KURZUS: Általános balesetvizsgálati ismeretek
MODUL: II. modul
4. lecke: A helyszíni szemle
A helyszínre legtöbbször gépkocsival érkezik meg a helyszíni szemle bizottság. | ||
A helyszínre történő megérkezés után a gépkocsival le kell parkolni. A parkolás helyének kiválasztásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy: | ||
| ||
A helyszíni szemlére történő megérkezés után a helyszíni szemle bizottság (továbbiakban HSZB-nek rövidítjük) tagjainak fel kell venniük jól láthatósági mellényüket vagy egyéb jól láthatósági ruházatukat. Ezen a ruházaton fel kell tüntetni a vállalat, vagy szervezet nevét és a tevékenységi kört (pl. "KBSZ-balesetvizsgáló"; "MÁV Zrt-kárhelyparancsnok). | ||
A HSZB vezetőjének a már a helyszínen dolgozó szervezetek csapatainak vezetőivel, vállalati vagy felügyeleti igazolványának, megbízólevelének felmutatásával együtt, közölnie kell a helyszíni szemléjének tényét és azt, hogy hány fő dolgozik az általa képviselt szervezettől a helyszínen. Ez alkalommal meg kell adnia mobiltelefonos elérhetőségét, és el kell kérnie a többi vezető nevét, szervezeti egységének megnevezését, és telefonos elérhetőségét. Ezeket az adatokat célszerű a helyszíni szemle jegyzőkönyvön fel kell tüntetni. | ||
A már helyszínen tartózkodó szervezetek vezetőitől tájékoztatást kell kérnie, arról hogy: | ||
| ||
Ezen a rövid egyeztetésen egyeztetni kell a szervezetek közötti együttműködés részleteit. Az együttműködés azért lényeges, hogy biztosítani lehessen, nehogy bármely bizonyíték elvesszen az esemény helyszínén. Fontos az is, hogy a fellelt adatok, tények ne csak az egyik, illetve másik, kivizsgálást végző szervezet, hatóság birtokába kerüljenek. Ésszerű feladat-megosztással a helyszíni szemle időtartama is csökkenthető. | ||
Az események bekövetkezése után az eset helyszínén tevékenykedő hatóságok és szervezetek elsődleges feladata az emberéletek mentése és az eset következményeivel veszélyeztetett vagyontárgyak védelme. Az ezzel a feladattal megbízott szervek (Katasztrófavédelem, Polgári védelem, Rendőrség, Mentők, stb.) általában már a HSZB helyszínre érkezése előtt megkezdik ezen tevékenységüket és előfordulhat, hogy a megérkezés idején még nem fejezték be. Ha a szakmai vizsgálat akadályozza a mentési munkálatokat, a HSZB csak akkor kezdheti meg a helyszíni szemlét, ha az életmentést és vagyonvédelmet folytató szervezetek e tevékenységüket már befejezték és a HSZB vizsgálatához a veszélyes körülmények megszűnése után hozzájárultak. A mentés adatait, a hozzájárulást adó nevét, szervezeti egységét és végül a hozzájárulás időpontját a helyszíni szemle anyagában rögzíteni kell. | ||
A rövid tájékozódás és a mentési szervezetek hozzájárulása után a HSZB vezetőjének körbe kell járnia a helyszínt. A helyszín bejárása során fel kell mérnie a veszélyeket és kockázatokat, meg kell határoznia a helyszíni szemle szempontjából lényeges területeket, és meg kell terveznie a helyszíni szemle menetét. | ||
Amíg a HSZB vezetője felméri a helyszínen elvégzendő feladatokat a HSZB további tagjainak elő kell készíteniük a szemle végrehajtásához szükséges technikai eszközöket. | ||
Ezután a HSZB vezetőjének | ||
| ||
A HSZB tagjai a kijelölt feladataik végrehajtásához csak ezután kezdhetnek hozzá. | ||
A helyszín szervezése, felosztása | ||
A balesetek helyszínét két szempontból is szükséges felosztani. | ||
