KURZUS: Rakományrögzítés
MODUL: Rakománybiztosítás jogi háttere
2. lecke: Speciális rakománybiztosítási szabályrendszerek
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerkedjen a rakományrögzítés résztvevőihez tartozó felelőségi körökkel, a veszélyes áruk rakományrögzítésének irányelveivel. A jelen lecke további feladata azon speciális jogszabályok strukturált bemutatása, melyeknek nem elsődleges feladata a rakományrögzítés szabályozása, ám közvetve figyelembe kell venni őket. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak | |||
| |||
1. A német Szabálysértési Törvénykönyv (OWiG) | |||
A német Szabálysértési Törvénykönyv az alapja a pénzbírságok kirovásának és behajtásának. A szabálysértés egy pénzbírságot eredményezhető cselekedet. A kevésbé súlyos esetekben a figyelmeztetés lehetséges figyelmeztető bírság kiszabásával, vagy szóbeli figyelmeztetéssel pénzbírság nélkül. | |||
Megbízott károkozása | |||
A jogszabály szabályozza azokat az eseteket, amikor valaki megbízottként jár el és azért felelősséggel tartozik. Ezzel bezár egy jogi hézagot, ami a szabálysértéseknél kihasználható lenne. | |||
A német jogszabályban (§ 31 StVZO) a járműtulajdonos felelőssége a jármű, a rakomány és a sofőr áruszállításra alkalmas állapotáról való tájékozódás. De a tulajdonos ezt a felelősségét áthárítja a járműpark vezetőjére. Így ő lesz az, aki rendszeresen ellenőriz és meghozza a felelősségteljes döntéseket, a tulajdonosnak csak próbaszerűen kell ezt ellenőriznie. Bár egy esetleges bírság jogilag a tulajdonos nevére szól, ő ezt átháríthatja arra a felelős vezetőre, aki bizonyíthatóan hibázott. | |||
Szabályozás a magyar jogban | |||
Magyarországon a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) 348, és 350. § szabályozza a megbízott általi károkozás szankcionálását. | |||
Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása | |||
348. § (1) Ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt. | |||
350. § (1) A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelősségére nem vonatkozik. | |||
(2) Állandó jellegű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja. | |||
(4) E törvény szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt személlyel munkaviszonyban nem álló képviselő pedig a képviselttel szemben. A megbízó vagy a képviselt személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak e törvény szerint követelhet megtérítést a megbízottól, illetőleg a képviselőtől. | |||
(5) Az alkalmazott és munkáltató közti ilyen igényekre a Munka Törvénykönyvének szabályai, szövetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. | |||
2. Veszélyes áruk fuvarozása | |||
Más rakományok szállításával ellentétben a veszélyes áruk szállítására európai jogszabályi rendelkezések is léteznek. A veszélyes áruk közúti szállítását az UNECE veszélyes anyagok nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodása (ADR), pontosabban ennek módosítása szabályozza. | |||
Az ADR azért határoz meg specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert ezeknek az áruknak a szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. | |||
Az ADR-t a Megállapodás és a hozzá csatolt két melléklet (az "Általános előírások és a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírások" című A melléklet, illetve "A szállítóeszközökre és a szállításokra vonatkozó előírások" című B melléklet) alkotja. Az ADR megállapodást 1957-ben Genfben kötötték, és Magyarország 1979-ben csatlakozott hozzá. | |||
7.5.7.1 A veszélyes árukból álló rakomány különböző darabjait a járművön vagy a tartályban megfelelően kell elhelyezni, és úgy kell alkalmas eszközök segítségével rögzíteni, hogy az egyes darabok se egymáshoz, se a jármű vagy tartály falaihoz képest számottevően el ne mozdulhassanak. A rakomány védhető például az oldalfalakhoz erősített leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel, légzsákokkal és csúszásgátló szerkezetekkel. Az első mondat értelmében a rakomány kielégítően védettnek tekinthető, ha az egész raktér minden rétege teljesen ki van töltve küldeménydarabokkal. | |||
7.5.7.2 A 7.5.7.1 bekezdés előírásai érvényesek a konténereknek a járművekre való felrakására, elhelyezésére és onnan való lerakására is." | |||
