KURZUS: Környezetgazdaságtan

MODUL: I. modul: A környezetgazdaságtan és a fenntartható fejlődés

3. lecke: Környezetértékelés, környezetgazdaságtan és az externáliák

Ebben a leckében a környezetértékelés lényegét és módszereit, a környezetgazdaságtan és az ökológiai közgazdaságtan tárgyát mutatjuk be, valamint tisztázzuk a környezetgazdaságtan egyik alapfogalmát az externáliát, annak tulajdonságait és csoportosítását, valamint a közjavak lehatárolását.

A követelmények eredményes teljesítése érdekében olvassa el a Környezetgazdaságtan c. jegyzet 2. fejezet 2.3. alfejezetét, a 3. és a 4. fejezetet!

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulmányozza a környezetértékelés fogalmát!
  • Tanulmányozza a Teljes Gazdasági Érték fogalmát! Tanulja meg a Teljes Gazdasági Érték összetevőit!
  • Konkrét példákon keresztül azonosítsa a Teljes Gazdasági Érték összetevőit a 2.5 ábra alapján!
  • Gyűjtse össze a környezetértékelés módszereit és ezek alkalmazásának lényegét!
  • Tanulmányozza a könyvben felsorolt konkrét környezetértékelési példákat!
  • Vesse össze a környezetgazdaságtant az ökológiai közgazdaságtannal!
  • Tanulja meg és értelmezze az externália meghatározását!
  • Rendszerezze az externáliák csoportosításának lehetőségeit!
  • Keressen példát minden externáliatípusra!
  • Értelmezze a környezetszennyezést mint externáliát!
  • Értelmezze az externális költség fogalmát!
  • Értelmezze a közjavak fogalmát a feloszthatóság és a kizárhatóság tulajdonságok alapján!
  • Tanulmányozza a 4.2 táblázatot a javak csoportosításáról!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • felsorolásból kiválasztani a környezetértékelés funkcióit,
  • listából kiválasztani a Teljes Gazdasági Érték összetevőit,
  • konkrét értékekhez hozzárendelni Teljes Gazdasági Érték összetevőit,
  • felismerni a környezetértékelés módszereit,
  • összepárosítani a módszerek elnevezéseit és alkalmazásuk lényegét,
  • összepárosítani a konkrét példákat és az alkalmazható környezetértékelési módszereket,
  • megkülönböztetni a környezetgazdaságtan és az ökológiai közgazdaságtan jellemzőit,
  • az externáliával kapcsolatos állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
  • felismerni az externáliák valódi típusait,
  • adott példáról eldönteni, hogy milyen típusú externáliának tekinthető,
  • a környezetszennyezés és az externáliák közötti összefüggésekre vonatkozó állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
  • az externális költségre vonatkozó állítások közül eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
  • felismerni a közjavak meghatározását, a feloszthatóság és a kizárhatóság fogalmát,
  • kiválasztani a javak csoportosítására vonatkozó táblázat celláinak megnevezéseit.
Önellenőrző kérdések
1. Mivel foglalkozik a környezetértékelés?
A természeti tőke értékének becslésével
A termelt tőke értékének becslésével
A környezeti károk pénzbeli értékelésével
A környezeti károk feltérképezésével
2. Az alábbiak közül melyik nem a Teljes Gazdasági Érték értékösszetevője?
Létezési érték
Örökségi érték
Rekreációs érték
Választási lehetőség értéke
Információs érték
Közvetett használati érték
Közvetlen használati érték
3. Párosítsa össze a lakóhelyünk közelében lévő erdő megőrzésének értekét a Teljes Gazdasági Érték összetevőivel! Írja be a megfelelő számokat a mezőkbe!

1. Létezési érték
2. Közvetett használati érték
3. Örökségi érték
4. Közvetlen használati érték

A kitermelt fából bútorokat és más tárgyakat állítunk elő.
A növények fotoszintézise csökkenti a légköri CO2 és növeli az O2 szintjét.
Az erőben az unokáink is szívesen játszanak majd.
Jó érzéssel tölt el minket az a tudat, hogy az erdő a közelünkben van, még akkor is ha nem járunk ki oda minden nap.
Az erdővel borított táj szépségében bárki gyönyörködhet.
Az erdőbe járunk kirándulni.

4. Az alábbiak közül melyik nem környezetértékelési módszer?
természeti tőkeegyenérték
hedonikus ármódszer
környezeti ármódszer
utazási költség módszer
feltételes értékelés
közvetett költségbecslés
5. Párosítsa össze az alábbi környezetértékelési módszereket és jellemzőiket! Írja be a megfelelő számokat a mezőkbe!

1. hedonikus ármódszer
2. utazási költség módszer
3. feltételes értékelés

mesterséges piac létrehozása
használatért fizetett összeg vizsgálata
egy kapcsolt termék árába beépült érték vizsgálata

6. Párosítsa össze az alábbi környezeti költségeket és az alkalmazható becslési módszertant! Írja be a megfelelő számokat a mezőkbe!

