KURZUS: Környezetgazdaságtan

MODUL: II. modul: A környezetszennyezés gazdaságtana

7. lecke: Az optimális szennyezés elérése állami beavatkozás révén, adóval

Ebben a leckében az állami beavatkozások másik eszközét az adót tárgyaljuk, melyet pigou-i adónak nevezünk és megismerjük annak optimális mértékét is.

A követelmények eredményes teljesítése érdekében olvassa el a Környezetgazdaságtan c. jegyzet 8. fejezetet, a 8.1. és 8.2. alfejezeteket!

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulmányozza a 8.1 ábrát és értelmezze, hogy a pigou adó hogyan biztosítja az optimális termelési szintet! Keresse meg az ábrán az egységnyi adó mértékét és a befizetendő adó összegét!
  • Tanulja meg a szennyezés társadalmi optimumát biztosító adó képletszerű leírását!
  • Tanulmányozza az ökológiai adóreform fogalmát!
  • Tanulja meg a gyakorlatban alkalmazott ökoadók típusait és jegyezze meg tulajdonságaikat!
  • Olvassa el a keretezett részben található információkat a magyarországi ökoadókról! Jegyezze meg milyen környezetvédelmi adók használatosak ma Magyarországon, és hogyan alkalmazzák ezeket!
  • Tanulja meg az optimális és a szuboptimális adó fogalmát és hatásait!
  • Alaposan tanulmányozza a keretezett részben található cementgyári példát és a hozzá tartozó 8.2 ábrát!
  • Oldja meg és ábrázolja a fejezet végén található gyakorló feladatot!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • az optimális adóra vonatkozó szövegesen megfogalmazott összefüggésekről eldönteni, hogy igazak vagy hamisak,
  • számítási példában meghatározni az optimális szennyezést biztosító egységnyi adó mértékét és a szennyező által fizetendő adó összegét,
  • felismerni az ökológiai adóreform fogalmát,
  • felismerni az ökoadók típusait,
  • az ökoadók egyes típusainak tulajdonságaira vonatkozó állításokról eldönteni, hogy igazak vagy hamisak,
  • a Magyarországon alkalmazott ökoadókra és kivetésük szabályaira vonatkozó állításokról eldönteni, hogy igazak vagy hamisak,
  • megállapítani, hogy adott adó mekkora termelést eredményez,
  • megkülönböztetni az optimális és a szuboptimális adót,
  • megoldani és ábrázolni a jegyzetben található feladathoz hasonló típusú számítási feladatokat.
Önellenőrző kérdések
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az adókivetés előtt a vállalat egyéni termelési optimuma meghaladja a társadalmi optimumot.
Az adókivetés után a vállalat egyéni termelési optimuma megegyezik a társadalmi optimummal.
A pigou adó mértéke megegyezik a társadalmi optimumban vett externális költséggel.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az adó abban különbözik a normától, hogy eredményeképpen kisebb lesz a szennyezés.
Az adó abban különbözik a normától, hogy a nincsen ingyenes szennyezési mennyiség.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A pigou adó azt eredményezi, hogy a vállalatok nem fognak szennyezni.
Az adó abban különbözik a normától, hogy a norma értékének megállapításához a hatóságnak elég csak az externális határköltség függvényt ismernie, az adóhoz pedig mindkettőt (a határprofit és a externális határköltség függvényt is) ismernie kell.
4. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A társadalmilag optimális termelési szintet eredményező bírság és a pigou adó mértéke egyenlő.
A pigoui adó egyenlő a társadalmi optimumban vett egyéni tiszta határhaszonnal.
5. Mit nevezünk ökológiai adóreformnak?
Ha egy gazdaságban csak az ökológiai gazdálkodást adóztatják meg.
Ha egy gazdaságban a költségvetési bevételeket csak ökoadókból biztosítják.
Ha egy gazdaságban csak a környezetszennyezést adóztatják meg.
Ha egy gazdaságban a negatív externáliákat okozó tevékenységeket adóztatják meg a pozitív externáliákat okozók helyett.
6. Milyen típusú környezetvédelmi adókat vagy más néven ökoadókat ismer?
Termékadó
Termelési díj
Termékdíj
Termelési adó
Környezetszennyezési díj
Környezethasználati díj
Környezetterhelési díj
Környezetkárosítási díj
7. Melyik állítás igaz?
A termékdíj azért diszkriminatív, mert nem minden környezeti elemet érint.
A termékdíj azért diszkriminatív, mert csak néhány termékcsoportra vonatkozik.
A termékdíj azért diszkriminatív, mert csak a környezetszennyező termékeket érinti.
A termékdíj azért diszkriminatív, mert csak termékekre vetik ki.
8. Jelölje meg a hamis állítást!
A környezetterhelési díj a kibocsátott szennyezéssel arányos.
A környezetterhelési díj nem diszkriminatív, mert bármely szennyező forrásra ki lehet vetni.
A környezetterhelési díjat a szennyező tevékenység során előállított termékre vetik ki, amely szennyezőanyagot bocsát ki.
A környezetterhelési díj a környezeti elemekbe kibocsátott szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére irányul.
9. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Magyarországon a termékdíjat csak egyes speciális importtermékekre vetik ki.
Magyarországon termékdíjat kell fizetni a gumiabroncsok után.
10. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Magyarországon környezetterhelési díjat kell fizetni a gumiabroncsok után.
Magyarországon a termékdíj fizetése alól lehet mentességet kapni.
11. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A termékdíjas szabályozás hulladékgazdálkodási célokat is szolgál.
Magyarországon környezetterhelési díjat a levegőbe, talajba és vízbe bocsátott minden szennyezőanyag után fizetni kell.

