KURZUS: Különleges ellátási rendszerek
MODUL: Logisztikai feladatok a kőolaj- és üzemanyag-ellátásban
5. lecke: A kőolaj kitermelése
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a kőolaj kitermelésének sajátosságait, szembesüljön a szűkös erőforrások problémájával, és képes legyen analógiák azonosítására a kőolaj ellátásban és a hagyományos logisztikában elérhető források viszonyában | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: Kőolaj-kitermelés, kőolaj-csapda | |||
Keressen példákat az interneten a szomszédos országok kőolaj termelési adottságairól! | |||
Az ásványolaj (más néven kőolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek, elhalt tengeri egysejtű élőlények, planktonok anaerob (levegőtől elzárt) bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék. A kőolaj meghatározó összetevőit folyékony halmazállapotú szénhidrogének alkotják, de lelőhelyétől függően kisebb-nagyobb mennyiségben gáznemű, valamint szilárd halmazállapotú szénhidrogéneket is tartalmazhat oldott, vagy szilárd állapotban. A kőolaj alkotórészei közé sorolhatók továbbá a szénhidrogének kénnel, nitrogénnel, oxigénnel és egyéb heteroatomokkal képzett vegyületei is. Ezeken kívül természetes állapotban a kőolaj vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is tartalmazhat. | |||
A kőolaj a viszonylag magas fajlagos energiatartalom, a könnyű kitermelhetőség, szállíthatóság, tárolhatóság és ipari nyersanyagként való felhasználhatóság miatt az egyik legfontosabb, legszélesebb körben alkalmazott természeti erőforrás. A szénhidrogénmezők kialakulása, a biomassza felhalmozódása és eltemetődése, a genetikai átalakulás, a migráció és a végső csapdákban való felhalmozódás több millió év alatt megy végbe. Nagy szénhidrogéntelepeket csak olyan helyen találhatunk, ahol csekély a kéregmozgás és a kőolajcsapdák áramlási szempontból zártak. Ennek a feltételnek elsősorban a hegységrendszerek előtereiben található nagy kiterjedésű üledékes rétegek felelnek meg. Ezek elhelyezkedhetnek szárazföldi, kontinentális területeken, de nagy kiterjedésű kontinentális talapzaton (offshore), több ezer méteres tengerszint alatti mélységben is. | |||
Származási hely szerint megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate (WTI) típusú kőolajat. A minőség jellegére is asszociálhatunk a nevek alapján. | |||
A geológiai formációkban előforduló szénhidrogének akkor hasznosíthatók gazdaságosan, ha a megkutatott földtani vagyon, illetve annak adott műszaki színvonalon kitermelhető készlete számottevő. A tektonikai, vagy szerkezeti csapdában, tárolóban felhalmozódott kőolaj kitermelhetőségét számos tényező befolyásolja. Egyebek mellett a tárolókőzetnek lehetőleg nagy áteresztőképességgel, porozitással, vagy kiterjedt repedezettséggel kell rendelkeznie, és az olajtestnek aktív hidrodinamikai kapcsolatban kell lennie peremi, vagy alsó víztesttel, esetleg felső gázsapkával. A különböző csapdákban, tárolókban a szénhidrogén előfordulások jellege nagymértékben függ a biomassza eltemetődésének és átalakulásának helyétől (anyakőzettől) kiinduló elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) migrációtól, azaz a telepek tárolhatnak csak kőolajat, vagy földgázt, de számos esetben, a gázsapkás tárolókban a gáz és folyadék halmazállapotú szénhidrogének együtt fordulnak elő. A kőolaj fizikai és kémiai tulajdonságai nagymértékben függenek a felhalmozódás, és tárolás nyomás és hőmérsékleti viszonyaitól is. Általában reológiai sajátságaik alapján megkülönböztetünk könnyű, közép és nehéz olajokat, illetve a szénhidrogéncsoportok mennyisége alapján paraffinos, nafténes, nafténaromás és aszfalténes olajokat. | |||
Fogalmazza meg a hazai kőolaj kitermelés fontosságának szerepét a kőolaj ellátás rendszerében | |||
A modern hazai olajbányászat kezdetét 1937-re tehetjük, amikor a Zala megyei Budafapuszta mellett ipari méretű termeltetésre alkalmas mezőt fedeztek fel. A kút termelési eredményei alapján 1938-ban megalakult a Standard Oil of NewJersey (a későbbi Exxon) magyar leányvállalataként a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT), mely 1940-ben Lovászi mellett ipari mértékű kitermelésre érdemes olajmezőt fedezett fel, ezzel biztosítva a hazai olajfinomítók kőolajellátását. A vállalatot Magyarország hadba lépésekor (1941) államosították, a II. világháború után újra az amerikaiaké lett, majd 1948-ban újra államosították. 1951-ben feltárták a nagylengyeli kőolajmezőt. Az olajtermelés erőltetése következtében az 1953-ra elért 1,2 millió tonnás csúcs 1957-re 300 tonnára esett, és az 1,2 millió tonnát csak 1965-re sikerült újra elérni. Közben 1957-ben megalakult a Kőolaj-ipari Tröszt, majd 1960-ban a hazai gázipar tevékenységét is átfogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (a MOL jogelődje). 1965 után kezdődött az algyői kőolajmező feltárása, mely ma is a legtöbb olajat adja Magyarországon. A hazai kitermelés 1980-ban érte el a maximumot, valamivel több, mint 2 millió tonnával, majd csökkeni kezdett. | |||
Ma a kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén. A magyarországi kőolajtermelés Budafa, Lovászi, Nagylengyel és Algyő mezőiből történik. A hazai kőolaj-termelés az 1990-es évektől a készletek fogyása miatt csökken; ma az igények alig 20 százalékát képes kielégíteni annak ellenére, hogy a folyékony szénhidrogének hazai fogyasztása 1978 óta tartósan csökken az ipari felhasználás és a háztartási tüzelőolaj-fogyasztás csökkenése következtében. A jövőben e trend megfordulásával kell számolni, mert a közlekedési szektor energiaigénye folyamatosan, évi átlag 4 százalékkal nő. 2004-ben a közlekedés energiafogyasztása az összes végső energiafogyasztás 21 százalékát tette ki; ennek több mint 90 százaléka a közúti közlekedéshez kötődik. Ezzel szemben a vasút és a folyami hajózás jelentősége tartósan csökken, amint energiafogyasztásuk abszolút nagysága is csökken: az 1980-as közel 20 százalékos együttes részesedésük 2004-re megközelítette a 4 százalékot. | |||
A Magyar Földtani és Bányászati Intézet 2006-os kutatási eredményeiből megállapítható, hogy a gazdaságosan kiaknázható földgázkészletek 2025-ben, a hasonló kőolajtartalékok 2026-ban várhatóan kimerülnek. | |||
| |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Melyik elnevezés nem használatos a kőolaj-típusok azonosításában? Válassza ki a listából!
![]() | |||||||||
2. A hazai kőolaj-kitermelés első létesítményét 1937-ben helyezték üzembe. Válassza ki a listából ennek helyszínét!
![]() | |||||||||
3. Válassza ki a listából, hol a legnagyobb mértékű hazánkban a kőolaj-kitermelés!
![]() | |||||||||
4. A hazai igényeknek hány százalékát elégíti ki a hazai kitermelés? Válassza ki a helyes választ a listából!
![]() |