KURZUS: Vállalatgazdaságtan
MODUL: II. modul: A vállalat stratégiája, fejlődése, jövője
5. lecke: Innováció
Tanulási útmutató | |||||||||||
A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként az elektronikus tananyag összefoglalóját, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután haladjon végig a tartalmi összefoglalón, és olvassa el a jegyzet részletes kifejtését az egyes vastagon szedett összefoglaló-részek mellé! Tananyag: Kurucz Attila et al. (2017): Vállalatgazdaságtan alapok című jegyzetének Innováció című fejezete. | |||||||||||
A lecke tartalmi összefoglalója | |||||||||||
Az élet biológiai, társadalmi, kulturális és gazdasági megközelítésekből egyaránt jelent mozgást és haladást. A gazdaságban a változás hordozója az innováció: mindig az újdonságok mozdítják el a piacokat. Az innováció bonyolult jelenség. Ebben a részben az innováció általános gazdasági elméletének összefoglalóját követően azt tárgyalja, hogy miként jelenik meg és szivárog be a piacokra az innováció. | |||||||||||
Az innovátor és a vállalkozás | |||||||||||
A gazdaság lényege, hogy egy olyan fizikai tartalommal rendelkező vagy nem rendelkező jószág (termék vagy szolgáltatás) csere tárgyát képezze, amely valamilyen szükségletet elégít ki. A cserét intézményesítő vállalkozás feladata, hogy egyrészt olyan jószágot állítson elő, másrészt értékesítsen, amely a fogyasztó valamely problémájára megoldás. Egy ilyen termék vagy szolgáltatás elképzeléséhez és létrehozásához nem csak empátiára és széles spektrumú aktivitásra, hanem vállalkozói szellemre is szükség van. | |||||||||||
Innováció elmélet | |||||||||||
Schumpeter (1934) az innovációnak öt alapesetét különbözteti meg. | |||||||||||
| |||||||||||
Innovációs alapfogalmak | |||||||||||
| |||||||||||
Zárt innovációs modellek | |||||||||||
Az innovációs modellezésében a kezdeti megközelítése a lineáris modell, mely azt feltételezi, hogy az innováció egymást "lineárisan követő" tevékenységek láncolata. A lineáris modell fő kritikája, hogy az innováció, mint egymástól elszigetelt tevékenységek sorozata jelenik meg, nem számolva a folyamatok kölcsönhatásával csupán időbeli egymásutániságával. | |||||||||||
Nyílt innovációs modellek | |||||||||||
A zárt innovációs modellnél modernebb elmélet a nyílt innovációs modell, mely dinamikus rendszerben realizálódik: teret és lehetőséget hagy az információ cserére. A nyílt innováció lényege, hogy a zárt innovációs felfogással ellentétben a tudás nem feltétlen a szervezeten belül termelődik ki, hanem érkezhet a vállalaton kívülről is, persze szervezett módon. Ennek szellemében a vállalatok saját fejlesztéseinek titkosítása és az információk "vállalati titokkénti" elzárása nem a szükséges védelmet biztosítja, hanem önmagát, a vállalkozást hátráltatja, hiszen ezzel az elzárással blokkolja a külső impulzusokat (Chesbrough, 2003). | |||||||||||
A Living Lab paradigma | |||||||||||
A nyílt innovációs modellek iparágtól, szituációtól és lehetőségektől függően folyamatosan változnak és alakulnak. Az egyik úttörő irány a nyílt innovációban a Living Lab paradigma. A Living Lab egy laboratóriumként funkcionáló várost vagy épületet, amelyben a fejlesztők és tervezők életszerű környezetben figyelik meg az emberek viselkedését és reakcióit egy adott szituációra vonatkozóan, vagyis hogy bizonyos szituációkban mit hajlandóak és képesek véghezvinni (Le Hub, 2008). A Living Lab tehát egyaránt jelenti a környezetet, a rendszert, a platformot, és szervezetet. A Living Lab a fogyasztói bevonás köré építkező paradigma. A felhasználói aktivitást helyezi az innovációs folyamat középpontjába. | |||||||||||
Innovációs források | |||||||||||
Az innovációs forrásokat két különböző, ám a vállalkozás létjogosultsága és működése szempontjából egyenként egyaránt elengedhetetlen csoportba oszthatjuk: | |||||||||||
| |||||||||||
Innovációs források gazdaságtani megközelítésből | |||||||||||
A vállalkozáson belüli források Drucker (1993) nyomán: | |||||||||||
| |||||||||||
A vállalkozáson kívüli források közé sorolja Drucker (1993) a | |||||||||||
| |||||||||||
Innovációs források alkotói megközelítésből | |||||||||||