12. Oldja meg a fejezet végén található gyakorló feladatot! Adja meg a feladat kérdéseire kapott eredményeket!

MEC=1/2q; M π=6-q, ahol q a szennyezőanyag kibocsátás.

12/a. Mennyi az eredeti szennyezés?

Az eredeti szennyezés

12/b. Mekkora lenne a társadalmilag optimális szennyezés?

A társadalmilag optimális szennyezés:

12/c. Mekkora adót kell kivetni a szennyezés egységeire ahhoz, hogy az externália mennyisége társadalmilag optimális legyen?

A kivetendő adó:

12/d. Mennyi a szennyező összes tiszta profitja az adóztatás után?

Mennyi profitot termel a társadalmi optimumban?
Ebből mennyi adót kell befizetnie?
Mennyi tiszta profitja marad az adó befizetése után?

13. Egy acéltermelő vállalat tevékenysége során jelentős mennyiségű SO2 (kén-dioxid) jut a levegőbe, amely a környező területeken talajsavanyodást okoz. A vállalat hasznait az

Mπ=122q

jellemzi, ahol q a szennyezőanyag (SO2) kibocsátás. A környéken földekkel rendelkező gazdák számára a talajsavanyodás által okozott externális költségeket az

MEC=2q

függvény jellemzi.

A problémát felismerve az önkormányzat környezetterhelési adót vet ki a vállalatra, melynek összegét 4 egységben állapítja meg.

13/a. Mennyi a vállalat eredeti SO2 szennyezése?

Az SO2 szennyezés:

13/b. A 4 egységnyi önkormányzati adó bevezetése után mennyi lesz a vállalat SO2 szennyezése?
(Használja a t=Mπ összefüggést)

A vállalat SO2 szennyezése

13/c. Az adókivetés hatására csökkennek-e a gazdák terhei?
Igen
Nem
13/d. Mekkora adóbevételre tesz szert az önkormányzat?

Az adóbevétel:

14. A gazdák további elégedetlenkedése miatt az önkormányzat megemeli a vállalat által fizetendő adó összegét 8 egységre.

14/a. A 8 egységnyi önkormányzati adó bevezetése után mennyi lesz a vállalat SO2 szennyezése?

A vállalat SO2 szennyezése:

14/b. Az adónövekedés hatására tovább csökkennek-e a gazdák terhei?
Igen
Nem
14/c. Mekkora adóbevételre tesz szert az önkormányzat?

Az adó:

15. Az önkormányzat egy környezetgazdászt alkalmaz a helyzet elemzésére, aki felméri a megfelelő adatokat és megállapítja a helyzetben optimális szennyezést és adót. Az eredmények alapján az önkormányzat módosítja az adó összegét.

15/a. A vállalat mekkora SO2 szennyezése tekinthető társadalmilag optimálisnak?

A társadalmilag optimális SO2 szennyezés:

15/b. Milyen mértékű adóval tudja ezt biztosítani az önkormányzat?

Az adó mértéke:

15/c. Mekkora adóbevételre számíthat ekkor az önkormányzat?

Az adóbevétel:

16. Milyen következtetést tud levonni az alkalmazott 4 egységnyi adó mértékére vonatkozóan az optimum ismeretében?
A 4 egységnyi adó szuboptimális
A 4 egységnyi adó optimális
A 4 egységnyi adó magasabb, mint az optimális
17. Milyen következtetést tud levonni az alkalmazott 8 egységnyi adó mértékére vonatkozóan az optimum ismeretében?
A 8 egységnyi adó szuboptimális
A 8 egységnyi adó optimális
A 8 egységnyi adó magasabb, mint az optimális

18. Az önkormányzat szeretne még jobban a gazdák kedvében járni, ezért azon gondolkodik, hogy az adóbevételből támogatást nyújtana a talajsavanyodás kezeléséhez, a talajok meszezéséhez. Erről kikéri a környezetgazdász véleményét is.

Jelölje meg, hogy a fenti kérdésre milyen válasz várható?
Az adó hatékonyságának nem feltétele, hogy kompenzáljuk vele az externális költségeket.
Az adó akkor lesz igazán hatékony, hogyha a fennmaradó externális költségeket a bevételekből kompenzáljuk.
Az adó hatékonysága javul, ha a bevételeket nem juttatjuk vissza a károsultaknak.

19. A vállalat túl magasnak találja az adóterheket, ezért bezárással fenyegetőzik. Az önkormányzat ezért az adó helyett norma bevezetését tervezi.

19/a. Mekkora normával lehetne elérni a társadalmi optimumot?

A norma:

19/b. Milyen mértékű bírságot kell kiszabni a norma betartatásához?

A bírság:

19/c. Enyhítené-e a norma alkalmazása a vállalat terheit az adóhoz képest?
Igen
Nem
19/d. A normabevezetés hatására hogyan változnak a gazdák talajsavanyodásból származó terhei az adóhoz képest?
Csökkennek
Nem változnak
Nőnek