KURZUS: Általános balesetvizsgálati ismeretek
MODUL: IV. modul
12. lecke: Vasúti események vizsgálata I. - siklás, jelzőmeghaladás, tűz
Ágazat-specifikus események vizsgálata | ||
Szükséges mert bár a vizsgálat alapfolyamata azonos, de minden közlekedési ágazatnak megvan a maga eseményköre. Néhány példa következik. | ||
Légi közlekedés: veszélyes megközelítés, ütközés a földön, ütközés a levegőben, tűz a fedélzeten, tűz a hajtóműben, lezuhanás, kíméletlen leszállás stb. | ||
Vasúti közlekedés: siklás, jelzőmeghaladás, ütközés, megfutamodás, váltófelvágás, útátjárós esemény, személyek elütése stb. | ||
Vízi közlekedés: lékesedés, ütközés, fennakadás, elsodródás stb. | ||
Ezen események vizsgálata megköveteli a magasfokú szakmai ismereteket az egyes tevékenységi területekről, és ezek integrációját az egyes balesetekre történő alkalmazásnál. Például egy ütközés vizsgálatánál tisztában kell lenni a forgalomirányítás tevékenységével és szabályaival, a biztosítóberendezés működésének és karbantartásának előírásaival, a járművek vezetésének szabályaival és gyakorlatával, majd ezeket az ismereteket kell együtt és egyszerre felhasználni az adott eseményfajta vizsgálatakor. | ||
Járművek siklása | ||
Vasúti jármű siklása a jármű és pálya kedvezőtlen kölcsönhatása miatt következik be. A balesetvizsgálat során vizsgálni kell mindkét működési elemet. | ||
A siklás lehet: | ||
| ||
A helyszíni szemle során először azt kell tisztázni, hogy a baleset siklás miatt következett be, vagy a siklás egy másik esemény következménye (pl. járművek ütközése). Ezután a siklás helyét kell megkeresni, majd innen elindulva rögzíteni a nyomokat. A hivatkozási helyek pontos meghatározása érdekében célszerű az aljakat megszámozni pl. krétával, illetve a releváns nyomok helyét krétával megjelölni. Fel kell tüntetni, hogy a jármű haladási irányát tekintve a jobb vagy a bal sínszálról van szó. Ezek a jelölések később a fényképek értékelésénél is nagy segítséget adnak. | ||
A pályán méréseket kell végezni, leginkább a siklás helyétől visszafelé számítva, az aljakat itt is számozni kell természetesen mínuszjellel a siklás helyétől visszafelé. A siklás helyétől visszafelé legalább két kocsi hosszan vissza kell menni a mérésekkel. Mérések a nyomtávra, vezetéstávra, fekszintre, ívekre, túlemelésekre, ritkán a szerkesztési szelvényre vonatkozóan lehet szükséges. | ||
Ezt követően meg kell határozni a siklás folyamatát: az elsőnek siklott jármű megállapítása, annak siklási helyének meghatározás, majd a további járművek mozgásának vizsgálata következik. | ||
A helyszínen célszerű részletes helyszínrajzot felvenni feltüntetve a pontos méreteket, a nyomokat stb. Emellett fényképfelvételeket készíteni a siklás nyomairól és a pálya, szemmel is jól látható hibáiról, a különböző roncsokról és azok elhelyezkedéséről. | ||
Vizsgálni kell az adott pályaszakaszon engedélyezett legnagyobb sebességet. | ||
A korábbi állapotokról a mérővonati grafikon, a kitérővizsgálati könyv szolgálhat információval. Amennyiben lehetséges dinamikus méréseket is végezni kell, vagy ha a mérések nem megvalósíthatóak, akkor a vasúti járművek mozgását kell megfigyelni. | ||
A vasúti pálya hibáival, a helyszíni szemle és a vizsgálat feladataival külön tantárgyban találhatóak részletes ismeretek. | ||
A siklásos eseményben szerepet játszó másik elem a jármű. | ||
Jármű oldali problémákra néhány példa: | ||
| ||
Helyszíni szemle alkalmával a járművek roncsainak, alkatrészeinek helyét, a keréken látható nyomokat, a rakomány helyzetét, a járműkapcsolásokat a fékberendezések állapotát és helyzetét kell felmérni. Jellemző, hogy siklás után az érintett járműveket műhelybe szállítják és ott végeznek további vizsgálatokat és méréseket. | ||
A járművek esetén is igaz, hogy egy műszaki hiba mögött karbantartási hiányosságok állhatnak, ezért a vizsgálatnak ki kell terjednie erre a tényezőre is. | ||
A két rendszerelemből származó adatokat össze kell vetni, és megállapítani a siklás folyamatát. | ||
Vasúti események - Jelzőmeghaladás | ||
Ezt a rövidített megfogalmazást azokra az esetekre használjuk, amikor egy vonat előzetes felhatalmazás nélkül elhalad a Megállj!-állású jelző mellett. Vizsgálati szempontból természetesen a jelző megléte nem feltétel, inkább a megállási hely meghaladásáról kellene beszélni, mert például kijárati jelzővel nem rendelkező állomásokon a biztonsági határjelző a megállási hely. Ide tartozik továbbá a menetengedély nélküli közlekedés. | ||
