KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.

MODUL: IV. modul: Darabáruk (egységrakományok) raktározása és tárolása

6. lecke: Az anyagmozgatási folyamat tervezése

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • felsorolni a raktári anyagmozgatási folyamat beszállítással kapcsolatos főműveleteit;
  • kiválasztani a raktári anyagmozgatási folyamat fő- és mellékműveleteit és azok jellemzőit;
  • felsorolni a raktári anyagmozgatási folyamat kiszállítással kapcsolatos főműveleteit;
  • csoportosítani a be- és kiszállítással kapcsolatos főműveleteket;
  • felsorolni az anyagmozgatási rendszer megválasztását befolyásoló tényezőket;
  • kiválasztani a kézi anyagmozgatási rendszer jellemzőit;
  • kiválasztani a targoncás anyagmozgatási rendszer jellemzőit;
  • felsorolni a villamosmotoros targoncák előnyeit és hátrányait;
  • kiválasztani a darus anyagmozgatási rendszer jellemzőit;
  • felsorolni a darus anyagmozgatási rendszer típusait.
Tevékenységek

Olvassa el a 6. leckét!
Sorolja fel a raktári anyagmozgatási folyamat beszállítással kapcsolatos főműveleteit!
Válassza ki a raktári anyagmozgatási folyamat fő- és mellékműveleteit és azok jellemzőit!
Sorolja fel a raktári anyagmozgatási folyamat kiszállítással kapcsolatos főműveleteit!
Csoportosítsa a be- és kiszállítással kapcsolatos főműveleteket!
Sorolja fel az anyagmozgatási rendszer megválasztását befolyásoló tényezőket!
Válassza ki a kézi anyagmozgatási rendszer jellemzőit!
Válassza ki a targoncás anyagmozgatási rendszer jellemzőit!
Sorolja fel a villamosmotoros targoncák előnyeit és hátrányait!
Válassza ki a darus anyagmozgatási rendszer jellemzőit!
Sorolja fel a darus anyagmozgatási rendszer típusait!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 55 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.

Tananyag
A raktári anyagmozgatás folyamata

A raktári anyagmozgatás folyamatáról általában. A raktárban az áruk hosszabb-rövidebb időt nyugalmi helyzetben töltenek, a raktárakra mégis az áruk folyamatos mozgása, a raktárkészlet állandó változása jellemző. A raktárból időszakonként bizonyos mennyiségű árut kiszállítanak, ugyanakkor a kiszállított mennyiséget beérkező új készlettel pótolják.

A raktár gyors, zavartalan és gazdaságos működése nagymértékben függ e folyamat - a raktáron belüli anyagáramlás - helyes kialakításától.

A raktári anyagmozgatási folyamat fő- és mellékműveletekre bontható. A főműveletek a be- és kiszállítással, a mellékműveletek a raktáron belül áruátcsoportosítással kapcsolatosak.

A beszállítással (betárolással) kapcsolatos főműveletek:

  • a járművek kirakása,
  • az áru átvételével kapcsolatos mozgatás,
  • a belső mozgatás (belső szállítás),
  • a tárolóterületre (tárolóhelyre) helyezés.

A járművek kirakása a beszállítást végző közúti vagy vasúti járműből való árukirakást és az átvevőhelyre való továbbítást jelenti. Ez a művelet az áru megfogásából, rövid távolságú szállításából és az átvevő-helyiségben való elhelyezéséből áll.

Az áru átvétele rendszerint az átvevő-helyiségben történik. Az átvevő-helyiségek a mennyiségi és minőségi átvételhez szükséges berendezésekkel (mérlegek, osztályozóasztalok, kisebb tárolóállványok stb.) vannak ellátva. Az átvétellel kapcsolatos anyagmozgatási feladatok általában nem jelentősek, de esetenként fizikai munkavégzést igényelnek. Esetenként (elsősorban egységrakományokat tároló raktárakban) az átvétel közvetlenül a beszállító jármű kirakása közben történhet. Ez esetben az átvevő-helyiségben lezajló művelet, a betárolási folyamatból kiiktatható.

