KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.

MODUL: IV. modul: Darabáruk (egységrakományok) raktározása és tárolása

5. lecke: A hagyományos raktárak technológiai tervezésének általános szempontjai, a raktárépület főbb jellemzőinek meghatározása

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a raktárak technológiai tervezésének jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a raktárak technológiai tervezésének lépéseit és azok jellemzőit;
  • sorba rendezni a raktárak technológiai tervezésének lépéseit;
  • saját szavaival meghatározni a raktárterület előzetes meghatározásának a lépéseit és azok jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatási rendszer hatásait;
  • kiválasztani az anyagmozgatási rendszer raktárterületet befolyásoló jellemzőit;
  • csoportosítani anyagmozgatási rendszerek típusait és az általuk elérhető halmazolási magasságot és az igényelt útszélességet;
  • saját szavaival meghatározni az áruhalmazok vízszintes elrendezése szerint képzett tárolási rendszerek típusait;
  • saját szavaival meghatározni a hasznos tárolóterület nagyságát befolyásoló tényezőket;
  • kiválasztani a hasznos tárolóterület nagyságát befolyásoló tényezőket;
  • saját szavaival meghatározni a közvetlen halmazolással egymásra helyezhető egységrakományok számát befolyásoló tényezőket;
  • kiszámítani a sík rakodólapos egységrakományok esetében a legalsó rakodólap legfelső és legalsó árurétegét terhelő nyomófeszültséget;
  • kiválasztani az áru átvételére, osztályozására és kiadására szolgáló terület jellemző nagyságát;
  • saját szavaival meghatározni a terület-kihasználási tényező elemeit, meghatározásának módját;
  • kiválasztani a terület-kihasználási tényezőt befolyásoló tényezőket és a jellemző nagyságát (arányát);
  • saját szavaival meghatározni az egy- vagy többszintes raktárak jellemzőit;
  • kiválasztani az egy- vagy többszintes raktárak előnyeit és hátrányait;
  • saját szavaival meghatározni a raktár alapterületének és az alapméretének hatásait;
  • kiválasztani az ideális alakú raktár jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elhelyezésének az alapeseteit és ezek jellemzőit;
  • kiválasztani az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elhelyezésének a szabályait;
  • saját szavaival meghatározni a rakodóval rendelkező és a rakodóval nem rendelkező raktárak jellemzőit;
  • kiválasztani a rakodóval rendelkező és a rakodóval nem rendelkező raktárak jellemzőit.
Tevékenységek

Olvassa el az 5. leckét!
Határozza meg a raktárak technológiai tervezésének jellemzőit!
Határozza meg a raktárak technológiai tervezésének lépéseit és azok jellemzőit!
Rendezze sorba a raktárak technológiai tervezésének lépéseit!
Határozza meg a raktárterület előzetes meghatározásának a lépéseit és azok jellemzőit!
Határozza meg az anyagmozgatási rendszer hatásait!
Válassza ki az anyagmozgatási rendszer raktárterületet befolyásoló jellemzőit!
Csoportosítsa anyagmozgatási rendszerek típusait és az általuk elérhető halmazolási magasságot és az igényelt útszélességet!
Határozza meg az áruhalmazok vízszintes elrendezése szerint képzett tárolási rendszerek típusait!
Határozza meg a hasznos tárolóterület nagyságát befolyásoló tényezőket!
Válassza ki a hasznos tárolóterület nagyságát befolyásoló tényezőket!
Határozza meg a közvetlen halmazolással egymásra helyezhető egységrakományok számát befolyásoló tényezőket!
Számítsa ki a sík rakodólapos egységrakományok esetében a legalsó rakodólap legfelső és legalsó árurétegét terhelő nyomófeszültséget!
Válassza ki az áru átvételére, osztályozására és kiadására szolgáló terület jellemző nagyságát!
Határozza meg a terület-kihasználási tényező elemeit, meghatározásának módját!
Válassza ki a terület-kihasználási tényezőt befolyásoló tényezőket és a jellemző nagyságát (arányát)!
Határozza meg az egy- vagy többszintes raktárak jellemzőit!
Válassza ki az egy- vagy többszintes raktárak előnyeit és hátrányait!
Határozza meg a raktár alapterületének és az alapméretének hatásait!
Válassza ki az ideális alakú raktár jellemzőit!
Határozza meg az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elhelyezésének az alapeseteit és ezek jellemzőit!
Válassza ki az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elhelyezésének a szabályait!
Határozza meg a rakodóval rendelkező és a rakodóval nem rendelkező raktárak jellemzőit!
Válassza ki a rakodóval rendelkező és a rakodóval nem rendelkező raktárak jellemzőit!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 65 perc olvasás, tanulás, 35 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. A hagyományos raktárak technológiai tervezésének általános szempontjai A raktárépület főbb jellemzőinek meghatározása

A raktárak technológiai tervezése a telepítéssel, az anyagmozgatással és a tárolással összefüggő, és az azokhoz kapcsolódó járulékos feladatok számbavételét és megoldását, a raktárak létesítésével kapcsolatos egyéb (építészeti, út-vasútépítési, közművesítési stb.) tervek elkészítéséhez szükséges jellemzők megadását jelenti.

