KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.

MODUL: IV. modul: Darabáruk (egységrakományok) raktározása és tárolása

9. lecke: Esettanulmány ipari késztermékraktár tárolási rendszerverzióinak kidolgozására, és a verziók közül az optimális változat kiválasztására

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • az ipari késztermékraktár tárolási rendszerverzióinak elemzésére, és a verziók közül az optimális változat kiválasztására.
Tevékenységek

Olvassa el a 9. leckét!
Tanulmányozza az esettanulmányban leírt példákat és számításokat!
Elemezze az eredményeket!
Értelmezze a döntéseket és azok hatásait!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 60 perc olvasás, tanulás, 25 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. Általános szempontok a tervváltozatok kidolgozásához

A jelenlegi osztott tömbös tárolási mód alapterület kihasználásban jó hatásfokú, de nem elegendően osztott ahhoz, hogy minden egyes cikkelem nagyobb rakodási feladat nélkül hozzáférhető legyen. Jelenleg előfordul, hogy egy adott kiszállításhoz a raktáros rutinja is szükséges ahhoz, hogy egyes egységrakományokat megtaláljon. A jelenlegi helyzet fő problémája, hogy az épület belmagassága az egységrakományok alacsony fokú halmazolhatósága miatt csak mintegy 50%-ig használhatók ki. Ezek miatt a rekonstrukciós tervezés során, olyan variánsokat kell kidolgoznunk, amely állványok segítségével a raktárépület belmagasságát képes kihasználni, és amellett növekszik a hozzáférhetőség foka.

A raktárépület szabad belmagassága 6,4 méter, így értelemszerűen magasraktári berendezések nem jöhetnek szóba. Anyagmozgatás gépesítés szempontjából sem célszerű a raktárat a gyártó üzemrészektől elkülöníteni, mivel az üzemrészek közötti anyagmozgatást is normál homlokvillás emelőtargoncák végzik, amelyek univerzálisan alkalmazhatók valamennyi anyagmozgatási területen. A készáruraktár áruforgalma nem olyan nagy, hogy műszakonként viszonylag nagy targoncadarabszám szükséglet adódna, és ezek miatt úgy célszerű az anyagmozgatási munkákat szervezni, hogy homogén targoncatípusból álljon, és a targoncák egyaránt dolgozhassanak a gyártóüzemben és a késztermékraktárban. Az a tény, hogy jelenleg többféle gyártmányú, típusú és teherbírású targonca szolgálja ki az üzemet és a raktárat, annak kizárólag beszerzés politikai és költségoptimalizálási okai vannak (pl. lízing, bérlet, stb.).

Sajnos a targoncapark összeállításánál a cég nem túl szerencsésen járt el, ugyanis a nagyméretű papírtekercseket leszámítva a mozgatott egységrakományok maximális tömege jellemzően 300-400 kg tartományba esik, és 650 kg-nál nehezebb egységrakomány egyáltalán nem fordul elő. Ennek ellenére a beszerzett targoncák teherbírásai jellemzően 1500 kg, és így a teherbírásuk nincs kihasználva. Viszont, ha a tárolási magasságot akarjuk növeli, akkor annak maximális emelési magasságok szabnak gátat, amelyek jellemzően a 3-3,3 méter tartományba esnek. Amennyiben állványos tárolási móddal a raktárépület 6,4 méter szabad belmagasságát ki akarnánk használni, legalább olyan targonca típust kellene választanunk, amelynek max. emelési magassága 4,5 méter kellene, hogy legyen. A jelenlegi targoncapark lecserélésére jelenleg nincs lehetőség, ezért a függőleges síkú elrendezéseket kell úgy megválasztani, hogy az alacsony és magas rakatok megfelelő függőleges kombinációjával, ne legyen szükség 3 méter feletti emelési magasságra, és ezzel a kombinációval a hasznos tároló tér is viszonylag jól kihasználható.

Jellemzően tehát a BT gyártmányú GT15 típusú targoncánál maradva a tervezés során a következő jellemzőket fogjuk figyelembe venni:

  • maximális teherbírás: 1500 kg,
  • maximális emelési magasság (h3): 3,3 m,
  • halmazoló útszélesség (Ast3): 2370 mm.

