KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása

MODUL: IV. modul: Készletgazdálkodás

14. lecke: Készletgazdálkodás II. Rögzített időközű modell

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • sorolja fel a rögzített időközű modell jellemzőit,
  • jegyezze meg a kiszolgálási szinttel kombinált rögzített időközű modell jellemzőit (mikor veszik számba a készletet, milyen rendelési mennyiségeket eredményez, milyen biztonsági készletet igényel),
  • tanulmányozza az 1. ábrát, próbáljon önállóan vázlatot készíteni róla, jelölje be a vázlaton az L és a T szakaszokat,
  • fogalmazza meg, mi értünk értékvolumen alatt,
  • jegyezze meg, hogy az ABC-elemzés milyen értékvolumenű termékeket jelöl A, B és C betűkkel,
  • fogalmazza meg, hogy mi alapján minősítünk egy terméket magas, közepes vagy alacsony értékvolumenűnek,
  • a 2. ábra alapján jegyezze meg, hogy az A, B és C kategóriába tartozó termékek mekkora hányadot képviselnek a készletek összértékében és a készlet darabszámában,
  • jegyezze meg, hogy melyik értékvolumenű terméket rendelik a leggyakrabban,
  • jegyezze meg, milyen esetben sorolunk egy terméket A vagy B kategóriába annak ellenére, hogy ezt értékvolumene nem indokolja, és próbáljon példát mondani ilyen termékre,
  • fogalmazza meg, mit értünk ciklikus számbavételen, és jegyezze meg, mikor alkalmazzák ezt a módszert.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani a rögzített időközű modellek jellemzőit,
  • felsorolásból ki tudja választani a kiszolgálási szinttel kombinált rögzített időközű modell jellemzőit,
  • felsorolásból ki tudja választani mit értünk értékvolumen alatt,
  • felsorolásból ki tudja választani a termékek értékvolumenére vonatkozó igaz állításokat,
  • felsorolásból ki tudja választani, milyen esetben sorolunk egy terméket A vagy B kategóriába annak ellenére, hogy ezt értékvolumene nem indokolja,
  • felsorolásból ki tudja választani, mit értünk ciklikus számbavételen.
Tananyag

Rögzített időközönkénti rendelésfeladáson alapul (ez utóbbit periodikus rendszernek, periodikus újrarendelési rendszernek és rögzített rendelési időközök rendszerének is hívják). A 3. ábrában elhelyezve e két alcsoport az ábra első sorát, ill. első oszlopát fedi le.

Az alapvető különbség a rögzített rendelési tétel és a rögzített időközönkénti rendelés között az, hogy míg az előbbit esemény váltja ki, addig az utóbbit az idő. A rögzített időközű modell ellenben az előre rögzített időkhöz van kötve, ekkor lehet feladni a rendelést, így az idő múlása egymagában mozgatja a modellt.

A rögzített időközű modell fontos tulajdonsága, hogy a raktáron lévő árut nem veszik számba minden egyes kivételnél, ez csak az előre kijelölt időpontokban történik meg. A modellnek ez a tulajdonsága két különálló kört eredményez: az egyik a rendelés feladására, a másik a készlet kiadására szolgál.

Ennek a függetlenségnek az a következménye, hogy a hiány megakadályozására tartott készletnek nemcsak a rendelés kiküldése és a szállítmány megérkezése közötti időt kell áthidalnia (ez az átfutási idő), de a készletellenőrzések közötti időt is. Így a két rendszert összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a rögzített időtartamú modell esetén általában nagyobb készletet kell tartanunk, mint a másik modellnél.

14.1. Rögzített időközű modell kiszolgálási szinttel

A rögzített időközű modellben a készletet csak meghatározott időközönként veszik számba, pl. hetente vagy havonta. A készlet számbavétele és a rendelés feladása rögzített időközönként olyan szituációkban kívánatos, mint pl. ha a vásárlók rutinlátogatásokat tesznek az eladóknál, és több termékre egyszerre adnak fel rendeléseket, vagy ha a vásárlók kombinálni akarják a rendeléseket, hogy így takarítsanak meg szállítási költséget.

Más vállalatok azért használnak rögzített időközű modellt, hogy megkönnyítsék készleteik számbavételének tervezését. Ha pl. X nagykereskedő minden két hétben rendel, akkor az alkalmazottak tudják, hogy addigra minden, X nagykereskedőnek szállított terméket meg kell számolniuk.

A rögzített időközű modell olyan rendelési mennyiségeket eredményez, amelyek időről időre változnak a felhasználási rátának megfelelően.

