KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: A vállalkozás mozgástere

2.2. lecke: Érdekközösség a környezettel

Tanulási útmutató

A lecke célja a környezettel kialakítható érdekközösség mozgatórugóinak megvilágítása. Foglalkozunk itt a vállalati szerepkörökkel, a többi között azok piaci, technológiai, társadalmi és nemzetgazdasági szerepével. Bemutatjuk, hogy a különféle vezetési értékmodellek miért befolyásolják igen eltérő módon a vállalatok üzleti szellemét, piaci magatartását - különös tekintettel az igen nagyhatású tulajdonosi és menedzseri érdekre. A globalizáció hatásainak tükrében fontos témánk továbbá a vállalat üzleti és társadalmi felelőssége.

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" c. jegyzetből "A vállalkozás mozgástere" fejezet "Érdekközösség a környezettel" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat.

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések
  • Vállalati szerepkörök: szükségletkielégítő szerep, társadalmi funkciók, munkahelyteremtés, nemzetgazdasági hozzájárulások, kultúraközvetítés, érdekképviselet
  • Vezetői értékrendek, érdektípusok: tulajdonosi, vezetői, menedzseri, munkavállalói és szervezeti érdek.
  • Fogyasztói elégedettség, partnerkapcsolatok, üzleti megbízhatóság, üzleti etika, társadalmi felelősség
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a jegyzetben, és gondolja át, mi a különbség a vállalat üzleti és társadalmi szerepkörei között!
  • Keressen magyarázatot arra, hogy hányféle szempontból fontos vállalati szerep a munkahelyek létesítése és fenntartása!
  • A tankönyv és az elektronikus jegyzet azonos című alfejezete, továbbá a megadott ajánlott irodalom alapján jegyezzen fel olyan eseményeket, amelyek tipikus konfliktust mutatnak a vállalkozói és munkavállalói érdek között!
  • Próbálja meghatározni, hogy mi mindentől függ a fogyasztói elégedettség, és gyűjtsön össze példákat arról, hogyan az hányféle módon fokozható!
  • Ismerje meg, és különböztesse meg egymástól a fontosabb vezetői értékmodelleket!
  • Magyarázza meg, miért fontos a vállalat állandó fejlődése!
  • Gyűjtsön össze példákat a vállalat társadalmi szerepéről és felelősségéről!
  • Határozza meg az üzleti érdektípusok lényegét!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes a következőkre:

  • jellemzői alapján kiválasztani a vállalat fontosabb szerepköreit;
  • megmagyarázni a vállalat munkahely-teremtő szerepének fontosságát;
  • választ adni arra, hogy milyen érdekkonfliktusok fordulnak elő a vállalkozói és munkavállalói érdek között;
  • felsorolni a fogyasztói elégedettség fontosabb tényezőit, és azok erősítésének lehetőségeit;
  • jellemzőik alapján meghatározni a fontosabb vezetői értékmodelleket;
  • megmagyarázni, miért fontos a vállalat fejlődése az üzleti versenyben;
  • felsorolni néhány gyakorlati példát a vállalat társadalmi szerepéről;
  • meghatározni a fontosabb érdektípusokat, és azok lényegét.
A lecke tananyaga

A vállalati szerepkörök egyik legfontosabbika a fogyasztók ellátása termékkel és szolgáltatással. A vállalat, mint a társadalmi berendezkedés alapvető termelési és/vagy szolgáltató egysége, fontos szerepet tölt be a fizetőképes keresletet kielégítésében - olymódon, hogy vevőinek, fogyasztóinak elégedettsége révén saját fenntartását és fejlődését is megteremtse. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy jövedelmezően működjék, és jövedelme egy részét arra szánja, hogy kövesse a piaci igényeket, és állandóan emelje termékeinek, szolgáltatásainak szükségletkielégítési színvonalát.

Illés Mária "Vezetői gazdaságtan" című könyvében, a vállalkozás gazdasági és társadalmi funkcióinak tárgyalása során kiemeli a szükségletkielégítéshez kapcsolódó egyéb szerepeket, köztük a termékek, szolgáltatások, eljárások állandó fejlesztését, munkaalkalmak megteremtését, ezek áldásos következményeként pedig az egyéni, társadalmi és vállalkozói jövedelmek generálását. A felsorolt előnyök folyamatos fenntartásához a szerző szükségesnek tartja a munkavállalók szaktudásának fejlesztését, és a vállalkozás más jellegű hozzájárulásait a társadalmi fejlődéshez - a többi között a vállalkozások kultúraközvetítő szerepét, felelős részvételét a környezetvédelemben, szakmai oktatásban, kutatásban és képviseletben.1

A vállalkozások akkor elégítik ki magas színvonalon a szükségleteket, ha termékeik és szolgáltatásaik kínálata tartalmas, választékos és minőségi. E szerep betöltése abszolút értelemben a kereslet és kínálat viszonyától függ, relatív értelemben pedig attól, hogy a mérvadó versenytársakhoz képest a vállalkozás mennyiben tud tartalmasabb, választékosabb és jobb minőségű kínálatot nyújtani.

