KURZUS: Különleges ellátási rendszerek
MODUL: Bevezető
1. lecke: A vezetékes infrastruktúrák logisztikai szempontú megközelítése
Cél: A bevezető lecke célja, hogy a hallgató ismerje meg a vezetékes ellátási hálózatok logisztikai sajátosságait, valamint megértse és felismerje a hagyományos és a vezetékes ellátási rendszerek működésének analógiáit. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak | |||
| |||
A vezetékes ellátási hálózatok logisztikai sajátosságai | |||
Jegyzetfüzetébe gyűjtse ki a 6+3 M elemeit. Előzetes tanulmányai vagy internetes kutatómunka alapján válasszon ki egy hagyományos ellátási láncot, és gyűjtse össze a vezetékes láncok esetében jelentkező követelményekkel megfeleltethető tényezőket! | |||
A vezetékes szállítást hosszú évezredek óta alkalmazza az emberiség. Az ókori folyam menti kultúrákban kulcs-szerepe volt a vízhasználattal kapcsolatos technikai fejlesztéseknek, a települések vízellátásában számos figyelemre méltó elvet, kiemelkedő műszaki megoldást találunk. Már az ókori Kínában találkozhatunk az öntöző- és ivóvíz szállítására alkalmazott, bambuszcsövekből épített vízvezetékkel. A romjaikban is csodálatra méltó római kori aquaeductusok a hegyi források vizét gravitációs elven szállították a városokba. | |||
A vezetékes ellátási hálózatok logisztikai sajátosságai | |||
A ma elterjedt vezetékes infrastruktúrákhoz, a víz- és szennyvíz-, a vezetékes kőolaj- és földgáz-, valamint villamosenergia-ellátó és távközlési rendszerekhez hasonlóan a korabeli fejlesztések is a létező fogyasztói igények kielégítésére jöttek létre - a vezetékes ellátást akkor célszerű alkalmazni, ha a termék vagy szolgáltatás iránt nagy volumenben, folyamatosan jelentkezik a kereslet, több végfelhasználói ponton, és rendelkezésre áll a megfelelő műszaki háttér a szállításhoz, elosztáshoz és tároláshoz. | |||
Annak ellenére, hogy a vezetékes ellátási rendszerek sok sajátosságukban eltérnek a hagyományosnak, tradicionálisnak tekinthető ellátási láncoktól, a logisztika általánosan használt definíciói többnyire jól értelmezhetők ezen a határterületen: | |||
A vezetékes ellátási rendszerek, műszaki infrastruktúrák célja a térben és időben elosztottan, sok esetben korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforrások alkalmazásával biztosítani, hogy: | |||
| |||
(A 6+3 M elv kiterjesztése, Földesi: Logisztika I-II 2006 alapján) | |||
A hagyományos logisztikai rendszerekhez képest a vezetékes ellátási rendszerek közül a városi vízellátásnak, a földgáz-ellátásnak és a villamos energia ellátásnak is elválaszthatatlan sajátossága, hogy ellátási láncként egészen a háztartásokig, ipari vagy kereskedelmi végfogyasztási pontokig terjednek. (köznapi nyelven fogalmazva "a víz a csapból jön, a gáz a csőből, a villany pedig a konnektorból" - hasonlóan a korunkban egyre népszerűbb e-logisztika törekvéseihez, ahol a megrendelés a háztartásból indul, és a termék oda kerül kiszállításra). | |||
A kőolaj esete - mint majd látni fogjuk - annyiban tér el, hogy a fogyasztók számára szükséges gépjármű-üzemanyag jelenleg egy speciálisan erre a célra fejlesztett létesítményben, a töltőállomáson érhető el. | |||
Különlegessége a fenti rendszereknek az is, hogy az adott kor technikai színvonalán rendelkezésre álló eszközök felhasználásával pontosan követik a mindenkori társadalomban felmerülő igényeket. Az infrastruktúra fejlődése és az igények változása egymással folyamatos kölcsönhatásban áll (a távközlésben a közelmúltban végbement fejlődés is hasonló, az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a rádiótelefon-hálózat adatforgalmi kapacitásának bővülése hogyan hívta életre a vezeték nélküli internethasználat erősödését, és hogyan hatott mindez vissza a fogyasztói szokásokra, és vezetett az okostelefonok gyors elterjedéséhez). | |||
