KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.
MODUL: IV. modul: Darabáruk (egységrakományok) raktározása és tárolása
10. lecke: Darabáruk raktározása magasraktárakban, darabáruk szabadtéri tárolása
Tanulási útmutató | |||
Tanulási célok | |||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||
| |||
Tevékenységek | |||
Olvassa el a 10. leckét! | |||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 60 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés. | |||
Tananyag | |||
1. Darabáruk raktározása magasraktárakban | |||
1.1. A magasraktárak osztályozása | |||
A magasraktárról általában. Magas-raktározási rendszer alatt darabáruk (egységrakományok, szálanyagok, tekercsek stb.) olyan állványos tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási magasság az emelőtargoncák által elérhető 4...5 m-es átlagos tárolási magasságot meghaladja és a be- és kitárolás - a raktári anyagmozgatás sajtos céljaira kifejlesztett - állványkiszolgáló gépekkel történik. Nem tartoznak a rendszerbe az ömlesztett anyagok vagy folyadékok tárolására alkalmas különböző magas-építményű tartályok (silók), és a többszintes darabárus raktárak. A magas-raktározási rendszerben főleg rakodólapos rakományok tárolhatók, de kisebb méretű egységrakomány-képző eszközökben elhelyezett árukra - sőt esetenként egységrakomány-képző eszköz felhasználása nélkül - is alkalmazható a rendszer. | |||
A magas-raktározási rendszerek elterjedésének okai a raktárkészletek növekedésében, a korszerű elosztási (disztribúciós) rendszerek fejlődésében, a termelési folyamatok automatizálásában, a raktártechnika fejlődési irányában, illetve sok esetben a terület-kihasználás fokozására irányuló törekvésekben keresendők. | |||
A magasraktárakat az áru tárolására alkalmas tárolótér, az árugyűjtő és elosztótér, az ügyviteli hálózat és az ezekhez tartozó technikai elemek alkotják. | |||
A tárolótéren, a tárolóállványok és az állványkiszolgáló gépek segítségével a raktár fő feladata - a tárolás - valósul meg. | |||
Az árugyűjtő és elosztó tér a tárolást megelőző műveletek (beszállító járművek kirakása, egységrakomány-képzés, ellenőrzés, nyilvántartásba vétel stb.) és a tárolást követő műveletek (rendelés összeállítás, csomagolás, kiszállítás stb.) elvégzésének helye. A mozgatási műveletek elvégzésére alkalmas technikai elemek (emelőtargoncák, az egységrakományokat az állványkiszolgáló gépekhez továbbító, rendszerint folyamatos működésű szállítógépek) mellett esetenként sajátos berendezésekkel (pl. egységrakomány-képző berendezésekkel) is fel van szerelve. | |||
Az ügyviteli hálózat az árunyilvántartást és az anyagáramlást követő információáramlást biztosítja. | |||
A magasraktárak felszereltsége és műszaki megoldása különböző lehet aszerint, hogy milyen funkciót töltenek be. Ezért a magasraktárakat a raktár funkciója, a konstrukciós kialakítás, az automatizáltsági szint szerint célszerű csoportosítani. A fentiek mellett elfordul még a befogadóképesség szerinti csoportosítás is. | |||
A magasraktárak osztályozása a raktár funkciója alapján. A raktár funkciója alapján megkülönböztethető: | |||
| |||
A teljes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktárban megbontatlan (sík, keretes, oldalfals rakodólapos) egységrakományokat tárolnak (86. ábra). Az áru vagy egységrakományban érkezik, vagy a beérkezéskor képeznek egységrakományt. Az árugyűjtő és elosztótéri anyagmozgatást emelővillás targoncákkal vagy folyamatos működésű szállítógépekkel (konvejorok, görgősorok stb.) végzik. Ennél a típusnál érhető el a legmagasabb gépesítési, illetve automatizáltsági szint. | |||
A komissiózó magasraktár (87. ábra) lehetővé teszi a kiszállítási egység különböző árufajtákból való összeállítását. Két alaptípusa különböztethető meg aszerint, hogy hol végzik a komissiózást: | |||
| |||
