KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek

MODUL: III. modul

8. lecke: A biztonsági rendszer alapelemei 6. (Kockázatkezelés 3.)

A kockázatértékelési eljárás ismertetése
Általános leírás

A kockázatértékelési eljárás átfogó, ismétlődő eljárás, amely a következőket foglalja magában:

a)a rendszer meghatározása;
b)a kockázatvizsgálat, ideértve a veszélyazonosítást;
c)a kockázatelemzés;
d)biztonsági követelmények;
e)felülvizsgálat.

A kockázatértékelési eljárás és a veszélykezelés kölcsönösen kihat egymásra.

A rendszer meghatározása legalább a következő kérdésekre terjed ki:

a)a rendszer célja (rendeltetése);
b)a rendszer funkciói és elemei amennyiben jelentősek (ideértve a humán, a műszaki és a működési elemeket);
c)a rendszer elhatárolása, ideértve más, egymással interakcióban álló rendszereket;
d)fizikai (egymással interakcióban álló rendszerek) és funkcionális (funkcionálisan bemenő és kimenő) kapcsolódási pontok;
e)rendszerkörnyezet (például energia- és hőáram, ütések, rezgések, elektromágneses interferencia, operatív igénybevétel);
f)a meglévő biztonsági intézkedések, majd a szükséges vonatkozó ismétléseket követően a kockázatértékelési eljárás során megállapított biztonsági követelmények meghatározása;
g)a kockázatértékelés korlátait meghatározó feltevések.

A meghatározott rendszer tekintetében veszélybeazonosítást kell végezni, az azonosított veszélyeket veszélynyilvántartásba kell bevezetni. A veszélynyilvántartásnak nyomon kell követnie az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok figyelemmel kísérésének folyamatát. A veszélynyilvántartásban minden veszélynek szerepelnie kell valamennyi kapcsolódó biztonsági intézkedéssel, illetve a kockázatértékelési eljárás során a rendszerre vonatkozóan megállapított feltevésekkel együtt. A nyilvántartásnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia a veszélyek eredetére és a kiválasztott kockázatelfogadási elvekre, valamint valamennyi veszély tekintetében egyértelműen meg kell határoznia az annak ellenőrzéséért felelős szereplőket.

Az értékelés alatt álló rendszer kockázatának elfogadhatóságát a következő kockázatelfogadási elvek közül egy vagy több alkalmazásával kell elemezni:

a)a magatartási kódex alkalmazása;
b)hasonló rendszerekkel való összevetés (referencia rendszer alkalmazása);
c)kifejezett kockázatbecslés.

A "kifejezett kockázatbecslés" elvét rendszeresen alkalmazzák összetett vagy innovatív változtatások esetén. Az alkalmazandó elv megválasztásáért a vasúti társaság felel.

Az említett kockázatelfogadási elvek alkalmazása meghatározza azon lehetséges biztonsági intézkedéseket, amelyek elfogadhatóvá teszik az értékelés alatt álló rendszer kockázatait. Ezen biztonsági intézkedések körében a kockázatok kezelésére kiválasztott intézkedések válnak azon biztonsági követelményekké, amelyeknek a rendszernek meg kell felelnie. Ezen biztonsági követelményeknek való megfelelést a igazolni kell.

Az ismétlődő kockázatértékelési eljárás akkor tekintendő befejezettnek, amikor igazolják, hogy minden biztonsági követelmény teljesült, és további - ésszerűen előrelátható - veszélyt nem kell figyelembe venni.

A veszély beazonosítása

A kockázatkezelést végző egy hozzáértő csoport széles körű szakértelmére támaszkodva szisztematikusan azonosít valamennyi ésszerűen előrelátható veszélyt az értékelés alatt álló rendszer egészét, adott esetben funkcióit és kapcsolódási pontjait illetően. Az azonosított valamennyi azonosított veszélyt be kell jegyezni a kockázatkezesét végző által vezetett veszélynyilvántartásba. A veszélyazonosítás során biztonsági intézkedéseket lehet meghatározni.

A veszélyazonosítás során azt kell meghatározni, hogy egy adott hibás állapot hogyan jött vagy jöhet létre. Az elemzés során az adott állapottól visszafelé kell haladni. A vizsgált rendszer részekre, alrendszerekre, komponensekre bontását, a határok kijelölését a rendelkezésre álló adat határozza meg.

