MODUL: II. modul: A négylépcsős modellezési folyamat
7. lecke: Forgalommegosztás
Tevékenység
Tanulmányozza a jegyzet 71-77. oldalán található tananyagot az alábbiak szerint:
fogalmazza meg, mi a forgalommegosztás célja,
jegyezze meg a közlekedési eszköz megválasztását befolyásoló tényezők három fő csoportját, törekedjen arra, hogy az egyes tényezőkről el tudja dönteni, melyik csoportba tartoznak,
jegyezze meg, hogy milyen tényezők képezik az aggregált, illetve a diszaggregált modellek alapját,
jegyezze meg az aggregált modellek általános formuláját,
olvassa el az aggregált modellekkel kapcsolatos leírást, és tanulmányozza az 5.8 ábrát,
az 5.8 ábrával kapcsolatban konkrét adatok alapján végezze el a tömegközlekedési arány leolvasását (ehhez segítséget talál ebben az elektronikus anyagban a "További információk a tananyaghoz" című részben),
fogalmazza meg, minek a becslésére alkalmasak a diszaggregált utazási modellek,
jegyezze meg a diszaggregált modellekkel kapcsolatos Logit modell képletét,
jegyezze meg, mit jelentenek az IVTT, az OVTT és a CTE rövidítések,
kövesse végig a Logit modellel kapcsolatos számítást a jegyzetben,
határozza meg a jegyzetbeli konkrét feladat adatait felhasználva annak valószínűségét, hogy az adott utazó egyéni közlekedési módot választ,
fogalmazza meg, milyen elv alapján számolnak a kategória modellek,
jegyezze meg, hogy az utazás-végpont modelleket a szétosztás előtt, vagy a szétosztást követően alkalmazzák-e,
jegyezze meg, mit feltételeznek az utazás-végpont modellek a közlekedési mód megválasztásával kapcsolatban,
olvassa le a jegyzetben levő példában felhasznált adatokat a jegyzet 5.9 ábrájáról,
olvassa le a szükséges adatokat 40 fő/hektár laksűrűség esetén, és határozza meg a tömegközlekedés várható arányát ebben az esetben,
jegyezze meg, hogy az utazás-közbenső modelleket a szétosztás előtt, vagy a szétosztást követően alkalmazzák-e,
soroljon fel olyan, közlekedési módokra, illetve utazókra vonatkozó jellemzőket, amelyeket az utazás-közbenső modellek figyelembe vesznek,
fogalmazza meg, mit értünk "szabad választó" utazókon,
jegyezze meg, milyen utazók problémájának kezelésére nem alkalmasak az utazás-közbenső modellek, illetve hogyan alkalmazzák ezeket a modelleket az utazás-végpont modellekkel együtt,
Követelmények
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha
felsorolásból ki tudja választani a közlekedési mód megválasztását befolyásoló tényezőket,
adott jellemzőről el tudja dönteni, hogy a közlekedési mód megválasztását befolyásoló tényezők mely csoportjába tartozik,
az utazás-végpont és az utazás-közbenső modellekre vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
az adatokat adott megosztási függvényről leolvasva meg tudja határozni a tömegközlekedés várható arányát utazás-végpont modell és aggregált modell esetén,
felsorolásból ki tudja választani azokat a jellemzőket, amelyeket az utazás-közbenső modellek figyelembe vesznek.
felsorolásból ki tudja választani, hogy minek a becslésre alkalmasak a diszaggregált utazási modellek
az IVTT, OVTT, CTE rövidítésekhez párosítani tudja azok jelentését,
a számításhoz szükséges alapadatok és a kalibrált hasznossági függvények alapján meg tudja határozni a tömegközlekedés és az autós közlekedés választásának valószínűségét
További információk a tananyaghoz
Példa a tömegközlekedési arány leolvasására aggregált modell esetén
Tegyük fel, hogy egy adott, munkával kapcsolatos utazási célt tömegközlekedéssel 30 perc, egyéni közlekedéssel 10 perc alatt lehet elérni, tehát ti,j,t= 30 perc, ti,j,e=10 perc.
Az eljutási idők aránya:
A diagramról leolvasható, hogy ebben az utazási viszonylatban a tömegközlekedés részaránya kb. 13% lesz. Ugyanilyen feltételek mellett egyéb utazásokhoz 7% tömegközlekedési arány olvasható le a diagramról.
A közlekedési mód megválasztását az alábbi csoportokba tartozó tényezők befolyásolják:
Az utazást végző jellemzői
Az utazás jellemzői
A közlekedési rendszer jellemzői
Az utazás-végpont modellek megelőzik a szétosztást. A modellek feltételezik, hogy a közlekedési mód megválasztása az utazó személyek jellemzőitől függ, és nem függ például attól, hogy az utazó honnan hova akar eljutni. Ilyen eset akkor fordul elő, ha az utasoknak nincs választási lehetőségük, azaz kénytelenek tömegközlekedéssel utazni.
Adatok leolvasása a megosztási függvényekről:
A függvény alapján egy 50 fő/hektár laksűrűségű körzet esetén a két autóval rendelkezők 34%-a, az egy autóval rendelkezők 43%-a, az autóval nem rendelkezőknek pedig 85%-a fog tömegközlekedést igénybe venni.
Az alábbi táblázatban a függvényről leolvasott adatokat pirossal jelöltük.
Autók száma
Tömegközlekedési arány
Háztartások aránya
0
85%
20%
1
43%
50%
2
34%
30%
A tömegközlekedési arány ezek alapján a következők szerint számítható: 85*0,2+43*0,5+34*0,3=49, azaz 49%.
Az utazás-közbenső modelleket a szétosztást követően alkalmazzák. A modellekkel meghatározható, hogy milyen lesz az egyes közlekedési módok részesedése abban az esetben, amikor az utazó megválaszthatja, hogy tömegközlekedéssel, vagy autóval utazik. A választás az alábbi jellemzőktől függ:
az utazási idő (járműben eltöltött idő)
várakozási, átszállási idő (járművön kívül eltöltött idő)
utazási költség
az utazók jövedelme
"Szabad választó" utazók: rendelkeznek gépkocsival, így szabadon dönthetnek a tömegközlekedés és az autóval történő közlekedés között.
Az utazás-közbenső modellek az utazók szabad közlekedési-mód választását feltételezik, ezért nem alkalmasak a "kényszerű" utasok problémájának kezelésére. Ha "kényszerű" és "szabad választó" utazók egyaránt vannak, akkor először egy utazás-végpont modellt kell alkalmazni a kényszerű utazások meghatározására. A "választók" ezután valamilyen utazás-közbenső modell segítségével oszthatók szét közlekedési módokra.
A diszaggregált modellek az egyes egyén utazási mód választásának becslésére alkalmasak. Jelölések:
IVTT: a járműben eltöltött utazási idő
OVTT: a járművön kívül eltöltött (várakozási, átszállási) idő
CTE: az adott közlekedési mód költségének és az utazó jövedelmének hányadosa
Ha az utazó két közlekedési mód között választhat, akkor az egyes módok választási valószínűségeinek összege 1. Ha ismert, hogy pl. a tömegközlekedés választásának valószínűsége 0,395, akkor az autóval történő utazás választásának valószínűsége 1-0,395=0,605 lesz. Ellenőrizze le a jegyzetbeli képletekbe behelyettesítve, hogy valóban ennyi lesz-e az autó választásának valószínűsége!
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az alábbiak közül a közlekedési mód megválasztását befolyásoló tényezőket!
Az utazó tulajdonságai.
A körzet munkahelyeinek jellemzői.
Az utazás jellemzői.
A közlekedési rendszer jellemzői.
Az utazással megközelíthető bevásárlóhelyek jellemzői.
A körzet szabadidő-eltöltési helyeinek jellemzői.
2. Jelölje meg az alábbi felsorolásból az utazó jellemzőit!
időpont
jövedelem
gépjárművezetői képesség
várakozási idő
lakóhely
háztartás szerkezete, mérete
kényelem
3. Jelölje meg az alábbi felsorolásból az utazás jellemzőit!
időpont
kényelem
hossz
cél
4. Jelölje meg az alábbi felsorolásból a közlekedési rendszer jellemzőit!
megbízhatóság
rendszeresség
pontosság
időpont
költségek
kényelem
5. Az alábbi ábra alapján oldja meg a feladatot!
Egy adott, munkahellyel kapcsolatos utazási célt egyéni közlekedéssel 20 perc, tömegközlekedéssel 40 perc alatt lehet elérni. Olvassa le az ábráról a tömegközlekedés várható arányát, és írja be az értéket a mezőbe!
