KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.

MODUL: I. modul: Az anyagmozgatás alapjai

2. lecke: Az anyagmozgatás műszaki és gazdasági jelentősége

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni az üzemen belüli anyagmozgatás gazdasági hatásait;
  • kiválasztani a termék bonyolultsága és az anyagmozgatási műveletek száma közötti helyes összefüggést;
  • kiválasztani a termelési költség és az anyagmozgatási költség arányát meghatározó jellemző intervallumot;
  • kiválasztani az anyagmozgatás korszerűsítését kiváltó tényezőket.
Tevékenységek

Olvassa el a következő leckét!
Határozza meg az üzemen belüli anyagmozgatás gazdasági hatásait!
Válassza ki a termék bonyolultsága és az anyagmozgatási műveletek száma közötti helyes összefüggést!
Válassza ki a termelési költség és az anyagmozgatási költség arányát meghatározó jellemző intervallumot!
Válassza ki az anyagmozgatás korszerűsítését kiváltó tényezőket!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 25 perc olvasás, tanulás, 10 perc önellenőrzés.

Tananyag

Az anyagmozgatás jelentőségének felismerése tulajdonképpen a legutolsó 25-30 év eredménye. Természetesen már ezt jóval megelőzően is voltak olyan iparágak, amelyek nagyon komolyan foglalkoztak anyagmozgatási problémák megoldásával, de az utolsó két évtized hozott csak forradalmi változást ezen a téren, a fejlett iparral rendelkező országokban egészen új üzemi szemlélet kialakulását eredményezve.

Napjainkban már nemcsak az anyagmozgatási szempontok különösen érintett olyan iparágak üzemei, mint az autóipar, elektro- vagy vegyipar törekszenek az anyagmozgatás fejlesztésére, hanem a legkülönbözőbb rendeltetésű és nagyságrendű üzemek is.

Az anyagmozgatás racionalizálásának indokai közül mindenekelőtt az általános technikai fejlődést kell kiemelni. A gyártástechnika általános fejlődése láncreakcióként kiváltotta a gyártási módszerek, gyártásszervezés és az anyagmozgatás, valamint a költségalakulás közötti összefüggések vizsgálatát. Ez azonban tudatossá, rendszerezettebbé és főleg általánossá Európa-szerte csak gazdasági és műszaki kényszerítő körülmények hatására vált.

A felismert racionalizálódási lehetőség realizálása azonban rendszerint nehézségekbe ütközik, a megvalósításhoz szükséges előkészítés, és végrehajtási idő hiánya, vagy egyszerűen az üzemben dolgozók ellenállása miatt. A megszokotthoz ragaszkodás "pszichológiai béklyóinak" megszüntetése nem csupán az üzemek végrehajtó szerveinél, hanem a vezetőinél is problémákat okozhat. Utóbbiaknál csak a rendszerint nagy munkaráfordítással elkészíthető kellő gazdasági alátámasztás vezethet eredményre.

Az üzemen belüli anyagmozgatás magas költséghányadának, továbbá annak felismerése, hogy egyedül az anyagmozgatással és raktározással kapcsolatos költségek csökkentése jelenti nagyon sok esetben a még kiaknázható tartalékokat, ráébresztette az érdekelt üzemi vezetőket arra, hogy az anyagmozgatás korszerűsítésének milyen jelentősége lehet az egyébként egyforma költségalakulású üzemekben.

Eltekintve a kitermelő és a viszonylag alacsony termelési költségű iparágaktól (pl. élelmiszeripar) és a nagykereskedelemtől, a legtöbb üzemben az anyagmozgatás rendkívül erősen összefonódott az összes többi tevékenységgel. Egy egyszerű termék előállítása is rendszerint többszöri anyagmozgatást idéz elő és az anyagmozgatási műveletek száma a termék bonyolultságával együtt nő (pl. egy gépkocsi sebességváltójának összeszerelése összesen kb. 20...30 anyagmozgatási műveletet igényel).

Az anyagmozgatás költséghányadának értékére nézve egyébként nagyon nehéz pontos választ adni, mert a kapcsolatos költségek nemcsak országonként, de iparáganként, sőt üzemenként is különböznek, egy sor ezirányú vizsgálat eredményeként azonban képet alkothatunk erről.

Különböző országokból származó adatok szerint az anyagmozgatási költségek a termelési költségek 15...85%-át (átlagosan 25%-át) teszik ki. A magasabb hányad az ömlesztett tömegáruk kitermelését és feldolgozását végző üzemekre vonatkozik.

Az anyagmozgatás korszerűsítését sürgető gazdasági tényezők közül nem hagyható ki a munkaerőhiány motívuma sem, amely az egyes országok munkaerő helyzetétől függően előbb vagy utóbb önmagában is felveti az e problémával foglalkozás szükségességét, annál is inkább, mert az anyagmozgatással együtt járó nehéz fizikai munkától való vonakodás már a tényleges munkaerőhiány jelentkezése előtt is érezteti hatását.

Ugyanide számíthatók a kézi anyagmozgatás balesetveszélyességével és a megerőltető voltából fakadó káros egészségügyi hatásokkal kapcsolatos gazdasági következmények is.

Az anyagmozgatás fejlesztésének vannak az általános műszaki fejlődés mellett egyéb műszaki indokai is, amelyek az egyes területek sajátos műszaki fejlődéséből következnek. Az új gyártási eljárások kialakítása nélkülözhetetlenné teszi az anyagmozgatás és az egyéb kiszolgáló tevékenységek alkalmazkodását.

Számos példát lehet említeni arra, hogy egyes technológiai műveleteket (pl. festés, szárítás, hűtés, mosás, keverés, mérlegelés, számlálás stb.) célszerű összekapcsolni az anyagmozgatással. A raktározás területén az ún. mozgó műveletét kapcsolja össze az anyagmozgatással.

Sok esetben az anyagmozgatást végző gép nemcsak kiszolgáló jellegű tevékenységet végez, hanem egyúttal vezérlő szerve is a technológiai jellegű műveleteket végző elemeknek. Vagyis egyre inkább tapasztalhatjuk az anyagmozgatásnak és a termelésnek a hagyományosnál sokkal szorosabb kapcsolatát, műveleteinek átfedését, egymásba nyúlását.

Itt említhető meg a termelési volumenek növekedéséből fakadóan állandóan növekvő tárolótér-igény problémája is. Ez ugyanis általában szükségessé teszi a tárolási magasság növelését, ami elképzelhetetlen erre alkalmas anyagmozgató gépek kialakítása és alkalmazása nélkül.

A csomagolással szemben támasztott igények növekedése, a korszerű csomagológépek bevezetése is általában jelentős követelményeket támaszt az anyagmozgatással szemben.

Ugyanígy az egységrakományokban történő áruszállítás fejlődése, az egységrakományos szállítási láncok képzése is egyre inkább kényszerítően hat a gazdasági élet legkülönbözőbb területein az anyagmozgatás műszaki színvonala emelése irányában.

A fejlődés hazánkban tehát ezen a területen is megindult. A fejlődést közvetlenül kiváltó ok először az átmenetileg tapasztalható munkaerőhiány volt, amihez nem sokkal később az iparpolitika és a műszaki fejlesztés új irányzatainak logikus követelményei járultak. Az ezirányú fejlesztésre nyújtott lehetőségek nyilván csakis akkor ösztönöznek, ha ez az érintett vállalatok részére kimutatható gazdasági előnyöket nyújt.

Bár az anyagmozgatási fejlesztés hatékonysága kimutatásának a munkabér mellett egyéb tényezői is vannak, ezek a legtöbb esetben vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen számszerűsíthetők, egyrészt számviteli okokból, illetve az anyagmozgatási munka egyes részeinek "rejtett" volta, másrészt a kedvező hatások közvetett megjelenése miatt. Egyes tényezők nem a beruházó vállalatnál, hanem másutt éreztetik hatásukat, vagyis a vállalati szintű gazdaságossági számításnál nem vehetők figyelembe. Mindez arra utal, hogy az anyagmozgatási fejlesztés olyan terület, amelyet sem vállalatilag, sem gazdaságilag nem lehet teljesen a szabályozott piac automatizmusára bízni.

Információ és feladat

Nézze meg a http://www.wienerberger.hu honlapon
A tégla: Természetes építőanyag - A tégla története - Modern téglagyártás link tartalmát!

Figyelje meg, hogy az égetés technikai művelete és az anyagmozgatás a kemencében (folyamatos) összekapcsolódik!

2-1. ábra
Berakás1/2
visszaelőre

Megfigyelhető, hogy a késztermék (tégla) anyagmozgatása egységrakományként (raklapon) történik. A tárolást a szabadban 4 egység magasságban oldották meg. A fel- és lerakás villástargoncával történik.

2-2. ábra
Egységrakomány készítése, zsugorfóliás csomagolás1/3
visszaelőre

A 70-es években még gyakori volt a kisméretű téglák kézi módszerrel (egyenként) történő fel- és lerakása az üzemen belül. Gyakran a tehergépkocsik megrakása a kiszállításhoz is kézi erővel történt.

Keressen a mindennapokban is fellehető (látható) egységrakományokat!
Milyen módon fogják össze a terméket? Hogyan mozgatják az egységrakományt?

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Válassza ki a helyes meghatározást!
Az üzemen belüli anyagmozgatás:
alacsony költséghányadú tevékenység
magas költséghányadú tevékenység
költséghányada a termelésben elenyésző tényező
2. Válassza ki a helyes meghatározást!
A termék bonyolultsága és az anyagmozgatási műveletek száma közötti helyes összefüggés, ha a termék bonyolultsága nő:
az anyagmozgatási műveletek száma a termék bonyolultságával növekszik
az anyagmozgatási műveletek száma a termék bonyolultságával csökken
az anyagmozgatási műveletek száma a termék bonyolultságával nincs összefüggésben
3. Válassza ki a termelési költség és az anyagmozgatási költség arányát meghatározó jellemző intervallumot!
Az anyagmozgatási költség a termelési költség:
5-10%-a
15-85%-a
50-60%-a
80-95%-a
45-65%-a
4. Válassza ki az anyagmozgatás korszerűsítését kiváltó tényezőket!
kézi anyagmozgatás balesetveszélyessége
munkaerő felesleg
technológiai művelet és az anyagmozgatás összekapcsolhatósága
csökkenő tárolótér igény
egységrakományok iránti igény