KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása

MODUL: I. modul: A gyártástechnológia alapjai

3. lecke: A technológiai tervezés szintjei és feladatai

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • sorolja fel termelés stratégiai döntéseit,
  • jegyezze meg, milyen döntések tartoznak a strukturális, illetve az infrastrukturális döntések közé,
  • fogalmazza meg, hogy a termék várható gyártási időtartama hogyan befolyásolja a gyártási döntést,
  • fogalmazza meg, milyen előnyei és kockázatai vannak a gyártásról a vásárlásra történő áttérésnek,
  • fogalmazza meg, mit értünk lényegi képességen,
  • fogalmazza meg, mi a különbség a termék, vagy alkatrész külső céggel való gyártatása és a "outsourcing" között,
  • jegyezze meg, mit értünk gyártási főfolyamaton,
  • jegyezze meg, mit értünk gyártási segédfolyamaton,
  • jegyezze meg, mit értünk gyártási mellékfolyamaton.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani a strukturális és infrastrukturális döntéseket,
  • a termék gyártási élettartamára vonatkozó állítások közül ki tudja választani a helyeset,
  • a beszállítók és a saját gyártás közötti összefüggésre vonatkozó állítások közül ki tudja választani a helyeseket,
  • felsorolásból ki tudja választani a lényegi képesség jellemzőit,
  • a outsourcingra és a kihelyezésre vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
  • ki tudja egészíteni a gyártási fő-, segéd- és mellékfolyamatokra vonatkozó mondatokat.
Tananyag
3.1. A termelés stratégiai döntései

A termelési és logisztikai stratégia kiindulópontja az összvállalati stratégia. Az összvállalati stratégiában fogalmazódik meg, hogy mi a vállalat küldetése, milyen célokat kíván elérni, és milyen eszközöket állít e célok szolgálatába. Az összvállalati stratégiában meghatározott célok döntő hatással

vannak a termelési és logisztikai rendszer kialakítására, arra, hogy e rendszerek hol, milyen eszközökkel, milyen szabályok alapján működnek.

A termelés stratégiai döntései
1. ábra

A termelés stratégiai döntései alapvetően négy fő csoportba sorolhatóak: az úgynevezett strukturális és infrastrukturális döntések csoportjába, valamint gyártási és vásárlási döntések csoportjába.

3.1.1. Strukturális döntések

A termelési és logisztikai rendszer struktúrájának, fizikai környezetének megteremtése a strukturális döntések feladata. Közéjük tartoznak a következő kérdések:

  • A vállalat működési körének (vertikális integrációjának) meghatározása. Annak eldöntése, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket a vállalat maga végez, illetve melyek azok, amelyeket külső partnerrel végeztet. Ezt a döntéscsoportot szokás a tágan értelmezett - "gyártani vagy vásárolni" (make or buy) döntések csoportjába sorolni.
  • A termeléshez közvetlenül kapcsolódó, a logisztikai rendszerrel szemben is követelményeket támasztó döntési terület a folyamatválasztás. Ilyen lehet például a tömegszerűség megválasztása (részletesen lásd későbbi leckékben), a gyártósorok ellátásának szervezése, göngyöleg kezelés stb.
  • Az értékteremtő folyamatok stratégiai jelentőségű és szintén a rendszer struktúráját meghatározó területe a létesítmények elhelyezése, illetve azok berendezése. Ide tartozik az anyagi áramlás biztosításához, illetve a termeléshez szükséges telephelyek kiválasztása és kialakítása.
  • A termeléshez és a logisztikához egyaránt kapcsolódó terület a technológia választása, mint a vállalati teljesítőképességet és így versenyképességet meghatározó kérdéskör.
3.1.2. Infrastrukturális döntések

A termelési, illetve logisztikai rendszer stratégiai fontosságú kérdéseinek második csoportjába az infrastrukturális döntések tartoznak. Itt fogalmazódnak meg a kialakított rendszer működtetésének megtervezésével kapcsolatos feladatok, szabályok, normák. Ezek közül a napjainkban egyre fontosabbá váló integrációt döntő mértékben a következők területek befolyásolják:

  • Ellátási lánc menedzsment, mint a vállalatok közötti egyik legfontosabb integrációs folyamat,
  • Az információs rendszerek,
  • A szervezet és a stratégia kapcsolata.

