KURZUS: Fizikatörténet
MODUL: Fizika a középkorban
2.1. lecke: Középkori tudomány
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Miért állíthatjuk, hogy a természettudományok fejlődésének jelentős lassulása már az ókorban elkezdődött? Válassza ki a helyes megoldást!
![]() | |||||||||
2. Sok ókori görög mű nem eredeti nyelven jutott el, hanem közvetítőn keresztül jutott el a középkori Európába. Az alábbiak közül melyik volt a legjelentősebb közvetítő nyelv?
![]() | |||||||||
3. Miért kedvezett az ókori rabszolgaság megszűnése a technikai fejlődésnek? Válassza ki a helyes megoldást!
![]() |
1. Bevezetés, a késő ókor fejlődésének lassulása | ||
Gyakran ismételt gondolat az, hogy az ókori tudományos virágkor után a sötét középkor hirtelen lefékezte a fejlődést és csak annak végén tűnt fel néhány zseni a semmiből, mint pl. Leonardo vagy Galilei, akik végre véget vetettek a szellemi sötétségnek. Megvizsgálva a tényeket, egész más kép rajzolódik ki elénk. | ||
Valójában a természettudományos fejlődés üteme már az ókorban, nagyjából i. e. 200 után lelassult. Az előzőekben tanultunk is erről: Arkhimédész kora után a fizika vagy a csillagászat terén gyökeresen új elméletek nem születtek. Például az addigra kidolgozott geocentrikus elméletet továbbfejlesztették, de nem fordítottak lényeges figyelmet újszerű elméletek felállítására. Lehetett volna Arisztarkhosz heliocentrikus modelljét fejleszteni, vagy a geocentrikus modell keretein belül nemcsak kör- hanem ellipszispályákat is kipróbálni, de nem tették, holott az elméleti alapok megvoltak erre és a filozófiai iskolák zavartalanul működtek. Így Ptolemaiosz (i. sz. 2. század) is csak a körpályák paramétereit pontosítgatta geocentrikus modelljében. Másik példa: több ügyes szerkezetet is készítettek az ókorban, pl. gőzgépeket, bonyolult fogaskerék-rendszereket, de ezekből mégsem alakult ki a mai értelemben vett ipar. | ||
A lassúbbá váló fejlődésnek több oka lehetett. A következők biztos szerepet játszottak: | ||
| ||
A tudományos eredményekben történő lassulás tehát jóval a középkor előtt bekövetkezett. A fejlődés további lassulása a középkor elején a megváltozó körülményeknek köszönhető: a Földközi-tenger medencéjében és annak környékén óriási változások zajlottak, sokszor évszázadokra zűrzavarossá téve egy-egy terület életét. Csak a legfontosabbakat említve: a Római Birodalom kettéválása, a Nyugat-Római Birodalom bukása, népvándorlás, arab terjeszkedés. Nyilvánvaló, hogy a stabil rend nélküli korszakokban az emberek a sokkal alapvetőbb dolgokra koncentráltak, így a tudomány fejlesztésére nem jutott energia. | ||
2. Felejtés és újrafelfedezés | ||
A középkor eleji átalakulások, sokszor zűrzavaros helyzet sajnálatos következménye az ókori eredmények jelentős mértékű felejtése volt. Az alexandriai Nagy Könyvtár többszöri leégése jól jelképezi ezt a folyamatot, de valójában mindenütt könnyű volt elveszíteni a kis példányszámban meglevő könyveket, elfeledkezni a műveltség továbbadásáról, ha a túlélésről volt szó. | ||
A középkor zűrzavaros kezdete után lassan magára találó Európa azonban újra el kezdett érdeklődni a régi tudósok művei után és nekiláttak az adott terület tudományos célra használt nyelvére lefordítani a még elérhető ókori műveket: az Arab Birodalom területén arabra, Európában latinra. | ||
