KURZUS: Projektmenedzsment
MODUL: III. modul: A projektteljesítés előkészítése
8. lecke: A versenyeztetési eljárás
Tanulási útmutató | ||
A lecke célja a külső projektek tulajdonosainak fontos, az odaítélési fázisban aktuális versenyeztetési eljárás rövid ismertetése. A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot! Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat! | ||
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések | ||
versenyeztetés (tenderezés), | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási utasításokat, javaslatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére: | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
| ||
A lecke tananyaga | ||
A versenyeztetés a projektmegvalósítási folyamat odaítélési szakaszának az a tevékenysége, amelynek során a megbízó a potenciális vállalkozók köréből kiválasztják azt a vállalkozót, akivel az adott külső projekt munkáinak megvalósítására megállapodást (szerződést) hoznak létre. Ez a kiválasztás a versenyeztetés keretében történik, amely magában foglalhatja a potenciális közreműködők alkalmasságának vizsgálatát és értékelését is. A versenyeztetés és az alkalmasság értékelésére szolgáló előzetes minősítés, illetve a projektteljesítési stratégiára vonatkozó döntés között azonban nem csak időrendi összefüggés van, hanem igen szoros tartalmi kapcsolat is. A már eldöntött teljesítési stratégia a szerződés típusán és a pénzügyi elszámolás módján keresztül jelentős mértékben befolyásolja a célszerűen alkalmazható versenyeztetési típust, valamint a közreműködői alkalmasság megítélésére alkalmazandó kritériumrendszert. Ez az összefüggés indokolttá teszi azt, hogy az egyes versenyeztetési típusokat és azok némelyikéhez társuló előzetes minősítést a projektteljesítési stratégia tágabban értelmezett eszköztárához tartozónak tekintsük. (Görög M. 2003) | ||
A gyakorlat alapján általában a következő versenyeztetési formákat különböztetik meg: | ||
| ||
A nyílt versenyeztetési eljárás elsődleges ismérve, hogy az ajánlatbenyújtás lehetősége nincs előzetes minősítés megszerzéséhez kötve. Ebben a rendszerben minden olyan vállalkozó jogosult ajánlatot benyújtani, aki a megbízótól az ajánlat kidolgozásához szükséges dokumentációt (tenderfüzeteket) megvásárolta. | ||
A szelektív versenyeztetés során a vállalkozó ajánlatadási lehetősége az előzetes minősítés megszerzéséhez kötött. Ez esetben csak olyan vállalkozó juthat hozzá a tenderdokumentációhoz és nyújthat be ajánlatot, aki az előminősítési eljárás során megfelelő minősítést nyert az adott projektmunkára. | ||
A kétszintű versenyeztetési eljárásnak több változata is kifejlődött, azonban minden változat közös jellemzője, hogy a vállalkozói ajánlattétel bizonyos elemei már jelen vannak az első szinten is, de a teljes ajánlattétel a második szinttel valósul meg. A versenyeztetési eljárásnak ezekben a formáiban az első lépés gyakorlatilag az előminősítés szerepét tölti be. | ||
A meghívásoseljárás alkalmazásakor a megbízó a tervezett projekt fontosabb paramétereinek a közlésével együtt közvetlenül kér fel ajánlattételre néhány vállalkozót. Ebben a versenyeztetési formában, - hasonlóan a nyílt versenyeztetési eljáráshoz - az ajánlattételt nem előzi meg előminősítés, a felkérés alapja ez esetben a vállalkozó szakmai körökben ismert jó referenciája és általában a vállalkozó elismert "good will"-je. | ||
Az előminősítési eljárás | ||
Az előminősítés a potenciális vállalkozók ajánlatadást megelőző minősítése előre rögzített kritériumrendszer szerint, amelynek végső célja az, hogy a megbízó ki tudja választani a projekt megvalósítására a kritériumrendszer alapján alkalmas vállalkozók körét. Az előminősítés ezért szorosan összefügg a teljesítésstratégia kérdéskörével, mert logikusan az előminősítésnek arra irányulnia, hogy a vállalkozói alkalmasság kritériumai megfeleljenek a teljesítésstratégia követelményeinek. Ezért az eljárás során valóban azok a vállalkozók minősüljenek alkalmasnak, akik képesek eleget tenni annak a felelősségnek, amely a helyesen megválasztott