KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: Vállalati szervezet és működés

2.1. lecke: Vállalkozási formák, szervezettípusok és jellemzőik

Tanulási útmutató

A lecke célja az, hogy bemutassa és rendszerbe foglalja a vállalati méret, társasági forma és vállalati szervezet azon jellemzőit, amelyek a működést erősen befolyásolják. Fontos kérdésként foglalkozunk ezért a vállalati méret, vállalkozási formák és szervezettípusok fogalmával, kapcsolatával, és hatásukkal a vállalati működésre, az eredményes működés irányíthatóságára.

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" c. jegyzet "Vállalati szervezet és működés" c. fejezetének "Vállalkozási formák, szervezettípusok és jellemzőik" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat.

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések
  • Vállalati méret és tényezői, vállalkozási formák: Kft, Rt., Bt, egyéni cég. Alapítói tőke, törzstőke
  • Szervezeti formák - egyvonalas, többvonalas, egydimenziós, többdimenziós szervezet, lineáris, törzskari, funkcionális, divizionális szervezet, mátrixszervezet, tenzorszervezet, virtuális vállalat.
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a jegyzetben, és gondolja át, mi a különbség az egyes vállalkozási formák alapítási feltételi között.
  • Keressen magyarázatot arra, hogy miért kell jelentős törzstőkével, alaptőkével indítani egy új vállalkozást.
  • A jegyzet megadott alfejezete és olvasmányai alapján jegyezzen fel olyan vállalkozási ötleteket, amelyek tipikusan az egyéni cég, vagy éppen egy részvénytársaság alapítását indokolják.
  • Tudja meghatározni, hogy a különféle vállalkozási formák miért indokolhatják más-más szervezeti formák kialakítását.
  • Tudja megnevezni és jellemezni a fontosabb jogi és nem jogi személyiségű vállalkozási formákat.
  • Ismerje a vállalati méretet meghatározó fontosabb tényezőket.
  • Tudja megnevezni a fontosabb szervezeti formákat, és azok irányíthatóságának kulcsjellemzőit.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • megnevezni és jellemezni a fontosabb társasági formákat
  • jellemzőik alapján meghatározni, hogy milyen üzleti körülmények között melyik társasági formát célszerű választani
  • megnevezni, kiválasztani az irányíthatóság szempontjából legelőnyösebb szervezeti formákat
  • olvasmányai alapján meghatározni/megfogalmazni, hogy a vállalati méret és a társasági forma között milyen esetben, és miért van összefüggés
  • választ adni arra, hogy a különféle szervezeti formák milyen körülmények között irányíthatók a legeredményesebben.
A lecke tananyaga

A vállalkozások mérete az üzleti erő mértékére utaló fogalom. A vállalat nagyságát a leginkább elterjedt felfogás szerint a tulajdonosi tőke és a forgalom nagyságával szokás mérni. A tulajdonosi tőke, azaz a vállalat sajáttőkéje a tulajdonosok által a cégbe befektetett pénzbeli, technikai és szellemi javak összessége. Minél kiterjedtebb és tőkeigényesebb az adott tevékenység, annál nagyobb vállalati méretre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozás életképes maradjon.

Az üzleti forgalom nagysága a vállalat által kibocsátott termékek, szolgáltatások és más javak természetes mértékegységben vagy értékben kifejezett éves mennyisége. A nagy forgalmat lebonyolító cégek általában nemzetközi kiterjedésű vállalkozások - nem csupán az értékesítésben, hanem egyre inkább a termelésben és szolgáltatásban is. Telephelyeik nagy földrajzi sugár mentén, kiterjedten helyezkednek el szerte a nagyvilágban, kihasználva az adott ország relatív vállalkozási előnyeit.

A vállalati méretet szokás kifejezni még a termékkör terjedelmével - azzal, hogy hányféle terméket gyárt a vállalat, vagy a tevékenység bonyolultsági fokával - például azzal, hogy egy adott technológiai lánc mentén hány egymásra épülő vertikumból épül fel a cég alapvető gyártási folyamata, sőt adott esetben azzal is, hogy hány országba szállít, vagy hány országban van telephelye a vállalkozásnak. Végül, de nem általánosan, a foglalkoztatottak létszáma is mércéje lehet a vállalati méretnek.

