KURZUS: Rakományrögzítés
MODUL: Rakományrögzítés fajtái
2. lecke: Legfontosabb rögzítési technikák és számítások
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerkedjen a rakományrögzítés technikáival, valamint a rögzítéshez kapcsolódó számításokkal. | |||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||||||||
| |||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége. | |||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||
| |||||||||
1. A rakományrögzítés alapszabályai ("Tízparancsolat") | |||||||||
Alább egy rövid listát találunk azokról a fontos alapszabályokról, amelyek mindig érvényesek a szállított rakomány jellegétől függetlenül, és amelyeket mindig szem előtt és tiszteletben kell tartani egy szállítás lebonyolításakor. A lista nem áll meg önmagában, a dokumentum központi részében található részletesebb magyarázatokkal együtt kell érteni. | |||||||||
Ne feledje, hogy a megfelelően nem rögzített rakomány mindenki számára veszélyt jelenthet. | |||||||||
A nem megfelelően rögzített rakomány leeshet a járműről, ami forgalmi torlódáshoz vezethet, valamint mások megsérülését vagy akár halálát is okozhatja. | |||||||||
A rakománynak a járművön való elosztásának és/vagy rögzítésének módja befolyásolhatja a jármű kormányzását, azaz megnehezítheti annak irányítását. | |||||||||
Az alábbi tíz parancsolat mindenekelőtt a járművezetőhöz szól, mivel ő szállítja fizikailag a rakományt rendeltetési helyére, és így közvetlenül ő van kitéve a szállítás lebonyolításához kapcsolódó veszélyeknek. | |||||||||
Mielőtt megrakodják a járművet, ellenőrizni kell, hogy ép és rendeltetésszerűen használható állapotban van-e a rakfelület, a felépítmény és minden rakományrögzítő felszerelés. | |||||||||
Úgy kell rögzíteni a rakományt, hogy ne tudjon a helyéről eltolódni, elgurulni, csúszkálni a rázkódás hatására, ne tudjon leesni a járműről, és ne tudja felbillenteni azt. | |||||||||
El kell dönteni, hogy mely rögzítési módszer(ek) a legalkalmasabb(ak) a rakomány tulajdonságaitól függően (megfogó-szerkezet, torlaszolás, közvetlen kikötözés, leszorításos lekötözés vagy ezek kombinációja). | |||||||||
Ellenőrizni kell, hogy a jármű és a torlaszolásos rögzítő felszerelés gyártójának ajánlásai teljesülnek-e. | |||||||||
Ellenőrizni kell, hogy a rakományrögzítő felszerelés megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyek az utazás során várhatóak. A vészfékezés, az akadály kikerüléséhez szükséges éles kanyarodás, a rossz út- és időjárási viszonyok olyan körülmények, amelyek bármely utazás során nagy valószínűséggel előfordulhatnak. A rögzítő felszerelésnek ellen kell tudni állni ezeknek a körülményeknek. | |||||||||
Minden be- és kirakodáskor és a rakomány átrendezésekor meg kell vizsgálni a rakományt, ellenőrizni, hogy nincs-e túlterhelés, és hogy a súlyeloszlás megfelelően kiegyensúlyozott-e. Meg kell győződni arról, hogy a rakomány úgy van elrendezve, hogy a teljes rakomány tömegközéppontja minél közelebb essen a jármű hossztengelyéhez és minél alacsonyabban legyen: a nehéz áruk alul legyenek, a könnyebbek felül. | |||||||||
Rendszeresen ellenőrizni kell a rakomány rögzítését az út során, ahol csak lehetséges. Az első ellenőrzést lehetőség szerint néhány kilométernyi vezetés után egy biztonságos megállóhelyen kell elvégezni. Továbbá ellenőrizni kell a rögzítést erős fékezés után és a vezetés során adódó más rendhagyó helyzeteket követően is. | |||||||||
Ha lehetséges, olyan eszközöket kell használni, amelyek segítik a rakományrögzítést, pl. súrlódási tényezőt növelő betéteket, közbetéteket, pántokat, sarokléceket stb. | |||||||||
Meg kell győződni arról, hogy a rögzítés nem okoz kárt a szállított áruban. | |||||||||
Továbbá fontos az nyugodt, egyenletes haladás, azaz a sebességet a körülményeknek megfelelően kell megválasztani annak érdekében, hogy ne legyen szükség egy hirtelen irányváltásra vagy erős fékezésre. E tanácsot követve a rakomány által kifejtett erők kismértékűek lesznek, és nem várhatók problémák. | |||||||||
