KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

A II. modult lezáró ellenőrző kérdések

1. Melyik állítás téves az államformáról?
Nyugat-Európában az államok csaknem felében koronás uralkodó az államfő.
Azt határozza meg, hogyan választódik ki az állam legfőbb közjogi vezetője.
Fő változatai: monarchia és köztársaság.
Az államforma kérdése a politika alapvetően fontos ügye a modern demokráciákban.
2. Melyik nem kormányzati forma?
Félelnöki rendszer
Alkotmányos monarchia
Elnöki rendszer
Kancellári típusú
3. Melyik állítás nem vonatkozik az amerikai elnöki rendszerre?
A parlament politikai okokból is bármikor feloszlatható (elnöki kezdeményezésre).
Végrehajtás monizmusa (állam és kormányfő azonos).
A két hatalmi ág elkülönül, korlátozza egymást. Elnök: végrehajt, parlament: törvényt hoz.
Képviselői, szenátori dominancia a törvényhozásban.
4. Melyik állítás nem vonatkozik az európai parlamentáris rendszerekre?
A parlamentet és az államfőt külön-külön a nép választja, nem váltható le egyik a másik által.
A kormány dominanciája a törvényhozásban.
A miniszterek parlamenti felelősséggel bírnak, elvileg visszahívhatók.
Végrehajtás dualizmusa (állam- és kormányfő két külön személy).
5. Melyik állítás nem jellemző a brit kabinetkormányzásra?
Az államfő szerepe releváns, az uralkodó fontos politikai hatalommal rendelkezik.
A brit kormányfő a választási cikluson belül bármikor kiírhatja a következő választásokat.
A kétkamarás törvényhozásban a Lordok Házának nincs érdemi politikai jogosítványa.
Lényegében parlamentáris kormányforma többségelvű demokráciamodellbe ágyazva.
6. Melyik állítás nem vonatkozik a félelnöki rendszerre?
A megosztott, kettős végrehajtó hatalomban a köztársasági elnöké a fontosabb pozíció.
A parlamentáris kormányforma kiegészült az elnöki rendszerek néhány sajátosságával.
A miniszterelnök nevezi ki az államfőt és bármikor menesztheti is.
Az államfőnek a kormány tagjainak a kiválasztásában is nagy befolyása van.
7. Az 1990. évi alkotmánymódosítás hogyan nem változtatott a magyar kormányzati formán?
Összességében bevezette a kancellári típusú kormányzati formát.
Bevezették a miniszterek parlamenti felelősségre vonásának lehetőségét.
Bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítványt.
Szűkítették a kétharmados többséget igénylő törvények körét.
8. Melyik nem igaz? Az alkotmány megszabja
a hatalomgyakorlás törvényes és intézményes kereteit, az állami politikai intézmények rendszerét, működésük alapelveit.
a politikai rendszer működési alapjaként a választási rendszert.
meghatározza az államformát, a kormányformát, a hatalmi intézmények viszonyát.
az állampolgárok szabadságjogait.
9. Melyik nem személyi szabadságjog?
Veleszületett jog az élethez, az emberi méltósághoz, a személyi biztonság joga.
Az ártatlanság védelme.
Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga.
A tulajdonhoz és az örökléshez való jog.
10. Milyen módon nem ellenőrzi a parlament a végrehajtó hatalmat?
A kormány tagjainak beszámolási kötelezettsége a parlament előtt.
Ún. vitaparlamenti műfajok: interpellációk, kérdések, azonnali kérdések.
Vizsgálóbizottság létrehozása valamilyen kormányzati visszaélés felderítésére.
A kormányfő éves beszámolási kötelezettsége az ország helyzetéről.
11. Mi nem jellemzi a kétkamarás parlamenteket?
Ott hozzák létre, ahol a pártok nem képesek lefedni a sokrétű társadalmi tagoltságot.
A kis területű és népességű, homogén politikai kultúrájú országokra jellemző,
Többnyire a tagállami, regionális, nyelvi, etnikai, vallási érdekek jutnak így képviselethez.