A belső mozgatás az átvevő-helyiségből (vagy közvetlenül a beszállító járműtől) a beérkező áru részére kijelölt tárolóterületre való továbbítást jelenti. Ez a művelet az áru megfogásából, horizontális és vertikális mozgatásából (többszintes raktárak esetén) tevődik össze.

A tárolóterületre helyezés az áru tárolóállványra vagy közvetlenül a kijelölt tárolóterületre (állvány nélküli tárolás esetén) való helyezést jelenti.

A kiszállítással (kitárolással) kapcsolatos főműveletek:

  • az áru tárolóhelyről való kiemelése, illetve gyűjtése,
  • a belső mozgatás (belső szállítás),
  • a kiszállításra való előkészítés (ellenőrzés, expediálás),
  • a járművek megrakása.

Az áru tárolóhelyről való kiemelése általában a rendeléseknek megfelelő sorrendben történik. Amennyiben a raktárban különböző árufajtákat tárolnak és a megrendelés is különböző minőségű és mennyiségű árufajtákra vonatkozik, a gyűjtés (komissiózás) a tárolóterület egy részének vagy egészének bejárását is jelenti.

A belső mozgatás a megrendelésnek megfelelően összegyűjtött árunak a kiadóhelyiségbe való továbbítását jelenti. Ez a művelet az áru horizontális és vertikális mozgatásából és a kiadóhelyiség kijelölt helyére helyezésének műveletéből áll.

A kiszállításra való előkészítés a megrendelt és összegyűjtött árufajták, illetve árucikkek minőségi és mennyiségi ellenőrzését, a kiszállítási egység összeállítását jelenti. Ezt a műveletet a kiadóhelyiségben végzik.

Esetenként (főleg ha egységrakományok kerülnek kiszállításra) az ellenőrzés a járművek megrakása közben történik, így a kiadóhelyiségben végzendő művelet a folyamatból kiiktatódik.

A járművek megrakása a kiszállítást végző közúti vagy vasúti járműveknek a kiadóhelyiségből (vagy közvetlenül a tárolóterületekről) történő megrakását jelenti. Ez a művelet az áru megfogásából, rövid távolságú szállításából és a járműbe való helyezéséből áll.

Anyagmozgatási folyamat mellékműveletei:

1.a tárolás közbeni esetleges átcsoportosítás,
2.az anyagmozgató eszközök és segédeszközök (pl. rakodólapok) átcsoportosítása.

A mellékműveletek az anyagmozgatási folyamat fő irányát a (be- és kitárolás) nem változtatják meg, viszonylag kis anyagmozgatási teljesítménnyel megoldhatók.

Az anyagmozgatási folyamat célszerű kialakításának követelményei:

1.a járművek ki- és berakásának művelete illeszkedjen a belső mozgatás műveletéhez,
2.a be- és kitárolási műveletek egymást ne zavarják,
3.az anyagmozgatási folyamatban torlódások ne keletkezzenek,
4.az anyagmozgatási út egyértelműen legyen meghatározva,
5.az anyagmozgatási rendszer jól illeszkedjen a tárolási rendszerhez,
6.a mozgatás lehetőleg ugyanolyan egységben történjék, mint a tárolás,
7.az anyagmozgatási feladat a lehető legkisebb anyagmozgatási teljesítménnyel legyen megoldható,
8.az anyagmozgató gépek beállítása lehetőleg ne növelje a raktár építési költségeit.

A raktárak külső (a járművek ki- és berakása) és belső (átvétel, belső mozgatás, tárolóterületre helyezés, összegyűjtés, kiadásra való előkészítés) anyagmozgatási folyamatát a fenti követelmények figyelembevételével kell kialakítani.