Az állványban le4vő egységrakományból való komissiózás esetén a rendelési jegyzékben feltüntetett mennyiségeket a gépkezelő - a kiszolgáló gépen levő gyűjtőládába - gyűjti össze. Korszerűbb megoldás esetén az állványból kiemelt árut a gép folyamatos működésű szállítógépnek adja tovább, amely azt az osztályozó térbe szállítja. | |||
A komissiózó tér a magasraktár komissiózásra kialakított része. A tárolótérből csak teljes egységrakományt vesznek ki, a komissiózó térbe szállítják és ott cikkszám szerint előre kijelölt helyre rakják le. A kiszállítási egységeket a komissiózó térben való árugyűjtés - esetleg folyamatos működésű szállítógépre helyezés és a csomagolótérben való osztályozás - alapján állítják össze. | |||
A kombinált magasraktárban a tároló- és a komissiózó tér egy egységet képez. A raktártér egy része a tartalékraktár, a másik része az élőraktár szerepét tölti be. A beérkező egységrakományokat kiszolgáló gép viszi a tartalék (készlet) raktárba, és innen töltik fel szükség szerint az élő (komissiózó) raktárrészt. Árugyűjtést így csak a komissiózó raktárrészben kell végezni. | |||
A magasraktárak osztályozása konstrukciós kialakításuk alapján | |||
A konstrukciós kialakításuk alapján a magasraktárak lehetnek: | |||
| |||
| |||
Az állványkiszolgáló géppel üzemelő csarnokraktárak (88. ábra) hagyományos konstrukciós módszerekkel kialakított magas épületek. A tárolótéren elrendezett állványok között mozgó kiszolgáló gép az állványokkal közvetlen kapcsolatban van. A forgalom nagyságától függően van minden állványközben (folyosóban) egy-egy kiszolgáló gép működik, vagy több állványközt szolgál ki egy gép, amelyet az egyik folyosóból a másikba tolópaddal lehet átállítani. Elsősorban meglevő raktárak anyagmozgatási és tárolási technológiájának korszerűsítése, valamint komissiózó magasraktárak kialakítása esetén alkalmazható konstrukciós forma. A tárolási magasság 6...10 m. | |||
| |||
| |||
Az állványkiszolgáló géppel üzemelő állványtartós raktárak (89. ábra) sajátos kialakítású - a tároló berendezés és az épület egységén alapuló - létesítmények. Az állványok egyben az épület tartóelemei is, így az épület oldalfala - miután csak térhatároló szerepe van - vékony falazatból vagy lemezből kialakítható. Az állványkiszolgáló gép esetenként az állványokat terhelő tetőszerkezettel van kapcsolatban. Kedvező szerkezeti megoldás esetén 10...25 m-es (legújabb irodalmi források szerint 35...40 m-es) tárolási magasság is elérhető. | |||
| |||
Az ismertetett konstrukciós kialakításokon kívül egyes irodalmi források magas raktárként említették a felrakódaruval kiszolgált - viszonylag nagy tárolási magasságú - raktárakat is. Hasonló megnevezéssel találkozunk esetenként a hazai gyakorlatban is. | |||
A felrakódaruval kiszolgált raktárakat azonban nem látszik célszerűnek magas raktárként kezelni. A sajátos kialakítású daruk alkalmazásával elérhető 6...8 m-es halmazolási magasságot ma már a korszerű - a raktári anyagmozgatás sajátos céljára kifejlesztett - emelőtargoncákkal is el lehet érni. Így - nagy tárolási magasság esetében - a targoncás anyagmozgatási rendszerű raktár is a magasraktár fogalomkörébe volna sorolható. | |||
A felrakódaruk az állványkiszolgáló gépek elődeinek tekinthetők, a raktári anyagmozgatásban való alkalmazásuk a magasraktárak kialakítási folyamatának a kezdetét jelentette. | |||
A felrakódaruknál jelentkező hátrányok (a kedvezőtlen teherbíró képesség - saját tömegviszony, a ki teljesítőképesség, a daruhíd szerzetei elemei miatti rossz térkihasználás, a nagy beruházást igénylő automatizálhatóság stb.) vezettek az állványkiszolgáló gépek, majd a tulajdonképpeni magasraktárak kialakításához. | |||
A magasraktárak osztályozása az automatizáltsági szint alapján | |||
Az automatizáltsági szint alapján megkülönböztetünk: | |||
| |||
magasraktárakat. | |||
