KURZUS: Vállalatgazdaságtan

MODUL: III. modul: A vállalat értékteremtő (stratégiai) tevékenységei

10. lecke: Termelés és szolgáltatás előállítás a vállalatnál

Tanulási útmutató

A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként a tartalmi összefoglalót, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután olvassa el a tananyag kapcsolódó fejezetét, melyben megtalálja a témakör részletes kifejtését. Tananyag: Kurucz Attila et al. (2017): Vállalatgazdaságtan alapok Termelés és szolgáltatás előállítása a vállalatnál c. fejezet

A lecke tartalmi összefoglalója

Az Értékteremtő folyamatok menedzsmentje átöleli a vállalati folyamatokat a beszerzéstől az értékesítésig beleértve a piacokkal való intenzív kapcsolatokat is (keresletmenedzsment és kínálatmenedzsment együtt). Tananyagunkban a piacról visszafelé indulva mutatjuk be a fontosabb vállalati területeket, így a marketing után a termelés és szolgáltatás előállítás témakörét részletezzük ebben a fejeztben. Az értékteremtő folyamatok hármasából a termelés az, amely során a vállalat szinte egyáltalán nem lép közvetlen kapcsolatba a fogyasztóval. Aki megoldást keres a szükségletére, nem pedig terméket vagy szolgáltatást. Éppen ezért a vállalatok általában a fogyasztói igények valamely kombinációjára összpontosítanak a működésük során.

Léteznek olyan vállalatok, amelyek csak termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak. Azonban ma már többségében mindkettőt végzik. Nem véletlen tehát, hogy a termelést és a szolgáltatást egymás ikerfunkciójának nevezik. Hiszen mindkettő esetében az erőforrások összekapcsolás révén azok átalakítására, transzformálására kerül sor. A folyamat eredményeként pedig új érték, ún. jószág jön létre, amely alkalmassá válik a már korábban is említett fogyasztói igények kielégítésére. Fontos kiemelni, hogy ez a transzformáció nem tud logisztika nélkül megvalósulni, amely egy kerethez hasonlóan megadja a fenti tevékenységekhez szükséges peremfeltételeket. Ezen a ponton kapcsolódnak össze értékteremtő folyamatként.

Termelés

A vállalati tevékenységi rendszer termelés centrikusságra irányuló körforgás által leírható az erőforrásokból a termelés és értékesítés által végbemenő igény kielégítése. Termelés által a rendelkezésre álló erőforrások egy részét felhasználja a vállalat, hogy más erőforrásokon (a bemenő anyagokon és vásárolt alkatrészeken) tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzon létre. A folyamat lebonyolításához termelőberendezéseket alkalmaz a vállalat, amely magába foglalja a termelési szakaszok, ciklusok alatt használt eszközök összességét.

Termeléssel kapcsolatban elsősorban a termelési ágakat és a termelési kapacitást szükséges értelmezni. A termelési ág konkrétabban megadjak, hogy a termelés során mit mire formál át a vállalat. Ezek közé tartozik: a kitermelőipar, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőipari termelés.

A kapacitás a termelés fontos fogalma, mely a teljesítményre irányul. Hiszen kifejezi az adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképességet.

Szolgáltatások

Termelés és szolgáltatás közötti alapvető különbségként jelenik meg a fizikai mennyiségben való számbavétel. Mivel a szolgáltatás esetében ez nem vagy csak önkényes formában valósul meg. Ehelyett mérvadó a tartósság, időtartam, intenzitás. Továbbá fontos, hogy a szolgáltatások létrehozása és fogyasztása időben egybeesik. Így a fogyasztó az igénybevételt követően ismeri csak meg a tényleges tartalmat.

A felosztások és csoportosítások sokféleségéből fakadóan jellemzőinek ismertetése során az értékteremtési folyamathoz szorosan kötődő, általános megközelítésekre összpontosítunk. Szolgáltatási ágak: elosztó szolgáltatások, termelői szolgáltatások, társadalmi szolgáltatások, személyi szolgáltatások.

Szolgáltatások jellemzői a legfőbb tulajdonságokat tartalmazzák, mint a kézzelfoghatóság, az előállítási folyamat, a piacosítható és nem piacosítható jelleg, a termeléshez való viszony, a fogyasztáshoz való viszony, a szállíthatóság.

Termelés és Szolgáltatás kapcsolata

A mindennapokban leginkább együttesen fordulnak elő, mint például a termelő vállalatok szolgáltatási, melynek alapvető ismérvei közé tartozik az eladási/értékesítési szolgáltatás, a termékhez kötődő szolgáltatás, a fogyasztótámogató szolgáltatások.

A termelés és szolgáltatás teljesítménybeli értékelésénél mindkét tevékenységre figyelni kell, ezek alapján a termelés öt kritériuma kibővül további négy a szolgáltatás szempontjából mérvadó elemmel. Ezek a következők: minőség, költség, megbízhatóság, rugalmasság, válaszképesség, bizalomkeltés, empátia, kiszolgálási körülmények, vevőkiszolgálás.

Termelési stratégia és a termelési folyamat sajátosságai

Ahogy a logisztika, úgy a termelés esetében is fontos a megfelelő stratégia kidolgozása, mely ugyancsak a vállalati stratégiából vezethető le. A termelési stratégia középpontjában a termelés menedzsmentjének fő célkitűzései állnak, vagyis a mit és hogyan kíván a vállalat előállítani kérdésekre a válasz. Kiemelt szereppel bír a gyártás helye, a gépek és berendezések elrendezése. Továbbá, az alkalmazandó termelésirányítási és termelésszervezési elvek összessége. Célkitűzései között szerepel a minőség, a költség, a megbízhatóság, a rugalmasság és a fogyasztó-orientáció. Továbbá stratégiai kérdésként jelenik meg:

  • A kapacitás létrehozandó nagysága,
  • A kapacitás bővítésének vagy leépítésének módja,
  • A fenntartani kívánt termelő berendezések karbantartása.

A vállalatok termelési folyamatát meghatározó tényezők közé tartoznak a termelés ismérvei, a termék és a technológia életciklusai, a hatékonyság kérdésköre, valamint a termelés klasszikus és modern szervezőelvei.

A termelés jellemzői

A termelés jellemzői különböző szempontok mentén csoportosíthatók, melyek közül a következőkben a gyártmány, a gyártási rendszer jellegét, valamint a gyártás tömegszerűségét emeljük ki. Fontos megjegyezni, hogy ezeket minden egyes folyamatban együtt értelmezzük, egymástól nem elválasztható, nem független osztályozások.

A gyártmány a termelés végeredményeként megjelölt jószágot, mely lehet szabványos tömegterméktől az összetett gyártmányig terjedő termék.

A gyártási rendszer a termelőegységek adott feltétel szerinti csoportosítását és térbeli elrendezését jelenti, mindez meghatározza a munkadarabok jellegét, térbeli áramlását, valamint a termelőegységek közötti kapcsolatot is. Jellegét tekintve alapvető gyártási típusokat szükséges megkülönböztetni, melyek közé tartozik: folyamatrendszerű, műhelyrendszerű, projektrendszerű. Ezek között is többféle átmenet, köztes állapot figyelhető meg.

A gyártás tömegszerűsége lehet egyedi, sorozat, tömeg.

A transzformáció során létrejövő terméket a technológia tulajdonságai jelentősen befolyásolják. A gyártási idő és a költség mentén felvázolható a technológiai életciklus. Az egyes szakaszokkal együtt párhuzamosan változik a gyártási rendszer, termelési volumen, technológiai fejlődés, valamint az automatizálás foka. Azonban ahogy a termékeknél, úgy a technológiai életciklusra is igaz, hogy a technológia nem feltétlenül halad át minden egyes szakaszon.

A termék és technológia között vonható további párhuzam a termékszerkezet és a gyártási rendszer kapcsolatával írható fel.

Termelés klasszikus és modern szervezőelvei

A termelési folyamat irányítását tekintve a vállalatok a hagyományos és modern szemlélet közül választhatnak. A hagyományos termelésszervezési elvek mentén megjelenik a korábban taglalt gyártási típusok. A modern megközelítése szerint a vállalatok a számítógéppel integrált termelést választják, melynél az elnevezésből kiindulva, a hátteret az egységes számítógépes vezérlésen alapuló rendszer adja. Erre építve valósul meg integráltan a termelés tervezése és irányítása, az anyagmozgatás és a gyártás. Az IoT (Internet of Things, Dolgok internetje) online kapcsolja össze a műszereket, berendezéseket, gépeket és valós idejű kommunikációt biztosít a teljes termékelőállítási folyamatban.

A termelési hatékonyságának növelése érdekében a vállalatok általában három fő tényezőre fókuszálnak: a veszteségek azonosítására és megszüntetésére, a folyamatos fejlesztésre és az emberek bevonására. A hatékony termelés szervezőelvei között a lean és az Ipar 4.0-t tárgyaljuk.

