KURZUS: Politológia

MODUL: I. modul

3. lecke. Politikai kultúra, politikai törésvonalak

Tanulási útmutató

A lecke két nagy témát ölel át, egyfelől a politikai kultúra nehezen megragadható, ám rendkívül lényeges fogalmát járja körül - kitérve a politikai szocializációra is -, másfelől a politikai törésvonalak kérdését mutatja be. Mindkét témakör magyarországi vonatkozásait is megtalálja a fejezetben.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 3. leckéjét, a 47-67. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tanulmányozza a leckében szereplő fogalmakat, a felvetődött lényeges kérdéseket, szempontokat, ismerkedjen meg a politikai kultúra és a politikai törésvonalak csoportosításaival, típusaival.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Járja körül a politikai kultúra fogalmát annak klasszikus elmélete és más megközelítések szerint egyaránt!
  • Tanulmányozza a politikai kultúra parókiális, alattvalói és résztvevői típusait.
  • Értelmezze a politikai szocializáció fogalmát.
  • Tanulmányozza át a különböző társadalmi törésvonalakat és azok okait.
  • Gondolja át a magyarországi politikai kultúrára (tanulmányozza a vonatkozó táblázatokat) és politikai törésvonalakra vonatkozó állításokat!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha

  • képes megérteni a politikai kultúra jelentőségét.
  • Világosan érzékeli az egyes politikai kultúra-típusok közötti különbségeket.
  • Átlátja a politikai kultúra összetevőit.
  • felismeri, hogy mitől sajátos a politikai szocializáció.
  • Meg tudja különböztetni a politikai törésvonalakat.
  • Fel tudja mérni a magyarországi politikai kultúra sajátosságait, a demokratikus politikai kultúra szempontjából meglévő hiányosságait.
  • Meg tudja állapítani, hogy a hazai politikai tagoltság miben tér el a klasszikus törésvonalaktól.
Önellenőrző kérdések
1. Melyik nem a politikai kultúra alkotóeleme az egyén szintjén?
Politikai ismeretek
Nemzettudat, nemzet identitás
Politikai értékek
Érzelmi alapú beállítódások
2. Ki "fedezte fel" elsőként a politikai kultúrát?
Arisztotelész az ókorban
Rousseau a 18. században
Alexis de Tocqueville a 19. század közepén
Almond-Verba az 1960-as években
3. Milyen politikai kultúra-típuspár nem létezik?
Megszakított vagy folyamatos politikai kultúra.
Racionális vagy emocionális politikai kultúra.
Államközpontú vagy civiltársadalom-központú politikai kultúra.
Stabilitás-központú vagy válság-kultúra.
4. Melyik nem a politikai kultúra társadalmi megjelenésének szintje?
Szokások
Politikai diskurzus
Politikai szocializáció
Ideológia
5. Mi jellemző a homogén politikai kultúrára?
Közös politikai célok és eszközök.
Kulturális-ideológiai (pl. vallási) konfliktusok.
Rétegpártok egy-egy szubkultúra területén.
Ideologikus politika.
6. Mi jellemző a fragmentált politikai kultúrára?
Instrumentális, pragmatikus politika.
Funkcionális (pl. elosztási) konfliktusok.
Széles választói kör, a voksokért gyűjtőpártok versengenek.
Politikai szubkultúrák egymás mellettisége.
7. Mi jellemző a parokiális politikai kultúrára?
A diktatúrákban a leginkább jellemző.
Az egyén legfeljebb a helyi viszonyok iránt érdeklődik, nincs tudása a nagypolitikáról.
Ma már nincs ilyen politikai kultúrájú polgár a modern társadalmakban.
Az egyén politikailag aktív és tudatos.
8. Mi nem jellemző az alattvalói politikai kultúrára
A hagyományos monarchiákban, diktatúrákban jellemző leginkább.
Az egyéneknek nincs tudásuk, ismeretük egy magasabb politikai központról.
Az egyének alapvetően engedelmeskednek a politikai hatalomnak.
Az egyének nem akarnak vagy nem tudnak részt venni a politikában.
9. Az alábbi állítások közül válassza ki azt, ami a politikai aktivitást jellemzi!
