KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.
MODUL: III. modul: Raktárak és tárolók telepítése
4. lecke: A telepítés általános szempontjai, üzemi raktárak telepítése
Tanulási útmutató | ||
Tanulási célok | ||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Tevékenységek | ||
Olvassa el a 4. leckét! | ||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 25 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés. | ||
Tananyag | ||
1. A telepítés általános szempontjai | ||
A telepítési hely megválasztásakor - a számításba vehető helyek közül - a műszaki gazdasági szempontból legkedvezőbb megoldást kell megkeresnünk. A telepítési hely megválasztását számos (részben nem számszerűsíthető) tényező befolyásolja, így az optimális hely csak sokoldalú (termelési, ellátási, forgalmazási stb.) komplex vizsgálatok alapján jelölhető ki. A telepítési hely megválasztására felállított célfüggvények rendszerint csak a számszerűsíthető paramétereket tartalmazzák, az így megállapított telepítési hely nem minden esetben optimális. | ||
A telepítési hely megválasztásának legfontosabb szempontjai az alábbiakban foglalhatók össze: | ||
| ||
A telepítési hely megválasztását nagymértékben befolyásolja a raktár- vagy tároló funkciója is. | ||
Az ipari raktárak rendszerint a termelési egységekhez kapcsolódnak, így csupán az üzem területén belüli elhelyezést kell megoldani. | ||
A mezőgazdasági raktárak a mezőgazdasági termelőüzemek alapanyagainak raktározására (vetőmagtárolás, műtrágyaraktár stb.) készletgyűjtésre (felvásárlás), vagy feldolgozó üzemi (keveréktakarmány-gyártás) célokra épülhetnek. A rendeltetésüktől függően más-más telepítési feladatok adódnak. | ||
A kereskedelmi raktárak telepítésekor elsősorban az ellátási funkcióból kell kiindulni. A korszerű nagykereskedelmi raktárak - a gyors és szakszerű áruterítés és a gazdaságos üzemeltetés céljából - ma már szakosítva (pl. élelmiszer, ruházati, bútor- stb. raktárak) épülnek, de ugyanakkor több szakosított raktár egy komplex raktártelepet képez. | ||
A közlekedési raktárak részben saját üzemi raktárak (a közlekedésüzem fenntartásához szükséges anyagokat, alkatrészeket stb. raktározzák), részben a fuvarozás tárgyát képező áruk ideiglenes raktározását biztosítják (átmenő raktárak). A kétféle raktártípusok rendeltetése különböző, telepítési helyük eltérő. Az üzemi raktárak a közlekedésüzemi fenntartóhelyekre (közúti közlekedési vállalatok, járműjavítók stb.) az átmenő raktárak forgalmi csomópontokra települnek. | ||
A közraktárak telepítésekor az ellátandó körzetbe való centrális telepítés az elsődleges szempont. Igen gyakori azonban a vasúti, a közúti és a vízi szállítás csomópontjaiba való telepítés. | ||
A különböző funkciójú raktárak közül - a tervezési gyakorlatban komolyabb problémát jelentő - ipari, kereskedelmi és közlekedési raktárak sajátos telepítési problémáit foglaljuk össze. | ||
2. Üzemi raktárak telepítése | ||
Az üzemi raktárak feladata az üzem szempontjából kiinduló termék (nyersanyag) meghatározott mennyiségének raktározása (nyersanyag-raktárak), egyes technológiai műveletek után szükségessé váló átmeneti (műveletközi) raktározás (műveletközi vagy félkésztermék-raktárak) és az üzem szempontjából elkészültnek tekinthető termékek raktározása (késztermék-raktárak). | ||
A nyersanyag, a félkész- és a késztermék-raktárak telepítésekor a legelőnyösebb kiszolgálási rendszert kell biztosítani, hogy az árut a legrövidebb úton, a legkisebb anyagmozgatási teljesítménnyel lehessen a rendeltetési helyre juttatni. | ||
A nyersanyag-raktárakat az első üzemrész, illetve technológiai munkahely közelében, a félkésztermék-raktárakat a termelési utak találkozási helyének közelében, míg a késztermék-raktárakat az üzem legutolsó munkahelyének (általában szerelő-részlegének) közelében célszerű elhelyezni. | ||
Az elhelyezési probléma megoldásakor a legkisebb anyagmozgatási teljesítmény, a termelés és a raktározás összehangoltságának biztosítása mellett a helyi viszonyok (a rendelkezésre álló terület, az anyagmozgatási úthálózatba való bekötés stb.) is döntőek lehetnek. | ||
Külön problémát jelent az üzemi raktárak elhelyezése akkor, ha több termelőüzemrészt kell kiszolgálni, illetve több helyről kell feltölteni. Ez esetben - különösen térben kiterjedt fekvésű nagyüzemek esetén - a centralizált és a decentralizált (a termelés folyamatával összehangolt több kisebb) raktárak létesítésének problémája vetődik fel. | ||
A centralizált raktár ugyanazon üzem területén több üzemrészt szolgál ki. | ||
Előnyei: | ||
| ||
Hátránya: | ||
| ||
A centralizált üzemi raktárak telepítési helyének megválasztására az anyagmozgatási teljesítményeket minimalizáló grafikus (közelítő) módszerek (mint pl. a háromszög-módszer, a Muther-módszer) és a matematikai módszerek (pl. a lineáris programozási módszerek) egyaránt alkalmazhatók (lásd még a 3.2.2. pontban leírtakat). Amennyiben a telepítési hely megválasztásakor a nem számszerűsíthető tényezők (bővítési lehetőség, közművesítési lehetőség stb.) befolyásoló szerepe nem hanyagolható el, célszerűen alkalmazhatók a minősítő (teszt) módszerek is. | ||
A decentralizált raktárak a kapcsolódó üzemrészekhez telepíthetők. Hátrányként a centralizált raktáraknál említett előnyök jelentkeznek. A decentralizált telepítés előnyeként említhető, hogy csökkenthetők az üzem területén adódó forgalmi torlódások, és a raktári anyagmozgatást végző gép az első munkahelyet közvetlenül kiszolgálhatja. | ||
A centralizált vagy decentralizált telepítés melletti döntést az üzem jellege és a termelés volumene mellett a helyi viszonyok (az üzem, illetve az üzemi vezetés vertikális vagy horizontális tagoltsága) is befolyásolják. | ||
Az üzemi raktárak beillesztése az üzemi anyagáramlásba. A decentralizált telepítésű, valamint egyetlen üzemet vagy üzemrészt kiszolgáló raktárak helyének, illetve helyzetének megválasztásakor a kiszolgálandó üzem (üzemrész) anyagáramlási irányát, illetve sajátosságait is figyelembe kell venni. |