3. CTU (Cargo Transport Unit) rakodási szabályok | |||
CTU alatt elsősorban szállítókonténereket és csereszekrényeket értünk, melyekre speciális rögzítési és rakodási utasítások vonatkozhatnak. Bár ezeket a jogszabályokat a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) ismerteti, de ezek érvényesek a közúti közlekedési eszközök fuvarozási tevékenységeire és a kikötők be- és kiszállítására is. A közúti fuvarozás területébe foglalja a konténereket, a csereszekrényeket és a járműveket is. | |||
4. Egyéb rakománybiztosítással kapcsolatos jogszabályok | |||
Büntető Törvénykönyv | |||
Németországban (StGB: Strafgesetzbuch): | |||
Aki gondatlanságból halált okoz, az 5 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphat. | |||
Aki gondatlanságból testi sértést követ el, az 3 évig terjedő börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphat. | |||
Magyarországon: | |||
A magyar büntető törvénykönyv (rövidítése: Btk.) egy büntetőjogi kódex, amely az egyes bűncselekményeket és az értük kiszabható büntetéseket határozza meg. | |||
"160. § (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." | |||
Aki súlyos testi sértést gondatlanságból követ el, az 1-től 5-évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. | |||
A magyar Btk alapján továbbá: | |||
186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. | |||
(2) A büntetés | |||
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, | |||
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, | |||
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, | |||
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. | |||
Polgári Törvénykönyv | |||
Németországban (BGB: Bürgerliches Gesetzbuch) a kártérítésről: | |||
"Aki gondatlanságból vagy szándékosan mások életét, testi épségét, egészségét, szabadságát, tulajdonát, vagy egyéb jogát jogtalanul megsérti, az a sértett fél előállt kárainak elhárítására köteles." | |||
A magyar jog ismeri és hasonló módon értelmezi a kártérítés fogalmát. | |||
Ezen kívül a magyar Polgári Törvénykönyv (rövidítése: Ptk) rendelkezik a fuvarozási szerződésről és a szállítmányozási szerződésről. A Polgári törvénykönyv ezen kívül szerződési szabadságot enged a feleknek, így gyakorlatilag szinte bármiben megállapodhatnak, amennyiben írásos formában (később is bizonyíthatóan) cselekvőképes állapotban megegyeznek, és ez nem ütközik jogszabályokkal. Viszont a gyakorlatban a közúti közlekedésben általában a CMR fuvarlevelek kitöltésével (ld. 1.9 fejezet) jön létre a fuvarozási szerződés a felek között. A CMR fuvarlevél pedig alkalmazkodik a hatályos jogszabályokhoz Magyarországon, és azokban az országokban, ahol ratifikálták (Németországban is) | |||
Kereskedelmi Törvénykönyv | |||
Németországban a kereskedelmi ügyletek szabályozására külön kódexet alkottak, ez a Kereskedelmi Törvényköny (HGB: Handelsgesetzbuch). | |||
Forgalmi szokások: A közlekedésben érintett felek uralkodó szemlélete és a konkrét gyakorlat. Szemben a szokásjoggal, nem állít jogi normákat, azonban a szokások magyarázatánál és a bűnös viselkedés tartalmának meghatározásánál a hűséget és a hitet is figyelembe veszi. | |||
Közlekedésbiztonsági feltételeknek megfelel: Azt jelenti, hogy az áru a fuvarozási eszközben vagy a rakfelületen úgy van elhelyezve és rögzítve, hogy normális körülmények közötti fuvarozásnál nem sérül meg. | |||
Üzembiztos: Üzembiztosnak az áruk olyan módon történő berakodását értjük, hogy egyrészről az áruk alapvető védelme fennálljon, másrészről az áru senkit ne veszélyeztessen vagy károsítson és az adódó tengelyterhelésnek nem szabad túllépnie a vonatkozó határértéket. | |||
Magyarországon külön kereskedelmi törvénykönyv nincs, a kereskedelmi ügyleteket főleg a Polgári Törvénykönyv szabályozza. | |||
CMR | |||
A CMR Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésekről szóló egyezmény. Szabályozza a közúti közlekedésben a fuvarozó felelősségét. | |||
"17. Cikk | |||
1. A fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elveszéséért vagy megsemmisüléséért, ha az elveszés vagy megsérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be, valamint felelős a késedelmes kiszolgáltatásért. | |||
