KURZUS: Gépszerkezetek számítógépes tervezése
MODUL: Testmodellezés I.
2.2. lecke: Dugattyú csapszeg rajzolása
Cél: Az általános modellezési környezet, és az alapfunkciók megismerése. Alkatrészfájl készítése, alkatrészsablon kezelése, egyszerű vázlat készítése, vázlat referenciáinak, méreteinek, kényszereinek kezelése, kihúzás, lekerekítés, letörés használata, az alap kezelési eszközök elsajátítása. | |||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||||||
| |||||||
Kulcsfogalmak | |||||||
| |||||||
Időszükséglet 90 perc | |||||||
1. Dugattyú csapszeg alkatrész modellezése | |||||||
A leckékben egy AUDI 1800 ccm-es TFSI motor forgattyús mechanizmusának, és a szelepvezérlésnek a fő alkatrészei adják a tananyag mintapéldáit. Azok modellezése során az elsődleges szempont nem a teljes valósághű ábrázolás lesz, hanem a CREO szoftverben való jártasság megszerzése, műszaki tartalom mellett. Továbbá a modelleknél szereplő méretek nem gyártói eredetűek, hanem utólagosan, egy bemutató laboralkatrészről, kézi méret felvételezéssel születettek, ennél fogva az itt szereplő modellek és rajzok a közvetlen gyártásra alkalmatlanok. Gyártástechnológiai utalások pedig csak általánosságban fognak szerepelni, az ismeretterjesztés végett. | |||||||
Feladat | |||||||
Elkészítendő egy dugattyú csapszeg, a következő műszaki rajz szerint. | |||||||
| |||||||
A rajzon látható vetületi metszeti kép az alkatrész főnézete. Jelen esetben egyetlen ilyen képpel is egyértelmű a teljes geometria. A térhatású axonometrikus kép a könnyebb megértés végett került a lapra. | |||||||
A munka megkezdéséhez rajzolja le ceruzával, szabadkézzel egy üres lapra a fenti rajzot magának! Ügyeljen a vékony és vastag vonalak helyes ábrázolására, és az arányokra! Amennyiben szükséges, használjon először vonalzót, kör-, ív-, betűsablont, a rendezett munka érdekében, vagy ha már elég gyakorlattal rendelkezik, akkor ezen eszközök elhagyhatóak a rajzkészítés során. Tehát törekedjen a műszaki jelleg tükrözésére! | |||||||
Kövesse végig a Creo szoftverben az itt leírt lépéseket! | |||||||
A csapszeg, mint külön alkatrész van jelen a szerkezetben, és a modellben is úgy lesz. Hozzuk létre az alkatrész fájlját. Parancs: New... | |||||||
Fájl típus (File type): part, altípus (sub type): solid; először vegyük ki a pipát a Use default template mellől, hogy magunk választhassunk sablont, ne az alapértelmezett legyen aktív. | |||||||
| |||||||
Utána kattintsunk az OK gombra. Legyen a sablon (template): mmns_part_solid; úgy lépjünk tovább az ablakban! A sablonokról bővebben a következő fejezetben olvashat. | |||||||
| |||||||
2. Sablonok (templates) | |||||||
Lehetőség van egy elkezdett alkatrészfájl "folytatására", használatára. | |||||||
Például a mmns_part_solid.prt fájlnak a következő hozományai vannak: | |||||||
| |||||||
Sablonnak bármilyen már meglevő, tetszőlegesen előkészített állapotú alkatrészfájl felhasználható. A fenti képen látható egy kísérőszöveg, ami akkor ugrik elő, ha huzamosabban az egérkurzort a kiemelt szöveg fölött hagyjuk; tehát a magyarázat utal arra, hogy ez egy már létező fájl, és az ott idézett helyet foglalja el a számítógép mappastruktúrájában. | |||||||
| |||||||
3. Testképzés külső vázlattal (Sketch) és kihúzással (Extrude) | |||||||
| |||||||
Először célszerű visszaállítani az alapértelmezett nézetet, (CTRL+d), utána következik a vázlat parancsa Sketch, amivel egy külön építőelem jön létre. | |||||||
4. A vázlatkészítés első lépései | |||||||