Az arabra fordítás volt a korábbi kezdetű, mert ott a 750 körül nagyjából megnyugvó hódítási szakasz után hamarabb alakult ki konszolidált helyzet, mint Európában. Sok megmaradt művet közvetlenül görögről, másokat szírről, vagy más nyelvekről fordítottak le. A később kezdődő latinra fordítás abból dolgozott, amije volt: néhány mű még ókori latin fordításban is megvolt, másokat a még fennálló Bizáncon keresztül szereztek meg görögül, de igen jelentős volt az arab fordításon keresztül érkező rész is. Sok görög filozófus művét ismerjük görög-szír-arab-latin fordítási lánc végtermékeként. | ||
Az előbbi fő vonalak mellett alkalmanként a perzsa és a héber nyelv is szerephez jutott, de egy-két esetben (pl. számírás) az hindu közvetítés is fontos volt. | ||
Különösen kiemelkedő az Arab Birodalom szerepe az ókori eredmények átmentésében. A meghódított népek kultúráját sok esetben eredményesen integrálták és a hódítások után sok helyütt virágzó szellemi központok létesültek területén. Az arab tudósok nem pusztán megőrizték, hanem néhány területen tovább is fejlesztették az ókori tudást. (Lásd pl. a középkori matematikánál elmondottakat később.) Kb. 800 és 1400 között egyértelműen az Arab Birodalomban találhatjuk a tudományosan legfejlettebb területeket. | ||
A középkori Európa a 12. századtól kezdett szélesebb körben érdeklődni az ókori művek latinra fordítása iránt. Korábban is léteztek ilyenek, de ekkor egyrészt nagyobb mennyiségben kezdték meg a fordításokat, másrészt kritikaibb hozzáállással törekedtek a pontosabb munkára, sokszor előszedve az eredeti nyelvű töredékeket is, hogy a több nyelven keresztül történő fordítások pontatlanságait kijavítsák. E korban a görög filozófia olyan nagy hatással volt az európai gondolkodókra, hogy az a kereszténységre is kihatott: az ókori filozófusok, főként Arisztotelész művei, szemlélete és a kereszténység tanításának találkozásából megszületett a mai értelemben vett teológia. | ||
3. Fontos változások | ||
A középkor világa sok fontos alapvonásban különbözött az ókorétól. A legfontosabbak címszavakban: | ||
| ||
Európában a kereszténység, az Arab Birodalom területén a muzulmán vallás vált az egész társadalmat átfogó gondolkozási alappá. Sokan gondolják azt, hogy a vallás ilyen elterjedése ártott a tudomány fejlődésének. Azonban ha nemcsak néhány kiemelt esetet szemlélünk, akkor kiderül, hogy ez az előítéletes kép nem igaz. | ||
A tudományok művelése jó cselekedet a muzulmán hit szerint. A Korán szerint: "A tudósok tintája egyenértékű a mártírok vérével." A nagy arab egyetemek olyan iskolákból nőttek ki, melyeket eredetileg a Korán oktatására alapítottak. | ||
A kereszténység több szempontból is jó alapot adott a tudomány fejlődésének. | ||
| ||
Különösen kiemelendő a szerzetesrendek szerepe. A nehezebb időszakokban csak a szerzetesrendeken belül voltak adottak a körülmények az elméletibb munkák végzésére, így a kolostorok lettek a műveltség központjai. Óriási hatásuk volt azonban a szerzeteseknek a termelési módszerekre is. A Bencés rend egyik jelmondata, az "Imádkozzál és dolgozzál!" fejezi ezt ki tömören: a szerzeteseknek alapvetően a saját maguk által megtermelt terményekből kellett megélniük. Így a művelt emberek egyben a termelésben is részt vettek, ami az elmélet és a gyakorlat korábban nem látott közelségét eredményezte. (Az ókori filozófiai iskolák tagjai rangon alulinak tartották volna a földművesek munkáját végezni.) A szerzetesek a fejlettebb élelmiszer-feldolgozási módszerek kidolgozásában is jeleskedtek: kiváló sörfőzők, sajtkészítők voltak közöttük. Közismert, hogy a letelepülő magyarságot is segítették mezőgazdasági módszerek tanításával. Ezen felül hidak építésében, a történetírás rendezésében és sok más dologban járultak hozzá Európa felemelkedéséhez. | ||
4. Az egyetemek | ||
