KURZUS: Általános balesetvizsgálati ismeretek
MODUL: II. modul
6. lecke: Feladatok a helyszíni szemlén
A helyszínelés során az alábbi feladatokat kell megoldani: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Bizonyítékok | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok fajtái és gyűjtésük | |||||||||||||||||||||
A vizsgálat során (a helyszíni szemle is a vizsgálat része) bizonyítéknak kell tekinteni és aszerint kell kezelni minden olyan tárgyat, tényszerű információt, amely segíti az esemény bekövetkezésének folyamatát annak közvetlen és közvetett okait megismerni. A bizonyítékok támasztják alá zárójelentés megállapításait, igazolnak vagy cáfolnak feltételezéseket. A bizonyítékok célja, hogy a vizsgálat során felállított hipotéziseket igazolják vagy cáfolják. Ezen keresztül hitelesítik a vizsgálóbizottság megállapításait, és támogatják az esemény magyarázatát (mi történt, hogyan történt, miért történt). Segítik az okok megállapítását, megvilágítják az esemény lefolyását, és sok esetben meghatározzák a vizsgálat irányát is. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok tudatos kezelése megóvja a balesetvizsgálókat az elhamarkodott döntések meghozatalától: bizonyítékok nélkül a balesetvizsgáló is csak egy azok közül, akiknek véleménye van az eseménnyel kapcsolatban. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok az alábbiak lehetnek: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok kezelésének folyamata: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok felismerése | |||||||||||||||||||||
Helyszíni szemle során a helyszíni szemlét végző vizsgáló bizottság tagjai azokat a tényezőket, amelyek a feltételnek megfelelnek, bizonyítékként kötelesek kezelni. Sajnos nem lehet egyértelmű szabályt leírni, ami megkönnyítené a bizonyíték felismerését, ezt a helyszíni szemlét végzőnek saját szakmai és balesetvizsgálói gyakorlatára támaszkodva kell eldöntenie esetről-esetre. Gyakorlatban minden olyan esetben célszerű bizonyítékként kezelni egy adott tényezőt, ha csak felmerül a releváns volta: még mindig jobb egy feleslegesen rögzített tényező, amelyről később kiderül, hogy nincs relevanciája, mint egy elmulasztott bizonyítékrögzítés. | |||||||||||||||||||||
Bizonyíték lehet olyan dolog is, ami nem található, azaz valaminek a hiánya is bizonyítékként szolgálhat. Ilyenkor a rögzítés során jó ha tudunk mutatni egy eredeti állapotban lévő tárgyat, amin a hiányzó rész megvan. | |||||||||||||||||||||
Megsemmisülő bizonyítékok | |||||||||||||||||||||
Mielőtt részletesen sorra vesszük a bizonyítékok fajtáit egy "csoportosításon kívüli" csoporttal is kell foglalkozni. Ez a megsemmisülő bizonyítékok csoportja. | |||||||||||||||||||||
Számos olyan bizonyíték lehet, amely a HSZB helyszínre érkezéséig tulajdonságaiban jelentősen megváltozik, vagy eltűnik, ezeket nevezzük megsemmisülő bizonyítékoknak. Ezeket a bizonyítékokat a helyszínen tartózkodóknak rögzíteniük kell a lehető leghamarabb, annak érdekében, hogy az adatok eredeti állapotban a vizsgáló bizottság rendelkezésére álljanak, | |||||||||||||||||||||
A megsemmisülő bizonyítékok köréről, azok rögzítésének módjáról az üzemeltetők részére a lehető legtöbb alkalommal tájékoztatást kell adni, mert az üzemeltetők képviselői vannak ott a helyszínen minden alkalommal (pl. mozdonyvezető, hajógépész stb.). Amennyiben a bejelentés időpontja és a helyszínre érkezés között felmerül, hogy megsemmisülő bizonyítékok lehetnek a helyszínen a HSZB vezetőjének meg kell kísérelnie felvenni a kapcsolatot egy helyszínen lévővel, és pontos leírással kérni az adott bizonyíték rögzítését. | |||||||||||||||||||||
Néhány példa a megsemmisülő bizonyítékokra: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Bizonyítékok gyűjtésének folyamata | |||||||||||||||||||||