BetárolásKitárolás
1. a járművek kirakása1. az áru gyűjtése
2. átvétel2. belső mozgatás az árukiadóba
3. belső mozgatás a tárolóterületre3. kiszállításra való előkészítés (expediálás)
4. elhelyezés a tárolóterületen4. a járművek megrakása
Az anyagmozgatás-gépesítési rendszer megválasztása

Az anyagmozgatás-gépesítési rendszerekről általában. Az anyagmozgatás-gépesítés rendszerek feladata az anyagoknak egyik helyről a másik helyre továbbítása. A feladat megvalósítását anyagmozgató gépek és berendezések, azok hatásához szükséges energiák és dolgozók biztosítják.

Az anyagmozgatási rendszerek - a rendszerbe tartozó elemek kombinálásával - különböző szempontok és elvek szerint képezhetők (pl. ömlesztett anyagok szállítására alkalmas anyagmozgatási rendszerek, folyamatos anyagmozgatási rendszerek stb.).

Raktári anyagmozgatási rendszereket - a raktárak sajátos anyagmozgatási problémáit, valamint a gépesítési fokozatok áttekinthetőségét figyelembe véve - működési jelleg, sínpályához kötöttség, géptípus, valamint gépfajta (gépesítési fokozat) szerint célszerű képezni (49. ábra).

A anyagmozgatási rendszer megválasztását befolyásoló tényezők (50. ábra):

  • az árujellemzők,
  • a forgalmi jellemzők,
  • az építészeti adottságok,
  • a tárolási rendszer.
Kézi anyagmozgatási rendszer

A tisztán kézi anyagmozgatás kis (35 kg alatti) tömegű áruk kis gyakorisággal való kezelése esetén jöhet szóba. A tisztán kézi anyagmozgatás esetén a tárolóállványokat a kézi anyagmozgatás jellegének megfelelően kell megválasztani (pl. 2,2 m-es tárolási magasság).

A kézi eszközök és a kézi segédeszközök a tisztán kézi anyagmozgatáshoz viszonyítva megkönnyítik és gyorsítják az anyagmozgatási folyamatot. Állványos és állvány nélküli tárolási rendszer esetén egyaránt számításba vehető, akkor, ha kis vagy közepes (0...140 kg) tömegű árukat kis gyakorisággal rövid távolságon kell mozgatni, vagy ha az építészeti adottságok gépesített rendszer kialakítását nem teszik lehetővé.

A kézi anyagmozgatási rendszer megvalósításának területei: könyvtárak könyvraktárai, bútorüzletek raktárai, irattárak, kézi szerszámraktárak, szertárak, kis egységekben való kiszállítás esetén nagyobb raktárak (pl. anyag- vagy fogyóeszköz-raktárak) árugyűjtési műveletei stb. A kézi eszközök kisegítőeszközként gépi anyagmozgatási rendszereknél is számításba vehetők.

A kézi segédeszközök közül elsősorban a hevederek és görgős emelőrudak alkalmazásával számolhatunk. A hevederek ládásáruk, bútorok, a görgős emelőrudak, súlyos áruk, (pl. nehéz gépalkatrészek) esetenkénti mozgatásához alkalmazhatók.

A raktárakban alkalmazható anyagmozgatási rendszerek
49. ábra
A raktári anyagmozgatási rendszer megválasztását befolyásoló tényezők
50. ábra

A kétkerekes targoncák közül a zsáktargoncák és a mozgatandó áru jellegéhez alkalmazkodó sajátos kialakítású targoncák vehetők számításba.

A kézikocsik komissiózás céljára kialakított változatai a raktári anyagmozgatás legelterjedtebb kézi eszközei. Egyes változataikat a komissiózást megkönnyítő elemekkel látják el (írófelülettel, létrával).

A kézi emelővillás targoncák és a kézi rakodóállványok az egységrakományokat tároló raktárak nélkülözhetetlen kézi eszközei, de célszerűen alkalmazhatók egyedi árukat tároló raktárak állványainak kiszolgálására is.

