KURZUS: Rakományrögzítés

MODUL: Rakományrögzítés fajtái

1. lecke: Rakományrögzítés alaptípusai

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerkedjen a rakományrögzítés alaptípusaival. Rakományrögzítésnél lényegében két fajtát különböztethetünk meg:

  • az egyik az alakzáró rakományrögzítés,
  • a másik a feszítős rakományrögzítés

A következő részben ezekről a módszerekről, illetve ennek a kombinációiról lesz szó.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • emlékezetből képes felsorolni a rakományrögzítések alaptípusait,
  • képes a tanultaknak megfelelően különbséget tenni az egyes rögzítés típusok felhasználási sajátosságai között

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • alakzáró rakományrögzítés
  • feszítős rakományrögzítés
1. Alakzáró rakományrögzítések

Az alakzáró rakományrögzítéseknél a torlaszolás vagy megtámasztás azt jelenti, hogy a rakományt szorosan valamely rögzített szerkezethez vagy elemhez illesztve helyezik el a szállítójárművön. Ezek lehetnek homlokfalak, oldalfák, oldalfalak vagy rakoncák. A rakományt közvetlenül vagy közvetve is el lehet úgy helyezni, hogy a szállítójárműre rögzített torlaszoló berendezéseknek legyen támasztva, amelyek megakadályozzák bárminemű vízszintes elmozdulását. A gyakorlatban nehéz elérni a torlaszoló berendezésekkel való tökéletes illeszkedést, így általában marad egy kis rés. Arra kell törekedni, hogy a rések minél kisebbek legyenek, különösen a homlokfal mentén. A rakományt vagy közvetlenül a homlokfalhoz kell támasztani, vagy párnázóanyagot kell közéjük helyezni.

Tisztában kell lenni azzal, hogy a felrakott csomagokat rögzíteni is kell a járműhöz. Amennyiben a jármű felépítménye megfelel az EN12642 szabványnak, és a rakomány egyenletesen oszlik el, a teheráruk oldalfalak közötti kitámasztása csak akkor tekinthető kielégítőnek, ha az oldalirányú rések összesen nem nagyobbak 80 mm-nél. Nehéz, nagy sűrűségű rakomány esetében arról kell gondoskodni, hogy egyáltalán ne legyenek rések. A torlaszolás által nem ki-elégítően rögzített csomagoknak a járműhöz való erősítésére további rögzítési eljárásokat is alkalmazni kell.

Párnázó anyaggal történő torlaszolás

A rakomány hatékony torlaszolásos rögzítéséhez szükséges, hogy a csomagok szorosan illeszkedjenek mind a szállítójármű torlaszoló elemeihez, mind pedig egymáshoz. Ha a rakomány nem tölti ki az oldal- és végfalak közötti teret, és nincs egyéb módon rögzítve, a réseket ki kell tölteni párnázóanyaggal, hogy olyan nyomóerők jöjjenek létre, amelyek biztosítják a rakomány kielégítő megtámasztását. Ezeknek a nyomóerőknek a rakomány össztömegével arányosaknak kell lenniük.

Ezek lehetnek:

  • Rakodólapok
  • Légzsákok
  • Támasztófákkal való torlaszolás
  • Átlós és keresztirányú rögzítőfák
Torlaszolós illetve légzsákos rögzítés
42. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Küszöbös és lemezes torlaszolás

Ha a rakomány rétegei különböző magasak, küszöbös vagy lemezes torlaszolást lehet alkalmazni, és ezáltal a felső réteg alapját neki lehet támasztani az alsó rétegnek.

Valamilyen alátét - például rakodólap - segítségével a rakományszelvény megemelhető, ezáltal létrehozható egy olyan küszöb, amely hosszirányban eltorlaszolja a rakomány felső rétegét.

Amennyiben a csomagok nem kellőképpen merevek vagy stabilak a küszöbös torlaszoláshoz, ugyanez a torlaszoló hatás elérhető deszkákból vagy rakodólapokból álló lemezek felhasználásával is, ahogy ezt az alábbi ábra mutatja. A rakományt alkotó csomagok merevségétől függően egyaránt létrehozható nagy vagy kis támasztó felületet nyújtó torlaszoló szerkezet is.

Lemezes torlaszolás
43. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Ha hátul kerül alkalmazásra küszöbös vagy lemezes torlaszolás, az alsó rétegben legalább két szelvénynek kell a torlaszoló szelvény mögött elhelyezkednie.

