MODUL: Összeszerelés I.
5.1. lecke: Statikus összeszerelés
| Cél: Az összeszerelés statikus módjának a megismerése, a fólia fa és az alkatrész színezés használata. |
Követelmények: Ön akkor sajátította el a tananyagot, ha: |
- el tud készíteni egy statikus összeszerelést teljesen határozott módon, a megfelelő pozíciókkal,
- tudja az eltüntetett állapotot tartósan beállítani,
- tudja egy alkatrész, illetve felület színeit módosítani
|
Kulcsfogalmak: összeszerelés, relatív mozgatás, szerelési kényszer, eltüntetés, színezés |
Időszükséglet: 40 perc |
1. Összeszerelési alapok |
Egy szerkezet felépíthető az elkészült alkatrészekből, azok összeszerelésével. Ez annyit takar a Creo programon belül, hogy egy összeállítási térben elhelyezzük az egyes alkatrészeket. Az elhelyezés alatt pedig egy-egy alkatrész építőelemének, vagy geometriájának az összeállítási alap építőelemekhez, vagy a már beszerelt alkatrészekhez való kapcsolódásának a megadását értjük. Az alkatrész a beszerelés során fokozatosan veszt a mozgási szabadsági fokaiból, amíg a kívánt helyzetet, tulajdonságot el nem éri. A kapcsolódási viszonyrendszert a program által felkínált kényszer halmazból kell felépíteni. Egy összeállítási fájlba rész összeállítás is elhelyezhető. Az összeállítási tér és az összeszerelt alkatrészek, rész összeállítások viszonyának a kényszer rendszerét egy külön fájlt rögzíti, ami a programban az Assembly típust jelenti, és a fájlok közül a *.asm kiterjesztésűek sorolhatók ide. |
Assembly feladat |
Elkészítendő az alábbi ábrasoron látható hajtórúd összeállítás. Öt tételt tartalmaz. A csavar és a persely alkatrészek esetén egy-egy alkatrész fájl kétszer való beszerelése történik, ami az összeállításban természetesen külön-külön darabként, tételként jelenik majd meg. |
Hajtórúd összeállítás | |
hajtorud_ossze.mp4
|
Fontos a gyors működés és a munkakultúra miatt, hogy az összeállítási fájlt és a benne hivatkozott alkatrészeket, a felépítő elemek mindegyikét, egy közös mappában tartsuk egymás mellett a fájlrendszerünkben, almappák nélkül. Különben a program legközelebbi indítása után az összeállítási fájl megnyitásakor nem találja majd meg a felépítő tételeket, ugyanis az összeállítási fájl csak a viszonyrendszert rögzíti, az alkatrészeket nem. |
Összeállítási fájl létrehozása |
Az új fájl parancs után az Assembly típust, design altípust válasszuk. Az itt használatos alapsablon a mmns_asm_design.asm. Az abban lévő építőelemek, az ASM DEF CSYS koordinátarendszer, és az ASM RIGHT, ASM TOP, ASM FRONT segéd síkok. |
Összeszerelés induló állapot | |
Beszerelés |
A beszerelés az Assemble paranccsal történik, és jelen esetben mindegyik alkatrésznél a teljes kényszerezettséget kell elérni, azaz minden szabadsági fok lekötését, a pontos helyzet elérését, és rögzítését (Fully Constrained). Az Assemble gomb megnyomása után a kívánt alkatrészt megnyitás-szerűen kell kitallózni és behívni. |
Beszerelés indítása | |
A behívott alkatrész elhelyezésére az összeszerelési ablakon belül egy megfelelő kényszer (lásd 4. ábra zöld kiemelés) kiválasztásával, majd a beszerelendő alkatrész megfelelő elemének (lásd 4. ábra sárga kiemelés)a kijelölésével, majd az összeállításhoz tartozó elemnek (lásd 4. ábra kék kiemelés) a kijelölésével van mód. Az alkalmazott kényszerek a Placement fül alatt lenyíló ablakban rendszereződnek, itt lehet szettekbe (Set) csoportosítani azokat. Egy kényszer alatt találhatóak a kijelölt elemek. A beszerelendő alkatrész kijelölt eleme felül, az összeállítás eleme alul található. Egy kényszer vagy csak egy kijelölt elem törölhető, ha az adott helyre kattintunk, és a jobb egérgombbal előhívott menüből a Delete vagy a Remove parancsot kiadjuk. |
Az összeszerelés ablaka | |