2. Rögzítő eljárások meghatározása számítással | |||||||||
Példa | |||||||||
Egy szabadon álló, stabil rakomány rögzítésének meghatározásához használjunk az alábbi táblázatot. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://users.atw.hu/kovacsadam/rakomany.pdf | |||||||||
Mennyi spaniferre van szükség, ha a | |||||||||
rakomány súlya 5000 kg, | |||||||||
Eredmény: | |||||||||
15 Spanifer | |||||||||
Következtetés | |||||||||
Az ilyen fajta rakományrögzítés a gyakorlati életben nem alkalmazható gazdaságosan, hiszen a spaniferek felrakása időigényes folyamat és az sem biztosított, hogy van-e elegendő rögzítési pont az egyes járműveken. | |||||||||
Tehát szükséges egyéb rakományrögzítési megoldásokat keresni! | |||||||||
Kérdés: Hogyan csökkenthetjük a spaniferek számát? | |||||||||
Megoldás: | |||||||||
Változtassunk meg a súrlódási értéket 0,3 -ről 0,5 -re, amelyet csúszásgátló elhelyezésével érhetünk el. | |||||||||
A spaniferek száma így lecsökkenthető 15-röl 6-ra. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://users.atw.hu/kovacsadam/rakomany.pdf | |||||||||
3. Rögzítő eljárások ismertetése | |||||||||
Leszorításos lekötözés | |||||||||
A leszorításos lekötözés, egy erőteljes, szorításon alapuló árurögzítési mód, amely egyben a leggyakrabban alkalmazott eljárása egy áruegység raktéren történő rögzítésének. Ennél az eljárásnál, a rakományt a megfelelő rögzítő eszközzel (pl.: heveder) feszesen átkötjük, hogy így, ezt egy - a rakomány súlyán túli - másodlagos erőhatás által a rakodórészre szorítsuk. Stabilan álló, merev áruegységek rögzítésénél, közvetve a leszorítás, és a test saját súrlódási erejéből adódó erőhatások összeadódnak. Abban az esetben, ha a rakományt átfogó rögzítő eszköz csak egyik felén alkalmazunk feszítő elemet (pl.: racsni), a rakomány két oldalán fellépő előfeszítő erő, nem egyforma intenzitással fog fellépni. A rakomány éleinek, szegélyeinek felületén így létrejövő, súrlódás okozta kárt különböző szakmai képzések és szakértői vélemények alapját képező kísérletek támasztják alá. Kivételt képez a feszítő elemek egyoldalankénti alkalmazásánál, ha egynél több eszközzel fogjuk át az árut. Ez esetben kimondottan ajánlatos az elemek oldalankénti váltott alkalmazása, hogy optimális erőmegoszlást érjünk el. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
Támasztó sarokléc | |||||||||
Bizonyos esetekben nem volna annyi kötöző eszközre szükség, mint amennyi rakományszelvényből áll a rögzítendő rakomány. Mivel az összes szelvényt rögzíteni szükséges, a kötöző eszközök hatását ilyenkor célszerű szétosztani támasztó saroklécek segítségével. | |||||||||
A saroklécek lehetnek gyártott profilok, de házilag is el lehet készíteni két egymáshoz szegelt (legalább 25´100 mm méretű) deszkákból. Legalább egy-egy kötözést el kell helyezni mindkét végszelvényen és minden második szelvényen is. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban | |||||||||
Közvetlen rögzítés | |||||||||
Amennyiben a terhelés eloszlásból fakadóan nem lehetséges, az áru homlokfalhoz igazítása, az áru biztosítása közvetlen rögzítéssel oldható meg. Ebben az esetben a raktér padlózatához csatolva, feszesen kihúzva rögzítjük a hevedereket a rakományhoz. Ennél a módszernél a cél mindössze, a rakomány egy meghatározott helyzetbe történő pozícionálása. A feszesen kihúzott rögzítésnek köszönhetően, a stabilizáló erőhatások akkor lépnek csak fel, ha a rakomány megpróbálna, nyugalmi helyzetéből kimozdulni. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
Hurkos rögzítés | |||||||||
Ez esetben a rögzítés, a leszorításos és közvetlen rögzítéses módszer megoldásainak elegyéből áll. Ilyenkor általában négy kötöző elemet használatáról beszélünk, melyek az áru elmozdulását hivatottak megakadályozni. A hevederek ez esetben egy, a szegélytől, a raktérrel közel 90 fokos szöget bezárva kerülnek elhelyezésre a rakományon. A derékszögű rögzítést többnyire a szállítójármű hossztengelyével kereszt irányban alkalmazzuk | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
