KURZUS: Emberi tényezők a balesetekben
MODUL: II. modul
6. lecke: Csapatmunka
A biztonságkritikus tevékenységet végző vállalatok, általában nagy létszámú cégek, többezres munkavállalói létszámmal. A feladatok megvalósítása, a célok elérése mindig csapatban történik: egyedül senki nem tud vonatot üzemeltetni és közlekedtetni, a repülésben a karbantartó, a légiirányítók és a fedélzeti személyzet folyamatos együtt működése, együtt dolgozása szükséges. | |||||||||||
A balesetvizsgálatok során meg kell értenünk, hogy az adott személy milyen személyzettel, kollégákkal, vezetőkkel kellett, hogy együtt dolgozzon, és tudnunk kell azonosítani, ha valahol nem működött a csapat. Itt is tetten érhető az az új szemlélet, amiről az első fejezetben szó volt: a balesetvizsgálatkor túl kell lépni az egyén hibázásán és szélesebb vertikumban kell a rejtett okokat keresni. | |||||||||||
Csapatnak nevezzük a | |||||||||||
| |||||||||||
A csapatnak előnye a működésben, hogy összeadódnak a tudások, és tapasztalatból tudjuk, hogy az üzemeltetésben nem is tehetünk mást, mint hogy csapatban dolgozzunk. | |||||||||||
Érdemes a csoportra vonatkozó dolgokat azért időnként tágabban is értelmezni: nem kizárólag a frontvonalban együtt dolgozókról van szó, hanem ide kel érteni a közvetlen termelésirányítókat, felügyeletet gyakorlókat stb. Fontos, hogy mindenki kell, hogy értse a közös célt már az elejétől kezdve, és azonosuljon azzal. A folyamatos interakció nem feltétlenül személyes jelenlétet feltételez, gondoljunk például a távvezérelt vonalakra, ahol akár 500-600 km távolság is lehet a forgalmat irányító személy és a mozdonyvezető között. Emellett érdemes a döntéshozó testületeket is megvizsgálni a csapatmunka szempontjai alapján. | |||||||||||
A csoport életciklusa | |||||||||||
A csoportok mindig egy folyamaton keresztül érik el céljaikat. Ennek a folyamatnak a szakaszai a következőek: | |||||||||||
Formálódás | |||||||||||
Ebben a szakaszban az első az érdeklődés: kik a többiek?; mi a feladat?; ki a vezető? A szerepek és viselkedések kialakulása történik meg, és megszületik az egységes cél. Ne felejtsük, hogy sok esetben nem önkéntes a részvétel, ráadásul jöhet külső felügyelet és kényszerítés is, ezért itt nem feltétlenül boldog és motivált mindenki. Jégtörő játékok segíthetik a feloldódást, a kommunikáció és az összetartozás kialakulását. | |||||||||||
Viharok | |||||||||||
A második szakaszban személyes kérdések is jönnek: nekem mi lesz az egyéni hasznom? Konfliktusok gerjedhetnek nem tetsző szerepek, korábbi sérelmek, vagy negatív megjegyzések miatt. Ilyenkor hangozhatnak el kilépési fenyegetések (amelyeket a vezetői kijelölés, azaz a kényszer miatt nem is lehet meglépni). | |||||||||||
Jellemző, hogy a formális vezető mellett informális vezető vagy vezetők jelennek meg, és próbálják meg a formális vezetővel szemben befolyásolni a csoportot. Összefoglalva elmondható, hogy a csoport önmagával van elfoglalva és nem a feladattal. Szerencsés esetben a viharos időszak rövid lesz, és egyszer csak rájönnek a csoport tagjai, hogy gond van a feladat-teljesítéssel. Ez általában akkor következik be, amikor valaki kívülről kérdez rá a feladat teljesítésére, és a csoport is rákényszerül őszintén megválaszolni a kérdést: hol tartunk? | |||||||||||
Normalizálódás | |||||||||||
Ebben a szakaszban a kissé pánikba esett csoportban megváltozik a kommunikáció stílusa: már nem egymás ellen és önmaguk pozíciójáért vitatkoznak, hanem a feladat érdekében. | |||||||||||
