KURZUS: Veszélyes áruk csomagolása

MODUL: Veszélyes áruk szállítására szolgáló küldeménydarabok vizsgálatai és jóváhagyásuk

4.2. lecke: Küldeménydarabok normál csomagolásainak vizsgálata és jóváhagyása

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg a korábban ismertetett normál csomagolóeszközök alkalmazásához szükséges vizsgálatok fajtáit. A betöltendő és elszállítandó anyag tulajdonságainak ismeretében lehetővé válik, hogy a hallgató definiálja azokat a szükséges vizsgálatokat és azok szintjeit, amelyek alapján a csomagolóeszköz alkalmazhatóvá válik. A vizsgálatok alapján egy adott csomagolási konstrukció UN jelölést kap. Ezen UN jelölés "kódolását" a hallgató a lecke elsajátításával ki tudja alakítani, illetve vissza is tudja fejteni.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból ki tudja választani a csomagolóeszköz típusát meghatározó paramétereket;
  • fel tudja sorolni, milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy normál csomagolóeszközön;
  • felsorolásból ki tudja választani a csomagolóeszköz-vizsgálatok előkészítésére igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választan az ejtési, a tömörségi, a belső nyomásállóság és a halmazolási vizsgálatra igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választan a halmazolási vizsgálat célját;
  • felsorolásból ki tudja választan, mekkora az elméleti halmazolási magasság értéke;
  • ki tudja számítani a halmazterhelés értékét szilárd és folyékony töltőanyag esetén;
  • a csomagolás adott UN jelölése alapján el tudja mondani, hogy mit jelentnek jelölés egyes elemei.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 120 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • típus vizsgálatok
  • belső nyomásállóság vizsgálat
  • tömörségi vizsgálat
  • halmazolhatóság vizsgálat
  • ejtő vizsgálat
1. Csomagolóeszközök vizsgálata

Ahhoz, hogy egy csomagolási konstrukció, legyen az önálló, kombinált vagy összetett, alkalmazható legyen mind egy veszélyes áru csomagolóeszköze, különböző vizsgálatoknak kell alávetni, annak érdekében, hogy bizonyságot nyerjen az, hogy a szállítás során fellépő igénybevételek ellen megfelelő védettséget biztosít.

A korábban leírt és a szabályzatokban pontosan definiált konstrukciós előírások mellett a vizsgálatok köre is pontosan definiálva van. A vizsgálatok és azok eredményei minden esetben egy adott csomagolóeszköz típusra vonatkoznak.

Jegyezze meg, hogy milyen paraméterek határozzák meg a csomagolóeszköz típusát!

A típust egyfelől meghatározza a korábban ismertetett kódolás (pl.: 1A1, 4G, 3H2, stb.), másfelől a szabályzatok, valamint a kivitel egyes paraméterei, ilyenek:

  • tervezési méret,
  • gyártási típus,
  • anyag és falvastagság,
  • gyártási módozat.

A fentiek alapján tekinthető egy csomagolóeszköz egy gyártási típusnak. Fontos megjegyezni, hogy a felületkezelések különbözősége nem feltétlen jelent külön típust. Abban az esetben, ha a csomagolóeszköz kialakításában bármilyen változtatás történik, úgy ezen vizsgálatok újbóli elvégzése kötelező.

1.1. Előkészítés a vizsgálatokhoz

Jegyezze meg, milyen előkészítés szükséges a vizsgálatok elvégzéséhez!

Indokolja meg, miért kell lehűteni, vagy felmelegíteni a műanyag csomagolóeszközöket adott vizsgálatok előtt!

A vizsgálatok végrehajtását, minden esetben olyan csomagolóeszközökön kell végrehajtani (beleértve a belső csomagolásokat is), amelyek szállításra kész állapotúak, töltöttek és lezártak. A töltési fok mind a szilárd, mind a folyékony anyagok esetén más és más. Természetesen a veszélyes anyagok minden esetben helyettesíthetőek a szabályzatokban definiált más anyagokkal, de lényeges, hogy azok halmazállapota, viszkozitása és sűrűsége nem lehet eltérő.

