KURZUS: Rakományrögzítés

MODUL: Rakományrögzítés fajtái

2. lecke: Legfontosabb rögzítési technikák és számítások

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerkedjen a rakományrögzítés technikáival, valamint a rögzítéshez kapcsolódó számításokkal.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • képes felidézni, hogy milyen feladatokkal jár a rakományrögzítés,
  • képes emlékezetből felidézni a rögzítő eljárások típusait, valamint ezek tulajdonságait

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • előfeszítési erő
  • támasztó sarokléc
  • leszorításos kötözés
  • közvetlen rögzítés
  • átlós rögzítés
  • ferde rögzítés
1. A rakományrögzítés alapszabályai ("Tízparancsolat")

Alább egy rövid listát találunk azokról a fontos alapszabályokról, amelyek mindig érvényesek a szállított rakomány jellegétől függetlenül, és amelyeket mindig szem előtt és tiszteletben kell tartani egy szállítás lebonyolításakor. A lista nem áll meg önmagában, a dokumentum központi részében található részletesebb magyarázatokkal együtt kell érteni.

Ne feledje, hogy a megfelelően nem rögzített rakomány mindenki számára veszélyt jelenthet.

A nem megfelelően rögzített rakomány leeshet a járműről, ami forgalmi torlódáshoz vezethet, valamint mások megsérülését vagy akár halálát is okozhatja.

A rakománynak a járművön való elosztásának és/vagy rögzítésének módja befolyásolhatja a jármű kormányzását, azaz megnehezítheti annak irányítását.

Az alábbi tíz parancsolat mindenekelőtt a járművezetőhöz szól, mivel ő szállítja fizikailag a rakományt rendeltetési helyére, és így közvetlenül ő van kitéve a szállítás lebonyolításához kapcsolódó veszélyeknek.

Mielőtt megrakodják a járművet, ellenőrizni kell, hogy ép és rendeltetésszerűen használható állapotban van-e a rakfelület, a felépítmény és minden rakományrögzítő felszerelés.

Úgy kell rögzíteni a rakományt, hogy ne tudjon a helyéről eltolódni, elgurulni, csúszkálni a rázkódás hatására, ne tudjon leesni a járműről, és ne tudja felbillenteni azt.

El kell dönteni, hogy mely rögzítési módszer(ek) a legalkalmasabb(ak) a rakomány tulajdonságaitól függően (megfogó-szerkezet, torlaszolás, közvetlen kikötözés, leszorításos lekötözés vagy ezek kombinációja).

Ellenőrizni kell, hogy a jármű és a torlaszolásos rögzítő felszerelés gyártójának ajánlásai teljesülnek-e.

Ellenőrizni kell, hogy a rakományrögzítő felszerelés megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyek az utazás során várhatóak. A vészfékezés, az akadály kikerüléséhez szükséges éles kanyarodás, a rossz út- és időjárási viszonyok olyan körülmények, amelyek bármely utazás során nagy valószínűséggel előfordulhatnak. A rögzítő felszerelésnek ellen kell tudni állni ezeknek a körülményeknek.

Minden be- és kirakodáskor és a rakomány átrendezésekor meg kell vizsgálni a rakományt, ellenőrizni, hogy nincs-e túlterhelés, és hogy a súlyeloszlás megfelelően kiegyensúlyozott-e. Meg kell győződni arról, hogy a rakomány úgy van elrendezve, hogy a teljes rakomány tömegközéppontja minél közelebb essen a jármű hossztengelyéhez és minél alacsonyabban legyen: a nehéz áruk alul legyenek, a könnyebbek felül.

Rendszeresen ellenőrizni kell a rakomány rögzítését az út során, ahol csak lehetséges. Az első ellenőrzést lehetőség szerint néhány kilométernyi vezetés után egy biztonságos megállóhelyen kell elvégezni. Továbbá ellenőrizni kell a rögzítést erős fékezés után és a vezetés során adódó más rendhagyó helyzeteket követően is.

