KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.
MODUL: IV. modul: Darabáruk (egységrakományok) raktározása és tárolása
8. lecke: A tárolóterület elrendezése
Tanulási útmutató | |||
Tanulási célok | |||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||
| |||
Tevékenységek | |||
Olvassa el a 8. leckét! | |||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 45 perc olvasás, tanulás, 15 perc önellenőrzés. | |||
Tananyag | |||
A tárolóterület elrendezéséről általában. A raktározás gazdaságossága szempontjából a raktáron belüli anyagmozgatási munka csökkentésére kell törekedni. A raktári anyagmozgatási munka nagyságát állandó (az áru tömege) és változó (az áruforgási sebessége, anyagmozgatási út hossza) tényezők befolyásolják. Az áruforgási sebessége az igénylési gyakoriságtól (a kereslettől) függ, így csak az utak hosszának rövidítésével - a tárolóterületek célszerű kijelölésével - lehet az anyagmozgatási munkát csökkenteni. | |||
Az anyagmozgatási távolságok csökkentésének egyik módja a raktári teljes árukészlet két részre osztása (70. ábra). A készlet nagyobb részét az un. tartalékraktárakban helyezik el és ebből - az igényeknek megfelelő időközönként - töltik fel ún. élőraktárt, ahonnan a kiszállításra kerülő tételek komissiózása történik. | |||
| |||
Ez a megoldás csak olyan raktárakban alkalmazható előnyösen, amelyekben az árufajták száma és az áruválaszték nem túl nagy. A nagy áruválasztékkal rendelkező raktárakban a komissiózást szolgáló "élőraktárt" is olyan nagyra kellene méretezni, hogy az előnyök már nem érvényesülnének. | |||
Az anyagmozgatási távolságok csökkentésének másik módja az áruhalmazok és az anyagmozgatási utak célszerű elrendezése, illetve az egyes árufajták optimális tárolóterületének kijelölése. | |||
Az áruhalmazok és az anyagmozgatási utak elrendezésének alapformái: | |||
| |||
Az elrendezések közötti választást az determinálja, milyen mértékben és milyen gyakorisággal kell az áruegységekhez külön-külön hozzáférni. | |||
Tömbtárolás. A tárolt egyedi darabok vagy egységrakományok a főközlekedési utak között szorosan egymás mellett helyezkednek el. Állvány nélküli és állványos (pl. átjárható vagy görgős állványos) tárolási rendszer esetén is alkalmazható elrendezési forma, ha a tárolóterületen csak egy, vagy kevés számú árufajta kerül elhelyezésre. A tárolóterület belső részén elhelyezkedő rakományokhoz csak az előttük álló áruegységek eltávolítása után lehet hozzáférni. Ezért állvány nélküli tárolás esetén az egységrakományok részére kijelölt helyet és az alkalmazott emelőtargonca méretét úgy kell összhangba hozni, hogy a targonca a külső részen elhelyezett egységrakományok eltávolítása után képződő folyosóba bejárhasson. | |||
Folyosókkal tagolt tömbtárolás. A tömböket előre meghatározott távolságon folyosók választják el egymástól. Ezek a folyosók egyben anyagmozgatási utak is lehetnek. A folyosókkal szétválasztott tömbök esetenként különböző árufajták tárolására jelölhetők ki (71. ábra). | |||
Az áru folyamatos cserélődése a be- és a kitárolás helyének szabályozásával történhet. (pl. a 71. ábra 3. jelű tárolóterületére tárolnak be és az 1. jelű tárolóterületről történik a kitárolás.) | |||
Soros tárolás. Az egyedi áruk agy egységrakományok az anyagmozgatáis utak mentén jobbra és balra csak egy-egy sorban helyezkednek el. Párhuzamosan haladó utak esetén is egymás mellett két állvány, vagy halmazsor képezhető. Az állvány- vagy halmazsorok a raktár hossztengelyére merőlegesek (72. ábra), vagy azzal párhuzamosak (73. ábra) lehetnek. | |||
| |||
| |||
| |||
Amennyiben az áru gyűjtésekor rendszeresen végig kell járni az állványsorokat (az ábrákon szaggatott vonallal jelölt folyamat), a raktár hossztengelyével párhuzamosan elrendezés előnyösebb. Ennél az elrendezésnél az állványsorok bejárásához (miután az állványok holt részét kevesebb esetben kell érinteni) rövidebb távolságot kell megtenni, így kisebb anyagmozgatási munkát kell kifejteni. | |||
Párhuzamos és hegyesszögű elrendezés. Állvány nélküli tárolás esetén az egységrakományok a raktár hosszirányú falával párhuzamosan és azzal hegyesszöget bezárva is elhelyezhetők. | |||
Párhuzamos soros elrendezés esetén a belső mozgatást végző emelőtargoncáknak - a rakomány elhelyezésekor vagy megfogásakor - merőlegesen kell a halmazsorra állni. A merőleges beállás széles anyagmozgatási utat kíván. Az egymás mellé helyezett rakományokból kialakított halmazsorok azonban aránylag jó (35...55%) terület-kihasználást biztosítanak, és az egységrakományok bármelyik irányból megközelíthetők. | |||
Hegyesszöget bezáró soros elrendezés esetén az emelőtargoncák 30...60°-os fordulattal tudják rakományukat elhelyezni, így az anyagmozgatási út szélessége jelentősen csökkenthető. A halmazsorok elrendezéséből adódóan azonban a terület-kihasználás csökken (20...40%), és az egységrakományok csak egyik irányból közelíthetők meg. A ferdesoros elrendezés területigény szempontjából hátrányosabb. Előnye viszont, hogy a rakomány egyszerűbb felemelése és elhelyezése miatt az anyagmozgatási idő rövidül. | |||
