KURZUS: Vállalatgazdaságtan

MODUL: I. modul: Vállalat a tudományban és az üzletben modul

1. lecke: Bevezetés a vállalatgazdaságtan tudományába

Tanulási útmutató

Az első, bevezető leckében szeretnénk tisztázni a vállalatgazdaságtan, mint tudomány helyét a tudományok között és az oktatásban. A cél, hogy lényeglátást és rávezetést adjunk a téma fontosságának érzékeltetéséhez. Ezután olvassa tovább a következő leckéket és a tananyagot: Kurucz et al. (2017) Vállalatgazdaságtan alapok c. jegyzetét.. Haladjon végig a témákon.

A lecke tartalmi összefoglalója

A vállalatgazdaságtan nem csupán egy tantárgy neve, hanem egy világszerte ismert és érdeklődéssel kutatott tudományterület. A vállalatgazdaságtanhoz legközelebb az angol Business Economics vagy néhány aspektusból a Business Management áll. Ezen tantárgyak a világon minden gazdász és menedzser oktatás részét képezik. A magyarországi vállalatgazdaságtan oktatására nagy hatással voltak a német nyelvterületen ismert "Allgemeine Betriebswirtschaftslehre" tananyagok. Az üzleti gazdaságtan nagyon aprólékos vizsgálata, a költséggazdálkodás területei keverednek a menedzsment és stratégia tudományterületeivel.

A központi kérdés talán az lehet, hogy miként működtessünk egy hatékony vállalatot? Ezen kérdés megválaszolásához szeretnénk segítséget nyújtani tananyagunkkal.

A hazai oktatási gyakorlatban a vállalatgazdaságtan (vagy vállalati gazdaságtan) átfogó alapozó tantárgy lett, amellyel az egyetemi hallgatók tanulmányaik elején találkoznak. Így jelen esetben az anyagunk "Bevezetés a vállalatok gazdálkodásába" címet is kaphatná ('Introduction to business'), de egyrészt ez a cím már foglalt, másrészt igyekszünk a korábbiakhoz képest eltérő, talán "modernebb" nézőpontból megközelíteni a gazdálkodási gyakorlatot.

A vállalatgazdaságtan tudomány középpontjában a vállalat áll, annak gazdálkodását, a vállalat működéséhez szükséges funkciókat és módszertant tekinti át. Természetesen a vállalati menedzsereknek komplex módon kell tekinteniük a vállalatra, hiszen döntéseiknél jelentőséggel bír a vezetés-szervezés, a műszaki-technológia és a pszichológia, stb. területe is.

Ezekkel részleteiben nem foglalkozunk, de adott esetben utalásokat, gondolatébresztő megállapításokat teszünk.

A gazdaság, a gazdálkodás és a tudományok általános fejlődésének kölcsönhatásaként jött létre a vállalati gazdaságtan, mint tudományos diszciplína. A gyökerek a XVI. századig nyúlnak vissza. Az önálló diszciplínává válás a múlt század húszas éveire tehető (Illés, 2014).

A vállalatgazdaságtant tekinthetjük a vezetés-szervezés tudományok egyik részterületének, amikor egy intézményesített fogalmi keretbe értelmezzük az összefüggéseket, s ez a fogalmi keret a vállalat.

A vállalatgazdaságtan több más tudományterület ismeretanyagát felhasználja, azok alapvetéseit elfogadja és azokra épít (mint inputokra), majd másik tudományterületeken alkalmazza a feltárt összefüggéseket. Az alkalmazáshoz nagyon sok alapelvet, és bizonyított összefüggést, illetve szükség eseténmódszertani modelleket biztosít.

