KURZUS: Menedzsment ismeretek
MODUL: A vállalkozás mozgástere
2.1. lecke: Az üzleti környezet szerepe
Tanulási útmutató | ||
A lecke célja a vállalkozások üzleti környezetének áttekintése a fontosabb hatások tükrében. A vállalat ugyanis többszörösen nyílt rendszer, hiszen értékképző tevékenységét a környezetből beáramló információk és tárgyi, emberi inputok hasznosításával végzi, a létrehozott értéket pedig szintén a szűkebb vagy tágabb környezetben realizálja. Fontos tehát áttekinteni, mi mindenben hat a környezet a vállalatra, hatásai mennyiben általánosak vagy specifikusak, és mennyiben védhetők ki, befolyásolhatók vagy hasznosíthatók. | ||
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" c. jegyzet "A vállalkozás mozgástere" c. fejezetének "Az üzleti környezet szerepe" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot. | ||
Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat. | ||
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések | ||
| ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes a következőkre: | ||
| ||
A lecke tananyaga | ||
A vállalkozások sikerét befolyásoló környezeti tényezőkről megszámlálhatatlan elemzés és publikáció lát napvilágot. E helyen néhány olyan környezettípusra kívánunk kitérni, amelyek sajátosan befolyásolják a vállalkozások mozgásterét, lehetőségeit, sikeresélyeit. Az itt bemutatott típuscsoportosítás részben egybehangzó a legáltalánosabb szakirodalmi ajánlásokkal, másrészt viszont - különösen az erőforráspiacokon belül - néhány önkényes saját kategóriát is alkalmaz a környezeti szerepek és hatások jobb megértése érdekében. | ||
A lecke e témakörön belül elsőként a piacgazdasági hatásokkal és az iparági környezet szerepével foglalkozik. A piacgazdasági hatások megértéséhez a piaci szereplőkön keresztül vezet az út, ezért fontos szerepet tulajdonítunk az üzleti partnereknek: beszállítóknak, vevőknek, kooperációs partnereknek, fő- és alvállalkozóknak, szállítmányozó cégeknek és ezek adottságainak, magatartásának. | ||
A piaci környezet két alaptípusa: | ||
| ||
Mindkét piactípuson belül célszerű megkülönböztetni helyi (lokális) piacot, regionális piacot, országpiacot és nemzetközi, igen nagy hatalom és kiterjedés esetén pedig globális piacot. A megkülönböztetést az indokolja, hogy a piacjelleg többnyire eltérő erőviszonyokat, magatartást és hatásokat takar, amelyekkel számolnia kell a vállalkozásnak. | ||
Az erőforrások piaca mind tartalmában, mind hatásaiban többféle lehet, a legfontosabb erőforráspiacok a következők: | ||
| ||
A piaci környezet szerepe és hatásai többnyire közvetlenek. A termékpiac - beleértve a szolgáltatások piacát - az üzleti verseny elsődleges színtere. Itt mérkőznek meg egymással a versenytársak, itt dől el a cég termékpolitikájának, árpolitikájának, fejlesztési politikájának, marketing és értékesítési erőfeszítéseinek sikere. A beszerzési piac, amelyen a fent felsorolt sokféle input értékhordozó adásvétele zajlik, a cég és beszállítói közötti üzleti kapcsolat és erőviszony függvényében hordoz sikeresélyeket a vállalkozásnak. A létező és potenciális piaci szereplők kapcsolatát érzékelteti Michael Porter öt versenytényezője: | ||
| ||
Forrás: Porter, M. (1979): How Competitive Forces Shape Strategy? | ||
A tudományos munkákban kevésbé érintett két piactípus: a kapcsolatok piaca és a preferenciák piaca teszi teljessé a képet. E két piactípus hatásai elsősorban a nagyvállalatok üzleti esélyeit erősítik. | ||
