KURZUS: Vállalatgazdaságtan

MODUL: II. modul: A vállalat stratégiája, fejlődése, jövője

8. lecke: Értéklánc és ellátási lánc a vállalati működésben

Tanulási útmutató

A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként a tartalmi összefoglalót, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután olvassa el a tananyag kapcsolódó fejezetét, melyben megtalálja a témakör részletes kifejtését. Tananyag: Kurucz Attila et al. (2017): Vállalatgazdaságtan alapok Értéklánc és ellátási lánc a vállalati működésben c. fejezet.

A lecke tartalmi összefoglalója

A fokozódó piaci versenyben kiemelt szereppel bír, hogy a vállalat megértse a végső fogyasztó igényeit. Ugyancsak mérvadó az iparág és a vállalat értékláncának ismerete.

Értéklánc értelmezése, koncepció, elemei és folyamatai (Porter-féle értékláncmodell)

A vállalati működés során, ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon, értéknövekedés következik be. Az értéklánc a vállalati folyamatok láncolata, mely iparágfüggő. Megkülönböztetünk vállalati és iparági értékláncot.

Az értéklánc koncepció a hatékony vállalati értékteremtésre törekszik, középpontba állítva a vállalaton belüli tevékenységeket az alapján, miként és mennyire járulnak hozzá a vállalat alapvető céljának eléréséhez. Vagyis a fogyasztói igény kielégítéséhez nyereség elérése mellett. A vállalati értéklánc elemei közé tartozik a logisztika, a fejlesztés, a gyártás, a kereskedelem.

A Porter-féle modell célja bemutatni, hogy a vállalat főtevékenységei egymásba láncszerűen kapcsolódva, folyamatot formálva vezetnek el a fogyasztási igények kielégítéséhez, miközben a "főtevékenységek" (elsődleges, értéket létrehozó tevékenységek) megvalósulását a "támogató tevékenységek" (értéket közvetlenül nem termelő tevékenységek) teszik lehetővé. Elsődleges tevékenységek közé tartozik az ellátás, a belső logisztika, az átalakító tevékenységek, a külső logisztika, a marketing és eladásösztönzés, valamint a szolgáltatások. Támogató tevékenységekhez soroljuk a kisegítő/kiszolgáló tevékenységeket, a fejlesztést és korszerűsítést, a vezetési és szervezési tevékenységeket, a stratégiai irányító tevékenységeket.

A szolgáltatásra vonatkozó értéklánc esetében az elsődleges tevékenységek sora módosul.

Értéklánc jelentősége és elemzése a vállalatoknál

Az értéklánc lényege, hogy a résztvevők a lehető leginkább meghatározzák a szállítás folyamatát egészen a végső vevőig. Ehhez IT eszközöket használnak, folyamatos készletinformációkat adnak a beszállítóknak.

Az értéklánc elemzés lényege az azonosítás, elemzés, felmérés és összevetés lépéseken alapul. Tényezők, melyek befolyásolják az értéklánc elemzést:

  • termék helyett szolgáltatás-csomagot állít elő a gazdaság,
  • szolgáltatás-gazdaság térnyerése és hatásai,
  • globalizáció, a potenciális beszállítói és a vásárlói körök változása,
  • a megállapodások és a koalíciók,
  • a transzfer térnyerése (tudás, ismeretek, tapasztalatok),
  • internet és e-business,
  • globális szűkösség,
  • növekvő diverzitás.

Felértékelődött értéklánc elemzésen alapuló stratégiai módszerek: Benchmarking, üzleti folyamatok újratervezése és -szervezése (BPR), Outsourcing, globális ellátási lánc menedzsment (GSCM), fogyasztói kapcsolat menedzsment (CRM), éppen időben elv szerinti rendszerek szervezése (JIT), teljeskörű minőségellenőrzési rendszerek általános alkalmazása (TQM), Lean, azaz a karcsú termelés.

Ellátási lánc értelmezése és koncepciója

Az ellátási láncok során megvalósuló értékteremtés több vállalat értékteremtő folyamatainak összekapcsolásával jön létre. Ellátási lánc szervezetek és vállalatok összessége, amelyek közvetlenül részt vesznek a termékek és/vagy a szolgáltatások ellátási, elosztási, kapcsolódó információs és pénzügyi folyamataiban. Mindezt pedig a forrásoktól egészen a végső fogyasztóig.

Az ellátási lánc fogalmi meghatározására vonatkozóan két alapvető szemléletet alkalmazhatunk. Az egyik szerint az ellátási lánc a szervezetek csoportjaként jön létre, míg a másik komplex folyamatként közelíti meg a láncot. Többnyire mindig van egy központi vállalat, amely köré szerveződnek a láncok.

Az információ a termékáramlással ellentétes irányban halad, törekedve a beszállítók láncának időbeni tájékoztatására. A leginkább nehéz helyzetben a lánc elején álló szállító áll, az ő esetében a legmagasabb a felhalmozódó készlet és veszteség, ez az ostorcsapás effektus.