A következő videón figyelje meg a vázlatkészítés lépéseit! | |||||||
| |||||||
| |||||||
A videón látottak alapján végezze el a... beállítását! | |||||||
Vázlat referenciák (Sketch references) | |||||||
A vázlatot mindig valamilyen viszonylatba kell helyezni a már meglévő elemekkel. Az első ezek közül a vázlat síkja, amit az előbb már megadtunk. A másik pedig az, hogy azon a síkon belül is kell referenciát használni. Lehetőség szerint a program felvesz két, általa kijelölt síkot a referenciák közé, ami a modell ablakban szaggatott vonallal látszik, illetve ha az egeret a fölé visszük, akkor a Line(reference) szöveg jelenik meg. Ezt jobban szemlélhetjük, ha a segéd geometriai elemeket valamint a forgatási központot kikapcsoljuk. | |||||||
A jelenlegi referenciák kezelésének ablaka, és halmaza a References paranccsal nyitható meg. Vagy a menüszalagban, vagy a jobb egérgomb hosszú lenyomása után a helyi menüben található a parancs. | |||||||
| |||||||
Vázlat rajz | |||||||
Az itt leírtak alapján végezze el a kör megrajzolását! | |||||||
A konkrét vázlatvonalakból álló geometria létrehozása alap síkgeometriai elemekkel történik, a dugattyúcsapszeg esetén egy kör kerül elhelyezésre. Ez a Circle paranccsal működik, azon belül a "Center and point" típussal. A középpont (Center) kerüljön a referenciák metszéspontjába, a futópont (Point) pedig tetszőlegesen elhelyezhető bárhol. A kör mérete itt még nem fontos, mivel a pontos átmérőt (ami 23 mm lesz, mert ennyi a megrajzolandó csapszeg külső átmérője) később adjuk meg. | |||||||
| |||||||
Mindkét kijelölés bal egérgombbal történik, és nem kell nyomva tartani a gombot. Ha a körrel megvagyunk, akkor az egéren a középső gombbal (azaz a görgővel) kattintsunk, így a kijelölő alapállapotra vált az egérkurzor. Minden vázlat elem befejezése így történik majd. | |||||||
5. Méretek (Dimensions) | |||||||
A méretnek négyféle megjelenése van. Az aktuális állapot megjelenik a méret színében, és úgy is, ha rajtahagyjuk az egeret. Az egyik a Gyenge (Weak), - így látjuk a kör létrehozása után a meglévő átmérős méretet. Ennek egyenként az az üzenete felénk, hogy kell még egy konkrét méret ahhoz, hogy a geometria egyértelmű legyen. Amennyiben kétszer rákattintunk a méretszámra, majd beírjuk a megfelelő méretet, és Enter-t ütünk, a méret jellege átvált Erősre (Strong). Ez azt sugallja felénk, hogy az adott erős méret legalább egyszer már meg lett adva. A harmadik változat a lezárt méret, ilyet úgy tudunk készíteni, hogy egy meglévő méretet kijelölünk, és az egér helyi menüjéből a Lock parancsot adjuk ki. Az efféle mérettel szabályozott geometriai elem az egérkurzorral való megfogással nem alakítható, míg ez erős méret esetén megtehető. A negyedik variáció a kiadódó, azaz a zárójeles méret. Az előzőhöz hasonlóan kell eljárni, de most a helyi menüből a Reference-re bökjünk. Ennek a méretszáma a környezetből adódik ki, nem átírható. | |||||||
Körök esetén még megjegyzendő, hogy a helyi menüben a Convert to radius parancs hasznos lehet, ha átmérő méret helyett sugárméretre van szükségünk, illetve a Convert to Linear, ami a méretsegédvonalas megjelenítési móddal mutatja a méretet. | |||||||
Tekintse meg a fent leírtak megvalósítását ezen a videón. Ha szükséges, a videó első megtekintése után olvassa el ismét a fenti szöveget, majd nézze meg újra a videót. | |||||||
| |||||||
A videón látottak alapján állítsa be a kör átmérőjét 23 mm-re! | |||||||
6. Kihúzás (Extrude) | |||||||