Az iparági környezet a hasonló technológiákat működtető cégekből, a vertikális technológiai lánc mentén elhelyezkedő különféle vállalkozásokból, ezek intézményi hátteréből - a többi között a kutató-fejlesztő szervezetekből tevődik össze, és egy-egy technológiai lánc mentén az adott időszakra jellemző korszerűségi színvonalat képvisel. | ||
Mint elméleti kategória, az iparág a vállalatnak olyan környezeti tényezője, amely a szakismeret, technológiai alapok és technikai felszereltség alapján csoportosítja a vállalkozásokat. Mivel a technológiai és technikai alapok tőkeigényének és megtérülési rátájának tartománya igen széles, de ezen belül egy-egy iparág versenyképes paraméterei szűk skálán mozognak, az adott iparág megválasztása nagy hatással van az oda sorolható vállalkozások méretére, tőkeerejére, vállalkozási formájára és - áttételesen - annak tulajdonviszonyaira is. | ||
A tőkeigény és megtérülési esélyek mellett a tudományos és technikai fejlődés iránya és üteme is fontos iparági tényező. Egyes iparágak kutatásigénye kimagasló, és ezek az iparágak időről-időre látványos fejlesztési eredményekkel jelennek meg a piacon. Más iparágakban, ahol lomhább a fejlődés, egy-egy megszerzett piaci pozíció különösen ha tőkeerős vállalat áll mögötte - igen hosszú ideig fenntartható. A gyorsuló világban viszont a csúcstechnikai iparágak fejlődési sebessége szédítő, és ezekben az iparágakban csak a fejlődés átlagos ütemét meghaladó sebességgel maradhat versenyképes a vállalkozás. | ||
Induló vállalkozások számára általában sorsdöntő szerepe van az iparág, ezen belül is a tevékenységi kör és a kulcstevékenységek megválasztásának. Vannak tudásigényesebb és tőkeigényesebb tevékenységi körök, és van olyan terület, ahol mindkettő nélkülözhetetlen. A siker kulcsa az, hogy az induló cég tőkeereje mennyiben felel meg a választott tevékenység szellemitőke, technikai tőke és pénztőke szükségletének. | ||
Tágabb kitekintésben foglalkoznunk kell a nemzetgazdasági környezettel is. Ehhez a környezeti szférához azok az intézmények, szervezetek tartoznak, amelyek a nemzetgazdaság irányításában, működtetésében és ellenőrzésében játszanak szerepet - különös tekintettel a kormányra és szervezeteire, intézményeire, a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, minőségellenőrző és egyéb szervezetekre, a jogalkotás intézményeire, a jogrendre és gazdasági szabályozókra. A nemzetgazdasági környezetben egy-egy vállalkozás számára adott esetben létfontosságú döntések születnek - állami megrendelések, közvetlen állami beavatkozás vagy iparpolitikai, gazdaságpolitikai intézkedés formáját öltő preferenciák vagy korlátozások, széles területre kiterjedő konjunktúrák vagy válságok, inflációs várakozások és hatások stb. | ||
A nemzetgazdaság szerkezete, iparági összetétele és fejlettsége, belpiacának szerkezete és fizetőképes kereslete döntően meghatározza a vállalkozások közvetlen létfeltételeit - különösen a kis- és középvállalkozások (az úgynevezett KKV-k) esetében. A nemzeti politikák - a gazdaságpolitika egésze, ezen belül is az iparpolitika, agrárpolitika és pénzpolitika, továbbá a piacpolitika, és a kormányzati döntésekkel meghatározott versenyfeltételek rajzolják ki a KKV-k hazai piaci mozgásterét. A vállalkozások akkor számíthatnak sikerre, ha e feltételekhez igazítják tevékenységi körüket, vállalkozási és szervezeti formájukat, piaci és gazdálkodási döntéseiket. | ||
A cégjogi környezet a Parlament által elfogadott törvényekkel, kormányrendeletekkel, minisztériumi és más hatósági előírásokkal - például gazdasági szabályzókkal, versenyfeltételekkel, a verseny korlátozását tiltó rendelkezésekkel - korlátozza a vállalkozások mozgásterét, miközben ugyanezekkel az eszközökkel bizonyos fokig védelmet nyújt a cégeknek a konkurenciával szemben. | ||
