KURZUS: Közlekedéstervezés

MODUL: III. modul: A modellezés eredményeinek felhasználása

13. lecke: Időveszteségek értékelése - Közlekedési tervek értékelése

Tevékenység

Az alábbi javaslatok alapján dolgozza fel a jegyzet 130-141. oldalán található tananyagot!

  • jegyezze meg, mi a közlekedési beruházások eredménye az utazási időt tekintve,
  • keresse ki a szövegből, hogyan lehet az utazási idő változását figyelembe venni a tervezéskor,
  • sorolja fel, hogy az utazással kapcsolatban milyen időket különítenek el,
  • sorolja fel, mely két részre osztják az utazásokat az idő értékelésekor,
  • nevezze meg az idő értékelésének két fő módszerét, és fogalmazza meg ezek lényegét,
  • tanulmányozza a 131. oldalon található kimutatást, nézze meg, milyen konkrét értékek szerepelnek a munkával kapcsolatos utazásokkal és az egyéb utazásokkal kapcsolatban,
  • jegyezze meg, mi a közlekedési tervek értékelésének célja,
  • jegyezze meg és mondja el saját szavaival az egyes értékelési eljárások lényegét,
  • jegyezze meg, milyen területen alkalmazható a költség-haszon elemzés,
  • jegyezze meg, mit értünk a költség-haszon elemzésen belül a hatások széles vizsgálatán, a hosszú távú szemléleten, a haszon fogalmán,
  • jegyezze meg, hogy a keresleti függvény hogyan használható fel a forgalom és közlekedési költségek leírására (mit ábrázolunk a grafikon egyes tengelyein),
  • fogalmazza meg, hogy értelmezhető a függvény egy adott (C1-Q1) pontja,
  • fogalmazza meg a függvény alapján, hogy mi történik egy adott út forgalmát illetően, ha változik az út igénybevételének költsége,
  • fogalmazza meg, mit jelképez a keresleti függvényen megjelenő területben a téglalap és a háromszög alakú terület,
  • jegyezze meg, hogyan számítható ki a síkidomok területe alapján a haszon.
  • jegyezze meg, a költségek számbavételekor mi hamisíthatja meg az eredményt,
  • jegyezze meg az egyes gazdasági hatékonysági mutatók (első éves megtérülési ráta, nettó jelenérték, belső megtérülési hányad) jelentését,
  • jegyezze meg, hogyan függ össze a mutatók értéke és a tervek hasznossága
  • fogalmazza meg a többkritériumos elemzés alapelvét.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • közlekedési tervek értékelési eljárásainak megnevezéséhez párosítani tudja azok leírását,
  • felsorolásból ki tudja választani a széles nézőpont fogalmát,
  • ábra alapján értelmezni tudja a keresleti függvény egy pontját,
  • ábra alapján el tudja dönteni, hogyan változik a forgalom a költségek változásának eredményeképpen,
  • ábra alapján el tudja dönteni, mit jelentenek a keresleti függvény téglalap és háromszög alakú területei.
  • az egyes gazdasági hatékonysági mutatók nevéhez párosítani tudja azok jelentését,
  • a gazdasági hatékonysági mutatók és a tervek hasznossága között felismeri az összefüggést.
További információk a tananyaghoz

A keresleti függvény:

A keresleti görbe azt fejezi ki, hogy különböző ár esetén mekkora a kereslet. A világoskék színnel kitöltött terület jelzi a fogyasztói többlet nagyságát. Egy közúttal kapcsolatban a keresleti függvény megfelel az út forgalmának. A függvénynek ebben az esetben csak az adott árhoz tartozó egy pontját ismerjük.

A kiinduló helyzetben C1 költség mellet Q1 forgalom veszi igénybe az utat.

A költség-haszon elemzésben a fogyasztói többlet változásával számolnak. Az alábbi ábra egy közút forgalmának feltételezés szerinti alakulását mutatja az adott útszakaszon, a költség (az autós számára az ár) függvényében.

Ha javítjuk a forgalmi körülményeket (pl. újabb forgalmi sávot létesítünk, növeljük az elérhető sebességet stb.), akkor a költség (az autós szempontjából) C2-re csökken. E kisebb költség mellett a forgalom nő, Q2 értékű lesz, vagyis a költségcsökkenés új forgalmat indukál. A fogyasztói többletben bekövetkező növekedés ebben az esetben az ábrán világoskék színnel jelzett C2-C1-A-B területtel arányos, amely 2 részre osztható:

1. A C1-A-X-C2 téglalap területe. Ez a többlet haszon, amelyet a forgalom jelenlegi, Q1 forgalomnak megfelelő résztvevői élveznek a fejlesztés eredményeként,

2. Az A-B-X háromszög területe. Ez a haszon az utat a fejlesztés hatására igénybevevő új forgalom résztvevői számára jelentkezik.

