1.2 lecke: Bevezetés II. / Az tudomány kezdetei
| Cél: A lecke célja, hogy rövid áttekintést adjon a természettudomány kezdeteinek megismeréséről. Kitérünk arra, mennyire bizonytalanok az információink a tudomány ókori helyzetéről és röviden megemlítjük a természettudomány bölcsőjének tekinthető legfontosabb kultúrákat. |
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes önállóan: |
- Felsorolni és 2-3 mondatban kifejteni legalább 3 okot, melyek miatt a tudomány kezdeteiről szóló információink hiányosak.
- Röviden (5-6 mondat) ismertetni a megalitikus építmények előfordulási helyét, az építésükre és funkcióikra vonatkozó bizonytalanság okait.
- Felsorolni és térképen megmutatni/berajzolni azt a 3 fő kultúrkört és területet, melyek az ókori természettudomány legfontosabb centrumai voltak.
- Röviden megindokolni, miért tartjuk a fenti 3 kultúrát jelentősebbnek a többi nagy ókori kultúránál a fizika fejlődése szempontjából.
|
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 25 percre lesz szüksége. |
Tevékenység: |
1. | Nézze meg a fiztort_01_bevezetes videót a 50:05-tól a végéig (1:05:50). Ebben a részben a prezentációt a fiztort_01_bevezetes.pdf fájl 39-46. oldalai közti része tartalmazza. A videó nézése közben a következő témák megértésére figyeljen különösen (ha szükségesnek tartja, jegyzeteljen egy füzetbe): |
|
- Miért hiányos a tudásunk az őskori és ókori tudományos ismeretekről?
- Mit tudunk és mit nem a megalitikus kultúrák természettudományos ismereteiről?
- Melyek azok a fő területek, kultúrák, melyeket a fizika története miatt kiemelt fontosságúnak tartunk az ókorban?
|
2. | A prezentációs fájl átolvasásával frissítse fel az előadásban hallottakat, különösen figyelve az előbbi kérdésekre. | 3. | Válaszoljon a lentebbi "Önellenőrző kérdések"-re. A cél most az 50%-osnál jobb eredmény elérése. | 4. | Olvassa el a lenti "Követelmények"-et és döntse el, képes lenne-e azok teljesítésére. | 5. | Ha az előző két pontban hiányosságok merültek fel, vegye elő újra a prezentációt vagy az előadás-videót. | 6. | Ha ismereteit mélyíteni szeretné, olvassa el Simonyi könyvéből az 1.1-1.1.2 fejezeteket. |
|
| Önellenőrző kérdések |
1. Miért szerencsétlen körülmény a tudománytörténet szempontjából, hogy az egyiptomiak papiruszra szerettek írni? Válassza ki a helyes megoldást! |
2. Hol állt az a könyvtár, amit az ókori tudás legfontosabb gyűjtőhelyének tarthatunk, de többszöri leégése nagy veszteséget jelentett a tudományos fejlődés és a tudománytörténet szempontjából? Válassza ki a helyes megoldást! |
3. Honnan tudjuk, hogy a megalitikus kultúrák kőköreinek volt csillagászati funkciójuk is? Válassza ki a helyes megoldást! |
4. Hogyan nevezzük azt a kultúrkört, ami a Tigris és Eufrátesz folyók környékén volt megtalálható az ókorban? Válassza ki a helyes megoldást! |
| 1. A múlt ismerete |
Az ókor kezdeteiről, a tudomány és technika gyökereiről nagyon kevés információval rendelkezünk. A főbb okok: |
- Akik nem hagytak ránk írást, azokról igen keveset tudunk.