Lehetséges bizonyítékok | |||||||||||||||||||||
A balesetvizsgálat megállapításainak bizonyítékokon kell alapulnia. Ezeknek a bizonyítékoknak a legnagyobb részét a helyszíni szemle során, viszonylag rövid idő alatt lehet és kell összegyűjteni. A bizonyítékok gyűjtésének menetét, a HSZB tagjainak feladatait a HSZB vezetője jelöli ki. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékgyűjtést a helyszín módszeres bejárásával kell kezdeni. A módszeres, mintát követő helyszíni bejárás segíti a vizsgálót, hogy ne maradjon feltáratlan terület, fel nem ismert bizonyíték. A helyszín bejárásának mintái az alábbiak lehetnek: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Abban az esetben, hogy ha nagy területet kell átkutatni a kutatáshoz a helyszínen dolgozó egyéb szervezetek munkatársait, a rendőrség állományába tartozókat is igénybe lehet venni. Ilyen esetben a sávos kutatás szabályait kell alkalmazni, azonban az alábbi ábrán látható minta és csoportosítás szerint kell a kutatást végrehajtani. | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Ebben a munkában a kutatók vonalat alkotva haladnak és figyelik a terepet. Ha olyan dolgot látnak, amely szerintük bizonyíték lehet, jelzik. Ekkor a teljes kutatóvonal megáll, egy balesetvizsgáló odamegy és megvizsgálja, hogy bizonyítékról lehet-e szó. Ha nem, akkor engedélyezi a kutatóvonal továbbhaladását. | |||||||||||||||||||||
Amennyiben a fellelt dolog bizonyíték, a rögzíteni kell a feltalálási helyet, és le kell fényképezni azt, majd, amennyiben az tárgyi bizonyíték, a kijelölt bizonyíték-gyűjtő helyre vinni. | |||||||||||||||||||||
A fenti kutatás eredményességének fontos feltétele a nem szakemberi szintű ismerettel rendelkező kutatók eligazítása arra nézve, hogy milyen nyomokra, tárgyakra, roncsokra kell felfigyelniük és mit kell tenniük és mit nem szabad tenniük, amikor találnak valamit. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok rögzítése | |||||||||||||||||||||
Valamennyi tárgyi bizonyítékot feltalálási helyén kell hagyni mindaddig, amíg valamennyi helyszínen tevékenykedő szervezet illetékese annak elmozdítását nem engedélyezte. | |||||||||||||||||||||
A fellelt tárgyi bizonyítékot számtáblával vagy azonosító szöveggel meg kell jelölni. A bizonyítékot ezután le kell fényképezni. A fényképfelvétel elkészítéséhez az ún- háromlépéses módszert kell alkalmazni. Az első fényképen a tágabb környezetet kell bemutatni, a következő képen a bizonyíték közvetlen környezetét, végül a harmadik (illetve szükség esetén további képeken) magát a bizonyítékot kell rögzíteni. | |||||||||||||||||||||
Fényképeket kell készíteni a tanúk szemszögéből is, bizonyítandó, hogy amit állít igaz-e vagy sem. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékokról listát kell fel venni. A listában fel kell tüntetni a bizonyíték sorszámát. A sorszáma az esemény azonosítóját tartalmazza, és 1-es sorszámmal kezdődik. Amennyiben egy helyszíni szemle során több helyen is történik bizonyítékgyűjtés, és nem biztosítható a folyamatos, egyedi sorszámozás, a különböző helyeknek betűjelet kell adni és a sorszám előtt a betűjelet kell feltüntetni (pl.: 2014-222-6-A4). | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékokról készített listában a sorszám után a bizonyíték rövid, azonosításra alkalmas leírását, ha rendelkezik ilyennel, akkor egyedi azonosítószámát (pl. gyártási szám) kell feljegyezni. A bizonyítékról felvett sor végén a róla készített fényképfelvételek sorszámait kell szerepeltetni. Végül az utolsó oszlopban a tárolási helyet kell feltüntetni. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítéklistán minden alkalommal fel kell tüntetni a bizonyítéklistát összeállító nevét, beosztását és elérhetőségét. | |||||||||||||||||||||
