KURZUS: Különleges ellátási rendszerek

MODUL: A földgáz ellátás rendszere

5. lecke: A földgáz kitermelése

Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a földgáz kitermelésének sajátosságait, szembesüljön a szűkös erőforrások problémájával, és képes legyen analógiák azonosítására a földgáz ellátásban és a hagyományos logisztikában elérhető források viszonyában

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes:

  • felsorolni a jelentős földgáz termelő országokat
  • megfogalmazni a hazai földgáz kitermelés fontosságának szerepét a földgáz ellátás rendszerében
  • példán keresztül bemutatni a hazai tartalékokat, a kitermelésben alkalmazható alternatív módszereket

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak: földgázforrás, rétegrepesztés

Keressen példákat az interneten a szomszédos országok földgáz termelési adottságairól! Jellemezze a kitermelésben alkalmazható alternatív módszereket!

A földgázellátó-rendszer kiinduló eleme a földgázforrás. A földgázforrások és a felhasználók közötti kapcsolatot a nagy és középnyomású földgázvezetékek képezik.

A világ legnagyobb földgáztermelő országa - a közhiedelemmel ellentétben - nem Oroszország, hanem az Egyesült Államok. Az amerikaiak öt évvel ezelőtt vették át a vezető helyet, és azóta fokozatosan húznak el a nagy riválistól, nem utolsósorban a rohamos ütemben növekvő palagáztermelésük révén. Az elmúlt évben az Egyesült Államok mintegy 700, Oroszország pedig valamivel több mint 600 milliárd köbméter földgázt hozott a felszínre, ők ketten együtt a világtermelés közel 40 százalékát adják. Az utánuk következő országok (Irán, Katar, Kanada) egyaránt 150-160 milliárd köbmétert bányásznak, de Európa legnagyobbja (Norvégia), a hihetetlen tempóban előretörő Kína és az olajnagyhatalom Szaúd-Arábia kitermelése is meghaladja a 100 milliárd köbmétert.

A kitermeléssel ellentétben az egyes országok földgáztartalékát jobbára csak megbecsülni lehet. Egyrészt az adott államok sem szívesen adják ki a stratégiai adataikat, másrészt a palagáz-kitermelés felfutása óta nagyon sok helyen újra kell definiálni a nyereségesen felszínre hozható tartalék fogalmát. A szakma mindentől függetlenül egységes abban, hogy a világ kiemelkedően legnagyobb földgáztartalékai Oroszországban találhatók, az első tízben szerepel még Irán, Türkmenisztán, Katar, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Venezuela, Kína és Algéria.

Magyarország ma ismert földgáz készletét 120 Gm3-re becsülik a szakemberek (Bulla).

A magyarországi hagyományos földgázmezők a Pannon medence üledékes kőzeteiben (polidénkori homokkőben) találhatók, metán tartalmuk 89-96%. Egy részük a kőolajjal együtt termelhető, máshol a termálvíz kísérője a földgáz. A hagyományos mezők jellemzője az, hogy a tároló kőzetbe lefúrt kúthoz a kőzeten át áramlik a földgáz, a kőolaj és a rétegvíz is, mert a kőzetben a szénhidrogént és a vizet tartalmazó pórusok között kis csatornák vannak.

A hazai földgáz termelés súlypontja ma a Dél-alföldön (Algyő, Szank) van. A napi magyarországi földgáztermelés ma 9 millió m3, az éves gáztermelés mintegy 3 Mrd m3.

Nem hagyományos földgázkészleteink is vannak. Ezek az ország egész területe alatt, a nagy mélységben lévő alapkőzetben találhatók (a közbeszédben az elmúlt években többször felmerült a sikeres makói kutatások kérdése). Az alapkőzetben zárt pórusokban a földgáz, a kőolaj és a víz is megtalálható. A nem hagyományos gázmezők jellemzője, hogy a tároló kőzetbe lefúrt kúthoz a kőzetben át nem áramlik a földgáz, a kőolaj és a rétegvíz, mert a kőzetben a szénhidrogént és vizet tartalmazó pórosok között nincsenek is csatornák.

Ezeket a csatornákat a rétegben ki kell alakítani általában a réteg felrepesztésével. A nagy mélységgel (5000 m) együtt jár a magas kőzethőmérséklet és a nagy nyomás. A különleges körülmények és a földgáz termelés speciális módszere drágává teszi a termelést. Hiába van sok milliárd m3 kutatásokkal igazolt földgáz ezekben a rétegekben, ha kitermelésük rendkívül költséges. Várhatóan tehát a következő években is arra számíthatunk, hogy a magyar nemzetgazdaság a földgáz tekintetében jelentős importra szorul.

Önellenőrző kérdések
1. Állítsa a kitermelt földgáz mennyisége szerint csökkenő sorrendbe az alábbi földgáz termelő országokat!

1.
2.
3.
4.


2. Az amerikai és orosz gáztermelés együtt a világ termelésének hány százalékát adja?
80%
60%
40%
20%
3. Válassza ki az igaz állítást!
A hagyományos földgázmezők jellemzője az, hogy a tároló kőzetbe lefúrt kúthoz a kőzeten át kizárólag földgáz áramlik, a kőolaj és a rétegvíz áramlása a párnagáz alkalmazásával megakadályozható.
A hagyományos földgázmezők jellemzője az, hogy a tároló kőzetbe lefúrt kúthoz a kőzeten át áramlik a földgáz, a kőolaj és a rétegvíz is, mert a kőzetben a szénhidrogént és a vizet tartalmazó pórusok között kis csatornák vannak.
A nem hagyományos gázmezők jellemzője, hogy a tároló kőzetbe lefúrt kúthoz a kőzetben át nem áramlik a földgáz, a kőolaj és a rétegvíz, mert a kőzetben a szénhidrogént és vizet tartalmazó pórosok között nincsenek is csatornák. Ezeket a csatornákat a rétegben ki kell alakítani általában a réteg felrepesztésével.
4. Válassza ki az igaz állítást!
A napi magyarországi földgáztermelés ma 9 millió m3, az éves gáztermelés mintegy 3 Mrd m3, a ma ismert földgáz készlet 120 Gm3
A napi magyarországi földgáztermelés ma 90 millió m3, az éves gáztermelés mintegy 30 Mrd m3, a ma ismert földgáz készlet 12 Gm3
A napi magyarországi földgáztermelés ma 900 millió m3, az éves gáztermelés mintegy 300 Mrd m3, a ma ismert földgáz készlet 1,2 Gm3