KURZUS: Környezetgazdaságtan

MODUL: II. modul: A környezetszennyezés gazdaságtana

6. lecke: Az optimális szennyezés elérése állami beavatkozás révén, normával

Ebben a leckében az állami beavatkozások egyik eszközét a normát tárgyaljuk. Megismerjük annak hatásmechanizmusát és hatástalanságát is. Meghatározzuk a normához kiszabható bírság optimális mértékét is. A fejezet emellett tárgyalja a vízszennyezés néhány alapfogalmát is.

A követelmények eredményes teljesítése érdekében olvassa el a Környezetgazdaságtan c. jegyzet 7. fejezetét, a 7.1. és 7.2. alfejezeteket!

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Alaposan tanulmányozza a 7. fejezetben szereplő vízszennyezési alapfogalmakat a fejezet 2. és 3. keretezett szövegrészeiben.
  • Tanulja meg a BOI és a KOI fogalmát!
  • Tanulja meg az eutrofizáció lényegét!
  • Jegyezze meg, mely szennyezőanyagok idéznek elő eutrofizációt!
  • Jegyezze meg az eutrofizáció folyamatában bekövetkező egyes lépések sorrendjét!
  • Tanulja meg a szennyezés kibocsátási norma fogalmát és elnevezéseit! Jegyezze meg milyen mértékegységgel mérhető!
  • Figyelmesen tanulmányozza a 7.1. ábrát és annak magyarázatát!
  • Értelmezze az optimális és a szuboptimális norma, valamint az optimális és szuboptimális bírság fogalmát!
  • Tanulmányozza a levezetett példát! Értelmezze az ábrában jelzett fizetendő büntetés összegét!
  • Oldja meg és ábrázolja a fejezet végén található gyakorló feladatot!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • felsorolásból kiválasztani a BOI és KOI fogalmát,
  • felsorolásból kiválasztani a BOI és a KOI értekeinek relációjából levonható következtetéseket,
  • felismerni az eutrofizációt előidéző szennyezőanyagokat,
  • sorrendbe állítani az eutrofizáció folyamatában bekövetkező egyes lépéseket,
  • felsorolásból kiválasztani a szennyezés kibocsátási norma helyes definícióját,
  • felsorolásból kiválasztani a szennyezés kibocsátási norma lehetséges mértékegységeit,
  • a kiszabott norma és bírság összefüggésére vonatkozó állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
  • meghatározni a vállalat által fizetendő büntetés nagyságát,
  • felismerni mitől hatástalan egy norma,
  • a normára és bírságra vonatkozó állításokról eldönteni, hogy igazak vagy hamisak,
  • megoldani és ábrázolni a jegyzetbeli feladathoz hasonló típusú számítási feladatokat,
  • megkülönböztetni az optimális és szuboptimális normát, valamint az optimális és szuboptimális bírságot,
  • meghatározni az optimális norma mértékét és az ehhez tartozó optimális bírság mértékét is.
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbi vízszennyezők közül melyik okoz biztosan eutrofizációt?
Foszfor szennyezés
Nitrogén szennyezés
Hőszennyezés
Szerves szennyezőanyagok
Nitrogén és a foszfor együttes szennyezése
2. Állítsa sorrendbe az eutrofizáció folyamatában bekövetkező egyes lépéseket!

1.
2.
3.
4.
5.