A tömegközlekedés várható aránya: %.
6. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak-e, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Az utazás-végpont modelleket a szétosztás előtt alkalmazzák, mert ebben a fázisban már ismert az utazások honnan-hova szerkezete.
A
B
C
D
E
7. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak-e, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Az utazás-végpont modellek feltételezik, hogy a közlekedési mód megválasztása az utazók jellemzőinek függvénye, mert az utazás-végpont modellben a tömegközlekedési utasok "kényszerű" utasok.
A
B
C
D
E
8. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak-e, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Az utazás-közbenső modelleket a szétosztást követően alkalmazzák, mert ebben a fázisban már ismertek az utazások honnan-hova jellemzői.
A
B
C
D
E
9. Jelölje meg az alábbiak közül azokat a jellemzőket, amelyeket az utazás-közbenső modellek figyelembe vesznek!
az utazási (járműben eltöltött) idő
járművön kívül eltöltött idő
utazási költség
a "kényszerű" utasok aránya
a "szabad választó" utazók száma
10. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak-e, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Ha "kényszerű" és "szabad választó" utazók egyaránt vannak, akkor az utazás-végpont és az utazás-közbenső modellt egyaránt alkalmazni kell, mert az utazás-közbenső modellek nem alkalmasak a "szabad választó" utazók kezelésére.
A
B
C
D
E
11. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Amikor "kényszerű" és "szabad választó" utazók egyaránt vannak, akkor először egy utazás-végpont modellt alkalmaznak a kényszerű utazások meghatározására, majd egy utazás-közbenső modell alapján a "szabad választó"-kat osztják szét közlekedési módokra.
12. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!
A 2 autóval rendelkező háztarások aránya 20%, az 1 autóval rendelkezőké 60%, az autóval nem rendelkezőké 20%. A fenti függvények alapján határozza meg a tömegközlekedés várható arányát 60 fő/hektár laksűrűség esetén! A kapott értéket írja be a mezőbe!
A tömegközlekedési arány: %
13. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül minek a becslésre alkalmasak a diszaggregált utazási modellek!
A járművön kívül töltött idő becslésére.
Az egyes egyének utazási mód választásának becslésére.
A gépkocsi-használat és az utazó jövedelme közötti összefüggés becslésére.
Az utazás költsége és a tömegközlekedés költsége közötti arány becslésére.
14. Párosítsa az alábbi fogalmakat a jelölésekhez! Írja be a fogalom előtti számot a megfelelő mezőbe! (A hatból csak hármat kell beírnia!)
1: A parkolóhely keresésével töltött idő. 2: A járműben töltött utazási idő. 3: Az utazási idő járművön kívül töltött része. 4: A teljes utazási idő. 5: A tömegközlekedés költségének és az autóval történő közlekedés költségének hányadosa. 6: Az adott utazási mód költségének és az utazó jövedelmének hányadosa.
IVTT: OVTT: CTE:
15. Az alábbi adatok alapján határozza meg annak a valószínűségét, hogy az utazó az autós közlekedést választja! A táblázatbeli adatok tájékoztató jellegűek, mivel ezek alapján a hasznossági függvények értékeit (Vautoés Vtömegközl) megadjuk Önnek.
Autóval
Tömegközlekedéssel
Járműben töltött idő (perc)
20
30
Járművön kívül töltött idő (perc)
5
5
Utazási költség
200
75
Az utazó jövedelme: 10000 $
A hasznossági függvények értékei: Vauto= -1,603 Vtömegközl.= -1,701
Annak a valószínűsége, hogy az utazó a tömegközlekedést választja (az adatot 4 tizedesjegyre kerekítve adja meg):
Ez alapján annak a valószínűsége, hogy az utazó az autós közlekedést választja(az adatot 4 tizedesjegyre kerekítve adja meg):