A konstruktív viták eredményeképpen kialakulnak a folyamatok, a szabályok, a normák. Ezeknek köszönhetően egyre inkább összetartozónak érzik a tagok a csoportot. | |||||||||||
Teljesítés | |||||||||||
Itt történik meg mindaz, amiért a csapatot létrehozták. Megfigyelhető, hogy az előző lépésben kialakult közösségi érzés megerősödik, megszilárdul: "összezár" a csapat. Támogató légkör, bizalom tapasztalható és teljes erővel a feladat megoldásán dolgoznak, amit jó esetben sikeresen meg is valósítanak. | |||||||||||
Berekesztés | |||||||||||
Ezzel a szakasszal többnyire nem foglalkoznak a szervezetekben, pedig a tanulás eszköze lehetne. A berekesztésre akkor kerül sor, amikor a feladat teljesítve van (általában). A sikeres csapatmunka után is fontosak a visszajelzések, visszaellenőrzések, mert legközelebb már jobban fogjuk csinálni, ha tanulunk az apró hibákból is. Ha kudarcba fulladt a feladat teljesítése még fontosabb a csapatmunka elemzése. Ilyenkor ismét előkerülhetnek a személyeskedések, de megfelelő vezetői moderációval kezelhető a helyzet. | |||||||||||
A berekesztés után a csapat tagjai továbblépnek: vagy visszatérnek korábbi munkájukhoz, vagy egyszerűen a műszak végén hazamennek. Azonban az, hogy a következő alkalommal hogyan indul újra, hogy nyitott vagy zárt lesz-e az egyén hozzáállása nagyban függ attól, hogy mit tapasztalt korábban. | |||||||||||
A csoport felbomlása után megmaradhatnak a kapcsolatok akár formálisan akár informálisan. | |||||||||||
Különösen speciális feladatok esetében, vagy üzemeltetésben dolgozó csapatok esetében nem megy végig ilyen részletességgel a folyamat. Általában úgy tűnik, hogy kimarad az első három lépés. Valójában a csapatszerepek, a szabályok készen várják a személyzetet, a normák pedig csak kismértékben változnak. Ilyenkor is fontos azonban egy kicsit összerázódni a műszak kezdetén. | |||||||||||
A csapatmunka eredményessége | |||||||||||
A csapatmunka eredményességének megítélése két szempontból történik: | |||||||||||
| |||||||||||
A két szempontnak saját elnevezése is van: | |||||||||||
| |||||||||||
Sok esetben az első kudarcát a második okozza, ezért néhány pont, amely segíti a csoportfeladat sikerét: | |||||||||||
| |||||||||||
Az alábbi ábrán a csapat sikeréhez szükséges folyamatok és tényezők kerültek feltüntetésre. | |||||||||||
| |||||||||||
Az egyén hozzájárulása | |||||||||||
A csapatok egyénekből formálódnak, és az eredményes csapatmunkához 3 folyamat integrációja szükséges: | |||||||||||
| |||||||||||
Az egyének három fajta kompetenciájukat adják hozzá a csapat működéséhez, amelyek a következőek: | |||||||||||
| |||||||||||
Amikor valamelyik csapattag teljesítményével, munkájával gond van a fenti három szempontot felhasználva érdemes megvizsgálni, hogy melyikkel lehet probléma az adott egyénnél. | |||||||||||
A csapatmunka elemei | |||||||||||
Mivel már tudjuk, hogy hogyan jönnek létre csapatok, mit tesz hozzá az egyén, nézzük meg, hogy a csapatmunkának milyen elemei vannak: | |||||||||||
| |||||||||||
Néhány fogalmat pontosítsunk a fentiek közül. Az asszertivitás azt jelenti, hogy saját jogaimat megvédem, anélkül hogy másét sérteném, és ezt tiszteletteljes kommunikációval teszem. Objektivitás alatt azt értjük, hogy a tényekkel foglalkozzunk, és nem a gerjesztett érzelmekkel. | |||||||||||