Stratégiai szempontból ugyancsak jelentőséggel bír a terméktervezési és termelési folyamat összehangolása (a termékbevezetés folyamatának szabályozása), a termeléstervezési és irányítási rendszer kiválasztása, a munkakörtervezés és az érdekeltségi rendszer egyes vonatkozásai, a minőségügyi és karbantartási rendszer kialakítása, valamint a visszacsatolást biztosító teljesítménymérés területe. Ez utóbbin azt értjük, hogy az említett területek tevékenységeit mutatószámokkal mérik, melyeket folyamatosan figyelemmel kísérnek, és beavatkoznak, ha ezek a mutatószámok eltérnek a kívánt értéktől.

3.1.3. Gyártás döntési tényezői

A gyártás alternatívájának választása hosszú távú elkötelezettséget, tőkelekötést jelent, ami a jövőbeli gyártani vagy vásárolni döntésekre is jelentős hatást gyakorol.

  • A termék várható gyártási élettartama alapvetően befolyásolja a döntést. A hosszú élettartam kedvez a házon belüli befektetésnek. Nem szabad azonban elfeledni, hogy ideális esetben a termelés folyamata a termék életciklusa függvényében változik. Egy még új, kiforratlan terméket kockázatos tömeggyártás útján előállítani, ugyanakkor egy bejáratott, nagy keresletű terméket már gazdaságtalan nem a termék gyártására szakosodott technológiával gyártani. A hanyatló életciklusba érkezett termék esetenként újabb gyártani vagy vásárolni döntés elé állíthatja a vállalatot.
  • A méretgazdaságosság vizsgálata (azaz annak meghatározása, hogy hány darabot gyártsunk) szintén arra szolgál, hogy kiderítse, vajon érdemes-e energiát fektetni a fejlesztésbe, lesz-e akkora értékesítési volumen, ami mellett megtérül a befektetés. Míg a termelési időtartam (amíg a terméket kibocsátja a vállalat) az erőforrások felhasználhatóságának időtartamát határozza meg, addig a volumen a kihasználtság fokát befolyásolja.
  • Az erőforrás-megfontolások elsősorban a szaktudással és a technológiával kapcsolatosak. A döntés hosszú távú jellege teszi ezt a szempontot rendkívülivé. A gyártásról a vásárlásra való áttérés az erőforrások fokozatos leépülését eredményezi, hiszen a nem alkalmazott szaktudás elfelejtődik, a nem használt technológia elavul. A gyártásra való visszatérés tehát nem megy egyik pillanatról a másikra, a szaktudás és a technológia kiépítését elölről kell kezdeni, ami esetenként éveket jelenthet. Természetesen ugyanez igaz akkor is, ha egy új termék gyártásába, vagy egy új technológia alkalmazásába kíván a vállalat belefogni.
  • Más termékek. Bár a döntés egy-egy termék, illetve alkatrész kapcsán születik, azt jelentősen befolyásolja a vállalat többi termékének helyzete. A kapacitások kihasználtságának szintje, a termék újdonságtartalma, adott gyártási folyamatba illesztésének lehetőségei mind fontos szempontok lehetnek a döntés során.
3.1.4. A vásárlás döntési tényezői

Vásárlás esetén a fő problémát a kiszolgáltatottság jelenti. A potenciális beszállítóval más termék kapcsán már kialakított kapcsolat megkönnyítheti az ilyen irányú döntést.

