KURZUS: Menedzsment ismeretek
MODUL: Munkahelyi vezetés és motiváció
6.3. lecke: Vezetői hatékonyság és karriermenedzsment
Tanulási útmutató | ||
A lecke célja egyrészt az, hogy ismertesse a vezetői hatékonyság fontosabb feltételeit, köztük a munkahelyi jó szokások és a vezetői időgazdálkodás szerepét, másrészt hogy bemutassa a vezetői önfejlesztés és karriermenedzsment elveit, szempontjait. | ||
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" c. jegyzet "Munkahelyi vezetés és motiváció" c. fejezetének "Vezetői hatékonyság és karriermenedzsment" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot. | ||
Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat. | ||
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések | ||
| ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
| ||
A lecke tananyaga | ||
A munkahelyi vezető teljesítményének egyik igen szoros kerete az idő, amely még a legtehetségesebb menedzser sikeresélyeit is korlátok közé szorítja. A vezetéspszichológia és a munkaszervezés szakirodalma éppen ezért foglalkozik kiemelten a vezetői időgazdálkodás kérdésével. A témakört jegyzetünkben ezért alaposan részletezzük. | ||
A munkahelyi főnök tipikus időrablói közé tartozik a munkát megszakító bármilyen esemény, mert hatalmas aktiválási energiára van szükség ahhoz, hogy újrakezdjünk egy megszakított gondolatmenetet. Ilyen események a vezetői munkát megszakító telefonhívások, bejelentés nélkül betoppanó látogatók, hirtelen összehívott értekezletek. A tapasztalat szerint ezek ellen nagyrészt védekezni lehet bizonyos munkahelyi szokások bevezetésével, szabályok betartásával. Komolyabb, és nehezebben kivédhető időrabló tényezők az előre nem tervezhető krízishelyzetek. Ilyenkor a vezető áldozatkészségére és határozottságára van szükség, hogy a probléma megoldása után visszatérhessen megszakított feladatához. | ||
A zsúfolt íróasztal, és személyes szervezetlenség olyan időrabló, amely az egyén adottságából ered, és tarthatatlan. A külső rendetlenség súlyosabb esete áll fenn, ha az belső rendetlenséggel is párosul. A célok, prioritások, határidők kitűzésének hiánya részben vezetői, részben szervezési hiba. Ehhez kapcsolódik a Peter-elv, vagy más kifejezéssel Parkinson törvénye szerint minden ember addig halad felfelé a munkahelyi ranglétrán, amíg el nem ér egy olyan vezetői szintet, amelynek a betöltésére már alkalmatlan. A vezetőcserék és szervezeti átalakítások sokat javíthatnak a helyzeten. | ||
Az önmagát túlértékelő vezető gyakran avatkozik bele olyan rutinba vagy részletkérdésbe, ami mások dolga lenne, s ezzel saját idejét vonja el saját fontosabb feladataitól. További jellemzője, hogy túl sok feladatot vállal fel egyszerre, lebecsülve azok időigényét, és még így sem tanul a sok kudarcból - gyakran azért, mert képtelen arra, hogy nemet mondjon. Ha a munkahelyi vezetőhöz tévesen, pontatlanul vagy hiányosan érkeznek el a szükséges információk, nincsenek világos célok, felelősségi és jogosultsági határvonalak, az már általában a vállalati szervezet hiányossága. A döntéshiány és a döntések halogatása viszont a tapasztalatok szerint személyes hiba, mivel ilyenkor határozatlan, döntésre képtelen személyiség ül felelős vezetői beosztásban. | ||
Rue és Byars hangsúlyozza az időelemzés fontosságát, és megfogalmazza a vezetői időgazdálkodás aranyszabályait. A szerzők fontosnak tartják a jó munkahelyi szokások kialakítását a vezetői munkában - például emlékeztetők, iratrendezők és a diktafon használatát. Figyelemre méltók a hatékony telefonálásra és a látogatók kezelésére, a felelősség delegálására és a halogatás elkerülésére vonatkozó ajánlásaik. A telefonálás a szerzők szerint legyen időhöz kötött tevékenység, és legyen a titkárnő feladata! Telefonáljunk röviden, a szószátyár telefonálókat ügyesen le kell állítani, és folytassunk konferencia-beszélgetést, ha csak lehet! A főnök rendszeresen irányozzon elő néhány szabad órát a látogatók fogadására, és csak bejelentett vendéget fogadjon. Megbeszéléseken rögtön a tárgyra kell térni, és felállva jelezni a tárgyalás végét. A kellemetlen látogatóval ajánlatos a főnöki iroda ajtajában állva tanácskozni. Még előnyösebb a tárgyalóban fogadni a vendéget, ahonnan a főnök bármikor eltávozhat. Fontos továbbá a feladatok delegálása, mert időpazarlás olyasmivel foglalkozni, amit a beosztott is elvégezhet. A delegálás felszabadítja a vezetőt a valóban fontos főnöki teendőkre. | ||
Az alkalmatlan munkahelyi vezető egyik jellemző magatartása a döntés vagy végrehajtás halogatása. Az aggályos alaptermészet és a túl összetett feladat egyaránt hajlamosíthat a halogatásra, és a félelem is halogatást szül, ha például fegyelmezni kell egy munkatársat. Rue és Byars a következő javaslatokkal él a halogatás elkerülésére: | ||
