MODUL: IV. modul
15. lecke: Tevékenységelemzés (task analysis)
| Viszonylag egyszerű eszköz a tevékenységelemzés, igazából nem valamilyen különleges technika, inkább a feladatok rendszerszemléletű, módszeres vizsgálata. Alkalmas akkor, amikor a legapróbb részletig meg szeretnénk érteni egy adott tevékenység elemit, legyenek azok technikai feltételek, személyek alkalmasságára vonatkozó feltételek, képzési igények stb. Előnye a módszernek, hogy használatával a tényleges működés írható le és ez összehasonlítható az elméleti síkon tervezett tevékenységekkel. |
A legelterjedtebb változata a hierarchikus feladatelemzés. Ennek alkalmazásának lépései: |
1. | Az elemzés alá vont feladat meghatározása. (A feladat és a feladatelemzés céljának meghatározása) | 2. | Adatgyűjtési folyamat. Az adott feladatra vonatkozó jellemzők összegyűjtése: a szükséges lépések, a felhasznált technikai berendezések, interakció ember és gép között, interakció más személyekkel, döntéshozatali pontok, feladat korlátok. Az adatokat megfigyeléssel, kérdőívvel, egyéni vagy csoportos interjúval, együttes tevékenység végzésével lehet összegyűjteni. A módszerek közötti választást a rendelkezésre álló idő, erőforrások és az elemezendő feladat jellege határozza meg. A megfelelő mennyiségű és minőségű adatok birtokában lehet hozzá kezdeni a hierarchikus feladatelemzés eredményének felírásához. | 3. | A tevékenység általános céljának meghatározása. Ez az általános cél kerül a hierarchia tetejére. Pl.: "Áthaladó vonat menetengedélyének megszerzése". | 4. | Ha a tevékenység átfogó célja meghatározásra került, azt le kell bontani részcélokra. Ezek száma általában 4-5, de ezt nem kötelező betartani. Ezek a részfeladatok együttesen szükségesek a tevékenység általános céljának eléréséhez. (Pl. várható érkezési idő kiszámítása, közlekedési irány meghatározása, következő állomás forgalmi szolgálattevőjének felhívása stb.) | 5. | Részcélok szétbontása műveleti szintig. A negyedik lépésben meghatározott alcélokat tovább kell lebontani egészen a műveletekig. Ezeket a műveleteket kell megtenni, hogy a magasabb szinten meghatározott célokat el lehessen érni. | 6. | A műveleti tervek felállítása. A műveleti tervek határozzák meg a cél elérésének útját. A legegyszerűbb a "Csináld meg A-t, majd utána B-t, utána C-t!"-műveleti terv. Az alábbi táblázat összefoglalja az alapvető műveleti terveket. |
|
TERV | PÉLDA | Lineáris | Először "A", utána "B", utána "C" | Nem-lineáris | Először "A" utána akár "B" akár "C"; majd "C" illetve a másik esetben "B" | Párhuzamos | Először "A", majd "B" és "C" egyszerre | Elágazó | Először "A", majd ha "X"-feltétel teljesül akkor "B", majd "C"; ha a feltétel nem teljesül kilépés | Ciklikus | Először "A", utána "B", utána "C" és ez ismételve egy adott feltétel teljesüléséig | Választásos | Először "A" utána "B" vagy "C" |
|
7. | Eseményvizsgálati elemzés. A feladatelemzés végeredménye egy táblázat vagy egy fadiagram. Mindkettő meg tudja mutatni a tevékenység folyamatait és a szükséges erőforrásokat. Balesetvizsgálat során össze kell hasonlítani a tényleges folyamatokat az esemény folyamatával és azokat az eltéréseket, amelyek hozzájárultak a balesethez további értékelés alá kell vonni. |
|
A végrehajtás szintjén a feladat bonyolultsága növeli a munkaterhelés szintjét. A bonyolultságot két dimenzióban kell vizsgálni például a forgalomirányítás területén. Itt egyrészről magának a közlekedési hálózatnak az adott területének bonyolultságát kell figyelembe venni (pl. az állomáshoz csatlakozó vonalak, az állomási feladatok, repülésben az irányító szektor nagysága és általános forgalma stb.). A tevékenységek és a tevékenységekhez szükséges létszám kialakításakor ezt fel szokták mérni. |
A másik dimenzió, amit azonban egy adott esemény után kell vizsgálni az adott szituáció bonyolultsága (pl. tömeges vonatkésés, biztosítóberendezés meghibásodása, vészhelyzetet jelentő repülő, időjárási problémák stb.). Vizsgálat során ilyenkor meg kell nézni, hogy a különleges helyzet bonyolultsága milyen (túl)terhelést jelentett a személyzet számára. |
A tevékenységelemzés a balesetvizsgálat során alkalmas továbbá: |
- a rendszer megfelelő tervezésének vizsgálatához;
- a megfelelő személyek kiválasztásához a feladatok igényelte képességek és tudások megállapításához;
- a feladatok által megkövetelt képzések ellenőrzéséhez;
- annak meghatározására, hogy milyen támogatást igényel a feladat elvégzéséhez (eszközök, interfészek stb.);
- a biztonsági javaslatok kidolgozásához.
|
A módszer a mentális túlterhelés vizsgálatánál úgy segít, hogy mindegyik tevékenységhez, amely a cél eléréséhez szükséges erőforrást lehet rendelni. A végső elemzés során olyan kérdésekre kell válaszolni, hogy |
- a feladat-előírás teljes volt-e? (minden elérendő célt feltártak-e, illetve mindegyikhez rendeltek-e feladatot?)
- kihagyott-e valamit a munkavállaló? (lásd hibázás típusait)
- a szükséges erőforrások (különösen a tudás és az idő) rendelkezésre álltak-e az adott helyzetben?
|
A tevékenységelemzés hátránya, hogy komplex, soktényezős feladatok esetén hosszú időt vehet igénybe az elemzés elkészítése. További hátránya, hogy leíró jellegű eredményt ad, ezért a balesetvizsgálatok ok-okozat-megelőzés szemléletéhez az adatok csak alapot biztosítanak. |