A jelzőmeghaladások mindössze 2%-nak van súlyos következménye, azonban ilyenkor nagyon komoly következményekkel kell szembe nézni. Ez az oka, hogy a jelzőmeghaladások kiváló példák arra, hogy még a következmény nélküli eseményeket is alaposan ki kell vizsgálni. | ||
A jelzőmeghaladások értékelési szempontjai: | ||
| ||
A vizsgálat eredményességéhez meg kell érteni a szabályos megállás folyamatát, amit a következő vázlat mutat. | ||
| ||
Az ábrából leolvasható, hogy milyen lépések vezetnek a vonat megállásához a Megállj!-állású jelző előtt - szabályos esetben. Az ábrából még egy fontos dolog leolvasható: a jelzőmeghaladás vizsgálatának már az előjelzést adó jelző előtti szakasztól kell elkezdődnie. | ||
Amikor azonban a vonatot csak a jelző után lehet megállítani valamelyik pontnál hiba csúszott a folyamatba, amelynek lépései a következőek: | ||
Észlelés: meglátja a jelzőt a járművezető, ha az észlelő. Itt meg kell vizsgálni a jelző láthatóságát lehetőleg azonos napszakban. Például kideríthető, hogy a növényzet, épület, pályaelem vagy a Nap állásszöge miatt nem volt látható a jelző. Hatással lehet a pálya vonalvezetése is az észlelhetőségre. A vasúti szabályok vonalismeret kötelezővé tételével segítik, hogy a járművezetők az észlelési folyamatra felkészüljenek. Ez a lépés túl nyomó részben műszaki-technikai tényezőkről szól, és csak kis mértékben az emberi tényezőről (figyeli-e a pályát a járművezető?). | ||
Érzékelés: a járművezető képes arra, hogy azonosítsa a vonatára vonatkozó jelzőt, felismerje a jelzési képet. Ez a pont már nagymértékben emberi tényező. hiszen számos dolog befolyásolja a helyes cselekvést: pl. a zavaró tényezők a vezetőfülkében, figyelemelterelés, környezeti fények, a járművezető fizikai és mentális fáradtsága stb. Kisebb mértékben lehet műszaki probléma is a vonatbefolyásoló berendezés esetleges hibája is, vagy a pálya vonalvezetése. | ||
Feldolgozás: a következő lépés, hogy mit jelent az adott jelzési kép, és mit kell tennem ez alapján? Ez tisztán emberi tényezős szakasz, mert a járművezetőnek tudását, szakmai tapasztalatát kell felhasználnia, hogy megtervezze a szükséges cselekvés időpontját/helyét és a cselekvés jellegét. A feldolgozási - döntési folyamatban számos egyéb emberi tényező is szerepet játszik: pl. az elvárásai ("rendszeresen későn állítanak jelzőt, úgyhogy nem is kell fékeznem"), a fáradtsága, a vonattal kapcsolatos helytelen információk, a rutin-alapú tévedés ("másik vonatot követek, sárgával már az ötödik jelző óta, ezért a következő is biztos sárga lesz"). | ||
Cselekvés: a járművezetőnek meg kell tennie a feldolgozási lépés alapján kialakított stratégiának megfelelő cselekvést (pl. működtetni a fékberendezés vezérlését). Ez a szakasz még mindig az emberi tényezők szerepét hangsúlyozza. | ||
Fékhatás: a cselekvés nyomán be kell következnie a fékhatásnak. Amennyiben eddig minden rendben volt itt még bekövetkezhet műszaki hiba, amely jelzőmeghaladást eredményezhet. | ||
A felsorolásból látható, hogy a jelzőmeghaladások jellemzően emberi tényezőre vezethetőek vissza. | ||
Végezetül meg kell említeni, hogy jelzőmeghaladás bekövetkezhet azért is, mert a forgalmi személyzet a továbbhaladást engedélyező jelzőt valamilyen oknál fogva Megállj!-állásba állítja ("visszaveszi a jelzőt"), vagy a biztosítóberendezés meghibásodása miatt a jelző automatikusan Megállj!-állásra vált ("visszaesik a jelző"). | ||
Vasúti események - tűz gördülőállományban | ||
A Vasútbiztonsági Direktíva a gördülő állományban bekövetkezett tüzet balesetnek minősíti, emiatt a vizsgálatnak is a balesetekhez hasonlónak kell lennie. A tüzek kivizsgáláshoz minden esetben célszerű szakértőt bevonni. A szakértőnek válaszolnia kell azokra a kérdésekre, hogy | ||
| ||
A balesetvizsgálónak a tűzvizsgáló munkáját támogatni kell például tanúk meghallgatásával, dokumentáció beszerzésével, a roncsokhoz való hozzáférés biztosításával stb. | ||
A balesetvizsgáló feladatai a szakértői vélemény birtokában kezdődnek igazán, mert a megelőzés szempontjából a tűz keletkezése előtti időszak is fontos. A balesetvizsgálónak kell utánajárnia, hogy nem voltak-e karbantartási és/vagy üzemeltetési hiányosságok, az észlelt tűzzel kapcsolatosan tett intézkedések esetlegesen miért vallottak kudarcot, voltak-e korábban hasonló okokból hasonló tűzesetek stb. | ||
A fentiekből látszik, hogy a tűzesetek okai is közvetlen, közvetett és gyökérokokra vezethetőek vissza, és ugyanúgy lehetnek műszaki, személyi és szervezeti okai is. |