A halmazoló útszélesség meghatározásánál az előzetes tervváltozatokban minimum 3 méter folyosószélességgel fogunk számolni, mint elvi megoldás. Nyilván a végleges változat részletes kidolgozásakor az épület kisebb részleteitől pl. tűzcsapok, villamos kapcsolószekrények, stb., valamint az épület tartópillérei-, a belógó füsthatároló falak miatt a konkrét állványkiosztás értelemszerűen módosulni fog. Minden olyan esetben, amelyben a rakományt mozgató targoncának 90o-ban az állványokra rá kell fordulni a legnagyobb rakományhosszt figyelembe véve, valamint a biztonságra tekintettel 3,5 méter folyosószélességgel fogunk számolni.

A következő pontokban, különböző állványos tárolási mód kombinációkat mutatunk be, amelyet a későbbiekben a jelenlegi osztott tömbös tárolási móddal fogunk összevetni, és ennek alapján választjuk ki az optimális megoldást.

A kidolgozott változatok összehasonlíthatósága érdekében a következő alapadatokkal fogunk számolni valamennyi verzió esetén:

  • A késztermékraktár területe: Ta = 47*42+6*12=2046 m2
  • 1 db soros állványmező területe: Ts = 1,25*3,3=4,125 m2
  • 1 db görgős állványrendszer területe: Tg = 13,65*13=177,45 m2
  • 1 db átjárható állványrendszer területe: Tá =13,5*7,2= 97,2 m2
2. Soros rakodólapos állványrendszer (1. verzió)

A verzió alaprajzi elrendezését a 79. ábra mutatja be.
A verzió jellemzői az alaprajzból számítva:

  • Soros rakodólapos állványmezők száma 1 szintben: n1=158
  • Soros rakodólapos állványmezők száma 3 szintben: 474
  • Elhelyezhető egységrakományok száma (3 egységrakomány/ állványmező alapján számolva): 1422 db
  • Hasznos alapterület: Th1= Ts*n1= 4,125*158=651,75 m2
  • Terület kihasználási tényező: η 1 = T h1 T a = 651,75 2046 =0,3185 31,85%
  • A közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma: 1422 db

Ez a verzió kizárólag soros állványos tárolást tartalmaz, olyan elrendezésben, hogy a fő tárolóterületen az állványsorok a kiadó kapukra merőlegesen helyezkednek el. Az állványok oszloposztása 3300 mm, hogy egy osztásba bármelyik méretű egységrakomány tetszőleges permutációban behelyezhető legyen. Az állványok mélysége 1200 mm. Egy állványon belül - mivel az állványok huzalháló szerkezetűek - a rakodólapok mind hossz-, mind keresztirányból behelyezhetők. Ez a megoldás biztosítja, az állványosztás kihasználhatóságának maximális rugalmasságát. A forgalom szempontjából, jelentős mennyiséget képviselő egységrakományokból egy állványosztásban 3 darab fér el, és csak néhány olyan méretkombináció van, amelyből az elhelyezhető darabszám 2. Ebben az esetben 79 % osztásköz kihasználás hozható létre. Függőleges irányt tekintve az alsó rakománysor a padlón van elhelyezve. Az első 2 szint magassági mérete egyenként 1450 mm minden esetben. A harmadik állványszínt 2900 mm, hogy a kiszolgálást végző targonca emelési magassága illeszkedjen hozzá. Az alsó két szinten az alacsony egységrakományok, míg a 3. állványszinten a magas egységrakományok kerülnek elhelyezésre. Azok az állványosztások, amelyek a füsthatároló fal alá esnek, a felső szinten is alacsony rakományok elhelyezésére alkalmasak (a verzió alaprajzán lilával jelölve). A közlekedő utak szélessége minden esetben legalább 3500 mm.

A verziók összevethetősége érdekében az elhelyezhető egységrakomány darabszám meghatározásánál egységesen 3 rakodólap/ állványmező elhelyezést veszünk figyelembe.

A verzió előnye a nagyfokú hozzáférhetőség, rugalmasság a rakományok elhelyezhetősége szempontjából, az elhelyezett termék tárolási helyének pontos azonosíthatósága, kitárolásnál viszonylag rövid anyagmozgatási távolságok.

A verzió hátránya a jelenlegi elrendezéshez képest az állványrendszer beruházási költsége. A közlekedő út összes terület szükséglete nagyobb a jelenlegi tömbös tároláshoz képest, de ezt ellensúlyozza a magasság jobb kihasználása.

Soros rakodólapos állványrendszer 1. verzió
79. ábra
3. Soros rakodólapos állványrendszer (2. verzió)

A verzió alaprajzi elrendezését a 80. ábra mutatja be.
A verzió jellemzői az alaprajzból számítva:

  • Soros rakodólapos állványmezők száma 1 szintben: n2=162
  • Soros rakodólapos állványmezők száma 3 szintben: 486
  • Elhelyezhető egységrakományok száma (3 egységrakomány/ állványmező alapján számolva): 1458 db
  • Hasznos terület: Th2= Ts*n2= 4,125*162=668,25 m2
  • Terület kihasználási tényező: η 2 = T h2 T a = 668,25 2046 =0,3266 32,66%
  • A közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma: 1458 db

A 2. verzió az 1. verziótól mindössze abban különbözik, hogy a soros rakodólapos állványrendszer a kiadó kapukhoz képest párhuzamosan helyezkedik el. Az állványok magassági beosztása megegyezik az 1. verzióval. Az állványok száma némiképp változik, mivel értelemszerűen a füsthatároló falak, és az oszlopok más kiosztás szerint érintik az állványrendszert.

Soros rakodólapos állványrendszer (2. verzió)
80. ábra
4. Soros rakodólapos állványrendszer az expediáló területen telepített görgős utántöltő állvánnyal (3. verzió)

A verzió alaprajzi elrendezését a 81. ábra mutatja be.
A verzió jellemzői az alaprajzból számítva:

  • Soros rakodólapos állványmezők száma 1 szintben: n3=136
  • Soros rakodólapos állványmezők száma 3 szintben: 408
  • Soros állványon elhelyezhető egységrakományok száma (3 egységrakomány/ állványmező alapján számolva): 1224 db
  • Görgős állványrendszer száma (vízszintesen 10, függőlegesen 3 csatornával): 1 db
  • Görgős állványrendszeren elhelyezhető egységrakományok száma 1 szintben: 100 db
  • Görgős állványrendszeren elhelyezhető egységrakományok száma 3 szintben: 300 db
  • Elhelyezhető egységrakományok száma összesen: 1524 db
  • Hasznos terület: Th3= Ts*n3 + Tg = 4,125*136 + 177,45 = 738,45 m2
  • Terület kihasználási tényező: η 3 = T h3 T a = 738,45 2046 =0,3609 36,09%
  • A közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma: 1254 db

Ez a verzió megegyezik az 1. verzióval, azzal az eltéréssel, hogy az árukiadó kapuval szemben görgős utántöltő állványrendszert helyeztünk el, és ebben a szekcióban kimarad az itt elhelyezhető soros állványrész.

A görgős utántöltő állványban 10 folyosót tervezünk létesíteni, folyosónként 3 magassági osztással. A görgős kiszolgáló csatorna 1200 mm rakományszélességig alkalmas minden olyan egységrakomány behelyezésére, amelynek lábösszekötői a pálya hosszirányába esnek. Ezáltal valamennyi jelenlegi egységrakomány típus behelyezésére alkalmas. Mélységirányban a kiszolgáló csatornák 13 m hosszúak, amelyet azért választottunk, hogy minden egyes pályacsatornába annyi egységrakomány elhelyezhető legyen, amennyi egy járműrakomány mennyiséget képvisel. A görgős pálya magassági osztása olyan, hogy a csatornákba magas rakat is befér, mivel itt füsthatároló fal nem korlátozza a magasságot. Az állványrendszerbe összesen 30 kiszállító járat árumennyisége fér el. A viszonylag nagy folyosóhossz miatt a görgős pályába 4 méterenként fékező görgőket tervezünk beépíteni.

A verzió előnye, hogy egyértelműen tévedésmentesen az egyes járatok árui jól előkészíthetők, a járművek rakodási ideje jelentősen lecsökken, azonban a görgős utántöltő állvány műszakilag igényes, ezáltal drága szerkezet, és rendszeres karbantartást is igényel.

