KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: A cégműködés irányítása

4.1. lecke: Cégtípusok, testületi irányítás, ügyvezetés

Tanulási útmutató

A lecke célja egyrészt az, hogy a különféle cégtípusokat vállalkozási rendszereknek tekintve bemutassa azok irányításának fontosabb szempontjait, feltételeit, másrészt hogy megismertesse a hallgatókkal a cégvezetés, cégmenedzsment fórumait, a vezetés és a menedzsment különféle irányítási feladatait, és érzékeltesse az irányítási jogkörök és döntési felelősség kapcsolatát, jogosultság és felelősség elválaszthatatlanságát, a döntéskörök szerepét a vállalat működésében.

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" c. jegyzet "A cégműködés irányítása" c. fejezetének "Cégtípusok, testületi irányítás, ügyvezetés" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat.

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések
  • Cégtípusok vállalkozási forma, méret és szervezettípus szerint, irányítási testületek, fórumok
  • Irányítási szerepek: informálódás, döntés, tervezés, feladatok kiadása, utasítás, ellenőrzés, feltételek megteremtése, beavatkozás, korrekció.
  • Irányítási jogok, feladatok, felelősségi körök, a jogkörök delegálása.
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a jegyzetben, és gondolja át, hogy irányíthatóság szempontjából mi a különbség egy kisebb és nagyobb vállalat között, illetve egy Kft. és egy részvénytársaság között.
  • Keressen magyarázatot arra, hogy miért írja elő törvény a részvénytársaságok testületi irányítását.
  • A jegyzet megadott alfejezete és olvasmányai alapján jegyezzen fel olyan eseményeket, amelyek tipikusan a vállalatvezetés stratégiai döntését igénylik.
  • Olvasmányai alapján jegyezzen fel olyan eseményt is, amelynek megoldása vagy megszervezése a nagyvállalati menedzsment hatáskörébe tartozik.
  • Tudja meghatározni, hogy mi a stratégiai szerepköre a vállalati igazgatóságnak.
  • Tudja megnevezni a felügyelőbizottság legfontosabb feladatát.
  • Ismerje a vállalati menedzsment lényegesebb döntési és végrehajtási jogait és kötelezettségeit.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • jellemzői alapján meghatározni a különféle vállalkozási formák irányításának legfontosabb eltéréseit
  • megfogalmazni a részvénytársaságok igazgatóságának és menedzsmentjének döntési jogkörbeli határait
  • egyértelmű választ adni arra, hogy a részvénytársaságoknál miért kötelező felügyelő-bizottságot választani
  • megnevezni a nagyvállalati menedzsment szereplőit
  • jellemzőik alapján meghatározni a menedzsment főbb végrehajtási feladatait
  • a cégformák közül kiválasztani a személyes és a testületi irányításhoz sorolt cégformákat
  • felsorolni a vállalati menedzsment döntési jogköreit
  • választ adni arra, hogy miért nem választható el egymástól az irányítási jogkör és a döntési felelősség.
A lecke tananyaga

A tudatos cégirányítás a tulajdonosok, a vállalatvezetés és a menedzsment részéről energiaigényes, összehangolt, áldozatos hozzáállást feltételez. A működés eredményességében és a fejlődésben ezen kívül meghatározó szerepe van a tulajdonosi kör összetételének, továbbá a tulajdonosok és a cégvezetők azonos vagy hasonló szemléletének. A működés minőségét és eredményességét segítő vagy korlátozó tényezők közé tartoznak továbbá az üzleti partnerek, a versenytársak, adott esetben a kormány szervei, vagy a helyi önkormányzat, ezen kívül különféle hazai és nemzetközi intézmények - közös néven a vállalat érintettjei, a stakeholder-ek.

A vállalkozások irányításának fórumai a cégformától függően egyének, avagy különféle irányítási és érdekképviseleti testületek és szervezeti egységek lehetnek, amelyeket arra alkalmas személyek képviselnek.

