KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek
MODUL: III. modul
10. lecke: A biztonsági rendszer alapelemei 8.
Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, kivizsgálják és elemezzék, és hogy megtegyék a szükséges óvintézkedéseket ("Q" eljárás) | ||
A vasúti balesetek, váratlan események, majdnem bekövetkező balesetek (veszélyeztetések) vizsgálatának (a továbbiakban: balesetvizsgálat) célja a történtek és esetleg felelősök feltárásán túl a hasonló események megelőzése, tehát az elengedhetetlen technológiai, szabályozási változtatások elősegítése, végeredményben pedig a vasútbiztonság javítása. Hazánkban balesetvizsgálatot a vasúti társaságok és a különböző hatóságok évtizedek óta végeznek az aktuális szabályozók mentén. Ebben a részben erre az időszakra nem térek ki, hiszen a Vasútbiztonsági Irányelv megjelenésével paradigmaváltás történt a balesetvizsgálat lefolytatása kapcsán, és annak fogalomrendszerében is. A vasúti társaságoknak a BIR-ben balesetvizsgálat tekintetében számos jogszabályi követelménynek és a legmagasabb szakmai igényességnek kell megfelelniük. Ezen tevékenység speciális kompetenciákat és eszközöket igényel. | ||
A többszereplős vasúti ágazat megköveteli a balesetvizsgálatok összehangolását és szükségszerűen függetlenségét. Ezen felismerést követően a balesetvizsgálat központi elemévé vált a Vasútbiztonsági Irányelvnek. A következő fontos fogalmak kerültek meghatározásra: | ||
"Baleset: olyan nem kívánatos vagy nem szándékos váratlan esemény, illetve ilyen események sajátos láncolata, amelynek káros következményei vannak; a balesetek a következő kategóriákra oszthatók: ütközés, kisiklás, balesetek vasúti átjárókban, mozgó járművek okozta személyi sérülés, tűzesetek és egyéb balesetek; | ||
Súlyos baleset: vonatok összeütközése vagy kisiklása, amely legalább egy halálos áldozattal, öt vagy több személy súlyos sérülésével, illetve a járművek, az infrastruktúra vagy a környezet jelentős károsodásával jár, valamint más hasonló baleset, amelynek nyilvánvaló hatása van a vasútbiztonsági szabályozásra vagy a biztonsági irányításra; (...) | ||
Váratlan esemény: a baleseten vagy súlyos baleseten kívül minden olyan esemény, amely a vonatok üzemeltetését és az üzemeltetés biztonságát érinti; | ||
Vizsgálat: a baleset és váratlan esemény megelőzése céljából végzett eljárás, amely magában foglalja az információk gyűjtését és elemzését, a következtetések levonását, beleértve az okok meghatározását is, és adott esetben biztonsági ajánlások megtételét;"1 | ||
1 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról 3. cikk k-n) | ||
A vasútbiztonsági irányelvben jelent meg először az a követelmény, hogy valamennyi tagállam a balesetvizsgálati tevékenységre önálló vizsgáló testületet hozzon létre, elsősorban a súlyos balesetek vizsgálatára. A vizsgáló testület a súlyos baleseteken túl saját belátása szerint vizsgálhat további eseményeket, de nem foglalkozhat a vétkesség és felelősség kérdéskörével. Ez utóbbi megmarad a hatóságok és az üzembentartók feladatának. A vizsgáló testület az általa készített balesetvizsgálati jelentéseket közzéteszi, azokban biztonsági ajánlásokat fogalmaz meg. A vizsgálati jelentések felépítésének szigorúan követnie kell a vasútbiztonsági irányelvben meghatározottakat. Magyarországon a független vizsgáló testület a Közlekedésbiztonsági Szervezet Vasúti Főosztálya (a továbbiakban: KBSZ). A vasútbiztonsági irányelv követelményeinek való megfelelés érdekében a légi-, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény rendezi a KBSZ jogállását, szervezetét és működésének körülményeit. Ez a jogszabály a vasúti társaságok részére is olyan kötelezettségeket határoz meg, melyeket a BIR-be be kell építeni. Kiemelkedik ezek közül a vasúti baleset bejelentésének, a helyszín biztosításának és a vizsgálathoz szükséges adatok átadásának kötelezettsége. A KBSZ tevékenységét tovább részletezi a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet. Mint a címéből is látszik, ez már túlmutat a KBSZ tevékenységén, hiszen az üzembentartói vizsgálatok végzésére is eljárási és kompetencia követelményeket határoz meg, legalábbis azokban az esetekben amikor a vizsgálat a KBSZ felhívására indul meg. Az üzembentartói vizsgálatok kötelezettsége azonban egy ennél magasabb rendű jogszabályban, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben is megjelenik. A vasúti törvény deklarálja, hogy a vasúti társaság az üzembentartói vizsgálat lefolytatására eseményvizsgáló