A vállalatgazdaságtan helye a tudományok között
1. ábra

A vállalatgazdaságtan más tudományok közti helyét mutatja az első ábra. Az 1. ábrán szereplőalapozó tudományterületek közül ki kell emelnünk a Mikroökonómia szerepét, amely szintén gazdasági ágensenként (fogyasztó, vállalat, állam) vizsgálódik, de azt külső szempontból teszi. A szereplők piaci helyzetével, a kereslet-kínálat találkozásával, a fogyasztó haszon-maximalizálásával és a vállalatok profitmaximalizálásával foglalkozik. Ezeket az alapvetéseket a vállalatgazdaságtanban is felhasználjuk, mint ahogy a költségekre és jövedelmezőségre vonatkozó tételeket.

A vállalatok fejlődésének és viselkedésének kereteit a gazdaságtörténet és gazdaságpszichológia segíti megérteni, de a piaci versenyben, a vállalati döntéshozatalban és a kapukon belüli együttműködésekben gyakori a politika befolyásoló szerepe. A döntéselmélet a gazdaságtudományok mindegyikében jelentőséggel bír, hiszen a szűkösség elve miatt folyamatosan választásra, döntésre kényszerülnek a szereplők.

Az alkalmazott tudományoknál a vállalat egyes funkcióinak stratégiai és operatív működési elveivel külön tudományágak foglalkoznak:

  • Információtudomány: az információk előállításának és kezelésének tudománya;
  • Marketing: a piaccal kapcsolatos ismeretek és piaci kapcsolatok tudománya;
  • Vállalati pénzügyek: a vállalat pénzmozgásának menedzsment elveit és működési kereteit vizsgálja;
  • Humán erőforrás menedzsment: az emberekkel való bánásmód és a megfelelő humántőke megszerzésének, megtartásának tudománya;
  • Logisztika: vállalatba érkező erőforrások, a belső anyagmozgatás és kimenő forgalom átfogó koncepcionális megértését szolgáló tudomány;
  • Termelésmenedzsment: a hatékony termelési rendszerek működésének tudománya.

Az egyes iparágakban sajátos működési jelenségek figyelhetők meg, ezekkel az ágazati tudományok foglalkoznak részleteiben:

  • Ipari gazdaságtan: az ipari, termelő vállalatokkal foglalkozik;
  • Mezőgazdasági vállalati gazdaságtan: a mezőgazdasági növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és feldolgozással foglalkozó vállalatokat vizsgálja;
  • Kereskedelem-gazdaságtan: áruforgalmat bonyolító kereskedelmi (boltok, raktárak) vállalatokkal foglalkozik;
  • Infrastruktúra gazdaságtan: Az infrastrukturális beruházásokkal és fejlesztési lehetőségekkel, illetve a közszolgálatásokkal (úthálózat, víz, elektromos hálózatok) foglalkozó tudomány.

A vállalatgazdaságtan módszertani megoldásait is külön tudományterületeken gondozzák:

  • Számvitel: gazdasági események követésével és a vagyoni, jövedelmezőségi kalkulációkkal foglalkozik;
  • Statisztika: matematikai módszerekkel igyekszik a meglévő adathalmazokból értelmezhető hasznos információkat előállítani;
  • Operációkutatás: matematikai módszerekkel optimalizálási eljárásokat dolgoz ki;
  • Üzletpolitikai esettanulmányok: a vállalat működésének a vezetői hatékonyságnak az összefüggését gyakorlati eseteken keresztül dolgozza fel és szűri le a tanulságokat;
  • Üzleti szimuláció: IT teszt környezetben igyekszik valós üzleti jelenségek szimulációját elvégezni, valamint tesztelési és döntéselőkészítési modellekben segít.

Természetesen a vállalatok egy adott gazdasági környezetben léteznek, ezért - ha laza szálon is - de kapcsolódnak a makro folyamatokkal foglalkozó tudományokhoz is, azaz a gazdaságpolitikához, külgazdaságtanhoz. Ezek nemzetgazdasági szinten vizsgálják egy ország gazdasági teljesítményét. Kötődik továbbá a regionális gazdaságtanhoz, amely egy kisebb régió versenyképességéhez szükséges eszközöket és módszereket dolgoz ki, de a makro (globális) gazdasági folyamatokhoz és pénzügyekhez is találhatunk kapcsolatot.

