KURZUS: Döntés-előkészítés

MODUL: III. modul: Komplex rendszerek összemérési módszerei

5. lecke: Több tulajdonsággal rendelkező rendszerek, komplex rendszerek összemérési problémái

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • Olvassa el figyelmesen a jegyzet 65-79. oldalán található tananyagot.
  • Ismerje és tudja értelmezni a leckéhez tartozó fontos fogalmakat, összefüggéseket.
    (Javasoljuk, hogy írja le ezek meghatározásait jegyzetfüzetébe, tanulja meg, és tudja példákhoz kötni azokat):
    • Komplex rendszer.
    • Értékelési tényező.
    • Mérési skála.
      • Mérési-, sorrendi-, intervallum-, és arányskála
    • Értékelési tényező súlyozása
      • Páros összehasonlítás
      • Preferencia- sorrend
  • Jegyezze meg, mit nevezünk komplex rendszernek,
    • egyszerű és összetett tulajdonságok
  • Tudja, hogy a komplex rendszerek összemérése, összehasonlítása közös tulajdonságaik rendezése alapján végezhető el.
  • Tanulja meg, hogy melyek az értékelési tényezők kiválasztási szempontjai,
  • Ismerje az értékelési tényezők mérésének módszereit;
    • Tudja jellemezni a mérési skálák típusát:
      • Névleges (nominális), sorrendi (ordinális), intervallum, arány (abszolút) skála,
  • Tudja, hogy a komplex rendszerek összemérésében, az értékelési tényezők fontossági, preferencia sorrendet kell kialakítani (súlyozás);
    • Ismerje a tényezők súlyozásának módszereit;
    • A jegyzet mintapéldáján (3.2.3./68. oldal) keresztül a páros összehasonlítás módszerét kövesse végig; figyelje meg a példában;
      • melyek a befolyásoló tényezők, ezek hogyan állíthatók párba, (Ross- féle elrendezés)
      • hogyan állítsuk össze a preferenciatáblázatot, (5.sz. táblázat)
      • mit jelent páronkénti választásnál a következetesség illetve következetlenség, és mit jelent három tényező esetén?
      • Hogyan számoljuk ki a konzisztencia-mutatót páros illetve páratlan elemszám esetén,
      • Hogyan határozzuk meg a preferenciaarányokat (6. sz. táblázat)
  • A jegyzet következő példája azt mutatja be (3.2.3./76. oldal), hogy nagyobb mintával javítani lehet az eredmények megbízhatóságát. A példa a csoportos megkérdezésnél azt az esetet vizsgálja, amikor több döntéshozó mindegyik párost egyszer megítéli. Kövesse végig a példa megoldását!
    • Aggregált preferenciatáblázat létrehozása (8. sz. táblázat)
    • A csoport preferenciarendszere (18.sz ábra); véleményegyezés, csoport egyetértés (egyetértési együttható)
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • pontosan meghatározni (definiálni) a tevékenységnél már felsorolt fogalmakat,
  • szakszerű választ adni az alábbi kérdésekre: (Javasoljuk, hogy válaszait írja le röviden a jegyzetfüzetébe, és ellenőrizze, a jegyzet alapján, hogy válaszai szakszerűek és helyesek!)
    • Mit nevezünk komplex rendszernek?
    • Melyek az értékelési tényezők kiválasztási szempontjai?
    • Hogyan mérhetők az egyes értékelési tényezők?
    • Milyen problémát vet fel az értékelési tényezők súlyozása?
    • Mi a páros összehasonlítás alapproblémája?
Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Mit nevezünk komplex rendszernek? Jelölje meg a helyes választ!
Egymással kölcsönös kapcsolatban álló dolgok meghatározott együttese.
A számszerűen összehasonlítható rendszerek mindig komplex rendszerek.
Olyan rendszer, amelyet egyidejűleg több tulajdonság alapján minősítünk.
Egymással hierarchikusan kapcsolatban álló elemek, részrendszerek összessége.
2. Az alábbiak közül melyek azok, amelyek az értékelési tényezők megválasztásának szempontjaihoz tartoznak? Jelölje meg a helyes válaszokat!
minden lényeges tényezőt figyelembe kell venni.
csak a preferált tényezőket kell figyelembe venni.
Csak számszerűsített vagy számszerűsíthető értékelési tényezőket használunk.
A nem mérhető, de lényeges értékelési tényezőket nem kell számszerűsíteni, egy preferált mutatóval helyettesíthetjük.
Az értékelési tényezők egymást nem zárhatják ki teljes mértékben, vagyis nem vehetünk fel két olyan értékelési tényezőt, amelyek egyidejű megvalósulása nem lehetséges.
Az értékelési tényezőknek egymástól kölcsönösen függetlennek kell lenniük.
Olyan értékelési tényezőket is felvehetünk, amelyek egyidejű megvalósulása nem lehetséges.
3. Az alábbiak közül jelölje meg azt, amelyik a sorrendi (ordinális) skála meghatározását adja. Jelölje meg a helyes választ!
A sorrendi skála a számok legkötetlenebb hozzárendelését jelenti.
A sorrendi skála egyik tulajdonsága, hogy a skálán lévő bármelyik két szám különbsége ismert és meghatározott nagyságú.
A sorrendi skálán mért dolgoknak egy közös tulajdonság szerint kell összehasonlíthatóknak és tranzitívnek lenni.
A sorrendi skálán tömeget, hosszúságot stb. mérünk, ezeket alapskálának is nevezzük.

Oldja meg önállóan a következő feladatot! A megoldást küldje el tutorának!

4. Vizsgálja meg egy vásárló döntését befolyásoló tényezők egymáshoz való viszonyát a páros összehasonlítás módszerével, fűzzön hozzá írásban értékelését. Ügyeljen a tényezők helyes megválasztására, számuknál ne ragaszkodjon a példabeli n = 6-os értékhez.