KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

6. lecke. Politikai intézmények

Tanulási útmutató

Ebben a leckében a politika intézményes világáról lesz szó, alkotmányjogi és politikatudományi szempontból megismerkedhet az állami-politikai intézményekkel.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 6. leckéjét, a 102-118. oldalhoz tartozó tananyagot, az alkotmány, a parlament, az államfő, a kormány, a közigazgatás, az alkotmánybíróság, az ombudsman intézményéről.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot, a következő kérdéskörök tanulmányozására helyezzen hangsúlyt:

  • Tanulmányozza az alkotmány fogalmát, az alkotmányosság elveit, a hatalmi ágak viszonyának témakörét.
  • Ismerkedjen meg a parlament funkcióival, szerkezetével, szervezetével (kamarák, bizottságok, frakciók), működésével, a vita- és a munkaparlament fogalompárjával.
  • Tanulmányozza meg a kétkamarás parlamentekre hozott példákat.
  • Vegye számba az államfői hatásköröket.
  • Tekintse át a végrehajtó hatalom funkcióit, a kormányok felépítését, valamint a koalícióelméleteket.
  • Ismerje meg az alkotmánybíróság sajátos jogi-politikai intézményét, a normakontroll fogalmát, illetve az ombudsman hivatását.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • meg tudja fogalmazni az alkotmány, az alkotmányosság lényegét.
  • ismeri a parlamentek felépítését, belső működésének logikáját, az egyes kétkamarás szisztémák különbségeit.
  • érti a bizottsági rendszert és a képviselőcsoportok jelentőségét.
  • megjegyezte a parlament és kormány funkcióit, a mai politikai rendszerben betöltött szerepüket.
  • Átlátja az államfői kompetenciákat.
  • Megértette a pártok motivációt kormányalakításkor, koalíciókötéskor, meg tudja különböztetni az egyes koalíciótípusokat.
  • Tudja, milyen céllal hozták létre az alkotmánybíróság és az ombudsman intézményét, milyen feladatot látnak el.
Önellenőrző kérdések
1. Mi nem tartozik az alkotmány fogalmi körébe?
Az állam alaptörvénye, a társadalmi együttműködés jogi alapja.
Megszabja a parlament és a kormány szervezeti és működési rendjét.
Az államra és az állampolgári jogokra, a társadalom és a közhatalom viszonyára vonatkozó fő elveket tartalmazza.
A legmagasabb szintű jogi norma, előírásaival egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes.
2. Mi nem tartozik az alkotmányosság elvei közé?
Az állami, politikai hatalom ellenőrzött és korlátozott legyen.
A parlamenti szuverenitás elve, minden hatalom forrása a törvényhozás.
A hatalommegosztás, a hatalmi ágak szétválasztása, egyensúlya elve.
Törvények uralma, jogállamiság, az emberi, polgári jogok biztosítása.
3. Az alkotmány módosítására vonatkozó egyik állítás nem igaz. Melyik?
Általában csak széleskörű konszenzussal módosítható.
Több országban az összes parlamenti képviselő egyhangú döntése kell hozzá.
Sok helyen minősített parlamenti többség szükséges hozzá.
Több államban népszavazással lehet alkotmány módosítani.
4. Milyen csoportja nincs az alkotmányos emberi, polgári jogoknak?
Részvételi jogok
Nemzetiségi, kisebbségi jogok
Politikai jogok
Gazdasági, szociális és kulturális jogok
5. Mi nem tartozik az alkotmányban rögzített politikai jogok csoportjába?
Az állampolgári jogegyenlőség elvei; a diszkrimináció tilalma.
A szociális biztonsághoz való jog.
Az egyesülési, gyülekezési, szólás- és sajtószabadság.
A gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság.
6. Mi nem tartozik az alkotmányban rögzített kötelezettségeink közé?
A gyermekek taníttatásának kötelezettsége.
A haza védelme.
A felnőttkortól a nyugdíjig tartó munkakötelezettség.
A közteherviseléshez való hozzájárulás.
7. Ma egyre több, további hatalmi ágról szokás beszélni. Melyik semmiképpen sem az?
A társadalmi nyilvánosság intézményei, a modern tömegmédia.
Sokan a kormányzati hatalom ellenpólusaként az ellenzéket tekintik hatalmi ágnak.
A helyi és területi önkormányzatok szemben a központi államhatalommal.
A civil szervezetek, a civil szféra intézményei.
8. Mi nem funkciója a parlamentnek?
Fő funkciója a törvényhozás, ez adja kiemelt politikai súlyát.
Pluralitási funkció: a sokpártisággal biztosítja a politikai pluralizmust.
Végrehajtó hatalom ellenőrzése.
A nyilvánosság funkciója: a parlament a közvélemény, média nyilvánossága előtt dolgozik.