Annak érdekében, hogy a kockázatértékelési erőfeszítések a legfontosabb kockázatokra összpontosuljanak, a veszélyeket a hozzájuk kapcsolódó becsült kockázatnak megfelelően kell osztályozni. A széles körben elfogadható kockázattal összefüggő veszélyeket szakértői vélemény alapján a továbbiakban nem szükséges elemezni, azonban be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. Minősítésüket indokolni kell. A veszélyekből eredő kockázatok akkor minősíthetők széles körben elfogadhatónak, ha a kockázat mértéke olyan csekély, hogy ésszerűtlen lenne a kiegészítő biztonsági intézkedések végrehajtása.

Magatartási kódexek alkalmazása és kockázatelemzés

A kockázatkezelést végző elemzi, hogy a megfelelő magatartási kódex vizsgált veszélyre alkalmazható e. A magatartási kódexeknek meg kell felelniük legalább a következő követelményeknek:

a)a vasúti ágazaton belül széles körben elismerteknek kell lenniük. Eltérő esetben a magatartási kódexeket az értékelést végző szervnek kell jóváhagynia és elfogadhatónak nyilvánítania;
b)az értékelés alatt álló rendszeren belül a vizsgált veszélyek ellenőrzése tekintetében relevánsnak kell lenniük;
c)kérésre hozzáférhetőnek kell lenniük az értékelést végző szervek számára.

A bevezetett nemzeti szabályok (jogszabályok) magatartási kódexnek tekinthetők, amennyiben a fenti felsorolás követelményei teljesülnek.

Amennyiben egy vagy több veszélyt magatartási kódexek révén ellenőriznek, és említett veszélyekkel összefüggő kockázatok elfogadhatónak tekintendők, akkor ezeket a kockázatokat a továbbiakban nem kell elemezni, illetve a magatartási kódexek alkalmazását, mint az adott veszélyekre vonatkozó biztonsági követelményt, be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba.

A magatartási kódex alkalmazható együtt egy vagy több további kockázatelfogadási elvvel együtt, amennyiben ez indokolt és/vagy szükséges.

A referenciarendszer és a kockázatelemzés alkalmazása

A kockázatkezelést végző megvizsgálja, hogy egy referenciarendszernek tekinthető, hasonló rendszer megfelelő módon lefed-e egy, néhány vagy több veszélyt. A referenciarendszernek eleget kell tennie legalább a következő követelményeknek:

a)a használat során már bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szinttel rendelkezik, ezért a változtatás bevezetésével érintett tagállamban továbbra is jóváhagyható;
b)az értékelés alatt álló rendszerhez hasonló funkciókkal és kapcsolódási pontokkal rendelkezik;
c)az értékelés alatt álló rendszerhez hasonló működési feltételek mellett használják;
d)az értékelés alatt álló rendszerhez hasonló környezeti feltételek mellett használják.

Amennyiben egy referenciarendszer teljesíti az előzőekben meghatározott követelményeket, az értékelés alatt álló rendszer tekintetében, akkor a referenciarendszerben meglévő veszélyekre vonatkozó biztonsági követelmények a referenciarendszer biztonsági elemzéseiből vagy a biztonsági nyilvántartás elemzéséből levezethetők, a biztonsági követelményeket be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba.

Kifejezett kockázatbecslés és -elemzés

Amennyiben nem alkalmazható sem magatartási kódex sem pedig referenciarendszer, akkor a kockázat elfogadhatóságának igazolását kifejezett kockázatbecslés és -elemzés útján kell elvégezni. Az említett veszélyekből eredő kockázatokat mennyiségileg vagy minőségileg kell megbecsülni, figyelembe véve a meglévő biztonsági intézkedéseket.

A kockázat elfogadhatóságát a kockázatelfogadási kritériumoktól függően az egyes kapcsolódó veszélyek tekintetében egyedileg, vagy a kifejezett kockázatbecslésben figyelembe vett valamennyi veszélyt együtt véve átfogóan lehet elemezni. Figyelembe kell venni a jogszabályi követelményekből eredő vagy azokon alapuló kockázatelfogadási kritériumokat, ha vannak ilyenek.

Amennyiben a becsült kockázat nem elfogadható, kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani a kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében. A meghatározott biztonsági intézkedéseket be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba.