A raktározás - tervezési szempontból - bonyolult rendszer, amelynek egyes elemeit (folyamat, épület, gépészet stb.) az adott szakterület szakemberei kell, hogy megtervezzék, azaz a tervezést az egyes részterületek szakembereiből álló, összehangoltan dolgozó "team" kell, hogy végezze.

A bonyolult rendszerek korszerű tervezésének alapja a folyamat centrikusság, azaz a további elemeknek a folyamatelem által megszabott követelményekhez való alkalmazkodása. A technológia tervezése tehát nagy körültekintést tesz szükségessé, jelentős információhalmaz feldolgozását, és rendszerint nagy matematika-apparátus igénybevételét kívánja. Ezért a hagyományos tervezési módszerek helyett egyre inkább a számítógépes tervezési módszerek kerülnek előtérbe. A számítógépes tervezési módszerek alkalmazását teszi szükségessé a tervek több változatban - de rövid átfutási idővel - való kidolgozásának (majd az optimális változat kiválasztásának) egyre gyakrabban felmerülő igénye is.

A raktárak technológiai tervezésének modelljét ezért olyan logikai sorrendben célszerű felépíteni, hogy az manuális és számítógépes tervezésre egyaránt alkalmazható legyen. A tervezés során számos olyan tervezési lépéssel kell számolni, amelyek hagyományos tervezés esetén csak párhuzamosan végezhetők (pl. az anyagmozgatási és a tárolási folyamat tervezése). Ezeket a tervezési lépéseket számítógépes tervezés esetén visszacsatolással lehet összefüggésbe hozni.

A raktárak technológiai tervezése - a telepítési hely megválasztása és a tárolandó készletnagyság meghatározása után - az alábbi főbb lépések szerint végezhető:

1.a raktárterület előzetes meghatározása,
2.a raktárépület főbb jellemzőinek meghatározása,
3.az anyagmozgatási folyamat tervezése,
4.a tárolási folyamat tervezése,
5.a raktárterület végleges meghatározása,
6.a közlekedési kapcsolatok tervezése,
7.a raktárépület tervezéséhez szükséges jellemzők meghatározása,
8.az árugyűjtés módjának megválasztása,
9.az anyagmozgató és tárolóeszközök és berendezések mennyiségének, valamint a munkaerő-szükségletnek a meghatározása,
10.az információáramlás, illetve az árunyilvántartás tervezése és
11.a költségek meghatározása, mutatószámok képzése.
1.1. A raktárterület előzetes meghatározása

Általános szempontok

A raktárterület előzetes meghatározása kiindulási alapul szolgál a raktárépület kialakításához, illetve az anyagmozgatási és a tárolási folyamat tervezéséhez. A raktárterület előzetes meghatározásához viszont már előzetes döntést kell hozni az anyagmozgatás és a tárolás rendszeréről.

Az anyagmozgatási rendszer az általa biztosított halmazolási magasságon és az általa igényelt anyagmozgatási út szélességén keresztül (20. táblázat) befolyásolja a raktárterület nagyságát.

Anyagmozgatási rendszerek által biztosított halmazolási magasság és az igényelt útszélesség
Anyagmozgatási rendszerElérhető halmazolási magasság (m)Anyagmozgatási út szélessége (m)
Kézi
Targoncás
Darus
Állványkiszolgáló gép
2,0...2,2
4,0....7,0
4,5...10,0
6,0...30,0
1,0...2,0
1,5...3,5
1,7...2,5
1,0...2,0

20. táblázat

Az áruhalmazok vízszintes elrendezése szerint képzett tárolási rendszer (43. ábra) pedig az anyagmozgatási rendszerrel összefüggésben - a raktárterület kihasználhatóságát szabja meg.

Az áruhalmazok vízszintes elrendezése szerint képzett tárolási rendszerek
a) tömbtárolás, b) osztott tömbtárolás, c) soros tárolás, d) vegyes tárolás
43. ábra

A hasznos tárolóterület nagyságának meghatározása

A hasznos tárolóterület nagysága a raktározandó áruk mennyiségétől és a hasznos magasságtól függ.

Az árufajtánként raktározandó készlet:

Qmax = qo + Qb (t),

ahol:
qo - az optimális rendelési tételnagyság (t), és
Qb - a biztonsági készlet (t).

A teljes készlet:

  • azonos rendelési időközök esetén: Q max n = Σ i=1 n q o + Σ i=1 n Q b (t)
  • eltérő rendelési időközök esetén: Q max n =ρ Σ i=1 n q o + Σ i=1 n Q b (t)

ahol:
n - az árufajták száma,
ρ = 0,5 ... 1,0 (egyidejűsítési tényező).

Amennyiben az optimális rendelési tételnagyságot és a biztonsági készletet az árufajták egy részére állapítottuk meg, a teljes készlet meghatározásakor a vizsgálatba be nem vont árufajták körét is figyelembe kell venni.

Az árufajták fajlagos tömege ( γ) szabályos kiterjedésű (pl. dobozolt, ládázott, henger alakú stb.) áruk esetén egyszerű méréssel és térfogatszámítással határozható meg. A különböző árufajták fajlagos tömegét egyébként tárolási előírások tartalmazzák.

A hasznos magasságot (mh) úgy kapjuk meg, hogy a tárolási magasságból levonjuk a tárolási rendszertől függő - tárolásra nem használt - magasságrészeket.

A tárolási magasság (mt) viszont az alkalmazott anyagmozgatási és tárolási rendszertől függ. Esetenként (pl. eszköz- és berendezés nélküli tárolási rendszer, vagy síkrakodólapos tárolás mellett) a csomagolás teherbíró képessége és a tárolási előírások is korlátozhatják a tárolási magasságot.

A közvetlen halmazolással egymásra helyezhető egységrakományok számát (ni) korlátozhatja rakodólapos egységrakományok tárolása esetén:

  • a raktárépület szabad belmagassága,
  • a tároló- illetve csomagolóeszközök halmazolási igénybevételének nagysága,
  • a tárolótéri anyagmozgatást végző anyagmozgató gépek maximális emelési magassága,
  • a födémteherbírás nagysága (rendszerint csak többszintes raktárak esetében jelent korlátozó tényezőt).

A raktárépület szabad belmagassága szempontjából egymásra helyezhető egységrakományok maximális száma az i-edik tárolóeszköz-típusból az alábbi összefüggéssel határozható meg:

n i = h b t h ui

ahol:
h - a raktárépület szabad belmagassága (a hazai viszonylatban kifejlesztett egyszintes ipari típusépületek általában max. 6,0 ... 7,2 m szabad belmagasságúak);
bt - a födém és a tárolt áruk között tűzrendészeti okokból szükséges biztonsági távolság (50...80 cm);
hui - az i-edik egységrakomány magassága.

Az egymásra helyezhető tárolóeszköz-számot korlátozhatja a több rétegben megengedett hasznos terhelés értéke (Mhi):

n i = M hi M i

ahol:
M - az i-edik tárolóeszközben, illetve tárolóeszközön tárolt áru tömege.

Sík rakodólapos egységrakományok esetében az egymásra halmazolható rakományok számát az alkalmazott csomagolóanyagok nyomószilárdsága is korlátozhatja. A legalsó rakodólap legfelső árurétegét:

σ 1 = (n1) M r g F t [ N m 2 ]

a legalsó áruréteget:

σ 2 n M r g F f [ N m 2 ]

nyomófeszültség terheli (44. ábra).

Vázlat a halmozási igénybevételből származó nyomófeszültség alakulásának vizsgálatához
44. ábra

Az összefüggésekben

n - az egymásra halmazolt rakodólapos rakományok számát,
Mr - egy rakodólapos rakomány bruttó tömegét,
Ft - a rakodólap talphevedereinek felületét (m2),
Ff - a rakodólap áruval fedett fedlapjának alapterületét (m2) és
g - a nehézségi gyorsulást: 9,81 m/s jelöli.

Szabványos 800×1200 mm alapméretű sík fa rakodólapok esetén:

Ft = 0,414 m2,
Ff = 0,762 m2,
a σ 1 / σ 2 arány pedig:

σ 1 σ 2 = (n1) M r g 0,414 n M r g 0,762 =1,83 1,84 n

n>2 esetén σ 1 / σ 2 >1 ; ebből adódik, hogy az egymásra halmozható sík rakodólapos egységrakományok száma σ 1 = σ m helyettesítésével az alábbi összefüggés alapján számítható:

n= σ m F t M r g +1

ahol σ m az alkalmazott csomagolóanyagok megengedett nyomószilárdsága.

A σ m értékei:

  • faláda esetében: 50 000...65 000 N/m2,
  • jó minőségű ötrétegű hullámpapírból kialakított dobozokba csomagolt önhordó termékek esetében 30 000...45 000 N/m2,
  • gyengébb minőségű ötrétegű hullámpapírból kialakított dobozokba csomagolt, nem önhordó termékek esetében: 10 000...15 000 N/m2.

