KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.
MODUL: II. modul: A tárolandó árumennyiség (készlet) meghatározási lehetőségei, a készletgazdálkodás
3. lecke: Esettanulmány ipari késztermékraktár készletének, és áruforgalmának tervezési célú vizsgálatára és elemzésére
Tanulási útmutató | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tanulási célok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tevékenységek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Olvassa el a 3. leckét! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 50 perc olvasás, tanulás, 10 perc önellenőrzés. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tananyag | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. A mértékadó raktárkészlet meghatározása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A mértékadó tárolandó árukészlet meghatározásánál problémát okoz, hogy hosszabb statisztikai idősor a mértékadó készlet előrebecslésére nem áll rendelkezésre. Ennek fő oka, hogy a gyár mindössze 1,5 éve működik üzemszerűen, valamint nem csak kész piacokat vett át a céghálózat más gyáraitól, hanem a saját piac kiépítése is folyamatban van. Nyilván új piacok kiépítése hosszabb kereskedelmi folyamat eredménye lehet csak. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szintén problémát okoz, hogy az alapvető gyártó berendezések mind beszerzésüket, mind működésüket tekintve újak és egyediek, így a kezelést végző operátorok még pillanatnyilag is begyakorlási időszakban vannak, és ennek következtében a termékváltások egyelőre jelentős időtartamot igényelnek, de úgy tűnik, hogy ez radikálisan csökkenthető. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mivel gyártóműről van szó, elvileg fontos lenne annak a költségviszonyát vizsgálni, hogy milyen sűrűn váltsunk terméket, vagy viszonylag nagyobb tételt készletre gyártsunk, és ezzel a raktározási költségeket növeljük. Sajnos ez a jelenlegi helyzetben nem kivitelezhető. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szintén problémát okoz, hogy a jelenlegi vevőállomány, amely főként az elektronikai iparból kerül ki, igen hullámzó rendelésállománnyal rendelkezik, amely értelemszerűen visszahat a csomagolóanyag szükségletre is. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A következőkben a mértékadó raktárkészlet meghatározásához a gyár üzemszerű működésétől kezdve 2006 őszéig terjedő időszakot vizsgáljuk abból a szempontból, hogy heti, havi, és évszaki ingadozásokat mérjünk föl a számítógépes vállalatirányítási rendszerből a be- és kitárolás adataira nézve. Ezekből az adatokból úgy határozható meg készletállomány, hogy ezek a mennyiségek, tárolási időt tekintve két alapvető csoportra bonthatók: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A számítógépes rendszerben minden raktári mozgás nyomon követhető olyan mélységig, hogy az adott mozgatási műveletet, ki, mikor végezte, és ezek az adatok különböző keresési kulcsok szerint lehívhatók, csoportosíthatók. Ennek az állománynak a felhasználásával 2005. 06. és 2006. 09. hó között havi bontásban kigyűjtöttük a késztermékraktár adatait. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. A készletállomány alakulásának előrebecslése | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az aktuális készletek terméktípusonként, és egységrakomány darabszámonként a számítógépes rendszerből folyamatosan meghatározhatók. Az aktuális készlet alakulásáról a számítógépes rendszerből táblázat kérhető le. A táblázatban megrendelőnként és azon belül típusonként a tárolt termékek az első oszlopban vannak felsorolva. A táblázat többi oszlopában tárolási idők szerint van felbontva a teljes árukészlet. A táblázatban a következő tárolási időintervallumok találhatók: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A mértékadó raktárkészlet megállapításához a táblázatos összeállításból két időintervallumot képzünk: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A készletállomány a rendszerből tárolóhely szerint is folyamatosan meghatározható, és a táblázatos lekérdezés itt is megvalósítható. Ebben a táblázatban oszloponként a következő ismérvek jelennek meg: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A rendszerből az adatokat feldolgozva, a készletállományt és annak alakulását a 11. számú táblázat, és a 33. ábra mutatja be. Az összes készáru készlet alakulásának görbéjére logaritmikus regresszió görbe volt illeszthető, amely statisztikai próbával bizonyíthatóan reprezentatívan mutatja az összes készárukészlet csökkenő tendenciáját, ami azt mutatja, hogy a gyártásprogramozás egyre begyakoroltabban tudja beállítani a gyártandó mennyiségeket. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Havi bontásban a gyorsan forgó és az összes készáru készlet mennyiségének alakulása egységrakomány darabszámban
11. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gyorsan forgó (JIT jellegű) és a lassan forgó készlet arányainak időbeli változását a 12. táblázat és a 34. ábra mutatja be. Erről olyan diagramot is készítettünk (35. ábra), amely arányaiban mutatja az idő függvényében a gyorsan és lassan forgó készleteket. Az utóbbi idők növekvő arányú lassan forgó készlete annak a ténynek tudható be, hogy a vevőkör állandósult, a rendelésállomány kiszámítható, és így kevesebb gépátállítással célszerűvé vált viszonylag nagyobb mennyiségek gyártása, és logisztikai típusú tárolása. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gyorsan és lassan forgó készletek alakulása az idő függvényében egységrakomány darabszámban
12. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A raktártervezés szempontjából fontos, hogy ezek a készletek milyen rakodólap típusokon vannak elhelyezve, erre vonatkozóan a fenti idősorra kigyűjtöttük, hogy az adott tárolt árumennyiség, milyen méretű sík, fa rakodólapon van tárolva. Hasonlóképpen ezt az adatsort is %-os feldolgozásban szintén megadtuk. Ez utóbbit a 36. ábrán mutatjuk be. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A raktár rekonstrukciós tervezéséhez felmértük a rakodólapok típusonkénti megoszlását, és annak változásait. Az elemzés eredményéből, mint mértékadó rakodólap összetétel a 13. táblázatban látható összeállítást készítettük. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a rakodólapok típusösszetételénél a rendeléstől függő véletlen jelenséggel kell számolni, és ezért a tároló állványok típuskiválasztásánál viszonylag nagy méretrugalmasságra fogunk törekedni. A táblázatban a 800×1200 mm-es rakodólapok esetén csak minőségi eltérés van, ezért a továbbiakban ezeket együttesen kezeljük a további tervezés során. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egyes sík fa rakodólapok összforgalomból való részesedése
13. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. A cikkelem szám várható alakulása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az előző pontban ismertetett készlet idősoron belül kigyűjtöttük, hogy az ott ismertetett hó végi aktuális készletmennyiségek és rakodólap típusok mellett, hány eltérő termék készül, amelyet külön cikkelemnek kell kezelni a hozzáférés szempontjából. A cikkelemek számát szintén két bontásban dolgoztuk fel. Nevezetesen külön vettük a gyorsan forgó és az összes készletek cikkelem számait. A cikkelem szám alakulására szintén logaritmikus regresszió volt ültethető, ami azt mutatja, hogy a rendelésállomány egyre homogénebb lesz. A cikkelem számokat tartalmazó idősort a 14. táblázat, és a 37. ábra mutatja be. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A cikkelem szám meghatározása a vizsgált időintervallumban
14. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4. A mértékadó áruforgalom és várható alakulása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az előző pontban ismertetett adatállomány felhasználásával feldolgoztuk a be-, illetve kitárolási feladatok nagyságát, és időszakonkénti eltéréseit. A 15. táblázat a vizsgált időszakban havonként feltünteti az összes betárolt egységrakomány darabszámát. Ugyanezt diagramban feldolgozva a 38. ábrán mutatjuk be, amely diagramra szintén logaritmikus regresszió volt ültethető. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A betárolások havonkénti alakulása
15. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ugyanilyen összeállítást készítettünk a kitárolásokra, amelyet a 16. táblázat és 39. ábra mutat be. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kitárolások havonkénti alakulása
16. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az anyagmozgatási kapacitás tervezéséhez átvizsgálva a be- és kitárolt mennyiségeket, kiderült, hogy a vizsgált időszakon belül a 2005. 11. hó (44-47. hét) volt a legnagyobb intenzitású. (Lás15. és 16. táblázat) Az ezekre a hetekre vonatkozó be- és kitárolásokat a 17. táblázat és a 40. ábra mutatja be. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legnagyobb anyagáramlási intenzitású naptári hetek a vizsgált időintervallumon belül (2005. 11. hó)
17. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vizsgált heteken belül a 45. hét volt a legnagyobb anyagáramlási intenzitású. Ezt a hetet megvizsgálva a napi intenzitásokat kigyűjtöttük. A vonatkozó adatokat a 18. táblázat és a 41. ábra mutatja be. Az összeállításból kiderül - és ez általában jellemző -, hogy a héten belül a hét közepe a legerősebb időszak. A kedd és péntek viszonylag enyhébb, míg a hétfő tekinthető még jelentős mozgatási igénnyel bíró napnak. Az anyagmozgatási kapacitás számításánál azt a tényt is figyelembe kell vennünk, hogy az alapanyag beérkezések főként hétfői és pénteki napokra esnek, amely abból a szempontból kedvező, hogy így a mozgatási szükségletek a teljes hét folyamán megközelítőleg egyenletessé válnak. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az anyagáramlási intenzitás megoszlása a hét egyes napjai között a legnagyobb intenzitású időszakot figyelembe véve
18. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vizsgált legnagyobb intenzitású héten az üzem két műszakban dolgozott, így a szükséges anyagmozgatási kapacitás meghatározásához, műszakokra fel kellett bontanunk a 41. ábrán látható anyagáramlási intenzitást. A 19. táblázat és a 42. ábra műszakokra bontva mutatja be a be- és kitárolási igényeket. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az anyagáramlás intenzitása műszakonként a hét egyes napjain a forgalom szempontjából legerősebb héten
19. táblázat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A raktár tárolási- és anyagmozgatási kapacitásának tervezésekor ezeket az adatokat célszerű figyelembe venni, mivel ekkor dolgoztak a termelő gépsorok a legnagyobb kapacitással. |