Gyakran a második kamara a végrehajtó hatalom ellenőrző ellensúlya.
12. Melyik államban azonos jogállású a parlament két kamarája?
Németország
Egyesült Királyság
Franciaország
Olaszország
13. Melyik állítás téves az állandó parlamenti bizottságokról?
A parlamenti munka jelentős része a bizottságokban folyik.
Az állandó bizottságok általában a kormány minisztériumi struktúrájához igazodnak.
A kisebb létszám miatt a plénumnál operatívabban vitatják meg a törvényjavaslatokat.
A bizottságokba mindegyik parlamenti párt ugyanannyi tagot delegál.
14. Mi nem jellemző a munkaparlamentre?
Nagyobb a szerepe a döntéshozatalban, jobban érvényesül a törvényalkotó funkciója.
A kormány törvényjavaslatai érdemi módosításokkal mennek át a parlamenten.
A gyenge bizottsági rendszer, erős frakciófegyelem révén is változnak a kormányjavaslatok.
Részletes, szakmai jellegű viták jellemzőek a törvényjavaslatokról.
15. Melyik jogköre nem formális az államfőnek a kancellári kormányzati formában?
Jogkörök a kormány, a miniszterek kinevezésével kapcsolatban.
Külügyi és a hadügyi hatáskörök.
Széleskörű kinevezési jog.
Törvényhozással kapcsolatos hatáskörök.
16. Melyik állítás téves a kormány funkcióiról?
Politikaformáló funkció. A kormány a politikai folyamatok tényleges irányítója.
Jogalkotási funkciója csekély, a kormány jogszabály-, törvényalkotási szerepe minimális.
Végrehajtó funkció. Felügyeli a különböző jogszabályok közigazgatási végrehajtását.
Krízis-menedzselés rendkívüli helyzetek, katasztrófák esetén.
17. Mi nem jellemző a minimális győztes koalícióra?
A pozícióorientált pártok legfeljebb ilyen típusú koalíciót kötnek.
A koalícióban nincs felesleges tag.
A győztes párt a legkisebb parlamenti párttal szövetkezik.
Jellemzője a minimális többségre törekvés.
18. Melyik a téves különbség az amerikai és az európai alkotmánybíráskodás között?
Amerikában az alkotmánybíráskodást egyéb tevékenységei mellett elsősorban a Legfelső Bíróság, a bírói szervezet csúcsa végzi.
Európában az alkotmánybíróság külön erre a célra létrehozott, a bíróságoktól független intézmény.
Az amerikai rendszer decentralizált, valamennyi bíróság jogosult az alkotmányossági felülvizsgálatra.
Az amerikai alkotmánybíróság absztrakt, az európai konkrét normakontrollt végez.
19. Országos népszavazás Magyarországon. Melyik a téves állítás?
Kiírható (mérlegelés alapján): az államfő, a kormány vagy 100.000 választó kezdeményezésére.
Jelentőségét növelte az Alkotmánybíróság határozata, miszerint a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a közvetlen demokrácia, a referendum.
Csak a parlament hatáskörébe tartozó kérdésben írható ki.
Kötelező kiírni, ha legalább 200.000 állampolgár kezdeményezi.
20. Milyen kérdések nem bocsáthatóak népszavazásra Magyarországon? Melyik a téves állítás?
Költségvetés, adók, illetékek.
Csatlakozás nemzetközi szervezetekhez.
Rendkívüli-, szükség-, hadiállapot, fegyveres erők alkalmazása.
A kormány programja.
21. Melyik nem választójogi alapelv?
A választójog általánossága.
A szavazás szabadsága.
Választójog egyenlősége.
A szavazás titkossága.
22. Milyen cenzus van még máig érvényben?
Életkori
Vagyoni
Műveltségi
Nemi
23. Mit nem jelent a választójogi összeférhetetlenség elve?
Egyik típusa: a meghatározott körbe esők nem eleve választhatók.
Az összeférhetetlenséggel elvész az aktív és a passzív választójog is.