Az ökológiai környezet a vállalkozások természeti erőforrásainak lelőhelye, s egyben a vállalati tevékenység által termelt hulladék gyűjtőhelye is. Mint ilyen, annak kibocsátóképessége is, befogadóképessége is korlátozott. A korlátozottság nem csupán fizikai értelemben áll fenn: a kormányok felelősséggel tartoznak a jövő generációinak életteréért, így mind keményebb jogi megszorításokkal kénytelenek korlátozni a vállalkozásokat az ökológiai környezetet kimerítő és szennyező tevékenységükben. Az ökokörnyezetet védő vállalkozásjogi szabályok arra késztetik a vállalkozásokat, hogy egyrészt alakítsanak ki környezetkímélőbb technológiákat és rehabilitációs programokat, másrészt hogy tevékenységüket kevésbé környezetterhelő irányban fejlesszék tovább. | ||
A demográfiai és szociológiai környezet a vállalkozások emberi vetületét érinti - mind fogyasztói, mind munkavállalói értelemben. A jelen és a jövő piacának fogyasztói és munkavállalói csoportjait, rétegeit, azok érdeklődését, igényeit, fogyasztói és vásárlói magatartását a vállalkozás tevékenysége által érintett régió demográfiai és szociológiai vonásai határozzák meg. A demográfiai és szociológiai tények - például a lakosság nemek, életkor és iskolázottság szerinti megoszlási statisztikái, regionális és kulturális megoszlási, rétegződési adatok stb. - bizonyos határok között tervezhetővé teszik az értékesítési forgalmat és árakat, termékek és szolgáltatások fejlesztését, továbbá a vállalati munkaerőállomány és utánpótlás szerkezetét. | ||
A demográfiai statisztikák alapos ismerete nagy segítségére lehet a vállalati piackutatásnak, mivel ennek alapján lehet célzott kérdőíveket, felmérési programokat kidolgozni és a kapott eredményeket értékelni. A szociológiai megoszlás verbális és számszerű adatai nagy szerepet töltenek be a fogyasztói vagy munkavállalói magatartás előrejelzésében. Egyes vállalkozásoknál, így például a személyszállítással foglalkozó Volán társaságok, a BKV vagy a MÁV esetében a demográfiai és szociológiai adatok az alaptevékenység tervezésének és fejlesztésének legdöntőbb piaci információi, különösen ha azokat az érintett vállalkozások földrajzi kiterjedtségükben, diagnosztikus és prognosztikus szemmel is elemzik és értékelik. | ||
A világgazdasági környezet elsősorban globalizációs hatásaival befolyásolja a vállalatok mozgásterét, de jelentős szerepet játszanak a regionális fejlettségi és kulturális különbségek, politikai és társadalmi sajátosságok is. A vállalkozási formák és érdekek sokszínűségét jellegzetes módon alakítja a nemzetközi irányultság mindinkább erősödő trendje. A globalizáció fogalmát Veress József a következőképpen határozza meg egyik előadásában:1 | ||
A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül - az adott, és általuk is formált jogi keretek között - saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai játékszabályokat. | ||
Az előadás kitér a globalizáció minden fontosabb létszférát érintő hatásaira, ... "gyökeresen megváltoztatva, az életmódról, szokásokról, tudásról, és viselkedésről korábban kialakított képet." A szerző hangsúlyozza, hogy a globális szereplők oda telepednek, ahol szabad az értékesítési piac és a tőkeáramlás, továbbá a legalacsonyabbak a működési költségek és az adók. Lobbierejükkel képesek leküzdeni a meglévő korlátokat. | ||
A globalizációs hatásokról Gergely István célzott és alapos áttekintést nyújt a multinacionális stratégiák témakörében 1998-ban írt könyvfejezetében. | ||
