KURZUS: Vállalatgazdaságtan

MODUL: III. modul: A vállalat értékteremtő (stratégiai) tevékenységei

11. lecke: Logisztika

Tanulási útmutató

A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként a tartalmi összefoglalót, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután olvassa el a tananyag kapcsolódó fejezetét, melyben megtalálja a témakör részletes kifejtését. Tananyag: Kurucz Attila et al. (2017): Vállalatgazdaságtan alapok Logisztika c. fejezet

A lecke tartalmi összefoglalója

A vállalati működés egyik alapvető célja az értékteremtés, amely két fő pilléren alapuló folyamatként írható le. Az egyik oldalt az ún. logisztikai rendszer képezi, amely az anyagellátási és anyagmozgatási folyamatokat és a készletgazdálkodást tartalmazza.

A vállalati misszió kidolgozása során a vállalat megfogalmazza, hogy mely fogyasztói kör, mely igényét, milyen módon kívánja és tudja a tevékenysége által kielégíteni. Az értékteremtés folyamatai szorosan kapcsolódnak ehhez, mégpedig a kielégítés módjára adva választ. Tehát az értékteremtési folyamatok szoros kapcsolatban állnak a már említett vállalati misszióval, valamint a vállalat más funkcionális területeivel. Éppen ez adja az alapját az ún. értéklánc-koncepciónak is.

Értékteremtés során a vállalat által birtokolt erőforrásokból (munkaerő, termelő berendezések, anyag, információ, pénz) a vállalati tevékenység által (termelés és/vagy szolgáltatás) igény kielégítése történik, azaz érték előállítása és annak értékesítése. A termelés, a szolgáltatás és a logisztika hármasában a termelés az, amely során a vállalat szinte egyáltalán nem lép közvetlen kapcsolatba a fogyasztóval.

Logisztika értelmezése

A logisztika történetének fejlődési szakaszai és a terület céljainak változása között szoros párhuzam vonható. Hiszen az idő előrehaladtával a logisztikai célok is változtak, növekedett a logisztikai teljesítmény foka. Ez alatt értjük, hogy míg az 1950-es években a termelés támogatása (költségcsökkentés) volt az egyetlen cél, úgy 1970-re a termelés mellett fontossá vált az értékesítés támogatása is. 1985-től ez kibővült az értéknövelt szolgáltatások nyújtásával, majd 1995 után tovább szélesítették a célokat. Még pedig a vevői kiszolgálás biztosításával. Napjainkban a logisztikai fókusza leginkább az egyedi igényekre, valamint az ellátási hálózatra irányul.

A logisztika feladata és küldetése a 7M elvével írható le, mely során a "megfelelő" jelző kerül előtérbe. Vagyis a megfelelő terméket, a megfelelő helyen, időpontban, mennyiségben és minőségben, a megfelelő felhasználó (vevő, megrendelő) számára a vállalatnak optimális/megfelelő költségek mellett biztosítani a kívánt terméket, szolgáltatás.

Az anyag- és információ áramlása lehetővé teszi a vállalati logisztikai célok megvalósítását a szállítási határidők rövidítésétől kezdve, a kapacitások kihasználásán át, egészen a megfelelő szolgáltatás nyújtásáig.

A fenti magyarázatok alapján az anyagi áramlásokkal, a készletekkel és a velük kapcsolatos tevékenységek együttes rendszereként tudjuk leírni magát a logisztikát. Mivel tényleges, összetett anyagi folyamatokkal leginkább a termelő vállalatok rendelkeznek, ezért nem meglepő, hogy többségében őket fókuszba állítva mutatják be a logisztikai rendszerek sajátosságait.

