KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.

MODUL: II. modul: A tárolandó árumennyiség (készlet) meghatározási lehetőségei, a készletgazdálkodás

2. lecke: A készletgazdálkodás

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a készletgazdálkodás feladatait;
  • kiválasztani a be- és kiszállítások típusait;
  • csoportosítani a készletek időbeni változását jellemző ábrákat és a be- és kiszállítások típusait;
  • kiválasztani a szakaszos be- és kiszállítás típusait;
  • saját szavaival meghatározni a készletgazdálkodásban használatos alapfogalmakat;
  • csoportosítani a készletgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat és jelentésüket;
  • saját szavaival meghatározni az árufajta fogalmát;
  • saját szavaival meghatározni az ABC elemzés lényegét;
  • kiválasztani az ABC elemzés szempontját;
  • sorba rendezni az ABC elemzés analízis menetét.
Tevékenységek

Olvassa el a 2. leckét!
Határozza meg a készletgazdálkodás feladatait!
Válassza ki a be- és kiszállítások típusait!
Csoportosítsa a készletek időbeni változását jellemző ábrákat és a be- és kiszállítások típusait!
Válassza ki a szakaszos be- és kiszállítás típusait!
Határozza meg a készletgazdálkodásban használatos alapfogalmakat!
Csoportosítsa a készletgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat és jelentésüket!
Határozza meg az árufajta fogalmát!
Határozza meg az ABC elemzés lényegét!
Válassza ki az ABC elemzés szempontját!
Rendezze sorba az ABC elemzés analízis menetét!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 20 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. A készletgazdálkodás elemei

A készletgazdálkodás feladata az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása és annak dinamikus szinten-tartása. A készletprobléma vizsgálatához abból kell kiindulni, hogy a raktározás meghatározott folyamatrendszer (kapcsolódó) részrendszere. A raktározandó készletek nagyságának meghatározásához a megelőző és a következő részrendszerek törvényszerűségeit kell vizsgálni. A 30. ábrán az áruelosztási rendszer vázlatát mutatjuk be, amelyen megfigyelhetők a tárolandó készletnagyság kialakításában szerepet játszó rendszerkapcsolatok.

A készletek időbeni változása a be- és kiszállítások időbeli lefogyásától függ, amelyek rendszerint sztochasztikus jellegűek, és az alábbi alapesetek valamelyike szerint megy végbe (31. ábra):

  • szakaszos beállítás - folyamatos kiszállítás,
  • folyamatos beszállítás - szakaszos kiszállítás,
  • szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás,
  • folyamatos beszállítás - folyamatos kiszállítás.

A folyamatos be- és kiszállítás az időosztás finomításával szakaszos függvénybe mehet át.

A szakaszos be- és kiszállítás lehet:

  • állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú,
  • állandó időperiódusú és változó tételnagyságú,
  • változó időperiódusú és állandó tételnagyságú,
  • változó időperiódusú és változó tételnagyságú.

A készletgazdálkodásban használatos alapfogalmak között a nyitó és zárókészlet, a jelentésköteles készlet, a rendelési tételnagyság, a biztonsági készlet, a maximális készlet, a szükséglet, az utánpótlási idő, a rendelési időköz és a forgási idő (forgási sebesség) említhető.

A nyitókészlet (Qny) a készletpolitika kialakítását képező időszak indulásakor, a zárókészlet (Qz) az időszak lezárásakor rendelkezésre álló árukészlet. A raktározási gyakorlatban az időszaki leltárok során felvett készletet is az előző időszak záró-, ill. következő időszak nyitókészleteként kezelik.

Az áruelosztási rendszer vázlata
30. ábra
A be- és kiszállítás időbeni változásának alapesetei
31. ábra

A jelentésköteles készlet (Qj) a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet. Ha a raktárkészlet a jelentésköteles készlet szintjére csökkent, a következő tétel rendelését fel kell adni.

A rendelési tételnagyság (q) az esetenként megrendelt árumennyiség.

A biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség, amely a kereslet véletlen ingadozásait vagy előre nem látható pótlási akadályokat egyenlít ki.

A maximális készlet (Qm) a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege:

Qmax = q + Qb.

Az időegységre vonatkoztatott szükséglet (B) lehet:

  • determinisztikus,
  • sztochasztikus,
  • idényjellegű (szezonális), és
  • ismeretlen.

Az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt idő.

A rendelési időköz (t) a rendelési tételnagyság és a szükséglet hányadosa: t = q/B.

A forgási idő (tf) a készlet cserélődő részének kiszállítása alatt eltelt idő. A gyakorlatban - durva közelítésként - a raktár befogadóképessége és az átmenő forgalom viszonyát is szokás forgási időnek venni. A forgási idő reciprok értéke a forgási sebesség.

