KURZUS: Különleges ellátási rendszerek

MODUL: Logisztikai feladatok a kőolaj- és üzemanyag-ellátásban

5. lecke: A kőolaj kitermelése

Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a kőolaj kitermelésének sajátosságait, szembesüljön a szűkös erőforrások problémájával, és képes legyen analógiák azonosítására a kőolaj ellátásban és a hagyományos logisztikában elérhető források viszonyában

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes:

  • felsorolni a jelentős kőolaj-kitermelő országokat
  • megfogalmazni a hazai kőolaj kitermelés fontosságának szerepét a kőolaj ellátás rendszerében
  • példán keresztül bemutatni a hazai tartalékokat és a jövőbeli kihívásokat

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak: Kőolaj-kitermelés, kőolaj-csapda

Keressen példákat az interneten a szomszédos országok kőolaj termelési adottságairól!

Az ásványolaj (más néven kőolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek, elhalt tengeri egysejtű élőlények, planktonok anaerob (levegőtől elzárt) bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék. A kőolaj meghatározó összetevőit folyékony halmazállapotú szénhidrogének alkotják, de lelőhelyétől függően kisebb-nagyobb mennyiségben gáznemű, valamint szilárd halmazállapotú szénhidrogéneket is tartalmazhat oldott, vagy szilárd állapotban. A kőolaj alkotórészei közé sorolhatók továbbá a szénhidrogének kénnel, nitrogénnel, oxigénnel és egyéb heteroatomokkal képzett vegyületei is. Ezeken kívül természetes állapotban a kőolaj vizet és szilárd ásványi szennyezőanyagokat is tartalmazhat.

A kőolaj a viszonylag magas fajlagos energiatartalom, a könnyű kitermelhetőség, szállíthatóság, tárolhatóság és ipari nyersanyagként való felhasználhatóság miatt az egyik legfontosabb, legszélesebb körben alkalmazott természeti erőforrás. A szénhidrogénmezők kialakulása, a biomassza felhalmozódása és eltemetődése, a genetikai átalakulás, a migráció és a végső csapdákban való felhalmozódás több millió év alatt megy végbe. Nagy szénhidrogéntelepeket csak olyan helyen találhatunk, ahol csekély a kéregmozgás és a kőolajcsapdák áramlási szempontból zártak. Ennek a feltételnek elsősorban a hegységrendszerek előtereiben található nagy kiterjedésű üledékes rétegek felelnek meg. Ezek elhelyezkedhetnek szárazföldi, kontinentális területeken, de nagy kiterjedésű kontinentális talapzaton (offshore), több ezer méteres tengerszint alatti mélységben is.

Származási hely szerint megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West Texas Intermediate (WTI) típusú kőolajat. A minőség jellegére is asszociálhatunk a nevek alapján.

A geológiai formációkban előforduló szénhidrogének akkor hasznosíthatók gazdaságosan, ha a megkutatott földtani vagyon, illetve annak adott műszaki színvonalon kitermelhető készlete számottevő. A tektonikai, vagy szerkezeti csapdában, tárolóban felhalmozódott kőolaj kitermelhetőségét számos tényező befolyásolja. Egyebek mellett a tárolókőzetnek lehetőleg nagy áteresztőképességgel, porozitással, vagy kiterjedt repedezettséggel kell rendelkeznie, és az olajtestnek aktív hidrodinamikai kapcsolatban kell lennie peremi, vagy alsó víztesttel, esetleg felső gázsapkával. A különböző csapdákban, tárolókban a szénhidrogén előfordulások jellege nagymértékben függ a biomassza eltemetődésének és átalakulásának helyétől (anyakőzettől) kiinduló elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) migrációtól, azaz a telepek tárolhatnak csak kőolajat, vagy földgázt, de számos esetben, a gázsapkás tárolókban a gáz és folyadék halmazállapotú szénhidrogének együtt fordulnak elő. A kőolaj fizikai és kémiai tulajdonságai nagymértékben függenek a felhalmozódás, és tárolás nyomás és hőmérsékleti viszonyaitól is. Általában reológiai sajátságaik alapján megkülönböztetünk könnyű, közép és nehéz olajokat, illetve a szénhidrogéncsoportok mennyisége alapján paraffinos, nafténes, nafténaromás és aszfalténes olajokat.