  • A beszállító hatalma. A szállítótól való függőség - amennyiben van választási lehetőség - csak akkor vállalható, ha a függőség kölcsönös, azaz megrendelésünk akkora súlyt képvisel a beszállító rendelésállományában, hogy felfüggesztése komoly gondokat okozna neki. Ha ez a helyzet nem áll fenn, akkor a "venni" választása esetén számolni kell az esetleges következményekkel. Természetesen ha lehetőségünk van több beszállító közül választani, az tárgyalási pozíciónkat jelentősen javíthatja.
  • A beszállító versenyképessége. A beszállító versenyképességét nem szabad figyelmen kívül hagyni akkor, ha az alkatrész külső beszerzése esetén várható, hogy olyan ismeretanyagra, technológiára stb. tesz szert, ami a későbbiekben a mi versenypozíciónkat veszélyeztetheti. Ilyenkor nagy körültekintéssel kell döntést hozni, hiszen ha egyszer kihelyezzük a termelést, akkor az adott alkatrész gyártásához szükséges belső tudás lassan elsorvad, és így kiszolgáltatottá válhatunk. Természetesen a beszállító versenyképességének pozitív oldala is van, amennyiben nem stratégiai termékről van szó, hiszen az ő versenyképes termékei a mi versenyképességünket is növelik, ha pedig a termékfejlesztést is átvállalja, azzal időt, pénzt, energiát takarít meg nekünk.
  • A beszállítás biztonsága, illetve az ellenőrzés foka pozitív alakulásuk esetén a tervezhetőséget, a kiszámíthatóbb gazdálkodást segíthetik elő. Ha a beszállító valóban megbízható, akkor nincs is szükség nagy betekintésre, érdemes a külső beszerzést választani. Ha a beszállító nem igazán megbízható, és információt sem ad megrendelésünk helyzetéről, akkor megfontolandó lehet a belső gyártás, hiszen így legalább a rendelés nyomon követése biztosítható, ami csökkenti a bizonytalanságot.

A vertikális integráció kapcsán még két kapcsolódó és egymástól korántsem független fogalmat kell kifejtenünk: a lényegi képességet (core competence) és az úgynevezett outsourcing-et.

3.1.4.1. A lényegi képesség

A vállalatok azon képességeit, amelyekre versenystratégiájukat alapozzák, amelyek segítségével a fogyasztói rendeléseket el tudják nyerni, lényegi képességeknek nevezzük. A lényegi képesség valamilyen szakértelmet, tudást, valamire való alkalmasságot jelent. Olyan képességek együttese, amelyek a hosszú távú fejlődés szempontjából fontosak és a fogyasztói rendelések elnyerésében döntő szerepet játszanak.

A lényegi képesség nem szerezhető be egy-egy eszköz megvásárlásával, szakértők felvételével, általában hosszú évek munkájának eredményeképpen jön létre. Nem bontható le termékekre, az egész vállalati működésnek képezi részét, divízionális (feladatkörök alapján kialakított) szervezeti felépítés esetén minden divízióban megtalálható.

Lényegi képessége például a Hondának a motorfejlesztés a kocsi típusától függetlenül, a Sonynak a miniatürizálás, a Federal Expressnek a logisztika.

A "gyártani vagy vásárolni" kérdés eldöntésekor éppen ezért különösen fontos, hogy ne olyan feladatokat helyezzünk a vállalaton kívülre, amelyekben már meglévő lényegi képességeinknek szerepe van, vagy esetleges új képességek kialakításának célterülete lehet.

3.1.4.2. Outsourcing (tevékenység kihelyezése)

Outsourcing esetén nem egy termék vagy alkatrész gyártásának, hanem egy belső vállalati tevékenységnek - pl. terméktervezés, folyamattervezés, könyvelés - a kihelyezéséről van szó. Sok ilyen tevékenység kiadásával jön létre az ún. moduláris vállalat, ami csak azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért, minden egyebet más cégekkel végeztet.

