MODUL: II. modul
5. lecke: Veszélyek és kockázatok a baleseti helyszíneken
| Munkahelyeken a munkavállalók testi épségének, életének védelmét a munkavédelem látja el. A munkavédelmi szabályokat egy előre jól meghatározható munkakörnyezetben, előre eltervezett folyamatok vonatkozásában könnyű kialakítani, oktatni és könnyű alkalmazni. |
A balesetek helyszínei ezzel szemben esetről-esetre változnak, komplex fenyegetésekkel vannak tele, ezért esetről-esetre szükséges a veszélyek és kockázatok felmérése, és az ellenük való védekezés meghatározása, valamint a védelmi intézkedések megtétele. |
A balesetek helyszínén a biztonság nem önmagától teremtődik meg, hanem tudatosan meg kell teremteni azt. Bár itt csak a helyszíni teendőkről írunk, de a biztonság sokkal korábban megkezdődik: megfelelő menedzsment eljárásokkal, tréningekkel, oktatásokkal és a megfelelő felszerelés biztosításával. |
Azt is hangsúlyozni kell, hogy mindenki felelős a saját és mások életéért és testi épségéért a balesetek helyszínén. |
Veszély (hazard): Olyan tényező, amely kárt okozhat, beleértve betegségeket, sérüléseket vagy halált, illetve károkat az ingatlanokban, gépekben, termékekben vagy a természeti környezetben, valamint termelési veszteségeket vagy jelentős kötelezettségeket okoz. |
Kockázat (risk): A kockázat szintje azt mutatja meg, hogy egy esemény bekövetkezésének mekkora a valószínűsége, és egy esetleges bekövetkezés esetén mekkora kár lehet a következménye. |
A veszélyek csoportjai: |
- Biológiai (pl. Hepatitis-A-B-C, HIV, Fertőző agyhártyagyulladás stb.)
- Fizikai (pl. roncsok, áruk, veszélyes anyagok, romok, szűk helyek, energiatárolók, áramütés)
- Környezeti (pl. állatok, növények, időjárás, terepviszonyok)
- Pszichológiai (pl. időkényszer, nyilvánosság jelenléte, megfelelési kényszer, áldozatok családtagjai, fáradtság)
|
Biológiai veszélyek |
A biológiai veszélyek elsősorban az emberi maradványokkal kapcsolatosan merülhetnek fel (vér, testnedvek, csontok, bőrmaradványok stb.). A balesetben megsérültek vagy elhunytak maradványai testnedveket tartalmazhatnak, amelyek fertőző betegségeket terjeszthetnek. Fontos figyelni arra, hogy a roncsokon még a sérültek és áldozatok elszállítása után is maradhatnak olyan szennyeződések, amelyek fertőzést okozhatnak. Ugyancsak fertőzőek lehetnek a megszáradt emberi maradványok és szennyeződések is. |
Bármely olyan roncsdarabot, amelyet a baleset helyszínéről vizsgálat és kísérlet céljából elszállítottak, ugyanolyan elővigyázatossággal kell kezelni, mint a baleseti helyszíni eljárások során. |
A biológiai veszélyek kezelése, a fertőzések elkerülése érdekében az alábbi intézkedéseket kell hozni. |
- Védőoltásokkal való ellátás. A szervezeteknek valamennyi helyszíni munkában érintett munkatársa részére térítésmentesen biztosítania kell a szükséges védőoltásokat. A szükséges védőoltások listáját a foglalkozás-egészségügyi orvos, munkavédelmi és balesetvizsgáló szakember részvételével kell összeállítani. A védőoltásokat nyilván kell tartani és időben értesíteni kell a személyeket, ha valamelyik felvétele aktuálissá válik. Védőoltás felvételét megtagadó munkavállalót helyszíni munkában nem tanácsos alkalmazni.
