KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.

MODUL: IV. modul: Darabáruk (egységrakományok) raktározása és tárolása

10. lecke: Darabáruk raktározása magasraktárakban, darabáruk szabadtéri tárolása

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a magas-raktározási rendszer jellemzőit, elterjedésének okait;
  • kiválasztani a magas-raktározási rendszer jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a magasraktárak részeit;
  • saját szavaival meghatározni a magasraktárak típusait a raktár funkciója alapján;
  • csoportosítani a magasraktárak típusait és ezek jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a magasraktárak típusait konstrukciós kialakításuk alapján;
  • csoportosítani az állványkiszolgáló géppel üzemelő csarnokraktárakat és állványtartós raktárakat a jellemzőikkel;
  • saját szavaival meghatározni a magasraktárak típusait az automatizáltsági szint alapján;
  • csoportosítani a magasraktárak típusait az automatizáltsági szint alapján a jellemzőkkel;
  • felsorolni a magasraktárak technikai elemeit;
  • saját szavaival meghatározni a magasraktárak technikai elemeinek a jellemzőit;
  • felsorolni a tárolást megelőzően és a tárolást követően felmerülő mozgatásigényes műveleteket;
  • felsorolni a magasraktárak technológiai részfolyamatait;
  • csoportosítani a magasraktárak technológiai részfolyamatait a jellemzőivel;
  • saját szavaival meghatározni a darabáruk szabadtéri tárolásának jellemzőit;
  • kiválasztani a szabadtéren tárolható darabáruk körét.
Tevékenységek

Olvassa el a 10. leckét!
Határozza meg a magas-raktározási rendszer jellemzőit, elterjedésének okait!
Válassza ki a magas-raktározási rendszer jellemzőit!
Határozza meg a magasraktárak részeit!
Határozza meg a magasraktárak típusait a raktár funkciója alapján!
Csoportosítsa a magasraktárak típusait és ezek jellemzőit!
Határozza meg a magasraktárak típusait konstrukciós kialakításuk alapján!
Csoportosítsa az állványkiszolgáló géppel üzemelő csarnokraktárakat és állványtartós raktárakat a jellemzőikkel!
Határozza meg a magasraktárak típusait az automatizáltsági szint alapján!
Csoportosítsa a magasraktárak típusait az automatizáltsági szint alapján a jellemzőkkel!
Sorolja fel a magasraktárak technikai elemeit!
Határozza meg a magasraktárak technikai elemeinek a jellemzőit!
Sorolja fel a tárolást megelőzően és a tárolást követően felmerülő mozgatásigényes műveleteket!
Sorolja fel a magasraktárak technológiai részfolyamatait!
Csoportosítsa a magasraktárak technológiai részfolyamatait a jellemzőivel!
Határozza meg a darabáruk szabadtéri tárolásának jellemzőit!
Válassza ki a szabadtéren tárolható darabáruk körét!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 60 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. Darabáruk raktározása magasraktárakban
1.1. A magasraktárak osztályozása

A magasraktárról általában. Magas-raktározási rendszer alatt darabáruk (egységrakományok, szálanyagok, tekercsek stb.) olyan állványos tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási magasság az emelőtargoncák által elérhető 4...5 m-es átlagos tárolási magasságot meghaladja és a be- és kitárolás - a raktári anyagmozgatás sajtos céljaira kifejlesztett - állványkiszolgáló gépekkel történik. Nem tartoznak a rendszerbe az ömlesztett anyagok vagy folyadékok tárolására alkalmas különböző magas-építményű tartályok (silók), és a többszintes darabárus raktárak. A magas-raktározási rendszerben főleg rakodólapos rakományok tárolhatók, de kisebb méretű egységrakomány-képző eszközökben elhelyezett árukra - sőt esetenként egységrakomány-képző eszköz felhasználása nélkül - is alkalmazható a rendszer.

A magas-raktározási rendszerek elterjedésének okai a raktárkészletek növekedésében, a korszerű elosztási (disztribúciós) rendszerek fejlődésében, a termelési folyamatok automatizálásában, a raktártechnika fejlődési irányában, illetve sok esetben a terület-kihasználás fokozására irányuló törekvésekben keresendők.

A magasraktárakat az áru tárolására alkalmas tárolótér, az árugyűjtő és elosztótér, az ügyviteli hálózat és az ezekhez tartozó technikai elemek alkotják.

A tárolótéren, a tárolóállványok és az állványkiszolgáló gépek segítségével a raktár fő feladata - a tárolás - valósul meg.