A technikatörténeti fejlődés tanulmányozása tehát nem öncélú, sokkal inkább abban az analógiák felhasználásán alapuló kreatív problémamegoldásban segít, melynek segítségével a rendszerek jövőbeli fejlődését igyekezünk előre jelezni. A szolgáltatásba bevont fogyasztók körének és a szolgáltatás műszaki tartalmának bővülése a hálózatosodás megannyi velejáróját tükröző rendszerfejlődési minta (séma, pattern) hordozója - ezek elemzése a rendszer jelenlegi állapotának megértéséhez, a további fejlesztési irányok kijelöléséhez nélkülözhetetlen. | |||
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a nagy vezetékes infrastrukturális rendszerek az idők során céljaikban és működésükben nem, vagy csak keveset változtak. Ha alaposabban utána járunk (mint a fenti példán), felfedezhetjük, hogy még a saját életünk során is számos szembetűnő átalakulás tanúi vagyunk (egy másik jellegzetes eset, ha arra gondolunk, hogyan hat a vízfogyasztási szokásainkra és egész életvitelünkre a mosogatógép megjelenése a háztartásunkban, vagy a kerti automata locsolórendszer). Érdemes szem előtt tartanunk, hogy a múltban is hasonló átalakulást jelentett az infrastruktúrában például a vízöblítéses WC, a városi gáz elsődleges alkalmazása pedig - a villamos energia kezdeti hasznosításához hasonlóan - a világítás volt. | |||
A lean és agile stratégiák alkalmazása a változó fogyasztói igények kiszolgálásában | |||
Mondjon példát a lean és agile stratégiák alkalmazására | |||
A fogyasztói igények mindeközben nemcsak természetükben, szerkezetükben, hanem az igényelt szolgáltatás mennyiségének tekintetében is változnak. A változások periódusa rendkívül sokféle, megtapasztalhatjuk a napi, a heti, az évszakok és az időjárás alakulására reflektáló szezonális ingadozásokat is. | |||
A modern ellátási hálózatok menedzselésében mind több törekvés irányul a lean (karcsúsítás, kiegyensúlyozottság, veszteség-mentesség) és agile (gyors, rugalmas alkalmazkodás) elvek alkalmazására. A vállalatok a folyamataik veszteségmentes, kiegyensúlyozott menedzselését, és ezzel együtt a minél magasabb fokú rugalmasság, a megrendelői igényekhez való gyors és hatékony alkalmazkodás biztosítását fogalmazzák meg célként. Tulajdonképpen a korszerű logisztikai rendszerek tervezői és irányítói ezeknek az elveknek az alkalmazásával, a logisztikai teljesítmény racionalizálásával, ésszerűsítésével igyekeznek feloldani és megelőzni az ostorcsapás-effektus megjelenését, annak káros hatásait. | |||
Az ellátási láncok rugalmasságának, a fogyasztás és a termelés egyensúlyának biztosítása a lean-elv szerint az igények változását kiegyenlítő készletekkel (PI: protective inventory), az agile elv szerint a változó mértékben igénybe vehető termelő egységek alkalmazásával, rugalmas gyártással (PC: protective capacity) lehetséges. | |||
A lean elv a folyamatok hatékonyságának növelésére fókuszál, célja többek között a feleslegesnek ítélt, hasznot nem termelő tevékenységek arányának és a felesleges készleteknek a csökkentése. A készletezési rendszer hatékonyságának növelése korántsem a készletek megszűntetését jelenti, éppen a megfelelő készletek biztosíthatják, hogy a termelő egységek egyenletes, kiegyensúlyozott igénybe vétele mellett is megvalósítható legyen a változó fogyasztói igények kielégítése. A lean rendszerek esetében tehát elsősorban a készletek szerepe az igények változásának kiegyensúlyozása. A várható tartós, vagy szezonális növekedést előgyártással, az átszerelési idők arányának csökkentését a sorozatnagyságok megfelelő, az igényekhez és a gyártási folyamatok sajátosságaihoz illeszkedő, dinamikus méretezésével lehetséges elérni. A lean fejlesztések során az ellentmondások feloldásához számos, az ellátási láncok adottságaiból következő bizonytalanságot kell figyelembe venni. A hosszú ellátási útvonalak és ennek megfelelően hosszú szállítási idők, a sok közbenső állomás, raktár és átrakó pont megjelenése mind az ellátás megbízhatóságát befolyásoló tényezők, miközben az ellátási láncban nemcsak fizikai disztribúciós, hanem kereskedelmi folyamatok is zajlanak. | |||
