KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek
MODUL: III. modul
6. lecke A biztonsági rendszer alapelemei 4. (Kockázatkezelés 1.)
A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan ("A", "D" és "M" eljárás) | |||||||||||||
A 6-8. fejezet tárgyalja a kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárásokat és módszereket. Ezen eljárások alkalmazása akkor indokolt, amikor az üzemeltetési feltételek megváltozása, vagy új anyagok felhasználása, új technológiák alkalmazása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre. A vasúti rendszer biztonságos működtetése és az azzal összefüggő kockázatok kezelése tehát az vasúti társaságok felelőssége, emiatt azok kötelesek végrehajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. Ennek elérése érdekében a kockázatértékelés (azaz a kockázatelemzés és a kockázatfelmérés átfogó folyamata) minden tényleges biztonságirányítási rendszer alapvető eleme. | |||||||||||||
A kockázatkezelés követelményként megjelenik a vasútbiztonsági irányelvben, mint a biztonságirányítási rendszer egyik alapeleme. Ezért a tagállamok közötti kölcsönös elismerés előmozdítása érdekében a kockázatok beazonosítására és kezelésére alkalmazott módszereket, továbbá az Unió területén található vasúti rendszer biztonsági követelményeknek való megfelelését igazoló módszereket harmonizálni kell a vasúti rendszer létrehozásában és működtetésében részt vevő szereplők körében. Első lépésként a kockázatelemzés elvégzéséhez és az ellenőrzési intézkedések végrehajtásához szükséges eljárásokat és módszereket kell harmonizálni. Ezért került kidolgozásra az a közös biztonsági módszer | |||||||||||||
A biztonságirányítási rendszereket teljesen átszövi az a gondolatmenet, hogy a vasúti közlekedéshez kapcsolódó üzemeltetési és fenntartási tevékenység során keletkező vasútbiztonsági kockázatokat be kell azonosítani és azokra megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani a feladatokat elvégző, vagy azok által érintettek biztonságának védelme érdekében. Ez azonban nem egyedi gondolat, hiszen minden korszerű rendszerközpontú irányítási rendszer veszélyek azonosításán, a veszélyekből eredő kockázatok elemzésén és a kockázatokra adott válaszokon alapszik (pl. katonai rendszerek, IT, pénzügy, vállalatirányítás, munkavédelem stb.). A mai vasúti társaságok működésük során több egymással párhuzamos, sokszor össze is kapcsolódó kockázatkezelést alkalmaznak, jogszabályi alapon vagy saját üzleti érdekük alapján. Erre való tekintettel - bár a közös biztonsági módszer így nem nevesíti - a megkülönböztethetőség érdekében célszerű ezt a témát vasútbiztonsági kockázatkezelésnek nevezni. | |||||||||||||
Javaslat: már a Biztonságirányítási Kézikönyvben tisztázzuk, hogy a bemutatott kockázatkezelési eljárás nem terjed ki a pl. a 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kialakított és működtetett kockázatkezelési rendszerre, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-ban meghatározott kockázatértékelésre. | |||||||||||||
A kockázatkezelési eljárást bevezetése egyfajta szakmai igényesség miatt is indokolt. A biztonsági szakmának keresnie kell az új lehetőségeket a biztonsági szint javítására. Számos eszközt és fókuszpontot alkalmaztunk már a tudatos, formalizált kockázatkezelési eljárások előtt is. Ezek közül néhány példát mutat be az alábbi táblázat: | |||||||||||||
| |||||||||||||
A vasútbiztonsági irányelv kockázatkezelésre vonatkozó követelménye túllép a hagyományos, elsősorban eseményt követő intézkedéseken és szabályozás alapú működésen, mert a veszélyazonosításra, kockázatelemzésre és -értékelésre helyezi át a hangsúlyt. Ezzel a biztonsági követelmények meghatározása szabályozás alapúról kockázatalapúvá válik. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem váltja ki a korábbi módszereket, mindössze kiegészíti azokat és bővíti a biztonsági szempontból vizsgálandó kritériumok körét. | |||||||||||||
A kockázatalapú megközelítésnek számos előnye van: | |||||||||||||
| |||||||||||||
Az előnyök mellett azonban legyünk tisztában a hátrányokkal is: | |||||||||||||
| |||||||||||||
Milyen eredményeket várhatunk a kockázatalapú megközelítésétől? | |||||||||||||
| |||||||||||||
Végső soron tehát a vasútbiztonsági kockázatkezelés nemcsak biztonsági megközelítésből előnyös, hanem pozitív hatással lehet a vasúti társaság szolgáltatási színvonalára és üzleti eredményére. A kockázatkezelési eljárások kidolgozása során legalább két kockázati irányt kell figyelembe venni, értékelni: | |||||||||||||
| |||||||||||||
A kockázatmegosztás is két irányba hathat: | |||||||||||||
| |||||||||||||
A biztonságirányítási rendszernek a következő eljárásokat kell tartalmaznia: | |||||||||||||
1. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes kockázat kezelésére irányuló intézkedések | |||||||||||||
| |||||||||||||
2. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok | |||||||||||||
| |||||||||||||
3. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan | |||||||||||||
| |||||||||||||
A BIR-ben alkalmazott kockázatkezelési eljárásnak tartalmaznia kell ezeket az elemeket, de nem kritérium ennek a hármas (1-2a-2b) tagozódásnak az alkalmazása. Amennyiben valamilyen társaság specifikus egyedi körülmény nem indokolja, megítélésem szerint hatékonyabbá és áttekinthetőbbé válik a rendszer, ha a teljes kockázatkezelési folyamatot egy nagy eljárásban kezeljük, és ebbe építjük bele az ismertetett hármas tagozódás összes elemét. Ezt a nagy eljárást nevezhetjük vasútbiztonsági kockázatkezelési "szupereljárásnak" is. A vonatkozó részletszabályokat a Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet foglalja magában. |
Ellenőrző kérdések | |||||||
1. Melyik esetben írja elő a jogszabály kockázatkezelés alkalmazását?
![]() | |||||||
2. Hogyan kell kialakítani a kockázatkezelés rendszerét?
![]() | |||||||
3. A kockázatkezelés kötelező alkalmazása milyen változást hoz a vasúti társaságok vasútbiztonsági tevékenységében?
![]() | |||||||
4. Mely eljárásokat nem kell szerepeltetni a kockázatkezelés rendszerében?
![]() |