KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.
MODUL: IV. modul: Darabáruk (egységrakományok) raktározása és tárolása
5. lecke: A hagyományos raktárak technológiai tervezésének általános szempontjai, a raktárépület főbb jellemzőinek meghatározása
Tanulási útmutató | |||||||||||||||||||||||||||||||
Tanulási célok | |||||||||||||||||||||||||||||||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Tevékenységek | |||||||||||||||||||||||||||||||
Olvassa el az 5. leckét! | |||||||||||||||||||||||||||||||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 65 perc olvasás, tanulás, 35 perc önellenőrzés. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Tananyag | |||||||||||||||||||||||||||||||
1. A hagyományos raktárak technológiai tervezésének általános szempontjai A raktárépület főbb jellemzőinek meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárak technológiai tervezése a telepítéssel, az anyagmozgatással és a tárolással összefüggő, és az azokhoz kapcsolódó járulékos feladatok számbavételét és megoldását, a raktárak létesítésével kapcsolatos egyéb (építészeti, út-vasútépítési, közművesítési stb.) tervek elkészítéséhez szükséges jellemzők megadását jelenti. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktározás - tervezési szempontból - bonyolult rendszer, amelynek egyes elemeit (folyamat, épület, gépészet stb.) az adott szakterület szakemberei kell, hogy megtervezzék, azaz a tervezést az egyes részterületek szakembereiből álló, összehangoltan dolgozó "team" kell, hogy végezze. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A bonyolult rendszerek korszerű tervezésének alapja a folyamat centrikusság, azaz a további elemeknek a folyamatelem által megszabott követelményekhez való alkalmazkodása. A technológia tervezése tehát nagy körültekintést tesz szükségessé, jelentős információhalmaz feldolgozását, és rendszerint nagy matematika-apparátus igénybevételét kívánja. Ezért a hagyományos tervezési módszerek helyett egyre inkább a számítógépes tervezési módszerek kerülnek előtérbe. A számítógépes tervezési módszerek alkalmazását teszi szükségessé a tervek több változatban - de rövid átfutási idővel - való kidolgozásának (majd az optimális változat kiválasztásának) egyre gyakrabban felmerülő igénye is. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárak technológiai tervezésének modelljét ezért olyan logikai sorrendben célszerű felépíteni, hogy az manuális és számítógépes tervezésre egyaránt alkalmazható legyen. A tervezés során számos olyan tervezési lépéssel kell számolni, amelyek hagyományos tervezés esetén csak párhuzamosan végezhetők (pl. az anyagmozgatási és a tárolási folyamat tervezése). Ezeket a tervezési lépéseket számítógépes tervezés esetén visszacsatolással lehet összefüggésbe hozni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárak technológiai tervezése - a telepítési hely megválasztása és a tárolandó készletnagyság meghatározása után - az alábbi főbb lépések szerint végezhető: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
1.1. A raktárterület előzetes meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||
Általános szempontok | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárterület előzetes meghatározása kiindulási alapul szolgál a raktárépület kialakításához, illetve az anyagmozgatási és a tárolási folyamat tervezéséhez. A raktárterület előzetes meghatározásához viszont már előzetes döntést kell hozni az anyagmozgatás és a tárolás rendszeréről. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az anyagmozgatási rendszer az általa biztosított halmazolási magasságon és az általa igényelt anyagmozgatási út szélességén keresztül (20. táblázat) befolyásolja a raktárterület nagyságát. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Anyagmozgatási rendszerek által biztosított halmazolási magasság és az igényelt útszélesség
20. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az áruhalmazok vízszintes elrendezése szerint képzett tárolási rendszer (43. ábra) pedig az anyagmozgatási rendszerrel összefüggésben - a raktárterület kihasználhatóságát szabja meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A hasznos tárolóterület nagyságának meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||
A hasznos tárolóterület nagysága a raktározandó áruk mennyiségétől és a hasznos magasságtól függ. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az árufajtánként raktározandó készlet: | |||||||||||||||||||||||||||||||
