KURZUS: Politológia

MODUL: I. modul

Az I. modult lezáró ellenőrző kérdések

1. Mit nevezünk a politikatudomány behaviorista megközelítésmódjának?
Az egyének politikai magatartását és cselekvéseit vizsgálja.
A politikai jelenségek funkcióját vizsgálja a politikai rendszerben.
A politikai jelenségek összehasonlító vizsgálata.
A politikai jelenségek eredetével és történeti átalakulásaival foglalkozik.
2. Mit nevezünk politikai rendszernek?
A politikai, hatalmi viszonyok, politikai tevékenységek, politikai intézmények összessége.
Egy állam vezetésének konkrét politikai struktúrája.
A politikai döntések rendszere és mechanizmusa.
A politikai érdekek és értékek rendszere.
3. Melyik nem tartozik az ún. demokratikus rendezőelvek közé?
Pluralizmus
Kooperáció
Participáció
Korporatizmus
4. Mi tekinthető tisztán karizmatikus uralmi formának?
Az alkotmányos monarchia.
A középkori királyságok.
A totalitárius rendszerek.
Az athéni demokrácia.
5. Mi a legitimáció fogalma?
A monarchia politikai rendszere.
Valamely személy vagy politikai rendszer törvényes és elismert joga a hatalomra.
Valamely személy vagy párt parlamenti szereplése.
A köztársaság politikai szisztémája.
6. Mi Dahl szerint a demokrácia két alapfeltétele?
Szabadság és egyenlőség
Versengés és részvétel
Kooperáció és autoritás
Poliarchia és pluralizmus
7. Melyik fogalom, felismerés köthető Arisztotelész nevéhez?
A régi hagyományok megkérdőjelezése
A statikus államfelfogás
A politeia
Az anarchia
8. Mi nem a totalitárius szindróma ismérve?
A politikai rendőrség által végrehajtott terror.
Ideokratikus egypártrendszer.
A gazdaság és a többi alrendszer politikai irányítása.
Cenzúramentes média.
9. Melyik nem féldemokrácia?
Formalista
Elitista
Pártelvű
Zsarnoki kisebbség
10. Mi nem vonatkozik a klasszikus demokráciaelméletre?
A népszuverenitás és a kormányzók-kormányzottak azonosságának az elvére épít.
A demokrácia lényege a versengésen alapuló, demokratikusan ellenőrzött elituralom.
A demokrácia a nép uralma a nép érdekében a nép által.
A demokrácia maximalista, radikális felfogása.
11. Mi nem jellemzi a konszenzuális demokráciamodellt?
A törvényhozó testület szimmetrikus kétkamarás munkaparlament.
Alkotmánybírósága nincs.
Lehetőség van a közvetlen részvételre, gyakoriak a népszavazások.
Politikai tagoltsága többdimenziós, több politikai törésvonallal.
12. Melyik állítás nem vonatkozik a többségelvű demokráciamodellre?
A törvényhozó és végrehajtó hatalom fúziója, kormányzati hatalomkoncentráció.
Sokpártrendszer jellemzi.
Íratlan az alkotmány, a parlament szuverén.
A törvényhozó testület egykamarás vagy aszimmetrikus kétkamarás.
13. A konszenzuális mintaállamra, Svájcra vonatkozó melyik állítás téves?
A varázsformula alapján mindig ugyanaz a négy párt adja a kormányt.
A parlament bizalmatlansági indítvánnyal meg tudja megbuktatni a kormányt.
A felsőház a föderális államszerkezetnek megfelelően a kantonok érdekképviseletet látja el.
A négy svájci nyelv egyenrangú használata az alkotmányos rendszer egyik alapeleme.
14. A politikai kultúrára vonatkozóan melyik állítás hamis?
Létezik leíró és normatív, értékelő megközelítése.
Demokráciában minden polgár demokratikus politikai kultúrával rendelkezik.
Egyén és közösség szintjén is vizsgálható.
Lényege a konfliktuskezelő képesség.
15. Melyik politikai kultúra-típuspár nem létezik?
Megszakított vagy folyamatos politikai kultúra.
Államközpontú vagy civiltársadalom-központú politikai kultúra.
Stabilitás-központú vagy válság-kultúra.
Racionális vagy emocionális politikai kultúra.
16. Melyik állítás nem jellemző a részvételi politikai kultúrára?
A modern demokráciákban alakulhatott ki.
Az állampolgárok érzelmi, emocionális alapon viszonyulnak a politikához.
A polgár sok mindenről tud és sokféleképpen részt is vesz a politikában.
Az egyén alapvetően jól informált, világos politikai preferenciákkal rendelkezik.
17. Melyik a téves állítás a politikai szocializációról?
A politikai szocializációnak közösségi jellege van.