Több ókori civilizáció nagy épületeket épített (pl. az úgynevezett "megalitikus kultúrák"), másokat a régészet bizonyítékai fejlett és nagy területen kereskedő népként, népcsoportként mutatnak be, de nem minden kultúra hagyott ránk írásbeli emlékeket. Úgy tűnik, voltak igen fejlett ősi kultúrák mai értelemben vett írásbeliség nélkül is. - Bizonyos írásmódok nem tartósak, ezért nem maradtak ránk. Így vagyunk például az egyiptomi papiruszokkal. Nagyon nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy ősi papirusztekercs máig olvasható állapotban őrződjön meg, ezért kevés az ilyen lelet. Pedig tudjuk, hogy sok ismeret ilyen formában volt lejegyezve, mert pl. görög filozófusok írnak arról, mennyi mindent tudtak az egyiptomiak. Feltehetően nincs ekkora jelentősége a tudománytörténet szempontjából, de meg kell említeni, hogy az ősmagyar rovásírást többnyire nem tartós anyagba (fába) vésték őseink, ezért is tudunk sajnálatosan keveset honfoglalás előtti kultúránkról.
- Sokszor a természettudományos ismeretek (félig) titkosak voltak. Jellemző példa erre az ókori Egyiptom, ahol a csillagászattal a papok foglalkoztak és nem tanították meg "kívülállóknak" ismereteiket. De az ókori görög filozófiai iskolák is gyakran titkolták tudásuk egy részét a beavatatlanok előtt. Elképzelhető, hogy egy-egy speciális, titkos ismeretet egy időpontban csak 10-20 ember birtokolt. Az ilyen szűk körben való ismertség megnövelte az információ elvesztésének esélyét.
- Háborúk és vandalizmus romboló hatása. Leghíresebb a témában az alexandriai könyvtár többszöri pusztulása. Az ókori tudomány eredményeit összegző, felmérhetetlen jelentőségű könyvtár volt hogy emberi figyelmetlenség miatt égett le, máskor háborús időben a hódítók gyújtották fel. Sok százezer értékes irat veszett el, melyeknek gyakran csak a címüket és szerzőjüket tudjuk a fennmaradt töredékekből, de azok nagyon árulkodóak és jelzik, hogy fontos lenne ismerni tartalmukat.
|
Észben kell tartani tehát a továbbiakban, mennyire hézagosak ismereteink, és hogy egy-egy újabb régészeti felfedezés akár alapvetően átrendezheti azt, mit is gondolunk egy tudományág születési helyéről és idejéről. |
2. A megalitikus kultúrák |
Az ókorral kapcsolatos hiányos ismereteink egyik legjellegzetesebb példája az úgynevezett "megalitikus kultúrák" esete. Szerte Európában találhatók óriási kövekből (mega=hatalmas, lithosz=kő) készült építmények, emlékhelyek, melyek sokszor több tucatnyi, egyenként soktonnás kőből állnak, gyakran körkörös elrendezésben. Leghíresebb ezek közül az angliai "Stonehenge" kőcsoport, de hasonló, csak kisebb építmények Skandináviától Szicíliáig, észak Afrikában és e részen a part közeli szigeteken mindenütt megtalálhatók. Ezek kora nem határolható be egész pontosan, de nagy részüket az i. e. 2000-4000 közti időszakban építhették. |
A kőkörökön kívül jelentős kőépületek is találhatók, főként a mai Anglia és Skócia területén és a közeli szigeteken, melyek ugyanennek a kultúrának nyomait viselik magukon. |
Az építményekből látszik, hogy egy nagy, szervezett társadalom hozta őket létre, sokszor több nemzedéken át tartó munkával, de írásos emlékek híján többnyire csak találgathatjuk, kik és hogyan építették és hogy mi is volt pontosan az építmények funkciója. |