Az árufajtánként szükséges hasznos tárolóterület:

f h = Q max γ m h ( m 2 )

A teljes készlet raktározásához szükséges hasznos tárolóterület:

f h ( n ) Σ i=1 n f h ( m 2 )

A hasznos tárolóterület nagysága meghatározható az egyidejűleg raktározásra kerülő egységrakományok számának ismeretében is:

f h ( n ) Σ i=1 n N i z i f e ( m 2 )

ahol:
Ni - az árufajtánként raktározandó egységrakományok száma,
zi - az oszloponként elhelyezhető egységrakományok száma,
fe - az egységrakomány alapterülete (m2).

A kiegészítő területek nagyságának meghatározása

A kiegészítő területszükséglet az alábbi összefüggéssel számítható:

fkieg = fközl + fkez + fam + fig (m2),

ahol:
fközl - a fő- és mellékközlekedési (anyagmozgatási) utak területszükséglete (m2),
fkez - az áru átvételére, osztályozására és kiadására szolgáló terület (m2),
fam - az anyagmozgató és tárolóeszközök (pl. kézi emelővillás targoncák, rakodólapok stb.) tárolásához szükséges területszükséglet (m2),
fig - a raktáron belüli igazgatási és szociális helyiségek területszükséglete (m2).

A fő- és a mellékközlekedési utak területszükséglete - az előzetes számításokhoz - közelítő tapasztalati adatok alapján vehető figyelembe, az alábbiak szerint:

fközl=? fh(m2), f közl =τ f h [ m 2 ]

ahol τ - az anyagmozgatási és tárolási rendszertől függő szorzó tényező (21. táblázat).

A 77 szorzótényező közelítő értékei
Tárolási rendszer
Anyagmozgatási rendszerTömbOsztott tömbSorosVegyes
Kézi0,1...0,20,2...0,40,8...1,00,2...0,7
Targoncás0,1...0,30,3...0,50,9...1,40,3...0,8
Darus0,7...1,00,3...0,6
Állványkiszolg. gépes0,6...0,80,3...0,5

21. táblázat

Az áru átvételére, osztályozására és kiadására szolgáló (manipulációs) területek nagyságát az árukezelés napi volumene (a naponta bevételre és kiadásra kerülő áruk mennyisége) és a helyiségekben végzendő műveletek (mennyiségi és minőségi ellenőrzés, csomagolás, tétel-összeállítás stb.) száma befolyásolja. Az átvevő és a kiadóhelyiségek területét célszerű úgy megválasztani, hogy a naponta kezelt árumennyiség 20...60%-a ott elhelyezhető legyen. Így a járművek rakodásával kapcsolatos műveletek gyorsan elvégezhetők, az állásidő a minimálisra csökken.

Amennyiben átvételkor, illetve kiadáskor nem kell ellenőrzést, rakománybontást vagy egyéb műveletet végezni, az átvevő, illetve a kiadóhelyiség elhagyása megfontolandó.

Az anyagmozgató és tárolóeszközök tárolásához szükséges területet állványos tárolási rendszer mellett kell számításba venni. A megüresedett egységrakomány-képző eszközök, esetenként a kézi szállítóeszközök elhelyezésére a manipulációs helyiségek közelében célszerű területet biztosítani.

A raktáron belüli igazgatási és szociális helyiségek területe a raktári dolgozók előre becsült létszáma és az egyes helyiségek kialakítására vonatkozó területnormák alapján számítható.

1.2. A teljes terület nagyságának és a terület-kihasználási tényezőnek a meghatározása

A teljes raktárterület a hasznos (fh) és a kiegészítő (fkieg) területek összege. Vagyis:

fö = fh + fkieg.

A terület-kihasználási tényező ( α) a hasznos terület és a teljes terület viszonyszáma:

α= f h f ö 100%.

A kihasználási tényező mindig kisebb egynél; általában 0,3...0,8 között változik. Értéke a gépesítési és a tárolási rendszertől, és a tejes terület nagyságától függ.

A terület-kihasználási tényező - a gépesítési és a tárolási rendszertől függő - közelítő értékeit a 22. táblázat tartalmazza.

A kihasználási tényező és a korábban meghatározott hasznos alapterület ismeretében a globális raktárterület számítható.

A kiegészítő területek viszonylagos nagysága - így a kihasználási tényező értéke is - a teljes terület nagyságától függ.

A terület-kihasználási tényező (?) közelítő értékei
Tárolási rendszer
Anyagmozgatási rendszerTömbOsztott tömbSorosVegyes
Kézi0,7...0,80,6...0,70,4...0,50,5...0,7
Targoncás0,6...0,70,5...0,60,3...0,40,4...0,6
Darus0,4...0,50,5...0,6
Állványkiszolgáló gépes0,5...0,60,5...0,6

22. táblázat

A fő- és a mellékközlekedési utak, valamint a hasznos terület és a teljes raktárterület viszonyának alakulását a 45. ábra szemlélteti.