2. A fuvarozó mentesül azonban a felelősség alól, ha az elveszést, a megsérülést vagy a késedelmet a rendelkezésre jogosult vétkessége, a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem állott módjában elhárítani. | |||
4. A fuvarozó - a 18. Cikk 2-5. pontjaiban foglaltak érintetlenül hagyása mellett - mentesül a felelősség alól, ha az elveszés vagy a megtérülés az alább felsorolt tények egyikével vagy azok közül többel együtt járó különleges veszélyből ered: | |||
a) nyitott és ponyvával nem fedett járművek használata, ha azok használatában kifejezetten megállapodtak, és ezt a fuvarlevélbe bejegyezték; | |||
b) a csomagolás hiánya vagy hiányossága, olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve;" | |||
A CMR fuvarlevél hatályos szerződés mindkét félre nézve, ha kitöltötték és aláírták. Bizonyítja a fuvarozás tényét, a rakomány állapotát és bizonyít minden fuvarozással kapcsolatos konkrét tényt, amelyben a szerződő felek megállapodnak. | |||
Baleset megelőzési előírások (UVV - Unfallverhütungsvorschriften) | |||
UVV a BGF (Berufsgenossenschaft für Fahrzeughaltungen) irányelve, amely nem törvény, de általánosan elismert műszaki eljárás, mely a német joggyakorlatban lényegében kötelező. | |||
22 § "A baleset megelőzés érdekében indulás előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy: | |||
A rakodófelület tiszta és száraz; | |||
A padozat jó állapotban van, egy deszkája sincs eltörve, nincsenek kiálló szögek, sem bármi egyéb, ami kárt okozhatna a rögzítő felszerelésben vagy a rakományban; | |||
A homlokfal rendeltetésszerűen használható állapotban van; | |||
A ponyvatartó vázszerkezet rendeltetésszerűen használható állapotban van, | |||
minden deszka a helyén van; | |||
Konténer vagy cserefelépítmény esetén minden megfogószerkezet és szerelvény ép és rendeltetésszerűen használható állapotban van; | |||
A rögzítőfelszerelés ép, tiszta és rendeltetésszerűen használható állapotban van. | |||
MEGJEGYZÉS: a hevederek rögzítési pontjainak kopására és korróziójára különös figyelmet kell fordítani; | |||
A jármű rendelkezik a szállítandó rakomány rögzítéséhez szükséges, megfelelő számú hevederrögzítési ponttal." | |||
Ellenőrzés | |||
Németországban ezen törvények és előírások betartatását a következő szervek végzik: | |||
| |||
Magyarországon a | |||
| |||
végzi az ellenőrzését ezen törvények betartásának. | |||
Az ellenőrzéseket azért tartják, hogy a közúti közlekedés biztonsági szabályait betartassák. | |||
Példa: Közlekedési ellenőrzés | |||
Egy rutinellenőrzésnél egy nyerges vontató árubiztonságát ellenőrizték. A rakomány 32 rakott euró-paletta volt. A rakomány össztömege 22 tonna. A paletták az első szemközti homlokfal mellett kezdődnek, de hátrafelé, a jármű oldalához már nincsenek rögzítve. A sofőr azt nyilatkozza, hogy a felrakodók a raklapokat az ő javaslata alapján pakolták fel, mivel csak ő ismeri a kamion megfelelő teherelosztását, és nem a berakodók. A rakodók azonban a rakomány biztosításához nem adtak semmit, és semmit nem mondtak neki az árubiztosítással kapcsolatban. | |||
Az ellenőrök utasítják a sofőrt hogy a rakomány megfelelő biztosítására. A sofőr azonban nem rendelkezik a szükséges háttérismeretekkel a rakomány megfelelő súlyelosztásáról, és a rakodóeszközök használatáról (amiket haszontalannak tart), és közli, hogy a saját véleménye szerint biztosítva vannak az áruk. A sofőr megkapta a főnökétől a szükséges információkat az áru berakodásáról és a rakomány biztosításáról is. Az árubiztosító eszközöket használni kell. Az utóbiztosítás ezen a járművön biztosító pontok hiányában nem lehetséges. A járműtulajdonosnak egy pótjárművet kell küldenie (egy teherautót pótkocsival), és a raklapokat átrakodni. A biztosítást a másik járművön már beékelt légpárnákkal sikeresen meg tudják oldani. | |||
Szabálysértési feljelentést tesznek a berakodó, a járműtulajdonos és a sofőr ellen is. | |||
A hiányos rakománybiztosításból származó baleseteknél könnyen lehetnek sérülések, amelyek viszont már könnyen büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után (személyi sérülésnél akár 3 év börtönt). | |||
Gyűjtse ki, milyen jogalkotó szervek szabályozzák a rakományrögzítéssel kapcsolatos tevékenységeket! | |||