szerződéstípusból eredően rájuk hárul, s ugyanakkor képesek megfelelni annak a pénzügyi kockázatnak is, amelyet az ugyancsak helyesen megválasztott pénzügyi elszámolási módból következően kell viselni a vállalkozónak. Ebből a megközelítésből magától értetődik, hogy az előminősítés vonatkozási arányai nem lehetnek ugyanazok tradicionális típusú szerződés esetén, mint kulcsrakész típusú szerződés alkalmazásakor. Előző esetben a megvalósítás legalább tervezésre és a megvalósítás egy-egy részére különül el és a közreműködők felelőssége csak az általuk elvégzett tevékenység határáig terjed. Ezzel szemben a fővállalkozó egyszemélyi felelőssége kiterjed a projekt megvalósításának összes feladatára. Menedzsment típusú szerződés alkalmazása esetén a vállalkozó felelősségvállaló képessége a fenti két eset közötti széles skálán helyezkedik el, az aktuális modellváltozatnak megfelelően. | ||
Maga az előminősítési eljárás két lépésben valósul meg, így az előminősítésre történő felhívás és az előminősítési dokumentáció közzétételével, utána az értékeléssel. A felhívásban szerepel például a megvalósítandó projekt rövid leírása, a munka terjedelme, a pénzügyi elszámolás módja, tervezett megvalósítási idő, a minősítés kiemelt kritériumai stb. Az előminősítési dokumentáció valójában egy szisztematikusan felépített kérdőív. Tartalmaznia kell általános, műszaki, erőforrás információkat, pénzügyi kondíciókat és referenciákat. Az előminősítési dokumentációt értékelik az eljárás végén. Az értékelésre jól használható például a súlyozott pontozásos értékelés. Ha tradicionális típusú szerződést szándékoznak kötni, célszerű például az előminősítési dokumentációt a vállalkozó erőforrásai és referenciái szempontjából értékelni. A kulcsrakész típusú szerződésen alapuló teljesítésstratégia alkalmazásakor különösen fontos, hogy megállapítható legyen a vállalkozó úgynevezett kulcsrakészségre való alkalmassága. | ||
Különféle nemzetközi szakmai szervezetek úgynevezett standard előminősítési kérdőíveket állítottak össze, amelyek több évtizedes tapasztalatra épülnek, és folyamatosan korszerűsítésre kerülnek. Magyarországon főleg az Európai Uniós projektek kapcsán gyakran használják a Federation Internationale des Ingenieurs Conseils (FIDIC) szervezet standardjait. | ||
Az ajánlati felhívás (tenderdokumentáció) és az ajánlat | ||
Az ajánlattétel alapját képező dokumentációk összességét a nemzetközi gyakorlatban többféleképpen nevezik, így ajánlati, tender-, kiírási stb. dokumentációnak A tenderdokumentáció tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyek mellett a megbízó létre kívánja hozni a projektet. Lényegét tekintve ez a dokumentáció a mit, a hol, a mikor és a hogyan kérdésekkel foglalkozik a projekt megvalósítását illetően. A tenderdokumentáció konkrét tartalma az ágazati sajátosságoknak megfelelően némileg változhat, s ugyanez fennáll az egyes országok, illetve régiók vonatkozásában. Terjedelmét tekintve akár több-száz oldalt is kitehet, így részletes ismertetésre itt nincs lehetőség. A már említett nemzetközi szervezet (FIDIC) ajánlása szerint a tenderdokumentáció az alábbi öt "kötetből" állhat (tipikusan beruházási-létesítményi projekt dokumentációja): | ||
1. kötet: | ||
| ||
2. kötet: | ||
| ||
3. kötet: | ||
| ||
4. kötet: | ||
5. kötet: | ||
Az 1. kötetben a megbízónak egyértelmű instrukciókkal és információkkal kell szolgálnia az ajánlattevők számára az ajánlat elkészítésére és annak benyújtására vonatkozóan. Néhány legfontosabb ezek közül: | ||
| ||
Az ajánlati forma utal a benyújtandó dokumentációk formai megjelenésére és tartalmi vonatkozásaira. A kötet negyedik része felsorolja azokat az egyéb információkat tartalmazó anyagokat, amelyeket az ajánlattevőnek szintén be kell nyújtani az ajánlatával együtt. Ezek közül néhány leglényegesebb a megvalósítási ütemterv és a projektterv, az alvállalkozók és beszállítók listája és az építéshez szükséges gépek listája, az alkalmazott munkaerő szakmai bontásban. | ||