Minden egyes innovációs forrásra vonatkozó általános kritérium - legyen az gazdasági - technikai vagy kreatív -, hogy a puszta variabilitás, vagyis a l'art pour l'art másság kevés (Csíkszentmihályi,2014): a kreatív gondolatok értéket teremtetnek, így azok valamilyen többlettel rendelkeznek a korábbi verzióhoz képest. Az innovatív ötletek megtalálásához és felismeréséhez külön képességcsoport szükséges: kreativitás, szelekcióképesség, szaktudás, rendszerező képesség és képesség a csoportban való munkavégzésre - talán ez a legutóbbi a legnagyobb kihívások egyike. | |||||||||||
A csoportban való munkavégzés paradoxonára Edward DeBono gondolkodáskutató alkotta meg a hat gondolkodó kalap módszerét (2008). | |||||||||||
Innovációs források időbeli megközelítésből | |||||||||||
A konjunktúrát mindig valamilyen területen egy bizonyos időközönként megjelenő újdonság indukálja. Ezek a bizonyos időközök a Kondratyev ciklusok. Kondratyev orosz közgazdász három fejlett ország gazdasági mutatóit analizálta egy hosszú időtávon (1935). A vizsgálat eredményeképp ciklikusan ismétlődő felemelkedő és leszálló ágakat mutatott ki, melyek hosszát egyenként 50 évre becsülte. Ezeket a hosszú ciklusokat a szakirodalom Kondratyev ciklusoknak nevezi. | |||||||||||
Az innovációs "dagályok" és "apályok" magyarázzák a gazdasági változást, a növekedés és stagnálás fázisát; továbbá minden egyes ciklus felszálló ágát egy meghatározó innováció indukálta (Szabó, 2013). Az ilyen új korszakalkotó (és egyben régi korszakot lezáró) innovációkat bázis innovációknak nevezzük. Ezek jellemzően vezetési, termelési rendszerek vagy technológiák. | |||||||||||
Az innováció terjedése | |||||||||||
Gazdasági és kereskedelmi szempontból az innováció terjedése az a folyamat, amely során az innováció a célpiacon a potenciális szegmens valamint a társadalom tudatába bekerül majd elfogadottá válik. Ez a komplex folyamat azonban nem csak időbeli, hanem hálózati és térbeli terjedés dimenzióiban is megvalósul. | |||||||||||
Az innováció terjedése az iparágban: a technológia transzfer | |||||||||||
Az innováció terjedésének egy újabb horizontja, mikor a hasonló tevékenységi körű vállalkozások között jelenik meg az innováció bármelyik schumpeteri fajtája. Az innováció horizontális dimenzióban, vagyis azonos iparágban tevékenykedő vállalkozások közötti, terjedése alatt gyakran értünk technológiai innovációt. A technológiai innováció terjedésének célpontjai a vállalkozások, akik tevékenységükbe vagy szervezetükbe beépítik az új technológiát, így annak hordozóivá válnak. A technológia transzfer elősegíti az innováció értékesítését más vállalkozások felé. Az átvitele komplex folyamat: egyrészt a know-how átadására másrészt a know-how alkalmazásához szükséges infrastruktúrára és eszközrendszerre vonatkozik. | |||||||||||
Az innováció terjedése a piacon: a fogyasztók technológia elfogadása | |||||||||||
Marketing szempontból az innováció terjedésének és elfogadásának elméletei kísérletet tesznek arra, hogy megértsék, majd előre jelezzék, hogy egy szervezet vagy egy szegmens mikor, hogyan, miért és milyen mértékben lesz fogadó illetve vevő az új ajánlatokra (Nyirő, 2011). A marketing szempontú innováció terjedésessel kapcsolatos elméletek kidolgozásához szükséges vizsgálatok magukban foglalják az innováció észlelt értékének, a vele kapcsolatos kommunikációnak és az innovációval kapcsolatos tudás vizsgálatát. | |||||||||||
Innovációmenedzsment | |||||||||||
A menedzsmentkutató Peter Drucker (1998) úgy véli, hogy az innováció szervezett és tervezett (tehát menedzsment funkciójú) tevékenység, melynek célja, hogy a vállalkozás valamilyen új (itt: a meglévőtől eltérőként értendő) érték létrehozására tesz kísérletet, amellyel új igényeket elégíthet ki. Tehát bármilyen innováció létrehozásához és sikeres felhasználásához koordináció szükséges. A sikeres innováció tehát támogató tevékenységet is igényel - a vállalkozáson belül és a vállalkozás társadalmi - gazdasági - politikai környezetében egyaránt. | |||||||||||
A Triple Helix modell | |||||||||||
Az innováció makrogazdasági tervezése és támogatása során a funkcióik miatt az egyetemi-kutatóintézeti, a gazdasági szféra és az állami szervek kerülnek interakcióban egymással. Ezt a hármast nevezi a szakirodalom Triple Helixnek. A Triple Helix modell pedig a három szereplő együttműködését vizsgálja. A három aktor szerveződése ugyanis meghatározza egy területi egység (nemzetgazdaság, régió vagy ágazat) innovációs eredményességét. Amellett, hogy a három intézmény tevékenységei között átfedések vannak, mindegyiknek megvan a maga önálló hozzáadott értéke: | |||||||||||