A szerző szerint a harmadik évezred küszöbén az üzleti szövetségek korát éljük, amelyre az információs társadalom, a globalizáció és a nemzetköziesedés nyomja rá bélyegét. A történeti áttekintés szerint a vállalatok nemzetköziesedésének első szakaszát az extenzív növekedés jellemzi, kihasználva a termelési tényezők szabad nemzetközi áramlásának előnyeit. A tágabb nemzetközi piacokon a vállalkozás meghatározó részévé válik a műszaki fejlődés.2 | ||
A nemzetköziesedés második, intenzív szakaszában a szerző szerint a globalizációval három meghatározó világrégió alakul ki: Európa, az USA és Csendes-óceán térsége. Az információs forradalom csökkenti a távolságokat, felgyorsítja a közlekedést és a kommunikációt. A versengés az erők összpontosítását kényszeríti ki. A harmadik szakaszban a világcégek összevonása, fúziója a korábbinál ütőképesebb, hatékonyabb vállalkozási szövetségek kiépülését kívánja elősegíteni. | ||
A világméretű tájékoztatás és médiarendszer egységes világminták, divatok, magatartásformák elterjedését hozza. A felvázolt folyamat Gergely István idézett könyvfejezete nyomán egymásra épülő lépésekben zajlik le egy skála mentén. Ha ezeket a lépéseket sorra vesszük, kirajzolódik a szövetségesi igények és lehetőségek színes palettája. | ||
| ||
Ez a csoportosítás a lehetséges szövetségesek körére is kihat. Amíg a külföldi terjeszkedés kezdeti fázisaiban a nemzeti jelleg dominál, addig a külföldre irányuló tevékenység sikere azon múlik, hogy a szövetséges partnerek mennyiben képesek és hajlandók a célország üzleti viszonyai, szabályai közötti együttműködésre. Ahogy a nemzetközi jelleg erősödik, majd egyeduralkodóvá válik, úgy erősödik az igény arra, hogy a cég és külföldi érdekeltségeit egységes irányítási és működési elvek, rendszerek kapcsolják össze és vezéreljék. | ||
Hivatkozások | ||
1 Veress József (2004): Elszalasztott lehetőségek a magyar gazdaságpolitikában (1989-2004). Konferencia-előadás. Széchenyi István Egyetem, Győr. | ||
2 Gergely István: Multinacionális stratégia. In: Mészáros Tamás et al. (1998): Sokszínűség a cégstratégiában. Aula Kiadó, Budapest, 253-294. o. | ||
Önellenőrző kérdések, feladatok |
1. Válassza ki, mely környezettípusok játszanak fontos szerepet a vállalat életében!
![]() | |||||||||||||||||
2. Jellemzői alapján adjon egyértelmű választ arra, hogy mi az iparág lényege!
![]() | |||||||||||||||||
3. Határozza meg egyértelműen, mely tényezők állnak kölcsönös összefüggésben az iparág megválasztásával!
![]() | |||||||||||||||||
4. Határozza meg, hogy a tudományos-technikai fejlődés milyen szerepet tölt be a vállalat életében!
![]() | |||||||||||||||||
5. Jellemzői alapján párosítsa össze a következőket! A Globalizáció; B Cégjogi környezet; C Demográfiai környezet; D Termékpiac ![]() | |||||||||||||||||
6. Válassza ki, melyik állítás igaz a Porter-féle Öt Versenyerő modellről!
![]() | |||||||||||||||||
7. Döntse el, hogy az alább felsorolt állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() | |||||||||||||||||
8. Párosítsa össze Porter versenystratégia-típusait az alább felsorolt jellemzőkkel! A Költségvezetési stratégia; B Megkülönböztető stratégia; C Összpontosító stratégia ![]() | |||||||||||||||||
9. Válassza ki, melyik a legteljesebb állítás az alkupozícióról az alábbiak közül!
![]() | |||||||||||||||||
10. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a Porter öt versenytényezőjéről szóló alábbi állítások!
![]() | |||||||||||||||||
11. Döntse el, hogy az alább felsorolt állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() |