KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

10. lecke. Átmenetelméletek, Köztes-Európa, Magyarország demokratizálódása

Tanulási útmutató

Ebben a leckében különböző demokratikus átmenetelméletek, ezzel összefüggésben a közép-európai átmenetek körülményei, sikerének a feltételei, illetve a magyarországi rendszerváltás politikatörténete képezi a vizsgálódás tárgyát.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 10. leckéjét, a 173-198.oldalhoz tartozó tananyagot.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Behatóan tanulmányozza az egyes átmenetelméleteket, különösen Huntington hullámelméletét, Rustow háromszakaszos modelljét, valamint Schmitter átmenet- és demokráciatípusait.
  • Tekintse át azokat az érveket, melyek alapján a közép-európai átmenetek sikertelenségre vannak ítélve, illetve esélyük van a sikeres demokratizálódásra.
  • Nézze át a dél-európai, a közép-európai és a balkáni átmenetek hasonlóságait, különbségeit.
  • Tanulmányozza a magyarországi átmenet egyes időbeli stációit, fontosabb politikatörténeti eseményeit, fordulópontjait 1985 és 1990 között.
  • Tekintse át, milyen szerepet játszott a hazai átmenet során az állampárt, illetve játszottak az állami intézmények, illetve a különböző ellenzéki erők, pártok.
  • Nézze át, hogy alakult 1989/90-ben az államfői intézmény sorsa, milyen főbb politikai események, közjogi aktusok zajlottak le ebben a témában.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • Meg tudja különböztetni, hogy kinek a nevéhez milyen átmenetelmélet tartozik.
  • Érti az egyes átmenetelméletek alapgondolatait, logikáját.
  • Tudja, miért sajátos a közép-európai térség átmenete.
  • Tudja, hogy miben tér el a dél-európai, a közép-európai és a balkáni átmenet egymástól a feltételek és a kimenet szempontjából.
  • Tud érvelni a térségünk demokratikus átmenetének sikere témájában pesszimista és optimista módon is.
  • Ismeri a magyarországi átmenet politikatörténetét, tudja, milyen főbb csomópontjai voltak 1985 és 1990 közötti időszaknak.
  • Tisztában van vele, milyen intézmények és személyek voltak a rendszerváltás meghatározó szereplői.
  • Tudja, hogyan és miért módosult az államfői intézmény és a kormányforma a kerekasztal tárgyalások lezárulásától az MDF-SZDSZ paktumig.
Önellenőrző kérdések
1. A demokratizálási hullám elmélete kinek a nevéhez fűződik?
Schmitter
Huntington
Rustow
Offe
2. Melyik állítás téves a demokratizálás hullámelméletéről?
A hullámokat mindig egy ún. ellenhullám követi, bizonyos államokban a friss demokratikus struktúrákat újra diktatúrák váltják fel.
A harmadik hullám 1989-ben, a szocialista blokk összeomlásával vette kezdetét.
Az elmúlt kétszáz évben három demokratizálási hullám söpört végig a világon.
Az első hullám a 19. század elejétől az 1920-as évekig tartott.
3. Mi nem jellemzi a demokratizálás harmadik hullámát?
A dél-európai államokban kezdődött, Közép- és Kelet-Európában folytatódott.
A demokratizáció előmozdításában szerepet játszottak a nemzetközi szervezetek, demokratikus nagyhatalmak.
Nem kényszerdemokráciák, vagyis a demokratizálódás belső, szerves fejlődésük eredménye, külső nyomás, hatás nem játszott szerepet.
Általános az állam túlsúlya a rendszerváltásokban.
4. Mi nem volt különbség Dél-Európa és a Köztes-Európa demokratizációjában?
Dél-Európában Közép-Európával ellentétben működő piacgazdaságok voltak.
Dél-Európa országai a bipoláris világrend miatt csak az EU-hoz csatlakozhattak, a NATO-hoz nem.
Dél-Európa komoly támogatást kapott az európai integrációtól, míg Közép-Európa nem.
Dél-Európában jobboldali autoritárius diktatúrák buktak meg.
5. Mely aspektusát nem szokták a demokratikus átmenetnek megkülönböztetni?
Politikai rendszerváltás
Társadalmi, szociális váltás.
Gazdasági átmenet
Demokratikus politikai kultúra elterjedése.
6. Mi nem jellemző a rustow-i átmenet előtti válságra?
A diktatúrák végső válsága, felgyorsul és irreverzibilissé válik a krízis.
Illegitimmé válik, gyengül a rendszer, régi intézményei elsorvadnak.
A politikai vezetés egységesen és rugalmasan próbálja megőrizni a rendszert.
Alternatív társadalmi mozgalmak, ellenzéki erők bontakoznak ki.
7. Mi az a nagyhatalmi-makropolitikai háromszög a politikatudományban?
A makro- mezo- és mikropolitika viszonyai.
A parlament-kormány-államfő viszonya, lényegében a kormányzati forma.
A három meghatározó politikai nagyhatalom: az USA, Nyugat-Európa és Oroszország viszonya.
A baloldali, jobboldali és a centrumpártok hatalmi viszonyai.
8. Mi nem jellemzi a gazdasági folyamatokat a rustow-i átmenetelmélet második szakaszában?
Ekkor zajlik a gazdasági átrendeződés folyamata, a piacgazdaságra átállás.
A politikai rendszer hatékony teljesítménye segíti a gazdasági átalakulást.
Transzformációs válság: a gazdasági teljesítmény visszaesik, minden makrogazdasági mutató romlik.
A gazdasági folyamatok U-alakú görbével írhatók le, a válságot újraindulás követi.
9. Mi nem jellemző a rustowi átmenetelmélet harmadik, utolsó szakaszára?
A hatékony gazdasági és politikai teljesítmény egymást erősíti, így a demokrácia legitimitása is erősödik. ("angyali kör).
A társadalmi alrendszerek egymásba simulnak, a játékszabályok rutinná válnak,
A demokratikus tradíció, politikai kultúra az elit körében már elterjed, de az emberek többsége még nem demokrata.
A demokrácia fejlődése már irreverzibilis.
10. Mi nem a posszibilisták véleménye a demokratikus konszolidációról?
A demokratizálásnak, az átmenetnek objektív feltételei vannak.
A demokráciának nincs rögzített intézményi rendje, formája.
Az átmenetkor többféle demokratikus variáció, lehetőség képzelhető el.
Az átmenet sikere a főszereplőin, a versengő alternatív politikai elitek képességein múlik.
11. Mi jellemzi Huntington átalakulás (transformation) típusú átmenetét?
Az elitek békés helycseréje az átmenetkor. A régi elit átadja a hatalmat egy új elitnek.
A régi és az új vezetők, a két elitcsoport együttműködésével, megegyezésével zajlik a rendszerváltás.
A régi elit hajtja végre a változásokat, megtartja vezető szerepét, átmenti a pozícióját.
Erőszakos elitváltás: az ellenzéki erők elsöprik, leváltják a korábbi vezetőket.
12. Milyen átmenettípusokat különböztet meg Schmitter?
Oktroj
Puccs
Reform
Paktum
13. Mi jellemzi Schmitter átmenettípusai közül a paktumot?
Az átmenet zárt ajtók mögött, az elitek megegyezésével megy végbe.
A békés rendszerváltás a tömegek részvételével zajlik le.
Az erőszakos átalakulást az elitek felülről levezénylik.
A régi elit hajtja végre a változásokat, megtartja vezető szerepét, átmenti a pozícióját.
14. Melyik téves összefüggés Schmitter átmenet és demokráciatípusai között.
A reform a konszenzuális demokráciát alapozza meg.
A puccs a zsarnoki többség típusú féldemokráciának ágyaz meg.
A békés, elitvezérelte átmenet korporatív típusú demokráciát eredményez.
Az erőszakos oktroj-átmenet felülről vezérelt elitista demokráciához vezet.
15 Melyik a köztes-európai átmenet egyik forgatókönyve?
Hamupipőke-forgatókönyv
Balkanizálódási szcenárió.
Mélyhűtő szcenárió
Amerikanizációs forgatókönyv
16. Mi nem jellemzi a köztes-európai átmenetek victimizációs értelmezését?
A régió nem lesz Nyugat, mindig is Kelet marad.
Optimista felfogás: a térség a szovjet rendszer áldozata, felszabadulva gyors és problémamentes lesz az átmenet.
A xenofóbia, az antiszemitizmus, a korrupció állandó jellemvonásai a térségnek.
A régiót a Szovjetunió mélyhűtőbe tette, az ellentéteket lefagyasztotta, s azok most újult erővel kitörtek.
17. Melyik nem a köztes-európai átmenetek európaizációs modelljének alapesete?
Teljes integráció, EU- és NATO-tagság.
Finlandizáció: biztonságpolitikai semlegesség párosul a gazdasági integrációval.
Törökösítés: csak biztonságpolitikai integráció, az uniós tagság elérhetetlen.
Jugoszlavizáció: Nyugat magára hagyja az adott országot, elzárkózik bármiféle integrációja elől.
18. Mi nem a magyarországi államszocialista rendszer bukásának oka?
Nemzetközi tényező: a Szovjetunió meggyengülése és összeomlása.
Gazdaság komplex válsága és az ezzel összefüggő legitimációs válság.
Az erős szakszervezeti mozgalom által szervezett sorozatos tömegmegmozdulások.
Az ellenzék szerepe: kormányzásra képes ellenzéki, alternatív politikai elitek kialakulása.
19. Mi nem jellemezte az ún. demokratikus ellenzék csoportját Magyarországon a 80-as években?
Egy szűk körű, fővárosi humánértelmiségi csoport szervezte.
Az emberi jogok, a jogállamiság, hiányát kérte számon a rendszertől.
