KURZUS: Rakományrögzítés

MODUL: Szállító járművek és szállítóeszközök fajtái

3. lecke: Terheléselosztási terv

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerkedjen szállítójárműveken történő teherelosztási feladattal. Egy jármű megrakodása során a maximális megengedett terhelésén felül figyelembe kell venni azt is, hogy a rakomány hogyan van elhelyezve a járművön, ellenkező esetben csökken a menetstabilitás, továbbá a tengelyterhelés a meghaladhatja a megengedett értéket.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • ha képes a felsorolni, hogy milyen tényezők befolyásolják a terheléselosztási tervet
  • képes a tanultaknak megfelelően alkalmazni a teherelosztási terv eredményeit

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • maximális/minimális terhelés
  • tengelyterhelés
  • tengelytáv
1. A terheléselosztási terv használata

Ahhoz, hogy a rakományt úgy lehessen elhelyezni egy járművön, hogy az egyes tengelyek ne legyenek sem túl-, sem alulterhelve, elengedhetetlenül szükséges egy terheléselosztási terv. Egy adott járműre - annak maximális összsúlyán, illetve a minimális/maximális tengelyterhelésein alapuló - terheléselosztási tervet csak egyszer kell elkészíteni, majd abban az esetben kell újraszámítani, ha megváltoznak a jármű tulajdonságai, pl. kicserélik a felépítményét. A járműre szerelt minden munkagépet (járműre erősített darukat, villás emelőket stb.) és a pótkocsik által átadott függőleges irányú terheléseket szintén figyelembe kell venni a terheléselosztási tervben.

A pótkocsivontató-berendezéssel felszerelt tehergépjárműveket a szokásos üzemeltetési körülményeiknek megfelelően kell kezelni a terv készítésekor. A függőleges irányú csatlakozás terhelése tekinthető terhelésnek (olyan esetekben, ha a jármű általában nem vontat pótkocsit), de a járműsúly egy részének is (ha a tehergépjárművet általában pótkocsival együtt használják).

A terheléselosztási terv kiszámításához a következő adatokra van szükség:

  • maximális összsúly;
  • maximális hasznos terhelés;
  • súly rakomány nélkül;
  • a rakatlan jármű első tengelyének terhelése;
  • a rakatlan jármű hátsó tengelyének terhelése;
  • az első tengely maximális engedélyezett terhelése;
  • a hátsó tengely maximális engedélyezett terhelése;
  • az első tengely minimális terhelése;
  • a hátsó tengely minimális terhelése (az összsúly %-ában);
  • tengelytáv;
  • az első tengely távolsága a homlokfal legelőrébb fekvő pontjától;
  • a rakodófelület hossza.

Ezen adatok legtöbbje leolvasható a járműre szerelt táblákról, megtalálható a forgalmi engedélyben, a típusengedélyről szóló dokumentumban, vagy meghatározható a jármű megmérésével. Előfordulhat azonban, hogy bizonyos információk csak a jármű gyártójától szerezhetők be (például az első tengely minimális terhelése).

A jármű megrakodása és a rakodási terv kidolgozása előtt meg kell határozni az összes szállítandó rakománydarab súlyát/méreteit és tömegközéppontjának vízszintes helyét.

Ezt követően fel lehet vázolni egy tulajdonképpeni rakodási tervet. Ki kell számítani a teljes rakomány vízszintes helyzetét, például úgy, hogy kiszámítjuk a forgatónyomaték-egyensúlyt a rakodófelület legelső pontjánál (vagy valamely más viszonyítási pontnál, ha az kényelmesebb).

2. A terheléselosztási terv kidolgozása

Annak kiszámításához, hogy a járműre mekkora maximális rakománytömeg rakható a teljes rakomány tömegközéppontjára is gondolva, az alábbi pontokat kell figyelembe venni:

Ha a jármű jellemzői ezt szükségessé teszik, a hátsó tengelyterhelésnek nagyobbnak kell lennie egy bizonyos minimális értéknél;

Úgy kapjuk meg a maximális terhelés értékét a rakodófelület bármely pontjára, ha az első tengely körül forgatónyomaték-egyensúlyt állítunk fel, tekintetbe véve a rakomány tömegét, a hátsó tengely rakatlan és minimális terhelését, az első tengely és a rakomány legelőrébb fekvő pontja közötti távolságot, valamint a tengelytávot.

