KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: Elméleti alapok

1.3. lecke: Menedzsmentelméletek

Tanulási útmutató

A lecke célja az, hogy a menedzsmentelméletek fejlődésének tükrében bemutassa, mi mindenen múlik, és hogyan befolyásolható az emberek és szervezetek irányításának minősége, hatékonysága. A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment-Cégvezetés" című jegyzet elméleti alapokról szóló fejezetének "Menedzsmentelméletek" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat!

Az 1.3 lecke terjedelme és sokszínű tartalma miatt javasoljuk, hogy a szokásos idő kétszeresét, lehetőleg kétszer másfél órát szánjon a tanulásra, és a tanultak kijegyzetelésére. Mivel ez a lecke számos kutató igen sokféle gondolatát, elvét, javaslati rendszerét tartalmazza, a rendszerező leírások, felsorolások tételes megjegyzésében, az egyes szerzők nézeteinek összehasonlításában, megkülönböztetésében, és az elméleti fejlődés követésében sokat segíthet a PPT prezentáció megfelelő képkockáinak áttekintése. Ennek alapján Ön visszaidézheti az olvasottakat, saját jegyzeteit egyeztetheti a PPT képkockák felsorolásaival, és a lecke végén található önellenőrző kérdéseket is jobb találati eredménnyel válaszolhatja meg.

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések
  • Menedzsmentelméletek
  • Klasszikus iskolák - irányító menedzsment, tudományos menedzsment, bürokrácia
  • Emberi viszonyok iskolája
  • Modern menedzsmentelméleti irányzatok - rendszerszemlélet, kontingencia-elmélet, stratégiai dimenzió
Tevékenységek

Elektronikus tananyagunk harmadik leckéjében a szokásosnál kiterjedtebben mutattuk be a menedzsmentelméletek fejlődését, a jegyzetben pedig további érdekes részletekkel is szolgálunk. Az elméleti fejlődés jelentőségének megértéséhez mindezeket alaposan el kell olvasnia, és megkeresni az elméleti irányzatok közös vonásait, valamint az elméleti fejlődés jegyeit.

A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási utasításokat, javaslatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére:

  • Olvassa el a jegyzetben, és gondolja át, mire adnak választ a menedzsmentelméletek!
  • Olvasmányai alapján jegyezzen fel olyan eseményeket és helyzeteket, amelyekre a menedzsmentelméletek adhatnak magyarázatot!
  • Keressen magyarázatot arra, hogy az elméleti fejlődésben miért kap mind nagyobb hangsúlyt a tudományosság és az emberi tényező!
  • Tudja meghatározni, hogy mi a szerepe az elméleti kutatásoknak a vállalati hatékonyság növelésében.
  • Ismerje a Maslow-piramis elvét, és értelmezze annak szükségleti szintjeit!
  • Tudja megkülönböztetni Fayol, Taylor és Weber alapvető vezetési elveit!
  • Ismerje a POMC-modell lényegét, és magyarázza meg, hogy az mire használható!
  • Gondolja át a stratégiai szemlélet terjedésének és erősödésének okait, különös tekintettel a globalizációra!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • felsorolni Fayol fontosabb vezetési elveit, amelyek építőkövei a további elméleti iskoláknak.
  • meghatározni, hogy Fayol és Taylor miben vallott hasonló elveket, és Taylor miben nyújtott újat a vezetéstudománynak
  • Jellemzői alapján meghatározni, miért kap nagy hangsúlyt ma is az emberi viszonyok elmélete.
  • példa alapján meghatározni a stratégiai szemlélet jelentőségét az üzleti versenyben
  • meghatározni az emberi szükségletek hierarchiáját, felvázolni és a Maslow-piramis szükségleti szintjeihez hozzárendelni a szükségletek jellemzőit
  • tényezői alapján meghatározni az amerikai POMC-modell lényegét, és példákat gyűjteni annak gyakorlati alkalmazására
A lecke tananyaga

Az elméletek fejlődéstörténete párhuzamos az ipari termelés, majd a vállalati tevékenység bonyolultságának, korszerűségének és kiterjedtségének növekedésével. Ennek során a kutatók figyelme a vezetés technikai és szervezési tényezőitől fokozatosan fordult az emberi tényező felé, majd a tudományos közelítés és a rendszerszemlélet vette át az uralmat az elméleti közelítések terén. Napjainkra a globális üzleti világban uralkodó vállalatbirodalmak kormányzási kérdései kerültek az érdeklődés homlokterébe.