Szükséges lehet mintavétel is. Mintát lehet venni többek között üzemanyagból, kenőanyagból, hidraulika folyadékból stb. A mintavételi felszerelés állandó tartozéka a helyszíni szemlén használható mintavételi készlet. A mintavételt a technikusnak kell végrehajtania a balesetvizsgáló iránymutatása alapján. A minták értékeléséhez, összehasonlító elemzéséhez próba mintát is venni kell az eseményben nem érintett anyagból pl. raktározott anyagból vagy beszállítónál történő mintavétellel. | |||||||||||||||||||||
Vannak olyan bizonyítékok, amelyeket értékelésükhöz előzetesen le kell takarítani például olajos szennyeződéstől, emberi maradványoktól, földtől. Ilyen esetben szennyezett állapotában is le kell fényképezni a bizonyítékot, mert a szennyeződések jellege is információt jelenthet a későbbiekben. | |||||||||||||||||||||
Videofelvétel is alkalmazható, mint bizonyítékgyűjtési és rögzítési módszer. Ilyenkor figyelmeztetni kell a helyszínen dolgozókat a felvételkészítésére és rögzíteni kell a felvétel készítésének helyét is. A felvétel kiegészíthető a látottak magyarázatával is. | |||||||||||||||||||||
Dokumentációs bizonyítékok eredeti állapotukban bevonhatóak, vagy ha valamilyen oknál fogva nem vonhatóak be (pl. üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükségesek) fényképfelvétellel is rögzíthetőek. Fényképfelvétel esetén először a dokumentum beazonosítására szolgáló oldalt (pl. borító oldal) kell lefényképezni, ezután ha van tartalomjegyzék, akkor a tartalomjegyzéknek azt a részét, ahol az érintett szakasz található, és végül a bizonyítékként szolgáló oldal(aka)t. Idősoros feljegyzések esetén a fényképek alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, hogy milyen feljegyzésről van szó, és annak pontos időpontját is tudni kell. Ehhez célszerű a releváns rész előtti és utáni szakaszt lefényképezni, mert így az idővonalban jobban megállapítható a feljegyzés helye. | |||||||||||||||||||||
Elektronikus bizonyítékok esetén lehetőleg az eredeti formátumban kell lementeni az adatállományokat. Gondosan kell eljárni, mert egyes eszközök törölhetik az adatokat rövid idő elteltével, vagy elveszhetnek az adatok az áramforrás lekapcsolásával. A mentésre szolgáló eszközt a bizonyíték listára fel kell jegyezni. | |||||||||||||||||||||
Nyomok esetén további két tényezőt kell feltárni: mi hagyta a nyomot és milyen folyamat során keletkezett a nyom a nyomot fogadó területen. Amennyiben van rá lehetőség fénykép vagy videofelvétellel mutassuk be a nyom keletkezési folyamatát. | |||||||||||||||||||||
Abban az esetben, ha a Rendőrség vagy a KBSZ lefoglalja a bizonyítéko(ka)t, egyeztetni kell velük arról, hogy a vizsgálóbizottság mikor és hol férhet hozzá, további vizsgálatok elvégzése érdekében. | |||||||||||||||||||||
A fényképezés elemi szabályai | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékgyűjtés legfontosabb eszköze a fényképfelvétel készítése. A fényképezés során tudatosan kell eljárni, a "minden érdekeset lefényképezek"-szemlélet helyett módszeresen kell a feladatot elvégezni. | |||||||||||||||||||||
A helyszíni szemle során a következő, háromlépéses szabályt kell követni: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
A fényképezés megkezdése előtt minden esetben ellenőrizni kell a fényképezőgépen a dátum és az időpont helyességét, szükség esetén azt be kell állítani. | |||||||||||||||||||||
A fényképezés megkezdése előtt a bizonyítékot meg kell jelölni azonosítószámmal, amelynek minden fényképfelvételen látszania kell. Az elkészült fényképekről fényképlistát kell készíteni, amelyen a bizonyíték azonosítószámát és a fényképsorszámát fel kell tüntetni. Nem kell fénykép-listát vezetni abban az esetben, ha a fényképezőgép alkalmas a felvételekhez történő hangjegyzet rögzítésére. Ebben az esetben a felvételekhez érthetően kell hangjegyzetben az azonosításra alkalmas adatokat rögzíteni. | |||||||||||||||||||||