Vállalatelméletek

A vállalatelméletek koncepcionális szinten - elméleti síkon - vizsgálják a vállalatok létének indokoltságát, viselkedésüket, annak változási tendenciáit és a vállalat szerkezeti kérdéseit. Mivel meglehetősen magas absztrakciós (elvonatkoztatott) síkon vizsgálódnak, ezért a gyakorlatban közvetlenül beépíthető eredményei korlátosak. Ha keressük a vállalatelméletek erényét, akkor az főként abban áll, hogy adott kutatási kérdések kapcsán világos ok-okozati összefüggéseket mutatnak be. Olyan megállapításokat és kapcsolatokat világítanak meg, amelyek érthetőbbé teszik az előforduló jelenségeket. Nagyon fontos kiemelni, hogy a tudományos igényesség mellé általában társul modellszámítás, elemzés is. Meg kell jegyezni azonban, hogy nem céljuk részletes gazdálkodási kérdésekben állást foglalni és az sem, hogy, konkrét megoldási javaslatokat tegyenek adott problémákra.

Röviden tekintsünk át néhány vállalatelméletet, melyek abban segítenek, hogy megvilágítsák, miként gondolkodhatunk a vállalatokról. Bemutatásra kerülnek a klasszikus, a magatartás, a megbízó-ügynök, az intézményi (Chikán, 2004) és az erőforrásalapú vállalatelméletek.

A klasszikus elmélet: a vállalat mikroökonómiai felfogása, amelyet ma már neoklasszikusként emlegethetünk. Korai elődjének számít az Adam Smith által lefektetett fogalomrendszer, a munkamegosztás és az önérdekek mentén történő haszonmaximalizálás.

A klasszikus elmélet úgy gondolkodik a vállalatról, hogy az egy profitmaximalizálásra törekvő "fekete doboz". Inputokat szed és outputokat bocsát ki, olyan módon, hogy a lehető legnagyobb profitot realizálja. A belső működés nem ismert, mondjuk ki, nem is érdekes ebből a szempontból. A vállalat egybeolvad tulajdonosával és menedzsereivel és egy racionális gépezetként van jelen a piacon. Az egyetlen döntési szempont, a racionalizálási célfüggvény alapja az ár. Piaci árinformációk mentén koordinálja tevekénységét, használja ki termelési lehetőségeit.

Magatartás elméletek alapjait az '50-es évek második felében rakta le James G. March és Herbert Simon. Ez az elmélet az emberek együttműködését emeli ki. Az egyének szeretnék kielégíteni szükségleteiket és ezt magasabb szinten tudják megtenni, ha koalíciót alkotnak. A vállalat a céljaikért dolgozó emberek koalíciója. A vállalathoz való csatlakozással az egyén hamarabb és kisebb befektetéssel éri el a célját, elégíti ki szükségleteit. Ezáltal együtt hatékonyabbak.

Ez az elmélet később továbbfejlődött, több aspektusból kezdte vizsgálni a célok összetettségét, hierarchiáját, a vállalatban megjelenő célok egyezőségét. Az egyének döntéseket hoznak, de a vállalaton belül és kívül sok információ van, melyek megszerzése költséges, tehát csak korlátozottan lehet racionális az egyén.