3. Mit nevezünk egy szennyvíz kémiai oxigénigényének?
A vízben lévő kémiai anyagok természetes folyamataihoz szükséges oxigén mennyiségét.
A vízben lévő valamennyi szennyező anyag teljes kémiai oxidációjához szükséges oxigén mennyiségét.
A víz kémiailag aktív részeinek oldékonyságához szükséges oxigén mennyiségét.
A víz oxigén igényességéhez szükséges kémiai reakció mértékét.
4. Mit nevezünk egy szennyvíz biológiai oxigénigényének?
A vízben élő szervezetek fennmaradásához szükséges oxigén mennyiségét.
A vízben lévő élőlények szaporodásához szükséges oxigén mennyiségét.
A vízben oldott szerves szennyező anyagok biológiai lebontásához szükséges mikroorganizmusok mennyiségét.
A vízben oldott szerves szennyező anyagok biológiai lebontásához szükséges oxigén mennyiségét.
5. Egy vízminta elemzése során a kémiai oxigénigény (KOI) sokkal magasabbnak bizonyult, mint a biológiai oxigénigény (BOI). Mivel magyarázható ez?
ez csak mérési hiba lehet
ez természetes, minden mérés esetén így kell lennie
túl sok szerves anyag volt a vízben
túl sok levegő volt a vízben
túl sok toxikus anyag volt a vízben
6. Egy vízminta elemzése során a biológiai oxigénigény (BOI) sokkal magasabbnak bizonyult, mint a kémiai oxigénigény (KOI). Mivel magyarázható ez?
ez csak mérési hiba lehet
ez természetes, minden mérés esetén így kell lennie
túl sok szerves anyag volt a vízben
túl sok levegő volt a vízben
túl sok toxikus anyag volt a vízben
7. Mit nevezünk szennyezés kibocsátási normának?
Az immissziós normát.
Azt a szennyezőanyag mennyiséget, amely még nem káros az egészségre.
Azt a szennyezőanyag mennyiséget, amelyet egy vállalat maximum kibocsáthat bírság fizetése nélkül.
Egy közvetlen, jogi szabályozó eszközt, amely kimondja mekkora az ingyenesen kibocsátható szennyezés mértéke.
8. Mi lehet a szennyezés kibocsátási norma mértékegysége?
Tonna/év
Méter/szekundum
Milligramm/liter
Liter/kilogramm
9. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A norma hatástalan, ha a bírság szuboptimális.
A vállalat betartja a normát, ha az adott pontban az externális határköltség megegyezik a határprofitjával.
Adott mértékű bírság mellett a vállalat annyit fog szennyezni, amekkora szennyezésnél a bírság megegyezik a határprofitjával.
10. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A vállalat szennyezése a norma mértékétől függ.
Ha a normához optimális bírságot szabnak ki, a vállalat túllépi a normát.
Az optimális bírság megegyezik a vállalat határprofitjával, amikor a vállalat a normának megfelelő szennyezést bocsát ki.
11. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az optimálisnál magasabb bírság esetén a szennyező biztosan betartja a normát.
Az optimális norma megegyezik a vállalat számra optimális szennyezési mennyiséggel.

12. Egy termelő tevékenységet folytató tökéletesen versenyző vállalat hasznait az

MΠ=7q

függvény írja le, ahol q a tevékenység hatására fellépő egységnyi környezetszennyezés. A társadalom számára a szennyező az

MEC= 4 3 q

függvénnyel jellemezhető externális költségeket okoz, ahol q a tevékenység hatására fellépő egységnyi környezetszennyezés.

A szennyezés visszaszorítása érdekében a hatóság környezeti (emissziós) normát állapít meg. A norma 6 egységnyi szennyezés kibocsátást enged meg, a normához kiszabott bírság 5 pénzegység/szennyezési egység.

Adjon választ az alábbi kérdésekre és ábrázolja a megoldást!

12/a. Mekkora a vállalat eredeti szennyezése?

Az eredeti szennyezés:

12/b. Mennyi a vállalat határprofitja, ha betartja a 6 egységnyi normát?

A vállalat határprofitja:

12/c. Hogyan viszonyul a vállalat határprofitja a bírság mértékéhez?
A határprofit kisebb, mint a bírság
A határprofit nagyobb, mint a bírság
A határprofit egyenlő a bírsággal
12/d. Mi következik a határprofit és a bírság viszonyából?
A vállalat túllépi a normát
A vállalat betartja a normát
A vállalat kevesebbet szennyez, mint a norma
12/e. Mekkora lesz a vállalat szennyezése a szabályozás bevezetésének hatására?

A vállalat szennyezése a szabályozás bevezetésének hatására:

12/f. Mennyi büntetést fog fizetni a szennyező?

A büntetés:

12/g. Milyen következtetést tud levonni a bírság mértékére vonatkozóan?
A bírság szuboptimális, ha a norma 6 egység
A bírság optimális, ha a norma 6 egység
A bírság magasabb, mint az optimális, ha a norma 6 egység

13. Az előző feladatban említett vállalat esetén a bírság összegének változatlansága mellett a normát a hatóság 2 egységre csökkenti.

13/a. Mennyi a vállalat határprofitja, ha betartja a 2 egységnyi normát?

A vállalat határprofitja

13/b. Hogyan viszonyul a vállalat határprofitja a bírság mértékéhez?
A határprofit kisebb, mint a bírság
A határprofit nagyobb, mint a bírság
A határprofit egyenlő a bírsággal
13/c. Mi következik a határprofit és a bírság viszonyából?
A vállalat túllépi a normát
A vállalat betartja a normát
A vállalat kevesebbet szennyez, mint a norma
13/d. Mekkora lesz a vállalat szennyezése a megváltozott norma mellett?

A vállalat szennyezése

13/e. Mennyi büntetést fog fizetni a szennyező ebben az esetben?

A büntetés:

13/f. Milyen következtetést tud levonni a bírság mértékére vonatkozóan?
A bírság szuboptimális, ha a norma 2 egység
A bírság optimális, ha a norma 2 egység
A bírság magasabb, mint az optimális, ha a norma 2 egység

14. A 12. feladatban említett vállalat esetén a bírság összegének változatlansága mellett a normát a hatóság 1 egységre csökkenti.

