KURZUS: Veszélyes áruk csomagolása
MODUL: Veszélyes áruk szállítására szolgáló küldeménydarabok vizsgálatai és jóváhagyásuk
4.2. lecke: Küldeménydarabok normál csomagolásainak vizsgálata és jóváhagyása
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg a korábban ismertetett normál csomagolóeszközök alkalmazásához szükséges vizsgálatok fajtáit. A betöltendő és elszállítandó anyag tulajdonságainak ismeretében lehetővé válik, hogy a hallgató definiálja azokat a szükséges vizsgálatokat és azok szintjeit, amelyek alapján a csomagolóeszköz alkalmazhatóvá válik. A vizsgálatok alapján egy adott csomagolási konstrukció UN jelölést kap. Ezen UN jelölés "kódolását" a hallgató a lecke elsajátításával ki tudja alakítani, illetve vissza is tudja fejteni. | |||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 120 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
1. Csomagolóeszközök vizsgálata | |||||||||||||||||||
Ahhoz, hogy egy csomagolási konstrukció, legyen az önálló, kombinált vagy összetett, alkalmazható legyen mind egy veszélyes áru csomagolóeszköze, különböző vizsgálatoknak kell alávetni, annak érdekében, hogy bizonyságot nyerjen az, hogy a szállítás során fellépő igénybevételek ellen megfelelő védettséget biztosít. | |||||||||||||||||||
A korábban leírt és a szabályzatokban pontosan definiált konstrukciós előírások mellett a vizsgálatok köre is pontosan definiálva van. A vizsgálatok és azok eredményei minden esetben egy adott csomagolóeszköz típusra vonatkoznak. | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy milyen paraméterek határozzák meg a csomagolóeszköz típusát! | |||||||||||||||||||
A típust egyfelől meghatározza a korábban ismertetett kódolás (pl.: 1A1, 4G, 3H2, stb.), másfelől a szabályzatok, valamint a kivitel egyes paraméterei, ilyenek: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A fentiek alapján tekinthető egy csomagolóeszköz egy gyártási típusnak. Fontos megjegyezni, hogy a felületkezelések különbözősége nem feltétlen jelent külön típust. Abban az esetben, ha a csomagolóeszköz kialakításában bármilyen változtatás történik, úgy ezen vizsgálatok újbóli elvégzése kötelező. | |||||||||||||||||||
1.1. Előkészítés a vizsgálatokhoz | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, milyen előkészítés szükséges a vizsgálatok elvégzéséhez! | |||||||||||||||||||
Indokolja meg, miért kell lehűteni, vagy felmelegíteni a műanyag csomagolóeszközöket adott vizsgálatok előtt! | |||||||||||||||||||
A vizsgálatok végrehajtását, minden esetben olyan csomagolóeszközökön kell végrehajtani (beleértve a belső csomagolásokat is), amelyek szállításra kész állapotúak, töltöttek és lezártak. A töltési fok mind a szilárd, mind a folyékony anyagok esetén más és más. Természetesen a veszélyes anyagok minden esetben helyettesíthetőek a szabályzatokban definiált más anyagokkal, de lényeges, hogy azok halmazállapota, viszkozitása és sűrűsége nem lehet eltérő. | |||||||||||||||||||
A vizsgálati mintákat minden esetben a próbák megkezdése előtt kondicionálni (adott hőmérsékleten klimatizálni) szükséges, mivel számos anyag van, amely a hőmérséklet változásaira érzékeny és megváltoznak mechanikai tulajdonságaik. Ezek alapján a csomagolóeszközök köre két részre bontható: | |||||||||||||||||||
a) Műanyag csomagolóeszközök (hordók, kannák stb.) esetén: | |||||||||||||||||||
Ezen eszközök esetén, az ejtő vizsgálatot megelőzően fagyasztást kell alkalmazni, oly módon hogy a betöltött folyadék nem válhat szilárd halmazállapotúvá, nem fagyhat meg. Ezt leggyakrabban, sós víz, fagyálló töltőanyagként történő alkalmazásával lehetséges megvalósítani. | |||||||||||||||||||
A kondicionálás hőmérséklete: -18 (C | |||||||||||||||||||
Ezen kondicionálás indokoltsága az, hogy a legtöbb műanyag csomagolóeszköz a hideg hatására rideggé válik, ezáltal jobban törik. Így ha egy csomagolás ezen feltételek mellett is teljesíti a követelményeket, a szoba hőmérsékletű igénybevétel már alacsonyabb kockázatú. | |||||||||||||||||||
Ezen típusok esetén a halmazolás vizsgálat (rakatolás szimulációja) esetén is más hőmérsékletet kell biztosítani. A kondicionálás hőmérséklete: +40oC. Ennek oka, hogy a polimerek nagy hányada hőre lágyuló, így a rakterekben gyakran előforduló magasabb hőmérséklet elérésekor veszíthetnek ellenálló-képességükből. Így ezen módosított körülmény jobban megmutatja a minta alkalmasságát. | |||||||||||||||||||
