KURZUS: Vállalatgazdaságtan

MODUL: I. modul: Vállalat a tudományban és az üzletben modul

2. lecke: Üzleti vállalkozás és vállalat fogalma

Tanulási útmutató

A leírt összefoglalót tekintse a témakör vázlatának. Ha átnézte olvassa tovább a következő leckéket és a tananyagot: Kurucz et al. (2017) Vállalatgazdaságtan alapok c. jegyzetének Üzleti vállalkozás és vállalat fogalma című fejezetet.

A lecke tartalmi összefoglalója

Az élet különféle területein az emberek, tevékenységeik alkalmával, bizonyos ideig, kapcsolatba kerülnek egymással. Ezek a kapcsolatok esetenként hosszabbtávú együttműködéssé válnak, adott cél elérésére, adott feladat megoldására. Az ily módon kialakuló struktúrák a szervezetek, a cél pedig, amelynek elérésére a szervezet létrejött, a szervezet alapvető célja.

Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete: a modern társadalmakban olyan jogilag körülhatárolt struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek.

A vállalkozni kívánó egyéneket nagyon sok motiváló erő húzza a vállalkozás felé, miközben több tényező, félelem, vélt hátrány taszítja a vállalkozástól. Az előnyöket három alapvető kategóriába csoportosítottuk: nyereség, önállóság és kielégítő életstílus. Az üzletben hátrányok és költségek is felmerülnek. Saját üzletünk beindítása és működtetése kemény munkát, hosszú munkanapokat és sok-sok emocionális energiát igényel. Főként az okozza a nehézségeket, hogy a vállalkozásban szinte az indulástól jelen lesz minden fontosabb funkció - amit a tananyagban láthatunk - viszont kevesen működtetik azt, sokszor csak egyedül a vállalkozó. Ez a munkaterhelés jelenti az egyik legnagyobb működési korlátot és egyben kockázatot is.

A vállalkozás racionális gazdasági, piaci szereplő, tevékenysége során bizonyos célok elérésére törekszik. Az alapvető cél meghatározása viszonylag egyszerű: minél magasabb jövedelem, profit elérése. Ezt a célját a fogyasztói igények kielégítésén keresztül tudja realizálni. A fogyasztói igény a gazdaság szereplőinek az igénye, amelyet nem a saját szervezetükön (háztartáson, vállalaton) belüli munkával és nem közösségi intézmények (állami, önkormányzati, alapítványi stb. intézmények) segítségével kívánnak kielégíteni.

A vállalat alapvető célja kettős értékteremtés: értéket létrehozni a fogyasztó számára (amiért ők hajlandók fizetni), és a vállalat tulajdonosai számára (hogy a befektetett tőke megtérüljön). A vállalat sikeres működésének tehát ez a két feltétele van. Azt, hogy a vállalat hogyan éri el ezt a kettős értékteremtést, a vállalat küldetése fogalmazza meg. A vállalat küldetése (Marosán, 2002) meghatározza:

  • a stratégiai szándékot (Mire törekszik a vállalat, mivé akar válni?)
  • a piacot, ahol a vállalat versenyez (Milyen fogyasztói szegmenst és milyen szükségletet elégít ki?)
  • a megkülönböztető versenyelőnyt (Milyen adottságokra támaszkodik, mire alapozva versenyez?)
  • a külső és belső érintettekkel való kapcsolatának elveit, azok érdekeit (Mit ígér a stakeholdereknek, hogyan szolgálja őket?).
  • a szervezeti értékeket (Milyen alapelvekben hisz, milyen értékeket hirdet?)

A vállalat küldetése tehát kifejezi üzleti tevékenységének lényegét.

A vállalat működése során a társadalom számos csoportjával kerül tevékenysége során kapcsolatba, amelyek egyrészt befolyással vannak működésének eredményességére, tehát döntéseik során figyelembe kell venni őket. A vállalattal kapcsolatba kerülő gazdasági szereplőket érintetteknek (stakeholdereknek) nevezzük. Minden ilyen csoport saját érdekeit szeretné érvényesíteni, ezért ezekre figyelni kell a vállalat menedzsmentjének is.