Qmax = qo + Qb (t), | |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol: | |||||||||||||||||||||||||||||||
A teljes készlet: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol: | |||||||||||||||||||||||||||||||
Amennyiben az optimális rendelési tételnagyságot és a biztonsági készletet az árufajták egy részére állapítottuk meg, a teljes készlet meghatározásakor a vizsgálatba be nem vont árufajták körét is figyelembe kell venni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az árufajták fajlagos tömege () szabályos kiterjedésű (pl. dobozolt, ládázott, henger alakú stb.) áruk esetén egyszerű méréssel és térfogatszámítással határozható meg. A különböző árufajták fajlagos tömegét egyébként tárolási előírások tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A hasznos magasságot (mh) úgy kapjuk meg, hogy a tárolási magasságból levonjuk a tárolási rendszertől függő - tárolásra nem használt - magasságrészeket. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A tárolási magasság (mt) viszont az alkalmazott anyagmozgatási és tárolási rendszertől függ. Esetenként (pl. eszköz- és berendezés nélküli tárolási rendszer, vagy síkrakodólapos tárolás mellett) a csomagolás teherbíró képessége és a tárolási előírások is korlátozhatják a tárolási magasságot. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A közvetlen halmazolással egymásra helyezhető egységrakományok számát (ni) korlátozhatja rakodólapos egységrakományok tárolása esetén: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárépület szabad belmagassága szempontjából egymásra helyezhető egységrakományok maximális száma az i-edik tárolóeszköz-típusból az alábbi összefüggéssel határozható meg: | |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol: | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az egymásra helyezhető tárolóeszköz-számot korlátozhatja a több rétegben megengedett hasznos terhelés értéke (Mhi): | |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol: | |||||||||||||||||||||||||||||||
Sík rakodólapos egységrakományok esetében az egymásra halmazolható rakományok számát az alkalmazott csomagolóanyagok nyomószilárdsága is korlátozhatja. A legalsó rakodólap legfelső árurétegét: | |||||||||||||||||||||||||||||||
a legalsó áruréteget: | |||||||||||||||||||||||||||||||
nyomófeszültség terheli (44. ábra). | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az összefüggésekben | |||||||||||||||||||||||||||||||
n - az egymásra halmazolt rakodólapos rakományok számát, | |||||||||||||||||||||||||||||||
Szabványos 800×1200 mm alapméretű sík fa rakodólapok esetén: | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ft = 0,414 m2, | |||||||||||||||||||||||||||||||
n>2 esetén ; ebből adódik, hogy az egymásra halmozható sík rakodólapos egységrakományok száma helyettesítésével az alábbi összefüggés alapján számítható: | |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol az alkalmazott csomagolóanyagok megengedett nyomószilárdsága. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A értékei: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az árufajtánként szükséges hasznos tárolóterület: | |||||||||||||||||||||||||||||||
A teljes készlet raktározásához szükséges hasznos tárolóterület: | |||||||||||||||||||||||||||||||
A hasznos tárolóterület nagysága meghatározható az egyidejűleg raktározásra kerülő egységrakományok számának ismeretében is: | |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol: | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kiegészítő területek nagyságának meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kiegészítő területszükséglet az alábbi összefüggéssel számítható: | |||||||||||||||||||||||||||||||
fkieg = fközl + fkez + fam + fig (m2), | |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol: | |||||||||||||||||||||||||||||||
A fő- és a mellékközlekedési utak területszükséglete - az előzetes számításokhoz - közelítő tapasztalati adatok alapján vehető figyelembe, az alábbiak szerint: | |||||||||||||||||||||||||||||||
fközl=? fh(m2), | |||||||||||||||||||||||||||||||
ahol - az anyagmozgatási és tárolási rendszertől függő szorzó tényező (21. táblázat). | |||||||||||||||||||||||||||||||
A 77 szorzótényező közelítő értékei
21. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az áru átvételére, osztályozására és kiadására szolgáló (manipulációs) területek nagyságát az árukezelés napi volumene (a naponta bevételre és kiadásra kerülő áruk mennyisége) és a helyiségekben végzendő műveletek (mennyiségi és minőségi ellenőrzés, csomagolás, tétel-összeállítás stb.) száma befolyásolja. Az átvevő és a kiadóhelyiségek területét célszerű úgy megválasztani, hogy a naponta kezelt árumennyiség 20...60%-a ott elhelyezhető legyen. Így a járművek rakodásával kapcsolatos műveletek gyorsan elvégezhetők, az állásidő a minimálisra csökken. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Amennyiben átvételkor, illetve kiadáskor nem kell ellenőrzést, rakománybontást vagy egyéb műveletet végezni, az átvevő, illetve a kiadóhelyiség elhagyása megfontolandó. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az anyagmozgató és tárolóeszközök tárolásához szükséges területet állványos tárolási rendszer mellett kell számításba venni. A megüresedett egységrakomány-képző eszközök, esetenként a kézi szállítóeszközök elhelyezésére a manipulációs helyiségek közelében célszerű területet biztosítani. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktáron belüli igazgatási és szociális helyiségek területe a raktári dolgozók előre becsült létszáma és az egyes helyiségek kialakítására vonatkozó területnormák alapján számítható. | |||||||||||||||||||||||||||||||
1.2. A teljes terület nagyságának és a terület-kihasználási tényezőnek a meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||
A teljes raktárterület a hasznos (fh) és a kiegészítő (fkieg) területek összege. Vagyis: | |||||||||||||||||||||||||||||||
fö = fh + fkieg. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A terület-kihasználási tényező () a hasznos terület és a teljes terület viszonyszáma: | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kihasználási tényező mindig kisebb egynél; általában 0,3...0,8 között változik. Értéke a gépesítési és a tárolási rendszertől, és a tejes terület nagyságától függ. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A terület-kihasználási tényező - a gépesítési és a tárolási rendszertől függő - közelítő értékeit a 22. táblázat tartalmazza. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kihasználási tényező és a korábban meghatározott hasznos alapterület ismeretében a globális raktárterület számítható. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kiegészítő területek viszonylagos nagysága - így a kihasználási tényező értéke is - a teljes terület nagyságától függ. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A terület-kihasználási tényező (?) közelítő értékei
22. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||||
A fő- és a mellékközlekedési utak, valamint a hasznos terület és a teljes raktárterület viszonyának alakulását a 45. ábra szemlélteti. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A fenti diagramok - egyéb tényezők mérlegelésével - alkalmasak az optimális raktárnagyság meghatározására. A méretek növelésének gazdaságfokozó hatása - mint elvi alap - a nagyobb raktárak létesítésének irányába mutat. A fentieken kívül a megfelelő kihasználással üzemelő nagyobb raktárak gépesítése hatékonyabb, fajlagos mutatói kedvezőbbek. A kereskedelmi és a begyűjtő raktárak optimális nagyságának meghatározásakor azonban a gyűjtő és a terítő szállítások költségeit is figyelembe kell venni. A raktár befogadóképességének növelése a szállítási távolságok - tehát a szállítási költségek - növelésével jár, így a túlzott mértékű centralizáció gazdaságtalan lehet. | |||||||||||||||||||||||||||||||
2. A raktárépület főbb jellemzőinek meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||
Általános szempontok | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárak kialakíthatók önálló, külön épületben, vagy más funkciójú épülettel közösen, egy- vagy többszintes kivitelben. Készülhetnek továbbá rakodóval vagy rakodó nélkül - azonos alapterület mellett is - különböző alapméretekkel. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Önálló épületként kerülnek kivitelezésre általában a nagyobb üzemek kiinduló anyagraktárai, illetve készáruraktárai, valamint a kereskedelmi és begyűjtő raktárak. Más funkciójú épülettel közösen, vagy azon belül alakíthatók ki kisebb üzemek raktárai (félkésztermék-raktárak, szerszámraktárak, kéziraktárak stb.). | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárak építészeti tervezésekor a raktár technológiai funkciójából kell kiindulni, de figyelembe kell venni a raktárt érintő szállítási lánc technikai jellemzőit (a be- és a kiszállító járművek paramétereit), a be- és a kiszállítás gyakoriságát is. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Anyagmozgatási és tárolási folyamat szempontjából az a raktárépület tekinthető kedvezőbbnek, amelyik kevés válaszfallal rendelkezik, a tartóoszlopok osztása előnyös, az alapmérete és a belmagassága az anyagmozgatási és a tárolási rendszerhez igazodik. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Típustervek, illetve típuselemek alkalmazása rendszerint csökkenti az épület beruházási költségeit. Típustervek kialakítására hazai viszonylatban is több kezdeményezés történt. Az eddig kialakított típustervek alapján egyszintes rakodó nélküli csarnokraktárak építhetők vasbeton-, illetve könnyű acélvázas szerkezettel. Az oszloposztásuk 12×3 m, 9×9 m, 6×1 m, 12×18 m, 12×24 m, 24×24m. A típustervek alkalmazására akkor célszerű, ha az - a helyi sajátosságokat is figyelembe véve- az anyagmozgatási és a tárolási folyamat, a közlekedési kapcsolatok stb. kialakítása szempontjából nem kedvezőtlen. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktárépület előzetes kialakításakor 1. az egy- vagy többszintes raktárak építésének lehetőségét, 2. az alapterület és az alapméret nagyságát, 3. a rakodó építésének vagy elhagyásának lehetőségét, és 4. a manipulációs helyiségek elhelyezését kell vizsgálni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az egy- vagy többszintes raktárak létesítési lehetőségének vizsgálata | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az egy- és a többszintes megoldás technológiai vonatkozásai. Az egy- és többszintes raktárak - az építészeti kialakítás, helyigény stb. mellett - anyagmozgatási és tárolási technológiai szempontból is különböznek. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai is. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az egyszintes megoldás előnyei: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az egyszintes megoldás hátrányai: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A többszintes megoldás előnyei: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A többszintes megoldás hátrányai: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A hagyományos egy- vagy többszintes raktár melletti döntés a fenteken kívül számos (építési, beruházási, gazdaságossági stb.) szempont figyelembevételét kívánja. A befolyásoló tényezők, az előnyök és a hátrányok mérlegelése alapján a többszintes megoldás helyett egyre inkább a magasraktárak kerülnek előtérbe. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az egy- vagy többszintes változat melletti döntést - a fenti szempontok mérlegelése mellett - befolyásolja a raktár területi elhelyezkedése is. A raktárak létesítési költségében ugyanis - különösen városi környezetben - egyre nagyobb összegű tételt jelentenek a telekárak, illetve esetenként a célszerűbb megoldás irányában való kialakítást a rendelkezésre álló terület korlátozhatja. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az alapterület és az alapméret meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||
A raktár alapterülete egyszintes raktárak esetén a teljes területtel azonos,többszintes raktárak esetén a teljes területet a szintek számával kell osztani. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az adott alapterületű raktárak különböző geometriai alakúak lehetnek. Az egyszerű - szabályos - geometriai alakú raktárépület azonban könnyebben építhető és abban jobb terület-, illetve térkihasználás érhető el. Az egyszerű geometriai alakú épületek közül - adott alapterület mellett - a négyzet alakú épületnek legkisebb a falfelülete (a kerülete). | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az alapméret meghatározásakor azonban figyelembe kell venni az anyagmozgatási távolságok alakulását is. A tárolóterületek kiszolgálása ugyanis annál nagyobb anyagmozgatási teljesítménnyel oldható meg, minél nagyobb a távolság: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Általános esetben tehát valamely tárolóterület vagy tárolótér annál kedvezőtlenebb helyzetű, minél nagyobb a be- és a kilépés helyétől mért távolságok összege. Az azonos értékű tárolóterületek tehát olyan ellipszisek, amelyek gyújtópontjaiban a be- és kilépés helyei vannak (46. ábra). | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az anyagmozgatási távolságok szempontjából tehát az ellipszis alakú raktár lenne a legkedvezőbb. Ezzel szemben - figyelembe véve az egyszerűbb építészeti kialakítás lehetőségeit - az a téglalap alak részesíthető előnyben, ahol a hossz és a szélesség aránya kb. 1,4 ... 1,6. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Vagyis: Fö = a b (m2), | |||||||||||||||||||||||||||||||