A nagyvállalatok kialakulásával újabb elméletek láttak napvilágot, mint a Megbízó-Ügynök elmélet. A megbízó-ügynök elmélet alapja az a tény, hogy a vállalatok többségénél a tulajdonosi (megbízói) és menedzsment (ügynöki) szerepek szétválnak. (Természetesen ez nem igaz a kisvállalatokra, vállalkozásokra),érdekütközés alakulhat ki. A tulajdonos megbízza a menedzsert, hogy képviselje az érdekeit és feleljen meg a kitűzött céloknak. A tulajdonosi érdek a vagyon gyarapodását célozza, a menedzsment érdeke a jövedelmező és folyamatos működés fenntartása, a menedzseri feladatok magas szinten való ellátása és ezáltal a menedzser személyének pozitív megítélése a munkavállalók piacán. A menedzsment mindennap részt vesz a vállalat működésében, a tulajdonos csupán a befektetését kezeli. Ebből adódóan más-más információkhoz jutnak hozzá, így információs aszimmetriáról beszélhetünk:

  • A tulajdonosok nem tudják ellenőrizni a menedzsereket, mert nem tudnak mindent a vállalat körül zajló eseményekről, így a menedzserek csorbíthatják a tulajdonosi érdekeket.
  • A menedzserek hozzák meg a profitáló döntéseket, viszont a profit túlnyomó részben a tulajdonosoké lesz. Adott esetben a menedzsment ezt megakadályozhatja.

Ez az érdekellentét, vagy másnéven "képviseleti probléma" sok bajt okozhat, mégis működnek olyan ellenfolyamatokamik az ilyen szervezetek életképességét biztosítják az üzleti világban. Az egyik ilyen ellenfolyamat a menedzserpiac, hiszen a menedzserek hírneve az egyik legfontosabb versenyelőnyük, hogy tartósan megbízásokat kapjanak, jól kell teljesíteniük. A tulajdonosok elleni törekvések nem előnyösek az újabb munkák megszerzésénél.

Másik kontroll a nyilvánosság, hiszen a nagyobb vállalatokat több hivatal is ellenőrzi, nem beszélve a tőzsdei cégekről, ahol adott szempontrendszer mentén objektíven értékelik a menedzsment munkáját. Ezeken felül egy mai modern vállalat komoly PR tevékenységet végez és folyamatosan kommunikál a környezete felé. Az internetes világban egy rosszhír, egy hiba gyorsan szárnyra kap és elterjed, amely gazdasági károkat is okozhat. Ezt a kockázatot nem igen vállalja be sem a menedzser, sem a tulajdonos.

Az intézményi vállalatelmélet azzal az alapvetéssel él, hogy minden tranzakció költségekkel jár. A vállalatok a piacon egymással és a vevőkkel is üzleteket bonyolítanak le, így a kérdés az, hogy meddig terjedjen a szervezet hatásköre a másik féllel szemben. Ráadásul költséges az információ megszerzése és a szerződéskötés is. Tehát a vállalatok élete folyamatos piaci tranzakciók sorozata, amelyek ráadásul drágák is. Hogyan szerezhetünk így előnyöket?

Az elmélet alapján a piacon kívül éri meg a tranzakciókat lebonyolítani, amíg azok ott olcsóbban megoldhatók. Másképpen fogalmazva érdemesebb tartós keretmegállapodásokat kötni, mint újra és újra partnereket keresni a piacon. Ez a gondolat nagyon fontos lett a mai üzleti világban, hiszen a vállalatok komoly stratégia partnerségeket, hálózatokat építenek ki, hogy minél hatékonyabb üzleteket köthessenek. Ezt a tendenciát tovább erősített az információs technológia fejlődése segítve a piacon kívüli, relatív olcsó tranzakciók megvalósulását.

Így a vállalat hatásköre addig terjed, amíg szervezőerőként (a piac helyett) a piaci költségeknél alacsonyabb áron tud megállapodásokat kötni.

Az erőforrásalapú vállalatelmélet megjelenése 1984-re tehető és Wernerfelt, illetve Rumiét nevéhez kötődik. (Kapás, 1999) Lényege, hogy a vállalatot erőforrásai összeségeként fogja fel. A vállalatok erőforrásai és ezek felhasználására vonatkozó képességei egymástól eltérőek, s ezek határozzák meg a versenyelőnyüket. A versenyelőny addig él, amíg valamelyik versenytárs hasonlót nem tud produkálni.

