KURZUS: Emberi tényezők a balesetekben

MODUL: II. modul

8. lecke: Fáradtság

A fáradtság meghatározása: kimerültség érzete, amely a munkavégzés eredményességét veszélyezteti.

A fáradtságot jelei alapján ismerhetjük fel, amelyek négy csoportba oszthatóak:

1. csoport: Gondolkodási (kognitív) jelek:

  • a váratlan helyzetekre való reagálás romlása
  • romlik az új információk beépítése egy adott helyzetbe
  • merev gondolkodás beállása

2. csoport: Motoros képességek

  • gyengébb időérzék
  • alacsonyabb szintű mozgás koordináció

3. csoport: Kommunikációs jelek

  • a helyes kifejezések, szavak keresése
  • szegényesebbé váló beszéd

4. csoport: Közösségi kapcsolatok

  • zárkózottá válás
  • saját hibáival szemben elnézőbbé válik a személy
  • türelmetlenség
  • apróbb feladatok átugrása, kihagyása
  • egyre kényelmetlenebbül érzi magát az egyén

A fáradtságot az egyén oldaláról befolyásolják: az alvás mennyisége és minősége, a természetes életritmus (a nap melyik szakaszában vagyunk), az egyfolytában ébren töltött idő.

A szervezet oldaláról befolyásolja a feladat jellege (érdekessége, a munkaterhelés), a munkakörnyezet (megvilágítás, zaj, szellőzés, a tér felosztása), a munkarend és munkaidő beosztása.

Vannak nem a munkával kapcsolatos hatások is:

  • környezeti és családi tényezők, amelyek az alvást megzavarhatják;
  • egészségi állapot;
  • munkán kívüli aktivitások, különösen a másodállás;
  • stressz;
  • életstílus (étkezési szokások, alkohol, drog).

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ember "nappali állat": természetes életritmusából adódik az éjszakai alvás igénye. Átlagosan 7-8 óra alvásra van szüksége egy embernek, és hosszabb időre van szükségünk az alváshiány utáni regenerálódásra. A napközbeni alvások minősége gyengébb, emellett korlátozott a folyamatos ébrenlétünk képessége is és az életkorunk előrehaladtával változhat is az alvásigényünk. Személyes jellemzője mindenkinek, hogy pacsirta vagy bagoly típusú-e, azaz mikor szeret lepihenni vagy felkelni? Az adott pillanatban fennálló egészségi állapotunk és az esetlegesen szedett gyógyszerek is hatással lehetnek a fáradékonyságunkra.

A fáradtság hatásának megértéséhez hasznos, ha tudjuk, hogy:

  • 17 óra folyamatos ébrenlét elérésekor képességeink olyan szintre csökkennek, mintha 0,05 ezrelékes véralkohol szintünk lenne
  • ez az érték 24 óra után 0,1 ezrelék.

A fáradtság kockázatát növelik:

  • első éjszakás szolgálat hosszabb távollét után;
  • a műszak kezdete (pl. éjszaka vagy reggeli kezdés),
  • napszak,
  • túlóra,
  • folyamatosan változó munkaidő beosztás,
  • munkaterhelés.

A fáradtság elleni védekezésben a vezetőknek és alkalmazottaknak is felelősségük van.

A vezetőknek olyan munkakörnyezetet kell teremteniük, munkaidő beosztást kell készíteni, amelyek alkalmasak a fáradtság megelőzésére azzal, hogy elegendő időt biztosít a pihenésre és regenerálódásra. A szervezet felelőssége továbbá az alkalmazottak támogatása a fáradtsággal kapcsolatos kockázatok megismerésében, megértésében, és felmérésében.

Az alkalmazottak felelősek a nem munkával kapcsolatos fáradtság minimalizálásáért, az alváshoz szükséges idő biztosításáért, és végül azért, hogy jelentsék, amennyiben fáradtak. Nem szabad megtűrni azt a hozzáállást, amikor a fáradtság ellenére megcsinálunk valamit, mert a "munkának mennie kell", sőt egyes közösségben még valamiféle "hősiesség" is, ha valaki 24 órát dolgozik egyfolytában. Nem szívesen jelentik, mert félnek a retorziótól, nem akarnak plusz terhet tenni mások nyakába. Jelentkezéskor még fittnek érzi magát, de nem számol a műszak végével.

Mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak meg kell érteniük, hogy a pihenőidő nem egyenlő az alvási idővel.

A fáradtság elleni védekezés legrégebbi eszköze a munkaidő felső határának meghatározása,

A fáradtság mérése nem oldható meg jelent tudásunk szerint, ezért az alvás mennyiségét és időpontját lehet meghatározni, illetve az egyén kognitív képességeinek romlását felfedezni, és abból következtetni a fáradtság mértékére.

Az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma által javasolt módszer, amely az alvás mennyiségének megfelelőségét vizsgálja három szabályt alkalmaz:

  • A kezdés 5/12-es szabálya: a műszak megkezdése előtti 24 órában legalább 5 órát aludt ÉS 12 óra alvás az elmúlt 48 órában.
  • A befejezés szabálya: a műszak befejezésekor legfeljebb annyi lehet az ébren töltött idő, mint a műszak megkezdése előtti 48 órában alvással töltött idő.
  • A végső szabály: ha nem teljesül a fentiek közül valamelyik potenciális veszély a lehetséges fáradtság, és a szervezet által létrehozott kockázatkezelési eljárásokat kell életbe léptetni.

A módszer előnye, hogy a személyzet külön segédeszköz nélkül, önmaga tudja ellenőrizni a fáradtságra vonatkozó kockázatot, és ezen keresztül gyakorlatot szerezve előre tudja tervezni pihenési idejét a munkabeosztás függvényében. Hátránya, hogy nem veszi figyelembe az alvás minőségét.

Megjelentek már olyan okostelefonos alkalmazások, amelyek szintén a biomatematikai modellek felhasználásával működnek és önértékelést tesznek lehetővé, amelyek alapja a pszichomotoros éberség feladat. Ebben vizuális stimulusokra kell választ adni és a rendszer méri a reakció időt.

Szem megfigyelése: pislogás sűrűsége, szem lehunyása ideje, a probléma, hogy vannak állandó fejmozgatást igénylő munkafeladatok (pl. forgalomirányításban a különböző monitorok megfigyelése). Kutatások a beszéd jellemzőinek elemzésével foglalkoznak jelenleg.

A felmérés, a fáradtság felismerése még mindig nem oldja meg az üzemeltetés folyamatosságának fenntartását. Egyes vállalatok igazolt távollétnek tekintik, és nem fizetnek munkabért, ha valaki lemondja a szolgálatba lépést, más vállalatok a betegség szerinti szabályokat alkalmazzák.

A fáradtság legjobb és egyetlen ellenszere az alvás. Munkavégzés közben természetesen nem lehet elaludni, de vannak módszerek a fáradtság érzetének csökkentésére. Az egyik ilyen, hogy rövid szüneteket tartva, a szünetekben fizikai mozgást végzünk. A kávé hatása kb, 20 perc után jelentkezik és 1-2 órán át tart. Hátránya, hogy a hatás elmúltával aluszékonnyá válhat az egyén. A koffeines rágógumi rövidebb idő alatt fejti ki hatását és megoldható, hogy elnyújtottan jelentkezzen a hatása. Hátránya a koffein használatának azonban, hogy a későbbi alvás minőségét lerontja.

Ennél a szakasznál kell a váltott műszak (forduló szolgálat) hatásairól is beszélni. A forduló szolgálatban elvégzendő munka fárasztó hatását súlyosbítja, hogy a természetes emberi életritmusunkkal ellentétesen kell élnünk: sötétedéskor kezdünk dolgozni, világosban kell(ene) aludni. A forduló szolgálatban dolgozóknál figyelhető meg legjobban az alváshiány kumulálódása, illetve túl sok éjszakai műszak esetén a társadalmi és családi élet minősége is romlik. A negatív hatások miatt a fordulószolgálatban dolgozók munkabeosztására több javaslat is született. Ezek közül az alábbiakra hívnám fel a figyelmet:

  • a műszakok rotációja előrehaladva kevésbé fárasztó: délelőtt - délután - éjszaka. A legrosszabb variáció, hogy 4-7 éjszaka után nappali műszakra fordul a munkavállaló.
  • a műszakváltás időpontja szempontjából a reggeli váltás ne legyen túl korán, az elegendő alvási idő biztosítására (pl. 6 óra jobb időpont, mint az 5 óra); illetve a délutáni műszak se fejeződjön be túl későn (pl. 23 órakor).
  • műszakok közötti időnek legalább 11 órának kell lennie.

A különböző jogszabályok ezeket az elveket biztosítják, de biztonsági szakembereknek mindig oda kell figyelni a munkavállalók visszajelzéseire és figyelemmel kell kísérniük a baleseti statisztika alakulását is.

Felhívom a figyelmet, hogy nem csak a közlekedés közvetlen lebonyolításában dolgozókat fenyegeti a fáradtság, hanem ahogy az 1988-ban Londonban, a Clapham Junction-nél történt baleset is megmutatta, a karbantartó személyzetet is.

Ellenőrző kérdések
1. A fáradtság jelei melyik csoportba tartoznak? A csoport számát írja be!

1: Gondolkodási (kognitív) jelek
2: Motoros képességek
3: csoport: Kommunikációs jelek
4: csoport: Közösségi kapcsolatok

gyengébb időérzék
türelmetlenség
alacsonyabb szintű mozgás koordináció
szegényesebbé váló beszéd
merev gondolkodás beállása
a váratlan helyzetekre való reagálás romlása
zárkózottá válás
a helyes kifejezések, szavak keresése
romlik az új információk beépítése egy adott helyzetbe
apróbb feladatok átugrása, kihagyása

2. Melyik állítás igaz és melyik hamis?
A fáradtságot csak az alvás mennyisége befolyásolja.
A fáradtságot az egyén oldaláról befolyásolja a munkabeosztás.
A napközbeni alvás minősége gyengébb, mint az éjszakai alvásé.
A fáradtság elleni védekezés a vezetők feladata.
A pihenő idő nem egyenlő az alvási idővel.