Aktív figyelem: Nem egyszerűen csendben vagy és koncentrálsz, arra mit mond a másik, hanem folyamatosan értékeled és reagálsz rá. Hagyod végig mondani, nem szakítod félbe, bátorító hangok, nem fejezed be helyette. | |||||||||||
Csapat fejlettségi szintje | |||||||||||
Mindenki szeret egy jobb fejlettebb csapatban dolgozni, és a vezetők is büszkébbek egy fejlettebb csoportra, és több hasznot is hajtanak a vállalat számára is. Kérdés azonban, hogy mihez képest fejlettebb egy adott csapat és mennyire. | |||||||||||
A csapattal szembeni minimum elvárások a következők: | |||||||||||
| |||||||||||
Ezek nélkül nem tudja a csapat megoldani a feladatát. A fejlettebb csoportoknál a következő jellemzők figyelhetőek meg: | |||||||||||
| |||||||||||
Megfigyelhető, hogy a fejlettebb csapat sokkal inkább képes önmagára, mint egy egységre figyelni és szükség esetén változtatni tevékenységén. | |||||||||||
Működés közben egy csapatnál fenn kell tartani bizonyos folyamatokat, tényezőket, hogy egyenletesen jó teljesítményt érjenek el. Az alábbiak néhány ilyet fogalmaznak meg: | |||||||||||
| |||||||||||
Döntések a csoportokban | |||||||||||
Minden csoport életében előbb-utóbb (inkább előbb) eljön a pillanat, amikor dönteniük kell a munkafeladattal vagy a csoportfeladattal kapcsolatosan. A következő táblázat a csoporton belüli döntésre vonatkozóan tartalmaz kérdés-felelt párokat. | |||||||||||
Döntések a csoportban
3. táblázat | |||||||||||
Stressz a csoportban | |||||||||||
Amikor azt tapasztaljuk, hogy a szokásosnál alacsonyabb szintű a kommunikáció a csoporton belül, hibák és rossz döntések jelennek meg, valószínűleg stresszt él meg a csoport. | |||||||||||
Ennek a stressznek az okai lehetnek: | |||||||||||
| |||||||||||
Ha a csoportban stresszt tapasztalunk, be kell avatkozni úgy, hogy ezeket a stresszorokat csökkentsük | |||||||||||
Az üzemeletetésben működő csoportok jellemzői | |||||||||||
Az üzemeltetésben működő csoportok úgynevezett feladat-függő csoportok: egy adott feladathoz kapcsolódnak, de a csoport léte nem függ a csapat konkrét tagjaitól (azaz egyik műszakban egy adott embercsoportból áll, a másik műszakban viszont értelemszerűen másik embercsoport formálja ugyanazt a csoportot). A csoportok között az átjárhatóság viszonylag egyszerű, bár hosszabb idő óta együtt dolgozó csoportok kialakíthatnak olyan normákat és szokásokat, amelyeket egy új belépőnek meg kell ismernie. | |||||||||||
Az üzemeltetési csoportok nagyon súlyos döntéseket hoznak, van amikor percről-percre. Ebben a helyzetben szó szerint életbevágóan fontos a helyzetfelismerés és a kialakult mentális kép megosztása a csoport többi tagjával. Mivel rövidek a döntésre rendelkezésre álló idők, és a döntések következményei súlyosak, kell valaki, akitől származnak az utasítások, és döntési jogosultságokat kell telepíteni a szabályozások által. | |||||||||||
A jó csapatmunkához szükséges tulajdonságok legtöbbje fejleszthető. Ezekre általánosan rendelkezésre állnak tréning programok. Üzemeltetésben működő csoportoknál megkönnyíti a működést, ha a tagok ismerik egymás munkáját. Ennek az eszköze a kereszt-tréning, amelynek a következő szintjei vannak: | |||||||||||
| |||||||||||
Üzemeltetésben működő csoportok hatékonyságát, biztonságosabb működését segíti az eset-megbeszélés is. Ilyenkor valamilyen rendkívüli helyzetet érdemes górcső alá venni, megvizsgálva, hogy mi hogyan működött, és hogyan lehet jobbá tenni a folyamatokat. |