A kész vázlatot el kell fogadni. Véglegesíteni a zöld pipával tudjuk, ami az OK nevet viseli. Ezzel visszatérünk a vázlatkészítő környezetből az alap testmodellezőbe. Az éppen elkészült vázlat kiemelt színű, és természetesen ez arra utal, hogy kijelölt állapotban van, amit a modellfában megjelenő háttérkiemelés is mutat a Sketch 1 esetén. A kijelölés megszüntetése a háttérre kattintással lehetséges. | |||||||
Az extrude paranccsal a vázlatból tudunk egyenes vonal mentén haladva testet képezni. Lehetőség van egyoldali kihúzásra, és szimmetrikusra is, valamint a későbbiekben a többi lehetőséget is tárgyaljuk. A csapszeg hossza 51 mm, ez lesz a kihúzás mérete, az opciója pedig szimmetrikus. A szemüveg ikonnal egy előképet kérhetünk a végleges testről. Zárásul pedig a zöld pipát szükséges kattintani. | |||||||
Tekintse meg a fent leírtak megvalósítását ezen a videón. | |||||||
| |||||||
A videón látottak alapján végezze el a kihúzást 51 mm-re! | |||||||
7. Vázlat kényszerek (Constraints) | |||||||
A vázlatkészítés fontos alappillére a megfelelő geometriai kényszerek alkalmazása. Sorrendben a vázlat vonalainak elkészítése után következik, és többnyire a méretháló kialakítása előtt célszerű ezeket megadni. | |||||||
| |||||||
Kilenc fajta kényszert alkalmazhatunk, amelyek különböző geometriai elemeknek az egymáshoz való viszonyát állítja be: | |||||||
| |||||||
A csapszeg furatát kivágással hozzuk létre. Ehhez egy újabb vázlatra van szükségünk, ami egy 13,5 átmérőjű kört tartalmaz. A mostani vázlat síkja a henger egyik oldallapja legyen, orientációnak pedig maradhat a Front sík, Left irányba nézően. Amennyiben a kör rajzolásánál most nem a referenciák metszéspontjára illesztjük annak középpontját, akkor három gyenge méretet kap a vázlatunk. Ráillesztés kényszerrel a középpontot egyszer a függőleges referenciavonalra, másodszor pedig a vízszintesre kell illesztenünk, hogy koncentrikus furata legyen a csapszegnek. Minden egyes ráillesztéssel egyel kevesebb lesz a gyenge méretek száma. | |||||||
Rajzolja meg a 13,5 mm átmérőjű kört a megfelelő helyre! | |||||||
A kényszereket a program külön jelöli a vázlaton. A vázlathoz egy kör esetén hét elem tartozik, két referenciavonal, a körvonal, a kör középpontja, két ráillesztés kényszer és egy átmérő méret. | |||||||
| |||||||
A vázlat megjelenése | |||||||
A megjelenítést szabályozó eszközsor vázlat esetén kibővül két fontos elemmel. Az egyik a nézetet állítja vissza a vázlatsíkra merőlegesre, - tehát a monitor síkjába -, ha közben esetleg elforgatjuk a modellünket. A másik pedig a vázlatelemek megjelenítését szűri. Ki-be lehet kapcsolni a méreteket, a kényszereket, egy úgynevezett rajzi segédhálót és a vonalak csúcspontjainak láthatóságát. | |||||||
| |||||||
8. A test szerkesztése | |||||||
Átmenő kihúzás anyageltávolítással | |||||||
A kész vázlatot el lehet fogadtatni, majd azt felhasználni egy anyageltávolító, mindenen átmenő (Through all). kihúzáshoz. Törekedni kell kizárólag a szükséges, és mérnöki szemléletű mérethálózatra, ezért átmenő furat esetén nem méretszámmal adjuk meg a mélységet, hanem az ezt méret függetlenül megvalósító opciót válasszuk (Through all). Az opcióknak két helye van a kihúzás eszköztárában. Vagy ikonként gördíthető le, vagy az Options fül alatt találhatóak, de az utóbbi annyival több lehetőséget tartalmaz, hogy ott a vázlatsíktól levő mindkét irányban tudjuk szabályozni a kihúzás mértékét. A kihúzás irányát is lehet változtatni több féle módon, vagy a fehér négyzetet fogjuk meg az egérkurzorral, vagy a piros nyílra kattintással, vagy a kezelőrészen az oda-vissza nyíllal tehetjük ezt meg. | |||||||