A vállalati működés érintettjei minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. A vállalati működés érintettjeinek köre még viszonylag kis vállalkozások esetében is igen tág lehet, csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges. A leggyakoribb csoportosítás a vállalat belső vagy külső érintetti köréhez való sorolás.

A belső érintettek hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai, abban töltenek be különböző szerepeket. Ide soroljuk a tulajdonosokat, a menedzsereket és az alkalmazottakat. A külső érintettek a vállalat működésének adnak keretet. A külső érintettek céljaiból származnak a vállalat működésének korlátai és feltételei, amelyek hosszú távon a célokat is befolyásolják. Ide soroljuk a fogyasztókat, a versenytársakat, a szállítókat, a stratégiai partnereket, az állami intézményeket, a helyi és önkéntes állampolgári közösségeket, a sajtót, médiát, valamint a természeti környezetet.

A vállalat a célokat többféle szervezeti formában is elérheti. Ezek többféle jellemzővel írhatóak le. A tevékenység jellege szerint beszélünk termelő, forgalmazó és szolgáltató vállalkozásról. A tulajdonformák szerint lehetnek állami, önkormányzati, magán-, szövetkezeti, intézményi vállalkozások. A szervezeti formák szerint egyszemélyes vállalkozás vagy társaság.

Az egyéni vállalkozás előnye, hogy egyszerű, gyorsan alapítható és felszámolható, rendkívül rugalmas vállalkozási forma. Sok országban népszerű, mert kis tőkével beindítható (nincs kötelező minimális tőkenagyság), sok ember számára lehetővé teszi az önmegvalósítást, egy-egy ötlet egyéni megvalósítására is alkalmas. Hátrányai, korlátai abból adódnak, hogy a tulajdonos korlátlan felelősséget visel, vagyis üzleti kurdarc esetén a vállalkozásba fektetett tőkén kívül személyes vagyonát is elveszítheti. Hitelt csak korlátozottan kap, így fejlődése is erősen behatárolt. A vállalkozás sorsa sok szállal kapcsolódik a vállalkozó egyéni sorsához, képességeihez, szerencséjéhez, egészségéhez stb.

Gazdasági társaságokról van szó, ha valamely vállalkozásra két vagy több személy - természetes és/vagy jogi személy - társul. Jogi személyek azok a szervezetek, amelyeket a jogszabályok polgári jogképességgel ruháznak fel. A jogi személy saját nevében szerezhet jogokat és kötelezettségeket, jogai érvényesítése végett felléphet bíróság és más állami szervek előtt, kötelezettségeiért a szervezetet vonják felelősségre és a szervezet vagyonára vezetik a végrehajtást.

A társulás általában a tagok személyes tevékenységének egyesítésén kívül vagyonegyesítést is jelent, vagyis vagyont adnak össze, majd azt közösen működtetik. A társaság vagyona pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásokból (apport) áll. A társaság lehet korlátolt és korlátlan felelősségű. A korlátolt felelősség azt jelenti, hogy a tag, aki bevitte a társaságba a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulást, a társaság üzleti bukása esetén ezt a vagyonrészt elveszítheti, de ezenfelül a magánvagyonával nem felel. A korlátlan felelősség azt jelenti, hogy a társaság tartozásaiért a társaság vagyonán túlmenően valamennyi tag saját teljes személyes vagyonával is felel.

Létezik ezen kívül ún. egyetemleges felelősség is, amelynek lényege az, hogy a társaság tagjai együttesen felelnek a cég tartozásaiért.

A gazdasági társaságok fő fajtái (a 2017. augusztusában hatályos Polgári Törvénykönyv és Cégtörvény szerint):

  • Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
    • egyéni vállalkozás
    • egyéni cég
  • Jogi személyiségű gazdasági társaság
    • közkereseti társaság
    • betéti társaság
    • korlátolt felelősségű társaság és
    • részvénytársaság

Magyarország EU-tagságával lehetőség nyílott új társasági formák, pl. európai gazdasági egyesülés (ege) vagy európai részvénytársaság (SE) létrehozására, illetve ezen új formákká történő átalakulásra.

A vállalatalapítás jelenti egyrészt azt a jogi aktust, amelyet egy adott ország törvényei szabályoznak, másrészt magát a piacra lépést, annak gazdasági megfontolását. Az alapítás lehetőségeit főként a piac állapota határozza meg, de jelentős szerepe van az állami gazdaságpolitikának is.

Új vállalat két módon jöhet létre: lehet vadonatúj vállalat, amely rendszerint egyéni kezdeményezésre, kisvállalkozásként jön létre, de vannak amelyek már meglévő vállalatok szervezeti átalakulásával alakulnak ki.

Bayer (1986) szerint alapvetően kétfajta vállalatalapító személyiség különböztethető meg: a szakmai ismeretekre és a menedzseri képességekre épülő.

A vállalkozás létrehozásánál körültekintően kell eljárnunk. A gazdasági környezet és jogi szabályozás nem feltétlenül támogatja az új vállalkozás létrejöttét és növekedést. Ezért fontos, hogy az alábbi pontokra odafigyeljünk, már egyéni vállalkozás indításnál is:

  • Tevékenység pontos megtervezése (Mivel szeretne foglalkozni?)
  • Tevékenység megvalósításának kontrollja: a) konkurencia és piac elemzés, hogy van-e igény a piacon a tevékenységre; b) jogi feltételek vizsgálata, a kormányablakoknál (engedélyek, szükséges feltételek megismerése)
  • Szükséges engedélyek, kötelező végezettség biztosítása (vállalkozó vagy alkalmazottja által)
  • Pénzügyi tervezés, várható pénzszükséglet meghatározása (bevétel-költség tervezése)
  • Adózási módok kiválasztása (Főállás, mellékállás; Jövedelemadózás: SZJA, KATA, EVA, Átalány; ÁFA: alanyi mentes, ÁFA körös)
  • Vállalkozás indítása a piacon (sokszor fontosabb és előrébb való az adminisztrációs folyamtoknál) Piaci szereplők tájékoztatása, online felületek kialakítása (honlap, webshop, blog)
  • Vállalkozás indítása adminisztratív (jogi) úton. Számlázás módjának kialakítása, könyvelés és más szállítók ajánlatainak bekérése, ügyfélkapu regisztráció, indításhoz szükséges helyi formanyomtatványok beküldése.
  • Vállalkozás elindulása (cégjegyzés, adószám)

Az új vállalatok sikeres jövője nem mindig garancia. Előfordul, hogy megszünteti a tevékenységet és megszűnik maga a vállalat, vállalkozás is. Az érintettek számára többnyire negatív esemény, általában a sikertelenség a legfőbb oka. Ez legtöbbször nem egy hirtelen folyamat, hanem a fogyasztói igény permanens csökkenése által történő piacvesztés következménye. A második legfőbb ok a hibás vezetés, míg a harmadik a hibás expanzió, főként a felvásárlásból eredő hirtelen növekedés.

A vállalatok felszámolására vonatkozó jogszabályok az egyes társasági formákban pontosan meghatározzák a követendő eljárást.

A megszűntetésnek alapvetően három formáját ismerjük: csődeljárás, felszámolás, végelszámolás.

Az egyik - közszájon is forgó lehetőség - a csőd. Sokszor mondjuk, hogy csődbe mentem, de az üzleti vállalkozásoknál ez nagyon pontosan azt takarja, hogy a vállalkozás képtelen a fennálló kötelezettségeit kiegyenlíteni. A csőd tulajdonképpen az a jogi eljárás, amely során rendezik az üzleti vállalkozás adósságait. A csőd lehet önkéntes, ha azt a pénzügyileg ellehetetlenült vállalat maga kéri, vagy nem önkéntes, ha a hitelezők kezdeményezik. Ilyenkor a cél, hogy rendezzék a fizetendő tartozásokat. Ha ez sikerül a vállalat tovább működhet, nem fog szükségszerűen megszűnni.