szolgálatot tart fenn. Az infrastruktúra társaság az eseményvizsgálói szolgálatot maga működteti, az operátor társaságok viszont a szolgálat működtetésére más vasúti társasággal szolgáltatási szerződést köthetnek. Érdemes megjegyezni, hogy egyes esetekben a tagállamok biztonsági hatóságai is végeznek/végezhetnek vizsgálatot, különös tekintettel azokra az esetekre, melyek a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély alapjául szolgáló BIR rendszerszintű problémáira vezethetőek vissza. Hazánkban ez a szervezet a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH), az eljárás pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) előírtak szerint történik. | ||
Az ismertetett komplex jogszabályi környezetnek és elvárás-rendszernek megfelelő BIR-be építendő eljárásoknak a minimálisan tehát a következőkre kell kitérni: | ||
| ||
Az illetékes hatóságokkal egyeztetett vészhelyzeti bevetési, riasztási és tájékoztatási tervek ("R" eljárás) | ||
A BIR-ben fel kell készülni, és megfelelő eljárásokat kell kidolgozni a vészhelyzetek azonosítására, illetve arra, hogy a vasúti társaságok rendkívüli helyzetekben is biztosítani tudják a vasúti közlekedés biztonságának és folyamatosságának fenntartását, illetve a válsághelyzeteket kezeljék. Melyek lehetnek ezen események? A következőkben egy példálózó felsorolást mutatok be a MÁV Zrt. gyakorlatából, de követelmény az új típusú vészhelyzetek azonosítása is. | ||
| ||
2 2/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól 4.1.2.1. | ||
A válságkezelési eljárásban a résztvevők szerepét, felelősségét és feladatkörét írásban rögzíteni kell. | ||
A vészhelyzeti szolgálatok értesítését és a folyamatos kapcsolattartást célszerű az operatív irányításban részt vevő, és a BIR "N" eljárásában azonosított, szereplők felelősségi körébe utalni. Lényegében a rendkívüli események bekövetkezése esetén a jelentési, tájékoztatási, értesítési rendre vonatkozó alapelveket és részletes szabályokat rögzíteni kell, szükség esetén kitérve az esetleges nyelvi problémákra is. A vasúti társaságok és a releváns hatóságok, beavatkozó szervezetek közötti kapcsolódási pontokat az eljárások kidolgozása során figyelembe kell venni, azokat be kell építeni. Már a felkészülés időszakában javasolt a közvetlen kapcsolat felvétele, hogy az értesítési rendek és a beavatkozó egységek meghatározása a felek közös akarata szerint történjen, például egy együttműködési megállapodásban. Magyarországon az infrastruktúra kezelőkön kívül jellemzően a Katasztrófavédelem a beavatkozó szervezet. | ||
Figyelembe kell azonban venni, hogy a válsághelyzetek elhárítása komoly anyagi erőforrásokat is igényel. A rendkívüli esemény esetén a jelentkező többlet emberi erőforrás szükséglet, pénz, eszköz- és anyagfelhasználás biztosítása érdekében már az üzleti tervezés szakaszában gondoskodni kell a válságkezeléshez szükséges erőforrások rendelkezésre állásáról. Ez jelentheti a tényleges anyagi kár helyreállítását, önálló műszaki mentő egység finanszírozását, illetve természetesen a felkészülés időszakában a képzési és gyakorlati lehetőségeket is. | ||
A vasúti társaságoknak érdekük együttműködés keretében a saját vagy más vészhelyzeti szolgálatok megfelelő ismeretekkel való ellátása, illetve ezen ismeretek gyakorlati alkalmazásának tesztelése. A BIR biztosítsa a közös műszaki mentési gyakorlatok megtartásának lehetőségét, éles körülményekhez hasonló környezetben. Ezen képzések, gyakorlatok során a beavatkozó szervezetek munkatársainak legyen lehetőségük megismerni azokat a speciális vasúti körülményeket és veszélyeket, melyekre egy válsághelyzet esetén számítaniuk kell. | ||
A Vasútbiztonsági Irányelv és a közös biztonsági módszerek nem térnek ki a válsághelyzetek külső kommunikációjára, azonban tudomásul kell vennünk, hogy a jelentős vasúti balesetek egyes esetekben elérik a média és a társadalom ingerküszöbét. Bár ezek a közfeltűnést keltő esetek ritkák, mégis javasolt már előre rögzíteni a kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket a válsághelyzet idején. A közvélemény felé irányuló válságkommunikációs keretek meghatározása hasznos, de nem kötelező eleme a BIR-nek. Amennyiben élünk ezzel a lehetőséggel, törekedni kell arra, hogy a kiadott információk a tájékoztatottak körében ne keltsenek pánikot és ne okozzanak zavart. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a beállt változások közlésére, vagyis az információk aktualizálására is. | ||
