KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

A III. modult lezáró ellenőrző kérdések

1. Mi nem jellemezte a dualista közjogi felépítést?
Közös ügyek: külügy és hadügy, erre vonatkozó pénzügyek közös minisztériumokkal.
A történeti jellegű alkotmányt felváltotta az ország saját írott alkotmánya, preambulum a szent korona tanra hivatkozott.
Közös érdekű ügyek: államadósság, kereskedelmi, vám és bankügyek, 10 évente állapodtak meg róla.
Belpolitikában függetlenség, a törvényalkotásban a parlament abszolút jogaival.
2. Melyik jogkör szerepel tévesen a dualizmus korának államfői (király) jogosítványai között?
Részt vett a törvényalkotásban, törvény kezdeményezési, (elő)szentesítési jog, az országgyűlést összehívhatta, elnapolhatta, feloszlathatta.
Kinevezte a kormányt, de jogköre formális volt, mindig a többséget szerző párt által megnevezett miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra.
Hadügyi jog - hadsereg vezérlete, vezénylete, valóban a hadsereg tényleges irányítója.
Külügyi jogkörök: a külpolitika irányának meghatározója.
3. Melyik állítás téves a két világháború közötti magyar politikai rendszer demokratizmusáról?
Versengő többpártrendszer működött.
Bevezették a demokratikus választójogot.
Rendszeresen megtartott választások nyomán állt fel a parlament.
A végrehajtó hatalmat az országgyűlésnek felelős kormány gyakorolta.
4. Melyik állítás valótlan a két világháború közötti magyar politikai rendszerről?
A szervezkedés szabadsága általában érvényesült, de tiltott volt a kommunista párt számára, és korlátozott a szociáldemokraták és a szélsőjobb pártok részére.
A vélemények kinyilvánítását a sajtóban nyílt cenzúra korlátozta.
A szavazati jog az akkori körülményekhez képest is korlátozott volt (összlakosság 30%-a).
Szabad és tiszta választásokat a nagyvárosokban lehetett tartani, a kisebb településeken a nyílt szavazás miatt a választások tisztasága nem érvényesülhetett.
5. Mi nem jellemezte a magyarországi koalíciós időszak (1945-1948) politikai rendszerét?
A parlament egykamarás, 1947-ig Nemzetgyűlésnek, utána Országgyűlésnek nevezték.
Ekkor kodifikálták először a magyar történelemben az emberi jogokat.
A pártközi értekezletek informális egyeztető fóruma segítségével a kommunisták a parlamenti arányoknál sokkal inkább érvényesíteni tudták az akaratukat.
1946-ban az államforma népköztársaság lett, erős köztársasági elnökkel.
6. Melyik jelenség nem létezett a kommunista diktatúrákban?
Demokratikus centralizmus.
Munkanélküli segély.
Krónikus hiánygazdaság.
Agitáció-propaganda.
7. Melyik nem a kommunista típusú diktatúrák, az államszocialista rendszer állandó vonása?
A rendszer ideológiája kizárólagos, terjesztési eszközei agitáció, propaganda, cenzúra.
A kommunista párt kizárólagos hatalma, centralizált politikai rendszer.
Korlátozott parlamentarizmus ás pluralizmus, féldemokratikus választások.
Állam irányította gazdaság, központi tervgazdálkodás, az állami tulajdon uralma.
8. Mi nem jellemezte a Rákosi-rendszer totális diktatúráját?
A titkosrendőrség állami terrorszervezetté vált, a párt politikai rendőrségként használta.
A termelési eszközök államosítása, de az agrárszféra elkerülte a szövetkezetesítést.
A demokratikus szabadságjogok, az igazságszolgáltatás függetlenségének a korlátozottsága, részleges jogállamiság.
Nemcsak a politikában épült ki egyeduralom, hanem minden társadalmi alrendszer fölött ellenőrizetlenül uralkodott.
9. A Rákosi-korszak pártpolitikai intézményrendszere. Melyik elem tartalmaz tévedéseket?
A rendszer élén a diktátor, az állampárt főtitkára, Rákosi Mátyás állt, a "négyesfogat" tagja még Rajk László, Révai József és Péter Gábor.
MDP kongresszusa: hivatalosan a párt legfontosabb, háromévente összehívott szerve, elfogadta a párt programját és megválasztotta vezetőit.