b) Minden más csomagolás esetén: | |||||||||||||||||||
Az összes vizsgálat végrehajtása szoba hőmérsékleten (23 (C) kell, hogy megtörténjen, valamint a vizsgálatokat megelőzően legalább 24 órás klimatizálás szükséges. | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy normál csomagolóeszközön! | |||||||||||||||||||
A csomagolóeszközökön az alábbi vizsgálatok közül kell elvégezni azokat amelyeket a töltőanyag halmazállapota alapján a szabályzatok előírnak: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
1.2. Ejtő vizsgálat | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, milyen csomagolásokra kell elvégezni az ejtő vizsgálatot! | |||||||||||||||||||
Annak érdekében, hogy az anyagmozgatás során (gépi vagy kézi) esetlegesen felmerülő leesésből adodó mechanikai igénybevételt szimulálni lehessen, a szabályzatok ejtő vizsgálatokat írnak elő, amit mindenfajta csomagoláson el kell végezni, töltőanyagtól függetlenül. | |||||||||||||||||||
Olvassa el hogy milyen ejtési darabszámokat és pozíciókat definiál a szabályzat! | |||||||||||||||||||
Az ejtési vizsgálatokat az alábbi táblázat paraméterei (ejtések száma és pozíciói) szerint szükséges végrehajtani: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Természetesen a fenti információk még nem elégségesek egy vizsgálat végrehajtásához. Annak függvényében, hogy az adott csomagolóeszközt milyen veszélyes anyaggal töltik meg, függ az, hogy milyen magasságból kell a vizsgálati mintát leejteni. Az információt, amely definiálja, hogy az anyag "milyen" veszélyes, a korábbi fejezetben már részletesen elemzett "3.2. A táblázat" tartalmazza. | |||||||||||||||||||
A csomagolóeszközökre vonatkozó információk előtt a 4 oszlopban található a csomagolási csoport megnevezés. | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy milyen csomagolási csoportokat különböztetünk meg! | |||||||||||||||||||
Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik: | |||||||||||||||||||
I. csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok | |||||||||||||||||||
Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a UN 1830-as anyag esetén II. Csomagolási csoportról beszélünk. | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy mi határozza meg az ejtési magasságot, és az hogyan, miért módosulhat! | |||||||||||||||||||
Tehát a csomagolóeszköz típusa alapján meghatározott ejtések száma és módozata után az ejtési magasság az egyes anyagokhoz és tárgyakhoz rendelt csomagolási csoport definiálja, az alábbiak szerint: | |||||||||||||||||||
Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Önálló csomagolóeszközökben vagy kombinált csomagolások belső csomagolóeszközeiben levő folyékony anyagok esetén, ha a próbát vízzel hajtják végre: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
(A relatív sűrűség a vízhez viszonyított sűrűség értéke. A szabályzatok azonban a sűrűség (kg/m3) szinonimájaként kezelik) | |||||||||||||||||||
az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani : | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Pl.: I. Csomagolási csoportba tartozó, 1,4 relatív sűrűségű anyag esetén: 1,4 x 1,5= 2,1 m | |||||||||||||||||||
A vizsgálatokat minden esetben, ahogy korábban is definiálták a szabályzatok, merev, rugalmatlan felületen kell elvégezni. | |||||||||||||||||||
A csomagolóeszköz megfelelő abban az esetben, ha nincs anyag veszteség, nincs szivárgás és a keletkezett sérülés nem veszélyezteti a szállítás biztonságát. | |||||||||||||||||||
Fontos, megjegyezni, azt hogy a fenti vizsgálati paraméterek melyek ismertetésre kerültek, nem teljes körűek, azokat a szabályzatok alkalmazásával, minden esetben további ellenőrzésnek kell alávetni. | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
1.3. Tömörségi vizsgálat | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg hogy, milyen esetekben és hogyan kell végrehajtani a vizsgálatot! | |||||||||||||||||||
Tömörségi próbát kell végrehajtani minden, folyékony anyag szállítására szánt csomagolás típuson, kivéve: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A vizsgálatok végrehajtásához három próbadarab szükséges. | |||||||||||||||||||
A vizsgálatokat oly módon kell végrehajtani, hogy a csomagolóeszközöket, beleértve a zárószerkezeteket is, víz alatt kell tartani 5 percen át, mialatt a belső levegőnyomás hat rájuk. | |||||||||||||||||||
Az alkalmazandó levegőnyomás (túlnyomás): | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A vizsgálatok végeztével nem következhet be semmiféle szivárgás, csak az számít elfogadható eredménynek. | |||||||||||||||||||
1.4. Belső nyomásállósági vizsgálat | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg hogy, milyen esetekben és hogyan kell végrehajtani a vizsgálatot! | |||||||||||||||||||
A folyadéknyomás-próbát folyadék befogadására használt minden, fémből és műanyagból készült és összetett csomagolóeszköz típuson el kell végezni. | |||||||||||||||||||
Nincs szükség nyomáspróbára: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A vizsgálatok végrehajtásához három próbadarab szükséges. | |||||||||||||||||||
A fém és az összetett csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 5 percig kell a próbanyomásnak kitenni. A műanyag csomagolóeszközöket és az összetett (műanyag) csomagolóeszközöket, beleértve zárószerkezeteiket is, 30 percig kell a próbanyomásnak kitenni. | |||||||||||||||||||
Az alkalmazott folyadéknyomást (túlnyomást) a következő módszerek egyikével kell meghatározni. A próbanyomás nem lehet kisebb, mint: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Az I csomagolási csoportba tartozó folyadékokhoz szánt csomagolóeszközöket legalább 250 kPa próbanyomással (túlnyomással) kell vizsgálni. | |||||||||||||||||||
Táblázatosan: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A vizsgálatok végeztével nem következhet be semmiféle szivárgás, csak az számít elfogadható eredménynek. | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
1.5. Halmazolási vizsgálat | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy mi a halmazolási vizsgálat célja! | |||||||||||||||||||
A vizsgálatok célja az, hogy a raktározás során fellépő halmazterheléssel szembeni ellenálló képesség bizonyságot nyerjen. | |||||||||||||||||||
A vizsgálatot úgy kell végrehajtani, hogy a vizsgálati mintát egy, a csomagolóeszköz teljes felső felületére ható, az azonos csomagolóeszközök össztömegével megegyező erővel kell terhelni. Amennyiben a minta tartalma olyan folyadék, amelynek relatív sűrűsége eltér a szállítandó folyadék sűrűségétől, az erőt ez utóbbira vonatkoztatva kell kiszámítani. | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, mekkora a legkisebb halmazolási magassággal számolunk a vizsgálat során! | |||||||||||||||||||
A legkisebb halmazolási magasság, amellyel szükséges számolni (beleértve a próbadarabot is) 3 méter. A vizsgálat időtartama 24 óra, (kivéve a folyadékokhoz szánt műanyag hordókat, kannákat és a 6HH1 és 6HH2 összetett csomagolóeszközöket, amelyeket 28 nap időtartamon át kell legalább 40 °C hőmérsékleten halmazolási próbának alávetni). | |||||||||||||||||||
A fentiek alapján a képletek az alábbiak szerint alakulnak: | |||||||||||||||||||
Értelmezze és memorizálja az alábbi képleteket! | |||||||||||||||||||
A halmazterhelés szilárd töltőanyag (a) és folyékony töltőanyag (b) esetén: | |||||||||||||||||||
Jelmagyarázat: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A csomagolóeszköz nem szivároghat a vizsgálatok végeztével. A próbadarabon nem szabad olyan sérülésnek lennie, amely veszélyeztetheti a szállítás során a biztonságot, sem pedig olyan alakváltozásoknak, amelyek csökkenthetik a szilárdságot vagy a stabilitás hiányát vonhatják maguk után, ha a küldeménydarabokat egymásra rakják. | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A vizsgálati program összes vizsgálatának elvégzése után, amennyiben a küldeménydarab minden vizsgálat esetén meg is felelt, egy vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely tartalmazza az összes vizsgálatokra és a csomagolóeszközökre vonatkozó információt. | |||||||||||||||||||
2. Csomagolóeszközök UN jelölésének felépítése, valamint a jóváhagyási folyamat leírása | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy a vizsgálatok és a csomagolóeszköz típusa alapján a csomagolóeszköz UN jelölése mely módon és milyen részekből áll össze! | |||||||||||||||||||
A vizsgálatok (amelyek szintjét a betöltendő anyag határozza meg) és a korábbi leckékben már ismertetett csomagolóeszköz fajtáját jelölő kód alapján egy olyan specifikus jelölés kerül kialakításra, amely alapján pontosan definiálni lehet egy csomagolóeszköz alkalmazhatóságának körét. Az alábbiakban ismertetésre kerül ezen jelölési rendszer felépítése. | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Annak az államnak a jele, amely a jelölés alkalmazását engedélyezte a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek államjelzésével; | |||||||||||||||||||
A gyártó neve vagy a csomagolóeszköznek az illetékes hatóság által megállapított egyéb azonosító jele. | |||||||||||||||||||
Az alábbi két példa jól mutatja az UN jelölés összeállítását egy-egy csomagolóeszköz esetén. | |||||||||||||||||||
1. példa | |||||||||||||||||||
Ahol: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A korábban olvasottak alapján, valamint a kód alapján megállapítható vizsgálati kritériumok: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
2. példa: | |||||||||||||||||||
Ahol: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A korábban olvasottak alapján, valamint a kód alapján megállapítható vizsgálati kritériumok: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A két különböző töltőanyag (1. Példa, 2. Példa) számára szánt csomagolóeszköz esetén jól láthatóak azok az alapvető különbségek, amelyek alapján megállapítható, hogy egy csomagolóeszköz milyen halmazállapotú töltőanyag számára nyújt megoldást. | |||||||||||||||||||
Gyakorlati szempontból praktikus a teljes kód végigolvasása után megvizsgálni azt, hogy a 4. szegmens tartalmaz-e "S" betűt. Amennyiben igen, úgy már könnyen definiálható a betölthető anyag halmazállapota, a vizsgálatok köre, valamint az egyéb szegmensek jelentése (pl.: sűrűség vagy bruttó össztömeg). | |||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy a típus vizsgálatok végrehajtása után milyen előírásokat szükséges végrehajtani még a csomagolóeszközzel kapcsolatban! | |||||||||||||||||||
Ahogy a leckében korábban is leírásra került, a vizsgálatok és azok jegyzőkönyvezésének célja az, hogy egy adott csomagolóeszköz konstrukció gyártási típusa bizonyságot nyerjen az alkalmazhatósággal kapcsolatosan. Fontos azonban, hogy azzal, hogy egy csomagolóeszköz típus megfelelt a vizsgálatok végeztével, az alkalmazás még nem? lehetséges. Ahhoz, hogy alkalmazható legyen a konstrukció, úgynevezett gyártási típus jóváhagyás szükséges, amit az egyes országok (ahol a szabályzatok alkalmazása elő van írva) illetékes hatóságai adnak ki. | |||||||||||||||||||
Ez az engedély alapvetően két féle lehet: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A teljes folyamat ábrája az alábbi ábrán látható: | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Fontos a lecke zárásaként megjegyezni, hogy a folyamat egyes részei (amelyek a szabályzatokban természetesen leírásra kerülnek) még számos olyan részleteket tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a gyakorlati munkához, de a leckében nem kerültek említésre. Ennek oka, az hogy a lecke terjedelmi okok miatt csak egy általános folyamat leírást, valamint logikai sorrendet reprezentál. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Jelölje be hogy milyen paraméterek határoznak meg egy csomagolóeszköz gyártási típust!
![]() | |||||||||||
2. Sorolja fel, milyen vizsgálatokat kell elvégezni egy normál csomagolóeszközön! ![]() | |||||||||||
3. Jelölje meg az alábbiak közül a csomagolóeszköz-vizsgálatok előkészítésére igaz állításokat!
![]() | |||||||||||
4. Mi határozza meg az ejtő vizsgálat során az ejtési magasságot?
![]() | |||||||||||
5. Milyen csomagolásokon kell az ejtő vizsgálatot elvégezni?
![]() | |||||||||||
6. Mi a tömörségi próbánál a vizsgálati közeg?
![]() | |||||||||||
7. Jelölje meg az alábbiak közül a tömörségi próbára igaz állításokat!
![]() | |||||||||||
8. Jelölje meg az alábbiak közül a belső nyomásállósági vizsgálatra igaz állításokat!
![]() | |||||||||||
9. Jelölje meg, mi a halmazolási vizsgálat célja?
![]() | |||||||||||
10. Mekkora az elméleti halmazolási magasság értéke?
![]() | |||||||||||
11. Ha egy csomagolás 0,5 m magasságú és 10 kg az engedélyezett maximális össztömege, akkor szilárd töltőanyag esetén mekkora a halmazterhelés értéke?
![]() | |||||||||||
12. Egy csomagoláson az alábbi részlet látható: UN 1A1/Y25/S/H/1234-MZX. Mi állapítható meg ebből?
![]() | |||||||||||
13. Mekkora az ejtési magasság, ha az alábbi UN jelölés részletet látja: ...../Y1,2/150/.....
![]() | |||||||||||
14. Mikor gyártották az alábbi UN jelöléssel ellátott csomagolóeszközt: 1A1/X13/S/10/H/...?
![]() | |||||||||||
15. Hol engedélyezték az alábbi UN jelöléssel ellátott csomagolóeszközt: 5M2/Z25/S/H/F-12354?
![]() |