Soros rakodólapos állványrendszer az expediáló téren telepített görgős utántöltős állvánnyal (3. verzió)
81. ábra
5. Soros és átjárható állványos kombinált tárolási mód az expediáló területen telepített görgős utántöltő állvánnyal (4. verzió)

A verzió alaprajzi elrendezését a 82. ábra mutatja be.
A verzió jellemzői az alaprajzból számítva:

  • Soros rakodólapos állványmezők száma 1 szintben: n4=57
  • Soros rakodólapos állványmezők száma 3 szintben: 171
  • Soros állványon elhelyezhető egységrakományok száma (3 egységrakomány/ állványmező alapján számolva): 513 db
  • Görgős állványrendszer száma (vízszintesen 10, függőlegesen 3 csatornával): 1 db
  • Görgős állványrendszeren elhelyezhető egységrakományok száma 1 szintben: 100 db
  • Görgős állványrendszeren elhelyezhető egységrakományok száma 3 szintben: 300 db
  • Átjárható állványrendszer száma: 4 db
  • Átjárható állványrendszereken elhelyezhető egységrakományok száma 1 szintben: 288 db
  • Átjárható állványrendszereken elhelyezhető egységrakományok száma 3 szintben: 864 db
  • Elhelyezhető egységrakományok száma összesen: 1677 db
  • Hasznos terület: Th4= Ts*n4 + Tg + 4*Tá = 4,125*57 + 177,45 +4*97,2=801,375 m2
  • Terület kihasználási tényező: η 4 = T h4 T a = 801,375 2046 =0,3917 39,17%
  • A közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma: 579 db

Ez a verzió részben soros rakodólapos állványelrendezést tartalmaz az 1. verzió szerinti elrendezésben, részben 4 tömbben átjárható állványrendszert tartalmaz. A kiadókapunál a 3. verzió szerinti görgős utántöltő állványrendszer van elhelyezve. Az átjárható tároló állványok szélességi kiosztása olyan, hogy 1400 mm szélességen 1200 mm rakodólap szélességű egységrakomány típusok helyezhetők el keresztirányban, ezáltal a jelenlegi rakodólap méretek közül több változat helyezhető be.

A verzió előnye, hogy az átjárható tároló állvány alkalmazása csökkenti, a közlekedő utak területigényét, hátránya viszont, hogy egy állványfolyosóba csak egy terméktípus helyezhető el, ha a FIFO elvet be akarjuk tartani, és az állványszerkezet költsége is nagyon magas.

Soros és átjárható állványos kombinált tárolási mód az expediáló téren telepített görgős utántöltős állvánnyal (4. verzió)
82. ábra
6. Soros és átjárható állványos kombinált tárolási mód (5. verzió)

A verzió alaprajzi elrendezését a 83. ábra mutatja be.
A verzió jellemzői az alaprajzból számítva:

  • Soros rakodólapos állványmezők száma 1 szintben: n5=120
  • Soros rakodólapos állványmezők száma 3 szintben: 360
  • Soros állványon elhelyezhető egységrakományok száma (3 egységrakomány/ állványmező alapján számolva): 1080 db
  • Átjárható állványrendszerek száma: 2 db
  • Átjárható állványrendszereken elhelyezhető egységrakományok száma 1 szintben: 144 db
  • Átjárható állványrendszereken elhelyezhető egységrakományok száma 3 szintben: 432 db
  • Elhelyezhető egységrakományok száma összesen: 1512 db
  • Hasznos terület: Th5= Ts*n5 + 2*Tá =4,125*120 + 2*97,2=689,4 m2
  • Terület kihasználási tényező: η 5 = T h5 T a = 689,4 2046 =0,3369 33,69%
  • A közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma: 1098 db

Ez a verzió a 2. verziótól annyiban különbözik, hogy az alapanyagraktár felöli oldalon az utolsó oszlopközben a 4. verzióval azonos felépítésben átjárható tároló állvány van elhelyezve. Ebben a verzióban a görgős utántöltő állványt elhagytuk az expediáló térből. A verzió előnyei és hátrányai ugyanazok, mint a 4. verziónál leírtak. Ezzel a verzióval az volt a célunk, hogy kipróbáljuk, hogy a soros és átjárható állványrészek kombinációja milyen befolyással van az elhelyezhető egységrakomány darabszámra, és a hozzáférhetőség fokára. A verzió gyakorlati előnye a gyár szempontjából az lenne, hogy az átjárható tároló állványban gyakorlatilag tömbös tárolási módban a lassan forgó, túlgyártásból származó, és reklamációs céllal visszaszállított készleteket helyezzük el. A kis forgási sebesség miatt, itt az is megengedhető, hogy egy kiszolgáló csatornába többféle terméket is elhelyezhessünk.

Soros és átjárható állványos kombinált tárolási mód (5. verzió)
83. ábra
7. Átjárható állványos tárolási mód soros állványos kiegészítéssel (6. verzió)

A verzió alaprajzi elrendezését a 84. ábra mutatja be.
A verzió jellemzői az alaprajzból számítva:

  • Soros rakodólapos állványmezők száma 1 szintben: n6=30
  • Soros rakodólapos állványmezők száma 3 szintben: 90
  • Soros állványon elhelyezhető egységrakományok száma (3 egységrakomány/ állványmező alapján számolva): 270 db
  • Átjárható állványrendszerek száma: 8 db
  • Átjárható állványrendszeren elhelyezhető egységrakományok száma 1 szintben: 576 db
  • Átjárható állványrendszeren elhelyezhető egységrakományok száma 3 szintben: 1728 db
  • Elhelyezhető egységrakományok száma összesen: 1998 db
  • Hasznos terület: Th6= Ts*n6 + 8*Tá =4,125*30 + 8*97,2=901,35 m2
  • Terület kihasználási tényező: η 6 = T h6 T a = 901,35 2046 =0,4405 44,05%
  • A közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma: 342 db

Ez a verzió alapvetően átjárható tároló állványos megoldású. A soros állványok szükséges mennyiségét, úgy határoztuk meg, hogy minden cikkelem hozzáférhető legyen a kellő mennyiségben. Az átjárható tároló állvány részben a nagy mennyiségű homogén termékféleségek helyezendők el, míg a soros rakodólapos állványon részben a rakodólap geometriai mérete miatt nem elhelyezhető rakatok, valamint a mennyiségben csekély, jellemzően a rendelt mennyiséget kiegészítő "tört" rakatok helyezendők el.

A verzió előnye a közlekedő utak alacsony területszükséglete, míg hátránya a rugalmatlanság, és az átjárható állvány magas beszerzési költsége.

Átjárható állványos tárolási mód soros állványos kiegészítéssel (6. verzió)
84. ábra
8. A jelenleg alkalmazott osztott tömbös tárolási mód fő jellemzői a tervezett verziókkal történő összehasonlításhoz

A jelenleg alkalmazott osztott tömbös elrendezést a 85. ábra mutatja be.
Az elrendezés jellemzői:

Területi jellemzők:
B lokáció területe: 464 m2,
C lokáció területe: 297 m2,
D lokáció területe: 220 m2,
E lokáció területe: 448 m2,
összes terület: Thj= 1429 m2.
Terület kihasználási tényező: η j = T hj T a = 1429 2046 =0,6984 69,84%.

Elhelyezhető egységrakományok száma 1 rétegben:
B lokáció: 416 db,
C lokáció: 245 db,
D lokáció: 180 db,
E lokáció: 391 db,
összesen: 1232 db.

Elhelyezhető egységrakományok száma 2 rétegben: 2464 db
A közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma: 98 db

Az elhelyezhető egységrakomány darabszámnál kompatibilitás miatt ugyanazokat az elveket alkalmaztuk, mint a verzió leírásoknál. Alapvető különbség, hogy a halmazolhatóság miatt függetlenül az egységrakomány magasságától, minden esetben csak két réteget vettünk figyelembe.

Jelenlegi helyzet
85. ábra

Jelmagyarázat:

  • A kék területek a késztermékraktár tároló tömbjeinek elhelyezési területe.
  • A szürke jelölésű helyek a gyártóberendezések által elfoglalt területek.
  • A sárga területek a műveletközi puffertárolásra kijelölt területek.
9. Az egyes tervezési változatok összehasonlító elemzése

Az egyes tervváltozatok közül az optimálisnak nevezhető változat kiválasztásához a következőkben a COMBI módszert alkalmazzuk. Bár a COMBI módszer, akkor alkalmazható a legjobban, ha viszonylag sok értékelési kritérium (10 fölött) van, esetünkben kénytelen vagyunk megelégedni 5 értékelési kritériummal, mert az egyes verziók annyiban nem térnek el egymástól, hogy az alább felsoroltnál több egymástól eltérő jelentős értékelési kritériumot választhassunk. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a beruházási költségeket csak igen durva közelítéssel tudtuk volna megadni, ezért inkább célszerűnek találtuk konkrét összegek helyett a pontszám megoldást alkalmazni. Az egyes verziók rugalmasságára szintén pontozásos értékelést adtunk annak alapján, hogy milyen arányú a soros állványos, az átjárható állványos, és a görgős utántöltő állványos tárolási mód aránya, és azokban hányféle rakománytípus helyezhető el.

