KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

12. lecke. Az Európai Unió politikai rendszere

Tanulási útmutató

Az utolsó leckében az Európai Unió sajátos politikai rendszerével, főbb intézményeivel ismerkedhet meg.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 12. leckéjét, a 219-231. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Tanulmányozza a politikai integrációs elméletek három csoportját.
  • Röviden tekintse át az Európai Unió történetét a kezdetektől máig.
  • Ismerkedjen meg a tagállami érdekérvényesítés fő intézményeivel (Európai Tanács, Miniszterek Tanács, COREPER)
  • Tanulmányozza alaposan a politikai érdekek intézményeit, külön hangsúlyt fektetve a Bizottságra és az Európai Parlamentre
  • Tekintse át az alkotmányos szerződés sorsát.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • Ismeri, érti a főbb integrációs elméletek megközelítését
  • Főbb vonalakban ismeri az EU történetét.
  • Tisztában van az EU intézményi struktúrájával, az egyes intézmények feladatával, jelentőségével, súlyával.
  • Ismeri az Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa és a COREPER összetételét, feladatait.
  • Külön tudja választani a tagállami érdekek és az integrációs politikai érdekek intézményeit egymástól.
  • Érti, hogy az Európai Parlament miben tér el az állami szintű parlamentektől.
  • Ismeri a szubszidiaritás és a demokratikus deficit fogalmát.
Önellenőrző kérdések
1. Melyik állítás téves az Európai Unióval kapcsolatban?
Sajátos politikai entitásként, közösségként, politikai rendszerként működik.
Az integrációs folyamatokat eddig főként a gazdasági vezetők, munkaadói érdekszervezetek és szakszervezetek mozgatták.
Létezik egy új, közös, relatíve önálló politikai tér, az európai belpolitika.
Háromféle elméleti megközelítése létezik: az integrációs szint az államhoz képest fölé-, alá- vagy mellérendelt.
2. Melyik elmélet szerint fölérendelt az európai integráció a tagállamokhoz képest?
Interdependencia-elmélet
Neofunkcionalizmus
Neoföderalizmus
A kormányközi, realista elmélet
3. Melyik állítás vonatkozik az neofunkcionalista integrációs elméletre?
Az elmélet a nemzetek, államok fölötti Európáról, a föderális európai politikai unióról szól.
Az európai politikai intézmények a szupranacionális fejlődés főszereplői, általuk válik meghatározóvá a közösségi döntéshozatal, a közös politikák kialakítása.
Az elmélet a tagállami érdekek elsődlegességéből indul ki. Az európai integráció kormányközi alkuk, az állami érdekek összecsiszolásának, érdekérvényesítésének az eredménye.
Az integráció rétegzett, sokoldalúan összetett politikai rendszer, szupranacionális, internacionális és szubnacionális, illetve makro- mezo- és mikropolitikai szintekkel.
4. Mit jelent az európai integrációs kontextusban a kiterjesztés (enlargement) fogalma?
Az integráció kiterjesztése a politikai dimenzióra is, a politikai integráció irányába mozgás.
Az uniós döntéshozatali folyamatba való bekapcsolódás kiterjesztése az európai állampolgárokra, a demokratikus deficit csökkentése.
A résztvevő államok, tagállamok körének bővítése.
Az integráció kiterjesztése minden gazdasági, gazdaságpolitikai és monetáris területre.
5. Melyik volt szocialista ország lett először része az európai integrációnak?
Csehország
Szlovénia
NDK
Magyarország
6. Időrendben hogyan követték egymást az európai integrációs események?
Egységes Európai Okmány - Maastrichti Szerződés - Alkotmányos szerződéstervezet - Lisszaboni Szerződés
Maastrichti Szerződés - Egységes Európai Okmány - Alkotmányos szerződéstervezet - Lisszaboni Szerződés
Maastrichti Szerződés - Lisszaboni Szerződés - Alkotmányos szerződéstervezet - Egységes Európai Okmány
Egységes Európai Okmány - Alkotmányos szerződéstervezet - Maastrichti Szerződés - Lisszaboni Szerződés
7. Melyik állítás téves az EU pilléres szerkezetéről?
A Lisszaboni Szerződés egyesítette a pilléreket.