Sorok közötti torlaszolás egy rakományszelvényen belül

Rögzítőkeret segítségével különböző rakományrétegek oldalirányban eltorlaszolhatóak (ezt réteges torlaszolásnak hívják).

Keretes rögzítés és sortorlaszolás
44. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Oldalirányú küszöbös torlaszolás is megvalósítható, amennyiben a csomagok magassága különbözik, vagy ha deszkákat, illetve lemezeket helyeznek függőlegesen a sorok közé.

Sortorlaszolás úgy érhető el, ha halmozásos takarást használnak a fenti ábrán található felső rajznak megfelelően.

Rakodófelülethez szegelt rögzítőfák

A nagy teherbírású, jó minőségű, fából készült rakfelülettel rendelkező szállítójárműveken a rakomány alapját padlóra szegelt rögzítőfákkal is meg lehet támasztani.

Ékek és ékágyak

Annak megakadályozására, hogy henger alakú tárgyak elmozdulhassanak a rakodófelületen, szögperemes és négyszög keresztmetszetű ékek használhatók (lásd az alábbi ábrát).

A négyszög keresztmetszetű ékek magassága legalább R/3 legyen (a henger sugarának egy-harmada), ha nem alkalmaznak leszorításos lekötözést is. Ha leszorításos lekötözéssel együtt használják, az éknek nem kell 200 mm-nél magasabbnak lennie. Az ék szöge mintegy 45°-os legyen, amint az alább látható.

Szögperemes és négyszög keresztmetszetű ékek
45. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Fából készült ékeknek a padlóhoz való szögelése esetén vigyázni kell arra, hogy az ékek teherbírása ne romoljon.

A szögperemes ékek, amelyek normális esetben 15°-os szöget zárnak be, alkalmatlanok rakományrögzítésre, fő funkciójuk a kerek formájú áruk elmozdulásának megakadályozása a fel- és lerakodás idején. A kis szög miatt az ék általában magától is leszorul, és nem tud elcsúszni.

A négyszög keresztmetszetű ékeket (mintegy 45°-os szöggel) arra használják, hogy megakadályozzák a kerek formájú árukból álló sorok elmozdulását, ezért ezeket egy a célnak megfelelő torlaszoló berendezéssel kell megtámasztani a szállítójárművön. Továbbá a hengereket a rakodófelülethez is hozzá kell kötözni: a két hátsó hengerre saroklécet kell fektetni, majd le-szorításos lekötözést kell alkalmazni.

Ékágyak esetében két hosszú éket állítható keresztrögzítőkkel fogatnak össze, például csavarokkal vagy láncokkal. A keresztrögzítést úgy kell beállítani, hogy legalább 20 mm távolság legyen a henger és a rakodófelület között, hogy az ékágy ne mozdulhasson el oldalirányban.

Az ékek szükséges magassága:

legalább R/3 (a henger sugarának egyharmada), ha nem alkalmaznak leszorításos lekötözést, illetve

legfeljebb 200 mm leszorításos lekötözéssel kombinálva.

2. Feszítős rakományrögzítés

A kötözés olyan visszatartó berendezés, amely pl. heveder, lánc vagy sodronykötél segítségével összefogja a rakományt, illetve biztosítja a rakomány állandó felfekvését a rakodófelületre vagy valamely torlaszoló berendezésre. A kötözést úgy kell elhelyezni, hogy csak a rögzítendő áruval és/vagy a rögzítési pontokkal érintkezzen. Nem szabad rugalmas tárgyakon, nyitható oldalfalon stb. keresztülvezetni.

Leszorításos lekötözés

A leszorításos lekötözés olyan rögzítési módszer, amelynek során a kötözőeszközt az áruk tetejére helyezik, hogy ezáltal megakadályozzák a rakományszelvény felbillenését vagy el-csúszását. Ha az áru alja oldalt nem lett eltorlaszolva, a leszorításos kötözéssel például rá lehet szorítani a rakományszelvényt a rakodófelületre. A torlaszolással ellentétben a leszorításos lekötözés a rakodófelületnek feszíti a rakományt.

A rakomány rázkódás vagy ütődések hatására még abban az esetben is megindulhat, ha a súrlódás egyébként megakadályozza elcsúszását. Ezért leszorításos kötözésre akkor is szükség van, ha magas a súrlódási együttható.

Leszorításos lekötözés
46. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Hurkos kötözés

A hurkos kötözés a rakomány áthurkolásos rögzítésének egy módja, amely során a jármű felépítményének egyik oldalához kötözik a rakományt, ezáltal meggátolva a másik oldal irányába történő elcsúszását. Mindkét irányban ható kötözéshez párosával kell alkalmazni a hurkos kötözést. Ezáltal a rakomány felbillenése is megakadályozható. Két pár hurkos kötözésre is szükség van annak megakadályozásához, hogy a rakomány hosszában keresztbe forduljon.