Az árugyűjtő és elosztó tér a tárolást megelőző műveletek (beszállító járművek kirakása, egységrakomány-képzés, ellenőrzés, nyilvántartásba vétel stb.) és a tárolást követő műveletek (rendelés összeállítás, csomagolás, kiszállítás stb.) elvégzésének helye. A mozgatási műveletek elvégzésére alkalmas technikai elemek (emelőtargoncák, az egységrakományokat az állványkiszolgáló gépekhez továbbító, rendszerint folyamatos működésű szállítógépek) mellett esetenként sajátos berendezésekkel (pl. egységrakomány-képző berendezésekkel) is fel van szerelve.

Az ügyviteli hálózat az árunyilvántartást és az anyagáramlást követő információáramlást biztosítja.

A magasraktárak felszereltsége és műszaki megoldása különböző lehet aszerint, hogy milyen funkciót töltenek be. Ezért a magasraktárakat a raktár funkciója, a konstrukciós kialakítás, az automatizáltsági szint szerint célszerű csoportosítani. A fentiek mellett elfordul még a befogadóképesség szerinti csoportosítás is.

A magasraktárak osztályozása a raktár funkciója alapján. A raktár funkciója alapján megkülönböztethető:

  • teljes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktár,
  • komissiózó magasraktár,
  • kombinált magasraktár.

A teljes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktárban megbontatlan (sík, keretes, oldalfals rakodólapos) egységrakományokat tárolnak (86. ábra). Az áru vagy egységrakományban érkezik, vagy a beérkezéskor képeznek egységrakományt. Az árugyűjtő és elosztótéri anyagmozgatást emelővillás targoncákkal vagy folyamatos működésű szállítógépekkel (konvejorok, görgősorok stb.) végzik. Ennél a típusnál érhető el a legmagasabb gépesítési, illetve automatizáltsági szint.

A komissiózó magasraktár (87. ábra) lehetővé teszi a kiszállítási egység különböző árufajtákból való összeállítását. Két alaptípusa különböztethető meg aszerint, hogy hol végzik a komissiózást:

  • komissiózás az állványban levő egységrakományból;
  • komissiózás a komissiózó térben.

Az állványban le4vő egységrakományból való komissiózás esetén a rendelési jegyzékben feltüntetett mennyiségeket a gépkezelő - a kiszolgáló gépen levő gyűjtőládába - gyűjti össze. Korszerűbb megoldás esetén az állványból kiemelt árut a gép folyamatos működésű szállítógépnek adja tovább, amely azt az osztályozó térbe szállítja.

A komissiózó tér a magasraktár komissiózásra kialakított része. A tárolótérből csak teljes egységrakományt vesznek ki, a komissiózó térbe szállítják és ott cikkszám szerint előre kijelölt helyre rakják le. A kiszállítási egységeket a komissiózó térben való árugyűjtés - esetleg folyamatos működésű szállítógépre helyezés és a csomagolótérben való osztályozás - alapján állítják össze.

A kombinált magasraktárban a tároló- és a komissiózó tér egy egységet képez. A raktártér egy része a tartalékraktár, a másik része az élőraktár szerepét tölti be. A beérkező egységrakományokat kiszolgáló gép viszi a tartalék (készlet) raktárba, és innen töltik fel szükség szerint az élő (komissiózó) raktárrészt. Árugyűjtést így csak a komissiózó raktárrészben kell végezni.

A magasraktárak osztályozása konstrukciós kialakításuk alapján

A konstrukciós kialakításuk alapján a magasraktárak lehetnek:

  • állványkiszolgáló géppel üzemelő csarnokraktár,
  • állványkiszolgáló géppel üzemelő állványtartós raktárak.
Teljes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktár
86. ábra

Az állványkiszolgáló géppel üzemelő csarnokraktárak (88. ábra) hagyományos konstrukciós módszerekkel kialakított magas épületek. A tárolótéren elrendezett állványok között mozgó kiszolgáló gép az állványokkal közvetlen kapcsolatban van. A forgalom nagyságától függően van minden állványközben (folyosóban) egy-egy kiszolgáló gép működik, vagy több állványközt szolgál ki egy gép, amelyet az egyik folyosóból a másikba tolópaddal lehet átállítani. Elsősorban meglevő raktárak anyagmozgatási és tárolási technológiájának korszerűsítése, valamint komissiózó magasraktárak kialakítása esetén alkalmazható konstrukciós forma. A tárolási magasság 6...10 m.

Komissiózó magasraktár
87. ábra
Állványkiszolgáló géppel üzemelő csarnokraktár
88. ábra

Az állványkiszolgáló géppel üzemelő állványtartós raktárak (89. ábra) sajátos kialakítású - a tároló berendezés és az épület egységén alapuló - létesítmények. Az állványok egyben az épület tartóelemei is, így az épület oldalfala - miután csak térhatároló szerepe van - vékony falazatból vagy lemezből kialakítható. Az állványkiszolgáló gép esetenként az állványokat terhelő tetőszerkezettel van kapcsolatban. Kedvező szerkezeti megoldás esetén 10...25 m-es (legújabb irodalmi források szerint 35...40 m-es) tárolási magasság is elérhető.

Állványkiszolgáló géppel üzemelő állványtartós raktár
89. ábra

Az ismertetett konstrukciós kialakításokon kívül egyes irodalmi források magas raktárként említették a felrakódaruval kiszolgált - viszonylag nagy tárolási magasságú - raktárakat is. Hasonló megnevezéssel találkozunk esetenként a hazai gyakorlatban is.

A felrakódaruval kiszolgált raktárakat azonban nem látszik célszerűnek magas raktárként kezelni. A sajátos kialakítású daruk alkalmazásával elérhető 6...8 m-es halmazolási magasságot ma már a korszerű - a raktári anyagmozgatás sajátos céljára kifejlesztett - emelőtargoncákkal is el lehet érni. Így - nagy tárolási magasság esetében - a targoncás anyagmozgatási rendszerű raktár is a magasraktár fogalomkörébe volna sorolható.

A felrakódaruk az állványkiszolgáló gépek elődeinek tekinthetők, a raktári anyagmozgatásban való alkalmazásuk a magasraktárak kialakítási folyamatának a kezdetét jelentette.

A felrakódaruknál jelentkező hátrányok (a kedvezőtlen teherbíró képesség - saját tömegviszony, a ki teljesítőképesség, a daruhíd szerzetei elemei miatti rossz térkihasználás, a nagy beruházást igénylő automatizálhatóság stb.) vezettek az állványkiszolgáló gépek, majd a tulajdonképpeni magasraktárak kialakításához.

A magasraktárak osztályozása az automatizáltsági szint alapján

Az automatizáltsági szint alapján megkülönböztetünk:

  • gépesített,
  • részlegesen automatizált,
  • teljesen automatizált

magasraktárakat.

A gépesített magasraktárakban az irányítási műveleteket (a kiszolgáló gép indítását, leállítását stb.,) manuálisan kell végezni (kézi vezérlésű állványkiszolgáló gépes magasraktár). A gép helyzetét a mozgás ideje alatt folyamatosan ellenőrizni kell.

A részlegesen automatizált magasraktárakban a tárolótéri mozgatási műveletek egy része automatizált, más része kézi vezérlésű. Rendszerint az elérni kívánt állványrekesz adatai (az állvány-oszlop száma és rekeszmagasság) előre beállíthatók. A gép automatikusan a programozott helyre megy, majd a kezelő - vezérlőgombokkal - a teherfelvevő szerkezetet működésbe hozza.

A teljesen automatizált magasraktárak árugyűjtő- és elosztó, valamint tárolótérben a teljes mozgatási folyamat automatizált. A mozgatási ciklus lehet egyszerű és összetett.

Egyszerű mozgatási ciklus esetében a gép a kiindulás helyén felveszi az egységrakományt, a kijelölt állványrekeszhez áll át (ott ellenőrzi, hogy a rekesz üres-e), berakja a helyére az egységrakományt és visszatér a kiindulási helyére.

Összetett munkaciklus esetében egyszerre be- és kirakási programot táplálnak be. A gép az áru berakása után nem tér vissza a kiindulási helyzetébe, hanem a kirakásra megjelölt rekeszhez megy, és ott kitárolási programot teljesít.

1.2. A magasraktárak technikai elemei

A technikai elemekről általában. A magasraktározás olyan komplex folyamatrendszer, amelynek technikai elemei szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban vannak egymással, valamint a raktározást megelőző (pl. a termelés) és követő (pl. fogyasztás) folyamatok elemeivel.

A be- és kiszállítással kapcsolatos technikai elemek a raktár áruelosztó és árugyűjtő helyének kialakítását, rendszerének megválasztását, a be- és kiszállítás intenzitása az árugyűjtő- és elosztórendszerek, valamint az állványkiszolgáló gépek kapacitását befolyásolják. Ugyanakkor a magasraktárak technikai elemei (különösen a kiszolgáló gépek, az állványok és az épületek) csak egymással összefüggésben - a kapcsolódó paraméterek többoldalú vizsgálata alapján - alakíthatók ki.

A magasraktárak technikai elemei az alábbiak:

  • az állványkiszolgáló gépek,
  • az állványok,
  • az árugyűjtő- és elosztó-rendszer,
  • a raktárépület.

Az állványkiszolgáló gépek a magasraktárak sajátos anyagmozgató gépei, amelyek egyesítik magukban az emelőtargoncák és az emelőoszlopos futódaruk előnyeit. A raktár funkciójához alkalmazkodva az állványkiszolgáló gépek különböző fajtáit fejlesztették ki. Ezek a rendeltetésük, a vezérlés módja, a gépnek a pályával való kapcsolata, a pálya helyzete és az oszlop vezetése szerint csoportosíthatók.

Az állványok. Az állványok anyaga acél vagy vasbeton lehet, esetenként e kettő kombinációja is alkalmazható.

Az acélszerkezetű állványok melegen vagy hidegen hengerelt profil anyagból, illetve csövekből készülnek. Kis- és közepes befogadó képességű raktárakban alkalmazhatók. Az elemek egymáshoz való kapcsolódását az állványkiszolgáló gép által megkívánt méretpontosság és a szállíthatóság befolyásolja. Legkedvezőbbnek a vegyes kapcsolatú állványszerkezetek bizonyultak: a gyártási kapcsolatok hegesztett, a helyszíni (szerelési) kapcsolatok pedig csavarozott kivitelűek. A csavarozott kötés biztosítja - a könnyű és gyors kezelhetőség mellett - a bonthatóságot, valamint a tárolandó áru mérete szerinti könnyű átalakíthatóságot is.

A vasbetonból készült állványok nagyobb beruházási igényűek, de jobban ellenállnak a korróziónak és kisebbek a karbantartási igényeik.

Többnyire előre gyártott T, vagy I keresztszelvényű elemekből, illetve a helyszínen gyártva csúszószsalu építési móddal készülnek.

Az állványok szerkezeti kialakítása szempontjából megkülönböztethető típusok:

  • Szabványos rakodólapokon elhelyezett egységrakományok megtámasztására alkalmas hossztartók, egy-egy egységrakomány-távolságra levő oszlopokkal.
  • tárolóládák vagy tartályok befogadására alkalmas konzolos állvány, egy-egy egységrakomány-távolságban elhelyezett oszlopokkal.
  • Rakodólapos egységrakományok alátámasztására alkalmas hossztartók, több egységrakomány-távolságra eső oszlopokkal.
  • Végigmenő vízszintes tartó, középső alátámasztással vagy fallal, amelyre tetszőleges áruk tárolására alkalmas polc erősíthető.

Az árugyűjtő és elosztó rendszerek. Az árugyűjtő és elosztó rendszerek feladata a tárolást megelőző és követő műveletek gyors és maradéktalan elvégzési lehetőségének biztosítása.

A tárolást megelőzően felmerülő mozgatásigényes műveletek: a járművek kirakása, az ellenőrzés, az egységrakomány összeállítása és az állványkiszolgáló géphez való továbbítása.

A tárolást követően felmerülő mozgatásigény műveletek: a kiszolgáló gép által leemelt egységrakományok, vagy összegyűjtött kiszállítási egységek ellenőrző, vagy csomagoló térbe való továbbítása, ellenőrzés, esetleges csomagolás és a kiszállító járművek megrakása.

A fenti feladatok megoldására szakaszos és folyamatos anyagmozgatási rendszerek közül elsősorban a targoncás, a folyamatos anyagmozgatási rendszerek közül a függőkonvejoros és a görgőpályás, illetve szállítóláncos megoldások terjedtek el.

A szállítójárművek rakodását rendszerint emelőtargoncák végzik, így a fenti rendszerek kialakítása az árugyűjtő- és elosztótér, valamint a tárolótér közötti szakaszokra vonatkozik.

Targoncás anyagmozgatás esetén a beszállító járművekről emelőtargonca veszi le az árut és szállítja a raktár előkészítő terébe. A szükséges műveletek elvégzése után az emelőtargonca az állványokhoz továbbít. Az állványok előtt általában rövid görgős szállítópályát helyeznek el, amelyre néhány egységrakomány előkészíthető. A targonca erre helyezi a berakandó árut és a kiszolgáló gép innen veszi fel. A kitárolás a betárolás fordított műveleteként megy végbe.

A targoncás anyagmozgatás ismertetett változatánál korszerűbb a nagy forgalmú raktárakban alkalmazható kombinált emelő- és vontatótargoncás módszer.

Az emelőtargonca a szállítójárművek rakodását végzi, a program vagy távvezérlésű vontatótargonca az ellenőrző tér és a tárolótér közötti szállítási feladatot oldja meg. Az egységrakományokkal megrakott pótkocsit a távvezérlésű vontató vagy tolótargonca az állványok elé állítja, illetve az üres, vagy megrakott pótkocsit onnan elvontatja. A vontatók mozgását, a pótkocsik fel- és lekapcsolását központilag vezérlik.

A függőkonvejoros anyagmozgatás esetén az előkészítő- illetve a gyűjtőtér, valamint az állványkiszolgáló gép közötti közvetett kapcsolatot a függőkonvejor biztosítja. Az egységrakományokat a konvejorok függesztő elemei szállítják az állványok elé. Itt az emelőkocsi kiemeli az egységrakományt a függesztékből és az állványkiszolgáló gép adagoló asztalára helyezi.

A görgős pálya az előkészítő (elosztó) teret és a gyűjtőteret rendszerint úgy köti össze a tárolótérrel, hogy a görgős pálya az állványokra merőleges. A görgős pálya és az állványkiszolgáló gép közötti kapcsolat

  • szállítólánccal, vagy
  • emelőkocsival

tartható fenn.

Szállítólánc esetén a görgősoron érkező rakományokat a görgők közül kiemelkedő szállítólánc továbbítja az adagoló asztalra.

Az emelőkocsis megoldásnál a görgős pályán érkező egységrakományokat az automatikus vezérlő berendezés a kijelölt állvány előtt megállítja, majd a keresztirányú pályán mozgó emelőkocsi a rakodólapot a görgősorról az állványkiszolgáló gép adagoló asztalára szállítja. A rakodólap átadása után a kocsi újra a kiindulási helyére tér vissza. Kitároláskor a folyamat fordított.

A rakományvizsgáló, illetve méretellenőrző berendezések az automatizált elosztórendszerek tartozékainak tekinthetők. Rendeltetésük a rakomány és az egységrakomány-képző eszköz állapotának betárolás előtti megvizsgálása. Kétféle változatuk fordul elő:

  • az álló rakományt vizsgáló berendezés, és
  • a mozgó rakományt vizsgáló berendezés.

Az álló rakományt vizsgáló berendezés a rakomány mozgását megszünteti, méretét leellenőrzi, majd tovább engedi, illetve a megengedettnél nagyobb méreteltérés esetén kitérő pályára továbbítja.

A mozgó rakományt vizsgáló berendezés az ellenőrzést a rakománynak a görgőpályán való végigfutása közben végzi. Méreteltérés esetén kitérőbe vált.

Az épület. Szerkezetüket tekintve a raktárépületek

  • acélszerkezetűek;
  • vasbeton-szerkezetűek;
  • vasbeton és beton kombinációjúak lehetnek.

Az épület, az állványkiszolgáló gép és az állványok - állványtartós raktárak esetén - szoros egységet képeznek. A három elem összeillesztésekor figyelemmel kell lenni egyes elemek kivitelezési és szereplési tűréseire, valamint a rugalmas alakváltozásokra is.

1.3. A magasraktárak technológiai folyamata

A magasraktárak technológiai folyamata - a hagyományos raktárakhoz hasonlóan részfolyamatokra, illetve műveletcsoportokra bontható. A magasraktárak sajátosságait figyelembe véve az alábbi részfolyamatokat célszerű megkülönböztetni:

  • az áru fogadása,
  • az áru betárolása,
  • az áru tárolása,
  • az áru komissiózása (komissiózó raktárak esetén), és kitárolása,
  • az áru kiadása.

Az áru fogadása a következő műveletcsoportokból áll:

  • az áru járműből való kirakása és a fogadótérbe juttatása,
  • az áru azonosítása, mennyiségi és minőségi átvétele
  • tárolási egységek képzése,
  • azonosítási kartonok kiállítása, a készletadatok korrigálása.

A fenti műveletcsoportokból esetenként egy-egy művelet, illetve műveletcsoport elmaradhat (pl. egységrakományok érkezése esetén nincs szükség egységrakomány-képzésre, számítógépes vezérlési, illetve információs rendszer mellett azonosítási kartonok kiállítására stb.).

A betárolás (tárolóhelyre való továbbítás) előtt meg kell határozni a tárolótér üresen levő tároló rekeszei közül azt, amelyik a szóban forgó egységrakomány számára alkalmas lesz. Az áru helyének kijelölése az alábbi két változat szerint történik:

  • azonos árufajták mindig az állvány kijelölt szekciójába kerülnek, amelynek helyét a rendelési gyakoriság és a forgási sebesség szabja meg,
  • az üres rekeszek közül szabadon lehet az alkalmas helyet megválasztani.

