KURZUS: Általános balesetvizsgálati ismeretek
MODUL: Előszó
Bevezetés
Néhány ezer ével ezelőtt egy ősember éppen tűzgyújtáshoz készülődik, mindkét kezében marokra fogva egy-egy kővel. Lendületet vesz és megpróbálja összeütni a két követ, de elvéti és ráüt a kezére. Talán a világtörténelem első balesetét láthattuk volna, ha véletlenül éppen betoppanunk ebbe a barlangba. | ||
Hosszú évszázadokon keresztül ez így működött: ha valaki valamilyen balesetet okozott leginkább önmagának, esetleg szűkebb környezetének okozott kárt, vagy veszteséget. | ||
Jelentős változást hozott azonban a gőzgép feltalálása és az ipari forradalom. Megváltozott a gyárak mérete: a korábbi pár fős manufaktúrák helyett hatalmas több száz embert foglalkoztató létesítmények épültek, a közlekedés forradalmi átalakuláson ment át mind sebességében mind mennyiségében. Ezek a megváltozott körülmények súlyos változást hoztak a balesetek hatásai tekintetében. Innentől kezdve egy baleset lényeges szélesebb és súlyosabb következményekkel járt. Egy gőzhajó kazánjának felrobbanása már nemcsak a fűtő életét követelte, hanem a hajón utazók nagy része is odaveszett. Egy gyárban vagy öntödében bekövetkező baleset már nem csak egy műhely vesztességét jelentette, hanem az egész gyár termelése állt le, komoly anyagi gondot okozva. | ||
Ugyancsak az ipari forradalom idején alakultak ki az egyszerű, kisméretű és leginkább lineáris rendszerek helyett a sokelemű, komplex kapcsolódású rendszerek. Ezek a komplex rendszerek érzékenyebbek voltak a hibákra, több probléma merülhetett fel működésük során. | ||
Ez volt az a pont, amikor a balesetvizsgálattal először, mint a műszaki üzemeltetés egyik tényezőjével, el kezdtek foglalkozni a szakemberek. Természetesen kezdetleges módszerekkel, leginkább a folyamatos termelés fenntartása és az anyagi károk minimalizálása szempontjából. | ||
A közlekedési rendszerek is egyre komplexebbé váltak. A vasúti közlekedést példának véve a kezdeti viszonylag egyszerű vállalati forma helyett, ma a vasúti közlekedés egyre több vállalat összehangolt működését igényli. Még több kapcsolódási pont, még magasabb bizalmi szint, azaz a másik tevékenységének elismerése és elfogadása jellemzi most. Ilyen vállalatok a pályahálózatot üzemeltetők, a vasúti vállalatok, a beszállítók, a karbantartók, a biztosítóberendezési rendszer és millió egyéb tényező összehangolt működése szükséges. | ||
Ugyanígy a légi közlekedésben a repülőgép gyártók, az üzemeltetők, a karbantartók, a repülőterek, a légiforgalmi irányítók és hosszan sorolhatnánk még, hogy ki és mi mindenki szükséges a teljesítéshez. | ||
Fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi szereplő felelős a saját tevékenységének biztonságos voltáért és figyelemmel kell lennie a teljes rendszer biztonságáért. | ||
Ezt a biztonságos működést kell támogatnia egy magas szinten álló, szakértő balesetvizsgálatnak. | ||
Ennek a tantárgynak a célja, hogy olyan megközelítést adjon a balesetvizsgálatok elvégzéséhez, amely alkalmazható és adoptálható bármely szakmai területre a vasúti közlekedés területén (és egy pici áthangolással a légi közlekedésben, akár a munkavédelemben is). Reményeim szerint az egységes eljárás segíti a közös nyelv kialakulását, segíti a különböző vállalatok balesetvizsgálattal foglalkozó és balesetvizsgálatban érintett munkatársai azonos folyamatok mentén tudnak majd együtt dolgozni. | ||
Ugyanakkor nem titkolt szándékunk egy kicsit szélesebbre nyitni a fókuszt: továbblépni a közvetlen hibáztatható dolgozó meghatározásán túl, legyen igény a közvetlen okokon túl a közvetett okok feltárására, legyen igény a műszaki tényezők mellett az emberi és szervezeti tényezők feltárására is. | ||
Ez a tantárgy nem lehet öncélú, nem lehet az egyetlen feladat, hogy szerezzük meg a vizsgát és felejtsük el. Sokkal fontosabb annak felismerése, hogy a megelőzés érdekében közösen kell dolgoznunk, és ezt a közös munkát támogathatja az itt oktatott tananyag elsajátítása. | ||
A biztonsággal kapcsolatosan a legtöbb cég a leghatározottabban kijelenti, hogy "A biztonság az első!". Azonban gyakran látjuk, hogy abban a pillanatban, amikor ez már pénzbe kerül, megváltozik a hozzáállás, és azt halljuk, hogy "egyetértünk, de nincs rá pénzünk." A vállalatvezetőknek meg kell érteniük, hogy a biztonság nem egy csoport, vagy osztály a vállalaton belül, hanem önmaga a vállalat. Az értékteremtéshez elengedhetetlen a biztonságos működés, és az üzleti eredményt komolyan befolyásolja. Egy nem megfelelő biztonsággal működő vállalat reputációja csökken, megrendelői elfordulnak tőle, és végül lehet, hogy sokkal többet veszítenek, mint ami a biztonságba való befektetés igényelt volna. | ||
A tanfolyamról | ||
Néhány mondat a 160 órás balesetvizsgálói tanfolyamról, amelynek életre hívását több tényező is kikényszerítette. | ||
Az első ilyen tényező, hogy a 24/2010. sz. NFM rendelet a Közlekedési balesetek vizsgálatáról a vasúti területen bevezette az üzembentartói vizsgálatot, amelyet a vasúti társaságnak kell végrehajtania. Ebben a típusú vizsgálatban való részvételhez feltételként írja elő a jogszabály a felsőfokú végzettséget és egy 160 órás balesetvizsgálói tanfolyam elvégzését. A tanfolyam tematikáját egyeztetni kell a Közlekedésbiztonsági Szervezettel. Ez az egyeztetés jelen tanfolyam tekintetében megtörtént, a KBSZ a tanfolyam tematikáját jóváhagyta. | ||
A második tényező, hogy az Európai Vasúti Ügynökség munkájának eredményeként könnyen elérhetőek az európai legjobb gyakorlatok, illetve maga az Ügynökség is dolgozik eljárások kialakításában, egységesítésében. Fontos ez azért is, mert a vasúti pályák szabad átjárhatósága egységes európai szabályrendszer kialakítását igényli, és folyamatban vannak az ilyen szabályok kialakítása és bevezetése. Azonban az egységes üzemeltetés végén egy rendkívüli esemény, baleset után is célszerű lenne egy egységes eljárást lefolytatni. | ||
A harmadik tényező, hogy elérhetővé váltak olyan külföldi tanfolyamok, amelyek olyan módszereket adnak át a balesetvizsgálattal kapcsolatban, amelyek nemzetközi szinten már standardnak számítanak, és maguk a tanfolyamok kialakítása és lebonyolítása is példaértékű. | ||
Negyedik tényező az üzembentartói vizsgálatok színvonalának biztosítása volt, azaz a KBSZ sokkal fontosabbnak tartja, a törvényalkotóval együtt a vizsgálók felkészítését a feladatra, mint hatósági eljárás keretében a jelentések visszaküldését elfogadásuk nélkül. | ||
Ötödik tényező az volt, hogy sok olyan képesség és készség is szükséges a balesetvizsgálói tevékenységben, amelyeknek nincs formális oktatása, a balesetvizsgálók mintegy szájról-szájra adják át egymás között az ismereteket. | ||
Hatodik tényezőként meg kell említeni a Közlekedésbiztonsági Szervezet működést is. Ez a szervezet a multimodalitásból adódóan hozzáfér a repülési és hajózási szakma legjobb gyakorlataihoz, és igyekszik azokat a vasúti területen is meghonosítani. | ||
A tanfolyam felépítése a balesetvizsgálat folyamatszemléletű leképezése. A tanfolyam gerincét ez a "Balesetvizsgálat folyamata" c. tantárgy adja, és az ebben ismertetett folyamatot egészíti ki két tantárgy-csoport: a szakma-specifikus ismeretek, és az eredményesebb balesetvizsgálathoz szükséges, nem szakmai ismeretek csoportja. | ||
A tantárgy | ||
Ennek a tantárgynak a célja, hogy olyan elméleti keretet adjon, amely a gyakorlatban jól használható. Nem vasutat, hanem balesetvizsgálatot kívánunk oktatni, hiszen, aki balesetvizsgálattal foglalkozik, vagy kíván foglalkozni azzal szemben már elvárható, hogy a közlekedési ágazatnak megfelelő szakmai ismeretek birtokában legyen és ezen a tanfolyamon csak ezen ismeretek alkalmazását szeretnénk bemutatni. | ||
A tantárgy szerkezetében a bevezetésben áttekintjük a balesetvizsgálat céljait, szintjeit, a balesetvizsgálókkal szemben támasztott követelményeket és felszerelésüket. Ezután a bejelentéstől a zárójelentésig terjedően vesszük végig a vizsgálat egyes lépéseit. | ||
Tanulási módszerként javaslom, hogy a tananyagot először olvassa el folyamatosan. Ekkor nem szükséges jegyzetelni, tanulni: csak olvassa át a teljes tananyagot. Ezután alaposan leckéről-leckére haladva jegyzetelje ki és tanulja meg a tananyagot. Az egyes modulok végén lévő ellenőrző kérdések segítik felmérni felkészültségének szintjét. | ||
A képzés során két alkalommal fogunk személyesen találkozni. Az első alkalommal 4 órában az elméleti tananyagra támaszkodva gyakorlati feladatokat kell majd megoldania együttműködve társaival. A második alkalommal 2 órában fogunk találkozni, amikor egy órában lehetősége lesz kérdéseket feltenni a tananyaggal kapcsolatosan, majd ezt követően elektronikus felületen kell vizsgát tennie. | ||
Feltétele a vizsgára bocsájtásnak, hogy a kontaktórán kiadott esettanulmányt az ott elmondottak szerint feldolgozza és az erről készült dolgozatot beadja. | ||
Végül a tanfolyam végén egy, a teljes tanfolyami anyagot felölelő szóbeli vizsgára kerül majd sor. | ||
A tanfolyam alatt bátran tegyen fel kérdéseket a tutornak, ha elakad a tanulás közben. Ugyanakkor, ha a saját szakmai gyakorlatából hasznos példát tud hozni valamelyik anyagrészre vagy érdekes és mások számára is hasznos megoldásokat alkalmazott, egy szóval bármi érdekes és hasznos hozzáfűzni valója van, nos... akkor is írjon a tutornak. |