Ellátási lánc sajátosságai

Főbb jellemzőit a következő tényezők mentén vizsgáljuk: a cél, a kiterjedés, a rendszerszemlélet, az együttműködés és a megvalósítás eszköze.

Céljai a termékek, azok keresletének jellege alapján kerülnek kidolgozásra, melyek szoros kapcsolatban állnak az ellátási lánc két alapvető funkciójával. Az ellátási lánc hatékony működéséhez elengedhetetlen az információs hálózat kiépítése.

Három megvalósulási szintjét különítjük el, ahol a szereplők között kölcsönös, kétirányú kapcsolat áll fenn, melyek a következők: a közvetlen ellátási lánc, a kiterjesztett ellátási lánc, a tágan értelmezett ellátási lánc.

Az ellátási lánc két legfőbb eleme a partnerkapcsolatok és a hatékonyság.

Ellátási lánc jelentősége és menedzselése a vállalatoknál

Az ellátási lánc igényét a fogyasztói szükségletek kielégítése és a gazdasági munkamegosztás, valamint a specializáció alapozta meg.

Az ellátási lánc logikája szerint a vállalati határokon átnyúló logisztikai folyamatokat közös célfüggvények segítségével szükséges működtetni. Mindez magában foglalja, hogy a vállalat eldöntheti, mely logisztikai feladatokat végez saját maga, és melyeket vásárolja meg más piaci szereplőktől.

Az ellátási lánc kulcsfontosságú folyamatai közé tartozik: vevőkapcsolatok menedzsmentje, vevői szolgáltatások menedzsmentje, keresletmenedzsment, komplex rendelésteljesítési folyamat, termelési folyamatok menedzsmentje, beszerzési folyamatok menedzsmentje, termékfejlesztés folyamata, visszutas folyamatok menedzsmentje.

Ellátási lánc menedzsment (SCM, avagy supply chain management) értelmezése során kiemelkedik a terület versenyképességre gyakorolt pozitív hatása, melynek egyik alap eleme az együttműködés. A kiinduló ellátási lánc fogalomhoz hasonlóan a terület menedzselésére vonatkozóan is eltérő szemléletek léteznek.

Az ellátási láncban való gondolkodás más menedzsment technikákat igényel a vállalati kapcsolatok területén. Az ellátási lánc menedzsment (azaz az ellátási láncok vezetése, szervezése) eltér a hagyományos vállalati kapcsolatok irányításától.

Vállalati értéklánc és az ellátási lánc kapcsolata

Az értéklánc ellátási lánc-koncepcióba helyezése a fogyasztói igények kielégítésének "külső" céljaként sikerülhet. A vállalat értéklánca egy szélesebb értékfolyamba, az ellátási láncba kapcsolódik be. Hiszen minden egyes szereplő, a szállítótól kezdve a fogyasztóig, rendelkezik saját értéklánccal. Minden megelőző értéklánc beépül az utána következőbe.

Az értéklánc koncepció alapján a vállalatot a versenytársaitól leginkább az különbözteti meg, hogy a végtermék milyen szerepet tölt be a vevői értékláncban. Ez pedig azt jelenti, hogy a stratégiai, az ellátási lánc elemzések során a vevői igényekből szükséges kiindulni. Mindezen gondolatokra hívtuk fel a figyelmet az értéklánc információ haladására vonatkozó értelmezések során.

A vállalati főfolyamatok közé tartozik a termelés, a logisztika és a marketing. Az ellátási lánc menedzselése mindhárom vállalati főfolyamatban, azaz a termelésben, a logisztikában és a marketingben is, jelentős befolyással bír.

Hozzáadott érték és költség szempontjából a termelés kiemelkedő. A hatékony és eredményes működésére befolyással bír a gyártási tételnagyság, az egységköltség alakulása, a gépi kihasználtság, az átállások száma. Az elmúlt évek során előtérbe került az ún. termékburjánzás, a szívásos rendszer, az egyedi tömeggyártás fogalma. A felsoroltak a vállalat költségekre való összpontosítása mellett a végső fogyasztói igényekre való hatékonyabb, eredményesebb odafigyelést is célozza. A termelés során épül a minőség a termékbe, itt keletkezik a vevői érték jelentős része.

Az ellátási lánc sokkal összetettebb és tágabb fogalom, mint a logisztika. Az mindenképpen igaz, hogy az ellátási lánc több pontján találkozunk logisztikai kérdésekkel. A két terület közös ismérve, hogy mindkettő az áruáramlási folyamatok vizsgálatára fókuszál. Azonban alapvető különbség, hogy amíg a logisztika a vállalaton belüli alrendszereket integrálja, addig az ellátási lánc a vállalatokon átnyúló folyamatok helyezi a középpontba a vállalat belső szakaszait is figyelembe véve.

A logisztika három alapvető funkciója szorosan kapcsolódik az ellátási lánc tevékenységeihez. Az üzleti élet egyre inkább hangsúlyozza a logisztika ellátási láncban betöltött szerepét.

A marketing területe az ellátási lánc szempontjából a vevői és fogyasztói igények, a keresleti tendenciák feltérképezése, a vevőkiszolgálás színvonala miatt fontos. Hatékonyságbeli problémák akkor keletkeznek, ha az ellátási lánc marketing folyamataiban nem jelenik meg dominancia a szereplők oldaláról. Az ellátási lánc marketingszempontú fejlődése során a változó fogyasztói igények formálták az egyes szakaszokat. Erre válaszként fejlődött a vállalatok keresletmenedzsmentje és PR funkciói, hogy minél többet tudjanak meg a vásárlókról, a piacról és minél nagyobb befolyással legyenek a piaci trendek alakulására.

Kulcsfogalmak

értékteremtés, értéklánc, vállalati értéklánc, iparági értéklánc, Porter-féle értéklánc modell, elsődleges tevékenységek, támogató tevékenységek, értéklánc elemzése, értékfolyam, ellátási lánc, közvetlen ellátási lánc, kiterjesztett ellátási lánc, tágan értelmezett ellátási lánc, ellátási lánc menedzsment, értéklánc ellátási lánc koncepció, termékburjánzás, szívásos rendszer, egyedi tömeggyártás, logisztika, fogyasztói igények

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához!

  • Érdemes a tartalmi összefoglalót a tanulás vázának tekinteni, mely kontextusba helyezi a jegyzet egyes részeit. Olvassa el az egyetemi jegyzet/tananyag kapcsolódó fejezetét, majd a tartalmi összefoglalót. Egymást kiegészítve használja őket!
  • Gondolja végig az értéknövekedés folyamatát!
  • Magyarázza el a saját szavaival az értéklánc koncepciót és jelentőségét!
  • Mutassa be a Porter-féle értéklánc modell tartalmát és működését!
  • Magyarázza meg az értékláncban megfigyelhető információ és termékáramlás közötti kapcsolatot!
  • Magyarázza el a saját szavaival az értéklánc elemzés folyamatát!
  • Gyűjtsön össze 5-6 tényezőt, melyek befolyásolják az értéklánc elemzését!
  • Magyarázza meg az ellátási lánc fogalmát!
  • Magyarázza el a saját szavaival az ellátási lánc célját, funkcióját és folyamatának elemeit!
  • Azonosítsa az ellátási lánc megvalósulási szintjeit!
  • Gyűjtsön össze 5-6 olyan folyamatot, amelyben az ellátási lánc kulcsfontosságú szerepet tölt be!
  • Magyarázza meg a saját szavaival az ellátási lánc menedzsment fogalmát és vállalati jelentőségét!
  • Mutassa be, példákon keresztül az érték- és az ellátási lánc kapcsolatát, kitérve a vállalati főfolyamatokra!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • értelmezni az értéknövekedés folyamatát.
  • Megmagyarázni a saját szavaival az értéklánc koncepciót és jelentőségét.
  • Ismertetni a Porter-féle értéklánc modell tartalmát és működését.
  • Megmagyarázni az értékláncban megfigyelhető információ és termékáramlás közötti kapcsolatot.
  • Megmagyarázni a saját szavaival az értéklánc elemzés folyamatát.
  • Felsorolni 5-6 tényezőt, melyek befolyásolják az értéklánc elemzését.
  • Értelmezni az ellátási lánc fogalmát.
  • Megmagyarázni a saját szavaival az ellátási lánc célját, funkcióját és folyamatának elemeit.
  • Azonosítani az ellátási lánc megvalósulási szintjeit.
  • Felsorolni 5-6 olyan folyamatot, amelyben az ellátási lánc kulcsfontosságú szerepet tölt be.
  • Megmagyarázni a saját szavaival az ellátási lánc menedzsment fogalmát és vállalati jelentőségét.
  • Ismertetni, példákon keresztül az érték- és az ellátási lánc kapcsolatát, kitérve a vállalati főfolyamatokra.
Önellenőrző kérdések
1. Az ellátási lánc megvalósulási szintjei közé tartozik:
közvetlen ellátási lánc
tágan értelmezett ellátási lánc
közvetett ellátási lánc
kiterjesztett ellátási lánc
2. Az alábbiak közül melyik állítás a helyes? Jelölje meg a helyes választ!
A vállalati értéklánc a vállalatokon átnyúló tevékenységeket vizsgálja.
A vállalati értéklánc a vállalatokon belüli tevékenységeket vizsgálja.
A gyártó és szolgáltató vállalatok értékláncának elemei eltérnek egymástól.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A Porter-féle értéklánc modell megkülönbözteti az elsődleges és a támogató tevékenységeket.
A vállalati értékláncban az információ és a termékáramlás ellentétes irányú.
Az ostorcsapás effektus azt jelenti, hogy a vállalat számára rendelkezésre álló információ túl sok, nem tudja hatékonyan feldolgozni.
4. Válassza ki a felsorolásból, hogy melyek igazak az ellátási láncra?
a vállalaton belüli és kívüli folyamatokat vizsgálja
hatékony működéséhez elengedhetetlen az IT hálózat kiépítése
csak a vállalaton belüli alrendszereket integrálja és vizsgálja
két legfőbb eleme a partnerkapcsolatok és a hatékonyság