- Védőruházat használata. A fertőzések elkerülése érdekében minden olyan helyszínen, ahol emberi maradvánnyal, testnedvekkel lehet találkozni kötelező a gumikesztyű, és a személyenként kiosztott, orrot és szájat takaró maszk, valamint a védőszemüveg viselése. Különösen szennyezett területre való belépéskor a szintén egyénenként kiosztott, teljes testet takaró védőoverall viselése kötelező. Ezen felszereléseket használatuk után, függetlenül attól, hogy szennyeződés látható-e rajtuk vagy sem, össze kell gyűjteni külön műanyagzsákba és megsemmisítésre át kell adni a szervezet kijelölt munkatársának, aki gondoskodik a veszélyes hulladékok szakszerű megsemmisítéséről. A szennyezett felszereléseket még a helyszínen duplán zsákba kell helyezni, és a gépkocsikba már csak így helyezhetőek el. Fertőző veszélyes felszereléseket tartalmazó zsákokat erre utaló felirattal kell ellátni. Ugyancsak gondoskodni kell a személyre kiadott védőfelszerelés használat utáni, vagy védelmi képesség elvesztése miatti pótlásáról is.
|
Ezekkel az óvintézkedésekkel megakadályozható, hogy a vírusok a nyálkahártyával érintkezzenek (mint a szem, az orr, a száj) vagy sérült bőrfelülettel, mint sebek vagy kiütések. |
A személyi védőfelszerelés viselése erősen párás és/vagy forró helyen hőgutát okozhat, hacsak óvintézkedések nem történtek a hőhatás csökkentésére. Ezért, mielőtt a kijelölt személyek felvennék a személyi védőfelszerelést, fogyasszanak vizet, 1 liter vagy azt meghaladó mennyiségben. A hőmérséklettől, a párától és a fizikai igénybevételtől függően szükséges lehet azon idő korlátozása, amíg a kivizsgálók a személyi védőfelszerelést viselhetik. Miután elhagyták a biológiailag veszélyes területet, levetették és a hulladéktárolóba tették a védőfelszerelésüket, valamint fertőtlenítették a kezüket, a kivizsgálóknak az árnyékban kell pihenniük és legalább egy liter vizet fogyasztaniuk. Szükség esetén egészségügyi személyzet segítségét kell kérni annak megállapítására, hogy a személy napszúrást kapott-e? |
Helyszíni szemle után semmilyen használt, fertőzésveszélyes felszerelés vagy védőeszköz nem hagyható vissza a helyszínen vagy nem dobható szemétgyűjtőbe! |
- Egyszer használatos eszközök alkalmazása. A helyszíneken lehetőleg olyan eszközöket kell használni, amelyek eldobhatóak (pl. toll, jelölő post-it, kréta stb.) Az ilyen tárgyakat a védőruházatnál leírtak szerint kell kezelni és átadni a kijelölt személynek megsemmisítésre. Abban az esetben, ha többször használatos eszközt kell a helyszínen alkalmazni, azokat használat után még a helyszínen fertőtlenítő kendővel, zselével át kell törölni. Amennyiben bármilyen eszköz szennyeződik, és nem lehet megnyugtató módon fertőtleníteni, azt selejtezni kell és meg kell semmisíteni.
- Munkaszervezési intézkedések. Ilyen jellegű veszéllyel fenyegetett helyszínen célszerű párban végezni a helyszínelési feladatokat. Az egyik személy a fertőzött területeken lévő tárgyakhoz, bizonyítékokhoz, roncsokhoz nyúl, azokat mozgatja és jelöli ("piszkos" munka), míg a másik személy fényképez és jegyzeteket készít, de nem nyúl semmihez, ami fertőzött illetve szennyezett lehet ("tiszta" munka). Ezzel együtt minimalizálni kell azok számát, akik a fertőzésveszélyes területen dolgoznak.
