KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek

MODUL: III. modul

7. lecke: A biztonsági rendszer alapelemei 5. (Kockázatkezelés 2.)

A kockázatkezelésre vonatkozó közös biztonsági módszer

A karbantartásért felelős szervezeteknek rendelkezniük kell a berendezések, az eljárások, a szervezet, az alkalmazottak vagy a kapcsolódási pontok tekintetében bekövetkező változások kezelésére szolgáló kockázatértékelési eljárásokkal. Ez a CSM tehát kiterjed arra a karbantartási rendszerre is, melynek követelményeit a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről szóló - későbbi fejezetben részletesen bemutatásra kerülő - közös biztonsági módszer határozza meg, és azon karbantartási rendszerre is, mely nem tartozik a hivatkozott közös biztonsági módszer hatálya alá. A kockázatkezelési CSM alkalmazásában részt vevő szereplők közötti kapcsolódási pontokon különös figyelmet kell fordítani a kockázatkezelésre.

A közös biztonsági módszer célja, hogy összehangolja

  • a biztonsági szinteket érintő változások hatásainak felméréséhez és a biztonsági követelményeknek való megfelelés értékeléséhez alkalmazott kockázatkezelési eljárásokat,
  • a biztonsági vonatkozású információk cseréjét a vasúti ágazaton belüli szereplők között a az ágazaton belüli esetleges különböző kapcsolódási pontok között.

A közös biztonsági módszer nem alkalmazandó:

a)a metrók, villamosok, valamint más városi és regionális vasúti rendszerek esetén;
b)azon a hálózatokon, amelyek funkcionálisan elkülönülnek a vasúti rendszer fennmaradó részétől, és rendeltetésük szerint csak a helyi, városi vagy elővárosi utasforgalom lebonyolítására szolgálnak, továbbá azokat a vasúttársaságokat, amelyek csak ezeken a hálózatokon működnek;
c)azon magántulajdonban levő infrastruktúrán, amelyet kizárólag az infrastruktúra tulajdonosa használ saját áruszállításra.
Fogalommeghatározások

Kockázat: a (veszélyből fakadóan) sérüléssel járó balesetek és események előfordulásának gyakorisága és az ilyen sérülések súlyosságának mértéke;

Kockázatvizsgálat: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása;

Kockázatelemzés: kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, amelynek segítségével megállapítható, hogy a fennálló kockázat elfogadható mértékűvé vált-e;

Kockázatértékelés: a kockázatvizsgálatból és a kockázat-elemzésből álló teljes folyamat;

Biztonság: a sérülés elfogadhatatlan kockázatának hiánya;

Kockázatkezelés: irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok elemzési, értékelési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazása;

Kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezeŹlése érdekében;

Biztonsági intézkedések: intézkedéscsomag, amelynek célja vagy egy veszély előfordulási arányának csökkentése, vagy a veszély következményeinek enyhítése egy elfogadŹható kockázati szint elérése és/vagy fenntartása érdekében;

Veszély: olyan körülmény, amely adott esetben balesethez vezethet;

Kockázatelfogadási kritériumok: adott kockázat elfogadhatóságának értékelési kritériumai. E kritériumokat annak megállapítására alkalmazzák, hogy egy kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy csökkentése érdekében a továbbiakban közvetlen intézkedésre ne legyen szükség;

Veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el;

Veszélyazonosítás: a veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás;

Kockázatelfogadási elv: egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok;

Magatartási kódex: írásban rögzített szabályok gyűjteménye, amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmazni;

Referenciarendszer: olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető;

Kockázatbecslés: az elemzett kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása;

A változás megítélése

A kockázatkezelést végző vasúti társaság köteles mérlegelni a bevezetés előtt a változtatásnak a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. A vizsgálatot akkor kell elvégezni amikor a vasúti társaság vasúti rendszerét érintő bármilyen változást eszközöl. Az ilyen változtatások lehetnek technikai, működési vagy szervezeti jellegűek. Szervezeti változtatások esetében kizárólag az üzemeltetési vagy karbantartási eljárásokat befolyásoló változtatásokat kell mérlegelni.

Ha a bevezetni kívánt változtatás nem befolyásolja a biztonságot, akkor nincs szükség a kockázatkezelési eljárás alkalmazására.

Ha a bevezetni kívánt változtatás befolyásolja a biztonságot, és nem áll rendelkezésre meglévő szabály annak megállapítására, hogy a változtatás jelentős-e biztonsági szempontból, akkor a vasúti társaságnak döntenie kell a változás jelentőségéről, figyelembe véve az alábbi kritériumokat:

  • A várható hiba következménye alapján: a legrosszabb esetre vonatkozó hihető forgatókönyv az értékelés alatt álló rendszer meghibásodásának esetére, figyelembe véve az értékelés alatt álló rendszeren kívüli biztonsági akadályok meglétét;
  • A változtatás végrehajtása során alkalmazott újítás alapján: ez egyrészt a vasúti ágazat szempontjából innovatív, másrészt a változtatást végrehajtó szervezet számára újdonságot jelentő változtatásokra vonatkozik;
  • A változtatás összetettsége alapján;
  • A nyomon követés lehetőségei alapján: a végrehajtott változtatásnak a rendszer teljes élettartamán keresztül történő figyelemmel kísérésére és a megfelelő beavatkozásra való képesség hiánya;
  • A visszafordíthatóság alapján: a rendszer változtatás előtti állapotának visszaállítására való képesség hiánya;
  • Az addicionalitás alapján: a változtatás jelentőségének megvizsgálása a vizsgált rendszerben bekövetkezett valamennyi olyan újabb, biztonsági vonatkozású változás figyelembevételével, amely korábban nem minősült jelentősnek.

