KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

9. lecke. Magyar politikai rendszerek a 19-20. században

Tanulási útmutató

Ez a lecke a magyar politikai rendszer hagyományait mutatja be, vagyis a dualizmus, a két világháború közötti időszak, a koalíciós évek és az államszocialista berendezkedés politikai rendszerét foglalja össze.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 9. leckéjét, a 158-172. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Nézze át, hogy az egyes korszakokban milyen jogkörökkel működtek a fontosabb politikai intézmények, melyik rendelkezett a legnagyobb hatalommal
  • Nézze át abból az aspektusból a korábbi politikai rendszereket, hogy mikor milyen elemei voltak demokratikusak, és milyen tényezők terén nem felelt meg a mai demokratikus követelményeknek.
  • Szedje össze, hogyan alakult az államfői hatalom az egyes politikai konstrukciókban
  • Tanulmányozza a dualizmus sajátos politikai struktúráját, milyen intézmények formálták a magyar belpolitikát.
  • Tanulmányozza az első valóban teljesen független magyar politikai rendszert, vagyis a két világháború közti időszak politikai struktúráit.
  • Figyelmesen olvassa el az államszocialista modell alapelemeit, az állampárt-pártállam fogalmát, jellemzőit.
  • Tárja fel a Rákosi- és a Kádár-korszak közötti hasonlóságokat és különbségeket, ismerkedjen meg az állami és pártintézményeik világával, részleteiben különösen a kádárista intézményrendszerrel foglalkozzon.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • Birtokolja a dualizmustól kezdve az egyes történelmi korszakok politikai berendezkedésével, intézményeivel kapcsolatos ismereteket.
  • Ismeri a dualizmus, a két világháború közötti korszak, a koalíciós évek politikai rendszerét, releváns politikai intézményeit, tisztában van demokratikus elemeikkel és e szempontú hiányosságaikkal.
  • Tisztában van a pártállam-állampárt fogalmával, az államszocialista rendszer lényegével, működésének logikájával.
  • Időben szakaszolni tudja a Rákosi- és a Kádár-korszakot.
  • Meg tudja különböztetni a Rákos-éra, a Kádár-kor, illetve a késő kádári pragmatikus diktatúra jellemvonásait.
  • Világosan átlátja, hogy milyen hierarchia, viszonyrendszer, összefonódás jellemezte az államszocialista korszak állami és pártintézményeit.
Önellenőrző kérdések
1. Mi nem volt jellemző a dualizmus politikai rendszerére?
Parlamentáris monarchia volt.
Az uralkodó államfőnek gyenge jogosítványai maradtak.
Jogállamiság, polgári jogrend, alapvető polgári szabadságjogok bevezetése.
Népképviseleti törvényhozás, parlamentnek felelős kormány.
2. Mi jellemezte a dualizmuskori országgyűlést?
A felsőházban valamennyi bevett egyház képviseletet kapott.
Szimmetrikus kétkamarás: képviselőház és főrendiház/felsőház egyenrangúsága.
Még nem ismerték a parlamenti kérdés és interpelláció műfaját.
A képviselőházban a beszédek időtartamának szigorú korlátai voltak.
3. Mit jelent az obstrukció?
A házelnök eszköze volt a dualizmus korában, hogy letörje a klotűrt.
Amikor az ellenzék kivonul a parlamentből, és a távolmaradásával tüntet.
Ellenzéki eszköz, a vita elhúzása, "agyonbeszélése", a kisebbség "lenyeli" a többséget.
A vita lezárása annak ellenére, hogy vannak még feliratkozott hozzászólók.
4. Melyik állítás téves a dualizmus politikai rendszeréről?
A választások egyéni választókerületi, egyfordulós rendszerűek voltak nyílt szavazással.
A kormányok pártösszetétele többször változott, érvényesült a váltógazdaság.
A területi közigazgatás vármegyékből és törvényhatósági jogú városokból állt.
A kormány elnökét és tagjait az uralkodó nevezte ki, utóbbiakat kormányfői előterjesztésre.
5. Melyik név nem ugyanarra a dualizmuskori politikai erőre vonatkozik?
Deák Párt
Szabadelvű Párt
Nemzeti Munkapárt
Függetlenségi Párt
6. Melyik állítás téves a két világháború közötti magyar politikai rendszerről?
Autoriter, korlátozott parlamentáris rendszer, egyfajta féldemokrácia működött.
Államformája királyság volt király nélkül kormányzóval.
Többnyire koalíciók voltak hatalmon, ritka volt az egypárti kormány.
A parlament felsőház politikai szerepet nem töltött be, csak szimbolikusat.