Az optimális tárolóterület kijelölése. Amennyiben a raktárban tárolt áru tömeg szempontjából egységes, úgy a tárolóterület (tárolóhely) kijelölésekor elsősorban az igénylési gyakoriságot kell figyelembe venni. Ez a szempont ilyen esetekben önmagában is elegendő a bejárandó távolságok lehető legrövidebbre csökkentéséhez. Ha az árufajták nemcsak igénylési gyakoriságban, hanem tömegben is különböznek egymástól, az egyes árufajták optimális tárolóterülete az alábbi - az anyagmozgatási munka (Wa) minimalizálására irányuló - technológiai célfüggvény figyelembevételével jelölhető ki: | |||
ahol: | |||
A tárolóterület kijelölésére célszerűen alkalmazhatók a közelítő pontosságú grafikus módszerek is. Az egyes árufajták helye a raktár léptékhelyes vázlatán tervezhető meg. | |||
A raktár alaprajzának négy oldalán az árufajták tárolóterülete helyének meghatározása szempontjából mértékadó tényezőket (a térfogat, a tömeg, a rendelési gyakoriság, a forgási sebesség számszerű értékeiből képzett skálákat) kell felrakni. (74. ábra). Az egyes skálák határértékeit az adott raktár árufajtáin belüli szélső értékek határozzák meg, azok tehát nem 0-val kezdődnek. | |||
Az egyes árufajtákra jellemző értéket a négy skála mindegyikén ki kell jelölni. Az így kapott - egymással szemben elhelyezkedő - pontok közé húzott egyenesen metszéspontja határozza meg a vizsgált árufajta tárolására legalkalmasabb helyet. | |||
| |||
Korszerű raktári állványrendszerek | |||
Az alábbiakban egy nagy, raktározás technikával foglalkozó multinacionális cég különböző célra kialakított állványrendszereit mutatjuk be nagy vonalakban. (75-78. ábra) Megjegyezzük, hogy az ilyen típusú cégek manapság kész rendszereket kulcsra kész állapotban árusítanak, sőt konkrét feladatokhoz különböző tervváltozatok kidolgozását is vállalják árajánlat készítés mélységig. | |||
| |||
| |||
| |||
| |||
Költségek meghatározása, mutatószámok képzése | |||
A beruházási költségek meghatározása. Az anyagmozgató és a tárolóeszközök és berendezések mennyiségének ismeretében kerülhet sor a beruházási költségek meghatározására. Az eszközök és berendezések mennyisége és a mennyiségi egységre vetített költsége mellett figyelembe kell venni a szerelési költségeket is (pl. állványok felszerelése, felvonók beépítése stb.). Esetenként jelentős tételt képviselhetnek a járulékos beruházások (pl. akkumulátortöltő berendezések, üzemanyagtöltő berendezések) költségei is. Célszerű az anyagmozgató eszközöket és gépeket, a tárolóeszközöket és berendezéseket, valamint a kiegészítő berendezéseket külön-külön költségtételként kezelni, majd "technológiai beruházási költségek" címen összesíteni. | |||
A raktár terület- és térkihasználásával, valamint üzemeltetésével összefüggő mutatószámok | |||
A raktárterület kihasználási tényezője: | |||
ahol: | |||
A magasság-kihasználási tényező: | |||
ahol: | |||
A raktártér kihasználási tényezője: | |||
ahol: | |||
A tárolótér kihasználási tényezője: | |||
ahol: | |||
Az 1 m3 tárolótér térfogatra jutó raktártérfogat: | |||
Az 1 m3 tárolótér-térfogatra jutó raktár-alapterület: | |||
Az áru cserélődésének mutatószáma: | |||
ahol: | |||
A raktártér jó kihasználása mellett az alábbi közelítő összefüggéssel is meghatározható a mutatószám: | |||
ahol: | |||
A fajlagos raktározási költség: | |||
ahol: |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A raktározás gazdaságossága szempontjából a raktáron belüli anyagmozgatási munka kell törekedni. ![]() | |||||||||||||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A raktári anyagmozgatási munka nagyságát (az áru tömege) és (az áruforgási sebessége, anyagmozgatási út hossza) tényezők befolyásolják. ![]() | |||||||||||||
3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az áru forgási sebessége az igénylési függ, így csak az utak rövidítésével lehet az anyagmozgatási munkát csökkenteni. ![]() | |||||||||||||
4. Válassza ki a helyes megoldásokat!
![]() | |||||||||||||
5. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel! Az anyagmozgatási távolságok csökkentésének egyik módja a raktári teljes árukészlet részre . Az anyagmozgatási távolságok csökkentésének másik módja az és az anyagmozgatási célszerű , illetve az egyes árufajták tárolóterületének kijelölése. ![]() | |||||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az áruhalmazok és az anyagmozgatási utak elrendezésének alapformái: ![]() | |||||||||||||
7. Csoportosítsa az áruhalmazok és az anyagmozgatási utak elrendezésének alapformáit és jellemzőit! | |||||||||||||
| |||||||||||||
Írja a módszerek előtti kisbetűt a megfelelő jellemző elé!
![]() | |||||||||||||
8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Amennyiben a raktárban tárolt áru tömeg szempontjából , úgy a tárolóterület kijelölésekor elsősorban az igénylési kell figyelembe venni. ![]() | |||||||||||||
9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az egyes árufajták helye a raktár tervezhető meg. ![]() | |||||||||||||
10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az és eszközök, berendezések ismeretében kerülhet sor a beruházási költségek meghatározására. ![]() |