A közlekedési utak területszükséglete és a teljes terület viszonyának, valamint a terület-kihasználási tényezőnek alakulása a teljes terület függvényében
45. ábra

A fenti diagramok - egyéb tényezők mérlegelésével - alkalmasak az optimális raktárnagyság meghatározására. A méretek növelésének gazdaságfokozó hatása - mint elvi alap - a nagyobb raktárak létesítésének irányába mutat. A fentieken kívül a megfelelő kihasználással üzemelő nagyobb raktárak gépesítése hatékonyabb, fajlagos mutatói kedvezőbbek. A kereskedelmi és a begyűjtő raktárak optimális nagyságának meghatározásakor azonban a gyűjtő és a terítő szállítások költségeit is figyelembe kell venni. A raktár befogadóképességének növelése a szállítási távolságok - tehát a szállítási költségek - növelésével jár, így a túlzott mértékű centralizáció gazdaságtalan lehet.

2. A raktárépület főbb jellemzőinek meghatározása
Általános szempontok

A raktárak kialakíthatók önálló, külön épületben, vagy más funkciójú épülettel közösen, egy- vagy többszintes kivitelben. Készülhetnek továbbá rakodóval vagy rakodó nélkül - azonos alapterület mellett is - különböző alapméretekkel.

Önálló épületként kerülnek kivitelezésre általában a nagyobb üzemek kiinduló anyagraktárai, illetve készáruraktárai, valamint a kereskedelmi és begyűjtő raktárak. Más funkciójú épülettel közösen, vagy azon belül alakíthatók ki kisebb üzemek raktárai (félkésztermék-raktárak, szerszámraktárak, kéziraktárak stb.).

A raktárak építészeti tervezésekor a raktár technológiai funkciójából kell kiindulni, de figyelembe kell venni a raktárt érintő szállítási lánc technikai jellemzőit (a be- és a kiszállító járművek paramétereit), a be- és a kiszállítás gyakoriságát is.

Anyagmozgatási és tárolási folyamat szempontjából az a raktárépület tekinthető kedvezőbbnek, amelyik kevés válaszfallal rendelkezik, a tartóoszlopok osztása előnyös, az alapmérete és a belmagassága az anyagmozgatási és a tárolási rendszerhez igazodik.

Típustervek, illetve típuselemek alkalmazása rendszerint csökkenti az épület beruházási költségeit. Típustervek kialakítására hazai viszonylatban is több kezdeményezés történt. Az eddig kialakított típustervek alapján egyszintes rakodó nélküli csarnokraktárak építhetők vasbeton-, illetve könnyű acélvázas szerkezettel. Az oszloposztásuk 12×3 m, 9×9 m, 6×1 m, 12×18 m, 12×24 m, 24×24m. A típustervek alkalmazására akkor célszerű, ha az - a helyi sajátosságokat is figyelembe véve- az anyagmozgatási és a tárolási folyamat, a közlekedési kapcsolatok stb. kialakítása szempontjából nem kedvezőtlen.

A raktárépület előzetes kialakításakor 1. az egy- vagy többszintes raktárak építésének lehetőségét, 2. az alapterület és az alapméret nagyságát, 3. a rakodó építésének vagy elhagyásának lehetőségét, és 4. a manipulációs helyiségek elhelyezését kell vizsgálni.

Az egy- vagy többszintes raktárak létesítési lehetőségének vizsgálata

Az egy- és a többszintes megoldás technológiai vonatkozásai. Az egy- és többszintes raktárak - az építészeti kialakítás, helyigény stb. mellett - anyagmozgatási és tárolási technológiai szempontból is különböznek.

Mindkét megoldásnak megvannak az előnyei és a hátrányai is.

Az egyszintes megoldás előnyei:

  • A tárolóterület jobban kihasználható, mivel nem csökkenti a lépcsőházak, a függőleges anyagmozgató eszközök (felvonók, elevátorok, csúszdák stb.) által igénybevett területek;
  • a tartóoszlopok elmaradása vagy nagyobb távolságra való telepítési megkönnyíti az anyagmozgatási és tárolási folyamat kialakítását;
  • a padló teherbíró képességének növelése nem jár együtt jelentős beruházási költség növelésével;
  • elhanyagolhatók a vertikális anyagmozgatást végző gépek.

Az egyszintes megoldás hátrányai:

  • Központi áruátvétel és kiadás esetén a belső szállítási távolságok nagyok;
  • rendszerint bonyolultabb csatlakozó út kialakítása szükséges;
  • az alapterülethez képest viszonylag nagy fal- és tetőfelületek miatt jelentős hőveszteséggel kell számolni.