A három pillér: gazdasági unió, monetáris unió, politikai unió.
A három pillér közül kettő kormányközi együttműködésen alapult.
A Maastrichti Szerződés hozta létre.
8. Melyik intézmény nem tartozik az EU hat fő szerve közé?
Miniszterek Tanácsa
Európai Bíróság
COREPER
Európai Tanács
9. Az EU intézményrendszerében politikailag releváns két fő pólusról melyik a helyes állítás?
A Miniszterek Tanácsa és a Bizottság: a tagállami érdekek, akaratok kompromisszumainak terepe.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament a tagállamok fölötti uniós szintű politikai akaratképzés fő szervezetei.
A 80-as évekig a Miniszterek Tanácsa és a Bizottság szerepe volt meghatározó, az előbbi volt az igazán domináns, a tagállami érdekek összeegyeztetése zajlott.
A 80-as évektől főleg az Európai Tanács és mellette az EP jelentősége is megnövekedett.
10. Melyik állítás igaz a tagállami érdekek intézményeiről?
A tagállami érdekek képviseletének gyenge intézményei működnek az Európai Unióban.
Az államoknak kevés lehetőségük van érdekeik, akaratuk kinyilvánítására.
A közösségben hozott fontosabb döntéseket a tagállamoknak ratifikálniuk kell (pl. bővítés-csatlakozás, uniós szerződések).
Az összes közösségi szakpolitikát a tagállamoknak kötelezően alkalmaznia kell.
11. Melyik állítás nem jellemző az Európai Tanácsra?
Az állam- és kormányfők rendszeres találkozója, évente legalább két alkalommal ülésezik.
Döntéseit minősített többségi eljárással hozza.
1974 óta működik testületként, csak a maastrichti szerződéssel vált formális politikai döntéshozó szervvé.
Stratégiai alapkérdésekben, az Unió általános politikai irányelveiről itt születik döntés.
12. Hogyan nem szavaznak a Miniszterek Tanácsában?
Egyhangú döntés szükséges az alapszerződés módosításaihoz, az alapvető stratégiai lépésekhez.
A többségi szavazásokon a tagállamok lakosságszámuk alapján eltérő szavazatszámmal rendelkeznek, de a kis államok így is relatíve nagyobb a szavazati súlyuk.
Az egyhangúságot a tagállamok kikényszeríthetik, ha az adott témát valamelyikük "életbevágó nemzeti ügynek" tekinti.
A tárgykörök mintegy felében egyhangú, másik felében többségi döntés elegendő.
13. Mi nem jellemző az Állandó Képviselők Bizottságára?
Részben átvette a Tanácstól a döntéshozatal munkáját, kisebb jelentőségű ügyekben ez a testület a döntéshozó.
Tagjai a tagállamok EU-hoz delegált nagykövetei, akik hetente üléseznek.
Ezen a szinten megszületik a tagállami kompromisszumok jó része.
Az egyre nagyobb munkateher miatt a testület kétszintűvé alakult (COREPER I és II.).
14. Melyik állítás téves az Európai Bizottságról?
Fő feladata a közösségi érdekek intézményes képviselete, a tagállamok fölötti egységes uniós politikai akaratképzés fő szervezete,
Az Unió "kormányának" is hívják, ami a szervezet végrehajtó jellegére is utal, fő feladata a Közösség hatékony működésének megszervezése.
Szűkebb értelemben a ma 25 fős testületet jelenti, tágabban az uniós bürokratákat is beleértik.
Az ötéves mandátumú Bizottság tagjait (a biztosokat) a tagállamok kormányaitól érkezett javaslatok alapján az Európai Parlamenttel közösen a Bizottság elnöke nevez ki.
15. Az Európai Bizottság melyik hatásköre szerepel tévesen?
Önálló jogalkotás: e téren széles a jogköre, fontos politikai, szakpolitikai döntéseket hoz, rendeleteket alkot.
Végrehajtás: a saját hatáskörben hozott döntések végrehajtása, megszervezése, a tagállami végrehajtás ellenőrzése.
Az uniós költségvetés előkészítése, és az uniós költségvetési pénzek elosztása, a közösségi pénzügyek, uniós alapok kezelése, a pályázati rendszer működtetése.
