KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.

MODUL: III. modul: Raktárak és tárolók telepítése

4. lecke: A telepítés általános szempontjai, üzemi raktárak telepítése

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a raktár telepítésének általános szempontjait;
  • kiválasztani a raktár- vagy tároló típusát, funkcióját, jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni az üzemi raktárak feladatát, funkcióját;
  • kiválasztani az üzemi raktárak telepítésének szempontjait;
  • kiválasztani az üzemi raktárak típusait és ezek jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a centralizált és decentralizált raktárak funkcióját és jellemzőit;
  • kiválasztani a centralizált és decentralizált raktárak előnyeit és hátrányait.
Tevékenységek

Olvassa el a 4. leckét!
Határozza meg a raktár telepítésének általános szempontjait!
Válassza ki a raktár- vagy tároló típusát, funkcióját, jellemzőit!
Határozza meg az üzemi raktárak feladatát, funkcióját!
Válassza ki az üzemi raktárak telepítésének szempontjait!
Válassza ki az üzemi raktárak típusait és ezek jellemzőit!
Határozza meg a centralizált és decentralizált raktárak funkcióját és jellemzőit!
Válassza ki a centralizált és decentralizált raktárak előnyeit és hátrányait!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 25 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. A telepítés általános szempontjai

A telepítési hely megválasztásakor - a számításba vehető helyek közül - a műszaki gazdasági szempontból legkedvezőbb megoldást kell megkeresnünk. A telepítési hely megválasztását számos (részben nem számszerűsíthető) tényező befolyásolja, így az optimális hely csak sokoldalú (termelési, ellátási, forgalmazási stb.) komplex vizsgálatok alapján jelölhető ki. A telepítési hely megválasztására felállított célfüggvények rendszerint csak a számszerűsíthető paramétereket tartalmazzák, az így megállapított telepítési hely nem minden esetben optimális.

A telepítési hely megválasztásának legfontosabb szempontjai az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A raktár, illetve tároló lehetőség szerint annak az anyagáramlásnak a centrumában legyen, amely üzemen belül, vagy a körzet felől feléje, illetve a raktárból kifelé irányul. Így biztosítható az áru legkedvezőbb útja, a legkisebb anyagmozgatási, illetve szállítási teljesítménnyel való kiszolgálás.
  • Biztosítani kell az üzemi út-, illetve a közlekedési hálózatba való bekötés legkedvezőbb lehetőségét.
  • A telepítési hely lehetőség szerint közművesítve legyen (villamosenergia-, víz-, csatornahálózattal rendelkezzék).

A telepítési hely megválasztását nagymértékben befolyásolja a raktár- vagy tároló funkciója is.

Az ipari raktárak rendszerint a termelési egységekhez kapcsolódnak, így csupán az üzem területén belüli elhelyezést kell megoldani.

A mezőgazdasági raktárak a mezőgazdasági termelőüzemek alapanyagainak raktározására (vetőmagtárolás, műtrágyaraktár stb.) készletgyűjtésre (felvásárlás), vagy feldolgozó üzemi (keveréktakarmány-gyártás) célokra épülhetnek. A rendeltetésüktől függően más-más telepítési feladatok adódnak.

A kereskedelmi raktárak telepítésekor elsősorban az ellátási funkcióból kell kiindulni. A korszerű nagykereskedelmi raktárak - a gyors és szakszerű áruterítés és a gazdaságos üzemeltetés céljából - ma már szakosítva (pl. élelmiszer, ruházati, bútor- stb. raktárak) épülnek, de ugyanakkor több szakosított raktár egy komplex raktártelepet képez.

A közlekedési raktárak részben saját üzemi raktárak (a közlekedésüzem fenntartásához szükséges anyagokat, alkatrészeket stb. raktározzák), részben a fuvarozás tárgyát képező áruk ideiglenes raktározását biztosítják (átmenő raktárak). A kétféle raktártípusok rendeltetése különböző, telepítési helyük eltérő. Az üzemi raktárak a közlekedésüzemi fenntartóhelyekre (közúti közlekedési vállalatok, járműjavítók stb.) az átmenő raktárak forgalmi csomópontokra települnek.