A gépesített magasraktárakban az irányítási műveleteket (a kiszolgáló gép indítását, leállítását stb.,) manuálisan kell végezni (kézi vezérlésű állványkiszolgáló gépes magasraktár). A gép helyzetét a mozgás ideje alatt folyamatosan ellenőrizni kell. | |||
A részlegesen automatizált magasraktárakban a tárolótéri mozgatási műveletek egy része automatizált, más része kézi vezérlésű. Rendszerint az elérni kívánt állványrekesz adatai (az állvány-oszlop száma és rekeszmagasság) előre beállíthatók. A gép automatikusan a programozott helyre megy, majd a kezelő - vezérlőgombokkal - a teherfelvevő szerkezetet működésbe hozza. | |||
A teljesen automatizált magasraktárak árugyűjtő- és elosztó, valamint tárolótérben a teljes mozgatási folyamat automatizált. A mozgatási ciklus lehet egyszerű és összetett. | |||
Egyszerű mozgatási ciklus esetében a gép a kiindulás helyén felveszi az egységrakományt, a kijelölt állványrekeszhez áll át (ott ellenőrzi, hogy a rekesz üres-e), berakja a helyére az egységrakományt és visszatér a kiindulási helyére. | |||
Összetett munkaciklus esetében egyszerre be- és kirakási programot táplálnak be. A gép az áru berakása után nem tér vissza a kiindulási helyzetébe, hanem a kirakásra megjelölt rekeszhez megy, és ott kitárolási programot teljesít. | |||
1.2. A magasraktárak technikai elemei | |||
A technikai elemekről általában. A magasraktározás olyan komplex folyamatrendszer, amelynek technikai elemei szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban vannak egymással, valamint a raktározást megelőző (pl. a termelés) és követő (pl. fogyasztás) folyamatok elemeivel. | |||
A be- és kiszállítással kapcsolatos technikai elemek a raktár áruelosztó és árugyűjtő helyének kialakítását, rendszerének megválasztását, a be- és kiszállítás intenzitása az árugyűjtő- és elosztórendszerek, valamint az állványkiszolgáló gépek kapacitását befolyásolják. Ugyanakkor a magasraktárak technikai elemei (különösen a kiszolgáló gépek, az állványok és az épületek) csak egymással összefüggésben - a kapcsolódó paraméterek többoldalú vizsgálata alapján - alakíthatók ki. | |||
A magasraktárak technikai elemei az alábbiak: | |||
| |||
Az állványkiszolgáló gépek a magasraktárak sajátos anyagmozgató gépei, amelyek egyesítik magukban az emelőtargoncák és az emelőoszlopos futódaruk előnyeit. A raktár funkciójához alkalmazkodva az állványkiszolgáló gépek különböző fajtáit fejlesztették ki. Ezek a rendeltetésük, a vezérlés módja, a gépnek a pályával való kapcsolata, a pálya helyzete és az oszlop vezetése szerint csoportosíthatók. | |||
Az állványok. Az állványok anyaga acél vagy vasbeton lehet, esetenként e kettő kombinációja is alkalmazható. | |||
Az acélszerkezetű állványok melegen vagy hidegen hengerelt profil anyagból, illetve csövekből készülnek. Kis- és közepes befogadó képességű raktárakban alkalmazhatók. Az elemek egymáshoz való kapcsolódását az állványkiszolgáló gép által megkívánt méretpontosság és a szállíthatóság befolyásolja. Legkedvezőbbnek a vegyes kapcsolatú állványszerkezetek bizonyultak: a gyártási kapcsolatok hegesztett, a helyszíni (szerelési) kapcsolatok pedig csavarozott kivitelűek. A csavarozott kötés biztosítja - a könnyű és gyors kezelhetőség mellett - a bonthatóságot, valamint a tárolandó áru mérete szerinti könnyű átalakíthatóságot is. | |||
A vasbetonból készült állványok nagyobb beruházási igényűek, de jobban ellenállnak a korróziónak és kisebbek a karbantartási igényeik. | |||
Többnyire előre gyártott T, vagy I keresztszelvényű elemekből, illetve a helyszínen gyártva csúszószsalu építési móddal készülnek. | |||
Az állványok szerkezeti kialakítása szempontjából megkülönböztethető típusok: | |||
| |||
Az árugyűjtő és elosztó rendszerek. Az árugyűjtő és elosztó rendszerek feladata a tárolást megelőző és követő műveletek gyors és maradéktalan elvégzési lehetőségének biztosítása. | |||
