KURZUS: Vállalatgazdaságtan
MODUL: IV. modul: Támogató vállalati funkciók
14. lecke: Vállalati pénzügyek, pénzügyi teljesítmények
Tanulási útmutató | ||||||||||
A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként az elektronikus lecke tartalmi összefoglalóját, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután olvassa el a jegyzet részletes kifejtését az egyes összefoglaló-részek mellé! Tananyag: Kurucz Attila et al. (2017): Vállalatgazdaságtan alapok című jegyzet Vállalati pénzügyek, pénzügyi teljesítmények című fejezete. | ||||||||||
A lecke tartalmi összefoglalója | ||||||||||
A vállalatgazdaságtan eddigi témáiban is jelentős részben foglalkoztunk pénzügyi kérdésekkel, bizonyítva, hogy egy különösen fontos témáról van szó. A vállalatok születésekor is meghatározó a pénz akár a befektetett tőkére, akár az elvárt nyereségre gondolunk, de a vállalatok mindennapjaiban is folyamatosan felmerül a pénz a bevételek számlázásakor, a költségek felmerülésekor és a jövőbeli működés fenntartásának finanszírozása kapcsán is. A pénz átszövi a vállalatok mindennapjait, külső és belső környezetükben is nagyon sok pénzügyi tranzakciót találunk. Gondoljunk csak a hitelezésekre, adófizetésre, szállítói és vevői számlák kiegyenlítésére, vagy a vállalat kapuin belül a bérfizetésekre, osztalékfizetésre. | ||||||||||
Könyvünk mostani fejezetében szeretnénk bemutatni a vállalati pénzügyek alapvető felvetéseit, hogy a vállalati gazdálkodás kérdéseiben tisztázzuk a vállalat és pénzügyi környezetének kapcsolatát, valamint a vállalatok hosszútávú pénzügyi (befektetések és hosszútávú fizetőképesség) stabilitásának és rövid távú jó pénzügyi teljesítményének lényeges szempontjait. Végül kitérnénk a pénzügyi teljesítmények értékelésére, a pénzügyi elemzés vállalati fontosságára. | ||||||||||
Mostani fejezet áttekintése után képes lesz a hallgató: | ||||||||||
| ||||||||||
Vállalat vagyona, vállalat értéke | ||||||||||
A vállalat tulajdonosai a vállalat alapításakor befektetést eszközölnek és megalapozzák a vállalat vagyonát. A tulajdonosi érdek ehhez fűződik, amennyiben ők szeretnék a vállalati vagyont növelni és annak értékét maximalizálni. | ||||||||||
A befektetett tőke után a tulajdonosok nyereséget várnak el, vagyis szeretnék, hogy a vállalat vagyona gyarapodjon és ebből a többletből ők részesüljenek. Ezt a nyereséget aztán vagy visszaforgatják a vállalatba, vagy kiveszik osztalék formájában. | ||||||||||
Az értéknöveléshez a menedzsment elkötelezettségén kívül szükséges egy olyan eszközrendszer is, amely mind stratégiai, mind operatív szinten képes érvényre juttatni ezt a szemléletet. Ezt az eszközrendszert értékközpontú vállalatirányításnak nevezzük. | ||||||||||
Mennyit ér a vagyon és a vállalat? A vállalat értéke több tényezőtől függ és több szempontból is vizsgálhatjuk. Egyik a vállalat nyilvántartott könyv szerinti értéke, ami a vállalat vagyonának könyvelésben nyilvántartott értéke, azaz az az érték ahogyan azt a mérlegben szerepelteti. Viszont a tulajdonosainak nem feltétlenül ennyit ér a vállalat, mert ők érzelmileg is kötődnek hozzá, illetve már rengeteg munkát fektettek bele, aminek szeretnék látni a hozadékát. Így a tulajdonosi érték az, amennyit a tulajdonos hajlandó lenne a vállalatáért kifizetni, hogy tulajdonát megtartsa. | ||||||||||
Ezeken túl beszélhetünk piaci értékről, gazdasági értékről és goodwill-ről is. | ||||||||||
Pénzügyi döntések (befektetés és finanszírozás) | ||||||||||
A vállalati pénzügyi döntések egyik része a hosszú távú fennmaradáshoz, a vállalatba fektetett és tartósan oda lekötött tőkéhez és eszközökhöz kapcsolódik, másik részük az ideiglenesen lekötött és folyamatosan forgatott tőkéhez kapcsolódik. Mindegyik időtávon a pénzmozgásokról szólnak ezek a döntések, mégpedig a növekedési szándék, a további beruházások és fejlesztések szem előtt tartásával. | ||||||||||