1. helyettesítési költség meghatározása
2. helyreállítási költség módszer
3. kiesett jövedelem becslése

Kis-Balaton víztisztító funkciójának értéke
Vegyi üzem által okozott levegőszennyezése a telep területén
Felszín alatti vizek ivóvíz szolgáltató képességének értéke

7. Párosítsa az alábbi állításokhoz, mely irányzatra jellemzőek! Írja be a megfelelő számokat a mezőkbe!

1. Környezetgazdaságtan
2. Ökológiai közgazdaságtan

Foglalkozik a méret problémájával
A természeti erőforrások optimális árazásával is foglalkozik
A gyenge fenntarthatóság elveire épül
A neoklasszikus közgazdaságtanon alapul
Foglalkozik az entrópia törvényével
Használja a természeti erőforrások pénzbeli értékelését

8. Döntse el az alábbi állításokról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válaszok betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Az externáliák külső hatások, mert piacon kívüli harmadik személyt érintenek.
ABCDE
Az externáliák nem szándékoltak, mert a gazdasági tevékenység célja a hatás létrehozása.
ABCDE
Mindig létrejön az externália ellentételezése, mert az externália lehet pozitív.
ABCDE
Az externália módosíthatja harmadik személy jólétét, mert a külső gazdasági hatás mindig ismert.
ABCDE
Az externáliát lehet internalizálni, mert piaci kapcsolatban vannak a hatást előidéző és az elszenvedő.
ABCDE
Az externáliák csoportosítása lehet aktív és passzív, mert az előidéző a hatást termelés vagy fogyasztás során idézi elő.
ABCDE
9. Az alábbiak közül melyek az externáliák valódi csoportjai?
Pozitív fogyasztási.
Pozitív hasznosságcsökkentő.
Negatív termelési.
Negatív költségcsökkentő.
Aktív költségnövelő.
Passzív hasznosságnövelő.
10. Az alábbi tevékenységek milyen típusú externáliát jelenthetnek? Írja be a megfelelő számokat a mezőkbe!

1. negatív termelési, 2. negatív fogyasztási, 3. pozitív termelési, 4. pozitív fogyasztási

Kocsmai vendégek hangoskodása a bejárat előtt az utcán a belvárosban.
Parlagfüves terület művelésbe vonása.
A szomszéd autójának a riasztója bekapcsol az ablak alatt éjszaka.
Rendszeres tisztálkodás, illatszerek mértékletes használata.
Várakozó taxi kipufogófüstje a zebránál.
Szép virágok a szomszédos kertben.
24 órás portaszolgálat a szomszédos üzletben.
Csöpögő fagylalt evése tömött buszon.
Védőoltás beadatása fertőző betegség ellen.
MÁV menetrendszerinti járatának hangos vonatfüttye a Balaton-parton hajnalban.
Fokhagymás vacsora hangverseny előtt.

11. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A környezetszennyezés hatására harmadik félnél költségnövekedést tapasztalunk, ami azt jelenti, hogy az externáliát internalizálták.
Ha a környezetszennyezést előidéző fél tevékenysége során a környezeti károkat költségként érzékeli, akkor már nem beszélhetünk externáliáról.
A környezetszennyezés mindig externális költségekkel jár.
A környezetszennyezést negatív externáliának tekintjük, ha nem szándékolt és már internalizálták.
A környezetszennyezés externália, mert a tevékenység célja nem a környezet károsítása.
A gazdasági tevékenység által okozott környezetszennyezés mindig csak a piaci szereplőket érinti, ezért külső gazdasági hatás.
12. Jelölje meg az alábbiak közül a hamis állítást!
A környezetszennyezés hatására bekövetkező jólétcsökkenést externális költségnek nevezzük.
Az externális költség kifejezi az elmaradt hasznok és a létrejött költségek mértékét.
A környezetszennyezés csak akkor jár externális költségekkel, ha mértéke nem haladja meg a környezet szennyezésbefogadó vagy hulladékasszimiláló kapacitását.
Az externális költség fogalma magában foglalja a jólétcsökkenést előidéző költségnövekedést, de tekinthetjük a hasznosság csökkenés negatív mértékének is.
13. Jelölje meg az alábbiak közül a hamis állítást!
A tiszta közjavak feloszthatók, vagyis ezek fogyasztása rivalizáló, és fogyasztásukból senkit nem lehet kizárni.
Feloszthatóságnak nevezzük egy jószág azon tulajdonságát, hogy ha abból valaki egy egységet elfogyaszt, azt már más nem tudja elfogyasztani.
A felosztható jószágra vonatkozó fogyasztások versengők, rivalizálnak.
Kizárhatóságnak nevezzük valamely jószágnak azt a jellemzőjét, hogy a jószághoz való hozzáférést meg lehet tagadni egyes személyek számára.
14. Töltse ki értelemszerűen a táblázat celláit! Írja be a megfelelő számokat a mezőkbe!
(1 vegyes javak; 2 tiszta közjavak; 3 tiszta magánjavak)
a fogyasztó
kizárhatónem kizárható
a jószágfelosztható
nem felosztható