Targoncás anyagmozgatási rendszer

A gépi hajtású targoncák a raktári anyagmozgatás legelterjedtebben alkalmazott gépei. Egységrakományok és egyedi darabok mozgatására egyaránt alkalmasak. A gépi hajtású targoncák közül a szállító- és a vontatótargoncák csak a vízszintes anyagmozgatást könnyítik meg; nem teszik lehetővé a teher megfogásának, emelésének és halmazolásának gépesítését. Ezért elsősorban (alapanyag, félkész áru, készáru) raktárak és az üzemrészek közötti szállítási feladatok megoldására alkalmazhatók, de esetenként - nagy alapterületű és nagy forgalmú raktárakban - a raktáron belüli horizontális szállítási feladatok megoldására is számításba vehetők.

Az emelőtargoncák a raktári anyagmozgatás teljes (komplex) gépesítését biztosítják. Különböző raktárakban a legkülönfélébb (egységrakományba összefogott vagy egyedi) áruk mozgatására alkalmasak. A targoncák sokrétű felhasználási lehetősége különböző targoncafajták kialakítását eredményezte. Ezek közül - a legcélszerűbb raktári anyagmozgatási rendszer kialakításához - a legmegfelelőbb targoncák kell kiválasztani. A kiválasztás során elsősorban a hajtás módját (villamos vagy belsőégésű motor), valamint a raktárüzem szempontjából mértékadó paramétereket (halmazolási magasság, útszélesség stb.) kell mérlegelni.

A targoncák hajtóenergia szerinti megválasztása.

A villamosmotoros targoncák előnyei:

  • csaknem zajtalan az üzemük,
  • levegőt nem szennyezik,
  • üzemük tiszta,
  • a hajtómotoroknak nincs üresjárata.

Hátrányaik:

  • az akkumulátortelep energiakészletének 6...8 órás normálüzemű használat utáni pótlása hosszabb időt igényel;
  • az akkumulátortelep töltése segédberendezéseket és helyiségeket tesz szükségessé;
  • üzemi körülményekre érzékeny;
  • sebessége a telep kimerülésével fokozatosan csökken.

A felsorolt hátrányok miatt előnytelen a villamosmotoros targoncák alkalmazása szabadtéri tárolóhelyeken vagy nagy légterű raktárakban.

A tiszta és zajtalan üzemük, valamint a légtér tisztaságának megóvása miatt azonban olyan raktárakból, ahol a tisztaság és a csendes üzem alapvető szempont, a belsőégésű motoros üzem nem tudja kiszorítani.

A belsőégésű motoros targoncák hátrányai:

  • a levegőt erősen szennyezik a kipufogó gázaik;
  • üzemük zajos;
  • gyúlékony üzemanyagot használnak;
  • jelentős az üresjáratuk.

Előnyei:

  • üzemi körülményekre kevésbé érzékenyek;
  • energiakészletük gyorsan utánpótolható;
  • könnyen áttelepíthetők.

A felsorolt előnyök (elsősorban a durvább üzemi körülmények melletti alkalmazhatóság) miatt szabadtéri tárolóhelyeken, esetleg nagy légterű csarnokraktárakban előnyösen alkalmazhatók.

A belsőégésű motoros üzem legnagyobb hátrányaként az egészségre is ártalmas szennyező kipufogógázok és a zajos üzem említhető. A korszerű belsőégésű motoros targoncák azonban hatékony (folyadékos vagy katalizátoros) gáztisztító készülékkel vannak felszerelve, amelyek kiszűrik a kipufogógázokból az egészségre ártalmas elemeket (széndioxid, szénmonoxid, benzpyrén stb.) és hangtompító szerepet is betöltenek.

Kipufogógáz-tisztító készülékkel felszerelt, valamint a folyékony gázüzemű belsőégésű motoros targoncák a gyártó üzem által megadott légtérirány-érték - nomogramról leolvasható, korlátozott ideig normál - a tisztaságra kevésbé kényes árukat raktározó - raktárakban is alkalmazhatók.

