KURZUS: Projektmenedzsment
MODUL: I. modul: A projektmenedzsment
2. lecke: A projekt folyamata
Tanulási útmutató | |||
A lecke célja, hogy egyfajta felfogás szerint ismertesse a projekt folyamatát, amely elkülönülő, ugyanakkor összefüggő időbeli fázisokból áll. Ezeknek a fázisoknak, az abban megjelenő feladatoknak keretet ad a stratégia orientált projektciklus. A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat! | |||
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések | |||
a projektciklus modellje, | |||
Tevékenységek | |||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási utasításokat, javaslatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére: | |||
| |||
Követelmények | |||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | |||
| |||
A lecke tananyaga | |||
A projektmenedzsment mint módszertan illeszkedik a rendszerszervezés filozófiájához. A megoldandó problémához vezérfonalként szolgál a rendszerszemlélet és az egyetemes eljárási modell. A tulajdonképpeni problémamegoldási folyamat tartalmazza a rendszer kialakítását és a projektmenedzsment komponenseit. A rendszer kialakítás jelenti az alkotó munkát, a projektmenedzsment kezeli a probléma megoldási folyamat szervezési és koordinálási kérdéseit. (Malik F. 1987) | |||
A rendszerszemlélet lehetővé teszi a komplex valóság strukturálását. Az egységes gondolkodás mellett fontos az összefüggések kimutatása és a problémák lehatárolhatóságának felismerése. Itt figyelembe kell venni, hogy az összetevők (rendszerelemek, mint kapcsolatok) és a lehatárolási problémák dinamikusan alakulnak, és ezért folyamatosan újként kell azokat megragadni, míg a kívánt rendszerállapot elérhető lesz. A kívánt rendszerállapot elérésére szolgálhat egy eljárási modell, mely a következő három komponensen alapul: | |||
| |||
A nagytól a részletekig eljárási elv kifejezi azt a törekvést, hogy először a fő célokat kell megállapítani, így eljutva a megoldásokig. A projekt a különböző fázisokban egyre konkrétabbá válik és a részleteiben is láthatóvá lesz. A részletek megmutatják, hogy a céltartalmat csak pontosítani vagy módosítani is kell. | |||
A fázisokba való strukturálás mellett a különböző teljesítményeket áttekinthető szakaszokra tagolhatják. | |||
A problémamegoldó ciklus vezérvonal a problémák megoldásához az életciklusban, mindenek előtt a kialakítási fázisban. Tipikus lépései a célkeresés (szituációelemzés, célmegfogalmazás), megoldás keresés (szintézis, elemzés), kiválasztás (értékelés, döntés). | |||
Elsősorban módszertani vonatkozásban szükséges egy olyan szemléletmód kialakítása, hogy a legkülönfélébb projektek megvalósítási folyamatát azonos alapelvekkel, egységesen tudja kezelni. Ez a szemléletmód a projektciklus, amely a projektek megvalósulási folyamatát stratégiaorientáltan szemlélteti. (Görög M. 1996) | |||
| |||
A szakirodalom általában a beruházási projektekre koncentrál, amikor a projektciklus egyes fázisainak tevékenységtartalmát ismerteti, nyilván ez összefügg a korábban erősen domináns beruházási projektekből való kiindulással. A projektciklus tevékenységfolyamatának szokásos ábrázolása nem elégséges ahhoz, hogy a minden vonatkozásában sikeres projektmegvalósításszempontjából igen lényeges stratégiai meghatározottságot, a projektmegvalósítási folyamat egészének és a szervezeti stratégiai célok teljesülésének kölcsönös összefüggéseit kiemeljék. | |||
Éppen ezért az előbb elmondottak szempontjából leginkább alkalmasnak látszik az az ábrázolásmód, amely a projektciklust olyan valódi értelemben vett körfolyamatként értelmezi, amelynek centrumában van a szervezeti stratégia. | |||
A teljes projektfolyamatot a ciklus az alábbi főbb tevékenységfázisokra bontja: | |||
| |||
