KURZUS: Üzemeltetés és fenntartás

MODUL: IV. modul: Fenntartási stratégiák alkalmazása, javítási folyamatok

11. lecke: Javítási folyamatok

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • Olvassa el figyelmesen a jegyzet 120-131. oldalán található tananyagot.
  • Ismerje és tudja értelmezni a leckéhez tartozó fontos fogalmakat, összefüggéseket:
    (Javasoljuk, hogy írja le ezek meghatározásait jegyzetfüzetébe, tanulja meg, és tudja példákhoz kötni azokat):
    • Főfolyamat.
    • Főtechnológiai folyamat.
    • Technológiai folyamatciklus.
    • Segédfolyamat.
    • Kisegítő folyamat.
    • Kiszolgáló folyamat.
    • Mellékfolyamat.
    • Egyedi javítás.
    • Cserejavítás.
    • Központosított cserejavítás.
    • Álláshelyes javítás.
    • Szalagszerű javítás.
    • Műhelyrendszerű javítás.
    • Csoportrendszerű javítás
  • Tudja meghatározni, hogy mit értünk javítási főfolyamaton, ismerje a javítási folyamatok csoportjait (7.1. ábra); a főfolyamathoz és segédfolyamathoz tartozó ciklusokat, részfolyamatokat,
  • A 7.2 ábra alapján kövesse végig az általános javítási folyamat elemeit,
  • Tudja, hogy mitől függ a javítási esedékesség, hogyan határozható meg a fajlagos ráfordítások igénye,
  • Ismerje a javítási módszereket, tudja azokat megnevezni, jellemzőjük alapján meghatározni;
    • Az egyedi javítás jellemzője, előnye,
    • Mit jelent a cserejavítás, mi az előnye,
    • Mit ért központosított cserejavítás alatt?
    • Hogyan jellemezhető az egyedi és csere-fődarabos javítás gazdaságossága?
      • Kövesse figyelemmel a bemutatott példa menetét (Gant-diagram)
      • Ismerje a szükséges csere-fődarab N(CS) mennyiségének meghatározásához szükséges összefüggést, tudja azokat értelmezni
  • Ismerje a javítóüzemi folyamattechnológiai rendszerek sajátosságait
    • Tekintse át a javítóüzemi jellegzetes folyamattechnológiai megoldásokat, tudja ezeket jellemzőjük alapján meghatározni:
      • Álláshelyes javítás szakosított munkahely nélkül illetve szakosított munkahelyekkel,
      • Szalagszerű javítás
      • Műhelyrendszerű javítás,
      • Csoportrendszerű javítás.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • pontosan meghatározni (definiálni) a tevékenységnél már felsorolt fogalmakat,
  • meghatározni, hogy mit értünk javítási főfolyamaton,
  • felsorolni a javítási folyamatok csoportjait, a főfolyamathoz és segédfolyamathoz tartozó ciklusokat, részfolyamatokat, és azokat jellemzőjük alapján be tudja mutatni,
  • felismerni, hogy milyen elemek tartoznak az általános javítási folyamathoz,
  • választ adni arra, hogy mitől függ a javítási esedékesség, hogyan határozható meg a fajlagos ráfordítások igénye,
  • megnevezni a javítási módszereket, jellemzőjük alapján meghatározni, és választ adni az alábbiakra:
    • Mi jellemzi az egyedi javítást, mi az előnye?
    • Mit jelent a cserejavítás, mi az előnye?
    • Mit ért központosított cserejavítás alatt?
    • Hogyan jellemezhető az egyedi és csere-fődarabos javítás gazdaságossága?
      • A bemutatott példák alapján hasonló paraméterekkel megadott feladatokat megoldani (Gant diagram)
      • megadni a szükséges csere-fődarab N(CS) mennyiségének meghatározásához szükséges összefüggést, és azokat értelmezni is tudja.
  • meghatározni a javítóüzemi folyamattechnológiai rendszerek sajátosságait
    • ismertetni a javítóüzemi jellegzetes folyamattechnológiai megoldásokat, tudja ezeket jellemzőjük alapján meghatározni:
      • Álláshelyes javítás szakosított munkahely nélkül illetve szakosított munkahelyekkel,
      • Szalagszerű javítás
      • Műhelyrendszerű javítás,
      • Csoportrendszerű javítás.
Önellenőrző kérdések és feladatok
1. Milyen elemei vannak a javítási főfolyamatnak? Jelölje a helyes válaszokat!
Főtechnológiai folyamat
Kisegítő folyamat
Kiszolgáló folyamat
Technológiai folyamatciklusok
Javítási mellékfolyamat
2. Mit kell megadni a fejlesztési igények előrejelzése keretében?
a szükséges fajlagos ráfordításokat
a gépállományban bekövetkező változások várható alakulását
a megfelelő technológiai folyamatok hálótervét
3. Jelölje meg az alábbi állítások közül melyik igaz!
A javítási esedékesség elsősorban az alkalmazott fenntartási módszertől függ.
A termelésprogramozáshoz először az alkalmazott javítási rendszernek megfelelő technológiai folyamatot kell kialakítani.
A fajlagos ráfordítások igénye az elmúlt tervidőszak tényszámaiból és a várható javítási igényből határozható meg.
4. Az alábbi meghatározások közül jelölje meg azt, ami a cserejavítást jellemzi!
Cserejavításkor a szétszerelt gép saját alkatrészeit javítják meg, újítják fel vagy újjal kicserélik.
A nagy darabszámban előforduló fődarabok javítása általában cserejavítás formában oldható meg a leggazdaságosabban.
Cserejavításkor a gépek azonos alkatrészeit külön megszervezett folyamatban (technológiai folyamatciklusban) javítják meg, illetve újítják fel.
5. Értelmezze az alábbi összefüggést. Jelölje meg az ezekkel kapcsolatos helyes állításokat!
N (CS) = a(Fi)h T h +b
N(CS): a szükséges tartalék fődarab mennyisége [db]
a: egy járműhöz tartozó azonos fődarabok száma [db]
F - fajlagos veszteség [nap]
i - a fődarab beépítésének elvárt időtartama a főtechnológiai folyamatban [nap]
h - az adott időtartam alatt megjavítani tervezett járművek száma [db]
Th - az átlagos maradék élettartam (nap)
b: a fődarab javítási átfutási ideje a cserejavítóban [nap]
6. Melyik állítás igaz, melyik hamis?
Az álláshelyes javítás szakosított munkahely nélkül rendszer jellegzetessége, hogy a javítás tárgya a javítás teljes időtartama alatt a javítóüzemben egy álláshelyen tartózkodik.
Az álláshelyes javítás szakosított munkahelyekkel rendszer jellegzetessége, hogy különböző álláshelyeken szakosított munkahelyeket hoznak létre.
A szalagszerű folyamat feltétele, hogy az azonos hibatípusok kerüljenek egy helyre, mintegy kényszerpályára a javítástechnológiának megfelelően.
A műhelyrendszerű javításkor a gépeket és munkahelyeket az alkatrész, alkatrész csoport, vagy fődarab jellegének megfelelően rendszerezik.