A 2. kötet első része a szerződés általános feltételei - a szerződő felek jogait és kötelezettségeit tartalmazzák a beruházó országának széles értelemben vett jogrendszere és kialakult gyakorlata alapján. A szerződés egyedi feltételei lehetnek például: | ||
| ||
A 3. kötet szintén két részből áll, egy általános és egy úgynevezett egyedi specifikációból. Az általános specifikáció előírja azokat a szabványokat és szabvány jellegű leírásokat, amelyek figyelembevételét megköveteli a megbízó a projekt megvalósításának egyes tevékenységei kapcsán, és amelyek egyben garantálják a szakszerű, biztonságos és hatékony üzemeltetés lehetőségét. A specifikáció tartalma érthető módon szorosan összefügg a szerződés típusából is következő munkaterjedelemmel, ezért gyakorlatilag minden esetben egyedi specifikációra is szükség van a munkaterjedelemben foglalt tevékenységek konkrét sajátosságainak megfelelően. Így például a kulcsrakész szerződés alkalmazásakor nagyon lényeges a fővállalkozó komplettségért való felelősségének és technológiai, illetve teljesítménygarancia kötelezettségének a rögzítése, amennyiben ezek az adott létesítmény esetében értelmezhetők. Általános megfogalmazásban a teljesítménygarancia egy olyan - szerződésben is rögzített - vállalkozói kötelezettség, amelynek értelmében a vállalkozó garantálja a megbízó számára, hogy a megvalósított projekt meghatározott kibocsátást (mennyiség, minőség) teljesít. | ||
A tenderdokumentáció 4. kötete ugyancsak két részből tevődik össze, és tárgya szerint a létesítményben beépülő anyagok és berendezések beszállításának általános és egyedi előírásaival foglalkozik. A kötet első része az általános szabályozás keretében megadja azokat a szabványokat és előírásokat, amelyeket az anyagok és berendezések beszerzésekor figyelembe kell venni. A második rész az egyedi szabályozás keretében mintegy kiegészíti és kibővíti, s egyben az adott projekt speciális körülményeihez igazítja a beszállítás szabályozását. | ||
A dokumentáció 5. kötete tartalmazza azokat a rajzokat, amelyeket a megbízó az ajánlattevők rendelkezésére bocsát, ez lehet egy általános elrendezési rajz, vagy egy úgynevezett koncepcionális terv, például kulcsrakész szerződés alkalmazásakor. Tradicionális típusú szerződés esetén ugyanakkor ebben a kötetben megtalálható esetleg a megvalósítandó projekt komplett kiviteli tervdokumentációja. | ||
Az ajánlat | ||
Az ajánlat a vállalkozó üzleti reakciója a megbízó tenderdokumentációjára. Minthogy a megbízó ebben rögzítette a megvalósítandó projekt minden lényeges feltételét, így a vállalkozó legfontosabb feladata az ajánlat kialakítása során a műszaki megoldás konkretizálása és az ajánlati ár kialakítása, illetve - amennyiben azt a tenderdokumentáció nem zárja ki - a vállalkozó alternatív javaslatainak a megfogalmazása, akár a konkrét műszaki megoldást, akár a feltételeket illetően. Ez a helyzet általában érvényes a kulcsrakész típusú szerződés alkalmazása esetén. Egyszerűbbé válik a vállalkozó feladata a tradicionális típusú szerződés kapcsán, amikor a kiviteli tervek már részét képezik a tenderdokumentációnak, a megvalósítás feltételrendszere szintén adott, így a vállalkozónak valójában csak az árkialakításra kell koncentrálnia, illetve ha a tenderdokumentáció ezt megengedi, a feltételeket érintő alternatív javaslatok kialakítására. | ||
A továbbiakban elsősorban a vállalkozói ár, pontosabban ennek az árnak az alapját képező költségkalkuláció kialakításával foglalkozunk, amely függetlenül a szerződésstratégiától, valamilyen formában mindig része a vállalkozó ajánlati tevékenységének és kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonló módon értelmezhető a különböző ágazatokban, miközben a műszaki megoldások kialakításának menete jelentősen különböző sajátosságokat mutat. A kalkuláció végeredménye egy több lépésből álló tevékenységsorozat révén jön létre, ahol bizonyos tevékenységek egymást követik, mások átfedik egymást. | ||
A tevékenységfolyamat lépései: | ||
| ||
