KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

8. lecke. A politika főszereplői: pártok, pártrendszerek

Tanulási útmutató

Ebben a leckében egyrészt a legfőbb politikai szereplő, a politikai párt fogalmával, funkcióival és történeti kialakulásával, típusaival ismerkedünk meg, másrészt a pártrendszerek képezik vizsgálódásunk tárgyát, harmadsorban pedig röviden jellemezzük a magyarországi pártokat és a hazai pártrendszert.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 8. leckéjét, a 138-157. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Ismerje meg a párt, mint politikai szervezet definícióját.
  • Emelje ki a történeti párttípusok szerkezeti különbségeit.
  • Vesse össze, hogy a néppártok, a rétegpártok és az egypontos pártok milyen eltérő módon működnek, hogyan politizálnak.
  • Tanulmányozza a tömegpártokról alkotott véleményeket, amik a 20. század elején fogalmazódtak meg.
  • Tekintse át a tömegpártok és a gyűjtőpártok közötti különbségeket.
  • Ismerkedjen meg a pártok csoportosítási lehetőségeivel, a három pártcsaláddal
  • Nézze át a pártrendszerek fogalmát, típusait, részletesen foglalkozzon Sartori pártrendszer-tipológiájával.
  • Ismerje meg a magyarországi pártokat, a hazai pártrendszer, pártverseny szakaszait.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • Definiálni tudja, meg tudja határozni a párt szó jelentését, fogalmát.
  • Érti, hogy miért a pártok a politikai élet főszereplői, és miért van rájuk alapvetően szükség a demokráciákban.
  • Ismeri a párttípusok történeti kialakulását, ismeri jellemzőiket, különösen azt, milyen a a rétegpártiság és néppártiság működési logikája.
  • A modern pártokkal kapcsolatban megfogalmazott véleményeket, ellenvéleményeket.
  • Ismeri az egyes pártcsaládokhoz tartozó különféle baloldali, jobboldali és centrumpártok típusait.
  • Tisztában van a pártrendszer fogalmával.
  • Meg tudja különböztetni Sartori pátrendszer-modelljében az egyes pártrendszer-típusokat a versengő és a nem versengő kategóriában is.
  • Csoportosítani tudja a magyarországi politikai pártokat, jellemezni tudja a hazai pártrendszert és változásait.
Önellenőrző kérdések
1. Mi nem tartozik a párt fogalmi összetevői közé?
Az egyetlen olyan politikai szereplő, amely választásokon, versengés útján szerzi meg és tartja meg a kormányzati hatalmat.
Szervezett tagsággal rendelkező politikai szerv, amely jelölteket állít és juttat be a parlamentbe és a választott közhivatalokba.
Közhatalmi jogosítványokkal, kényszerítő akarattal rendelkező állami, államhatalmi szervezetek.
A pártokat kezdetben a közjó érdekében összefogó azonos elveket valló, azonos világnézetű emberek közösségeként értelmezték.
2. Mit jelent a pars pro toto elv?
Rész az egészért. A párttagok tagdíjbefizetései biztosították a pártok tevékenységének anyagi alapját.
Az egész a részért. Másképpen az oligarchia vastörvénye: a pártok a politikai vezetőik érdekeit szolgálják.
Rész az egészért. A párt a társadalom egészére irányuló ideológiával, irányvonallal, programmal rendelkezik, miközben csak a társadalom egy részét képviseli.
Az egész a részért. Amikor az államhatalmat a saját érdekében használja fel a párt.
3. Mi nem funkciója a pártoknak?
Törvényhozó, jogszabályalkotó funkció.
Kormányzati funkció - kormányon és ellenzékben egyaránt.
Összekapcsoló, integráló funkció - közvetítenek az állampolgárok, a civil szféra, a társadalom és az állam között.
Érdekek és értékek képviselete, programalkotás az érdekek aggregációja alapján.
4. Milyen párttípus nem létezett a pártfejlődés történelmi szakaszai szerint?
Protopárt, honorácior párt
Rendszerpárt
Gyűjtőpárt
Egypontos párt
5. Mi nem jellemző a protopártokra?
Belső pártok: parlamenti képviselők laza szerveződései.
Hivatásos politikusokból áll.
Elitpártok, tagjai a notabilitások: arisztokrácia, nagypolgárság, vagyonosok, műveltek.
Nem rendelkeznek parlamenten kívüli szervezetekkel, tagsággal.
6. Mi nem jellemző a tömegpártra, rétegpártra?
Külső pártok: nem politikai jellegű intézményből, parlamenten kívüli szervezetként alakultak.
A modernizáció kihívásaira válaszokat kereső keresztény egyházi mozgalmakból ered.
Egy-egy jó körülhatárolt társadalmi réteget képvisel.
A minél szélesebb tagság elérésére törekednek, mivel a tagdíjakból tartják fenn magukat.
7. Mi volt Max Weber véleménye a modern tömegpártokról?
Az ilyen típusú párt öncélúvá válik, nem a szavazókat képviseli.
Nélkülük nem létezik működőképes demokrácia, biztosítják a hatalom megosztottságát.
E pártokat egy szűk professzionális vezetés uralja, ez az "oligarchia vastörvénye".
A modern képviseleti demokrácia eltorzulását, alkonyát jelentik.
8. Mi nem jellemző a néppártokra?
Erőteljesen világnézeti, ideológiai alapokon állnak.
Már nem egy, hanem minden társadalmi réteg érdekképviseletét felvállalják.
Célja a választók megnyerése, a pártok nem tagokat, hanem választókat toboroznak.
Szerényebb a párttagok száma, az állami költségvetés finanszírozza a pártokat.
9. Mi nem jellemző az egypontos pártokra?
Elutasítják a hagyományos politizálást, a képviseleti elvet, a "régi" pártokat.
A 60-as évek végétől működnek, egy társadalmi problémára összpontosítottak.
Nem fogadják el a politikai rendszer szabályait, annak felszámolására, új rendszer kiépítésére törekednek.
Posztmateriális értékeket képviselő alternatív társadalmi mozgalmakból jöttek létre.
10. Melyik állítás vonatkozik a felelőtlen ellenzéki pártra?
Nincs esélye kormányra kerülni, számonkérés nélkül ígérhet.
Laza a párton belüli fegyelem, nincs szigorú szavazási kötelezettség.
Nem fogadja el a politikai rendszer szabályait, kereteit.
Olyan pártok, amelyek elutasítják a kormányalakításkor a kormányba lépést.
11. Milyen pártcsoport nincs Beyme tíz tagú csoportosításában?
Centrumpártok.
Regionális és etnikai pártok.
Parasztpártok
Kommunista pártok.
12. Milyen pártok nincsenek a baloldal pártcsaládjában?
Szociáldemokrata, szocialista pártok.
Agrárpártok.
A zöld pártok.
Kommunista pártok.
13. Milyen szempont alapján nem jellemezhető egy pártrendszer?
Választási szinten: a pártokra leadott szavazateloszlást elemezve.
Parlamenti szinten: a pártok száma, a parlamenti mandátumok száma szerint.
A mérvadóbb pártok pártcsaládok szerinti eloszlása szempontjából.
Ideologikus vagy pragmatikus a politizálás, az ideológiai távolság mértéke alapján.
14. Milyen alapkategóriákból indul ki Sartori pártrendszer-csoportosítása?
Versengő és nem versengő pártrendszerek.
Koncentrált vagy dekoncentrált pártrendszerek.
A meghatározó pártok számából indul ki: egy- két- és sokpártrendszer.
Ideologikus vagy pragmatikus pártrendszerek.
15. Melyik versengő pártrendszer-típus törékeny, vezet instabilitáshoz?
Kétpártrendszer
Polarizált többpártrendszer
Mérsékelt többpártrendszer
Atomizált pártrendszer
16. Mi nem jellemző a hegemón pártrendszerekre?
Fellazult egypártrendszer, a párt nem a társadalmi csoportok szétverésére, hanem a felszívására törekszik.
Formailag többpártrendszer, de egy párt uralja a politikát, a többi csak un. "szatellit", alárendelt, másodosztályú kirakatpárt.
A hegemón párt szinte korlátlan hatalommal rendelkezik.
Nincs hatalmi váltás, verseny, nincsenek valós politikai alternatívák.
17. Mi jellemző a predomináns pártrendszerre?
Valós versengés során az egyik párt legalább 3 cikluson át koalíciós partnerekkel kormányon van.
A pártok között nincs valós versengés, a hatalomváltásra, a domináns párt leváltására nincs reális az esély.
Valós versengés során az egyik párt legalább három cikluson át egyedül abszolút többséget szerez, és egyedül kormányoz.
Valós versenykörülmények között két párt legalább négy cikluson át nagykoalíciót alkotva közösen kormányoz.
18. Mi nem jellemző a kétpártrendszerre?
Két párt kiemelkedik, egyikük el is nyeri az abszolút többséget és egyedül kormányoz, a másik ellenzékben felelős "árnyékkormányként" működik.
A többi párt jelentéktelen, még a parlamentbe bekerülve is, nem hatalomesélyesek.
Alapja a heterogén, politikai szempontból a két szélsőség felé hajló társadalom, gyenge centrummal.
Ezekben az országokban egyéni választókerületi rendszer van, ami a győztes párt relatív többségét abszolút többséggé alakítja.