A rögzített időközű rendszerek - egyébként azonos feltételek mellett - magasabb biztonsági készletszintet igényelnek, mint a rögzített rendelési mennyiség modell. Lehetséges ugyanis, hogy nagyobb kereslet beérkezése esetén a készlet nullára esik rögtön a rendelés feladása után. Ez az állapot észrevétlen maradhat a következő számbavételig. Aztán az új rendelés feladásától a beérkezésig is eltelik idő, így előfordulhat, hogy a teljes számbavételi periódus (T) és a teljes átfutási idő (L) alatt készlet nélkül maradunk.

Éppen azért a biztonsági készletnek nemcsak a számbavételi periódus alatt, hanem az átfutási idő alatt is gondoskodnia kell a készlethiány elleni védelemről. A rögzített időközű modellnél a rendelést a számbavétel időpontjában (T) adják fel.

Rögzített időközű modell T számbavételi periódussal és L átfutási idővel
1. ábra

Az 1. ábra a rögzített időközű modellt ábrázolja T számbavételi periódussal és állandó L átfutási idővel.

Figyelje meg, hogy a készlet csökkenésének időszakában a függvény nem egyenes: ez arra utal, hogy a készlet nem egyenletesen, hanem ingadozóan csökken.

14.2. ABC-készlettervezés

Minden készletezési rendszer küzd két fő problémával: hogy kellő ellenőrzést gyakoroljon minden készletegység fölött, és hogy pontos feljegyzései legyenek a raktári készletről.

Ebben a szakaszban bemutatjuk az ABC készletrendszert, amely olyan szabályozásra és ciklikus készletszámbavételre nyújt lehetőséget, amely javíthatja a készletnyilvántartást.

14.2.1. A Pareto-elv

A 18. században Villefredo Pareto, a jólét megoszlásáról készített vizsgálatban Milánóban azt írta, hogy az emberek 20%-a az összvagyon 80%-a fölött rendelkezik. Ez a logika, mely szerint kevesek nagy részesedéssel, míg a többség kis részesedéssel bír, kibővült, magába foglalva több helyzetet, és a Pareto-elv elnevezését kapta.

Ez igaz a hétköznapi életre (mivel a döntéseink többsége viszonylag jelentéktelen, míg alig néhány formája a sorsunkat), és ugyanígy igaz a készletezési rendszerre (ahol befektetéseink nagy részét néhány termékre fordítjuk).

Minden készletezési rendszernek elő kell írnia, hogy mikor kell az egyes termékekre a rendelést föladni, és hogy hány egységet kell rendelni. A legtöbb készletszabályozást magában foglaló szituációban túlságosan sok termékről van szó, hogy célszerűen lehessen modellezni és mélyreható elemzést lehessen készíteni miden termékről.

14.2.2. A termékek értékvolumene

Hogy megkerülje ezt a problémát, az ABC elemzés a készletezendő termékeket három csoportba sorolja:

  • magas értékvolumenű (A),
  • közepes értékvolumenű (B),
  • alacsony értékvolumenű (C).

Ez az értékvolumen a termék fontosságának a mérőszáma, vagyis egy termék alacsony költséggel, de magas volumennel fontosabb lehet, mint egy magasabb költségű termék alacsony volumennel.

Ha a készletezett termék éves felhasználásának értékvolumen szerint van besorolva, akkor látható, hogy mindössze néhány termék képvisel nagy értékvolument, a termékek nagy része a kis értékvolumenű csoportba tartozik.

ABC készletszabályozás (az egyes csoportok készletértéke és a csoport aránya a teljes készletállományon belül)
2. ábra

A 2. ábra illusztrálja az összefüggést. Az ABC elemzés a termékeket értékük alapján három csoportra osztja, ahol az A csoportba a termékek durván a 15%-a, a B csoportba a termékek 35%-a és a C-be a termékek maradék 50%-a tartozik.

A termékek csoportokba sorolásának célja, hogy megfelelő mértékű ellenőrzést biztosítson minden egyes termék fölött. Periodikus alapon az A osztályba tartozó termékeket könnyebben szabályozhatjuk heti rendeléssel, a B termékeket kéthetente, a C termékeket havonta vagy kéthavonta rendeljük.

Jegyezzük meg, hogy nem a termékek egységköltsége a besorolás egyetlen meghatározó tényezője. Egy A terméknek lehet magas értékvolumene alacsony egységköltsége és magas felhasználás (kereslet), vagy magas egységköltség és alacsony felhasználás kombinációval egyaránt. Hasonlóképpen, a C termék alacsony értékvolumene származhat az alacsony keresletből, és az alacsony költségekből is.