Központi Vezetőség: havonta ülésező testület, két kongresszus között dönthetett a fontos kérdésekről.
Politikai Bizottság: hetente ülésező 10-15 tagú testület, a lényegi döntések fóruma.
10. Mi nem jellemezte a Kádár-korszakot a 60-as években?
A rendszer stabilizálódása, konszolidálódása.
Szervezett ellenzéki csoportok megjelenése.
Hallgatólagos kiegyezés a hatalom és a politikai közösség között, a tartós életszínvonal-emelkedésért a rendszer passzív eltűrése az alku.
A gazdaságirányítás reformja, az új gazdasági mechanizmus az évtized végén.
11. Mi nem volt jellemző a Kádár-korszak MSZMP kongresszusaira?
A párt ötévente összeülő stratégiai döntéshozó szerve.
Megválasztotta a párt vezetőjét, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjait.
Évekre meghatározta a követendő politikai irányvonalat.
Minden innen indult ki a következő 5 évre, ez alapján dolgozták ki a következő ötéves tervet, a Hazafias Népfront "választási programját" és a kormányprogramot.
12. Mi volt az MSZMP politikai intézménye a Kádár-korszakban?
Központi Párttanács
Pártelnökség
Minisztertanács
Központi Bizottság
13. Melyik állítás téves a Kádár-korszak országgyűléséről?
Formailag az országgyűlés gyakorolta a népszuverenitásból eredő összes jogot.
A párt által jelölt képviselőket nyílt választási gyűléseken választották.
A párt határozta meg az országgyűlés minden döntését.
Az országgyűlés kevés konkrét ügyet tárgyalt, évente csupán néhány napot ülésezett.
14. Mi nem igaz az MSZMP Központi Bizottságára?
A párt bő száz tagú "parlamentje", havonta ülésező szerve.
Tagjai egyenként érdemi politikai hatalommal, befolyással nem rendelkeztek.
A KB volt párt a valódi döntéshozó testülete.
Összetétele igyekezett visszatükrözni a társadalmi rétegzettséget.
15. Mi nem tartozott a KB Agitációs és Propaganda Osztálya hatáskörébe?
A média
MTA
Kiadók
Állami Egyházügyi Hivatal
16. Mi nem jellemvonása a késő kádári pragmatikus diktatúrának?
A diktatúra politikai téren nem enyhült, a párt hatalma továbbra is abszolút.
A pluralizmus bizonyos fokú elfogadása, érvényesítése a párton belül.
Az érdekbeszámítás rendszere, a társadalmi érdekcsoportok, állami vállalatok befolyásoló tényezővé válhattak.
Hatékonyabb, megreformált gazdaságirányítás, érdekeltségi, piaci elemek beépítése a tervutasításos rendszerbe.
17. Mi nem jellemezte a demokratizálás második hullámát?
A második hullám részben redemokratizáció, illetve kényszerdemokratizáció volt.
A kényszerdemokratizáció példája Japán esete 1945 után.
A redemokratizációra példa az 1945 utáni Spanyolország.
A kényszerdemokratizálást az USA hajtotta végre (katonai és gazdasági nyomással).
18. Mi nem jellemezte a közép-európai országok demokratizációját?
Alapvetően parlamentáris vagy kancellári kormányzati formákat hoztak létre.
A demokratizálódáshoz a szovjet birodalom összeomlására volt szükség.
A térség komoly, érdemi segítséget kapott a Nyugattól, a nyugati szervezetektől.
Az Európai Unió kemény politikai és gazdasági feltételeket szabott a tagság eléréséért, a demokrácia konszenzuális formáját igényelte.
19. Mit jelent a redemokratizáció?
Egy demokrácia diktatúrává visszaalakulása.
Egy korábbi demokrácia, jelenlegi diktatúra újbóli demokratizálódása.
A visszafordítható, még instabil demokráciákra utaló kifejezés.
A külső kényszer hatására bekövetkező demokratizáció.
20. Melyik állítás téves a triple transition kapcsán?
A demokratikus átmenet összetett jelenség, három aspektusa különböztethető meg.
A politikai rendszerváltás az átmenet legelső és leghamarább lezajló mozzanata.
Köztes-Európában a demokratizáció további, negyedik eleme a modern nemzetépítés.
Az átmenet Köztes-Európában háromszor annyi ideig tart, mint Dél-Európában.
