KURZUS: Biztonságirányítási ismeretek
MODUL: III. modul
7. lecke: A biztonsági rendszer alapelemei 5. (Kockázatkezelés 2.)
A kockázatkezelésre vonatkozó közös biztonsági módszer | |||||||
A karbantartásért felelős szervezeteknek rendelkezniük kell a berendezések, az eljárások, a szervezet, az alkalmazottak vagy a kapcsolódási pontok tekintetében bekövetkező változások kezelésére szolgáló kockázatértékelési eljárásokkal. Ez a CSM tehát kiterjed arra a karbantartási rendszerre is, melynek követelményeit a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről szóló - későbbi fejezetben részletesen bemutatásra kerülő - közös biztonsági módszer határozza meg, és azon karbantartási rendszerre is, mely nem tartozik a hivatkozott közös biztonsági módszer hatálya alá. A kockázatkezelési CSM alkalmazásában részt vevő szereplők közötti kapcsolódási pontokon különös figyelmet kell fordítani a kockázatkezelésre. | |||||||
A közös biztonsági módszer célja, hogy összehangolja | |||||||
| |||||||
A közös biztonsági módszer nem alkalmazandó: | |||||||
| |||||||
Fogalommeghatározások | |||||||
Kockázat: a (veszélyből fakadóan) sérüléssel járó balesetek és események előfordulásának gyakorisága és az ilyen sérülések súlyosságának mértéke; | |||||||
Kockázatvizsgálat: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása; | |||||||
Kockázatelemzés: kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, amelynek segítségével megállapítható, hogy a fennálló kockázat elfogadható mértékűvé vált-e; | |||||||
Kockázatértékelés: a kockázatvizsgálatból és a kockázat-elemzésből álló teljes folyamat; | |||||||
Biztonság: a sérülés elfogadhatatlan kockázatának hiánya; | |||||||
Kockázatkezelés: irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok elemzési, értékelési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazása; | |||||||
Kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezeŹlése érdekében; | |||||||
Biztonsági intézkedések: intézkedéscsomag, amelynek célja vagy egy veszély előfordulási arányának csökkentése, vagy a veszély következményeinek enyhítése egy elfogadŹható kockázati szint elérése és/vagy fenntartása érdekében; | |||||||
Veszély: olyan körülmény, amely adott esetben balesethez vezethet; | |||||||
Kockázatelfogadási kritériumok: adott kockázat elfogadhatóságának értékelési kritériumai. E kritériumokat annak megállapítására alkalmazzák, hogy egy kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy csökkentése érdekében a továbbiakban közvetlen intézkedésre ne legyen szükség; | |||||||
Veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el; | |||||||
Veszélyazonosítás: a veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás; | |||||||
Kockázatelfogadási elv: egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok; | |||||||
Magatartási kódex: írásban rögzített szabályok gyűjteménye, amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmazni; | |||||||
Referenciarendszer: olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető; | |||||||
Kockázatbecslés: az elemzett kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása; | |||||||
A változás megítélése | |||||||
A kockázatkezelést végző vasúti társaság köteles mérlegelni a bevezetés előtt a változtatásnak a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. A vizsgálatot akkor kell elvégezni amikor a vasúti társaság vasúti rendszerét érintő bármilyen változást eszközöl. Az ilyen változtatások lehetnek technikai, működési vagy szervezeti jellegűek. Szervezeti változtatások esetében kizárólag az üzemeltetési vagy karbantartási eljárásokat befolyásoló változtatásokat kell mérlegelni. | |||||||
Ha a bevezetni kívánt változtatás nem befolyásolja a biztonságot, akkor nincs szükség a kockázatkezelési eljárás alkalmazására. | |||||||
Ha a bevezetni kívánt változtatás befolyásolja a biztonságot, és nem áll rendelkezésre meglévő szabály annak megállapítására, hogy a változtatás jelentős-e biztonsági szempontból, akkor a vasúti társaságnak döntenie kell a változás jelentőségéről, figyelembe véve az alábbi kritériumokat: | |||||||