A cégek felső vezetésének jellegét és összetételét elsősorban a társasági forma, másodsorban a cég mérete és a szervezeti forma határozza meg. Egyszerűbb cégformában működő kisebb vállalkozások, például egyéni cég, betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság esetében a cégirányítás fóruma az ügyvezetés, amelyet egy vagy több ügyvezető tölt be. Az ügyvezető megnevezés cégjogi szempontból csak a Kft. esetében kötött, egyébként a neve lehet ügyvezető igazgató, cégvezető, igazgató. A kis- és középvállalkozások irányítását, az ügyvezető tevékenységét a taggyűlés, ezen kívül adott esetben a felügyelő-bizottság és a könyvvizsgáló ellenőrizni.

A részvénytársaságok irányítása már jóval összetettebb. Ebben a cégformában a felsőirányítás testülete az igazgatóság, korábbi nevén Igazgató Tanács (IT). Ez a testület szorosan együttműködik a cégműködés jogszerűségének ellenőrzéséért felelős felügyelő-bizottsággal (FB-vel) és a könyvvizsgálóval. Az igazgatóság feladata és felelőssége a cég stratégiai irányítása, azaz hosszú távú és stratégiai súlyú célok kitűzése, döntéshozatal a jelentősebb gazdasági súlyú vagy hatású befektetésekben, beruházásokban, stratégiai fejlesztésekben.

A menedzsment összetétele is nagyrészt a cégforma és a cégméret függvénye. A kis- és középvállalkozások általában betéti társaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként, ritkábban egyéni vállalkozásként működnek. E cégek vezetése és menedzsmentje a feladatok, hatáskör és felelősség szempontjából rendszerint nem válik el egymástól.

A részvénytársaságok menedzsmentjét a vezérigazgató és helyettesei alkotják. Ez a testület felel az igazgatóság stratégiai döntéseinek megvalósításáért, és a társaság tervszerű, versenyképes, gazdaságos működtetéséért. A vezérigazgató általában tagja, ritkábban elnöke is az igazgatóságnak, de legalábbis meghívott résztvevője az igazgatóság üléseinek. Így azonosulni tud az igazgatóság stratégiai döntéseivel, és ez a megvalósítás legjobb garanciája.

A részvénytársaságok működését nem csak a felügyelő-bizottság és a könyvvizsgáló ellenőrzi. A vállalat érdekképviseleti szervei is ügyelnek arra, hogy a döntések a cég és a munkatársak érdekeit szolgálják. A legfőbb érdekképviseleti szerv a Vállalati Tanács, amely a munkavállalókat képviseli, meghívott tagja az igazgatóság üléseinek, és vétójoga van a munkavállalókat érintő kérdésekben.

A vezetés második vonalában egy-egy funkcionális kulcsterület menedzsere működik főmérnöki, főkontrolleri, főosztályvezetői, projektigazgatói vagy üzemvezetői beosztásban. Feladatuk a jogkörüket érintő döntések meghozatala, a felsővezetés vagy csúcsmenedzsment döntéseinek megvalósítása és az adott terület hatékony működtetése.

A vállalkozás középvezetői osztályvezetők, művezetők, termékigazgatók, közepes vagy kisebb projektek menedzserei. Az alsóbb szintű vezetésben csoportvezetők, teamvezetők, team-moderátorok működnek. Feladatuk és felelősségük a munkakörükben megfogalmazottakra, továbbá a feletteseik által kiadott utasítások maradéktalan betartására terjed ki. A középvezetők alapvetően a hatáskörükbe tartozó terület működésének minőségéért, termelékenységéért, jogszerűségéért, a munkafegyelemért és üzleti megbízhatóságért felelnek.

Önellenőrző kérdések, feladatok
1. Az alábbiak közül mely válasz/válaszok fogalmazzák meg egyértelműen, hogy miért fontos a különféle társasági formák működése a gazdaságban?
Nem fontos, de történelmileg így alakult
Csak azért, hogy kövessük a fejlettebb országok gyakorlatát
Azért, hogy a vállalkozóknak több bizalma legyen a kormány iránt
Azért, hogy a jogrend is segítse a vállalkozásokat
Azért, hogy egyes formákban kisebb indulótőkével is létrejöhessenek vállalkozások
A vállalkozói kedv élénkítése érdekében
Azért, hogy egyes formákban tágabb lehetőség nyíljék a működés és fejlesztés finanszírozására
2. Válassza ki, hogy az alábbi feltételek közül melyek befolyásolják a vállalkozás társasági formájának megválasztását!
Csak a társaság induló tőkéje
A Társasági Törvény módosításainak bármelyike
A vállalkozás jellege, tevékenysége, tőkeigénye és az alapítók irányítási koncepciója
Csak a vállalkozás tőkeigénye és az alapítók irányítási koncepciója
Az alapítók tőkeereje, a vállalkozás tevékenysége és az alapítók irányítási koncepciója
Döntően az, hogy állami tulajdonú vagy magánvállalkozásról van-e szó
Önkormányzati vállalkozás esetében az alapítók tulajdoni arányai
Állami vállalkozás esetében nincs választás, mert csak részvénytársaság vagy egyéni cég alapítható.
3. Válassza ki a felsoroltak közül a részvénytársasági forma előnyeit!
Az Rt-nek nagy az esélye a tőkeemelésre, mert ez a forma széles befektetői kört érint.
A kockázat csak a befektetett tőkére terjed ki.
Az Rt. szükség esetén könnyen és gyorsan megszüntethető, és belőle a tőke gyorsan kivonható.
Egyes tevékenységek csak ebben a társasági formában folytathatók.
Az Rt. cselekvési szabadsága korlátlan, amíg pl. a Kft-é korlátozott.
Nem kerül túl sokba az igazgatóság és az FB fenntartása, javadalmazása.
4. Jelölje meg igaz vagy hamis minősítéssel, hogy egyetért-e az alábbi állításokkal!
A vállalkozási forma (cégforma) megválasztását törvény szabályozza.
Tőkeerős cég nem választhat kis vagy közepes méretnek megfelelő társasági formát, pl. Kft-t.
A Kft. tagjainak anyagi felelőssége korlátlan.
Egyéni vállalkozók alaptőke nélkül is alapíthatnak céget, csak a cégbejegyzés költségeit kell megfizetniök.
5. Olvasmányai alapján válassza ki a helytálló megállapítást!
Részvénytársaság alapításához 20 millió forint induló tőke szükséges.
Kiemelten közhasznú cégek 10 millió forinttal is alapíthatnak részvénytársaságot.
Betéti társaság alapításához egy beltag vagy egy kültag elegendő.
6. Rendelje hozzá a megfelelő kategóriát a következő társasági formákhoz!

A = jogi személyiségű társaság; B = jogi személyiség nélküli társaság

Közkereseti társaság
Korlátolt felelősségű társaság
Részvénytársaság
Közös vállalat
Betéti társaság

7. Olvasmányai alapján válassza ki a helytálló megállapításokat!
Betéti társaság beltagját két kültag is helyettesítheti.
A Bt. kültagja és beltagja azonos módon és mértékben felel a társaság kötelezettségeiért.
Az egyéni cég anyagi felelőssége korlátlan.
Egyéni vállalkozó bejegyeztetheti magát egyéni cégnek, de csak ha van alkalmazottja.
A korlátolt felelősségű társaságot egy vagy több ügyvezető irányítja.

8. Válassza ki, hogy a felsoroltak közül mi jellemző az egyes vállalkozási formákra!

8/a. A betéti társaság:
Elavult vállalkozási forma
Viszonylag alacsony tőkével is alapítható
Tagjai takarékszövetkezeti betéttulajdonosok
8/b. A korlátolt felelősségű társaság:
Taggyűlése évenként ül össze
Felügyelőbizottság választására kötelezett
A tagok törzsbetétje csak kis hányadát képezi a cég anyagi felelősségének
8/c. A részvénytársaság:
Csak törzsrészvényekből álló tőkével gazdálkodik
Széles körű nyilvános tőkebevonásra alkalmas társasági forma
Az alapító tőke készpénz/apport aránya legalább 40:60%.