KURZUS: Vállalatgazdaságtan
MODUL: I. modul: Vállalat a tudományban és az üzletben modul
3. lecke: Piac és piaci viszonyok
Tanulási útmutató | ||
A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként az elektronikus lecke tartalmi összefoglalóját, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután olvassa el a jegyzet részletes kifejtését az egyes összefoglaló-részek mellé! Tananyag: Kurucz Attila et al. (2017): Vállalatgazdaságtan alapok című jegyzetének Piac és piaci viszonyok című fejezetet. | ||
A lecke tartalmi összefoglalója | ||
A piac a valóságos és a potenciális vevők és eladók cserekapcsolatainak rendszere. Működését az ár, a kereslet és a kínálat egymásra hangolt mechanizmusa koordinálja. | ||
A kereslet tulajdonképpen a fogyasztói igény, fizetőképes vásárlási szándék. | ||
Általában igaz, hogy a kereslet növekedése, illetve ennek következtében a kínálat relatív csökkenése áremelkedést, a kereslet csökkenése pedig árcsökkenést von maga után. Az ár és piaci mennyiség kapcsolatát rövid távon pont fordítva tapasztaljuk: az árak emelkedésével a keresett mennyiség csökken, kínált mennyiség növekszik, még az árak csökkentésével növelhető a keresett mennyiség és azonban csökkeni fog a kínált mennyiség a piacon. | ||
A piac további nélkülözhetetlen tényezője a verseny, mely a piaci szereplők között a gazdasági kapcsolatokból szerezhető üzleti előnyök megszerzéséért folyik. Két szélsőséges formája a tökéletes verseny és a monopólium. Egy termék piacának szerkezetét több körülmény együttesen határozza meg: 1. a piaci szereplők száma és nagysága, 2. a piacra lépés feltételei, 3. a termék jellege, 4. a piaci szereplők befolyása az árak alakulására, 5. az információhoz való hozzájutás lehetőségei. | ||
A vállalat küldetésének megfogalmazásakor tulajdonképpen nagy vonalakban már kijelöli azokat a piacokat is, amelyeken tevékenykedni kíván. Jelentős részben meghatározza azt is, hogy ehhez milyen erőforrásokra van szükséges, azaz milyen piacokon akar vevő lenni, és azt is, hogy kik lesznek ezen a piacokon a potenciális versenytársak, illetve kooperációs (gyakran stratégiai) partnerek. A vállalat tehát eladóként, vevőként, versenytársként és kooperációs partnerként jelenhet meg a piacon. | ||
Sokszor nem könnyű körülhatárolni azt a piacot, amelyre belépni szándékozunk. A vállalatnak alapvető érdeke, hogy helyesen határozza meg az ún. releváns piacot, tehát azokat a részpiacokat, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhet. Ez a körülhatárolás adja meg, hogy valójában kik is lesznek a vállalati működés piaci érintettjei. A piac határvonalainak kijelölése valójában mindig önkényes. Többnyire egy piachoz tartozónak tekintjük azon termékeket, amely termékek egymással helyettesíthetőek. Ez a helyettesíthetőség a fogyasztói oldalon hasonló felhasználási célt, árat és minőséget, a termelői oldalon hasonló technológiai és költségviszonyokat jelent. | ||
A piacra való belépés természetesen nem csak a belépni szándékozó vállalat ügye: el kell fogadtatnia megjelenését a piac többi szereplőjével. Ez nem mindig megy egyszerűen, hiszen az új vállalat gyakran sérti a már bent lévők érdekeit, de korlát lehet bármely belépési követelmény is. | ||
A már piacon lévő vállalatok számára erős védelmet jelenthet a piac szemben a frissen belépőkkel, hiszen kialakított üzleti kapcsolataik és megszerzett tudásuk, képességeik révén sokkal hatékonyabbak és alkuerősebbek tudnak lenni. Könnyebben juthatnak minőségi nyersanyaghoz, köthetnek stratégiai megállapodásokat, kialakított vevői körrel bírhatnak, ami komoly magabiztosságot adhat. | ||
A leggyakoribb korlátok, amivel az új belépőnek meg kell küzdenie: állami szabályozás, méretgazdaságosság, termékdifferenciálás, tőkeszükséglet, a partnerváltás költségei, az elosztási csatornákhoz való hozzáférés, egyéb belépési korlátok. | ||
A piacról való kilépés legelemibb korlátja, hogy a vállalat a rendelkezésre álló eszközökkel (gépek, berendezések) csak meghatározott fogyasztói igényeket tud kielégíteni, melyen változtatni csak bizonyos határokon belül tud. | ||
Hasonlóan kilépési korlátot jelent az emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya. A munkakörök legnagyobb részének a betöltéséhez speciális ismeretek szükségesek, s a munkavállalókat nehéz átképezni, illetve nem könnyű lecserélni. Kilépési korlát lehet a tőkepiac fejletlensége, illetve stagnálása is, mely esetben a vállalat nem egykönnyen tudja a váltáshoz szükséges tőkemozgásokat végrehajtani. | ||
A verseny fogalma szorosan kapcsolódik a piac fogalmához, a kettő egymás nélkül lényegében elképzelhetetlen. A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. A versengés tehát az üzleti vállalkozások természetes létformájának része: a fogyasztói igények minél nyereségesebb kielégítésére való törekvés során a vállalatok versenyeznek azért, hogy minél több fogyasztó forduljon feléjük igényével. | ||