A középkor szemléletébe illik a közoktatás megjelenése. Ez eleinte ötletszerűen, egy-egy jóindulatú király vagy püspök irányítása alatt, kedvező körülmények közt jelent meg, de a cél megfogalmazódott: minden embert tanítsunk meg bizonyos elemi ismeretekre, pl. írni és olvasni. | ||
Az egyetemek megjelenése óriási változás az ókorhoz képest. A középkori egyetem sokkal nyitottabb volt, nagyobb tömegeket fogadott és a társadalom által elismert diplomát adott. Az itt képzett emberek nagyobb számuknál, szélesebb származási és érdeklődési körüknél fogva sokkal nagyobb hatással voltak a társadalom minden területére, mint az ókori filozófiai iskolák elitképzésében részt vett filozófusok. Erősebb és természetesebb is volt a kapcsolat a gyakorlati problémák iránt. | ||
Meg kell említeni, hogy az egyetemek a középkorban igen változatosak voltak. Egyeseket közülük a király rendszeres adományai tartottak fenn, mások lényegében a tanári kar tagjainak tulajdonában voltak, de voltak teljesen hallgatói pénzből működő intézmények is. | ||
Bár sok különbség volt közöttük, de az arab és európai területen egyaránt az egyetemek váltak a tudomány fejlődésének centrumaivá. | ||
5. Technikai fellendülés | ||
A középkorban a rabszolgaság intézményének visszaszorulásával, megszűnésével sokkal nagyobb motiváció mutatkozott a gépek alkalmazására. Lehetett a jobbágyokat bizonyos mértékű közmunkára kötelezni, a hadifoglyokat pedig sokszor kezelték rabszolgaként, de ez messze nem biztosította azokat a lehetőségeket, mint az ókori rabszolgatartó rendszer. Ez és az, hogy a középkorban szorosabbá vált az elméleti tudományok és a gyakorlati élet közti kapcsolat kedvező alapot jelentettek a technikai fejlődésnek. Segített a folyamatnak az ókori eredmények megismerése is, valamint néhány eredmény átvétele a távol-keleti területekről, pl. Kínából. (Például papír, puskapor, selyem gyártása és használata.) | ||
Összességében azt mondhatjuk, hogy a mai értelemben vett gépészet alapjait a középkori arab és európai területeken tették le: széles körben terjedt el daruk, emelők, csigasorok, fogaskerekek, szíjhajtások, szivattyúk, szélmalmok, stb. alkalmazása. Az ilyen gépek nagyrészt fából készültek, fém alkatrészeiket pedig időről időre újra felhasználták nagy értékük miatt, ezért főleg csak rajzok maradtak fenn róluk. Mivel nem merült fel, hogy valaha ezek fontosak lehetnek, a rajzokat sem tekintették sokáig értéknek, ezért ebből sincs sok épen maradt példány, de ami van, az elegendő a kor technikai fejlődésének felméréséhez. Érdekes, hogy ezekben semmi olyan nincs, amit ne tudott volna akár Arkhimédész megérteni, mégis, a motiváció hiánya miatt nem fejlesztették ilyen mértékben a gépeket az ókorban. | ||
Egy konkrét példa: a középkor végére megfelelő precíz fogaskerekek, áttételek segítségével 10-szer pontosabb fokbeosztást tudtak készíteni, mint az ókorban. Ez azt jelentette többek között, hogy a csillagászati mérések is pontosabbá váltak: az 1500-as évek végére elérték az emberi szem elvi felbontóképességét, az 1-2 ívpercet. (Ívperc: a fok 60-ad része.) Az ilyen pontosságú bolygópozíció-mérések (Tycho de Brahe) kikényszerítették az új elméletek születését, mert a régiek már pontatlannak bizonyultak. | ||
6. Összegezés | ||
A középkor szerepe a tudomány fejlődésében összetett: kétségtelenül nem volt olyan tudományos virágkor, mint az ókori görög kultúra i. e. 600 és i. e. 200 közötti időszaka, de semmiképp nem mondható, hogy semmi fontos nem történt volna. Az itt összefoglalt alapvető változásokon túl konkrét komoly eredmények is születtek a matematikában, fizikában, melyeket a következő leckék foglalnak össze. |