KURZUS: Általános balesetvizsgálati ismeretek

MODUL: IV. modul

13. lecke: Vasúti események II. - ütközés, gázolás

A vasúti szabályzatok egyik fő elve, hogy a járművek ütközését el kell kerülni, amit a szabályok betartása biztosít is. Ezért az ütközéses események vizsgálata "egyszerű", arra kell válaszolni, hogy kinek nem kellett volna ott lennie az adott pillanatban.

A vonat ütközhet:

  • Másik vasúti járművel, ezen belül
    • vonattal,
    • tolató egységgel,
    • megfutamodott járművel és
    • vágányon álló járművel.
  • ütközőbakkal,
  • közúti járművel,
  • tárggyal,
  • személlyel (gázolás).

Vonatok ütközése, épp a szabályok miatt, általában már következmény! Annak, hogy a vonatnak vagy a járműnek nem kellett volna ott lennie, több oka lehet:

  • a járművezető elmulasztotta a megállást (jelzőmeghaladás)
  • a forgalomirányító személyzet helytelenül engedélyezte a mozgást
  • biztosítóberendezési hiba
  • a jármű nem tudott megállni (fékhiba, csúszós pálya stb.)
  • járműmegfutamodás történt
  • nem az engedélyezett módon hajtották végre a mozgást.
Ütközés közúti járművel

Közúti járművel e legtöbbször közút-vasút kereszteződésben ütközik vasúti jármű. Az ilyen átjárókat olyan közúti járművezetők használják, akik ellenőrzése gyakorlatilag nulla, lényegesen alacsonyabb a szabálykövetési normájuk, és nincsenek tisztában a vasúti rendszerek működésével és gyakori a szabálysértés (tudatosan vagy akaratlanul).

A szokásos vasúti tényezők vizsgálata mellett (vasúti jármű sebessége, biztosítóberendezés működésének ellenőrzése stb.), a közúti oldallal is foglalkozni kell: táblák elhelyezése és láthatósága, fényjelző készülékek elhelyezése és láthatósága, az átjáró környezetének közlekedési rendje és a jellemző közlekedési szokások. Vizsgálni kell, hogy a jogszabályban előírt rálátási távolságok meg vannak-e és azt is, hogy a tényleges döntési pontról milyen látási távolság áll a közúti gépjárművezető rendelkezésére, esetleg napsütés nem vakíthatta-e el. A közúton közlekedők szempontjából fontos még, hogy az átjáró elhagyását akadályozhatja-e valami (pl. kanyarodás miatt feltorlódó kocsisor, vagy közúti jelzőlámpás csomópont közelsége. Figyelemmel kell lenni az átkelési időre, amit befolyásolhat például az útátjáró burkolata is.

Vizsgálni kell, hogy a mozdonyvezető adott-e hangjelzést, mikor kezdte meg a fékezést, illetve, hogy a megengedett sebességet nem lépte-e túl? Meg kell vizsgálni az előcsengetési, elővillogási és zárási időket. A pályavasutak részére kötelező előírás az útátjárók rendszeres ellenőrzése, amelyről a nyilvántartás a területileg illetékes főpályamesteri szakaszon van. Számos sorompó berendezés működése rögzítésre kerül különböző forgalomirányító berendezések adattárolóiban, amelyek segítenek az esemény lefolyásának rekonstruálásában.

Üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy video-megfigyelő rendszerrel ellátott vasúti átjárókat sokkal körültekintőbben közelítik meg a járművezetők.

A vasúti átjárókkal kapcsolatos biztonsági ajánlások megvalósítása a számos érintett miatt, illetve a költségek miatt nehézkes lehet.

Ütközés tárggyal

Tárggyal történő ütközéskor a jármű vasúti rendszerből származó tárggyal (pl. felsővezetéki elem, jelzőberendezés, pályaelem, szerszámok és eszközök stb.) vagy nem vasúti rendszerből származó tárggyal ütközhet.

