KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: Elméleti alapok

1.2. lecke: Vállalatelméletek

Tanulási útmutató

A lecke célja az, hogy a vállalatelméletek fejlődéstörténetén keresztül érzékeltesse az egyes elméleti iskolák szerepét a vállalati működés eredményességének magyarázatában.

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" című jegyzet "Elméleti alapok" c. fejezetéből a "Vállalatelméletek" alfejezetet, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat.

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések
  • Társadalmi munkamegosztás
  • Racionális döntés - korlátozott racionalitás
  • Megbízó, ügynök, információs aszimmetria, piaci koordináció, hatalmi befolyás
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a jegyzetben, és gondolja át, hogy mit magyaráznak meg a vállalatelméletek!
  • Gondolja át, mi a különbség az egyes vállalatelméletek között!
  • Keressen magyarázatot arra, hogy miért nem létezik teljesen racionális döntés!
  • Hasonlítsa össze a tanult fontosabb vállalatelméleteket, és adjon választ arra: hogy melyiknek mi a legjellemzőbb vonása?
  • Gyűjtsön össze példákat az egyes vállalatelméletek gyakorlati előfordulására!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • megmagyarázni, miért fontos a vállalatelméletek ismerete.
  • meghatározni az egyes vállalatelméletek legfontosabb eltéréseit
  • megérteni, hogy miért nem létezik teljesen racionális vállalati döntés
  • kiemelni az egyes megismert vállalatelméletek legjellemzőbb vonásait
  • megmagyarázni néhány tipikus vállalati viselkedést az elméletek alapján
  • egyértelműen meghatározni a vállalatelméletek gyakorlati hasznosságát.
A lecke tananyaga

A vállalatelméletek szerepe az, hogy igyekeznek megvilágítani a vállalkozások gyakorlatában előforduló döntési, működtetési indítékokat, s ennek nyomán érthetőbbé válik a döntések tudatossága és racionalitása, célok és eszközök kapcsolata, okok és következmények láncolata.

A vállalatelméletek szerepét a vállalatgazdaságtan szemszögéből Chikán Attila a társadalmi munkamegosztás és koordináció tükrében vizsgálja.1 A szerző felfogását vázlatosan összegezve, a vállalatelméletek kialakulása a társadalmi munkamegosztás közgazdasági jelentőségének köszönhető. Hivatkozik Adam Smith-re, aki a munkamegosztás hatékonysági követelményének növekedésével vezeti el az olvasót a specializáció, majd a csere szükségszerű megjelenéséhez, és - a tranzakciók következményeként - a gazdasági szereplők rendszeres kapcsolatához.2 Ezáltal válik szükségessé a koordináció, azaz eszközök és intézmények széles körű megjelenése és működése a csere lebonyolításához.

E felfogás lényege, hogy a koordináció két intézménye közül a piac az árak eszközével, a vállalati szervezet pedig hatalmi befolyásának eszközével tereli saját érdekei felé az üzleti eseményeket.

A hivatkozott forrás kiemeli, hogy a két intézménytípus közös koordinációjának működőképessége a mindenkor szükséges és elérhető információ függvénye. A fontosabb vállalatelméleteket a szereplők érdekei és a döntések racionalitása szempontjából a szerző a következők szerint jellemzi:

  • A neoklasszikus (standard mikroökonómiai) elmélet szerint a vállalkozást piaci árra alapozott, racionális döntések jellemzik, amelyek fő motivációja a profitmaximálás.
  • A magatartási elmélet szerint a vállalkozás szereplőit többféle cél motiválja. Az érdekeket az érintettek koalíciója tereli, a vállalkozói döntésekre a korlátozott racionalitás jellemző.
  • A megbízó-ügynök elmélet szerint a szereplők között információs aszimmetria áll fenn a megbízó javára. A tulajdonos és menedzser érdekütközése miatt nélkülözhetetlenné válik egy reális és kellően ösztönző érdekeltségi rendszer kialakítása és működése.3
  • Az intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete arra épül, hogy a vállalkozást működtető piaci és szervezeti koordináció között sajátos határvonal húzható meg. A koordináció szerepét a vállalat tölti be mindaddig, amíg a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb a piacinál. Ettől kezdve a piaci koordináció szerepe érvényesül.4

A vállalatkormányzás feltételrendszerének kutatásán belül Bartók István a vállalatelméletek fejlődésének a közgazdasági felfogásra gyakorolt hatását tekinti át. Foglalkozik az információ közgazdaságtanával, a racionális döntések elméletével, az evolucionista elmélettel, az intézményi közgazdaságtan elméletével és a tranzakciós költségek gazdaságtanának vállalatkormányzási vonatkozásaival.5

Az egyéb vállalatelméleti megközelítések közül az idézett forrásmunkák kiemelik az ipari szervezetelméletet,6 és a tulajdonjogok gazdaságtanát,7 mint figyelemre méltó további magyarázó rendszereket. A korszerű elméleti iskolák iránt érdeklődő olvasónak az irodalomjegyzékben több érdekes forrásmunkát is ajánlunk.