Az első változat az egyszerű (kartoték-rendszerű) árunyilvántartás mellett, a második a számítógépes áru, illetve üres rekesznyilvántartás mellett alkalmazható. Míg az első eset az ember számára könnyebben áttekinthető raktári áruelrendezést eredményez, addig a tárolótér kihasználása lényegesen kedvezőtlenebb, mint a második változat esetében.

Az egységrakománynak a kijelölt rekeszhez juttatása az elosztórendszeren keresztül az állványkiszolgáló géppel történik.

A tárolás folyamatán az áru - a raktár alaptevékenységének megfelelően - nyugalomban van.

A komissiózás az alábbi módszerek szerint történhet:

  • komissiózás az állványban levő egységrakományból;
  • komissiózás a tárolótéren kívül;
  • kombinált módszer.

Az állványban levő egységrakományból történő komissiózáskor az árut a rendelt tételszámnak megfelelő mennyiségben az állványkiszolgáló gép kezelője veszi ki. A kiemelt árut - a magasraktár automatizáltsági szintjétől függően - vagy az állványkiszolgáló gép teherfelvevő szerkezetére helyezett gyűjtőládába rakja, vagy egy - a kiszolgáló gépre szerelt elevátor szállítja az állványfolyosó padlószintjére, ahonnan folyamatos működésű szállítógép viszi az árukiadás helyére. Ezt a komissiózási formát akkor célszerű alkalmazni, ha a raktárban tárolt egységrakományok száma közel azonos az áruféleségek (az árufajták, illetve választékok) számával.

A tárolótéren kívüli komissiózás esetében az állványkiszolgáló gép a tárolótérből teljes egységrakományt vesz ki a "first in -first out" elvnek megfelelően, és azt a magasraktár erre a célra kialakított terébe helyezi. A komissiózás során megbontott egységrakományt a kiszolgáló gép eredeti helyére teszi vissza, vagy - kellő nagyságú komissiózó tér esetében - helyben hagyja. Így csak a folyamatos komissiózás során elfogyott árufajtákat, illetve árucikkeket kell rendszeresen pótolni (a tárolótérből a komissiózó térbe vinni).

Ezt a változatot akkor célszerű alkalmazni, ha a raktárban tárolt árufajták száma sokkal kisebb, mint az egységrakományok száma. A komissiózás utáni visszahelyezés akkor lehet előnyös, ha csak esetenként kell egységrakományt bontani. Rendszeres egységrakomány-bontás és nagy kiszállítási gyakoriság mellett megfelelő nagyságú komissiózó tér kiképzése előnyösebb.

Kombinált módszer esetében egy tartalékraktárként kezelhető, és egy élőraktárként kialakított magasraktártér különböztethető meg. A nagyobb egységet az egységrakományos tartalékraktár képviseli. Ide érkeznek be az egységrakományok, itt tárolják, és innen töltik fel szükség szerint a komissiózó raktárrészt.

Az összegyűjtött vagy az egyedi kezelésű egységrakományokat a gyűjtőrendszer továbbítja a kiadótérbe.

Az árukiadás fontosabb műveletcsoportjai:

  • az áru azonosítása mennyiségi és minőségi ellenőrzése;
  • a kiszállítási egységek, egységrakományok képzése, csomagolása;
  • a kiszállítást végző járművek megrakása;
  • a készletadatok korrigálása.

A fenti műveletcsoportokból - az áru fogadásának műveletcsoportjaihoz hasonlóan - esetenként egy-egy művelet, illetve műveletcsoport elmaradhat.

1.4. A magasraktárak automatizálása

A magasraktárak osztályozása automatizálásuk alapján

Az automatizálás célja, feladata. A raktározás automatizálásának célja, hogy a raktározási műveleteket optimális idő- és térkihasználással, valamint minimális munkaerő-ráfordítással lehessen megoldani.

