KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: Elméleti alapok

1.4. Modulzáró kérdések, feladatok

1. Válassza ki, hogy a felsoroltak közül melyek a fontosabb menedzsment szerepek?
A tudományos-technikai fejlődés követése laborkísérletekkel
Értékesítési utak megválasztása
Adott feladatra alkalmas emberek kiválasztása
Vevőszolgálati tevékenység
Reklamációs ügyintézés
Üzleti partnerkapcsolatok építése
2. Határozza meg, hogy mi a döntő különbség a cégvezetés és a cégmenedzsment feladatai között?
Attól függ, hogy a cégtulajdonos milyen feladatokat tűz ki a vezetőnek és a menedzsernek.
Attól függ, milyen feladatokra tartják alkalmasnak magukat az érintettek.
Részvénytársaságoknál a vezetés jelöli ki a stratégiai célokat, és a menedzsment jogköre a végrehajtás módjának megválasztása.
Nincs rá szabály, csak a munkaköri leírás határozza meg.
3. Adjon egyértelmű választ arra, hogy kisebb vállalkozások esetében miért nem különülnek el ezek a feladatok?
Ott is elkülönülnek, csak nem olyan feltűnően.
Azért nem, mert ott a menedzsmentnek szűkebb a hatásköre.
Azért nem, mert a kiscég ügyvezetése kevésbé bonyolult tevékenység, így képes megfelelően ellátni a stratégiai, taktikai és végrehajtási feladatokat is.
Csak akkor különülnek el, ha a kisvállalkozás is működtet igazgatóságot.
4. Válassza ki az alábbiak közül, hogy miről szólnak a menedzsmentelméletek?
Arról, hogy elméletben bármely céget lehet jól menedzselni.
A menedzsment munkakörök elméleti tartalmáról.
A vállalkozások sikeres irányításának főbb hatótényezőiről.
Olyan elméleti tudásról, amely iskolapélda a vállalati menedzsmentnek.
5. A klasszikus menedzsment iskola szerint melyek a hatékony cégirányítás kulcstényezői?
Munkamegosztás, hatalmi hierarchia és irányítási mozgástér.
Csak a munkamegosztás, mert a többi tényező már ennek következménye.
Munkamegosztás, hatalmi viszonyok és pontos adminisztráció.
Munkamegosztás, döntési szabadság és fejlett bürokráciia.
Hatalmi viszonyok, mert a döntési szabadság csak ezek függvénye.
Csakis a döntéskörök pontos elhatárolása.
6. Mi hívta életre az emberi viszonyok irányzatát a vezetésben?
Az emberek mind jobban követelik jogaikat a munkahelyen.
Felismerték, hogy az emberi tényezőnek nagy szerepe van a vállalati hatékonyság alakításában.
A munkamegosztásnak a gép mellett legfőbb tényezője az ember.
A kellően motivált ember jobban ellátja feladatát.
A szabályokat és utasításokat csak akkor lehet követni, ha azok minél több embert érintenek.
A vezető is ember, akinek emberi viszonyok között kell irányítania.
Keresni kell az ember és viszonya közötti összefüggést.
Kezelni kell tudni munkahelyi viszonyok közötti összeférhetetlenséget.
7. Az emberi viszonyok iskolája a következőket hangsúlyozza:
Az érdekes, tartalmas munka erősíti legjobban a belső motivációt
Az önmegvalósítás csak az egyéntől függ
Az emberi viszonyok felelősek a munkahelyi légkör alakulásáért
Az önmegvalósítás lehetősége a menedzsertől megkövetelhető külső motiváció
Előbb motiválni kell a munkavállalót, csak aztán következhet a teljesítményértékelés
Az emberi viszonyok irányzata azt vizsgálja, hogy: a vezetőt és a munkavállalót mi mindennel lehet érdekeltté tenni a munkavégzés eredményességében.
8. Válassza ki az alábbi állítások közül, hogy mi a lényege a tudományos menedzsment iskolának!
A tudományos kutatás menedzselésére keres megoldásokat.
A vállalatirányítás tudományos elveit foglalja össze.
Tudományos módszerekkel keres megoldást a vállalati működés problémáira.
A tiszta vezetéstudomány elveit összegzi.
9. Nevezze meg a bürokrácia elméletének legnevesebb képviselőjét!
Michael Porter
Max Weber
Frederic Winslow Taylor
Philip Kotler
Elton Mayo
10. Mi jellemzi a vezetéstudományi iskolát?
Tartalma megegyezik a tudományos menedzsment irányzattal, csak hol így, hol úgy nevezik.
Ez az irányzat nem más, mind a tudományos menedzsment kiterjesztése.
A tudomány eszközeit hasznosítja bonyolult vezetési problémák megoldására.
Nagy súlyt helyez a kvantitatív elemzésekre és a számítógéppel támogatott tervezésre.
A vezetéstudomány úttörőinek életútját és sikereit magyarázza.
Tudományos magyarázatot ad egészen hétköznapi problémákra.
11. Melyek a rendszerszemléletű vezetés legfontosabb feltevései?
Minden vállalat összetett rendszer, amelyre csak a belső kölcsönhatások jellemzők.
A kibernetikai irányítás elvén a vállalati rendszer stabil állapotának létrehozására törekszik.
Próbálja megérteni és másoknak is megmagyarázni a homeosztázis lényegét, majd igyekszik elkerülni a homeosztázis állapotát.
Emberek, feladatok és technológiák komplex rendszereként kezeli a vállalati szervezetet.
Nyílt rendszernek tekinti a vállalatot, így nagy súlyt helyez a környezeti tényezők ismeretére, és az alkalmazkodásra.
12. Mit hangsúlyoz a kontingencia-elmélet?
A nemzetközi kereskedelemben nagy szerepe van a kontingensek ismeretének.
Ez az elmélet eshetőségre utal, amely szerint a vállalat vagy győz a versenyben, vagy nem.
Azokra az érintőleges, azaz kontingens körülményekre kell erősen figyelni, amelyek bizonytalanná teszik a vállalati működést.
Az alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen a vállalati kompetencia és kontingencia.
13. Döntse el, hogy az alább felsorolt állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A vezetéselméleti iskolák arra valók, hogy alátámasszák a vállalati tréningeket.
A menedzsmentelméletek azt próbálják magyarázni, hogy egyes irányítási alapelvek miért nem válnak be a gyakorlatban.
Az emberi adottságok döntő szerepet játszanak az egyéb irányítási tényezők érvényességében és alkalmazhatóságában.
14. A stratégiai szemlélet erősödése a következő jelenségeknek tulajdonítható:
Az áralakulási trendek csak jó stratégiával követhetők
A vállalati stratégia tompítja az inflációs hullámok hatásait
A fogyasztói jogok erősödése átfogó minőségfejlesztés stratégiát követel
A tulajdonos elbocsátja a cégvezetőt, ha az nem készít ütőképes stratégiai tervet
A globalizációval együtt járó társadalmi változások is erősen hatnak a fogyasztói igényekre, és mind kreatívabb, rugalmasabb vállalati stratégiát feltételeznek.
15. Döntse el, hogy az alább felsorolt állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A stratégiai szemléletnek a verseny miatt van mind fontosabb szerepe a vállalatirányítás területén.
A cégstratégia a tartós piaci fennmaradás egyik legfontosabb, tudatos irányítási eszköze.
Egészen rövid távra is készülhetnek komplex vállalati stratégiák.