A Lean ("karcsúsítás") több hatékonyságnövelő és fejlesztő lépésből álló egység, egy adott cél elérése érdekében, nem pedig egy konkrét logisztikai vagy termelési megoldás. Célja, az adott termelési volument a lehető legkisebb gép, emberi munkaerő, anyag, időráfordítással elérni, a nem kihasznált kapacitások felszámolásával. Nem csak a termelő szektorban, hanem a kereskedelmi és szolgáltató ipar területén is versenyelőnyhöz segíti a vállalatokat. A lean termelés/karcsú termelés (lean production) eredetileg a Toyota termelési rendszer (Toyota Production System, TPS) szinonimája volt. A lean filozófia fő alapelve az ember tisztelete. Emellett további öt elv alkotja a lean filozófia és módszertan hátterét: az érték azonosítása, az értékáramlás feltérképezése és megértése, az áramlás biztosítása, húzó rendszer bevezetése, húzás bevezetése, azaz kiküszöbölni a "sorban álló tételek" tételekre való fókuszálást, tökéletességre való törekvés, avagy a folyamatos fejlesztés

A Lean termelési rendszer előnyei a vállalatok számára, hogy igyekszik a veszteségforrásokat (muda) felszámolni: gyártás átfutási idejének csökkenése, gyártásközi készletek csökkenése, az alapterület igényének csökkenése, a végselejt és újra megmunkálás csökkenése, az időre történő szállítás javulása, az élőmunka termelékenység növekedése. Vállalat egészét érintő előnyök között a versenyképesség javulása, vállalat növekedése, stabil munkahelyek, valamint a nyereség növekedése a leginkább kiemelkedő.

Amennyiben a vállalat az értékteremtő folyamatok egészére kiterjeszti a filozófiát, akkor a magyar szakterminológiában azt "karcsú értékfolyam"-nak nevezzük. Ebben az esetben új szervezési alapelvekre van szükség, mint például az éppen időben elv (Just in Time, JIT).

A negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) a legkorszerűbb intelligens információ- és kommunikáció technológia révén összetettebb, szorosabb kapcsolatot alakít ki a vállalat a belső (termékfejlesztés, gyártás, logisztika) és a külső (ügyfelek) működési folyamatai között. A gyártási módszerek megváltoznak, a gépek átveszik a termelési feladatokat a humán erőforrástól.

Működési háttér igényli az M2M technológiát (machine to machine), amely az emberi közreműködés nélkül, egymással kommunikáló gépek sora, mely során egymástól képesek átvenni a komplexebb folyamatok irányítását is. Az M2M alapján az autóiparban megvalósuló technológiaként ismert a V2V (vehicle to vehicle). Az M2M működéséhez információs csatorna szükségeltetik, melyet az IoT (internet of things, "dolgok internete") biztosít.

A fenti fejlődés alapozta meg az AI (Artifical Intelligence), azaz mesterséges intelligencia fejlődését, amely működése során leginkább a big data állományt használja.

Továbbá, mérvadóak a felhőalapú szolgáltatások iránti növekvő igény is. Általa összekapcsolhatóvá válnak a különböző fogyasztási szokások, logisztikai folyamatok, melyeket kiegészítve a fenti technológiákkal egyre inkább közelebb kerülhetünk az automatizált közlekedéshez is.

További, termeléshez szorosan kötődő fogalmai között jelenik meg a horizontális és vertikális digitális integráció, a kiber-fizikai rendszerek fontossága, az egyedi tömeggyártás.

Az Ipar 4.0 során a gyártó vállalatok többsége a jelenleg működő infrastruktúrára alapozva végez fejlesztéseket, tehát nem cserélik le a teljes termelési munkakörnyezetet. Előnyei között szerepel többek között: gyártásra vonatkozóan: optimálisabb, erőforrás-kímélő, dinamikusabb és decentralizált gyártási folyamat, komplex rendszerek összehangolása, meglévő adatok/adathalmazok átláthatóságának növelése, ügyfélközpontúság növekedése, közvetlenség és azonnali, rugalmas reagálás növekedése.

A termékek és az alkatrészeik kiemelt szerepet kapnak a gyártás és a logisztika folyamatainak irányításában. Az intelligens termékek "memorizálják" a gyártósoron beépítésére kerülő alkatrészeket és azokra felmerülő igényt, majd a gyártás végén a csomagolást, szállítást és tárolást. Az éppen aktuális előrehaladási folyamathoz/lépéshez igazítva ellenőrzi a minőséget, szükség esetén riasztást küldve jelzi a hibákat, hiányokat.

A szervezeti megújulás képessége, a jelenleg kevésbé kielégítő IT- és információbiztonság, a járulékos feladatok átgondolása fontos vállalati kihívásként jelentkezik az Ipar 4.0 esetében.