Bár korábban is előfordult a profilidegen tevékenységek (pl. üzemi konyha, takarítás, kertészet) külső vállalkozásba adása, az outsourcing jelensége rohamos terjedését az információtechnológiának köszönheti. Ma már lehetőség van arra, hogy on-line kapcsolat segítségével Indiában élő programozók végezzék el egy amerikai cég mindennapos programfejlesztési feladatait. A Nike és a Reebok pl. csak design és marketing feladatait tartotta meg. Ez a folyamat a vállalati profil megerősödését, esetenként egyes belső vállalati funkciók megszűnését eredményezi.

3.2. A gyártási folyamatok

Gyártási folyamaton az egymás után következő műveletek azon teljes sorát kell érteni, amelyek az anyag (munkatárgy) munkába vételétől a készgyártmány elkészültéig felmerülnek.

A gyártási folyamatok az alábbi részekre oszthatók:

2. ábra
3.2.1. Gyártási főfolyamatok

Azokat a folyamatokat, amelyek a gyár, az üzem termelési (gyártási) profiljának gyártására irányulnak, gyártási főfolyamatoknak nevezzük.

A gyártási főfolyamatokhoz

  • munkafolyamatok és
  • természeti folyamatok

tartoznak.

(Ebből a szempontból természeti folyamat például egy vegyi reakció, ha az is szükséges a termeléshez.)

A főfolyamatok a munkatárgyak (nyersdarabok, előgyártmányok) munkába adásával kezdődnek és a késztermék elkészültéig tartanak. A gyártási főfolyamatok nem önfenntartóak. Különböző kisegítő- és kiszolgáló folyamatok szükségesek ahhoz, hogy a folyamatos működés feltételei biztosítva legyenek.

3.2.2. Gyártási segédfolyamatok

A gyártási segédfolyamatok a gyártási főfolyamatok és mellékfolyamatok működési előfeltételeinek megteremtését szolgálják. Voltaképpen az üzemi munkamegosztásból adódik az, hogy a termelési folyamatot gyártási főfolyamatra, gyártási segédfolyamatra és mellékfolyamatra tagoljuk.

A gyártási segédfolyamatokat az üzemi munkamegosztás szerint még tovább csoportosítjuk

  • kisegítő folyamatokra és
  • szolgáltató folyamatokra.

A gyártási segédfolyamatok alapját sajátos technológiai folyamatok képezik. A gyártási segédfolyamatokhoz tehát azok a sajátos munkafolyamatok és természeti folyamatok tartoznak, melyek a gyártási főfolyamatok működésének technikai és gazdasági előfeltételeit teremtik meg.

Nem szabad összetéveszteni a gyártási (termelési) segédfolyamatok fogalmát a gyártási (termelési) segédműveletek fogalmával. Az utóbbiak közé soroljuk például a nyersanyag adagolását, a munkadarab megfelelő helyzetének biztosítását a megmunkálás során, beállítást, befogást, rögzítést, tárolást stb. mint mellékfunkciókat.

3.2.2.1. Kisegítő folyamatok

A kisegítő folyamatok olyan gépgyártási termékek előállítására irányulnak, amelyek a gyártási főfolyamat működési előfeltételeihez taroznak. Ide soroljuk többek között

  • az energia termelését és elosztását (villamos energia, sűrített levegő stb.);
  • a szerszámok és készülékek gyártását;
  • a célgépek és speciális gyártóeszközök gyártását;
  • mérő- és ellenőrzőeszközök gyártását;
  • vizsgáló berendezések-, próbapadok gyártását;
  • anyagmozgató-, emelő-, szállító-, tárolóeszközök és berendezések gyártását;
  • hőkezelő-, hevítő-, hűtőberendezések gyártását;
  • tisztító-, mosó-, öblítő-berendezések gyártását;
  • ipari robotok-, manipulátorok-, adagolás-technikai berendezések gyártását;
  • szociális-, egészségvédő- és biztonságtechnikai felszerelések és berendezések gyártását;
  • igazgatási-, ügyviteli eszközök stb. gyártását megvalósító folyamatokat.

E folyamat eredményeként létrejött termékek nem felelnek meg az üzem, a gyár termelési profiljának, de többségük magán hordozza az üzem, a gyár termelési profiljának bizonyos jegyeit, fontosabb technikai-technológiai jellemzőit.

3.2.2.2. Szolgáltató folyamatok

A szolgáltató folyamatok biztosítják a gyártási főfolyamatok, a kisegítő folyamatok és mellékfolyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges üzemeltetési feltételeket.

Néhány jellemzőbb szolgáltató folyamat:

  • anyagmozgatási- és raktározási folyamatok;
  • mérési-, ellenőrzési- és vizsgáló folyamatok (mérőszobák, laboratóriumok, próbatermek stb.);
  • üzemfenntartási-, javítási- és karbantartási folyamatok;
  • kísérleti-gyártási és szerviz-szolgáltatási folyamatok;
  • egyéb kiszolgáló folyamatok (hőszolgáltatás, víz-, gáz-, telefon stb. szolgáltatás).
3.2.3 Gyártási mellékfolyamatok

A gyártási mellékfolyamatok a gyártási főfolyamatban keletkező hulladékok feldolgozására, hasznosítására szolgálnak. A mellékfolyamatok eredményeként létrejött termékek sem felelnek meg az üzem, a gyár termelési profiljának, de mint melléktermékek is fogyasztásra vagy felhasználásra alkalmas áruként hagyják el az üzemet, a gyárat.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az alábbiak közül a strukturális döntéseket!
a) A vállalat működési körének meghatározása.
b) Az információs rendszerek kiválasztása.
c) Folyamatválasztás.
d) A szervezet és a stratégia kapcsolata.
e) A létesítmények elhelyezése és azok berendezése.
f) A technológia kiválasztása.
g) Ellátási lánc menedzsment.
2. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
a) A termék hosszú gyártási élettartama kedvez a vállalaton belüli befektetésnek.
b) Egy még új, kiforratlan terméket a leggazdaságosabban tömeggyártás útján lehet előállítani.
c) Bejáratott, nagy keresletű terméket már gazdaságtalan nem a termék gyártására szakosodott technológiával gyártani.
d) A gyártásról a vásárlásra való áttérés az erőforrások fokozatos leépülését eredményezi.
3. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
a) A beszállítótól való függőség csak akkor vállalható, ha a függőség kölcsönös.
b) A beszállító versenyképes termékei a mi versenyképességünket is növelik.
c) Ha a beszállító a termékfejlesztést is átvállalja, az a megrendelőnek többe kerül, mintha azt maga végezné el.
d) Ha a beszállító nem megbízható, akkor gazdaságosabb lehet a saját gyártás.
4. Jelölje meg az alábbiak közül a lényegi képességek jellemzőit!
a) A hosszú távú fejlődés szempontjából fontosak.
b) A fogyasztói rendelések elnyerésében döntő szerepet játszanak.
c) Modern gyártóeszközök vásárlásával, szakértők felvételével megszerezhetők.
d) Rövid idő alatt kifejleszthetők.
5. Döntse el, hogy az alábbi mondat tagmondatai igazak vagy hamisak, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Az outsourcing és a kihelyezés ugyanazt jelenti, mert mindkét esetben termék vagy alkatrész gyártásának más vállalathoz történő átadásáról van szó.
ABCDE
6. Egészítse ki az alábbi mondatokat!

Gyártási főfolyamatoknak azokat a folyamatokat nevezzük, amelyek a gyár, az üzem termelési (gyártási) profiljának megfelelő termékek irányulnak.

A gyártási segédfolyamatok a gyártási főfolyamatok és mellékfolyamatok működési megteremtését szolgálják.

A gyártási mellékfolyamatok a gyártási főfolyamatban keletkező feldolgozására, hasznosítására szolgálnak.