21. Milyen szakasza létezik Rustow szerint a demokratikus átmenetnek?
Gazdasági átmenet szakasza
A konszolidáció időszaka
A demokratikus intézményépítés időszaka
A transzformációs válság szakasza
22. Mi nem jellemző a rustow-i átmenetelmélet második szakaszára?
Két-három kormányzati cikluson át tart.
E szakaszban két fő komponens átmenete zajlik: a politikáé és a gazdaságé.
A politikai intézmények még "bejáratósak", nem eléggé hatékonyak
A gazdasági, politikai és a társadalmi változások egymásra pozitívan hatnak (angyali kör).
23. Mi nem tartozik a demokratikus intézményépítés 1. fázisába?
Elfogadják az új alkotmányokat, vagy módosítják radikálisan az érvényben lévőt.
Rendszerváltó átmeneti intézmények (pl. nemzeti kerekasztal) működtetése.
Bevezetik a demokratikus választási rendszereket.
Az államforma és a kormányzati forma kialakítása.
24. Melyik állítást nem tették az objektivisták a demokratikus konszolidáció előfeltételeiről?
A rendszerváltás borúlátói, az átmenetek sikerére csekély az esély.
A demokrácia csak fejlett társadalmi és gazdasági viszonyok között lehet sikeres.
A demokratikus átmenet sikere a politikai kultúra minőségétől függ.
Stabil intézményi háttér (alkotmányos, parlamentáris, választási tradíciók) szükséges a demokrácia sikeres kiépüléséhez.
25. Mi nem Schmitter nézete a demokratikus átmenetekről?
Az átmenet a rendszerváltás módja (békés/erőszakos) és főszereplői szerint vizsgálja.
A volt szocialista államok átmeneteit a victimizációs-mélyhűtő modellel ábrázolta.
Az átmenet mikéntje nagymértékben meghatározza, milyen lesz később a demokrácia.
Az erőszakos átmenetek instabil, szervetlen demokráciát eredményeznek.
26. Milyen megállapítást nem tett Schmitter a volt szocialista térség átmeneteiről?
Közép-Európában a rendszerváltás békésen, erőszakmentesen valósult meg.
A Balkánon a rendszerváltás erőszakos jellege dominált.
Közép-Európában az elitista demokráciatípus terjedt el.
A békés átmenetek tartósabb, szervesebb demokráciatípust eredményeznek.
27. Mi nem jellemzi a köztes-európai átmenetek latin-amerikanizációs értelmezését?
Átmeneteik kizárólag külső gazdasági és politikai segítséggel lehetnének sikeresek, a szimultán politikai és gazdasági átmenetre önerőből képtelenek.
A transzformációs válság populista reakciója elsöpri a demokráciát.
A demokratizálás válságba fog torkollni, a régió a fejlődő világ szintjére hanyatlik (East becomes South).
A térség országait a rátermett politikai elitjei képesek alkalmassá tenni a demokráciára.
28. Mi nem jellemzi a köztes-európai átmenetek európaizációs modelljét?
Közép-Európában az átmenetek sikeresek, mert redemokratizálás zajlott.
Demokratikus tradíció híján a Balkánon nehezen honosodnak meg a demokratikus és piaci struktúrák.
A szovjet utódállamokban (a Baltikum kivételével) a demokratizálás a kezdeteknél elakadt, a féldemokráciák működnek, erőteljes autoriter struktúrákkal.
Közép-Európában az átmenet rövid idő alatt végbement, a válságkezelést külső segítséggel sikerült végigcsinálni.
29. Mi nem jellemezte az, ún. népi írók ellenzéki csoportját Magyarországon a 80-as években?
Bázisuk az Írószövetség volt.
Illegális kiadványokban, szamizdatokban terjesztették nézeteiket. (pl. Mozgó Világ)
Főleg a határon túli magyarság helyzete, a magyar népesség fogyása miatt emeltek szót.
A politikai rendszer megreformálásának álláspontját képviselték.
30. Mi nem volt jellemző az ellenzéki mozgalmakra Magyarországon a 80-as évek közepén?
A hatalom nem bántotta, nem számolta fel az ellenzéki csoportokat.
1956 megítélésében egységesek voltak.
A rendszer megdöntését, a nyugati típusú demokratizálást követelték.
Az ellenzék tevékenysége a társadalom töredékéhez jutott el.
31. Miért volt sajátos az 1985-ös parlamenti választás Magyarországon
Imitált szocialista pluralizmus: kötelezővé vált két jelölt állítása az egyéni körzetekben.