A projektkialakítás fázisának leginkább kiemelést érdemlő tevékenysége az olyan megvalósíthatósági tanulmányok készítése, melyek részletesek és feltárják a projekt kezdeti működésére (üzemelésére) vonatkozó várható hatásokat is. Ezzel jelentősen növelhetik a projekt mennyiségi mérhetőségét, a megvalósítandó változat egzaktabb definiálhatóságát. Pozitív következményként csökken annak lehetősége, hogy a teljesítés során a projekt eltér a kitűzött céloktól. Kevésbé kvantifikálható (mennyiségileg mérhető) projektek esetén fokozottan szükséges a részletes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése. | |||
Az odaítélés fázisában leginkább a teljesítés stratégiája - a projektstratégia - határozódik meg, amelyet gyakran szerződésstratégiának is neveznek. Ez a stratégia jelentősen meghatározza a fázis további történéseit. Az odaítélési fázisban - a kritikus döntési pontot elérve - megtörténik a teljesítéshez szükséges erőforrások lekötése, az ún. külső projektek esetében jogi úton érvényesíthető következményekkel járó szerződések formájában is. | |||
A projektstratégia a maga teljességében, elsősorban az ún. külső projektekre (a projekt fizikai megvalósításában a projekttulajdonos szervezeten kívül még számos külső közreműködő is részt vesz) vonatkoztatva értelmezhető. A belső projekt esetében a projekttulajdonos szervezet nagyrészt a saját, belső erőforrásaira támaszkodik. A belső projekteknél korlátozottabb módon értelmezhető a projektstratégia egésze, egyes részeinek alkalmazása változhat a projektek jellegétől függően. | |||
A projekt teljesítési fázisát jelentősen befolyásolja a teljesítendő tevékenységek jellege.Amikor kevésbé kvantifikálható a projekt, növekszik a jelentősége a teljesítés fázisában történő, stratégiával való egybevetésnek. Már említettük, hogy pl. egy új termék vagy technológia - a projektkialakítás során még nem látható - elágazási (más megoldási) lehetőséget kínál a teljesítés során. Minden ilyen elágazási lehetőség egyben döntési kényszert is jelent, méghozzá akkor, amikor felmerül, vagyis a teljesítés folyamán. Ügyelni kell, hogy ezek a döntések összhangban legyenek a stratégiai célokkal, tehát ne térjenek el azoktól. A fázist lezáró döntési pont a projekteredmény elfogadására vonatkozik, ez az utolsó lehetőség arra, hogy a hibás közreműködői teljesítés vagy a megfogalmazott projektcéloktól eltérő közreműködői teljesítés ne kerüljön elfogadásra. | |||
Az utóelemzési fázis a projektciklus utolsó szakasza, amelyben egyrészt a megvalósítás egésze képezi az elemzés tárgyát, mintegy a tanulságok levonását, másrészt elemzik, hogy a létrejött projekteredmény mennyiben váltja valóra az alapokat, a stratégiai célokat. | |||
A projektfolyamatok stratégiai megközelítési módja mellett - többek között - létezik még a világszerte közismert PMBOK GUIDE megközelítése, amely szerint a projektmenedzsment olyan folyamatokból áll, amelyek a projektmenedzsment-ismeretek, -képességek, -eszközök és -technikák használatával a kapott bemenetekből kimeneteket állítanak elő. (Projektmenedzsment útmutató; PMI 2006) Ezek a projektmenedzsment folyamatok bevált gyakorlatnak tekinthetők a projektek többségénél és egyaránt érvényesek globálisan és a különböző iparági csoportokra. A gyakorlatban a folyamatok átfedésben és kölcsönhatásban vannak egymással. | |||
A folyamatokat öt csoportba kategorizálták, amelyeket projektmenedzsment-folyamatcsoportnak neveznek: | |||
|
Önellenőrző kérdések, feladatok | |||||||||||
1. Válassza ki a helyes állításokat!
![]() | |||||||||||
2. Mit szemléltet a projektciklus általános modellje? Válassza ki a helyes állításokat!
![]() | |||||||||||
3. Mi történik az egyes projektfázisokban? Válassza ki a helyes állítást!
![]() | |||||||||||
4. Mi történik az egyes projektfázisokban? Válassza ki a helyes állítást!
![]() | |||||||||||
5. Válassza ki, melyik állítás igaz és melyik hamis?
![]() | |||||||||||
6. Válassza ki, mely állítások helyesek?
![]() |