KURZUS: Projektmenedzsment
MODUL: II. modul: A projekt kialakítása
5. lecke: A projekt kialakításának gazdaságossági vonatkozásai
Tanulási útmutató | ||
A lecke célja a projekt gazdaságossági megítélésének, az ezt meghatározó szemléletnek a bemutatása, valamint a statikus beruházásgazdaságossági számítások rövid ismertetése. A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot! Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat! | ||
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések | ||
beruházásgazdaságossági számítások, | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási utasításokat, javaslatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére: | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
| ||
A lecke tananyaga | ||
Közismert, hogy a projekt végrehajtása különböző ráfordításokat igényel (tervezés, know-how, tőke, munka, anyag, energia, idő stb.). Ezek az erőforrások bizonyos mértékig a beszerzés és értékesítés révén kölcsönösen helyettesíthetők a pénzértékében kifejezett piaci árakkal. Az idő, mint tényező figyelembevétele diszkontálással történhet, meghatározott kamatláb alkalmazásával. Így kap különleges jelentőséget az összes ráfordítás megítélése vagy az erőforrások pénzértékben történő átszámításának hatékonysága. | ||
Egyedül a különböző erőforrások takarékos felhasználása és a lehető legmagasabb termelékenységre törekvése révén azonban a probléma gazdaságilag optimális megoldása nem lehetséges. Sokkal inkább szükséges az egyes projektalternatívák értékbeli összehasonlíthatóságát, gazdaságosságát és jövedelmezőségét biztosítani. Ennek érdekében mind a ráfordításokat, mind a hozamokat, illetve a hasznot pénzértékben kell kifejezni. A haszon számszerűsítése és értékelése legtöbbször csak bizonyos feltételek mellett végezhető el pénzértékben. Itt egyrészt a különböző céltényezők lehető leghatékonyabb szükséglet kielégítését, másrészt az értéknövelést általánosságban kell megkülönböztetni egymástól. Az előbbi esetben a konkrét céltényezők követelményeknek megfelelő teljesítéséről van szó, amelyek rendszerint nem változtathatók. | ||
Az értéknövelés esetében a gazdaságosság (értékben kifejezett hatékonyság) és a jövedelmezőség (tőkeráfordítás előnyössége) a kérdés, amelyek pénzértékbázison számíthatók. A ráfordítások gazdasági megítélését részben pénz, illetve keletkezési értékben (költségek, bevallások) részben teljesítményben, illetve a cél teljesítéséhez való hozzájárulásban végzik, ezért nevezik haszonértéknek is. Abból lehet kiindulni, hogy a célelőírások különböző módokon teljesíthetők, amelyeknek ugyan azonos a haszonértékük, mégis különböző ráfordításokat tesznek szükségessé. A projekttervezés feladata, hogy a gazdaságossági elv értelmében az optimálási folyamat során meghatározza a mindenkori legelőnyösebb (leghatékonyabb) megoldást. | ||
Termelékenység, gazdaságosság, jövedelmezőség | ||
A megoldások gazdasági előnyössége különböző kritériumokkal, jellemzőkkel vagy paraméterekkel mérhető. Üzemgazdasági szempontból három kritérium tekinthető lényegesnek: | ||
| ||
A gyakorlati tervezés és optimálás során ezeket a követelményeket - részben logikai, részben módszertani okokból - a felsorolt sorrendben kell teljesíteni. A felsorolt kritériumok egyike sem elegendő önmagában a gazdasági előnyösség következetes megítéléséhez. Ezeket együttesen kell vizsgálni. Így pl. a termelékenység növekedése nagy volumenű beruházások útján bizonyos körülmények között gazdaságtalannak bizonyulhat, vagy egy önmagában gazdaságos termelőeszköz alacsony kihasználás vagy árcsökkentés esetén ugyancsak. gazdaságtalan lehet. | ||
