KURZUS: Veszélyes áruk csomagolása

MODUL: A veszélyes áruk osztályai

2.1 lecke: Veszélyes áruk osztályai - 1

A veszélyes áruféleségek száma meglehetősen nagy. Ahhoz hogy mégis áttekinthetőek legyenek, az egyes szabályzatok a veszélyes árukat osztályokba sorolta. A tananyag elsajátításával a hallgató képes lesz arra, hogy az egyes osztályok főbb jellemzőit megismerje.

Mivel közlekedési ágazatonként más és más szabályzatok hatályosak jelenleg, így a továbbiakban a tananyag könnyebb elsajátítása érdekében elsődlegesen a vasúti (RID) és a közúti (ADR) szállítás szabályozási mechanizmusa képezi az alapot.

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg a veszélyes áru szabályozások által kialakított osztályokat, azok főbb alosztályait és egyéb ismérveit, annak érdekében, hogy megismerje az egyes osztályokhoz tartozó speciális szállítási kockázati tényezőket.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból ki tudja választani egy adott osztály veszélyforrását;
  • adott veszélyes áru-osztályhoz párosítani tudja annak bárcáját;
  • felsorolásból ki tudja választani, hogy adott osztályba mely anyagok tartoznak;
  • felsorolásból ki tudja választani, mit jelent az MNN rövidítés.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 120 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • listaelv;
  • definíciós elv;
  • helyes szállítási megnevezés;
  • UN-szám;
  • bárca;
  • Robbanóanyagok és - tárgyak
  • Gyúlékony folyadékok
  • Gyúlékony szilárd anyagok,
  • önreaktív anyagok,
  • szilárd érzéktelenített robbanóanyagok
  • Öngyulladásra hajlamos anyagok
  • Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
  • MNN tételek
  • Egyedi tételek
Tananyag

A veszélyes áruféleségek mennyisége folyamatosan változik, átalakul és bővül. Ahhoz hogy mégis áttekinthetőek és rendszerezhetőek legyenek, a veszélyes árukat osztályokba soroljuk. A veszélyes áruk és az áruosztályok felsorolása az ADR "A" Mellékletében (3.2A - 3.2B táblázatokban) található meg.

Jegyezze meg mely elvek alapján lehetséges besorolni a veszélyes anyagokat!

Az összes ADR szerinti veszélyes áru besorolása érdekében az áruk osztályozása két elv szerint történik:

  • listaelv: a veszélyes áruk név szerinti jegyzékét készítik el (Ilyen egyedi tételek például: UN1005 AMMÓNIA VÍZMENTES, UN1830 KÉNSAV).
  • definíciós elv: A definíciós elv alapján a veszélyes árukat nem név szerint sorolják fel, hanem előre megadott szempontok alapján határozzák meg a veszélyes áruféleségek csoportjait.

Jegyezze meg, mit jelent az MNN rövidítés!

E definíciók megadására szolgálnak az ún. gyűjtő megnevezések, generikus tételek vagy Másként meg Nem Nevezett - MNN. Tételek. Ezeket nevezzük tehát generikus valamint speciális és általános M.N.N. Tételeknek.

Például:

  • UN3065 ALKOHOLOS ITALOK min 24 térfogat.% és legfeljebb 70 térfogat.% alkoholtartalommal;
  • UN1482 PERMANGANÁTOK, SZERVETLEN M.N.N.

Az így szereplő neveket "helyes szállítási megnevezés"-nek (Proper Shipping Name - PSN) kell tekinteni, melyet a szállításkor, többek között a fuvarokmányon fel kell tüntetni. Az M.N.N. Tételek után - egy speciális hulladék szállítási megnevezés kivételével - mindig meg kell adni az áru műszaki megnevezését is zárójelben. Például: UN 1993 HULLADÉK GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (toluol és etil-alkohol)

A szállításra kerülő veszélyes áru tehát a lista- és a definíciós elv alapján található meg, illetve kereshető vissza az ADR-ben a "helyes szállítási megnevezés" illetve az UN szám ismeretében.

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az "ENSZ Minta Szabályzat"-ból származik.

Jegyezze meg az alábbi táblázatban összefoglalt veszélyes áru osztályokat és az azokhoz kapcsolható leggyakoribb anyagokat/tárgyakat!