= 1,4...1,6. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az a, b oldalak így közelítően az anyagmozgatási szempontból azonos értékűnek tekinthető külső területrészek egyszerű geometriai alakzattal behelyettesített burkolóvonalai. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elhelyezése | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az áruátvevő és az árukiadó (manipulációs) helyiségek tárolóterületekhez, illetve egymáshoz viszonyított elhelyezése (elrendezése) egyben a raktáron belüli anyagáramlás fő irányát is megszabja. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Önállóan létesített raktárak esetén a 47. ábra szerinti alapesetek vehetők számításba. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemi raktárral összekapcsolt raktárak esetén célszerű a belső elrendezést úgy kialakítani, hogy az átvevő és a kiadó helyiségek egymás mellett legyenek, esetleg (főleg kisebb üzemek esetén) közös ellenőrzési hellyel kialakítva (48. ábra). | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Rakodóval rendelkező és rakodó nélküli raktárak létesítésének vizsgálata | |||||||||||||||||||||||||||||||
A rakodók a raktárépület külső falánál létesített, a csatlakozó út, illetve vasút szintje fölé emelt közlekedési területek. Megkönnyítik a járművek hagyományos ki- és berakását, és alkalmas területet biztosítanak az áruk átcsoportosítására, anyagmozgatási segédeszközök (pl. rakodólapok) tárolására. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A rakodók létesítését az a körülmény indokolja, hogy a vasúti és közúti járművek rakfelületének szintjét - a hagyományos eszközökkel történő rakodások egyszerűbb és gyorsabb lebonyolítása érdekében - a raktár padlószintjével célszerű egy szintbe hozni. Ennek érdekében a raktár padlószintjét a csatlakozó út, illetve vasút szintje fölé kell emelni, vagy a csatlakozó út, illetve vasút szintjét kell süllyeszteni. Az ilyen rakodók magassága megközelíti a járművek rakfelület-magasságát, így kézi eszközökkel, vagy pl. gépi hajtású targoncákkal történő rakodást azonos szintben lehet végezni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Rakodóval rendelkező raktárak esetén a rakodó biztosítja a gépi üzemű emelőtargoncák vasúti kocsiba való bejárási lehetőségét is. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A közúti járművekre azonban a gépi üzemű emelőtargoncák általában nem járhatnak rá, csak a rakfelületre helyezhetik rakományukat. A rakomány beljebb szállítását kézi, vagy kombinált működtetésű (kis saját tömegű) targoncák végezhetik. A rájárási lehetőséget egyrészt a gépkocsi teherbíró képessége, másrészt - zárt gépkocsiszekrény esetén - a ponyvatartó lécek magassága korlátozhatja. A rakodókról azonkívül csak egyik oldalról (oldal- vagy hátirányból) lehet a gépkocsik rakfelületéhez hozzáférni. A közúti oldalon létesített rakodó tehát nem minden esetben előnyös. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A rakodók nélkül létesített raktárak padlószintje megegyezik, vagy alig magasabb az út, illetve vasút szintjénél. A közúti járművek rakfelülete több oldalról jól megközelíthető és az oldalfalak lehajtása után rakodható. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A fedett vasúti járművek azonban - adottságuknál fogva ebben az esetben is csak az ajtón keresztül rakodhatók. A járművek megrakásakor a rakfelület magasságának megfelelő szintkülönbséget le kell győzni. A raktári anyagmozgatás korszerű gépei (emelőtargoncák, futódaruk, halmazolódaruk stb.) a szintkülönbség legyőzését lehetővé teszik. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A raktárak technológiai tervezése többek között a , az és a összefüggő, és az azokhoz kapcsolódó járulékos feladatok számbavételét és megoldását jelenti. ![]() | |||||||||||||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A raktárterület előzetes meghatározása kiindulási alapul szolgál a kialakításához, illetve az és a folyamat tervezéséhez. ![]() | |||||||||||||
3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az anyagmozgatási rendszer az általa biztosított halmazolási és az általa igényelt anyagmozgatási út keresztül befolyásolja a raktárterület nagyságát. ![]() | |||||||||||||
4. Válassza ki az anyagmozgatási rendszer raktárterületet befolyásoló jellemzőit! Jelölje be a helyes választ! Az anyagmozgatási rendszer:
![]() | |||||||||||||
5. Csoportosítsa az anyagmozgatási rendszerek típusait és az általuk elérhető halmazolási magasságot! | |||||||||||||
| |||||||||||||
Írja az anyagmozgatási rendszerek előtti kisbetűt a megfelelő adatok elé!
