KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása
MODUL: I. modul: A gyártástechnológia alapjai
2. lecke: A vállalat - mikrogazdaság - mint rendszer
Tanulási útmutató | |||
Tevékenység | |||
| |||
Követelmények | |||
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Tananyag | |||
2.1. Rendszerelméleti alapok | |||
2.1.1. A rendszer fogalma és jellemzése | |||
Legáltalánosabban értelmezve a rendszer fogalmát a következőképpen definiálhatjuk: | |||
Rendszer alatt valamely közös ismérv alapján együvé tartozó, egymással meghatározott kapcsolatban levő elemek (objektumok) jól körülhatárolható csoportját értjük. | |||
Feltételezve egy magasabb rendű rendszert, annak logikai modelljét az 1. ábra szemlélteti. | |||
| |||
A rendszer legkisebb része az elem. A rendszer több, de legalább kettő elemből épülhet fel. Ezek az elemek azonos vagy különböző feladatot láthatnak el, s ettől függően azonos vagy különböző funkciót töltenek be. Az egyes elemek valamilyen "cél" érdekében együttműködnek, egymással kapcsolatban vannak. Az elemek száma, funkciójuk és kapcsolatuk alkotja a rendszer struktúráját. | |||
A rendszer nemcsak egy adott környezetben létezik, hanem azzal kapcsolatba is kerül. Azt a helyet, amelyen a rendszert a külvilág közvetlen hatása éri a rendszer bementének nevezzük. Hasonlóképpen a kimenet a rendszernek az a helye, amelyen közvetlenül hat a külvilágra. | |||
A rendszer működési lényege az, hogy a rendszer bementén érkező hatásokat (anyag, energia, információ stb.) a rendszer elemei átalakítják (konvertálják, transzformálják), és a kimeneten (termék, információ stb. formájában) kibocsátják. Közben azonban az elemek is megváltoznak. | |||
A transzformáció az a rend (törvény, szabály), amely szerint a bemeneti értékek a rendszerben átalakulnak kimeneti értékké. | |||
2.1.2. A rendszerek felépítése, kölcsönös helyzete | |||
A rendszerek funkciójuk szerint tipizálható elemekből állnak. | |||
| |||
A végrehajtó elem (operátor) funkciója az, hogy a rendszerbe érkező bemeneti értéket alakítsa kimeneti értékké. A rendszerbe érkező anyagokat, energiákat, információkat tehát a végrehajtó elem alakítja át (transzformálja) kimeneti értékké. | |||
A gazdasági rendszer (vállalat) szempontjából ilyen végrehajtó elemnek kell tekinteni mindazon egységeket, szerveket, amelyek az anyagokat, árukat, termékeket, munkatárgyakat mozgatják, alakítják, a munkafeltételekről gondoskodnak (anyag, munkaeszköz, munkaerő stb.). A folyamat megvalósításához azonban szükség van olyan elemekre is, amely az átalakítás előírásait, szabályait, módozatait, minőségjellemzőit stb. meghatározza, előírja, előírt értéken tartja. Ezt a funkciót ellátó elemet irányító elemnek (regulátor) nevezzük. | |||
| |||
Egy végrehajtó és egy irányító elem együtt - tevékenysége, funkciója révén - szabályozási kört alkot. Egy-egy ilyen szabályozási kört a rendszer alrendszerének nevezzük. Egy-egy alrendszer természetesen nem csak kettő, hanem több elemből is összetevődhet. Lényeges kritériuma azonban, hogy saját belső irányító elemmel rendelkezzék. | |||
2.2. A vállalat és környezete | |||
2.2.1. A gazdasági folyamat | |||
Az előbbiekben foglaltak szerint a vállalat rendeltetése általában áruk (használati értékek) termelése, célja nyereség-profit elérése az áruk realizálása által. A cél eléréséhez a rendszer erőforrásokat (anyag, energia, munkaerő, információ) vesz fel környezetéből, melyeket átalakítva új használati értéket ad át a környezetének, s egyben nyereséget (többletértéket) is realizál. A vállalati működés egyszerű logikai modelljét mutatja a 3. ábra. | |||