Kulcsfogalmak

termelés, szolgáltatás, termelőberendezés, termelési/szolgáltatási ág, termelési/szolgáltatási teljesítmény, termelési stratégia, gyártmány, gyártási rendszerek, termelési hatékonyság, hagyományos termelésszervezés, modern termelésszervezés, Lean termelés, karcsú értékfolyam, Ipar 4.0, M2M technológia, V2V technológia, mesterséges intelligencia, IoT, felhőalapú szolgáltatás, egyedi tömeggyártás,

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához!

  • Érdemes a tartalmi összefoglalót a tanulás vázának tekinteni, mely kontextusba helyezi a jegyzet egyes részeit. Olvassa el az egyetemi jegyzet/tananyag kapcsolódó fejezetét, majd a tartalmi összefoglalót. Egymást kiegészítve használja őket!
  • Gondolja végig az értékteremtés folyamatát, a logisztika és a termelés, szolgáltatás területeinek kapcsolódását!
  • Magyarázza meg a saját szavaival a termelés és a szolgáltatás fogalmát, valamint kapcsolatát!
  • Gyűjtse össze a termelési és a szolgáltatási ágakat!
  • Magyarázza meg saját szavaival a termelési stratégia fogalmát!
  • Gyűjtse össze és értelmezze a termelési stratégia kérdéseit és célkitűzéseit!
  • Magyarázza meg a saját szavaival a gyártmány, gyártási rendszer fogalmát!
  • Azonosítsa be a gyártási rendszer jellegére és tömegszerűségére vonatkozó típusokat!
  • Gondolja végig a termék és a technológia kapcsolatát!
  • Azonosítsa be a hagyományos/klasszikus és a modern termelésszervezési elveket, valamint azok különbségeit!
  • Magyarázza el a termelési hatékonyság jelentőségét!
  • Magyarázza meg a Lean termelés fogalmát és célját!
  • Gyűjtse össze a Lean termelés előnyeit!
  • Magyarázza meg az Ipar 4.0 fogalmát és jelentőségét!
  • Gyűjtse össze és értelmezze az Ipar 4.0 kapcsolódó fogalmait!
  • Azonosítsa be az Ipar 4.0 előnyeit!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • értelmezni az értékteremtés folyamatát, a logisztika és a termelés, szolgáltatás területeinek kapcsolódását.
  • Megmagyarázni a saját szavaival a termelés és a szolgáltatás fogalmát, valamint kapcsolatát.
  • Felsorolni a termelési és a szolgáltatási ágakat.
  • Megmagyarázni saját szavaival a termelési stratégia fogalmát.
  • Felsorolni és értelmezni a termelési stratégia kérdéseit és célkitűzéseit.
  • Megmagyarázni a saját szavaival a gyártmány, gyártási rendszer fogalmát.
  • Beazonosítani a gyártási rendszer jellegére és tömegszerűségére vonatkozó típusokat.
  • Értelmezni a termék és a technológia kapcsolatát.
  • Beazonosítani a hagyományos/klasszikus és a modern termelésszervezési elveket, valamint azok különbségeit.
  • Megmagyarázni a termelési hatékonyság jelentőségét.
  • Megmagyarázni a Lean termelés fogalmát és célját.
  • Felsorolni a Lean termelés előnyeit.
  • Megmagyarázni az Ipar 4.0 fogalmát és jelentőségét.
  • Felsorolni és értelmezni az Ipar 4.0 kapcsolódó fogalmait.
  • Beazonosítani az Ipar 4.0 előnyeit.
Önellenőrző kérdések
1. A gyártási rendszer jellegére vonatkozó típusok közé tartozik:
projektrendszerű gyártás
folyamatrendszerű gyártás
szakaszrendszerű gyártás
műhelyrendszerű gyártás
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
A Lean termelés során a vállalat az átfutási idő növekedését célozza meg.
A Lean filozófia központi alapelve az ember tisztelete.
A Lean termelés előnyei közé tartozik a gyártásközi készletek csökkentése.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A termelési hatékonyság egyik fő tényezője a folyamatos fejlesztés.
A termékszerkezet és a gyártási technológia meghatározó a termelési stratégia kidolgozása során.
A vállalat a termelés során közvetlen kapcsolatba lép a fogyasztóval.
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek igazak Ipar 4.0-ra?
a gyártás dinamikusabb, decentralizált
M2M technológia meglétét igényli
a termékek és az alkatrészek szerepe csökken a termelési folyamatban
legfőbb kihívásainak egyike a szervezeti megújulás képessége