A többszintes megoldás előnyei:

  • Az épületen belüli horizontális távolságok rövidek;
  • a belső anyagmozgatási feladat megoldásához a gravitációs erőt is fel lehet használni;
  • a belső légtér, a határoló fal, valamint a tetősíkok előnyösebb aránya miatt a hőveszteség előnyösebben alakul.

A többszintes megoldás hátrányai:

  • A raktár hasznos területét a lépcsők, a függőleges anyagmozgatást végző gépek, a nagyobb keresztmetszetű és sűrűbb osztással elhelyezett oszlopok csökkentik;
  • forgalomlebonyolító képességének a függőleges anyagmozgatást végző gépek teljesítőképessége szab határt;
  • az emeleti födémek teherbírása korlátozott, illetve csak nagyobb ráfordítás árán növelhető.

A hagyományos egy- vagy többszintes raktár melletti döntés a fenteken kívül számos (építési, beruházási, gazdaságossági stb.) szempont figyelembevételét kívánja. A befolyásoló tényezők, az előnyök és a hátrányok mérlegelése alapján a többszintes megoldás helyett egyre inkább a magasraktárak kerülnek előtérbe.

Az egy- vagy többszintes változat melletti döntést - a fenti szempontok mérlegelése mellett - befolyásolja a raktár területi elhelyezkedése is. A raktárak létesítési költségében ugyanis - különösen városi környezetben - egyre nagyobb összegű tételt jelentenek a telekárak, illetve esetenként a célszerűbb megoldás irányában való kialakítást a rendelkezésre álló terület korlátozhatja.

Az alapterület és az alapméret meghatározása

A raktár alapterülete egyszintes raktárak esetén a teljes területtel azonos,többszintes raktárak esetén a teljes területet a szintek számával kell osztani.

Az adott alapterületű raktárak különböző geometriai alakúak lehetnek. Az egyszerű - szabályos - geometriai alakú raktárépület azonban könnyebben építhető és abban jobb terület-, illetve térkihasználás érhető el. Az egyszerű geometriai alakú épületek közül - adott alapterület mellett - a négyzet alakú épületnek legkisebb a falfelülete (a kerülete).

Az alapméret meghatározásakor azonban figyelembe kell venni az anyagmozgatási távolságok alakulását is. A tárolóterületek kiszolgálása ugyanis annál nagyobb anyagmozgatási teljesítménnyel oldható meg, minél nagyobb a távolság:

  • a belépés helyétől (az áruátvevő helyiségtől), és
  • a kilépés helyétől (az árukiadó helyiségtől).

Általános esetben tehát valamely tárolóterület vagy tárolótér annál kedvezőtlenebb helyzetű, minél nagyobb a be- és a kilépés helyétől mért távolságok összege. Az azonos értékű tárolóterületek tehát olyan ellipszisek, amelyek gyújtópontjaiban a be- és kilépés helyei vannak (46. ábra).

Vázlat az anyagmozgatási távolságok szempontjából azonos értékűnek tekinthető tárolóterületek helyének szemléltetéséhez
46. ábra

Az anyagmozgatási távolságok szempontjából tehát az ellipszis alakú raktár lenne a legkedvezőbb. Ezzel szemben - figyelembe véve az egyszerűbb építészeti kialakítás lehetőségeit - az a téglalap alak részesíthető előnyben, ahol a hossz és a szélesség aránya kb. 1,4 ... 1,6.

Vagyis: Fö = a b (m2),

a b = 1,4...1,6.

Az a, b oldalak így közelítően az anyagmozgatási szempontból azonos értékűnek tekinthető külső területrészek egyszerű geometriai alakzattal behelyettesített burkolóvonalai.

Az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elhelyezése

Az áruátvevő és az árukiadó (manipulációs) helyiségek tárolóterületekhez, illetve egymáshoz viszonyított elhelyezése (elrendezése) egyben a raktáron belüli anyagáramlás fő irányát is megszabja.

Önállóan létesített raktárak esetén a 47. ábra szerinti alapesetek vehetők számításba.

Az áruátvevő (Á) és az árukiadó (K) helyiségek elrendezésének lehetőségei
47. ábra
a)egymással szemben, egyenes anyagáramlási iránnyal
b)egymástól 90°-ra, görbe alakú anyagáramlási iránnyal
c)azonos oldalon szétválasztva, félkör alakú anyagáramlási iránnyal
d)azonos oldalon összevonva, kör alakú anyagáramlási iránnyal

Üzemi raktárral összekapcsolt raktárak esetén célszerű a belső elrendezést úgy kialakítani, hogy az átvevő és a kiadó helyiségek egymás mellett legyenek, esetleg (főleg kisebb üzemek esetén) közös ellenőrzési hellyel kialakítva (48. ábra).

