KURZUS: Vállalatgazdaságtan
MODUL: III. modul: A vállalat értékteremtő (stratégiai) tevékenységei
10. lecke: Termelés és szolgáltatás előállítás a vállalatnál
Tanulási útmutató | ||
A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként a tartalmi összefoglalót, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután olvassa el a tananyag kapcsolódó fejezetét, melyben megtalálja a témakör részletes kifejtését. Tananyag: Kurucz Attila et al. (2017): Vállalatgazdaságtan alapok Termelés és szolgáltatás előállítása a vállalatnál c. fejezet | ||
A lecke tartalmi összefoglalója | ||
Az Értékteremtő folyamatok menedzsmentje átöleli a vállalati folyamatokat a beszerzéstől az értékesítésig beleértve a piacokkal való intenzív kapcsolatokat is (keresletmenedzsment és kínálatmenedzsment együtt). Tananyagunkban a piacról visszafelé indulva mutatjuk be a fontosabb vállalati területeket, így a marketing után a termelés és szolgáltatás előállítás témakörét részletezzük ebben a fejeztben. Az értékteremtő folyamatok hármasából a termelés az, amely során a vállalat szinte egyáltalán nem lép közvetlen kapcsolatba a fogyasztóval. Aki megoldást keres a szükségletére, nem pedig terméket vagy szolgáltatást. Éppen ezért a vállalatok általában a fogyasztói igények valamely kombinációjára összpontosítanak a működésük során. | ||
Léteznek olyan vállalatok, amelyek csak termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak. Azonban ma már többségében mindkettőt végzik. Nem véletlen tehát, hogy a termelést és a szolgáltatást egymás ikerfunkciójának nevezik. Hiszen mindkettő esetében az erőforrások összekapcsolás révén azok átalakítására, transzformálására kerül sor. A folyamat eredményeként pedig új érték, ún. jószág jön létre, amely alkalmassá válik a már korábban is említett fogyasztói igények kielégítésére. Fontos kiemelni, hogy ez a transzformáció nem tud logisztika nélkül megvalósulni, amely egy kerethez hasonlóan megadja a fenti tevékenységekhez szükséges peremfeltételeket. Ezen a ponton kapcsolódnak össze értékteremtő folyamatként. | ||
Termelés | ||
A vállalati tevékenységi rendszer termelés centrikusságra irányuló körforgás által leírható az erőforrásokból a termelés és értékesítés által végbemenő igény kielégítése. Termelés által a rendelkezésre álló erőforrások egy részét felhasználja a vállalat, hogy más erőforrásokon (a bemenő anyagokon és vásárolt alkatrészeken) tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzon létre. A folyamat lebonyolításához termelőberendezéseket alkalmaz a vállalat, amely magába foglalja a termelési szakaszok, ciklusok alatt használt eszközök összességét. | ||
Termeléssel kapcsolatban elsősorban a termelési ágakat és a termelési kapacitást szükséges értelmezni. A termelési ág konkrétabban megadjak, hogy a termelés során mit mire formál át a vállalat. Ezek közé tartozik: a kitermelőipar, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőipari termelés. | ||
A kapacitás a termelés fontos fogalma, mely a teljesítményre irányul. Hiszen kifejezi az adott időpontban értelmezett maximális teljesítőképességet. | ||
Szolgáltatások | ||
Termelés és szolgáltatás közötti alapvető különbségként jelenik meg a fizikai mennyiségben való számbavétel. Mivel a szolgáltatás esetében ez nem vagy csak önkényes formában valósul meg. Ehelyett mérvadó a tartósság, időtartam, intenzitás. Továbbá fontos, hogy a szolgáltatások létrehozása és fogyasztása időben egybeesik. Így a fogyasztó az igénybevételt követően ismeri csak meg a tényleges tartalmat. | ||
A felosztások és csoportosítások sokféleségéből fakadóan jellemzőinek ismertetése során az értékteremtési folyamathoz szorosan kötődő, általános megközelítésekre összpontosítunk. Szolgáltatási ágak: elosztó szolgáltatások, termelői szolgáltatások, társadalmi szolgáltatások, személyi szolgáltatások. | ||
Szolgáltatások jellemzői a legfőbb tulajdonságokat tartalmazzák, mint a kézzelfoghatóság, az előállítási folyamat, a piacosítható és nem piacosítható jelleg, a termeléshez való viszony, a fogyasztáshoz való viszony, a szállíthatóság. | ||
Termelés és Szolgáltatás kapcsolata | ||
A mindennapokban leginkább együttesen fordulnak elő, mint például a termelő vállalatok szolgáltatási, melynek alapvető ismérvei közé tartozik az eladási/értékesítési szolgáltatás, a termékhez kötődő szolgáltatás, a fogyasztótámogató szolgáltatások. | ||
