KURZUS: Különleges ellátási rendszerek
MODUL: Logisztikai feladatok a kőolaj- és üzemanyag-ellátásban
4. lecke: A kőolaj és származékainak tárolása és raktározása
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a hazai kőolaj ellátó rendszerben rendelkezésre álló tárolási lehetőségeket, a raktározás hatását az ellátó rendszer működésére, valamint hogy képes legyen analógiák azonosítására a kőolaj ellátásban és a hagyományos logisztikában alkalmazott raktárak viszonyában | ||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | ||
| ||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | ||
Kulcsfogalmak: nagykereskedelmi tároló, stratégiai tároló | ||
| ||
A hazánkba irányuló kőolaj-beszállítás ütemezése a Dunai Finomító desztillációs üzemeinek tervezett havi feldolgozási programja alapján készül. A napi ütemezés meghatározásakor figyelembe kell venni a fényeslitkei és a százhalombattai tárolótér kapacitását, a biztonságos készletszintet, valamint az esetleges tranzitszállításokat is. Emellett a szállítási terv összeállításakor törekedni kell a távvezeték egyenletes leterhelésére is, valamint arra, hogy a nemzetközi egyezményekkel összhangban mindenkor biztosítani kell a stratégiai készletek megfelelő szintjét. | ||
Az ukrán határhoz közeli Fényeslitkén történik a Barátság II. vezetéken érkező kőolaj fogadása és mérése a MOL és az oroszországi csővezetéket üzemeltető Transznyefty vállalat képviselőinek jelenlétében. A kőolaj minőségi jellemzőinek meghatározása akkreditált laboratóriumban történik. A fogadás és a kiszállítás folyamatossága érdekében a kőolaj a fényeslitkei 4 db 20 000 m3-es tartály valamelyikébe áramlik. A tartályok közül egyben fogadják, egyből kitárolják, egyben ülepítik a kőolajat, egyben pedig vagy kőolajat tárolnak, vagy pedig üzemen kívül van. | ||
A Fényeslitkéről a Dunai Finomítóba tartó csőszakasz kapacitása - attól függően, hogy hány távvezetéki szivattyú üzemel - óránként 600-1080 m3. A kőolaj a százhalombattai finomítóba érkezik, ahol mérőkörökön keresztül a kőolajos tárolótartályokba áramlik. | ||
A kőolajból a feldolgozás előtt eltávolítják a vizet és a kőzettörmeléket, majd az ezt követő gáztalanítás során tekintélyes mennyiségű propán-bután tartalmú gázt nyernek. Az így "stabilizált" kőolajat atmoszférikus desztillációval párlatokra bontják. A 60-200 °C közötti párlat a nyers benzin, a 180-280 °C közötti párlat a petróleum, a 260-360 °C közötti párlat a gázolaj, olaj frakciók. Az atmoszférikus desztilláció maradéka a pakura. A pakurából vákuumdesztillációval további párlatokat - vákuumgázolajat, orsó-, gép, motor- és nehézolajat - nyernek, melyeket a nemkívánatos komponensek eltávolítása céljából fizikai és kémiai kezelésnek vetnek alá. A vákuumdesztilláció maradékát főként bitumen gyártására használják fel. A kőolaj-feldolgozás főbb termékei: a motorhajtó anyagok (benzin, gázolaj), a repülőgép üzemanyagok (kerozin), a különböző kenőolajok (orsó- gép-, motorolaj), szilárd paraffin és a bitumen. | ||
Az olaj feldolgozásakor kapott termékek csak részben szolgálnak közlekedési és kenési célokat. A finomítás során keletkező egyéb párlatok (pl. vegyipari benzin) jelentik a petrolkémia alapanyagait; a belőlük keletkező szerves vegyületeket szintéziseknél használják fel, mindenekelőtt a műanyag- és a vegyiparban. | ||
Magyarország feldolgozási kapacitása 1980-ban volt a legmagasabb (14,5 millió tonna/év), a legtöbb olajat 1979-ben dolgozták fel (11,4 millió tonnát). | ||
Ma Magyarország feldolgozói kapacitása (számos korábbi desztilláló egység bezárása következtében) 8 millió tonna körül van. Kőolajfinomítást kizárólag a MOL Dunai Finomítója (a korábbi Dunai Kőolajipari Vállalat) végez. | ||
A félkész- illetve késztermékek további útjával, a szállítás lehetőségeivel részletesen foglalkoztunk a korábbi fejezetben, a tárolás vonatkozásában az új ismereteket az elosztóhálózatban található nagykereskedelmi tárolókra illetve a stratégiai készletek kérdésére szűkítjük. | ||
A MOL nagykereskedelmi tároló telepeinek - a rendszerváltással megkezdődő - fejlesztése során korszerűsödött a tartálypark (1992-ben még 63, 1994-ben 45 telep működött Magyarországon, 1995 végére ezek száma 21-re csökkent. 1996-ban újabb racionalizálási hullám történt). A kisebb telepek bezárásával csökkent a telepek ellátási költsége, javult a kapacitáskihasználtság, és jelentős működési költség megtakarítást sikerült elérni. A telepi készletek szintjének optimalizálása, a kiszállítások zökkenőmentességének biztosítása, valamint a jövedéki törvény elvárásainak maradéktalan betartása érdekében létfontosságúvá vált a telepi és az úton lévő készletek pontos nyilvántartása és a telepi rendszerek összehangolt működtetése. Ez a telepi felügyeleti rendszerek kifejlesztésével és bevezetésével valósult meg. A párhuzamosan végrehajtott műszaki, számítástechnikai és szervezeti korszerűsítésnek, továbbá a tervezési pontosság növekedésének köszönhetően emelkedett a vevőkiszolgálás megbízhatósága és általános színvonala. | ||
A szivárgásveszély csökkentése érdekében megtörtént a földfeletti állóhengeres tartályok dupla fenékkel történő ellátása, a benzinféleségeket tároló tartályokban pedig belső úszótető is kialakításra került. A földalatti fekvőhengeres tartályok duplafalúsítása is megvalósult. A tartályparkot korszerű elektronikus tartályszintmérő- és folyamatirányító rendszerekkel is ellátták. A felsorolt fejlesztések segítségével - a hatósági előírásoknak való megfeleltetésen túl - megszűnt, illetve minimalizálódott a környezetszennyezés, jelentősen csökkentek a tárolás-forgalmazás során fellépő párolgási veszteségek, a korszerű és pontos készletfigyelés lehetőségének megteremtésével pedig javult a MOL készletgazdálkodásának hatékonysága. Korábban a tartályokat merevtetővel látták el, ahol a folyadékszint és a tető között - a fogyásnak megfelelő mértékben - kisebb-nagyobb gáztér alakult ki. Az úszótetős tartályokban a tető mindig a folyadék szintjén helyezkedik el, így gáztér nem tud kialakulni. Ez a rendszer csökkenti annak a lehetőségét, hogy a tartálytérben robbanásveszélyes elegy alakuljon ki, mérsékli a tartálylégzésből eredő mennyiségi veszteségeket, valamint a párolgás miatti környezetterhelést. | ||
A kőolaj, illetve a kőolajtermékek biztonsági készletezésének szükségességét az első világpiaci olajárrobbanást (1973) követően fogalmazták meg a kőolajigényüket jelentős részben importból fedező fejlett ipari országok, melyek 1974-ben megalakították a Nemzetközi Energia Ügynökséget (IEA). A szervezet legfontosabb feladata az energiaellátás biztonságának megteremtése volt. A kőolajimporttól való függőség részbeni mérséklésére a tagországok - a piaci szereplők részvételével, versenysemleges módon - biztonsági készleteket hoztak létre, melyek szabályozott és egyeztetett körülmények között használhatók fel. A készletek felszabadítására akkor kerülhet sor, ha a kőolaj- és olajtermékellátásban súlyos zavarok következnek be, ami miatt a termelés és a fogyasztás egyensúlya felbomlik. A szervezet, akárcsak az Európai Unió, 90 napi fogyasztásnak megfelelő mennyiségű készlettartási kötelezettséget ír elő tagjai számára | ||
Magyarországon a piacgazdaságra történő áttérést követően merült fel a piaci alapú biztonsági készletezés szükségessége. Ekkoriban az ország átlagosan mindössze 2-3 hétre elegendő folyékony szénhidrogén tartalékkal rendelkezett, de előfordult, hogy a készletek négy naposra csökkentek. 1993-ban, a volt szocialista országok közül elsőként született meg az IEA ajánlásain alapuló, a Nyugat-Európában alkalmazott gyakorlatot figyelembe vevő törvényi szabályozás. | ||
Az 1993. évi IL. törvény rendelkezett a stratégiai célú kőolaj-készletezésről, illetve a Kőolaj- és Kőolajtermék Készletező Szövetség (KKKSz) megalakításáról. A KKKSz 1998 végére létrehozta az ország 90 napos zökkenőmentes működését biztosító, több mint 1,2 millió tonnás kőolaj- és olajterméktartalékot, amellyel Magyarország teljesítette az EU és az IEA csatlakozásának feltételeként megfogalmazott, a törvény előírásaiban foglalt kötelezettségeit. | ||
A szövetség kezdeményezésére öt tárolótársaság létesült (IPR Celldömölk Rt., IPR Vámosgyörk Rt., Petrotár Kft., Kőolajtároló Rt., Terméktároló Rt.), amelyek ma teljesen vagy részben a KKKSz tulajdonában állnak. A társaságok az elmúlt 10 év során új, korszerű tárolókapacitásokat hoztak létre. | ||
A KKKSz tárolásra, illetve beszerzésre vonatkozó nyilvános pályázatain a MOL is rendszeresen részt vett. A Szövetség készleteinek mintegy harmadát a MOL telephelyein tárolja hosszú távú rendelkezésre tartási szerződések alapján. Az 1996-ban a MOL többségi tulajdonával alapított Kőolajtároló a Dunai és a Tiszai Finomító területén épített 4 illetve 2 darab 80 000 m3-es kőolajtárolót a biztonsági készletezésre; ez a cég 2001-ben a KKKSz tulajdonába került. A MOL kőolajtermékeket is tárol a KKKSz megbízásából, a két finomító mellett komáromi és szajoli telepein. (MOL Logisztika 2006) |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Válassza ki az alábbi listából az igaz állítást!
![]() | |||||||||
2. Válassza ki az alábbi listából az igaz állítást!
![]() | |||||||||
3. Válassza ki az alábbi listából az igaz állítást!
![]() | |||||||||
4. Válassza ki az alábbi listából az igaz állítást!
![]() | |||||||||
5. Válassza ki az alábbi listából az 1993-ban alapított KKKSz szervezet helyes nevét!
![]() |