KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

5. lecke. Kormányzati formák - a hatalmi ágak viszonya

Tanulási útmutató

Ebben a leckében az államformákról, a kormányzati formákról, a nagyhatalmi háromszög elemeinek a viszonyáról olvashat. Megismerkedhet az egyes kormányformák sajátosságaival, az elnöki és a parlamentáris rendszerekkel, az utóbbiból kifejlődött változatokkal. valamint Magyarország kormányformájával.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 5. leckéjét, a 91-101. oldalhoz tartozó tananyagot,tanulmányozza alaposan az egyes kormányzati formákat,

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Sajátítsa el államforma és kormányforma fogalmát, mérje fel politikai jelentőségüket.
  • Tanulmányozza a két alapmodell, vagyis az amerikai prezidenciális elnöki és az európai parlamentáris rendszer logikáját.
  • Mindegyik kormányzati formát tekintse át alaposan, különösen lényeges, hogy átlássa a két manapság releváns európai kormányforma, a félelnöki és a kancellári típusok működési rendjét.
  • Nézze át, hogyan alakult, módosult a magyar kormányzati forma 1989/1990 után.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha

  • Tisztában van államforma és kormányforma különbségével.
  • Átlátja az amerikai elnöki rendszer működését, érti a fékek és ellensúlyok, a duális hatalommegosztás rendszerét.
  • meg tudja különböztetni egymástól az európai kormányzati formákat.
  • tudja, milyen szerepet játszik az államfő az egyes kormányzati formákban.
  • Érti a francia félelnöki rendszer sajátos logikáját.
  • Tisztában van a kancellári, illetve a magyar kormányzati forma jellemzőivel.
Önellenőrző kérdések
1. Melyik állítás nem vonatkozik az államformára?
Fő változatai: monarchia és köztársaság.
Azt határozza meg, hogyan választódik ki az állam legfőbb közjogi vezetője.
Az államforma kérdése a politika alapvetően fontos ügye a modern demokráciákban.
Nyugat-Európában az államok csaknem felében koronás uralkodó az államfő.
2. A hatalommegosztás, a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus elmélete:
A demokrácia feltétele: törvényhozás, végrehajtás, alkotmánybíráskodás váljanak szét.
A demokrácia feltétele: a belpolitika és a külpolitika váljanak el egymástól.
A demokrácia feltétele: törvényhozás, végrehajtás és bíráskodás váljanak el egymástól.
A demokrácia feltétele: törvényhozás, végrehajtás és külpolitika váljanak el egymástól.
3. Melyik állítás nem vonatkozik a kormányzati formára?
Két fő elvárásnak kell megfelelnie: stabilitás és elmozdíthatóság.
A mai demokráciákban irreleváns a kormányforma, csak formális különbségeket jelent.
A törvényhozás, az államfő és a kormány viszonyát mutatja meg.
A kormányformák két alaptípusa a parlamentáris és az elnöki rendszer.
4. Melyik nem kormányzati forma?
Alkotmányos monarchia
Prezidenciális rendszer
Kancellári típusú
Félelnöki rendszer
5. Melyik ország kormányformája szerepel tévesen?
Brit kabinetkormányzás
Svájci kollégiális kormányforma
Német kancellári kormányforma
Francia elnöki rendszer
6. Mi nem jellemzi az elnöki rendszert?
Fegyelmezett pártfrakciók.
Egyszemélyi kormányzati (elnöki) döntéshozatal, nincs testületi kormányzás.
A végrehajtó hatalom nem felelős a parlamentnek (létrejötte, működése független tőle).
Végrehajtás (elnök) - törvényhozás dualizmusa, fékek és ellensúlyok.
7. Melyik állítás hamis az amerikai elnök és törvényhozás viszonyát illetően?
Rendkívüli esetekben, az elnök ún. impeachment eljárással feloszlathatja a szenátust.
Az elnök kinevezési jogköreinek egy része a szenátus jóváhagyásához kötött.