A vállalati pénzügyi döntések alapvető területei és időbeli síkjai
1. táblázat | ||||||||||
Forrás: Pálinkó-Szabó, 2008, 15. oldal | ||||||||||
Befektetési döntések | ||||||||||
A befektetési döntések arról szólnak, hogy milyen eszközökbe köti le pénzét a vállalat. Dönthet arról a vállalat, hogy más piaci szereplők irányába tesz ilyen befektetéseket, azazrészesedést vásárol egy másik vállalatban, vagy közös vállalatot alapít másik piaci szereplővel közösen. A vállalatok folyamatosan új befektetések után kutatnak, hiszen jövőbeli eredményüket szeretnék maximalizálni. Ezek a döntések főként hosszú távra szólnak, de felvethetjük úgy is a kérdést, hogy mikor tehetünk újabb befektetéseket. A befektetések különböző időtávra szólnak, és a futamidő alatt csökkentik a szabadon felhasználható pénzeszközöket. | ||||||||||
A vállalat a befektetéseinél nagyon körültekintő, hiszen ezekkel szemben komoly megtérülési elvárásai vannak. Ezért ezeket mindig tervezi, elemzi és értékeli a menedzsment. Tőkeköltségvetést (capital budgeting) készít. A tőkeköltségvetés elkészítése során lényeges a jövőbeli jövedelmezőség és megtérülési idő meghatározása. | ||||||||||
Megtérülési idő alatt azt értjük, hogy az éves hozamok összegéből mikor térül meg a befektetés. | ||||||||||
Finanszírozási döntések | ||||||||||
Ide tartozóan elsőként a forrásösszetételről szóló döntéseket emeljük ki, amelyek a saját és idegen források arányának meghatározásáról szólnak. A saját tőke a vállalat tőkéjének azon része, amit nem terhel visszafizetési kötelezettség. A saját tőkéből történő finanszírozást önfinanszírozásnak nevezzük. Az önfinanszírozás nagyobb önállóságot és kevesebb kockázatot jelent. Még a hitelezők is a saját tőke magas arányát figyelik, mert úgy a vállalat jobban elvisel veszteséges időszakokat is anélkül, hogy felszámolásra kerülne. | ||||||||||
A vállalatoknak azonban szükségük lehet más forrásokra is egy-egy tevékenység vagy terület fejlesztéséhez, a növekedésükhöz, vagy napi ügyvitelük kisegítésére. Ilyenkor hitelezőktől idegen forrást von be a vállalat. Az idegen forrás bevonásával a hitelező is kockázatot vállal, de a tulajdonosok is, hiszen az idegen forrást visszafizetési kötelezettség és kamat is terheli. | ||||||||||
Mégis azt kell mondani, hogy gyakran az ilyen idegen források segítik a vállalat jövedelemtermelő képességének növelését, új piacok meghódítását, egy-egy újabb termék kifejlesztését. Vagyis az idegen forrás bevonásával a jövőbeli vállalati érték maximalizálására törekszünk. | ||||||||||
A finanszírozási kérdések másik fontos alapelve, hogy az eszközök és források összhangját biztosítani kell a stabil és fejlődni képes vállalatoknak. Ezzel a pénzügyi összhanggal biztosítja a vállalat forgótőke nagyságát, hogy rövid távon finanszírozni tudja működését. | ||||||||||
| ||||||||||
Forrás: Maczó, 2007 (letöltve: 2017.07.16) | ||||||||||
Attól függően, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozása kapcsán mennyire törekszik az eszköz-forrás összhangra, háromféle stratégia különböztethető meg: szolid, konzervatív, agresszív. | ||||||||||
A vállalatok eltérő időszakokra különböző forrásokat tudnak bevonni külső hitelezőktől. Ezeket időtáv függvényében érdemes csoportosítani. A különféle források visszafizetési ütemezése, nagyságuk, kamatszintjük és törlesztési feltételeik is eltérhetnek. A pénzpiacon jelenlévő termékek közül színes palettán válogathatnak a vállalatok céljaiknak megfelelően. | ||||||||||
Finanszírozási formák időtávonként
2. táblázat | ||||||||||
A finanszírozási formák áttekintése után megállapítható, hogy több kockázatot is rejtenek magukban. A kockázatok veszélyeztetik az eredményességet ezért ezeket kezeli a vállalat. Egyrészt saját viselkedésére vonatkozóan belső szabályokat alkothat (pl.: a következő időszakban nem hajt végre nagyobb összegű beruházást) vagy kialakult pénzügyi kultúrája, normái alapján kockázatkerülő magatartást tanúsíthat: tudatosan nem kezd kockázatos piaci akciókba, termékfejlesztésbe vagy korlátozza a hitelfelvételeit. | ||||||||||