Az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elrendezése üzemi épülettel összekapcsolt raktárak esetén
48. ábra
Rakodóval rendelkező és rakodó nélküli raktárak létesítésének vizsgálata

A rakodók a raktárépület külső falánál létesített, a csatlakozó út, illetve vasút szintje fölé emelt közlekedési területek. Megkönnyítik a járművek hagyományos ki- és berakását, és alkalmas területet biztosítanak az áruk átcsoportosítására, anyagmozgatási segédeszközök (pl. rakodólapok) tárolására.

A rakodók létesítését az a körülmény indokolja, hogy a vasúti és közúti járművek rakfelületének szintjét - a hagyományos eszközökkel történő rakodások egyszerűbb és gyorsabb lebonyolítása érdekében - a raktár padlószintjével célszerű egy szintbe hozni. Ennek érdekében a raktár padlószintjét a csatlakozó út, illetve vasút szintje fölé kell emelni, vagy a csatlakozó út, illetve vasút szintjét kell süllyeszteni. Az ilyen rakodók magassága megközelíti a járművek rakfelület-magasságát, így kézi eszközökkel, vagy pl. gépi hajtású targoncákkal történő rakodást azonos szintben lehet végezni.

Rakodóval rendelkező raktárak esetén a rakodó biztosítja a gépi üzemű emelőtargoncák vasúti kocsiba való bejárási lehetőségét is.

A közúti járművekre azonban a gépi üzemű emelőtargoncák általában nem járhatnak rá, csak a rakfelületre helyezhetik rakományukat. A rakomány beljebb szállítását kézi, vagy kombinált működtetésű (kis saját tömegű) targoncák végezhetik. A rájárási lehetőséget egyrészt a gépkocsi teherbíró képessége, másrészt - zárt gépkocsiszekrény esetén - a ponyvatartó lécek magassága korlátozhatja. A rakodókról azonkívül csak egyik oldalról (oldal- vagy hátirányból) lehet a gépkocsik rakfelületéhez hozzáférni. A közúti oldalon létesített rakodó tehát nem minden esetben előnyös.

A rakodók nélkül létesített raktárak padlószintje megegyezik, vagy alig magasabb az út, illetve vasút szintjénél. A közúti járművek rakfelülete több oldalról jól megközelíthető és az oldalfalak lehajtása után rakodható.

A fedett vasúti járművek azonban - adottságuknál fogva ebben az esetben is csak az ajtón keresztül rakodhatók. A járművek megrakásakor a rakfelület magasságának megfelelő szintkülönbséget le kell győzni. A raktári anyagmozgatás korszerű gépei (emelőtargoncák, futódaruk, halmazolódaruk stb.) a szintkülönbség legyőzését lehetővé teszik.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A raktárak technológiai tervezése többek között a , az és a összefüggő, és az azokhoz kapcsolódó járulékos feladatok számbavételét és megoldását jelenti.

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A raktárterület előzetes meghatározása kiindulási alapul szolgál a kialakításához, illetve az és a folyamat tervezéséhez.

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az anyagmozgatási rendszer az általa biztosított halmazolási és az általa igényelt anyagmozgatási út keresztül befolyásolja a raktárterület nagyságát.

4. Válassza ki az anyagmozgatási rendszer raktárterületet befolyásoló jellemzőit!
Jelölje be a helyes választ!
Az anyagmozgatási rendszer:
a halmazolási magasságon keresztül befolyásolja a raktárterület nagyságát
az anyagmozgatási út szélességén keresztül befolyásolja a raktárterület nagyságát
a halmazolási magasságon és az általa igényelt anyagmozgatási út szélességén keresztül befolyásolja a raktárterület nagyságát
sem a halmazolási magassággal sem az anyagmozgatási út szélességével nem befolyásolja a raktárterület nagyságát

5. Csoportosítsa az anyagmozgatási rendszerek típusait és az általuk elérhető halmazolási magasságot!

  • k: kézi
  • t: targoncás
  • d: darus
  • a: állványkiszolgáló gép
Írja az anyagmozgatási rendszerek előtti kisbetűt a megfelelő adatok elé!
BetűjelHalmazolási magasság
Elérhető halmazolási magasság (m): 6,0...30,0
Elérhető halmazolási magasság (m): 4,0...7,0
Elérhető halmazolási magasság (m): 4,5...10,0
Elérhető halmazolási magasság (m): 2,0...2,2
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az áruhalmazok vízszintes elrendezése szerint képzett tárolási rendszerek típusai:

- tárolás
- tömbtárolás
- tárolás
- tárolás

7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A hasznos tárolóterület nagysága a raktározandó áruk és a hasznos függ.