Ha lehetséges, olyan eszközöket kell használni, amelyek segítik a rakományrögzítést, pl. súrlódási tényezőt növelő betéteket, közbetéteket, pántokat, sarokléceket stb.

Meg kell győződni arról, hogy a rögzítés nem okoz kárt a szállított áruban.

Továbbá fontos az nyugodt, egyenletes haladás, azaz a sebességet a körülményeknek megfelelően kell megválasztani annak érdekében, hogy ne legyen szükség egy hirtelen irányváltásra vagy erős fékezésre. E tanácsot követve a rakomány által kifejtett erők kismértékűek lesznek, és nem várhatók problémák.

2. Rögzítő eljárások meghatározása számítással

Példa

Egy szabadon álló, stabil rakomány rögzítésének meghatározásához használjunk az alábbi táblázatot.

Táblázat a rögzítések meghatározásához
7. táblázat

Forrás: http://users.atw.hu/kovacsadam/rakomany.pdf

Mennyi spaniferre van szükség, ha a

rakomány súlya 5000 kg,
a rögzítési szög "a" 35°,
a súrlódási érték μ = 0,3,
és az előfeszítési erő: 500 daN

Eredmény:

15 Spanifer

Következtetés

Az ilyen fajta rakományrögzítés a gyakorlati életben nem alkalmazható gazdaságosan, hiszen a spaniferek felrakása időigényes folyamat és az sem biztosított, hogy van-e elegendő rögzítési pont az egyes járműveken.

Tehát szükséges egyéb rakományrögzítési megoldásokat keresni!

Kérdés: Hogyan csökkenthetjük a spaniferek számát?

Megoldás:

Változtassunk meg a súrlódási értéket 0,3 μ-ről 0,5 μ-re, amelyet csúszásgátló elhelyezésével érhetünk el.

A spaniferek száma így lecsökkenthető 15-röl 6-ra.

Táblázatok a rögzítések meghatározásához
8.a táblázat
Táblázatok a rögzítések meghatározásához
8.b táblázat

Forrás: http://users.atw.hu/kovacsadam/rakomany.pdf

3. Rögzítő eljárások ismertetése
Leszorításos lekötözés

A leszorításos lekötözés, egy erőteljes, szorításon alapuló árurögzítési mód, amely egyben a leggyakrabban alkalmazott eljárása egy áruegység raktéren történő rögzítésének. Ennél az eljárásnál, a rakományt a megfelelő rögzítő eszközzel (pl.: heveder) feszesen átkötjük, hogy így, ezt egy - a rakomány súlyán túli - másodlagos erőhatás által a rakodórészre szorítsuk.  Stabilan álló, merev áruegységek rögzítésénél, közvetve a leszorítás, és a test saját súrlódási erejéből adódó erőhatások összeadódnak. Abban az esetben, ha a rakományt átfogó rögzítő eszköz csak egyik felén alkalmazunk feszítő elemet (pl.: racsni), a rakomány két oldalán fellépő előfeszítő erő, nem egyforma intenzitással fog fellépni. A rakomány éleinek, szegélyeinek felületén így létrejövő, súrlódás okozta kárt különböző szakmai képzések és szakértői vélemények alapját képező kísérletek támasztják alá. Kivételt képez a feszítő elemek egyoldalankénti alkalmazásánál, ha egynél több eszközzel fogjuk át az árut. Ez esetben kimondottan ajánlatos az elemek oldalankénti váltott alkalmazása, hogy optimális erőmegoszlást érjünk el.

Leszorításos kötözés
51. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

Támasztó sarokléc

Bizonyos esetekben nem volna annyi kötöző eszközre szükség, mint amennyi rakományszelvényből áll a rögzítendő rakomány. Mivel az összes szelvényt rögzíteni szükséges, a kötöző eszközök hatását ilyenkor célszerű szétosztani támasztó saroklécek segítségével.