A különböző veszélyes áruk az egyes osztályok címszavai alá vannak besorolva.

Az ADR áruosztályai
OsztályMegnevezésPéldák
1Robbanóanyagok és - tárgyaktrotil, tűzijáték
2Gázokaeroszol, altatógáz, klímagáz
3Gyúlékony folyadékokfesték, benzin, alkohol
4.1Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéktelenített robbanóanyagokgyufa, vörös foszfor
4.2Öngyulladásra hajlamos anyagokfehér/sárga foszfor
4.3Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagokkalcium-karbid, nátrium cella
5.1Gyújtó hatású (oxidáló) anyagokkalcium-klorát, műtrágya (AN)
5.2Szerves peroxidokbutil-hidroperoxid
6.1Mérgező anyagokarzén
6.2Fertőző anyagokklinikai hulladék
7Radioaktív anyagokurán, kobalt
8Maró anyagoksav, lúg
9Különféle veszélyes anyagok és tárgyakazbeszt, kondenzátor

Az itt felsorolt osztályokat az ADR tagországokban egységesen alkalmazzák. A többi közlekedési ágazatra vonatkozó szabályozás osztályai is az ENSZ Ajánlások ("Orange Book") áruosztályaira vezethetők vissza, de az ADR-hez képest kisebb eltérések előfordulhatnak még az osztály nevében is.

Jegyezze meg, mit jelent a bárca kifejezés!

Az alábbiakban részletesen ismertetésre kerül minden egyes osztály, azok főbb jellemzőivel és hozzájuk tartozó jelölésekkel (továbbiakban: bárca).

A szabályzatok az alábbiak szerint definiálják a bárcát:

A bárcák csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak. A szélekkel párhuzamosan vonal fut körbe. A vonal a bárca felső félen a jelképpel, az alsó félen az alsó sarokban feltüntetett számmal azonos színű. A bárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét szaggatott vagy folytonos határvonallal kell jelölni. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetők, feltéve, hogy jól láthatók maradnak.

A szabályzatok attól függően, hogy küldeménydarabról (továbbiakban pontosan definiálásra kerül. Pl.: csomagolás) vagy szállítóeszközről (pl.: tartányos tehergépjármű stb.) van szó, pontosan definiálja azok méreteit és elhelyezési pozícióit.

1. Az 1. osztály - Robbanóanyagok és tárgyak

Jegyezze meg, hogy milyen hatást fejtenek ki az 1. Osztályba sorolható anyagok és tárgyak!

Az 1. osztályba tartoznak a robbanóanyagok, pirotechnikai anyagok, robbanótárgyak és azok az anyagok és tárgyak, melyeket azzal a céllal gyártottak, hogy robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki hatásukat.

Jegyezze meg, hogyan néz ki a robbanóanyagok és - tárgyak (1. osztály) bárcája! Figyelje meg, hogy a bárca alján feltüntetik az osztály számát!

Robbanó anyagok és -tárgyak bárcái
1. ábra

Tanulmányozza az alábbi felsorolást!

Jegyezze meg, hogy az 1.1-től az 1.6 felé haladva hogyan változik az anyag veszélyessége (robbanékonysága?)!

Alosztályai:

1.1. alosztály: Olyan anyagok és tárgyak; amelyeknél fennáll a teljes tömeg robbanásának veszélye. (A teljes robbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egy időben csaknem a rakomány teljes tömegére kiterjed.)

1.2. alosztály: Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés (kilövődés) veszélyével járnak, de nem rendelkeznek a teljes tömeg robbanásának veszélyével.

1.3. alosztály: Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás/vagy kivetés, vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül.

a)így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez, vagy
b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.

1.4. alosztály: Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek a szállítás során meggyulladásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.

1.5. alosztály: Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége azonban olyan, hogy rendes szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.

1.6. alosztály: Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg robbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen detonáló (robbanó) anyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen iniciálásuk vagy beindulásuk veszélye.

Olvassa el az alábbiakban leírt, az 1. osztály anyagaira vonatkozó kiegészítő anyagot! Az itt leírtak nem képezik a követelmények részét, azonban segítik a teljes anyag megértését és feldolgozását.

