KURZUS: Környezetgazdaságtan

MODUL: II. modul: A környezetszennyezés gazdaságtana

5. lecke: Az optimális szennyezés elérése piaci alku révén

Ebben a leckében a már megismert optimum elérésének állami beavatkozást nem igénylő eszközét, a piaci alkut tekintjük át, valamint annak eredményességét és feltételeit. Megismerkedünk a Coase-tétellel.

A követelmények eredményes teljesítése érdekében olvassa el a Környezetgazdaságtan c. jegyzet 6. fejezetét, a 6.1. és 6.2. alfejezeteket!

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulmányozza a 6.1. ábrát és értelmezze az optimális szennyezés kialakulását alku révén! Különböztesse meg a két alapesetet!
  • Tanulmányozza a 6.2. ábrát! Értelmezze a két alapesetben fizethető és fizetendő kompenzációk mértékét!
  • Sorolja fel és tanulja meg a Cose-tétel feltételeit és korlátait!
  • Oldja meg és ábrázolja a fejezet végén található gyakorló feladatot!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • a szennyezés társadalmi optimumának alku révén történő elérésére vonatkozó állításokról eldönteni, hogy igazak vagy hamisak,
  • a szennyezés társadalmi optimumát bemutató ábrán szereplő területek megnevezése a Coase-tétel szerint fizetendő kompenzációs összegek alapján,
  • felsorolásból kiválasztani a Coase-tétel korlátait és feltételeit,
  • megoldani és ábrázolni a jegyzetben találhatóhoz hasonló típusú számítási feladatokat.
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbi ábrán a szennyezés társadalmi optimumának elérését ábrázoltuk alku révén. Párosítsa össze a megnevezéseket azok Coase-i elmélet szerinti tartalmával! Írja be a megfelelő számokat a mezőkbe!



M π
MEC
Az alku eredményeként kialakuló gazdasági aktivitás szintje
"B" esetben az alkut megelőző gazdasági aktivitás szintje
"A" esetben a szennyező által fizetendő kompenzáció minimuma
"A" esetben a szennyező által fizetendő kompenzáció maximuma
"B" esetben a károsult által fizetendő kompenzáció minimuma
"B" esetben a károsult által fizetendő kompenzáció maximuma

2. Az alábbi megállapítások közül mely feltételeknek kell teljesülni az Coase-tételt leíró modell érvényességéhez?
A tranzakciós költségek ismertek.
Az érintettek ismerik egymást.
A természethez fűződő jogok meghatározottak.
Az érintettek száma ismert.
Az érintett csoportok jól körülhatárolhatóak és számuk alacsony.
Nem áll fenn a fenyegetettség, hatalmi függőség egyik szereplő között sem.
A tranzakciós költségek elhanyagolható mértékűek.
Az alkuval kapcsolatos cselekvés függ az érintettek vagyoni helyzetétől.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A tulajdonjogok kezdeti kiosztása nem befolyásolja az alku eredményességét.
A szereplők vagyoni helyzete hatással lehet az alku létrejöttére.
4. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az állam szerepe az alkuban csak és kizárólag a tulajdonjogok kikényszeríthetőségének biztosítása.
Alku létrejöhet a globális környezeti problémák esetében is, hiszen az érintettek köre ismert.
5. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az alkut minden esetben a szennyező kezdeményezi, hiszen a szennyező fizet elv érvényes.
Az államnak semmilyen szerepe nem szabad hogy legyen, különben a Coase-tétel nem érvényesül.
6. Jelölje meg az igaz állítást!
A Coase-tétel szerint az alku eredményeként az externális határköltség minden esetben meghaladja az egyéni határprofitot.
A Coase-tétel szerint az esély az alkura minden esetben egyforma, ha a tulajdonjogokat az állam gyakorolja.
A Coase-tétel szerint az alku eredménye minden esetben egyforma.
A Coase-tétel szerint a "szennyező fizet elv" minden esetben érvényesül, ha a tulajdonjogok meghatározottak.

7. Egy konvencionális gazdálkodást folytató mezőgazdasági vállalkozó hasznait a

Mπ=20Q

határprofit függvény jellemzi, ahol Q a megtermelt termény mennyisége (tonnában). A szomszédos földeken működő biotermesztő számára a gazda által használt vegyszerek költségnövekedést eredményeznek, mely externális költségeket az

MEC= 3 2 Q

függvény jellemzi.

Ábrázolja a feladatban meghatározott függvényeket! Jelölje az ábrán a mezőgazdasági termelő egyéni optimumát, vagyis a profitmaximumhoz tartozó termelési mennyiséget (Qmax) és a társadalmilag optimális termelési mennyiséget (Q*)!

7/A. A jogszabályok szerint mindenkinek joga van a környezetet használni (és szennyezni).

7/A/1. Ebben a jogszabályi környezetben melyik termelő fogja kezdeményezni az alkut?
Konvencionális termelő (szennyező)
Biotermesztő (károsult)
7/A/2. Mekkora termelési mennyiségről indul meg az alkufolyamat a két gazda között?

tonna

7/A/3. Milyen termelési mennyiség fog kialakulni az alku eredményeképpen?

tonna

A szokásos jelöléseket alkalmazva nevezze el A, B, C, D háromszögeket és jelölje területüket az ábrán! Az ábra segítségével számítsa ki a következő értékeket, melyek a megnevezett területeket jelentik!

7/A/4. Mely terület jelöli azt az összeget, amelyet az ajánlatot tevő félnek minimum fel kell ajánlania?
C terület
A+B terület
B terület
C+D terület
7/A/5. Mekkora ez az összeg?

ezer Ft

7/A/6. Mely terület jelöli azt az összeget, amelyet az ajánlatot tevő félnek maximum fel kell ajánlania?
C terület
A+B terület
B terület
C+D terület
7/A/7. Mekkora ez az összeg?

ezer Ft

7/B A jogszabályok megváltozása után mindenkinek joga van a tiszta környezethez.

7/B/1. Ebben a jogszabályi környezetben melyik termelő fogja kezdeményezni az alkut?
Konvencionális termelő (szennyező)
Biotermesztő (károsult)
7/B/2. Mekkora termelési mennyiségről indul meg az alkufolyamat a két gazda között?

tonna

7/B/3. Milyen termelési mennyiség fog kialakulni az alku eredményeképpen?

tonna

7/B/4. Mely terület jelöli azt az összeget, amelyet az ajánlatot tevő félnek minimum fel kell ajánlania?
C terület
A+B terület
B terület
C+D terület
7/B/5. Mekkora ez az összeg?

ezer Ft

7/B/6. Mely terület jelöli azt az összeget, amelyet az ajánlatot tevő félnek maximum fel kell ajánlania?
C terület
A+B terület
B terület
C+D terület
7/B/7. Mekkora ez az összeg?

ezer Ft

7/B/8. A két eset közül melyikben érvényesül a "szennyező fizet" elv?
"A" esetben
"B" esetben
Mindkét esetben
Egyik esetben sem
7/B/9. Az alku során kialakuló termelési mennyiség
"A" esetben több
"B" esetben több
Mindkét esetben egyforma
7/B/10. Az esély az alkura
"A" esetben nagyobb
"B" esetben nagyobb
Mindkét esetben egyforma

8. Oldja meg a fejezet végén található gyakorló feladatot! Adja meg a feladat kérdéseire kapott eredményeket!

A kávéházi zajszennyezés externális határköltsége a lakók számára:

MEC= 11 9 Q

A kávéház számára eredményezett határprofit:

Mπ=20Q

ahol Q a kávéház teraszán levő asztalok száma este 10 után.

8/a. Hány asztalnál van a gazdasági aktivitás egyéni optimuma a kávéház számára?

8/b. Hány asztalnál van a gazdasági aktivitás egyéni optimuma a lakók számára?

8/c. Hány asztal üzemeltetése jelenti a társadalmi optimumot?

8/d. Ki tesz ajánlatot, ha a csendhez van joga mindenkinek?
Kávéház
Lakók
8/e. Legalább mekkora összeget kell felajánlania, hogy az alku a társadalmi optimumot eredményezze?

8/f. Ki tesz ajánlatot, ha a zajongáshoz van joga mindenkinek?
Kávéház
Lakók
8/g. Legalább mekkora összeget kell felajánlania, hogy az alku a társadalmi optimumot eredményezze?