Egyik szempont a bizonyítékkutatás és rögzítés céljából történő felosztás, a másik a különböző feladatoknak megfelelő területek és helyek kijelölése. Ezek az alábbi területek: | ||
| ||
A baleset helyszínét célszerű körbekeríteni, a határokat megjelölni: például szalaggal, vagy a földre húzott vonallal. Az így körbezárt területre egy helyen szabad megengedni a belépést illetve az onnan való kilépést. A területre csak azokat szabad beengedni, akik az ott tartózkodásuk jogosultságát és indokoltságát igazolni tudja, és csak addig szabad ott tartózkodni, amíg arra ténylegesen szükség van. A belépő személyek nevét és szervezeti hovatartozásukat a belépés időpontjával együtt fel kell jegyezni, illetve kilépésük alkalmával a kilépésük idejét kell felírni. | ||
A parancsnoki pont szerepe, hogy a helyszínen dolgozó szervezetek vezetői egy helyről tudják ellátni a helyszíni szemle irányítását. A parancsnoki pontnak nem feltétlenül kell közvetlenül a helyszín közvetlen közelében elhelyezkedni. Sokkal fontosabb a megfelelő méret, az elzártság, a megfelelő kommunikációs eszközök. A parancsnoki pontot célszerű jól látható módon megjelölni. | ||
Gyülekezési pont rendeltetése, hogy a helyszíni szemle résztvevőinek legyen egy olyan biztos pont, ahol az előre megbeszélt találkozóikat meg tudják tartani. Ugyanitt célszerű várakozni, ha olyan személlyel kell találkozni, aki a helyszínen dolgozik, és nem tudja tevékenységét felfüggeszteni. | ||
A helyszínen összegyűjtött bizonyítékok a vizsgálat alapjait határozzák meg, ezért fizikai meglétükre, feltaláláskori állapotuk megőrzésére gondot kell fordítani. Ennek érdekében olyan helyet kell kijelölni, ahol a bizonyítékok védelme biztosított az eltulajdonítás ellen és az állapotuk megőrzése is lehetséges. Ha nem található zárható hely, a bizonyítékokat őrizni kell. | ||
Több halálos áldozat esetén biztosítani kell egy olyan helyet, ahol az áldozatokat és az emberi maradványokat össze lehet gyűjteni és azonosítási munkákat végre lehet hajtani. Tömegszerencsétlenség esetén az áldozatazonosítás történhet távolabbi helyen is. Az áldozatgyűjtési területet a kíváncsiskodók és a sajtó elől szigorúan el kell zárni, a maradványok odaszállítása során a kegyeleti szempontokra is figyelni kell. | ||
Balesetek esetén az áldozatok és a sérültek ingóságai visszamaradnak a helyszínen, de egy gyors evakuálás esetén gyakorlatilag minden ott marad a helyszínen. Ezeket a tárgyakat vissza kell juttatni a tulajdonosoknak vagy azok hozzátartozóinak. Ennek érdekében az ingóságokat jegyzékbe kell venni és őrzött helyen összegyűjteni és tárolni. | ||
Roncsok esetén azokat össze kell gyűjteni, el kell szállítani a helyszínről. Ehhez daruk, túlméretes szállítóeszközök, speciális járművek igénybevételére lehet szükség. Ezeknek a járműveknek a helyszínre való eljutása is és helyszíni munkavégzése is viszonylag nagy területet igényelhet. Másik szempont, hogy a balesethez érkező, illetve a helyszínt elhagyó járművek közlekedését, valamint a helyszínen parkoló járművek elhelyezését is meg kell oldani. | ||
Hosszan elhúzódó helyszíni szemle alkalmával célszerű lehet egy meeting room (tárgyaló szoba) kijelölése, ahol a mentés és baleseti helyszínelést végrehajtók személyesen találkozhatnak, megbeszélhetik az elvégzett feladatokat, megoszthatják megállapításaikat és végül de, nem utolsó sorban megtervezhetik a további teendőket. | ||
Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a helyszínen dolgozók természetes emberi szükségleteit is ki kell elégíteni. Egy éhes és szomjas ember egyre kevésbé tud koncentrálni, és ebből adódóan a rábízott feladatot elvégezni. A legszélsőségesebb esetben veszélyessé válhat önmagára (pl. elszédül és elesik), vagy munkatársaira (figyelmetlenségből adódó hibázás). Az étkezéshez nem csak ételt kell biztosítani, hanem olyan helyet is ki kell jelölni, ahol kézmosásra és fertőtlenítésre lehetőség van, a személyzet le tud ülni, és nyugodt körülmények között tud étkezni. Ugyancsak szükséges a testi szükségletek kielégítését is megszervezni, mert többórás helyszíni tevékenység során bizony szükséges lehet. | ||
A média kezeléséről, a sajtó elhelyezéséről a későbbiekben még lesz szó. Itt csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a sajtó meg fogja szerezni azokat az információkat és képi anyagokat, amelyekre megítélése szerint szükség van. Emiatt nem hatásos a helyszíntől teljesen elzárni őket, mert ellenőrizetlenül fogják s munkát végezni. A helyszín közelében keresni kell olyan helyet, ahol a sajtó úgy tudja munkáját végezni, hogy közben nem zavarja a helyszínen dolgozókat, és nem tudnak bizalmas információkhoz jutni. Tömegszerencsétlenség esetén külön sajtóközpontot kell kialakítani. | ||
Egy esetleges tömegszerencsétlenség esetén a mentési és vizsgálati munkák koordinációjához nem elegendőek a különböző vizsgáló szervezetek által kiküldött szemlebizottságok vezetőinek együttműködése, hanem többszintű (jellemzően háromszintű) irányítás és koordináció bevezetése válhat szükségessé. | ||
Kommunikációs eljárások a baleseti helyszíneken | ||
Fontos megszervezni a kommunikációt a zavartalan munkavégzés a feladatok hiánytalan elvégzése érekében. A baleseti helyszíneken három szinten kell a kommunikációt megoldani: | ||
1. szint: kommunikáció a saját csapatunkon belül: ehhez ajánlott a rádiók használata, illetve a személyes találkozók előre megbeszélt időpontban és helyen. | ||
2. szint: kommunikáció a helyszínen dolgozó többi szervezettel: ehhez ajánlott a személyes találkozók rendje, illetve ha megoldható közös rádiófrekvencia használata. Nagy kiterjedésű helyszínen egyéb technikai felszerelés hiányában a mobiltelefon is elfogadható kommunikációs eszközként. | ||
3. szint: a helyszínről kifelé és az oda befelé irányuló kommunikáció (pl. a vállalati központtal, operatív irányítással stb.), ehhez ajánlott a mobiltelefon, mint kommunikációs eszköz. | ||
A kommunikáció szintjeit mutatja az alábbi ábra. | ||
| ||
A rádió használatánál fel kell hívni a figyelmet, hogy a vevő oldalon az adott közleményt mindenki hallhatja, aki a rádiót használó személy közelében van. Emiatt alaposan meg kell fontolni a közlemények tartalmát, illetve bizalmas vagy érzékeny tartalom esetén külön figyelmeztetni kell a másik oldalon lévőt, és csak annak visszajelzése után lehet a tényleges közleményt elmondani. | ||
A személyes találkozók rendje azt jelenti, hogy egy előre megbeszélt időpontban az érintettek egy olyan helyen találkoznak, amely távol esik idegen személyektől. Ezeken a találkozókon lehetőség van megvitatni az addig végzett munkát, tapasztalatokat és felvetni az esetlegesen felmerült problémákat. Két találkozó között a személyzet nyugodtan végezheti a számára kijelölt munkát. |