A targoncák típus szerinti megválasztása. A raktári anyagmozgatásban alkalmazásra kerülő emelőtargoncákkal szemben a raktár gazdaságos üzemeltetése szempontjából a következő követelményeket támasztjuk:

  • a lehető legkisebb saját tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbíró képességet;
  • a lehető legkeskenyebb anyagmozgatási út mellett biztosítsa a szükséges halmazolási magasságot;
  • feleljen meg a raktárüzem egyéb követelményeinek (vagonba-járás, komissiózás stb.).

A továbbiakban a napjainkban elterjedten alkalmazott főbb raktári targonca típusokat mutatjuk be az egyik nagy gyártó kínálatából. (51-57. ábra)

Korszerű, kézi és villamos működtetésű, alacsonyemelésű, gyalogkíséretű, vezetőállásos, és vezetőüléses különböző teherbírású targoncák
51. ábra
Villamos hajtású vontató- és szállítótargoncák
52. ábra
Raktári kiszolgálásra alkalmas homlokvillás, terpesz, tolóoszlopos, oldalvillás és elforgatható villás, magasemelésű, villamos üzemű targoncák különböző teherbírásokkal, vezetőüléses, és -állásos vezérléssel
53. ábra
Komissiózó targoncák, villamos hajtással
54. ábra
Univerzális felhasználhatóságú villamos, illetve diesel/LPG hajtású, homlokvillás emelőtargoncák
55. ábra
Különlegesen nagy teherbírású, valamint 20' és 40' ISO konténerek mozgatására alkalmas targoncák, emelővillával, illetve automata konténeremelő kerettel (spraeder)
56. ábra
Robbanás biztos kivitelű villamos targoncák veszélyes munkahelyek kiszolgálására
57. ábra
Darus anyagmozgatási rendszer

A darus anyagmozgatási rendszerről általában. A raktárüzemben kötetlen pályán mozgó (mobil) daruk csak kivételes esetekben pl. rendszertelenül érkező, ládába csomagolt súlyos gépalkatrészek járműről való leemelése és a bontási helyre való továbbítása) vehető számításba, így tulajdonképpeni kötetlenpályás darus rendszerről nem beszélhetünk.

A forgódaruk (fali daruk, aknás daruk stb.) feladata nem a tulajdonképpeni raktárkiszolgálás, hanem nehezebb áruk átrakása a szállító járműről anyagmozgató eszközre vagy fordítva. Hasonló feladatok megoldására korlátozódik a függő sínpályák szerepe is. Ezek azonban felhasználhatók rövidebb távolságokra (pl. kiadóhelyiségből járműre) való mozgatásra is.

A kötött pályán mozgó daruk közül a futódaruk, a függődaruk és a felrakó daruk a raktárüzemben általában használt darutípusok. Jellemzőjük - a kötetlenpályás szállítóeszközökkel (targoncákkal) szemben, - hogy hatókörzetük a tárolótérre korlátozódik, haladási sebességük legfeljebb 30...100 m/min.

Daruk alkalmazása elsősorban súlyos vagy terjedelmes árukat tároló, esetleg nagy halmazolási magasságot igénylő raktárakban indokolt. A darus anyagmozgatási rendszer önállóan csak akkor alkalmazható, ha a szállítójárművek raktártérbe való bejárási lehetősége biztosított. Egyébként a járművek rakodására más rendszerbe tartozó anyagmozgató gépet is be kell állítani.

Futó daruk és függő daruk alkalmazása. A futó daruk alkalmazásának egyik problémája, hogy a daru szerkezeti magassága - nagyobb fesztávolságok esetén - jelentős helyet vesz igénybe a raktárhelyiség légteréből. További probléma az áruk halmazolásának megoldása. Horogüzemű daruk állványok kiszolgálására nem (vagy csak körülményes munkavégzés mellett) alkalmasak, állvány nélküli tömbtárolás esetén pedig megoldatlan a kézi erő beavatkozása nélküli biztonságos áruelhelyezés, illetve kötözés. A halmazolásra kerülő áru jellegéhez alkalmazkodó megfogó szerkezet esetleg lehetővé teszi a kézi beavatkozás nélküli áruelhelyezést vagy árufelvételt, de az emelőműről aláfüggő megfogó-szerkezet pontos irányítása (az áru pontos elhelyezése) nehezen biztosítható.