8. Válassza ki a hasznos tárolóterület nagyságát befolyásoló jellemzőt!
Jelölje be a helyes választ!
A hasznos tárolóterület nagysága:
a raktározandó áruk mennyiségétől függ
a raktározandó áruk mennyiségétől és a hasznos magasságtól függ
a hasznos magasságtól függ
9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A közvetlen halmazolással egymásra helyezhető egységrakományok számát (ni) korlátozhatja rakodólapos egységrakományok tárolása esetén:

- a raktárépület szabad ,
- a tároló- illetve csomagolóeszközök igénybevételének nagysága,
- a tárolótéri anyagmozgatást végző anyagmozgató gépek maximális ,
- a nagysága.

10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Sík rakodólapos egységrakományok esetében az egymásra halmazolható rakományok számát az alkalmazott csomagolóanyagok is korlátozhatja.

11. Határozza meg a sík rakodólapos egységrakományok esetében a legalsó rakodólap legalsó árurétegét terhelő nyomófeszültséget, ha:

n - az egymásra halmazolt rakodólapos rakományok száma: 3
Mr - egy rakodólapos rakomány bruttó tömege: 1000 kg
Ff - a rakodólap áruval fedett fedlapjának alapterülete (m2): 0,762 m2
g - a nehézségi gyorsulást: 9,81 m/s2

Válassz ki a helyes megoldást (egész számra kerekítve)!
18232 N/m2
34232 N/m2
26544 N/m2
38622 N/m2
43211 N/m2
12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A terület-kihasználási tényező a terület és a terület .

13. Válassza ki a terület-kihasználási tényezőt befolyásoló jellemzőket! Jelölje be a helyes választ!
A terület-kihasználási tényező:
a gépesítési és a tárolási rendszertől, és a teljes terület nagyságától függ
a gépesítési rendszertől, és a teljes terület nagyságától függ
a teljes terület nagyságától függ
a tárolási rendszertől, és a teljes terület nagyságától függ
a gépesítési és a tárolási rendszertől függ
14. Válassza ki az egyszintes raktárakra jellemző előnyös tulajdonságokat (a többszintesekkel összehasonlítva)! Jelölje be a 3 helyes választ!
A tárolóterület jobban kihasználható.
A belső légtér, a határoló fal, valamint a tetősíkok előnyösebb aránya miatt a hőveszteség előnyösebben alakul.
A belső anyagmozgatási feladat megoldásához a gravitációs erőt is fel lehet használni.
Elhanyagolhatók a vertikális anyagmozgatást végző gépek.
Az épületen belüli horizontális távolságok rövidek.
A padló teherbíró képességének növelése nem jár együtt jelentős beruházási költség növelésével.
15. Válassza ki a többszintes raktárakra jellemző hátrányos tulajdonságokat (az egyszintesekkel összehasonlítva)! Jelölje be a helyes válaszokat!
Központi áruátvétel és kiadás esetén a belső szállítási távolságok nagyok.
A raktár hasznos területét a függőleges anyagmozgatást végző gépek, a nagyobb keresztmetszetű és sűrűbb osztással elhelyezett oszlopok csökkentik.
Az alapterülethez képest viszonylag nagy fal- és tetőfelületek miatt jelentős hőveszteséggel kell számolni.
Rendszerint bonyolultabb csatlakozó út kialakítása szükséges.
A forgalomlebonyolító képességének a függőleges anyagmozgatást végző gépek teljesítőképessége szab határt.
A födémek teherbírása korlátozott, illetve csak nagyobb ráfordítás árán növelhető.
16. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

Az egy- vagy többszintes raktárak melletti döntést befolyásolja a raktár elhelyezkedése is. A raktárak létesítési költségében ugyanis - különösen városi környezetben - egyre nagyobb összegű tételt jelentenek a , illetve esetenként a célszerűbb kialakítást a rendelkezésre álló terület is korlátozhatja.

17. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az alapméret meghatározásakor figyelembe kell venni az anyagmozgatási alakulását is.

18. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A tárolóterületek kiszolgálása annál anyagmozgatási teljesítménnyel oldható meg, minél a távolság:

- a helyétől (az áruátvevő helyiségtől) és
- a helyétől (az árukiadó helyiségtől).

19. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az áruátvevő és az árukiadó helyiségek elrendezésének lehetőségei:

- egymással , anyagáramlási iránnyal
- egymástól 90°-ra, alakú anyagáramlási iránnyal
- azonos oldalon szétválasztva, alakú anyagáramlási iránnyal
- azonos oldalon összevonva, alakú anyagáramlási iránnyal történik

20. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A rakodók létesítését az a körülmény indokolja, hogy a vasúti és közúti járművek rakfelületének - a hagyományos eszközökkel történő rakodások egyszerűbb és gyorsabb lebonyolítása érdekében - a raktár célszerű egy hozni.