A fogyasztói elégedettség - mint fontos vállalati cél - akkor hozható közvetlen kapcsolatba a vállalati kínálat tartalmával, választékával és minőségével, ha mindezzel a piac is tisztában van. A pozitív fogyasztói tapasztalatokról a marketingmenedzsment eszköztára gondoskodik.

A vállalat üzleti szerepei közé tartozik az is, hogy üzleti partnereinek és fogyasztóinak elégedettsége révén saját önfenntartásának és önfejlődésének is megteremtse. A vállalati önfenntartó képesség jövedelmező és folyamatosan fizetőképes állapotot feltételez. A cég tevékenységi körét a maximális jövedelemtermelő képesség érdekében a piac mindenkori igényei és versenyviszonyai szerint kell alakítani, mindvégig ügyelvén arra, hogy a működés és bővítés kedvező feltételekkel finanszírozható legyen.

A termékek és szolgáltatások állandó fejlesztése a fogyasztói elégedettséget, és ezzel a vállalkozás piaci pozícióját erősíti. Ehhez a vállalat fejlődőképessége elengedhetetlen feltétel. A többi között erős fejlesztő potenciálra - volumenében és színvonalában egyaránt jelentős szellemi kapacitásra, folyamatos cégtanulásra, piacképes fejlesztési koncepciókra és jelentős technikai illetve pénztőkére van szükség.

A munkahelyek, munkaalkalmak megteremtése és fenntartása a társadalmi fennmaradás és fejlődés feltétele. A munkahelyek nem csak az egyéni és családi jövedelmek forrásaként nélkülözhetetlenek, hanem az egyén munkahelyi társas létének, közösségi életének, szakmai és kulturális önfejlődésének, hovatartozásának, önbizalmának és önmegvalósításának is fontos és jellegzetes keretét képezik.

A társadalmi jövedelmek a vállalkozás anyagi hozzájárulásaként keletkeznek. A vállalat költségvetési befizetések formájában járul hozzá a társadalom fenntartásához - e befizetések legjelentősebb hányadát a vállalkozói jövedelemadók teszik ki, de a vállalkozások egyéb költségvetési hozzájárulásai is jelentősek. A nemzetgazdaságoknak ezért elemi érdeke a vállalkozások fejlődési feltételrendszerének megteremtése, a gazdasági és társadalmi szempontból fontos vállalkozások állami támogatása.

A vállalkozások számos egyéb formában is hozzájárulnak a társadalmi fejlődéshez. A helyi és regionális környezet számára fontos kultúraközvetítő szerepet tölthetnek be a földrajzi környezet szépítésével, az ökológiai környezet rehabilitációjával és védelmével, a szaktudás, emberi kultúra és igényesség közvetítésével. A fejlett országok vállalatai minden időben komoly részt vállaltak az iparáguk szempontjából fontosnak tartott alap- és középfokú szakképzésben, szakmai oktatásban. A hazai vállalkozások egy része még ma is tanműhelyeket tart fenn, szakképzési intézményeket támogat, szakképzési hozzájárulásából tekintélyes összegekkel támogatja a középfokú és felsőfokú oktatást. Egyes nagy nemzetközi cégek vállalati egyetemek keretében, mások egyetemeken, főiskolákon fenntartott vállalati professzori állások formájában járulnak hozzá az igényeikhez is igazodó, magas fokú oktatáshoz, kutatáshoz, fejlesztéshez.

Összegzésképpen, a vállalat társadalmi funkciói közé tartozik hozzájárulása a lakosság jólétéhez, iparági környezetének fejlődéséhez, természeti környezetének megóvásához vagy helyreállításához, a régió eltartóképességéhez és munkakultúrájához. Ennek érdekében fontos szerepe a munkaalkalmak megteremtése és fenntartása, a munkavállalók szaktudásának fejlesztése, továbbá hozzájárulása a regionális fejlődéshez. Nemzetgazdasági szerepei közé tartozik hozzájárulása a társadalmi jövedelmekhez, továbbá kultúra-közvetítő szerepe, a földrajzi környezet szépítése, az ökológiai környezet rehabilitációja és védelme, a szaktudás, emberi kultúra és igényesség köz-vetítése, valamint - szövetségekhez történő csatlakozással - a képviseleti kultúra erősítése.

A képviseleti kultúra fontos eszköz a vállalkozások feltételrendszerének erősítésében és folyamatos fejlesztésében. Egyes iparágak szakmai képviseleti intézményei az adott iparág helyzeti hátrányainak enyhítéséért szállnak síkra, mások az iparági kutatás-fejlesztés anyagi forrásait és szabályozóit igyekeznek kedvezőbbé formálni. A képviseleti kultúra napjainkban főként információs szolgáltatásokkal és a cégek helyzetbe hozásával tehet sokat azok sikeréért. Lobbizhat egyes vállalkozások megbízásáért, közreműködhet piaci és cégjogi információk, üzleti partnerek és pályázati lehetőségek közvetítésében. Információs fórumokkal, felkészítéssel és cégalapítási, gazdasági, cégjogi tanácsadással erősítheti a cégek vállalkozókészségét.

A vezetési értékmodellek abból indulnak ki, hogy az emberek cselekedeteit azok belső értékítélete erősen motiválja. A cégvezetés, cégmenedzsment sikeréhez nélkülözhetetlen tehát az emberi értékek ismerete és tudatos szolgálata. Az érték-központú különféle meggyőződések változatos vezetési értékmodellek kialakulásához vezettek.

A vezetési értékmodellek a tapasztalat szerint abban közösek, hogy egy kiválasztott emberi érték követésének tulajdonítják az emberi cselekvés lehető legnagyobb hatékonyságát.

Egy klasszikus amerikai forrásmunka a vezetés három jellegzetes értékmodelljét különbözteti meg, amelyek ma is jó kiindulásul szolgálhatnak az eltérő értékek magatartást alakító hatásának érzékeltetésére. A három értékmodellt és vezetési kulcsértékeik jellemzőit a hivatkozott forrás a következőkben jelöli meg:2

A hagyománytisztelet modellje Adam Smith nyomán a kálvinista puritanizmus, és a fennmaradásért folyó kemény küzdelem talaján nyugszik. Fő jegyei a következők:

  • A tulajdonjog tisztelete, egyéni törekvések és a legjobbak túlélése
  • A munka szentsége Isten akaratából
  • Jövedelmek újrabefektetése, késleltetett fogyasztás
  • Fegyelem, tisztesség, mértéktartás, szolgálatkészség
  • Nyílt piaci verseny és az önérdek érvényesítése
  • Korlátozott állami beavatkozás

A hagyománytisztelet modelljét világszerte kissé meghaladta már az idő, de egyes családi vállalkozásokra még ma is erősen jellemző

A gazdasági szemlélet modelljének alapja a gazdasági racionalitás. A modell kulcsértékei a következők:

  • Javak és szolgáltatások termelése
  • Korlátlan növekedés és mind nagyobb anyagi kényelem
  • Az önérdek viszonylag szabad érvényesülése
  • Az egyén kemény munkája, önfegyelme, elismerése
  • Elmaradt haszon mint az élet kulcsfogalma
  • Több figyelem az inflációnak, mint a munkanélküliségnek

A gazdasági szemlélet modelljének legmarkánsabb képviselői a multinacionális, transznacionális cégek. A cégvezetés és a cégmenedzsment ebben a körben a vállalkozás önérdekét, s egyben saját személyes önérdekét követi. Az egyén kemény munkája és önfegyelme mind a munkahelyi vezetők, mind a beosztottak részéről alapnorma. Cserében meglehetősen erős anyagi, tárgyi kompenzáció melengeti az önérdeket: fizetés, juttatások, sportlehetőségek, utazás, vállalati karrier.

A szociális érzékenység modellje a tárgyakkal és pénzértékkel szemben az embereket helyezi előtérbe. Kulcsértékei:

  • Korlátlan termelés helyett hatékonyabb elosztás
  • Több figyelem a minőségnek és az ár/érték viszonynak
  • Az emberi esélyek, s ezzel az eredmények egyensúlyozása
  • Több figyelem a munkanélküliségnek, mint az inflációnak
  • Kooperatív cselekvés a szociális problémák megoldására
  • A munkások részvétele a vezetői döntésekben

Tankönyvünk több tanulságos hazai példán is érzékelteti a szociális érzékenység modelljének korai előfordulásait, és ezek szerepét a jó vállalati légkörben, a vállalat hírnevének erősödésében.