Az, hogy a hurkos kötözés képes-e elviselni a szükséges mértékű húzóerőt, többek között a hevederrögzítési pontok teherbírásától is függ.

Hurkos kötözés
47. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

A rakomány hosszirányú elmozdulásának megakadályozásához a hurkos rögzítést ki kell egészíteni a rakomány alapjánál alkalmazott torlaszolásos rögzítéssel. A huroknak csupán oldal-irányú visszatartó hatása van.

Ferde kötözés

Ferde kötözés által megakadályozható a rakomány felbillenése és/vagy előre, illetve hátra történő elcsúszása.

A ferde kötözési mód a rakomány alapjánál előre vagy hátrafelé alkalmazott torlaszolásos rögzítés mellett a rakományréteg peremén átvetett hurokból (kantárból) és két átlós irányú kötöző eszközből áll. Célja annak biztosítása, hogy a rakományréteg ne billenhessen fel, és ne csúszhasson el. A ferde kötözés egy másik formája az, amikor egyetlen zárt hurokba fogják a rakományréteg élét, majd ezt mindkét oldalon ferdén lekötözik. Nem ajánlatos, hogy a kötözésnek a rakodófelülethez viszonyított szöge, amelyet hosszirányban kell mérni, meghaladja a 45o-ot.

Hátoldali kötözés
48. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

A sarokpántos ferde kötözés kiszámításakor figyelembe kell venni a szöget, a súrlódási együtthatót, és a kötözőelem szakítószilárdságát, amelyet az EN12195 szabvány értelmében kötelező megadni a kötözőelem címkéjén. Az átellenesen alkalmazott két pár sarokpántos ferde kötözés helyettesítheti a hurkos kötözést is.

Átkötés

Az átkötés más rögzítési módokkal kombinálva több csomag összefogására szolgál.

A rakomány vízszintes átkötése esetében a rakományszelvényeken belül több csomagot összekötnek, ami így bizonyos mértékben csökkenti a rakomány felbillenésének veszélyét.

A rakomány függőleges átkötése arra szolgál, hogy több rakományegység összekötése által növekedjen a rakományszelvény stabilitása, és nőjön a rétegek közötti függőleges nyomás. Ezáltal csökken a belső elcsúszás veszélye.

Közvetlen kikötözés

Ha a rakomány fel van szerelve hevederrögzítő szemekkel, amelyeknek a teherbírása megfelel a kötözőeszköz szakítószilárdságának, a rögzítőszemeket és a jármű kötözési pontjait közvetlenül is egymáshoz lehet kötözni.

Közvetlen kikötözés
49. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

3. Az alakzáró és a feszítős rakományrögzítés kombinációja

A hatékony rakományrögzítés legpraktikusabb és legköltséghatékonyabb módja általában az, ha két vagy több visszatartási módszert kombinálunk.

Kombinált rakományrögzítés
50. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Például a leszorításos lekötözés kombinálható a rakomány alapjánál történő torlaszolásos rögzítéssel.

Ügyelni kell arra, hogy a kombinált visszatartó módszerek által kifejtett visszatartó erők egyidejűleg, ne pedig egymást követően hassanak. Ha egymástól függetlenül érvényesül a hatásuk, akkor előfordulhat, hogy a visszatartó módszerek egyenként nem lesznek elégségesek a rakomány biztonságos rögzítéséhez.

Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki az alakzáró rakományrögzítési típusokat!
Leszorításos lekötözés
Párnázó anyaggal történő torlaszolás
Rakodófelülethez szegelt rögzítőfák alkalmazása
Közvetlen kikötözés
2. Válassza ki az igaz állításokat!
A rakomány vízszintes átkötése esetében a rakományszelvényeken belül több csomagot összekötnek, ami így bizonyos mértékben csökkenti a rakomány felbillenésének veszélyét.
A rakomány hosszirányú elmozdulásának megakadályozásához a hurkos rögzítést ki kell egészíteni a rakomány alapjánál alkalmazott torlaszolásos rögzítéssel.
Párnázóanyaggal történő torlasztásos rögzítést elsősorban, amikor az árut meg szeretném óvni a szállítás során jelentkező rázkódásoktól, rezonanciáktól.
A leszorításos kötözés segítéségével megnövelem a súrlódási erőt a rakomány és a rakfelület között.