KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek

MODUL: III. modul

9. lecke: A biztonsági rendszer alapelemei 7.

Képzési programok kidolgozása a személyzet számára, amelyek biztosítják, hogy fenntartsák a személyzet szakképzettségét, és hogy a feladatokat ennek megfelelően végzik el ("N" eljárás)

A vasúti rendszer biztonsága az egyre elterjedtebb biztonsági berendezések mellett továbbra is nagymértékben függ az emberi tényezőktől, a humán faktortól. Elengedhetetlen, hogy a munkavállalók a szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal rendelkezzenek, a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek és készségeket tételesen meg kell határozni. Hazánkban e tekintetben könnyű helyzetben vagyunk, hiszen a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséről és vizsgáztatásáról a képzési rendelet, mint jogszabály rendelkezik. Tartalmazza az előírásokat az érintett munkakörökre. Ebben a részben célszerű és szükségszerű a munkavállalók kompetenciáit komplexen kezelni és kitérni az egészségügyi alkalmasságra is. A biztonságos munkavégzés érdekében munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, melyre megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. Az egészségügyi alkalmasságot orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

A meghatározott követelményeket figyelembe véve a vasúti társaságoknak rögzíteniük kell egy-egy munkakörhöz a kiválasztási elveket. A kiválasztás alatt itt a toborzástól kezdve a tényleges munkavégzés megkezdéséig eltelt időszakot értjük. Ebben az esetben keveredhetnek egészségügyi, HR és üzemeltetési/működtetési szempontok, mert ki kell térni a szükséges alapvégzettség szintjére, a mentális alkalmasságra és fizikai erőnlétre. A munkavégzés megkezdésének és végzésének feltétele az alapképzés és a megszerzett képesítés és készségek folyamatos tanúsítása. Az alapképzésről és a megszerzett képesítésről és készségekről szóló tanúsításokat (bizonyítvány, vizsgaigazolás, tanúsítvány, a képzés elvégzéséről szóló igazolás) a munkavállalónak be kell mutatnia, a munkáltatónak pedig nyilván kell tartania egy alkalmassági nyilvántartási rendszerben.

A folyamat azonban itt nem ér véget, hiszen nemcsak a szükséges kompetenciák megszerzése a cél, hanem mindezek fenntartása, sőt az ismeretek bővítése, korszerűsítése is. A vasúti társaságoknak a BIR-ben gondoskodniuk kell a munkavállalók folyamatos képzéséről, oktatásáról, a meglévő ismeretek, készségek időszakos frissítéséről, és természetesen időszakosan szükséges kompetencia-ellenőrzésről, melyeket szintén be kell vezetni az alkalmassági nyilvántartási rendszerbe.

Maga az alkalmassági nyilvántartási rendszer több elemből állhat. Nem cél a teljesen integrált adatbázis, de biztosítani kell a BIR követelményei között megfogalmazott információk kinyerhetőségét. Az adatbázis tulajdonképpen kettős célt szolgál:

  • azonosítás,
  • támogatás.

Az első fontos cél az a közlekedésbiztonság szempontjából releváns munkakörök (tk. munkavállalók) azonosítása. A BIR-ben tételesen meg kell jeleníteni a közlekedésbiztonsági feladatokat ellátó munkaköröket, majd ezen belül el kell különíteni, és kiemelten megjeleníteni azokat a munkaköröket melyek a BIR-ben (tk. a vasútvállalati tevékenységen belül) operatív döntéshozatali felelősséggel járnak. Ez utóbbi tehát nem a menedzsmentet (a felső vezetést) és legtöbb esetben nem is a középvezetést jelenti, hanem azokat a munkavállalókat, akik a vonatok leközlekedtetését operatív módon, azonnali intézkedésekkel segítik egy forgalmi vagy műszaki nehézmény, esetleg baleset esetén. Ezek az intézkedések erők (pl. munkavállalók), eszközök (pl.: járművek vagy karbantartó gépek) operatív mozgatását, menetvonalak rendelését, helyszíni hatósági kommunikációt jelenthetnek.

A második cél megvalósításával a vasúti társaság a munkáltatókat segíti azon kötelezettségük ellátásában, hogy "vasútüzemi munkakörben szolgálatra történő jelentkezés alkalmával és szolgálat közben is meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról."1 Ez a kötelezettség nem csak az alkoholos állapot, hanem a munka ellátásához szükséges kompetenciák meglétének ellenőrzését is jelenti. Ezért az alkalmassági nyilvántartási rendszernek biztosítania kell, hogy a személyzet mindenkor rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel, készségekkel és egészségügyi alkalmassággal. Azaz a rendszerből időben kinyerhetőek legyen azok az adatok, melyek biztosítják, hogy az adott feladatokra a megfelelően képesített személyzet kerüljön beosztásra és a munkavállalókat az előírt egészségügyi alkalmassági vizsgálatra időben lehessen küldeni. Olyan alkalmassági nyilvántartási rendszert kell alkalmazni, melynek elemei támogatják a munkáltatókat, ellenőrzésre kötelezett középvezetőket a feladatok elvégzésének figyelemmel kísérésében és szükség esetén a korrekciós intézkedések végrehajtásában.

