KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek
MODUL: III. modul
8. lecke: A biztonsági rendszer alapelemei 6. (Kockázatkezelés 3.)
A kockázatértékelési eljárás ismertetése | |||||||||||||||
Általános leírás | |||||||||||||||
A kockázatértékelési eljárás átfogó, ismétlődő eljárás, amely a következőket foglalja magában: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A kockázatértékelési eljárás és a veszélykezelés kölcsönösen kihat egymásra. | |||||||||||||||
A rendszer meghatározása legalább a következő kérdésekre terjed ki: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A meghatározott rendszer tekintetében veszélybeazonosítást kell végezni, az azonosított veszélyeket veszélynyilvántartásba kell bevezetni. A veszélynyilvántartásnak nyomon kell követnie az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok figyelemmel kísérésének folyamatát. A veszélynyilvántartásban minden veszélynek szerepelnie kell valamennyi kapcsolódó biztonsági intézkedéssel, illetve a kockázatértékelési eljárás során a rendszerre vonatkozóan megállapított feltevésekkel együtt. A nyilvántartásnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia a veszélyek eredetére és a kiválasztott kockázatelfogadási elvekre, valamint valamennyi veszély tekintetében egyértelműen meg kell határoznia az annak ellenőrzéséért felelős szereplőket. | |||||||||||||||
Az értékelés alatt álló rendszer kockázatának elfogadhatóságát a következő kockázatelfogadási elvek közül egy vagy több alkalmazásával kell elemezni: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A "kifejezett kockázatbecslés" elvét rendszeresen alkalmazzák összetett vagy innovatív változtatások esetén. Az alkalmazandó elv megválasztásáért a vasúti társaság felel. | |||||||||||||||
Az említett kockázatelfogadási elvek alkalmazása meghatározza azon lehetséges biztonsági intézkedéseket, amelyek elfogadhatóvá teszik az értékelés alatt álló rendszer kockázatait. Ezen biztonsági intézkedések körében a kockázatok kezelésére kiválasztott intézkedések válnak azon biztonsági követelményekké, amelyeknek a rendszernek meg kell felelnie. Ezen biztonsági követelményeknek való megfelelést a igazolni kell. | |||||||||||||||
Az ismétlődő kockázatértékelési eljárás akkor tekintendő befejezettnek, amikor igazolják, hogy minden biztonsági követelmény teljesült, és további - ésszerűen előrelátható - veszélyt nem kell figyelembe venni. | |||||||||||||||
A veszély beazonosítása | |||||||||||||||
A kockázatkezelést végző egy hozzáértő csoport széles körű szakértelmére támaszkodva szisztematikusan azonosít valamennyi ésszerűen előrelátható veszélyt az értékelés alatt álló rendszer egészét, adott esetben funkcióit és kapcsolódási pontjait illetően. Az azonosított valamennyi azonosított veszélyt be kell jegyezni a kockázatkezesét végző által vezetett veszélynyilvántartásba. A veszélyazonosítás során biztonsági intézkedéseket lehet meghatározni. | |||||||||||||||
A veszélyazonosítás során azt kell meghatározni, hogy egy adott hibás állapot hogyan jött vagy jöhet létre. Az elemzés során az adott állapottól visszafelé kell haladni. A vizsgált rendszer részekre, alrendszerekre, komponensekre bontását, a határok kijelölését a rendelkezésre álló adat határozza meg. | |||||||||||||||
Annak érdekében, hogy a kockázatértékelési erőfeszítések a legfontosabb kockázatokra összpontosuljanak, a veszélyeket a hozzájuk kapcsolódó becsült kockázatnak megfelelően kell osztályozni. A széles körben elfogadható kockázattal összefüggő veszélyeket szakértői vélemény alapján a továbbiakban nem szükséges elemezni, azonban be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. Minősítésüket indokolni kell. A veszélyekből eredő kockázatok akkor minősíthetők széles körben elfogadhatónak, ha a kockázat mértéke olyan csekély, hogy ésszerűtlen lenne a kiegészítő biztonsági intézkedések végrehajtása. | |||||||||||||||
Magatartási kódexek alkalmazása és kockázatelemzés | |||||||||||||||
A kockázatkezelést végző elemzi, hogy a megfelelő magatartási kódex vizsgált veszélyre alkalmazható e. A magatartási kódexeknek meg kell felelniük legalább a következő követelményeknek: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A bevezetett nemzeti szabályok (jogszabályok) magatartási kódexnek tekinthetők, amennyiben a fenti felsorolás követelményei teljesülnek. | |||||||||||||||
Amennyiben egy vagy több veszélyt magatartási kódexek révén ellenőriznek, és említett veszélyekkel összefüggő kockázatok elfogadhatónak tekintendők, akkor ezeket a kockázatokat a továbbiakban nem kell elemezni, illetve a magatartási kódexek alkalmazását, mint az adott veszélyekre vonatkozó biztonsági követelményt, be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. | |||||||||||||||