A vállalkozások számára választható társasági formákat hazánkban a piacgazdaság kezdete óta a Társasági Törvény határozza meg. A Törvény előírja az adott vállalkozási formához kapcsolódó irányítási jogosultságot, az alapítói tőke minimális nagyságát és annak összetételét, döntési és aláírási jogköröket, a követendő számviteli és adózási szabályokat. Előírja továbbá a cégalapítás fődokumentumainak tartalmát, az alapítói tőke befektetésének módját és a cég beszámolási kötelezettségeinek módját, ütemét. Azt is előírja, hogy az adott cégformához meghatározott alapítói tőkének legalább mekkora hányadát kell készpénzben letenni, és mekkora hányadot képezhet a technikai és szellemi javak, úgynevezett apport összege, amelyet be kell vinni a cégbe a vállalkozás indításához.

A vállalkozásjog szemszögéből nézve vannak jogi személyiséggel rendelkező, további jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A két kategóriába tartozó különféle vállalkozási formákat az 1997. évi CXLIV. Törvény alapján - Hofer Mária tömörítése alapján a következőkben jellemezzük röviden.1

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok közül a magyar gazdaságban leginkább elterjedt a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és a közös vállalat. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalatok közé tartozik a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég. A különféle társasági formák alapításának és működtetésének legfontosabb, törvény által előírt feltételeit "Cégmenedzsment-cégvezetés" című jegyzetünk alfejezete részletezi.

A vállalkozások különféle szervezeti formákban működhetnek. Az adott vállalkozás számára ideális szervezeti formát a munkamegosztás jellege, a szervezet és működés tagoltsága és bonyolultsága, valamint az irányítás elvi felépítése, a hatáskörök megosztásának módja és a koordináció jellege határozza meg. E sokféle szempont szerint a szervezetek legjellemzőbb típuscsoportjai a jegyzetben hivatkozott szakirodalom szerint a következők:

1.A munkamegosztás egyféle vagy többféle elvének alkalmazása alapján különböztethetők meg az egydimenziós és a többdimenziós szervezetek.
2.A hatásköri megosztás alapján különböztethetők meg az egyvonalas és többvonalas szervezetek.
3.A koordináció módja szerint lehetnek technokratikusan, strukturálisan vagy személyorientáltan koordinált szervezetek.

Az egydimenziós szervezeti formák közé tartozik a lineáris, a törzskari, a funkcionális és a divizionális szervezet. A többdimenziós szervezeti formák közé tartozik a mátrixszervezet és a tenzorszervezet, illetve bizonyos esetekben ide sorolhatók a virtuális vállalatok is.

A lineáris szervezet a legegyszerűbb szervezeti forma, áttekinthető hatalmi szintekkel, a fayoli elveket követő egyirányú utasításokkal. Rugalmatlan, de hagyományos tevékenységi kör és feladatok esetén jól bevált szervezeti forma, amelyben a hatalom gyakorlásán van a hangsúly.

A törzskari szervezet a lineáris szervezeti forma módosított változata. Ebben a formában a túlterhelt felsővezetés mellé különféle szakértőkből álló törzsegységet rendelnek, amely információkkal, döntéselőkészítéssel és tanácsadással tehermentesítheti a felsővezetést. A szakértői szerep itt némileg tompítja a hatalmi viszonyokat.

A funkcionális szervezet fő jellemzője, hogy a felső- és középvezetést szakmai funkciók szerinti szervezeti egységek képviselik. A döntési jogköröket nagyrészt a felsővezetés gyakorolja, és jellemzője a nagyfokú szabályozottság, tervszerűség, erős koordináció és a szakértelem nagy hangsúlya. A funkcionális szervezet törzskari formában is működhet, tanácsadó testület támogatásával.

A divizionális szervezetek felépítésének vezérelve az értékesítési és a termelési területeknek termékcsoportok, vevőkörök vagy földrajzi terület szerinti tagoltsága, miközben központi hatáskörbe kerül a tervezés, pénzügy, kutatás-fejlesztés és többnyire a marketing. Az egyes divíziókon belül gyakran érvényesül a szervezet további, funkcionális tagolása. A divizionális szervezetben a döntések decentralizáltak, a divíziók piacérzékenyek, hatáskörük erős, és fontos követelmény az irányítás tervszerűsége.

A mátrixszervezet a többvonalas, többdimenziós kategóriába sorolható szervezeti forma. Többvonalas, mert a funkcionális irányítás elve itt is érvényesül, és legalább kétdimenziós, mivel a hagyományos, feladat szerinti munkamegosztással párhuzamosan, egy másik dimenzióban termék-elvű vagy projekt-elvű szervezeti egységek is működnek. A termékelvű szervezeti egységek viszonylag állandóak, a projekt-elvűek viszont általában csak az adott projekt átfutási ideje alatt működnek. Ez a megoldás ideális esetben intenzív vezetői eszmecserét hoz, és lehetővé teszi a gyors reagálást a környezeti kihívásokra. Veszélye azonban a hatalmi harc, amelynek következtében egyes fontos döntések elmaradnak vagy elhúzódnak.