A menedzsmentelméletek fejlődésének áttekintéséhez Gvisiany korai művét, valamint Marosi Miklós rendszerező feldolgozását használtuk fel hazai forrásként, a nemzetközi szakirodalomból pedig elsősorban Appleby és Cole műveire támaszkodtunk. Az egyes forrásokra lábjegyzetben hivatkozunk.

A korai hatások kutatása a Kínában és Görögországban, valamint Rómában fellelt ókori feljegyzésekre támaszkodik, és olyan megoldásokat talált, amelyeket már 1400 körül is alkalmaztak, így például a kettős köny-velést, a kalmárok tröszt-jellegű szerveződését, vagy a hatalom delegálását. A vezetési iskolák fejlődéstörténetének rövid áttekintése segít megérteni, hogy az ipari termelés, majd az üzleti élet fejlődésével a témakörök jeles kutatói mennyiben tulajdonítottak jelentőséget a vezetés és menedzsment eszköztárának - technikai, emberi, szervezeti és módszertani tényezőknek, illetve döntési, tervezési és szervezési tényezőknek - a munkahelyi és vállalati eredményesség növelésében.

Marosi Miklós kutatásai a szervezés és irányítás nemzetközi és hazai fejlődését tekintik át. Könyvében kiterjedt és sokoldalúan rendszerezett feldolgozását adja a legtágabb szakirodalomban fellelhető menedzsment elméleteknek, és azok történeti fejlődésének.1

A vezetéstudomány számára releváns motivációs elméletekről Bakacsi Gyula ad összefoglaló áttekintést a szervezeti magatartással foglalkozó művében.2 Az idézett mű a motivációs elméletek két alapvető kategóriáját különbözteti meg: a tartalomelméleteket és a folyamatelméleteket. A tartalomelméletek azt vizsgálják, hogy az embereket milyen belső motivációk késztetik cselekvésre, ezért a különféle emberi magatartások megértésében segítenek. Az elméleti irányzat jeles képviselője Abraham Maslow, Alderfer, Herzberg, McClelland és Hunt. A folyamatelméletek lényege ezzel szemben arra igyekeznek választ adni, hogy a vezetők hogyan befolyásolhatják beosztottaik magatartását azok belső motivációinak ismeretében. Ezt az irányzatot elsősorban Skinner, Herzberg, Vroom és Adams képviseli. Az idézett mű foglalkozik még a már említett ügynökelmélettel, valamint a teljesítményértékelés motivációs szerepével.

A menedzsment szemlélet fejlődésében Robert Appleby szerint négy fő periódus figyelhető meg:3

  • Korai hatások
  • Tudományos menedzsment iskola
  • Emberi kapcsolatok iskolája
  • Modern irányzatok.

A menedzsment elméletek fejlődéséhez nagyban hozzájárultak a gyakorlati menedzserek a legkülönfélébb helyzetekben alkalmazható saját tapasztalataikkal. Elveik inkább a szervezetet, mintsem az embereket érintik. A társadalomtudósok mint akadémikusok ezzel szemben a szervezeten belüli emberi magatartásokat vizsgálják. Valamennyi elméleti közelítésnek az a célja, hogy magyarázza a cégirányítás szerepét a vállalkozás sikerében.

A klasszikus menedzsment irányzat felfogása szerint egy hatékony szervezet teljesítményének legfontosabb tényezője a munkamegosztás, a hatalom hierarchiájának kiépítése és az irányítási mozgástér. Az 1800-as évek közepére két legismertebb klasszikus irányzat - az adminisztratív menedzsment és a tudományos menedzsment közelítése jellemző.

