KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.

MODUL: I. modul: Az anyagmozgatás alapjai

5. lecke: Az anyagmozgatási feladat fogalma és összetevői

Tanulási útmutató
Tanulási célok:

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatás lépéseit;
  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatási feladat tárgyát;
  • felsorolni az anyagmozgatási feladat összetevőit;
  • kiválasztani az anyagmozgatási feladatot befolyásoló tényezőket;
  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatási útvonalak jellemzőit;
  • csoportosítani az anyagmozgatási távolságot leíró fogalmakat a jellemzőikkel;
  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatási út vonalvezetésének jellemzőit;
  • kiválasztani az anyagmozgatógép megválasztását befolyásoló tényezőket;
  • kiválasztani az anyagáramlás intenzitását leíró matematikai összefüggést;
  • kiválasztani az anyagáramlás intenzitását meghatározó tényezőket;
  • adatok alapján meghatározni az anyagáramlás intenzitását;
  • kiválasztani az anyagmozgató berendezés maximális kihasználását jellemző meghatározásokat;
  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatási igény fellépésének típusait;
  • kiválasztani azt az időintervallumot, amely már új anyagmozgatási feladatot határoz meg.
Tevékenységek

Olvassa el a következő leckét!
Határozza meg az anyagmozgatás lépéseit!
Határozza meg az anyagmozgatási feladat tárgyát!
Sorolja fel az anyagmozgatási feladat összetevőit!
Válassza ki az anyagmozgatási feladatot befolyásoló tényezőket!
Határozza meg az anyagmozgatási útvonalak jellemzőit!
Csoportosítsa az anyagmozgatási távolságot leíró fogalmakat a jellemzőikkel!
Határozza meg az anyagmozgatási út vonalvezetésének jellemzőit!
Válassza ki az anyagmozgatógép megválasztását befolyásoló tényezőket!
Válassza ki az anyagáramlás intenzitását leíró matematikai összefüggést!
Válassza ki az anyagáramlás intenzitását meghatározó tényezőket!
Adatok alapján határozza meg az anyagáramlás intenzitását!
Válassza ki az anyagmozgató berendezés maximális kihasználását jellemző meghatározásokat!
Határozza meg az anyagmozgatási igény fellépésének típusait!
Válassza ki azt az időintervallumot, amely már új anyagmozgatási feladatot határoz meg!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 25 perc olvasás, tanulás, 15 perc önellenőrzés.

Tananyag

Az anyagmozgatással szemben támasztott igény szabatos meghatározhatósága előfeltétele az ezirányú problémák megoldásának. A helyváltoztatásra kerülő anyagot mindenekelőtt meg kell fogni, ill. fel kell venni az anyagmozgató gép által, ezt követően továbbítani kell többé-kevésbé meghatározott útvonalon és távolságra, majd a rendeltetési helyen le kell tenni, ill. el kell engedni.

Az anyagmozgatási feladat megfogalmazásánál mindenekelőtt a feladat tárgya, az az anyag stb. jut szerephez, amelyet az egyik helyről a másikra kell eljuttatni, és amely az anyagmozgatás szempontjából támaszt meghatározott követelményeket az anyagmozgatás irányában.

Az anyagmozgatás során végeredményképpen mindig két pont közötti távolságot kell leküzdeni, az anyagmozgatási feladat nagyságrendjének meghatározásakor tehát szerephez jut az anyagmozgatási útvonal, ill. távolság is.

Egyes anyagmozgatási igényeket egyszeri anyagmozgatási tevékenységgel ki lehet elégíteni, másik a tevékenység bizonyos időközökben való megismétlését igénylik. Az ezzel kapcsolatos követelmények az anyagáramlási intenzitásban és az anyagmozgatás meghatározott időpontjában jutnak kifejezésre. Előbbi az időegység alatt mozgatandó anyagmennyiséggel, utóbbi az anyagmozgatási ténykedés kifejtésére vonatkozó időbeli kötöttség megadásával (kezdeti vagy befejezési időpont, vagy mindkettő együtt) fejezhető ki.

Az anyagmozgatási feladat meghatározását sok esetben még bizonyos olyan hatóságok stb., előírások, rendszabályok is befolyásolják, amelyeket az anyagmozgatási folyamat megtervezésekor figyelembe kell venni. Ezek célja általában az anyagmozgatás területén foglalkoztatott, illetve az anyagmozgatással kapcsolatba kerülő dolgozókat fenyegető veszélyek kiküszöbölése vagy csökkentése.

A mozgatandó anyag mennyiségi és minőségi jellemzőit a következő fejezetben részletesen tárgyaljuk.

Az anyagmozgatási útvonal, ill. távolság alatt mindazok az adottságok értendők, amelyek az anyagmozgatásban érintett kezdő és végpont térbeli helyzetéből származóan követelményeket támasztanak az anyagmozgatási teljesítmény tekintetében.

A mozgatási útvonalak:

1.a leküzdendő távolságok és;
2.a vonalvezetésük szerint csoportosíthatók.

