KURZUS: Környezetgazdaságtan

MODUL: II. modul: A környezetszennyezés gazdaságtana

II. modulzáró teszt

1. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A társadalmi optimumban a határprofit nulla.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A szennyezés társadalmi optimuma esetén az externális határköltség és a társadalmi határköltség mindig egyenlő.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A szennyezés károsultja számára az egyéni optimumban az externális határköltség éppen nulla.
4. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A szennyezés társadalmi optimumához tartozó termelési mennyiség mindig kisebb, mint a szennyező számára egyéni optimumot jelentő termelési mennyiség.
5. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Az externális költség görbe alatti terület a károsultak által elviselni kénytelen externális határköltség nagyságát mutatja meg.
6. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Az externális határköltség mindig kisebb, mint a társadalmi határköltség.
7. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
Az egyéni optimum a szennyező és a károsult számára eltérő lehet.
8. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A szennyező vállalat egyéni optimumában az egyéni határköltség éppen megegyezik a piaci árral.

9. Az alábbi értékekre adja meg a helyes választ!

Az MEC=2/3 Q és M π=15-Q (ahol Q a termelési mennyiség) adatokat figyelembe véve válaszoljon az alábbi kérdésekre!

9/a. Mennyi lesz Qmax és Q* értéke?

Qmax=
Q*=

9/b. Mennyi a társadalmilag elfogadható externális költség?

A társadalmilag elfogadható externális költség:

9/c. Mennyi a társadalmilag nem indokolt profit?

A társadalmilag nem indokolt profit

9/d. Mennyi a nettó társadalmi haszon?

A nettó társadalmi haszon:

9/e. Mennyi az összes externális költség?

Az összes externális költség

10. Egy vízminta elemzése során a kémiai oxigénigény (KOI) magasabbnak bizonyult, mint a biológiai oxigénigény (BOI). Mivel magyarázható ez?
ez csak mérési hiba lehet
ez természetes, minden mérés esetén így kell lennie
túl sok szerves anyag volt a vízben
túl sok levegő volt a vízben
túl sok toxikus anyag volt a vízben
11. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állítást!
A pigoui adó egyenlő a társadalmi optimumban vett externális határköltséggel.
A Coase-tétel szerint az esély az alkura minden esetben egyforma, ha a tulajdonjogokat az állam gyakorolja.
A pigoui adó egyenlő a társadalmi optimumban vett társadalmi határhaszonnal.
A Coase-tétel szerint a "szennyező fizet elv" minden esetben érvényesül, ha a tulajdonjogok meghatározottak.

12. Egy folyó felső szakaszán papírgyár üzemel, amely jelentős mennyiségű szerves szennyezőanyagokat bocsát a folyó vizébe. A folyón lejjebb található állattenyésztő telep számára ezzel externális víztisztítási költségeket okoz. A papírgyár hasznait az

Mπ=6 1 3 Q

az állattenyésztők költségeit az

MEC= 1 3 Q

függvények jellemzik, ahol Q a papírgyár által előállított papír mennyisége.

12/a. Ha mindenkinek joga van a tiszta környezethez, akkor melyik fél kezdeményezhet alkut a papírgyár termelési mennyiségéről?
Papírgyár
Állattenyésztő
12/b. Minimum mekkora összeget kell felajánlania?

A felajánlandó összeg:

12/c. Mekkora termelési mennyiségben fognak a felek megállapodni?

A termelési mennyiség:

12/d. Ha mindenkinek joga van a környezetet használni, akkor melyik fél kezdeményezhet alkut a papírgyár termelési mennyiségéről?
Papírgyár
Állattenyésztő
12/e. Maximum mekkora összeget kell felajánlania?

A felajánlandó összeg:

12/f. Mekkora termelési mennyiségben fognak a felek megállapodni?

A termelési mennyiség:

12/g. Ha a konfliktust az állam szeretné eldönteni termékdíj kivetésével, mekkora adót kéne kivetnie a papírgyárra?

A kivetendő adó:

12/h. Ha az állam norma felállításával szeretné biztosítani a társadalmi optimumot, mekkora normát kellene megállapítania a papírtermelésre?

A megállapítandó norma:

12/i. Milyen mértékű bírság biztosítaná a norma betartását?

A bírság mértéke:

13. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A termékdíjat olyan árukra vetik ki, amelyek életciklusuk valamelyik részében környezetszennyezők.
14. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A termékdíjat általában hulladékokra vetik ki.
15. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A termékdíj versenysemleges szabályozás.
16. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A termékdíj alapvetően abban különbözik a környezetterhelési díjtól, hogy termelési egységre vonatkozik.
17. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A környezetterhelési díjat csak normákkal együtt használják.
18. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A környezetterhelési díj diszkriminatív, mert csak egyes szennyezőket érint.
19. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A környezetterhelési díj abban hasonlít a termékdíjra, hogy mindkettőt szennyezési egységek után kell fizetni.

20. M π=8-q, MEC=7q ahol q a szennyezőanyag egységnyi mennyiségét jelöli. A hatóság 2 egységnyi normát állapít meg, melyhez 2 egységnyi bírságot rendel.

20/a. Mekkora lesz a vállalat szennyezése?

A vállalat szennyezése:

20/b. Mennyi büntetést fizet a szennyező?

A büntetés:

20/c. Mekkora bírsággal lehetne betartatni a normát?

A bírság:

20/d. Milyennek ítélhető a 2 egységnyi norma?
Szuboptimális
Optimális
Magasabb, mint az optimális
20/e. Ha az állam adóval kívánná elérni a társadalmilag optimális szennyezés kibocsátási szintet, mekkora adót kéne kivetnie?

A kivetendő adó:

20/f. Mennyi adóbevétel származna ebből?

Az adóbevétel: