KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek

MODUL: III. modul

6. lecke A biztonsági rendszer alapelemei 4. (Kockázatkezelés 1.)

A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan ("A", "D" és "M" eljárás)

A 6-8. fejezet tárgyalja a kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárásokat és módszereket. Ezen eljárások alkalmazása akkor indokolt, amikor az üzemeltetési feltételek megváltozása, vagy új anyagok felhasználása, új technológiák alkalmazása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre. A vasúti rendszer biztonságos működtetése és az azzal összefüggő kockázatok kezelése tehát az vasúti társaságok felelőssége, emiatt azok kötelesek végrehajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. Ennek elérése érdekében a kockázatértékelés (azaz a kockázatelemzés és a kockázatfelmérés átfogó folyamata) minden tényleges biztonságirányítási rendszer alapvető eleme.

A kockázatkezelés követelményként megjelenik a vasútbiztonsági irányelvben, mint a biztonságirányítási rendszer egyik alapeleme. Ezért a tagállamok közötti kölcsönös elismerés előmozdítása érdekében a kockázatok beazonosítására és kezelésére alkalmazott módszereket, továbbá az Unió területén található vasúti rendszer biztonsági követelményeknek való megfelelését igazoló módszereket harmonizálni kell a vasúti rendszer létrehozásában és működtetésében részt vevő szereplők körében. Első lépésként a kockázatelemzés elvégzéséhez és az ellenőrzési intézkedések végrehajtásához szükséges eljárásokat és módszereket kell harmonizálni. Ezért került kidolgozásra az a közös biztonsági módszer

A biztonságirányítási rendszereket teljesen átszövi az a gondolatmenet, hogy a vasúti közlekedéshez kapcsolódó üzemeltetési és fenntartási tevékenység során keletkező vasútbiztonsági kockázatokat be kell azonosítani és azokra megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani a feladatokat elvégző, vagy azok által érintettek biztonságának védelme érdekében. Ez azonban nem egyedi gondolat, hiszen minden korszerű rendszerközpontú irányítási rendszer veszélyek azonosításán, a veszélyekből eredő kockázatok elemzésén és a kockázatokra adott válaszokon alapszik (pl. katonai rendszerek, IT, pénzügy, vállalatirányítás, munkavédelem stb.). A mai vasúti társaságok működésük során több egymással párhuzamos, sokszor össze is kapcsolódó kockázatkezelést alkalmaznak, jogszabályi alapon vagy saját üzleti érdekük alapján. Erre való tekintettel - bár a közös biztonsági módszer így nem nevesíti - a megkülönböztethetőség érdekében célszerű ezt a témát vasútbiztonsági kockázatkezelésnek nevezni.

Javaslat: már a Biztonságirányítási Kézikönyvben tisztázzuk, hogy a bemutatott kockázatkezelési eljárás nem terjed ki a pl. a 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kialakított és működtetett kockázatkezelési rendszerre, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-ban meghatározott kockázatértékelésre.

A kockázatkezelési eljárást bevezetése egyfajta szakmai igényesség miatt is indokolt. A biztonsági szakmának keresnie kell az új lehetőségeket a biztonsági szint javítására. Számos eszközt és fókuszpontot alkalmaztunk már a tudatos, formalizált kockázatkezelési eljárások előtt is. Ezek közül néhány példát mutat be az alábbi táblázat:

Hagyományos eszközökHagyományos fókuszpontok
SzabályozásSajtó
OktatásEsemények
EllenőrzésStatisztika
BeszámolóFelelős
Intézkedési tervKárérték

A vasútbiztonsági irányelv kockázatkezelésre vonatkozó követelménye túllép a hagyományos, elsősorban eseményt követő intézkedéseken és szabályozás alapú működésen, mert a veszélyazonosításra, kockázatelemzésre és -értékelésre helyezi át a hangsúlyt. Ezzel a biztonsági követelmények meghatározása szabályozás alapúról kockázatalapúvá válik. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem váltja ki a korábbi módszereket, mindössze kiegészíti azokat és bővíti a biztonsági szempontból vizsgálandó kritériumok körét.

A kockázatalapú megközelítésnek számos előnye van:

  • Biztosítható a vasúti társaság jogszerű működése,
  • Rendszerszemléletből fakadó előnyök,
  • Transzparencia,
  • Megelőzési lehetőségek kibővülnek,
  • Nem csak a biztonsági területre vonatkozó anomáliák kerülnek felszínre,
  • Új, kétirányú csatorna nyílik a belső információáramlás számára,
  • Hatékony döntéstámogatási eszköz,
  • Felelősségi szintek jól meghatározhatóak (a rendszerhibák okozta feszültség nem csak a végrehajtó szinten csapódik le),
  • Ritkábban kell szabályozási eszközökhöz nyúlni,
  • A hagyományos eszközöket jól kiegészíti.

Az előnyök mellett azonban legyünk tisztában a hátrányokkal is:

  • Növekvő dokumentációs igény,
  • Növekvő humán erőforrás igény (magas elvárások).

Milyen eredményeket várhatunk a kockázatalapú megközelítésétől?