A változó igényekhez való gyors és hatékony alkalmazkodás szükséglete vezetett az agilis típusú, gyors válaszadásra képes ellátási rendszerek kialakulásához. Míg a lean rendszerek a hatékonyságot, a stabil folyamatok veszteségmentes végrehajtását célozzák az erőforrások takarékos felhasználásával (alacsony készletezési és szállítási költségek), az agilis rendszerekben a cél a gyorsaság (megfelelés a szélsőséges mértékben és gyorsan változó fogyasztói igényeknek mind a gyártás, mind a disztribúció területén). Ez az oka, hogy ezekben a rendszerekben a termelő egységek rendkívül rugalmasan, szinte tetszőleges teljesítmény-skálán vehetők igénybe, a készletezési hajlandóság pedig minimális. Mindemellett az agile elv sikeres alkalmazása a termelő egységek rugalmassága mellett rendkívül gyors és hatékony szállítási és elosztási infrastruktúrát kíván. | |||
Jegyezze meg, hogy milyen piaci viszonyok között érdemes a lean, illetve az agile stratégiát alkalmazni. | |||
Miközben mindkét stratégia az erőforrások hatékony felhasználására törekszik, ellentmondás érezhető közöttük abban, hogy a lean megközelítés alapvetően a belső folyamatokra, az agile a külső, piaci környezetre koncentrál. Ez a szélsőséges megfogalmazás azt sugallja, hogy a lean elvek figyelmen kívül hagyják a piaci folyamatokat, az agile rendszerben pedig szükségszerűen pazarló a belső erőforrások felhasználása. Valójában sokkal inkább arról van szó, hogy mindkét stratégia másként tekint a piacra és a saját erőforrásaira. Éppen ezért egyik stratégia sem tekinthető abszolút értelemben győztesnek - bevezetésük sikerességét mindig az adott ellátási lánc, a fogyasztók és a partnerek visszajelzése határozza meg (piaci eredmény, partnerkapcsolatok erőssége és tartóssága, stb). Általánosságban az mondható el, hogy: | |||
| |||
Mivel az ellátási láncok többsége nem egyértelműen besorolható a fenti kategóriákba, szükségszerű "trade-off" megoldásként jelenik meg a hibrid ellátási láncok fejlesztése (ASC - Agile Supply Chain, LSC - Lean Supply Chain, HSC - Hybrid Supply Chain) (Stratton and Warburton, 2003). | |||
A lean és agile rendszerek tárgyalásakor a tudományos szakirodalomban fellelhető nézőpontok között megjelenik mind az együttműködő (összegző), mind a versengő, mind pedig az egymásnak ellentmondó viszonyuk. | |||
Az agile elv a változó igények menedzselésében, a piaccal kapcsolatos tudás érvényesítésében eredményes, a lean elv az ütemezett, veszteségmentes értékáramlás szervezésében biztosít versenyelőnyt - a szétválasztási elvek nézőpontjából szemlélve az ellátási hálózatok egészében kritikus a megfelelő pontokon a megfelelő stratégia megválasztása, hiszen a modern gazdaságban már nem az egyes termékek, hanem az ellátási láncok versengenek egymással. | |||
Mindenképpen el kell kerülnünk azt a végletesen egyszerűsített állásoglalást, hogy az ellátási láncoknak elsőként a lean stratégiát kell követniük, majd később az erőforrásaikat az agile stratégia szerint kell szervezniük. Sokkal inkább követendő az egyes stratégiáknak a szétválasztási elvek szerint történő szervezése - ez tulajdonképpen a szétválasztási pontok (decoupling points) megfelelő elhelyezését jelenti a rendszerben (az 1.0.A. Ábrán a szétválasztási pont bal oldalán a lean, jobb oldalán az agile eszközök és módszerek alkalmazása indokolt). A szolgáltatási színvonal és a gazdaságos működés ellentmondását tehát a szétválasztási pontok elhelyezésével oldhatjuk fel. | |||