A vizsgálati mintákat minden esetben a próbák megkezdése előtt kondicionálni (adott hőmérsékleten klimatizálni) szükséges, mivel számos anyag van, amely a hőmérséklet változásaira érzékeny és megváltoznak mechanikai tulajdonságaik. Ezek alapján a csomagolóeszközök köre két részre bontható:

a) Műanyag csomagolóeszközök (hordók, kannák stb.) esetén:

Ezen eszközök esetén, az ejtő vizsgálatot megelőzően fagyasztást kell alkalmazni, oly módon hogy a betöltött folyadék nem válhat szilárd halmazállapotúvá, nem fagyhat meg. Ezt leggyakrabban, sós víz, fagyálló töltőanyagként történő alkalmazásával lehetséges megvalósítani.

A kondicionálás hőmérséklete: -18 (C

Ezen kondicionálás indokoltsága az, hogy a legtöbb műanyag csomagolóeszköz a hideg hatására rideggé válik, ezáltal jobban törik. Így ha egy csomagolás ezen feltételek mellett is teljesíti a követelményeket, a szoba hőmérsékletű igénybevétel már alacsonyabb kockázatú.

Ezen típusok esetén a halmazolás vizsgálat (rakatolás szimulációja) esetén is más hőmérsékletet kell biztosítani. A kondicionálás hőmérséklete: +40oC. Ennek oka, hogy a polimerek nagy hányada hőre lágyuló, így a rakterekben gyakran előforduló magasabb hőmérséklet elérésekor veszíthetnek ellenálló-képességükből. Így ezen módosított körülmény jobban megmutatja a minta alkalmasságát.

b) Minden más csomagolás esetén:

Az összes vizsgálat végrehajtása szoba hőmérsékleten (23 (C) kell, hogy megtörténjen, valamint a vizsgálatokat megelőzően legalább 24 órás klimatizálás szükséges.

Jegyezze meg, hogy milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy normál csomagolóeszközön!

A csomagolóeszközökön az alábbi vizsgálatok közül kell elvégezni azokat amelyeket a töltőanyag halmazállapota alapján a szabályzatok előírnak:

  • ejtő vizsgálat;
  • tömörségi vizsgálat;
  • belső nyomásállóság vizsgálata;
  • halmazolási vizsgálat.
1.2. Ejtő vizsgálat

Jegyezze meg, milyen csomagolásokra kell elvégezni az ejtő vizsgálatot!

Annak érdekében, hogy az anyagmozgatás során (gépi vagy kézi) esetlegesen felmerülő leesésből adodó mechanikai igénybevételt szimulálni lehessen, a szabályzatok ejtő vizsgálatokat írnak elő, amit mindenfajta csomagoláson el kell végezni, töltőanyagtól függetlenül.

Olvassa el hogy milyen ejtési darabszámokat és pozíciókat definiál a szabályzat!

Az ejtési vizsgálatokat az alábbi táblázat paraméterei (ejtések száma és pozíciói) szerint szükséges végrehajtani:

CsomagolóeszközA próbadarabok számaA próbadarabok helyzete az ejtő próbához
a)
Acélhordó
Alumíniumhordó
Fémhordó (acélt és alumíniumot kivéve) Acélkanna
Alumíniumkanna
Rétegelt falemez hordó
Papírlemez hordó
Műanyag hordó és kanna
Hordó alakú összetett csomagolóeszköz
Finomlemez csomagolóeszköz
6
(ejtő próbánként három)
első próba (három próbadarabbal): a csomagolásokat átlósan a fenék korcolására, vagy ha ilyen nincs, a körvarratra vagy az élre kell ejteni.
második próba (három másik próbadarabbal): a csomagolásokat a leggyengébb pontra kell ejteni, amely az első ejtés során nem került vizsgálatra, pl. az egyik záróelemre vagy egyes hengeres hordóknál a hordópalást hosszirányú hegesztési varratára
b)
Faláda
Rétegelt falemez láda
Farostlemez láda
Papírlemez láda
Műanyag láda
Acél- vagy alumíniumláda
Láda alakú összetett
csomagolóeszköz
5
(ejtő próbánként egy)
első próba: a fenéklapra
második próba: a tetőlapra harmadik
próba: a hosszabbik oldalra
negyedik próba: a rövidebbik oldalra
ötödik próba: az egyik sarokra
c)
Zsák - egyrétegű, oldalvarrattal
3
(három ejtés zsákonként)
első próba: a zsák egyik széles oldallapjára
második próba: a zsák egyik keskeny oldallapjára
harmadik próba: a zsák végére
d)
Zsák - egyrétegű, oldalvarrat nélkül, vagy többrétegű
3
(két ejtés zsákonként)
első próba: a zsák egyik széles oldallapjára
második próba: a zsák végére
e)
Hordó vagy láda alakú összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz
3
(ejtő próbánként egy)
átlós irányban a fenék peremére, ha ilyen nincs, a körvarratra vagy a fenékélre