Az automatizáltság szintjétől függően a következő csoportokat képezhetjük:

  • kézi működtetés; gépesített üzem, közvetlen kézi irányítással. A raktározás és szállítás eszközei villamos (gépi) hajtásúak, azok irányítását, vezérlését a megfelelően képzett személy közvetlenül a helyszínen végzi;
  • részben automatizált működtetés: félautomata üzem, helyi irányítással. A rakományok be- és kiszállítása, valamint az állványrekeszek pontos megközelítése a kezelőszemélyzet közvetlen utasítása alapján, automatikusan megy végbe;
  • félautomata üzem, központi irányítással: Az anyagmozgató berendezéseket a kezelőszemélyzet egy központi vezérlőpultról irányítja. Az anyagmozgatási folyamatokat elektronikus berendezések ellenőrzik és vezérlik. A raktár általános működését és irányítását központi számítógépek segítik, a számítógép és a raktár közötti kommunikációt a kezelőszemélyzet biztosítja;
  • teljesen automatizált működtetés: a raktárt megadott központi stratégia szerint számítógép on-line irányítja.
2. Darabáruk szabadtéri tárolása
2.1. A tárolókról általában

A tárolók terepszinten vagy rakodómagasságban (terepszint felett 1,1...1,2 m) építhetők. Rakodómagasságban épülnek pl. a vasúti pályaudvarok (állomások) nyíltrakodói. Ezeken kívül csak akkor célszerű terepszint feletti tárolót kialakítani, ha valamilyen szállító- vagy rakodógéppel rendszeresen be kell járni a vasúti kocsi belsejébe, vagy ha a tároló csak vasúti kapcsolattal rendelkezik.

A tárolók technológiai tervezése a raktárak technológiai tervezésének lépései szerint végezhető. A tervezési lépések egy-egy allépése elmaradhat (pl. nem kell vizsgálni többszintes kialakítás lehetőségét), vagy értelemszerűen megváltozhat (pl. az épület építészeti jellemzői helyett a tároló körülhatárolásának, esetenként a tetővel való ellátásának és az alapburkolásnak a lehetőségét, illetve szükségességét kell vizsgálni).

A darabáruk tárolására kialakított tárolókon az időjárás viszontagságaira kevésbé érzékeny súlyos, vagy terjedelmes áruk tárolhatók. A tárolandó áru tömegére és terjedelmére való tekintettel az anyagmozgatási és a tárolási rendszer esetenként a raktári anyagmozgatási és tárolási rendszertől eltérhet.

2.2. A tárolók anyagmozgatási és tárolási rendszere

Általános szempontok. A tárolóhelyi anyagmozgatás folyamata közel azonos a raktári anyagmozgatás folyamatával. Az áru átvételével és kiadásával kapcsolatos mennyiségi ellenőrzés azonban rendszerint közúti vagy vasúti hídmérleg segítségével történik, így az átvétel és a kiadás folyamata meggyorsítható.

A tárolóhelyek belső anyagmozgatási és - a be-, illetve kiszállítást végző járművekkel kapcsolatos - rakodási műveletei rendszerint nem választhatók szét. A beérkező áruk kirakását végző gép közvetlenül a tárolóterületre továbbít, illetve közvetlenül a tárolóterületről történik az elszállító járművek megrakása.

A tárolás - a raktárban való tároláshoz hasonlóan - tároló berendezések és eszközök igénybevételével és azok nélkül történhet.

Tárolóállványok nagyobb kiterjedésű, de terjedelmükhöz képest kisebb tömegű áruk (huzalok, idomacélok stb.), tárolóeszközök (rakodólapok, tárolókeretek) kisebb térfogatú, de nagytömegű áruk (pl. öntvények) tárolásához vehetők számításba. A tárolóberendezések és eszközök megválasztása, a tárolóterületek kijelölése stb. a korábbi pontokban tárgyalt elvek szerint történhet.

Az anyagmozgatási feladat megoldására elsősorban szakaszos működésű, sínpályához nem kötött és sínpályához kötött anyagmozgatási rendszerek alkalmazhatók. A 49. ábrán bemutatott anyagmozgatási rendszerek - tárolók esetében - a terepszinten kötött pályán mozgó darukkal és a szakaszos működésű rakodógépek csoportjával egészítendők ki.

Daruk és függősínpályák alkalmazása. A tárolók anyagmozgatási feladatának megoldására a magaspályán mozgó daruk (futódaruk), a terepszinten kötött pályán mozgó daruk (bakdaru, híddaru stb.), és a mobil daruk egyaránt figyelembe vehetők.

Futódaruk alkalmazására mutat példát a 90. ábra. Építőipari fémszerkezeti elemek szabadtéri tárolása közvetlenül egymásra helyezéssel történik. A rakodási és a tárolóhelyi mozgatási feladatot - a teljes tárolóterületet átfogó - futódaru oldja meg.