Vasúti rendszerből származó tárgy esetén fel kell tárni, hogy az adott tárgy hogyan került az űrszelvénybe. Ez azonban csak azt magyarázza meg, hogy hogyan történt az esemény, de a miértre nem ad választ. Az okok között keresni lehet pl. tervezési hibát, elmaradt vagy helytelen karbantartást, helytelen használatot stb.

Nem vasúti rendszerből származó tárgy véletlenül vagy akaratlagosan kerülhetett a pályára. Sajnos a vandalizmus, pályamerénylet ellen nincs sok lehetősége védekeznie a vasúti társaságoknak, de ismétlődés esetén már a rendőrség segítségét kell igénybe venni.

Vasúti balesetek-személyek elütése (gázolás)

Gázolás áldozata lehet vasúti alkalmazott és vasúton kívüli személy is.

A vasúti alkalmazottak közé kell számítani azokat a személyeket is, akik vasúti vállalat alvállalkozójaként tevékenységet végeznek a vasút területén. A vasúti alkalmazottak gázolása azért súlyos, mert a vasúti alkalmazottaknak ismerniük kell a vasúti rendszer működését, a rendszerben rejlő veszélyeket.

Vasúti alkalmazott gázolása esetén a közvetlen okok mellett meg kell vizsgálni, hogy

  • Megfelelően történt-e a munkavégzés területének védelme (pl. lassúmenet bevezetésével, pályakizárással)?
  • Előzetes oktatás megtörtént-e a vasúti területen történő munkavégzéshez általánosságban, illetve az adott munkavégzéssel kapcsolatosan? Megfelelő védőruházatot viselt-e a személyzet?
  • Feladatkörök egyértelműen meghatározásra kerültek-e a munkavégzés helyén?
  • Figyelőszolgálat: megfelelő személy volt-e kijelölve, megfelelő helyre került-e felállításra, megfelelő eszközei voltak-e a figyelmeztető jelzés adására?
  • A munkavezető hol tartózkodott? A munkaterület méretéhez viszonyítva elegendő volt-e a munkavezetők létszáma?
  • Milyen gyakran kellett megszakítani a munkavégzést közeledő vonat miatt?
  • Megelőzte-e figyelmeztető jelzés a vasúti jármű érkezését? Időben történt-e a jelzés, mit tettek a dolgozók a jelzés után?
  • A munkahely elhagyásának szabályai tisztázottak voltak-e, és azokat betartották-e?
  • A láthatóság követelményeinek eleget tettek-e: jól láthatósági felszerelés, kivilágítás?
  • Humán faktor szerepet játszott-e? Pl. fáradtság, figyelemelterelése, hiányos csapatmunka stb.

Előfordulhat, hogy kijelölt közlekedési útvonalon történik a gázolás. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy milyen volt az út burkolata, megvilágítása, a vasúti járművezető rálátott-e a közlekedési útra; a személy gyalogosan közlekedett vagy valamilyen járművel.

Nem vasúti alkalmazott lehet utas és lehet idegen személy, akinek nincs semmi dolga vasúton/vasúttal, mert csak át akar kelni a vasúti pályán, vagy várakozik valakire, vagy vonatot akar fényképezni stb.

A vasúti pályán történő átkelés megkísérlése történhet kijelölt helyen és nem kijelölt helyen. A kijelölt helyen történő átkeléskor történt gázolás esetén nem elegendő azt mondani, hogy az elgázolt gyalogos nem volt eléggé figyelmes, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy minden információ rendelkezésére állt-e az átkeléssel kapcsolatos döntése meghozatalakor. Ilyen például a vasúti pályára történő rálátási távolság (különösen többvágányú pálya esetén), megfelelő figyelmeztető táblák ki vannak-e helyezve, volt-e valamilyen mozgáskorlátozottsága vagy egyéb fogyatékossága a személynek, a döntési pont helye hol van és onnan mennyi idő az átkelés, volt-e olyan környezeti tényező, amely akadályozta az észlelést (pl. vakító közvilágítás) stb.

Vizsgálni kell, hogy a gyalogos figyelmét nem kötötte-e le valami más tevékenység (pl. okostelefon; zene hallgatása fülhallgatóval, társasággal való beszélgetés stb.)

