KURZUS: Gazdasági jog

MODUL: II modul: A gazdaság közjogi keretei II.

2 lecke: A versenyjog fogalma, a tisztességtelen versenycselekmények és a fogyasztók versenyjogi védelme

Tanulási útmutató

A második modul a versenyjog vázlatával foglalkozik. Két lecke alkotja. Az első lecke a II. Fejezet 1., 2., és 3. pontjaiból áll. Olvassa el figyelmesen ezt a részt! Ez a lecke három témát érint. Az első egy rövid versenyelméleti bevezető, amely megismerteti Önt azzal, hogy miért fontos a verseny és annak jogi szabályozása, melyek azok a funkciók, amelyeket a gazdasági verseny ellát, milyen koncepciókkal találkozhatunk e körben. Emellett egy rövid áttekintés a magyar versenyjog kialakulásával és fejlődésével foglalkozik.

A második és a harmadik rész már a versenytörvény szabályait dolgozza fel. Elsőként a versenyjog legrégebbi, legklasszikusabb területét, a tisztességtelen versenycselekmények jogát, ezt követően pedig a fogyasztók versenyjogi védelmét biztosító, legfiatalabb részt. E két anyagi jogi terület összekapcsolását a téma kibontásában az indokolja, hogy mindkét részterült döntően a tisztességtelen magatartásra koncentrál.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!

1.Tanulmányozza, hogy a versenyjogot alkotó egyes részterületek (tisztességtelen versenycselekmények tilalma, kartelltilalom, erőfölénnyel visszaélés tilalma, fúziókontroll és a fogyasztó versenyjogi védelme) hogyan, mikor és miképp alakultak ki, mivel ezzel választ kap e rétegek egymásra épülésének mikéntjére és okára is.
2.Vegye számba a verseny legfontosabb funkcióit, különös tekintettel arra, hogy az egyes funkciók miért elengedhetetlenül fontosak!
3.Tekintse át a versenyről alkotott elméleti koncepciókat!
4.Tanulmányozza a tisztességtelenségi versenyjog szerkezetét, a generálklauzula és az egyes nevesített tényállások viszonyát!
5.Tanulja meg az egyes nevesített tényállások lényegét!
6.Fordítson kellő időt a tisztességtelen versenycselekmények megsértésére irányadó jogkövetkezmények áttekintésére!
7.Tekintse át a fogyasztót védő versenyjogi tényállásokat!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • magabiztosan különbséget tenni a versenyjog egyes szabályozási részei között kialakulás és jellemző funkció szerint.
  • segítség nélkül felsorolni és megkülönböztetni a versenyfunkciókat.
  • nevesíteni valamennyi tisztességtelen versenycselekményt és megindokolni a generálklauzula szükségességét.
  • ismertetni a fogyasztókat védő tényállások lényegét.
  • megkülönböztetni és megnevezni azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket fenti magatartások kifejtésére rendel alkalmazni a versenytörvény.
Önellenőrző teszt
1. Melyik állítás igaz?
a) A versenyjog részterületei közül a kartelltilalom alakult ki először, mert a szerződési szabadság korlátozása kezdettől fogva elfogadott volt.
b) A versenyjog részterületei közül a fúziókontroll alakult ki először, mert már a középkorban kialakultak az óriási multinacionális vállalatóriások.
c) A versenyjog részterületei közül a tisztességtelen versenycselekmények joga alakult ki először, mert kezdetben a verseny létét adottnak vették és csak a tisztességességét tartották értéknek.
d) A versenyjog részterületei közül a tisztességtelen versenycselekmények joga alakult ki először, mert ez csorbítja a legjobban a versenyt.
2. A verseny jóléti funkciója azt jelenti, hogy...
a) a jólétben élő társadalom megengedheti magának a versenyt.
b) versenyviszonyok között biztosítható a legnagyobb fogyasztói jólét.
c) a vállalkozók a lehető legnagyobb jólétét biztosítja a verseny.
d) a leghatékonyabb vállalkozás termékei felé irányul a kereslet.
3. Melyik egy nagyhatású versenyelméleti iskola az alábbiak közül?
a) harvardi iskola
b) princetoni iskola
c) yale-i iskola
d) berkeley-i iskola
4. A generálklauzula szubszidiárius, azaz...
a) elsődleges alkalmazását mondja ki a törvény.
b) csak akkor alkalmazandó, ha a versenytársak ezt megállapodásukkal kikötik.
c) akkor alkalmazandó, ha nincsen nevesített törvényi tényállás az adott történeti tényállásra.
d) A Gazdasági Versenyhivatal dönti el, hogy mikor lehet alkalmazni vagy ezt megállapodással kikötni.
5. Melyik versenyjogi tényállás szerint tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza?
a) kartelltilalom
b) üzleti titok megsértésének tilalma
c) szolgai utánzás tilalma
d) bojkottfelhívás tilalma
6. A fogyasztókat védő versenyjogi tényállások megsértése esetén...
a) a sérelmet szenvedett fogyasztó a Versenyhivatalhoz fordulhat
b) a sérelmet szenvedett fogyasztó bírósághoz fordulhat
c) a sérelmet szenvedett fogyasztó a Kormányhoz fordulhat
d) a sérelmet szenvedett fogyasztó a Legfeslőbb Bírósághoz fordulhat.