Ha képtelen a vállalat mások által támasztott követeléseket kiegyenlíteni, akkor jogi úton megkezdődik a felszámolási eljárás, amikor is a vállalat felszámolja, értékesíti vagyonát és igyekszik kifizetni minden tartozását. Ha vége az eljárásnak a vállalat megszűnik.

Előfordulhat, hogy a tulajdonosok nem szeretnék tovább fenntartani a vállalkozás, nem akarják a befektetésüket tovább működtetni az adott keretek között. Így saját döntésük alapján megszűntethetik a vállalatot. Ezt az eljárást nevezzük végelszámolásnak.

Kulcsfogalmak

Üzleti vállalkozás, vállalat, alapvető cél, fogyasztói igény, kettős értékteremtés, küldetés, stratégia, taktika, vállalati működés érintettjei, belső érintettek, külső érintettek,egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, Kkt, Bt, Kft, Rt., vállalatalapítás, szakmai ismeretekre építő vállalatalapító, menedzser típusú vállalatalapító, vállalat megszűnése, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához!

  • A tartalmi összefoglaló elolvasása után olvassa el a jegyzet kiemelt részfejezeteit. Érdemes a tartalmi összefoglalót a tanulás vázának tekinteni, mely kontextusba helyezi a jegyzet egyes részeit.
  • Gondolja végig az üzleti vállalkozás és a vállalat fogalma közötti különbséget!
  • Azonosítsa be a vállalkozás előnyeit és hátrányait!
  • Magyarázza el a kettős értékteremtés lényegét!
  • Gondolja át és rendszerezze a vállalkozás működési érintettjeit!
  • Hasonlítsa össze az egyéni vállalkozásokat és a társaságokat!
  • Szedje össze, hogy milyen gazdasági társaságokat lehet alapítani Magyarországon!
  • Fogalmazza meg, milyen szempontokat kell figyelembe venni a vállalkozás típusának megválasztásakor!
  • Magyarázza el, mi a különbség a szakmai ismeretekre építő vállalatalapító és a menedzser típusú vállalatalapító között!
  • Vegye végig, milyen teendők lehetnek egy vállalat/vállalkozás elindításánál!
  • Fogalmazza meg, milyen típusai vannak a vállalat megszűnésének!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Meghatározni az üzleti vállalkozás fogalmát.
  • Felsorolni a vállalkozás alapításának előnyeit és hátrányait.
  • Megmagyarázni a vállalat alapvető célját és kettős értékteremtését.
  • Felsorolni a küldetés tartalmi elemeit.
  • Bemutatni a vállalkozás működési érintettjeit.
  • Elmagyarázni az egyéni vállalkozások és társaságok alapítása között különbséget.
  • Ismertetni a gazdasági társaságok legfőbb különbségeit.
  • Megfogalmazni a vállalatalapító személyiségek stílusjegyeit.
  • Vállalkozás létrehozni, legfőbb teendőket felsorolni, megvalósítani.
  • Megfogalmazni és körül írni a vállalat megszűnésének egyes eljárásait (csődeljárás, felszámolás, végelszámolás).
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbiak közül melyek a vállalati működés külső érintettjei?
Jelölje meg a helyes választ!
Sajtó
Szállító
Alkalmazott
Állam
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
Az egyéni cég. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság.
A Kft. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság.
Az Rt. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis a Kft. esetén!
A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges.
Előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alapítják.
Alapításához szükséges minimális tőke 10 millió forint.
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek igazak a menedzser típusú vállalatalapítóra?
felsőfokú végzettséggel rendelkezik
specializált vállalatot alapít.
közvetlen helyi igények kielégítésére jön létre.
kezdeti siker esetén gyors növekedésnek indul.