KURZUS: Különleges ellátási rendszerek
MODUL: Logisztikai feladatok a kőolaj- és üzemanyag-ellátásban
2. lecke: Az üzemanyag-fogyasztás sajátosságai
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje az üzemanyag-kiszolgálás rendszerének sajátosságait, a fő fogyasztókat, a fogyasztói profilokat és a fogyasztás rendszerre gyakorolt hatásait | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: Fogyasztói profil, töltőállomás | |||
| |||
A benzinkorszak áttörő sikerét mintegy száz éve nagymértékben segítette, hogy az első sorozatgyártású gépjárművek megjelenésekor már rendelkezésre állt az üzemanyag kiszolgáló infrastruktúra számos eleme. A nyersolajból a korábbi időszakban elsősorban a világítási célra használt petróleumot állították elő, ennek ellátási rendszere a korabeli viszonyok mellett a fogyasztói igényeket teljes mértékben kielégítő volt (Melaina, 2007). Amint a nyersolaj-feldolgozás végtermékévé egyre inkább a jármű-üzemanyag vált, a korábbi ellátási rendszer folyamatosan átalakult - a gyógyszertárakban, kisebb üzletekben is elérhetők kannák és hordók szerepét átvették az útmenti kútoszlopok (curb-pump). Ezek a töltő-helyek olyan meghatározóivá váltak az utcaképnek, mint a tűzcsap vagy a postaláda. 1927-re az USA-ban 189 ezer ilyen töltő-egységet helyeztek üzembe, mintegy 140 ezer helyszínen. (Melaina, 2007). | |||
| |||
A forgalom növekedésével a kútoszlopok mellett kialakuló hosszú sorok potenciális balesetveszélyként jelentkeztek. A decentralizált, a végletekig - szinte a háztartások szintjéig - barázdált hálózatot felváltotta egy új, továbbra is decentralizált rendszer, a töltőállomások hálózata. | |||
A töltőállomáson találkozik a vásárló az olajipar legfontosabb termékeivel, a különböző üzemanyagokkal, és a legtöbb helyen még számos más termékkel és szolgáltatással. | |||
Magyarországon 1966-1975 között nagymértékben fejlődött a motorizáció, és ebben az időszakban jelentős modernizáció történt a szezonalitásra legjelentősebb hatással bíró mezőgazdasági szektorban is (a nagy munkagépek esetében megtörtént a dízelesítés). Ezek a folyamatok az olajtermékek iránti igények jelentős növekedését eredményezték. Ennek megfelelően korszerűsíteni kellett a kőolajtermékek forgalmazására létesített hálózatot, mely az 1948-ban létrehozott Ásványolajforgalmi Rt. (1957-től ÁFOR) feladata volt. A hatvanas évek elején a vállalat még több száz kis kapacitású (50-100 m3-es) telep üzemeltetésével bonyolította le a termékek forgalmazását. Akkoriban szinte minden nagyobb vasútállomáson működött olajtermék-tároló telep, melyek ellátása vasúti kocsikon történt. Hazánkban a kilencvenes éveket megelőzően a "benzinkút" fogalma többnyire azt jelentette, hogy az utak mellett, kijelölt helyeken volt néhány kútoszlop a szabad ég alatt, melyek üzemanyagot forgalmaztak, és egy bódé a kezelőnek, aki többnyire kenőanyagot is árusított. | |||
A benzinkút távoli elődje a mai töltőállomásnak, ahol "egyebek közt" üzemanyagot is árusítanak, az egész kereskedelmi egységet tető fedi, a shopban több száz termék megvásárolható, és jellemzően található olyan kiegészítő szolgáltatás, mint az autómosó, gumiszerviz vagy étterem. | |||
Ezek az új típusú eladóhelyek a rendszerváltás után jelentek meg Magyarországon, amikor a bejövő külföldi tulajdonú cégek csak olyan kutakat kezdtek nálunk építeni, ami anyaországukban is a legkorszerűbbnek számított. A piaci verseny megkövetelte, hogy az addig nálunk létező kutakat a kor színvonalának megfelelően átépítsék. Így alakult ki az a szinte hihetetlen helyzet, hogy a kilencvenes évek közepére, arányait tekintve, Magyarországon annyi modern kút volt, mint sehol a világon. | |||
A külső szemlélőnek nem tűnik fel, hogy ezek az állomások igen komoly környezetvédelmi beruházásokat tartalmaztak. Így például a tartályok és csővezetékek - az esetleges szivárgások megakadályozása céljából - duplafalúak, és az összes benzint kiadó kútoszlop gőzvisszavezetéssel volt ellátva, így nem kerülhetnek illékony szénhidrogének a levegőbe ("nincs benzinszag"). | |||