| |||||||
Végezze el a kihúzást a videón látottak szerint! | |||||||
A testek megjelenítési módjai | |||||||
Alapvetően megkülönböztetünk árnyékolt, és drótvázas megjelenítést. Az árnyékolton belül lehetőség van arra is, hogy az éleket kivastagítva lássuk. A drótvázas esetben pedig arra, hogy a takart vonalak ne, vagy halványszürkén, vagy sötéten, vastagon, ahogyan a látható élek is. Valamint van egy lehetőség, amikor a test környezetében árnyék és tükröződés állítható be. | |||||||
| |||||||
Próbálja ki a megjelenítési módokat a videón látottak szerint! | |||||||
Lekerekítés (Round) | |||||||
Az élek lekerekítésére az előző fejezetben is említett elhelyezhető építőelem szolgál. A kijelölendő referencia lehet egy él, vagy metsződő felületpár. Ha az utóbbira van szükség, akkor a második felület kijelölését a Ctrl billentyű lenyomása után kell megtenni. | |||||||
Fontos még megemlíteni, hogy egy építőelemen belül lehetőség van az azonos lekerekítési sugarú éleket egy csoportba, azaz szettbe gyűjteni. Az ajánlott is, mivel ha ez elkerüli a figyelmünket, hamar rendkívül sok szettet definiálunk. Ugyanis minden egyes él kijelölésével új szettet készít a program. Egy szettbe a Ctrl billentyű lenyomása mellett tudjuk az éleket csoportosítani. | |||||||
A szetteket a Sets fül alatt lehet kezelni, és természetesen a modelltérben is. A méretszám megváltoztatására még egy harmadik helyen is lehetőség van, az építőelem kezelőfelületén. Ott az az érték jelenik meg, ami éppen az aktív szett. Egy szettet úgy tudunk aktívvá tenni, hogy vagy a lenyíló Sets fül alatt kiválasztjuk a megfelelőt, vagy a modelltérben kattintunk az adott lekerekítésre, ami sok szett esetén a járhatóbb út. A kijelölés után a helyi menüből (jobb egérgomb hosszan) a Delete, vagy a Delete Set paranccsal lehet törölni egy szettet. Amennyiben csak egy elemet kívánunk eltávolítani, akkor a Ctrl lenyomása mellett újból kattintsunk a bal egérgombbal az élre. | |||||||
| |||||||
Végezze el a lekerekítést a videón látottak szerint, R 0.3 mm mérettel! | |||||||
Élletörés (Edge chamfer) | |||||||
Az előző fejezetben láthattunk már egy 1×45°-os letörés készítését. Most annyival egészítjük ki azt, hogy a szettek kezelése ugyanúgy működik ennél az építőelem típusnál, mint a lekerekítésnél, illetve a példában nem a méretszám × 45° (45 × D), hanem a méretszám × szögérték (Angle x D) opció kerül alkalmazásra. Ennek a műszaki rajz készítésénél lesz fontos szerepe. Figyelje meg a videón, hogy milyen méretek jelennek meg a különböző opciókkal! | |||||||
| |||||||
Végezze el az élletörést a videón látottak szerint, 1x45°-os mérettel! |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Döntse el, hogy melyik letörési opció melyik képet adja! Írja be a megfelelő számot a mezőkbe!
![]() | |||||||||||||
2. Állapítsa meg, hogy igaz-e a következő állítás!
![]() | |||||||||||||
3. Jelölje az összes helyes megoldást! | |||||||||||||
Egy tengely nevű alkatrészt kell elkészíteni. A munka elején megnyitottunk egy minta fájlt, aminek tengely a neve. Miután áttanulmányoztuk, a Close paranccsal bezártuk azt. Majd elkezdtük a saját tengely nevű alkatrészünket, de a program azt az üzenetet adja, hogy a tengely.prt már létezik. Mivel tudjuk elérni, hogy elkészíthessük a tengely nevű alkatrészünket:
![]() | |||||||||||||
4. Készítse el az alábbi alkatrészt | |||||||||||||
| |||||||||||||
Mentse el a rajzot "Solid_1_Neptun_kód.prt" néven! A "Neptun_kód" helyére a saját Neptun kódját írja! |