A vállalatok logisztikai folyamatára elsősorban a fogyasztói igények változása, azok differenciálódása, az információs társadalom, a digitalizáció, a globalizáció és a környezetvédelem térnyerése hatott. Hatásaik, mint például a robotika térnyerése a termékek készletezésében, értékesítésében, az e-kereskedelem szűkítése, az "innoválni vagy megszűnni" kérdéskör, az adminisztrációs folyamatokkal kapcsolatos elvárások, az IoT, avagy a "dolgok internete" szemlélet elterjedése, jelentős befolyással bírtak az egyes logisztikai tevékenységekre. Ezért a vállalatok fokozatosan átalakították a logisztika szinte teljes munkakörnyezetét és folyamatát. A modernizálás foka többek között az eltérő vállalati mérettől függ.

Kapcsolódó főbb szakterületek közé tartozik többek között a közlekedéstechnika, szállítás- és rakodástechnika, marketing, informatika, kommunikációs technika.

Logisztikai rendszer részei, szerkezete, értékelése

Egyes vállalatok nem elkülönítve, hanem együtt, egymás részeként kezelik a logisztikai rendszert és szervezetet a vállalat más folyamataival és szervezeti egységeivel.

A logisztikai rendszer három fontos részből tevődik össze, melyek közül a beszerzési logisztika esetében a vállalati tevékenységhez szükséges inputok rendelkezésre állását szorgalmazza a vállalat. A termelési logisztika ezeket áramoltatja a termelési folyamaton keresztül. Majd a marketing logisztika által a termelés végeredményét értékesítés útján kínálja fel az ún. outputpiacon.

A beszerzési oldalt ellátásnak, az értékesítési oldalt elosztásnak nevezzük. A gyakorlati megvalósulás során a három felsorolt terület szoros kapcsolatban áll egymással, a gazdasági rendszerrel, melyek háttértámogatását az informatikai rendszer is biztosítja.

A logisztikai rendszer szerkezete megmutatja, hogy a három logisztikai terület miként, mely egységek és résztevékenységek által kapcsolódik a készletezéshez, az anyagi folyamatok lebonyolításához, valamint az információ kezeléséhez. Tehát magába foglalja az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák összességét.

A logisztikai rendszer működése kapcsán a vállalat tehát dönt a készletgazdálkodásról és az anyagi folyamatok lebonyolításáról.

Az anyagi folyamatok fizikai természetűek és minden vállalatnál előfordulnak, a gyakorlati működés szempontjából nélkülözhetetlenek. Az anyagi folyamatok végbemehetnek vállalaton belül és kívül is. Az említett áramlások térben és időben megszakadnak, mely a készletekkel magyarázhatók. Az anyagi folyamatok lebonyolításánál elsődlegesen a szállítás, tárolás, anyagmozgatás, kiszerelés tevékenységeket menedzselik.

Készletek tartása egy olyan fizikai és gazdasági kényszerűségként írható le, amely a gazdaság minden szintjén érvényesül. Bizonyos gyártási módszerek esetében (pl. a Just in time, avagy JIT, magyarul "Éppen időben" elvű gyártás) a cél épp a készlettartás elkerülése, de az esetek többségében minden gyártó, termelő vállalat tart készletet a raktáron. A készletgazdálkodás összetett folyamat, alapját a készletek fajtáinak és kapcsolatainak meghatározása, valamint a feladatok megtervezése biztosítja. Ezt követően szükséges választ adni az alapvető kérdéseire. A készletgazdálkodási rendszer működésének három szintjét vizsgáljuk (összkészlet, készletfajta, termék szintje).

A logisztikai rendszer működésének értékelése, ahogy más vállalati rendszerek esetében is, elengedhetetlen a vállalat hatékony és eredményes működéséhez. A működés költségeinek vizsgálata mellett az általa nyújtott szolgáltatásokat is középpontba kerülnek. Utóbbi esetében mérvadó a rendelkezésre állás, a kiszolgálási idő és a minőség. Hiszen ezek befolyásolják leginkább a kiszolgálási színvonalat.