A magatartási kódex alkalmazható együtt egy vagy több további kockázatelfogadási elvvel együtt, amennyiben ez indokolt és/vagy szükséges. | |||||||||||||||
A referenciarendszer és a kockázatelemzés alkalmazása | |||||||||||||||
A kockázatkezelést végző megvizsgálja, hogy egy referenciarendszernek tekinthető, hasonló rendszer megfelelő módon lefed-e egy, néhány vagy több veszélyt. A referenciarendszernek eleget kell tennie legalább a következő követelményeknek: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Amennyiben egy referenciarendszer teljesíti az előzőekben meghatározott követelményeket, az értékelés alatt álló rendszer tekintetében, akkor a referenciarendszerben meglévő veszélyekre vonatkozó biztonsági követelmények a referenciarendszer biztonsági elemzéseiből vagy a biztonsági nyilvántartás elemzéséből levezethetők, a biztonsági követelményeket be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. | |||||||||||||||
Kifejezett kockázatbecslés és -elemzés | |||||||||||||||
Amennyiben nem alkalmazható sem magatartási kódex sem pedig referenciarendszer, akkor a kockázat elfogadhatóságának igazolását kifejezett kockázatbecslés és -elemzés útján kell elvégezni. Az említett veszélyekből eredő kockázatokat mennyiségileg vagy minőségileg kell megbecsülni, figyelembe véve a meglévő biztonsági intézkedéseket. | |||||||||||||||
A kockázat elfogadhatóságát a kockázatelfogadási kritériumoktól függően az egyes kapcsolódó veszélyek tekintetében egyedileg, vagy a kifejezett kockázatbecslésben figyelembe vett valamennyi veszélyt együtt véve átfogóan lehet elemezni. Figyelembe kell venni a jogszabályi követelményekből eredő vagy azokon alapuló kockázatelfogadási kritériumokat, ha vannak ilyenek. | |||||||||||||||
Amennyiben a becsült kockázat nem elfogadható, kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani a kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében. A meghatározott biztonsági intézkedéseket be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. | |||||||||||||||
A kifejezett kockázatbecslés és -elemzés legalább a következő követelményeknek eleget tesz: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A kockázatkezelési rendszer bevezetésének nehézségei | |||||||||||||||
Látható tehát, hogy a kockázatkezelési rendszer meglehetősen összetett, ugyanakkor szerteágazó területet kell, hogy áthasson, befolyásoljon. A kockázatkezelést végzőtől széleskörű ismeretet, nagy adaptációs képességet követel meg, aki rugalmasan tud alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, és a változásokat megfelelő mértékben tudja értelmezni és értékelni. Meg kell találnia, hogy az adott vasút szereplőnél mitől működik és mitől lesz jó a kockázatkezelési rendszer. A következőkben bemutatok néhány nehézséget, amelyekre a BIR-en belül a kockázatkezelési eljárásokat bevezetőnek, alkalmazónak fel kell készülnie és megfelelő válaszokat kell rá adni: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Belátható, hogy az ismertetett kockázatkezelési módszer a szigetszerű működés ellen hat, azaz egy nagyméretű, hierarchizált, funkcionális tevékenységek mentén tagolt társaságnál is kikényszeríti a belső kacsolódási pontok mentén történő együttműködést az összes kockázat csökkentése érdekében. Előnyök csak akkor jelentkeznek, ha alkalmas, jól működő rendszert építettek. A rendszer csak akkor lehet hatékony, ha a teljes technológiát átfogja horizontálisan és vertikálisan és azt minden szinten támogatják. A rendszerépítéssel kapcsolatos problémák könnyen formálissá és kevéssé használhatóvá, feleslegesnek tűnő teherré tehetik a kockázatkezelési rendszereket. | |||||||||||||||
A kockázatkezelés, mint módszer akkor éri el a célját, ha a vezetési döntéshozatal gyakorlati eszközévé válik, a tervezés és a végrehajtás alapvető része lesz. A kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátását támogató belső folyamat, és nem külső szervezetek, vagy a nemzeti biztonsági hatóság igényeit kell, hogy szolgálja. | |||||||||||||||
A rendszer építésének és működtetésének nehézségét szemlélteti a 3. ábra. Ahogy a háttérszínek halványulnak, a belső ellenállás hatására úgy gyengül a folyamat. | |||||||||||||||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||
1. Milyen folyamatokból áll a kockázatértékelési eljárás?
![]() | |||||||
2. Hogyan történik a veszély beazonosítása?
![]() | |||||||
3. Melyik módszer nem használható kockázatvizsgálat végzésére?
![]() | |||||||
4. Mikor kell a kockázatbecslés módszeréhez nyúlni?
![]() |