Olvassa el a jegyzet 163-173 oldalain található tananyagát! Tanulmányozza át a segédlet 11. fejezetében lévő kidolgozott feladatot!
A tananyag tanulmányozása közben az alábbiakra figyeljen:
Hasonlítsa össze a lánchajtások előnyeit és hátrányait!
Tanulmányozza a 4.1. és 4.2. ábrát és az alapján ismerje fel a különböző lánctípusokat (hüvelyes-, görgős- és fogaslánc), valamint jegyezze meg azok tulajdonságait és alkalmazási területeit!
Tanulmányozza a 4.3. ábrát és jegyezze meg a lánchajtás áttételének (i), a lánckerék osztószögének (), osztókörátmérőjének (d), lábkörátmérőjének (df), fejkörátmérőjének (da) számítási módját!
Lánchajtásnál jegyezze meg a kerületi erő (Fh), a saját tömegből adódó erő (Fg) és a centrifugális erő (Fc) kiszámítási módját! Ezek alapján határozza meg a lánchúzó erőt (F)!
Többször rajzolja le szabadkézzel papírra a 4.4. ábrán lévő rajzokat! Majd ellenőrizze azok helyességét!
A 4.5. és 4.6. ábra alapján tanulmányozza a lánchajtások elrendezéseit, majd ábra segítségével nevezze meg az egyes elrendezés fajtákat!
Elemezze lánchajtásnál a poligonhatás jellemzőit!
Követelmények
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön
Listából ki tudja választani a lánchajtások előnyeit és hátrányait.
Ábra alapján meg tudja nevezni a különböző lánctípusokat (hüvelyes-, görgős- és fogaslánc).
A különböző lánctípusokra (hüvelyes-, görgős- és fogaslánc) vonatkozó állítások közül el tudja dönteni, hogy melyik igaz, melyik hamis.
Ki tudja számítani a lánchajtás áttételét (i), a lánckerék osztószögét (), osztókörátmérőjét (d), lábkörátmérőjét (df), fejkörátmérőjét (da).
Meg tudja határozni kerületi erőt (Fh), a saját tömegből adódó erőt (Fg) és a centrifugális erőt (Fc), majd ezután ki tudja számítani a lánchúzó erőt (F).
Géprajzilag helyesen, szabadkézzel le tudja rajzolni a 4.4. ábrát.
Ábra alapján azonosítani tudja a lánchajtások elrendezéseit.
A poligonhatásra vonatkozó állítások közül el tudja dönteni, hogy melyik igaz, melyik hamis.
Listából ki tudja választani az összefoglalóban felsorolt helyes méretezési összefüggéseket.
A tananyag összefoglalása, további információk a tananyaghoz
A használt számítási összefüggések
A táblázatban azon összefüggések szerepelnek, amelyeket a számítások megoldása során használunk. A kiemelt betűkkel írt megnevezések képleteit a vizsgán felhasználhatják. A választásos feladatoknál a kiemelt összefüggések természetesen nem szerepelnek.
Felhívjuk figyelmét, hogy a számítási feladatoknál a részeredményeket ne kerekítse, hanem a további számításokhoz a pontos értéket (a számológépen megjelenő összes tizedest) vegye figyelembe! Az eredményeket mindig csak az első két tizedesjegyig írja be! (Egész szám esetén és a szám végén nem kell a nullákat kiírni!)
1. Jelölje meg a lánchajtás hátrányait!
Kis előfeszítés, kis tengely- és csapágyterhelés.
A poligonhatás miatt a hajtott tengely szögsebessége ingadozik, lengésérzékeny.
Zajos.
Karbantartásuk igényesebb.
Korlátozott környezeti hőmérséklet.
2. Az ábra alapján válassza ki, hogy melyik a görgős lánchajtás!
A
B
C
3. Az alábbi állítások közül döntse el, hogy melyik igaz, melyik hamis!
Fogasláncnál a lánc oldalirányú elcsúszását vezetőhevederek akadályozzák meg, amelyek egymás után a lánc két oldalán kívül, vagy a lánc közepén helyezkednek el.
A fogasláncok, különösen kisebb sebességek esetén, teljesítmény átvitelre, a görgős lánc mellett, leginkább használt lánctípus.
A görgős láncok belső és külső tagokból vannak összeépítve.
4. Egy lánchajtás lánckerekének fogszámai z1= 13, z2= 38, osztása p= 19,05 mm, görgőátmérője = 12,07 mm. Határozza meg a lánchajtás áttételét (i), a kiskerék osztószögét (), osztókörátmérőjét (d1), lábkörátmérőjét (df1), fejkörátmérőjét (da1)!
i = = fok d1= mm df1= mm da1= mm
5. Egy lánchajtás tervezési adatai: P= 30 kW, n= 2945 1/perc, i= 3, d2= 360 mm, a lánc fajlagos tömege (1 m hosszra eső) q= 4 kg/m, a tengelytáv a= 1800 mm, a lánc belógása f= 14 mm, a lánc vízszintesen fut. Számítsa ki a kiskerék osztókörátmérőjét (d1), kerületi sebességét (v1), valamint határozza meg az átviendő nyomatékot (T), a kerületi erőt (Fh), a saját tömegből adódó erőt (Fg), a centrifugális erőt (Fc), és a lánchúzó erőt (F)!
d1= mm v1= m/s T= Nm Fh= N Fg= N Fc= N F= N
6. Nevezze meg az ábrán látható lánchajtás elrendezését!
Válasz:
7. Az alábbi állítások közül döntse el, hogy melyik igaz, melyik hamis!
A lánchajtás áttételének ingadozása a fordulatszámmal és a fogfrekvenciával, vagyis a fogszám és a fordulatszám szorzatával arányos.
A lánchajtás közepes áttételét a fogszámok aránya adja. A tényleges áttétel e körül ingadozik, ezt poligonhatásnak nevezzük.
Az egyenletlenség (poligonhatás) annál kisebb, minél kisebb a fogszám és minél kisebb az osztás értéke.
8. Lánchajtás esetén válassza ki a lánckerék osztószögének helyes számítási összefüggését!