A mátrixszervezet sémája.

Forrás: saját vállalati tanácsadási munkákból készült saját ábra.

A tenzorszervezet többvonalas, többdimenziós kategóriába tartozó szervezeti forma, amelyet elsősorban kiterjedt, és bonyolult tevékenységű multinacionális, transznacionális vállalatoknál alkalmaznak. Jellemzője, hogy a funkcionális és termék-elvű vagy projekt-elvű mátrix-irányítás párhuzamához egy harmadik vagy negyedik rendező elv szerint is kapcsolódnak irányítási dimenziók. Gyakori például a regionális menedzseri vagy országreferensi munkakör.

A virtuális vállalat a legújabb kor üzleti formációja, amelynek működése és kapcsolatrendszere valóságos, de szervezeti formája és jogi személyisége látszólagos. Jogilag teljesen önálló vállalatokból szerveződik, például kisebb társaságok kapcsolódnak össze hálózati formában saját partnervállalataikkal, vevőköreikkel - nem hierarchikus irányítás, hanem kölcsönös bizalom és üzleti etika alapján, az együttműködés szinergiahatásainak kihasználására. A virtuális vállalat keretében működő cégek jellemzője az intenzív, kölcsönös együttműködés a piaci és tudományos-technikai információszerzésben, a konkurens termékek összehasonlító elemzésében, új modellek tesztelésében és hatásaik szimulációjában - közös információrendszerek vagy közösen kifejlesztett módserek alapján.2

A koordináció módja szerint is eltérhet a szervezetek működése. Technokratikus koordináció esetén a vállalat működését döntően a tervezés és költségvetés irányítja, és az ilyen szervezetre a magas fokú mechanizált, programozott állapot jellemző. A strukturális koordináció a szolgálati út betartására helyezi a hangsúlyt. A működést ennek megfelelően az írott utasítások, jelentések, továbbá a bizottsági munka irányítja. Ebben a koordinációs formában gyakori a teammunka, és gyakran jellemző a termékmenedzseri tevékenység magas aránya. A személyorientált koordináció alapja az egyénekre irányított figyelem, a munkapszichológia és a különféle motivációs eszközök kiterjedt alkalmazása.

Hivatkozások

1 Hofer Mária (2004): Társasági formák. Esetjáték vállalatgazdaságtan gyakorlathoz. SZE Marketing és Menedzsment Tanszék, Győr.

2 Bővebben lásd a jegyzetben, Bakacsi Gyula, Dobák Miklós és munkatársai, illetve Jelen Tibor publikációi alapján.

Önellenőrző kérdések, feladatok
1. Válassza ki, hogy az alábbiak közül mely tényezőkkel jellemezhető a vállalat mérete!
Az irodaház nagyságával.
A telephelyek számával, függetlenül azok nagyságától és tevékenységétől.
A kiszállítások földrajzi távolságával.
Az éves forgalom és árbevétel nagyságával.
A beszállítások földrajzi sugarának egyszerű számtani átlagával.
A törzsvevők számával, függetlenül azok tőkeerejétől és forgalmától.
2. Válassza ki, hogy a felsoroltak közül még mivel jellemezhető a vállalat mérete!
A befektetett sajáttőke egy tulajdonosra eső átlagával, függetlenül a tőkeforgatástól.
A munkavállalói létszámmal.
A tevékenységi kör kiterjedtségével és piaci térfoglalásával.
Az idegentőke forgássebességével.
A tőkeerővel, a forgalom nagyságával és a tevékenység bonyolultságával - például a termékek számával.
3. Határozza meg, van-e összefüggés a tőkeerő, vállalati méret és a tevékenységi kör megválasztása között!
Nincs, mert a tőke kiterjedt tevékenységi kör nélkül is mindig jól megforgatható.
Nincs, mert a két tényező nem azonos dimenziójú, tehát nem kapcsolható össze.
Mindig van összefüggés, mert egyes tevékenységek csak nagy tőkeerő esetén folytathatók, csak ilyenkor nem számít a vállalati méret.
Többnyire van összefüggés, mert a tőkeerő befolyásolja a tevékenység megválasztásának szabadságát, a vállalati méret pedig nagyrészt ezek függvényében alakítható.
4. Döntse el, hogy igazak-e vagy hamisak a szervezeti formáról szóló alábbi állítások!
A szervezeti formának nincs jelentősége, mert egy vállalkozás bármilyen formában sikeres lehet.
Nem a tevékenységi kör, hanem döntően a szervezeti forma határozza meg a vállalati versenyképességet.
Csakis az iparági viszonyok határozzák meg a vállalkozás ideális szervezeti megoldását.
Az ideális szervezeti formát a vállalat mérete és tevékenységi köre erősen befolyásolja.
5. Döntse el, van-e különbség az egydimenziós és többdimenziós szervezeti formák között!
Csak a szervezeti sémák ábrázolásában van különbség, az irányításban nem.
Többdimenziós formák esetén több költséget emészt fel a menedzsment javadalmazása.
Az egydimenziós szervezetben a jogosultság, a kétdimenziósban a felelősség erősebb.
A többdimenziós formák irányítása térben és időben is eltérő.
A jogosultság és felelősség csak a kétdimenziós formában kapcsolódik össze.
A kétdimenziós szervezetekben a jogosultság és felelősség két különböző szempont szerint rendeződik.
6. Döntse el, hogy igazak-e vagy hamisak a vállalati szervezetről szóló alábbi állítások!
A szervezeti formát elsősorban a piaci versenyhez kell igazítani, a tevékenység mellékes.
Az innovatív tevékenységek rugalmas szervezeti formát igényelnek.
Az egydimenziós szervezet ma már mindenütt teljesen korszerűtlen.
A szükségesnél nagyobb és bonyolultabb szervezet idővel irányíthatatlanná válik.
7. Jellemzői alapján párosítsa össze az egyes szervezeti formákra jellemző alábbi tulajdonságokat!

