KURZUS: Gyártási folyamatok szimulációja

MODUL: Modell építés Plant Simulation segítségével

2.1. lecke: Általános objektumok

A második modul betekintést nyújt a Plant Simulation nevű gyártási folyamat szimulációs szoftver működési környezetébe. Bemutatásra kerülnek az alapvető funkciók, sajátosságok kapcsolatrendszerek és beállítási lehetőségek. A modul során részletesen ismertetésre kerülnek a modellezéshez szükséges objektumok és a szimulációs futások kiértékelési, elemzési lehetőségei.

Cél: A tananyag célja, hogy, hogy a hallgató megismerje és elsajátítsa az általános objektumok funkcióját és alapvető felhasználásának módjait.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • definiálni a keret fogalmát és funkcióit,
  • önállóan elvégezni a keretre vonatkozó beállítások módosítását,
  • saját szavaival definiálni az eseményvezérlő funkcióját,
  • különbséget tenni az eseményvezérlő időmérési változatai között,
  • használni az eseményvezérlő funkcióit,
  • ismertetni az összekötő objektum feladatát, felhasználási lehetőségeit.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 40 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • keret,
  • eseményvezérlő,
  • összekötő.
1. Keret

Olvassa el és jegyezze meg a keret definícióját.

A keret minden modell alapja. A szimulációs modellek keretekben készíthetők el, anyagáram objektumok beillesztésével és összekapcsolásával. Egy keretbe bele tudjuk ágyazni a többi keretet is. A szimuláció is a kereten belül futtatható le.

Keret, általános menüszalag
1. ábra

Olvassa el, majd a szoftverben keresse meg és próbálja ki a keretre vonatkozó általános és vektor grafikus beállításokat.

A keret általános menüszalagján található grafikus menük:

  • nyomtatás,
  • objektumok keresése,
  • nem kapcsolódó objektumok mutatása,
  • hosszbeállítások grafikus megjelenítésének mutatása,
  • keret tartalmának nagyítása, kicsinyítése,
  • méretarány megadása,
  • műszaknaptár hozzárendelés,
  • menü hozzáadás,
  • háttérszín megváltoztatása,
  • megjelenő grafikus elemek mutatása,
  • objektumnevek, címkék mutatása,
  • további beállítások, amelyek a megjelenítést, modellezés megkönnyítését teszik lehetővé.
Keret, vektor grafika menüszalag
2. ábra

A keret vektor grafikai menüszalagján van lehetőségünk a keretre háttér fóliákat beállítani. Ezek lehetnek vonalak, különböző üres és kitöltött alakzatok, amelyek színét is tetszőlegesen meg tudjuk változtatni. Valamint lehetőségünk van az office alkalmazásokból mindenki által jól ismert szövegdoboz létrehozására is. A fóliákat kijelölés után külön-külön és együtt is el tudjuk távolítani, ha szükséges.

Azonban ha az itt elérhető grafikus elemek nem megfelelőek az általunk kívántnak, akkor lehetőségünk van saját képet, layout-ot is beállítani a keret hátterének. Ehhez az osztálykönyvtárban ki kell jelölni a módosítani kívánt keretet majd Jobb egérgomb/Ikonok szerkesztése menüt kell kiválasztani (3. ábra).

Ikonok szerkesztése
3. ábra

Az anyagrész elolvasása és megértése után a szoftverben változtassa meg egy keret háttérképet tetszőleges képre.

A megjelenő ablakban tudjuk a jelenlegi ikont is változtatni, de a háttér megváltoztatásához egy új ikont kell létrehoznunk. Ikon menüszalag/Szerkesztés/ Új (4. ábra).

Új ikon hozzáadása
4. ábra

A létrehozás után az ikon elnevezését "backgorund"-ra kell változtatni és Jelenlegi jelölőnégyzetet ki kell pipálni.

Háttér beállítás
5. ábra

A háttérképet az Ikon menüszalag/Szerkesztés/Import menü segítségével kell kiválasztani, majd az Ikon menüszalag/Szerkesztés/Módosítások alkalmazása, megnyomásával a beállítások érvényesülnek (6. ábra), és a háttérkép megjelenik a keretünkben.

Háttérkép kiválasztása
6. ábra

A keretben található objektumok grafikus megjelenését is szabályozhatjuk. Ezek a beállítási lehetőségek azonban csak akkor aktívak, ha a keretünkben bármelyik objektum ki van jelölve.

Ikon megjelenési beállítások
7. ábra

Egy objektum kijelölése esetén ezeket a beállításokat a Keret/Ikonok menüszalagon találjuk. A beállítási lehetőségek a teljesség igénye nélkül:

  • az objektumhoz beállított ikonok közötti váltás,
  • az ikon függőleges/vízszintes tükrözése,
  • forgatás,
  • rácshoz illesztés,
  • előre/hátra küldés,
  • méret változtatás.
2. Eseményvezérlő

Olvassa el és jegyezze meg az eseményvezérlő funkcióját.

Az eseményvezérlő kontrollálja a folyamatokat a szimuláció futása alatt. A használatával indítható el és szakítható meg a szimulációs folyamat. Az eseményvezérlő méri a szimulációs futtatás során eltelt időt. Az eseményvezérlő párbeszédablakának (8. ábra) megnyitása: Keret/Eseményvezérlő/Dupla klikk

Eseményvezérlő párbeszédablaka
8. ábra

Jegyezze meg az eseményvezérlő időmérésének kétféle változatát.