Más típusa: megválasztása után a jelölt köteles megszüntetni az összeférhetetlenség okát.
Magyarországon a gazdaságban betöltött szerepre, pozícióra nem vonatkozik.
24. Milyen választási rendszer alaptípus nem létezik?
Egyéni választókörzetes, egyfordulós, relatív többségű rendszer
Vegyes rendszer egyéni körzetekkel és arányos résszel.
Egyéni választókörzetes, kétfordulós, abszolút többségű rendszer
Kétfordulós arányos választási rendszer
25. Mit mond ki Duverger I. tétele
A francia típusú választási rendszer kétpártrendszert eredményez.
Az egyfordulós, egyéni körzetes rendszer a kétpártrendszernek kedvez.
A kétfordulós, egyéni körzetes rendszer kétpártrendszerhez vezet.
Az angolszász típusú választási rendszer sokpártrendszert eredményez.
26. Milyen hatása nincs az egyéni körzetes, egyfordulós választási rendszernek?
Status quo párti, gátolja az új pártok parlamentbe kerülését.
Minden körzetben kettőre csökkenti a potenciális, esélyes jelöltek számát.
A nagy pártokat alul, a kis pártokat felülreprezentálja.
Többnyire konzerválja a két nagy párt erős pozícióit.
27. Melyik állítás nem igaz az angolszász választási rendszerekre?
Célja és előnye a stabil egypárti kormányzati többség kialakítása.
Számos ország az arányos választásokról áttért erre a rendszerre.
A választói preferenciák ismeretében itt van mód a gerry-manderingre.
Hátránya: aránytalan, erősen torzít.
28. A francia típusú választási rendszerről melyik állítás téves?
Duverger 2. tétele szerint sokpártrendszert eredményez.
A második forduló módosíthatja az első forduló eredményt, sorrendjét.
Kedvez a mérsékelt pártoknak.
A második fordulóban csak az szavazhat, aki az első fordulóban is voksolt.
29. Milyen az arányos választási rendszerek kötött listája?
A pártok alakítják ki a jelöltek listáját és sorrendjét, ezen a választó nem módosíthat.
A listán szereplő jelöltek nevének sorrendjén a választó módosíthat.
A választó a listából kihúzhat, illetve a listához hozzáírhat neveket.
Ez más néven a kompenzációs lista, ahová a töredékszavazatok érkeznek.
30. Mi valóban a hátránya az arányos választási rendszernek?
Igazságtalanabb mandátumelosztást eredményez.
Kevésbé tükrözi a választók politikai preferenciáit.
A kis és új pártoknak kisebb az esélyük a mandátumszerzésre.
Gyakoribbak a kormányválságok.
31. Milyen választói típust nem különböztetünk meg?
Issue-szavazó (ügyszavazó)
Radikális szavazó
Protest-szavazó (valami ellen szavaz)
Ingadozó szavazó
32. Melyik állítás nem igaz a pártidentifikációs modellre?
Az egyén a pártokhoz fűződő viszonyát, az adott párthoz kötődését fejezi ki szavazatával.
A szavazáskor a konkrét szakpolitikai kérdések hatnak a pártpreferenciára.
A pártokkal való erős érzelmi azonosulás az oka az európai pártrendszerek stabilitásának.
A pártkötődés már a szocializáció során kialakul.
33. A magyar választói magatartásról az egyik állítás téves. Melyik?
A társadalmi rétegek között nincsenek határozott pártpreferencia-különbségek.
Pártkötődés helyett sok magyar szavazót inkább a negatív pártidentitás jellemez, azt tudják, hogy mely pártok nem szimpatikusak számukra.
A szavazói viselkedésben az egyetlen erős csoport-hatás a korábbi MSZMP-tagság.
A szavazói racionalitás elterjedt jelenség, az állampolgárok a legtöbb politikai kérdésben kiérlelt állásponttal rendelkeznek.