A vállalkozási érdekviszonyok igen eltérőek lehetnek a különféle úgynevezett vállalkozási konstrukciók esetében. Illés Mária szerint részben eltérő alapmotívumként jelentkezik a tulajdon és a haszonszerzés viszonya, másrészt eltérő a kockázatvállalás szándéka, jellege és mértéke is. A szerző e két fontos szempont tükrében a következő vállalkozási konstrukciókat különbözteti meg:3

  • Magántőkés elvű vállalkozás. Alapmotívuma a tőkealapú haszonszerzés. A piaci kockázat eben az esetben a sajáttőkét érinti.
  • Munkavállalói tulajdonon alapuló vállalkozás. Alapmotívuma, hogy a cégben kizárólag tulajdonosok dolgoznak. E vállalkozási formában a piaci kockázat: a sajáttőke mellett a munkajövedelmeket is érintheti.
  • Idegentőke használatán alapuló vállalkozás. Alapmotívuma a vállalati vagyon idegen tulajdona. Ez esetben elválik egymástól a működtetési és a piaci kockázat. A működtetési kockázat egyértelműen: a menedzsereké, munkavállalóké, akik döntéseikkel állásukat, munkahelyüket kockáztatják. A piaci kockázat főként a munkajövedelmekre és felhalmozott tartalékaikra irányul, de ilyenkor adott esetben a munkavállalók egy-egy kijelölt vagyontárgya további, másodlagos kockázat tárgyát képezheti.

Az idézett forrásmunka a vezetői gazdálkodás eszköztára és eredményessége szempontjából nagy súlyt helyez a vállalati érdekstruktúrára, amelyet a szerző szerint négy mérvadó érdektípus: a tőketulajdonosi, vállalkozói, munkavállalói és szervezeti érdek határoz meg. A tőketulajdonosi érdek lényege a tulajdon védelme, értékmegőrzése, és a saját vagy idegen tulajdon gyarapítása. A vállalkozói érdek középpontjában a vállalkozói nyereség áll, a vállalkozó ezt kívánja folyamatosan realizálni, és hosszabb távon maximálni.4

A munkavállalói érdek a szerző felfogásában elszakad a másik két domináns érdektípustól, mert itt az adott személy számára a munkavállalási lehetőség, és az érdekes, tartalmas munka válik fontossá. Az egzisztenciális feltételek, és azok fejlődése határozza meg az egyén jó közérzetét, továbbá a szakmai fejlődés és önfejlődés lehetősége. Más megvilágításba akkor kerül a munkavállalói érdek, ha a munkavállaló egyben a vállalat egyik vezetője vagy menedzsere. Ilyenkor a személy szorosabban kötődik a tulajdonosi preferenciákhoz is, így érdekszférája színesebbé, bonyolultabbá válik.

Végül, a szervezeti érdek Illés Mária szerint a munkavállalók érdekeinek sajátos kombinációja. Ennek keretében a szervezet fennmaradásához és fejlődéséhez kapcsolódó elvárások kerülnek előtérbe. Ez az érdektípus jól kapcsolódik a munkavállalói érdekhez, amennyiben a szervezeti érdek követése egyben javuló munkavégzési, jövedelmi, előmeneteli lehetőségeket ígér a menedzsereknek, munkavállalóknak.

A fejlett piacgazdaságokban, és különösen a nagy nemzetközi cégek esetében ritkán jelenik meg bármelyik vállalkozási konstrukció az említett tiszta formákban. Egyes tulajdonosok lehetnek vezetők, menedzserek vagy munkavállalók is, mások nem vállalkoznak rá, vagy nem alkalmasak a feladatra. A sajáttőkén és idegentőkén alapuló vállalkozások változatos kombinációi jelenhetnek meg részvénykibocsátás esetében, vagy a cégfelvásárlások, összeolvadások során. Vizsgálódásunk körét célszerű ezért a vállalati szerepkörök és a kockázatvállalás jellege, mértéke szempontjából szűkíteni, és a cégvezetés, cégmenedzsment eszköztárát és sikertényezőit a tőketulajdonosi (befektetői), vállalkozói, munkavállalói és társadalmi érdekre fókuszálva vizsgálni.

A tőketulajdonosi érdeket egyértelműen a befektetett tőke megtérülési szempontjai mozgatják. Nincs szó szakmai, iparági, etikai vagy más preferenciákról - a befektető igyekszik olyan célterületet találni, ahol tőkéje a leggyorsabb és legmagasabb megtérülést kínálja.