Az adminisztratív, más szóval irányító menedzsmentúttörője, Henri Fayol a francia ipar elismert vállalkozója, s egyben elméleti szakembere volt, jól képzett bányamérnök, egy nagy francia cég igazgatója. Elvei mára klasszikussá váltak, így például a munkamegosztás elve, a fegyelem elve, az egy és oszthatatlan utasítás követése vagy a méltányos javadalmazás. Fayol-nak tulajdonítható a vállalati működés funkcionális területeinek mint az irányító menedzsment szerepköreinek elhatárolása is. A menedzsment feladatok egymáshoz kapcsolódó sorozataként ő fogalmazta meg először az előrejelzés, tervezés, szervezés, utasítás, koordináció, kontrolling egymáshoz kapcsolódó láncolatát is. Véleménye szerint mindezek összhangjával érhetők el a vállalat céljai. A mára klasszikussá vált általános menedzsment elveket Henri Fayol nyomán a következő táblázat foglalja össze.4

Általános menedzsment elvekAz elvi alapok szerepe, hatása Fayol szerint
MunkamegosztásCsökkenti egy személy vagy csoport figyelmi szféráját és erőfeszítéseit Begyakorlottságot és hozzáértést eredményez
Jogosultság (hatalom)Utasítási jog, amely csak a felelősséggel összekapcsolva alkalmazható
FegyelemA tisztelet külső jegye, összhangban a cég és alkalmazottai közötti formális vagy informális megállapodásokkal
Egy és oszthatatlan utasítás követéseEgy embernek csak egy főnöke legyen!
Célok, irányok egységeEgy tevékenységi csoportnak egy feje és egy terve legyen, azonos célokkal
A közös érdek elsőbbsége az egyéni érdekkel szembenEgyetlen egyén vagy csoport érdeke sem kerülhet fölébe a közjónak - és ez a legkényesebb menedzsment terület
Méltányos javadalmazásMind az alkalmazott, mind a cég szemszögéből tisztességes fizetés
KözpontosításKisebb-nagyobb mértékben ez mindig előfordul, a cégméret és a menedzsment színvonal függvényében
Skaláris hatalmi láncA hatalom vonalvezetése a szervezet csúcsától a talapzatáig
RendMindennek legyen meg a helye, és minden a helyén legyen - megfelelő embert a megfelelő helyre!
KiegyensúlyozottságAz alkalmazottakkal szembeni jóindulatú és igazságos bánásmód kombinációja
A személyzet munkaköri stabilitásaAz alkalmazottnak adott időre, a menedzsernek ráadásul igen hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy beletanuljon munkakörébe
KezdeményezésA jogkör és fegyelem keretei között a személyzet minden szintjén bátorítani kell a kezdeményezést
Szellemi-lelki töltés a szervezetnekA harmónia nagy erőt kölcsönöz a szervezetnek - a teammunkát is bátorítani kell

Vállalatirányítási kutatásai során Fayol felismerte, hogy a menedzsment feladatok másfajta képességeket követelnek meg, mint amelyeket tanulmányai során elsajátított. Fayol menedzseri szerepfelfogása előfutára a mai funkcionális menedzsment területek kialakulásának.

A tudományos menedzsment irányzatát Frederic Winslow Taylor képviseli. Ezt az irányzatot az a körülmény hívta életre, hogy az 1900 utáni évek során a hagyományos menedzsment gyakorlat már nem tudta kielégíteni a változó gazdasági, társadalmi és technológiai környezet igényeit. A kutatók a működés problémáinak tudományos kutatásával a megoldás legjobb útját keresték. Taylor az emberek eredményes irányításának négy fontos alapelvét fogalmazta meg: az állandó munkafeltételeket, a feladat világos meghatározását, a magas fizetést, és anyagi szankciókat, ha a munkavállaló nem teljesíti feladatát.

A tudományos menedzsment úttörői közül Taylor-on kívül ki kell emelni Taylor, Frank és Lilian Gilbreth, Emerson, valamint Gantt tevékenységét. Emerson nevéhez fűződik a szabványosítás eredete, míg a folyamatárák alkalmazásának elterjedése Gantt-nak köszönhető.

