KURZUS: Menedzsment ismeretek

MODUL: Stratégiai menedzsment és tervezés

5.2. lecke: Üzleti tervezés

Tanulási útmutató

A lecke célja az üzleti tervezés helyének, szerepének megvilágítása a tervtípusok összefüggő rendszerében, majd az üzleti tervek tartalmi elemeinek áttekintése. A fejezet kiemeli az üzleti tervezés egyik leglényegesebb vonását - azt, hogy ez a tervtípus kapcsolatot teremt a vállalati stratégia, a taktikai tervek - akciótervek, projekttervek - és az éves operatív tervek között. A lecke foglalkozik a különféle tervtípusok összefüggésrendszerével, amelyben a vállalat tartós jövőjét megalapozó stratégia a vezérlő elem. Foglalkozunk továbbá az üzleti tervek tartalmi elemeivel, a lehetőségek elemzésével, a tervteljesítés feltételeivel és a sávos tervezéssel.

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a "Cégmenedzsment, cégvezetés" c. jegyzet "Stratégiai menedzsment és tervezés" c. fejezetének "Üzleti tervezés" című alfejezetét, és a leckéhez tartozó elektronikus tananyagot.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések jelentését, és tudja értelmezni, megfogalmazni azokat.

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések
  • Tervtípusok, időhorizont, stratégiai terv, taktikai terv, akcióterv, projektterv, üzleti terv
  • Éves terv, operatív terv, tervcélok, tervdöntések, tervmutatók, vállalati teljesítmény
  • Sávos tervezés, tűrésmező, bizonytalansági sáv, releváns tervmutatók.
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi tanulási javaslatokat, utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a jegyzetben, és gondolja át, mi a különbség a stratégiai terv és az üzleti terv jellege és tartalma között.
  • Értse meg, és tudja felvázolni a tervtípusok összefüggésrendszerét.
  • Keressen magyarázatot arra, hogy miért éppen három éves időtávra szólnak a jól használható üzleti tervek.
  • A jegyzet megadott alfejezete és olvasmányai alapján jegyezzen fel olyan eseményeket, amelyek tipikusan befolyásolják a cég előre tervezhető üzleti kilátásait.
  • Tudja meghatározni, hogy mi a lényege a sávos tervezésnek.
  • Ismerje a sávos tervek kidolgozásának fontosabb korrekciós tényezőit.
  • Ismerje az előzetes elemzések és a feltételvizsgálat szerepét az üzleti tervezésben.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • megkülönböztetni az egyes tervtípusokat tartalmuk, céljuk és használhatóságuk alapján
  • jellemzői alapján kiválasztani a különféle időhorizontokra szóló vállalati terveket
  • megfogalmazni, egyértelmű választ adni arra, hogy mennyiben segíti a vállalati eredményességet a három évre szóló üzleti tervezés
  • megnevezni a sávos tervezés kiinduló szempontjait és korrekciós tényezőit
  • jellemzői alapján meghatározni a vállalati tervezőmunka és az üzleti terv célját, fő feladatát.
  • választ adni arra, hogy miért és hogyan használható ösztönzési eszközként a sávos tervezés.
A lecke tananyaga

A vállalati tervezésnek alapvetően két célja van: rövid távon az üzleti mozgástér lehető legjobb kihasználása, hosszabb távon pedig a tudatos jövőformálás, amelynek lényege, hogy a cég időben kialakítsa a fejlődés pozitív kényszerpályáit, meghatározza a piaci igények és erőviszonyok várható változásait, és az ezekre legjobban reagáló fejlesztési irányokat, arányokat. További tervezési feladat a fejlesztés feltételeinek, eszközeinek és várható hatásainak meghatározása.

A piacorientált tervtípusok sajátos rendszert képeznek, amelyben a vállalat tartós jövőjét megalapozó stratégia a vezérlő elem. Ebből indulnak ki az úgynevezett taktikai tervek, amelyek egy-egy stratégiai főirány tartalmi és megvalósítási feltételeit adják meg. Az üzleti tervek és operatív tervek igényes tervszámításokkal alátámasztott dokumentumok, amelyek alapvetően a vállalat meglévő képességeire, erőforrásaira és üzleti lehetőségeire támaszkodnak.

Az üzleti tervek általában három éves időszakot fognak át, így ezek a stratégiák megvalósításának adott időszakra eső feladatait és hatásait is tartalmazzák, míg az éves és rövidebb távú operatív tervek elsősorban a megrendelések és a meglévő kapacitások tükrében veszik számításba a vállalatból kihozható legjobb lehetőségeket.