A vállalkozói érdek hasonlít a tőketulajdonosi érdekhez, hiszen azt a vállalkozót tekintjük sikeresnek, aki a saját vagy idegentőkét a legjobban kamatoztatja. Itt azonban a vállalkozó személye, alkata, szemlélete szerint beszélhetünk szakmai vagy pénzügyi befektetőről, vagy akár idegentőkével működő rátermett vállalkozó menedzserről, és e személyek érdekei már erősen eltérhetnek egymástól. A szakmai befektető lehet olyan cég vagy személy, akit a hírnév és erős hagyományok kötnek saját iparágához, piacához. Adott esetben a hírnév és hagyományok hosszú távú megőrzése és erősítése sokkal fontosabb szempont lehet, mint a rövidtávú profitszerzési törekvés. Egy ilyen vállalkozó rövid távon akár jelentős profitot is képes feláldozni a hosszabb távú fejlődőképesség érdekében. Ha ez a személy ráadásul a vállalat által alkalmazott olyan vezető vagy menedzser, akinek nincs tulajdonrésze a vállalkozásban, a vállalkozói és munkavállalói érdek párhuzama dominál, és a cég jövedelmező működése nem főcélként, hanem mint a munkahely és tulajdonosi elismerés hosszabb távú záloga játszik szerepet.

Lehetne hosszan sorolni még a vállalkozások érdekszférájának motivációs tényezőit. A vállalkozás sokszínű környezete például aszerint fejt ki segítő vagy gátló hatást a vállalkozásra, hogy az adott környezettípus aktuális céljait, motivációit mennyiben keresztezi vagy erősíti az adott vállalkozás. Könyvünk szellemében ezért arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a cégvezetés, cégmenedzsment hogyan ismerje meg és kezelje legjobb tudása szerint a vállalkozás mérvadó belső és környezeti tényezőit ahhoz, hogy versenyképes és sikeres legyen, azaz a lehető legjobban kihasználja adottságait, és a környezet kínálta esélyeket.

A vállalatpolitika és társadalmi felelősség kérdése mindinkább összekapcsolódik napjainkban. A vállalatpolitika lényege abban foglalható össze, hogy az adott vállalkozás vezetése milyen megfontolások tükrében igyekszik a lehető legjobban hasznosítani a rábízott erőforrásokat - valamennyi érdekelt fél érdekében. A vállalatpolitika e felfogás tükrében szakadatlan igazodást jelent a környezeti és belső feltételekhez. Az átgondolt, tudatos vállalatpolitikának az is feladata, hogy formálja saját tágabb környezetét, saját üzletmenete szempontjából kedvezően alakítsa a környezeti feltételeket.

Az üzletpolitikának fontos tartalmi elemei közé tartozik a partnercégek megválasztása, és a velük szemben követendő vállalati magatartás meghatározása. A jó üzletpolitika fontos szempontként kezeli a következőket:

  • a vevőkör nagyságát, összetételét, állandóságát, tőkeerejét, fizetőképességét és fizetési morálját
  • a beszállítói kör iparági erősségeit, minőségi és szállítási megbízhatóságát, likviditási tűrőképességét
  • a vevők és beszállítók alkuerejét és hozzájárulási képességét a sajátcég likviditásához
  • a partnerek egyéb üzleti kapcsolatainak kiterjedtségét, erősségét, a sajátcéggel szembeni lojalitását
  • a beszállítók innovatív képességeit, hozzájárulását a sajátcég tartalmi, szerkezeti és minőségi innovációjához.

A piacpolitika az üzletpolitikának egy szűkebb kategóriája. Ennek keretében a vállalkozás elsősorban saját piaci jelenlétének fontosabb részleteit határozza meg és igazítja a feltételekhez. A többi között ide tartozik a kulcsvevők forgalmi arányainak figyelése és alakítása, a sajátcég kulcstermékeinek piaci részarányát növelő termékpolitika, választékpolitika, árpolitika. Általában ide sorolunk minden olyan intézkedést, amely a cég átfogó marketingstratégiájának megvalósítását, sikerét szolgálja.

A vállalatpolitikát, és annak itt vázolt részpolitikáit alapvetően a tulajdonosi és vállalkozói érdek vezérli. A társadalom azonban joggal várja el a vállalkozásoktól, hogy tágabb környezetük és a jövendő generációk iránti felelősségérzettel hozzák meg üzleti, stratégiai döntéseiket. A vállalatpolitika ezért nem jelenthet gátlástalan törekvést sem a természeti és emberi erőforrásokkal való rablógazdálkodásra, sem a környezet elkerülhetetlennél erősebb szennyezésére, sem pedig visszaélésre az üzleti partnerek és fogyasztók érdekeivel, tűrőképességével.

A társadalmi felelősség igen tág fogalom. Ide tartozik a lakosság, fogyasztók és munkavállalók jogainak, jogos érdekeinek és elvárásainak, szélsőséges esetben létfenntartási feltételeinek megteremtése és védelme. Az üzleti etika írott és íratlan törvényei hivatottak arra, hogy érvényre juttassák ezeket az érdekeket.

A társadalomért felelős vállalati magatartás részben józan belátáson és a cégvezetők erkölcsi érzékén alapul. Ez azonban gyakran kevés, ezért szigorú megkötések, kiterjedt jogi szabályozás, továbbá az ennek érvényesítésére hivatott intézményrendszer is segíti a vállalkozások társadalmi felelősségének érvényesülését.