1 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról 1. melléklet 3.4.

"Fontos az is, hogy az alkalmassági nyilvántartási rendszer célja annak biztosítása, hogy az összes alkalmazott tisztában legyen tevékenysége fontosságával és jelentőségével és azzal, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célkitűzések teljesítéséhez."s Ezért külön biztonságirányítási képzést kell előírni a BIR működésének biztosításában közvetlenül részt vevő személyzet részére.

2 Rendszeralapú megközelítés: Alkalmazási útmutató vasúti biztonságirányítási rendszer megtervezéséhez és végrehajtásához, Európai Vasúti Ügynökség, 44. oldal, 2010.

Az eddigiekben áttekintettem a normál üzemmenetben a biztonságos munkavégzés azon feltételeit, melyet vasútüzemben a BIR-ben biztosítani kell. A téma végén azonban ki kell térni a rendkívüli események vagy körülmények esetén követendő eljárásra is. Melyek lehetnek ezek? Alapvetően kettő körülménnyel tudunk előre számolni:

  • a munkavállaló baleset/váratlan esemény részese lesz,
  • a munkavállaló hosszabb ideig van távol munkájától (pl.: fizetés nélküli szabadság, hosszú betegség, ideiglenesen más munkakörbe helyezés stb.).

Ezekben az esetekre többféle eljárásrend rögzíthető, szükség esetén kombinálva a lehetőségeket. A munkáltató soron kívüli kompetencia ellenőrzést kezdeményezhet, mely kitérhet a szükséges ismeretek ellenőrzésére vagy az egészségügyi alkalmasságra is. Alkalmazható a soron kívüli időszakos oktatás előírása, vagy hosszabb távollét esetén az időszakos oktatások pótlása.

A szervezeten belüli megfelelő információáramlást biztosító intézkedések, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó szervezetek között ("O" eljárás)

Napjainkban a vasúti ágazat meglehetősen diverzifikált, sokszereplős. Az infrastruktúra társaságok hálózatán számos operátor társaság végez személyszállítási és árutovábbítási (árufuvarozási és/vagy áruszállítási) tevékenységet. Ehhez alkalmazkodva a BIR-nek a belső információáramláson túl az azonos infrastruktúrát használó szervezet közötti információcserét is biztosítania kell. Alapelv, hogy ezen információknak az adatvédelmi és üzleti titokvédelmi követelményeknek szigorú betartása mellett kell áramolnia. Az információknak a vasútüzemi tevékenységre, közlekedésbiztonságra kell kiterjedniük, nem pedig a gazdasági társaságok érzékeny adataira. "A szervezetben meglevő kommunikációs folyamatok lehetővé teszik a biztonságirányítási rendszer hatékony működését. A releváns biztonsági információk cseréje létfontosságú a szervezeteken belül és azok között egyaránt. (...) A jó kétirányú kommunikáció azért is fontos, mert elősegíti a pozitív biztonsági kultúra fejlődését."3

3 Rendszeralapú megközelítés: Alkalmazási útmutató vasúti biztonságirányítási rendszer megtervezéséhez és végrehajtásához, Európai Vasúti Ügynökség, 48. oldal, 2010.

A belső információáramlásnak biztosítására szolgáló eljárásoknak egyrészt biztosítaniuk kell a BIR munkavállalók általi megismerését, hogy a személyzet ismerje és értse a biztonságirányítási rendszert. Ennek érdekében az erre vonatkozó információknak, BIR dokumentációnak munkavállalók részérére könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Másrészről a belső információáramlásnak biztosítani kell azt is, hogy a lényeges és érvényes üzemeltetési információk eljussanak a személyzet részére. A szükséges információk létezéséről tudomásuk legyen, azokat alkalmazzák a BIR "N" eljárásában meghatározottak szerint. A kommunikáció kétirányú, ezért célszerű, ha a BIR rögzíti munkáltató információ átadásra és alkalmazásra vonatkozó ellenőrzési kötelességét. Győződjön meg arról, hogy a munkavállalók a szükséges módosításokat saját dokumentációjukon átvezették, illetve arról is, hogy munkavégzés során a rendelkezéseket megfelelően alkalmazzák. Az ellenőrzés lehetséges módozatira a BIR "S" eljárásában térek ki.

