KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: Elméleti alapok

1.1. lecke: A vezetés és menedzsment fogalma

Tanulási útmutató

A lecke célja egyrészt a vezetés és menedzsment rokon vonásainak kiemelése, másrészt a különféle vállalkozási formákban megnyilvánuló eltérő vezetési és menedzsment fórumok, pozíciók, feladatok, jogkörök és felelősségi körök megkülönböztetése. A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment-Cégvezetés" című jegyzet "Elméleti alapok" című fejezetének "A vezetés és menedzsment fogalma" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat!

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések
  • Cégmenedzsment - vezérigazgató, helyettesei, középvezetők
  • Cégvezetés - Igazgatóság, Felügyelőbizottság
  • Ügyvezető
  • Célok kitűzése, stratégiai döntések - vezetési feladatok
  • Feltételek megteremtése, célok teljesítési módjának megválasztása - menedzseri feladatok.
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási utasításokat, javaslatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére:

  • Olvassa el a jegyzetben, és gondolja át, mi a különbség a vezetési és menedzsment szerepek között! Keressen magyarázatot arra, hogy miért válik el e két funkció a nagyvállalatok irányításának esetében!
  • A Cégmenedzsment-Cégvezetés című jegyzet elméleti alapokkal foglalkozó fejezete és olvasmányai alapján jegyezzen fel olyan eseményeket és feladatokat, amelyek tipikusan a vállalati vezetés hatáskörébe sorolandók!
  • Tudja meghatározni, hogy kik alkotják a menedzsmentet, és gyűjtsön össze minél több olyan teendőt, amely a vállalati menedzsment feladatköréhez tartozik!
  • Ismerje a különböző vállalkozások (kis- és középvállalatok, részvénytársaságok) vezetésének alapelveit, döntési jogosultságait!
  • Ismerje az ügyvezető jogkörét kisebb vállalkozások esetében!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • jellemzői alapján meghatározni, és elkülöníteni egymástól a vezetés és menedzsment fogalmát,
  • megfogalmazni, egyértelmű választ adni arra, hogy miért válik el a menedzsment és a vezetés funkciója a nagyvállalatok irányításának esetében.
  • megnevezni a határt a két feladatkör és felelősségi kör között
  • jellemzőik alapján meghatározni, hogy kisvállalatok esetében miért és hogyan kapcsolódik össze ez a kétféle funkció.
  • megnevezni, kiválasztani a két feladatkörhöz tartozó döntési jogosultságokat különféle vállalkozási formák esetében
  • meghatározni az ügyvezető jogkörét kisvállalkozások esetében.
A lecke tananyaga

A cégvezetés és cégmenedzsment fogalma és szerepköre még napjainkban is gyakran keveredik a szakmai közhasználatban. A kis- és középvállalkozások esetében gyakran nem is különül el a két fogalom, hiszen a társaság elvi és gyakorlati irányításáért ez esetekben ugyanazok a személyek felelősek. A részvénytársaságok gyakorlatában viszont már élesen elkülönülnek a cégvezetési és cégmenedzsment funkciók, amelyekkel más-más testületet bíznak meg, eltérő szabályokkal, jogkörrel és felelősségi határokkal. A szakirodalom ezért különbözteti meg a vezetés és menedzsment fogalmát - célszerű tehát témánk tárgyalása előtt e két fogalom tisztázása.

A cégvezetés a vállalkozások irányításának legfelső, stratégiai szintje.

Elsődleges szerepe a vállalkozás céljainak kitűzése, a célokhoz vezető főbb stratégiai irányok kijelölése, a stratégiai döntések indoklása, és döntéshozatal minden olyan nagy horderejű kérdésben, amely a vállalkozás stratégiai céljainak teljesülését befolyásolhatja. A vezetés feladata az is, hogy indokolt esetben stratégiai irányváltást határozzon el, és kijelölje az ennek érdekében szükséges stratégiai teendőket. Cégirányítási csúcsszerepét akkor töltheti be megfelelően, ha karizmatikus tulajdonságaival és személyes példamutatásával motivációs hatást gyakorol az emberekre, erősíti az összetartozást, azonosulást a cég érdekeivel, céljaival.

