KURZUS: Általános balesetvizsgálati ismeretek

MODUL: III. modul

8. lecke: A balesetvizsgálat tervezése

A tervezés célja és folyamata

A balesetvizsgálat meghatározásakor azt mondtuk, hogy a "balesetvizsgálat szisztematikus folyamat". Ez azt is jelenti, hogy tervezhető és tervezni kell, mert csak így biztosítható a rendszerszemléletű, logikus végrehajtása. A tervezésnek erőforrás (személyek, pénz, idő) és folyamatalapúnak (mikor és mit kell tenni) kell lennie.

A vizsgálat tervezését egy megbeszélés keretében kell megtartani. Ezen javasolt a helyszíni szemlét végrehajtókon kívül valamennyi balesetvizsgáló és a szervezeti egység vezetőjének jelenléte is. A megbeszélés első lépése az előző fejezetben említett beszámolás a helyszíni szemléről, az ott tapasztaltakról és az azok alapján tett megállapításokról.

Ezek után meg kell határozni a vizsgálat lehetséges irányait. Azért szerencsés, ha jelen van a teljes csapat, mert mindenki a saját szemszögéből nézi az eseményt, annak tényezőit és hozzá tudja tenni a tudását a folyamathoz. A balesetvizsgálat tervezése igazi csapatmunka.

Néhány kérdés, ami segíthet, de a legtöbb kérdést a csapatnak kell megfogalmaznia az adott esemény függvényében:

  • Kik lehetnek az érintett szervezetek, érintett személyek?
  • Milyen dokumentumokra van szükség még?
  • Milyen elemzést, támogatást kell kérni mástól akár szervezeten belülről vagy kívülről?
  • Melyik feladatot ki tudja hatékonyan elvégezni?
  • Időpontokat, határidőket kijelölni!

A határidők kijelölésekor célszerű egy kis tartalékot hagyni, mert idő kellhet például egy vezetői jóváhagyásra, szakértői véleményre, nyomdai vagy informatikai átfutási időre stb.

A tervezési megbeszélés végén kész kell lennie a vizsgálati tervnek és a balesetvizsgáló bizottság tagjait is ki kell jelölni. A kijelölésnél szempontok lehetnek: a szakmai tudás, képzettség, elérhetőség, az esemény helyszíne, nyelvtudás, utazási okmányok és számtalan egyéb dolog. A bizottság tagjai között legalább egy főnek azok közül kell kikerülnie, akik részt vettek a helyszíni szemlén. Ugyanakkor nem lehet tagja olyan személy, aki valamilyen módon maga is érintett lehet (pl. korábban ő szerkesztette a szabályzatot, közeli hozzátartozója érintett, egyéb magánjellegű ok miatt nem lehet elfogulatlan stb.)

A tervezés alkalmával meg lehet határozni a vizsgálat fő irányait is, és azt is el lehet dönteni, hogy van-e valamilyen, azonnal megteendő intézkedés az ismételt bekövetkezés megelőzésére. Ugyancsak fel kell mérni, hogy a vizsgálat során milyen hatóságokkal (rendőrség, közlekedési hatóság, közlekedésbiztonsági szervezet stb.).

Érdemes megtervezni a sajtóval kapcsolatos tevékenységeket is, ha az esemény súlyossága vagy a közvélemény érdeklődése ezt igényli.

A tervezés eszköze

A közös vizsgálattervezés eszköze a mindmap. A mindmap közepébe beírjuk az eseményt és a különböző tényezőit körben tüntetjük fel. Mindegyik tényezőhöz hozzárendelhetünk további tényezőket, feladatokat, kérdéseket. Egy-egy elemhez kiegészítő megjegyzéseket csatolhatunk.

A mindmap-en ezek után az adott területért felelősöket is fel lehet tüntetni. A mindmap alkalmas arra, hogy szükség esetén kiegészítsük további vizsgálati irányokkal és feladatokkal, illetve arra is, hogy az elvégzett feladatokat megjelöljük.

A tervezés eredménye: a formális terv

A tervezési megbeszélés után írásos formába kell önteni a vizsgálati tervet. Erre több szempontból is szüksége lehet. Egyik ilyen, hogy változhat a vizsgálóbizottság összetétele és egy terv és annak előrehaladását rögzítő dokumentum az új tagok vagy az új vizsgálatvezető részére alapinformáció lehet a dolgok állásáról.

Terv nélkül pocsékoljuk az erőforrásainkat: időt, költséget, tudást és a vizsgálók leterheltségének mértékéről sincs teljes képünk.

A formális terv motivál is, hiszen a közeledő határidők nyomást gyakorolnak a vizsgálókra a feladatok elvégzése érdekében. Az elkészített tervet a vizsgálóbizottság valamennyi tagjának ki kell adni, vagy elektronikusan elérhetővé kell tenni. A terv nyomon követéséért, az abban foglaltak végrehajtásáért a balesetvizsgálók, a szükséges koordinációért a vizsgálóbizottság vezetője felelős.

A balesetvizsgálati terv hasznos olyankor is, amikor a vizsgálatot vagy a vizsgálat vezetését át kell adni valamilyen okból egy másik munkatársnak.

Szerkezete szervezetenként más és más lehet. Az alábbi ábrán a KBSZ Vasúti Főosztálya által alkalmazott formális terv látható, amely az esemény adatain túl a következőket tartalmazza: interjúlista, szakértői lista, kapcsolattartási lista, menetrend, biztonsági ajánlások.

A balesetvizsgálati terv nem lehet kőbe vésett: amikor a vizsgálat folyamán olyan új tények, ismeretek, alternatívák merülnek fel, amelyek ezt szükségessé teszik: meg kell változtatni a tervet. A terv összeállításakor és annak nyomon követésekor hasznos, ha projektmenedzsment ismeretekkel rendelkező munkatárs is elérhető, mivel a balesetvizsgálat projekt-jellegű tevékenység: bár minden esemény más és más, alapvetően hasonló folyamatot igényel a vizsgálat.