9. A parlamentek tényleges döntéshozatali szerepe egyre inkább formális vált. Ennek oka:
A fő döntéseket a kontinentális európai államokban az alkotmánybíróságok hozzák.
A komplex államok korában a törvényeket a kormány kezdeményezi.
A jogszabályok 1%-a törvény, a többit, a rendeleteket más politikai intézmény hozza.
A legfőbb döntéshozó a köztársasági elnök, az államfő.
10. Mi az interpelláció?
Képviselők konkrét ügyben kérdőre vonhatják a kormánytagokat, a miniszteri válaszról szavaz a parlament.
Képviselők konkrét ügyben kérdőre vonhatják a kormánytagokat, a miniszteri válaszról nincs szavazás.
Képviselők konkrét ügyben kérdőre vonhatják a kormánytagokat, ha a miniszteri választ nem fogadja el a parlament, az adott miniszter megbukik.
Képviselők konkrét ügyben kérdőre vonhatják a kormánytagokat, annak nem kötelessége válaszolni.
11. Mi nem jellemzi az egykamarás parlamenteket?
Ott jön létre, ahol a társadalmi tagoltságot a pártrendszer teljes mértékben visszatükrözi.
A nagyobb, heterogén politikai kultúrájú, fragmentált társadalmakban fordul elő.
Előnye a gyors törvényhozói döntéshozatal.
A kormány elképzelései a parlamenti többség révén akadálymentesen törvényekké válnak.
12. Melyik állítás nem igaz a kétkamarás parlamentekre?
A kétkamarás parlamentek között különbség van a két kamara közötti viszonyban.
Szimmetrikus kétkamarás parlament: a két kamara jogosítványai hasonlóak.
Felsőházi aszimmetrikus szerkezet: a két kamara nem egyenrangú, a népképviseleti, pártelvű felsőház a meghatározó döntéshozó.
A legtöbb kétkamarás parlamentnél az alsóház a domináns.
13. Milyen módon nem épül fel sehol a második kamara?
Területi alapon: a különböző szubnacionális egységek (tagállam, régió) képviselőiből áll.
Kooperatív elv szerint: a társadalom releváns csoportjai jutnak képviselethez.
Történeti alapon: a történeti kontinuitást fejezi ki, inkább szimbolikus szerepet játszik.
Pártelvű képviselet: a második kamara az elsővel megegyező módon áll fel.
14. Melyik állam kétkamarás parlamentjének felsőházát nem szenátusnak nevezik?
USA
Olaszország
Franciaország
Németország
15. Milyen dokumentum rögzíti a parlament eljárási szabályait?
Alkotmány
Házszabály
Választási törvény
Országgyűlési közlöny
16. Melyik állítás igaz a házelnökre?
A parlament élén álló fontos közjogi méltóság, általában vezető ellenzéki politikus.
Elvben pártatlan, a valóságban arra törekszik, hogy az ellenzék minél inkább beleszólhasson a törvényalkotási folyamatba.
A parlament működését irányítja: javaslatot tesz az ülések napirendjére, egyeztet a parlamenti bizottságok és frakciók vezetőivel.
Nincs helyettese, minden plenáris ülést ő vezényel le.
17. A frakcióról az egyik állítás téves. Melyik?
Az ugyanahhoz a párthoz tartozó képviselők pártfrakciókba tömörülnek.
A frakcióalapítás a képviselők rögzített minimális számához kötött, ezért nem minden parlamentbe bekerült párt tud létrehozni képviselőcsoportot.
A frakciók szerepe annál nagyobb, minél erősebb a frakciófegyelem.
A képviselőcsoportok legfontosabb politikai szereplője frakcióvezető.
18. Mi nem jellemző a vitaparlamentre?
A parlamentet a kormánytöbbség uralja, a kormányzat törvényjavaslatai nem módosulnak,
A gyenge frakciófegyelem és az erős bizottságok tovább erősíti a kormányjavaslatokat.
A törvényhozó és a kormányt ellenőrző funkció merő formalitás.
Elsődleges funkciója az általános politikai kérdésekről folytatott nyilvános vita.
19. Az államfői tisztség elnyerésének módja. Melyik a helyes állítás?
A közvetlen választás erős legitimációt, tekintélyt biztosít, de szimbolikus, szerény hatalommal jár együtt.
Ha az államfőt a törvényhozás választja, akkor legitimitása szerényebb, de a hatalma erős.
A monarchiákban az államfői tisztség öröklődik, a demokráciákban a legitimáció hiánya miatt az uralkodó jogosítványai szerények.
Van, ahol az alkotmánybíróság választja ki az államfőt a parlamenti pártok jelöltjei közül.
20. A parlamenttel kapcsolatos államfői jogkörök egyike tévesen szerepel. Melyik?
Általában az államfő nyitja meg a parlament üléseit.
