KURZUS: Politológia

MODUL: II. modul

11. lecke. Magyarország politikai intézményrendszere

Tanulási útmutató

Ebben a leckében Magyarország 1990 óta működő politikai intézményrendszeréről szerezhet be alapvető információkat. Olvashat a magyar alkotmányról (Alaptörvényről), az Országgyűlésről, a köztársasági elnökről, a Kormányról, az Alkotmánybíróságról és az ombudsman intézményéről.

Az eredményes feldolgozás érdekében olvassa át figyelmesen a jegyzet 11. leckéjét, a 199-216. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Tanulmányozza alaposan az egyes hazai politikai intézmények funkcióját, feladatait.
  • Ismerkedjen meg az Országgyűlés funkcióival, törvényalkotó munkájával, tisztviselőivel, bizottságaival, a képviselőcsoportokkal.
  • Az államfővel kapcsolatosan fókuszáljon a hatásköreire és az egyes köztársasági elnökök 1990 óta játszott politikai szerepére.
  • A kormány témájában koncentráljon a kormányfő súlyára, a kormányok pártpolitikai összetételére.
  • Tekintse át az Alkotmánybírósággal kapcsolatos tudnivalókat (hatáskör, tagság, politikai szerep).
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • Ismeri a parlamenti bizottságok és frakciók működési rendjét, a törvényalkotás menetét, folyamatát, a politikai viták lehetőségeit az Országgyűlésben.
  • Fel tudja sorolni az államfői jogköröket, valamint az eddigi köztársasági elnököket, meg tudja különböztetni az egyes államfők politikai szerepfelfogását.
  • Tisztában van a magyar kormányok eddigi pártösszetételével, a miniszterelnök szerepével, leváltásának módjával.
  • Tisztában van az Alkotmánybíróság feladatkörével, sajátos politikai-jogi szerepével, tagjai megválasztásának a módjával.
  • Tudja, hogy az Alaptörvény milyen pontokon módosított az egyes politikai intézmények működésén, hatáskörén.
Önellenőrző kérdések
1. Melyik állítás igaz a magyar országgyűlésről?
Minden esztendőben évszakonként egy rendes ülésszakot tart.
A kétkamarás parlament alsóháza 386, a felsőháza 199 fős.
Az országgyűlés elnöke az ország második számú közjogi méltóságának számít.
"Törvénygyárként" működik, de nem hatékonyan: magas a törvényeket korrigáló törvénymódosítások aránya.
2. Melyik állítás téves a Házbizottságról?
Ülésein a házelnök elnököl.
Döntéseit egyszerű többség alapján hozza, így a kormánypártok dominálják.
A parlament alelnökei és a frakciók vezetői vesznek részt az ülésein.
Határoz a parlament napirendjéről, heti munkarendjéről határoz.
3. Magyar országgyűlés: a frakcióalakításról szóló egyik állítás valótlan. Melyik?
Létszámfeltétele sokáig minimum 15 fő volt.
Az AB kimondta, hogy az 5%-os küszöböt elérő pártoknak joga van a frakcióalakításra.
2014-től minimum 3 képviselő szükséges a frakcióalakításhoz.
Képviselőcsoportot bármelyik parlamenti párt létrehozhat.
4. Bizottságok a magyar országgyűlésben. Melyik a téves állítás?
A plenáris ülés törvényeket alkot, a bizottságok pedig határozatokat hozhat.
Kétféle fajtája van: az állandó bizottságok a törvényjavaslatokkal, az ideiglenes és vizsgáló bizottságok ellenőrzéssel foglalkoznak.
Az állandó parlamenti bizottságok rendszere követi a kormányzat minisztériumi szerkezetét.
A legtöbb bizottság összetételét a parlamenti, kormánypárti-ellenzéki arányok határozzák meg, így a többség a bizottságokban a kormány oldalán van.
5. Mi nem funkciója a magyar parlamentnek?
Dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról.
Eldönti a kormány minisztériumi szerkezetét.
Dönt a hadiállapot, rendkívüli és szükségállapot kinyilvánításáról, a békekötés kérdéséről.
Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést.
6. Szavazási módok a magyar parlamentben. Melyik állítás igaz?
Általában a jelenlévő képviselők egyszerű, relatív többsége kell a határozatokhoz.
A kormányalakításhoz, a konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásához az összes képviselő több mint felének támogatása szükséges.
Az összes képviselő abszolút többségének szavazata szükséges a sarkalatos törvények megváltoztatásához.
Az alkotmány megváltoztatásához a jelen lévő képviselők több mint kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
7. Melyik nem igaz állítás a parlamenti ellenőrzés vitaparlamenti műfajairól Magyarországon?
Politikai vitanap: a parlamenti nyilvánosság lehetőségét kihasználva többnyire az ellenzék kezdeményezi.
Napirend előtti felszólalás: országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyekben.
Interpelláció: ha az arra adott választ a parlament nem fogadja el, az interpelláció az illetékes bizottsághoz kerül, amelynek jelentése után visszakerül a plénum elé.
Azonnali kérdés: ülésszakonként legalább hatvan percet kell biztosítani rá.
8. A parlament feloszlatásáról az egyik állítás téves. Melyik?
Az országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
A köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, ha az nem fogadja el az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig.
A kormányfő feloszlathatja a parlamentet, ha az egy éven belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a kormánytól.
Az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha az általa miniszterelnöknek javasolt személyt a parlament negyven napon belül nem választja meg.
9. Mi nem jellemzi Magyarország államfőjének megválasztását?
Megválasztásához az első fordulóban az összes képviselő abszolút többségi voksa szükséges, a 2. fordulóban már egyszerű többséggel dőlhet el a verseny.