| |||||||
Amennyiben a figyelembe veendő kritériumok szerint végzett értékelés alapján a változtatás nem tekinthető jelentősnek, a megfelelő dokumentáció megőrzése elegendő a döntés alátámasztásának igazolásához. Ebben az esetben a vasúti társaságnak a saját biztonsági módszerének alkalmazásával kell végrehajtania a változtatást. | |||||||
Amennyiben a figyelembe veendő kritériumok szerint végzett értékelés alapján a változtatás jelentősnek tekinthető, akkor a kockázatkezelési eljárás alkalmazandó. | |||||||
Általános elvek és kötelezettségek | |||||||
"A kockázatkezelési eljárás az értékelt rendszer meghatározásával kezdődik, és az alábbi tevékenységekből áll: | |||||||
| |||||||
Ez a kockázatkezelési eljárás (2. ábra) ismétlődik addig, amíg az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelmény igazoltan nem teljesül. | |||||||
| |||||||
1 A Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről I. melléklet Függelék | |||||||
A kockázatkezelési eljárásért felelős vasúti társaságnak veszélynyilvántartást kell vezetnie. | |||||||
A vasúti társaság az érintett szereplőkkel egyetértésben arról dönt, hogy ki lesz felelős a kockázatértékelés alapján megállapított biztonsági követelmények teljesítéséért. A vasúti társaság által az említett szereplőkre vonatkozóan megjelölt biztonsági követelmények nem léphetik túl azok felelősségi körét és ellenőrzési területét. | |||||||
A kockázatkezelési eljárás első lépése a vasúti társaság által elkészítendő dokumentumban (pl. Biztonságirányítási Kézikönyvben) az egyes szereplők feladatainak, továbbá kockázatkezelési tevékenységeinek meghatározása. A vasúti társaság felelős az érintett szereplők közötti szoros - feladataiknak megfelelő - együttműködés koordinációjáért a veszélyek és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelése érdekében. | |||||||
A közös biztonsági módszertől eltérő kockázatértékelési módszerek is alkalmazhatóak, amennyiben azt a rendelet megengedi. A kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazásának értékelése Magyarországon nemzeti biztonsági hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) feladata. Az értékelést végző szerv feladata a leírt kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazásának és az alkalmazás eredményeinek független értékelése. Az értékelést végző szervnek teljesítenie kell a közös biztonsági módszer rendeletében felsorolt - de jelen tárgy keretén belül nem tárgyalt - kritériumokat. | |||||||
A kapcsolódási pontok kezelése | |||||||
"Az értékelés alatt álló rendszer szempontjából jelentős valamennyi kapcsolódási pont tekintetében és az alkalmazandó ÁME-ben meghatározott kapcsolódási pontokra vonatkozó előírások sérelme nélkül a vasúti ágazat érintett szereplői együttműködnek az említett kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek, valamint a kapcsolódó biztonsági intézkedések megállapítása és közös kezelése érdekében. A kapcsolódási pontokon a közös kockázatok kezelését a jelentős változást bevezető vasúti szereplő koordinálja."2 Amennyiben két vagy több szereplő nem tud megállapodásra jutni, a koordináló szereplő feladata megoldást találni a problémára. Az egyetlen szereplő által egyedül nem ellenőrizhető valamennyi veszélyről és kapcsolódó biztonsági követelményről tájékoztatni kell a másik érintett szereplőt annak érdekében, hogy közösen találjanak megfelelő megoldást. Az értékelés alatt álló rendszer meghatározásától függetlenül a jelentős változást bevezető vasúti szereplő felelős annak biztosításáért, hogy a kockázatkezelés kiterjedjen magára a rendszerre és e rendszernek a vasúti rendszer egészébe történő integrálására. | |||||||
2 A Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről I. melléklet 1.2.1. |
Ellenőrző kérdések | |||||||
1. Az alábbiak közül melyik nem célja a kockázatkezelésről szóló közös biztonsági módszernek?
![]() | |||||||
2. Melyik esetben lehet használni kockázatkezelésre vonatkozó közös biztonsági módszert?
![]() | |||||||
3. Mit jelent a kockázatelfogadási elv fogalma?
![]() | |||||||
4. Mit jelent a veszélynyilvántartás?
![]() |