KURZUS: Rakományrögzítés

MODUL: Rakománybiztosítás jogi háttere

1. lecke: Alapfogalmak, jogszabályok, irányelvek

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerkedjen a rakományrögzítéssel, rakománybiztosítással kapcsolatos alapfogalmakkal, továbbá ismereteket szerezzen az ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályrendszerekkel, irányelvekkel.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • emlékezetből képes definiálni a tananyagban található alapfogalmakat,
  • segédanyag nélkül különbséget tud tenni a feladatban résztvevők felelősségi körében
  • képes a tanultaknak megfelelően a kapcsolatos jogszabályokat felidézni

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • feladó
  • berakó
  • fuvarozó
  • szállítmányozó
1. Jogi alapok

A közúti közlekedésben az áruk biztonsága nem korlátozódhat kizárólag a kereskedelmi forgalmú árutovábbításra, hanem a rakományok rögzítésére is figyelmet kell fordítani. A közlekedési eszközökön az áruk megfelelő rögzítését jogszabályok és rendeletek írják elő. Ilyenek lehetnek nemzetközi szabványok, a Polgári Törvénykönyv, a KRESZ, vagy az egyéb alágazati szabályzások. A rakományrögzítéssel kapcsolatos felelősséget a német jogszabályok alapján az alábbi területekre oszthatjuk fel:

  • Feladó és berakodó, valamint
  • Fuvarozó és szállítmányozó felelőssége.

A feladásért és a berakodásért felelős az áru feladója, a berakodást végző személyzet és/vagy azok, akik az áru berakodásával egyéb módon kapcsolatba hozhatók.

A fuvarozó és a szállítmányozó részéről a tehergépjármű tulajdonosa, a fuvarszervező, a diszpécser vagy a gépjármű vezetője viseli a felelősséget.

2. Fogalmak

Feladó

A feladó az, aki az áru továbbítójával fuvarozási szerződést köt, aki a megrendelést adja a fuvarozónak és szerződésben áll vele. A feladó kötelessége a Polgári Törvénykönyv 6:257. § szerint a fuvardíj kifizetése.

Berakodó

A német jog szerint kereskedelmi és/vagy ipari vállalkozó, aki az árut elküldi.

A Polgári Törvénykönyv 6:261. § szerint: "A küldemény berakására a feladó köteles." A fuvarozónak azonban utasítási joga van a küldemény elhelyezését illetően.

A magyar jogban a berakodó nem jelenik meg külön jogi személyként, hanem automatikusan a feladóhoz kapcsolódik a berakodás művelete.

Fuvarozó

Fuvarozó az, aki fuvarozási szerződés alapján, díjazás ellenében a feladó tulajdonát képező árut eljuttatja meghatározott időn belül a feladás helyétől a rendeltetési helyre és ott a címzettnek kiszolgáltatja.

Szállítmányozó

A Ptk. 6:302. § alapján: Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj fizetésére köteles.

A szállítmányozó tehát kiválasztja a megfelelő szolgáltatókat, megszervezi az áru útját, megköti a megfelelő szerződéseket és mindezt a saját nevében teszi.

A Ptk.-ban foglaltak alapján egyértelműen különbséget lehet tenni a fuvarozó és a szállítmányozó között, miszerint a szállítmányozó a fuvaroztató (megbízója) és a saját érdekeit, míg a fuvarozócsak a saját érdekeit képviselheti. A fuvarozó és a szállítmányozó megfogalmazása gyakorlati értelemben nem különbözik a magyar és a német jogban. A szállítmányozót más néven speditőrnek is nevezik.

Általánosan elismert műszaki eljárások

Az általánosan elismert műszaki eljárások a jogban és műszaki életben használt fogalom, amely egy speciális szakterület szakembereinek többsége által elismert és elfogadott tapasztalatok használatának mértékét jelzi.

Elismert műszaki eljárások

Az elismert műszaki eljárások olyan technikai megállapítások, amelyeket szakemberek reprezentatív többsége műszaki szabványoknak tekint.

Normatív dokumentum

A normatív dokumentum olyan összefoglaló mű, amely magába foglalja a jogszabályokat, szabványokat, műszaki előírásokat, műszaki irányelveket és szabályzatokat.

Az elismert műszaki eljárások tárgyunkban általában a következők:

  • Német Mérnöki Szövetség (VDI) irányelvei
  • Nemzeti normák
  • Európai normák
  • Nemzetközi normák

Jegyzetfüzetébe gyűjtse ki a rakományrögzítéssel kapcsolatos alapfogalmakat. A felsorolás mellé írja le, milyen jogszabályok kapcsolódnak az egyes fogalmakhoz.

3. Jogszabályok, szabályozások, irányelvek

A jelen alfejezetben a német és a magyar jog alapján mutatjuk be a közúti közlekedésre vonatkozó szabályozásokat.

Közúti közlekedés szabályai (StVO; KRESZ)

A közúti közlekedés szabályait Németországban az "StVO" (Straßenverkehrs-Ordnung), Magyarországon a többször módosított "1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól" szabályozza.

StVO 3. § Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

  • a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani.
  • úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon."

Jelenleg a német StVO 22 § képezi az alapját a közúti közlekedési eszközök árubiztonsági szabályozásának. Az előírás célja a közlekedésbiztonság fenntartása és javítása.

Az StVO alapján a rakományegységeket úgy kell elhelyezni és biztosítani, hogy erős fékezésnél, hirtelen kanyarodásnál ne csússzanak el, ne boruljanak le, ne boruljanak fel és elkerülhető zajokat ne generáljanak. Erről gondoskodnak az elismert műszaki eljárások.

A rakodásért a berakodó és a rakodás vezetője is felelős az StVO § 22 alapján. Ezt mutatja be az alábbi példa:

Példa

Egy teherautó a nem megfelelő árurögzítés miatt egy éles balkanyarban 100 km/h sebességgel felborult. A rakomány két szűrővel ellátott sajtolóból állt, mindegyik magas súlyponttal. A "rakományrögzítés élfákkal történt, amiket a raktérhez szögeltek. Egyéb biztosítás, például kötöző eszközökkel a csúszás és a borulás ellen, nem történt.

A berakodó, jelen esetben a feladó munkása, berakodta az árut a fuvareszközbe és a fent leírt módon biztosította.

A rakodást végzőt a felelős cégbíróság első fokon pénzbírságra ítélte. A döntés ellen az érintett fellebbezett.

Döntés és indoklás

A Stuttgarti Legfelsőbb Bíróság, amely a fellebbezést elbírálta, kijelentette, hogy a berakodó, mint a feladó megbízottja és nem mint a berakodott áru tulajdonosa vett részt a folyamatban. A tulajdonos egyértelműen szállítmányozó volt, mint jogi személy. Ezen az alapon a berakodó nem hibáztatható a szállítmányozásért, így nem viselheti "Az árutulajdonosok felelősségéről" StVZO 31 § által megfogalmazott felelősséget. Ezért az ítélet nem volt megalapozott.

De a Legfelsőbb Bíróság azt is kijelentette, hogy a megállapítások, amik a tényállás alapját képezik, a berakodó felelősségét illetően, a § 22 StVO alapján megalapozottak voltak. A mulasztásért a berakodót a § 22 StVO szerint terheli a felelősség, büntetést fizet és büntetőpontokat kap.

A Legfelsőbb Bíróság indoklásában megfogalmazta, hogy az előírások a § 22 StVO szerint mindenkire érvényesek, aki a rakománnyal foglalkozik. Tehát nem csak a jármű vezetőjére, hanem a rakodást végző és vezető munkásra is vonatkozik.

Így a felelősségének helytelen magatartásával nem tett eleget, a bíróság semmi okot nem lát a felmentésre, vagy a büntetés elengedésére.

Következmény

A § 22 StVO érvényes mindenkire, aki az áruval felelősségteljes módon foglalkozik, nem csak a feladó berakodó munkásra, hanem az egyéb átrakodó helyek munkásaira is.

§ 23 StVO - A járművezető különleges felelőssége

A járművezető felelős azért, hogy a látását és hallását a rakomány elhelyezkedése, az állatok, a berendezések és a jármű ne akadályozza. Gondoskodnia kell róla, hogy a jármű, a szerelvény, a vontató és a rakomány valamint annak elhelyezkedése előírásszerű legyen, és a jármű közlekedésbiztonságát a rakomány és annak helyzete ne veszélyeztesse.

A § 23 StVO kötelezi a járművezetőt mindezekre akkor is, ha:

nem volt jelen a berakodásnál vagy

ha egy másik már berakodott jármű vezetését bízzák rá.

Példa

Ha az átvett járművet a hatóságok (pl.: vám) plombával látták el, akkor a sofőrnek a plombát nem szabad eltávolítania. Ebben az esetben a rakodásbiztonság ellenőrzése csak egy meghatalmazott vámos jelenlétében lehetséges.

Mindkét esetben érvényes azonban:

Ha a jármű vagy a szerelvény szokatlanul viselkedik, például kanyarodásnál vagy fékezésnél, a fuvart nem szabad elkezdeni illetve meg kell szakítani.

További út közbeni ellenőrzésekről a biztosítóeszközök szükséges megerősítését is beleértve a sofőrnek a feladóval kell megállapodnia, illetve egy előre meghatározott időtartamban kell elvégeznie.

4. A magyar közúti közlekedésszabályozás

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól alapján (47. § 2. bekezdés)

"A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány

1.a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;
2.a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;
3.egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását számottevően ne rontsa;
4.úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;
5.az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon;
6.magassága - a jármű magasságával együtt - a négy métert ne haladja meg;"
Közúti közlekedésben való részvétel engedélyezésének szabályozása a német jogban (StVZO)

Az egységes közlekedésszabályozás 1909-ben jelent meg Németországban, a teherautók közlekedéséről szóló törvénnyel. Azelőtt helyi szabályozások voltak érvényesek. E törvény alapján a német parlament 1910-ben megalkotta a tehergépjárművek közlekedéséről szóló rendeletet. A rendelet tartalmazta az első követelményeket a járművek állapotát és felszereltségét illetően, mint például a fékek, kormányzás, világítás. És már akkor figyelembe vették a környezetvédelmet.

"A tehergépjárműveknek a közlekedésre nézve biztonságosnak, ezen belül úgy megépítettnek, kialakításúnak és felszereltnek kell lennie, hogy tűz- és robbanásveszély, valamint az emberek elkerülhető megterhelése és a járművek veszélyeztetése a zaj, füst, gőz vagy kellemetlen szag által kizárható legyen."

Az évtizedek alatt a szabályozást továbbfejlesztették a biztonságot és a környezetvédelmet szem előtt tartva.

A magyar jogban külön ilyen törvény nincs. A fentebb említett "1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól" rendelkezik róla.

A járművek állapota

§ 30 StVZO A járművek állapota

A járműveknek olyan kialakításúnak és felszereltségűnek kell lennie, hogy

  • a hagyományos közlekedésben senki se károsodjon vagy az elkerülhetetlennél nagyobb mértékben veszélyezzen, akadályozzon, vagy terheljen másokat.
  • Az utasok különösen a baleseteknél lehetőleg védve legyenek a sérülésektől, és a sérülések nagysága és következményei lehetőleg csekélyek maradjanak.
Ugyanez a szabály a magyar jog alapján:

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

47. § (5) "A járművön túlnyúló rakományt (álló járművön is) legalább 40*40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. A rakomány külső széle és a lámpa átvilágított felületének, illetőleg a fényvisszaverőnek a külső széle között - vízszintes irányban - legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverővel való megjelölése mellőzhető, ha a rakomány legszélső pontja a járműnek az azonos oldalon levő helyzetjelző lámpájától - vízszintes irányban - 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra."

A jármű üzemeltetésének felelőssége (StVZO)

§ 31 A járművek üzemeltetésének felelőssége

  • Aki járművet, vagy összecsatolt járművek szerelvényét vezeti, önálló vezetésre alkalmasnak kell lennie.
  • A tulajdonosnak az üzemeltetés megkezdését nem szabad elrendelnie vagy engedélyeznie, ha tudatában van, vagy tudatában kéne lennie, hogy a sofőr önálló vezetésre nem alkalmas, vagy a jármű, a szerelvény, a vontató, a rakomány vagy annak az elhelyezkedése nem előírásszerű, vagy a jármű közlekedésbiztonsága a rakomány vagy a felrakodás miatt veszélyeztetve van.

A jármű tulajdonosa az, aki a járművet a saját számlájára használja, és ezért büntetőjogi felelősséggel rendelkezik.

Abban az esetben, ha a jármű vagy a rakomány állapota nem felel meg az előírásoknak, úgy szükséges megállapítani a felelősök körét, mely ebben az esetben a gépjármű tulajdonosa és annak sofőrje is lehet.

Akkor, ha ezt nem ellenőrzik és a feladó többszörösen bizonyítottan is hibásan adta fel az árut, mégis a jövőbeni segítségről a gépjármű tulajdonosának kell gondoskodnia. (a berendezések megfelelő átvizsgálásával, sofőrcserével vagy egyéb módon).

Az StVZO § 30 és a § 31 a járműtulajdonosra vonatkoznak, és kötelezik, hogy a rakománybiztosítási előírásokat betartsa. A járműtulajdonos sok egyéb mellett arra is köteles, hogy a sofőrnek a megfelelő felszerelést a rendelkezésére bocsássa, és a rakomány rögzítéséhez szükséges technikai eszközöket biztosítsa.

A magyar jog a közúti közlekedésben való részvétel feltételeiről

Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól alapján:

5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,

1.amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
2.amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve;
3.amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek;
4.amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;...
5.amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll.

(2) A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni.

(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg;

  • a) az üzembentartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni;
  • b) a vezető a járművel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.

Jegyzetfüzetébe gyűjtse ki a kiemelt jogszabályokat. A felsorolás mellé írja le ezek fontosabb megállapításait.

Önellenőrző kérdések
1. Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó a megbízó nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére köteles, a míg a fuvarozó mindezt a saját nevében teszi.
mindkét mondatrész igaz
az első mondatrész igaz, a második mondatrész hamis
az első mondatrész hamis, a második mondarész igaz
mindkét mondatrész hamis
2. A küldemény berakására a ............... köteles.
feladó
fuvarozó