KURZUS: Politológia

MODUL: I. modul

1. lecke. Politikatudományi alapfogalmak

Tanulási útmutató

Ebben a leckében a modern politikatudomány irányzataival, a politika és az állam meghatározásával, a politikai rendszer legfontosabb elemeivel, a demokratikus rendezőelvekkel ismerkedhet meg. Továbbá röviden elemezzük a hatalom és uralom szerepét a politikában, a legitimáció különféle típusainak működését, és néhány más alapvető fogalmat is körbejárunk.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 1. leckéjét, az 5-23. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tanulmányozza a leckében szereplő definíciókat, a hozzájuk tartozó fogalmakat. Fontos, hogy a politológia alapfogalmaival tisztában legyen.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Tanulmányozza át figyelmesen a politikaértelmezés irányzatait, értelmezve az egyes megközelítések legfontosabb különbségeit, hogy a különböző értelmezési formák mire helyezik a legfőbb hangsúlyt.
  • Értelmezze a politikai rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó rendszerelméleti modelleket.
  • Tanulmányozza át a hatalom és az uralom szerepét a társadalom működtetésében.
  • Jegyezze meg a karizmatikus, a tradicionális és a racionális uralmi formák jellemzőit.
  • Jegyezze meg, hogy mit jelent a legitimáció, mi a különbség a legitim és a legális között.
  • Gondolja át, miért tekinthető a pluralizmus, a korporatizmus és a participáció a demokrácia elengedhetetlen alkotóelemének, rendezőelvének.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha

  • a leckében megismert kifejezéseket össze tudja kapcsolni jelentésükkel.
  • fel tudja ismerni a politikaértelmezés irányait.
  • érti a politika sokrétegű, összetett fogalmát.
  • kiemelni/kiválasztani azokat az elemeket, amelyek a politikai hatalmat, annak birtoklását a legfőbb érdekké teszik.
  • felismeri a hatalom és uralom szerepét a társadalom működésében.
  • különbséget tud tenni a hatalom és az uralom között.
  • történeti és mai példákat tud mondani a különböző uralmi típusokra.
  • érti a legitimáció, a pluralizmus, a korporatizmus fogalmát.
Önellenőrző kérdések
1. Mit nevezünk a politikatudomány normatív-ontológiai megközelítésének?
A politikát történelmi struktúrák determinálta gazdasági-szociológiai ellentmondások alakítják
Az értékek és a normák jelentőségének hangsúlyozása.
Pozitivista megközelítés, természettudományos módszerek, empirikus tényekből általánosít.
A politikai intézmények vizsgálatát.
2. Mit nevezünk a politikatudomány behaviorista megközelítésmódjának?
A politikai jelenségek funkcióját vizsgálja a politikai rendszerben.
A politikai jelenségek összehasonlító vizsgálata.
A politikai jelenségek eredetével és történeti átalakulásaival foglalkozik.
Az egyének politikai magatartását és cselekvéseit vizsgálja.
3. Melyik nem a politika fogalmának lehetséges megközelítése?
Guvernamentális
Komparatív funkcionalista
Konfliktusközpontú
Normatív, értékalapú célokra orientált
4. Mi a politika fogalma a guvernamentális megközelítésben?
A politika az államról, az állam vezetéséről szól, hatalmi-uralmi viszony.
A politika értékalapú célokra orientált tevékenység.
A politika lényege az érdekellentétekből fakadó társadalmi konfliktusok szabályozása.
A politika a társadalom irányításának, a közösség ügyeinek intézési terepe.
5. Melyik Lasswell politika definíciója?
Az államhatalom megszerzésére, irányuló érdekvezérelt akarati tevékenység.
Megszabja, ki, mit (mennyit), mikor és hogyan kap a társadalom megtermelte javakból.
A politika az értékek autoritatív elosztása.
A társadalom irányításának elmélete és gyakorlata.
6. Melyik nem a politológiai háromszög alkotóeleme
Közpolitika, public policy
Politikai szereplők - politics
Politikai intézmények - polity
Politikai rendszer - political system
7. A politikai rendszer fogalma:
Egy állam vezetésének konkrét politikai struktúrája.
A politikai döntések rendszere és mechanizmusa.
A politikai, hatalmi viszonyok, politikai tevékenységek, politikai intézmények összessége.
A politikai érdekek és értékek rendszere.
8. Melyik nem Almond rendszerelméleti modelljében kimeneti, output funkció?
Extraktív vagy elvonó funkció
Disztributív vagy elosztó funkció
Regulatív vagy szabályozó funkció
Autoritatív vagy uralmi funkció
9. Melyik elem nem tartozik a jogállam fogalomkörébe?
A jog primátusa a politikával szemben, a törvény uralma (rule of law).
Az állam a társadalmi igazságosság megvalósításáért beleszól a gazdasági folyamatokba.
A modern állam egyik fő vonása a jogszerűsége.
Megkülönböztethető a jogállam formális és materiális kategóriája.
10. Mit nevezünk hatalomnak?
A hatalom jelenti az érdekek értékhátterét.
A hatalom a befolyásolás következménye.
A hatalom esély az érdekek megvalósítására akár még ellenállással szemben is.
A hatalom a cselekvések önkéntes koordinációjának a terepe.
11. Mit jelent a karizmatikus uralom?
A vezető ereje a saját képességeiből, tehetségéből származik.
A vezető ereje a hadseregre épül.
A vezető ereje a hagyományokra épül.
A vezető ereje a bürokrácián és a törvényeken alapul.
12. Melyik nem demokratikus rendezőelv?
Pluralizmus
Participáció
Kooperáció
Korporatizmus
13. Melyik nem a pluralista demokrácia jellemzője?
A politika alapja a heterogén társadalmi csoportok versengése a hatalomért.
Egyetlen politikai erő sem tehet szert kizárólagos hatalomra.
Célja a társadalmi homogenitás, egyszólamúság megteremtése.
A hatalom sokközpontú.
14. Mit jelent a tripartit rendszer?
Hárompárt-rendszer, három meghatározó párt uralja a politika terepét.
A klasszikus három értéken (szabadság-egyenlőség-testvériség) nyugvó berendezkedés.
Háromoldalú érdekegyeztetés (állam - munkaadó - munkavállaló).
Hárompólusú politikai rendszer (makro-, mezo- és mikroszint).
15. Melyik elem nem jellemző a direkt participációra?
Az állampolgárok közvetlen részvételét jelenti.
Referendum csak véleménynyilvánító lehet.
Leggyakoribb formája a népszavazás.
Társadalmi mozgalmakba bekapcsolódással is realizálódhat.
16. Melyik nem jellemző a politikai névtelenekre?
Nincsenek ismereteik, tudásuk a politikáról.
Nem szerepelnek a választói névjegyzékben.
Nem vesznek részt a választásokon.
Csupán tárgyai és nem alanyai a politikának.
17. Mit nevezünk érdeknek?
Az érdek a hatalom megjelenése.
Az érdek más kifejezése a legitimáció.
Az érdek felismert szükséglet.
Az érdek a politikai eszme része.
18. Mit nevezünk legitimációnak?
Valamely személy vagy párt parlamenti szereplését.
A királyság politikai rendszerét.
Valamely személy vagy politikai rendszer törvényes és elismert jogát a hatalomra.
A köztársaság politikai rendszerét.
19. Miért igyekszik minden hatalom kiépíteni a legitimációs rendszerét?
Mert minden rendszer törekszik a törvényességre.
Mert minden rendszer működését jogok biztosítják.
Mert ezzel minden rendszer stabillá válhat és csökkennek az elnyomó kiadások.
Mert az állampolgárok elvárják tőle.
20. Az alábbi kijelentések közül melyik állítás igaz a delegitimáció kifejezésére?
A hatalmat nem a közérdeknek megfelelően működtetik.
Az állampolgárok nem működnek együtt a hatalommal.
A polgárok anyagi szükségleteik nem tudják kielégíteni.
A hatalmat törvénytelenül szerezték meg és gyakorolják.