| ||
Az értekezletek a főnök és beosztottjai számára egyaránt lehetnek hasznosak és unalmasak, de az értekezletek gyakoriságát és időtartamát mindenképpen a legszükségesebbre kell korlátozni. Fontos az is, hogy az ülések jól előkészítettek, rövidek, és célra törőek legyenek. | ||
A karriermenedzsment egyrészt a munkavállaló személyes közreműködését jelenti saját szakmai, munkahelyi érvényesülése érdekében, másrészt a munkahelyi vezető tudatos közreműködését önmaga és munkatársai fejlődésében, nagyobb perspektíváinak kialakításában és megvalósításában. Mindehhez elengedhetetlen a vezető és a beosztott egyén személyiségének, tudatának, önbizalmának állandó fejlesztése. Az érvényesülés természetesen mást-mást jelent olyan személyek esetében, akik vezetői beosztásra, szakmai elmélyülésre vagy éppenséggel sikeres politikai pályafutásra, közismertségre, köztiszteletre vágynak. | ||
A céltudatosság Rue és Byars szerint a személyes és munkahelyi célok összehangolásával vezet eredményre. A sikernek fontos eleme az is, hogy az egyénnek komoly elvárásai legyenek önmagával és munkatársaival szemben. A döntési készség és a döntés bátorsága is nélkülözhetetlen a sikerhez. Gyorsan kell dönteni, és a döntés után már nem szabad rágódni azon, hogy helyesen döntöttünk-e. Ha a vezető a beosztottak bevonásával dönt, beosztottai könnyebben azonosulnak a döntéssel. A helyes döntés végrehajtásához késlekedés nélkül hozzá kell kezdeni. A célok elérését segíti az informálódás és a megfelelő módszerek megválasztása. A sikeres karriermenedzsmentnek fontos eszköze továbbá a nyitottság, változtatási készség, rugalmasság. Mindezekhez fontos, hogy szívesen vállaljuk fel önmagunkat és a kihívásokat, siker esetén pedig az, hogy arról feletteseinket is informáljuk. | ||
Fontos vezetői feladat a beosztottak karrierjének támogatása. A szerzők szerint alaposan meg kell ismerni a munkatársak érdeklődését, képességeit, kapacitását, magatartását, és megadni nekik minden lehetséges elismerést jól végzett munkájukért. | ||
Saját cégtapasztalataink is alátámasztják a motiváció széles eszköztárának hasznosságát, ha az eszközöket a munkahelyi vezetés képes összehangolni a beosztottak nyilvánvaló és rejtett igényeivel. Még a kudarckerülő ember is csak akkor hárítja el a felelősséggel járó feladatot, ha az meghaladja tényleges vagy vélt képességeit. Ha pedig a munkahelyi vezető lelkesíteni képes az ilyen munkatársat, az többnyire felvállalja az adott feladatot és felelősséget, a csapatszellem pedig csodákra képes. | ||
Önellenőrző kérdések |
1. Stogdill-nak a nyomtatott jegyzetben bemutatott felmérése alapján rangsorolja fontosság szerint az alábbi vezetői képességeket! (1 = legfontosabb, 5 = legkevésbé fontos) Közösségi érzés, lelkesítés a munkára ![]() | |||||||||||||||
2. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a halogatásról szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||||
3. Válassza ki, hogy a felsoroltak közül melyek a helyes állítások!
![]() | |||||||||||||||
4. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a hasznos vezetői szokásokról szóló alábbi kijelentések!
![]() | |||||||||||||||
5. Válassza ki a felsoroltak közül a vezetői időgazdálkodásról szóló, helyes állításokat!
![]() | |||||||||||||||
6. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a munkahelyi vezetőknek szóló alábbi jótanácsok!
![]() | |||||||||||||||
7. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a munkahelyi vezetőknek szóló alábbi jótanácsok!
![]() | |||||||||||||||
8. Határozza meg, mi következik abból a megfigyelt tényből, hogy a képzelőerő, leleményesség és kreativitás az emberek széles körében megnyilvánuló képesség!
![]() | |||||||||||||||
9. Olvasmányai alapján indokolja meg igaz vagy hamis értékeléssel, hogy miért fontos a munkahelyi vezető időgazdálkodása!
![]() | |||||||||||||||
10. Válassza ki a felsoroltak közül a főnöki látogatásokról szóló helyes állításokat!
![]() | |||||||||||||||
11. Válassza ki a felsoroltak közül a vezetői időgazdálkodásról szóló, értelmes és helyes állításokat!
![]() | |||||||||||||||
12. Olvasmányai alapján adjon egyértelmű választ arra, hogy a főnöki telefonálásokkal kapcsolatban melyik a legtalálóbb állítás!
![]() | |||||||||||||||
13. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a halogatásról szóló alábbi megállapítások!
![]() | |||||||||||||||
14. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a karriermenedzsmentről szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||||
15. Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyek a vezetői munkát és karriert segítő magatartások!
![]() | |||||||||||||||
16. Válassza ki, hogy az alább felsoroltak közül melyek a karriermenedzsment minőségi ismérvei!
![]() |