| |||
Látható, hogy a vállalati működés egyszerű logikai modellje teljesen megfelel az 1. ábra szerinti rendszer logikai modelljének. A bemenet itt konkretizálódik a gazdasági rendszerbe bevitt és ott felhasznált erőforrásokban, míg a kimenet az előállított termékstruktúrában. | |||
A gazdasági rendszerben végbemenő állapotváltozások sorozatát gazdasági folyamatnak nevezzük. | |||
A gazdasági folyamatok három részre tagolódnak | |||
| |||
2.2.2. A munkafolyamat | |||
A gazdasági rendszer működésének eredménye általában konkrét használati értékek formájában jelentkezik. E folyamatot közelebbről vizsgálva, részfolyamatokra bontva a következőket tapasztaljuk: | |||
| |||
A munkafolyamat lényege tehát abban van, hogy a rendszer a bemenetein fellépő használati értékeket más használati értékké alakítja át, azaz a régi használati értéket elfogyasztja és új használati értéket állít elő. A munkafolyamat tehát anyag- és energiaátalakítási folyamat. A gazdasági rendszerben az anyag, és energiaátalakítás különböző technikai eszközök és emberi munkaerő által megy végbe, meghatározott tevékenységek (műveletek) révén. E tevékenységek térben és időben meghatározott módon egymáshoz kapcsolódnak, azaz tevékenységláncolatot képeznek. | |||
Az ipar és a mezőgazdaság között különbség van a termelési és a munkafolyamat alakulásában. Az iparban a termelési folyamat és a munkafolyamat (néhány kivételtől eltekintve, mint pl. öntvények öregbítése, festés utáni szárítás stb.) időben egybeesik és azonos. A mezőgazdaságban a termelési és a munkafolyamat időben nem esik egybe, a termelési folyamat ideje hosszabb, mint a munkafolyamaté. Például gabona termelésekor a munkafolyamat (leegyszerűsítve) a talaj előkészítse, a vetés és a betakarítás. Maga a termelés általában több hónapig tart, ebből a munkatevékenység azonban csak néhány napot vesz igénybe. | |||
2.2.3. Az értékképző folyamat | |||
A gazdasági rendszerben végbemenő anyag- és energiaátalakítás (munkafolyamat) - az árutermelés viszonyai között - egyben értékképző folyamat is, amennyiben a kifejtett munka (élő- és holtmunka) a termékben értékké tárgyiasul. Az iparvállalatnál az értékképzés, illetve annak realizálása sajátosan fejeződik ki, melyre itt mi nem térünk ki. A mi szempontunkból a következő kiemelése a lényeges: | |||
| |||
2.2.4. A hírfolyamat | |||
A munkafolyamathoz és értékképző folyamathoz kapcsolódó hírfolyamat lényegében nem más, mint ezen folyamatokra vonatkozó ismeretek összessége és dokumentálása. A rendszerbe érkező, illetve a munkafolyamat és értékképző folyamat során keletkező információk is állandó állapotváltozáson mennek keresztül, ezért is beszélhetünk hírfolyamatról. | |||
A hírfolyamatok képezik a vezetés alapját, a hírfolyamatokhoz rendelt tárgyi- és személyi tényezők pedig a vezetés szervezetét. A végrehajtás - és a vezetés szervezetének egysége képezi a rendszer szervezetét. | |||
A hírfolyamatnak sok forrása, számos összetevője van. Ezek közül egyesek a rendszerbe belépő anyagra, energiára, munkaerőre vonatkoznak, mások a rendszeren belül lezajló anyag- és energiaátalakítási-, valamint az értékképző folyamatokra, ismét mások a rendszerből kilépő termékekre, szolgáltatásokra, a piaci viszonyokra stb. | |||
A hírfolyamat leglényegesebb eleme az információ. Az információ - legáltalánosabb megfogalmazása szerint - a számunkra új ismeretet hordozó jelek tartalmi jelentése. | |||