Az értékelési kritériumok a következők:

Tárolási kapacitás
Ismérv: összes elhelyezhető egységrakomány darabszám
Mértékegység: egységrakomány darabszám
Terület kihasználási tényező
Ismérv: tároló hellyel fedett alapterület/ összes késztermék tárolásra szóba jöhető alapterület
Mértékegység: arányszám
Hozzáférhetőség
Ismérv: Átrakás nélkül közvetlenül hozzáférhető egységrakományok száma
Mértékegység: egységrakomány darabszám
Rugalmasság
Ismérv: adott tároló helyen elhelyezhető egységrakomány típusok
Mértékegység: értékelő pontszám
Beruházási költség
Ismérv: A verzióhoz szükséges állványrendszer beszerzési árszintje más állványtípushoz képest
Mértékegység: értékelő pontszám

A fenti kritériumok súlyozási mátrixa a 24. táblázatban látható, amelyben a tényezőket páronként hasonlítottuk össze.

A COMBI módszer súlyozási mátrixa
Súlyozási mátrix
12345
1-11204
21-1125
311-215
4010-12
52011-4

24. táblázat

Az egyes verziók értékelési kritériumonkénti jellemző adatait a 25. táblázat tartalmazza.

Értékelési kritérium értékek verziónként
Értékelési kritériumJ123456
1. Tárolási kapacitás (ER)24641422145815241677151219984
2. Terület kihasználási tényező (arányszám)0,70,320,330,360,390,340,445
3. Hozzáférhetőség9814221458125457910983425
4. Rugalmasság (pontszám)55553422
5. Beruházási kts. pontszám53321214

25. táblázat

A preferenciahányadosok számítása:
a z-edik, és v-edik változat összehasonlítása

P vz = i=1 n [ T iv T iz ] S é i

összefüggés alapján történik, behelyettesítve:

P j1 = [ 2464 1422 ] 4 [ 0,7 0,32 ] 5 [ 98 1422 ] 5 [ 5 5 ] 2 [ 5 3 ] 4 =0,005414 , illetve

P 1j = 1 P 1j = 1 0,005414 =184,69 ;

P j2 = [ 2464 1458 ] 4 [ 0,7 0,33 ] 5 [ 98 1458 ] 5 [ 5 5 ] 2 [ 5 3 ] 4 =0,00371 ;

P 2j = 1 P j2 = 1 0,00371 =269,88 ;

P j3 = [ 2464 1524 ] 4 [ 0,7 0,36 ] 5 [ 98 1254 ] 5 [ 5 5 ] 2 [ 5 2 ] 4 =0,0216 ;

P 3j = 1 P j3 = 1 0,00216 =46,24 ;

P j4 = [ 2464 1677 ] 4 [ 0,7 0,39 ] 5 [ 98 579 ] 5 [ 5 3 ] 2 [ 5 1 ] 4 =20,93 ;

P 4j = 1 P j4 = 1 20,93 =0,0478 ;

P j5 = [ 2464 1512 ] 4 [ 0,7 0,34 ] 5 [ 98 1098 ] 5 [ 5 4 ] 2 [ 5 2 ] 4 =0,0902 ;

P 5j = 1 P j5 = 1 0,0902 =11,091 ;

P j6 = [ 2464 1988 ] 4 [ 0,7 0,44 ] 5 [ 98 342 ] 5 [ 5 2 ] 2 [ 5 1 ] 4 =181,38 ;

P 6j = 1 P j6 = 1 181,38 =0,00551 ;

P 12 = [ 1422 1458 ] 4 [ 0,32 0,33 ] 5 [ 1422 1458 ] 5 [ 5 5 ] 2 [ 3 3 ] 4 =0,6844 ;

P 21 = 1 P 12 = 1 0,6844 =1,461 ;

P 12 = [ 1422 1458 ] 4 [ 0,32 0,33 ] 5 [ 1422 1458 ] 5 [ 5 5 ] 2 [ 3 3 ] 4 =0,6844 ;

P 21 = 1 P 12 = 1 0,6844 =1,461 ;

P 13 = [ 1422 1524 ] 4 [ 0,32 0,36 ] 5 [ 1422 1254 ] 5 [ 5 5 ] 2 [ 3 2 ] 4 =3,99 ;

P 31 = 1 P 13 = 1 3,99 =0,251 ;

