MODUL: II. modul: A négylépcsős modellezési folyamat
6. lecke: Keltés
| Tevékenység |
Tanulmányozza a jegyzet 58-71. oldalán található tananyagot az alábbiak szerint: |
- fogalmazza meg a keltés alapgondolatát,
- jegyezze meg a vonzott, illetve keltett forgalom, valamint az utazási végpont, illetve utazáskezdő pont közötti összefüggést,
- keressen példákat lakásbázisú, illetve nem lakásbázisú utazásokra a jegyzetben szereplő példák alapján,
- jegyezze meg, miért célszerű kategorizálni, rétegekre bontani a forgalmat,
- fogalmazza meg a növekedési faktor modellek lényegét,
- jegyezze meg növekedési faktor modell alapképletében szereplő változók nevét,
- jegyezze meg, milyen betű (P) jelöli a kiinduló (keltett) és a milyen (A) a beérkező (vonzott) forgalmat,
- fogalmazza meg, mit értünk növekedési faktoron,
- gyűjtse össze a növekedési faktor modell előnyeit, hátrányait,
- fogalmazza meg a regressziós modell lényegét, sorolja fel fajtáit,
- jegyezze meg, mit értünk körzetekre vonatkozó, és háztartás-alapú modellen,
- fogalmazza meg, miért használnak többváltozós regressziós modellt,
- a 65. oldalon található felsorolás alapján jegyezze meg, hogy a körzetközpontú modellekben mely tényezők hozhatók összefüggésbe a keltett és a vonzott forgalommal,
- tanulmányozza a 67-69. oldalon található diagramokat: fogalmazza meg, mit jelent az, hogy például az 5.3 ábrán a 7-8 óra közötti indulási érték 0,084,
- sorolja fel, milyen jellemzőket vesznek figyelembe a háztartásokra koncentráló modellek,
- fogalmazza meg, mi a kategória-elemzésen alapuló modellek lényege, sorolja fel jellemzőiket,
- fogalmazza meg, milyen összefüggés van a forgalomkeltési modellek alapján meghatározott keltett és vonzott forgalmak között, illetve fogalmazza meg, mit kell tenni emiatt.
|
Követelmények |
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha |
- adott utazásról el tudja dönteni, hogy az lakásbázisú vagy sem,
- felismeri az összefüggést a vonzott, illetve keltett forgalom, valamint az utazási végpont, illetve utazáskezdő pont között,
- el tudja dönteni, miért célszerű kategorizálni, rétegekre bontani a forgalmat,
- a regressziós modellekkel kapcsolatban felsorolásból ki tudja választani a keltett, illetve a vonzott forgalommal összefüggésbe hozható változókat,
- növekedési faktor, a regressziós és a kategória-elemzésen alapuló modellek nevéhez párosítani tudja az azok lényegét megfogalmazó állítást,
- felsorolásból ki tudja választani, mit értünk növekedési faktoron,
- felsorolásból ki tudja választani a növekedési faktor modell jellemzőit,
- forgalomkeltési modellek alapján meghatározott keltett és vonzott forgalmakra vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak.
|
További információk a tananyaghoz |
A keltés alapgondolata, hogy egy körzetbe beérkező, illetve onnan kiinduló forgalom az adott körzet területi jellemzőivel hozható összefüggésbe. |
A vonzott forgalom szempontjából az adott körzet utazásvégző, a keltett forgalom szempontjából utazáskezdő pont. |
A keltés során a célforgalmi mátrix sor és oszlopösszegeit (P1...Pn, illetve A1...An) határozzuk meg (lásd 1. ábra). A célforgalmi mátrix belsejébe kerülő értékek (f11, f12, ..., fnn) a szétosztás során alakulnak ki. |
|
Regresszióanalízis: két változó között függvényszerű összefüggést keresünk. Ha az összefüggést megtaláljuk, akkor az egyik változó értékeiből a másik változó értékeit - jó közelítéssel - ki tudjuk számítani. |
Például ha a munkával kapcsolatos keltett utazások és az adott körzet lakos-száma között az alábbi összefüggés írható fel: |
munkával kapcsolatos keltett utazások = 9,31 + 0,32 x a körzet lakosszáma, |
akkor a lakosok számának ismeretében kiszámíthatók a munkával kapcsolatos keltett utazások. Legyen a lakosok száma pl. 1 000. Ekkor: Munkával kapcsolatos keltett utazások=9,31+0,32x1000= 329,31. |
| Önellenőrző kérdések |
1. Jelölje meg az alábbi utazások közül a lakásbázisúakat! |
2. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak-e, illetve van-e összefüggés a tagmondatok között! A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis. | Adott körzet szempontjából keltett forgalom az, amelynek utazáskezdő pontja az adott körzetben van, míg vonzott forgalmon a körzetbe irányuló forgalmat értjük. | |
 |
3. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak-e, illetve van-e összefüggés a tagmondatok között! A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis. | A forgalmat célszerű rétegekre bontani a keltés során, mert a keltés így -több részre osztva- pontosabban elvégezhető. | |
 |
4. Jelölje meg, hogy a körzetközpontú regressziós modellekben a keltett forgalommal mely változók hozhatók összefüggésbe! |
5. Párosítsa az alábbi megfogalmazásokhoz a hozzájuk tartozó modellek neveit! Írja be a betűket a megfelelő mezőbe! |
6. Mit értünk növekedési faktoron? |
7. Jelölje meg az alábbiak közül a növekedési faktor modell jellemzőit! |
Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak-e, illetve van-e összefüggés a tagmondatok között! A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis. | A forgalomkeltési modellek a vonzott forgalmat pontosabban meg tudják határozni, mint a keltett forgalmat, ezért a keltett forgalmakat igazítjuk hozzá a kiszámított vonzott forgalmakhoz. | |
 |