| 1. Segédanyagok |
A tanuláshoz az alábbi segédanyagokat bocsátjuk a Hallgatók rendelkezésére: |
1. | A nappali tagozaton elhangzott előadások videó-felvételei. | 2. | Az előadásokhoz használt prezentációk anyaga. | 3. | Ezen oktatási segédlet tartalmi összefoglalói, önellenőrző kérdései és mintafeladatai. |
|
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete c. könyvének beszerzése és tanulmányozása segíthet a kurzus elvégzésében, de nem feltétlen szükséges, mert a fent felsorolt segédanyagok a teljes számonkért tananyagot tartalmazzák. |
Mind a videó-felvételek, mind az előadás-prezentációk témakörök szerint egy-egy fájlban találhatók meg. Így pl. az elektromosságtan története 1 videót és 1 prezentációs fájlt jelent, holott ez a téma előadáson kb. 3-szor 45 percbe fért bele. Ezért a témakört 3 leckére osztottuk fel, és jelöltük, hogy a videóban az egyes leckék tartalma hányadiktól hányadik percig terjed, illetve hogy a prezentáció mely oldalai tartoznak a témához. Kisebb témáknál, pl. a Jedlik Ányosról szóló rész esetében ilyen probléma nem merült fel: ott egy leckéhez egy videó és egy prezentáció egésze tartozik. |
A leckékre osztásnál természetesen a tananyag logikáját is figyelembe vettük, azaz egy rész-témakörnél húzzuk meg a határokat, így az egyes leckék kicsit eltérő hosszúságúak. |
2. Javasolt tanulási módszer |
Új lecke elsajátításakor a következőt érdemes tennie: |
1. | Nézze meg a lecke elsajátításához szükséges időt a segédletben. Teremtsen olyan körülményeket, hogy ennyi ideig zavartalanul tudjon a témára koncentrálni. (Lehetséges egy leckét kisebb darabokra bontva tanulni, de ez egyáltalán nem hatékony módszer.) | 2. | Olvassa el a "Cél" című részt. | 3. | A "Tevékenységek" részben meghatározott videó és prezentációs fájlt tegye elérhetővé és olvassa el az itt leírt néhány kulcsfontosságú témát, melyre a lecke során kiemelt figyelmet kell fordítani. | 4. | Nézze végig az előadást videóról. A videókon ugyanazok a prezentációs fájlok vannak kivetítve, mint amiket a tananyag mellé megkap, így nem szükséges most elővenni a prezentációkat is, de néha a jobb képminőség érdekében hasznos lehet. (Pl. úgy, hogy a videót nem teljes képernyőn nézi, és a prezentáció is meg van nyitva egy ablakban, amiben a videóval együtt lapoz.) | 5. | Ha szükségesnek tartja, az előadás-videó hallgatása közben jegyzeteljen magának egy füzetbe. Ez egyéni sajátosság: valakit segít a tanulásban a saját jegyzet készítése, másokat akadályoz, és ők inkább csak figyelnek és a lényeget próbálják megérteni. Önnek kell eldöntenie, melyik csoportba tartozik. | 6. | Röviden (az előadás idejének negyed-ötöd része alatt) ismételje át az anyagot a prezentáció végigolvasásával. | 7. | Válaszoljon a leckevégi rövid "Önellenőrző kérdések"-re. Mivel ezek tesztjellegűek, ez csak 3-4 percet vesz igénybe. Ha a kérdések felénél többre helyesen válaszolt, akkor továbbléphet. | 8. | Olvassa el a "Követelmények"-et és döntse el, meg tud-e ezeknek felelni, ha időt szán rá. (Most nem kell őket végrehajtani!) | 9. | Ha az "Önellenőrző kérdések" vagy a "Követelmények" során komoly hiányosságot fedez fel tudásában, vegye elő a prezentációt vagy a videó-felvétel megfelelő részét. |
|
Modulok végén egy-egy feladatsor várja, melynek kitöltése előtt érdemes a modul leckéit átismételni. Ehhez az óravázlatok és az oktatási segédlet tartalmi összefoglalói segíthetik hozzá. A tananyag megtanulását az szolgálja a legjobban, ha erre az átismétlésre rászán 1-2 órát minden modulzáró esetén. Ez után vegyen elő papírt és azon válaszolja meg a modulzáró kérdéseit. A modulzárók kitöltési ideje 60 perc. A modulzáróban a vizsgához hasonló kérdéseket teszünk fel. Ezek nem teszt jellegűek, így az önellenőrzéshez utána kell olvasnia a tananyagban, illetve megkeresni a videó megfelelő részeit. |
A vizsgára készüléskor az egész anyagot át kell ismételnie. Ekkor az oktatási anyag tartalmi összefoglalói adják a fő segítséget: olvassa el ezeket emlékeztetőül, majd gondosan olvassa el a "Követelmények"-ben megfogalmazottakat és döntse el, teljesíteni tudja-e azokat. Ha hiányosság mutatkozik, akkor vegye elő az óravázlatot, esetleg a videófelvételt és a megfelelő rész újraolvasásával illetve újra megnézésével pótolja a kérdéses részeket. Ekkor érdemes a vizsgasegédlet kitöltésére is időt szánni. (Lásd lentebb.) |