A Max Weber által képviselt bürokrácia irányzata olyan szervezeti formát testesít meg, amelynek fő jellemzője a hatalmi hierarchia és szabályok rendszere. A szerző a munkamegosztás mellett hangsúlyozza a hatalmi hierarchia, a formális kiválasztódás, a formális szabályok és a karriermenedzsment fontosságát. A bürokrácia tehát olyan szervezeti formát testesít meg, amelynek fő jellemzője a hatalmi hierarchia és szabályok rendszere.5 A weberi feltételrendszer jól visszatükrözi a bürokratikus vállalatirányítás merevségét, szabályokon és rendszereken alapuló jellegét, amelyben az emberi tényező legfeljebb a szakmai hozzáértés szempontjából jut szóhoz.

Az emberi viszonyok iskolája azt vallja, hogy az emberi szükségletek kielégítése döntő tényező a szervezeti hatékonyság elérésében, ezért hangsúlyozza a motiváció szerepét, és azt vizsgálja, hogy: a vezetőt és a munkavállalót mi mindennel lehet érdekeltté tenni a munkavégzés eredményességében.

A vezetéstudomány minden időben nagy súlyt helyezett a motiváció szerepére. A pszichológia tudományága az emberi viselkedés tanulmányozásával összefüggésben számos motivációs elméletet hozott napvilágra. A vezetéstudomány számára mérvadó motivációs elméletek egy része a munkavállaló emberi magatartásának szerepét vizsgálja a motiváltság függvényében. Más elméleti közelítések, így pl. a leadership-elméletek messzebbre mutatnak: a motiváció és a szervezeti magatartás kapcsolatát vizsgálják, azaz a motiváció lehetséges szerepét a szervezeti hatékonyság alakításában.

Az emberi viszonyok irányzatának jeles képviselője Elton Mayo és Abraham Maslow. Az ez irányú kutatásokra döntő hatással volt Abraham Maslow motivációról szóló műve, amely az emberi szükségletek hierarchiájáól szólt, az alapvető fiziológiai szükségletektől (evés, alvás stb.) az önmegvalósítás legmagasabb igényéig.6

Abraham Maslow szükségleti piramisa

Forrás: Maslow, A. (1954): Motivation and Personality. Harper and Row, London, New York etc.

Maslow modelljének lényege abban áll, hogy az emberi szükségletek nem egyenrangúak, és a magasabb rendű szükségletek akkor lépnek előtérbe, ha az alacsonyabb szinűeket sikerül kielégíteni. A Maslow-piramis a keletkezése óta eltelt néhány évtized alatt széles körben közismertté vált, és jól alkalmazható a fogyasztói magatartás vizsgálatában, az értékelemzés fogyasztói igénylistáinak, funkciósémáinak összeállításában, vagy a piacvezérelt termékstratégia kidolgozásában.

Fontos adalékkal járult hozzá az iskolához McGregor, Argyris, Likert és Herzberg is, akik már inkább magatartástudósokként váltak ismertté. Úgy gondolták, hogy az emberi szükségletek megértése képessé teszi a menedzsert arra, hogy pontosabb módszereket alkalmazzon beosztottai motiválására.7

A vezetéstudományi iskola a második világháború után kapott szárnyra, amikor a különféle szakterületek tudósai olyan ipari problémákra kerestek megoldást, amelyek hagyományosan nem voltak megoldhatók. A számítógépek fejlődésével az eljárásokat vezetéstudományi iskola keretében formalizálták. Ez a kvantitatív iskola leginkább a tervezés és az irányítás területén váltotta be a reményeket. A vezetéstudományi irányzat a tudományos menedzsment kiterjesztésének tekinthető, mivel a számítógépek és kvantitatív elemzések alkalmazásával lehetővé tette egy sor olyan variáns hatásának figyelembevételét a szervezetben, amelyekre egyébként nem derült volna fény.

