KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

7. lecke. Választási rendszerek, választói magatartás

Tanulási útmutató

Ebben a leckében a választójogi alapelvekkel, az egyes alapvető demokratikus választási rendszertípusokkal, az egyéni körzetes és a listás rendszerek előnyeivel és hátrányaival, a magyar választási rendszerrel, a választói magatartás elméleteivel, magyarországi szavazói attitűdökkel ismerkedhet meg.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 7. leckéjét, a 119-137. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Tanulmányozza a közvetlen demokrácia eszközét, az országos népszavazást, ismerje meg az ezzel kapcsolatos magyar szabályokat.
  • Gondolja át a választójogi alapelveket és fogalmakat, hogy miért szükséges feltétele mindegyik a demokratikus választásoknak.
  • Alaposan tanulmányozza át a választási rendszereket.
  • Az angol és a francia példán keresztül is nézze át az egyéni körzetes választások két alaptípusának különbségeit, előnyeit és hátrányait.
  • Tanulmányozza a választási rendszer és a pártrendszer összefüggéseit, Duverger tételeit.
  • Ismerje meg az arányos, listás választási rendszert, vesse össze hatásait az egyéni körzetes modellekkel.
  • Ismerje meg el a választói magatartást leíró nagyobb elméletek jellemzőit, illetve a magyarországi szavazókra jellemző vonásokat.
  • Alaposan tanulmányozza át a vegyes típusú magyar választási rendszert, annak 2010-ig érvényben lévő, illetve a ma hatályos változatát, az eddigi választások eredményeit, illetve az azokból leszűrhető következtetéseket.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • Tisztában van a választójogi alapelvekkel, és azzal is, hogyan sérültek e jogok korábban.
  • Érti a választási rendszer alaptípusainak a működését.
  • Átlátja az egyes választási rendszerek előnyeit, hátrányait, következményeit, hatásait a pártrendszerre.
  • Tudja, hogyan váltják át az egyes választási rendszerek a szavazatokat mandátumokra.
  • Meg tudja különböztetni és jellemzői alapján felismerni a választói magatartást leíró különböző modelleket.
  • Érti, átlátja az 1990-2010 között érvényben lévő rendkívül bonyolult magyar választási rendszer működését, tudja, hogy az egyes választásokon a főbb pártok milyen eredményt értek el, ismeri az egyes választásokból leszűrt tanulságokat.
  • Behatóan ismeri a 2014-ben debütáló új magyar választási rendszert.
Önellenőrző kérdések
1. Melyik állítás téves a népszavazásokról?
Európában országos szinten gyakori, a helyi népszavazások jóval ritkábbak.
Alapvető alkotmányos kérdésekben (államforma, alkotmány) szokás kiírni.
Témái lehetnek olyan törvények, amelyek az állampolgárok életkörülményeit közvetlenül érintik (pl. atomerőmű-építés).
Leggyakrabban Svájcban élnek a referendum eszközével.
2. Melyik állítás igaz a magyarországi ügydöntő népszavazásokról?
Ily módon közvetlenül a választópolgárok dönthettek az EU és NATO-csatlakozásról.
A népszavazás eredménye nem köti az országgyűlést, de nyilván befolyásol.
A rendszerváltás óta kiírt hat népszavazásból csak az egyiken nem vett részt az állampolgárok abszolút többsége.
Eredményes, ha a választók legalább negyede részt vesz és a voksoló választópolgárok több mint fele a feltett kérdésre azonos választ adott.
3. A 2010-es években melyik eleme nem módosult a népszavazási előírásoknak?
Eltörölték a népi kezdeményezés lehetőségét.
Megszűnt a véleménynyilvánító népszavazás.
Szigorodott a népszavazások eredményességi kritériuma.
Megszűnt a helyi népszavazás lehetősége.
4. Melyik nem választójogi alapelv?
A választójog általánossága.
Választójog egyenlősége.
A szavazás közvetlensége.
A választójog pluralitása.
5. Melyik állítás nem igaz a választójogi cenzusra?
A választójog megadásához előírt feltételeket jelenti.
Az életkori cenzus manapság minden demokráciában 18 év.
Az I. világháború végéig rendkívül szűk volt a választójog.
A választójog alanyi joggá válása során legtovább a nemi cenzus tartotta magát.
6. Mit jelent a választójog egyenlősége? Melyik állítás téves?
Kiindulópontként az egy ember - egy szavazat elvét jelenti.