Ebben a felfogásban a stratégiák átfogó, nagyléptékű, inkább arányszámokat és verbális jellemzőket tartalmazó tervek. A taktikai tervek a vállalati képességek és a tevékenységi szerkezet fejlesztésére összpontosító tervtípusok, az üzleti terv pedig a képességek legjobb hasznosításának tükre.

Piacorientált tervtípusok rendszere

Forrás: Varsányi Judit(2001) - Üzleti stratégia-üzleti tervezés
Második kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

A jól felépített üzleti terv a gazdasági társaság jövendőbeli helyzetének, szereplésének gyorsfényképe. Tartalmát a tulajdonforma, a tulajdonosi arányok, a társaság induló vagyona, szervezeti formája, de mindenek előtt a tulajdonosok hozammal szembeni elvárásai befolyásolják.

Az üzleti terv megmutatja, hogy a stratégiában eldöntött fejlesztések ráfordítása és hozama hogyan oszlik meg három éves időhorizont mentén, és hogyan befolyásolja az adott időszak egyébként elérhető piaci, gazdasági, pénzügyi teljesítményét. A piacközpontú üzleti tervnek három önálló blokkja van, más-más jelleggel és tartalmi követelménnyel: a lehetőségek, a feltételek és az eredmények blokkja. A lehetőségek feltárása piaci feladat, mivel a lehetőségek első közelítésben piaci vonzerőként jelentkeznek. A tőkét mint meglévő vagy hiányzó lehetőséget, a terv megvalósításához szükséges feltételként kell kezelni. Hiába van ugyanis tőkénk, ha nincs piacunk vagy piacképes ötletünk. A piacképes ötlet ugyanakkor minden időben vonzza a tőkét, így a cég tőkeszegénysége nem feltétlenül akadálya az üzleti sikernek.

A feltételek közé tartozik minden olyan körülmény, aminek tőkeértéket tulajdonítunk: a termelés helyszíne, anyagi-műszaki ellátottsága, forgóeszköz-ellátása, a termelők hozzáértése, a termelés, tárolás és kibocsátás szervezettsége, a piackezelés, gazdálkodás és pénzforgalmi menedzselés színvonala. A tervbe foglalt, elérendő eredmény a két fő blokknak: a lehetőségeknek és feltételeknek együttes hatásaként formálódik. A környezeti események mint lehetőségek, a vállalati lépések pedig mint feltételek befolyásolják az elérhető eredményt.

A terv főfeladata az, hogy az üzleti lehetőségek kihasználásának legjobb módját keresse. A hároméves időtávra kivetített piaci prognózisok alapján az üzleti terv jó eséllyel képes átfogni egy-egy termékfejlesztési, választékbővítési, formatervezési, márkaépítési akció életgörbéjét, az akció megalapozásától a várt eredmények megjelenéséig. Így juthat érvényre az a sokat hangoztatott elv, hogy a tervezés igazi értéke a tanulási folyamat, a terv pedig inkább csak eszköze annak, hogy erősítsük a cég fejlődésére irányuló szakadatlan tanulási folyamatot.

A feltételvizsgálat azért fontos tervezési lépés, mert fennáll a veszélye, hogy vagy túlbecsüljük képességeinket, vagy heverni hagyjuk fel nem ismert értékű erőforrásainkat. A mérvadó erőforrások között kiemelten kell foglalkozni a cég emberi erőforrásaival, s ezeknek a termékminőségre, szállítási, szolgáltatási színvonalra, valamint a tevékenységek szellemi tartalmára gyakorolt hatásával. A szervezettséget mint az emberi erőforrások sajátos szintézisét kell kezelni.

Mivel a végső cél az üzleti év végére elérendő megnyugtató vagyoni helyzet, erős pénzügyi pozíció és tartós likviditás. A jóminőségű üzleti tervnek a klasszikus innovációs irányok mellett a cég belső képességeinek fejlesztésre is vannak reális és gyakorlatias elképzelései.

A sávos tervezésmódnak jellegzetes vonása, hogy a releváns tervmutatókhoz egy-egy bizonytalansági sávot (tűrésmezőt) rendel hozzá, mégpedig növekvő nagyságút aszerint, ahogyan nő a tervszámok bizonytalansága az úgynevezett nettó inputoktól  a származtatási lánc végső eleméig. Előnye, hogy a bizonytalanság fokának megítélésében jól hasznosíthatók a múlt tapasztalatai, és az egyes bizonytalansági sávok egy-egy összetett mutató esetében jól összegezhetők.