Legális folyóiratokon keresztül képviselte álláspontját (pl. Beszélő)
Kisebb utcai tüntetéseket is szerveztek
20. Melyik ellenzéki-félellenzéki csoport létezett Magyarországon a 80-as években?
Reformközgazdászok
Egyetemi oktatók szakmai kollégiuma
Az ún. demokratikus írók
Új Márciusi Front.
21. Milyen politikai esemény nem történt 1985-ben Magyarországon?
Az MSZMP XIII. pártkongresszusa
Parlamenti választások
Monori találkozó
Kormányfőváltás.
22. Mi nem történt az MSZMP XIII. pártkongresszusán?
Kádár és az egész pártvezetés a helyén maradt.
Döntöttek a bős-nagymarosi erőmű megépítésének megkezdéséről.
A reformok hívei nem kerültek egyetlen vezető testületbe sem.
A gazdasági növekedés gyorsítását írtak elő.
23. Milyen címen nem jelent meg 1986/87-ben a hazai ellenzéki csoportok írásos programja?
Fordulat és reform
Monori nyilatkozat
Társadalmi szerződés
Reform és demokrácia
24. Mi nem történt az 1988. tavaszi rendkívüli MSZMP pártértekezleten?
Kádár János a párt elnöke lett.
A párt első számú vezetőjévé Grósz Károlyt választották.
A párt átalakult és nevét MSZP-re módosította.
Bekerült a PB-be két radikális reformer politikus.
25. Milyen párt nem jött létre 1988-ban Magyarországon?
Az első ellenzéki párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége 1988 tavaszán alakult.
A reformközgazdászok létrehozták a Kereszténydemokrata Néppártot.
Az MDF 1988 őszén a második lakitelki találkozón alakult politikai szervezetté.
A demokratikus ellenzékből létrejött a Szabad Demokraták Szövetsége.
26. Az Ellenzéki Kerekasztallal (EKA) kapcsolatban melyik állítás valótlan?
Azt követően jött létre, hogy az állampárt hivatalosan elismerte a többpártrendszer létezését, és külön-külön próbált tárgyalni az ellenzéki pártokkal.
A megosztottság veszélyeinek elkerülésére az ellenzéki erők hozták létre 1989 tavaszán.
Az EKA két vezetője Pozsgay Imre és Antall József lett.
Az EKA a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások egyik részt vevője volt.
27. Melyik politikai esemény nem történt meg 1989-ben?
Megalakult az első radikális jobboldali párt, a Szabad Kezdeményezések Hálózata.
Lezajlottak a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások.
A második Németh-kormány levált az állampártról és autonóm politikai szereplővé vált.
Az MSZMP utolsó, és az MSZP első irányítása egyaránt egy négyfős, kollektív elnökség kezébe került.
28. Milyen tömegmegmozdulás nem volt az átmenet idején Magyarországon?
Az első szabadon ünnepelhető március 15 ünneplése 1989-ben.
Az 1956-os mártíroknak, Nagy Imrének és társainak újratemetése 1989. június 16-án.
A négyigenes tüntetés 1989 őszén.
Demonstráció a bős-nagymarosi erőmű megépítése ellen 1988-ban.
29. Melyik állítás nem igaz a Nemzeti Kerekasztalon született megállapodásokról?
Itt döntöttek a Miniszterelnöki Hivatal létrehozásáról.
Megegyeztek a békés átmenet főbb politikai kereteiről, a "sarkalatos" törvényekről (pl. párttörvény, választási törvény)
Az itt született megállapodást az utolsó pártállami parlament foglalta törvényekbe.
A két liberális párt nem írta alá, de nem vétózta meg.
30. Mi nem volt kérdés az 1989 végén lezajlott ún. négyigenes népszavazáson?
A parlamenti választások után kerüljön sor az államfő megválasztására?
Feloszlassák a Munkásőrséget?
Elszámoljon az MSZMP a vagyonával?
Kivonuljanak-e a szovjet csapatok Magyarországról?
31. Melyik állítás téves az első szabad országgyűlési választásról?
A választások a jobboldali, rendszerváltó MDF, illetve az MSZP között dőltek el.
A választásokat az MDF nyerte, de nem szerezte meg a mandátumok abszolút többségét.
Hat párt jutott a magyar országgyűlésbe.
Az MDF-FKgP-KDNP kormánykoalíció nem rendelkezett kétharmados többséggel.
32. Miben nem állapodtak meg az 1990-es MDF-SZDSZ paktumban?
Átrendezve a hatalmi ágak viszonyát kancellári kormányformát hoznak létre, megerősítik a miniszterelnök és a kormány pozícióját.
Az egyes miniszterek és a kormányfő ellen is csak konstruktív bizalmatlanság indítványt lehet benyújtani.
Rendezik az államfőválasztás kérdését: marad a közvetett államfőválasztás, és az ellenzéki SZDSZ jelöltjét választják meg köztársasági elnöknek.
Néhány tucatra szűkül a kétharmados többséget igénylő törvények köre (a költségvetési törvény is kikerül ebből a körből).