A verseny mellett kialakulhatnak a piacon a kooperáció/együttműködés különféle formái is, hiszen előfordulhat, hogy két vagy több vállalat számára más konfrontációk erősebbek, mint az egymás közti érdekellentét, s így érdemesebb nekik kooperációra lépni. Két alapesete van: amikor gazdaságszervező lépések miatt kooperálnak, illetve amikor a verseny tisztaságát fenyegető lépések miatt működnek együtt. | ||
Az egyes piacok az általános tulajdonságokon túl, igen sok tulajdonságban különböznek egymástól. Ezek a specifikus tulajdonságok, a piactípusok elhatároló jellemzői, amelyek nagymértékben meghatározzák a vállalatok piaci magatartásának lehetséges változatait. | ||
Ha a piacra való be- és kilépések viszonylag szabadok, a relatív árak a kereslet-kínálat változásait követve mozognak és informálják a piaci szereplőket a nyereségszerzési lehetőségekről, akkor az egyes iparágak jövedelmezőségi viszonyai (azaz a befektetett tőkék megtérülési rátái) a kiegyenlítődés irányába mutatnak. Az ilyen piacokat, ahol a nyereségnövelésre törekvő egyének és szervezetek tevékenységének hatására a kiugróan magas extraprofit-szerzési lehetőségek hamar megszűnnek, és a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek, hatékony piacoknak nevezzük. | ||
Azokat a piacokat, ahol a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, nyomásos vagy vevői piacnak nevezzük, mivel a vevő van erőfölényben az eladóval szemben. A túlkínálat miatt az eladónak kell erőfeszítéseket tennie annak érdekében, hogy a vevő tőle, és ne mástól vásároljon. | ||
Azokat a piacokat, ahol a kereslet lényegesen nagyobb és tartósan meghaladja a kínálatot, szívásos-, hiány- vagy eladói- piacoknak nevezzük. Ezeken a piacokon az eladók versenye helyett a vevők versenye alakul ki a rendelkezésre álló termékekért. | ||
Az állam alapvető funkciója az adott ország társadalma legszélesebb értelemben vett közös ügyeinek intézése. Az ehhez szükséges erőforrásokat jellemzően adók formájában szedi be. Feladatait hivatalain és intézményein keresztül látja el. | ||
Az állam által meghatározott keretek között hasonló funkciót látnak el az önkormányzatok is, azzal a különbséggel, hogy tevékenységük "hatósugara" jogi értelemben és regionálisan is kisebb földrajzi egységekhez, vagy településekhez kötött. | ||
Az állami és az önkormányzati funkciók között jelentős súlyt képvisel a gazdasági tevékenység befolyásolása és felügyelete. Ebbe beletartozik, hogy intenzíven keressék azokat a lehetőségeket és megoldásokat, amelyek a gazdaság hatékonyságának növeléséhez és általában a gazdaság fejlődéséhez vezetnek. Az állam és az önkormányzat a maga eszközrendszerével elsősorban az együttműködésből fakadó szinergia-hatások kibontakoztatását segítheti elő. | ||
A hosszú távú kiegyensúlyozott fejlődés érdekében az államoknak meg kell találniuk azokat az utakat, módszereket, melyek segítségével a területükön élő állampolgárok számára a biztonságos gazdasági (valamint kulturális és társadalmi) fejlődés lehetőségét biztosítani tudják. | ||
Az állam gyakran jelenik meg piaci szereplőként. Egyik jellemző eset, amikor az intézményei által fogyasztóként lép fel. Meghatározott jogszabályi keretek között nagyösszegű és részletesen specifikált beszerzéseket végez. Az értékesítő (beszállító) vállalatok nagyon sok feltételnek kell, hogy megfeleljenek, nem minden szereplő számára jelent gazdaságos vevőt az állam. | ||
Másik eset, amikor az állam tulajdonosként jelenik meg vállalatokban. Ilyen esetben lehet eladó, versenytárs és vevő is. Sőt elképzelhető, hogy stratégiai partnerként más üzleti szereplőkkel együttműködve végez gazdasági tevékenységet. | ||
Kulcsfogalmak | ||
Piac, kereslet, kínálat, ár, verseny, tökéletes verseny, monopolpiac, piacra való belépés és kilépés, állami szabályozás, méretgazdaságosság, termékdifferenciálás, tőkeszükséglet, a partnerváltás költségei, az elosztási csatornákhoz való hozzáférés, egyéb belépési korlátok, kooperáció, hatékony piac, nyomásos piac, szívásos piac, állami vállalat | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához! | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Az alábbiak közül melyek a monopolpiac jellemzői? Jelölje meg a helyes választ!
![]() | |||||||||
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis a piacra való belépés esetén!
![]() | |||||||||
3. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek verseny tisztaságát fenyegető lépések miatti együttműködés formái?
![]() | |||||||||
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek a nyomásos piac jellemzői?
![]() |