A hazai hálózat töltőállomásainak száma 1500-1600 körülire tehető, a nagyobb vállalatok (a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai) valamivel több, mint ezer kúttal rendelkeznek. Az országos üzemanyag-eladási statisztikát figyelembe véve azonban ezek a kutak adják az összes benzinforgalom 80-85 százalékát, 15-20 százalék jut a fennmaradó 550-600 "fehér" kútra. Az összehasonlításkor azért vehetjük a benzint alapul, mert világviszonylatban az a gyakorlat, hogy benzint szinte kizárólag töltőállomáson forgalmaznak, a gázolajnak viszont mintegy a fele közvetlenül a nagy felhasználók (például fuvarozó cégek) telephelyére kerül. | |||
A kiskereskedelemben jól megfigyelhető a koncentrálódás; 1996-ban a Kuwait Petroleum, 1998-ban a BP adta el magyarországi töltőállomásait az OMV-nek, 2002-ben a Tamoil kutak kerültek az Agiphoz, 2003. folyamán pedig a Shell átvette a Total kútjait, az OMV az Aral töltőállomásokat. 2006-ban egyesült a ConocoPhillips (JET) és a Lukoil, továbbá az Agip átvette az ExxonMobil (ESSO) töltőállomásait. 2009-ben a Shell 15 évre tartósan bérbe vette az addigi Tesco kutakat. Természetesen, időközben létrejöttek, jobbára diszkont jelleggel működő, új hálózatok (Envirochem, Mobil Petrol, Oil!). | |||
A töltőállomásokon csak azokat az üzemanyag-minőségeket szabad forgalmazni, amelyeket a vonatkozó jogszabály ("üzemanyag-rendelet") előír. A gyakorlatban minden töltőállomás forgalmaz 95 oktános benzint és gázolajat, illetve néhány olajcég un. prémiumterméket is forgalmaz. (Utóbbiak valamilyen szempontból - például benzineknél kísérleti oktánszám, vagy gázolajnál a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet - jelentősen többet tudnak annál, mint amit a minőségre vonatkozó jogszabály előír.) | |||
A hazai hálózatban megtalálható töltőállomások számában nem várható jelentős változás a jövőben. Az "átlagkút" közel hárommillió liter üzemanyagot forgalmaz évente. Ez sokkal több, mint az európai átlag. | |||
Egy korszerű töltőállomás felépítése (telek nélkül) félmilliárd forint körül van. | |||
Az üzemanyagok ára hazánkban jelentősen eltérhet még ugyanannak a cégnek a kútjai között is (egy nagy forgalmú, autópályán található kút drágább, mint egy kieső helyen levő, kis forgalmú kút). Találunk azonban olyan országot is, ahol rögzített áron történik az értékesítés (ma még ilyen a szomszédos Szlovénia). | |||
A világpiaci energetikai nyersanyagok viharos növekedése időszakában mindig napirendre kerül az energiaárak - s így az üzemanyagárak - inflációt növelő, gyorsító hatása. A hetvenes, de főképp a nyolcvanas évek időszakában az olajárrobbanások, valamint az olajembargót követő üzemanyag-áremelkedés a korábbi évek szintjéhez viszonyítva jelentősen meggyorsította a fogyasztói árindex növekedését. A huzamosabb ideig tartó, erősödő infláció megemelte az inflációs várakozásokat, megerősödtek a bérkövetelések és a gazdaságban szokásos ár-bér spirál alakult ki a monetáris hatóságok és a jegybankok törekvései ellenére. Ezekben az években alakult ki az új monetáris politika, amely az inflációs célkövető rendszert vezette be. Ennek lényege, hogy a jegybank meghatározza a középtávon elérni kívánt infláció mértékét, sávját. A cél elérése érdekében aktivizálja a monetáris politika eszközeit, elsősorban a meghatározó kamatok és a pénzkibocsátás változtatásával. (ENPOL 25) Több ország jegybankja fokozatosan a hiteles monetáris politika képviselőjévé vált, mivel eszközeinek konzekvens alkalmazásával sikerült az inflációt a deklarált cél környezetébe levinni. Ilyen monetáris politikai környezetben a világpiaci ársokkok ugyan megemelik az inflációt, de nem épülnek be az árvárakozásokba, és nem válnak béremelési hivatkozássá. Ahogy az áremelési hatás kikerül a bázisból az infláció visszatér korábbi pályájához. (ENPOL 25) | |||
Az utóbbi évek kutatásai megerősítették, hogy a hiteles monetáris politikával rendelkező fejlett országok esetében a világpiaci nyersanyag- és energiaárak emelkedése sokkal kisebb inflációs sokkot okoznak, mint a fejlődő, jelentős adósággal küszködő, vagy akár az olajexportáló országok körében. (ENPOL 25) |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Válassza ki a helyes választ!
![]() | |||||||||
2. A korábbitól a későbbi felé haladva rakja megjelenésük szerint időbeli sorrendbe a fogyasztók számára elérhető üzemanyag-vételezési módokat!
![]() | |||||||||
3. Válassza ki a helyes választ! A hazai gázolaj-fogyasztás vonatkozásában a szezonalitást leginkább... határozza meg.
![]() | |||||||||
4. Válassza ki a helyes választ!
![]() | |||||||||
5. Válassza ki a helyes választ!
![]() |