KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek

MODUL: I. modul

1. lecke: A követelményrendszer létrejöttének gyökerei

A tantárgy során a hallgatók megismerik a vasúti pályahálózat működtetője (a továbbiakban: infrastruktúra társaság) vagy a vállalkozó vasúti társaság (a továbbiakban: operátor társaság) által az üzemeltetés biztonságos irányítására kötelezően létrehozandó irányítási rendszert, felépítésének tartalmai elemeit és a vizsgálatára vonatkozó követelményeit.

A biztonságirányítási rendszer bevezetése és alkalmazása az Európai Unió tagállamaiban jelenleg előírás. Korábban a tagállamok nemzeti, ezen belül gyakran vállalati hatáskörben határozták meg műszaki és üzemeltetési biztonsági szabályaikat. A tagállamok vasúti rendszerei nem voltak harmonizáltak, amely nehezítette a nemzetközi szolgáltatások létrehozását és csökkentette a vasúti ágazat versenyképességét. A vasúti piaci liberalizálás egyik akadályát az jelentette, hogy a tagállamok nem rendelkeztek közös stratégiával a vasúti rendszer biztonsági szintjeinek és követelményeinek való megfelelés megállapítására és igazolására.

A követelményrendszer létrejöttének gyökerei az 1990-es évek elejéig nyúlnak vissza. Ekkor hosszas politikai alkudozást követően az Európai Unióban megszületett a közös európai közlekedési politikát rögzítő irányelv, melynek vezető gondolata Európa vasútjainak versenyképessé tétele volt. A lefektetett követelményeket az új évezred elején újabb EK irányelvekben, az ún. "Első Vasúti Csomagban" pontosították. Ez a csomag folytatta a vasúthálózatok megnyitásának ügyét azáltal, hogy megteremtette a műszaki harmonizációt, melyet kiterjesztett a hagyományos vasúti rendszerekre is.

Az ún. "Második Vasúti Csomag" folytatta a korábban megkezdett célok megvalósítását, és egy közös biztonsági koncepció megalkotásával túl is mutat az előzőn. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (a továbbiakban: Vasútbiztonsági Irányelv) vezeti be a biztonságirányítási rendszert (a továbbiakban: BIR). Az irányelv hatása, hogy a vasúti ágazatot az önszabályozás helyett egyre inkább központi szabályozás alá helyezik.

Annak érdekében, hogy korábban meghatározott egységes vasúti piac létrejöhessen és annak versenyképességét biztosítani lehessen, létre kellett hozni a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó keretszabályokat. A következő területek összehangolását tűzték ki célul:

  • a biztonsági szabályok tartalma,
  • a vasúttársaságok biztonsági tanúsítványa (vasútbiztonsági tanúsítvány definiálása),
  • a biztonsági hatóságok feladatai és szerepe,
  • a balesetek kivizsgálása.

A Vasútbiztonsági Irányelv főbb területei:

  • A biztonság fejlesztése és irányítása (biztonságirányítás alapjai),
  • A vasútbiztonsági tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély,
  • A biztonsági hatóság,
  • Balesetek és váratlan események vizsgálata.

Ezek közül a témával összefüggésében a biztonság fejlesztése és irányítása fejezetet kell részletesen tárgyalnunk.

Ellenőrző kérdések
1. Mely témával NEM foglalkozik a Vasútbiztonsági Irányelv?
A biztonság fejlesztése és irányítása
A vasútbiztonsági tanúsítvány
Mozdonyvezetői kiegészítő tanúsítvány
Független balesetvizsgálat
2. Hányadik vasúti csomag része a közös biztonsági koncepció
első
második
harmadik
negyedik
3. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
A biztonságirányítási rendszer bevezetése és alkalmazása az Európai Unió tagállamaiban jelenleg még nem előírás.
Annak érdekében, hogy az egységes vasúti piac létrejöhessen és annak versenyképességét biztosítani lehessen, meg kellett szüntetni a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó keretszabályokat.
A vasúti piaci liberalizálás egyik akadályát az jelentette, hogy a tagállamok nem rendelkeztek közös stratégiával a vasúti rendszer biztonsági szintjeinek és követelményeinek való megfelelés megállapítására és igazolására.