A Egyirányú utasítás; B Osztott hatáskör; C A szakismeret döntő szerepe;
D A vezetés második vonala, párhuzamos felelősséggel; E Közös piackutatás, fejlesztés

Divizionális szervezet
Lineáris szervezet
Mátrixszervezet
Virtuális szervezet
Funkcionális szervezet

8. Határozza meg, milyen esetekben vannak előnyei a törzskari szervezetnek!
Soha, mert ez a szervezeti forma ma már elavult, versenyhelyzetben nem állja meg a helyét.
Hadiállapot vagy más krízishelyzet esetében.
Konzervatív vezetés esetében, mert a szervezetnek kell alkalmazkodnia a vezetéshez, és nem fordítva.
Kiélezett környezeti körülmények között, amelyek szigorú és ellentmondástól mentes irányítást igényelnek.
Akkor, ha a funkcionális irányítás lenne előnyös, de hiányzik a hozzá szükséges szakértelem.
Akkor, ha a menedzsment ellenzi a divizionális szervezeti forma bevezetését.
9. Döntse el, hogy az alább felsorolt állítások közül melyek helytállóak!
A tőkeerő csak nagyvállalat esetében sorsdöntő kérdés.
Bonyolult, szerteágazó tevékenységet nem érdemes lineáris szervezeti formában folytatni.
Csak a funkcionális szervezetnek vannak kiterjedt piaci funkciói.
A tenzorszervezet csak a bankszférában működik hatékonyan.
A törzskari szervezet lineáris és funkcionális formában is jól működhet.
A funkcionális irányítás és a divizionális szervezeti forma egymással jól kombinálható.
10. Olvasmányai alapján határozza meg, mely esetben van feltétlenül szükség funkcionális irányításra!
Ha a szakmai és politikai funkciók összekapcsolódnak a vállalat irányításában, pl. önkormányzati vállalatok esetében.
Ha a divizionális szervezet nem vált be.
Magas szakmai igényességű tevékenységi kör esetében.
Ha az állami tulajdonú céget pártfunkcionáriusok irányítják.
11. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A vállalatirányítás törzskara szakmai konfliktusba kerülhet a funkcionális irányítással.
A virtuális vállalatokra erős központosítási törekvés jellemző.
A holdingszervezet lényegében nem más, mint modern divizionális konstrukció.
12. Válassza ki a felsoroltak közül a tenzorszervezetre vonatkozó egyetlen helyes állítást!
A tenzorszervezetben legfeljebb három egymást keresztező irányítási dimenzió létezik.
A tenzorszervezetet egy felső szint, és három vagy több egymást keresztező, azonos hatalmi súlyú szint működteti.
A tenzorszervezet három vagy több dimenziója a vállalati pénzügyi mutatók leképezésére szolgál.
13. Határozza meg, hogy milyen típusú koordináció jellemző az alábbi szervezeti formákra!
(x = egyik sem jellemző... 1= gyengén jellemző... 2 = erősen jellemző)
Szervezeti formaA koordináció típusa
TechnokratikusStrukturálisSzemélyorientált
Lineáris szervezet
Törzskari szervezet
Funkcionális szervezet
Divizionális szervezet
Mátrixszervezet
Tenzorszervezet
Virtuális vállalat