Ha van egy olyan erőforrásunk, amely egyedi, utánozhatatlan, helyettesíthetőségé kétséges és a piacon eladható, akkor stratégiai versenyelőnyre tehetünk szert.. Egy jó szakember, egy jó termék, egy egyedi technológia, sőt egy, a többi közül kitűnő vállalati kultúra is lehet sikert hozó erőforrás.

Összefoglalva tehát a vállalatgazdaságtan, mint diszciplína átfogó jellegű és szintetizáló szereppel bír. Megközelítései szerteágazók, sokszor kombináltan jelennek meg, de ismeretük elengedhetetlen a további fejezetek megértéséhez.

Felhasznált irodalom

Chikán Attila (2004) Vállalatgazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest

Illés Mária (2014): Vállalatgazdaságtan I., Miskolci egyetem, Miskolc.

Kapás Judit(1999): Egy új vállalatelmélet: erőforrásalapú-megközelítés, Vezetéstudomány, XXX/02. 35-43 old.

Kulcsfogalmak

vállalatgazdaságtan mint tudomány, vezetés-szervezés, alapozó tudományok, alkalmazott tudományok, vállalatelméletek, klasszikus elméletek, magatartáselméletek, megbízó-ügynök elmélet, intézményi vállalatelmélet, erőforrásalapú vállalatelmélet

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához!

  • Gondolja végig a vállalatgazdaságtan üzleti jelentőségét, oktatásban betöltött szerepét!
  • Azonosítsa be, hogy az egyes tudományterületek hogyan kapcsolódnak egy vállalat életéhez! Gondoljon végig egy konkrét példát!
  • Magyarázza el a saját szavaival, hogy miben segítenek a vállalatelméletek!
  • Gondolja át és rendszerezze a vállalatról szóló koncepciókat!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes...

  • érvelni a vállalatgazdaságtan fontossága mellett,
  • megmagyarázni, a vállalatgazdaságtan központi témáját.
  • felsorolni a kapcsolódó tudományterületeket.
  • elmagyarázni, hogy miképpen kapcsolódnak össze az egyes tudományterületek egy konkrét vállalat életében.
  • bemutatni a jelentősebb vállalatelméleteket!
Önellenőrző kérdések
1. A vállalatelméletek célja...
Jelölje meg a helyes választ!
konkrét gazdasági problémák megoldásának kidolgozása.
a vállalati működésé részletes leírása.
a vállalatok létezésének indoklása, létjogosultságuk vizsgálata.
szakértői rendszerek kidolgozása, mint tanácsadói funkció.
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
Az erőforrás alapú vállalat elmélet korábbi, mint a magatartáselmélet.
A neoklasszikus vállalatelmélet "fekete dobozként" tekint a vállalatokra.
Az emberek koalíciójaként felfogott vállalat koncepciója adja az intézményi vállalatelmélet alapját.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A vállalatgazdaságtan és számvitel tudományterületek között vertikális kapcsolat van.
A vállalatgazdaságtan tudományos érdeklődésének középpontjában a vállalat áll.
A piaci tranzakciós költségek felmerülnek az információs szerzés és a szerződéskötés esetében is.
A vállalatgazdaságtan és vezetés-szervezés tudományterületek horizontális kapcsolatban állnak egymással.
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek igazak az megbízó-ügynök elméletre?
A vállalat menedzsere, mint megbízó, a vállalat tulajdonosa, mint ügynök jelenik meg.
A kontrolling funkción keresztül a tulajdonosok teljes mértékben ellenőrizhetik menedzsereket.
A tulajdonosok és menedzserek között információs aszimmetria áll fent.
A menedzserek hozzák meg a profitáló döntéseket, viszont a profit túlnyomó részben a tulajdonosoké lesz.