Természetesen a fenti információk még nem elégségesek egy vizsgálat végrehajtásához. Annak függvényében, hogy az adott csomagolóeszközt milyen veszélyes anyaggal töltik meg, függ az, hogy milyen magasságból kell a vizsgálati mintát leejteni. Az információt, amely definiálja, hogy az anyag "milyen" veszélyes, a korábbi fejezetben már részletesen elemzett "3.2. A táblázat" tartalmazza.

A csomagolóeszközökre vonatkozó információk előtt a 4 oszlopban található a csomagolási csoport megnevezés.

Jegyezze meg, hogy milyen csomagolási csoportokat különböztetünk meg!

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik:

I. csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok
II. csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok;
III. csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;

Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a UN 1830-as anyag esetén II. Csomagolási csoportról beszélünk.

UN 1830, Kénsav anyag, ADR szerinti adatsora a 3.2. A táblázatban
1. ábra

Jegyezze meg, hogy mi határozza meg az ejtési magasságot, és az hogyan, miért módosulhat!

Tehát a csomagolóeszköz típusa alapján meghatározott ejtések száma és módozata után az ejtési magasság az egyes anyagokhoz és tárgyakhoz rendelt csomagolási csoport definiálja, az alábbiak szerint:

Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik:

I csomagolási csoportII csomagolási csoportIII csomagolási csoport
1,8 m1,2 m0,8 m

Önálló csomagolóeszközökben vagy kombinált csomagolások belső csomagolóeszközeiben levő folyékony anyagok esetén, ha a próbát vízzel hajtják végre:

  • olyan szállítandó anyagoknál, amelyeknek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:
  • olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket,

(A relatív sűrűség a vízhez viszonyított sűrűség értéke. A szabályzatok azonban a sűrűség (kg/m3) szinonimájaként kezelik)

az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani :

I csomagolási csoportII csomagolási csoportIII csomagolási csoport
relatív sűrűség x1,5 (m)relatív sűrűség x 1,0 (m)relatív sűrűség x 0,67 (m)

Pl.: I. Csomagolási csoportba tartozó, 1,4 relatív sűrűségű anyag esetén: 1,4 x 1,5= 2,1 m

A vizsgálatokat minden esetben, ahogy korábban is definiálták a szabályzatok, merev, rugalmatlan felületen kell elvégezni.

A csomagolóeszköz megfelelő abban az esetben, ha nincs anyag veszteség, nincs szivárgás és a keletkezett sérülés nem veszélyezteti a szállítás biztonságát.

Fontos, megjegyezni, azt hogy a fenti vizsgálati paraméterek melyek ismertetésre kerültek, nem teljes körűek, azokat a szabályzatok alkalmazásával, minden esetben további ellenőrzésnek kell alávetni.

1H2 típus az ejtő vizsgálat során
2. ábra
1.3. Tömörségi vizsgálat

Jegyezze meg hogy, milyen esetekben és hogyan kell végrehajtani a vizsgálatot!

Tömörségi próbát kell végrehajtani minden, folyékony anyag szállítására szánt csomagolás típuson, kivéve:

  • a kombinált csomagolások belső csomagolásait (pl.: ládában elhelyezett kanna);
  • összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályait;
  • egyes speciális finomlemez csomagolóeszközöket,

A vizsgálatok végrehajtásához három próbadarab szükséges.

A vizsgálatokat oly módon kell végrehajtani, hogy a csomagolóeszközöket, beleértve a zárószerkezeteket is, víz alatt kell tartani 5 percen át, mialatt a belső levegőnyomás hat rájuk.

