KURZUS: Különleges ellátási rendszerek
MODUL: A vízellátás rendszere
Bevezetés
A vízellátási infrastruktúra létesítésének célja a mindenkori vízfogyasztási igények kiszolgálása, a változatos forrásokból kinyerhető, tisztított, alkalmazásra előkészített édesvíz megfelelő tárolása és a felhasználás helyére történő szállítása. | |||
Vezetékes ivóvíz ellátás alatt a csak erre a célra kiépített vezetéken történő, ivóvíz követelményeknek megfelelő víz fogyasztókhoz történő eljuttatását értjük. A vízellátás folyamatába beletartozik a víz kitermelése, kezelése, a felhasználásig történő tárolása és az előírt nyomás-szint biztosítása a fogyasztók által igényelt helyen. A fogyasztók számára a vízellátást folyamatosan, az előírt minőségben, tervezés szerinti mennyiségben és nyomáson kell biztosítania a szolgáltatónak. | |||
| |||
A 2.0.A Ábra jól mutatja, hogy a napi vízfogyasztási profil lényegesen eltérhet a kitermelés adottságai által meghatározott víznyerési profiltól. A termelési és fogyasztási pontok között létesített disztribúciós hálózat feladata a folyamatos ellátáshoz szükséges szállítási és tárolási logisztikai teljesítmény biztosítása, a rendszerelemek megfelelő szabályozásával (szivattyúk kapcsolása, szelepek nyitása és zárása, tárolók szintjének módosítása) a szükséges mennyiségi és minőségi paraméterek fenntartása. | |||
A városi vízellátás a többi vezetékes ellátási rendszertől egy lényeges ponton eltér, hiszen ebben az esetben az elfogyasztott termék, az ivóvíz felhasználása után keletkező szennyvíz elszállításáról, a csatornázásról is gondoskodnunk szükséges. A csatornázási rendszerek lehetnek helyi vagy regionális művek. A csatornahálózatok tervezésekor - az ésszerűség és gazdaságosság határain belül - törekedni kell a gravitációs rendszerek kialakítására, de speciális esetekben létesíthetők nyomással vagy szívással működő rendszerek (Jegyzetünk a csatornahálózat működtetésével kapcsolatos kérdéseket csak érintőlegesen, a szürke szennyvíz használatához kapcsolódóan tárgyal a 2.4. fejezetben). | |||
A hálózat fontos elemei még a közkifolyók és a tűzcsapok. A közkifolyók számát és elhelyezését az adott településrész gazdasági és szociális viszonyai határozzák meg. Ezek száma napjainkban - a korábbi évtizedekhez képest - csökkenő tendenciát mutat (Darabos, 2009) | |||
A tűzcsapok föld alatti-, és föld feletti kivitelben állnak rendelkezésre. A föld feletti a kedveltebb megoldás a jó láthatóság és gyors megközelíthetőség miatt. A tűzcsapokat sok esetben hálózat öblítésekhez is fel szokták használni, ezért ezt azok elhelyezésénél is célszerű figyelembe venni (Darabos, 2009). | |||
Magyarország vízben gazdag ország, de kedvező adottságaink mellett sem hagyhatjuk figyelmen kívül a vízellátással kapcsolatos globális kihívásokat. Világszerte egyre több ember él városokban. Különösen gyors a nagyvárosok növekedése, ami a vízellátás tekintetében, a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz biztosítása érdekében új követelményeket támaszt. Hatalmas tartalékok rejlenek a víztakarékos fertőtlenítési, higiéniai megoldásokban, az ivóvíz többszörös, többcélú felhasználásában (Niemczynowicz, 1999). | |||
Az emberiség lélekszáma 7 milliárdra nőtt, és várhatóan további 2 milliárddal emelkedik az elkövetkező 20 évben, amelynek következtében Ázsiában háromszorosra, Afrikában kétszeresre, Dél-Amerikában másfélszeresre növekszik a vízigény, közben a világon naponta 16 000 kisgyermek hal meg az egészséges ivóvíz hiánya miatt (az egy főre jutó édesvíz készlet 40 év alatt 13000 m3/év-ről 5000 m3/év-re csökkent). A tudományos szakirodalom kiemelt figyelmet szentel a víztakarékosság kérdésének, a vízellátás ökológiai lábnyomának (Jenerette and Larsen, 2006). Az éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt növekszik a hidrológiai szélsőséges események száma, egy adott területen akár egy éven belül előfordulhat aszály és pusztító árvíz is (Nemzeti Vízstratégia 2013). | |||