A fizika története szempontjából is nagy talányt jelentenek a megalitikus építmények. Az biztos, hogy sok fontos csillagászati alapirány (pl. napkelték iránya napéjegyenlőségkor és napfordulókkor) jelölve vannak bennük az által, hogy jelentős méretű köveket összekötő egyenesek ezeket az irányokat adják meg. Az is bizonyos azonban, hogy kulturális, vallási céljuk is volt a kőkörök által határolt területnek. Mennyit tudtak ténylegesen a csillagokról? Vagy mennyit tudtak a mechanika elveiről ezek az emberek, akik kiváló gyakorlati érzékkel kellett hogy rendelkezzenek az építmények tervezéséhez és kivitelezéséhez? Sajnos, többnyire találgatásokra kell hagyatkoznunk a témában. |
3. Az ókori kultúrák, ahol a fizika kialakult |
A fizika szempontjából három kultúrkört kell kiemelnünk, melyeket kissé pontatlanul az alábbi címkékkel jelölünk: |
- Egyiptom. A Nílus-menti nagy civilizáció, mely sok évezredes története alatt több jelentős átalakuláson ment át, de tudományos fontossága elvitathatatlan. Sok görög filozófus említi Egyiptomot, mint az ősi bölcsesség forrását, de sajnos mára már keveset tudunk az egyiptomi papok, tudósok ismereteiről. Ebben szerepet játszik a papirusz nem időtálló volta, a kis körben terjesztett tudás és az alexandriai könyvtár leégése is. Azonban pl. a piramisok tájolása és szerkezete, a sírkamrákban talált leletek és a megmaradt papirusz-töredékek is világosan mutatják, hogy az írás, számolás, geometria, csillagászat és sok más területen is igen komoly eredményekkel rendelkeztek.
- Mezopotámia. A Tigris és az Eufrátesz folyók környéke az egész ókorban fontos centrum volt gazdasági, politikai és tudományos értelemben. Itt több birodalom váltotta egymást, melyeket ma Sumer, Babilon névvel illetünk, de perzsa és asszír hódításnak is áldozatul esett e terület az évszázadok alatt. A történelemtudomány ezen változásokkal részletesen foglalkozik, a tudományos eredményeket azonban a politikai változások során is többé-kevésbé átadták e terület lakói egymásnak így a fizika története szempontjából egyetlen kultúrkörnek tekinthetjük ezt a vidéket. Égetett agyagtábláik időtállóak, így az egyiptominál jobban ismerjük matematikai, csillagászati eredményeiket. Sok mindenben megelőzték a görögöket, pl. Pithagorasz is járt ezen a területen és sok mindent tanult ott. (Feltehetően a Pithagorasz-tételt is, amire ő csak egy új bizonyítást adott.) Mai naptárrendszerünk, óra-perc-másodperc felosztásunk, helyiértékes számjelölésünk mind-mind e kultúrkörre vezethetők vissza.
- Görögország. Az előzőhöz hasonlóan e címke is egy összetett politikai struktúrát, változatos történelmet takar. A mi témánk szempontjából azonban egyetlen kultúrkörnek tekinthetjük az ókori görög városállamok területét, és kissé pongyolán a "Görögország" címmel hivatkozunk rá. (Ez nemcsak a mai Görögország területét takarja, hanem Kis-Ázsia egy jelentős, főleg part menti részét, Szicíliát és sok szigetet is.) Számtalan írásukat ismerjük (sokszor arab vagy szír nyelvű fordításokon keresztül). A görög kultúrára az ókori eredmények nagy összegzőjeként, szintetizálóként tekinthetünk. A görög filozófia, gondolkodásmód a modern tudomány kezdeteit jelenti.
|
Felmerülhet a kérdés, miért maradt ki pl. Kína vagy India e listából. Ennek oka részben terjedelmi, de tartalmi is. Kína részletesebb tárgyalása pl. nem lenne kihagyható egy technikatörténeti tárgyban, mert rengeteg szerkezetet, berendezést, módszert ők fedeztek fel legelőször (puskapor, rakéta, selyem...). Mégis, az elméleti ismeretek terén kevésbé voltak termékenyek, mint a fenti 3 kultúrkör. Például sok csillagászati megfigyelésük volt, de nem tudjuk, hogy a görög csillagászathoz hasonlóan ezeket pl. a Hold távolságának vagy a Föld kerületének megmérésére vagy egy pontos bolygópálya-modell felállítására felhasználták volna. |