Az alkalmazandó levegőnyomás (túlnyomás):

I csomagolási csoportII csomagolási csoportIII csomagolási csoport
legalább 30 kPalegalább 20 kPalegalább 20 kPa

A vizsgálatok végeztével nem következhet be semmiféle szivárgás, csak az számít elfogadható eredménynek.

1.4. Belső nyomásállósági vizsgálat

Jegyezze meg hogy, milyen esetekben és hogyan kell végrehajtani a vizsgálatot!

A folyadéknyomás-próbát folyadék befogadására használt minden, fémből és műanyagból készült és összetett csomagolóeszköz típuson el kell végezni.

Nincs szükség nyomáspróbára:

  • a kombinált csomagolások belső csomagolásain;
  • összetett (üveg, porcelán és kőagyag) csomagolóeszközök belső tartályain; és
  • egyes finomlemez csomagolóeszközökön,

A vizsgálatok végrehajtásához három próbadarab szükséges.

A fém és az összetett csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 5 percig kell a próbanyomásnak kitenni. A műanyag csomagolóeszközöket és az összetett (műanyag) csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 30 percig kell a próbanyomásnak kitenni.

Az alkalmazott folyadéknyomást (túlnyomást) a következő módszerek egyikével kell meghatározni. A próbanyomás nem lehet kisebb, mint:

  • a csomagolásban 55 °C-on mért teljes túlnyomás, szorozva 1,5 biztonsági tényezővel; e teljes túlnyomás meghatározásához a maximális töltési fokot és 15 °C töltési hőmérsékletet kell alapul venni; vagy
  • a betöltött folyadék 50 °C-on mért gőznyomásának 1,75-szorosából levonva 100 kPa-t, de legalább 100 kPa túlnyomás; vagy
  • a betöltött folyadék 55 °C-on mért gőznyomásának 1,5-szereséből levonva 100 kPa-t, de legalább 100 kPa túlnyomás.

Az I csomagolási csoportba tartozó folyadékokhoz szánt csomagolóeszközöket legalább 250 kPa próbanyomással (túlnyomással) kell vizsgálni.

Táblázatosan:

I csomagolási csoportII csomagolási csoportIII csomagolási csoport
legalább 250 kPaa)-c) módszerekkel megállapított érték (kPa-bana)-c) módszerekkel megállapított érték (kPa-ban

A vizsgálatok végeztével nem következhet be semmiféle szivárgás, csak az számít elfogadható eredménynek.

1A1 típus belsőnyomás vizsgálata
3. ábra
1.5. Halmazolási vizsgálat

Jegyezze meg, hogy mi a halmazolási vizsgálat célja!

A vizsgálatok célja az, hogy a raktározás során fellépő halmazterheléssel szembeni ellenálló képesség bizonyságot nyerjen.

A vizsgálatot úgy kell végrehajtani, hogy a vizsgálati mintát egy, a csomagolóeszköz teljes felső felületére ható, az azonos csomagolóeszközök össztömegével megegyező erővel kell terhelni. Amennyiben a minta tartalma olyan folyadék, amelynek relatív sűrűsége eltér a szállítandó folyadék sűrűségétől, az erőt ez utóbbira vonatkoztatva kell kiszámítani.

Jegyezze meg, mekkora a legkisebb halmazolási magassággal számolunk a vizsgálat során!

A legkisebb halmazolási magasság, amellyel szükséges számolni (beleértve a próbadarabot is) 3 méter. A vizsgálat időtartama 24 óra, (kivéve a folyadékokhoz szánt műanyag hordókat, kannákat és a 6HH1 és 6HH2 összetett csomagolóeszközöket, amelyeket 28 nap időtartamon át kell legalább 40 °C hőmérsékleten halmazolási próbának alávetni).

A fentiek alapján a képletek az alábbiak szerint alakulnak:

Értelmezze és memorizálja az alábbi képleteket!