A képviselőjelölteket jelölőgyűléseken választottak ki a polgárok.
Több mint 40 független, ellenzéki képviselőjelölt jutott mandátumhoz.
Az újonnan bevezetett országos lista automatikusan biztosította a pártvezetők bejutását.
32. Melyik állítás nem igaz az 1987-es lakitelki találkozóról?
A Magyar Nemzet című napilap nyilvánossá tette az itt elfogadott nyilatkozatot.
Az ellenzék mindhárom jelentős csoportjának képviselői együtt tanácskoztak a szükséges társadalmi reformokról.
A rendezvényt a Hazafias Népfront elnökének jelenléte "legalizálta".
Létrehozták a társadalmi nyilvánosság demokratikus fórumát - Magyar Demokrata Fórum.
33. Mi nem történt 1988-ban Magyarországon?
Az állampárt 1956-ot átminősítette népfelkeléssé.
Több ellenzéki csoport párttá szerveződött.
Tömegtüntetések Bős-Nagymaros és a romániai falurombolás ellen.
Megalakult az első független szakszervezet.
34. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások nyomán hogyan nem változott az alkotmány?
Az 1949. évi sztálini típusú alkotmány helyett új alkotmányt fogadtak el.
Az ország államformáját népköztársaságról köztársasággá változtatták.
Az alkotmányba bekerült a népszuverenitás és a népképviselet elve.
Létrehozták a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét.
35. Milyen kormányzati forma jött létre Magyarországon 1989-ben. Melyik a téves állítás?
Az első szabad választásokon az MSZMP győzelmére számítva, az ellenzék a kormány hatalmát fékező intézményi garanciákat épített az új politikai intézményrendszerbe.
Szélsőségesen parlamentáris kormányformája lett, középpontban a parlamenttel.
A parlament a kormányt vagy annak külön bármely tagját konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal leválthatta.
Szinte minden törvény elfogadása kétharmados többséghez lett kötve (a költségvetés elfogadását is beleértve).
36. Melyik állítás igaz a "négyigenes" népszavazásra?
Fő kérdése a köztársasági elnök közvetlen vagy közvetett választásának eldöntése lett.
A szocialista kezdeményezés Lex Pozsgayként ment át a köztudatba, mivel az ország legnépszerűbb politikusa a közvetlen államfőválasztást fölényesen nyerte volna.
A két liberális párt, az SZDSZ és a Fidesz próbálta megakadályozni a népszavazás kiírását.
Csaknem 60%-os részvétel mellett az államfőre vonatkozó kérdésre szűk többség, 50,4% voksolt igennel.
37. Magyar országgyűlés: a frakciókról szól melyik állítás téves?
A frakciók jelölik ki a pártképviselőket a bizottságokban.
A frakciófegyelem a magyar pártoknál alacsony szintű, sok esetben lelkiismeretük és egyéni politikai meggyőződésük szerint szavazhatnak.
Számos esetben csak a vezetőik rendelkeznek javaslattételi, hozzászólási joggal.
A frakcióvezető biztosítja a párt és a frakció közötti együttműködést, a frakciófegyelmet.
38. Hogyan nem végzi a magyar parlament a végrehajtó hatalom ellenőrzését?
A kormánynak és tagjainak rendszeresen be kell számolniuk tevékenységükről a plenáris és a bizottsági üléseken.
A parlament által létrehozott szakosított ellenőrző intézmények (pl. országgyűlési biztos, ÁSZ) révén.
A köztársasági elnöknek rendszeres beszámolási kötelezettsége van a plénum előtt.
Gyakran alkalmazott eszközei az ún. vitaparlamenti műfajok (pl. interpelláció, kérdés).
39. A törvényhozása menete a magyar országgyűlésben. Melyik állítás téves?
A javaslatoknak először részletes vitája, majd zárásképpen általános vitája van.
A munka több lépcsőben is a bizottsági szinten zajlik.
Törvényjavaslat beterjesztése a kormány, a bizottságok, az államfő és a képviselők joga.
Az elfogadott törvény kihirdetéséről az államfő gondoskodik.
40. Melyik állítás hamis a magyar államfő vétójogáról?
A parlament által elfogadott törvényeket egy alkalommal észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti.
A törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldheti az alkotmánybíróságnak.
Politikai vétója esetén a parlamentnek a visszaküldött törvényt az elnök igényeinek megfelelően módosítani kell.
Alkotmányos vétónál, ha még sincs alkotmányellenesség, akkor a törvényt köteles aláírni.
41. Mi nem hatásköre a magyar államfőnek?
Rendkívüli körülmények közötti intézkedések joga, pl. szükségállapot, hadiállapot esetén.
Szerep a parlament ciklusváltáskor és kormányváltáskor. Ő írja ki a választásokat, hívja össze az új parlamentet. jelöli ki a miniszterelnököt.
A végrehajtó hatalom szerves részeként számos diszkrecionális jogköre van.
Részt vehet és felszólalhat a parlament ülésein, törvényjavaslatot terjeszthet be, népszavazást kezdeményezhet, vétójogot gyakorolhat.
42. Milyen államfői szerepvállalás nem jellemezte az első köztársasági elnök időszakát?
Az első kormányzati periódusban az államfő valóságos "ellenzéki" politizálást folytatott.
A második kormányzati ciklusban az elnök és a parlamenti többség politikai orientációja megegyezett, az államfő politikai aktivitása a szimbolikus szintre csökkent.
Az elnök az 1998-as kormányváltás után ismét "ellenzékbe" került, és ismét jelentős konfliktusokba került a jobboldali kormánnyal.
Az elnök politikai aktivitását az Alkotmánybíróság rá vonatkozó határozatai mérsékelték.
43. A bizalmatlanság politikai intézménye a magyar parlamentben. Melyik állítás téves?
A kormányfő ellen csak konstruktív bizalmatlansági indítvány nyújtható be, a miniszterek "sima" bizalmatlansági indítvánnyal is megbuktathatók.
Konstruktív bizalmatlansági indítványt még nem nyújtottak be Magyarországon.
A képviselők legalább egyötöde nyújthat be írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt.
A kormány bizalmi szavazást is javasolhat önmaga ellen.
44. Melyik állítás téves a magyar koalíciós kormányokról?
Az első öt választás után mindig koalíciós kormány jött létre, pedig egyszer nem is volt koalíció-kényszer.
A kormányok az egymáshoz ideológiailag-politikailag közel álló pártok koalícióiként jöttek eddig létre.
Az első három koalíció túlméretezett volt, azaz egy "potyautas" párt mandátumaira nem volt szükség a stabil kormányzati többséghez, politikailag viszont annál inkább.
A magyar koalíciók mindig kitöltötték a négyéves ciklusukat, bár kormányfőváltás történt ciklus közben.
45. Melyik állítás nem jellemző a magyar alkotmánybíróságra?
Reaktív testület, "negatív törvényhozó": azt mondja meg, mit nem tehet a törvényhozás, törvényeket semmisít meg.
Az AB határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, határozata mindenkire nézve kötelező.
2012-ig rendkívül szűkös volt az indítványozók köre (akik az AB-hez fordulhatnak), ekkor az Alaptörvény kiszélesítette.
Nemzetközi összehasonlításban is széles jogkörű, jelentős hatalmú és politikai szerepű intézmény.
46. Hogyan nem védekezhet a nem kívánt alkotmánybírósági aktivitás ellen a politika?
A parlament az alkotmány vagy az alkotmánybírósági törvény módosításával korlátozhatja az AB mozgásterét.
Az alkotmánybírósági döntések végrehajtásának halogatásával, szabotálásával.
Az alkotmánybírák megválasztásával.
Az alkotmánybírák leváltásával, míg az AB elnökét a parlament nem tudja leváltani.
47. Melyik elmélet nem tartozik az integrációs szintet a tagállamok mellé rendelő teóriák közé?
Euro-föderalista
Szabályozó állam elmélete
Neoföderalizmus
Többszintű kormányzás elmélete
48. Mit értenek spill-over alatt a politikai integrációs elméletek?
Túlcsordulás: túl sok, túl részletes és emiatt már nem hatékony egy adott terült uniós szakpolitikai szabályozása.
Az államok korának a végére, a politikai unió létrejöttére utal.
A pillérek vége: a pilléres szerkezet megszüntetése.
Túlcsordulás: a sikeres együttműködés hatása önmagától átterjed más rész-rendszerekre is.
49. Időrendben hogyan követték egymást az európai integrációs események?
Az EP képviselők közvetlen választása - az euró, a közös pénz bevezetése - Európai Unió létrehozása - a külügyi főbiztos pozíciójának a létrehozása.