Az újabb rendszerek összetettebb, integrált közelítést kerestek a menedzsment problémáinak megoldására. Így született meg a rendszerszemléletű menedzsment irányzat, amelynek egyik leghíresebb képviselője a kibernetikáról szóló, 1948-ban kiadott alapkönyv szerzője, Norbert Weiner. A kibernetika egy sor matematikai eszközt alkalmaz az irányítási mechanizmusok tanulmányozására és tervezésére. Hangsúlyozza az irányítás és kommunikáció közötti viszony felismerésének fontosságát. A kibernetikai irányítás lényege egymással összekapcsolt lépések sorozata a homeosztázis (azaz stabil állapot) eléréséhez. Mindezt a környezeti interakciók visszacsatolásával végzi, kontrolling rendszer-információ közvetítésével. Ez az irányzat hívta életre a szimulációt, az operációkutatást és a számítógépes információs rendszerek kialakítását.

A POMC koncepció a Planning - Organizing - Motivating - Controlling láncolat rövidítésének felel meg. Lényege, hogy a menedzsment nem önmagáért való tevékenység, sokkal inkább olyan változatos tevékenységek sorozata, amelyeket menedzser-szerepű egyének végeznek a szervezetben.8 A koncepció a tervezés, szervezés, motiváció és kontrolling feladatok sorozatát foglalja magában, mivel a rendszeresen előforduló menedzsment tevékenységek jellegük szerint jól csoportosíthatók a POMC modell alapján:

  • Tervezés - Planning: a szervezet céljainak meghatározása, és felkészítés a célok elérésére a megvalósítás módjának meghatározásával
  • Szervezés - Organizing: a tervteljesítéshez szükséges tevékenységek meghatározása és felelősségi körök hozzárendelése, továbbá a tevékenységek és felelősségi körök koordinálása, azaz megfelelő struktúrába rendezése
  • Ösztönzés - Motivating: az alkalmazottak társadalmi és pszichológiai szükségleteinek kielégítése a szervezeti célok teljesítésével
  • Szabályozás - Controlling: a tevékenységek figyelemmel kísérése és értékelése, majd korrekciós mechanizmusok kialakítása és alkalmazása.

A kontingencia-elmélet az elméletek kombinálásának fontosságát hangsúlyozza azzal, hogy a különféle menedzsment iskolák eszméit igyekszik alkalmazni reális élethelyzetekben. A kontingencia fogalmával a közvetlen (kontingens, azaz eshetőségi vagy érintőleges) körülményekre utalunk. A menedzsernek szisztematikus módon kell kiválogatnia a technikák vagy közelítésmódok közül azokat, amelyek egy adott körülmény vagy kontextus esetén leginkább hozzájárulhatnak a célok teljesítéséhez. Az eltérő problémák és helyzetek eltérő közelítést feltételeznek, a menedzsmentnek ezért állandóan a belső és külső környezet viszonyára kell összpontosítania. Az elmélet neves képviselői: Pugh és munkatársai az Egyesült Királyságban, illetve Lawrence és Lorsch az Egyesült Államokban.

A menedzsmentelméletek fejlődéstörténetében a hatvanas évektől jelenik meg a stratégiai szemlélet szerepe, nagyrészt a modern üzleti szervezetek fokozódó bonyolultságának köszönhetően. Az egyre kiterjedtett tevékenységű nagyvállalatok irányítása ugyanis decentralizált operatív szervezeti egységeket, de közös stratégiát feltételez. Így valósítható meg az, hogy az egyes üzletágak átgondoltan, erős központi irányítás, marketing és finanszírozás keretében fejlődjenek, miközben az operatív irányítás a kisebb, piacközeli, áttekinthetőbb kis egységek függelmi körében zökkenőmentessé válik.

A stratégiai változások hajtóerőit jól érzékeltetik Cole itt felsorolt példái:

  • Erősödnek a fogyasztói elvárások a minőség és választék iránt a fogyasztói javak és személyes szolgáltatások területén
  • A mikroelektronikai technológia gyors fejlődése forradalmasítja a termékek és a szolgáltatások elérhetőségét
  • A cégek versenyképessége egyre nő az új technológiának és a képzett munkaerő feleslegének köszönhetően
  • Nő a nemzetek egyetértése a természeti környezet megóvásának kérdésében, ami alternatív anyagok, alkatrészek, energiahordozók kifejlesztését eredményezi
  • A fogyasztói jogok nagyobb hangsúlyt kapnak pl. a biztonság, termék-megbízhatóság stb. tekintetében
  • A világméretű kommunikációs rendszerek tökéletesedése jobb és aktuálisabb információkat szolgáltat a vevők, eladók és közvetítők döntéshozatalához
  • A világ népei mind szorosabban összekapcsolódnak - nem csupán üzleti és kereskedelmi tekintetben, pl. a multinacionális vállalatok kötelékében, hanem politikai és gazdasági tekintetben is (pl. Európai Közösség (EC), Olajtermelő és Exportáló Országok (OPEC), Általános Kereskedelmi és Tarifaegyezmény (GATT) stb.)9