Az országgyűlés titkos szavazással öt évre választja, a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet valakit újraválasztani.
Választható minden választójoggal rendelkező, legalább 35 éves állampolgár.
Az államfő-jelölés joga a parlamenti képviselőké. A jelölés érvényességéhez az országgyűlés legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
10. Melyik állítás téves a magyar köztársasági elnökről?
Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Az államfő intézkedéseihez nem szükséges a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése.
Gyenge államfői hatalommal bír, jogosítványai szerények, de bizonyos politikai súllyal mégis rendelkezik.
Választási ciklusa (5 év) nem esik egybe a parlamentével.
11. Mi történik a magyar köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén?
Jogköreit ideiglenesen és teljes körűen a korábbi államfő veszi át.
Jogköreit ideiglenesen és korlátozottan a miniszterelnök veszi át.
Jogköreit ideiglenesen és teljes körűen az Alkotmánybíróság elnöke veszi át.
Jogköreit ideiglenesen és korlátozottan a házelnök gyakorolja (pl. nem élhet a vétójoggal).
12. Milyen politikai aktus nem érintette az államfő tisztség megválasztását 1990-ben?
Az MDF-SZDSZ paktum: eredményeként az ellenzéki SZDSZ politikusa lett az államfő.
1990 nyarán sikertelen népszavazás zajlott le a közvetlen elnökválasztás bevezetésének a kérdéséről.
Alkotmánymódosítás: a közvetlen államfőválasztást lecserélték közvetett választásra.
A parlament ellenjelölt híján elsöprő többséggel választotta meg az első államfőt.
13. Mikor és melyik köztársasági elnököt jellemezte az aktív politikai szerepvállalás?
A 2002-2005 között Mádl Ferencet.
Sólyom Lászlót 2005 és 2010 között.
Göncz Árpádot 1990-1994 között.
1998 és 2000 között Göncz Árpádot.
14. Melyik állítás téves a magyar kormány megalakulásáról?
A minisztereket egyenként a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja meg.
A kormányfő megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról a parlament egyszerre határoz.
A minisztereket formálisan az államfő nevezi ki és menti fel.
A kormányfő megválasztása után a parlamentnek nincs befolyása a kormány összetételére.
15. A Kormány szerepe a parlamentben Magyarországon. Melyik állítás téves?
A törvényhozási munkát a kormány által benyújtott javaslatok túlsúlya jellemzi.
A miniszterek leszavazott interpelláció után nem buknak meg, de az adott ciklusban már nem szólalhatnak fel az országgyűlésben.
Munkájáról a kormány köteles rendszeresen beszámolni az országgyűlésnek.
A kormány nem kezdeményezheti a parlament feloszlatását.
16. Milyen elv nem határozza a kormány belső struktúráját?
A miniszterelnöki vagy kancellári elv.
Konstruktivitás elv: a parlament és a kormány viszonyáról.
A kabinet- vagy testületi elv, ami a kormányról, mint testületről szól.
A reszortelv a miniszteri önállóságról.
17. Mi nem igaz a magyar kormányfő jogkörére vonatkozóan?
A miniszterek nem a kormányfőnek, hanem a parlamentnek tartoznak felelősséggel, a parlament mozdíthatja el őket.
Ő határozza meg a kormány politikájának általános irányvonalát, a kormányprogramot.
Kancellári súllyal rendelkezik, szerepe kiemelkedik a többi kormánytag közül.
Ö dönt a kormány belső szerkezetéről, a minisztériumi struktúráról.
18. Melyik állítás nem igaz a magyar alkotmánybíróság hatásköréről?
Joga van az utólagos normakontrollra: jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata.
Nem tartozik a hatáskörébe az alkotmány rendelkezéseinek az értelmezése.
Feladata a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése.
Jogköre az előzetes normakontroll: a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálata.
19. Melyik állítás téves a magyar alkotmánybíróság tagjairól?
Működése során eddig az AB elvben 11-15 tagból állt.
Tagjává minden jogi végzettségű, büntetlen előéletű, 45 évnél idősebb magyar állampolgár megválasztható.
Tagjait a Legfelsőbb Bíróság választja, így a politika, a pártok nem tudják választási folyamatot érdemben befolyásolni.
A tagokat kiemelkedő tudású elméleti jogászok, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választják.
20. Melyik a téves állítás a magyar alkotmánybíróság politikai szerepéről?
A kormány és a parlamenti többség egyfajta erős ellensúlya.
Sok esetben politikai jellegű döntést hoz, alkotmányjogilag egyaránt védhető elvek közül választ
Depolitizált intézmény, az alkotmányossági felülvizsgálatot "objektív", semleges, politika feletti normarendszer alapján végzi.
Nagy a politikai hatása: a politikai szereplők, pártok közötti konfliktusokban valóságos döntőbíráskodást végez.
21. Miben nem változott 2012-ben az Alkotmánybíróság hatásköre, összetétele?
Nem vizsgálhat, nem semmisíthet meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályokat, csak akkor, ha az ellentétes az emberi jogokkal
Új hatáskör: egyedi normakontrollt végezhet egy konkrét bírósági ügyben.
Utólagos normakontrollt alanyi állampolgári jogon lehet kérni.
Tagjainak száma 11-ről 15-re növekedett, megbízatásuk ideje 12 évre nőtt.
22. Melyik állítás téves az ombudsman intézményéről Magyarországon?
2012-ig egy általános ombudsman és néhány helyettese működött, azóta több ombudsman tevékenykedik.
Széles vizsgálati jogkörrel rendelkeznek a közigazgatás egészében
Az ombudsman az alapvető jogok témájában tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
A biztos hivatalból is eljárhat, de bármely állampolgár is kezdeményezheti eljárását.