Az újra-szocializálódás (reszocializáció) inkább jellemzi, mint az egyéni szocializációt.
A politikai szocializáció előbb kezdődik, mint a családi/egyéni és előbb is fejeződik be.
A szocializálódók visszahatnak magára a politikai kultúrára
18. A magyar demokratikus politikai kultúra "fejletlenségének" elemei közül melyik téves?
A választási részvétel és politikai aktivitás magas szintje.
A demokratikus politikai hagyományok hiánya, hosszú autoriter tradíció.
Az érdekképviseletek és a civil társadalom gyengesége.
Az új demokratikus politikai intézmények és politikusok iránti alacsony bizalom.
19. Melyik nem tartozik a klasszikus törésvonalak közé?
Nyelvi, etnikai tagoltság, domináns kultúra - szubkultúrák
Vallás: állam-egyház, vallásos-szekuláris törés.
Ágazati ellentét: az ipar és a szolgáltatás szektorának érdekellentétei
Osztálykonfliktusok: tőke-munka, munkadó-munkavállaló ellentéte
20. Melyik politikai törésvonal irreleváns Magyarországon Körösényi szerint?
A kommunista eredetű politikai tagoltság, kommunisták vs antikommunisták.
Vallásos-szekuláris ellentét.
Vidék-város, agrár-ipari konfliktus.
Gazdasági osztálytörés.
21. Milyen problémákkal nem foglalkoznak az ideológiák?
Politikai elvekkel és értékekkel, az emberi természettel.
A hatalommal: kit illet meg, hogyan szerezhető meg, mik a korlátai.
A politikai rendszer, a politikai intézmények működésének gyakorlati kérdéseivel.
Leíró jelleggel a különböző társadalmi problémák megismerésével, feltárásával.
22. Melyik állítás nem érvényes a jobboldalra?
A társadalmi egyenlőtlenség szükségszerű, elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket.
Társadalmi kérdésekben tradicionalista kultúrát és értékeket hordoz.
Itt jelenik meg a vallás-felekezetiségen alapuló politika és a nacionalizmus is.
Társadalmi kérdésekben "megengedő", a viselkedési devianciáknál elfogadó.
23. Mi nem jellemző a baloldalra?
Hisz a társadalmi egyenlőség, emberi jogok, a demokrácia korlátlan kiterjeszthetőségében.
Az állam gazdasági beavatkozásának fenntartása vagy növelése jellemzi.
A társadalomfejlődésben a lassú, szerves változás híve, evolucionista, reformista.
A gazdasági és érdekkonfliktusokban a munkavállalók oldalán áll.
24. Milyen egyenlőségeszmét hirdet a klasszikus liberalizmus?
Törvény előtti egyenlőség
Esélyegyenlőség
Gazdasági egyenlőség
Társadalmi egyenlőség
25. Az utilitarizmus melyik politikai eszméhez köthető?
Konzervativizmus
Liberalizmus
Nacionalizmus
Szocializmus
26. Mi nem a klasszikus liberális államfelfogás része?
Az állam demisztifikálása.
Az állam szerves képződmény, organikus államkép.
Célja az állam önkény megfékezése.
Az állam szerepe a lehetséges mértékben korlátozott.
27. Melyik nem a jóléti állam alapelve?
Szabadság és egyenlőség egyformán hangsúlyos, a kettő együtt is megvalósítható.
A juttatások megszerzésének módja szelektív legyen, és ne univerzális.
A szociális jogok egyenrangúak a politikai jogokkal.
Dekommodifikáció. Bizonyos szolgáltatások egyenek ingyenesek.
28. Kit neveznek a konzervativizmus atyjának?
John Locke
Edmund Burke
Lord Acton
Alexis de Tocqueville
29. Mi jellemző leginkább a politikai konzervativizmusra?
Erős állam vezérelte gazdaság nélkül nem létezik stabil rend.
Tekintély nélkül nem létezik stabil rend.
Az állam olyan, mint egy kereskedelmi társaság.
Szabadság nélkül nem létezik stabil rend.
30. Melyik állítás vonatkozik a szociáldemokráciára?
Elmélete és gyakorlata Trockij munkássága nyomán alakult ki.
A szocializmus forradalmi-radikális változata.
Alkalmazkodott a polgári demokráciához, elfogadta a parlamentarizmust.
Jellemzője a radikalizmus, a voluntarizmus.
31. Melyik állítás jellemzi a kultúrnemzetet?
Az államhatárokon belül élő állampolgárok a nemzet tagjai.
Az államhatárain kívül élő írni-olvasni tudó azonos etnikumúak alkotják a nemzetet.
Az állam határain belül élő írni-olvasni tudók a nemzet tagjai.
Az azonos nyelvű, kultúrájú emberek a nemzet tagjai, függetlenül attól, hogy hol élnek.