KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.
MODUL: II. modul: A tárolandó árumennyiség (készlet) meghatározási lehetőségei, a készletgazdálkodás
2. lecke: A készletgazdálkodás
Tanulási útmutató | |||||||||
Tanulási célok | |||||||||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||||||||
| |||||||||
Tevékenységek | |||||||||
Olvassa el a 2. leckét! | |||||||||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 20 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés. | |||||||||
Tananyag | |||||||||
1. A készletgazdálkodás elemei | |||||||||
A készletgazdálkodás feladata az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása és annak dinamikus szinten-tartása. A készletprobléma vizsgálatához abból kell kiindulni, hogy a raktározás meghatározott folyamatrendszer (kapcsolódó) részrendszere. A raktározandó készletek nagyságának meghatározásához a megelőző és a következő részrendszerek törvényszerűségeit kell vizsgálni. A 30. ábrán az áruelosztási rendszer vázlatát mutatjuk be, amelyen megfigyelhetők a tárolandó készletnagyság kialakításában szerepet játszó rendszerkapcsolatok. | |||||||||
A készletek időbeni változása a be- és kiszállítások időbeli lefogyásától függ, amelyek rendszerint sztochasztikus jellegűek, és az alábbi alapesetek valamelyike szerint megy végbe (31. ábra): | |||||||||
| |||||||||
A folyamatos be- és kiszállítás az időosztás finomításával szakaszos függvénybe mehet át. | |||||||||
A szakaszos be- és kiszállítás lehet: | |||||||||
| |||||||||
A készletgazdálkodásban használatos alapfogalmak között a nyitó és zárókészlet, a jelentésköteles készlet, a rendelési tételnagyság, a biztonsági készlet, a maximális készlet, a szükséglet, az utánpótlási idő, a rendelési időköz és a forgási idő (forgási sebesség) említhető. | |||||||||
A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását képező időszak indulásakor, a zárókészlet (Qz) az időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet. A raktározási gyakorlatban az időszaki leltárok során felvett készletet is az előző időszak záró-, ill. következő időszak nyitókészleteként kezelik. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. Ha a raktárkészlet a jelentésköteles készlet szintjére csökkent, a következő tétel rendelését fel kell adni. | |||||||||
A rendelési tételnagyság (q) az esetenként megrendelt árumennyiség. | |||||||||
A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség, amely a kereslet véletlen ingadozásait vagy előre nem látható pótlási akadályokat egyenlít ki. | |||||||||
A maximális készlet (Qm) a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege: | |||||||||
Qmax = q + Qb. | |||||||||
Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet: | |||||||||
| |||||||||
Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt idő. | |||||||||
A rendelési időköz (t) a rendelési tételnagyság és a szükséglet hányadosa: t = q/B. | |||||||||
A forgási idő (tf) a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő. A gyakorlatban - durva közelítésként - a raktár befogadóképessége és az átmenő forgalom viszonyát is szokás forgási időnek venni. A forgási idő reciprok értéke a forgási sebesség. | |||||||||
2. Az árufajták (cikkelemek) figyelembevétele a raktárkészlet meghatározásakor, a cikkek rangsorolása | |||||||||
Az árufajták (cikkek, cikkelemek) a raktárkészlet egymástól eltérő tulajdonságú és jellemzőjű áruk részhalmazait jelentik. Az egyes árufajták mozgatási és tárolási igényei, készletnagysága, forgalma, értéke stb. kisebb-nagyobb mértékben különböznek, emiatt e vizsgálatokat elvileg árufajtákra kell elvégezni. | |||||||||
Az árufajták nagy száma (pl. kereskedelmi raktárakban 104 nagyságrendű a cikkelemek száma) a raktárkészlettel stb. kapcsolatos számításokat rendkívül megnöveli, így rendszerint egyszerűsítéseket kell végrehajtani. Az egyszerűsítés A-B-C elemzéssel vagy mintavételezéssel végezhető. | |||||||||
Az ABC elemzés az egyes árufajták kiválasztott jellemzőjének vizsgálatán alapul. A vizsgálat jellegétől függően elemezhetjük az egyes árufajták | |||||||||
| |||||||||
Az analízis menete: | |||||||||
| |||||||||
A Lorenz-görbe jellemző alakulása a 32. ábrán látható. | |||||||||
Az A jelű csoportba tartozó árufajták készletnagysága cikkelemenként pontosan számítandó, míg a B és C csoportba tartozó árufajták készletvizsgálatát egyszerűbb modellek segítségével, esetleg több árufajta összevonásával - vezértermék választásával - végezhetjük. | |||||||||
A mintavételezési eljárást akkor alkalmazzuk, ha az A-B-C elemzés elvégzéséhez az adatok beszerzése nem biztosítható. Kellő számú árufajta véletlenszerű kiválasztása és az ezekből képzendő raktárkészlet nagyságának meghatározása lehetőséget nyújt a teljes raktárkészletre való - meghatározott pontosságú - következtetésre. | |||||||||
|
Megjegyzés: Lorenz-görbe - lásd Statisztika | ||
Koncentráció elemzése | ||
Koncentráció: az a jelenség, hogy a sokasághoz tartozó teljes értékösszeg jelentős része a sokaság kevés egységére összpontosul. | ||
A koncentráció erőssége kétféleképpen mutatható ki: | ||
(1) LORENZ-görbe készítésével. | ||
Jellemzői: | ||
| ||
Koncentrációs terület: az átló és a Lorenz-görbe által bezárt terület. Minél nagyobb ez a terület, annál nagyobb a koncentráció. | ||
A koncentráció fokát mérhetjük koncentrációs együtthatóval: | ||
K = koncentrációs terület / háromszög területe | ||
(2) Számítással: K = G / (2×X) |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A készletgazdálkodás feladata az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján készlet meghatározása és annak szinten tartása. ![]() | |||||||||||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A készletgazdálkodásban használatos alapfogalmak: ![]() | |||||||||||
3. Csoportosítsa a készletgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat és jelentésüket! | |||||||||||
| |||||||||||
Írja a fogalom előtti kisbetűt a jelentés elé!
![]() | |||||||||||
4. Válassza ki a maximális készletet meghatározó szabályt! Jelölje be a helyes választ! A maximális készlet:
![]() | |||||||||||
5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az árufajták (cikkek, cikkelemek) a raktárkészlet egymástól tulajdonságú és jellemzőjű áruk jelentik. ![]() | |||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az ABC elemzés az egyes árufajták jellemzőjének alapul. ![]() |