KURZUS: Gépszerkezetek számítógépes tervezése
MODUL: Bevezetés a számítógéppel segített tervezésbe
1.2. lecke: CAD tervezés Creo Parametric szoftverrel
Cél: Ebben a leckében megismerheti a Creo program főbb jellemzőit. Bemutatjuk, mit jelent a parametrikus tervezés, és példákat láthat a leggyakrabban alkalmazott modell-létrehozási módszerekre. | |||||||||||||||
A Creo szoftver esetén lehetőségünk van arra, hogy a számunkra megfelelő munkakörnyezetet beállítsuk. Ezek a beállítások a program indításakor automatikusan betöltődnek, így jelentős időt takaríthatunk meg. Ebben a leckében megismerheti, ennek lényegi mikéntjét. | |||||||||||||||
Bemutatjuk azokat a módszereket is, amelyek segítségével 3D testek hozhatók létre a Creóval. | |||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Időszükséglet: 40 perc | |||||||||||||||
1. Parametrikus tervezés, asszociatív módon | |||||||||||||||
Fogalmazza meg, mit értünk parametrikus tervezés és referencia alatt! | |||||||||||||||
A program parametrikus elven működik, emiatt nagy szerepe van az adott munkánkban a történetiségnek, vagy más szóval a szülő-gyerek kapcsolatnak, azaz ki kiből születik, vagy mit milyen alapra építettünk. A házunk alól pedig nem vehetjük ki annak alapját. A kiinduló elemet, amiből származtatunk, vagy amit felhasználunk az új elem létrejöttéhez, referenciának hívjuk. | |||||||||||||||
A Creo programban a testmodellezés során általában vázlat alapú építőelemekkel dolgozunk. A vázlat mindig sík alakzat, és legfőbb referenciája az a sík, amelyen a vázlat található (ez a vázlat síkja). | |||||||||||||||
Tanulmányozza az alábbi ábrát, figyelje meg a vázlatra és a referenciára mutatott példát! | |||||||||||||||
Az 1. ábrán egy négyszög alakú vázlat látható világoskék színnel. A vázlat a Front síkon fekszik, így a Front sík a vázlatnak egy referenciája. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Az elemek geometriai méretét úgy kezeljük, hogy a mérnöki megfontolások alapján kialakítjuk a mérethálózatot, amely a tervezendő elem méreteit egyértelműen meghatározza. A méretszámok pedig mint módosítható paraméterek lesznek jelen a rendszerben. | |||||||||||||||
A vázlat befoglaló mérete a 40 mm-es, és a 25 mm-es méretek. A vázlat 35 mm távolságra van a Right síktól, és az alsó vonala 37 mm távolságra van a Top síktól, így a Right és a Top sík is referenciája a vázlatnak. | |||||||||||||||
Jelen tananyagunk során foglalkozni fogunk alkatrészekkel, azok összeszerelésével, mozgó mechanizmussal, műszaki rajzokkal. | |||||||||||||||
Az alábbi bekezdés alapján fogalmazza meg, mit jelent az asszociativitás a tervezés során! | |||||||||||||||
A Creo program eredendően egy komplex élő rendszerként fejlődött. Sajátossága, hogy minden eleme oda-vissza kapcsolatban van egymással. Ez egyfajta asszociativitás, ami egy soktényezős munkában nagy segítségére van a tervezőnek. Az elkészült alkatrészt összeállítás után is átméretezhetjük, összeállításban is létrehozhatunk új alkatrészeket, amik követik alakjukkal, méretükkel a referenciájukat; majd műszaki rajzot készítünk, ahol megfelelő minőségű dokumentáció jön létre, és ezen is tudjuk módosítani a tervezői méreteket, amelyek az alkatrészen, és az összeállításban is újragenerálódnak, így minden szinten módosul a munkánk. | |||||||||||||||
Tanulmányozza a következő videót. Figyelje meg, hogy a tervezői méretek módosítása hogyan formálja át a dugattyúcsapszegről készült testmodellt, majd a testmodellen végzett változtatást hogyan követi a róla készült műszaki rajz. | |||||||||||||||
Bal oldalon a testmodellező, a jobb oldalon a műszaki rajz készítő ablak látható. Először a testmodellen módosítjuk a 23 mm-es átmérőt 28 mm-re, majd újrageneráltatjuk a modellt. Ezt követően átkapcsolunk a másik ablakba, ahol a műszakai rajzot automatikusan átméretezi a program. | |||||||||||||||
A második lépésben a műszaki rajzon módosítjuk a 40 mm-es hosszméretet 50 mm-re- Ez a változás megjelenik a testmodellen is. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
2. Konstrukciós elemek a 3D-s CAD tervezésben | |||||||||||||||