A függődaruk az épület födémszerkezetére függesztett sínen futnak, így a szerkezeti magasság lényegesen kisebb lehet. A függődaruk olyan raktárakban is alkalmazhatók, amelyek födémét tartóoszlopok támasztják alá. A tartóoszlopok közé függesztett pályán mozgó függődaruk futómacskái kölcsönösen átjárhatnak egyik daruhídról a másikra, így az árut hordozó futómacska a raktár bármely pontjára irányítható. A függődaru hídja függő sínpályához is csatlakoztatható, lehetővé teszi ezáltal a futómacska raktári kapun való kihaladását és a rakodási feladatok megoldását. Az áru megfogásával, illetve halmazolásával kapcsolatos - futódaruknál említett - problémák itt is jelentkeznek.

Felrakó daruk alkalmazása. A futó daruknál említett - az áruk halmazolásával kapcsolatos - problémákat küszöbölik ki a raktári anyagmozgatás céljára kifejlesztett felrakó daruk. A hídszerkezeten mozgó villamosmotoros futómacskára a padlószintig aláfüggő emelőoszlop van szerelve, amelyen egy - villával vagy más megfogó-szerkezettel ellátott szán mozog. A vezérlés 3...4 m-es halmazolási magasság esetén rendszerint aláfüggő kábelen keresztül gyalogosan, 4 m feletti halmazolási magasság esetén az emelőszánra (esetleg az emelőoszlopra) szerelt kezelőfülkéből történik.

A felrakó daruk sajátos kialakítása lehetővé teszi, hogy a kezelő - kötöző és irányító nélkül - egységrakományokat, vagy (sajátos megfogó-szerkezetek alkalmazása esetén) egyedi árukat nagy magasságban egymásra, vagy állványok rekeszeibe helyezzen, esetleg közúti járműveket vagy szállítótargoncákat közvetlenül kiszolgáljon.

Az emelőoszlop és a megfogó-szerkezet a mozgatandó áruk jellegének megfelelően alakítható ki, így az alkalmazási területek rendkívül széles körűek.

Folyamatos működésű szállítógépes anyagmozgatási rendszer

A folyamatos működésű szállítógépes anyagmozgatási rendszerről általában. A folyamatos működésű szállítógépek önmagukban nem képesek a darabárukat tároló raktárak anyagmozgatási feladatának teljes megoldására. Adagolásuk és ürítésük rendszerint külön géppel, vagy kézi erővel történik, halmazolást pedig csak különleges esetekben biztosítanak. Ezért tisztán folyamatos működésű szállítógépes anyagmozgatási rendszerek a darabáru raktározásában csak sajátos esetekben fordulnak elő. Az áru be- és kitárolásával összefüggő részfeladatok megoldására, illetve önálló rendszerként, vagy más rendszerrel kombinálva a folyamatos raktározás megvalósítására viszont célszerűen alkalmazhatók.

A részleges alkalmazásuk feltétele, hogy az áru ne legyen nagytömegű (kézi erővel kezelhető legyen), és a mozgás egyetlen, vagy kevésszámú meghatározott útvonalon történjen.

Teljes körű alkalmazásuk akkor indokolt, ha az anyagmozgatási útvonalak, valamint a feladat jelentkezésének ütemessége rendszeres.

Folyamatos működésű szállítógépek közül a hevederes szállítószalagok, a csuklótagos szállítószalagok, a függő konvejorok, a vontatópályák, a mozgóasztalok, az elevátorok, a gravitációs görgősorok és a csúszdák vehetők számításba.