2. Az árufajták (cikkelemek) figyelembevétele a raktárkészlet meghatározásakor, a cikkek rangsorolása

Az árufajták (cikkek, cikkelemek) a raktárkészlet egymástól eltérő tulajdonságú és jellemzőjű áruk részhalmazait jelentik. Az egyes árufajták mozgatási és tárolási igényei, készletnagysága, forgalma, értéke stb. kisebb-nagyobb mértékben különböznek, emiatt e vizsgálatokat elvileg árufajtákra kell elvégezni.

Az árufajták nagy száma (pl. kereskedelmi raktárakban 104 nagyságrendű a cikkelemek száma) a raktárkészlettel stb. kapcsolatos számításokat rendkívül megnöveli, így rendszerint egyszerűsítéseket kell végrehajtani. Az egyszerűsítés A-B-C elemzéssel vagy mintavételezéssel végezhető.

Az ABC elemzés az egyes árufajták kiválasztott jellemzőjének vizsgálatán alapul. A vizsgálat jellegétől függően elemezhetjük az egyes árufajták

  • forgalmát (tömegben, térfogatban, egységrakomány-darabszámban, értékben, bevételben, rendelési számban stb.), és
  • készletét (tömegben, térfogatban, egységrakomány-darabszámban stb.).

Az analízis menete:

1.a kiválasztott jellemző szerint az egyes cikkelemeket csökkenő sorrendbe állítjuk;
2.cikkelemenként kiszámítjuk a jellemző összértékéhez viszonyított (százalékban mért) részesedéseket;
3.a cikkelemeket a megválasztott határértékek szerint osztályozzuk (pl. az összforgalom első 80-85%-át szolgáltató cikkelemeket az A, a következő 10-12%-ot adó cikkelemeket a B, a maradékot a C kategóriába soroljuk);
4.ábrázoljuk a függvényt (Lorenz-görbe).

A Lorenz-görbe jellemző alakulása a 32. ábrán látható.

Az A jelű csoportba tartozó árufajták készletnagysága cikkelemenként pontosan számítandó, míg a B és C csoportba tartozó árufajták készletvizsgálatát egyszerűbb modellek segítségével, esetleg több árufajta összevonásával - vezértermék választásával - végezhetjük.

A mintavételezési eljárást akkor alkalmazzuk, ha az A-B-C elemzés elvégzéséhez az adatok beszerzése nem biztosítható. Kellő számú árufajta véletlenszerű kiválasztása és az ezekből képzendő raktárkészlet nagyságának meghatározása lehetőséget nyújt a teljes raktárkészletre való - meghatározott pontosságú - következtetésre.

Lorenz-görbe alakulása
32. ábra

Megjegyzés: Lorenz-görbe - lásd Statisztika

Koncentráció elemzése

Koncentráció: az a jelenség, hogy a sokasághoz tartozó teljes értékösszeg jelentős része a sokaság kevés egységére összpontosul.

A koncentráció erőssége kétféleképpen mutatható ki:

(1) LORENZ-görbe készítésével.

Jellemzői:

  • négyzetben történő ábrázolás
  • a gi' függvényben ábrázoljuk a zj' értéket
    • gi' = kumulált relatív gyakoriság
    • zj' = kumulált relatív értékösszeg
  • átlót meghúzni kötelező
  • két tengelyen100 %, x = gi'; y = zj'

Koncentrációs terület: az átló és a Lorenz-görbe által bezárt terület. Minél nagyobb ez a terület, annál nagyobb a koncentráció.

A koncentráció fokát mérhetjük koncentrációs együtthatóval:

K = koncentrációs terület / háromszög területe

(2) Számítással: K = G / (2×X)

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A készletgazdálkodás feladata az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján készlet meghatározása és annak szinten tartása.

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A készletgazdálkodásban használatos alapfogalmak:

- a és zárókészlet,
- a készlet,
- a tételnagyság,
- a biztonsági készlet,
- a maximális készlet,
- a szükséglet,
- az idő,
- a rendelési és
- a forgási idő.

3. Csoportosítsa a készletgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat és jelentésüket!

  • j: jelentésköteles készlet (Qj)
  • r: rendelési tételnagyság (q)
  • b: biztonsági készlet (Qb)
  • m: maximális készlet (Qm)
Írja a fogalom előtti kisbetűt a jelentés elé!
BetűJelentés
a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt (utánpótlási) idő alatti szükséglet
az esetenként megrendelt árumennyiség
a kereslet véletlen ingadozásait vagy előre nem látható pótlási akadályokat egyenlíti ki
a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege
4. Válassza ki a maximális készletet meghatározó szabályt!
Jelölje be a helyes választ!
A maximális készlet:
a jelentésköteles készlet és a rendelési tételnagyság összege
a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege
a jelentésköteles készlet és a biztonsági készlet összege
a jelentésköteles készlet a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege
5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az árufajták (cikkek, cikkelemek) a raktárkészlet egymástól tulajdonságú és jellemzőjű áruk jelentik.

6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az ABC elemzés az egyes árufajták jellemzőjének alapul.