A projektben foglalt munkaterjedelem tanulmányozása és megértése alapvető a kalkuláció elkészítése szempontjából. Ezért nagyon fontos, hogy mindaz, ami a munkák terjedelmét illetően nem egyértelműen került megfogalmazásra, rögzítésre kell, hogy kerüljön a tender feldolgozása során. Az ilyen kérdések tisztázására a tender kiírójának feltett írásbeli kérdés formájában, vagy az ajánlatadás előtti konzultáció alkalmával, esetleg az elő-organizáció során többnyire van lehetőség még az ajánlat véglegesítése előtt. Ugyanez vonatkozik a feltételrendszerben található hiányosságokra és a nem egyértelmű megfogalmazásokra is. Tradicionális típusú szerződés esetén az anyagok és berendezések listája a kiviteli tervekből összeállítható, bár sok esetben ez a lista is rendelkezésre áll a rajzokkal együtt. | ||
A projekttervnek (idő-, erőforrás- és költségterv) a már ebben a korai fázisban történő összeállítása szintén kalkulációs célokat szolgál. A projektterv segítségével jól meghatározható az erőforrások iránti igény a projekttevékenységek szerinti bontásban és összességében is egyaránt. A szükséges erőforrások ismeretében kialakítható és definiálható a felvonulási (munkahely elfoglalása, berendezése) szükséglet. A jól előkészített és sikeresen végrehajtott műszaki és kereskedelmi elő-organizáció jelentős mértékben hozzájárul a pontosabb költségkalkuláció eléréséhez és ezen keresztül a versenyképesebb - s egyben vállalkozói nyereséget is biztosító - ajánlati ár kialakításához. Az elő-organizáció során célszerű tisztázni például a geológiai-, geodéziai-, hidrológiai viszonyokat a projekt (létesítményi) földrajzi helyén, valamint a munkaterület megközelíthetőségét, a nagy mennyiségben szükséges anyagok lelőhelyét, szállítási költségét, a helyi erőforrások beszerezhetőségét stb. | ||
Az ajánlati kalkuláció - majd ennek alapján a szerződés cash flow-ja - legpontosabban az úgynevezett tevékenység alapú kalkuláció révén készíthető el. Ehhez a tevékenységek a projekttervben már részben adottak, legfeljebb célszerű kiegészíteni és némelyiküket átalakítani a kalkulációnak megfelelően. A módszer előnye, hogy nemcsak a cash flow terv elkészítéséhez szolgáltat jó alapot, hanem annak eldöntéséhez is, hogy tisztán csak gazdasági megfontolásokból mely tevékenységeket célszerű alvállalkozásba adni. Az adott tevékenység kalkulációjának elkészítésekor a közvetlen költségeket kell elsősorban figyelembe venni, így pl. a bér-, anyag-, gép- és egyéb közvetlen költségeket. Létesítményi projekteknél az ideiglenes létesítmények, az építés helyi irányítás, a felvonulás és levonulás költségeit külön kalkulálják, mert sajátosságaik miatt nem hasonlíthatók a többi tevékenységhez. Az ajánlati kalkuláció készítésekor számolni kell az úgynevezett pénzügyi költségekkel (pénzintézetek számítják fel) is, így: | ||
| ||
Végül a fentebb megismert költségeken túlmenően figyelembe kell venni a vállalkozó vállalati általános költségeit is. | ||
A szerződés cash flow-ja | ||
A cash flow, vagyis a szerződött projektmunkák elvégzésével összefüggő pénzmozgások, - a bevételek és kiadások - időbeli alakulása egyaránt lényeges szempont mind a megbízó, mind pedig a vállalkozó számára. Ami a vállalkozó számára cash inflow, azaz bevétel, az ugyanakkor a beruházó számára cash outflow, azaz kiadás. Ezért is kéri a megbízó az ajánlattal együtt benyújtandó egyéb információk között a vállalkozó cash inflow előrejelzését. A cash flow terv elkészítése a vállalkozónak is elemi érdeke, mert már az ajánlatkészítés idején is világos képet kell kapnia arról, hogy a projektmunkák megvalósítása során hogyan merülnek fel a költségei, és hogyan jelentkeznek a bevételei. A cash flow diagramok (költség-idő koordináta rendszerben) rendszerint nyújtott S alakot mutatnak, de alakjukat befolyásolja a pénzügyi elszámolás módja, a szerződésben rögzített fizetési feltételek, a költségek keletkezése és a kifizetések teljesítése közötti időtartam alakulása stb. | ||
Az ajánlatok értékelése | ||
Az ajánlat értékelés szolgáltat alapot ahhoz a megbízói döntéshez, amelynek eredményeként szerződéskötésre - megállapodás aláírására - kerül sor a megbízó és a megvalósításban résztvevő közreműködő között. Az ajánlatok értékelése két, többnyire egymástól jól elhatárolható részre osztható: | ||