Az 1. osztály anyagait és tárgyait a veszélyességet mutató alosztályokon kívül összeférhetőségi csoporthoz is hozzá kell rendelni, amely a funkcióra utal, illetve a robbanóanyagok és - tárgyak együvé rakhatóságát szabályozza.

A 13 összeférhetőségi csoport a következők: A, B, C, D, E, F, G, H, J, K, L, N, S

A) Primer robbanó anyag.

B) Primer robbanó anyaggal töltött tárgy kettőnél kevesebb hatékony biztonsági szerkezettel. Egyes tárgyak, így a detonátorok robbantáshoz, detonátor szerkezetek robbantáshoz és gyutacsszelencék idetartoznak, bár ezek nem tartalmaznak primer robbanó anyagot.

C) Toló hatású robbanóanyag vagy egyéb másodlagos deflagráló (fojtás nélküli lassú égése) robbanóanyag vagy ilyen robbanó anyaggal töltött tárgy.

D) Szekunder detonáló robbanó anyag vagy fekete lőpor vagy szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy, minden esetben gyújtó eszköz és hajtó töltet nélkül, vagy primer robbanó anyagot tartalmazó tárgy legalább két hatékony biztonsági szerkezettel.

E) Szekunder detonáló robbanó anyagot tartalmazó tárgy indító szerkezet nélkül, de hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt tartalmazó töltetek kivételével).

F) Szekunder detonáló robbanó anyagot tartalmazó tárgy saját indító szerkezettel, hajtó töltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével) vagy hajtó töltet nélkül.

G) Pirotechnikai anyag vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgy vagy olyan tárgy, amely egyben robbanó anyagot és gyújtó, világító-, könnyfakasztó vagy ködképző anyagot is tartalmaz (a vízzel aktiválható tárgyak, valamint a fehér foszfort, foszfidokat, piroforos (levegővel érintkezve képes magától meggyulladni) anyagot, gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó tárgyak kivételével).

H) Robbanó anyagot és fehér foszfort együtt tartalmazó tárgy.

J) Robbanó anyagot és gyúlékony folyadékot vagy gélt együtt tartalmazó tárgy.

K) Robbanó anyagot és mérgező vegyi anyagot együtt tartalmazó tárgy.

L) Olyan robbanó anyag vagy robbanó anyagot tartalmazó tárgy, amely különleges kockázattal jár (pl. víz hatására történő aktiválódás hipergolok, foszfidok vagy piroforos anyag jelenléte folytán) és így minden egyes típus elkülönítése szükséges.

N) Csak rendkívül érzéketlen robbanó anyagokat tartalmazó tárgyak.

S) Olyan anyag vagy tárgy, amely úgy van csomagolva vagy kialakítva, hogy a nem szándékos reakció révén bekövetkező minden hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik, kivéve, ha tűz esetén maga a küldeménydarab károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési hatásoknak olyan mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen közelében.

Megjegyzés:

Az 1. osztályba tartozó anyagok szállításához a legtöbb esetben speciális II. csomagolási csoportba tartozó csomagolóeszköz (Y jelű) alkalmazható. Egyes robbanóanyagok bizonyos feltételek mellett a 4.1 osztályba is tartozhatnak.

Az 1. Osztályba tartozó veszélyes áruk például: Trotil, fekete lőpor, lőszer, tűzijáték.

2. A 2. osztály - Gázok

Jegyezze mely, mely anyagok tartoznak a 2. osztályba, és milyen veszéllyel kell számolni ezen osztály esetén!

A 2. osztályba tartoznak a sűrített, cseppfolyósított, mélyhűtött cseppfolyósított, nyomás alatt oldott gázok (amelyek a szállítás során valamilyen oldószerben, például vízben, acetonban vannak oldva), az aeroszolos csomagolások és gázpatronok, egyéb gázt tartalmazó tárgyak (például tűzoltó készülékek, hűtőgépek), a nyomás alatti vegyszerek, valamint a gázminták.

Jegyezze meg, hogyan néz ki a gázok (2. osztály) bárcája!

Gázok bárcái a)-e)
2. ábra

Olvassa el az alábbi, kiegészítő anyagot!