A saroklécek lehetnek gyártott profilok, de házilag is el lehet készíteni két egymáshoz szegelt (legalább 25´100 mm méretű) deszkákból. Legalább egy-egy kötözést el kell helyezni mindkét végszelvényen és minden második szelvényen is.

Támasztó sarokléc
52. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Közvetlen rögzítés

Amennyiben a terhelés eloszlásból fakadóan nem lehetséges, az áru homlokfalhoz igazítása, az áru biztosítása közvetlen rögzítéssel oldható meg. Ebben az esetben a raktér padlózatához csatolva, feszesen kihúzva rögzítjük a hevedereket a rakományhoz. Ennél a módszernél a cél mindössze, a rakomány egy meghatározott helyzetbe történő pozícionálása. A feszesen kihúzott rögzítésnek köszönhetően, a stabilizáló erőhatások akkor lépnek csak fel, ha a rakomány megpróbálna, nyugalmi helyzetéből kimozdulni.

Közvetlen rögzítés
53. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

Hurkos rögzítés

Ez esetben a rögzítés, a leszorításos és közvetlen rögzítéses módszer megoldásainak elegyéből áll. Ilyenkor általában négy kötöző elemet használatáról beszélünk, melyek az áru elmozdulását hivatottak megakadályozni. A hevederek ez esetben egy, a szegélytől, a raktérrel közel 90 fokos szöget bezárva kerülnek elhelyezésre a rakományon. A derékszögű rögzítést többnyire a szállítójármű hossztengelyével kereszt irányban alkalmazzuk

Hurkos rögzítés
54. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

de lehet akár hosszirányban is,

Hurkos rögzítés
55. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

Ábrákkal illusztrálva a szögeket: először keresztirányba,

Szögek meghatározása
56. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

majd pedig hosszirányba

Szögek meghatározása (hosszirány)
57. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

Amennyiben a szállítmányt kizárólag hurkos rögzítéses módszerrel kívánjuk biztosítani, akkor legalább 8 féle(2/oldal) kötöző eszközt kell felhasználnunk.

Ábrával szemléltetve az elhelyezkedést:

Rakomány elhelyezkedése
58. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

Átlós rögzítés

Átlós rögzítés esetében minimum négy rögzítő eszköz szükségeltetik, hogy a rakományt, vízszintes irányaiban biztosítsuk. Az átlós rögzítés egy erő-, illetve formazár kombinációja. A formazár itt, a rögzítő eszközök következtében lép életre. A hevedereket ez esetben nem derékszögben,hanem átlósan rögzítjük a  raktér szegélyéhez.

Átlós rögzítés
59. ábra

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

Az átlós rögzítésnek 3 féle kombinációja létezik, melyeket az alábbi ábrák szemléltetnek 2 féle nézetben:

60. ábra: Átlós rögzítés
1/6
visszaelőre

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

Ferde rögzítés

Amennyiben az adott tengelyterhelés-elosztás miatt nem lehet a rakományt a homlokfalhoz állítani, helyzete egy fejhurokkal kerül rögzítésre. Az alábbi példánál egy körhurokot kötöttünk a rakomány homlokzata köré és két oldalt hevederekkel rögzítettük. A második példánál, körhurok helyett most raklapok felhasználásával rögzítettük az árut. A szállítmány stabilitása fokozható azáltal, hogy csúszásgátló szőnyegeket helyezünk alá.

A szállítmány ily módon történő rögzítésénél, rakományon lévő rögzítési pontok megléte nem szükségszerű.

61. ábra: Ferde rögzítés
1/2
visszaelőre

Forrás: http://www.sicherbeladen.de/

A kötöző elem és a rakodófelület padlózata által bezárt szög legfeljebb 45°- os lehet. A ferde kötözés elhelyezésének többféle módja van:

Ferde kötözés
62. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Megjegyzés:

Az A változat nem teljesen hatékony módszer a billenés megakadályozására.

A C változatban a kötözés két részből áll

Torlaszolásos rögzítés

A torlaszolás azt jelenti, hogy a rakományt valamely rögzített szerkezethez vagy elemhez illesztve helyezik el a rakfelületen. Az olyan halmok, ékek, alomfák, alomfás zsákok es egyéb szerkezetek, amelyeket közvetlenül vagy közvetetten valamilyen rögzített torlaszoló szerkezetek támasztanak meg, szinten torlaszolásos rögzítésnek minősülnek.

Torlaszolásos rögzítésnek mindenekelőtt az olyan módszereket hívjuk, amelyek a rakomány csúszás általi elmozdulását hivatottak megakadályozni. Viszont ha a torlaszoló szerkezet felér a rakomány tömegközéppontjáig vagy annál magasabbra is, a billenést ellen is hat. Célszerű a lehető legmagasabb torlaszoló eszközöket használni.

Torlaszolásos rögzítés
63. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Rögzítési pontok

DIN EN 12640- szabvány szerinti rögzítési pontok.

A áruszállításhoz használt, haszongépjárműveken lévő rögzítési pontok,a DIN EN 12640-es szabvány szerint kerülnek meghatározásra. A szabvány a 3,5t-nál nagyobb össztömegű, platós haszongépjárművek rögzítési pontjai számára határoz meg minimális követelményeket és ellenőrzési szempontokat. A rögzítési pontok, rögzítő eszköz kapcsolódásául szolgálnak, amelyek, karabinerhez hasonló, összekötő elemekkel rendelkeznek.

Rögzítő elemek
64. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

A rögzítési pontok 30 és 90 fok közötti szögtartományban kerülnek átvizsgálásra, amelyeket a raktér felszínétől, függőleges (álló) vízszintig mérnek.

Továbbá 0 és 180 fok közötti mérések is készülnek a pontokról, vízszintes (fekvő) szögtartományban a raktér oldalának szélétől 0-50mm-es távolságban.

A rögzítési pontok feladata, a keletkező erők, járműbe vagy annak vázába történő átvitele anélkül, hogy olyan eldeformálódások vagy károk keletkeznének, amelyek a rögzítési pontok rendeltetésszerű használatát befolyásolnák.

(A táblázatban használt, szabványos "daN"(dekanewton) kifejezést, a könnyebb elképzelhetőség érdekében kg-ba váltottuk át, 1 daN=1kg)

Minimális terhelhetőség/rögzítési pont
Megengedett össztömegMinimális terhelhetőség/rögzítési pont
12 t nagyobb2 000 kg
7,5 t-nál nagyobb, de 12 t-nál kisebb1 000 kg
3,5 t-nál nagyobb, de 7,5 t-nál kisebb800 kg

9. táblázat

Ha egy rögzítési pontot 20000N-os teherbírásra szeretnénk engedélyeztetni, akkor azt, egy 1,25-szeres vizsgálóerő hatásának (esetünkben 25000N) kell alávetni. Ez nélkülözhetetlen biztosítéka a rögzítési pont hosszú távú használatának, azért, hogy annak megfelelő élettartama biztosítva legyen. Amennyiben használat közben hiányosságok (min pl.: korrózió) lépnének fel, a rögzítési pont szakszerű átvizsgálására, és adott esetben cseréjére, javítására van szükség. Az esetleges karbantartási műveletet követően az eredetileg engedélyezett terhelhetőségi érték helyreállítása a feladat. A szabványban meghatározott rögzítési pontok a raktér felületén, és a homlokfal oldalán kerülnek elhelyezésre. A raktér felületén lévő rögzítési pontok közti, hosszirányú távolság legfeljebb 1,2 métert tegyen ki. A tengelyeknél ez a távolság, legfeljebb egyszeri 1,5 méter. Minél kisebb a rögzítési pontok egymástól lévő távolsága, annál rugalmasabban lehet a rögzítő eszközök felszerelésével variálni.

Rögzítési pontok a süllyesztett rakterű kocsikon
Süllyesztett rakterű kocsi
65. ábra

Forrás: Kompendium Ladungssicherung, Seite: 115.