A sávos terv az árbevétel, a költségek és a nyereség várható értékeit nem ún. fixpontos formában tervezi a cég, hanem a bizonytalanság adott sávjában határozza meg a tervmutatókat, és ez a sáv az árbevételtől a nyereség felé a bizonytalanság növekedése miatt szélesedik.

A sávos tervezéssel meghatározható, milyen múltbeli események ismeretében hogyan növelhető az adott tervmutató elérésének biztonsága. A jól felépített sávos terv és az arra épített ösztönző rendszer minden érintett menedzsert és szakembert abban és csak abban tesz érdekeltté, amire hatni képes, és olyan mértékben, ahogyan az adott hatás a releváns tervmutató alakításában érvényesül.

Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat arról, hogy milyen tervtípusok fordulnak elő a vállalati gazdálkodásban!
Csak kétféle vállalati terv létezik: stratégiai terv és üzleti terv.
Műszaki tervek, gazdasági tervek, szervezési tervek, létszámtervek, kapacitásterhelési tervek, és a működés egyéb tervtípusai.
Stratégiai terv, taktikai tervek, üzleti terv, operatív tervek.
Stratégiai vagy üzleti terv, mert e két fogalom ugyanazt jelenti.
Stratégiai terv az értékesítésről, operatív terv a termelésről és a munkaerőgazdálkodásról.
Hosszabb távra szóló stratégia, középtávú üzleti terv, éves operatív terv.
2. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a vállalati tervezésről szóló alábbi állítások!
A stratégiának nincs tartalmi kapcsolata az üzleti tervvel, mert e két terv más-más célra készül.
A tervtípusok rendszerében az üzleti tervezésnek az a szerepe, hogy néhány éves időhorizonton meghatározza a fontosabb fejlesztések ráfordítás-igényét, elvégzendő feladatait és várható piaci, műszaki, gazdasági hatásait.
Az üzleti tervhez csak azért szokás három éves időhorizontot választani, mert történetesen ez honosodott meg a vállalati gyakorlatban.
A stratégia képezi a keretét az üzleti tervnek, mert az eldöntött stratégiai fejlesztések konkrét feltételeit és hatásait az üzleti tervben kell kimunkálni.
3. A tervtípusok rendszermodellje alapján, a betűk és kijelentések párosításával adjon egyértelmű választ arra, hogy a betűvel jelzett tényezők mire szolgálnak!

A Piackutatás; B Árprognózis; C Megvalósíthatósági tanulmány; D Pénzforgalmi terv

Stratégiai akciók rangsorolására, időzítésére
Az üzleti terv likviditási tervfejezetének kidolgozására
Stratégiai fejlesztési döntések megalapozására
A sávos terv árbevételi határainak becslésére

4. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat arról, hogy mire szolgál a vállalati tervezés!
Csak arra, hogy legyen mit jóváhagyni, mert a tervek jóváhagyását előírja a Szervezeti-Működési Szabályzat.
A nagyvevők informálására, mert ők kíváncsiak arra, hogy más vevőknek mennyit képes eladni az adott cég.
A beszállítók informálására, ha a megrendelő hajlandó betekintést engedni a beszerzési tervekbe.
A tervezésnek fontos célja a helyzetismeret, mert ennek alapján lehet helyes döntéseket hozni a továbblépésre.
A tervezés elsősorban tudatos jövőformálási és tanulási folyamat.
Arra szolgál, hogy írásba foglaljon minden döntést, mert azokat így lehet számonkérni.
5. Válassza ki egyértelműen, hogy az alábbi állítások közül melyek az üzleti terv tartalmi követelményei!
Az üzleti terv legfontosabb fejezetei közé tartozik a beszerzés, vagyonvédelem és a raktárgazdálkodás.
Az üzleti tervben nincs kiemelten fontos fejezet, minden témakör azonos fontosságú.
Terjedjen ki a funkcionális területek működésének tartalmára és eredményességére, valamint az innováció erőforrás-igényére és várható hatásaira.
Az üzleti tervet három egymást követő évre, minél nagyobb részletességgel kell összeállítani, hasonlóan az éves naptári tervezéshez.
A tervfejezetek között az emberi erőforrás innovációjának csak a számszerűsíthető adatait kell szerepeltetni.
6. Döntse el, igazak-e vagy hamisak az üzleti tervekről szóló alábbi állítások!
A fejlesztések hatását nem feltétlenül kell szerepeltetni az üzleti tervben, mert fejlesztés nélkül is lehet sikeres a vállalkozás.
A megfelelően kidolgozott stratégiai akciótervek jó alapot adnak az üzleti tervezés innovációs fejezetéhez.
A hitelgazdálkodás nem része az üzleti tervnek, mert az napi probléma.
A több éves tervezési időhorizont jobban érzékelteti a fejlesztések piaci, gazdasági hatásait.
7. Határozza meg egyértelműen, miért célszerű három éves időhorizontra kidolgozni az üzleti terveket?
Azért, mert átlagosan ennyi idő alatt avulnak el a korszerű technológiák.
Azért, mert átlagosan ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a közép távra elhatározott fejlesztések eredményt is hozzanak, és támogatni tudják az újabb fejlesztéseket.
Azért, mert ekkora időtávra még nagy pontossággal tervezhetők az inflációs hatások.
Nem célszerű ez az időhorizont, mert a cégek a páratlan években kezdik el az új fejlesztéseket.
Nem célszerű, mert csak igen kevés vállalat alkalmazza éppen ezt a három éves időtávot.
8. Válassza ki a felsoroltak közül a helyes állításokat!
Váratlan helyzetekkel nem kell foglalkozni a sávos tervezésben, mivel azok hatása úgysem becsülhető.
A sávos tervezés nem oldja meg a piaci információhiány problémáját.
A normák módosítása a sávos terv minden mutatójának bizonytalanságát csökkentheti.
A volumenváltozás hatásai mind az árbevétel, mind a költségek sávos mutatóit befolyásolják.
A választékhatások csak a raktározási és szállítási költségek alakulására vannak hatással.
Akkor hasznos a sávos terv, ha a tervezők nem kívánnak pontos tervmutatókat kidolgozni.
A sávos terv a tervhez kötött ösztönzés hasznos eszköze.
9. Rangsorolja az alább felsorolt tervmutatókat egymáshoz képest, meghatározásuk bizonytalansági foka szerint!
(1 = viszonylag megbízhatóan tervezhető mutató, 5 = nagyfokú bizonytalanság)