34. Mi volt jellemző a 2010-ig működő magyar választási rendszerre?
Mindegyik megyében 6 listás mandátumot osztottak szét (míg Budapesten 28-at).
A területi listák mandátumait megyénként számították, olyan módszerrel, ami mindenképpen szétosztotta az összes mandátumot.
A választók nem szavaztak országos listára, itt kizárólag az egyéni körzetek töredékszavazatait osztották szét.
Az egyéni körzeteknél a második fordulóban minimum az első körben szerepelt legjobb három jelölt indulhatott.
35. A 2010-ig lezajlott magyar választások tanulságai, hatásai a pártrendszerre. Melyik téves?
A választási rendszer néhány eleme a képviselet arányosságát segítette elő, több eleme viszont a stabilitást szolgálta, miközben torzított, alul- és felülreprezentált.
A választási rendszer erősen korlátozta a kis pártok képviseletének az esélyeit (jelöltállítási feltételek, 5%-os küszöb, megyei mandátumelosztás).
A két forduló között elvileg jelentős politikai manőverezésre, visszalépésekre, alkalmi összefogásokra nyílt lehetőség, ezzel azonban sohasem éltek a pártok.
Az egyéni körzeteknél a 90-es években csak néhány helyen dőlt el a mandátum sorsa egy fordulóban, a két nagy párt kiemelkedése után már többtucat körzetben ez történt.
36. Az új, 2014-ben használt választási rendszer egyéni körzetes része. Melyik állítás hamis?
A kétfordulós választást egyfordulós választás váltotta fel.
Továbbra is 750 ajánlószelvényt kell összegyűjteni a jelöltként induláshoz.
A választókerületek nagysága 60%-kal nőtt, nem lépik át a megyehatárokat.
Módosult a kompenzáció rendszere, a győztes jelöltnek is lehet töredékszavazata.
37. Melyik elem nem funkciója a pártoknak?
Nyilvános és szabályozott versengés a hatalomért.
Képviselőjelöltek állítása, politikai vezetők kiválasztása
Elősegítik a politikai elitek legitimációját, pozíciójuk megerősítését.
Kommunikációs, politikai információs funkció, a közvélemény formálása.
38. Az alábbi állítások közül mi tekinthető a modern pártok legalapvetőbb céljának?
Az emberek érdekének a megvalósítása.
Az ideológiai kidolgozása.
A hatalmi és uralmi pozíciók megszerzése (választási győzelem).
Az ország érdekének képviselete.
39. Melyik elnevezés nem ugyanarra a párttípusra vonatkozik?
Gyűjtőpárt
Tömegpárt
Néppárt
Catch all party
40. Mi nem jellemző a szervezett pártokra?
Külső pártok, elsősorban parlamenten kívül szerveződnek.
Parlamenten kívüli tagsággal, állandósult országos szervezeti struktúrával rendelkezik.
A választójog kiterjedésével a 19. század utolsó harmadáig jellemző párttípus.
Hivatásos politikusok vezetik, akik irányítják a pártapparátust és a párttagságot.
41. Milyen típusa nincs a tömeg- és rétegpártoknak?
Ideológiai, világnézeti pártok.
Programpártok, patrónuspártok.
Osztálypártok.
Etnikai, vallási pártok.
42. Az alábbi állítások közül válassza ki azt, ami a néppártokat jellemzi?
Csak a néphez szólnak
Csak az életszínvonallal foglalkoznak.
A világnézeti elem felerősödik.
A világnézeti elem háttérbe szorul.
43. Melyik az a párt típus, amelynek nincs szervezett felépítése?
Gyűjtőpárt
Néppárt
Tömegpárt
Protopárt
44. Melyik pártcsoport nem létezik Beyme tíz tagú csoportosításában?
Kereszténydemokrata pártok.
Fasiszta pártok.
Alternatív pártok.
Zöld (ökológiai) pártok.
45. Milyen pártok vannak a jobboldal pártcsaládjában?
Liberális pártok
Keresztényszocialisták.
Nemzetiségi, etnikai pártok.
Parasztpártok.