A tervezés során vázlatból indulunk ki. A vázlat egyenesekből és ívekből áll, és valamilyen alakzatot akarunk belőlük létrehozni. A vázlat vonalainak az esetek döntő többségében zárt hurkot kell alkotniuk, ritkán maradhat nyílt vonallánc, és a metsződő geometriai vonalak általában hibát okoznak. | |||||||||||||||
Az alábbiakban a Creo négy leggyakrabban alkalmazott testképző funkcióját ismertetjük. | |||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy az egyes testképző funkciók hogyan működnek: miből indulunk ki, milyen pályán mozog a vázlat a testképzés során. Gondolja végig, hogy az egyes testképző funkciókkal milyen alakú testek készíthetők el. | |||||||||||||||
Az első a kihúzás, amikor a vázlat egy, a vázlat síkjára merőleges egyenes mentén mozog. Példa erre egy zártszelvény modellezése. A 2. ábrán bal oldalon látható, két lekerekített téglalap vonala által határolt, közrefogott területre alkalmazva a kihúzást a jobb oldalon látható testet kapjuk. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A következő a forgatás, amellyel tengelyszimmetrikus alakzatok hozhatók létre. Így készül például a csapágy külső gyűrűje. | |||||||||||||||
Az ábra bal oldali részén látható síkidomot a kék színnel jelölt tengely körül forgattuk meg, 360 fokos szögben. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A harmadik alap testképző vázlat alapú építőelem a söprés, amikor a vázlat egy tetszőleges, folytonos vezérgörbén halad, ami lehet térgörbe is. | |||||||||||||||
Példa söprésre: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Test képezhető átmenettel különböző alakú és méretű vázlatok között | |||||||||||||||
Példa az átmenetre: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Az 5. ábrán a zöld határvonalú első vázlatból (section 1) a világoskék határvonalú második vázlatba (section 2) megy át, közben pedig létrejön a test. | |||||||||||||||
A testképzés opciós lehetősége, a mérettel való megadáson túl, hogy egy tetszőlegesen kijelölhető elemig végezzük azt. Például felületig történő testképzés is lehetséges. | |||||||||||||||
A felület lehet egy felületmodellezéssel létrehozott építőelem is. | |||||||||||||||
Példa a felületig történő testképzésre. A vázlat az ábra bal felső részén látható, világoskék színnel. Föléje elhelyezünk egy felületet (zöld szín), majd a felületig végezzük el a vázlat kihúzását, végül eltűntetjük a felületet. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A testképzés további opciós lehetősége a kivágás, ami úgy jön létre, hogy egy kapcsoló segítségével anyageltávolításra állítjuk a testképző építőelemet (remove material). | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Tekintse meg a következő videót, és figyelje meg, hogy az anyageltávolítás bekapcsolásával hogyan készül el a furat a fedélbe. | |||||||||||||||
A képsorok egy fedelet mutatnak be. Elsőként forgatással (Revolve 1) készült az alaptest, majd egy vázlat lett elhelyezve annak felületére (Sketch 1). A videó kezdetén a fedél alakja kerül bemutatásra az alkatrész mozgatásával, majd egy metszeti állapotban is szemlélhetjük azt. A kihúzás a kör vázlattal készül, ahol először anyag hozzáadásával egy-egy tüske tudna készülni, egyik illetve a másik irányba, végül az anyageltávolítás (Remove Matreial) bekapcsolásával a furat létrejöttét láthatjuk. Utolsó opcióként pedig a méret szerinti mélységet "mindenen átvágó"-ra állítjuk, mivel itt nem süllyesztékről van szó. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Ezen kívül fontos még, hogy vannak előre kidolgozott építőelemek, amelyeket már csak el kell helyezni a meglévő testen. Ilyen a letörés, lekerekítés, furat. | |||||||||||||||
Tekintse meg a következő videót, ami három 5mm-es lekerekítés (Round) kerül elhelyezésre az előző fedél éleire. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Tekintse meg a következő videót, ami két 1×45°-os letörés (Chamfer) kerül elhelyezésre az előző fedél éleire. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A felületekkel való manipuláció, vagy az építőelemek többszörözése, tükrözése alkotják a következő csoportot, amit még kiemelünk. | |||||||||||||||
