
m: a gyártás műveleteinek száma

Ennél a gyártási típusnál a munkahelyek adott feladattal való terhelése csak részleges, s minden művelet megszakításos.

11.1.2. Középsorozat

Középsorozatról van szó, ha a gyártási ritmus

  • legfeljebb egyenlő az egy termék legyártásához szükséges össz-műveletidővel, de
  • nagyobb, mint a leghosszabb művelet ideje (tmax), amit gyártásszervezési szempontból "mértékadó művelet"-nek is nevezünk.

Vagyis

t max <R j=1 m t j

Ennél a gyártási típusnál a termék gyártása már megszakítás nélkül folyik, az egyes műveletek kivitelezése azonban még megszakításos.

11.1.3. Nagysorozat

Nagysorozatú a gyártás típusa akkor, ha

  • a gyártási ritmus azonos vagy kisebb, mint a leghosszabb művelet, de - nagyobb a műveletidők többségénél.

Vagyis

t többség <R t max

A sorozatgyártás számszerű meghatározásának bemutatásához tételezzük fel az alábbi adatokat:
Az éves munkaidőalap I = 255[munkanap/év] A gyártási feladat Q = 85[db/év]

A műveletidők:
t1 = 4,0[óra/db]
t2 = 24,0[óra/db]
t3 = 8,0[óra/db]
t4 = 12,0[óra/db]
t5 = 16,0[óra/db]
t6 = 4,0[óra/db]

1 6 =68[óra/db]

A gyártási ritmus:

R= I p Q = 255 85 =3nap/db

Órákban kifejezve (egyműszakos, 8 órás munkaidővel dolgozó üzem esetén): R = 3x8 = 24 [óra/db].

Az adatokat és eredményeket a 2. ábrán szemléltetjük.

Sorozatgyártás időbeli lefutása
2. ábra

Az ábrán vonalkázással jelölt (a 2., a 9., a 16. stb.) napok munkaszüneti napok, azokon nem folyik termelés. Így a 3 napos gyártási időtartam az ábrán átfog négy naptári napot.
(A t2 műveletet felváltva jelöltük vörös és kék színnel. Mivel ez a művelet folyamatosan zajlik, folytonos fekete vonallal kellett volna jelölni, ami nehezen lett volna az áttekinthető.)

Figyelje meg az ábrán a következőket:

  • A t2 művelet a 4 órás t1-et követi az 1. napon (4 óra). A 2. nap munkaszüneti nap. A t2 folyik a 3. és a 4. napon (2x8=16 óra), és az 5. napon még tart 4 órát. Így adódik ki t2 a 24 órás időtartama.
  • Azért, hogy a t2 műveletet folyamatos lehessen végezni, az 5. nap elején (az aktuális t2 befejezése előtt négy órával) az M1 munkahely a következő munkadarabon elkezdi a t1 műveletet. Így amikor az M1 ezen a munkadarabon végez a t1 művelettel, az M2 is ugyanakkor végez az előző darabbal, így át tudja venni M1-től a következő darabot további feldolgozásra.

Az ábrán megfigyelhető, hogy nagysorozat gyártásánál legalább egy munkahelyet (t2= tmax) az adott feladattal teljesen leterheljük, tehát itt a munkavégzés megszakítás nélkül folyik.

A sorozatgyártás - az egyedi gyártáshoz képest - fejlettebb gyártásszervezési módszerek alkalmazását teszi lehetővé.

A sorozatgyártás tehát nem más, mint az azonos termékekből nagyobb mennyiség üzemszerű gyártása, megfelelő előkészület után (prototípus, nullszéria, nullsorozat). Minél nagyobb a sorozat, a termék annál gazdaságosabban gyártható; a tervezési (konstrukciós), gépesítési és felszerszámozási költségek ugyanis egy darabra számítva folyamatosan csökkennek. Az említett prototípus tulajdonképpen első, kísérleti gyártmány, amely az új termékeknél a konstrukció ellenőrzésére szolgál. A kísérleti gyártás tapasztalatai alapján készül a nullszéria, majd az utóbbi tapasztalatai alapján kezdődik meg a sorozatgyártás.

A nullszéria kis darabszámú kísérleti sorozat (nullsorozat). Célja a prototípus konstrukciójának, technológiai előírásai helyességének kipróbálása, valamint a tervezett és tényleges gazdaságosság összehasonlítása. Éppen ezért a nullszériát már azokkal a gép- és szerszámfajtákkal kell gyártani, amelyekkel a későbbi normálsorozatokat készítik majd. Az itt szerzett tapasztalatok alapján kerülhet sor a prototípus esetleg szükségesnek látszó módosítására, illetve a szerszámok, gépek tökéletesítésére.

11.1.4. A sorozatgyártás előnyei

A sorozatgyártás előnyei az egyedi gyártáshoz képest a következőkben vázolhatók:

  • a gyártás nagyobb tömegszerűsége következtében fokozottan alkalmazhatók célgépek,
  • a készülékezés mértéke nagyobb, speciális szerszámok, speciális mérő- és ellenőrzőeszközök korszerűbb és termelékenyebb technológiai eljárások bevezetésére adnak lehetőséget,
  • az átállások csökkentésével a berendezések, eszközök jobban, hatékonyabban kihasználhatóak; más termék gyártásának átállítására (készülékek, szerszámok átállítása) csak a sorozat legyártása után van szükség,
  • gazdaságos a részletes műszaki-technológiai előkészítés, mely egyben szervezettebb munkát tesz lehetővé; műszaki normák (anyagnormák, időnormák, bérnormák, költségnormák stb.) előnyösen alkalmazhatóak,
  • az átfutási idő jelentősen csökkenthető,
  • a részletes műszaki előkészítés következtében a gyártás viszonylag alacsonyabb szakképzettségű dolgozókkal is megoldható, vagyis növelhető a betanított munkások részaránya,
  • hatékony ellenőrzés mellett jelentősen csökkenthető a selejtveszély
11.2. Tömeggyártás

A tömeggyártás, kevés fajtájú, gyártmány állandó, megszakítás nélküli gyártását jelenti. A folyamat akkor minősíthető tömeggyártásnak, ha benne szerkezetileg azonosnak tekinthető termékek előállítása hosszú időn át, állandóan folyik, és ezek gyártásába más gyártmányok előállítása nem ékelődik.

Ebben a gyártási típusban az egyes munkahelyeken állandóan egynemű munkát végeznek. Vagyis az egyes berendezéseken, gépeken ugyanannak a termékfajtának ugyanazt a műveletét végzik. A tömeggyártás jó lehetőséget nyújt a folyamrendszerű gyártás széleskörű alkalmazására és automatizálására.

A tömeggyártás főbb alkalmazási területe a szabványos gépelemek gyártása, pl. gördülőcsapágyak, szegecsek, csavarok stb. tömegcikkszerű előállítása.

Tömeggyártású munkadarab
3. ábra

A tömeggyártásnak két változatát különböztetjük meg:

  • az egyszerű tömeggyártást, és
  • a folyamatos tömeggyártást.
11.2.1. Egyszerű tömeggyártás

Az egyszerű tömeggyártás feltétele, hogy

  • a műveletidők fele, vagy többsége azonos vagy nagyobb legyen, mint a gyártási ritmus, de
  • a műveletidők nem egész számú többszörösei a gyártási ritmusnak.

Vagyis:

t többség Rés t j nR

Ahol n (1,2,3,4, ...) egész szám.

Az egyszerű tömeggyártásnál a műveletek többsége megszakítás nélküli.

11.2.2. Folyamatos tömeggyártás

Folyamatos tömeggyártásról akkor beszélhetünk, ha minden munkahely esetében elérjük a tömegszerűség maximumát. Ez akkor biztosítható, ha a gyártásismétlődési időköz (gyártási ritmus), a technológiai műveletek idejének legnagyobb közös osztójával egyenlő. Olyan esetekben, amikor a termék előállításához szükséges műveletek időtartama egymásnak egész számú többszöröse, akkor elegendő, ha a kibocsátási ritmus (R) a legrövidebb időtartamú művelet (tmin) időtartamára csökken. Ez a feltétel - az előbbi példa alapján - akkor teljesül, ha a gyártandó mennyiség: Q= 510 [db/év], mert ezzel a gyártási ritmus:

R= I Q = 255 510 =0,5[nap/db]

órákban kifejezve: R = 0,5*8 = 4,0 [óra/db] (egyműszakos üzem esetén), ahol

tmin = t1 = t6 = R = 4,0 [óra/db],

és így minden művelet időtartama egyenlő a gyártási ritmussal, vagy annak egész számú többszörösével.

Ilyen esetben minden egyes munkahely megszakítás nélkül ugyanazt a műveletet végzi. Ennek feltétele viszont az, hogy az egyes műveleteket több munkahelyen is végzik, mégpedig annyi munkahelyen, ahányszor a gyártásismétlési időtartam, vagyis a gyártási ritmus (R) időtartamánál nagyobb az adott művelet ideje. Pl. ha a gyártási ritmus 4 óra, akkor azt a műveletet, amelynek ideje 24 óra, 6 gépen kell végezni.

A folyamatos tömeggyártás feltétele tehát:

t min R,és t j =nR

ahol n(1,2,3,4,egész szám).
A folyamatos tömeggyártás időbeli lefolyását a 4. ábrán szemléltetjük.

Nagyítsa fel a képet a további részletek megtekintéséhez!
A tömeggyártás időbeli lefutása
4. ábra

Az ábrán megfigyelhető, hogy minden munkahelyet az adott feladattal teljesen leterhelünk, tehát a műveleteket minden munkahelyen megszakítás nélkül folyamatosan végezzük.

A gyártás indulásakor az M1 helyen elkészül egy munkadarab, azt átadjuk az M2 munkahelynek. Amint az M1-en újabb munkadarab lesz kész, azt átadjuk az M3-nak stb.

Ahogy az M2 (24 óra alatt) elkészül a saját műveletével, átadja azt az M8 helynek stb.

Rendkívül fontos, hogy a gyártástervező és gyártásfejlesztő technológusok munkájuk során vegyék figyelembe a gyártást és annak fejlődését, mivel a gyártás típusa döntő módon meghatározza a technológiai folyamatok kialakításának és technológiai dokumentációk kidolgozásának részletességét.

A technológiai folyamatok tervezése során a folyamatelemek meghatározásánál éppúgy, mint más területen érvényes az a gazdasági alapelv, hogy a ráfordítás valamely helyettesíthető viszonylatban illetve helyettesíthető más körülmények között, a kitűzött cél elérése érdekében ne változzon.

Különbséget kell azonban tenni az egy széria, vagy egy sorozat egyszeri ráfordítása, és az alkatrészenként (darabonkénti) ismételten, újra felmerülő ráfordítás között. Anélkül, hogy e helyen a gazdasági összefüggések mélyebb elemzésébe bocsátkoznánk, a következőket állapíthatjuk meg:

  • ha az egyszeri ráfordítás magas (drága készülékek, speciális szerszámok, célgépek stb.), akkor a folyó- vagy állandó-ráfordítás alacsony (a fajlagos anyag- és bérköltségek, vagyis a darabonkénti anyag- és bérköltségek),
  • ha az egyszeri ráfordítás alacsony (csekély), akkor magasabb folyó vagy állandó-ráfordítás adódik.

Mivel az egyszeri ráfordítást is az egyes darabok (alkatrészek, szerelési részegységek) költségeire kell elosztani, ezért a gyártási darabszámtól függően az egyszeri- és az állandó ráfordítás optimumának meghatározásával a gyártási költségek minimumára kell törekedni. Így tehát a darabszámtól és ezzel a gyártás típusától függően a technológiai folyamat kiindulási bázisát elsősorban gazdasági szempontokból határozzuk meg.

Az egyedi- és kisszéria-gyártásban az egyszeri ráfordítás alacsony szinten tartható. A termelékenység az alacsony gépesítési és automatizáltsági fok miatt nagyon alacsony.

A sorozatgyártásban (közép- és nagysorozatgyártás) az egyszeri ráfordítás a magas termelékenység elérése céljából már nagyon magas.

A tömeggyártásnál lehetséges, hogy a nagy és állandó terméktömeg alapján egy egyszeri, nagyon magas ráfordítást végezzünk, hogy a folyó vagy állandó-ráfordítást a minimumra tudjuk leszorítani. A gyártástechnológiai tervezési munkák terjedelme is - beleértve a gyártásfejlesztési munkákat is - lényegében ráfordítás és eredmény együttes vizsgálatának kérdése, mivel meghatározásuknál a gyártás típusa alapvető és döntő szempont. Minél magasabb a gyártás típusának fejlettségi szintje, annál pontosabban és részletesebben kell a gyártás technológiai előkészítését is kimunkálni. Ez különösen igaz a technológiai folyamatok valamennyi részletkérdésének eldöntésénél, a legkedvezőbb folyamat-változat meghatározásakor, a ráfordítási normatívák (pl. anyagnorma, időnorma, költségnorma stb.) meghatározásakor, és a technológiai dokumentáció kidolgozásának terjedelmére és részletességére vonatkozóan.