A tárolást megelőzően felmerülő mozgatásigényes műveletek: a járművek kirakása, az ellenőrzés, az egységrakomány összeállítása és az állványkiszolgáló géphez való továbbítása. | |||
A tárolást követően felmerülő mozgatásigény műveletek: a kiszolgáló gép által leemelt egységrakományok, vagy összegyűjtött kiszállítási egységek ellenőrző, vagy csomagoló térbe való továbbítása, ellenőrzés, esetleges csomagolás és a kiszállító járművek megrakása. | |||
A fenti feladatok megoldására szakaszos és folyamatos anyagmozgatási rendszerek közül elsősorban a targoncás, a folyamatos anyagmozgatási rendszerek közül a függőkonvejoros és a görgőpályás, illetve szállítóláncos megoldások terjedtek el. | |||
A szállítójárművek rakodását rendszerint emelőtargoncák végzik, így a fenti rendszerek kialakítása az árugyűjtő- és elosztótér, valamint a tárolótér közötti szakaszokra vonatkozik. | |||
Targoncás anyagmozgatás esetén a beszállító járművekről emelőtargonca veszi le az árut és szállítja a raktár előkészítő terébe. A szükséges műveletek elvégzése után az emelőtargonca az állványokhoz továbbít. Az állványok előtt általában rövid görgős szállítópályát helyeznek el, amelyre néhány egységrakomány előkészíthető. A targonca erre helyezi a berakandó árut és a kiszolgáló gép innen veszi fel. A kitárolás a betárolás fordított műveleteként megy végbe. | |||
A targoncás anyagmozgatás ismertetett változatánál korszerűbb a nagy forgalmú raktárakban alkalmazható kombinált emelő- és vontatótargoncás módszer. | |||
Az emelőtargonca a szállítójárművek rakodását végzi, a program vagy távvezérlésű vontatótargonca az ellenőrző tér és a tárolótér közötti szállítási feladatot oldja meg. Az egységrakományokkal megrakott pótkocsit a távvezérlésű vontató vagy tolótargonca az állványok elé állítja, illetve az üres, vagy megrakott pótkocsit onnan elvontatja. A vontatók mozgását, a pótkocsik fel- és lekapcsolását központilag vezérlik. | |||
A függőkonvejoros anyagmozgatás esetén az előkészítő- illetve a gyűjtőtér, valamint az állványkiszolgáló gép közötti közvetett kapcsolatot a függőkonvejor biztosítja. Az egységrakományokat a konvejorok függesztő elemei szállítják az állványok elé. Itt az emelőkocsi kiemeli az egységrakományt a függesztékből és az állványkiszolgáló gép adagoló asztalára helyezi. | |||
A görgős pálya az előkészítő (elosztó) teret és a gyűjtőteret rendszerint úgy köti össze a tárolótérrel, hogy a görgős pálya az állványokra merőleges. A görgős pálya és az állványkiszolgáló gép közötti kapcsolat | |||
| |||
tartható fenn. | |||
Szállítólánc esetén a görgősoron érkező rakományokat a görgők közül kiemelkedő szállítólánc továbbítja az adagoló asztalra. | |||
Az emelőkocsis megoldásnál a görgős pályán érkező egységrakományokat az automatikus vezérlő berendezés a kijelölt állvány előtt megállítja, majd a keresztirányú pályán mozgó emelőkocsi a rakodólapot a görgősorról az állványkiszolgáló gép adagoló asztalára szállítja. A rakodólap átadása után a kocsi újra a kiindulási helyére tér vissza. Kitároláskor a folyamat fordított. | |||
A rakományvizsgáló, illetve méretellenőrző berendezések az automatizált elosztórendszerek tartozékainak tekinthetők. Rendeltetésük a rakomány és az egységrakomány-képző eszköz állapotának betárolás előtti megvizsgálása. Kétféle változatuk fordul elő: | |||
| |||
Az álló rakományt vizsgáló berendezés a rakomány mozgását megszünteti, méretét leellenőrzi, majd tovább engedi, illetve a megengedettnél nagyobb méreteltérés esetén kitérő pályára továbbítja. | |||
A mozgó rakományt vizsgáló berendezés az ellenőrzést a rakománynak a görgőpályán való végigfutása közben végzi. Méreteltérés esetén kitérőbe vált. | |||
Az épület. Szerkezetüket tekintve a raktárépületek | |||
| |||
