KURZUS: Különleges ellátási rendszerek

MODUL: A vízellátás rendszere

5. lecke: A víznyerés módja és a vételezés sajátosságai a városi vízellátásban

Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a víznyerés lehetőségeit, módszereit,

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes:

  • felsorolni a víznyerés módjait
  • megfogalmazni azokat az okokat, amelyek miatt hazánkban elsősorban a felszín alatti vizeket vesszük igénybe az ivóvíz igények biztosítására
  • megfogalmazni/bemutatni a hazai tartalékokat, a kitermelésben alkalmazható alternatív módszereket

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 15 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak: Vízbázis, vízbeszerzés, felszíni víz, csapadékvíz, karsztvíz, part szűrésű víz

Végezzen gyűjtőmunkát az interneten és jegyezze fel, hogy az ön lakóhelyén milyen forrásokból történik a víznyerés!

A vízigényeket kiszolgáló infrastruktúra alapja a termelés, a rendelkezésre álló vízbázisra telepített vízbeszerzési rendszer. A víz vételezése több módon is lehetséges, az ivóvíz származhat felszín alatti vagy felszíni forrásokból, illetve csapadékvíz hasznosításából (Mitchell and Diaper, 2006). Napjainkban mindkét - egymással egyébként is összefüggő - vízbázisra a fokozatos elszennyeződés jellemző. Ennek okai közül a csatornázás lassúbb fejlődését, a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek mennyiségének növekedését és az egyéb - iparral összefüggő - környezeti ártalmakat kell kiemelni (Darabos, 2009).

Magyarországon a vízhez való viszonyulás tekintetében elsődlegesen a kedvező adottságok közismertek, és csak alaposabb tájékozódás után válik a kép árnyaltabbá. A felszíni és felszínközeli vizek Magyarországon az antropogén tevékenység hatására gazdaságos módon nem tehetők emberi fogyasztásra alkalmassá; a kommunális vízellátás céljaira a mélyebb rétegek vizeit termelik ki, ezeknek az utánpótlódási ütemét, a hidrológiai ciklus jellemzőit még nem ismerjük minden részletében (EMM, 2013).

A felszín alatti vizek keletkezésüket, magassági elhelyezkedésüket és a kitermelhetőségük módját tekintve rendkívül változatosak lehetnek, ennek megfelelően megkülönböztetünk karszt-, parti szűrésű-, kavicsmezők- és hordalékkúpok felszín-közeli, mélységi réteg-, és  talajvizeket (Darabos, 2009).

Hazai vonatkozásban a karszt-, a parti szűrésű és a mélységi vízadó rétegekből, medencékből különböző szinteken megcsapolható mélységi jellegű vízkitermelés a jellemző.

Önellenőrző kérdések
1. Az alábbi állítások közül jelölje meg az igaz állításokat!
Hazánkban a víznyerés kitűnő adottságainak köszönhetően az ivóvíz forrásaként egyaránt jellemző a felszíni, a felszín közeli és a mélyebb rétegekből származó víz alkalmazása.
Mivel hazánkban a felszíni és felszínközeli vizek az antropogén tevékenység hatására gazdaságos módon nem tehetők emberi fogyasztásra alkalmassá, az ivóvíz forrásaként a mélyebb rétegekből származó víz alkalmazása jellemző.
A mélyebb rétegekből származó víz kinyerésében érdemes a folyamatos, lehetőség szerint egyenletes vételezésre törekedni. A tároló infrastruktúra kiegyenlítő szerepet tölt be az egyenletes kitermelés és a változó fogyasztói igények között.
A mélyebb rétegekből származó víz kinyerésekor a tároló infrastruktúra túlterhelésének megelőzése érdekében törekedni kell a változó fogyasztói igények minél pontosabb követésére.