Szervezeti szempontból a cégvezetést a részvénytársaságok igazgatósága és felügyelőbizottsága alkotja. E testületek taglétszáma a két-három főtől 10-15 főig terjed az adott társaság tőkeerejétől, tevékenységi körének bonyolultságától és földrajzi kiterjedtségétől függően. Az Igazgatóság a cégstratégia meghatározásáért, a stratégiai döntések feltételeinek meghatározásáért, és a különösen nagy tőkeigényű, illetve hatásában jelentős stratégiai változások elrendeléséért felel - beleértve a nagyobb beruházásokat, technikai és tőkebefektetéseket, cégek eladását vagy felvásárlását, leányvállalatok, külföldi telephelyek létesítését cégek beolvasztását vagy felszámolását. A Felügyelőbizottság felelősségi körébe tartozik a társasági működés jogszerűségének ellenőrzése, amely mind a cégjogi, mind a számviteli, gazdálkodási és adózási szabályok követésére kiterjed.

Az FB feladata annak ellenőrzése is, hogy a társaság felső irányításában részt vevő személyek legjobb tudásuk szerint mindent megtesznek-e a cégvagyon etikus használatáért és racionális működtetéséért.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai általában nem a cég alkalmazottai, de közreműködésükért a társaság tiszteletdíjat fizet.

A cégmenedzsment a részvénytársaságok operatív működtetéséért, és az igazgatóság stratégiai döntéseinek megvalósításáért felelős testület.

A menedzsment jogköre, hatásköre és felelősségi köre a folyamatos működtetés és gazdálkodás egészére kiterjed. E téren a menedzsment feladata a folyamatok, műveletek, emberek operatív irányítása, amely feladatkör részben az alsóbb menedzseri szintek felé delegálható. Stratégiai kérdésekben a menedzsment hatáskörébe tartozik a végrehajtás módjának megválasztása, és a szükséges erőforrások, feltételek biztosítása.

Mint vezérigazgatóság, a cégmenedzsment a társaság belső irányításának csúcsszervezete. Tagjait - általában belső pályázat útján - a cég vezető beosztású alkalmazottainak köréből az Igazgatóság jelöli ki. Első embere a vezérigazgató, a nemzetközi cégeknél General Manager vagy CEO, azaz Central Executive Officer. A vezérigazgató neve is jelzi végrehajtó jellegű (executive) feladatkörét és hatalmát. Helyettesei a fontosabb funkcionális területek igazgatói. A részvénytársaságok vezérigazgatóságában rendszerint megtalálható a termelési, marketing, gazdasági-pénzügyi és fejlesztési igazgatói (többnyire egyben vezérigazgató-helyettesi) funkció. A humánerőforrás igazgató funkcióját a cégek változatos formákban rendelik hozzá a vezérigazgatói vagy az alatta elhelyezkedő helyettesi szintekhez.

Személyi vonatkozásban mind a cégvezetés, mind a cégmenedzsment összetétele magasan képzett, szakmai, vezetői és emberi adottságokban gazdag, felelősségteljes és etikus személyiséget feltételez. A vezetés és a menedzsment tagjai rendszeresen hoznak tőkeigény, kockázat és várható hatások tekintetében egyaránt nagy horderejű döntéseket, amelyekért az Igazgatóság tagjai például teljes vagyonukkal felelnek.

A cégirányítás főbb tartalmi elemeit jól érzékelteti Pascale és Athos gyakran hivatkozott Vezetési 7S-modellje, amelynek elnevezése a modell elemeinek angol kezdőbetűiből ered. A modell lényege, hogy a helyesen meghatározott célok, stratégiák és struktúrák harmóniája mellett a személyzet, vezetési stílus, képességek és rendszerek célszerű összetétele és működése szükséges a vállalkozások versenyképes működéséhez. A modell elemeit a következő táblázat jellemzi.

A vezetés Pascale-Athos-féle 7S modellje
A 7S-modell elemeiAz elemek tartalma
FőcélokSUPERORDINATE GOALSA szervezet tagjait átható lényegesebb vélemények és vezető koncepciók
StratégiaSTRATEGYA célok eléréséhez szükséges főbb erőforrások allokációs terve
StruktúraSTRUCTUREA szervezeti séma jellemzése (funkcionális, decentralizált stb.)
SzemélyzetSTAFFFontosabb személyzeti kategóriák (mérnökök, vállalkozók, MBA-k stb.)
StílusSTYLEA menedzserek célkezelési módja, és a szervezet kulturális stílusa
KépességekSKILLSA cég és a kulcsszemélyek megkülönböztető képességei
RendszerekSYSTEMSRutinszerű folyamatok és jelentések, formalizált nyilvántartásokkal

Forrás: Pascale és Athos műve a japán menedzsmentről. In: Steade-Glowry-Glos:
Business. 10th Ed. South-Western Publishing Co. Cincinatti-Dallas etc. Cal. 1984. 205. o.