A stratégiai szemlélet erősödését Michael Porter különféle versenystratégiai magatartásokkal támasztja alá. Hangsúlyozza, hogy a versenytársak üzleti várakozásai idővel konvergálnak egymáshoz: törekvés mutatkozik a piac felosztására, logikus irányba terelődik az áralakulási folyamat, a versenytársak hajlamosak egymás stratégiai kulcslépéseinek utánzására.10

A stratégiai gondolkodás szerepe annál nagyobb, minél élesebb a piaci verseny, és minél gyorsabb, átütőbb a technikai fejlődés az adott iparágban. E két tényező hatására hangsúlyosan változhatnak a fogyasztói igények, s ezekre a változásokra leginkább a stratégiai szemléletű, gyors és innovatív cégek tudnak legjobban reagálni.

Hivatkozások

1 Marosi Miklós (1988): A szervezés és irányítás nemzetközi fejlődése - magyar gyakorlata. KJK, Budapest.

2 Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest.

3 Appleby, Robert C. (1991): Modern Business Administration. Pitman, London.

4 Fayol, Henri: General Principles of Management. In: Appleby, R. C. (1991): Modern Business Administration. Pitman.

5 Weber, Max: The Theory of Social & Economic Organization. In: Appleby, R. C. (1991): Modern Business Administration. Pitman, és Weber, M. (1990): Gazdaság és társadalom. KJK, Budapest.

6 Maslow, A. (1954): Motivation and Personality. Harper and Row, London, New York.

7 Appleby, R. C. (1991): Modern Business Administration. Pitman.

8 A POMC modell forrása Cole, G. A. (1993): Management Theory and Practice. DP Publications Ltd. London.

9 Cole, G. A. (1993): Management Theory and Practice. DP Publications Ltd. London.

10 Porter, M. (1993): Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Önellenőrző kérdések, feladatok
1. Melyik kijelentésekkel ért egyet olvasmányai alapján?
A klasszikus menedzsment-iskola két jeles képviselője, Fayol és Taylor ugyanazokat az elveket vallotta, csak más-más tényezőket hangsúlyoztak.
A bürokratikus menedzsment-irányzat Henri Fayol és Max Weber nevéhez fűződik.
Max Weber nem képviselője az emberi viszonyok iskolájának.
Taylor hangsúlyozta a tudományos közelítés szerepét a vezetés sikerében.
A Gantt-diagramok egyszerűsített, gyakorlatias folyamatábrák.
A rendszerszemlélet zárt rendszerekre érvényes, a vállalatok pedig nyílt rendszerek.
A rendszerszemlélet csak versenytől mentes, stabil üzleti környezetre alkalmazható.
2. A Fayol által képviselt adminisztratív menedzsment irányzat szerint milyen szerepei, feladatai vannak a vállalatirányításnak?
A termelés érdekében felmerülő technikai feladatok
Gondoskodás a vállalati vagyon és a személyek biztonságáról
Gondoskodás a munkavállalók jó közérzetéről
A munkavállalók megfelelő motiválása a magas teljesítmény érdekében
A beszerzés és értékesítés feladatai
Ésszerű tőkeforgatás
Az ésszerű kapacitásterhelés megtervezése
3. Válassza ki, mely kutató nevéhez fűződik a következő kijelentés: MEGFELELŐ EMBERT A MEGFELELŐ HELYRE!
Max Weber
Henry Ford
Abraham Maslow
Henri Fayol
Frederic Winslow Taylor
4. A méltányos javadalmazás elvét melyik elméleti tudós hangsúlyozta?
Kizárólag Henri Fayol
Henry Ford és társai
Fayol, Taylor és Maslow egyaránt
Fayol, Taylor, Maslow és Weber
5. Milyen elvek jellemzőek a bürokrácia iskolájára az alábbiak közül?
Hivatalnokok kiválasztása a szervezet tulajdonosa által
Munkaköri kinevezés technikai hozzáértéstől függetlenül, korábbi érdemek alapján
Túl rövid munkaviszony esetén jogosulatlanság bármely magasabb pozíció betöltésére
Munkaköri leírások a teljesítmények serkentése érdekében
A szabályok elutasítása, ha a helyzet kreatív megoldást igényel
Hierarchikus hatalmi elrendeződés, de időnként lentről felfelé irányuló utasításokkal
A Fayol által is képviselt skaláris hatalmi lánc kiépítése a szervezetben.
6. A tudományos menedzsment úttörője, Taylor az emberek eredményes irányításának alábbi NÉGY fontos alapelvét fogalmazta meg:
Állandó munkafeltételek
A feladat világos meghatározása
Kötött munkakör és szoros fegyelem
Méltányosan magas fizetés
Kiemelkedően magas fizetés
Tudományos érdeklődés megkövetelése minden dolgozótól
Kötelességmulasztás esetén felmondás a munkavállalónak
Kötelességmulasztás esetén anyagi szankciók
7. Párosítsa össze az alábbi neveket, és a nekik köszönhető menedzsment elveket, ismereteket!