7. Oldja meg az alábbi feladatot!

Egy adott járműpark havi javítási igénye 10 jármű. A jármű két azonos fődarabbal rendelkezik, melyek mindegyikének üzemképessége a jármű működésének előfeltétele. A fődarabok ki- és beszerelése között elvárt idő a javítási főfolyamatban 10 nap, a javítási főfolyamat teljes átfutási ideje 12 nap. A cserejavítóban 15 darab komplett fődarabbal rendelkezünk és egyidejűleg csak egy fődarab javítására van lehetőségünk. Egy komplett jármű beszerzési költsége 300 MFt, egy jármű-fődarab beszerzési költsége pedig 30 MFt. A szállítási feladat ellátásához mindenkor 100 üzemképes járműre van szükség.

Válaszoljon az alábbi kérdésekre!

Mekkora javítási átfutási időt kell biztosítanunk a cserejavítóban ahhoz, hogy az elvárt javítási program megvalósulhasson?

F = nap

Mekkora a szükséges teljes járműpark nagysága egyedi és csere-fődarabos javítási mód esetén, ha a fentieken kívül az összes többi fenntartási beavatkozás időszükségletét elhanyagoljuk?

A(E) =

A(CS) =

N(E)JP = db

N(CS)JP = db.

Melyik javítási mód a gazdaságosabb?

ΔI = ΔNJP(I = MFt

I(CS) = MFt

ΔI I(CS) tehát a javítási mód gazdaságosabb.