KURZUS: Politológia

MODUL: I. modul

2. lecke. Diktatúrák-demokráciák, demokráciaelméletek

Tanulási útmutató

Ebben a leckében a két alapvető politikai berendezkedést (diktatúra és demokrácia), illetve a köztes kategóriákat tanulmányozzuk. A totális és autoriter diktatúráktól jutunk el a féldemokráciákon keresztül a demokrácia világába, és párokba rendezve részletesen megnézzük a különböző demokrácia-felfogásokat, demokráciamodelleket.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 2. leckéjét, a 24-46. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tanulmányozza a leckében szereplő a különböző diktatúrák, féldemokráciák és demokrácia-értelmezések lényegi elemeit, az ide kapcsolódó definíciókat. Alapvető kérdés, hogy a demokráciával kapcsolatos dilemmákat, megközelítési módokat ismerje és megértse a logikájukat.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Tanulmányozza a versengés és a részvétel Dahl-i kritériumpárját!
  • Jegyezze meg a totalitárius szindróma elemeit, a létező, konkrét diktatúrák példáit is felelevenítve.
  • Értelmezze a féldemokrácia-típusokat, melyik milyen szempontból demokráciahiányos.
  • Tanulmányozza a demokrácia releváns elméleti irányait, modell-párjait!
  • Fejtse fel, mi a lényegi különbség a maximalista és minimalista, intézmény- és kultúracentrikus, a képviseleti és bázisszemléletű változatok között.
  • Gondolja át a konszocionális modell alapelveit.
  • Tanulmányozza alaposan a többségelvű és a konszenzuális modell sajátosságait, kiindulópontját! A magyar példán át vegye végig a két modell intézményszintű megvalósulási formáit!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha

  • Felismeri Platón és Arisztotelész felfogásának modern elemeit.
  • Különbséget tud tenni a totalitárius és az autoritárius diktatúrák között.
  • Értelmezni tudja a totalitárius szindróma elemeit.
  • Megértette a féldemokráciák mibenlétét, érzékeli a különbséget a négyféle típusa között, érti, hogy miért a formalista a legkevésbé és miért a pártelvű a leginkább demokratikus.
  • Megjegyezte a demokrácia modellpárokat, és a tízféle demokrácia-értelmezés lényegét, pontosan érti, mi az egyes demokrácia-felfogások alapja.
  • Át tudja gondolni, hogy milyen feltételek teljesülése esetén működőképesek az egyes demokrácia-modellek (pl. a maximalista, vagy a participációs).
  • El tudja dönteni és érvekkel alá tudja támasztani, hogy az egyes modellpárok közül melyik a saját maga számára a vonzóbb felfogás.
  • Tudja, milyen premisszákon, milyen logikán nyugszik a többségelvű és a konszenzuális modell, hogyan és milyen politikai intézményeket működtetnek.
Önellenőrző kérdések
1. Dahl szerint a demokrácia két alapfeltétele:
szabadság és egyenlőség
kooperáció és autoritás
versengés és részvétel
poliarchia és pluralizmus
2. Platón szerint melyik a jó politikai berendezkedés?
Királyság
Demokrácia
Oligarchia
A bölcsek, filozófusok uralma
3. Az alábbiak közül melyik nem a totalitárius szindróma ismérve?
A politikai rendőrség által végrehajtott terror.
Cenzúramentes média.
Ideokratikus egypártrendszer.
A gazdaság és a többi alrendszer politikai irányítása.
4. Az alábbiak közül melyik nem autoritárius diktatúra-típus?
Katonai diktatúra
Alkotmányos monarchia
Teokratikus rezsimek
Hagyományos monarchia
5. Az alábbiak közül melyik nem féldemokrácia?
Formalista
Zsarnoki kisebbség
Elitista
Pártelvű
6. Melyik állítás nem jellemző a partitokráciára?
A kormány és az ellenzék szinte egy elitet alkot, a pártok politikai "kartellbe" tömörülnek, egymás között felosztják az államot.
Túlpártosodás: a pártok a politikai élet egyetlen szereplői, e pozíciójukat be is betonozzák.
Az érdekszervezetek, kamarák és más makroszereplők nem jutnak szerephez.
A demokratikus homlokzat és a kiírt választások ellenére valójában versengés nélkül alakul ki párthatalom.
7. Melyik nem demokrácia-elmélet?
Konszenzuális modell
Piaci, realista, elitista elmélet
Westminsteri modell
Racionális választás elmélete
8. Melyik nem jellemzője a klasszikus demokráciaelméletnek?
A népszuverenitás és a kormányzók-kormányzottak azonosságának az elvére épít.
A demokrácia lényege a versengésen alapuló, demokratikusan ellenőrzött elituralom.
A demokrácia a nép uralma a nép érdekében a nép által.
A demokrácia maximalista, radikális felfogása.
9. Mi jellemző a minimalista, elitista demokráciaelméletekre?
Az emberek elsősorban közösségi, politikai lények és csak másodsorban magánemberek.
A demokrácia egyfajta intézményi rend, intézményi struktúra, berendezkedés.
A demokrácia lényege a politikai kultúrában keresendő.
A politika mesterség, a politikai elitek dolga.
10. Melyik magatartástípus nincs Almond-Verba politika kultúra elméletében?
Homo politicus
Parokiális
Alattvalói
Részvételi
11. Melyik állítás nem része Lipset objektivista demokráciaelméletének?
A demokratizálásnak objektív feltételrendszere van.
A demokrácia a gazdag társadalmak kiváltsága.
Társadalmi-politikai tevékenységünket a gazdasági-szociológiai hátterünk határozza meg.
A politikai szereplő, a választó kvázi fogyasztóként optimalizál, haszon-maximalizál.
12. Mi Dahrendorf aforizmája a demokratizálódás időigényességéről?
6 hónap a politikai átmenet, 6 év a gazdasági átmenet, 60 év a politikai kultúra átalakulása.
A politikai, a gazdasági és a politikai kulturális átmenet időtávja egyaránt 12-15 év.
16 hónapig tart a gazdasági, 6 évig a politikai és 16 évig a politikai kulturális átmenet.
6 évet vesz igénybe a politikai és a gazdasági átmenet.
13. Melyik nem a konszocionális, multietnikus modell alapelve?
Nemzetiségi alapú nagykoalíció.
Az abszolút többség elve érvényesül a parlamentben.
Arányosság.
Belső autonómia a saját ügyekben.
14. Mi nem jellemző a többségelvű demokráciamodellre?
Alkotmánya írott, benne a politikai kisebbségek vétójogával
A választásokon kialakuló politikai többség elképzelései érvényesülnek maradéktalanul.
A politikai intézményrendszer nem korlátozza a többség hatalomgyakorlását.
Koncentrált, egypárti, egyszerű többségi kormányok jellemzik
15. Mi nem jellemző a konszenzuális demokráciamodellre?
A demokrácia nem egyenlő a többségelv érvényesülésével.
A politikai döntések széles körű megegyezésen alapulnak.
A politikai kisebbségnek nincs semmilyen lehetősége az érdekei érvényesítésére.
Területi, funkcionális decentralizáció, önkormányzatiság, szubszidiaritás.
16. Milyen a választási rendszer a konszenzuális demokráciákban?
Egyéni választókerületi
Arányos, listás
Többségi választási rendszer
Preferenciális a választási rendszere
17. Milyen az állam felépítése, területi rendje a többségelvű demokráciában?
Föderális, tagállamokra bomló
Decentralizált
Regionalizált
Unitárius, centralizált
18. Melyik állítás nem igaz?
A többségelvű modell hagyományos két típusállama Anglia és Új-Zéland.
A konszenzuális modell típusállama Belgium és Svájc.
A magyarországi demokrácia a konszenzuális modellhez áll közelebb.
Az USA a többségelvű modell legnagyobb területű típusállama.
19. Melyik állítás nem vonatkozik a konszenzuális demokráciamodellre?
Sokpártrendszer jellemzi, legalább három releváns párttal.
Megosztott a végrehajtó hatalom, nagykoalíciós kormányok működnek.
Az állam felépítése egységes, centralizált, unitárius.
A törvényhozó és végrehajtó hatalom markánsabb szétválasztása, hatalommegosztás.
20. Mi nem jellemzi a többségelvű demokráciamodellt?
A politikai tagoltsága egydimenziós, egy politikai törésvonallal.
A központosított állam-modell jellemző a felépítésére
Kizárólagos a képviseleti elv.
Erős jogosítványú alkotmánybíróság működik.
21. Mi jellemző a többségelvű mintaállamra, az Egyesült Királyságra?
1920 óta mindig egypárti kormánya volt az országnak.
A brit parlamentben általában csak két, néha három párt rendelkezik mandátumokkal.
A devolúció óta Skócia, Wales és Észak-írország is saját parlamenttel rendelkezik.
Az alkotmánybíráskodást a Lordok Háza végzi az odadelegált bírák révén.
22. A konszenzuális mintaállamra, Belgiumra vonatkozó melyik állítás téves?
A dupla többség elvével védik a franciaajkú politikai kisebbséget a parlamentben.
Svájc után itt a leggyakoribbak a népszavazások.
A két nagy nemzeti közösség, a flamandok és a franciaajkúak együtt kormányoznak.
A belga államban nincsenek országos pártok.