5. Bírság táblázatok | |||
A megengedett tengelyterhelés vagy a megengedett összterhelés meghaladása a német szabályok szerint a következő bírságokat vonja maga után: | |||
| |||
(2012-es adatok) | |||
A tengelyterhelésre vonatkozó német szabályozás | |||
A jármű ellenőrzése során a rendőrség a helyszínen lemérheti a jármű súlyát, vagy amennyiben ez nem lehetséges, a járművet egy megfelelő járműmérő berendezéssel lemérettetheti. A hatóság kötelezheti a jármű vezetőjét a mérési helyen saját költségen történő megjelenésre akkor is, ha az az ellenőrzés helyétől több, mint 10 km távolságra van. Ha a mérés a vélt túl nagy tömeg miatt nem végezhető el, akkor a járművet még a helyszínen le kell rakodni, és a mérést két részletben kell megtenni. | |||
Az alábbi táblázatot kell alkalmazni a 7,5 tonna fölötti megengedett terhelésű gépjárműveknél és a 2 tonnát meghaladó megengedett terhelésű pótkocsiknál. | |||
| |||
A tengelyterhelésre vonatkozó magyar szabályozás | |||
A tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzése hármas célt szolgál: | |||
Elsődleges cél a közutak védelme. A megengedettnél nagyobb tengelyterhelésű járművek közlekedése aránytalanul felgyorsítja a burkolat romlási folyamatát, jelentős többletköltséget okozva az útkezelőnek. | |||
A közlekedés biztonsága. Nem elhanyagolható cél a jelentős túlterheléssel közlekedő járművek kiszűrése, amelyek közvetlen balesetveszélyt jelentenek a KRESZ szabályait betartó járművezetőkre. | |||
A versenysemlegesség biztosítása. A közúti árufuvarozói versenyben a vállalkozások esélyegyenlőségét a túlterheléssel arányos bírságok kivetésével kívánja a jogalkotó biztosítani. | |||
A tengelyterhelés mérése a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hitelesített kerékterhelést mérő talpakkal és ezek adatait feldolgozó központi egységgel történik. Az ellenőrzés mobilitása garantálja, hogy félreeső utakon sem lehet hosszú időn keresztül túlterheléssel közlekedő járművekkel a mérlegelést és a szankcionálást megkerülni. | |||
A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvény 48. §-ában kapott felhatalmazáson alapul. A járművek és a járműszerelvények megengedett össztömegét, legnagyobb tengelyterhelését és méretét a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet határozza meg. | |||
A megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművek közlekedése esetén díjat kell fizetni a 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet 6.§ (1) bekezdése értelmében. A 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formátumú közútkezelői hozzájárulást össztömeg-, tengelyterhelés- és mérethatárt meghaladó jármű közúti közlekedéséhez köteles a jármű üzembentartója megkérni. Ha a jármű közlekedése több útkezelő által kezelt utat érint, a közútkezelői hozzájárulást országos közút esetén a Magyar Közút Nonprofit Zrt., helyi közút esetén annak kezelője adja meg. | |||
A járművek össztömegét, tengelyterhelését és méretét a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott ellenőrző hatóság az általa bevont közútkezelő vagy más szervezet segítségével helyszíni mérés, hitelesített mérőberendezéssel végzett mérésről kiállított okmány vagy menetokmányok alapján ellenőrizheti. | |||
Az ellenőrzés alá vont járművel az ellenőrzés helyszínét csak a mérés befejezése után, illetve a mérést végző engedélyével szabad elhagyni. Az ellenőrzés során a továbbhaladás feltételeként szabható a közútkezelői hozzájárulás pótlólagos beszerzése vagy az össztömeg-, tengelyterhelés- és mérethatár túllépésének megszüntetése a rakomány átrendezésével vagy átrakodással. | |||
A megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművek közlekedése esetén díjat (a továbbiakban: túlsúlydíj) kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt - külön jogszabály szerint - fizetendő közigazgatási bírság nem mentesít a 4. § (2) bekezdése szerinti eljárási díj és a túlsúlydíj megfizetésére vonatkozó kötelezettség alól. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. A veszélyes áruk közúti szállítását a ... szabályozza.
![]() | |||||||||
2. A CTU (Cargo Transport Unit) rakodási szabályai elsősorban ... vonatkoznak
![]() |