A képek könnyebb azonosítását szolgálhatja, ha már fényképezéskor külön mappákba kerülnek lementésre a fényképezőgépen is a képek a helyszínnek megfelelő logikai csoportosításban. | |||||||||||||||||||||
A jó fényképek előfeltétele a fényképezőgép értő, magabiztos és szakszerű használata. Ennek érdekében a balesetvizsgálóknak, a helyszíni szemlén dolgozóknak az általuk használt fényképezőgépek, videokamerák tisztában kell, hogy legyenek | |||||||||||||||||||||
Célszerű az elkészült képeket még a helyszínen laptopra le kell tölteni, a képek minőségét és megfelelőségét ellenőrizni kell. Törekedni kell arra, hogy a képek ellenőrzése előtt ne kerüljön sor a helyszín megváltoztatására. | |||||||||||||||||||||
A fényképezés részletes ismereteit külön tantárgy keretében oktatjuk. | |||||||||||||||||||||
Helyszínrajz készítése | |||||||||||||||||||||
A helyszínrajznak több rendeltetése, célja is van: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
A helyszínrajz elkészítése a HSZB vezetője által kijelölt személy feladata. | |||||||||||||||||||||
A helyszínrajz készítése történhet kézi rajzzal vagy GPS-készülék felhasználásával. Abban az esetben, ha a lényeges pontok felvétele GPS készülékkel történik, szabad kézi vázlatot kell készíteni annak érdekében, hogy a különböző felvett pontok közötti összefüggések is rögzítésre kerüljenek. | |||||||||||||||||||||
GPS-készülékkel készített helyszínfelmérés esetén a végleges helyszínrajz elkészíthető a szervezet székhelyén informatikai eszközök felhasználásával. | |||||||||||||||||||||
A helyszínrajz eredeti példányán a helyszíni szemlét követően nem szabad változtatást végezni, azt az eredeti állapotban kell megőrizni. Bármilyen további munkát, feladatot csak a helyszínrajz másolatán szabad elvégezni. | |||||||||||||||||||||
A helyszínrajz készítésének lépései: | |||||||||||||||||||||
1. Tervezés | |||||||||||||||||||||
Nézz körül és tervezd meg a vázlatrajzot: mi a lényeges, mekkora rajz kell, hol kezd el és merre haladj?-ehhez a rajz megrajzolása során következetesen ragaszkodni kell. A helyszínrajz több részből is összeállítható. Ilyen esetben a különböző részek egymáshoz való viszonyát egyértelműen jelezni kell. | |||||||||||||||||||||
2. Mérés és felrajzolás | |||||||||||||||||||||
A vázlatrajzhoz, amennyiben a helyszín jellemzői ezt lehetővé teszik, egy referencia pontot kell keresni. A referenciapont egy olyan pont (pl. szelvénykő, felsővezeték tartó oszlop stb.), amely nagy valószínűséggel az esemény után hónapokkal is ugyanazon a helyen megtalálható. A referencia pont meghatározását a helyszínrajzon pontos leírással fel kell tüntetni. | |||||||||||||||||||||
Fontos szempont a mérések pontos végrehajtása, ezért nem szabad elmozdítani semmit, amíg nem került rögzítésre az elhelyezkedése. A pontos mérés érdekében mérőszalaggal történő méréskor mindig annál legyen a leolvasási pont, aki azt feljegyzi, mert így nem lehet félreértés. A helyszínrajzon mindig azonos mértékegységet kell használni. A rajzon első feladat felrajzolni a leghosszabb méretet, a befoglaló méreteket és szépen a többit. Ha lépték-helyes a helyszínrajz, akkor léptéket is fel kell tüntetni, és ha valamilyen okból érdekes (pl. iránytű módszer): az északi irányt is. A rajz áttekinthetőségének megőrzése érdekében célszerű szimbólumokat, számokat használni az azonosításhoz. | |||||||||||||||||||||
3. Tárgyak, bizonyítékok felmérése és berajzolása | |||||||||||||||||||||
Derékszögű koordináta rendszerben (vannak merőlegesek, négyzet, vagy téglalap); alapvonal módszer (kijelölsz egy egyenes vonalat, és ahhoz képest helyezed el tárgyakat, eleje vége fix pont legyen, merőlegesen mérj); iránytű-módszer. | |||||||||||||||||||||
4. Egyéb tényezők feljegyzése | |||||||||||||||||||||
Általánosan a rajzon fel kell tüntetni: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
5. Jelmagyarázat | |||||||||||||||||||||
A feltüntetése is szükséges annak érdekében, hogy más is tudja értelmezni a helyszínrajzon feltüntetetteket. | |||||||||||||||||||||
6. Ellenőrzés | |||||||||||||||||||||
Az elkészített rajzot a helyszín megbontásának engedélyezése előtt a helyszíni szemle vezetőjének vagy az által kijelölt személynek ellenőriznie kell. | |||||||||||||||||||||
A helyszínrajz a Helyszíni szemle jegyzőkönyv melléklete. | |||||||||||||||||||||
A balesetvizsgáló saját jegyzetei | |||||||||||||||||||||
A balesetvizsgáló a helyszínen tapasztaltakról jegyzeteket készíthet. Ezek a jegyzetek a későbbiekben támogathatják az emlékezetet arra vonatkozóan, hogy | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
A használható, mondhatni hatékony jegyzet jellemzői: | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
A fenti tulajdonságok egyértelműek, de szeretnék kiemelni két dolgot. Az egyik a jól szervezettséget, ami azt jelenti, hogy könnyű megtalálni a jegyzetek között a szükséges információt. A másik a jól olvashatóság, amire azért van szükség, mert előfordulhat, hogy a jegyzeteket nem csak a készítőjének kell elolvasnia. | |||||||||||||||||||||
A szervezetek a megfelelő feljegyzések készítését nyomtatványokkal szokták támogatni és kikényszeríteni. Ezek a nyomtatványok helyes kialakításuk esetén a feljegyzések készítése mellett alkalmasak ellenőrző listának is, ezzel is biztosítva a teljesség követelményének való megfelelést. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok csomagolása és szállítása | |||||||||||||||||||||
A tárgyi bizonyítékok összegyűjtése a rögzítés után következő feladat. Amennyiben nem kívánja a Rendőrség vagy a KBSZ lefoglalni a bizonyítékot, a bizonyítékot be kell szállítani a szervezet székhelyére. | |||||||||||||||||||||
Figyelni kell arra, hogy a bizonyítékot csak a tanúk meghallgatása után mozdítsuk el, így segítve az emlékezést, és az elmondottak ellenőrzését. | |||||||||||||||||||||
A szállítás előtt olyan módon kell becsomagolni, hogy biztosítsa, hogy a szállító eszköz nem szennyeződik be, nem sérül meg senki, aki kapcsolatba kerül vele és végül, hogy a begyűjtött bizonyíték állapota nem változik meg. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok kizárólag írásos jegyzék ellenében adhatóak át másnak. Az esemény szempontjából különösen fontos, vagy egyedi kezelést igénylő bizonyítékokat szállításuk során lehetőleg balesetvizsgálónak (is) kísérnie kell. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok tárolása | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok tárolására a bizonyítékraktár szolgál. A raktárban a bizonyítékok elhelyezése a balesetvizsgáló feladata, oda kizárólag az arra jogosultak léphetnek be. Idegen személy lehetőleg még kísérővel se lépjen be a bizonyítékraktárba. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékokat eseményenként külön polcra kell elhelyezni, a polcon fel kell tüntetni az esemény azonosítóját. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékraktárban elhelyezett illetve onnan kivitt bizonyítékokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban aláírásával kell elismernie annak, aki elvitte a bizonyítékot. | |||||||||||||||||||||
Veszélyes anyagot a bizonyítékraktárban elhelyezni csak megfelelő csomagolásban szabad. Ilyen esetben a veszély jellegére utaló feliratot kell elhelyezni a csomagoláson, és valamennyi személyt, aki beléphet a raktárba kimutathatóan értesíteni kell a veszélyes anyag elhelyezéséről és később az eltávolításáról is. | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok elemzés és illesztése | |||||||||||||||||||||
