KURZUS: Különleges ellátási rendszerek
MODUL: A vízellátás rendszere
4. lecke: A víz tárolása és raktározása
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a vízellátás rendszerében alkalmazott tárolási és raktározási módokat, valamint hogy képes legyen analógiák azonosítására a vízellátásban és a hagyományos logisztikában alkalmazott raktárak viszonyában | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: Magas-tározó, mély tározó, hálózati veszteség, tároló infrastruktúra | |||
1. A víztározók típusai és azok funkciói | |||
Keressen példákat az interneten különböző országok víztárolási módjairól! Jegyzetfüzetében indokolja, mi okozhatja az esetlegesen észrevett különbségeket! | |||
A klasszikus rendszer-kialakításoknál a víztermelő helyről érkező nyers-, vagy tisztított víz szolgálati, vagy tisztavíz tározóba, legtöbbször térszíni medencébe kerül, ahonnan célszerűen gravitációsan vezetik a hálózati szivattyúkra. Ez a szívóoldal, melyből az általában vízszintes tengelyű szivattyúk működésével a nyomóoldalon a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségben és nyomáson kerül a hálózatba a szükséges vízmennyiség. | |||
A rendszerek magassági elrendezésének határegysége a zóna, melynek magassági határát max. 60,00 m-ben célszerű meghatározni. A fordulatszám-szabályozás elvén működő rendszereknél az ellátás a vízmű telepen megépített szolgálati medencéről történik. Kisebb lokális rendszerek kompakt nyomásfokozó kialakításokkal hálózatokról is üzemeltethetőek. A fordulatszám-szabályozás igényes vízgépészeti kialakítás, érzékeny a település topográfiai viszonyaira és szerkezetére. A hálózati nyomásokat kedvezően befolyásolja, ha a vízmű telep az ellátandó terület központjában helyezhető el. | |||
A tározók osztályozásánál megkülönböztetünk magas- és mélytározókat. Ezek feladata a termelés és a fogyasztás közötti eltérések kiegyenlítése, a vízkészlet tárolása, a nyomásviszonyok stabilizálása, a rendszer szabályozhatóságának biztosítása. A tározóknak a vízellátásban, mindezeken kívül kulcsfontosságú szerepe van az ellátási biztonság megteremtésében (Darabos, 2009). A magas-tározók dombvidéken föld alatti vasbeton medencék, sík vidéken kizárólagosan víztornyok lehetnek. A vasbeton medencék térfogatát a település nagysága befolyásolja, 100 m3-től több 10.000 m3-es földalatti tárolómedencék ismeretesek. A vasbeton víztorony általában a nagyobb térfogatigényű megoldások kedvelt kialakítása. Ezek monolitikus szerkezetként csúszó zsaluzattal épülnek, általában egyenes hengeres tartószerkezeti oszloppal. Az acélszerkezetű víztornyokat kisebb tárolókapacitásokhoz alkalmazzák, a hazai gyakorlatban 50-500 m3 tárolótér kialakítás a leggyakoribb (Darabos, 2009). | |||
A tározási funkció szempontjából megkülönböztetünk szívó-, ellennyomó-, átfolyó-, súlyponti- és tűzoltáshoz tartalékvizet biztosító tározókat. | |||
Az ellátás biztonsága és a rendszer későbbi bővítése legjobban az ellennyomó medencés megoldással biztosítható (2.4.A Ábra). | |||
| |||
Ennél a kialakításnál az ellennyomó tározó a településnek a víztermeléssel ellentétes oldalán - lehetőség szerint magas ponton - kerül elhelyezésre. Ennél a megoldásnál a tározó töltése az alacsony fogyasztású időszakokban történik, majd a tárolt víz a csúcsfogyasztási időszakban kerül visszapótlásra a hálózatba. Ez a klasszikus megoldás jól gépesíthető és szabályozható, továbbá az ellennyomó tározó megfelelő méretezésével az ellátás biztonsága maximalizálható. További előnye a rendszernek, hogy a víztermelő helytől az ellennyomó tározóig kialakítandó fővezeték fogyasztó-töltő hálózatként is üzemeltethető, így a hálózatépítés költsége is kedvezőbben alakul. | |||
Az átfolyó tározót a víztermelő hely és a fogyasztók közé, vagy a település valamely szélén helyezik el. Az ellátandó térségben szükséges összes víz átfolyik a tározón és így jut el a fogyasztókhoz. A rendszer hátránya, hogy a tározóhoz külön töltővezeték kiépítése szükséges, melyet az ellátandó térség maximális vízfogyasztására kell méretezni. | |||
| |||
A súlyponti tározó elhelyezésnél a rendszer nyomásviszonyai optimálisak és egyenletesek. A víz a legrövidebb úton és a legkisebb súrlódási veszteségekkel vezethető a fogyasztási helyekre. Fejlődő településeknél a rendszer labilissá válhat, és kisebb nagyobb településrészeknél kiegészítő rendszerek alkalmazása válhat szükségessé. | |||