Az épület, az állványkiszolgáló gép és az állványok - állványtartós raktárak esetén - szoros egységet képeznek. A három elem összeillesztésekor figyelemmel kell lenni egyes elemek kivitelezési és szereplési tűréseire, valamint a rugalmas alakváltozásokra is. | |||
1.3. A magasraktárak technológiai folyamata | |||
A magasraktárak technológiai folyamata - a hagyományos raktárakhoz hasonlóan részfolyamatokra, illetve műveletcsoportokra bontható. A magasraktárak sajátosságait figyelembe véve az alábbi részfolyamatokat célszerű megkülönböztetni: | |||
| |||
Az áru fogadása a következő műveletcsoportokból áll: | |||
| |||
A fenti műveletcsoportokból esetenként egy-egy művelet, illetve műveletcsoport elmaradhat (pl. egységrakományok érkezése esetén nincs szükség egységrakomány-képzésre, számítógépes vezérlési, illetve információs rendszer mellett azonosítási kartonok kiállítására stb.). | |||
A betárolás (tárolóhelyre való továbbítás) előtt meg kell határozni a tárolótér üresen levő tároló rekeszei közül azt, amelyik a szóban forgó egységrakomány számára alkalmas lesz. Az áru helyének kijelölése az alábbi két változat szerint történik: | |||
| |||
Az első változat az egyszerű (kartoték-rendszerű) árunyilvántartás mellett, a második a számítógépes áru, illetve üres rekesznyilvántartás mellett alkalmazható. Míg az első eset az ember számára könnyebben áttekinthető raktári áruelrendezést eredményez, addig a tárolótér kihasználása lényegesen kedvezőtlenebb, mint a második változat esetében. | |||
Az egységrakománynak a kijelölt rekeszhez juttatása az elosztórendszeren keresztül az állványkiszolgáló géppel történik. | |||
A tárolás folyamatán az áru - a raktár alaptevékenységének megfelelően - nyugalomban van. | |||
A komissiózás az alábbi módszerek szerint történhet: | |||
| |||
Az állványban levő egységrakományból történő komissiózáskor az árut a rendelt tételszámnak megfelelő mennyiségben az állványkiszolgáló gép kezelője veszi ki. A kiemelt árut - a magasraktár automatizáltsági szintjétől függően - vagy az állványkiszolgáló gép teherfelvevő szerkezetére helyezett gyűjtőládába rakja, vagy egy - a kiszolgáló gépre szerelt elevátor szállítja az állványfolyosó padlószintjére, ahonnan folyamatos működésű szállítógép viszi az árukiadás helyére. Ezt a komissiózási formát akkor célszerű alkalmazni, ha a raktárban tárolt egységrakományok száma közel azonos az áruféleségek (az árufajták, illetve választékok) számával. | |||
A tárolótéren kívüli komissiózás esetében az állványkiszolgáló gép a tárolótérből teljes egységrakományt vesz ki a "first in -first out" elvnek megfelelően, és azt a magasraktár erre a célra kialakított terébe helyezi. A komissiózás során megbontott egységrakományt a kiszolgáló gép eredeti helyére teszi vissza, vagy - kellő nagyságú komissiózó tér esetében - helyben hagyja. Így csak a folyamatos komissiózás során elfogyott árufajtákat, illetve árucikkeket kell rendszeresen pótolni (a tárolótérből a komissiózó térbe vinni). | |||
Ezt a változatot akkor célszerű alkalmazni, ha a raktárban tárolt árufajták száma sokkal kisebb, mint az egységrakományok száma. A komissiózás utáni visszahelyezés akkor lehet előnyös, ha csak esetenként kell egységrakományt bontani. Rendszeres egységrakomány-bontás és nagy kiszállítási gyakoriság mellett megfelelő nagyságú komissiózó tér kiképzése előnyösebb. | |||
Kombinált módszer esetében egy tartalékraktárként kezelhető, és egy élőraktárként kialakított magasraktártér különböztethető meg. A nagyobb egységet az egységrakományos tartalékraktár képviseli. Ide érkeznek be az egységrakományok, itt tárolják, és innen töltik fel szükség szerint a komissiózó raktárrészt. | |||
Az összegyűjtött vagy az egyedi kezelésű egységrakományokat a gyűjtőrendszer továbbítja a kiadótérbe. | |||
Az árukiadás fontosabb műveletcsoportjai: | |||
| |||
A fenti műveletcsoportokból - az áru fogadásának műveletcsoportjaihoz hasonlóan - esetenként egy-egy művelet, illetve műveletcsoport elmaradhat. | |||
1.4. A magasraktárak automatizálása | |||
A magasraktárak osztályozása automatizálásuk alapján | |||
Az automatizálás célja, feladata. A raktározás automatizálásának célja, hogy a raktározási műveleteket optimális idő- és térkihasználással, valamint minimális munkaerő-ráfordítással lehessen megoldani. | |||
Az automatizáltság szintjétől függően a következő csoportokat képezhetjük: | |||
| |||
2. Darabáruk szabadtéri tárolása | |||
2.1. A tárolókról általában | |||
A tárolók terepszinten vagy rakodómagasságban (terepszint felett 1,1...1,2 m) építhetők. Rakodómagasságban épülnek pl. a vasúti pályaudvarok (állomások) nyíltrakodói. Ezeken kívül csak akkor célszerű terepszint feletti tárolót kialakítani, ha valamilyen szállító- vagy rakodógéppel rendszeresen be kell járni a vasúti kocsi belsejébe, vagy ha a tároló csak vasúti kapcsolattal rendelkezik. | |||
A tárolók technológiai tervezése a raktárak technológiai tervezésének lépései szerint végezhető. A tervezési lépések egy-egy allépése elmaradhat (pl. nem kell vizsgálni többszintes kialakítás lehetőségét), vagy értelemszerűen megváltozhat (pl. az épület építészeti jellemzői helyett a tároló körülhatárolásának, esetenként a tetővel való ellátásának és az alapburkolásnak a lehetőségét, illetve szükségességét kell vizsgálni). | |||
A darabáruk tárolására kialakított tárolókon az időjárás viszontagságaira kevésbé érzékeny súlyos, vagy terjedelmes áruk tárolhatók. A tárolandó áru tömegére és terjedelmére való tekintettel az anyagmozgatási és a tárolási rendszer esetenként a raktári anyagmozgatási és tárolási rendszertől eltérhet. | |||
2.2. A tárolók anyagmozgatási és tárolási rendszere | |||
Általános szempontok. A tárolóhelyi anyagmozgatás folyamata közel azonos a raktári anyagmozgatás folyamatával. Az áru átvételével és kiadásával kapcsolatos mennyiségi ellenőrzés azonban rendszerint közúti vagy vasúti hídmérleg segítségével történik, így az átvétel és a kiadás folyamata meggyorsítható. | |||
A tárolóhelyek belső anyagmozgatási és - a be-, illetve kiszállítást végző járművekkel kapcsolatos - rakodási műveletei rendszerint nem választhatók szét. A beérkező áruk kirakását végző gép közvetlenül a tárolóterületre továbbít, illetve közvetlenül a tárolóterületről történik az elszállító járművek megrakása. | |||
A tárolás - a raktárban való tároláshoz hasonlóan - tároló berendezések és eszközök igénybevételével és azok nélkül történhet. | |||
Tárolóállványok nagyobb kiterjedésű, de terjedelmükhöz képest kisebb tömegű áruk (huzalok, idomacélok stb.), tárolóeszközök (rakodólapok, tárolókeretek) kisebb térfogatú, de nagytömegű áruk (pl. öntvények) tárolásához vehetők számításba. A tárolóberendezések és eszközök megválasztása, a tárolóterületek kijelölése stb. a korábbi pontokban tárgyalt elvek szerint történhet. | |||
Az anyagmozgatási feladat megoldására elsősorban szakaszos működésű, sínpályához nem kötött és sínpályához kötött anyagmozgatási rendszerek alkalmazhatók. A 49. ábrán bemutatott anyagmozgatási rendszerek - tárolók esetében - a terepszinten kötött pályán mozgó darukkal és a szakaszos működésű rakodógépek csoportjával egészítendők ki. | |||
Daruk és függősínpályák alkalmazása. A tárolók anyagmozgatási feladatának megoldására a magaspályán mozgó daruk (futódaruk), a terepszinten kötött pályán mozgó daruk (bakdaru, híddaru stb.), és a mobil daruk egyaránt figyelembe vehetők. | |||
Futódaruk alkalmazására mutat példát a 90. ábra. Építőipari fémszerkezeti elemek szabadtéri tárolása közvetlenül egymásra helyezéssel történik. A rakodási és a tárolóhelyi mozgatási feladatot - a teljes tárolóterületet átfogó - futódaru oldja meg. | |||
| |||
Rakodógépek alkalmazása. Egységrakományba összefogott, kötegelt vagy egyedi darabáruk tárolóhelyi mozgatására és a rakodásra szakaszos működésű, homlok- vagy oldalemelésű rakodógépek (kisebb tömegek esetén emelőtargoncák), illetve nyeregkocsik vehetők számításba. | |||
A homlokemelésű (homlokvillás) rakodógépek rakodólapos vagy tárolókeretes, esetleg alátéteken képzett egységrakományok mozgatására, illetve rakodására, az oldalemelésű rakodógépek (emelőtargoncák) elsősorban hosszáruk (rúdáruk, csövek, fűrészáruk) tárolóinak kiszolgálására vehetők számításba. Az oldalemelésű rakodógépek - a homlokvillás rakodógépekkel szemben - hosszáruk tárolóin is viszonylag jó (40...45%-os) terület-kihasználást tesznek lehetővé. | |||
A 2...5 t teherbíró képességű nyeregkocsik nagy területű, hosszáru-tárolók (elsősorban fűrésztelepek tárolói) belső szállítási feladatainak megoldására alkalmasak. Az egységrakományba összefogott vagy kötegelt árukat halmazolni nem tudják, így vagy egyrétegű (legfeljebb 1,5...2,0 m magas) tárolási rendszert kell kialakítani, vagy a halmazolást más géppel megoldani. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Magas-raktározási rendszer alatt olyan tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási magasság az emelőtargoncák által elérhető - m-es átlagos tárolási magasságot meghaladja és a be- és kitárolás - a raktári anyagmozgatás sajátos céljaira kifejlesztett - gépekkel történik. ![]() | |||||||||||||||||||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A magas-raktározási rendszerek elterjedésének okai a raktárkészletek , a korszerű elosztási (disztribúciós) rendszerek , a termelési folyamatok , a raktártechnika fejlődési irányában, illetve sok esetben a fokozására irányuló törekvésekben keresendők. ![]() | |||||||||||||||||||
3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A magasraktárakat az áru tárolására alkalmas tér, az gyűjtő és az tér, az hálózat és az ezekhez tartozó technikai elemek alkotják. ![]() | |||||||||||||||||||
4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A magasraktár funkciója alapján megkülönböztethető: ![]() | |||||||||||||||||||
5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A konstrukciós kialakításuk alapján a magasraktárak lehetnek: ![]() | |||||||||||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az automatizáltsági szint alapján megkülönböztetünk: ![]() | |||||||||||||||||||
7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A magasraktárak technikai elemei: ![]() | |||||||||||||||||||
8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az állványkiszolgáló gépek a magasraktárak sajátos anyagmozgató gépei, amelyek egyesítik magukban az targoncák és az futódaruk előnyeit. ![]() | |||||||||||||||||||
9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az állványok anyaga vagy lehet, esetenként e kettő is alkalmazható. ![]() | |||||||||||||||||||
10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A tárolást megelőzően felmerülő mozgatásigényes műveletek: a járművek , az , az összeállítása és az géphez való továbbítása. ![]() | |||||||||||||||||||
11. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A tárolást követően felmerülő mozgatásigény műveletek: a kiszolgáló gép által leemelt , vagy összegyűjtött kiszállítási egységek , vagy térbe való továbbítása, ellenőrzés, esetleges csomagolás és a kiszállító . ![]() | |||||||||||||||||||
12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A magasraktárak technológiai részfolyamatai: ![]() | |||||||||||||||||||
13. Csoportosítsa a magasraktárak technológiai részfolyamatait a jellemzőkkel! | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Írja a raktár automatizáltsági szintjét jelölő kisbetűt a jellemzők elé!
![]() | |||||||||||||||||||
14. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A darabáruk szabadtéri tárolására szolgáló tárolók vagy (terepszint felett 1,1-1,2 m) építhetők. ![]() |