Az EU külkapcsolatainak irányítása, intézése, ma már külügyi főbiztosa is működik.
16. Melyik állítás téves az Európai Parlamentről?
A tagországok a népességük függvényében küldenek képviselőket az uniós parlamentbe, mégpedig pontosan a lakosságarányoknak megfelelően.
Kezdetben a tagországok parlamenti képviselőiből állt, és pusztán tanácsadó, véleményező funkciót töltött be.
Az integráció politikai intézményei közül az EP létszáma, szerepe, működése változott a legnagyobb mértékben.
Az EP létszáma részben a feladatainak bővülése, de elsősorban a tagországok számának növekedése következtében emelkedett (a kezdetek óta több mint az ötszörösére).
17. Melyik állítás téves az Európai Parlament pártfrakcióiról?
A képviselők párthovatartozás alapján, és nem államonként alakítanak politikai csoportokat.
A pártfrakciók között klasszikus kormánypárti-ellenzéki konfliktus van, a Bizottság munkáját leginkább befolyásoló, legnagyobb frakció kormánypártnak számít.
Az EP frakciói laza szerveződések, hiányzik a kötött frakciófegyelem, az eltérő országérdekek miatt elképzelhető és lehetséges a szétszavazás.
A frakcióalakítás joga szabad, de feltételei vannak, hány országból és hány taggal alakulhat meg egy frakció.
18. Melyik frakció nincs ott a kezdetek óta az Európai Parlamentben?
Európai Néppárt
Zöld Baloldal
Liberálisok és Demokraták Szövetsége
Európai Szocialista Párt:
19. Az európai uniós választásokra vonatkozóan melyik állítás téves?
A tagállamok önálló választási rendjei szerint szervezik meg az európai választásokat".
Az általános választási alapelvek egységesek, a választójog mindenhol általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
Az Unió előírja, hogy valamilyen arányos, listás választást kell alkalmazniuk a tagországoknak.
A tagállamok európai választási rendszerei egységesen nem alkalmazzák a bejutási küszöböt.
20. Melyik állítás téves a Gazdasági és Szociális Bizottságról, illetve a Régiók Bizottságáról?
Mindkét testület alapvetően tanácsadó, véleményező fórum a Tanács és az Európai Bizottság döntési folyamatában.
Egyik szervezet. sem hozhat kötelezően végrehajtandó döntéseket.
Valamennyi tagországból van tagjuk, az államok nagyságát figyelembe vevő arányban.
Mindkét bizottságot a Római Szerződés hozta létre, azzal a céllal, hogy a gazdasági, szociális szervezetek és a régiók részt vehessenek az integrációs folyamatba.
21. Melyik állítás téves az Európai Alkotmányszerződésről?
2004-ben írták alá a tagállamok állam- és kormányfői, de ratifikációs problémák miatt csak 2009-ben lépett hatályba.
Új kereteket adott a további politikai integrációnak, meghatározta az EU céljait, értékeit.
Részletezte az uniós állampolgárság fogalmát, és az ahhoz kötődő jogokat.
Átalakította az EU döntéshozatali mechanizmusát, intézményeit, a Tanácsban a többségi döntéshozatalt, csökkentette a biztosok számát, erősítette az EP szerepét.
22. Melyik állítás téves a szubszidiaritás elvéről?
Szűkebb értelmezése: csak azon kérdésekben szülessen EU szintű döntés, amelyekben a tagállami intézkedések nem elégségesek.
Az Európai Uniót alulról építkező rendszerként értelmezi.
A Lisszaboni Szerződés óta elfogadott alapelve az Uniónak.
Tágabb értelmezése: minden kérdést azon a lehető legalacsonyabb, "legpolgárközelibb" területi szinten kell eldönteni, ahol a megoldás anyagi és jogi feltételei adottak.
23. Melyik állítás nem igaz az uniós állampolgárok részvételéről az EU-s ügyekben?
1979 óta a tagországok állampolgárai közvetlenül választják az EP képviselőket.
Az alkotmányos szerződést Németországban és Olaszországban népszavazás utasította el.
Nagy Britanniában az első országos népszavazást az EU-ban maradásról tartották 1975-ben.
2009 óta 1 millió EU állampolgár uniós törvényjavaslatot kezdeményezhet.