Tekintse meg a következő videót, amin a fedél furata kerül kiosztásra, és a középtengely mentén hat darab lesz elhelyezve. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
3. Creo beállítások | |||||||||||||||
Jegyezze meg, hogyan kell előkészíteni az egyedi beállításokat a Creo programnak, hogy azok tartósan érvényre jussanak! | |||||||||||||||
A telepítés után indítsuk el a Creo Parametric programot! | |||||||||||||||
Amennyiben sikeresen betöltött teljesen, úgy a következő indulófelületet láthatjuk. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Előfordulhat, hogy a program nem tud elindulni; ha ezt tapasztaljuk, akkor is figyelmesen kövessük végig a következő lépéseket, mert szükség lesz rájuk később is, és az elinduláshoz való hozzásegítéshez is, amire egy bekezdéssel később külön utalás lesz! | |||||||||||||||
Metrikus Creo | |||||||||||||||
A program kiinduló állapotban angolszász szabvány szerint működik. Ahhoz hogy metrikus, vagy SI mértékegységekkel dolgozhassuk, egy előkészítést el kell végezni: | |||||||||||||||
A program egyéni beállításait egy config.pro nevezetű konfigurációs fájl rögzíti. Ez egy egyszerű szöveges fájl, ami kézzel is szerkeszthető. Amikor indítjuk a programot, az figyeli az aktuális konfigurációs fájlt. A kezdeti állapotban a telepítési könyvtáron belül található config.pro az irányadó (c:\Program Files\PTC\Creo 2.0\Common Files\M090\text\). | |||||||||||||||
Az eredeti config.pro angolszász mértékegységek szerinti beállításokat tartalmaz. Van viszont egy metric_config.pro állomány is, ez SI szerinti beállításokat tartalmaz. A metrikus rendszerrel úgy tudjuk indítani a programot, ha a metric_config.pro állományra cseréljük az eredeti config.pro-t. Ezt az alábbiak szerint javasoljuk elvégezni: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A metric_config.pro-t egy jegyzettömbben megnyitva, az alábbi tartalmat láthatjuk: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Lehetőség van elszakadni a telepítési könyvtártól, illetve megelőzhetjük a téves törléseket is, ha az általunk használt, például az Asztalon levő parancsikon tulajdonságait megváltoztatjuk. Azon belül látható a cél parametric.exe fájl, és alatta az indítás helye. Ha megadunk egy külön mappát az indítás helyének, akkor a program, ha ezzel a parancsikonnal indítjuk, elsődlegesen ezen a helyen keres config.pro beállítási fájlt, és ezt veszi alap munkakönyvtárnak is. | |||||||||||||||
Ha nem indul a program... | |||||||||||||||
Az előzőek alapján láthatjuk, hogy a program működésébe a program elindítása nélkül is beleszólhatunk. A jól telepített, de nem induló programra általában a videokártya kezelés beállításainak a módosítása ad megoldást. | |||||||||||||||
Ha nem indul el a program a következőt tegyük: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A beállítás hátterében az áll, hogy a program bizonyos videokártya követelményekkel rendelkezik, és esetlegesen a számítógépünk nem elégíti ki azt. | |||||||||||||||
A további munkánk során, hogy a kezelőfelület kézre álljon, és azért hogy a program működése világos legyen, kézben tarthassuk azt, foglalkozni kell a beállításokkal nagyobb mélységben. Ezért a következő leckékben még visszatérünk a beállításokra, egy-egy aktualitás kérdés megoldása végett! |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||
1. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
![]() | |||||||||||||||||
2. Jelölje meg, hogy az ábrán látható testek közül hányas számúak azok, amelyek csak egy módszerrel, a forgatással hozhatók létre! ![]()
![]() | |||||||||||||||||
3. Jelölje meg, hogy csapágygolyót milyen testképzési módon lehet létrehozni!
![]() | |||||||||||||||||
4. Jelölje meg, hogy létrehozató-e söpréssel hasáb?
![]() | |||||||||||||||||
5. Alul három fájl tartalmát láthatjuk, mindegyik a Creo Parametric szoftver telepítési könyvtárában helyezkedik el, a ...\PTC\Creo 2.0\Common Files\M090\text\ mappában. A neveik a fejlécben olvashatóak. Az indítás helyén nincsen egyéb beállítási fájl. | |||||||||||||||||
Válassza ki, hogy ezután ha elindítjuk a Creo 2 Parametric programot, akkor az alap tűrésrendszere (tolerance_standard) ISO vagy ANSI lesz?
![]() |