A kifejezett kockázatbecslés és -elemzés legalább a következő követelményeknek eleget tesz:

a)a kifejezett kockázatbecsléshez használt módszerek megfelelően tükrözik az értékelés alatt álló rendszert és paramétereit (ideértve valamennyi működési módot);
b)az eredmények kellően pontosak ahhoz, hogy határozottan alátámasszák a döntést. A bemenő feltevések vagy előfeltevések minimális változtatása nem eredményez jelentős mértékben különböző követelményeket.
A kockázatkezelési rendszer bevezetésének nehézségei

Látható tehát, hogy a kockázatkezelési rendszer meglehetősen összetett, ugyanakkor szerteágazó területet kell, hogy áthasson, befolyásoljon. A kockázatkezelést végzőtől széleskörű ismeretet, nagy adaptációs képességet követel meg, aki rugalmasan tud alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, és a változásokat megfelelő mértékben tudja értelmezni és értékelni. Meg kell találnia, hogy az adott vasút szereplőnél mitől működik és mitől lesz jó a kockázatkezelési rendszer. A következőkben bemutatok néhány nehézséget, amelyekre a BIR-en belül a kockázatkezelési eljárásokat bevezetőnek, alkalmazónak fel kell készülnie és megfelelő válaszokat kell rá adni:

  • Meg kell teremteni a forrásokat,
  • A vonatkozó jogszabályok és ajánlások nem mindig elég konkrétak és gyakorlat orientáltak,
  • Alig áll rendelkezésre olyan szakirodalom, amely kézzelfogható leírást ad a vasútbiztonsági kockázatkezelésről,
  • Helyenként bizony logikai ugrások zavarják meg a jogszabályok és módszertanok megértését,
  • Előfordulhat, hogy nehéz világosan megfogalmazni a konkrét folyamatokon belül a rendszer kereteit,
  • Nem mindig világos, hogyan célszerű dokumentálni a kockázatkezelési rendszer elemeit és működését döntéshozatali és végrehajtó szinten,
  • Be kell illeszteni a vállalat működésébe és mindennapi életébe,
  • A vezetőkkel el kell fogadtatni a rendszer létét, és be kell őket vonni a kockázatkezelési technikák használatába.

Belátható, hogy az ismertetett kockázatkezelési módszer a szigetszerű működés ellen hat, azaz egy nagyméretű, hierarchizált, funkcionális tevékenységek mentén tagolt társaságnál is kikényszeríti a belső kacsolódási pontok mentén történő együttműködést az összes kockázat csökkentése érdekében. Előnyök csak akkor jelentkeznek, ha alkalmas, jól működő rendszert építettek. A rendszer csak akkor lehet hatékony, ha a teljes technológiát átfogja horizontálisan és vertikálisan és azt minden szinten támogatják. A rendszerépítéssel kapcsolatos problémák könnyen formálissá és kevéssé használhatóvá, feleslegesnek tűnő teherré tehetik a kockázatkezelési rendszereket.

A kockázatkezelés, mint módszer akkor éri el a célját, ha a vezetési döntéshozatal gyakorlati eszközévé válik, a tervezés és a végrehajtás alapvető része lesz. A kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem külső szervezetek, vagy a nemzeti biztonsági hatóság igényeit kell, hogy szolgálja.

A rendszer építésének és működtetésének nehézségét szemlélteti a 3. ábra. Ahogy a háttérszínek halványulnak, a belső ellenállás hatására úgy gyengül a folyamat.

A kockázatkezelési folyamat gyengülése a szervezeti ellenállás hatására
3. ábra
Ellenőrző kérdések
1. Milyen folyamatokból áll a kockázatértékelési eljárás?
Független értékelés, veszélykezelés.
Előzetes rendszer-meghatározás, döntés a változás jelenőségéről.
A rendszer meghatározása, a kockázatvizsgálat, ideértve a veszélyazonosítást, a kockázatelemzés; biztonsági követelmények, felülvizsgálat.
2. Hogyan történik a veszély beazonosítása?
A kockázatkezelést végző egy hozzáértő csoport széles körű szakértelmére támaszkodva szisztematikusan azonosít valamennyi ésszerűen előrelátható veszélyt az értékelés alatt álló rendszer egészét, adott esetben funkcióit és kapcsolódási pontjait illetően.
A független értékelést végző szerv által meghatározott módon.
A bekövetkezett rendkívüli események statisztikai elemzése alapján.
3. Melyik módszer nem használható kockázatvizsgálat végzésére?
Magatartási kódex alkalmazása;
Referenciarendszerrel történő összehasonlítás;
Költség- Hatékonysági elemzés.
4. Mikor kell a kockázatbecslés módszeréhez nyúlni?
Ha egy veszélyt bevezetünk a veszélynyilvántartásba.
Ha az elemzett rendszer veszélyeit nem lehet hatékonyan referenciarendszerrel való összehasonlítással, vagy magatartási kódexnek történő megfeleléssel ellenőrizni.
Ha az elemzett rendszerben szereplő összes veszélyt meg akarjuk találni.