| |||||||||||
A start-upok világa: inkubáció és finanszírozás | |||||||||||
Egy új vállalkozás az esetek döntő többségében mikro - vagy kisvállalkozásként kezdi meg működését, amelyből az következik, hogy számolnia kell a kategóriája adottságaival. A kisvállalkozások előnye, hogy rugalmasak és reakcióidejük gyors, komplex hátránya, hogy elesnek a méretgazdaságosság adta lehetőségektől. Emellett gyakran jelennek meg finanszírozási korlátok. Mindezzel együtt a kezdő kisvállalkozásokra jellemző egy komplex és általános problémacsoport, amely inkubációs szolgáltatások iránti szükségletet generál. Az inkubátorok a pénzügyi támogatást nem vállalják, de hasonlóan értékes menedzsment és adminisztratív feladatokban segítik a kezdő vállalkozásokat, vagy más néven a start-upokat. Az inkubátorok hálózatokban működnek és törekszenek az általuk támogatott vállalkozásokat is hálózatba foglalni, valamilyen intézményes formában. | |||||||||||
A finanszírozásban szerepet játszanak a magvető tőke és az üzleti angyalok. A magántőke egyik megjelenési formája a seed capital vagy magvető tőke. Az üzleti angyalok olyan tapasztalt vállalkozók, akik magántőkéjük mellett hajlandóak szellemi tőkéjüket is a finanszírozott vállalkozásba fektetni (Kosztopulosz, 2003). Az üzleti angyal személyessége abban is megnyilvánul, hogy nem szervezett piacon (például tőzsdén) elérhető, hanem anonim módon eseti jelleggel jelennek meg, előre nem látható módon. Mindez jelentősen növeli a start-up sikerének esélyét. | |||||||||||
Felhasznált irodalom | |||||||||||
Chesbrough, H. (2003): Open Innovation. Harvard Business School Press | |||||||||||
Csíkszentmihályi, M. (2014): Kreativitás. A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai Kiadó. | |||||||||||
De Bono, E. (2008): Hat gondolkodó kalap (a párhuzamos gondolkodás hat szakasza), Manager Könyvkiadó Kft. | |||||||||||
Drucker, P. (1993): Innovációs és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban Park Kiadó, Budapest | |||||||||||
Kondratieff, N. D. (1935): The long waves in economic life. The Review of Economic Statistics. Vol. 17. No. 6. p. 105-115. | |||||||||||
Kosztopulosz, A. (2003): Az üzleti angyalok szerepe a fiatal, növekedésorientált kisvállalkozások finanszírozásában és fejlesztésében. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem. Gazdaságtudományi Kar. Közgazdaságtani Doktori Program. | |||||||||||
Le Hub (2008): Entretien filmé de William J. Mitchell, Paris, le hub, retrieved on 18 August 2009 from: http://www.lehub-agence.com/site.php?rub=3&id=204951 | |||||||||||
Nyirő, N. (2011): Médiatechnológiai innovációk elfogadása és terjedése. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. | |||||||||||
Schumpeter, J. A. (1934): The theory of economic development. Harvard Economic Studies. | |||||||||||
Szabó, A. (2013): A közfoglalkoztatás a gazdasági ciklusok kontextusában. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás - és Szervezétudományok Doktori Iskola. | |||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||
innováció, vállalkozó, vállalkozás, találmány, zárt innovációs modell, nyílt innováció modell, living lab, innovációs források, kreativitás, K+F, fejlesztés, földrajzi terjedés, technológiai transzfer, innovációmenedzsment, triple helix, start-up, inkubáció, finanszírozás, befektetés, üzleti angyal | |||||||||||
Tevékenységek | |||||||||||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | |||||||||||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához! | |||||||||||
| |||||||||||
Követelmények | |||||||||||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | |||||||||||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() | |||||||||||
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
![]() | |||||||||||
3. Jelölje meg a helyes választ az alábbi kérdésekre! | |||||||||||
Melyik a legmodernebb innovációs modell?
![]() | |||||||||||
Ki foglalkozott innovációmenedzsmenttel?
![]() | |||||||||||
Schumpeter az innováció hány forrását különböztette meg?
![]() | |||||||||||
Az alábbiak közül melyik nem lehet a Triple Helix modell szereplője?
![]() |