Középen felül az alkatrész kényszerezettségéről kapunk információt (STATUS). A lehetséges esetek a No Constraints nincs kényszer, a Partially Constrained részben kényszerezett, a Fully Constrained teljesen kényszerezett és a Constraints Invalid az ellentmondó kényszerek. A barna kerettel kiemelt ikon a beszerelendő alkatrész az összeállításhoz viszonyított relatív mozgatását segítő vonszoló, mozgató eszközt kapcsolja ki-be, ami magán az alkatrészen jelenik meg. A vonszolás az eszköz tengelyének, ívének, középpontjának megfogásával történik. Természetesen, ha egy kényszer egy mozgási lehetőséget megszűntet, akkor azt figyelembe veszi a vonszoló. Ilyenkor elhalványul egy tengely vagy ív rajta. |
Figyelem! A vonszolóval való igazítás során nem keletkeznek kényszerek, tehát ezzel a beszerelés nem végezhető el. A jelentősége inkább abban van, hogy a kijelöléshez tudjuk a beszerelendő elemet előnyösebb pozícióba juttatni, a kényszer pedig mindig a kijelölésekkel jön létre. |
Az alkalmazható kényszereket a 4. ábra zöld keretén belül láthatjuk. Kiemelendőek azok közül a következőek: |
- Default: A beszerelendő alkatrész alapkoordináta rendszerét (PRT_CSYS_DEF) tengely szerint az összeszerelés alapkoordináta rendszerére (ASM_DEF_CSYS) helyezi, egyből teljes kényszerezettséget ad, kezdő alkatrésznél ez egy szokásos kényszer.
- Coincident: Két elemet egymásra helyez. Például síkot síkra, tengelyt tengelyre, vagy pontot síkra, csúcspontot síkra, élt síkra stb.
- Distance: A coincident kényszert alapul véve attól abban különbözik, hogy ennél távolságot, eltolást lehet megadni.
- Angle Offset: A distance kényszerhez képest itt, egy bezárt szög megadása lehetséges.
- Parallel: Két elem közti párhuzamosságot írja elő, ahol a távolság nem kötött.
- Normal: Két elem közti merőlegességet írja elő, ahol a távolság nem kötött.
- Automatic: A kívánt elemek kijelölése után "kitalálja" a logikus kényszert. Általában jól használható, így gyors munkát tesz lehetővé.
- Fix: Az adott helyen rögzíti az alkatrészt
- Tangent: Érintőlegességet ír elő két elem között. Kellő megfontoltsággal kell alkalmazni, ha helyettesíthető más kényszerrel, akkor kerülendő.
|
A feladatban szereplő alkatrészeket a következő módon kényszerezze: |
Alkatrész | Kényszer | Kijelölt elemek | hajtorud.prt  | Default | - | csavar.prt  | Coincident | csavarszár hengeres felülete | hajtórúd furat hengeres felülete | Coincident | csavarfej felfekvő felülete | hajtórúd lapolása | csavar.prt | Default | | hajtorud_persely.prt  | Coincident | FRONT (hajtorud_persely) | FRONT (hajtorud) | Coincident | RIGHT (hajtorud_persely) | RIGHT (hajtorud) | Coincident | TOP (hajtorud_persely) | TOP (hajtorud) | hajtorud_persely.prt | Coincident | hengeres külső felület (hajtorud_persely) | hajtórúd fej belső hengeres felület (hajtorud) | Coincident | oldalsó sík felület (hajtorud_persely) | oldalsó sík felület (hajtorud_persely, előző) | Coincident | másik oldalsó sík felület (hajtorud_persely) | másik oldalsó sík felület (hajtorud_persely, előző) |
|
Kényszerezés menete |
Tekintse meg a következő videón az alkatrészek kényszerezését! Figyelje meg a következőeket, és készítse el magának a saját összeállítását: |
hajtorud_assembly.mp4
|
1. | a megnyitásnál az előkép mutatását adó Preview gomb használatát, | 2. | a vonszolóval való mozgatást, | 3. | a hajtorud.prt kényszer nélkül van lepipálva először (STATUS: No constraints), amit a modellfában egy üres négyzettel mutat a program, | 4. | a coincident kényszer felületek egymásra illesztése során a szembe, illetve az egy irányba nézés az oda-vissza nyíl ikonnal (Change orientation of constraint) változtatható (videó 1:59), | 5. | az első csavar beszerelésénél a megfelelő elempárok kijelölésével létrejön a két Coincident kényszer, ami a Placement fülön is