Hazánk vízstratégiájának alapvető célja a készletek optimális hasznosítását szolgáló vízgazdálkodás megteremtése, vagyis az egyensúly kialakítása a társadalmi igények és a víz mint környezeti érték megőrzése között. A vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata: úgy tegyen eleget a társadalom igényeinek, hogy közben az elkövetkező nemzedékek érdekeit is szolgálja. Magyarországon a vízellátási rendszerek fenntartható jövőbeli fejlődésével kapcsolatban ki kell emelnünk a klímaváltozást, a lakossági fizetőképességet alakító gazdasági helyzetet, a sajátos településszerkezetet és az egyelőre biztosan folytatódni látszó, településenként széles tartományban változó népességcsökkenést és az ezzel együtt járó vízfogyasztás-csökkenést. (Somlyódi, 2011). | |||
Vízgazdálkodásunkra részben jellemző a regionalitás is: Jelenleg Magyarország népességének 16,9%-a a fővárosban, további 51%-a egyéb varosokban és 32%-a községekben él. A falusi lakosság majdnem egynegyede 1000 főnél kisebb településen lakik, ezek száma megközelíti a 2350-et, ebből kifolyólag valamilyen országos stratégia legfeljebb csak nagy vonalakban tud választ adni a kisebb léptékű kérdésekre. | |||
A hazai vízellátási rendszerek fejlesztési feladataihoz kapcsolódó alapvető rendszerező elvek: a felszín alatti vízkészletek fokozottabb védelme, az ivóvíz-takarékosság ésszerű arányainak kialakítása, a hálózati vízveszteségek csökkentése, valamint a termeléstől a fogyasztásig minden közreműködőre kiterjedő rendszerszemlélet megvalósítása (Darabos, 2009). | |||
A vízellátási rendszerek alkalmas fejlesztésében elérhető jó megoldások a helyi adottságokat erőforrásként tekintő, innovatív módon hasznosító döntések eredményeként születhetnek. A történeti kutatások is megerősítették, hogy adott vízellátási problémára adott válaszok a helyi adottságok szerint lényegesen eltérőek lehetnek (Katko et al, 2009). | |||
Ezt a technikatörténeti fejlődést követük végig a 2.1. fejezetben, az ókortól napjainkig. Keressük azokat a technikai megoldásokat, amelyek a vízfogyasztási igények összetételének, szerkezetének változását követve sikerrel elégítették ki az új természetű igényeket, egyszersmind - a fejlesztésekkel együtt járó túlméretezésnek köszönhetően - új típusú felhasználási módok elterjedését tették lehetővé. | |||
A sikeres innovációs stratégiáknak a fogyasztói szokásokon kell alapulnia - mindeközben a kutatások azt mutatták, hogy a fogyasztói igények sok területen eltérnek attól, amit a szolgáltató fogyasztói igénynek vél (Kolokytha et al, 2002; Hegger et al, 2011). Az igények részletesebb, mélyebb ismerete nélkülözhetetlen a megfelelően méretezett rendszer kiépítéséhez, ezeket a tényezőket tekintjük át a 2.2. fejezetben. | |||
A 2.3. és 2.4. fejezetben kerül sor a vízelosztási, szállítási és tároló infrastruktúrális elemek bemutatására. Míg a növekvő vízfogyasztás a hálózat szállítási és tárolási kapacitásának bővítését vonta maga után, addig a meglévő rendszerek jövője vonatkozásában a várhatóan csökkenő fajlagos vízfogyasztás jeleníti meg a hálózati elemek üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó igényeket. | |||
A 2.5. fejezetben tárgyaljuk a vízbeszerzés kérdéseit. | |||
Az egyes fejezetekhez kapcsolódó esettanulmányok céljuk szerint a megértés folyamatát támogatják, az ismereteknek a konkrét példákon keresztül történő elmélyítését szolgálják. |