A gazdasági optimálás klasszikus szempontjainak operatív szemmel tartása és a mindenkori hatékonyság konkrét értékelése vagy számítása céljára a projekttervezés keretében különböző módszerek és technikák állnak rendelkezésre. Ezek lehetővé teszik a problémák és a megoldási alternatívák különböző szempontok és jellemzők szerinti vizsgálatát és szükség esetén alkalmas intézkedésekkel történő javítását. Tervezéstechnikai szempontból ezek lehetnek: | ||
| ||
Beruházásgazdaságossági vizsgálatok | ||
A beruházási döntések hosszú távra szólnak, egyediek és stratégiai jelentőségűek. A beruházási projektek megvalósítása általában hosszabb ideig tart, jelentős mértékű tőkebefektetést igényel és csak később, a létesítmény működési szakaszában térül meg. A beruházások gazdasági hatásainak pontos ismerete alapvető feladat. A gazdaságossági vizsgálat fő célja a tőkebefektetés, illetve az adott projekt indokoltságának bizonyítása, a jövedelmező és pénzügyileg is megvalósítható fejlesztési elképzelés meghatározása, az egyes projektváltozatok közötti választás megkönnyítése. | ||
Egy adott beruházás értékelése sokkal többet jelent egy-egy mutató értékének a meghatározásánál. Általában az a célunk, hogy minél több oldalról és minél több szempont szerint vizsgáljuk meg a megvalósítás lehetséges változatait. | ||
A beruházásgazdaságossági kalkulációk célja, jelentősége és típusai | ||
A beruházásgazdaságossági számítások három fő területen alkalmazhatók: | ||
| ||
A továbbiakban azokra a számításokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek az egymást kizáró projektek (egy projekten belül különböző megoldási változatok) közötti választást segítik elő. | ||
A gazdaságossági kalkulációk célja és jelentősége attól függően is változik, hogy mikor készítjük azokat. Ennek megfelelően megkülönböztetünk e1ő- és utókalkulációkat, illetve utóelemzéseket. | ||
Az előkalkulációkat a beruházás döntés-előkészítő szakaszában készítjük azzal a céllal, hogy igazolni tudjuk az adott beruházás megvalósításának szükségességét, a projekt megvalósíthatóságát és a tevékenység életképességét, valamint a döntéshozatal során az adott beruházási változat kiválasztásának okát. Az előkalkulációk elkészítéséhez valós, aktuális és sokoldalú információra van szükség. Az előkalkulációk elkészítése során figyelembe vett információk nagy része azonban becsült, ezért az információk pontosításával jelentősen növelhető az eredmények megbízhatósága. | ||
A projekt megvalósításának és a projekt működésének kiadásai és bevételei A beruházások megvalósítása során egyszeri költségként jelentkeznek a befektetett/ tárgyi eszközök létesítési költségei (beruházási költségek) és az egyszeri forgóalap feltöltés költségei A működést a folyamatos kiadások és bevételek jellemzik. A létesítmény üzembe helyezése és a termelés felfutása után a működésből eredő folyamatos kiadásokat és a folyamatos bevételeket kell számba venni.A gazdaságossági számítások során az egyik elsődleges feladat a különböző időpontokban fellépő és különböző dimenziókban mérhető, egyszeri és folyamatos pénzmennyiségek (kiadások, illetve bevételek, ráfordítások, illetve hozamok) összemérési feltételeinek a biztosítása, azaz közös nevezőre hozása, az összehasonlíthatóság feltételeinek megteremtése. | ||
A beruházásgazdaságossági számítások módszerei | ||
A különböző beruházási projektek általános jellemzője, hogy megvalósításuk és későbbi működtetésük hosszú időtartamot, éveket, esetleg évtizedeket fog át. Ezen időbeliségnek a figyelmen kívül hagyása, illetve figyelembevétele szerint a projekt változatok közötti választási döntéseket elősegítő gazdaságossági kalkulációk lehetnek: | ||
| ||
A statikus szemléletű számítások általános jellemzője, hogy az időt, mint közgazdasági tényezőt számításon kívül hagyják. A statikus kalkulációs módszer, a következő feltételezésekből kiindulva határozza meg az előnyösebb projekt változatot: | ||
| ||