A járműgyártásban sikeres, sok prémium márkás gyártó által alkalmazott módszer a BTO (rendelésre beszerzés), de ugyanebben az iparágban eredményes az alacsonyabb presztízsű márkák STO módszere is (készletre szállítás). Az ATO stratégia az informatikai gyártók (rendelésre összeszerelés a nyomtatók disztribúciójában), illetve a divat világában (a termékválasztéknak az aktuális igények szerinti "testre szabása") mutatott fel komoly eredményeket. | |||
| |||
Az ellátási láncok stabilitásának növelésében a szétválasztási pontok megfelelő elhelyezése döntő tényező. Meg kell vizsgálni, hogyan hatnak a külső és belső változások a rendszer stabilitására, hogyan szabhatnak ennek határt a különböző stratégiák, hogyan és mennyiben támogatják az esetleges "trade-off" döntések ezeknek a stratégiáknak a sikerét, vagyis az adott ellátási láncban, adott ponton a PI (kiegyenlítő készletek), vagy a PC (kiegyenlítő gyártó-kapacitások) szerepének erősítése eredményezheti a nagyobb stabilitást. | |||
A vezetékes rendszerek világába visszatérve megfogalmazhatjuk a logisztikai stratégiák vizsgálatával kapcsolatos fő kérdésünket: Hogyan biztosítják a vezetékes ellátási rendszerek a fogyasztói igények változásának mindenkori követését? | |||
Amint elemzéseink során látni fogjuk, a vízellátás illetve a villamos energia ellátás rendszere két alapjaiban eltérő módon, az előbbi esetében kiegyenlítő készletek (PI - Protective Inventory), míg utóbbi esetében kiegyenlítő termelés (PC - Protective Capacity) segítségével oldja meg ezt a feladatát. A földgáz ellátás a jól azonosítható téli-nyári szezonális különbségek révén nyújt lehetőséget egy köztes egyensúlyi stratégia kialakítására, míg a kőolaj ellátási lánc azért sajátos és különleges, mert a vezetékes jelleg a finomítóból a töltőállomás-hálózat elemeire való kiszállítás lépcsői között megszakad. | |||
A jegyzet célja szerint törekszik arra, hogy folyamatosan fenntartsa a kérdést: Milyen tanulságokat vonhatunk le a vezetékes ellátási rendszerek fejlődéséből a hagyományos logisztikai rendszerek vonatkozásában? Ennek érdekében áttekinti a csővezetékes és távvezetékes ellátási rendszerek technikatörténetét, elemzi a fogyasztás múltbeli, jelenlegi és várható jövőbeli szerkezetét, a fogyasztói igények változásának mozgatórugóit, a szállítás, elosztás és raktározás, valamint a termelés sajátosságait. | |||
Az időnként az adott szakterületen megszokott mértéknél is mélyebbre ásó elemzéseink mellett fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzetnek nem célja a vezetékes infrastrukturális rendszerek aktuális és várható jövőbeli problémáinak teljes körű tárgyalása. A felvetett megoldások, a felvázolt jövőképek közül több a távol ködében derengőnek tűnhet, ezzel együtt érdemes rávilágítani a szinergikus hatásokra, a hagyományos és a vezetékes logisztikában feltárt analógiák kölcsönös alkalmazásának lehetőségére. | |||
Lássunk hozzá! |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||||||
1. Válassza ki a listából az előző fejezetben tárgyalt vezetékes ellátási láncokat!
![]() | |||||||||||||||||||||||||
2. Válassza ki, a felsorolt jellemzők közül melyek igazak a lean rendszerekre!
![]() | |||||||||||||||||||||||||
3. Válassza ki, a felsorolt jellemzők közül melyek igazak az agile rendszerekre!
![]() | |||||||||||||||||||||||||
4. Válassza ki az igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||||||||||||||
5. Válassza ki az igaz állítást!
![]() | |||||||||||||||||||||||||
6. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz!
![]() | |||||||||||||||||||||||||
7. Párosítsa az összetartozó stratégiákat! 1. rendelésre összeszerelés ![]() |