Abban az esetben ha emeléstechnikában használt csatolóhelyeket alkalmazunk - ami nehéz-szállítmányok esetén gyakran megesik - a jármű gyártójának vagy rakomány felépítőjének, ezen pontok terhelhetőségének megadása kötelező. Gyakran megesik az hiba, hogy a csatolóhelyen látható jelölést (például 5 tonna, ábra lent), 10 tonnás terhelhetőségnek feleltetünk meg.

Csatolóhely
66. ábra

Forrás: http://atlavil.unas.hu/shop_ordered/8150/shop_altpic/big/EF001_altpic_1.jpg?time=1340552559

Az efféle elgondolások nem megengedettek, ugyanis az itt megnevezett "csatolóhelyek" az emeléstechnikából származnak, ahol 4-szeres töréssel szembeni biztonság van előírva. A szabvány szerint, rögzítési pontoknál,1,25-ös ez szint. A rögzítési pontok, terhelhetőségének szempontjából döntő tényezőt, a jármű vagy rakomány felépítőjének engedélye jelenti. A mindenkori gyártónak kötelessége egy meghatározott vizsgálóerő, meghatározott szögtartományban, rögzítési pontba történő átvitele, hogy ezáltal megállapítsa, a jármű vagy annak váza, mint ilyen, képes-e a meghatározott mértékű erőhatás felfogására. Ha szeretnénk egy rögzítési pontot a DIN EN 12640-es szabványnak megfelelően, 10000 kg-os terhelhetőségre engedélyeztetni, akkor azt ténylegesen 12500 kg-mal kell bevizsgálni. Azt, hogy ezt az erőt a rögzítési pont, illetve a jármű kár keletkezése nélkül fel tudja-e fogni,a vizsgálat lefolyása után állapíthatjuk meg.

Árurögzítés kis teherautók esetében

A 7,5 t-nál kisebb teherautók rögzítési pontjaira vonatkozó előírások a DIN 75410-as szabványban kerülnek lefektetésre. Azon járműveknek, melyeknek a raktere 1,3 m-nél hosszabb, legalább négy rögzítési ponttal kell rendelkezniük. A rögzítési pontok hosszirányú távolsága lehetőség szerint legyen kisebb 0,7 m-nél, de semmi estre sem lehet több 1,2 m-nél. A raktér szélétől lévő távolság legfeljebb 150 mm, a homlokfaltól illetve raktér végétől maximálisan 250 mm távolságra lehet. A rögzítési pontok engedélyezett terhelhetősége az alábbi táblázatban látható.

Minimális terhelhetőség/rögzítési pont
Megengedett össztömegMinimális terhelhetőség/rögzítési pont
5 t-nál nagyobb, de 7,5 t-nél kisebb vagy egyenlő800 kg
2 t-nál nagyobb, de 5 t-nál kisebb vagy egyenlő500 kg
2 t-nál kisebb vagy egyenlő400 kg

10. táblázat

Önellenőrző kérdések
1. Támasztó saroklécek alkalmazására akkor van szükség, amikor a rakomány több rakományszelvényből áll, mivel a sarokléc megosztja a rögzítő eszköz feszítő erejét a rakományszelvények között.
mindkét mondatrész igaz, és van is köztük összefüggés
mindkét mondatrész igaz, de nincs köztük összefüggés
az első mondatrész igaz, a második mondatrész hamis
az első mondatrész hamis, a második mondatrész igaz
mindkét mondatrész hamis
2. Torlaszolásos rögzítésnek mindenekelőtt az olyan módszereket hívjuk, amelyek a rakomány csúszás általi elmozdulását hivatottak megakadályozni.
a csúszás általi elmozdulást hivatott megakadályozni.
a borulás általi elmozdulást hivatott megakadályozni
mind a csúszás, mind a borulás általi elmozdulást hivatott megakadályozni
a leghatékonyabb rögzítési módszer