Az üzleti etika arra hivatott tehát, hogy helyes irányba terelje a vállalkozások társadalmi és partneri felelősségét. Az általános etikai normák üzleti vetülete az emberi tisztességet kéri számon olyan üzleti szituációkban, amikor fennáll a veszélye az üzleti érdek túlsúlyának az erkölcsi normák kárára.

Hivatkozások

1 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth, Budapest, 19-39. o.

2 Steade, R. D. - Glowry, J. R. - Glos, R. E. (1984): Business. South-Western Publishing. 10th Ed. Cincinatti-Dallas, Cal. 27. o.

3 Illés Mária (1997): Vezetői gazdaságtan. Kossuth, Budapest, 19-39. o.

4 Lásd ugyanott, 19-39. o.

Önellenőrző kérdések, feladatok
1. Jellemzőik alapján válassza ki, melyek a fontosabb vállalati szerepkörök:
Csak a fogyasztók ellátása termékkel és szolgáltatással, mert a többi szerep nem teljesen a vállalattól függ.
A szükségletkielégítés, munkahelyteremtés, nemzetgazdasági és társadalmi hozzájárulások.
A szükségletkielégítés és az érdekképviselet, mert ha ezek jól működnek, megteremtődnek a szükséges munkahelyek.
A szükségletkielégítés, munkahelyteremtés, nemzetgazdasági és társadalmi hozzájárulások, beleértve a szakképzést és a költségvetési befizetéseket.
2. Jellemzői alapján adjon egyértelmű választ arra, hogy milyen érdekek érvényesülnek egy vállalat megrendelői funkciójának teljesítése során?
A megrendelő vállalat igényes, és adott esetben biztos piacot jelenthet a beszállítóknak.
A megrendelő érdeke, hogy gyenge beszállítóit is megtartsa, mert több lábon kell állni.
A beszállítót olyan helyzetbe kell hozni, hogy alkuerejét kipróbálhassa, de ne érvényesíthesse, mert így nagyobb sikerélménye van a megrendelőnek.
A megrendelő érdeke, hogy vagy a saját szabványai, vagy a beszállító minőségi előírásai érvényesüljenek.
3. Jellemzői alapján határozza meg, mi jellemző a szervezeti érdekre!
A szervezeti érdek a munkavállalók érdekeinek sajátos kombinációja
A szervezeti érdek előtérbe hozza a szervezet fennmaradásához és fejlődéséhez kapcsolódó elvárásokat
A szervezeti érdek mindig konfliktusban áll a munkavállalói érdekkel
A szervezeti érdek minden esetben egybe esik a vállalkozói érdekkel
A szervezeti érdek ideális esetben jól kapcsolódik a munkavállalói érdekhez
A munkavállalói érdek csak akkor találkozik a szervezeti érdekkel, ha a szervezet kedvező munkavégzési, jövedelmi és előmeneteli lehetőségeket biztosít.
4. Jellemzői alapján adjon egyértelmű választ arra, hogy milyen érdekek érvényesülnek a vállalatok beszállítói funkciójának teljesítése során?
A beszállító jó minőséggel és árengedményekkel küzd azért, hogy a megrendelőt tartós partnerként megnyerje.
A beszállító alkuereje soha nem érvényesülhet, mert neki küzdenie kell a piacért.
A megrendelő érdeke a beszállítók versenyeztetése.
A két fél közötti alku csak az árakra vonatkozik, mert a minőséget a megrendelő írja elő, a fizetési határidő pedig soha nem alku tárgya.
A beszállítók a hosszú fizetési határidő elfogadásával gyakran finanszírozzák a megrendelőt.
5. Mitől függ leginkább a fogyasztói elégedettség?
A vállalati kínálat teljes palettájával
A vállalati kínálat tartalmával, választékával és minőségével, továbbá az értékesítési kultúrával
A vállalati kínálat tartalmával, választékával és a vevőszolgálat stílusával, aktivitásával
6. Miből indulnak ki a vezetési értékmodellek?
Az egyes vezetők személyes beállítottságából, neveltetési gyökereiből
Vezetők alkati adottságaiból, világlátásából, egyéni preferenciáiból
Mindig a legmagasabb vezetői szint értékorientációjából, ami az alsóbb vezetői szintek számára kötelező
Esetenként a tulajdonforma és a tulajdonosi értékek is hatnak a vezetői értékrendre
7. Párosítsa össze a következő vállalati szerepeket!

A Szükségletkielégítés; B Kultúraközvetítés; C Nemzetgazdasági hozzájárulás

A felsőoktatás támogatása szakképzési hozzájárulással
Vállalkozói adók befizetése
Piacképes termékek és szolgáltatások előállítása

8. Miért fontos társadalmi érdek a munkahelyek létrehozása és fenntartása?
A munkahelyek fenntartása biztosítja széles körben a családok megélhetését, és a régiók fejlődését.
A fizetési mérleg hiánya a TB-befizetésekkel nagy arányban enyhíthető.
A tartós és tartalmas munkahelyek hozzájárulnak az ország munkakultúrájának emeléséhez.
A több munkahely magasabb családi jövedelmet jelent, amely a vásárlóerőt növeli.
9. A munkahelyek létrehozása és fenntartása még kinek, és miért érdeke?
A több munkahely magasabb családi jövedelmet jelent, amely minden esetben növeli a vásárlóerőt és a fizetőképes keresletet.
A több munkahely magasabb családi jövedelmet jelent, amely a vásárlóerőt növeli, de a fizetőképes keresletet csak akkor, ha a termék kielégíti a fogyasztói igényeket.
Minden új munkahely hozzájárulhat az egyén önértékelésének, önbizalmának növeléséhez, és ezzel a társadalom egészséges fejlődéséhez.
A több munkahely több beosztott munkatársat jelent, ehhez több vezetői pozíció szükséges, következésképpen megnő a személyes jövedelmek TB és adóvonzata, ami össztársadalmi érdek.
10. Párosítsa össze a következő értékmodelleket és kijelentéseket!

A Hagyománytisztelet modellje; B Gazdasági racionalitás modellje; C Szociális érzékenység modellje

Elmaradt haszon mint az élet kulcsfogalma
A munka szentsége Isten akaratából
Együttműködés a társadalmi problémák megoldására

11. Válassza ki, milyen értékeket képvisel a hagyománytisztelet modellje?
A tulajdonjogot tisztelni kell
Nem kell minden jövedelmet elfogyasztani, amit a cég megtermelt
Az állami beavatkozás minden esetben hasznos lehet
Mértéktartás és szolgálatkészség esetén nincs szükség fegyelemre
Erős egyéni törekvések hatására a legjobb cégek fognak fennmaradni
Önző és kerülendő magatartás az önérdek érvényesítése
12. Párosítsa össze a következő értékmodelleket és kijelentéseket!

A Hagyománytisztelet modellje; B Gazdasági racionalitás modellje; C Szociális érzékenység modellje

A munkások részvétele a vezetői döntésekben
Jövedelmek újrabefektetése, késleltetett fogyasztás
Az egyén kemény munkája, önfegyelme, elismerése

13. Válassza ki, hogy a vállalkozási érdekviszonyok alapján melyek a fontosabb vállalkozási konstrukciók!
Magántőkés elvű, munkavállalói tulajdonon alapuló és idegentőke használatán alapuló vállalkozás
Magántőkés elvű, és állami tulajdonon alapuló vállalkozás
Magántőkés elvű, munkavállalói tulajdonon alapuló és multinacionális vállalkozás
14. Jellemzői alapján határozza meg, hogy mit jelent a munkavállalói tulajdonlás!
Alapmotívuma az, hogy a cégben kizárólag tulajdonosok dolgoznak, és a piaci kockázat a munkajövedelmeket is érinti
A piaci kockázat a munkajövedelmeket csak akkor érinti, ha a cégben tulajdonosok is dolgoznak
A piaci kockázat a sajáttőkét, a munkajövedelmeket, és a kapcsolt vállalkozások sajáttőkéjét is érinti
15. Válassza ki, melyek a vállalati érdekstruktúra mérvadó érdektípusai?
Tőketulajdonosi, vállalkozói, munkavállalói és szervezeti érdek
Tőketulajdonosi, vezetői, menedzseri, munkavállalói és szervezeti érdek
Tőketulajdonosi, vállalkozói, ezen belül vezetői és munkavállalói, továbbá szervezeti érdek
16. Jellemzői alapján határozza meg, mi jellemző a tőketulajdonosi érdekre!
Lényege a tulajdon védelme, értékmegőrzése, és a saját vagy idegen tulajdon gyarapítása
Csak a saját tulajdon gyarapítására törekszik
Tőkéstársainak érdekét csak akkor veszi figyelembe, ha a versenyviszonyok erre rákényszerítik
Idegen tulajdonosi érdeket csak különféle idegen befektetései esetében vesz figyelembe
17. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyek jellemzik jól a munkavállalói érdekviszonyokat!
Az adott személy számára a munkavállalási lehetőség, és az érdekes, tartalmas munka válik fontossá
Az egzisztenciális feltételek, a munkahelyi közösség minősége, és a szakmai fejlődés lehetősége határozza meg az egyén jó közérzetét
A munkavállalói érdek soha nem eshet egybe a menedzseri érdekkel
A munkavállalói érdek soha nem eshet egybe a tulajdonosi érdekkel
Összetett az érdek, ha a munkavállaló egyben résztulajdonosa is a vállalkozásnak.
18. Olvasmányai és tapasztalatai alapján válassza ki, hogy melyek a vállalat üzleti környezetének legfontosabb etikai elvárásai!
A vállalat nem növekedhet nagyobb mértékben, mint versenytársai.
Tilos az irreálisan alacsony, úgynevezett dömpingár alkalmazása, amely tönkreteheti a kisebb vállalkozásokat, miközben a tőkeerős nagyok el tudják viselni az ebből adódó veszteséget.
Tilos az irreálisan alacsony, úgynevezett dömpingár alkalmazása, mert a vevő azt hiheti, hogy ami olcsó, az nem lehet minőségi termék.
A vállalat nem keltheti rossz hírét versenytársának.
Nem csak a szerződéses fegyelem fontos, hanem az adott szót is be kell tartani.
A fizetési határidőt be kell tartani, mert későn fizetni illetlenség.
19. Válassza ki, hogy milyen esetekben ütközhetnek egymással a vállalkozás hosszabb és rövidebb távú érdekei!
Akkor, ha a tulajdonos nem támogatja a menedzsment kockázatos fejlesztési elképzelését, a nyereségből inkább saját részesedését akarja növelni.
Akkor, ha a tulajdonos szakmai befektető, aki a cég erősödése érdekében költségtakarékos magatartást erőltet rá a menedzsmentre.
Akkor, ha az igazgatóság stratégiáját a tulajdonos igen, de a menedzsment nem támogatja.
Akkor, ha a tulajdonos pénzügyi befektető, aki saját rövid távú haszna érdekében költségtakarékos magatartást erőltet rá a menedzsmentre.
20. Párosítsa össze a következő állításokat!

