KURZUS: Gyártási folyamatok tervezése és minőségbiztosítása
MODUL: III. modul: A gyártás technológiai tervezése
9. lecke: Termelési stratégiák
Tanulási útmutató | |||
Tevékenység | |||
| |||
Követelmények | |||
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Tananyag | |||
A termelést az üzleti gyakorlat és a szakirodalom is csak az elmúlt 15-20 évben kezdte stratégiai funkciónak tekinteni. Mindez akkor történt, amikor a differenciálódó fogyasztói igények következtében a marketingorientáció nagymértékben megerősödött, s integrált stratégiai szemléletet kívánt. Ebből nem maradhatott ki az eddig tisztán végrehajtó funkciónak tekintett termelés sem. | |||
A termelési stratégia természetesen a vállalati stratégiából, közvetlenül a vállalat küldetéséből vezethető le. A marketing és az innováció folyamataival szoros összhangban először válaszolni kell arra a kérdésre: mit és hogyan kíván a vállalat előállítani (azaz, ki kell jelölni a termékkört és a termék-előállítás alapelveit), majd ennek függvényében meg kell határozni a: | |||
| |||
A termelési stratégia logikáját az 1. ábrán kísérhetjük nyomon. | |||
| |||
9.1. Célkitűzések és kritériumok | |||
A termelési stratégia szerepének előtérbe kerülése abból következett, hogy a termelés egyrészt kényszerítve volt a fogyasztói igénynövekedés által a stratégiai váltásra. Másrészt a műszaki fejlődés, főleg az elektronika fejlődése nagymértékben megnövelte magának a termelési tevékenységnek a rugalmasságát, nagyobb "játékteret" adva a stratégiai tényezőknek. | |||
Napjaink felfogása szerint a termelés hozzájárulása a vállalati teljesítmény növeléséhez öt fő kritérium segítségével mérhető: | |||
| |||
Ezek együttesen biztosítják a vállalat versenyképességét. Ezen kritériumok egy része (hogy melyik, az piaconként is, termékenként is, időszakonként is változhat) úgynevezett képesítő kritériumként szolgál (tehát nem is "léphet pályára" az, aki nem teljesíti) - más részük az a "nyerő kritérium", amelynek alapján a győztesek kiválasztódnak. | |||
Napjainkban a legtöbb vélemény szerint a standard termékek nagy részénél a minőség és a költség ilyen képesítő kritérium, s a legszélesebb versenytényezők a rugalmasság és a fogyasztói szolgáltatás. | |||
Az integrált termelési tevékenység megvalósításához a 70-es évek közepe óta számos konkrét innováció vezetett - ezek egy része kimondottan technológiai, nagyobb részük azonban menedzseri, vagyis szervezeti innováció. Azok a programok, amelyek segítségével a termelés a vállalati versenyképesség növeléséhez hozzájárulhat, hét csoportra oszthatók: | |||
| |||
A fenti rendszerek a kompetencia különböző tényezőire helyezik a hangsúlyt, de az egész termelési rendszer átfogó javítására törekednek, így igen jelentős átfedések is vannak közöttük. Whybark nagy nemzetközi adatbázisra támaszkodó elemzésében megállapítja, hogy ezen programok egyenként való bevezetése igen sok esetben okoz csalódást azért, mert a rendszer komplexitása elnyeli az egyes részterületeken elérhető eredmények kedvező hatásait. | |||
9.2. Termékek és technológiák | |||
Az 1. ábrából is kitűnik, hogy a célkitűzés után a termelési stratégia megalkotásának első lépése a gyártandó termékek és a gyártási folyamatok meghatározása. Hayes-Wheelwright klasszikus cikkükben a termék-életciklus analógiájára bevezették a termelési folyamat életciklusának (röviden: technológiai-életciklus) a fogalmát. (2. ábra) | |||
Hayes és Wheelwright szerint a technológia-életciklus igen rugalmas, de alacsony költséghatékonyságú, meglehetősen "szabad" gyártási rendszerrel kezdődik, és fejlődése során egyre inkább standardizálódik, mígnem az életciklus végén nagyon hatékony, de magas tőkeigényű, szorosan összekapcsolódó elemekből álló, s így kevésbé rugalmas rendszer alakul ki. | |||
| |||
Természetesen ez csupán sematikus ábrázolás, nem minden technológia megy át minden szakaszon, ill. több szakasz is lehetséges. Az ábra az egyes szakaszok főbb jellemzőit négy szempont szerint vizsgálja. | |||
A vállalat termelési stratégiájának megalapozására Hayes és Wheelwright olyan mátrix alkalmazását javasolja, amely a technológia- és termék-életciklus jellemzőit kombinálva segít a vállalat tényleges, illetve tervezett termelésének értékelését. (3. ábra) | |||