Hivatkozások

1 Chikán Attila (1992): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest, 55-68. o.

2 Smith, A. (1776): Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól. Magyar Közgazdasági Társaság, 1940. I. kötet. In: Marosi M. (1988): A szervezés és irányítás nemzetközi fejlődése - magyar gyakorlata. KJK, Budapest, 528. o.

3 Eisenhardt, K. M. (1989): Agency Theory: An Assesment and Review. Academy of Management Review, Vol. 14. 1, illetve: Fama, E. (1980): Agency Problems and the Theory of the Firm. Journal of Political Economy, Vol. 88. April.

4 Lásd pl. Commons, J. R. (1934): Institutional Economics, Macmillan, illetve: Powell, W. W.-Di Maggio, P. J. (1991): The New Institutionalism in Organizational Analysis. The University of Chicago Press.

5 Bartók István (2001): Vállalatkormányzás. PhD értekezés. Témavezető: Bayer József, Gazdálkodástani PhD program, BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest, 34-35. o.

6 Woodward, J. (1965): Industrial Organization: Theory and Practice. University Press, London

7 Pejovich, S. (1992): A tulajdonjogok közgazdaságtana. KJK, Budapest

Önellenőrző kérdések, feladatok
1. Döntse el, hogy az alább felsorolt állítások közül melyik igaz, és melyik hamis:
A vállalatelméletek idővel elavulnak, és ekkor már nem segítenek megérteni a folyamatokat.
A vállalatelméletek csak a vállalati működésre vonatkoznak, és nem érintik a piaci magatartást.
A koordináció lényege az eszközök és intézmények széles körű megjelenése és működése a csere lebonyolításához.
A vállalati szervezet a költséggazdálkodással, a piac pedig hatalmi befolyásának eszközével tereli saját érdekei felé az üzleti eseményeket.
2. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat!
Az elméletek feleslegesek. Minden elmélet csak annyit ér, amennyit a gyakorlatban megvalósítunk belőle.
Az elmélet próbaköve a gyakorlat, de ez a vállalatelméletekre nem igaz.
A megbízó-ügynök elmélet az információs aszimmetriára épít, amely a vállalatvezetőt hozza előnyösebb helyzetbe a piaci koordinációval szemben.
A megbízó-ügynök elmélet az információs aszimmetriára épít, ezért a hiányzó információkat pótolni kell.
Minden elmélet csak akkor állja meg a helyét, ha a modellezés során nem hanyagoltunk el valamilyen lényeges hatótényezőt.
3. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
A társadalmi munkamegosztás hívta életre a különféle vállalatelméleteket.
A vállalat az árak eszközével, a piac pedig hatalmi befolyásával tereli az üzleti eseményeket.
Piaci csere esetén a vállalatelméletek nem érvényesülhetnek.
4. Melyik állításokkal ért egyet olvasmányai alapján?
A vállalkozást minden esetben piaci árra alapozott, racionális döntések jellemzik.
Korlátozott racionalitás csak akkor áll fenn, ha az állam korlátozza a vállalkozásokat.
A vállalkozókat egyszerre többféle cél is motiválja.
Hiányos információk birtokában nem lehet racionális döntéseket hozni.
A vállalkozók egyetlen törekvése a profitmaximálás.
Eltérő érdekviszonyok között csak korlátozottan racionális döntésekre van lehetőség.
5. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a vállalatelméletekről szóló alábbi állítások!
A piaci cserét a társadalmi munkamegosztás tette szükségessé.
A vállalatelméletek kialakulása nem a piaci cserének, hanem a társadalmi munkamegosztás közgazdasági jelentőségének köszönhető.
A munkamegosztás a történelmi fejlődés során mind nagyobb hatékonyságot eredményezett.
Koordinációra csak akkor van szükség, ha rendet kell teremteni egy üzleti folyamatban.
6. Válassza ki egyértelműen az alábbiak közül az egyetlen helyes állítást!
A koordináció nem más, mint intézmények és eszközök szerepe a piaci csere lebonyolításában.
A piaci cseréhez csak koordinációra van szükség, az árakat és feltételeket a piac maga alakítja.
A gazdasági szereplők piaci kapcsolatát egy-egy tranzakció teszi rendszeressé.
Először kialakult a piaci csere, aztán a munkamegosztás, végül a piaci koordináció.
7. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a specializációról és piaci cseréről szóló alábbi állítások!
A specializációnak nincs szerepe a munkamegosztás hatékonyságának növekedésében.
A specializáció és a piaci csere egymástól függetlenül kialakult folyamat, egymásra nincs hatásuk.
A piaci csere elterjedése hívta életre a gazdasági szereplők rendszeres kapcsolatát.