Az állampolgárok csak a választásokon vesznek részt.
A pártok tagjait nevezzük politikailag aktívnak.
Az állampolgárok nem vesznek részt a közéletben.
Az emberek tudatosan követik az eseményeket, aktívan részt vesznek a politikai életben.
10. Melyik állítás hamis a politikai elit politikai kultúrájára, stílusára vonatkozóan?
Az ideologikus stílus mély érzelmi elkötelezettség bizonyos politikai értékek iránt.
Ahol alapvetően értékkonszenzus van, ott kevésbé szükséges az ideologikus stílus.
A pragmatikus stílus nem támaszkodik átfogó világnézeti sémára, nyílt, rugalmas.
Az ideologikus stílus a problémákat egyedi módon ítéli meg, prekoncepciók nélkül.
11. Melyik a hamis állítás a politikai szocializációról?
A politikai szocializációnak közösségi jellege van.
A politikai szocializáció előbb kezdődik, mint a családi/egyéni és előbb is fejeződik be.
Az újra-szocializálódás (reszocializáció) inkább jellemzi, mint az egyéni szocializációt.
A szocializálódók visszahatnak magára a politikai kultúrára.
12. Melyik nem eleme a magyar demokratikus politikai kultúra "fejletlenségének"?
A demokratikus politikai hagyományok hiánya, hosszú autoriter tradíció.
Az érdekképviseletek és a civil társadalom gyengesége.
A választási részvétel és politikai aktivitás magas szintje.
Az új demokratikus politikai intézmények és politikusok iránti alacsony bizalom.
13. Melyik állítás igaz a politikai törésvonalakra?
A törésvonalak a társadalomnak a politikailag releváns csoporttagolódásai.
A törésvonalak a társadalom ideológiai tagozódását jelentik.
A politikai törésvonalak a pártok szerinti tagolódást jelentik.
Minden modern társadalomban két törésvonal található.
14. Melyik nem klasszikus törésvonal?
Nyelvi, etnikai tagoltság, domináns kultúra - szubkultúrák
Ágazati ellentét: az ipar és a szolgáltatás szektorának érdekellentétei
Vallás: állam-egyház, vallásos-szekuláris törés.
Osztálykonfliktusok: tőke-munka, munkadó-munkavállaló ellentéte
15. Melyik nem jellemzője a vallási törésvonalnak?
Része a modern állam és az egyházak közötti érdekellentét.
Nyugat-Európában a vallási törésvonal már sehol sem releváns.
A vallásos és a szekuláris társadalmi csoportok konfliktusa is ide tartozik.
A különböző vallásfelekezetek, egyházak közötti ellentét is a törésvonal alapja lehet.
16. Az alábbi állítások közül válassza ki azt, ami a kulturális törésvonalat jellemzi!
Az iskolázottak és az iskolázatlanok közötti ellentétek.
A falu és a város közötti ellentétek.
A nemzetállam és a kisebbségben lévő nemzetiségek közötti ellentét.
A diplomások és a munkások közötti ellentét.
17. Mi az Alford-index?
A munkavállalók és a munkaadók számaránya egy adott társadalomban.
Azt mutatja, hogy a munkavállalók másoknál mennyivel többen szavaznak a baloldalra.
A kékgallérosok és a fehérgallérosok aránya a társadalomban.
Azt mutatja meg, hogy az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak milyen arányban szavaznak a bal, illetve a jobboldalra.
18. Melyik nem tekinthető új politikai törésvonalnak?
Legitimációs törésvonal, a rendszertámogatás kérdése.
Generációs törésvonal, a 68-as nemzedék, valamint elődei és utódai közötti ellentétek.
Külpolitikai orientáció alapján definiálható törésvonal.
Materiális-posztmateriális törésvonal.
19. Melyik küszöbön nem kell túljutnia egy pártnak, hogy potens politikai szereplővé válhasson?
Legitimációs küszöb
Befogadási küszöb:
Képviseleti küszöb
Ideológiai küszöb
20. Melyik egyáltalán nem releváns politikai törésvonal Magyarországon Körösényi szerint?
A kommunista eredetű politikai tagoltság, kommunisták vs antikommunisták.
Gazdasági osztálytörés.
Vidék-város, agrár-ipari konfliktus.
Vallásos-szekuláris ellentét.