A bizonyítékok elemzése során több kérdésre is választ kell adnunk. Az első, hogy hogyan keletkezett az adott bizonyíték (pl. ki írta, honnan tört le egy darab és hogyan, ki mérte meg és milyen mérő eszközzel stb.). | |||||||||||||||||||||
A következő két kérdés, hogy mit jelent a létezése (azaz hogy egyáltalán van), és mit jelent a tartalma (azaz a benne vagy általa hozzáférhető tartalom milyen információkat hordoz). Például egy vasúti esemény helyszínén talált Írásbeli rendelkezés azt jelenti, hogy a forgalmi szolgálattevő és a mozdonyvezető találkozott (a bizonyíték létezik); míg az Írásbeli rendelkezésre írt szöveg (a tartalom) megmondhatja, hogy milyen utasítást kapott a mozdonyvezető. | |||||||||||||||||||||
Ugyanígy például egy ólomzárral lezárt doboz épségben lévő ólomzára létezésével jelzi, hogy a doboz lezárásra került, épségével azt, hogy nem került felnyitásra a doboz, és a legtöbb esetben a rajta szereplő szám megmondja ki zárta le a dobozt. | |||||||||||||||||||||
Természetesen lehetnek olyan bizonyítékok, amelyek tekintetében nem tud a balesetvizsgáló választ adni a kérdésekre. Ilyen esetben szakértőt kell kérnünk a válaszok megadásához. | |||||||||||||||||||||
Különösen igaz ez személyek sérülésével és halálával kapcsolatosan. Személyek sérülését és halálát több tényező okozhatja, amelyek közül kiválasztva a helyest illeszteni tudjuk a bizonyítékok sorába. Természetesen szükséges lehet orvos szakértői vélemény, de már a helyszínen is lehet kérni információt pl. Mentőorvostól vagy a helyszínre kirendelt orvostól. | |||||||||||||||||||||
A feltételezett folyamatba illeszkedik-e? | |||||||||||||||||||||
Helyszíni meghallgatások | |||||||||||||||||||||
A helyszíneken meghallgathatóak az érintettek, a tanúk. Ezeknek a megtalálása nem egyszerű feladat, mert a balesetvizsgálók szervezetlen, traumatizált helyszínre érkeznek jóval az esemény után, amikor már elhagyhatták a helyszínt a szemtanúk, illetve a másik véglet, hogy túl sok a tanú a helyszínen, akik meghallgatására nincs elég erőforrása a helyszíni szemle bizottságnak. Ez nehezíti a teljes kép feltárását, és vizsgálat fókuszának torzítását is okozhatja. Az Egyesült Királyságban és az USA-ban a probléma kezelésére a "Self Administered Interview"-módszert alkalmazzák, ami egy kérdőív és a tanúk önmaguk által töltenek ki. | |||||||||||||||||||||
Érintettek azok, akik részesei, elszenvedői esetleg okozói voltak az eseménynek. Közös bennük, hogy tudják mi történt az esemény előtt, alatta és közvetlenül utána. A tanúk közös jellemzője ezzel szemben, hogy az eseménysornak általában egy szeletéről tudnak információt adni. | |||||||||||||||||||||
A helyszíneken el kell különíteni a meghallgatott személyt a többiektől ezzel biztosítva, a megfelelő kapcsolatot a tanúval, valamint azt, hogy ne kerekedjen a többi jelen lévő részvételével vita. | |||||||||||||||||||||
A vallomást helyszínen lehetőleg diktafonra kell rögzíteni. A meghallgatást lehetőleg a személyes adatok felvételével kell kezdeni. Amennyiben a tanú zárkózottá válik és tartani lehet attól, hogy a vallomást megtagadja, ettől el lehet tekinteni. | |||||||||||||||||||||
Meg kell kérni az elérhetőségeit, illetve az ő részére át kell adni saját elérhetőségeinket egy későbbi kapcsolatfelvétel megkönnyítése céljából. | |||||||||||||||||||||
A helyszíni tanúkutatás során ne feledkezzünk meg arról, hogy nem csak szemtanúk vannak, azaz olyan személyek, akik láttak valamit, hanem olyanok is, akik például hallottak valamilyen releváns zajt, vagy éreztek valamilyen szagot (pl. füst). | |||||||||||||||||||||
A helyszíni tanú meghallgatás érdemi részének bevezetéseként tisztázni kell, hogy a tanú hol tartózkodott. A vallomás felvétele során folyamatosan vizsgálni kell, hogy a tartózkodási helyéről észlelhette-e az általa elmondottakat. | |||||||||||||||||||||
A meghallgatásokkal kapcsolatos ismereteket külön tantárgyban oktatjuk. |