KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása
MODUL: IV. modul: Készletgazdálkodás
14. lecke: Készletgazdálkodás II. Rögzített időközű modell
Tanulási útmutató | |||
Tevékenység | |||
| |||
Követelmények | |||
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Tananyag | |||
Rögzített időközönkénti rendelésfeladáson alapul (ez utóbbit periodikus rendszernek, periodikus újrarendelési rendszernek és rögzített rendelési időközök rendszerének is hívják). A 3. ábrában elhelyezve e két alcsoport az ábra első sorát, ill. első oszlopát fedi le. | |||
Az alapvető különbség a rögzített rendelési tétel és a rögzített időközönkénti rendelés között az, hogy míg az előbbit esemény váltja ki, addig az utóbbit az idő. A rögzített időközű modell ellenben az előre rögzített időkhöz van kötve, ekkor lehet feladni a rendelést, így az idő múlása egymagában mozgatja a modellt. | |||
A rögzített időközű modell fontos tulajdonsága, hogy a raktáron lévő árut nem veszik számba minden egyes kivételnél, ez csak az előre kijelölt időpontokban történik meg. A modellnek ez a tulajdonsága két különálló kört eredményez: az egyik a rendelés feladására, a másik a készlet kiadására szolgál. | |||
Ennek a függetlenségnek az a következménye, hogy a hiány megakadályozására tartott készletnek nemcsak a rendelés kiküldése és a szállítmány megérkezése közötti időt kell áthidalnia (ez az átfutási idő), de a készletellenőrzések közötti időt is. Így a két rendszert összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a rögzített időtartamú modell esetén általában nagyobb készletet kell tartanunk, mint a másik modellnél. | |||
14.1. Rögzített időközű modell kiszolgálási szinttel | |||
A rögzített időközű modellben a készletet csak meghatározott időközönként veszik számba, pl. hetente vagy havonta. A készlet számbavétele és a rendelés feladása rögzített időközönként olyan szituációkban kívánatos, mint pl. ha a vásárlók rutinlátogatásokat tesznek az eladóknál, és több termékre egyszerre adnak fel rendeléseket, vagy ha a vásárlók kombinálni akarják a rendeléseket, hogy így takarítsanak meg szállítási költséget. | |||
Más vállalatok azért használnak rögzített időközű modellt, hogy megkönnyítsék készleteik számbavételének tervezését. Ha pl. X nagykereskedő minden két hétben rendel, akkor az alkalmazottak tudják, hogy addigra minden, X nagykereskedőnek szállított terméket meg kell számolniuk. | |||
A rögzített időközű modell olyan rendelési mennyiségeket eredményez, amelyek időről időre változnak a felhasználási rátának megfelelően. | |||
A rögzített időközű rendszerek - egyébként azonos feltételek mellett - magasabb biztonsági készletszintet igényelnek, mint a rögzített rendelési mennyiség modell. Lehetséges ugyanis, hogy nagyobb kereslet beérkezése esetén a készlet nullára esik rögtön a rendelés feladása után. Ez az állapot észrevétlen maradhat a következő számbavételig. Aztán az új rendelés feladásától a beérkezésig is eltelik idő, így előfordulhat, hogy a teljes számbavételi periódus (T) és a teljes átfutási idő (L) alatt készlet nélkül maradunk. | |||
Éppen azért a biztonsági készletnek nemcsak a számbavételi periódus alatt, hanem az átfutási idő alatt is gondoskodnia kell a készlethiány elleni védelemről. A rögzített időközű modellnél a rendelést a számbavétel időpontjában (T) adják fel. | |||
| |||
Az 1. ábra a rögzített időközű modellt ábrázolja T számbavételi periódussal és állandó L átfutási idővel. | |||
Figyelje meg, hogy a készlet csökkenésének időszakában a függvény nem egyenes: ez arra utal, hogy a készlet nem egyenletesen, hanem ingadozóan csökken. | |||
14.2. ABC-készlettervezés | |||
Minden készletezési rendszer küzd két fő problémával: hogy kellő ellenőrzést gyakoroljon minden készletegység fölött, és hogy pontos feljegyzései legyenek a raktári készletről. | |||
Ebben a szakaszban bemutatjuk az ABC készletrendszert, amely olyan szabályozásra és ciklikus készletszámbavételre nyújt lehetőséget, amely javíthatja a készletnyilvántartást. | |||
14.2.1. A Pareto-elv | |||
A 18. században Villefredo Pareto, a jólét megoszlásáról készített vizsgálatban Milánóban azt írta, hogy az emberek 20%-a az összvagyon 80%-a fölött rendelkezik. Ez a logika, mely szerint kevesek nagy részesedéssel, míg a többség kis részesedéssel bír, kibővült, magába foglalva több helyzetet, és a Pareto-elv elnevezését kapta. | |||
Ez igaz a hétköznapi életre (mivel a döntéseink többsége viszonylag jelentéktelen, míg alig néhány formája a sorsunkat), és ugyanígy igaz a készletezési rendszerre (ahol befektetéseink nagy részét néhány termékre fordítjuk). | |||
Minden készletezési rendszernek elő kell írnia, hogy mikor kell az egyes termékekre a rendelést föladni, és hogy hány egységet kell rendelni. A legtöbb készletszabályozást magában foglaló szituációban túlságosan sok termékről van szó, hogy célszerűen lehessen modellezni és mélyreható elemzést lehessen készíteni miden termékről. | |||
14.2.2. A termékek értékvolumene | |||
Hogy megkerülje ezt a problémát, az ABC elemzés a készletezendő termékeket három csoportba sorolja: | |||
| |||
Ez az értékvolumen a termék fontosságának a mérőszáma, vagyis egy termék alacsony költséggel, de magas volumennel fontosabb lehet, mint egy magasabb költségű termék alacsony volumennel. | |||
Ha a készletezett termék éves felhasználásának értékvolumen szerint van besorolva, akkor látható, hogy mindössze néhány termék képvisel nagy értékvolument, a termékek nagy része a kis értékvolumenű csoportba tartozik. | |||
| |||
A 2. ábra illusztrálja az összefüggést. Az ABC elemzés a termékeket értékük alapján három csoportra osztja, ahol az A csoportba a termékek durván a 15%-a, a B csoportba a termékek 35%-a és a C-be a termékek maradék 50%-a tartozik. | |||
A termékek csoportokba sorolásának célja, hogy megfelelő mértékű ellenőrzést biztosítson minden egyes termék fölött. Periodikus alapon az A osztályba tartozó termékeket könnyebben szabályozhatjuk heti rendeléssel, a B termékeket kéthetente, a C termékeket havonta vagy kéthavonta rendeljük. | |||
Jegyezzük meg, hogy nem a termékek egységköltsége a besorolás egyetlen meghatározó tényezője. Egy A terméknek lehet magas értékvolumene alacsony egységköltsége és magas felhasználás (kereslet), vagy magas egységköltség és alacsony felhasználás kombinációval egyaránt. Hasonlóképpen, a C termék alacsony értékvolumene származhat az alacsony keresletből, és az alacsony költségekből is. | |||
Példa a termékek ABC csoportba sorolására: | |||
Egy töltőállomáson | |||
| |||
14.2.3. A kritikus termék | |||
Néha egy termék kritikus lehet a rendszer számára, ha a hiánya komoly veszteséget okoz. (Például, ha járműmotor gyártásakor a dugattyú nem áll rendelkezésre, akkor áll a teljes gyártósor.) Ebben az esetben függetlenül a termék besorolásától elegendően nagy készletet kell tartanunk raktáron, hogy megakadályozzuk a hiányt. A szorosabb ellenőrzés biztosításának egyik módja, hogy a terméket A vagy B kategóriába soroljuk. Ezt a besorolást akkor is erőltessük, ha a termék értékvolumene ezt nem indokolná. | |||
Mivel a középpontban általában a fontos termék alaposabb ellenőrzése áll, az ABC elemzés hatásos útja a készletezési költségek csökkentésének. | |||
14.2.4. Készletpontosság és számbavétel | |||
A nyilvántartott készlet gyakran különbözik a ténylegesen készleten lévő termékek számától. A kérdés az, hogy mekkora hiba fogadható el. Ha a nyilvántartás szerint x termékből 683 termék van, és a tényleges számoláskor csak 652, akkor ez még elfogadható? | |||
Képzeljük el, hogy a tényleges számbavétel 750 terméket mutat, 67 egységgel többet, mint a nyilvántartás, ez mennyiben jobb? Minden termelési rendszernek megegyezésre kell jutnia, hogy mekkora eltérést engedélyez a készletnyilvántartás és a tényleges készlet között. | |||
Annak, hogy a nyilvántartás nem egyezik a készlettel, rengeteg oka lehet. | |||
| |||
Hogy a termelési rendszer egyenletes ellátását biztosítsuk, jelentősebb hiányok és többletek nélkül, fontos, hogy a nyilvántartás pontos legyen. Hogyan készítsen egy vállalat pontos és korszerű nyilvántartást? Kézenfekvő lehetőség a pontosság nyilvántartására, ha készleteinket gyakran számbavesszük és összehasonlítjuk a nyilvántartással. Ennek széles körben elterjedt módszere a ciklikus számbavétel. | |||
A ciklikus számbavétel esetén az évi egy-két általános leltározás helyett a számbavétel cikkenként eltérő időpontokban, és gyakorisággal, periodikus alapon zajlik. A hatásos számbavétel és így a pontos nyilvántartás annak meghatározásán múlik, hogy mely terméket mikor és ki veszi számba. | |||
Mivel a legtöbb készletezési rendszer manapság számítógéppel van felszerelve, a számítógépet úgy is programozhatják, hogy jelezze a ciklikus számbavétel szükségességét a következő esetekre figyelve: | |||
| |||
Nyilvánvalóan a készletek számbavételére az a legalkalmasabb időpont, amikor semmilyen tevékenység nem zajlik a raktárban vagy az üzemben, vagyis a hétvége alatt, vagy a 2. és 3. műszak idejében, amikor kisebb a tevékenységek intenzitása. Ha ez nem megoldható, akkor a termékek gondosabb elkülönítése szükséges, mivel a számbavétel a termelés közben - miközben különféle ki- és beáramlások történnek - kell végrehajtani. | |||
A számbavételi ciklus a rendelkezésre álló alkalmazottaktól is függ. Néhány vállalat az állandó lényeges raktári alkalmazottakkal végezteti el a számbavételt a munkanap nyugalmasabb időszakaiban. Más vállalatok főállású leltározót alkalmaznak, akiknek semmi más dolga nincs, mint a készletek számbavétele és nyilvántartása. Bár ez utóbbi eljárás drágának tűnhet, sok vállalat mégis azt hiszi, hogy ez ténylegesen kevesebb költséggel jár, mint a szokásos mozgalmas éves leltár, ahol a számbavétel a szokásos 2-3 hetes évi szabadságolások alatt zajlik. | |||
Gyakori vita tárgya annak az eldöntése, hogy mekkora hiba nézhető el a tényleges készletek és a nyilvántartás között. Míg néhány vállalat 100%-os pontosságra törekszik, mások 1,2, vagy 3%-os hibát is elfogadnak. Az APICS (American Production and Inventory Control Society) által ajánlott pontossági szint a mennyiségen alapul: | |||
| |||
Függetlenül attól, hogy milyen pontossági szintet határoztunk el, fontos, hogy ez a szint megbízható legyen, így a biztonsági készletre tényleg lehessen számítani. A pontosság fontos a zavartalan termelési folyamat szempontjából, amely a vevői rendeléseket az ütemezésnek megfelelően elégíti ki, és nincs kitéve a hiányból fakadó szükség-intézkedéseknek |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek igazak a rögzített időközű készletezési modellre!
![]() | |||||||||||||||
2. Jelölje meg az alábbiak közül a kiszolgálási szinttel kombinált rögzített időközű modell jellemzőit!
![]() | |||||||||||||||
3. Jelölje meg, mit értünk értékvolumen alatt!
![]() | |||||||||||||||
4. Jelölje meg az igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||||
5. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||||
6. Döntse el, hogy az alábbi mondat tagmondatai igazak vagy hamisak, illetve, hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
![]() | |||||||||||||||
7. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
8. Jelölje meg, mit értünk ciklikus számbavételen!
![]() |