Futódaru alkalmazása építőipari fémszerkezeti elemek tárolójának kiszolgálására
90. ábra

Rakodógépek alkalmazása. Egységrakományba összefogott, kötegelt vagy egyedi darabáruk tárolóhelyi mozgatására és a rakodásra szakaszos működésű, homlok- vagy oldalemelésű rakodógépek (kisebb tömegek esetén emelőtargoncák), illetve nyeregkocsik vehetők számításba.

A homlokemelésű (homlokvillás) rakodógépek rakodólapos vagy tárolókeretes, esetleg alátéteken képzett egységrakományok mozgatására, illetve rakodására, az oldalemelésű rakodógépek (emelőtargoncák) elsősorban hosszáruk (rúdáruk, csövek, fűrészáruk) tárolóinak kiszolgálására vehetők számításba. Az oldalemelésű rakodógépek - a homlokvillás rakodógépekkel szemben - hosszáruk tárolóin is viszonylag jó (40...45%-os) terület-kihasználást tesznek lehetővé.

A 2...5 t teherbíró képességű nyeregkocsik nagy területű, hosszáru-tárolók (elsősorban fűrésztelepek tárolói) belső szállítási feladatainak megoldására alkalmasak. Az egységrakományba összefogott vagy kötegelt árukat halmazolni nem tudják, így vagy egyrétegű (legfeljebb 1,5...2,0 m magas) tárolási rendszert kell kialakítani, vagy a halmazolást más géppel megoldani.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Magas-raktározási rendszer alatt olyan tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási magasság az emelőtargoncák által elérhető - m-es átlagos tárolási magasságot meghaladja és a be- és kitárolás - a raktári anyagmozgatás sajátos céljaira kifejlesztett - gépekkel történik.

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A magas-raktározási rendszerek elterjedésének okai a raktárkészletek , a korszerű elosztási (disztribúciós) rendszerek , a termelési folyamatok , a raktártechnika fejlődési irányában, illetve sok esetben a fokozására irányuló törekvésekben keresendők.

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A magasraktárakat az áru tárolására alkalmas tér, az gyűjtő és az tér, az hálózat és az ezekhez tartozó technikai elemek alkotják.

4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A magasraktár funkciója alapján megkülönböztethető:

- egységrakományok tárolására alkalmas magasraktár,
- magasraktár,
- magasraktár.

5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A konstrukciós kialakításuk alapján a magasraktárak lehetnek:

- állványkiszolgáló géppel üzemelő raktár,
- állványkiszolgáló géppel üzemelő tartós raktár.

6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az automatizáltsági szint alapján megkülönböztetünk:

- magasraktárakat,
- automatizált magasraktárakat,
- automatizált magasraktárakat.

7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A magasraktárak technikai elemei:

- az gépek,
- az állványok,
- az - és -rendszer,
- a épület.

8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az állványkiszolgáló gépek a magasraktárak sajátos anyagmozgató gépei, amelyek egyesítik magukban az targoncák és az futódaruk előnyeit.

9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az állványok anyaga vagy lehet, esetenként e kettő is alkalmazható.

10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A tárolást megelőzően felmerülő mozgatásigényes műveletek: a járművek , az , az összeállítása és az géphez való továbbítása.

11. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A tárolást követően felmerülő mozgatásigény műveletek: a kiszolgáló gép által leemelt , vagy összegyűjtött kiszállítási egységek , vagy térbe való továbbítása, ellenőrzés, esetleges csomagolás és a kiszállító .

12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A magasraktárak technológiai részfolyamatai:

- az áru ,
- az áru betárolása,
- az áru ,
- az áru , és kitárolása,
- az áru .

13. Csoportosítsa a magasraktárak technológiai részfolyamatait a jellemzőkkel!

  • f: az áru fogadása,
  • b: az áru betárolása,
  • t: az áru tárolása,
  • k: az áru komissiózása, és kitárolása,
  • a: az áru kiadása.
Írja a raktár automatizáltsági szintjét jelölő kisbetűt a jellemzők elé!
BetűjelJellemző
az állványkiszolgáló gép a tárolótérből teljes egységrakományt vesz ki a "first in -first out" elvnek megfelelően
a kiszállítási egységek, egységrakományok képzése, csomagolása
az áru nyugalomban van
az árut a rendelt tételszámnak megfelelő mennyiségben az állványkiszolgáló gép kezelője veszi ki
tárolási egységek képzése
az áru helyének kijelölése
a készletadatok korrigálása
az áru azonosítása, mennyiségi és minőségi átvétele
14. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A darabáruk szabadtéri tárolására szolgáló tárolók vagy (terepszint felett 1,1-1,2 m) építhetők.