A halmazterhelés szilárd töltőanyag (a) és folyékony töltőanyag (b) esetén:

a)F=( H h 1 )m9,81 b)F=( H h 1 )[ ( V h ρ )+ m p ]9,81

Jelmagyarázat:

  • F= halmazterhelés [N],
  • H= 3 [m];
  • h= csomagolóeszköz magassága [m];
  • m=csomagolóeszköz teljes és töltött tömege [kg];
  • Vh=hasznos térfogat [liter];
  • ρ=folyékony töltőanyag sűrűsége [kg/dm3];
  • mp= csomagolóeszköz üres tömege [kg]

A csomagolóeszköz nem szivároghat a vizsgálatok végeztével. A próbadarabon nem szabad olyan sérülésnek lennie, amely veszélyeztetheti a szállítás során a biztonságot, sem pedig olyan alakváltozásoknak, amelyek csökkenthetik a szilárdságot vagy a stabilitás hiányát vonhatják maguk után, ha a küldeménydarabokat egymásra rakják.

4G típus halmazvizsgálat során

A vizsgálati program összes vizsgálatának elvégzése után, amennyiben a küldeménydarab minden vizsgálat esetén meg is felelt, egy vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely tartalmazza az összes vizsgálatokra és a csomagolóeszközökre vonatkozó információt.

2. Csomagolóeszközök UN jelölésének felépítése, valamint a jóváhagyási folyamat leírása

Jegyezze meg, hogy a vizsgálatok és a csomagolóeszköz típusa alapján a csomagolóeszköz UN jelölése mely módon és milyen részekből áll össze!

A vizsgálatok (amelyek szintjét a betöltendő anyag határozza meg) és a korábbi leckékben már ismertetett csomagolóeszköz fajtáját jelölő kód alapján egy olyan specifikus jelölés kerül kialakításra, amely alapján pontosan definiálni lehet egy csomagolóeszköz alkalmazhatóságának körét. Az alábbiakban ismertetésre kerül ezen jelölési rendszer felépítése.

1.Az Egyesült Nemzetek jele a csomagolóeszközön:
2.A csomagolóeszköz típusát jelölő kód (pl.: 1A1, 4G, 5H4 stb.);
3.Két részből álló kódszám;
    • egy betű a csomagolási csoport(ok) jelölésére, amely(ek)re a gyártási típus kiállta a vizsgálatot;
      • X az I, a II és a III csomagolási csoporthoz;
      • Y a II és a III csomagolási csoporthoz;
      • Z csak a III csomagolási csoporthoz;
    • Ezen karakter esetén két változat lehetséges az alábbiak szerint:
      • Belső csomagolóeszköz nélküli csomagolóeszközökön, amelyek folyékony anyagok szállítására szolgálnak és a belső nyomásállósági próbát sikeresen kiállták, a relatív sűrűség megjelölése egy tizedesre kerekítve, amelyre a gyártási típust vizsgálták; ez a jelölés elhagyható, ha ez a relatív sűrűség 1,2-nél nem nagyobb.
      • Szilárd anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökön vagy belső csomagolóeszközöket tartalmazó csomagolóeszközökön a legnagyobb össztömeg megjelölése kg-ban;
4.Ezen karakter esetén is két változat lehetséges az alábbiak szerint:
    • egy "S" betű, ha a csomagolóeszköz szilárd anyagok szállítására vagy belsőcsomagolások befogadására szolgál,
    • folyékony anyagok szállítására használt olyan csomagolóeszközre (kivéve a kombinált csomagolást), amely a belsőnyomás-állósági próbát sikeresen kiállta, a próbanyomás értéke kPa-ban, a legközelebbi 10 kPa-ra lefelé kerekítve;
5.A csomagolóeszköz gyártási éve (az utolsó két számjegy). Az 1H és 3H típusú csomagolóeszközökön ezen kívül a gyártási hónap is, amelyet a többi megjelöléstől eltérő helyen is fel lehet tüntetni.

Annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével;

A gyártó neve vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele.

Az alábbi két példa jól mutatja az UN jelölés összeállítását egy-egy csomagolóeszköz esetén.