Fogalmazza meg a hazai kőolaj kitermelés fontosságának szerepét a kőolaj ellátás rendszerében

A modern hazai olajbányászat kezdetét 1937-re tehetjük, amikor a Zala megyei Budafapuszta mellett ipari méretű termeltetésre alkalmas mezőt fedeztek fel. A kút termelési eredményei alapján 1938-ban megalakult a Standard Oil of NewJersey (a későbbi Exxon) magyar leányvállalataként a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT), mely 1940-ben Lovászi mellett ipari mértékű kitermelésre érdemes olajmezőt fedezett fel, ezzel biztosítva a hazai olajfinomítók kőolajellátását. A vállalatot Magyarország hadba lépésekor (1941) államosították, a II. világháború után újra az amerikaiaké lett, majd 1948-ban újra államosították. 1951-ben feltárták a nagylengyeli kőolajmezőt. Az olajtermelés erőltetése következtében az 1953-ra elért 1,2 millió tonnás csúcs 1957-re 300 tonnára esett, és az 1,2 millió tonnát csak 1965-re sikerült újra elérni. Közben 1957-ben megalakult a Kőolaj-ipari Tröszt, majd 1960-ban a hazai gázipar tevékenységét is átfogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (a MOL jogelődje). 1965 után kezdődött az algyői kőolajmező feltárása, mely ma is a legtöbb olajat adja Magyarországon. A hazai kitermelés 1980-ban érte el a maximumot, valamivel több, mint 2 millió tonnával, majd csökkeni kezdett.

Ma a kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található. A kőolaj Algyő és Szeged térségében, a földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén. A magyarországi kőolajtermelés Budafa, Lovászi, Nagylengyel és Algyő mezőiből történik. A hazai kőolaj-termelés az 1990-es évektől a készletek fogyása miatt csökken; ma az igények alig 20 százalékát képes kielégíteni annak ellenére, hogy a folyékony szénhidrogének hazai fogyasztása 1978 óta tartósan csökken az ipari felhasználás és a háztartási tüzelőolaj-fogyasztás csökkenése következtében. A jövőben e trend megfordulásával kell számolni, mert a közlekedési szektor energiaigénye folyamatosan, évi átlag 4 százalékkal nő. 2004-ben a közlekedés energiafogyasztása az összes végső energiafogyasztás 21 százalékát tette ki; ennek több mint 90 százaléka a közúti közlekedéshez kötődik. Ezzel szemben a vasút és a folyami hajózás jelentősége tartósan csökken, amint energiafogyasztásuk abszolút nagysága is csökken: az 1980-as közel 20 százalékos együttes részesedésük 2004-re megközelítette a 4 százalékot.

A Magyar Földtani és Bányászati Intézet 2006-os kutatási eredményeiből megállapítható, hogy a gazdaságosan kiaknázható földgázkészletek 2025-ben, a hasonló kőolajtartalékok 2026-ban várhatóan kimerülnek.

A MOL jelentősebb termelő mezői
4.5.1. ábra
Kőolaj-kitermelés egy hazai lelőhelyen
4.5.2. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Melyik elnevezés nem használatos a kőolaj-típusok azonosításában? Válassza ki a listából!
Tokio X
Ural
Brent
Dubai Light
2. A hazai kőolaj-kitermelés első létesítményét 1937-ben helyezték üzembe.
Válassza ki a listából ennek helyszínét!
Budafapuszta, Zala megye
Algyő, Csongrád megye
Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar megye
Fényeslitke, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
3. Válassza ki a listából, hol a legnagyobb mértékű hazánkban a kőolaj-kitermelés!
Budafapuszta, Zala megye
Algyő, Csongrád megye
Hajdúszoboszló, Hajdú-Bihar megye
Fényeslitke, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
4. A hazai igényeknek hány százalékát elégíti ki a hazai kitermelés?
Válassza ki a helyes választ a listából!
A hazai igények kb. 20%-át
A hazai igények kb. 10%-át
A hazai igények kb. 30%-át
A hazai igények kevesebb, mint 10%-át