Összefoglalásként közöljük az egyes gyártástípusok meghatározásához szükséges képleteket:

Az egyes gyártástípusokra vonatkozó képletek összefoglalása
5. ábra

Bemutató feladatok

1. Az alábbi adatok alapján milyen sorozatgyártás lehetséges?

Munkaidőalap=250 munkanap/év (2000 munkaóra/év)
Q= 400 db/év
A műveletidők:
t1 = 1,0[óra/db]
t2 = 1,0[óra/db]
t3 = 2,0[óra/db]
t4 = 4,0[óra/db]

R=5 óra

A fenti műveletidők és gyártási ritmus alapján a háromféle sorozatgyártás közül a középsorozat feltételei teljesülnek.

2. Az alábbi feladat a tömeggyártásra vonatkozik.

Munkaidőalap=250 munkanap/év (2000 munkaóra/év)
A műveletidők:
t1 = 1,0[óra/db]
t2 = 1,0[óra/db]
t3 = 2,0[óra/db]
t4 = 4,0[óra/db]
t5 = 9,0[óra/db]
t6 = 11,0[óra/db]

2/a. Mi az a legkisebb darabszám, amely mellett lehet egyszerű tömeggyártás?

Határozzuk meg, mekkorának kell lennie a gyártási ritmusnak ahhoz, hogy teljesüljön a feltétel: a műveletidők fele, vagy többsége azonos vagy nagyobb legyen, mint a gyártási ritmus. R-re így 4 óra, azaz 0,5 munkanap adódik. 0,5 munkanap alatt készül 1 termék, akkor 250 nap alatt 500, ez lesz tehát a keresett darabszám.

2/b. Mi az a legkisebb darabszám, amely mellett lehet folyamatos tömeggyártás?

Folyamatos tömeggyártás esetén:

t min R,és t j =nR

(n: egész szám)

A tmin (a legkisebb műveletidő) 1 óra, a gyártási ritmus legfeljebb ekkora lehet, tehát R=1 óra.
1 óra alatt készül 1 termék, akkor 2000 munkaóra alatt 2000. A keresett darabszám tehát 2000. Ellenőrizni kell még, hogy a műveletidők egész számú többszörösei-e a gyártási ritmusnak: ez a feltétel is teljesül.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, mit nevezünk sorozatgyártásnak!
a) A gyártásnak azt a típusát, amelyben meghatározott mennyiségű egyforma egyszerre adnak gyártásba.
b) A gyártásnak azt a típusát, amelyben meghatározott mennyiségű különböző gyártmányt egyszerre adnak gyártásba.
c) A gyártásnak azt a típusát, amelyben meghatározott mennyiségű egyforma gyártmányt egyszerre adnak gyártásba.
d) A gyártásnak azt a típusát, amelyben sok fajtájú gyártmányt kis megszakításokkal gyártanak.
e) A gyártásnak azt a típusát, amelyben sok fajtájú gyártmányt megszakítás nélkül gyártanak.
2. Jelölje meg, milyen gyártási körülmények jellemzőek a sorozatgyártásra!
a) A műszaki és ügyviteli előkészítés az egész sorozatra egyszerre történik.
b) A gyártásba bevont munkahelyek csak a teljes sorozat legyártása közben áttérnek más termékek gyártására is.
c) A műszaki ellenőr (MEO) csak adott gyártási műveletnek a teljes sorozaton történő elvégzése után, műveletenként minősíti a munkadarabokat.
3. Párosítsa az egyes képletekhez a gyártási típus megnevezését! Írja be a megfelelő számokat a mezőbe (a négy szám közül hármat kell beírnia!)