1. példa

Ahol:

1.Egyesült nemzetek jelölése;
2.5H4: Műanyag zsák fóliából;
3.Y: II. és III. Csomagolási csoportba tartozó veszélyes anyag tölthető bele;
22 kg a legnagyobb engedélyezett össztömeg;
4.S: Szilárd töltőanyag szállítására alkalmas;
5.2008 a gyártási év
6.H: Magyarország az engedélyező ország
7.2-3567-02/Septox: illetékes hatóság egyedi azonosítása és a gyártó neve;

A korábban olvasottak alapján, valamint a kód alapján megállapítható vizsgálati kritériumok:

Vizsgálat megnevezéseKritériumokMegjegyzés
Előkészítés a vizsgálatokhozSzobahőmérséklet, töltés a töltési foknak és össztömegnek megfelelően,-
Ejtő vizsgálatY: 1,2m
Tömörségi vizsgálatNem kell végrehajtaniMivel szilárd töltő anyag
Belsőnyomás-állósági vizsgálatNem kell végrehajtaniMivel szilárd töltő anyag
Halmazolási vizsgálat3m halmazmagasságot figyelembe véve24 órás teszt / szobahőmérsékleten

2. példa:

Ahol:

1.Egyesült nemzetek jelölése;
2.3H1: Műanyag kanna nem levehető tetővel;
3.Y: II. és III. Csomagolási csoportba tartozó veszélyes anyag tölthető bele;
maximum 1,2 relatív sűrűségű anyag tölthető bele (folyékony);
4.120: belsőnyomás-állósági próba során a próbanyomás értéke kPa-ban;
5.10: a gyártási év: 2010 (a hónap a körjelzésen is mutatható);
6.H: Magyarország az engedélyező ország (H országjelzés)
7.2/1065-1705/XXP: illetékes hatóság egyedi azonosítása és a gyártó neve;

A korábban olvasottak alapján, valamint a kód alapján megállapítható vizsgálati kritériumok:

Vizsgálat megnevezéseKritériumokMegjegyzés
Előkészítés a vizsgálatokhozHűtés szükséges, töltés a töltési foknak megfelelően,-
Ejtő vizsgálatY: 1,2m-18oC-on előkondicionált
Tömörségi vizsgálatLegalább 20kPaLevegővel végrehajtva
Belsőnyomás-állósági vizsgálat120 kPaVízzel végrehajtva
Halmazolási vizsgálat3m halmazmagasságot figyelembe véve28 napos teszt/40oC-on

A két különböző töltőanyag (1. Példa, 2. Példa) számára szánt csomagolóeszköz esetén jól láthatóak azok az alapvető különbségek, amelyek alapján megállapítható, hogy egy csomagolóeszköz milyen halmazállapotú töltőanyag számára nyújt megoldást.

Gyakorlati szempontból praktikus a teljes kód végigolvasása után megvizsgálni azt, hogy a 4. szegmens tartalmaz-e "S" betűt. Amennyiben igen, úgy már könnyen definiálható a betölthető anyag halmazállapota, a vizsgálatok köre, valamint az egyéb szegmensek jelentése (pl.: sűrűség vagy bruttó össztömeg).

Jegyezze meg, hogy a típus vizsgálatok végrehajtása után milyen előírásokat szükséges végrehajtani még a csomagolóeszközzel kapcsolatban!

Ahogy a leckében korábban is leírásra került, a vizsgálatok és azok jegyzőkönyvezésének célja az, hogy egy adott csomagolóeszköz konstrukció gyártási típusa bizonyságot nyerjen az alkalmazhatósággal kapcsolatosan. Fontos azonban, hogy azzal, hogy egy csomagolóeszköz típus megfelelt a vizsgálatok végeztével, az alkalmazás még nem? lehetséges. Ahhoz, hogy alkalmazható legyen a konstrukció, úgynevezett gyártási típus jóváhagyás szükséges, amit az egyes országok (ahol a szabályzatok alkalmazása elő van írva) illetékes hatóságai adnak ki.

Ez az engedély alapvetően két féle lehet:

  • határozott időtartamra vonatkozó (pl.: 3 év)
  • korlátlan időtartamra, de éves felülvizsgálattal

A teljes folyamat ábrája az alábbi ábrán látható:

Csomagolóeszköz alkalmazhatóságához szükséges tevékenységek folyamata

Fontos a lecke zárásaként megjegyezni, hogy a folyamat egyes részei (amelyek a szabályzatokban természetesen leírásra kerülnek) még számos olyan részleteket tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a gyakorlati munkához, de a leckében nem kerültek említésre. Ennek oka, az hogy a lecke terjedelmi okok miatt csak egy általános folyamat leírást, valamint logikai sorrendet reprezentál.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje be hogy milyen paraméterek határoznak meg egy csomagolóeszköz gyártási típust!
Tervezési méret.
Csomagolás színe.
Gyártási típus.
A gyártó neve.
Gyártási idő.
2. Sorolja fel, milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy normál csomagolóeszközön!
3. Jelölje meg az alábbiak közül a csomagolóeszköz-vizsgálatok előkészítésére igaz állításokat!
A vizsgálatokat szállításra kész csomagolóeszközökön kell elvégezni.
A veszélyes anyagok más anyagokkal nem helyettesíthetők.
Műanyag csomagolóeszközök halmazolási vizsgálatát -18 fokon is el kell végezni.
A műanyagok egy része hőre lágyul, így a rakterekben veszíthet ellenálló-képességéből, ezért a halmazolási vizsgálatot +40 fokon kell végezni.
Műanyag csomagolóeszközök vizsgálat előtti hűtésének oka, hogy az ejtő vizsgálatot rideg állapotban is el kell végezni.
4. Mi határozza meg az ejtő vizsgálat során az ejtési magasságot?
a szállítás során fellépő igénybevétel nagysága
csomagolási csoport
csomagolás tömege
csomagolás mérete
5. Milyen csomagolásokon kell az ejtő vizsgálatot elvégezni?
semmilyen
minden
folyadékok részére szánt
szilárd anyagok részére szánt
6. Mi a tömörségi próbánál a vizsgálati közeg?
Víz
Eredeti veszélyes anyag - folyadék
Levegő
Eredeti veszélyes anyag - szilárd
7. Jelölje meg az alábbiak közül a tömörségi próbára igaz állításokat!
Folyékony és szilárd anyag szállítására szánt csomagolás típuson egyaránt el kell végezni.
Nem kell tömörségi próbának alávetni a folyékony anyag szállítására szolgáló összetett csomagolóeszközök belső tartályait.
A vizsgálat során a csomagolóeszközt víz alatt kell tartani.
A vizsgálat során a csomagolóeszközt azzal az anyaggal kell megtölteni, amelyet abban később szállítani fognak.
8. Jelölje meg az alábbiak közül a belső nyomásállósági vizsgálatra igaz állításokat!
A próbát folyadék befogadására használt minden, fémből és műanyagból készült és összetett csomagolóeszköz típuson el kell végezni.
Ezt a vizsgálatot a kombinált csomagolások belső csomagolásain is el kell végezni.
A csomagolóeszközöket adott időtartamig kell a próbanyomásnak kitenni. Az alkalmazott túlnyomás függ a csomagolás adott hőfokon mért túlnyomásától, vagy belső gőznyomásától.
9. Jelölje meg, mi a halmazolási vizsgálat célja?
Raktározás igénybevételének szimulációja
Szállítás igénybevételének szimulációja
Anyagmozgatás igénybevételének szimulációja
10. Mekkora az elméleti halmazolási magasság értéke?
150 cm
3 m
2,5 m
1 m
11. Ha egy csomagolás 0,5 m magasságú és 10 kg az engedélyezett maximális össztömege, akkor szilárd töltőanyag esetén mekkora a halmazterhelés értéke?
500 kg
490 N
100 kg
250 N
12. Egy csomagoláson az alábbi részlet látható: UN 1A1/Y25/S/H/1234-MZX. Mi állapítható meg ebből?
25 kg az engedélyezési tömeg és folyadék a töltőanyag
25 a relatív sűrűség és szilárd a töltőanyag
25 kg az engedélyezési tömeg és szilárd a töltőanyag
25 a relatív sűrűség és folyadék a töltőanyag
13. Mekkora az ejtési magasság, ha az alábbi UN jelölés részletet látja: ...../Y1,2/150/.....
1,2 m
150 cm
1 m
2 m
14. Mikor gyártották az alábbi UN jelöléssel ellátott csomagolóeszközt: 1A1/X13/S/10/H/...?
2013
2010
1910
2001
15. Hol engedélyezték az alábbi UN jelöléssel ellátott csomagolóeszközt: 5M2/Z25/S/H/F-12354?
M országjelzésű országban
Z országjelzésű országban
S országjelzésű országban
H országjelzésű országban