Tapasztaljuk, hogy hazánkban a kerékpározás robbanásszerűen növekszik, azonban a közút-vasút keresztezések kialakítása nem mindig megfelelő. A Balaton körül több helyen megfigyelhető, hogy a kerékpárút a vasúti átjáró előtt véget ér, majd annak másik oldalán folytatódik, a kettő között pedig a kerékpárosnak (elvileg) gyalogosként kell viselkednie. Ez azonban nem mindig lehetséges, mert a labirintus korlátok nem járhatóak kerékpárral.

Ugyancsak érdemes a mozdonyvezetőkkel elbeszélgetni arról, hogy mennyire jellemző, hogy az adott helyen gyalogosokat látnak átkelni a vonat előtt az utolsó pillanatban.

A nem kijelölt helyen történő átkelés esetén meg kell vizsgálni, hogy rendszeresen járnak-e át az adott helyen gyalogosok. Ez jól látható a kitaposott ösvényből, ami például a vasúti pálya egyik oldalán lévő lakótelepet a másik oldalon lévő áruházzal köti össze. Ilyen helyen kezdeményezni kell megfelelő átkelési hely kijelölését.

Vasúti események - Utasbaleset

Az utasbalesetek alapos vizsgálata azért fontos, mert a vasúti társaságok azt ígérik az utasaiknak, hogy szolgáltatásuk keretében épségben, egészségben fogják eljuttatni őket a célállomásukra. Amikor egy utast sérülés ér, vagy meghal baleset következtében, ezt az ígéretét nem teljesíti a vasúti társaság és a balesetvizsgálat során fel kell tárni, hogy megtett-e mindent a vasúti társaság ígéretének betartása érdekében.

Utasnak tekintjük a személyt attól a pillanattól, hogy a vonatot utazási szándékkal megközelíti, de utazása sokkal korábban kezdődik, például amikor a menetrend után érdeklődik valamilyen formában, folytatódik azzal, hogy kiérkezik az állomásra ahol általában menetjegyet vált, majd megkeresi a vonatát illetve a vonaton helyet foglal.

A vasúti társaságoknak ezt a folyamatot megfelelő információadással, megfelelő táblák, feliratok, utasirányítás segítségével támogatnia kell.

Az utas sérülést szenvedhet aktív magatartással (pl. kiugrik a mozgó vonatból), vagy passzív magatartással (pl. vonatok ütközése vagy tűz következtében megsérül).

Utasbaleset esetén tisztázni kell, hogy

  • rendszeresen használja-e a vonatot, mint utazási eszközt, az érintett vonalon és vonaton rendszeresen utazik-e;
  • hol volt az utas a baleset előtt és után;
  • mi volt a mozgásának célja (átszállás; vonatra való felszállás, onnan való leszállás; járművön belüli mozgás oka stb.);
  • milyen figyelmeztető és tájékoztató jelekre és információkra támaszkodhatott;
  • volt-e vasúti személyzet a közelben, milyen feladattal és mit tettek az esemény bekövetkezésekor;
  • milyen biztonságkritikus berendezések voltak rendszeresítve és azok működtek-e (pl. ajtóreteszelés)?

Amikor az utas egy baleset következtében, passzív viselkedése során sérülést szenved el, meg kell vizsgálni, hogy mitől szenvedte el sérülését (berendezési tárgy, roncsdarab, vasúton kívüli tényező stb.) Vizsgálni kell, hogy voltak-e menekülési lehetőségek (pl. vészkijáratok), azok meg voltak-e jelölve, vészvilágítás segítette-e a sötétben való menekülést, a rendelkezésre álló vészkijáratok használhatóak voltak-e. Természetesen a nem megfelelően működő, vagy hiányzó menekülést segítő berendezésekre vonatkozóan további vizsgálatokat kell végezni.

Az adatgyűjtéshez a Közlekedésbiztonsági Szervezet egy utassérülési kérdőívet alkalmaz, amit a helyszíni szemle során kell kitölteni, vagy postán küldik meg az utasoknak, akik azt visszaküldhetik a mellékelt válaszborítékkal.

Az utasok kívülállók, nem ismerik a vasúti rendszer működését, ezért a balesetvizsgálónak mindig a kívülálló szemével kell egy adott eseményre ránéznie!

Vasúti események - Öngyilkos

Az öngyilkosságot elkövető személyek tettükkel akadályozzák a vasúti közlekedést. Egy gázolás a vasúti személyzetet mentálisan súlyosan megviselheti. Az öngyilkosok közvetlenül nincsenek a hatással a közlekedésbiztonságra, azonban a kb. 2 órás rendőrségi szemle idejére bevezetett intézkedések olyan zavart okoznak, amely máshol például a normálisnál sokkal nagyobb munkaterhelést eredményeznek. E miatt a zavartatás, a személyzetnek okozott lelki trauma és az emberiességi szempontok miatt is az öngyilkosságokat is figyelemmel kell kísérni, azokkal a vasúti társaságoknak is foglalkozni kell. Mind az UIC-nél, mind az ERA-nál működik munkacsoport az öngyilkosságokkal kapcsolatban.

Öngyilkosság esetén meg kel vizsgálni, hogy hogyan került a vonat alá az áldozat: már a sínek között feküdt, eléugrott a vonatnak, szándékosan kiugrott a nagysebességgel mozgó vonatból stb.

Az adott helyen rendszeresek-e az öngyilkosságok? Tapasztalatok szerint évről-évre 3-4 "hot-spot" azonosítható a magyar vasúti hálózaton, ahol feltűnően sok az öngyilkosság (illetve a nem befejezett öngyilkosság esetén a mozgó jármű okozta személyi sérülés). Ilyen helyeken például világítás felszerelése vagy térfigyelő kamera és hangszóró telepítése használhat, amelyen keresztül észlelni lehet az öngyilkosságra készülő személyt és utasítani lehet a pálya elhagyására, illetve a közlekedő vonatok személyzetét is értesíteni lehet az információ alapján.

Tapasztalat, hogy az öngyilkosságra készülők nem mennek fel a vasúti pályára azonnal, hanem a közelben vagy az állomáson téblábolnak, egy-két vonatot még elengednek, és csak azután követik el végzetes tettüket. Ez életük utolsó pontja, és ebben az időszakban, egy megfelelő felkészítéssel rendelkező személy általában eredményesen tudja kezelni a helyzetet és visszatartani az öngyilkosságra készülőt, amíg a hivatalos szervek (rendőrség, Mentőszolgálat) a helyszínre érkezik.

A megfelelő ismeretek megszerzése érdekében, számos külföldi vasúti társaság oktatásokat tart nonprofit szervezetekkel együttműködve a személyzet részére. Az alábbi ábrán az angol és az ír vasutak, Szamaritánusokkal közös programjához tartozó kiadvány borítója látható.

Másik megelőzési lehetőség, hogy a vasútállomásokon kihelyeznek olyan plakátokat, amelyeken a lelkisegély-nyújtó szolgálat telefonszáma van feltüntetve. Magyarországon sajnos eddig nem sikerült a civil szervezeteknek meggyőzniük a pályavasúti társaságokat, hogy engedélyezzék ilyen plakátok kihelyezését.

Befejezés

A fenti leckével a tananyag végéhez érkeztünk. Bízunk benne, hogy mindenki talált valamilyen hasznosítható tudást mind ebben a tananyagban, mind a teljes tanfolyamon. Ezek az ismeretek, kiegészítve a szakmai tapasztalatokkal és a vállalati utasítások előírásaival, biztosíthatják, hogy a balesetvizsgálatok eredményesek legyenek abban az értelemben, hogy feltárják a mélyebb okokat is és hatékony megelőző intézkedéseket tegyenek.

Az a jó, ha a balesetvizsgálóknak minél kevesebb munkájuk van. Azonban, ha bekövetkezik egy rendkívüli esemény, akkor kötelességük mindent megtenni az esemény megértése és ismételt bekövetkezésének megelőzése érdekében. Ehhez a munkához kívánunk jó együttműködést és sok sikert!