Kissorozat:
Középsorozat:
Nagysorozat:

4. Jelölje meg, mit értünk mértékadó műveleten!
a) Az a művelet, amelynek a legrövidebb a műveleti ideje!
b) Az a művelet, amelynek a legnagyobb a költsége.
c) Az a művelet, amelynek a leghosszabb a műveleti ideje.
d) Az a művelet, amely a legtöbb eszközt igényli.
5. Jelölje meg, mit értünk prototípuson!
a) Az első, kísérleti gyártmány.
b) Az első, eladásra készült gyártmány.
c) Az első, kísérleti sorozata a gyártmánynak.
d) Az első, eladásra készült sorozata a gyártmánynak.
6. Jelölje meg, mit értünk nullszérián!
a) Nagy darabszámú kísérleti sorozat.
b) Kis darabszámú kísérleti sorozat.
c) Az első, eladásra készült sorozat.
d) Az első kísérleti munkadarab.
7. Jelölje meg a sorozatgyártás jellemzőit az egyedi gyártással szemben!
a) Nagyobb mértékben alkalmazhatók célgépek.
b) A gyártás csak magas szakképzettségű dolgozókkal oldható meg.
c) Korszerűbb és termelékenyebb technológiai eljárások bevezetésére ad lehetőséget.
d) Az átállások csökkentésével a berendezések, eszközök jobban, hatékonyabban kihasználhatóak
e) A részletes műszaki-technológiai előkészítés gazdaságtalan.
f) A hatékony ellenőrzés mellett jelentősen csökkenthető a selejtveszély
8. Jelölje meg, mit értünk tömeggyártáson!
a) Többféle gyártmány állandó, megszakítás nélküli gyártása.
b) Kevés fajtájú gyártmány kis megszakításokkal történő gyártása.
c) Többféle gyártmány kis megszakításokkal történő gyártása.
d) Kevés fajtájú gyártmány állandó, megszakítás nélküli gyártása.
9. A jelölje meg az alábbiak közül az egyszerű tömeggyártás feltételeit!
a) A műveletidők fele, vagy többsége azonos vagy nagyobb, mint a gyártási ritmus
b) A műveletidők egész számú többszörösei a gyártási ritmusnak.
c) A műveletidők nem egész számú többszörösei a gyártási ritmusnak.
d) A legrövidebb műveleti idő nagyobb vagy egyenlő a gyártási ritmussal.
10. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Ha az egyszeri ráfordítás magas, akkor a folyó - vagy állandó - ráfordítás alacsony.
11. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
a) Az egyedi- és kisszéria-gyártásban az egyszeri ráfordítás magas.
b) Az egyedi gyártásban a termelékenység az alacsony gépesítési és automatizáltsági fok miatt nagyon alacsony.
c) A sorozatgyártásban (közép- és nagysorozatgyártás) az egyszeri ráfordítás a magas termelékenység elérése céljából alacsony.
d) A tömeggyártásnál lehetséges, hogy a nagy és állandó terméktömeg alapján egyszeri, nagyon magas ráfordítást végezzünk, hogy a folyó vagy állandó-ráfordítást a minimumra tudjuk leszorítani.

12. Az alábbi adatok alapján válaszoljon a kérdésekre!

Munkaidőalap=250 munkanap/év (2000 munkaóra/év)
A műveletidők:
t1 = 1,0[óra/db]
t2 = 2,0[óra/db]
t3 = 4,0[óra/db]
t4 = 5,0[óra/db]
t5 = 10,0[óra/db]
t6 = 11,0[óra/db]
t7 = 12,0[óra/db]

12/a. Mekkora az a legkisebb darabszám, amely mellett lehet egyszerű tömeggyártás?

A legkisebb darabszám egyszerű tömeggyártás esetén (Q): db/év

12/b. Mekkora az a legkisebb darabszám, amely mellett lehet folyamatos tömeggyártás?

A legkisebb darabszám folyamatos tömeggyártás esetén (Q): db/év

13. Az alábbi adatok alapján válaszoljon a kérdésekre!

Munkaidőalap=250 munkanap/év (2000 munkaóra/év)
Q= 800 db/év
A műveletidők:
t1 = 1,0[óra/db]
t2 = 1,0[óra/db]
t3 = 2,0[óra/db]
t4 = 4,0[óra/db]

13/a. Határozza meg a gyártási ritmust!

A gyártási ritmus R= óra

13/b. Jelölje meg, hogy a fenti műveletidők és gyártási ritmus alapján melyik sorozatgyártás lehetséges!
a) Kissorozat
b) Középsorozat
c) Nagysorozat