A A társadalmi felelősség... B A vállalatpolitika... C Az üzleti etika...

...a vállalat által követendő, tisztességes üzleti magatartásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat rögzíti.

...meghatározza a rövid távon követendő piaci, üzleti célokat, az ezeknek megfelelő versenymagatartást, marketing, fejlesztési, árképzési és értékesítési irányelveket.

... kiterjed mindazokra a területekre, amelyek az emberi életfeltételeket érintik a vállalat által működtetett tevékenységek hatására.

21. Az alábbiak összepárosításával válassza ki a hosszabb és rövidebb távú vállalati érdek tényezőit!

R Rövid távú érdek; H Hosszabb távú érdek

Óriásplakátos reklámakció
A tulajdonosi tőke növelése
Megalapozott vállalati stratégia
Az eladások növelése egy kulcspiacon
Alkalmatlan vezetők cseréje

22. Válassza ki a felsoroltak közül, igazak-e vagy hamisak a piaci alkuról szóló alábbi meghatározások!
A piaci alku az árakról, szállítási és fizetési feltételekről szól, de nincs semmi köze az alkuerőhöz.
Az alkuerő a piaci szereplőknek az a képessége, hogy ki tudják használni relatív erőviszonyaikat - például tőkeerejüket, kockázatvállalási hajlamukat és tárgyalóképességüket.
A piaci alku lehetővé teszi, hogy egy vállalat a beszállítóknál alacsony árat és hosszú fizetési határidőt érjen el, miközben vevőinél magas árat és rövid fizetési határidőt tud érvényesíteni.
Az alkuerőt csak versenyviszonyok között célszerű kihasználni.
23. Az alábbiak összepárosításával válassza ki a hosszabb és rövidebb távú vállalati érdek tényezőit!

R Rövid távú érdek; H Hosszabb távú érdek

A karbantartás felgyorsítása
Szezonvégi eladási kampány
Környezetvédelmi beruházás
Költségmegtakarítás létszámcsökkentéssel
Kisegítő tevékenység kiszervezése

24. Határozza meg egyértelműen, hogy mely esetben ütközhetnek egymással a menedzsment és a tulajdonos érdekei!
Csak akkor, ha a hosszabb távra szóló cégstratégia nem jut el az üzleti partnerekhez.
Minden olyan esetben, amikor az egyik fél hosszabb távra gondolkodik és a cég fejlődését tartja szem előtt, a másik fél pedig rövid távon szeretne minél nagyobb profitot kisajátítani.
Minden olyan esetben, amikor a tulajdonosok száma nagyobb, mint a menedzsment létszáma.
Választások előtt, mert ilyenkor a tulajdonosok gyakran követnek politikai szempontokat.