|
Ilyen helyszíneken az étkezést és a dohányzást szigorúan elkülönített helyen, és csak a védőfelszerelés levétele valamint kézmosás és fertőtlenítés után szabad végrehajtani. |
A védőfelszerelést viselő személyek nem használhatnak mobiltelefont vagy rádiót. Ezekkel a személyekkel a kommunikációt csak elengedhetetlen esetben és csak személyesen szabad végezni. Megfelelő felszereléssel (fülhallgató, bluetooth) és megfelelő beállításokkal (automatikus hívásfogadás, hangtárcsázás) rendelkező mobiltelefon alkalmazható, de csak úgy, hogy azt teljes egészében takarja a védőruházat. |
- Alapos kézmosás és fertőtlenítés. Még abban az esetben is, ha a védőfelszereléseket használták a HSZB tagjai, a gépkocsiba történő beülés előtt kézmosással és fertőtlenítéssel kell gondoskodniuk arról, hogy semmilyen fertőző anyagot vagy szennyeződést ne vigyenek be a gépkocsiba.
|
Bármilyen olyan eseményt (pl. kézsérülés, szúrásos vagy vágásos sérülés), amely a fertőzés szervezetbe való bejutását eredményezheti, azonnal jelenteni kell a HSZB vezetőjének, aki szükség esetén megfelelő szakemberrel egyeztetve dönt a további teendőkről! Ugyancsak azonnal jelenteni kell, ha a HSZB valamely tagja betegség jeleit véli felfedezni magán, még akkor is, ha a helyszíni szemle befejezése óta hosszabb idő eltelt. |
Fizikai veszélyek |
A fizikai veszélyek jellemzője, hogy mechanikai úton, vagy jellemzőikből adódóan sérülést, maradandó egészségkárosodást esetleg halált okozhatnak. A legfontosabb fizikai veszélyforrások az események helyszínein az alábbiak. |
- Roncsok. A balesetek helyszínén lévő roncsok lehetnek instabilak, veszélyt hordozhatnak a laza és könnyen leeső részek, a törési felületek éles peremei vághatnak, a leszakadt elemek botlásveszélyt jelentenek.
- Áruk. Valamennyi fuvarozásra felvett árut kötelező becsomagolni és rögzíteni. Ezek a csomagolások illetve a rögzítések azonban csak a szállítás során fellépő szokásos erőhatásokra és nem egy baleset esetén fellépő erőkre kerülnek megtervezésre. Ezért az áruk instabillá válhatnak rögzítés hiányában, a tároló illetve szállító tartály vagy csomagolás egyik részébe koncentrálódhatnak (pl. konténerekben). A csomagolásuk megsérülhet és az áruk kifolyását, kiszabadulását vagy kiesését okozhatják. Az áruk emellett tartalmazhatnak gyúlékony, radioaktív vagy egyéb veszélyes anyagokat is.
- Veszélyes anyagok. Minden fuvarozási ágban szállítanak veszélyes anyagokat. Ezekre vonatkozó speciális szabályokat külön rendelkezések tartalmazzák. A veszélyes anyagok fő veszély területei: mérgező, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, radioaktív.
A szállított árukon kívül a járművek üzemeltetéséhez szükséges anyagok között is vannak veszélyes anyagok. Ilyen anyagok például az üzemanyagok, a hidraulika folyadékok. - Romok. Baleset esetén előfordulhat, hogy az eseményben érintett járművek épületnek illetve valamilyen egyéb infrastruktúra elemnek ütköznek (pl. hídláb, szolgálati hely, hangár, kikötő ponton stb.). Ilyen esetben a romok további veszélyeket hordoznak magukban. Ezeknek a veszélyeknek a felismerése a közlekedési szakembereknek nehézséget okozhatnak.
- Szűk helyek. A roncsok és a romok különlegesen veszélyes területei a szűk helyek, amelyekben a vizsgáló nem tud megfordulni, felegyenesedni.
- Energiatárolók. További veszélyforrások az energiatárolók, amelyek elektromos energia, illetve mozgási energia tárolására szolgálnak. Az akkumulátorokban tárolt elektromos energia áramütést okozhat, a bennük alkalmazott savak maróhatásúak. A mozgási energia tárolására szolgáló tárgyak (pl. rugók, sűrített levegős tartályok) váratlanul adhatják le a szerkezetükben tárolt energiát, amellyel sérüléseket okozhatnak.
- Füst, korom és szigetelőanyagok. Ezek az anyagok veszélyesek, különösen zárt térben. A belélegzésük oxigénhiányos állapotot, eszméletvesztést végső esetben halált okozhat.
- Kompozit anyagok. Általában karbon/grafit vagy bór/volfrám-szálak és a járművek számos részén megtalálhatók. A kompozit-anyagok károsak lehetnek, ha szembe, bőrbe vagy a légzőrendszerbe kerülnek, főként, ha a roncsot tűz rongálta meg. A törött, üvegszálat tartalmazó borítólemezekből származó szilánkok sérülést okozhatnak.
|
A fizikai veszélyek kezelése, a sérülések és egészségkárosodások elkerülése érdekében az alábbi intézkedéseket kell hozni. |
- Kompozit anyagokkal való érintkezés elkerülése. Ezeknél az anyagoknálelsősorban a megelőzésre kell figyelni: el kell kerülni az üvegszál-rostok levegőbe kerülését. Az óvatosság ellenére levegőbe kerülő rostokkal való érintkezés elkerülésére védőszemüveget, valamint lélegző maszkot kell viselni és a szél felöli, oldalon kell maradni. Amennyiben a kompozit- és üvegszál-tartalmú anyagok tűzben sérültek, le kell locsolni azokat vízzel vagy még jobb, ha akrilgyanta és víz fele-fele arányban kevert oldatával, mielőtt hozzányúlnak.
- Védőruházat viselése. A védőkesztyű viselésével elkerülhetőek, hogy a roncsok sérülést okozzanak a kézen, illetve védik a szennyeződésektől is a kezeket. A védősisak óvja a fejet a beütés ellen illetve a kisebb roncsdarabok leesése esetén bekövetkező sérülésektől. Nagyobb, veszélyesnek ítélt roncsdarabokat stabilizálni kell, mielőtt a közelében munkavégzésre kerülne sor. Védőszemüveg viselésével megelőzhető, hogy por, korom, apró szilánkok, kompozitanyagok rostjai a szembe kerüljenek.
|
A munkavédelmi cipő kialakítása megóvja a lábat a roncsokon illetve roncsokban történő mozgás során, ha a balesetvizsgáló rálép egy roncsdarabra, vagy ha belerúg abba, illetve, ha kisebb méretű roncsdarab ráesik a lábára. A magas szárú munkavédelmi bakancs ezek mellett a lábfej-boka-lábszár megtartásával segíti a biztos, sérülés mentes mozgást is. |
Az ékszerek (gyűrű, nyaklánc) szintén veszélyt jelentenek, mert bármilyen kiálló alkatrészbe, roncsba beleakadhat. Legjobb, ha az ékszerek a bázison, vagy még jobb ha otthon maradnak. |
Gázmaszk, légzőkészülék használata megelőzi a fulladást. |
- Dohányzás és nyílt láng használatának tiltása. Tűzveszélyes anyagok jelenléte esetén a dohányzás és a nyílt láng használatának tiltásával elkerülhető, hogy gyulladási hőmérsékletet elérő hőhatás érje a gyúlékony anyagokat, folyadékokat, gőzöket és gázokat.
- Helyszín megvilágítása. Sötétben végzett helyszíni szemle alkalmával nemcsak a bizonyítékok fellelése és azok rögzítése, hanem balesetvédelmi szempontok is indokolják a helyszín megvilágítását. A megvilágított helyszínen jelentősen csökken a botlásveszély, az apró roncsoknak való ütközés esélye (és javulnak a fényképezés feltételei).
- Veszélyes anyagok azonosítása és védelmi intézkedések megtétele. A veszélyes anyag jelenlétéről, annak típusáról a fuvarozási okmányokból, a járműre, csomagolóeszközre, tartályra helyezett erre utaló feliratokból és jelekből lehet következtetni. Valamennyi balesetvizsgálónak rendelkeznie kell olyan segédlettel, amely alapján az adott anyag veszélyeit meg tudja határozni.
|
Amennyiben a HSZB nem tudja meghatározni az anyagot és ebből adódóan a veszélyeit, a helyszínen a katasztrófavédelem illetve a fuvaroztatók szakembereinek segítségét kell kérni. Ha a helyszínen nem áll rendelkezésre megbízható ismeretekkel rendelkező szakember a HSZB vezetőjének a rendelkezésre álló adatok alapján az Országos Katasztrófavédelmi Ügyelettől kell segítséget kérnie. |
Tilos a helyszíni szemlét megkezdeni, illetve a veszélyes anyag jelenléte miatt megszakított helyszíni szemlét pedig folytatni, ameddig a helyzet nem tisztázódott! |
Megelőző intézkedések. Ezek olyan intézkedések, amelyek a meglévő veszély csökkentését illetve elhárítását szolgálják. Ilyenek például: |
- a nyomás alatt lévő tartályok, gumikerekek leeresztése;
- a veszélyes folyadékok leeresztése, összegyűjtése és a helyszínről való eltávolítása;
- az elektromos hálózatok feszültségmentesítése és szükség esetén földelése;
- a roncsok megtámasztása, alátámasztása, lebontása
- tűz esetén a veszélyeztetett járművek, anyagok eltávolítása.
|
Környezeti veszélyek |
A környezeti veszélyek forrásai a balesetek helyszínén jelentkező éghajlati, növény- illetve állatvilág sajátosságai lehetnek. |
Az éghajlati viszonyokból adódó legfontosabb veszélyek: |
- Hőmérséklet veszélyei (szélsőségesen meleg vagy hideg hőmérséklet)
- Napsütés (napszúrást okoz, nehezíti a látást)
- Vakító hótakaró
- Nagy hőmérséklet-ingadozás (szervezetet megterheli)
- Terepviszonyok: árkok, töltések, domboldalak, hegyek (fizikai elfáradást okoz a nehéz terepviszonyok közötti közlekedés).
|
Állatok által okozott veszélyek: |
- Vadon élő állatok
- Háziállatok (pl. kutya, amely őrzi a területét, megijedt és megvadult ló stb.)
- Rovarok (méhek és darazsak, kullancs, szúnyogok)
|
Növényzet |
- Csípő, szúró, mérgező növények. (Fájdalmat és viszketést okoznak, amely elvonja a vizsgálók figyelmét)
- Sűrű növényzet (Nehezíti a közlekedést, fáradtságot okoz)
- Gyökerek, letörött ágak (Botlásveszélyt okoznak)
|
A környezeti veszélyek kezelése, a sérülések és egészségkárosodások elkerülése érdekében az alábbi intézkedéseket kell hozni. |
A legbiztosabb védekezést a megfelelő védőruházat és egyéni védőfelszerelés biztosítja: napszemüveg, napvédő kalap, zárt ruházat a csípések és szúrások megelőzésére. |
Egyes rovarok (pl. kullancs) által terjesztett betegségek és fertőzések ellen védőoltások alkalmazása nyújthat védelmet. |
Veszélyes állatokat ne közelítsük meg, hanem kérjük szakember segítségét, aki például nyugtató injekcióval megfékezheti. |
Az alapos felkészülés is segíthet. Például indulás előtt meg kell fontolni, hogy milyen idő van és idő lesz várhatóan és ez alapján dönteni a szükséges védőruházatról. |
Olyan földrajzi területen, amelyek jelentősen eltérnek a vizsgálók által ismert és megtapasztalt viszonyoktól, a helyszíni szakemberektől kell tájékoztatást és eligazítást kérni. |
Pszichológiai veszélyek |
A pszichológiai veszélyek olyan veszélyek, amelyek a helyszínen dolgozókat mentálisan terhelik, figyelmüket elterelhetik. Jellemzőjük, hogy míg a korábban tárgyalt veszélyek csak a helyszínen, esetleg a roncsokkal való munka során állnak fenn, addig a pszichológiai veszélyek egyes csoportjai még hosszabb idő elteltével is hatással vannak a vizsgálókra. |
A pszichológiai veszélyek felismerését nehezíti, hogy jellegükből adódóan nem kézzel foghatóak. |
A pszichológiai veszélyek forrásai: |
- Holttestek, sérültek látványa (a holttestek, emberi maradványok látványa undort kelthet, és posztraumatikus stressz kialakulásához vezethet)
- Nyilvánosság (A helyszíni szemle nagyon sok esetben, különösen városi környezetben, vagy személyszállító járművet ért esemény után sok-sok kíváncsiskodó előtt zajlik. A vizsgálók természetes emberi tulajdonságból adódóan ilyenkor izgatottabbak lehetnek, jobban aggódnak az esetleges hibázás miatt.)
- Média (Napjainkban a média mindenhol ott van. Ez nem egy közhely, hanem egy szigorú tény: az okostelefonok kifogástalan kamerái, a mobil internet által nyújtott lehetőségek mindenkit fotóriporterré és operatőrré tettek. Az így rögzített képek és videók pedig a másodperc törtrésze alatt eljuttathatóak a világ bármely pontjára. Az amatőrök mellett a hivatásos tudósítók is könnyedén a helyszínre érhetnek, mert a technikai fejlődésnek köszönhetően a jó minőségű közvetítéshez szükséges technika ma már elfér egy hátizsákban, míg korábban közvetítő kocsik jártak.)
- Megfelelési kényszer (Valamennyi személy a feladatait a lehető legmagasabb szinten akarja elvégezni, egyrészt belső motivációi miatt, másrészt a külső kényszer miatt. Ilyen külső kényszer például a vezetői számonkérés vagy a szakmabeliek negatív véleménye egy esetlegesen elrontott feladat után.)
- Áldozatok hozzátartozóinak jelenléte (Két formában is jelen lehet. Az egyik, amikor a hozzátartozók fenyegetést jelentenek, mert mindenkit, aki a közlekedési vállalathoz tartozónak vél, hibásnak tekint és bosszút akar állni akár tettlegesen akár verbálisan. A másik, amikor a hozzátartozó gyászát, fájdalmát éli meg a baleset helyszínén.)
- Időnyomás (Bár szeretjük azt az alapelvet vallani, hogy a helyszíni szemlére pontosan annyi idő kell, amennyi kell és ennek mennyiségét a HSZB határozza meg, de tudjuk, hogy folyamatos nyomást kell elviselni a szemle mielőbbi befejezése érdekében.)
- Fáradtság
- Testi szükségletek hiánya: étkezés, ivás, illemhely
|
Védekezés a pszichológiai veszélyek ellen. |
- Kiválasztás, felkészítés. A baleseti helyszíneken való mentális terhelés kezelésére különböző személyek, különböző módon képesek, ezek egyéni jellemzők. Ezért a kiválasztásnál fontos már megfelelő személy megkeresése, és a felkészítés valamint a kiképzés során gondosan figyelni kell a helyszíneken őt érő hatásokra való reakcióit.
- Tréningek. Megfelelő oktatásokkal fel kell készíteni az érintett személyeket a média és a családtagok kezelésére.
- Pihenés biztosítása. A helyszíni szemléken egyenletes időközönként 10-15 perces pihenőt kell tartani. A szünetek gyakoriságát a feladat, a helyszín és körülmények határozzák meg, de folyamatos 1,5 órás munkavégzés után kötelező 15 perc szünetet tartani. Általánosan elmondható, hogy amikor valaki felismeri a fáradtságát egy olyan ingergazdag környezetben, mint egy baleseti helyszín, már közel került a kimerültség állapotához.
|
Helyszíni szemle tervezése. A HSZB vezetőjének a helyszín első bejárása után rövid helyszíni szemle tervet kell készítenie, amelynek része az időterv is. A helyszíni szemle várható időtartamáról az érdekelteket értesíteni kell, azzal, hogy a meghatározott idő esetleges túllépéséről időben tájékoztatást fognak kapni. Ezzel elkerülhető, hogy a HSZB munkáját folyamatosan megzavarják a szükséges időről érdeklődő személyek. |
- Helyszín lezárása. A helyszín lezárásával megelőzhető, hogy illetéktelen személyek belépjenek a területre és megközelítsék a balesetvizsgálókat. Ezzel a tettleges és verbális fenyegetettség csökkenthető, szükség esetén a rendőrség intézkedését is kérni kell.
- Idegen személyek távoltartása. Idegen személynek kell tekinteni mindenkit, akinek egy adott időpontban nincs feladata a baleset helyszínén. Ideértjük például a helyreállítást későbbiekben végző személyzetet is, akiknek a szemle idején való jelenlétük fölösleges és zavaró lehet. Az idegen személyek veszélyt jelentnek
- önmagukra, mert nem is merik a helyszínen lévő veszélyeket;
- másokra azáltal, hogy egy esetlegesen nem megfelelően rögzített roncsot megmozdítanak, és azzal sérülést okoznak másoknak;
- az információkra, mert mobileszközeikkel fénykép illetve videofelvételt készíthetnek, olyan információkat nyilvánosságra hozva, amelyek bizalmasak vagy a vizsgálóbizottság nem szerette volna nyilvánosságra hozni;
- a bizonyítékokra, mert akaratlanul is nyomokat tüntethetnek el, bizonyítékokat mozdíthatnak meg;
- az értékekre, mert eltulajdoníthatnak árukat, illetve személyek által hátrahagyott ingóságokat.
|
Idegen személyek jelenléte ellen a helyszín lezárásával, a terület őrzésével lehet védekezni. Meg kell követelni, hogy a helyszínen dolgozók mindig viseljenek azonosításra alkalmas öltözéket és fényképes azonosító kártyát. |
A helyszínre intézkedési vagy munkavégzési szándékkal érkezőktől szolgálati megbízólevelet, felhatalmazást, felügyeleti igazolványt kell kérni, amely igazolja, hogy ki, melyik vállalat vagy szervezet képviseletében és milyen hatáskörrel jár el. |
- Pszichológiai támogatás. A vállalatoknak, szervezeteknek foglalkozás egészségügyi feladataik keretében biztosítaniuk kell a lehetőséget, hogy érintett munkatársai a traumák feldolgozásához szakemberek segítségét vegyék igénybe. A pszichológus felkeresése nem okozhat hátrányt a vizsgálókra nézve.
- Testi szükségletek biztosítása. A HSZB vezetője lehetőség szerint keressen olyan helyet, ahol WC-használat, kézmosás lehetősége van. Ilyen lehet például egy gyár, egy műhely, de akár egy kocsma is. Szükség esetén a szüneteket fel kell használni arra, hogy a HSZB tagjait gépkocsival a legközelebbi településre szállítsák az ilyen szükségletek kielégítésére.
|
A média és a hozzátartozók kezelésének külön leckét szentelünk majd, mert ez a két téma önmagában is fontos és ezekről a területekről jóval kevesebb általános tudással és tapasztalattal rendelkeznek a személyek. |
A veszélyek kezelésének folyamata |
A HSZB vezetőjének a helyszínre érkezés után fel kell mérnie a helyszínt, és a helyszínen lévő veszélyeket a következő folyamatban kell kezelnie. |
1. | Veszélyforrás felismerése | 2. | Veszélyforrás veszélyeinek azonosítása | 3. | A védekezés meghatározása | 4. | A HSZB tagjainak eligazítása | 5. | Folyamatos felügyelet, és értékelés |
|
A folyamat első három feladatát az első helyszín-bejárás során, az előzőekben ismertetett szempontok alapján el tudja végezni a HSZB vezetője. Ezt a feladatát a HSZB vezetője nem delegálhatja másnak. |
A HSZB tagjainak eligazítását a veszélyekről a bejárást követően meg kell tartani. Az eligazítás során fel kell hívni a figyelmet a helyszínen lévő veszélyek helyére, jellegére és az általuk hordozott veszélyek kivédésére. Meg kell követelni a megfelelő védőruházat viselését, a védőeszközök használatát. A HSZB vezetőjének meg kell győződnie arról, hogy a HSZB tagjai az eligazítást megértették. |
Amennyiben a HSZB valamely tagja nem rendelkezik megfelelő védőruházattal, részére olyan feladatokat kell kijelölni, amelyek nem igénylik a védekezést. Ha ez nem megoldható, kérni kell a megfelelő védőruházat, védőeszköz helyszínre szállítását. Ugyancsak ezen az eligazításon kell közölni a HSZB vezetőjével, ha valamelyik HSZB-tag nem tartja magát képesnek a helyszínen való munkavégzésre akár fizikai, egészségügyi vagy pszichológiai okból. |
Abban az esetben, ha a HSZB valamely tagja megtagadja a védőruházat viselését, vagy elutasítja a védelmi intézkedéseket, a munkavégzéstől el kell tiltani, és a helyszínről el kell távolítani. |
A helyszíni szemle jegyzőkönyvön az eligazítás megtörténtét óra és perc feltüntetésével elő kell jegyezni. |
A HSZB tagjainak a helyszíni szemle során feladatuktól függően figyelemmel kell kísérniük a többiek munkavégzését. Amennyiben azt tapasztalják, hogy valakit mozgásából, tevékenységéből adódóan veszély fenyeget: hangos "ÁLLJ!"-kiáltással meg kell állítania. Amikor a helyszínen hangos "ÁLLJ!"-kiáltás hallatszódik, mindenkinek meg kell állnia és változatlan testhelyzetben kell maradnia (pl. nem szabad felegyenesedni, nem szabad továbblépni, nem szabad megfordulni stb.). A kiáltást hallató munkatársnak kell tájékoztatnia a veszélyben lévő személyt a veszély jellegéről, majd annak tájékoztatása után "RENDBEN!"-kiáltással jeleznie kell a veszély elmúlását. A HSZB tagjai csak ezután folytathatják tevékenységüket. |
A HSZB vezetőjének folyamatosan értékelnie kell a helyszínen beálló változásokat, és újra figyelmeztetni kell a HSZB tagjait a kialakult veszélyre. |
A HSZB vezetőjének nagy kiterjedésű, összetett, vagy általa bármilyen okból nem kezelhető helyszínre a szervezet megfelelő szintű vezetőjétől biztonsági koordinátor kiküldését kell kérnie. A biztonsági koordinátor megfelelő gyakorlattal rendelkező, az érintett szakmai területtel tisztában lévő, lehetőleg balesetvizsgálói gyakorlattal rendelkező munkavállaló legyen. A biztonsági koordinátor a helyszínre érkezése után átveszi a HSZB vezetőjének, veszélyekre és védelemre vonatkozó feladatait. Ennek időpontját fel kell a Helyszíni szemle jegyzőkönyvben tüntetni. |
További magatartási szabályok a helyszíneken |
- Étkezni és inni kizárólag a helyszíntől távolabb kijelölt, tiszta területen szabad.
- Nem szabad a helyszínen nevetgélni, félreérthető gesztusokat tenni.
- Nem szabad a helyszínen - a veszélyre való figyelmeztetést kivéve - kiabálni.
- Nem szabad a helyszínt a HSZB vezetőjének engedélye nélkül elhagyni, engedéllyel történő elhagyás után a HSZB vezetőjénél kell jelentkezni.
- Nem szabad zsebre tett kézzel mozogni.
|
Végül néhány őszinte szó a dohányzásról. Tudomásul kell venni, hogy dohányzó munkatársaink is vannak, akiknek szinte természetes igénye rágyújtani egy cigarettára. Anélkül, hogy propagálnánk a dohányzást, vagy eltekintenénk egészség károsító hatásától, javasoljuk, hogy teremtsük meg a lehetőségét a cigaretta-szünetnek, és jelöljünk ki olyan helyen dohányzásra helyet, amely sem tűzveszélyt nem jelent, sem a helyszínt nem érinti. |
Példa: a Közlekedésbiztonsági Szervezet vasúti balesetvizsgálói angliai továbbképzésükön, gyakorlat során viselt védőruházatban: |
|