  • A szervezeti hierarchia minden szintjén átláthatóbb, komfortosabb vállalati környezet,
  • Kevesebb bekövetkezett esemény,
  • Kevesebb kár,
  • Javuló presztízs.

Végső soron tehát a vasútbiztonsági kockázatkezelés nemcsak biztonsági megközelítésből előnyös, hanem pozitív hatással lehet a vasúti társaság szolgáltatási színvonalára és üzleti eredményére. A kockázatkezelési eljárások kidolgozása során legalább két kockázati irányt kell figyelembe venni, értékelni:

  • A vasúti társaság által végzett tevékenységekkel összefüggő kockázatok (1),
  • Kockázatmegosztás a kapcsolódási ponton végzett tevékenységekkel összefüggésben (2).

A kockázatmegosztás is két irányba hathat:

  • Kapcsolódás az azonos infrastruktúrát használó más vasúti társaságokhoz (2.a.),
  • Vasúti rendszeren kívüli tényezők, melyek kockázatokat jelentenek a vasúti társaságra (2.b.).

A biztonságirányítási rendszernek a következő eljárásokat kell tartalmaznia:

1. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes kockázat kezelésére irányuló intézkedések

  • Eljárások a vasút működésével kapcsolatos kockázatok, köztük a munkavégzési tevékenységből, a munka megtervezéséből vagy a munkateherből, illetve más szervezetek/személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok azonosítására. (Munkavédelmi szempontú kockázatértékelés kiegészíthető, vagy attól függetlenül is értékelhető, de biztosítani kell mindkét jogszabályi háttérnek való megfelelést.)
  • Eljárások a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztésére és bevezetésére.
  • Eljárások a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására.
  • Eljárások az adott esetben más szervezetekkel (úgymint a pályahálózat-működtetővel, a vasúttársaságokkal, a gyártóval, a karbantartási vállalkozóval, a karbantartással megbízott szervezettel, a vasúti jármű üzembentartójával, a szolgáltatóval és a beszerző egységgel) való, a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő együttműködés szükségességének elismerésére olyan kérdésekben, amelyeket illetően azok közös, a kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések bevezetését befolyásolni képes kapcsolódási pontokkal rendelkeznek.
  • Eljárások az érintett szervezetekkel való dokumentációs és kommunikációs folyamatokra, ideértve az egyes részt vevő szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapítását és az információcserére vonatkozó előírásokat.
  • Eljárások a szabályozás eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására.

2. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok

  • Eljárások a vasút rendszerén kívüli felek miatt fellépő kockázatok megfelelő és ésszerű azonosítására, amennyiben az helyénvaló és indokolt.
  • Eljárások a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó, előző pont szerint azonosított kockázatok mérséklését szolgáló kockázatkezelő intézkedések meghozatalára.
  • Eljárások az előző pontban meghatározott intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség szerint módosítások végrehajtására (nyomonkövetés).

3. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan

  • Eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásai esetére.
  • Kockázatértékelési eljárások a változások kezelésére
  • Eljárások a kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználására, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetésére.

A BIR-ben alkalmazott kockázatkezelési eljárásnak tartalmaznia kell ezeket az elemeket, de nem kritérium ennek a hármas (1-2a-2b) tagozódásnak az alkalmazása. Amennyiben valamilyen társaság specifikus egyedi körülmény nem indokolja, megítélésem szerint hatékonyabbá és áttekinthetőbbé válik a rendszer, ha a teljes kockázatkezelési folyamatot egy nagy eljárásban kezeljük, és ebbe építjük bele az ismertetett hármas tagozódás összes elemét. Ezt a nagy eljárást nevezhetjük vasútbiztonsági kockázatkezelési "szupereljárásnak" is. A vonatkozó részletszabályokat a Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet foglalja magában.

Ellenőrző kérdések
1. Melyik esetben írja elő a jogszabály kockázatkezelés alkalmazását?
Jelentős anyagi kárral járó baleset következik be.
Személyi sérüléssel járó baleset következik be.
Megváltoznak az üzemeltetési feltételek.
2. Hogyan kell kialakítani a kockázatkezelés rendszerét?
A kockázatkezelés a vasúti társaságok felelőssége, ezért olyan rendszert kell kialakítani, mely legjobban támogatja a működési folyamatokat.
A biztonságirányítási rendszer alrendszereként.
A kölcsönös átjárhatóság érdekében kiadott közös biztonsági módszer szerint.
3. A kockázatkezelés kötelező alkalmazása milyen változást hoz a vasúti társaságok vasútbiztonsági tevékenységében?
A korábban kialakult módszerek helyett a harmonizált egységes módszert kell alkalmazni.
A vasútbiztonsági tevékenységet ki kell egészíteni és formalizált keretbe kell helyezni.
A vasútbiztonsági tevékenység mellett kockázatkezelést is kell végezni.
4. Mely eljárásokat nem kell szerepeltetni a kockázatkezelés rendszerében?
A berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzettel kapcsolatos körülmények változásakor felmerülő veszélyek kezelését
Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására vonatkozó eljárásokat.
A vasúti közlekedés más szereplőivel való kapcsolódási pontokon történő változások kezelését.