KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás II.

MODUL: I. modul: Raktározás és tárolás

1. lecke: Raktározás és tárolás alapfogalmai

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a raktározás feladatait;
  • saját szavaival meghatározni a termelési folyamat főbb elemeit;
  • kiválasztani a raktározási és a várakozási műveletcsoportok helyét a termelési folyamatban;
  • kiválasztani a raktározási folyamat jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a disztribúció fogalmát, feladatait;
  • saját szavaival meghatározni a raktárgazdálkodás feladatait;
  • csoportosítani a raktározás és tárolás fogalmait és jellemzőit;
  • felsorolni a raktározás technikai elemeit;
  • felsorolni a raktározási módokat;
  • felsorolni a raktárak típusait, jellemzőit.
Tevékenységek

Olvassa el az 1. leckét!
Határozza meg a raktározás feladatait!
Határozza meg a termelési folyamat főbb elemeit!
Válassza ki a raktározási és a várakozási műveletcsoportok helyét a termelési folyamatban!
Válassza ki a raktározási folyamat jellemzőit!
Határozza meg a disztribúció fogalmát, feladatait!
Határozza meg a raktárgazdálkodás feladatait!
Csoportosítsa a raktározás és tárolás fogalmait és jellemzőit!
Sorolja fel a raktározás technikai elemeit!
Sorolja fel a raktározási módokat!
Sorolja fel a raktárak típusait, jellemzőit!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 25 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. A raktározás szerepe a gazdaságban
Általános szempontok

Az anyagok, áruk termelése és felhasználása vagy elfogyasztása között rövidebb-hosszabb idő telik el. Az időeltolódást előidézheti egyes áruk termelésének idényszerűsége és egyenletes fogyasztása (pl. mezőgazdasági termékek), illetve más áruk egyenletes termelése és idényszerű fogyasztása (pl. ruházati cikkek). Az időeltolódást - az áruk állagmegóvása mellett - a raktározás egyenlíti ki.

A korszerű termelési rendszerek folyamatos működéséhez egyenletes anyagfolyamatot kell biztosítani a nyersanyagok, félkész- és késztermékek meghatározott mennyiségét raktározni kell. A termelés és a fogyasztás zavartalan ellátáshoz a gazdaság különböző szféráiban alapanyagokat, termelőeszközöket és fogyasztási cikkeket kell tartalékolni. E tartalékok használati értékének megóvása a raktározás feladata.

A raktározás és az újratermelési folyamat

Az újratermelési folyamatban a ki-, illetve a megtermelésből kiindulva a feldolgozáson és az elosztáson át a végső fogyasztásig, vagy felhasználásig - az anyagok, termékek sajátosságaitól függően - többször találkozunk a láncolatba beépülő raktározással.

A raktározás megjelenhet, mint termelő, feldolgozó, elosztó és a felhasználó vagy fogyasztó, valamint a közlekedés szerves tevékenysége, de önállósult formában is létezhet.

A raktározás úgy fogható fel, mint az újratermelési folyamat szükséges láncszeme. A raktározásban felhasznált élő- és holtmunka a szükséges társadalmi munka jegyét hordozza. A raktározás az újratermelési folyamat hatékonyságát pozitívan befolyásolja mindaddig, amíg a feladatokat a szükségletnek megfelelően és kielégítő műszaki-gazdasági színvonalon oldja meg.

A raktározás és a termelési folyamat

A termelési folyamat:

  • a technológiai,
  • a mozgatási,
  • az ellenőrzési,
  • a várakozási és
  • a raktározási

műveletcsoportok összessége. A műveletcsoportok sajátosságaiból adódóan az anyag a termelési folyamaton belül:

  • alakítási,
  • mozgatási és
  • nyugvási

fázisban lehet (28. ábra).

A termelési folyamat fázisainak és műveletcsoportjainak kapcsolata
28. ábra

A raktározási és a várakozási műveletcsoportok a termelési folyamat elején (pl. nyersanyag raktározás), a folyamat közben (pl. műveletközi raktározás) és a folyamat végén (pl. késztermék-raktározás) egyaránt előfordulnak.

A raktározás a termelési folyamatrendszeren belül olyan részrendszer, amelynek az egész folyamatra nézve kiegyenlítő és szabályozó szerepe van.

A raktározás és a disztribúció

A disztribúció az anyagoknak, félkész- és késztermékeknek az újratermelési folyamat forgalmi szférájában lezajló, szervezetten irányított komplex mozgásrendszere. Ennek során a termelési folyamatból kikerülő anyagok, félkész- és késztermékek fokozatosan a fogyasztás, illetve a felhasználás tárgyává válnak.

A disztribúció feladatai:

  • a termelő és felhasználó között a tényleges földrajzi távolság áthidalása (szállítás),
  • a termelés és a felhasználás időpontja közötti rés áthidalása (raktározás),
  • a termelt áruk mennyiségi és minőségi összetétele és a felhasználók igényei közti rés áthidalása (piackutatás, hirdetés),
  • a korszerű nagytömegű termelés és a felhasználók kistételű igénye közötti rés áthidalása (kereskedelmi áruelosztás) és
  • a termelés és felhasználás között eltelt időben a tulajdonosi funkciók áthidalása (a kereskedelem kockázatvállalása).