P 14 = [ 1422 1677 ] 4 [ 0,32 0,39 ] 5 [ 1422 579 ] 5 [ 5 3 ] 2 [ 3 1 ] 4 =3863,56 ;

P 41 = 1 P 14 = 1 3863,56 =0,000259 ;

P 15 = [ 1422 1512 ] 4 [ 0,32 0,39 ] 5 [ 1422 1098 ] 5 [ 5 4 ] 2 [ 3 2 ] 4 =3,72 ;

P 51 = 1 P 15 = 1 3,72 =0,2688 ;

P 16 = [ 1422 1998 ] 4 [ 0,32 0,44 ] 5 [ 1422 342 ] 5 [ 5 2 ] 2 [ 3 1 ] 4 =33504,21 ;

P 61 = 1 P 16 = 1 33504,21 =0,00002984 ;

P 23 = [ 1458 1524 ] 4 [ 0,33 0,36 ] 5 [ 1458 1254 ] 5 [ 5 5 ] 2 [ 3 2 ] 4 =5,829 ;

P 32 = 1 P 23 = 1 5,829 =0,1715 ;

P 24 = [ 1458 1677 ] 4 [ 0,33 0,39 ] 5 [ 1458 579 ] 5 [ 5 3 ] 2 [ 3 1 ] 4 =5642,99 ;

P 42 = 1 P 24 = 1 5642,99 =0,000177 ;

P 25 = [ 1458 1512 ] 4 [ 0,33 0,34 ] 5 [ 1458 1098 ] 5 [ 5 4 ] 2 [ 3 2 ] 4 =24,32 ;

P 52 = 1 P 25 = 1 24,32 =0,0411 ;

P 26 = [ 1458 1998 ] 4 [ 0,33 0,44 ] 5 [ 1458 342 ] 5 [ 5 2 ] 2 [ 3 1 ] 4 =47959,09 ;

P 62 = 1 P 26 = 1 47959,09 =0,00002085 ;

P 34 = [ 1524 1677 ] 4 [ 0,36 0,39 ] 5 [ 1254 579 ] 5 [ 5 3 ] 2 [ 2 1 ] 4 =965,04 ;

P 43 = 1 P 34 = 1 965,04 =0,00104 ;

P 35 = [ 1524 1512 ] 4 [ 0,36 0,34 ] 5 [ 1254 1098 ] 5 [ 5 4 ] 2 [ 2 2 ] 4 =4,17 ;

P 53 = 1 P 35 = 1 4,17 =0,239 ;

P 36 = [ 1524 1998 ] 4 [ 0,36 0,44 ] 5 [ 1254 342 ] 5 [ 5 2 ] 2 [ 2 1 ] 4 =7727,96 ;

P 63 = 1 P 36 = 1 7727,96 =0,0001294 ;

P 45 = [ 1677 1512 ] 4 [ 0,39 0,34 ] 5 [ 579 1098 ] 5 [ 3 4 ] 2 [ 1 2 ] 4 =0,0043 ;

P 54 = 1 P 45 = 1 0,0043 =232,18 ;

P 46 = [ 1677 1998 ] 4 [ 0,39 0,44 ] 5 [ 579 342 ] 5 [ 3 2 ] 2 [ 1 1 ] 4 =8,49 ;

P 64 = 1 P 46 = 1 8,49 =0,1177 ;

P 56 = [ 1512 1998 ] 4 [ 0,34 0,44 ] 5 [ 1098 342 ] 5 [ 4 2 ] 2 [ 2 1 ] 4 =1972,02 ;

P 65 = 1 P 56 = 1 1972,02 =0,000507 .

A fenti számítás alapján a preferenciahányadosok összegzéséből létrejött rangsort a 26. táblázat tartalmazza.

Preferenciahányadosok összege és a rangsor
Preferenciahányadosok összege és a rangsor
 J123456ÖsszR
J-0,005410,003710,021620,930,0902181,38202,435
1184,69-0,68443,993863,543,723350,2137560,82
2269,881,461-5,8295642,9924,3247959,153903,61
346,240,2510,1715-965,044,177727,968743,83
40,04780,000260,0001770,00104-0,00438,498,546
511,0910,26880,041110,239232,18-1972,022215,84
60,005510,000030,0000210,000130,11770,00051-0,1237

26. táblázat

A számításból az derül ki, hogy az öt értékelési kritérium összevetésével, az optimális változat a 2. verzió, amelyre elkészítendő a raktár kiviteli terve.