Az osztályba tartozó áruk-veszélyes tulajdonságaik alapján- az alábbi betűjelzések valamelyikéhez vannak hozzárendelve az aeroszolok kivételével:

A - Fulladást (aszfixiát) okozó-fojtó- gáz
O - Oxidáló (égést tápláló), gyújtó hatású gáz
F - Gyúlékony gáz
T - Mérgező gáz
TF - Mérgező és gyúlékony gáz
TC - Mérgező és maró gáz
TO - Mérgező és oxidáló (égést tápláló), gyújtó hatású gáz
TFC - Mérgező, gyúlékony és maró gáz
TOC - Mérgező, oxidáló (égést tápláló),gyújtó hatású és maró gáz

Aeroszolok esetén a következő betűjelzések lehetnek:

A - fojtó, O - gyújtóhatású, F - gyúlékony, T - mérgező, C - maró, CO - maró, gyújtóhatású, FC - gyúlékony, maró, TF - mérgező, gyúlékony, TC - mérgező, maró, TO - mérgező, gyújtó hatású, TFC - mérgező, gyúlékony, maró, TOC - mérgező, gyújtó hatású, maró.

Nyomás alatti vegyszerek esetén a következő betűjelzések lehetnek:

A - fojtó, F - gyúlékony, T - mérgező, C - maró, FC - gyúlékony, maró, TF - mérgező, gyúlékony.

2.1 alosztály (gyúlékony gázok): F
2.2 alosztály (nem gyúlékony, nem mérgező gázok): A, O
2.3 alosztály (mérgező gázok): T, TF, TC, TO, TFC, TOC

A bárcák tanulmányozása során is látszott hogy a gázok esetén több típus lehetséges. Ezen bárcák az alosztályok szerin különböznek:

2.1.alosztály: b); c); típusú bárcák
2.2. alosztály: d); e) típusú bárcák
2.3. alosztály: a); típusú bárca

Ezekre az információkra multimodális szállítások keretén belül - kikötői, reptéri forgalom, vagy kompozás - lehet szüksége a gépjárművezetőnek.

A 2. osztályba tartozó veszélyes áruk például: Nitrogén; sűrített acetilén; oldott, mélyhűtött cseppfolyósított oxigén; ammónia; aeroszol; szifonpatron; üzemanyagcella kazetták (fémhidridben lévő hidrogén-tartalommal).

3. A 3. osztály - Gyúlékony folyadékok

Jegyezze meg, mely anyagok tartoznak a 3. Alosztályba és milyen veszéllyel kell számolni ezen osztály esetén!

A 3. osztályba tartoznak általában azok a gyúlékony folyadékok, melyeknek lobbanás-pontja legfeljebb 60 °C. Az osztályba tartoznak az olyan gyúlékony folyékony anyagok és olvasztott szilárd anyagok is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-ot, ha lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra.

Azok viszont, amelyeket az olvadáspontjuk és a lobbanáspontjuk közötti hőmérsékleten szállítanak, nem a 3. osztály anyagai.

Nem tartoznak a 3. osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú, nem mérgező és nem maró és nem környezetre ártalmas, azaz nem vízszennyező anyagok, amelyek az előírt vizsgálati feltételek mellett nem tartják fenn az égést. Ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adnak át szállításra, akkor azok mégis ezen osztály anyagai.

Jegyezze meg, hogyan néz ki a gyúlékony folyadékok (3. osztály) bárcája! Figyelje meg, hogy a 2. osztály egyes bárcái is hasonlóan néznek ki, a különbség a bárca alján található számban (ott 2-es, itt 3-as) fedezhető fel.

Gyúlékony folyadékok bárcái
3. ábra

Olvassa el az alábbi, kiegészítő anyagot!

A 3 osztály veszélyes árui a következő osztályozási kódok valamelyikéhez -csoportosítás - rendelhetők:

F - Gyúlékony folyadékok járulékos veszély nélkül

F1 - Gyúlékony folyadékok 60 °C, vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal

F2 - 60 °C feletti lobbanáspontú gyúlékony folyadékok, amelyet a lobbanásponttal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékleten szállítanak

F3 - Gyúlékony folyadékot tartalmazó tárgyak

FT - Gyúlékony folyadékok, mérgező

FT1 - Gyúlékony folyadékok, mérgező

FT2 - Peszticidek

FC - Gyúlékony folyadékok, maró

FTC - Gyúlékony folyadékok, mérgező és maró

D - Folyékony érzéketlenített (vízben vagy más folyadékban vannak oldva) robbanóanyagok

Olvassa el az alábbi, kiegészítő anyagot!