megtekinthető, és a modelltérben egyaránt (videó 2:05), | 6. | a csavarok esetében két coincident kényszerrel összejön a teljes kényszerezettség, | 7. | az irányváltás lehetséges a Placement fülön is (videó 2:44), | 8. | egy újabb kényszerhez manuálisan a Placement fülön a New Constraint sorra kell kattintani (videó 3:52), | 9. | a segéd síkok láthatóságának kikapcsolása után is a kijelölt kényszer mutatja kiemelve az összerendelt elemeket (videó 4:24), | 10. | egy kényszer még utólag változtatható, de a kijelölt elemeknek megfelelően csökkentett lehetőségekkel (videó 4:35), | 11. | a második persely két kényszerrel is teljes határozottságot mutat, de lehet további kényszert manuálisan hozzáadni, amivel a szöghelyzet beáll a helyére (videó 5:18), | 12. | egy felület kijelölhető úgy is, ha az az egér kurzor alatt van, de nem közvetlenül, hanem takarásban, ilyenkor a jobb egérgomb rövid kattintásával el kell érni az előjelöltséget, majd a bal kattintással ki kell jelölni az elemet (videó 5:29), | 13. | a modellfában a hajtorud.prt kényszerezetlenül lyukas négyzettel jelenik meg, a ráépülő többi alkatrész pedig a teljes kényszerezettségük ellenére dupla lyukas négyzettel, tehát az összeállítást nézve relatív mozdíthatók (videó 5:50), | 14. | a relatív mozgatás a beszerelés után a Drag Components parancsikonnal történhet, ami egy kijelölt alkatrészt visz a következő bal egérgomb kattintásig (nem kell nyomva tartani a mozgatás során), (videó 6:10), | 15. | az alul lévő sárga "lámpa" arra utal, hogy nincsen regenerálva a szerkezet, ami annak elvégzése után zöldre vált ugyan, de nem mozdít a szerkezeten jelen esetben (videó 6:34), | 16. | a hajtórúd kényszerezettségének javításához annak kijelölése után a helyi menüből az Edit Definition parancsot kell kiadni (videó 6:48), | 17. | a hajtorup.prt teljes kényszerezettségének elérése után megszűnik minden lyukas négyzet. |
|
2. Fólia struktúra |
Az építőelemek megjelenését egyrészt a modellfa strukturálja, ahol látszik a történetiség, és az egymásra épültség. Másrészt viszont létezik ezen túl a fólia struktúra is, ami egy-egy elemcsoport összegyűjtésére hivatott. Átkapcsolni a Layer Tree paranccsal lehet, és a modellfa helyén válik láthatóvá. Vannak automatikusan létrehozott fóliák, mint például a Hidden Items (eltüntetett elemek), vagy az összes alkatrészhez tartozó segéd síkok fóliája (PRT_ALL_DTM_PLN) stb. . Létre lehet hozni saját fóliát is. Legnagyobb hasznuk a csoportba szedett elemek közös eltüntetése vagy visszahívása, megjelenítése esetében van (Hide - Unhide). A sok tételből álló összeállítás esetén jó szolgálatot tesz egy jól kidolgozott fólia fa. |
Fontos! A fóliák állapotát, külön kell menteni! A parancs elvégezhető a helyi menüből a Save Status paranccsal, vagy átkapcsolva a VIEW fülre és az azonos nevű ikonnal is. Tehát ha a hajtórúd süllyesztéséhez készült gyűjtőfelületet eltüntetjük (Hide), akkor az alkatrész legközelebbi megnyitásakor az újra látszódva jön be. A tartós eltüntetéshez használni kell a Save Status parancsot, és a normál mentést is természetesen (Save)! A művelet elvégzéséhez nyissuk meg külön a hajtorud.prt! |
Eltüntetett gyűjtőfelület a fólia fán belül | |
layer_tree.mp4
|
Alkatrészek színezése (Appearance) |
Az alapszín a tömör testek esetén egy szürke szín. Egyedi színekkel az alkatrészek, részösszeállítások jól elkülöníthetőek egymástól. A színezésnek a következő szabálya van: |
- az alkatrész színezhető mind az összeállításban, mind külön alkatrészként megnyitva,
- a külön színezett alkatrész megjelenése öröklődik az összeállításban is,
- az összeállításban adott színek nem jelennek meg a külön megnyitott modelleken,
- színezhetők külön az egyes felületek is.
|
Színezés | |
appearance.mp4
|
Színezett alkatrészek | |