de lehet akár hosszirányban is, | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
Ábrákkal illusztrálva a szögeket: először keresztirányba, | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
majd pedig hosszirányba | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
Amennyiben a szállítmányt kizárólag hurkos rögzítéses módszerrel kívánjuk biztosítani, akkor legalább 8 féle(2/oldal) kötöző eszközt kell felhasználnunk. | |||||||||
Ábrával szemléltetve az elhelyezkedést: | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
Átlós rögzítés | |||||||||
Átlós rögzítés esetében minimum négy rögzítő eszköz szükségeltetik, hogy a rakományt, vízszintes irányaiban biztosítsuk. Az átlós rögzítés egy erő-, illetve formazár kombinációja. A formazár itt, a rögzítő eszközök következtében lép életre. A hevedereket ez esetben nem derékszögben,hanem átlósan rögzítjük a raktér szegélyéhez. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
Az átlós rögzítésnek 3 féle kombinációja létezik, melyeket az alábbi ábrák szemléltetnek 2 féle nézetben: | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
Ferde rögzítés | |||||||||
Amennyiben az adott tengelyterhelés-elosztás miatt nem lehet a rakományt a homlokfalhoz állítani, helyzete egy fejhurokkal kerül rögzítésre. Az alábbi példánál egy körhurokot kötöttünk a rakomány homlokzata köré és két oldalt hevederekkel rögzítettük. A második példánál, körhurok helyett most raklapok felhasználásával rögzítettük az árut. A szállítmány stabilitása fokozható azáltal, hogy csúszásgátló szőnyegeket helyezünk alá. | |||||||||
A szállítmány ily módon történő rögzítésénél, rakományon lévő rögzítési pontok megléte nem szükségszerű. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://www.sicherbeladen.de/ | |||||||||
A kötöző elem és a rakodófelület padlózata által bezárt szög legfeljebb 45°- os lehet. A ferde kötözés elhelyezésének többféle módja van: | |||||||||
| |||||||||
Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban | |||||||||
Megjegyzés: | |||||||||
Az A változat nem teljesen hatékony módszer a billenés megakadályozására. | |||||||||
A C változatban a kötözés két részből áll | |||||||||
Torlaszolásos rögzítés | |||||||||
A torlaszolás azt jelenti, hogy a rakományt valamely rögzített szerkezethez vagy elemhez illesztve helyezik el a rakfelületen. Az olyan halmok, ékek, alomfák, alomfás zsákok es egyéb szerkezetek, amelyeket közvetlenül vagy közvetetten valamilyen rögzített torlaszoló szerkezetek támasztanak meg, szinten torlaszolásos rögzítésnek minősülnek. | |||||||||
Torlaszolásos rögzítésnek mindenekelőtt az olyan módszereket hívjuk, amelyek a rakomány csúszás általi elmozdulását hivatottak megakadályozni. Viszont ha a torlaszoló szerkezet felér a rakomány tömegközéppontjáig vagy annál magasabbra is, a billenést ellen is hat. Célszerű a lehető legmagasabb torlaszoló eszközöket használni. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban | |||||||||
Rögzítési pontok | |||||||||
DIN EN 12640- szabvány szerinti rögzítési pontok. | |||||||||
A áruszállításhoz használt, haszongépjárműveken lévő rögzítési pontok,a DIN EN 12640-es szabvány szerint kerülnek meghatározásra. A szabvány a 3,5t-nál nagyobb össztömegű, platós haszongépjárművek rögzítési pontjai számára határoz meg minimális követelményeket és ellenőrzési szempontokat. A rögzítési pontok, rögzítő eszköz kapcsolódásául szolgálnak, amelyek, karabinerhez hasonló, összekötő elemekkel rendelkeznek. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban | |||||||||
A rögzítési pontok 30 és 90 fok közötti szögtartományban kerülnek átvizsgálásra, amelyeket a raktér felszínétől, függőleges (álló) vízszintig mérnek. | |||||||||
Továbbá 0 és 180 fok közötti mérések is készülnek a pontokról, vízszintes (fekvő) szögtartományban a raktér oldalának szélétől 0-50mm-es távolságban. | |||||||||
