KURZUS: Menedzsment ismeretek
MODUL: Elméleti alapok
1.2. lecke: Vállalatelméletek
Tanulási útmutató | ||
A lecke célja az, hogy a vállalatelméletek fejlődéstörténetén keresztül érzékeltesse az egyes elméleti iskolák szerepét a vállalati működés eredményességének magyarázatában. | ||
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" című jegyzet "Elméleti alapok" c. fejezetéből a "Vállalatelméletek" alfejezetet, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot. | ||
Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat. | ||
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések | ||
| ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
| ||
A lecke tananyaga | ||
A vállalatelméletek szerepe az, hogy igyekeznek megvilágítani a vállalkozások gyakorlatában előforduló döntési, működtetési indítékokat, s ennek nyomán érthetőbbé válik a döntések tudatossága és racionalitása, célok és eszközök kapcsolata, okok és következmények láncolata. | ||
A vállalatelméletek szerepét a vállalatgazdaságtan szemszögéből Chikán Attila a társadalmi munkamegosztás és koordináció tükrében vizsgálja.1 A szerző felfogását vázlatosan összegezve, a vállalatelméletek kialakulása a társadalmi munkamegosztás közgazdasági jelentőségének köszönhető. Hivatkozik Adam Smith-re, aki a munkamegosztás hatékonysági követelményének növekedésével vezeti el az olvasót a specializáció, majd a csere szükségszerű megjelenéséhez, és - a tranzakciók következményeként - a gazdasági szereplők rendszeres kapcsolatához.2 Ezáltal válik szükségessé a koordináció, azaz eszközök és intézmények széles körű megjelenése és működése a csere lebonyolításához. | ||
E felfogás lényege, hogy a koordináció két intézménye közül a piac az árak eszközével, a vállalati szervezet pedig hatalmi befolyásának eszközével tereli saját érdekei felé az üzleti eseményeket. | ||
A hivatkozott forrás kiemeli, hogy a két intézménytípus közös koordinációjának működőképessége a mindenkor szükséges és elérhető információ függvénye. A fontosabb vállalatelméleteket a szereplők érdekei és a döntések racionalitása szempontjából a szerző a következők szerint jellemzi: | ||
| ||
A vállalatkormányzás feltételrendszerének kutatásán belül Bartók István a vállalatelméletek fejlődésének a közgazdasági felfogásra gyakorolt hatását tekinti át. Foglalkozik az információ közgazdaságtanával, a racionális döntések elméletével, az evolucionista elmélettel, az intézményi közgazdaságtan elméletével és a tranzakciós költségek gazdaságtanának vállalatkormányzási vonatkozásaival.5 | ||
Az egyéb vállalatelméleti megközelítések közül az idézett forrásmunkák kiemelik az ipari szervezetelméletet,6 és a tulajdonjogok gazdaságtanát,7 mint figyelemre méltó további magyarázó rendszereket. A korszerű elméleti iskolák iránt érdeklődő olvasónak az irodalomjegyzékben több érdekes forrásmunkát is ajánlunk. | ||
Hivatkozások | ||
1 Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest, 55-68. o. | ||
2 Smith, A. (1776): Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól. Magyar Közgazdasági Társaság, 1940. I. kötet. In: Marosi M. (1988): A szervezés és irányítás nemzetközi fejlődése - magyar gyakorlata. KJK, Budapest, 528. o. | ||
3 Eisenhardt, K. M. (1989): Agency Theory: An Assesment and Review. Academy of Management Review, Vol. 14. 1, illetve: Fama, E. (1980): Agency Problems and the Theory of the Firm. Journal of Political Economy, Vol. 88. April. | ||
4 Lásd pl. Commons, J. R. (1934): Institutional Economics, Macmillan, illetve: Powell, W. W.-Di Maggio, P. J. (1991): The New Institutionalism in Organizational Analysis. The University of Chicago Press. | ||
5 Bartók István (2001): Vállalatkormányzás. PhD értekezés. Témavezető: Bayer József, Gazdálkodástani PhD program, BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest, 34-35. o. | ||
6 Woodward, J. (1965): Industrial Organization: Theory and Practice. University Press, London | ||
7 Pejovich, S. (1992): A tulajdonjogok közgazdaságtana. KJK, Budapest | ||
Önellenőrző kérdések, feladatok |
1. Döntse el, hogy az alább felsorolt állítások közül melyik igaz, és melyik hamis:
![]() | |||||||||||||
2. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat!
![]() | |||||||||||||
3. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
![]() | |||||||||||||
4. Melyik állításokkal ért egyet olvasmányai alapján?
![]() | |||||||||||||
5. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a vállalatelméletekről szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||
6. Válassza ki egyértelműen az alábbiak közül az egyetlen helyes állítást!
![]() | |||||||||||||
7. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a specializációról és piaci cseréről szóló alábbi állítások!
![]() |