| |||
A könnyebb megértés kedvéért a táblázat belsejébe az egyes változatokra jellemző iparágakat írtuk. A besorolás természetesen nem egyértelmű, azt azonban jól szemlélteti, hogy amint a vállalat elmozdul a diagonálistól, várhatóan egyre jobban különbözik versenytársaitól. | |||
Ennek pozitív vagy negatív következményei egyaránt lehetnek, aszerint, hogy ez az elmozdulás stratégiailag mennyire van alátámasztva. A diagonálistól (átlótól) felfelé a nagyobb rugalmasság - alacsonyabb költség; lefelé pedig ellentétes irányú hatás érvényesül. A rugalmasság és a költség fontos, de nem egyedül meghatározó. A gyártási rendszer megválasztásának többi jellemzőjéről a következő fejezetekben lesz szó. | |||
9.3. Termelő-berendezések | |||
A termelési stratégia megvalósításának szükséges feltétele, hogy a vállalat képes legyen a tervezett termelést megvalósítani, azaz rendelkezésre álljon a megfelelő kapacitás. Kapacitás alatt egyrészt a vállalat teljesítőképességének valamilyen határértékét értjük, másrészt a köznapi szóhasználatban azokat a termelő-berendezéseket is szokás e megnevezéssel jelölni, amelyekkel a terméket előállítják. | |||
A kétféle értelmezés között a fogalmi rokonság nyilvánvaló. Ha a kapacitás fogalmát utóbbi értelemben használjuk, akkor ennek megtervezése a vállalat számára szükséges erőforrások mennyiségének és struktúrájának megtervezését jelenti. A vállalat lényegében arról dönt, hogy a termelésre szánt, a befektetéshez rendelkezésre álló tőkéjét hogyan ossza szét az egyes erőforrások között. | |||
A termelő-berendezések a "tárgyi eszközök" számviteli kategóriájának részét képezik. | |||
Azon tárgyi eszközöket soroljuk ide, amelyek ténylegesen részt vesznek a termék előállításának folyamatában. | |||
| |||
A két fogalom igen gyakran szinonimaként használható. A tárgyi eszközök a technológia hordozói, a vállalati tevékenység azon munkaeszközei, amelyek több termelési cikluson keresztül szolgálják a működést. A tárgyi eszközök a vállalati vagyon kevésbé mobil, naturális formában megtestesülő részét alkotják. Ezek a munkaeszközök - épületek, vezetékek, gépek, berendezések, járművek vagy földterületek - hosszabb idő alatt használódnak el, s a bevételből való megtérülésükhöz is általában több időre van szükség. | |||
9.4. A termelési folyamat irányítása és szervezése | |||
A termelési folyamat irányítási és szervezési megoldásai arra adnak választ, hogyan integráljuk a termékre és a kapacitásokra vonatkozó döntéseket az eszközök üzemen belüli elhelyezésére, az egyes műveletek sorrendjére és ütemezésére vonatkozó döntésekkel. Természetesen a választható termelésszervezési elvek nagymértékben függenek a vállalat profiljától (a termék jellegétől) - van azonban bizonyos fokú szabadság a választásban. | |||
A hagyományos termelés-szervezési elvek három fő stratégiát ismertek: | |||
| |||
gyártást. | |||
Napjainkban a termelés-szervezési elvek új korszakát éljük. A fogyasztói igények differenciálódása és egyes igényeknek a fejlett országokban bekövetkezett telítettsége miatt a termelőknek egyre rugalmasabb gyártási rendszereket kell kialakítaniuk. Nincs már helye a lassan változó sorozatoknak és a hosszú gépátállási időknek - a termelés rugalmassága kis (lehetőleg egy) elemszámú sorozatokat és ezzel összefüggésben igen gyors átállást követel. | |||
Az elektronika fejlődése meg is teremtette a lehetőséget az ilyen gyártórendszerek és termelésszervezés számára, s létrejöttek a folyamatok irányítására alkalmas menedzsmentfilozófiák és -technikák is. Elmondható, hogy napjainkban a vállalati működés egyik leginkább forrongó, legtöbb újdonságot hozó területe a termelés. | |||
A jelenleg ismert legfejlettebb termelésszervezési megközelítések összefoglaló neve - nemzetközileg használt angol elnevezéssel - CIM (Computer Integrated Manufacturing), azaz számítógéppel integrált termelés. A számítógéppel integrált termelés nem egy adott rendszert jelent, hanem egy megközelítésmódot, amely a termelés mind szélesebb, kifejlett állapotában teljes körét a számítógépes irányítás alá vonja. Ennek előzetes fejlődési fokozatai a rendszer egyes elemeinek bevezetésével valósíthatók meg. | |||