A statikus kalkulációs módszerek elterjedtek és egyszerűségük miatt közkedveltek is, alkalmazásuk nem igényel komolyabb matematikai felkészültséget és technikai eszközöket, a mutatók eredménye jól áttekinthető és könnyen értelmezhető. A sok előnyös tulajdonság ellenére sem szabad elfelejteni, hogy csak korlátozottan alkalmasak különböző projektek (projektváltozatok) gazdaságosságának összehasonlítására, mert az eljárások az egyes beruházási projekteket külön-külön önmagukban értékelik, és nem helyezik el azt az adott vállalat/vállalkozás egészének összefüggésrendszerébe, azaz: | ||
| ||
Mindezek ellenére célszerű elvégezni a statikus számításokat, mert a döntés-előkészítés során ezekre az információkra is szükség lehet, de a döntéshozatal előtt mérlegelni kell, hogy elégségesek-e ezek az információk. | ||
A projektváltozatok gazdasági összehasonlítása során: | ||
| ||
A költség-összehasonlító elemzés lényege, hogy a döntéshozó a felmerülő változatok közül amellett dönt, amelynél a termék- vagy teljesítményegységre eső átlagos évi költsége a legkisebb. A mutató alkalmazása csak homogén jellegű termelés esetén lehetséges. A számításokat ki kell egészíteni technikai elemzésekkel is (például kapacitás, élettartam). A gyakorlatban általában kisebb volumenű beruházási projektek, például gépcsere-gazdaságossági számításokhoz használják a módszert. | ||
A jövedelmezőséget összehasonlító számítások a jövedelmezőséget az elérhető nyereség és a lekötött tőke hányadosaként, relatív mutatóként értelmezi, amely a lekötött tőke egységére jutó nyereségét fejezi ki. Azonos tőkelekötésű változatok mellett a legnagyobb átlagos nyereségű alternatívát kell választani. A jövedelmezőséget összehasonlító mutatók azonos futamidejű beruházások összehasonlítására - a hiányosságok ellenére is - leginkább alkalmas számítási módszer, mely egyben jó közelítését adja a belső kamatláb-mutató értékének is. | ||
A megtérülési idő mutató arról tájékoztat, hogy a projekt megvalósításához felhasznált tőkebefektetés mennyi idő alatt térül vissza a vele elérhető nyereségből. Az a projektváltozat kedvezőbb a másiknál, amelyiknek megtérülési ideje rövidebb. Az eljárás rendkívül egyszerű, de komoly hiányossága lehet - statikus voltán kívül -, hogy túlságosan preferálhatja a gyors megtérülést. Alkalmazása körültekintést igényel, hiszen olyan változat is előbbre kerülhet a megtérülési mutató alapján a rangsorban, amelynek jövedelmezősége gyengébb. A mutató viszonylag rövid élettartamú változatok rangsorolásához javasolható. | ||
A haszonérték-analízis, mint módszer nem tartozik szoros értelemben a kalkulációk közé, viszont értékelni képes a projektváltozatokat mértékadó kritériumok alapján. Az eljárás lényege, hogy a projektek elvárt hasznosságát súlyozva összegzi, és azt a projektet választja, illetve helyezi előre a rangsorban, amelyik leginkább képes a súlyozott haszonértéket növelni. Az eljárás során lényeges, hogy azt team végezze el, úgy, hogy a súlyozás és értékelés konszenzus keretében történjen, ellenkező esetben túlzottan szubjektívvá válhat. Az eljárás sok esetben célszerű lehet, hiszen sokoldalúsága miatt a projekt megvalósításával kapcsolatban számos következményre hívja fel a figyelmet. Az eljárás olyan projekteknél célszerű, amelyek nem elsősorban jövedelmezőségi céllal valósulnak meg (például utak, parkok), hiszen ezeknél a beruházásoknál a gazdasági, pénzügyi, jóléti hatások nem, vagy csak nehezen számszerűsíthetők. |
Önellenőrző kérdések, feladatok | |||||||||||
1. Válassza ki a helyes állításokat!
![]() | |||||||||||
2. Válassza ki, melyik állítás helyes az alábbiakból!
![]() | |||||||||||
3. Válassza ki, melyik állítás helyes az alábbiakból!
![]() | |||||||||||
4. Jelölje meg, melyik állítás igaz és melyik hamis?
![]() | |||||||||||
5. Válassza ki, melyik állítás helyes az alábbiak közül?
![]() | |||||||||||
6. Válassza ki, mely állítások a helyesek?
![]() | |||||||||||
7. Válassza ki, mely állítások helyesek?
![]() |