2. A tároló infrastruktúra fontossága és fenntartásának kihívásai | |||
Olvassa el a lecke végén található "az ivóvíz tárolása Győr városában" című olvasmányt, majd állapítsa meg, milyen tárolási kihívásokkal kell szembenézni Győr vízügyi szakembereinek! | |||
| |||
A víztároló infrastrukturális elemek tervezéskor, létesítéskor várható élettartama magas, ezek az eszközök rendszerint igen hosszú időre meghatározzák és determinálják az üzemeltetés körülményeit és fejlesztési lehetőségeit. A megfelelő rendszersruktúra kialakítása tehát ebből a szempontból is kritikus, mindeközben nem feledkezhetünk meg a fenntartási, karbantartási költségekről, amelyek a vízszolgáltatás költségeinek tetemes részét teszik ki. | |||
A 30-50 éves tervezési élettartamú közműrendszerek átlagosan 0,3%-os évenkénti rekonstrukciós ütemének fennmaradása esetén (ez volt a mérték 2008-ban, szemben az ajánlott 1-2%-kal) az élettartamnak (pótlási ciklusnak) a nyilvánvalóan irreális 300 évet kellene elérnie. Mindeközben a 20-25%-os vízellátó hálózati veszteségek esetenként az 50%-ot is meghaladó idegen vízből származó többletterhelése (infiltráció) már ma is jelentős gazdasági hátrányt okoz (Somlyódi, 2011). | |||
Ezek a gondok városi környezetben tovább gyarapodhatnak, hiszen nem kizárt, hogy a vízfogyasztás - számos korábban részletezett ok miatt - 60-80 l/fő/nap értekig csökken (a díj növekedése mellett). A lecsökkent vízfogyasztás következtében súlyos bűz-, korrózió-, szennyvíz-összetételi, biofilm-képződéssel összefüggő másodlagos vízminőségi es egyéb problémák (infiltráció, illetve hálózati veszteség) jelentkeznek. Alapvető es visszatérő kérdés az, hogy ilyen körülmények között a jelenlegi, elöregedett, pazarló infrastruktúrát akarjuk-e rekonstruálni, vagy sem. Az újragondolást további tényezők is indokolják. A jelenlegi, centralizált rendszereinket a nem fenntartható, nyitott víz- es anyagforgalom jellemzi, ez magától értetődően indokolja a koncepcióváltás megkezdését a háztartási vízi infrastruktúrából kiindulva egészen a települési szintig. Az új koncepciót a szennyezések és szennyvizek szeparálása (szürke, sárga és fekete), a visszaforgatás (különösen, ahol az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai miatt a készletek szűkösekké válnak) és az újrahasznosítás, a szennyvíz-összetételen alapuló technológia-tervezés, a körforgások zárása stb. jellemzi. A megoldások elvileg majdnem problémamentesek lehetnek kis településekre; új lakónegyedekre es városrészekre. | |||
Az ivóvíz tárolása Győr városában - Olvasmány | |||
Győrben két fő ellátási nyomászóna került kialakításra. A hálózati nyomást mindkét zóna számára a megfelelően elhelyezett víztornyok biztosítják (szerepük tehát alapvetően nem az utánpótlás, hanem a nyomástartás), a mindenkori igényelt vízmennyiségről elsősorban a 10000 m3-es tározó gondoskodik. | |||
Az alsó zóna részére a szükséges hálózati nyomást az Erzsébet ligeti 2000 m3-es és a Marcalvárosi 4000 m3-es magas tározó, valamint a Győrújbaráti 10000 m3-es tározó medence biztosítja, melynek kapcsolódó létesítménye a Pápai úti átemelő gépház. | |||
Az alapnyomású győri elosztóhálózatból, átemelő-telepek nyomásfokozásával jut el a víz a felsőövezeti rendszerbe, így biztosítható a kritikus, magasabb fekvésű területeken a nyomásigény. A felső zóna nyomását a Marcalvárosi 2000 m3-es tározótér biztosítja. A felső zónába az alsó zóna vizét a Marcalvárosi és Erzsébetligeti víztornyokban lévő átemelő telepek szállítják. Győrszabadhegy déli részének terepszintje indokolttá tette a Kakas hegy térségében műtárgy építését, erre készült el a Győrszabadhegyi víztorony 400 m3-es tározókapacitással és 500 m3-es térszíni tárolóval, mely a megfelelő hálózati nyomást biztosítani tudja. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||
1. Válassza ki az alábbi listából, hogy a vízelosztás rendszerében milyen tározókat különböztetünk meg tározási funkció szempontjából!
![]() | |||||||||||||||||
2. Az alábbiakból válassza ki a tároló infrastruktúra feladatait!
![]() | |||||||||||||||||
3. Válassza ki, az alábbi kialakítások/állítások melyik rendszerre igazak! 1. Ellennyomó tározó ![]() |