1 Az erőforrások megfelelő allokációja azt jelenti, hogy a kitűzött célokhoz embert, tudást, anyagot, gépi kapacitást és más szükséges erőforrásokat rendelünk hozzá olyan módon és mértékben, hogy a célok maradéktalanul teljesüljenek.

A 7S modell a vállalatirányítás átvilágításának és fejlesztésének igen hasznos gyakorlati eszköze, amelynek alkalmazása fontos következtetésekhez vezet. Ha a főcélokat a csúcsvezetés átgondoltan, a realitásokat figyelembe véve határozza meg, majd azokat megfelelően közvetíti a cég különféle szintjei felé, a csúcsmenedzsment pedig gondoskodik a főcélok eléréséhez szükséges erőforrások megteremtéséről és megfelelő allokációjáról,1 akkor esély van egy fejlődéshez vezető stratégia megvalósítására, amennyiben azt korszerű szervezeti struktúra kialakítása és működtetése is támogatja.

Önellenőrző kérdések, feladatok
1. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A vállalati vezetés és menedzsment csak játék a szavakkal, a kétféle feladatkör lényegében megegyezik.
Ha egy társaságnál igazgatóság és menedzsment is működik, döntési hatáskörüket az Igazgatóság működési szabályzata összeghatárokhoz is kötheti, illetve korlátozhatja.
Részvénytársaságok esetében az Igazgatóság felállítása kötelező, de Felügyelőbizottságot működtetni nem kötelező, ez az Igazgatóság döntésének függvénye.
2. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat!
A menedzsment feladata a vezetés által kitűzött célok elérése
A cégvezetés a célok kitűzésével foglalkozik, de nem ellenőrzi azok teljesítését
Nagyvállalatok esetében a cégvezetés fóruma az Igazgatóság
A menedzsment feladata a kitűzött célok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése, és a teljesítés módjának megválasztása
A részvénytársaságot a vezérigazgató teljhatalommal irányítja
A vezérigazgató helyetteseinek főfeladata a célok teljesítésének ellenőrzése
3. Melyik állítás helyes az alábbiak közül?
A vezetői és menedzseri döntések csak gazdasági nagyságrendjükben térnek el egymástól.
A menedzsmentet a vezérigazgató és helyettesei alkotják.
Az igazgatóság elnöke minden esetben tagja a részvénytársaság menedzsmentjének is.
4. Kisebb vállalkozások esetében melyik állítások igazak?
Kisebb vállalkozás ügyvezetője is felállíthat igazgatóságot.
Az ügyvezető csak stratégiai döntéseket hoz, de nem felel a napi gazdálkodásért.
Az ügyvezető felel a vállalkozás működéséért és eredményességéért, de nem hozhat stratégiai döntéseket.
Minden döntés az ügyvezető jogköre, de több ügyvezetője is lehet a kis- és középvállalkozásnak.
Az ügyvezető egyes döntésekre a helyettesét is feljogosíthatja.
5. Válassza ki, hogy a felsoroltak közül a 7S modellre nézve melyik állítás helytálló!
Strengths - Strategy - Structure - Staff - Style - Skills - Satisfaction
Success - Strategy - Structure - Staff - Style - Systems - Subsystems
Superordinate Goals - Strategy - Structure - Staff - Style - Skills - Systems
Strengths - Strategy - Structure - Staff - Skills - Systems - Subrutines
6. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
Ha egy társaságnál igazgatóság és menedzsment is működik, döntési hatáskörüket az igazgatóság működési szabályzata összeghatárokhoz is kötheti, illetve korlátozhatja.
Részvénytársaságok esetében az Igazgatóság felállítása kötelező, de Felügyelőbizottságot működtetni nem kötelező, ez az Igazgatóság döntésének függvénye.
Az igazgatóság tagjait szükség esetén a felügyelőbizottság tagjai is helyettesíthetik a szavazásnál.
Az igazgatóság tagjainak száma legalább eggyel magasabb kell hogy legyen, mint a felügyelőbizottság létszáma.
7. A felsoroltak közül bármely vállalkozásra nézve melyik állítások igazak?
A beruházás minden esetben stratégiai döntésnek minősül, és ez minden esetben az igazgatóság jogköre.
Az árpolitika alakítása nem sorolható a stratégiai döntések közé, mert eszközei és hatásai csak rövid távon érvényesülnek.
A szervezetfejlesztés csak akkor stratégiai döntés, ha azt költséges külső megbízással végezteti el a vállalat vezetése.
A szervezetfejlesztés minden esetben stratégiai döntés, mert döntő változásokat hoz a működésben, és megvalósítása komoly vezetői figyelmet, időt és energiát feltételez.