KURZUS: Közgazdaságtan

MODUL: II. modul: Hogyan gyarapítsuk pénzünket?

4. lecke: Pénzügyi alapszámítások

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy olvassa át figyelmesen a Közgazdaságtan című jegyzet 5. fejezetéhez (117-174. oldal és a 6.5. alfejezet 212-216. oldal) tartozó tananyag azon részeit, amire a tanulási útmutatóban hivatkozunk.

Kedves Hallgató!
Ne ijedjen meg a lecke terjedelmétől! A számonkérés alapjául szolgáló tudnivalók körét alaposan leszűkítettük. A lecke célja, hogy Ön megismerkedjen a kamat- és a jelenérték-számítással, valamint hogy megtanulja a legfontosabb pénz- és tőkepiaci eszközök (mint pl. a részvény, a THM vagy az életbiztosítás) jelentését. Sok sikert és izgalmas felfedezéseket kívánunk!

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések:

  • kamatszámítás: egyszerű és kamatos kamatszámítás,
  • jövő- és jelenérték-számítás,
  • egységesített betéti kamatlábmutató (EKBM),
  • részvény,
  • hozam,
  • osztalék,
  • árfolyamnyereség,
  • örökjáradék,
  • annuitás,
  • befektetési alap,
  • életbiztosítás: elérési és kockázati,
  • állampapír,
  • áruhitel,
  • személyi kölcsön
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el figyelmesen és tanulja meg az alábbi fogalmak meghatározását, legyen tisztában a hozzájuk kapcsolódó összefüggésekkel, példamagyarázatokkal:
    • egységesített betéti kamatlábmutató (EKBM), részvény, hozam, osztalék, árfolyamnyereség, örökjáradék, annuitás, befektetési alap, életbiztosítás: elérési és kockázati, állampapír, áruhitel, személyi kölcsön
  • Az 5.1.2. fejezet alapján gyakorolja a kamat- és a jelenérték-számítást.
    • Ajánljuk figyelmébe a 131. o. 5.2. ábráját. Felhívjuk figyelmét, hogy ha például egy beruházás több éven át jelentkező hozamainak összesített jelenértékére vagyunk kíváncsiak, akkor minden év hozamának jelenértékét külön ki kell számolni, majd ezeket össze kell adni, ld. a 212-216. o.
    • Figyelem! az effektív kamatláb fogalmát nem kérjük számon.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • A tanultak alapján az alábbi fogalmakkal kapcsolatos állításokról eldönteni, jellemzőjük alapján hogy igazak-e, vagy sem:
    • egységesített betéti kamatlábmutató (EKBM), részvény, hozam, osztalék, árfolyamnyereség, örökjáradék, annuitás, befektetési alap, életbiztosítás: elérési és kockázati, állampapír, áruhitel vs. személyi kölcsön
  • Jövőértéket számolni egyszerű és kamatos kamatszámítással
  • Jelenértéket számolni
Önellenőrző feladatok
1. Válassza ki a helyes megoldást az alábbiak közül! Tegyük fel, hogy beteszünk a bankba évi 10%-os kamatra 1 millió Forintot. Ha három évig bent hagyja egyszerű kamatozással, akkor...
a harmadik év végén kivehet összesen 1 331 000 Ft-ot vehet ki a bankból
a harmadik év végén kivehet összesen 1 210 000 Ft-ot vehet ki a bankból
minden év végén a kapott kamat is tovább kamatozik
minden év végén kivehet 100 000 Ft-ot, a harmadik év végén pedig az 1 milliót is.
Az első év végén kivehet 100 000, a második végén 121 000, a harmadik végén pedig 1 100 000 Ft-ot.
2. Mennyi pénzt vehet ki a bankból három év múlva, ha most betesz 2 millió Ft-ot 5 %-os kamatos kamatra? Írja be az üres helyre a helyes eredmény számértékét!

Eredmény = Ft

3. Tegyük fel, hogy két beruházási alternatíva közül választhat. Ismerjük az átlagos banki kamatlábat, a beruházás elindításának azonnal fizetendő költségeit, valamint a beruházás hozamait.

Számítsa ki a beruházások jelenértékét és nettó jelenértékét, és ez alapján döntse el, hogy melyiket érdemes inkább megvalósítani a kettő közül.

kamatláb0,04
AB
évberuházás költsége5 500 0006 000 000
1hozam1 600 0002 300 000
2hozam2 100 0003 400 000
3hozam2 700 0001 500 000
Írja a mezőkbe a helyes eredmény számértékét, illetve a helyes választ!

Jelenérték: , ill.:
NPV: ill.:
A két beruházási alternatíva közül a -t érdemes választani, mert annak nagyobb a nettó jelenértéke.

4. Döntse el az alábbi állításokról, hogy melyik igaz, melyik hamis!
A részvény tulajdonosa osztalékot kaphat a cég nyereségességének függvényében.
A részvény megvásárlásával a vállalatból tulajdonrészt szerzünk.
Ha azonos időközönként az idők végezetéig kapunk egy bizonyos összeget, akkor ezt örökjáradéknak hívjuk.
A befektetési alap a befektetett összeget kezelő brókercég.
A befektetési alap a befektetett pénzösszeget jelöli.
5. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik helyes!
Az életbiztosítás csak akkor fizet, ha a biztosított meghal a szerződés időtartama alatt.
Az állampapír az államadósság fedezésére kibocsátott értékpapír.
Az áruhitelnél a termék árát a bank fizeti ki.
A személyi kölcsön csak meghatározott célra (pl. lakás, gépkocsi) fordítható.
6. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik hamis!
A teljes hiteldíj mutató a hitel felvételével kapcsolatos összes, a banknak fizetendő költséget magában foglalja.
Az ún. kockázati életbiztosítás esetén a kedvezményezett akkor jogosult a biztosítási szolgáltatásra (a pénzre), ha életben marad a tartam végén - ez benne a kockázat.
Az ún. elérési életbiztosításnál a biztosított akkor jogosult a biztosítási szolgáltatásra (a pénzre), ha életben marad a tartam végén.
Az egységesített betéti kamatlábmutató a betét éves hozamát mutatja a kezelési költségek figyelembe vételével.