46. Melyik elem nem a pártrendszert meghatározó tényező?
A társadalom tagoltsága, politikai törésvonalak, a pártok ideológiai távolsága.
A választási rendszer, választójog.
A politikai, hatalmi elit szocializációja.
Az állam területi szerkezete, a regionális, etnikai viszonyok.
47. Melyik pártrendszer nem tartozik a nem versengő pártrendszerek közé?
Pragmatikus hegemón pártrendszer
Predomináns pártrendszer
Pragmatikus egypártrendszer
Ideologikus hegemón pártrendszer
48. Mi nem jellemző a mérsékelt sokpártrendszerre?
Nincs abszolút többséget elérő párt: koalíciókényszer. A 3-5 releváns párt alternatív koalícióinak hatalmi versenye, váltógazdasága.
Hárompólusú-tripoláris forma: a kormánykoalíció megosztott ellenzékkel áll szemben.
Relatív kis ideológiai különbség a releváns pártok között (konszenzus az alkotmány, alapérdekek tekintetében).
Konstruktív-felelős, mérsékelt ellenzék, akiknek van esélyük a hatalomra kerülésre.
49. Mi nem jellemzi a rendszerellenes pártokat?
A parlamentbe kerülve nincs koalíciós potenciálja, nem koalícióképes.
Jelentős zsarolási potenciálja van, befolyásolni tudja a mérsékelt kormányzó pártokat.
A fennálló politikai rendszer felszámolására, új rendszer kiépítésére törekszik.
A parlamentben felelőtlen ellenzékként politizál, hiszen nincs potenciális esélye a hatalom megszerzésére, ígérgetés, túllicitálás jellemzi.
50. Melyik párt volt egyetlen cikluson át parlamenti párt 1990 óta Magyarországon?
Munkáspárt
MIÉP
Magyar Szociáldemokrata Párt
Kisgazdapárt
51. Melyik ún. rendszerváltó párt volt 1990-2010 között végig parlamenti párt?
KDNP
Kisgazdapárt
MDF
MIÉP
52. Melyik párt nem tartozik az ún. történelmi pártok átmenetkor újjáalakult utódpártjai közé?
Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP).
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP).
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP).
Nemzeti Munkapárt (NMP).
53. Mi nem jellemezte a magyar pártrendszert 2010-ig?
A tekintetben stabil volt, hogy a választásokon lényegében ugyanazok a pártok jutottak be a parlamentbe.
Koncentráció és blokkosodás: eljutott a hárompólusú rendszerből egy koncentrált kétpólusú berendezkedésig.
A pártrendszert két dimenzió, a népi-urbánus és a kozmopolita-nacionalista strukturálta.
Mindkét póluson egy-egy meghatározó párt mellett más pártok is találhatók voltak.
54. 2002-2010 között a magyar rendszer a mérsékelt sokpártrendszer speciális esete. Az ezt alátámasztó érvek közül melyik a hamis?
A releváns pártok száma négyre csökkent, e pártok egyetlen dimenzió szerint, két pólus köré szerveződtek, mindkét póluson egy nagy és egy kis párttal.
A két nagy párt a radikális, szélsőséges választók szavazataiért versengett.
Stabilizálódtak a pártok szövetségi viszonyai, két, kormányképes alternatíva versengése adta a pártpolitika alapját.
A pártok fragmentáltsága, ideológiai távolsága, a politikai konfliktusok élessége és stílusa, a kormánypárti-ellenzéki viszony szerint a pártrendszer polarizált maradt.
55. Mi nem különbség a pártok és egyéb érdekszervezetek között?
A pártok céljai sokrétűek, az érdekszervezeteké jóval körülhatároltabb.
A pártok a kormányzati hatalom elnyerésére, az érdekszervezetek legfeljebb annak befolyásolására törekednek.
A pártok a párttagság érdekeit képviselik, a szakszervezetek az egész ország érdekeire hivatkoznak.
A pártok jelölteket juttatnak be a parlamentbe, az érdekszervezetek pedig nem.