A biztonsági rendszer rendszeres belső ellenőrzését előíró rendelkezések. ("S" eljárás) | ||
A BIR rendelkezzen egy független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel, mely több elemből állhat. A tapasztalatok alapján a legnehezebb a teljes függetlenség teljesítése, ezért javasolt egy összetett ellenőrzési rendszer kialakítása, mely tartalmazza a társasági célok elérése érdekében működtetett | ||
| ||
Belső kontroll rendszer az a teljes rendszer, amely egy szervezet ellenőrzési tevékenységeit foglalja magába: szervezeti kialakítások, rendszerek, dokumentációs követelmények és eljárásrendek, amelyek elfogadható szinten biztosítják, hogy a biztonsági célokat hatékonyan és gazdaságosan el fogják érni. Ezen tevékenységeket a BIR "G" eljárása a vezetői ellenőrzések előírásaival, az "I" eljárás pedig a nyomon követhetőségről szóló közös biztonsági módszeren alapuló folyamatos fejlesztés biztosításán keresztül támogatja. | ||
A belső kontrollok rendszere | ||
| ||
A belső kontrollok rendszer elemei: | ||
| ||
Kontroll minden olyan intézkedés a vezetés, a vezető testület és egyéb felek részéről, amely arra irányul, hogy kezelje a kockázatot és növelje a célok, célkitűzések megvalósulásának a valószínűségét. Kontroll környezet a vezető testületnek és a vezetésnek a szervezeten belüli kontroll fontosságára vonatkozó viselkedése és intézkedéseinek összessége. A kontroll környezet biztosítja a belső kontroll rendszer elsődleges céljainak eléréséhez a fegyelmet és a struktúrát. A kontroll környezet a következő elemekből állhat: | ||
| ||
A biztonsági követelményeket kontrolláló belső ellenőrzéseknek különösen azt kell értékelnie, hogy a BIR-ben leírt eljárások garantálják-e, hogy a vasúti társaság szolgáltatásai vasútbiztonsági szempontból megfelelnek a vonatkozó követelményeknek, és hogy a BIR minden folyamata továbbra is működik-e. A menedzsment feladata és felelőssége (beleértve - felelősségi területeik elhatárolása alapján - a szervezeti egységek, valamint az ellenőrzött gazdasági társaságok vezetőit is) a belső kontrollok olyan stabil rendszerének kialakítása és fenntartása, amely biztosítja a Társaság tevékenységét érintő kockázatok kezelését, beleértve a közlekedésbiztonsági kockázatokat. | ||
A belső kontrollok visszacsatolását úgy kell kialakítani, hogy a tapasztalt hibák jelentésre kerüljenek az ellenőrzött folyamatért felelős vezetőnek, a hiba jellégéről és a tett intézkedésekről az egy szinttel feljebb álló vezetőt is értesíteni kell. | ||
A BIR-ben rögzíteni kell az ellenőrzések ütemtervével kapcsolatos eljárásokat, kitérve az ellenőrzések ütemezésére és az ellenőrzési terv ütemezésének felülvizsgálatára. Eltérő szabályokat lehet és kell meghatározni a munkafolyamatba épített és a szúrópróbaszerű vagy tételes ellenőrzések esetére. A megfelelő ellenőrök kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a kiválasztás összhangban legyen a BIR "N" eljárásában leírt kiválasztási elvekkel és kompetencia elvárásokkal. Célszerű szétválasztani azokat az ellenőrzési tevékenységeket, melyek az ellenőrzött technológia készség szinten való ismeretét igénylik, és azokat, melyekhez nem szükséges a folyamat részletes ismerete. Előbbiek jellemzően a munkafolyamatba épített ellenőrzések és részben a - főleg a közlekedésbiztonsági - felügyeleti ellenőrzések, utóbbiak pedig szintén részben a felügyeleti ellenőrzések és például a belső ellenőrzési vagy más kifejezetten ellenőrzést végző szervezet tevékenysége. | ||
Az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése a BIK "I" eljárásában leírt folyamatos fejlesztést biztosító nyomon követési eljárásról szóló közös biztonsági módszerrel legyen összhangban, és térjen ki kifejezetten: | ||
| ||
Az ellenőrzések eredményei oly módon gyakorolnak hatást a BIR-re, hogy input adatként szolgálnak a BIR "I" eljárásban leírt folyamathoz. Az ellenőrzések tematikáját bemutató dokumentumok a következők lehetnek: | ||
| ||
Az alkalmazott dokumentumok pontos elnevezése vasúti társaságonként változhat - alkalmazkodva a szervezeti struktúrához. A pontos megnevezéseket a BIR-ben rögzíteni kell. |
Ellenőrző kérdések | |||||||||
1. Olyan nem kívánatos vagy nem szándékos váratlan esemény, illetve ilyen események sajátos láncolata, amelynek káros következményei vannak. Mi ez?
![]() | |||||||||
2. Válassza ki a helyes állítást!
![]() | |||||||||
3. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||
4. Melyik Magyarországon a független balesetvizsgáló testület a vasútbiztonsági irányelv értelmében?
![]() |