Az osztályba tartozó áruk az általuk képviselt veszély alapján általában az alábbi csomagolási csoport egyikéhez rendelhetők és ezek valamelyikével kerülnek bejegyzésre a fuvarokmányba:

I - Nagyon veszélyes anyag
II - Veszélyes anyag
III - Kevésbé veszélyes anyag

A csomagolási csoportok és a lobbanáspont/ forrás kezdet összefüggései
Csomagolási csoportLobbanáspont (zárt téri)Forrás kezdete
I-<= 35 °C
II< 23 °C>35 °C
III>= 23 °C és <= 60 °C>35 °C

4. ábra

A 3. osztály anyagai között sok olyan folyadék található, amely járulékosan mérgező, maró tulajdonsággal is rendelkezik illetve környezetre veszélyesek. A nagyon nyúlékony illetve gyúlékony folyadékokat 23 °C alatti lobbanáspont jellemzi ugyanakkor nagyon gyúlékony folyadékok alacsonyabb (legfeljebb 35 °C) forráspontúak.

Megjegyzés: Azok a magasabb hőmérsékletre melegített anyagok, amelyek a lobbanáspontjuk alatti hőmérsékleten szállítanak a 9. osztályba tartoznak felvéve, ha megfelelnek az ott előírt követelményeknek.

A 3. osztályba tartozó veszélyes áruk például: motorbenzin, xilol, metanol, festék, ragasztó, lakk.

4. A 4.1 osztály - Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, érzéketlenített szilárd robbanóanyagok

Jegyezze meg, mely anyagok tartoznak a 4.1. alosztályba és milyen jellegű veszéllyel kell számolni ezen osztály esetén!

4.1 osztályba tartoznak azok a szilárd anyagok, melyek a szállítás során - súrlódás vagy szikra hatására - könnyen meggyulladhatnak vagy tüzet foghatnak. Ebbe az osztályba ún. önreaktív, ill. önreaktívval rokon anyagok is, melyek között az osztály nevével ellentétben, folyadékok is találhatók. Az osztályba tartoznak azok a szilárd, érzéketlenített (vízzel vagy alkohollal nedvesített) robbanóanyagok, amelyek nincsenek robbanóképes állapotban.

Néhány 1. osztályú robbanóanyag (pl.: 0209 trotil) bizonyos tömegkorlátozással, ill. egyéb feltételek teljesítése mellett a 4.1 osztály anyagaként is szállítható.

A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatok és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nem csak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, ugyanis a szokásos oltószerek a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.

Az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm (hőt termelő) bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehéz fém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel indítható el. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik. A bomlás, különösen, ha nem történik meg gyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat.

Jegyezze meg, hogyan néz ki a gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, érzéketlenített szilárd robbanóanyagok (4. osztály) bárcája!

Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, érzéketlenített szilárd robbanóanyagok bárcája
5. ábra

Olvassa el az alábbi, kiegészítő anyagot!

A 4.1 osztály veszélyes árui a következő osztályozási kódok valamelyikéhez rendelhetők:

F - Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül
F1 - Szerves anyagok
F2 - Szerves anyagok olvasztott állapotban
F3 - Szervetlen anyagok
FO - Gyúlékony szilárd anyagok, gyújtó hatású
FT - Gyúlékony szilárd anyag, mérgező
FT1 - Szerves, mérgező
FT2 - Szervetlen, mérgezŐ
FC - Gyúlékony szilárd anyagok, maró
FC1 - Szerves, maró
FC2 - Szervetlen, maró
D - Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok
D - Szilárd, érzéketlenített
DT - Szilárd, érzéketlenített, mérgező
SR - Önreaktív anyagok
SR1 - Hőmérsékletszabályozás nélkül
SR2 - Hőmérsékletszabályozással

Az önreaktív anyagok egy része hőmérséklet-szabályozás nélkül szállítható, a többi viszont csak hőmérséklet-szabályozással. Ezeknél az anyagoknál fontos, hogy ismerjük a szabályozási-, a vész-, az öngyorsuló bomlási-, valamint a fázisszétválási- hőmérsékleteket.