Európai Unió létrehozása - Az EP képviselők közvetlen választása - a külügyi főbiztos pozíciójának a létrehozása - az euró, a közös pénz bevezetése.
Az EP képviselők közvetlen választása - Európai Unió létrehozása - az euró, a közös pénz bevezetése - a külügyi főbiztos pozíciójának a létrehozása.
Európai Unió létrehozása - az euró, a közös pénz bevezetése - az EP képviselők közvetlen választása - a külügyi főbiztos pozíciójának a létrehozása.
50. Melyik állítás nem jellemző az Európai Unióra?
Nem nevezhető klasszikusan nemzetközi szervezetnek.
Egyetlen politikai entitás, szupranacionális államközösség.
A szövetségi állam és a nemzetközi szervezet között áll valahol, egyre erősebb a föderatív karaktere.
A tagországoknak közös politikái és intézményei vannak, ami nélkül az EU nem működik.
51. Melyik intézmény az EU hat fő szervének az egyike?
ECOSOC
Régiók Bizottsága
Kormányközi Konferencia
Európai Központi Bank
52. Az Európai Tanács vezetéséről az egyik állítás téves. Melyik?
Soros elnöke félévente cserélődik, aktuálisan egy ország állam- vagy kormányfője.
Az ún. trojka, az aktuális, az előző és az utána következő elnök rendszeres együttműködése.
A Lisszaboni Szerződés létrehozta 2,5 éves mandátummal az EiT állandó elnöki posztját.
Külügyi napirend esetén (azaz nem uniós belügyekben) az EiT üléseit a külügyi főbiztos vezeti.
53. Melyik állítás nem igaz a Miniszterek Tanácsáról?
A kormányok képviseletében működő szervezet.
Legfontosabb résztestülete az Általános Ügyek Tanácsa, amely a pénzügyminiszterek részvételével működik.
Az EU elsődleges döntéshozatali intézménye, az alapvető szakpolitikai közös döntéseket itt hozzák, itt születnek meg az unió rendeletei és irányelvei.
Az ügyek tartalmától függően rugalmas összetételű testület, az ágazati tanácsüléseken a szakminiszterek vesznek részt.
54. Melyik szerv nem a politikai érdekek intézménye az Európai Unióban?
Európai Bizottság
COREPER
ECOSOC
Régiók Bizottsága
55. Melyik állítás valótlan az Európai Bizottságról?
Korábban a Bizottság tagjai inkább főhivatalnokok voltak, manapság már politikusok.
Elnökét a tagországokkal történő egyeztetés után az Európai Tanács jelöli, és az EP erősíti meg.
Létrejötte óta minden ország egy biztost ad a testületbe.
Parlamenti kontroll alatt működik: az EP bizalmatlansági indítványt nyújthat be ellene, megszavazása esetén a Bizottságnak kollektívan le kell mondania.
56. Melyik állítás valótlan az Európai Parlament hatásköreiről?
Politikai ellenőrzés: megerősíti posztján a Bizottságot, ellenőrzi annak működését, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatja.
Uniós jogszabály-alkotás. Együttdöntési jogköre van a legtöbb uniós kérdésben, bizonyos ügyekben önállóan törvényt alkothat.
Az uniós költségvetés elfogadása: ez az egyik legerősebb jogköre, erről a Bizottság és a Tanács nem dönthet az EP beleegyezése nélkül.
Hatásköre még korlátozott, az európai politika irányítása és ellenőrzése még kevéssé parlamentáris alapú, az integráció fő szerve még mindig a Tanács és a Bizottság.
57. Melyik jelenleg az Európai Parlament legnagyobb frakciója?
Zöld Baloldal
Európai Szocialista Párt:
Európai Néppárt
Liberálisok és Demokraták Szövetsége
58.Melyik megállapítás téves az eddigi európai uniós választásokra vonatkozóan?
A választásokon való részvétel szinte minden országban alacsonyabb arányú, mint az állami választások esetében.
A részvétel az EU átlagában folyamatosan valamelyest nő, az 1979-es 36%-ról, 2014-ben 43%-os volt.
Az új tagországokban 2004-ben szignifikánsan alacsonyabb a részvétel aránya.
A politikai pártok nem uniós kérdések körül kampányolnak, hanem inkább belpolitikai témákat hoznak elő.