A termelés és szolgáltatás teljesítménybeli értékelésénél mindkét tevékenységre figyelni kell, ezek alapján a termelés öt kritériuma kibővül további négy a szolgáltatás szempontjából mérvadó elemmel. Ezek a következők: minőség, költség, megbízhatóság, rugalmasság, válaszképesség, bizalomkeltés, empátia, kiszolgálási körülmények, vevőkiszolgálás. | ||
Termelési stratégia és a termelési folyamat sajátosságai | ||
Ahogy a logisztika, úgy a termelés esetében is fontos a megfelelő stratégia kidolgozása, mely ugyancsak a vállalati stratégiából vezethető le. A termelési stratégia középpontjában a termelés menedzsmentjének fő célkitűzései állnak, vagyis a mit és hogyan kíván a vállalat előállítani kérdésekre a válasz. Kiemelt szereppel bír a gyártás helye, a gépek és berendezések elrendezése. Továbbá, az alkalmazandó termelésirányítási és termelésszervezési elvek összessége. Célkitűzései között szerepel a minőség, a költség, a megbízhatóság, a rugalmasság és a fogyasztó-orientáció. Továbbá stratégiai kérdésként jelenik meg: | ||
| ||
A vállalatok termelési folyamatát meghatározó tényezők közé tartoznak a termelés ismérvei, a termék és a technológia életciklusai, a hatékonyság kérdésköre, valamint a termelés klasszikus és modern szervezőelvei. | ||
A termelés jellemzői | ||
A termelés jellemzői különböző szempontok mentén csoportosíthatók, melyek közül a következőkben a gyártmány, a gyártási rendszer jellegét, valamint a gyártás tömegszerűségét emeljük ki. Fontos megjegyezni, hogy ezeket minden egyes folyamatban együtt értelmezzük, egymástól nem elválasztható, nem független osztályozások. | ||
A gyártmány a termelés végeredményeként megjelölt jószágot, mely lehet szabványos tömegterméktől az összetett gyártmányig terjedő termék. | ||
A gyártási rendszer a termelőegységek adott feltétel szerinti csoportosítását és térbeli elrendezését jelenti, mindez meghatározza a munkadarabok jellegét, térbeli áramlását, valamint a termelőegységek közötti kapcsolatot is. Jellegét tekintve alapvető gyártási típusokat szükséges megkülönböztetni, melyek közé tartozik: folyamatrendszerű, műhelyrendszerű, projektrendszerű. Ezek között is többféle átmenet, köztes állapot figyelhető meg. | ||
A gyártás tömegszerűsége lehet egyedi, sorozat, tömeg. | ||
A transzformáció során létrejövő terméket a technológia tulajdonságai jelentősen befolyásolják. A gyártási idő és a költség mentén felvázolható a technológiai életciklus. Az egyes szakaszokkal együtt párhuzamosan változik a gyártási rendszer, termelési volumen, technológiai fejlődés, valamint az automatizálás foka. Azonban ahogy a termékeknél, úgy a technológiai életciklusra is igaz, hogy a technológia nem feltétlenül halad át minden egyes szakaszon. | ||
A termék és technológia között vonható további párhuzam a termékszerkezet és a gyártási rendszer kapcsolatával írható fel. | ||
Termelés klasszikus és modern szervezőelvei | ||
A termelési folyamat irányítását tekintve a vállalatok a hagyományos és modern szemlélet közül választhatnak. A hagyományos termelésszervezési elvek mentén megjelenik a korábban taglalt gyártási típusok. A modern megközelítése szerint a vállalatok a számítógéppel integrált termelést választják, melynél az elnevezésből kiindulva, a hátteret az egységes számítógépes vezérlésen alapuló rendszer adja. Erre építve valósul meg integráltan a termelés tervezése és irányítása, az anyagmozgatás és a gyártás. Az IoT (Internet of Things, Dolgok internetje) online kapcsolja össze a műszereket, berendezéseket, gépeket és valós idejű kommunikációt biztosít a teljes termékelőállítási folyamatban. | ||
A termelési hatékonyságának növelése érdekében a vállalatok általában három fő tényezőre fókuszálnak: a veszteségek azonosítására és megszüntetésére, a folyamatos fejlesztésre és az emberek bevonására. A hatékony termelés szervezőelvei között a lean és az Ipar 4.0-t tárgyaljuk. | ||
A Lean ("karcsúsítás") több hatékonyságnövelő és fejlesztő lépésből álló egység, egy adott cél elérése érdekében, nem pedig egy konkrét logisztikai vagy termelési megoldás. Célja, az adott termelési volument a lehető legkisebb gép, emberi munkaerő, anyag, időráfordítással elérni, a nem kihasznált kapacitások felszámolásával. Nem csak a termelő szektorban, hanem a kereskedelmi és szolgáltató ipar területén is versenyelőnyhöz segíti a vállalatokat. A lean termelés/karcsú termelés (lean production) eredetileg a Toyota termelési rendszer (Toyota Production System, TPS) szinonimája volt. A lean filozófia fő alapelve az ember tisztelete. Emellett további öt elv alkotja a lean filozófia és módszertan hátterét: az érték azonosítása, az értékáramlás feltérképezése és megértése, az áramlás biztosítása, húzó rendszer bevezetése, húzás bevezetése, azaz kiküszöbölni a "sorban álló tételek" tételekre való fókuszálást, tökéletességre való törekvés, avagy a folyamatos fejlesztés | ||
A Lean termelési rendszer előnyei a vállalatok számára, hogy igyekszik a veszteségforrásokat (muda) felszámolni: gyártás átfutási idejének csökkenése, gyártásközi készletek csökkenése, az alapterület igényének csökkenése, a végselejt és újra megmunkálás csökkenése, az időre történő szállítás javulása, az élőmunka termelékenység növekedése. Vállalat egészét érintő előnyök között a versenyképesség javulása, vállalat növekedése, stabil munkahelyek, valamint a nyereség növekedése a leginkább kiemelkedő. | ||
Amennyiben a vállalat az értékteremtő folyamatok egészére kiterjeszti a filozófiát, akkor a magyar szakterminológiában azt "karcsú értékfolyam"-nak nevezzük. Ebben az esetben új szervezési alapelvekre van szükség, mint például az éppen időben elv (Just in Time, JIT). | ||
A negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) a legkorszerűbb intelligens információ- és kommunikáció technológia révén összetettebb, szorosabb kapcsolatot alakít ki a vállalat a belső (termékfejlesztés, gyártás, logisztika) és a külső (ügyfelek) működési folyamatai között. A gyártási módszerek megváltoznak, a gépek átveszik a termelési feladatokat a humán erőforrástól. | ||
Működési háttér igényli az M2M technológiát (machine to machine), amely az emberi közreműködés nélkül, egymással kommunikáló gépek sora, mely során egymástól képesek átvenni a komplexebb folyamatok irányítását is. Az M2M alapján az autóiparban megvalósuló technológiaként ismert a V2V (vehicle to vehicle). Az M2M működéséhez információs csatorna szükségeltetik, melyet az IoT (internet of things, "dolgok internete") biztosít. | ||
A fenti fejlődés alapozta meg az AI (Artifical Intelligence), azaz mesterséges intelligencia fejlődését, amely működése során leginkább a big data állományt használja. | ||
Továbbá, mérvadóak a felhőalapú szolgáltatások iránti növekvő igény is. Általa összekapcsolhatóvá válnak a különböző fogyasztási szokások, logisztikai folyamatok, melyeket kiegészítve a fenti technológiákkal egyre inkább közelebb kerülhetünk az automatizált közlekedéshez is. | ||
További, termeléshez szorosan kötődő fogalmai között jelenik meg a horizontális és vertikális digitális integráció, a kiber-fizikai rendszerek fontossága, az egyedi tömeggyártás. | ||
Az Ipar 4.0 során a gyártó vállalatok többsége a jelenleg működő infrastruktúrára alapozva végez fejlesztéseket, tehát nem cserélik le a teljes termelési munkakörnyezetet. Előnyei között szerepel többek között: gyártásra vonatkozóan: optimálisabb, erőforrás-kímélő, dinamikusabb és decentralizált gyártási folyamat, komplex rendszerek összehangolása, meglévő adatok/adathalmazok átláthatóságának növelése, ügyfélközpontúság növekedése, közvetlenség és azonnali, rugalmas reagálás növekedése. | ||
A termékek és az alkatrészeik kiemelt szerepet kapnak a gyártás és a logisztika folyamatainak irányításában. Az intelligens termékek "memorizálják" a gyártósoron beépítésére kerülő alkatrészeket és azokra felmerülő igényt, majd a gyártás végén a csomagolást, szállítást és tárolást. Az éppen aktuális előrehaladási folyamathoz/lépéshez igazítva ellenőrzi a minőséget, szükség esetén riasztást küldve jelzi a hibákat, hiányokat. | ||
A szervezeti megújulás képessége, a jelenleg kevésbé kielégítő IT- és információbiztonság, a járulékos feladatok átgondolása fontos vállalati kihívásként jelentkezik az Ipar 4.0 esetében. | ||
Kulcsfogalmak | ||
termelés, szolgáltatás, termelőberendezés, termelési/szolgáltatási ág, termelési/szolgáltatási teljesítmény, termelési stratégia, gyártmány, gyártási rendszerek, termelési hatékonyság, hagyományos termelésszervezés, modern termelésszervezés, Lean termelés, karcsú értékfolyam, Ipar 4.0, M2M technológia, V2V technológia, mesterséges intelligencia, IoT, felhőalapú szolgáltatás, egyedi tömeggyártás, | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához! | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. A gyártási rendszer jellegére vonatkozó típusok közé tartozik:
![]() | |||||||||
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
![]() | |||||||||
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() | |||||||||
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek igazak Ipar 4.0-ra?
![]() |