Értékesítés természetes mértékegységben
Árbevétel
Anyagköltség
Összköltség
Üzemi eredmény

10. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a sávos tervezésről szóló alábbi állítások!
A tervmutatók legvalószínűbb sávját a múltbeli tapasztalatok, és az előre látható új tendenciák kombinálásával lehet meghatározni.
A szezonális sáv nagyrészt az őszi és téli időszakban  megszaporodott rendelések hatásait tükrözi vissza.
A sávos terv mutatóit erősen befolyásolhatja egy-egy új konkurens megjelenésének valószínűsége.
A piacról való kiszorulás esélyét is figyelembe kell venni a sávos tervezés során.
11. Válassza ki a felsoroltak közül az egyetlen helyes állítást!
A helyettesítő termékek csak akkor fenyegetik a vállalkozást, ha már megjelentek a piacon.
Az újonnan piacra lépő cégek közül kerülnek ki a jövő veszélyes versenytársai.
Az újonnan piacra lépő cégek váratlan megjelenésükkel és kiszámíthatatlan magatartásukkal igazi veszélyforrások.
Nem versenytárs az, aki nem fenyeget.
Nyugodt időszakokban el lehet tekinteni a meglévő versenytársak fenyegetéséről.
12. Döntse el, igazak-e vagy hamisak a vállalati tervezésről szóló alábbi állítások!
A jó stratégia az akciótervek nélkül is hatékonyan megvalósítható, mert a munkahelyi vezetőnek az a dolga, hogy mindig világosan megmondja, mit kell tenni, és minden embernek pontosan kiadja a feladatokat.
A vállalati tervek célpiramisában a következmény-jellegű célok magasabb hierarchiaszinthez tartoznak, mint az okok, amelyek útján ezek a célok teljesülnek.
A projektmenedzsernek fontos szerepe van az akciótervek megvalósításában, mert a stratégiai akciók konkrét innovációs projektek.
13. Válassza ki a felsoroltak közül az üzleti tervről szóló helyes állításokat!
Az üzleti terv átfogóbb tervtípus, ezért annak fő tartalmi elemei nem terjednek ki a termelésre.
Az üzleti terv innovációs fejezetében mindig szerepelnek a gyártmányfejlesztés és gyártásfejlesztés szükségleti elemei, és e fejlesztési folyamatok várható hatásai.
Minél pontosabbak az üzleti tervmutatók, annál jobban megalapozzák a terv teljesítését.
Ha nem sikerül teljesíteni a tervet, célszerű utólag módosítani a célokat, mert így a célprémiumok mégis kifizethetők.
A versenyképesség garantálja az üzleti tervbe foglalható magas nyereséget, és nem fordítva.
Az üzleti terv célpiramisában a nyereségtömeg növekedése magasabb szinten áll, mint a termékstruktúra versenyképessége.