Az egyéni választókerületek eltérő nagysága nem érinti az egyenlőség elvét.
Akkor érvényesül teljesen, ha minden választókörzetben ugyanolyan feltételekkel lehet szavazni és mandátumhoz jutni.
Kizárja a plurális választójogot, vagyis a többes szavazati jogot.
7. Mit jelent az aktív és a passzív választójog?
Aktív: összeférhetetlenség nem áll fenn, passzív: fennáll az összeférhetetlenség.
Passzív: a szavazás joga, aktív a választhatóság joga.
Aktív: a szavazás joga, passzív: a választhatóság joga.
Passzív: összeférhetetlenség nem áll fenn, aktív: fennáll az összeférhetetlenség.
8. Mit jelent a választási rendszer reprezentativitásának a követelménye?
Segítse elő a kormány megalakulását.
Legyen átlátható, érthető, segítse elő a verseny tisztaságát.
A választópolgárok, a pártok egyenlő eséllyel vehessek részt a politikai versengésben.
Mutassa meg az egyes pártok támogatottságát, a társadalom politikai tagoltságát.
9. Milyen hatása nincs a választási rendszereknek?
Jelentősen befolyásolják a pártrendszereket.
A pártokat alul- vagy felülreprezentálhatják.
Hatással van a kormányzati formára, annak működésére.
Befolyásolják a parlamentbe bejutó releváns pártok számát.
10. Milyen választási rendszer alaptípus létezik?
Egyéni választókörzetes, egyfordulós, abszolút többségű rendszer.
Kétfordulós, arányos választási rendszer.
Vegyes rendszer egyéni körzetekkel és arányos résszel.
Egyéni választókörzetes, kétfordulós, relatív többségű rendszer.
11. Milyen összefüggésekről szólnak Duverger tételei?
A választási rendszerek pártrendszerre vonatkozó hatásairól.
A választójog hatásait a választási rendszerre.
A választási rendszer hogyan befolyásolja törvényhozás hatásköreit.
A választási rendszer hatásait elemzi a választói magatartásra.
12. Mi nem jellemző az egyéni választókerületi angolszász választási rendszerre?
A "győztes mindent visz" elv érvényesül.
Érvényes, ha választók részvételi kvótája meghaladja az 50%-ot
A rendszerben nincsenek töredékszavazatok.
Azé a mandátum, aki legalább egy vokssal többet kap, mint bármelyik vetélytársa.
13. Mi a gerry-mandering?
Manipuláció a második fordulóba bejutó pártok számával a mandátumszerzésért.
Manipuláció a választójoggal a mandátumszerzés érdekében.
Manipuláció az egyéni választókörzetek határaival a mandátumszerzés érdekében.
Manipuláció a választáson előírt minimális részvételi kvótával a mandátumszerzésért.
14. Mi nem előnye az angol típusú többségi rendszernek?
Gátolja a pártok felaprózódását.
Kevés az elveszett, be nem számított szavazat.
Biztos parlamenti többséget, stabil kormányzatot eredményez.
Egyszerű, átlátható.
15. Kétfordulós egyéni körzetes rendszerek. Melyik a téves állítás?
Az első fordulóban a mandátumkiosztás eredményességi feltételekhez kötött.
A második fordulóban a legjobbak indulhatnak, ekkor már elég az abszolút többség.
Alulreprezentálja a szélsőséges pártokat.
Érvényességi kritériuma általában az 50%-ot meghaladó választói részvétel.
16. Miért speciális az ausztrál választási rendszer?
Egymandátumos, kétfordulós, de relatív többségi a rendszere.
Többmandátumos egyéni körzetei vannak átruházható szavazatokkal.
Egymandátumos, egyfordulós, de abszolút többségi a rendszere.
Többmandátumos egyéni körzetei vannak többes szavazattal.
17. Az arányos választási rendszerekről melyik állítás tartalmaz valótlanságot?
Nem pártok, hanem egyéni jelöltek versenyeznek a mandátumokért.
Célja az igazságosság: a pártok a szavazataik arányában részesüljenek a mandátumokból.
Módszere a listás szavazás.
Alapkövetelménye, hogy sokmandátumos körzetek legyenek.
18. Milyen lista-típusok nincsenek az arányos választási rendszerben?
Lehet területi vagy országos lista.
Lehet pártlista vagy egyéni jelöltek listája.
Lehet zárt vagy nyitott lista
Lehet kötött vagy szabad lista.
19. Mi az a kompenzációs lista? Melyik állítás téves?
Speciális pártlista, amire a választók nem szavazhatnak.
A választáson győztes pártot díjazza pluszmandátummal a kormányalakítást elősegítendő.
Ide érkeznek a maradékszavazatok.
Általában a zárt d'Hondt módszerrel osztják szét a mandátumait.
20. Melyik állítás nem jellemzi a bejutási (kizárási) küszöböt?
A működőképesség érdekében limitálja a parlamentbe bekerülést.
Egyéni körzetes és arányos választási rendszerekben egyaránt alkalmazzák.
A kis támogatottságú pártokat kiszűri, nem juttatja mandátumhoz.
A mérsékelt többpártrendszernek kedvez.
21. Mit jelentenek a protest szavazatok?
Támogatást
Közönyt
Ellenszavazatot
Töredékszavazatot
22. Milyen választói típus nem létezik?
Pártválasztó
Kandidátusorientált (jelölt alapján választ)
Kampányszavazó
Nemszavazó (tudatosan távolmaradó vagy kívülálló, politikai névtelen)
23. Milyen választói magatartás elmélet nem létezik?
A választói magatartás szociológiai modellje.
Dekommodifikációs modell.
A racionális választás elmélete.
Pártidentifikációs modell.
24. Mi nem jellemző a racionális választás elmélete alapján voksoló szavazópolgárra?
Racionálisan mérlegelve szavaz a saját hasznát maximalizálva.
Úgy döntenek a pártok között, mintha árucikkről lenne szó.
Arra a pártra szavaz, amelyiknek a programja leginkább megközelíti a saját preferenciáit.
A társadalmi csoporthoz tartozásuk alapján dönt.
25. Milyen történelmi hagyományai nincsenek a magyar választási rendszernek?
A dualizmus korát az egyéni választókörzeti rendszer és nyílt, cenzusos szavazási rendszer volt érvényben.
1945-ig többnyire kétkamarás volt a magyar parlament, azóta egykamarás a törvényhozás.
A két világháború között a férfiak általános választójogot kaptak, miközben áttértek az arányos rendszerre, de részben nyílt maradt a szavazás.
1945-ben bevezették a demokratikus, általános, titkos választójogon alapuló listás, arányos rendszert.
26. Mi az a köbgyök-szabály?
A parlament létszáma optimális esetben az ország népességének a köbgyöke.
A kompenzációs listáról a pártok a területi listás mandátumaik köbgyökét kapják még.
A parlament létszáma optimális esetben a választók számának a köbgyöke.
A kormány létszáma általában a parlamenti létszám köbgyökének a kétszerese.
27. Melyik adat nem stimmel a 2010-ig működő magyar választási rendszerről?
A képviselők száma 386 fő volt.
176 mandátumot osztottak szét az egyéni választókerületekben.
Legfeljebb 152 mandátum volt szerezhető a 20 darab területi listáról.
A választási részvétel mindig meghaladta az 50%-ot, de nem érte el a kétharmadot.
28. Melyik indulási feltétel téves a 2010-ig működő magyar választási rendszerben?
Az egyéni körzetekben 750 választó ajánlási szelvényével lehetett jelöltté válni.
Területi listát az a párt állíthatott, amely a terület egyéni körzeteinek egynegyedében jelöltet állított.
Országos listát az a párt állíthatott, amelyik mindegyik megyében állított listát.
Az a párt kapott listás mandátumot, amelyik országosan 5%-os eredménynél jobbat ért el.
29. Melyik állítás valótlan az új, 2014-ben használt választási rendszerről?
Fennmaradt az egyéni jelöltes és a listás szavazást keverő vegyes választási rendszer.
200 fős lett a parlament: a képviselők fele az egyéni körzetekből, a másik fele az országos listáról kerül be.
A határon túl élő magyar állampolgárok is szavazhatnak.
Megmaradt az ötszázalékos bejutási küszöb.
30. Melyik állítás téves az új, 2014-ben használt választási rendszer listás szavazási rendjéről?
Megszűnt az országos lista, a területi listák kompenzációs listaként is funkcionálnak.
Megváltoztak, könnyebbé váltak a listaállítás feltételei.
Listát a nemzetiségek is állíthatnak, és kedvezményesen juthatnak mandátumhoz.
A határon túl élő magyarok csak a listákra szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem.