KURZUS: Politológia

MODUL: I. modul

4. lecke. Politikai ideológiák

Tanulási útmutató

A leckében a modern politikai eszmék társadalomban betöltött szerepét, a bal - és jobboldal fogalompárját, a releváns politikai eszmerendszereket vizsgáljuk, részletesebben kiemelve a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus ideológiáját.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 4. leckéjét, a 68-90. oldalhoz tartozó tananyagot.

Alaposan tanulmányozza át az egyes ideológiák emberképének és hatalomképének a kapcsolatát.

Fontos, hogy megértse a különbséget a bal- és a jobboldal között, illetve az egyes ideológiák között.

Lényeges, hogy átlássa az egyes eszmerendszerek belső logikáját, rendjét, az emberképükből kiindulva a vallott értékeiket, államfelfogásukat, illetve azt, ahogyan a három fő ideológia történetileg változott, módosult.

Tevékenységek

A lecke tanulása során törekedjen arra, hogy az alábbi lényeges/súlyponti kérdésekkel tisztában legyen, azokat példán keresztül értelmezni, jellemezni tudja:

  • Tanulmányozza az ideológia meghatározását, a vallástól, a politikai filozófiától és a tudománytól eltérő sajátos ismérveit.
  • Tekintse át a politikai bal és jobb oldal sajátosságait.
  • Ismerje meg a modern politikai eszmék funkcióit.
  • Találja meg a kapcsolatot a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus, ember-, hatalom- és gazdaságképe között.
  • Ismerje meg az ideológiák alapértékeit.
  • Alaposan tekintse át a három alapideológia történeti átalakulásait, változatait, egymáshoz való viszonyát.
  • Tanulmányozza a nacionalizmus, anarchizmus, populizmus és ökologizmus eszmerendszerét is.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha

  • Értelmezni tudja, hogy mit jelent bal- és jobboldal, illetve a kulturális és gazdasági dimenziójuk.
  • Nézeteik alapján felismeri az egyes ideológiákat.
  • Össze tudja kapcsolni jellemző értékeik alapján az ideológiák emberképét, hatalom és gazdaságképét.
  • Meg tudja határozni, illetve felismeri az egyes ideológiák alapértékeit.
  • Fel tudja sorolni, meg tudja különböztetni a három alapideológia irányzatait.
  • Képes megkülönböztetni a különböző nemzetkoncepciókat.
Önellenőrző kérdések
1. Mit nevezünk politikai eszmének?
A politikai eszme tudományos világnézet.
A politikai eszme inkább hiedelemrendszer.
A politikai eszme olyan nézetrendszer, aminek hátterében erős hit és értékrendszer áll.
Egyik politikai eszme inkább tudományos, a másik inkább hiedelem rendszer.
2. Mi nem jellemző az ideológiákra?
Az ideológiák a társadalmi jelenségekre transzcendentális magyarázatot adnak.
Komplex eszméket leegyszerűsítő tudásforma, hogy ezáltal cselekvésre ösztönözzön bizonyos politikai célok elérésére.
Emberek és a társadalom viszonyaira vonatkozó, koherens, összefüggő nézetek rendszere.
A közjóról, a megvalósítandó célokról alkotott eszmék rendszerei, a politika eszmei, elvi alapját alkotják.
3. Mi nem jellemzi a jobboldalt?
A hagyományok, a szokások, a tekintély és a rend tiszteletéből indul ki.
A jóléti állam híve, mely biztosítja a versenyben lemaradó emberhez méltó életfeltételeit.
Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése jellemzi, piacpárti.
A munkavállalókkal szemben a munkaadói oldalt, az "üzleti köröket" képviseli.
4. Melyik állítás nem érvényes a baloldalra?
A demokrácia korlátlan kiterjesztése helyett az alkotmányosságot, az állami autoritást védi.
Racionalista, szekularizált, univerzalista világkép, politikai radikalizmus jellemzi.
Hisz a társadalom javíthatóságában, a haladásban, a társadalmi viszonyokba beavatkozó.
A szociálliberalizmus, szociáldemokrácia a demokratikus baloldaliság hordozói.
5. Melyik ideológia baloldali kulturális és jobboldali gazdasági értelemben?
Szociáldemokrácia
Liberalizmus
Konzervativizmus
Kereszténydemokrácia
6. Melyek a klasszikus értéktriász elemei?
Szabadság, demokrácia, egyenlőség
Szabadság, autonómia, alkotmányosság
Szabadság, egyenlőség, testvériség
Szabadság, demokrácia, jólét
7. Mi jellemzi leginkább a klasszikus liberalizmus értékrendjét?
Szabad választójog
Társadalmi egyenlőség
Egyéni szabadság
Individuális jólét
8. Az alábbi állítások közül mi jellemző a liberalizmus emberképére?
Hedonizmus, racionalizmus
Erkölcsi esendőség, autoritás
Kollektivizmus, egyenlőség
Szabadság, közösség
9. Mi nem a klasszikus liberális államfelfogás része
Az állam demisztifikálása.
Az állam szerves képződmény, organikus államkép.
Célja az állam önkény megfékezése.
Az állam szerepe a lehetséges mértékben korlátozott.
10. Melyik nem a liberalizmus egyes korszakainak államképe?
Korporatív állam
Minimális állam
Szociális állam
Jóléti állam
11. Melyik állítás nem jellemző az újliberalizmusra?
A piaci versenyből automatikusan nem jön létre a közjó.
A piaci kudarcok orvoslására szükséges az állami beavatkozás.
Megvalósulási formája a szociális állam.
A szabadság negatív felfogásából indul ki az addigi pozitív helyett.
12. Melyik nem a jóléti állam alapelve?
Szabadság és egyenlőség egyformán hangsúlyos, a kettő együtt is megvalósítható.
A szociális jogok egyenrangúak a politikai jogokkal.
Dekommodifikáció. Bizonyos szolgáltatások egyenek ingyenesek.
A juttatások megszerzésének módja szelektív legyen, és ne univerzális.
13. Melyik tényező nem jellemző a szociáldemokrata jóléti államra?
Juttatásainak mértéke jövedelemfüggő.
Szolgáltatásai univerzálisan járnak.
Dekommodifikációra törekszik.
Egalitárius, csökkenti a különbségeket.
14. Kit neveznek a liberalizmus királyának?
John Locke
Edmund Burke
John Stuart Mill
F.A. Hayek
15. Az alábbiak közül mi tekinthető a politikai konzervativizmus emberképe fő elemének?
Az emberi faj erkölcsi egysége
Az ember tradicionalista
Az antropológiai pesszimizmus
Az antropológiai racionalizmus
16. Mi nem jellemző a politikai konzervativizmusra?
Organicizmus - forradalomellenesség.
Tradicionalizmus, beleértve a vallási hagyományt is.
Egyénközpontúság.
Az egyenlőtlenségek elfogadása.
17. Az alábbiak közül mi jellemző leginkább a politikai konzervativizmusra?
Tekintély nélkül nem létezik stabil rend.
Szabadság nélkül nem létezik stabil rend.
Az állam olyan, mint egy kereskedelmi társaság.
Erősen állam vezérelte gazdaság nélkül nem létezik stabil rend.
18. Melyik állítás nem vonatkozik a neokonzervativizmusra?
Eszmeileg a tradicionalizmusból és a libertariánusokból táplálkozik.
Támogatják az esélyegyenlőséget, de elvetik az egalitarianizmust.
Piacgazdaság elsődlegessége, visszatérés az éjjeliőr államisághoz.
Fő tételük: a jóléti állam válságba került.
19. Mi nem jellemző a szocializmus ideológiájára?
A magántulajdont váltsa fel a társadalmi tulajdon, az individualizmust a kollektivizmus.
Egalitarianizmus: a jogi egyenlőség helyett társadalmi egyenlőség.
Irracionalizmus, pesszimista emberkép.
Az osztályharccal megvalósítandó osztály nélküli társadalom eszméje.
20. Az alábbiakban felsorolt állítások közül melyik jellemzi Karl Marx nézeteit?
A társadalom fejlődése ciklikus körökként írható le.
A társadalom fejlődése egyirányú folyamat, végső célja egy kizsákmányolás-mentes társadalom felépítése.
A társadalom fejlődését a technika határozza meg.
A társadalom fejlődését a kihívásra adott válaszok határozzák meg.
21. Melyik állítás igaz a szociáldemokráciára?
A szocializmus forradalmi-radikális változata.
Alkalmazkodott a polgári demokráciához, elfogadta a parlamentarizmust.
Elmélete és gyakorlata Trockij munkássága nyomán alakult ki.
Jellemzője a radikalizmus, a voluntarizmus.
22. Melyik állítás nem jellemző az anarchizmusra?
A társadalmi együttélés nem igényel hatalmi-uralmi intézményeket, államot.
Hierarchia- és bürokráciaellenesség: szabad kisközösségekből horizontális társadalmat.
Az anarchisták a rend ellenségei, rendetlenséget, felfordulást, káoszt képviselnek.
Az egyének képesek maguktól is az uralom nélküli, spontán önszabályozásra.
23. Az alábbi állítások közül melyik jelenti a hasonlóságot a nácizmus és a sztálinizmus politikai mechanizmusa között?
Mindegyik azonos társadalmi bázisra épít.
Mindegyik felszámolta a civil társadalmat.
Mindegyik ellenezte a magántulajdont.
Mindegyik két pártra építette a hatalmát.
24. Válassza ki, hogy az alábbi kijelentések közül mi jellemzi a kultúrnemzetet?
Az állam határain belül élő írni-olvasni tudókat tekinti a nemzet tagjainak.
Az állam határain belül élő állampolgárokat tartja a nemzet tagjainak.
Az azonos nyelvet beszélőket és az azonos kultúrához tartozókat tekinti a nemzet tagjainak, függetlenül attól, hogy hol élnek.
Az államhatárain kívül élő írni-olvasni tudó azonos etnikumhoz tartozónak tartja a nemzet tagjainak.
25. Mi nem jellemző a populizmusra?
Népre hivatkozás
Modernizációpártiság.
Harmadikutas irányzat.
Elitellenes, participáció-párti.