Állványkiszolgáló gépes anyagmozgatási rendszer

A nagy befogó képességű és nagy forgalmú raktárak anyagmozgatási folyamatának tervezése komoly problémát jelent, különösen akkor, ha többfajta, de azonos jellegű árut kell nagy választékban tárolni. Az ilyen esetekben merülhet fel - a tömegszerű ipari termelés analógiájára - a raktári anyagmozgatás automatizálásának problémája is.

Az állványkiszolgáló gépek nagy befogadó képességű, nagy forgalmú raktárakban (az un. magas raktárak) sajátos anyagmozgató gépei, amelyek korszerű változatai lehetővé teszik a raktári anyagmozgatás részleges vagy teljes automatizálását. Elsősorban egységrakományos árukat tároló raktárakban alkalmazhatók, de egyes változataik (pl. komissiózó gépek) egyedi árukat tároló raktárak kiszolgáló gépeiként is számításba vehetők.

Az állványkiszolgáló gépes raktárak épületének, illetve a tárolási és az anyagmozgatási folyamatának tervezése - a hagyományos raktárak tervezésén túlmenő - tervezői kooperációt kíván. A kiszolgáló gépek valamilyen formában az állvánnyal, illetve a raktárépülettel közvetlen kapcsolatban vannak.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A raktári anyagmozgatási folyamat - és bontható. A főműveletek a - és szállítással, a mellékműveletek a raktáron áru kapcsolatosak.

2. Sorolja fel a raktári anyagmozgatási folyamat beszállítással (betárolással) kapcsolatos főműveleteit!

A beszállítással (betárolással) kapcsolatos főműveletek:

- a járművek rakása,
- az áru átvételével kapcsolatos ,
- a mozgatás (belső szállítás),
- a tárolóterületre (tárolóhelyre) .

3. Sorolja fel a raktári anyagmozgatási folyamat kiszállítással kapcsolatos főműveleteit!

A kiszállítással (kitárolással) kapcsolatos főműveletek:

- az áru tárolóhelyről való emelése, illetve ,
- a mozgatás,
- a kiszállításra való ,
- a járművek .

4. Csoportosítsa a kiszállítással kapcsolatos főműveleteket és jellemzőiket!

  • k: áru tárolóhelyről való kiemelése
  • e: kiszállításra való előkészítés
  • b: belső mozgatás
  • j: járművek megrakása
Írja a kiszállítással kapcsolatos műveletek előtti kisbetűt a megfelelő jellemző elé!
BetűjelJellemző
a kiszállítási egység összeállítása
a művelet az áru megfogásából, rövid távolságú szállításából és a járműbe való helyezéséből áll
a megrendelt és összegyűjtött árufajták, illetve árucikkek minőségi és mennyiségi ellenőrzése
általában a rendeléseknek megfelelő sorrendben történik
a megrendelésnek megfelelően összegyűjtött árunak a kiadóhelyiségbe való továbbítását jelenti
5. Sorolja fel az anyagmozgatási rendszer megválasztását befolyásoló tényezőket!

Az anyagmozgatási rendszer megválasztását befolyásoló tényezők:

- az jellemzők,
- a jellemzők,
- az adottságok,
- a rendszer.

6. Sorolja fel a villamosmotoros targoncák előnyeit!

A villamosmotoros targoncák előnyei:

- csaknem az üzemük,
- levegőt ,
- üzemük ,
- a hajtómotoroknak nincs .

7. Sorolja fel a villamosmotoros targoncák hátrányait!

A villamosmotoros targoncák hátrányai:

- az akkumulátortelep energiakészletének 6-8 órás normálüzemű használat utáni pótlása igényel;
- az akkumulátortelep töltése és tesz szükségessé;
- üzemi körülményekre ;
- sebessége a telep kimerülésével fokozatosan .

8. Döntse el az állításról, hogy igaz vagy hamis!
Előnytelen a villamosmotoros targoncák alkalmazása szabadtéri tárolóhelyeken vagy nagy légterű raktárakban.