Egy olyan sokszereplős rendszerben, amilyen a vasúti ágazat, mely jelentős veszélyeket hordoz mind a szereplők, mind pedig a tevékenységük érintettjei irányába, elengedhetetlen a társaságok közötti kommunikáció. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai vasúti rendszerekben, ahol már nagyon ritka a teljesen integrált vasúti társaság, egy vonat leközlekedtetésében többen vesznek rész. Egy adott infrastruktúra társaság vonalán közlekedik az operátor vasút, aki alkalmasint a vontatás-szolgáltatást az egyik, a vonat- és kocsivizsgálati szolgáltatást egy másik társaságtól rendeli meg. Beléphet ebbe a folyamatba még egy esetleg külön karbantartó társaság és a járművek üzembentartója is, aki szintén eltérhet. Látható tehát, hogy egyetlen vonat leközlekedtetése mögött milyen bonyolult és szerteágazó szerződéses viszonyrendszer állhat. Tekintettel arra, hogy a vonatért minden esetben a menetvonal tulajdonosa a felelős, nyilván elkerülhetetlen, hogy a vonat leközlekedtetése során keletkezett adatokhoz szükség esetén hozzáférjen. Ezért szükségszerűvé válik a BIR-ben szabályozás a vasúti szervezetek közötti információ-megosztásra vonatkozóan. Az információk lehet operatív, a vonat közlekedése során folytatott kommunikáció. Ekkor az esetek döntő többségében az adatcsere nem teljes körű, a információk csak a vonat sikeres leközlekedtetését szolgálják. Ezek az adatok lehetnek az infrastruktúra társaság által adott, közlekedéssel kapcsolatos utasítások, rendelkezések vagy a menetvonal-tulajdonos és alvállalkozói közötti vonatközlekedési adatok. Az adatcsere teljeskörűségére többnyire utólag van lehetőség, amikor például hatósági megkeresés/ellenőrzés miatt a menetvonal-tulajdonosnak hozzá kell férnie a leközlekedtetésben közreműködők kompetenciáinak igazolásához vagy az egyéb keletkezett iratokhoz, rendelkezésekhez.

Eljárások és alakiságok kidolgozása a biztonsági információk dokumentálására, továbbá ellenőrzési eljárás meghatározása a döntő fontosságú biztonsági információ konfigurációjának biztosítására ("P" eljárás)

Napjainkban a gazdasági társaságok nagy részéhez hasonlóan a vasúti társaságoknál is egyre több irányítási rendszer alkalmaznak, melyek a biztonságirányításhoz hasonlóan szigorú jogszabályi és szabvány megfelelőséget írnak elő. Az alkalmazott irányítási rendszerek közül az egyik legelterjedtebb a MIR, amely szigorú dokumentációval kapcsolatos követelményrendszert állít fel. Az olyan vasúti társaságoknál tehát, melyeknél működik a MIR, a biztonsággal kapcsolatos minden lényeges információ pontossága, teljes kőrűsége, következetessége, könnyen érthetősége, megfelelően frissítettsége és megfelelően dokumentáltsága könnyen biztosítható. A BIR-ben ekkor elég érvényesíteni a MIR követelményeit. Ugyanez igaz valamennyi vonatkozó biztonsági dokumentáció formázására, generálására, terjesztésére és változásainak kezelésére. Azoknál a vasúti társaságoknál, melyek MIR-t nem működtetnek, a dokumentumok formájára és kezelésére vonatkozóan egységes eljárást kell kidolgozni. Megítélésem szerint ebben az eljárásban célszerű rendezni azokat a speciális vasúti dokumentumoknak a kezelésére vonatkozó szabályokat, folyamatokat, melyeket a vasúti társaságoknak maguknak kell előállítani (pl. útvonalkönyv, vasúti járművezetői tanúsítvány, mozdonyvezetői utasítás-gyűjtemény).

A döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére azoknál a folyamatoknál van szükség, melyeket a vasúti társaság biztonsági szempontból kritikus eljárásnak és feladatnak minősített a BIR "E" eljárásában.

Ellenőrző kérdések
1. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
Az alapképzésről és a megszerzett képesítésről és készségekről szóló tanúsításokat a munkavállalónak nyilván kell tartania egy alkalmassági nyilvántartási rendszerben.
Az alkalmassági nyilvántartási rendszer kettős célt szolgál: azonosítás és támogatás.
Olyan alkalmassági nyilvántartási rendszert kell alkalmazni, melynek elemei támogatják a munkáltatókat, ellenőrzésre kötelezett középvezetőket a feladatok elvégzésének figyelemmel kísérésében és szükség esetén a korrekciós intézkedések végrehajtásában.
A belső információáramlásnak biztosítására szolgáló eljárásoknak nem kell biztosítaniuk a BIR munkavállalók általi megismerését.
A döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére azoknál a folyamatoknál van szükség, melyeket a vasúti társaság biztonsági szempontból kritikus eljárásnak és feladatnak minősített.
2. A BIR-ben a közlekedésbiztonsági feladatokat ellátó munkakörök közül melyeket kell elkülönülten is megjeleníteni?
a vezető tisztségviselőket
az operatív döntéshozatali felelősséggel járó munkaköröket
a vasútszakmai oktatást végző munkaköröket
az adminisztratív munkaköröket
3. A vonatközlekedés során ki felelős elsősorban a vonatért?
az infrastruktúra társaság
a menetvonal-tulajdonos
a vontatást végző
szerződésben rögzítettek szerint