7. Melyik állítás téves a két világháború közötti magyar politikai rendszer antidemokratizmusáról?
Nem működött a parlamenti váltógazdaság.
Nem tartottak rendszeres választásokat.
Szűkös és részben nyílt volt a választójog.
A politikai kultúra jelentős részben alattvalói és parokiális jellegű volt.
8. Mi nem volt jellemző a magyar államfő jogköreire a két világháború között?
A parlament által választott kormányzó a 20-as években gyenge-közepes erősségű államfői jogokkal rendelkezett.
A parlament által hozott törvényeket nem vétózhatta meg, csupán egyszer küldhette vissza "megfontolásra" az országgyűlésnek.
A parlament ülését csak meghatározott korlátok között függeszthette fel, csak rendkívüli esetekben oszlathatta fel.
Ő volt a "Legfőbb Hadúr", a katonai főparancsnok, önálló döntésével hadat üzenhetett, a hadsereget az ország határain túlra vezényelhette.
9. Mi nem volt jellemző a magyar országgyűlésre a két világháború között?
Az erős kormányoldallal szemben kis pártok széttöredezett ellenzéke állt.
A parlamenti munkában ismerték az interpellációt, a pártok frakciókat alkottak.
A törvényhozó hatalom egykamarás rendszerben működött.
A kormánypártok mindenkor az összes parlamenti mandátum közel kétharmadával rendelkeztek.
10. Melyik állítás téves a magyarországi koalíciós időszak (1945-48) parlamenti választásairól?
Az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján, arányos, listás rendszerben bonyolították le a választásokat.
1945 őszén a voksok és a mandátumok abszolút többségét (54%) a jobboldali Kisgazdapárt szerezte meg.
Az 1947. nyári választásokat az MKP nyerte meg relatív többséggel, a baloldal tarolt, a jobboldal csak 15%-ot szerzett.
Mindkét választás után négypárti nagykoalíció jött létre három baloldali párt és a kisgazdák részvételével.
11. Mi nem jellemezte a magyarországi koalíciós időszakban (1945-1948) az államfői jogkört?
A köztársasági elnök nem vett részt közvetlenül a kormányzásban.
Legerősebb jogköreként ő volt a hadsereg tényleges irányítója, főparancsnoka.
A törvényeket egyszer visszaküldhette a parlamentnek (nem volt abszolút vétójoga).
Minden intézkedéséhez szükséges volt kormánytag ellenjegyzése.
12. Az ún. bolsevik típusú párt jellemzése. Melyik állítás téves?
Eredetileg élcsapat, erős küldetéstudattal.
Az embereket propagandával, agitációval, átneveléssel kell meggyőzni.
Demokratikus centralizmus: párton belül szabad a véleményformálás.
A karizmatikus vezetőbe vetett misztikus, vallásos hit, a párt vezetője mindenható.
13. Melyik állítás nem jellemző az állampárt-pártállamra?
A hatalmat kizárólagosan birtokolja, egy kézben a párt, a szakszervezeti, állami, államigazgatási, katonai funkciók.
Egymásba csúszó párt és állami hierarchia, a párt összeolvad az államszervezettel.
Nómenklatúra: minden vezető pozícióról a párt dönt, és szigorúan szakmai hozzáértés alapján válogat.
A társadalom minden kérdésében a párt dönt. Minden társadalmi szervezet pártosított, a párt irányítása alatt áll. Nincs politikai nyilvánosság, független média.
14. Melyik nem oka az államszocialista politikai rendszer megújulás-képtelenségének?
Decentralizált döntéshozatal (tanácsrendszer), szabályozatlanság, túl sok autonóm döntéshozó intézmény.
A döntéshozatal és a hatalomgyakorlás ellenőrizhetetlen, nincs társadalmi kontroll és nyilvános kritika.
Az információforrások leszűkítése és monopolizálása.
A vezető pozíciók felülről való szétosztása, a politikai megbízhatóság alapján.
15. Milyen néven működött a kommunista állampárt a Rákosi-korszakban?
Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP)
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Magyar Dolgozók Pártja (MDP)
Magyar Kommunista Párt (MKP)
16. A Rákosi-korszak szakaszai. Melyik a helyes?
A diktatúra bevezető, puhább autoriter időszaka, 1948-50.
Politikai despotizmus, a totalitárius elnyomás szakasza, 1950-53.
Az "új szakasz" posztsztálini szigorú diktatúrája, 1953-55.
Enyhített zsarnokság, az első reformidőszak, 1955-1956. október.
17. Melyik nem a Rákosi-rendszer totális diktatúrájának jellemvonása?
Egyetlen ideológia kizárólagos uralma.
Kommunista pártállami rendszer korlátozott parlamentarizmussal.