Az idő mérése kétféleképpen történhet:

  • relatív idő: ha a kijelzőn a csak idő érték jelenik meg,
  • abszolút idő: a szimuláció egy meghatározott időpontban kezdődik és a kijelzőn dátum is szerepel.

A két mód közötti váltást szimulációs futás közben is megtehetjük az Idő nyomógombra kattintva.

Eseményvezérlő - Kontrollok fül

Olvassa el és a szoftverben keresse meg az eseményvezérlő alábbi funkcióit.

Szimuláció visszaállítás (Reset): A Reset gomb meghívja a modell összes Reset - vezérlését. Ugyanakkor minden fel nem dolgozott esemény törlődni fog és a szimuláció idejét 0-ra állítja, és a statisztikát is visszaállítja alaphelyzetbe.

Szimuláció elindítása/leállítása (Start/Stop): A Start/Stop gomb indítja a szimulációt. Ha korábban a Reset gombra kattintott vagy ezelőtt még nem történt meg a szimuláció futtatása, akkor a modellben az Init vezérlés (Inicializált tevékenységek elvégzése a modell futásának kezdő időpontjában) automatikusan meghívásra kerül. Szimulációs futás közben a Start/Stop gombra történő egyszeri kattintás félbeszakítja a szimuláció aktuális eseményeinek a feldolgozását.

Szimuláció indítása animáció nélkül: Ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a Start/Stop gomb, csak a mozgó objektumok, és visszajelző ikonok animációjának kikapcsolásával. Ebben a módban futtatható a leggyorsabban a szimuláció.

Egy esemény feldolgozása/ hibakeresés (Step/Debugger): A Step gomb segítségével a szimulációt lépésenként lehet futtatni, és mindig csak egy esemény kerül feldolgozásra. Így lehetséges a legkönnyebben a bekövetkező hibaeseményeket felderíteni.

Esemény hibakereső megnyitása (List): A List gombra történő egyszeri kattintással megnyílik az eseménykövető párbeszédablaka. Itt táblázatos formában felsorolásra kerül az összes esemény.

Csúszka: A csúszka mozgatásával a szimuláció sebességét tudjuk befolyásolni, a lassabbtól a gyorsabbig. A csúszka használata a mozgó objektumok animációjának bekapcsolt állapotában hasznos.

Eseményvezérlő - Beállítások fül
Eseményvezérlő beállítások fül
9. ábra

Dátum: a szimuláció kezdőidőpontjának megadási lehetősége.

Vége: Itt megadható egy relatív idő (időegység, dátum nélkül) a szimuláció futtatásának hosszára. A program ezeket össze fogja hasonlítani a szimuláció aktuális idejével, ha az értékeke megegyeznek, akkor a szimuláció leáll.

Statisztika: Az itt beírt időértéktől fogja az anyagáramlási objektumok statisztikáit gyűjteni. A használata a modell feltöltési szakaszában hasznos.

MU-k törlése visszaállításkor: Törli az összes mozgó egységet (MU-t) a keretből a következő futtatás előtt. Bekapcsolása ajánlott.

Animációs események átlépése: Az opció választásakor olyan hosszan dolgozza fel az eseményeket, ameddig egy új animációs esemény következik (eseményvezérlés). Bekapcsolása ajánlott, így a szimuláció sebessége növelhető.

Teljes jelentés mutatása: A szimuláció lefutásának végén egy összefoglaló riportot ad a modellen átfutott mozgó objektumokról, valamint az anyagáramlási objektumok teljesítményéről (darabszám, átfutási idő, életciklus, kihasználtság, stb.)

3. Összekötő

Olvassa el és jegyezze meg az összekötő feladatát, használatának módját és tulajdonságait.

Az összekötő (Connector) köti össze az objektumokat és a kereteket. Eszköztár/Anyagáram fül-ön egy kattintás a konnektor elemre aktiválja a kapcsolási lehetőséget (az egér mozgatásával az objektum fölé kell helyezni a konnektort). Az összekapcsolni kívánt objektumoknál az első majd a második objektumra kattintva létrejön a kapcsolat, a kapcsolat létrejötte csak akkor látható, ha a Keret/Általános menüszalagon aktiválva van az Összekötők grafikus menü. Az anyagáramlás irányát az összekötőn megjelenő nyíl mutatja. Az anyaáramlás irányát a kapcsolás sorrendje határozza meg.

Összekötési megoldások
10. ábra

Lehetőség van arra is, hogy két objektum között töréspontot hozzunk létre (10. ábra). Ezt a következőképpen tehetjük meg: kattintsunk bal egérgombbal a kapcsolni kívánt objektumra, majd oda ahova a töréspontot szeretnénk, majd a következő töréspont helyére és végül a másik kapcsolni kívánt objektumra.

Több elem összekapcsolása esetén az egyszerűség kedvéért, hogy ne kelljen minden esetben az Eszköztárban rákattintani az Összekötőre, a CTRL gomb nyomva tartásával folyamatosan tudjuk használni az összekötő objektumot.

Tulajdonságok

Az adott összekötő tulajdonságait a munkatérben lévő összekötő objektumra való dupla kattintással tudjuk elérni. Itt az összekötő pixel szélességét és a színét tudjuk módosítani (11. ábra).

Összekötő tulajdonságok
11. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Határozza meg a keret definícióját!
2. Saját szavaival határozza meg az eseményvezérlő funkcióját!
3. Ismertesse az eseményvezérlő időmérési funkcióit és sajátosságaikat!
4. Saját szavaival jellemezze az Összekötő funkcióját és sajátosságait!