| ||
A tartalmi értékelés végezhető pontozással vagy úgynevezett súlyozott többkritériumú értékeléssel, illetve a projekt (változat) életciklusára számított költségek alapján. A szakirodalomban és gyakorlatban számos módszerrel találkozhatunk, amelyeket felhasználnak a pályázatok elbírálására, olyanokkal is, amelyek számítógéppel támogatottak. Az értékelésben és döntésben nagyon lényeges, de nem az egyetlen szempont az ár - néhány esetben nem is a leglényegesebb szempont. A kockázatelemzési technikák fejlődésével mindinkább értékelési és döntési szemponttá válik a vállalkozónak az a képessége vagy adottsága, - amely egyrészt megállapítható az előzetes minősítés során - hogy mennyire képes megfelelni a megvalósítás lényeges kockázatainak. | ||
Az ajánlat elfogadása és a szerződés | ||
Az előzőekben betekintettünk abba a folyamatba, amely a vállalkozói ajánlat elkészültét, illetve a benyújtott ajánlatok értékelését eredményezi. A következő lépés - s egyben az odaítélési szakasz utolsó tevékenysége - a szerződés létrehozása. Azt a vállalkozót, akinek az ajánlatát a megbízó a legjobbként értékelte - s akivel ezért szerződést kíván kötni, erről a szándékáról értesíteni kell a vállalkozót. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett elfogadólevél. A kibocsátott tenderdokumentáció lehet komplett, avagy nem, ilyenkor nem minden feltételt szabályoz részleteiben. Ez esetben a szerződéses megállapodás szövegezése is többnyire csak az ajánlatok értékelését követő tárgyalásokon alakítható ki, noha reális esély van arra, hogy a legjobb ajánlatot benyújtó vállalkozóval a szerződés létrehozható, s így a megbízó az előkészítő munkák meggyorsítása érdekében szándéklevelet bocsát ki a vállalkozó számára. A szerződéses megállapodás, szerkezetét és tartalmát tekintve eltérő lehet a különböző esetekben. Célszerű azonban, ha például a sok tapasztalatot összegyűjtő FIDIC ajánlásait elfogadják és a megállapodás, legalább a következő kérdéskörökre kiterjed: | ||
| ||
A szerződéses megállapodás tartalmát - konkrétan annak szövegezését - illetően el kell mondani, hogy azt lényegében az határozza meg, hogy mennyi és milyen jellegű eltérések vannak a tenderdokumentáció és az elfogadott ajánlat között. Amikor ez a két dokumentáció teljes mértékben megfelel egymásnak, olyankor a szerződéses megállapodás könnyebben összeállítható. A szerződéses megállapodás létrehozása azonban nem mindenkor ilyen egyszerű. Ahol több, vagy jelentősebb eltérések találhatók, ott - ez különösen igaz olyan esetekre, amikor a tárgyalásokon kompromisszumos megállapodás jön létre - részletesebb megállapodásra van szükség. Különösen figyelni kell a vég- és részhatáridők kérdésében a megállapodásra, mivel az nagyon érzékeny a menet közbeni változtatásokra. Ezért célszerű rugalmas szemlélettel eljárni, illetve rögzíteni azokat a kikötéseket, amelyek mellett érvényesek a határidők. A szerződéses feltételekben véghezvitt változtatások egy része, valamint a megvalósítás során akár a specifikációkban, akár a létesítményi munkák terjedelmében bekövetkezett változtatások, vagy váratlan események láncreakció-szerű hatást indíthatnak el a felek magatartását és tevékenységét illetően. Bármely hasonló bekövetkezése esetén gyakori, hogy a szerződő felek csak magát a változó elemet veszi tekintetbe, holott a változó elem által kiváltott következmények is mérlegelendők. | ||
A projektteljesítési stratégiáról, versenyeztetési eljárásokról, a szerződésekről részletesebben tájékozódhatnak Görög M.: A projektvezetés mestersége című művében (10, 11, 12 fejezet; Aula Kiadó, Bp. 2003) |
Önellenőrző kérdések, feladatok | |||||||||
1. Válassza ki, mely állítások helyesek?
![]() | |||||||||
2. Válassza ki, mely állítások helyesek?
![]() | |||||||||
3. Válassza ki, melyik állítás igaz és melyik hamis?
![]() | |||||||||
4. Válassza ki, melyik állítás igaz és melyik hamis?
![]() | |||||||||
5. Válassza ki, melyik állítás a helyes?
![]() | |||||||||
6. Válassza ki, melyik állítás a helyes?
![]() |