Amennyiben a figyelembe veendő kritériumok szerint végzett értékelés alapján a változtatás nem tekinthető jelentősnek, a megfelelő dokumentáció megőrzése elegendő a döntés alátámasztásának igazolásához. Ebben az esetben a vasúti társaságnak a saját biztonsági módszerének alkalmazásával kell végrehajtania a változtatást.

Amennyiben a figyelembe veendő kritériumok szerint végzett értékelés alapján a változtatás jelentősnek tekinthető, akkor a kockázatkezelési eljárás alkalmazandó.

Általános elvek és kötelezettségek

"A kockázatkezelési eljárás az értékelt rendszer meghatározásával kezdődik, és az alábbi tevékenységekből áll:

a)kockázatértékelési eljárás, amely azonosítja a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket;
b)a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása; valamint
c)valamennyi azonosított veszély és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelése."

Ez a kockázatkezelési eljárás (2. ábra) ismétlődik addig, amíg az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelmény igazoltan nem teljesül.

Kockázatkezelési folyamat és független értékelés1
2. ábra

1 A Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről I. melléklet Függelék

A kockázatkezelési eljárásért felelős vasúti társaságnak veszélynyilvántartást kell vezetnie.

A vasúti társaság az érintett szereplőkkel egyetértésben arról dönt, hogy ki lesz felelős a kockázatértékelés alapján megállapított biztonsági követelmények teljesítéséért. A vasúti társaság által az említett szereplőkre vonatkozóan megjelölt biztonsági követelmények nem léphetik túl azok felelősségi körét és ellenőrzési területét.

A kockázatkezelési eljárás első lépése a vasúti társaság által elkészítendő dokumentumban (pl. Biztonságirányítási Kézikönyvben) az egyes szereplők feladatainak, továbbá kockázatkezelési tevékenységeinek meghatározása. A vasúti társaság felelős az érintett szereplők közötti szoros - feladataiknak megfelelő - együttműködés koordinációjáért a veszélyek és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelése érdekében.

A közös biztonsági módszertől eltérő kockázatértékelési módszerek is alkalmazhatóak, amennyiben azt a rendelet megengedi. A kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazásának értékelése Magyarországon nemzeti biztonsági hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) feladata. Az értékelést végző szerv feladata a leírt kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazásának és az alkalmazás eredményeinek független értékelése. Az értékelést végző szervnek teljesítenie kell a közös biztonsági módszer rendeletében felsorolt - de jelen tárgy keretén belül nem tárgyalt - kritériumokat.

A kapcsolódási pontok kezelése

"Az értékelés alatt álló rendszer szempontjából jelentős valamennyi kapcsolódási pont tekintetében és az alkalmazandó ÁME-ben meghatározott kapcsolódási pontokra vonatkozó előírások sérelme nélkül a vasúti ágazat érintett szereplői együttműködnek az említett kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek, valamint a kapcsolódó biztonsági intézkedések megállapítása és közös kezelése érdekében. A kapcsolódási pontokon a közös kockázatok kezelését a jelentős változást bevezető vasúti szereplő koordinálja."2 Amennyiben két vagy több szereplő nem tud megállapodásra jutni, a koordináló szereplő feladata megoldást találni a problémára. Az egyetlen szereplő által egyedül nem ellenőrizhető valamennyi veszélyről és kapcsolódó biztonsági követelményről tájékoztatni kell a másik érintett szereplőt annak érdekében, hogy közösen találjanak megfelelő megoldást. Az értékelés alatt álló rendszer meghatározásától függetlenül a jelentős változást bevezető vasúti szereplő felelős annak biztosításáért, hogy a kockázatkezelés kiterjedjen magára a rendszerre és e rendszernek a vasúti rendszer egészébe történő integrálására.

2 A Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről I. melléklet 1.2.1.

Ellenőrző kérdések
1. Az alábbiak közül melyik nem célja a kockázatkezelésről szóló közös biztonsági módszernek?
A biztonsági szinteket érintő változások hatásainak felméréséhez és a biztonsági követelményeknek való megfelelés értékeléséhez alkalmazott kockázatkezelési eljárások összehangolása.
A biztonsági vonatkozású információk cseréjének összehangolása a vasúti ágazaton belüli szereplők között a különböző kapcsolódási pontokon.
Meghatározni az elfogadható kockázatok mértékét.
2. Melyik esetben lehet használni kockázatkezelésre vonatkozó közös biztonsági módszert?
A 2004/49/EK irányelv 4. cikke szerinti kockázatkezelési intézkedéseket végrehajtó vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető.
Metrók, villamosok, valamint más városi és regionális vasúti rendszerek esetén.
Azon magántulajdonban levő infrastruktúrán, amelyet kizárólag az infrastruktúra tulajdonosa használ saját áruszállításra.
3. Mit jelent a kockázatelfogadási elv fogalma?
Az egyéni hibázásokban rejlő kockázatok elfogadhatóságának meghatározására vonatkozó szabályok.
A veszélyek kiküszöbölésére vonatkozó szabályok meghatározása.
Egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok.
4. Mit jelent a veszélynyilvántartás?
Olyan dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el.
Olyan körülmények felsorolása, amely adott esetben balesethez vezethetnek.
A veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás.