KURZUS: Menedzsment ismeretek
MODUL: Stratégiai menedzsment és tervezés
5.2. lecke: Üzleti tervezés
Tanulási útmutató | ||
A lecke célja az üzleti tervezés helyének, szerepének megvilágítása a tervtípusok összefüggő rendszerében, majd az üzleti tervek tartalmi elemeinek áttekintése. A fejezet kiemeli az üzleti tervezés egyik leglényegesebb vonását - azt, hogy ez a tervtípus kapcsolatot teremt a vállalati stratégia, a taktikai tervek - akciótervek, projekttervek - és az éves operatív tervek között. A lecke foglalkozik a különféle tervtípusok összefüggésrendszerével, amelyben a vállalat tartós jövőjét megalapozó stratégia a vezérlő elem. Foglalkozunk továbbá az üzleti tervek tartalmi elemeivel, a lehetőségek elemzésével, a tervteljesítés feltételeivel és a sávos tervezéssel. | ||
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" c. jegyzet "Stratégiai menedzsment és tervezés" c. fejezetének "Üzleti tervezés" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot. | ||
Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat. | ||
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések | ||
| ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
| ||
A lecke tananyaga | ||
A vállalati tervezésnek alapvetően két célja van: rövid távon az üzleti mozgástér lehető legjobb kihasználása, hosszabb távon pedig a tudatos jövőformálás, amelynek lényege, hogy a cég időben kialakítsa a fejlődés pozitív kényszerpályáit, meghatározza a piaci igények és erőviszonyok várható változásait, és az ezekre legjobban reagáló fejlesztési irányokat, arányokat. További tervezési feladat a fejlesztés feltételeinek, eszközeinek és várható hatásainak meghatározása. | ||
A piacorientált tervtípusok sajátos rendszert képeznek, amelyben a vállalat tartós jövőjét megalapozó stratégia a vezérlő elem. Ebből indulnak ki az úgynevezett taktikai tervek, amelyek egy-egy stratégiai főirány tartalmi és megvalósítási feltételeit adják meg. Az üzleti tervek és operatív tervek igényes tervszámításokkal alátámasztott dokumentumok, amelyek alapvetően a vállalat meglévő képességeire, erőforrásaira és üzleti lehetőségeire támaszkodnak. | ||
Az üzleti tervek általában három éves időszakot fognak át, így ezek a stratégiák megvalósításának adott időszakra eső feladatait és hatásait is tartalmazzák, míg az éves és rövidebb távú operatív tervek elsősorban a megrendelések és a meglévő kapacitások tükrében veszik számításba a vállalatból kihozható legjobb lehetőségeket. | ||
Ebben a felfogásban a stratégiák átfogó, nagyléptékű, inkább arányszámokat és verbális jellemzőket tartalmazó tervek. A taktikai tervek a vállalati képességek és a tevékenységi szerkezet fejlesztésére összpontosító tervtípusok, az üzleti terv pedig a képességek legjobb hasznosításának tükre. | ||
| ||
Forrás: Varsányi Judit(2001) - Üzleti stratégia-üzleti tervezés | ||
A jól felépített üzleti terv a gazdasági társaság jövendőbeli helyzetének, szereplésének gyorsfényképe. Tartalmát a tulajdonforma, a tulajdonosi arányok, a társaság induló vagyona, szervezeti formája, de mindenek előtt a tulajdonosok hozammal szembeni elvárásai befolyásolják. | ||
Az üzleti terv megmutatja, hogy a stratégiában eldöntött fejlesztések ráfordítása és hozama hogyan oszlik meg három éves időhorizont mentén, és hogyan befolyásolja az adott időszak egyébként elérhető piaci, gazdasági, pénzügyi teljesítményét. A piacközpontú üzleti tervnek három önálló blokkja van, más-más jelleggel és tartalmi követelménnyel: a lehetőségek, a feltételek és az eredmények blokkja. A lehetőségek feltárása piaci feladat, mivel a lehetőségek első közelítésben piaci vonzerőként jelentkeznek. A tőkét mint meglévő vagy hiányzó lehetőséget, a terv megvalósításához szükséges feltételként kell kezelni. Hiába van ugyanis tőkénk, ha nincs piacunk vagy piacképes ötletünk. A piacképes ötlet ugyanakkor minden időben vonzza a tőkét, így a cég tőkeszegénysége nem feltétlenül akadálya az üzleti sikernek. | ||
A feltételek közé tartozik minden olyan körülmény, aminek tőkeértéket tulajdonítunk: a termelés helyszíne, anyagi-műszaki ellátottsága, forgóeszköz-ellátása, a termelők hozzáértése, a termelés, tárolás és kibocsátás szervezettsége, a piackezelés, gazdálkodás és pénzforgalmi menedzselés színvonala. A tervbe foglalt, elérendő eredmény a két fő blokknak: a lehetőségeknek és feltételeknek együttes hatásaként formálódik. A környezeti események mint lehetőségek, a vállalati lépések pedig mint feltételek befolyásolják az elérhető eredményt. | ||
A terv főfeladata az, hogy az üzleti lehetőségek kihasználásának legjobb módját keresse. A hároméves időtávra kivetített piaci prognózisok alapján az üzleti terv jó eséllyel képes átfogni egy-egy termékfejlesztési, választékbővítési, formatervezési, márkaépítési akció életgörbéjét, az akció megalapozásától a várt eredmények megjelenéséig. Így juthat érvényre az a sokat hangoztatott elv, hogy a tervezés igazi értéke a tanulási folyamat, a terv pedig inkább csak eszköze annak, hogy erősítsük a cég fejlődésére irányuló szakadatlan tanulási folyamatot. | ||
A feltételvizsgálat azért fontos tervezési lépés, mert fennáll a veszélye, hogy vagy túlbecsüljük képességeinket, vagy heverni hagyjuk fel nem ismert értékű erőforrásainkat. A mérvadó erőforrások között kiemelten kell foglalkozni a cég emberi erőforrásaival, s ezeknek a termékminőségre, szállítási, szolgáltatási színvonalra, valamint a tevékenységek szellemi tartalmára gyakorolt hatásával. A szervezettséget mint az emberi erőforrások sajátos szintézisét kell kezelni. | ||
Mivel a végső cél az üzleti év végére elérendő megnyugtató vagyoni helyzet, erős pénzügyi pozíció és tartós likviditás. A jóminőségű üzleti tervnek a klasszikus innovációs irányok mellett a cég belső képességeinek fejlesztésre is vannak reális és gyakorlatias elképzelései. | ||
A sávos tervezésmódnak jellegzetes vonása, hogy a releváns tervmutatókhoz egy-egy bizonytalansági sávot (tűrésmezőt) rendel hozzá, mégpedig növekvő nagyságút aszerint, ahogyan nő a tervszámok bizonytalansága az úgynevezett nettó inputoktól a származtatási lánc végső eleméig. Előnye, hogy a bizonytalanság fokának megítélésében jól hasznosíthatók a múlt tapasztalatai, és az egyes bizonytalansági sávok egy-egy összetett mutató esetében jól összegezhetők. | ||
A sávos terv az árbevétel, a költségek és a nyereség várható értékeit nem ún. fixpontos formában tervezi a cég, hanem a bizonytalanság adott sávjában határozza meg a tervmutatókat, és ez a sáv az árbevételtől a nyereség felé a bizonytalanság növekedése miatt szélesedik. | ||
A sávos tervezéssel meghatározható, milyen múltbeli események ismeretében hogyan növelhető az adott tervmutató elérésének biztonsága. A jól felépített sávos terv és az arra épített ösztönző rendszer minden érintett menedzsert és szakembert abban és csak abban tesz érdekeltté, amire hatni képes, és olyan mértékben, ahogyan az adott hatás a releváns tervmutató alakításában érvényesül. | ||
Önellenőrző kérdések |
1. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat arról, hogy milyen tervtípusok fordulnak elő a vállalati gazdálkodásban!
![]() | |||||||||||||||
2. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a vállalati tervezésről szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||||
3. A tervtípusok rendszermodellje alapján, a betűk és kijelentések párosításával adjon egyértelmű választ arra, hogy a betűvel jelzett tényezők mire szolgálnak! A Piackutatás; B Árprognózis; C Megvalósíthatósági tanulmány; D Pénzforgalmi terv ![]() | |||||||||||||||
4. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat arról, hogy mire szolgál a vállalati tervezés!
![]() | |||||||||||||||
5. Válassza ki egyértelműen, hogy az alábbi állítások közül melyek az üzleti terv tartalmi követelményei!
![]() | |||||||||||||||
6. Döntse el, igazak-e vagy hamisak az üzleti tervekről szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||||
7. Határozza meg egyértelműen, miért célszerű három éves időhorizontra kidolgozni az üzleti terveket?
![]() | |||||||||||||||
8. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat!
![]() | |||||||||||||||
9. Rangsorolja az alább felsorolt tervmutatókat egymáshoz képest, meghatározásuk bizonytalansági foka szerint! (1 = viszonylag megbízhatóan tervezhető mutató, 5 = nagyfokú bizonytalanság) Értékesítés természetes mértékegységben ![]() | |||||||||||||||
10. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a sávos tervezésről szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||||
11. Válassza ki a felsoroltak közül az egyetlen helyes állítást!
![]() | |||||||||||||||
12. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a vállalati tervezésről szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||||
13. Válassza ki a felsoroltak közül az üzleti tervről szóló helyes állításokat!
![]() |