3. Időbeosztás |
A tananyag tökéletes elsajátítására szánható 60 órát (2 kredit) az alábbiak szerint érdemes beosztani: |
1. | Tanulási útmutató. Kb. 1 óra. | 2. | Leckék. A 27 leckére összesen kb. 25 óra. | 3. | Modulzárók. A 3 modulzáróra összesen kb. 9 óra. | 4. | Vizsgára készülés. Kb. 25 óra. |
|
Ezek ajánlott, becsült értékek és az anyag teljes elsajátítására vonatkoznak. Az egyéni előképzettségtől, motivációtól és a megcélzott elsajátítási szinttől függően módosulhatnak. |
4. A vizsga |
A Fizikatörténet tárgy vizsgája írásbeli. 90 perc alatt 6 "villámkérdésre" és 3 "normál kérdésre" kell papíron válaszolnia. Ilyen kérdésekből álló gyűjteményt mellékeltük a tananyaghoz. A feladatsorokban törekszünk a teljes félév anyagát lefedni, így biztos, hogy mindegyik modul anyagából legalább egy villámkérdés lesz. Számítson azonban komplex, a modulhatárokon átnyúló kérdésekre is. |
A villámkérdésekre rövid választ kell adni: átlagosan 1 vagy 2 mondat elegendő, de néha egy név és egy dátum vagy egy jó ábra is elég lehet. Itt nem kell törekedni a kerek mondatokban történő fogalmazásra. Akkor jó egy villámkérdésre adott válasz, ha a kérdésre koncentrál. Hasznos dolog a válasz leírása után magunkban elolvasni újra a kérdést és közvetlenül utána a leírt választ, mintha egy párbeszédet olvasnánk: ha az a benyomásunk, hogy tömören megválaszoltuk a kérdést, akkor eleget írtunk. |
A normál kérdések egy nagyobb témakörre vonatkoznak, így rájuk terjedelmesebb választ kell adni a maximális pontért. Iránymutatóként 8-10 mondatnyi szöveges fogalmazást (mini esszét) vagy egy jól átgondolt, 4-5 elemű felsorolást, minden pontban kb. 2 mondatnyi szöveget lehet leírni. A villámkérdésekkel ellentétben itt a teljes pontszámhoz nem elegendő gondolattöredékeket vázlatosan leírni, hanem meg kell mutatni a fogalmazással vagy egy felsorolás logikus összeállításával, hogy a vizsgázó érti a téma összefüggéseit is. |
A vizsga során egy "vizsgasegédlet" használható. Ez egy kétoldalas dokumentum, melynek nagy részét egy táblázat tölti ki, ami a tanult tudósok nevét és születési-halálozási idejét nyomtatva tartalmazza. Mindegyik név mellett a táblázatban kb. 2/3 sornyi hely van arra, hogy pár emlékeztető szót, fogalmat odaírhasson. Az egész segédlet végén egy kb. 1 oldalnyi helyen pedig egy vonalazott részt talál, ahová bármit lehet írni. Ezek a saját beírós részek azt szolgálják, hogy Önt a tényekre való visszaemlékezésben segítsék és a "magolás" szerepét csökkentsék, több időt hagyva az összefüggések megértésének. Nem akkora a terjedelmük, hogy teljes kidolgozott feladatsorokat lehetne leírni, ezért a kevés területet gondosan kell felhasználni. Annak meggondolása, mit is érdemes odaírni, már önmagában is segíti azt, hogy a lényeg megértésére koncentráljon a vizsgára készülés közben. |
Igen szigorúan vesszük a vizsgasegédletre kiírt szabályokat, azaz azt, hogy csak kék tollal, a jelölt sorokra csak egy sornyi betűt vagy számot írva kitöltött segédlet használható. (Máskülönben nyomtatóval kis betűkkel igen nagy adatmennyiség odaírható lenne, és ez már a tanulás rovására menne.) |
A villámkérdésekre 5-5, a normál kérdésekre 10-10 pont kapható, így a 6 normál és 3 villámkérdés 60 pontot jelent. A ponthatárok: |
- 51-60 pont: jeles
- 45-50 pont: jó
- 36-44 pont: közepes
- 24-35 pont: elégséges
- 0-23 pont: elégtelen
|
A dolgozat javításakor adunk részpontokat, azaz a jó és rossz elemek felfele illetve lefele módosítják a feladatra kapott pontszámot. Arra, hogy a rossz válaszrész rontsa a feladat pontszámát, azért van szükség, hogy ne lehessen tudás nélkül, csak találgatással pontot szerezni. (Legyen például az a kérdés, hogy "Soroljon fel 3 tudóst, akik a speciális relativitáselmélet matematikai alapjainak kidolgozásában részt vettek!". Ha nem lenne a pontszám csökkentésével büntetve a nem odaillő név beírása, és a vizsgázó erre válaszul beírná az időszak összes jelentős fizikusát, az maximális pontot érne, hisz köztük lenne az a 3 is.) |