Az elnök nemzetközi szerződéseket a szenátus beleegyezésével köthet.
Az elnök vétót emelhet a törvényhozásban.
8. Melyik állítás nem vonatkozik az európai parlamentáris rendszerekre?
Parlamentet és államfőt külön-külön a nép választja, nem váltható le egyik a másik által.
A kormány dominanciája a törvényhozásban.
A miniszterek parlamenti felelősséggel bírnak, elvileg visszahívhatók.
Végrehajtás dualizmusa (állam- és kormányfő két külön személy).
9. Mi nem jellemzi az európai parlamentáris rendszereket?
Laza, "fegyelmezetlen" pártfrakciók.
Kormány-ellenzék dualizmusa.
Parlamentnek felelős kormány (létrejötte, működése függ a törvényhozástól).
A törvényhozói és végrehajtói hatalmi ágak összefonódása (a miniszterek képviselők).
10. Melyik kormányzati formában van fontos politikai szerepe az államfőnek?
Kabinetkormányzás
Kancellári kormányforma
Parlamentáris kormányforma
Félelnöki rendszer
12. Melyik állítás nem a brit kabinetkormányzás sajátossága?
Lényegében parlamentáris kormányforma többségelvű demokráciamodellbe ágyazva.
Az államfő szerepe releváns, az uralkodó fontos politikai hatalommal rendelkezik.
A brit kormányfő a választási cikluson belül bármikor kiírhatja a következő választásokat.
A kétkamarás törvényhozásban a Lordok Házának nincs érdemi politikai jogosítványa.
13. Melyik állítás nem jellemzi a félelnöki rendszert?
1958-ban De Gaulle tábornok alkotta meg Franciaországban.
A kormányfő a parlamentnek és az államfőnek is felelős.
Az államfőt közvetlenül a nép választja, nem felelős a parlamentnek.
A miniszterelnök intézménye a fő hatalmi ág, a kormányfő a végrehajtó hatalom feje.
14. Mi a kohabitáció fogalma a félelnöki rendszerekben?
Társbérlet: ha nem a köztársasági elnököt adó politikai párt van kormányon.
Ha ugyanaz a párt adja a legnagyobb parlamenti frakciót, a kormányfőt és az államfőt.
Ha a parlamenti többség adja az elnököt, de saját pártja nem fogadja el vezetőjének.
Amikor a Nemzetgyűlésben és a szenátusban más párt került többségi pozícióba.
15. Melyik állítás hamis a konstruktív bizalmatlansági indítványról?
A parlament az egyszerű bizalmatlanság, a negáció alapján nem buktathat meg kormányt.
Az eljárás csak úgy kezdeményezhető, ha megnevezik az alternatív utódjelöltet.
A parlament egy választáson dönt: a regnáló kormányfő vagy a kihívó lesz a miniszterelnök.
Ezt a típusú bizalmatlansági eljárást a parlamentek gyakran kezdeményezik.
16. Melyik állítás jellemző a kancellári kormányzati formára?
Alapintézménye a miniszterek parlamenti felelősségre vonhatósága.
A kormányfő hatalma szimbolikus, a főhatalom a kancellár-államfőé.
Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a kormánytagok külön eltávolíthatóak.
A kancellár szabja meg a kormány politikai irányvonalát és kormánya összetételét.
17. Melyik országban alakult ki a kancellári kormányzati forma?
NDK
Ausztria
NSZK
Hollandia
18. Svájcnak milyen kormányzati rendszere van?
Kantonális berendezkedés
Kollegiális rendszer
Parlamentáris kormányzati forma
Félelnöki rendszer
19. Az 1989. őszi alkotmánymódosítással milyen kormányzati forma jött létre Magyarországon?
Kancellári
Francia típusú félelnöki szisztéma
Szélsőségesen parlamentáris rendszer
Elnöki rendszer
20. Az 1990. évi alkotmánymódosítások hogyan nem módosították a magyar kormányzati formát?
Bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítványt.
Szűkítették a kétharmados többséget igénylő törvények körét.
Bevezették a miniszterek parlamenti felelősségre vonásának lehetőségét.
Összességében bevezette a kancellári típusú kormányzati formát.