Bizonyos tagállamok előírják, hogy a hajtott tengely terhelése a jármű vagy a járműszerelvény összsúlyának legalább 15-25%-a legyen. Ajánlatos, hogy a hajtott tengely terhelése a teljes rakott jármű súlyának legalább 25%-a legyen. ("E" görbe);

Nem szabad túllépni az első tengely maximális terhelését. A számítást a hátsó kerék körül vett forgatónyomaték-egyensúlyt alapján végezzük el. ("A" görbe);

Nem szabad túllépni a maximális hasznos terhelést. Ezt az adatot a jármű leírásából tudjuk meg. ("C" görbe);

Nem szabad túllépni a hátsó tengely maximális terhelését. A számítást az első kerék körül vett forgatónyomaték-egyensúlyt alapján végezzük el. ("D" görbe);

Az első tengely terhelése ne legyen kisebb az ajánlott minimális értéknél (az összsúly 20%-a vagy a gyártó által ajánlott egyéb érték). A számítást az első kerék körül vett forgatónyomaték-egyensúlyt alapján végezzük el. ("B" görbe);

A maximális engedélyezett terhelés ezek közül az eredmények közül a legalacsonyabb értékkel azonos.

Teherelosztási terv
35. ábra

Forrás: VDI 2700 Blatt 4

A teheroszlási terv készítésénél figyelni kell a tengelyek számára, illetve hogy milyen felépítmény csatlakozik a járműhöz.

Tehereloszlási terv utánfutóval
36. ábra

Forrás: Kompendium Ladungssicherung 81. oldal

A teherelosztás szintén változik, ha az utánfutónak van külön olyan tengelye is, amire tud támaszkodni a rakomány, így a vontató járműnek nem kell a továbbiakban megtámasztani a hozzá csatolt járműfelépítményt, csupán vontatnia.

Teherelosztási terv több tengelyes utánfutóval
37. ábra

Forrás: Kompendium Ladungssicherung 82. oldal

Példa

10 t össztömegű nehéz rakományt kell felrakodni egy 16 t teljes teherbírású tehergépjárműre. A rakomány tömegközéppontja egyelőre ismeretlen, előbb ki kell számítani. Ismerjük viszont a tömegét és a helyzetét a rakomány három részének, amelyeket fel kellene rakodni a járműre, valamint a három rész tömegközéppontját is egyenként.

Rakomány súlypontja
38. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

A rakomány tömegközéppontjának a homlokfaltól számított távolsága a diagramon Xtotal-ként szerepel, a sárga nyíl pedig a rakomány össztömegét ábrázolja a tömegközéppontjánál. A terheléselosztási tervről leolvasható, hogy a jármű túl lenne terhelve, ha a rakományt a jelzett módon helyezik a járműre: habár a rakomány össztömege (10 t) kevesebb, mint a jármű teljes teherbírása (16 t), az első tengely terhelése nagyobb a maximálisan megengedettnél, ugyanis a sárga nyíl keresztezi a diagram B részét.

Terhelési görbe
39. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

A rakományt el lehetne tolni a jármű hátulja felé, de ez esetben két új probléma jelentkezik:

A rakomány túlnyúlik a jármű hátulján.

A rakományt nem lehet kielégítően rögzíteni a homlokfal és a rakomány közötti távolság miatt.

Terhelési görbe
40. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Ha viszont a rakományt elfordítják 180°-kal, ezek a problémák eltűnnek, és a terhelés eloszlása is helyes lesz.

Terhelési görbe
41. ábra

Forrás: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban

Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki, hogy milyen tényezők befolyásolják a teherelosztási tervet!
A rakomány tömegközéppontja.
A tehergépjármű maximális terhelhetősége.
A rakodófelület hossza.
A tehergépjármű öntömege.
2. Válassza ki az igaz állításokat!
A jármű rakodófelületének maximális terhelhetőségét megkapom bármely pontjára, ha az adott pontban az első tengely körül forgatónyomaték megegyezik a hátsó tengely rakatlan és minimális terhelésű értékével.
Egy gépjármű maximális hasznos terhelését az adatot a jármű leírásából tudhatjuk meg.
A teheroszlási terv készítésénél figyelni kell a tengelyek számára, illetve hogy milyen felépítmény csatlakozik a járműhöz.
A terheléselosztási tervet minden rakodási feladat előtt el kell készíteni, és ez alapján kell elrendezni az árut a rakfelületen.