Egyes önreaktív anyagok szállítására - hasonlóan az 5.2 osztályhoz - különleges követelmények is vonatkoznak. Az ilyen anyagok egy része Huckepack; ill. RoLa forgalomban nem továbbíthatók.

A 4.1 osztályba tartozó veszélyes áruk például: kén, vörös foszfor, gyufa, 2,2-azo-di(izobutironitril)

5. A 4.2 osztály - Öngyulladásra hajlamos anyagok

Jegyezze meg, mely anyagok tartoznak a 4.2. alosztályba és milyen veszéllyel kell számolni ezen osztály esetén!

A 4.2 osztályba azok az öngyulladásra hajlamos anyagok tartoznak, melyek a szállítás során előforduló körülmények között önmaguktól vagy a levegővel érintkezve - energia közlése nélkül- hajlamosak a felmelegedésre, és így arra, hogy spontán tüzet fogjanak. Öngyulladás akkor következik be, ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőveszteség sebességét, mert ilyenkor az anyag hőmérséklete emelkedni fog és az anyag eléri az öngyulladási hőmérsékletét, így egy indukciós időtartam után a folyamat öngyulladáshoz vezet.

Egy anyag önmelegedése az a folyamat, amikor az anyag fokozatos reakciója oxigénnel (levegőn) hőfejlődéssel jár és a fentiekben leírtak szerint öngyulladáshoz és égéshez vezethet.

Jegyezze meg, hogyan néz ki az öngyulladásra hajlamos anyagok bárcája!

Öngyulladásra hajlamos anyagok bárcája
6. ábra

Olvassa el az alábbi, kiegészítő anyagot!

A 4.2 osztály veszélyes árui a következő osztályozási kódok valamelyikéhez - csoportosítás - rendelhetők:

S - Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül
S1 - Szerves, folyékony anyagok
S2 - Szerves, szilárd anyagok
S3 - Szervetlen, folyékony anyagok
S4 - Szervetlen, szilárd anyagok
S5 - Szerves fémvegyületek
SW - Öngyulladásra hajlamos anyagok, melyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek
SO - Öngyulladásra hajlamos anyagok, gyújtó hatású
ST - Öngyulladásra hajlamos anyagok, mérgező
ST1 - Szerves, mérgező, folyékony anyagok
ST2 - Szerves, mérgező, szilárd anyagok
ST3 - Szervetlen, mérgező, folyékony anyagok
ST4 - Szervetlen, mérgező, szilárd anyagok
SC - Öngyulladásra hajlamos anyagok, maró
SC1 - Szerves, maró, folyékony anyagok
SC2 - Szerves, maró, szilárd anyagok
SC3 - Szervetlen, maró, folyékony anyagok
SC4 - Szervetlen, maró, szilárd anyagok

Az osztályba tartózó áruk az általuk képviselt veszély alapján általában az alábbi csomagolási csoport egyikéhez rendelhető és ezek valamelyikével kerülnek bejegyzésre a fuvarokmányba:

  • Nagyon veszélyes anyag - Piroforos
  • Veszélyes anyag - Önmelegedő
  • Kevésbé veszélyes anyag - Gyengén önmelegedő

Megjegyzés: A piroforos az az anyag, mely levegőn 5 percen belül meggyullad, ill. szilárd anyagoknál az is, amely 1 m magasságból leejtve meggyullad.

Azokat az anyagokat, melyek halmozva adott körülmények között meggyulladnak vagy melegszenek a fentieknek megfelelően önmelegedőnek nevezzük.

Az ilyen anyagok ADR-be tartozása a faszén öngyulladásával, ill. öngyulladási hőmérsékletével függ össze. A melegedés 200 °C feletti lehet, melyet ún. maghőmérséklet mérésével szoktak ellenőrizni. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben, hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.

A 4. 2 osztályba tartozó veszélyes áruk például: Aktív szén, gyapot, sárga foszfor.