14/a. Mennyi a vállalat határprofitja, ha betartja az 1 egységnyi normát?

A vállalat határprofitja

14/b. Hogyan viszonyul a vállalat határprofitja a bírság mértékéhez?
A határprofit kisebb, mint a bírság
A határprofit nagyobb, mint a bírság
A határprofit egyenlő a bírsággal
14/c. Mi következik a határprofit és a bírság viszonyából?
A vállalat túllépi a normát
A vállalat betartja a normát
A vállalat kevesebbet szennyez, mint a norma
14/d. Mekkora lesz a vállalat szennyezése a megváltozott norma mellett?

A vállalat szennyezése

14/e. Mennyi büntetést fog fizetni a szennyező ebben az esetben?

A büntetés:

14/f. Milyen következtetést tud levonni a bírság mértékére vonatkozóan?
A bírság szuboptimális, ha a norma 1 egység
A bírság optimális, ha a norma 1 egység
A bírság magasabb, mint az optimális, ha a norma 1 egység

15. A 12. feladatban említett vállalat esetén...

15/a. Mekkora a társadalmilag optimális norma szintje?

A társadalmilag optimális norma szintje

15/b. Milyen mértékű bírsággal lehet betartatni a társadalmilag optimális normát?

A bírság mértéke:

15/c. Milyen következtetést tud levonni az előzőekben (a 12. feladatban) alkalmazott 6 egységnyi norma mértékére vonatkozóan?
A 6 egységnyi norma szuboptimális
A 6 egységnyi norma optimális
A 6 egységnyi norma magasabb, mint az optimális
15/d. Milyen következtetést tud levonni az előzőekben (a 13 feladatban) alkalmazott 2 egységnyi norma mértékére vonatkozóan?
A 2 egységnyi norma szuboptimális
A 2 egységnyi norma optimális
A 2 egységnyi norma magasabb, mint az optimális
15/e. Milyen következtetést tud levonni az előzőekben (a 14. feladatban) alkalmazott 1 egységnyi norma mértékére vonatkozóan?
A 1 egységnyi norma szuboptimális
A 1 egységnyi norma optimális
A 1 egységnyi norma magasabb, mint az optimális

16. Oldja meg a fejezet végén található gyakorló feladatot! Adja meg a feladat kérdéseire kapott eredményeket!

Egy termelő tevékenységet folytató tökéletesen versenyző vállalat hasznait a

MΠ=8q

függvény írja le, ahol q a tevékenység hatására fellépő egységnyi környezetszennyezés. A szennyezés visszaszorítása érdekében a hatóság környezeti (emissziós) normát állapít meg. A norma 2 egységnyi szennyezés kibocsátást enged meg, a normához kiszabott bírság 3 pénzegység/szennyezési egység.

Adjon választ az alábbi kérdésekre és ábrázolja a megoldást!

16/a. Mekkora lesz az eredeti szennyezés?

Az eredeti szennyezés:

16/b. Mekkora lesz a szabályozás bevezetése utáni szennyezés szintje?

A szennyezés szintje a szabályozás bevezetése után:

16/c. Hány egységgel lépi túl a normát a szennyező?

A túllépés egység.

16/d. Mennyi büntetést fog fizetni a szennyező?

A büntetés:

16/e. Mekkora lenne a bírság megfelelő szintje, amely mellett a vállalat betartja a normát?

A bírság megfelelő szintje:

16/f. Milyen következtetést tud levonni az alkalmazott 3 egységnyi bírság mértékére vonatkozóan, ha a norma 2 egység?
A 3 egységnyi bírság szuboptimális, ha a norma 2 egység
A 3 egységnyi bírság optimális, ha a norma 2 egység
A 3 egységnyi bírság magasabb, mint az optimális, ha a norma 2 egység

17. Az előző (16.) feladatban szereplő szennyező a társadalom számára az

MEC= 5 3 q

függvénnyel jellemezhető externális költségeket okoz, ahol q a tevékenység hatására fellépő egységnyi környezetszennyezés.

17/a. Mekkora a társadalmilag optimális norma szintje?

A társadalmilag optimális norma szintje:

17/b. Milyen mértékű bírsággal lehet betartatni a társadalmilag optimális normát?

A szükséges bírság mértéke:

17/c. Milyen következtetést tud levonni az előzőekben (16. feladatban) alkalmazott 2 egységnyi norma mértékére vonatkozóan?
A 2 egységnyi norma szuboptimális
A 2 egységnyi norma optimális
A 2 egységnyi norma magasabb, mint az optimális