2.3. A termelési funkció és környezete | |||
A legtöbb szervezetben a termelés más szervezeti funkciókon keresztül, közvetve kapcsolódik a külső környezethez. Vizsgáljuk meg a termelés és a többi szervezeti funkció, valamint a környezet között fennálló kapcsolatot, melyet a 4. ábra mutat. | |||
| |||
A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel: | |||
| |||
Így, bár számtalan kölcsönhatás lehet a vállalat és környezete között, ebben a termelési funkció ritkán vesz részt közvetlenül. A termelési funkció (vagy ahogy néha hívják, a "technikai mag") megóvását a közvetlen környezeti befolyástól több tényező is szükségessé teszi: | |||
| |||
A fogyasztók és a vállalat közötti kapcsolat intenzitásának növekedésével a termelésnek a többi funkcióival minden eddiginél kiterjedtebb és hatékonyabb kommunikációt kell folytatnia, ami a funkciók közötti horizontális kapcsolatrendszer erősítését, bővítését követeli meg. Ennek ideális eszköze a korszerű információ technológia, és az anyagok áramlását az egész vállalaton át követő logisztika. | |||
2.4. A termelés szerepe a vállalati stratégiában | |||
A siker elérése érdekében egy vállalatnak értékelnie kell a termelés szerepét, tudnia kell, hogyan illik bele a vállalat működésébe, milyen képességekkel támogatja és befolyásolja a vállalat átfogó stratégiai céljait. Erős versenykörnyezetben a vállalat nem engedheti meg magának, hogy ne használja ki az összes erőforrását. Ha a termelési funkciónak nem engedik meg, hogy hozzájáruljon a vállalati célok eléréséhez - vagy ami még rosszabb, nem is várják el ezt a hozzájárulást -, akkor nincs sok esély a hosszú távú sikerre. | |||
| |||
A termelés stratégiai szerepének négy fejlődési szakaszát különbözteti meg a vállalati célok támogatása függvényében. E négy szakaszban a vállalat felső vezetése és a termelés menedzserei egészen másképp ítélik meg a döntéseket és a választási lehetőségeket. | |||
1. szakasz: Befelé semleges. | |||
2. szakasz: Kifelé semleges. | |||
3. szakasz: Befelé támogató. | |||
4. szakasz: Kifelé támogató. | |||
A négy szakasz elmélete a gyártó iparágakra épül, de egy szolgáltató vállalat menedzsere hasonló stratégiai döntésekkel kerül szembe. A versenyelőny fenntartása érdekében tehát a szolgáltató vállalatnak is a 4. szakasznak megfelelő vállalati stratégia felé kell törekednie. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
2. Jelölje meg, funkciójuk szerint milyen elemei lehetnek a rendszernek!
![]() | |||||||||||||||
2. Jelölje meg az alábbiak közül a rendszer végrehajtó elemeinek funkcióit!
![]() | |||||||||||||||
3. Jelölje meg az alábbiak közül a rendszerre jellemző munkafolyamat jellemzőit!
![]() | |||||||||||||||
4. Döntse el, hogy az alábbi mondat tagmondatai igazak vagy sem, illetve azt, hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
![]() | |||||||||||||||
5. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
6. Állítsa sorrendbe a termelés stratégiai fejlődésének szakaszait!
![]() | |||||||||||||||
7. Jelölje meg, hogy a termelési stratégia melyik fejlődési szakaszára jellemző az alábbi megállapítás! "A termelési funkció hosszú távú, kreatív látásmóddal rendelkezik, de csak addig a pontig, amíg ez a kreativitás megfelel a már létező vállalati stratégiának."
![]() | |||||||||||||||
8. Az alábbi megállapítások közül melyik jellemző a termelési stratégia kifelé támogató szakaszára?
![]() |