![]() | |||||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az áruhalmazok vízszintes elrendezése szerint képzett tárolási rendszerek típusai: ![]() | |||||||||||||
7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A hasznos tárolóterület nagysága a raktározandó áruk és a hasznos függ. ![]() | |||||||||||||
8. Válassza ki a hasznos tárolóterület nagyságát befolyásoló jellemzőt! Jelölje be a helyes választ! A hasznos tárolóterület nagysága:
![]() | |||||||||||||
9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A közvetlen halmazolással egymásra helyezhető egységrakományok számát (ni) korlátozhatja rakodólapos egységrakományok tárolása esetén: ![]() | |||||||||||||
10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! Sík rakodólapos egységrakományok esetében az egymásra halmazolható rakományok számát az alkalmazott csomagolóanyagok is korlátozhatja. ![]() | |||||||||||||
11. Határozza meg a sík rakodólapos egységrakományok esetében a legalsó rakodólap legalsó árurétegét terhelő nyomófeszültséget, ha: | |||||||||||||
n - az egymásra halmazolt rakodólapos rakományok száma: 3 | |||||||||||||
Válassz ki a helyes megoldást (egész számra kerekítve)!
![]() | |||||||||||||
12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A terület-kihasználási tényező a terület és a terület . ![]() | |||||||||||||
13. Válassza ki a terület-kihasználási tényezőt befolyásoló jellemzőket! Jelölje be a helyes választ! A terület-kihasználási tényező:
![]() | |||||||||||||
14. Válassza ki az egyszintes raktárakra jellemző előnyös tulajdonságokat (a többszintesekkel összehasonlítva)! Jelölje be a 3 helyes választ!
![]() | |||||||||||||
15. Válassza ki a többszintes raktárakra jellemző hátrányos tulajdonságokat (az egyszintesekkel összehasonlítva)! Jelölje be a helyes válaszokat!
![]() | |||||||||||||
16. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel! Az egy- vagy többszintes raktárak melletti döntést befolyásolja a raktár elhelyezkedése is. A raktárak létesítési költségében ugyanis - különösen városi környezetben - egyre nagyobb összegű tételt jelentenek a , illetve esetenként a célszerűbb kialakítást a rendelkezésre álló terület is korlátozhatja. ![]() | |||||||||||||
17. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! Az alapméret meghatározásakor figyelembe kell venni az anyagmozgatási alakulását is. ![]() | |||||||||||||
18. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A tárolóterületek kiszolgálása annál anyagmozgatási teljesítménnyel oldható meg, minél a távolság: ![]() | |||||||||||||
19. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elrendezésének lehetőségei: ![]() | |||||||||||||
20. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A rakodók létesítését az a körülmény indokolja, hogy a vasúti és közúti járművek rakfelületének - a hagyományos eszközökkel történő rakodások egyszerűbb és gyorsabb lebonyolítása érdekében - a raktár célszerű egy hozni. ![]() |