KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása

MODUL: II. modul: Létesítménygazdálkodás

4. lecke: Ipari létesítmények elhelyezése

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • a "Létesítmények elhelyezése" rész alapján jegyezze meg a telephely-elhelyezés három különböző módját,
  • fogalmazza meg, milyen termékek, illetve milyen termelés esetén jellemző a piacorientált, a termékorientált és a folyamatorientált telephely-elhelyezés.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani a telephely-elhelyezés három módját,
  • az egyes telephely-elhelyezési módok megnevezéséhez párosítani tudja azok fogalmát.
Tananyag

Minden szervezet felhasznál működéséhez eszközöket és szolgáltatásokat, amelyek nélkül a szervezet működése elképzelhetetlen. Ezeknek az eszközöknek és szolgáltatásoknak a szervezeten belül való menedzselésével foglalkozik a létesítmény-gazdálkodás, azaz a facility management.

A létesítmények tervezése stratégiai gondolkodást igényel, a létesítmény-elhelyezés és berendezés a termelési és logisztikai stratégia részét képezi. Olyan hosszú távú döntés, ami meghatározza, korlátok közé szorítja a termelés és a logisztika közép és rövid távú tervezését és működését. Az itt kialakított feltételek megváltoztatása rendszerint hosszú időt, sok energiát és nem utolsósorban pénzt igényel.

Hogy adott szervezet vagy szervezetek láncolata megfelelő logisztikai kiszolgálási színvonal biztosítására legyen képes, a logisztikai csatorna kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell hogy kapjon az anyagi áramlások fizikai hálózatának kialakítása. Kérdés, hogy mekkora legyen a létesítmények (üzemek, raktárak stb.) száma, mérete és hol legyenek ezek elhelyezve, mi legyen az egyes létesítményekben végzett tevékenységek köre. Itt kell meghatározni, hogy a vállalat hány üzemben termeljen, ezeknek az egyes üzemeknek mekkora legyen a kapacitása, hol helyezkedjenek el.

4.1. Alapkövetelmények a gyártervezési folyamattal szemben

A gyártervezési folyamatnak az alábbi követelményeknek kell eleget tennie:

  • A gyártás- ill. teljesítményprogram megléte.
  • A szakaszos tervezés betartása, illetve megvalósítása.
  • Az idő és költséghatárok betartása.

Az 1. ábrán azt ábrázoltuk, hogy az ideális és a valós tervezés tervezési szakaszait szintetizáló ill. integráló tartalmú tervezési tevékenységek jellemzik.

Tervezési komplexumok, tervezési szakaszok és műveletek a gyártervezés folyamatában
1. ábra
4.2. Létesítmények elhelyezése

A létesítmények elhelyezésének problémája már régóta foglalkoztatja az emberiséget. Ha korábban nem is létezett a telephely kiválasztásának mai értelemben vett módszertana, azért az emberek sohasem véletlenül választották ki működésük helyszínét.

Gondoljunk csak olyan egyszerű összefüggésekre, hogy a hegyek teteje mindig jobban védhető pozíció volt, mint a völgyek mélye, például a várak számára. A sókereskedelem mindig a folyók környékére telepedett a tömeges áruszállítási igénye miatt. Megfigyelhetők tehát olyan környezeti tényezők, amelyek meghatározóak voltak az emberi tevékenységekhez szükséges létesítmények elhelyezése szempontjából.

Vállalati telephely
2. ábra

A létesítmények elhelyezésének problematikája napjaink globalizálódó világának egyik legégetőbb, a gazdaságot, sőt a politikát is alapvetően meghatározó kérdése.

Napjainkban igazán hatékonyan az államok képesek olyan feltételeket biztosítani a tőke számára, amelyek elegendőek ahhoz, hogy az odamenjen. Megfelelő képzettségű munkaerő, kiváló infrastruktúra, működő bankrendszer - mind-mind feltételei a tőke megtartásának, illetve odavonzásának. Erről szólnak a ma nagyon népszerű, országokra vonatkozó versenyképességi vizsgálatok.

A döntési hierarchiát a 3. ábra mutatja be.

A telephely-választás hierarchikus döntési rendszere
3. ábra

A telephely kiválasztásának problémája

Az első általunk ismert szisztematikus rendszer - a mezőgazdaságilag művelt területek és a piacaik távolságán alapuló koncentrikus körök elméletének - kidolgozása Johann Heinrich von Thünen (1783-1850) nevéhez fűződik.

Alfred Weber (1868-1958) már egy ipari termelési rendszer számára dolgozta ki elméletét. Vizsgálta a szállítási költségeket, az ő nevéhez fűződik a "gravitációs központ módszer" kidolgozása és ő rendszerezte elsőként a telephely-kiválasztás tényezőit.

A telephely-választási probléma alapja, hogy a földfelszín természeti és gazdasági szempontból nem homogén, ami azt jelenti, hogy a különböző telephelyek eltérő módon befolyásolják a vállalati célok elérését.

Ezen az alapon különböztetnek meg

  • piacorientált,
  • termékorientált és
  • folyamat-orientált

elhelyezést.

4.2.1. Piacorientált elhelyezés

Gyorsan romló, értékéhez képest nagy tömegű, nehezen szállítható termékek, gyors reakciót, illetve szállítást igénylő vásárlók esetén célszerű a piachoz minél közelebb települni.

4.2.2. Termékorientált elhelyezés

Ha a nyersanyag nagy tömegű, nehezen szállítható, a technológia drága, és nagy termékmennyiség esetén térül csak meg, akkor inkább a termék alapján érdemes koncentrálni. Ez a termékorientált elhelyezés, amikor egy-egy telephelyen csak egy terméket, illetve termékcsaládot állítanak elő, amit utána osztanak el a piacon. Az autóiparban például egy telephelyen csak egy, vagy korlátozott számú típust gyártanak és onnan osztják el az adott régióban. A nagy hűtővíz-igényű gyárak víz mellé települnek.

A Zoltek Zrt. telephelye Nyergesújfalun
4. ábra
4.2.3. Folyamatorientált elhelyezés

Nem minden vállalat állít elő végterméket. Sok olyan cég van, ami termékei nagy részét egy, vagy néhány vásárló számára készíti, akik azokat beépítik, vagy tovább feldolgozzák. Ilyen helyzetben nem is igazán a termék, inkább a vásárló földrajzi helyzete a döntő, célszerű hozzá minél közelebb helyet találni. A folyamatorientált cégek egymás közelébe települése révén alakulnak ki a nagy ipari központok, például Toyota city, vagy Detroit vonzáskörzete.

A telephelyválasztás problémája három alapvető esetben merül fel:

  • vállalat alapításakor,
  • a vállalat egy részterületének áthelyezésekor, valamint
  • vállalat telephelyének megváltoztatásakor.

A kérdés megválaszolása az első esetben a legnehezebb. Ilyenkor a legkevesebb a döntéshozó információja, igazából nincs semmiféle ismerete vállalkozásának jövőbeni alakulásáról. A második és a harmadik eset akkor fordul elő, amikor vagy a vállalat termékeinek keresletében, vagy inputellátásában történik valamilyen változás.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg a telephely-elhelyezés három módját!
a) Piacorientált.
b) Munkaerő-orientált.
c) Nyersanyag-orientált.
d) Termékorientált.
e) Folyamat-orientált.
f) Bevétel-orientált.
2. Jelölje meg, milyen termékek, illetve milyen termelés esetén jellemző a folyamatorientált telephely-elhelyezés!
a) Gyorsan romló, értékéhez képest nagy tömegű, nehezen szállítható termékek esetén.
b) Olyan termékek esetén, amelyeket kevés vásárló számára készítenek, akik azokat beépítik, vagy tovább feldolgozzák.
c) Olyan termékek esetén, amelyek nyersanyaga nagy tömegű, nehezen szállítható, a technológia drága, és nagy termékmennyiség esetén térül meg.
3. Jelölje meg, milyen termékek, illetve milyen termelés esetén jellemző a piacorientált telephely-elhelyezés!
a) Gyorsan romló, értékéhez képest nagy tömegű, nehezen szállítható termékek esetén.
b) Olyan termékek esetén, amelyeket kevés vásárló számára készítenek, akik azokat beépítik, vagy tovább feldolgozzák.
c) Olyan termékek esetén, amelyek nyersanyaga nagy tömegű, nehezen szállítható, a technológia drága, és nagy termékmennyiség esetén térül meg.
4. Melyik telephely-elhelyezésre jellemző, hogy olyan termékek esetén választják, amelyeket kevés vásárló számára készítenek, akik azokat beépítik, vagy tovább feldolgozzák?
a) Piacorientált.
b) Termékorientált.
c) Folyamat-orientált.