Jegyezze meg, mely anyagok tartoznak a 4.3. alosztályba és milyen veszéllyel kell számolni!

A 4.3 osztályba tartoznak azok az anyagok és tárgyak, melyek vízzel vagy a levegő nedvességével érintkezve, azzal reagálva gyúlékony gázokat fejlesztenek. Ezek a gázok pedig a levegővel robbanóképes elegyet alkotnak.

Jegyezze meg, hogyan néz ki a vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok bárcája!

Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok bárcái
7. ábra

Olvassa el az alábbi, kiegészítő anyagot!

A 4.3 osztály veszélyes árui a következő osztályozási kódok valamelyikéhez - csoportosítás - rendelhetők:

W - Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok járulékos veszély nélkül
W1 - Folyékony anyagok
W2 - Szilárd anyagok
W3 - Tárgyak
WF1 - Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, folyékony, gyúlékony
WF2 - Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, szilárd, gyúlékony
WS - Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, szilárd, önmelegedő
WO - Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, szilárd, gyújtó hatású
WT - Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, mérgező
WT1 - Folyékony anyagok
WT2 - Szilárd anyagok
WC - Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, maró
WC1 - Folyékony anyagok
WC2 - Szilárd anyagok
WFC- Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, gyúlékony, maró

Az osztályba tartozó áruk az általuk képviselt veszély alapján általában az alábbi csomagolási csoport egyikéhez rendelhető és ezek valamelyikével kerül bejegyzésre a fuvarokmányba:

I. - Nagyon veszélyes anyag
II. - Veszélyes anyag
III. - Kevésbé veszélyes anyag

Megjegyzés: Nagyon veszélyes anyag, melynél a keletkező gyúlékony gáz spontán meg is gyullad, vagy nagymennyiségű gáz képződik szobahőmérsékleten a reakció során. Ezeknek azt anyagoknak a veszélyt jelző számai "X" betűvel kezdődnek.

A 4.3 osztályba tartozó veszélyes áruk például: kalcium- karbid, nátrium.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje be az 1. Osztály fő veszélyét!
Robbanás veszély
Mérgezés
Önreaktivitás
Gyúlékonyság
2. Jelölje meg az 1. Osztály bárcáját!
A
B
C
D
3. Jelölje be az 1. Osztályba tartozó anyagot!
Benzin
Nátrium
Foszfor
Lőpor
4. Jelölje be a 2. Osztály fő veszélyét!
Mérgező gáz kiáramlás
Gyúlékony folyadék kifolyás
Vízzel érintkezve gyúlékony gáz fejlesztés
Bomlás veszély
5. Jelölje meg a 2. Osztály bárcáját!
A
B
C
D
6. Jelölje be a 2. Osztályba tartozó anyagot!
Aeroszol
Lőszer
Vörös foszfor
Gyufa
7. Jelölje be a 3. Osztály fő veszélyét!
Gyúlékonyság
Mérgezés
Robbanásveszély
Önreaktivitás
8. Jelölje meg a 3. Osztály bárcáját!
A
B
C
D
9. Jelölje be a 3. Osztályba tartozó anyagokat!
Gázolaj
Motorbenzin
Műtrágya
Sav
10. Jelölje be a 4.1. Osztály fő veszélyét!
Érzéktelenített anyag robbanása
Mérgező gáz kiáramlása
Gyúlékony folyadék kifolyása
Maró gáz kiáramlása
11. Jelölje meg a 4.1. Osztály bárcáját!
A
B
C
D
12. Jelölje be a 4.1. Osztályba tartozó anyagot!
Vörös foszfor
Tűzijáték
Benzin
Oxigén
13.Jelölje be a 4.2. Osztály jellemzőjét!
Öngyulladás veszélye
Robbanás veszély
Mérgezés veszélye
Marás veszélye
14. Jelölje meg a 4.2. Osztály bárcáját!
A
B
C
D
15. Jelölje be a 4.3. Osztály fő veszélyét!
Vízzel érintkezve gyúlékony
Felrobbanás veszélye
Mérgezés veszélye
Marás veszélye
16. Jelölje ki az MNN jelentését!
Másként meg Nem Nevezett
Másként Nincs Nevezve
Máshol Nem Nevezett