Példa a termékek ABC csoportba sorolására:

Egy töltőállomáson

  • a benzin az A termék, napi szállítással;
  • a szélvédőmosó, az olaj, a kenőanyagok, a sebességváltó folyadék tartozik a B csoportba, heti vagy kétheti rendeléssel;
  • C termék lehet pl. az ablaktörlő-lapát, a hűtősapka, a különféle adalékanyagok és így tovább. A C terméket két vagy háromhavonta rendeljük, vagy akár az újrarendelési hiányt is megengedhetjük belőle, mivel ennek nincsenek olyan komoly következményei.
14.2.3. A kritikus termék

Néha egy termék kritikus lehet a rendszer számára, ha a hiánya komoly veszteséget okoz. (Például, ha járműmotor gyártásakor a dugattyú nem áll rendelkezésre, akkor áll a teljes gyártósor.) Ebben az esetben függetlenül a termék besorolásától elegendően nagy készletet kell tartanunk raktáron, hogy megakadályozzuk a hiányt. A szorosabb ellenőrzés biztosításának egyik módja, hogy a terméket A vagy B kategóriába soroljuk. Ezt a besorolást akkor is erőltessük, ha a termék értékvolumene ezt nem indokolná.

Mivel a középpontban általában a fontos termék alaposabb ellenőrzése áll, az ABC elemzés hatásos útja a készletezési költségek csökkentésének.

14.2.4. Készletpontosság és számbavétel

A nyilvántartott készlet gyakran különbözik a ténylegesen készleten lévő termékek számától. A kérdés az, hogy mekkora hiba fogadható el. Ha a nyilvántartás szerint x termékből 683 termék van, és a tényleges számoláskor csak 652, akkor ez még elfogadható?

Képzeljük el, hogy a tényleges számbavétel 750 terméket mutat, 67 egységgel többet, mint a nyilvántartás, ez mennyiben jobb? Minden termelési rendszernek megegyezésre kell jutnia, hogy mekkora eltérést engedélyez a készletnyilvántartás és a tényleges készlet között.

Annak, hogy a nyilvántartás nem egyezik a készlettel, rengeteg oka lehet.

  • Egy nyitott raktárterület pl. lehetővé teszi a szabályszerű és az illegális elszállítást egyaránt.
  • Elképzelhető, hogy egy szabályszerű elszállítás nagyon gyorsan kellet végrehajtani és egyszerűen nem lett nyilvántartásba véve.
  • Néha egyes szállítmányokat rossz helyre visznek, és csak hónapok múlva kerülnek elő.
  • Egyes szállítmányokat különböző helyeken raktároznak, de a nyilvántartás elveszhet, vagy a hely nyilvántartása pontatlan lehet.
  • Néha a kiment megrendelést beérkezettnek tartják nyilván, holott valójában sosem érkezett meg a termék.
  • Bizonyos esetekben a termékek egyes csoportját úgy veszik nyilvántartásba, hogy kivették a raktárból, de a vevő visszavonja a rendelést, a nyilvántartást pedig nem vonják vissza.

Hogy a termelési rendszer egyenletes ellátását biztosítsuk, jelentősebb hiányok és többletek nélkül, fontos, hogy a nyilvántartás pontos legyen. Hogyan készítsen egy vállalat pontos és korszerű nyilvántartást? Kézenfekvő lehetőség a pontosság nyilvántartására, ha készleteinket gyakran számbavesszük és összehasonlítjuk a nyilvántartással. Ennek széles körben elterjedt módszere a ciklikus számbavétel.

A ciklikus számbavétel esetén az évi egy-két általános leltározás helyett a számbavétel cikkenként eltérő időpontokban, és gyakorisággal, periodikus alapon zajlik. A hatásos számbavétel és így a pontos nyilvántartás annak meghatározásán múlik, hogy mely terméket mikor és ki veszi számba.

Mivel a legtöbb készletezési rendszer manapság számítógéppel van felszerelve, a számítógépet úgy is programozhatják, hogy jelezze a ciklikus számbavétel szükségességét a következő esetekre figyelve:

  • amikor a nyilvántartás alacsony vagy nulla mérleget mutat (nyilván kevesebb terméket könnyebb számbavenni);
  • bár a nyilvántartás pozitív egyenleget mutat, mégis várakozni kell az anyagra (hiba a nyilvántartásban);
  • néhány meghatározott tevékenység után;
  • a termék fontossága alapján jelzi a számbavétel szükségességét (mint a fönt ismertetett ABC elemzés).

Nyilvánvalóan a készletek számbavételére az a legalkalmasabb időpont, amikor semmilyen tevékenység nem zajlik a raktárban vagy az üzemben, vagyis a hétvége alatt, vagy a 2. és 3. műszak idejében, amikor kisebb a tevékenységek intenzitása. Ha ez nem megoldható, akkor a termékek gondosabb elkülönítése szükséges, mivel a számbavétel a termelés közben - miközben különféle ki- és beáramlások történnek - kell végrehajtani.