A Taylor; B Emerson; C Maslow; D Gantt; E Weber

Munkaköri leírások készítése
Tudományos módszerek a vezetésben
Folyamatábrák használata
Emberi szükségletek hierarchiája
Szabványosítás

8. Az emberi viszonyok iskolája a következőket hangsúlyozza:
Áttekinthető emberi viszonyok esetén jobban számon kérhető a teljesítmény
Az emberi szükségletek kielégítése döntő tényező a szervezeti hatékonyság elérésében
Ha nincs belső motiváció, nincs teljesítmény még kényszer hatására sem
A sikerorientált ember számára nem szükséges a külső motiváció
A belső motiváció érdekes és felelősségteljes feladattal, valamint elismeréssel erősíthető
9. Maslow szükséglei hierarchiájának lényege a következő:
Az emberi szükségletek nem egyenrangúak: a hátrányos helyzetű emberek idővel nem támasztanak magasabb szükségleteket.
Az emberi szükségletek nem egyenrangúak: a menedzsment körében nagyobb a terhelés, ezért jogosan merülnek fel magasabb motivációs igények.
Az emberi szükségletek nem egyenrangúak, és a magasabb rendű szükségletek akkor lépnek előtérbe, ha az alacsonyabb szintűeket sikerül kielégíteni.
Az emberi szükségletek egyenrangúak ugyan, de a magasabb rendű szükségletek akkor lépnek előtérbe, ha az alacsonyabb szintűeket sikerül kielégíteni.
10. Az Egyesült Államokban elterjedt POMC modell egymásra épülő elemei a következők:
Producting - Organizing - Motivating - Cost cutting
Planning - Organizing - Motivating - Controlling
Production - Outsourcing - Motivating - Controlling
Price policy - Outsourcing - Mobility - Controlling
11. Válassza ki, hogy a felsoroltak közül melyek a fontosabb menedzsment szerepek?
Operatív kutatás-fejlesztési tevékenység
Értekezletek megszervezése
Fontos célokhoz az erőforrások biztosítása
Üzleti célok kitűzése, tervszámítások elvégzése
Stratégiai célok teljesítési módjának megválasztása
12. A stratégiai szemlélet erősödése a következő jelenségeknek tulajdonítható:
A nemzetközi cégek vezérigazgatói kötelezik saját igazgatóságukat a stratégia-alkotásra
A nagyvállalatok lobbierejével szemben csak jó stratégiával lehet védekezni
Az erősödő fogyasztói elvárásokat csak rugalmas stratégiai fejlesztéssel lehet követni
Az információtechnológia mind pontosabb stratégiai tervezést tesz lehetővé
A környezetvédelem igénye korszerű alternatív technológiák kifejlesztésére ösztönöz