A rögzítési pontok feladata, a keletkező erők, járműbe vagy annak vázába történő átvitele anélkül, hogy olyan eldeformálódások vagy károk keletkeznének, amelyek a rögzítési pontok rendeltetésszerű használatát befolyásolnák. | |||||||||
(A táblázatban használt, szabványos "daN"(dekanewton) kifejezést, a könnyebb elképzelhetőség érdekében kg-ba váltottuk át, 1 daN=1kg) | |||||||||
Minimális terhelhetőség/rögzítési pont
9. táblázat | |||||||||
Ha egy rögzítési pontot 20000N-os teherbírásra szeretnénk engedélyeztetni, akkor azt, egy 1,25-szeres vizsgálóerő hatásának (esetünkben 25000N) kell alávetni. Ez nélkülözhetetlen biztosítéka a rögzítési pont hosszú távú használatának, azért, hogy annak megfelelő élettartama biztosítva legyen. Amennyiben használat közben hiányosságok (min pl.: korrózió) lépnének fel, a rögzítési pont szakszerű átvizsgálására, és adott esetben cseréjére, javítására van szükség. Az esetleges karbantartási műveletet követően az eredetileg engedélyezett terhelhetőségi érték helyreállítása a feladat. A szabványban meghatározott rögzítési pontok a raktér felületén, és a homlokfal oldalán kerülnek elhelyezésre. A raktér felületén lévő rögzítési pontok közti, hosszirányú távolság legfeljebb 1,2 métert tegyen ki. A tengelyeknél ez a távolság, legfeljebb egyszeri 1,5 méter. Minél kisebb a rögzítési pontok egymástól lévő távolsága, annál rugalmasabban lehet a rögzítő eszközök felszerelésével variálni. | |||||||||
Rögzítési pontok a süllyesztett rakterű kocsikon | |||||||||
| |||||||||
Forrás: Kompendium Ladungssicherung, Seite: 115. | |||||||||
Abban az esetben ha emeléstechnikában használt csatolóhelyeket alkalmazunk - ami nehéz-szállítmányok esetén gyakran megesik - a jármű gyártójának vagy rakomány felépítőjének, ezen pontok terhelhetőségének megadása kötelező. Gyakran megesik az hiba, hogy a csatolóhelyen látható jelölést (például 5 tonna, ábra lent), 10 tonnás terhelhetőségnek feleltetünk meg. | |||||||||
| |||||||||
Forrás: http://atlavil.unas.hu/shop_ordered/8150/shop_altpic/big/EF001_altpic_1.jpg?time=1340552559 | |||||||||
Az efféle elgondolások nem megengedettek, ugyanis az itt megnevezett "csatolóhelyek" az emeléstechnikából származnak, ahol 4-szeres töréssel szembeni biztonság van előírva. A szabvány szerint, rögzítési pontoknál,1,25-ös ez szint. A rögzítési pontok, terhelhetőségének szempontjából döntő tényezőt, a jármű vagy rakomány felépítőjének engedélye jelenti. A mindenkori gyártónak kötelessége egy meghatározott vizsgálóerő, meghatározott szögtartományban, rögzítési pontba történő átvitele, hogy ezáltal megállapítsa, a jármű vagy annak váza, mint ilyen, képes-e a meghatározott mértékű erőhatás felfogására. Ha szeretnénk egy rögzítési pontot a DIN EN 12640-es szabványnak megfelelően, 10000 kg-os terhelhetőségre engedélyeztetni, akkor azt ténylegesen 12500 kg-mal kell bevizsgálni. Azt, hogy ezt az erőt a rögzítési pont, illetve a jármű kár keletkezése nélkül fel tudja-e fogni,a vizsgálat lefolyása után állapíthatjuk meg. | |||||||||
Árurögzítés kis teherautók esetében | |||||||||
A 7,5 t-nál kisebb teherautók rögzítési pontjaira vonatkozó előírások a DIN 75410-as szabványban kerülnek lefektetésre. Azon járműveknek, melyeknek a raktere 1,3 m-nél hosszabb, legalább négy rögzítési ponttal kell rendelkezniük. A rögzítési pontok hosszirányú távolsága lehetőség szerint legyen kisebb 0,7 m-nél, de semmi estre sem lehet több 1,2 m-nél. A raktér szélétől lévő távolság legfeljebb 150 mm, a homlokfaltól illetve raktér végétől maximálisan 250 mm távolságra lehet. A rögzítési pontok engedélyezett terhelhetősége az alábbi táblázatban látható. | |||||||||
Minimális terhelhetőség/rögzítési pont
10. táblázat |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Támasztó saroklécek alkalmazására akkor van szükség, amikor a rakomány több rakományszelvényből áll, mivel a sarokléc megosztja a rögzítő eszköz feszítő erejét a rakományszelvények között.
![]() | |||||||||||
2. Torlaszolásos rögzítésnek mindenekelőtt az olyan módszereket hívjuk, amelyek a rakomány csúszás általi elmozdulását hivatottak megakadályozni.
![]() |