A kockázatok kezelésének legáltalánosabb módja a biztosítás kötése. | ||||||||||
Pénzügyi viselkedés és pénzügyi környezet | ||||||||||
A vállalatok pénzügyi tevékenysége a tulajdonosi és menedzseri döntéseken keresztül, azok megvalósításával megy végbe. Befolyással van rá a tulajdonosok célja és szándéka, a vezető menedzserek döntési kompetenciái és maguk a vállalat már kialakított pénzügyi folyamatai. | ||||||||||
Tágabban értelmezve létezik egy pénzügyi viselkedése a gazdasági ágenseknek, amiket adott pénzügyi környezetben megfigyelhetünk. Ez a viselkedés több kutatás fókuszába került már (Zsótér et al., 2017), de részletesebb elemzéseket főként egyének pénzügyi viselkedése kapcsán olvashatunk. | ||||||||||
Abban megegyezhetünk, hogy a pénzügyi kultúra fejlettsége és fejlesztése minden gazdasági szereplő (egyén, üzleti szervezet és nem üzleti szervezet, állam) együttes érdeke. Mikroszinten is megfigyelhető, hogy a nagyobb pénzügyi kultúrával bíró háztartások és vállalkozások nagyobb valószínűséggel kerülik el azokat a pénzügyi döntéseket, amelyek hátrányosak a számukra. Ilyen hátrányos döntés eredménye lehet a drága hitelek felvétele vagy a nem elegendő megtakarítás gyűjtése. Makroszinten pedig láthatjuk, hogy hogy minél fejletebb/szerteágazóbb egy társadalom pénzügyi kultúrája, annál nagyobbak a rendelkezésre álló megtakarítások az országban. | ||||||||||
Fontos ismerni a pénzügyi döntéseket leginkább befolyásoló környezeti elemeket: | ||||||||||
| ||||||||||
Fontosabb pénzügyi kimutatások | ||||||||||
A vállalat könyvelési és információs rendszere több pénzügyi kimutatást generál az üzleti döntésekhez. Vannak olyan kimutatások is, amelyeket törvényi kötelezettségek miatt évente legalább egyszer el kell készíteni az éves beszámoló részeként. Másokat a vezetői és tulajdonosi igényeknek megfelelően generál a vállalat kontrolling osztálya. Ezek közül most négyet tekintünk át. | ||||||||||
A mérleg a vállalat vagyonát mutatja be egy adott időpontban. A kétoldalú kimutatás a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását (eredetét) is megmutatja. | ||||||||||
Az eredménykimutatás a mérleg szerinti eredmény levezetése, amely a bevételeket, a költségeket és a ráfordításokat teszi egymással szembe és levezeti a vállalat adott időszakban elért eredményét. A kimutatás több eredménykategóriát is bemutat, amelyek fontosak a vállalati döntéseknél. | ||||||||||
A cash flow kimutatás a vállalatnál történő pénzáramlásokat tartalmazza. A gazdálkodási tevékenység során megjelenő pénzbevételeket és pénzkiadásokat veti össze. Vállalatvezetőként nagyon fontos támpontot kapunk a cash flow kimutatásból arra vonatkozóan, hogy miből jön a pénz és mire megy el a pénz. Ennek ismeretében lehet tudatosan erősíteni a vállalat nyereségtermelő-képességét. | ||||||||||
Végül a tőkeforgalmi kimutatás a vállalat adott időszakban képződő tőkefelhasználását és az ezek fedezetére rendelkezésre álló tőkeforrásokat tartalmazza. | ||||||||||
Pénzügyi elemzés szempontjai | ||||||||||
A pénzügyi elemzés során a fent említett kimutatások adataiból indulunk ki, azokból kalkulált mutatószámokat értékelünk és levonjuk a szükséges következtetéseket. Érdemes saját kalkulációkat készíteni adott vállalkozás kimutatásaiból, hogy feltáruljon előttünk a pénzügyi elemzés lényege. Most Juhász Lajos (2014) munkája nyomán végig vesszük az elemzés néhány fontos aspektusát. | ||||||||||
Tőkemegtérülés elemzésekor a vállalatnál vizsgáljuk, hogy a befektetett tőke megtérült-e, érdemes volt-e a vállalkozásba fektetni a pénzt. | ||||||||||