Az 5. ábra teljes körűen kifejlesztett CIM elemeit foglalja össze. | |||
| |||
A rendszer összetevői a következők: | |||
| |||
Ennek fő elemei a következők: | |||
| |||
Ezeknek az elveknek a hatása túlmutat a termelési tevékenység határain. A jóval rugalmasabb új minőségű fogyasztó-kiszolgáláson kívül a CIM hatására alacsonyabb szintre kerülnek a döntések, megnövelve a döntés sebességét és kivívva a dolgozók elégedettségét. | |||
A különböző vállalati funkciók integrált kezelése (a CIM szinte valamennyi vállalati funkció integrált felfogásához elvezethet: összekapcsolja a tervezést a marketinggel, a termeléssel, a fejlesztéssel stb.) új típusú vállalati kultúra kialakítását teszi lehetővé és szükségessé. Sőt, túlmutat a vállat keretein: gyakran a fogyasztót is bevonja a terméktervezésbe vagy a szállítót az anyagmozgatási rendszer kialakításába. | |||
9.5. Az átfutás időbeli tervezése | |||
A rendelésátfutás időbeli fázisai, az átfutási fázisok megtervezése ugyancsak összefügg a munkatárggyal, annak fajtájával, mennyiségével, az ismétlődés gyakoriságával, de azzal is, hogy milyen minőségű megrendelésről van szó (fejlesztés - gyártás - szerelés - szállítás). | |||
Az egyes átfutási fázisok (pl. egy gyártó és szerelő üzem esetében) a következő részfolyamatokat tartalmazzák: | |||
| |||
Normál rendelésátfutás esetében az üzemi feladatok meghatározását, az alkatrészgyártást, a szerelést és a szállítást meg kell még előzze az anyagszükséglet megtervezése, az anyagok rendelése és beszerzése, valamint beérkezése. Az anyagbeszerzés csak abban az esetben előzheti meg a rendelés befutását, ha az üzem ismeri gyártási programját, ami azt jelenti, hogy sorozat- vagy tömeggyártásról, ill. legalább ismétlődő gyártásról kell, hogy szó legyen. | |||
Tekintsünk példaként egy olyan üzemet, amely gépeket gyárt. A rendelések teljesítésének átfutási ideje rövidebb lesz, ha | |||
| |||
Ez akkor lehetséges, ha az üzem maga határozza meg a gyártási programját és a termékeit a nagy tételben átvevő cégek, ill. széles vevőkör részére tartja raktáron. | |||
Egyedi vagy különleges egyedi gyártás esetében a feladat átfutási ideje az anyagszükséglet-tervezési és anyagbeszerzési feladatok következtében meghosszabbodik. Új termék kifejlesztésekor ehhez még hozzájön a fejlesztéshez szükséges idő. Ilyen esetben nehéz az időtervezés is, mivel igen sok az üzemen kívüli és ezért nehezen befolyásolható tényező. | |||
Az átfutási időt befolyásoló fontosabb tényezők: | |||
| |||
Az egyes átfutási fázisok összekapcsolása és időigényük összegzése alapján készíthető el az átfutás időterve (Menetrend), amely rögzíti, hogy egy meghatározott üzemrészben egy meghatározott időtartam alatt milyen funkciót kell elvégezni. A programperiódusok tartalmi kitöltését a feladatok végrehajtási ütemezéséből adódó előírások (normatívák) határozzák meg. Az egyes termelőegységeknek az előírásokat a rögzített időkeretben kell teljesíteni. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||
1. Jelölje meg, mely öt fő kritériummal mérhető a termelés hozzájárulása a vállalati teljesítményhez!
![]() | |||||||||||||||||
2. Jelölje meg, mit értünk képesítő kritérium alatt!
![]() | |||||||||||||||||
3. Párosítsa az egyes fogalmakhoz azok megnevezését! Írja be a megfelelő számot a mezőbe! (Az öt számból négyet kell beírnia!) 1: Anyaggazdálkodás-orientált programok ![]() | |||||||||||||||||
4. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Nevezze meg a technológiai életciklusnak az ábrán számokkal jelölt szakaszait! Írja be a nevet a mezőbe! (Csak kisbetűket használjon!) 1: ![]() | |||||||||||||||||
5. Jelölje meg, mit értünk számítógéppel integrált termelés (CIM) alatt!
![]() | |||||||||||||||||
6. Jelölje meg, milyen intézkedések csökkenthetik a gyártás átfutási idejét!
![]() | |||||||||||||||||
7. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely tényezők növelik a gyártás átfutási idejét!
![]() | |||||||||||||||||
8. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Párosítsa a technológiai életciklus egyes részeihez a jellemző gyártási rendszert! Írja a számokat a megfelelő helyre! Sorozatgyártás: ![]() |