Oktrojált, illegitim társadalmi, politikai rendszer a szovjet példa másolásával.
Korlátlan hatalmon alapuló diktatúra, despotizmus, személyi kultusz.
18. Melyik politikai intézmény volt a Rákosi-korszakban az igazi döntéshozó?
Hazafias Népfront
Politikai Bizottság
Központi Vezetőség
Minisztertanács
19. Mi nem jellemezte a Kádár-korszak első időbeli szakaszát (1956. november - 1962)
Posztsztálinista kemény diktatúra, a megtorlások évei.
A Rákosi-garnitúrát (Rákosi kivételével) visszaengedték a hatalomba.
Szövetkezetesítés.
A Munkásőrség, a KISZ és a Hazafias Népfront létrehozása.
20. Mi nem számított tabukérdésnek a Kádár-rendszerben?
Az ún. 3 T politikája
Tagság a Varsói Szerződésben és a KGST-ben.
A szovjet csapatok jelenléte.
1956 megítélése.
21. Mi nem jellemezte a Kádár-korszakot a 80-as években?
A válságjelek felhalmozódásának időszaka.
Napirenden Kádár János utódlásának a kérdése.
Megjelentek a rendszert megkérdőjelező szervezett ellenzéki csoportok.
Gazdasági növekedés, az ország eladósodása csökkent, nőtt az életszínvonal.
22. Melyik állítás valótlan a Kádár-korszak politikai intézményrendszeréről?
A valóságos kormányzati, hatalmi funkciókat az állampárt vezető testületei gyakorolták.
A hivatalos állami intézmények pártirányítás alatt működtek. Az államszervezet a párt végrehajtó hatalmi intézményeként működött.
Az állam területi és helyi szerveinek, a tanácsrendszer működésébe a párt nem avatkozott bele, valódi önkormányzó szervek voltak.
A Minisztertanácsnak nevezett kormány politikai szerepe az Elnöki Tanácshoz mérten jóval szerényebb volt, a döntések végrehajtására összpontosult.
23. Mi volt az állam politikai intézménye a Kádár-korszakban?
A Népköztársaság Alkotmánybírósága
Elnöki Tanács
Politikai Bizottság
Helyi és járási önkormányzatok.
24. Mi nem volt jellemző a Kádár-rendszerben az Elnöki Tanácsra?
Az államfői jogokat kollektív testületként gyakorolta,
Helyettesítette a parlamentet, annak szinte minden jogosítványával rendelkezett, törvényerejű rendeleteket alkothatott, a hatályos törvényeket is átírhatta.
Állami szinten a Minisztertanács után a második legfontosabb döntéshozó szerv.
Kvázi "alkotmánybíróságként" őrködött a szocialista alkotmány végrehajtásán.
25. Mi nem volt igaz a Kádár-korszakban a párt fő- vagy első titkárára?
32 évig Kádár János töltötte be a tisztséget.
Tagja a Minisztertanácsnak.
A PB és a KB titkárságok munkájának irányítója.
A hadsereg főparancsnoka,
26. Mi nem volt jellemző a Kádár-korszakban a Politikai Bizottságra?
A 13 tagú testület a valódi döntéshozó, de facto az ország "kormánya".
Tagjai ötévente kötelezően cserélődtek (Kádár kivételével).
Tagja volt a miniszterelnök, az államfő, a KISZ és a SZOT vezetője.
A PB lényegében irányította a minisztériumok munkáját.
27. A Kádár-korszakban mi nem volt jellemző a Központi Bizottság titkárságaira?
A párt egyik fő hatalmi, döntés-előkészítő műhelye, a PB-nek dolgoztak.
Lényegében "csúcsminisztériumként" működtek, kézi vezérléssel irányították az állami minisztériumokat.
Az igazi hatalom nem a tárcák vezetőinek, hanem az adott titkárság vezetőjének a kezében összpontosult.
Mind a 7 titkárság vezetője egyben PB-tag is volt.
28. Mi nem tartozott a KB Párt és Tömegszervezetek Osztálya hatáskörébe?
KISZ
Állami Egyházügyi Hivatal
Munkásőrség
Hazafias Népfront
29. Mi nem tartozott a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya hatáskörébe?
Hírszerzés
Igazságügyi minisztérium
Külügyminisztérium
Bíróságok
30. Mi nem a késő kádári pragmatikus diktatúra jellemvonása?
Csökkent az ideokrácia uralma, az ideológia egyes elemei megkérdőjelezhetőek.
A "három T" politikája (tompítás, tanítás, türelem).
Pragmatikus hatalomgyakorlás.
Megreformált, önállóbb szocializmus-modell.