A számbavételi ciklus a rendelkezésre álló alkalmazottaktól is függ. Néhány vállalat az állandó lényeges raktári alkalmazottakkal végezteti el a számbavételt a munkanap nyugalmasabb időszakaiban. Más vállalatok főállású leltározót alkalmaznak, akiknek semmi más dolga nincs, mint a készletek számbavétele és nyilvántartása. Bár ez utóbbi eljárás drágának tűnhet, sok vállalat mégis azt hiszi, hogy ez ténylegesen kevesebb költséggel jár, mint a szokásos mozgalmas éves leltár, ahol a számbavétel a szokásos 2-3 hetes évi szabadságolások alatt zajlik.

Gyakori vita tárgya annak az eldöntése, hogy mekkora hiba nézhető el a tényleges készletek és a nyilvántartás között. Míg néhány vállalat 100%-os pontosságra törekszik, mások 1,2, vagy 3%-os hibát is elfogadnak. Az APICS (American Production and Inventory Control Society) által ajánlott pontossági szint a mennyiségen alapul:

  • 0,2% az A termék esetében,
  • 1% a B,
  • 5% a C termék esetében.

Függetlenül attól, hogy milyen pontossági szintet határoztunk el, fontos, hogy ez a szint megbízható legyen, így a biztonsági készletre tényleg lehessen számítani. A pontosság fontos a zavartalan termelési folyamat szempontjából, amely a vevői rendeléseket az ütemezésnek megfelelően elégíti ki, és nincs kitéve a hiányból fakadó szükség-intézkedéseknek

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek igazak a rögzített időközű készletezési modellre!
a) A megrendelést az idő eltelte váltja ki.
b) A hiány megakadályozására tartott készletnek csak a rendelés kiküldése és a szállítmány megérkezése közötti időt kell áthidalnia.
c) A raktáron lévő árut nem veszik számba minden egyes kivételnél.
d) A rögzített időközű modell esetén általában kisebb készletet kell tartanunk, mint a rögzített mennyiségű modellnél.
2. Jelölje meg az alábbiak közül a kiszolgálási szinttel kombinált rögzített időközű modell jellemzőit!
a) A készletet csak meghatározott időközönként veszik számba.
b) Nehezíti a készleteik számbavételének tervezését.
c) Rendeléskor a biztonsági készletet is kell rendelni.
d) Állandó rendelési mennyiségeket eredményez.
e) Magasabb biztonsági készletszintet igényelnek, mint a rögzített rendelési mennyiség modell.
f) A rendelést a számbavétel időpontjában adják fel.
3. Jelölje meg, mit értünk értékvolumen alatt!
a) Az értékvolumen a termék árának a mérőszáma.
b) Az értékvolumen a termék keresletének a mérőszáma.
c) Az értékvolumen a termék fontosságának a mérőszáma.
d) Az értékvolumen a termék eladhatóságának a mérőszáma.
4. Jelölje meg az igaz állításokat!
a) A kis keresletű, de drága termék általában magas értékvolumenű.
b) A kis keresletű, olcsó termék alacsony értékvolumenű.
c) Egy magas költségű, de kis keresletű termék nem lehet magasabb értékvolumenű, mint egy olcsó, de nagy keresletű termék.
d) A nagy keresletű, olcsó termék biztosan kis értékvolumenű.
5. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
a) Az A értékvolumenű termékek a készletek összértékének közel 80%-át képviselik.
b) A C értékvolumenű termékek a készlet darabszámának kb. 20%-át képviselik.
c) A B értékvolumenű termékek a készlet összértékben nagyobb értéket képviselnek, mint a C értékvolumenűek.
d) Az A értékvolumenű termékek a készlet darabszámának kb. 20%-át teszik ki.
6. Döntse el, hogy az alábbi mondat tagmondatai igazak vagy hamisak, illetve, hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A C értékvolumenű terméket rendelik a leggyakrabban, mert ennek a hiánya okozza a legkisebb veszteséget.
ABCDE
7. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Ha egy termék hiánya nagy veszteséget okoz, akkor A vagy B értékvolumen-kategóriába sorolhatjuk annak ellenére, hogy ezt értékvolumene nem indokolja.
8. Jelölje meg, mit értünk ciklikus számbavételen!
a) A készlet számbavétele általános leltár keretében, évente több alkalommal történik.
b) A készlet számbavétele minden cikk esetén ugyanabban az időpontban történik.
c) A készlet számbavétele cikkenként eltérő időpontokban, és gyakorisággal zajlik.
d) A készlet számbavételét egy olyan dolgozó végzi, akinek csak ez a feladata.