19. Mi nem jellemző a polarizált sokpártrendszerre?
A 6-9 releváns párt között kicsi az ideológiai távolság, konszenzusra törekednek.
Háromosztatú a pártstruktúra, legalább kétoldalú, megosztott ellenzékkel.
Érzelmi alapú politizálás, nem a centrum, hanem a szélsőségek felé mozgás jellemző, széthúzó, centrifugális erők.
A centrumpártok szerepe kiemelkedő, kiegyensúlyozzák a politikát.
20. Mi nem jellemzi az atomizált pártrendszert?
Több mint 10 releváns párt található a politikai rendszerben.
A kevés mandátumú, kis pártok túlsúlya.
Egy-két nagy párt jellemző, akik több kis párt révén tudnak csak kormányra kerülni.
A fejlődő országokban jellemző, illetve ahol arányos választási rendszer van bejutási küszöb nélkül.
21. Melyik a legjobb pártrendszer? Melyik állítás téves
Hagyományosan a kétpártrendszert tekintik a legműködőképesebbnek, minden párt hosszú távon erre törekszik.
Sartori szerint három egyformán legjobb létezik: kétpártrendszer, mérsékelt és polarizált többpártrendszer.
Duverger szerint két egyformán legjobb van: predomináns pártrendszer, mérsékelten versengő pártrendszer
A kétpártrendszer nem eredményez eleve stabilabb kormányzást a többinél, a koalíciós kormányok nem kevésbé stabilak, mint az egypárti kormányok.
22. Melyik párt nem volt 1990-2010 között végig parlamenti párt?
MDF
SZDSZ
KDNP
MSZP
23. Melyik párt nem a kádári rendszer politikai ellenzékéből 1990-ig létrejött új pártok egyike?
Magyar Demokrata Fórum (MDF)
Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ)
24. Melyik párt töltötte el a legtöbb időt kormányzati pozícióban 1990 és 2014 között?
Fidesz
MSZP
SZDSZ
KDNP
25. Melyik típus nem tartozik az átmenet idején létrejött magyar politikai pártok csoportjába?
Az állampárt utódpártjai.
Az Ellenzéki Kerekasztalban résztvevő érdekszervezetekből formálódó pártok.
Az ún. történelmi pártok utódpártjai.
A kádári rendszer politikai ellenzékéből létrejött új pártok.
26. Melyik állítás nem igaz az SZDSZ pártjára?
Az ún. demokratikus ellenzékből alakult a 80-as évek végén.
A Szabad Kezdeményezések Hálózatából formálódott párttá.
A lakitelki találkozókon szerveződött politikai mozgalommá, majd párttá.
Kezdetben a radikális liberális, antikommunista politikai pártként működött.
27. Bal- és jobboldaliság a magyar pártrendszerben. Melyik állítás téves?
A bal-jobb skála a választók, politikai elit, pártok számára egyaránt viszonyítási mérce.
A bal-jobboldaliságon átívelő koalícióalkotásra nem került még sor.
A pártok önképe és választói megítélése igen közel áll egymáshoz a bal-jobb skálán.
A bal-jobboldal ellentétében a gazdasági dimenzió a meghatározó, a politikai és gazdasági bal, illetve a politikai és gazdasági jobboldal konzisztensen van jelen.
28. Melyik állítás nem jellemző a magyar pártokra?
Megalakulásuk óta folyamatosan változnak, belső identifikációjuk gyakran módosul.
Európai összevetésben magas a szervezettségi fokuk, magas a pártok taglétszáma.
Finanszírozásukban a tagdíjak aránya jelentéktelen, a pártok főleg állami támogatásból élnek.
A pártok legtöbbje gyűjtőpártként határozza meg magát, egyszerre sokféle társadalmi csoport képviselője próbál lenni.
29. A magyarországi pártverseny időbeli szakaszai közül melyik tartalmaz téves elemet?
1990-1994: hárompólusú politikai mező, meghatározó az MDF-MSZP ellentét.
1994-1998: kétosztatú politikai mező, megkezdődött a liberális pólus felbomlása.
1998-tól 2010-ig: kulturális-ideológiai alapú kétpólusú rendszer (MSZP és Fidesz)
2010 óta: többpólusú rendszer egy domináns párttal, a baloldal hanyatlásával, a radikális jobboldal erős parlamenti jelenlétével.
30. A magyar pártrendszer a 90-es években a polarizált sokpártrendszer típusához állt legközelebb. Az ezt alátámasztó érvek közül melyik a hamis?
A releváns pártok száma hat volt.
Bal- és jobboldali rendszerellenes pártok is bekerültek a parlamentbe.
A pártok közötti verseny inkább centrifugális, széttartó jellegű volt, nagy ideológiai távolságokkal.
A pártrendszert a tripoláris szerkezet jellemezte, kétpólusú ellenzékkel.