A közraktárak telepítésekor az ellátandó körzetbe való centrális telepítés az elsődleges szempont. Igen gyakori azonban a vasúti, a közúti és a vízi szállítás csomópontjaiba való telepítés.

A különböző funkciójú raktárak közül - a tervezési gyakorlatban komolyabb problémát jelentő - ipari, kereskedelmi és közlekedési raktárak sajátos telepítési problémáit foglaljuk össze.

2. Üzemi raktárak telepítése

Az üzemi raktárak feladata az üzem szempontjából kiinduló termék (nyersanyag) meghatározott mennyiségének raktározása (nyersanyag-raktárak), egyes technológiai műveletek után szükségessé váló átmeneti (műveletközi) raktározás (műveletközi vagy félkésztermék-raktárak) és az üzem szempontjából elkészültnek tekinthető termékek raktározása (késztermék-raktárak).

A nyersanyag, a félkész- és a késztermék-raktárak telepítésekor a legelőnyösebb kiszolgálási rendszert kell biztosítani, hogy az árut a legrövidebb úton, a legkisebb anyagmozgatási teljesítménnyel lehessen a rendeltetési helyre juttatni.

A nyersanyag-raktárakat az első üzemrész, illetve technológiai munkahely közelében, a félkésztermék-raktárakat a termelési utak találkozási helyének közelében, míg a késztermék-raktárakat az üzem legutolsó munkahelyének (általában szerelő-részlegének) közelében célszerű elhelyezni.

Az elhelyezési probléma megoldásakor a legkisebb anyagmozgatási teljesítmény, a termelés és a raktározás összehangoltságának biztosítása mellett a helyi viszonyok (a rendelkezésre álló terület, az anyagmozgatási úthálózatba való bekötés stb.) is döntőek lehetnek.

Külön problémát jelent az üzemi raktárak elhelyezése akkor, ha több termelőüzemrészt kell kiszolgálni, illetve több helyről kell feltölteni. Ez esetben - különösen térben kiterjedt fekvésű nagyüzemek esetén - a centralizált és a decentralizált (a termelés folyamatával összehangolt több kisebb) raktárak létesítésének problémája vetődik fel.

A centralizált raktár ugyanazon üzem területén több üzemrészt szolgál ki.

Előnyei:

  • szervezettebben lehet foglalkoztatni a raktári dolgozókat,
  • jobban megszervezhető az ügyintézés,
  • az anyagmozgató gépek, a raktártér és a terület jobban kihasználhatók,
  • a raktárkészlet jobban áttekinthető, az átvétel és az ellenőrzés központosított.

Hátránya:

  • a raktár és az üzemrészek közötti nagy távolság.

A centralizált üzemi raktárak telepítési helyének megválasztására az anyagmozgatási teljesítményeket minimalizáló grafikus (közelítő) módszerek (mint pl. a háromszög-módszer, a Muther-módszer) és a matematikai módszerek (pl. a lineáris programozási módszerek) egyaránt alkalmazhatók (lásd még a 3.2.2. pontban leírtakat). Amennyiben a telepítési hely megválasztásakor a nem számszerűsíthető tényezők (bővítési lehetőség, közművesítési lehetőség stb.) befolyásoló szerepe nem hanyagolható el, célszerűen alkalmazhatók a minősítő (teszt) módszerek is.

A decentralizált raktárak a kapcsolódó üzemrészekhez telepíthetők. Hátrányként a centralizált raktáraknál említett előnyök jelentkeznek. A decentralizált telepítés előnyeként említhető, hogy csökkenthetők az üzem területén adódó forgalmi torlódások, és a raktári anyagmozgatást végző gép az első munkahelyet közvetlenül kiszolgálhatja.

A centralizált vagy decentralizált telepítés melletti döntést az üzem jellege és a termelés volumene mellett a helyi viszonyok (az üzem, illetve az üzemi vezetés vertikális vagy horizontális tagoltsága) is befolyásolják.

Az üzemi raktárak beillesztése az üzemi anyagáramlásba. A decentralizált telepítésű, valamint egyetlen üzemet vagy üzemrészt kiszolgáló raktárak helyének, illetve helyzetének megválasztásakor a kiszolgálandó üzem (üzemrész) anyagáramlási irányát, illetve sajátosságait is figyelembe kell venni.