KURZUS: Emberi tényezők a balesetekben
MODUL: II. modul
8. lecke: Fáradtság
A fáradtság meghatározása: kimerültség érzete, amely a munkavégzés eredményességét veszélyezteti. | ||
A fáradtságot jelei alapján ismerhetjük fel, amelyek négy csoportba oszthatóak: | ||
1. csoport: Gondolkodási (kognitív) jelek: | ||
| ||
2. csoport: Motoros képességek | ||
| ||
3. csoport: Kommunikációs jelek | ||
| ||
4. csoport: Közösségi kapcsolatok | ||
| ||
A fáradtságot az egyén oldaláról befolyásolják: az alvás mennyisége és minősége, a természetes életritmus (a nap melyik szakaszában vagyunk), az egyfolytában ébren töltött idő. | ||
A szervezet oldaláról befolyásolja a feladat jellege (érdekessége, a munkaterhelés), a munkakörnyezet (megvilágítás, zaj, szellőzés, a tér felosztása), a munkarend és munkaidő beosztása. | ||
Vannak nem a munkával kapcsolatos hatások is: | ||
| ||
Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ember "nappali állat": természetes életritmusából adódik az éjszakai alvás igénye. Átlagosan 7-8 óra alvásra van szüksége egy embernek, és hosszabb időre van szükségünk az alváshiány utáni regenerálódásra. A napközbeni alvások minősége gyengébb, emellett korlátozott a folyamatos ébrenlétünk képessége is és az életkorunk előrehaladtával változhat is az alvásigényünk. Személyes jellemzője mindenkinek, hogy pacsirta vagy bagoly típusú-e, azaz mikor szeret lepihenni vagy felkelni? Az adott pillanatban fennálló egészségi állapotunk és az esetlegesen szedett gyógyszerek is hatással lehetnek a fáradékonyságunkra. | ||
A fáradtság hatásának megértéséhez hasznos, ha tudjuk, hogy: | ||
| ||
A fáradtság kockázatát növelik: | ||
| ||
A fáradtság elleni védekezésben a vezetőknek és alkalmazottaknak is felelősségük van. | ||
A vezetőknek olyan munkakörnyezetet kell teremteniük, munkaidő beosztást kell készíteni, amelyek alkalmasak a fáradtság megelőzésére azzal, hogy elegendő időt biztosít a pihenésre és regenerálódásra. A szervezet felelőssége továbbá az alkalmazottak támogatása a fáradtsággal kapcsolatos kockázatok megismerésében, megértésében, és felmérésében. | ||
Az alkalmazottak felelősek a nem munkával kapcsolatos fáradtság minimalizálásáért, az alváshoz szükséges idő biztosításáért, és végül azért, hogy jelentsék, amennyiben fáradtak. Nem szabad megtűrni azt a hozzáállást, amikor a fáradtság ellenére megcsinálunk valamit, mert a "munkának mennie kell", sőt egyes közösségben még valamiféle "hősiesség" is, ha valaki 24 órát dolgozik egyfolytában. Nem szívesen jelentik, mert félnek a retorziótól, nem akarnak plusz terhet tenni mások nyakába. Jelentkezéskor még fittnek érzi magát, de nem számol a műszak végével. | ||
Mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak meg kell érteniük, hogy a pihenőidő nem egyenlő az alvási idővel. | ||
A fáradtság elleni védekezés legrégebbi eszköze a munkaidő felső határának meghatározása, | ||
A fáradtság mérése nem oldható meg jelent tudásunk szerint, ezért az alvás mennyiségét és időpontját lehet meghatározni, illetve az egyén kognitív képességeinek romlását felfedezni, és abból következtetni a fáradtság mértékére. | ||
Az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma által javasolt módszer, amely az alvás mennyiségének megfelelőségét vizsgálja három szabályt alkalmaz: | ||
| ||
A módszer előnye, hogy a személyzet külön segédeszköz nélkül, önmaga tudja ellenőrizni a fáradtságra vonatkozó kockázatot, és ezen keresztül gyakorlatot szerezve előre tudja tervezni pihenési idejét a munkabeosztás függvényében. Hátránya, hogy nem veszi figyelembe az alvás minőségét. | ||
Megjelentek már olyan okostelefonos alkalmazások, amelyek szintén a biomatematikai modellek felhasználásával működnek és önértékelést tesznek lehetővé, amelyek alapja a pszichomotoros éberség feladat. Ebben vizuális stimulusokra kell választ adni és a rendszer méri a reakció időt. | ||
Szem megfigyelése: pislogás sűrűsége, szem lehunyása ideje, a probléma, hogy vannak állandó fejmozgatást igénylő munkafeladatok (pl. forgalomirányításban a különböző monitorok megfigyelése). Kutatások a beszéd jellemzőinek elemzésével foglalkoznak jelenleg. | ||
A felmérés, a fáradtság felismerése még mindig nem oldja meg az üzemeltetés folyamatosságának fenntartását. Egyes vállalatok igazolt távollétnek tekintik, és nem fizetnek munkabért, ha valaki lemondja a szolgálatba lépést, más vállalatok a betegség szerinti szabályokat alkalmazzák. | ||
A fáradtság legjobb és egyetlen ellenszere az alvás. Munkavégzés közben természetesen nem lehet elaludni, de vannak módszerek a fáradtság érzetének csökkentésére. Az egyik ilyen, hogy rövid szüneteket tartva, a szünetekben fizikai mozgást végzünk. A kávé hatása kb, 20 perc után jelentkezik és 1-2 órán át tart. Hátránya, hogy a hatás elmúltával aluszékonnyá válhat az egyén. A koffeines rágógumi rövidebb idő alatt fejti ki hatását és megoldható, hogy elnyújtottan jelentkezzen a hatása. Hátránya a koffein használatának azonban, hogy a későbbi alvás minőségét lerontja. | ||
Ennél a szakasznál kell a váltott műszak (forduló szolgálat) hatásairól is beszélni. A forduló szolgálatban elvégzendő munka fárasztó hatását súlyosbítja, hogy a természetes emberi életritmusunkkal ellentétesen kell élnünk: sötétedéskor kezdünk dolgozni, világosban kell(ene) aludni. A forduló szolgálatban dolgozóknál figyelhető meg legjobban az alváshiány kumulálódása, illetve túl sok éjszakai műszak esetén a társadalmi és családi élet minősége is romlik. A negatív hatások miatt a fordulószolgálatban dolgozók munkabeosztására több javaslat is született. Ezek közül az alábbiakra hívnám fel a figyelmet: | ||
| ||
A különböző jogszabályok ezeket az elveket biztosítják, de biztonsági szakembereknek mindig oda kell figyelni a munkavállalók visszajelzéseire és figyelemmel kell kísérniük a baleseti statisztika alakulását is. | ||
Felhívom a figyelmet, hogy nem csak a közlekedés közvetlen lebonyolításában dolgozókat fenyegeti a fáradtság, hanem ahogy az 1988-ban Londonban, a Clapham Junction-nél történt baleset is megmutatta, a karbantartó személyzetet is. |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
1. A fáradtság jelei melyik csoportba tartoznak? A csoport számát írja be! 1: Gondolkodási (kognitív) jelek ![]() | |||||||||||
2. Melyik állítás igaz és melyik hamis?
![]() |