Számos országban abszolút, korlátlan vétójoggal rendelkezik a törvényhozással szemben.
A félelnöki rendszerben az államfő bármikor feloszlathatja a parlamentet.
A legtöbb országban rendkívüli esetekben elnapolhatja, feloszlathatja a törvényhozást.
21. Melyik elem nem tartozik a kormány négy komplex funkciója közé?
Elvonó funkció.
Elosztó funkció.
Szabályozási funkció.
Nemzetközi funkció.
22. Melyik állítás téves a végrehajtó hatalomról?
A kormányalakítás első mozzanata a miniszterelnök személyének a kiválasztása.
Kormányváltás gyakran előfordul ciklus közben is. Ilyenkor mindig rendkívüli, előrehozott választásokat kell kiírni.
A parlament bizalmatlansági indítvánnyal megerősítheti/megbuktathatja a kormányt.
A kormányfő dönt a miniszterek és számos más állami tisztség betöltőjének a személyéről (patronázs-hatalom).
23. Melyik állítás hamis a miniszterekről?
A miniszterek saját ágazatuk érdekeit képviselik, de tekintettel kell lenniük az összkormányzati érdekekre.
A miniszterek súlya eltérő, legfontosabbak az ún. "klasszikus" tárcák vezetői (külügy, belügy, pénzügy, hadügy, igazságügy).
A miniszterek politikai súlya felértékelhet egy nem túl fontos tárcát.
A minisztereket politikai, lojalitási alapon nevezik ki, szakmai hozzáértésük nem számít.
24. Kormányfő és kormánytagok viszonyáról melyik állítás az igaz?
Viszonyukban nem általános szabály a miniszterelnök vezető, meghatározó szerepe.
Az európai klasszikus parlamentarizmusnak hierarchikus a kormány-modellje.
Az elnöki demokráciák testületi kormányzása a kabinet-modell.
A miniszterelnöki típusú kormányban a kormányfői pozíció kiemelkedik, dominál.
25. A koalíció-elméletekről szóló egyik állítás hamis. Melyik?
A legtöbb demokráciában egypárti vagy kisebbségi, de nem koalíciós kormányok működnek.
A koalícióelméletek azt vizsgálják, hogy milyen koalíciók jönnek létre és miért.
A pártok kormányra-kerülési célja kétféle lehet: pozíció vagy programorientált.
Az átlagos hivatali idő szerint a legstabilabb az egypárti kormány és a minimális győztes koalíció.
26. Mi nem jellemző a fölös többségi koalícióra?
A kormányban a minimálisan szükségesnél több, fölösleges, "potyautas" párt van.
Ilyen eset, amikor abszolút többsége ellenére is koalíciót köt a győztes párt.
A széles társadalmi, parlamenti bázis a célja (válsághelyzetekben, háborúkban gyakori).
Az ilyen típusú koalíciók a többi típusnál stabilabbak, hosszabb ideig megmaradnak.
27. Milyen típusa nem létezik a politika és a közigazgatás kapcsolatának?
Amerikai patronázs rendszer: a közigazgatás abszolút kormányzati alárendeltsége.
Európai "lefejezhető államhatalom": a közigazgatás döntően szakmai, politikamentes.
Technokrata modell: a kormányzati politika a központi bürokrácia alárendeltje.
Politikai közigazgatás: a politikai és szakmai elvárásokat összeegyeztető köztes megoldás.
28. Az alkotmánybíróságokra vonatkozó egyik állítás téves. Melyik?
Az alkotmányok rendelkezéseit értelmező, a jogalkotást alkotmányossági szempontból felülvizsgáló, egyszerre jogi és politikai intézmény.
A bíróságokhoz hasonlít: hiszen az alkotmányra visszavezethető konkrét jogvitákkal foglalkozik.
Fő feladata annak megállapítása, hogy a jogszabályok összhangban vannak-e az alkotmánnyal.
Európában különösen a diktatúrát megélt országokban nagy jelentőségű a szerepe.
29. Mi jellemzi az absztrakt normakontrollt?
A rendes bírósági eljárás keretében egyedi esetek, konkrét ügyek vizsgálatát is jelenti.
A jogszabály alkotmányosságát általánosságban nem vizsgálja.
Lehet előzetes: még ki sem hirdetett jogszabály alkotmányossági vizsgálata.
Lehet utólagos: már hatályon kívül lévő jogszabály alkotmányos vizsgálata.
30. Az ombudsmanra vonatkozó melyik állítás téves?
A törvényhozás által választott, a végrehajtó hatalomtól független intézmény.
Feladata a "nép ügyvédjeként" az állampolgárok közigazgatási jogvédelme.
Általában egyéni kérelemre jár el.
Az adott ügyet közvetlenül befolyásolhatja, megváltoztathatja a közigazgatási eljárást.