Logisztikai terület stratégiája

Mint minden funkcionális terület esetében, a logisztika területén is szükséges a terület stratégiájának kidolgozása, mely szorosan kapcsolódik a részterületekhez. A beszerzési stratégia esetében felmerül a venni vagy gyártani problémakör, a szállítóval szembeni követelmények sora (pl. minőség), valamint a beszerzési információs rendszer. A készletgazdálkodási stratégia kidolgozása során megvizsgáljuk a befektetett eszközök nagyságát, a vállalati működés rugalmasságát, valamint a készlettek kapcsolatos folyamatok ráfordításait. Az értékesítési stratégiánál szintén fontos a piac követése és a változásokra való rugalmas reagálás képessége.

Mindez függ a logisztikai rendszer felépítésétől, a kereslet kielégítésének időzítésétől, és nem utolsó sorban a szállítás technológiájától.

Látható, hogy az információs technológia mélyen átszövi az egész logisztikai rendszert, melynek kidolgozása során a keresleti, kínálati, szállítói, vevői és vállalati információs rendszer igényei, feltételei kiemelt jelentőséggel bírnak.

Ahhoz, hogy a vállalat megfelelő logisztikai stratégiát tudjon kidolgozni, ismernie kell az anyagi folyamataira irányuló stratégiai szempontokat és azok tartalmát. Gondolva az integráció fokára, a raktárak jellemzőire, valamint a szállítási módokra.

Logisztikai teljesítmény és költségek mérése

A logisztikai folyamatról nyújtanak részletes információkat az ún. teljesítménymérők vagy teljesítmény mutatók. Használatának okai között szerepel többek között a minőségi elvárások növekedése, fejlődési tendenciák sora. Az egyik legfontosabb feladatként jelenik meg, mely irányulhat a szervezeten belüli logisztikai folyamatokra, valamint a szervezeten kívülire.

A belső teljesítménymérőket a ráfordítás, a folyamatra vonatkozó teljesítmény, valamint a kibocsátás mentén csoportosítjuk. Míg a ráfordításmérők esetében az átalakítási folyamat bemeneteit vizsgáljuk (pl. anyag folyamatadatai), addig a kibocsátásmérőknél a kimeneteket (pl. termelési kibocsátás folyamatadatai).

Az egyes mutatók további tényezőkkel magyarázhatók:

  • a ráfordításmérők tényezői között a hatékonyság, a kihasználtság tényezője,
  • az átalakítási folyamatra vonatkozó mutatóknál a termelékenység, a rugalmasság, az átfutási idő, a készletszint, a készletforgás,
  • a kibocsátásmérő esetében pedig a teljesítőképesség jelenik meg.

A vevői elégedettség és a benchmarking a külső teljesítménymérők közé tartozik.

A teljesítménymérők szoros párhuzamban állnak a logisztikai célok rangsorával, amely alapján mindegyikhez egy-egy teljesítménymérőt tudunk hozzárendelni. Gyakorlatot tekintve például a megfelelő időben elvhez/célhoz kapcsoljuk a szállítási időre vonatkozó teljesítmény mutatót.

Mint minden vállalati funkcionális terület, a logisztika esetében is felmerülnek költségek, melyek struktúráját az adminisztratív, avagy irányítási (pl. beszerzés adminisztratív költsége, információs rendszerek működtetési költségei), valamint a logisztikai funkció fizikai megvalósításának költségei képeznek (pl. szállítás költségei).

Kulcsfogalmak

Értékteremtés, értéklánc, értékteremtési folyamat, logisztika, beszerzés, termelés, értékesítés, logisztikai rendszer, beszerzési logisztika, termelési logisztika, értékesítési logisztika, anyagi folyamat, input, output, készletgazdálkodás, készletszint, készletforgás, átfutási idő, logisztikai stratégia, logisztikai teljesítmény, logisztikai teljesítménymérő, logisztikai hatékonyság, logisztikai költség

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához!

  • Érdemes a tartalmi összefoglalót a tanulás vázának tekinteni, mely kontextusba helyezi a jegyzet egyes részeit. Olvassa el az egyetemi jegyzet/tananyag kapcsolódó fejezetét, majd a tartalmi összefoglalót. Egymást kiegészítve használja azokat!
  • Magyarázza meg a saját szavaival az értékteremtés fogalmát!
  • Gondolja át és a saját szavaival magyarázza el az értékteremtési folyamatot!
  • Gondolja át és rendszerezze a logisztika céljainak és történeti fejlődésének kapcsolódását!
  • Gyűjtse össze a logisztika feladatait, azonosítsa a logisztika küldetését!
  • Gondolja át és a saját szavaival magyarázza el a logisztika helyét a vállalati működésben, kiemelve a logisztika legfőbb trendjeit és hatásait!
  • Gyűjtse össze a logisztikához kapcsolódó főbb szakterületeket!
  • Magyarázza meg a saját szavaival a logisztikai rendszer fogalmát!
  • Gondolja át és rendszerezze a logisztikai rendszer részeit és szerkezetét!
  • Magyarázza meg az anyagi folyamatok és a készletgazdálkodás fogalmát, jelentőségét!
  • Gondolja át a logisztikai rendszer működésére vonatkozó értékelési folyamatot!
  • Magyarázza meg a logisztikai stratégia célját és jelentőségét!
  • Magyarázza meg a logisztikai teljesítmény fogalmát!
  • Gyűjtse össze a logisztikai teljesítmény mutatókat és azonosítsa azok célját!
  • Magyarázza meg a logisztikai költségek fogalmát és azonosítsa az egyes költségtípusokat!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • Értelmezni az értékteremtés fogalmát.
  • Megmagyarázni az értékteremtési folyamatot és jelentőségét.
  • Megmagyarázni a logisztika céljainak és történeti fejlődésének kapcsolódását.
  • Felsorolni a logisztika feladatait, azonosítani a logisztika küldetését.
  • Megmagyarázni a logisztika helyét a vállalati működésben, kiemelve a logisztika legfőbb trendjeit és hatásait.
  • Felsorolni a logisztikához kapcsolódó főbb szakterületeket.
  • Értelmezni a logisztikai rendszer fogalmát.
  • Értelmezni a logisztikai rendszer részeit és szerkezetét.
  • Értelmezni az anyagi folyamatok és a készletgazdálkodás fogalmát, jelentőségét.
  • Megmagyarázni a logisztikai rendszer működésére vonatkozó értékelési folyamatot.
  • Értelmezni a logisztikai stratégia célját és jelentőségét.
  • Értelmezni a logisztikai teljesítmény fogalmát.
  • Felsorolni és megmagyarázni a logisztikai teljesítmény mutatókat és azok célját.
  • Értelmezni a logisztikai költségek fogalmát és azonosítani az egyes költségtípusokat.
Önellenőrző kérdések
1. Az értékteremtés során szükséges erőforrások közé tartozik!
munkaerő
termelő berendezések
pénz
információ
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
A logisztikai rendszer értékelését elegendő évente elvégezni.
A logisztikai rendszer részét képezi a beszerzési logisztika.
A logisztikai rendszer magába foglalja az anyagi folyamatokat és a készletgazdálkodást.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
Minden vállalat tart készletet.
A kibocsátásmérő a teljesítőképességet vizsgálja.
Az anyagi folyamatok fizikai természetűek.
A robotika nincs hatással a logisztikai tevékenységekre.
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek igazak logisztikai teljesítménymérőkre?
a teljesítménymérőket hozzá tudjuk rendelni a logisztikai célokhoz
a teljesítménymérés során elemezni tudjuk a logisztikai ráfordításokat
a vevői elégedettség és a benchmarking belső teljesítménymérők
a ráfordítás mutatóval az átalakítási folyamat bemeneteit mérjük