Nyereséghányad vizsgálata során azt szeretnénk meglátni és értékelni, hogy a szerzett árbevétel megfelelő fedezetet nyújt-e a költségekre. Hol kell a költséggazdálkodásunkat javítani, hogyan érhető el a megcélzott nyereség. | ||||||||||
A forgalom nagyon fontos a vállalatok életében, mert ez tükrözi leginkább a vállalat sikerességét és persze hatékonyságát is. A készletek forgása biztosítja a folyamatos bevételek keletkezését és az üzemi működés folyamatosságát. Az eszközök forgása pedig utal a jövedelemtermelő képeségre. A vállalat bevételei és szállítói kifizetései közötti viszony a likviditás fenntartása miatt fontos elemezendő terület. | ||||||||||
Az eszközstruktúra elemzése a lekötött tőkenagyság optimális szintjének és a likvid tőke elemek arányának pontos meghatározása miatt fontos. | ||||||||||
A finanszírozási stratégia és források megválasztása miatt lényeges az adósságállomány (idegen tőke) vizsgálata, illetve a tőkeáttétel hatásának elemzése kapcsán. Ha a tőkeáttétel működik, akkor megéri az idegen forrás bevonása, de figyelni kell a cég eladósodására is. | ||||||||||
A likviditás mérése szinte napi feladat a vállalatoknál, hiszen mindig kell forrás az aktuális kötelezettségek kiegyenlítésére. Ezen likvid eszközök nagyságának mérése kulcsfontosságú a pénzmenedzsment szempontjából. | ||||||||||
A hosszú távú fizetőképesség is lényeges elemzési szempont, mert a vállalat korábban felvett hiteleit kamatokkal együtt kell visszatörleszteni és ezt az adósságszolgálatot tartósan, éveken keresztül teljesíteni. Csak akkor tud a vállalat idegen forrásokat bevonni, ha hosszú távon is ki tudja gazdálkodni annak árát és képes visszafizetni a kapott forrásokat. | ||||||||||
Tőkeforgalmi mutatók segítik értékelni a vállalat innovációs függetlenségét. Ha a vállalat képes saját tőkéjéből fejlesztéseket véghez vinni és ennek megtérülése elfogadható időn belül realizálódik, akkor sikeres növekedési stratégiát alkothat a cég menedzsmentje. Ezeket a szempontokat nem csak beruházások esetén érdemes vizsgálni, hanem előrejelzésként is tekinthetünk rájuk. | ||||||||||
Kulcsfogalmak | ||||||||||
Vállalat vagyona, vállalat értéke, nyereségelvárás, értékközpontú vállalatirányítás, könyv szerinti érték, piaci érték, Goodwill, tulajdonosi érték, gazdasági érték, jövőbeni érték, befektetés, finanszírozás, rövid távra- és tartósan lekötött eszközök, tőkeköltségvetés, 72-es szabály, forrásösszetétel, nyereségfelhalmozás, szabadon felhasználható pénzeszközök, amortizáció, eszköz-forrás összhang, nettó forgótőke, finanszírozási stratégia, szolid finanszírozás, konzervatív finanszírozás, agresszív finanszírozás, "spontán" finanszírozás, számlahitel, bankhitel, kereskedelmi hitel, pályázati forrás, leszámítolás, faktoring, tartós bérlet (lízing), fejlesztési hitel, értékpapír, részvény, kötvény, kötvénykibocsátás, pénzügyi viselkedés, pénzügyi környezet, pénzügyi kultúra, pénzügyi rendszer stabilitása, pénzmennyiség a gazdaságban, kamatkörnyezet, pénzpiaci szereplők és termékeik, árfolyamváltozások, jogi szabályozás, pénzügyi kimutatások, mérleg, eredménykimutatás, cash flow kimutatás, tőkeforgalmi kimutatás, pénzügyi elemzés, tőkemegtérülés, nyereséghányad, forgalom, eszközstruktúra, finanszírozás, likviditás, hosszú távú fizetőképesség, tőkeforgalmi mutatók | ||||||||||
Tevékenységek | ||||||||||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||||||||||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához! | ||||||||||
| ||||||||||
Követelmények | ||||||||||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | ||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Melyik megoldás jellemzi az agresszív finanszírozást? Jelölje meg a helyes választ!
![]() | |||||||||
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
![]() | |||||||||
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() | |||||||||
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy mely mutatók mérik a likviditást?
![]() |