A fenti területek a következőképpen számíthatók:

1. A téglalap területe (=az oldalak szorzata, azaz): Q1*(C1 - C2)

2. A háromszög területe (=(alap*magasság)/2, azaz): ((Q2 - Q1)*(C1 - C2))/2, másképpen írva
(Q2 - Q1)*(C1 - C2)*0,5

A két területet összeadva adódik a fejlesztésből származó összes haszon

B=0,5×( Q1+Q2 )×( C1C2) )

B = haszon (fogyasztói többlet)
Q1 = a fejlesztés előtti forgalom volumene
Q2 = a fejlesztés utáni forgalom volumene
C1 = a fejlesztés előtti ellenállás
C2 = a fejlesztés utáni ellenállás

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül hogyan lehet figyelembe venni az utazási idő változását!
Az időnek pénzbeli értéket tulajdonítunk.
Az utazási időt szétválasztjuk munkaidő alatti, és munkaidőn kívüli részre.
Az utazási időt felosztjuk gyaloglási, várakozás és járműben töltött időre.
Figyelembe vesszük, hogy az utazók hajlandók többet fizetni az utazásért, ha rövidebb a menetidő.
2. Jelölje meg, hogy az utazással kapcsolatban milyen időket különítünk el!
Gyaloglási időt.
Parkolással töltött időt.
Várakozási időt.
Járműben töltött időt.
Folyamatos haladással töltött időt.
3. Jelölje meg, mely két részre osztják az utazásokat az idő értékelésekor!
Munkával kapcsolatos utazások.
A munkába menettel kapcsolatos utazások.
Munkaidőn kívüli utazások.
A hazautazással kapcsolatos utazások.
4. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek igazak az idő értékelésének analitikus módszerére!
A jövedelmek termeléséből és a fogyasztásból indul ki.
Alapja az a kérdés, hogy maguk az utazók mennyire értékelik az utazási időben elért megtakarítást.
Kikérdezéses technikát alkalmaz.
Nemzetgazdasági megközelítést alkalmaz.
Olyan konkrét eseteket elemez, ahol az utazóknak valódi választási lehetőségük van a különböző utazások közötti választásra.
5. Jelölje meg, hogy a közlekedési tervek értékelésekor az alábbiak közül mit vizsgál a pénzügyi értékelés!
Azt, hogy a terv mennyiben realizálhatja az előzetesen tervezett bevételt.
Azt, hogy a tőke, a költségek és a bevételek hogyan alakulnak a terv megvalósítása után.
Azt, hogy az egyes változatoknak milyen (széles értelemben vett) költségei lehetnek.
Azt, hogy a társadalmi jólétben milyen változások állnak be, pénzértékben kifejezve.
6. Jelölje meg, hogy közlekedési tervek értékelésével kapcsolatban az alábbiak közül mit értünk küszöb analízisen!
Annak vizsgálatát, hogy az egyes tervváltozatok mennyiben valósítják meg az előre kitűzött célokat, mint küszöbértékeket.
Annak vizsgálatát, hogy az egyes tervváltozatok haszna elér-e egy előre meghatározott küszöbértéket.
Annak vizsgálatát, hogy az egyes tervvariánsok hatékonysága hogyan viszonyul előre meghatározott küszöbértékekhez.
Annak vizsgálatát, hogy az egyes tervváltozatok költsége alatta marad-e egy meghatározott küszöbértéknek.
7. Jelölje meg, melyik értékelési eljárásra jellemző, hogy a terv hatására a társadalmi jólétben bekövetkező változásokat próbálja számszerűsíteni!
A költségelemzésre.
A küszöb-analízisre.
A költség-haszon elemzésre.
A sorolási (pontozásos) eljárásra.
A cél elérési elemzésre.
8. Jelölje meg, melyik értékelési eljárásra jellemző, hogy a különböző dimenziójú értékelési szempontok egymással összevontan is értékelhetők!
A költségelemzésre.
A küszöb-analízisre.
A költség-haszon elemzésre.
A sorolási (pontozásos) eljárásra.
A cél elérési elemzésre.
9. Jelölje meg, mit jelent a költség-haszon elemzés esetén a széles nézőpont!
Azt, hogy a közlekedési hálózat tervezésébe sok különböző -sokszor ellentétes érdekű- csoportot kell bevonni.
Azt, hogy a közlekedési hálózat tervezésekor más hálózatokat is figyelembe kell venni.
Azt, hogy a közlekedési hálózat tervezésekor mindenféle közlekedési mód igényeit figyelembe kell venni.
Azt, hogy a közlekedési hálózat tervezésébe minden érintett lakót be kell vonni.

10. Hogyan értelmezhető az alábbi ábra "A"-val jelölt pontja?

Jelölje meg a helyes megoldást!
C1 forgalom mellett Q1 az utazás költsége.
C1 forgalom mellett Q1 az út ellenállása.
C1 költség esetén Q1 a forgalom nagysága.
C1 költség esetén Q1 az út ellenállása.

11. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Mi történik, ha a költség C1-ről C2 változik?
A forgalom csökken.
A forgalom nem változik.
A forgalom nő.

12. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

Mi történik, ha a költség C1-ről C2 változik?
A forgalom csökken.
A forgalom nem változik.
A forgalom nő.

13. Az alábbi ábra alapján válaszoljon a kérdésre!

A költségek, illetve haszon szempontjából mit jelképez a C1-C2-X-A téglalap, ha a forgalom Q1-ről Q2-re változott?
A forgalom jelenlegi résztvevőinek többletköltsége.
A forgalom jelenlegi résztvevőinek haszna.
A forgalom új résztvevőinek haszna.
A forgalom új résztvevőinek többletköltsége.
14. Jelölje meg, mit mutat meg az első éves megtérülési ráta!
Azt, hogy az első évre diszkontált megvalósítási költségek hogyan viszonyulnak az üzemelés első évének hasznaihoz.
Figyelembe veszi az évente várható költségeket, és ezeket fejezi ki jelenértékben.
Az a tényező, amelynek alkalmazásakor a költségek és a hasznok azonos időpontra átértékelt összege egyenlő.
15. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Két terv közül az a jobb, amelyiknek nettó jelenértéke alacsonyabb.
16. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Egy terv annál hasznosabb, minél magasabb a megtérülési rátája.