A raktárak tehát a disztribúció szempontjából a termelés és a felhasználás helye közötti áramlás fő gyűjtő, rendszerező, csoportosító és terelő csomópontjai, a raktározás pedig az e helyeken folytatott tevékenységek összessége. A raktározás így a disztribúció folyamatának dinamikus szabályozó láncszeme.

A raktárgazdálkodás feladata

A raktárgazdálkodás a raktárüzem gazdasági, technikai, technológiai és szervezési tevékenységének összessége. A vállalati raktárgazdálkodás fő feladatai:

a)az optimális készletek mértéke alapján raktárkapacitás biztosítása;
b)műszaki-gazdasági szempontból megfelelő raktározási technológia alkalmazása;
c)a raktározási feladatok megoldásához szükséges munkaerő biztosítása.
2. A raktározás és a tárolás (raktár és tárolóhely)

A tárolás általában a raktározásnál szűkebb körű tevékenység (pl. munkadarabok két művelet közötti, vagy építési anyagok bedolgozás előtti várakozása), esetenként alkalomszerű, terület- és térigénye kevésbé jelentős, technológiai folyamata egyszerű, technikai berendezések iránti igénye alacsony fokú.

A tárolóhely gyakran alkalomszerűen kiválasztott szabad, vagy körülkerített, esetleg röptetővel ellátott terület.

A raktározás valamilyen folyamatrendszer meghatározott technológiai, technikai és létszámigényű részrendszere, amely az áruk állagmegóvása mellett a folyamatrendszer igények szerinti szabályozásában is részt vesz.

A raktár az a komplex létesítmény, amely a raktározási feladatokat megoldja.

A szaknyelvtárolásnak nevezi a raktárban az áruk huzamos nyugvó állapotát is.

A raktározás technikai elemei

A technikai elemek biztosítják a raktározással szemben támasztott technikai, technológiai, valamint a szabályozási feladatok egy részének maradéktalan kielégítését. A technikai elemek közé sorolhatók:

  • a létesítmények (épület, bunker, rakodó stb.),
  • a tárolóeszközök és berendezések (állványok stb.),
  • az anyagmozgató gépek és eszközök,
  • az ügyviteli és nyilvántartó eszközök,
  • az ellenőrző eszközök (mérleg, ellenőrző műszerek stb.), és
  • a kiegészítő berendezések (légkondicionáló, hűtő, szárító, töltő stb. eszközök és gépek).
3. A raktározási módok és megválasztásukat befolyásoló tényezők

A raktározási módok a raktározási (tárolási) feladat megoldására alkalmazható létesítmények szerint különböztethetők meg, amely az általános raktározási gyakorlatban:

1.raktárépületben (hagyományos, csarnok- vagy magasraktár),
2.tárolóban (nyitott, röptetővel ellátott, körülkerített tárolóhely),
3.bunkerek, silókban és
4.tartályokban

történhet.

A raktározási módok megválasztását alapvetően a raktározandó áruk következő jellemzői határozzák meg:

  • a fizikai állapot,
  • a sajátosság és
  • a raktározandó mennyiség.
4. A raktárak osztályozása

A raktárak osztályozhatók a gazdasági ágazatok alapján, valamint az újratermelési folyamaton belül a termelési folyamatban és a disztribúcióban betöltött szerepük szerint, továbbá a készletváltozás (áruforgalom) sajátosságainak figyelembevételével.

A gazdasági ágazatok alapján:

  • ipari,
  • mezőgazdasági,
  • kereskedelmi,
  • közlekedési és
  • készlettároló

raktárak különböztethetők meg.

A termelési folyamatban betöltött szerepük szerint:

  • nyersanyag,
  • félkész termék és
  • késztermék-

raktárak lehetnek.

A disztribúcióban betöltött szerepük szerint:

  • fogyasztási cikk nagykereskedelmi,
  • fogyasztási cikk kiskereskedelmi,
  • termelőeszköz-kereskedelmi és készletező nagykereskedelmi,
  • felvásárló, melléktermék- és hulladékgyűjtő kereskedelmi, és
  • közlekedési szállítmányozó

raktárak lehetnek.

A készletváltozás (áruforgalom) sajátosságai szerint az alábbi esetek lehetségesek:

  • azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (pl. készletező nagykereskedelem)
  • kevés árufajta érkezik nagy mennyiségben, sok árufajta távozik kis tételekben (pl. fogyasztási cikk- és termelőeszköz-nagykereskedelem),
  • sok árufajta érkezik kis mennyiségben, távozás nagyobb mennyiségben (pl. felvásárló kereskedelem),
  • sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben (pl. ipari alkatrészraktárak),
  • a kis tételben távozó kis mennyiségű anyag időközönként visszatér (pl. szerszámraktár).