A leküzdendő távolság:

a)rövid,
b)közepes,
c)hosszú lehet.

Az üzemen belüli anyagmozgatásnál:

  • "Rövid" a távolság akkor, ha a különféle technológiai műveletekkel kapcsolatos "kezelés" jellegű mozgásokról van szó.
  • A "közepes" távolságok kb. 500 m-ig terjednek.
  • 500 m fölött "hosszú" távolságról beszélünk.

Az út vonalvezetése a legtöbb esetben ívek beiktatását is igényli, de előfordul egyenes út is. Az út egyebekben:

a)vízszintes,
b)függőleges,
c)ferde vagy
d)ezek kombinációja lehet.

Elhelyezkedhet épületen belül vagy épületen kívül.

Az anyagmozgatási útvonal és a mozgatógép közötti kölcsönhatás nem csupán abban nyilvánul meg, hogy pl. a már rendelkezésre álló, meghatározott kialakítású útvonal befolyásolhatja az anyagmozgató gép megválasztását, és megfordítva, a rendelkezésre álló anyagmozgató gép igényei eldönthetik az útvonal kialakítását. Tekintettel kell lenni arra az összefüggésre is, amely a mozgatási távolság és a műszaki-gazdasági szempontból optimális géptípus kiválasztása között fennáll. Az anyagmozgatási feladat meghatározásához szükség van a mozgatandó anyag mennyiségének és a mozgatási igény időbeli eloszlásának ismeretére is. Ismerni kell mindenekelőtt a naponta v. műszakonként mozgatandó mennyiségeket, továbbá szakaszos működésű anyagmozgató gépek esetében a ciklusonként, folyamatos működésű anyagmozgató gépek esetében az időegység alatt továbbítandó anyagmennyiséget.

Az anyagáramlás intenzitása (IA) a bizonyos meghatározott időszak (t) alatt mozgatandó anyagmennyiséget (G) adja meg: I A = G t .

Szakaszos anyagmozgatás esetében az anyagmozgatás gyakorisága (fA) is figyelembe veendő.

Az egy ciklusban mozgatandó anyag mennyiségét (tételt) q-val, a ciklusok számát c-vel jelölve: I A = qc t , illetve I A =q f A .

Ha az időegység alatt mozgatandó változatlan nagyságú tételek száma növekszik, vele együtt nő az anyagmozgatás gyakorisága és ennek arányában az anyagáramlás intenzitása is. Ha a tételek száma annyira nagy, hogy az egyes anyagmozgatási ciklusok időben érintkeznek (nincsenek közöttük szünetek), akkor elértük az adott berendezés teljes mérvű kihasználását, vagyis a legnagyobb gyakoriságot és intenzitást.

A gyakoriság és az intenzitás mindig bizonyos meghatározott időtartamra vonatkozik, amikor is meg kell ítélni az elérhető legmagasabb értéküket.

Az anyagmozgatási igény felléphet:

a)időben egyenletesen, vagyis ritmikusan (meghatározott időközökkel), vagy
b)időbeni szabályszerűség nélkül.

Az utóbbi esetben csak akkor lehet az egész anyagmozgatási feladat vonatkozásában intenzitásról beszélni, ha egyáltalán szó lehet egy feladattá való összefogásról. Utóbbi feltételezi, hogy a szabálytalan időközökben fellépő anyagmozgatási igény szabályos időközökben, vagy folyamatosan, bizonyos készletek képzésével kielégíthető. Az anyagmozgatási feladatban tehát olyan egyformaságnak kell uralkodnia, ami az ismétlődő műveletek egymás között elvileg felcserélhetővé teszi.

Még az állandó időközökben ritmikusan ismétlődő igény esetében is csak akkor lehet egységes anyagmozgatási feladatról beszélni, ha a két kívánt anyagmozgatási tevékenység közötti időköz nem túl nagy.

Az egy anyagmozgatási igény ismétlődései közötti időköz legnagyobb értékeként általában nem célszerű egy hónapnál hosszabb időtartamot választani. Azaz anyagmozgatási teljesítmény, amelyet havonta egy alkalomnál kevesebbszer kell kifejteni, mindenkor új anyagmozgatási feladatként kezelhető.

A termelés az anyagmozgatást nemcsak mennyiségi, hanem időponti szempontból is befolyásolja. Időben teljesen független anyagmozgatásról nem lehet szó, az időpontokat valamilyen módon mindig tekintetben kell venni. A határidők meghatározóak is lehetnek az anyagmozgatás kialakítására. Ha kisebbek a termelési volumenek a határidők rendszerint hosszúak és rugalmasak is, ilyenkor esetleg az anyagmozgatás időbeli tervezése a termékátfutás tervezésén alapul. A termékátfutás tervezés a technológusok által kialakított technológiai folyamat időbeli folyamattá egészíti ki. Enélkül a termelés folyamatosságát, a lehető legrövidebb átfutási időt nem lehetne biztosítani. Nehéz lenne az anyagmozgatást is tervszerűvé tenni, eszközeit megfelelően kihasználni.

A termelési folyamat és az anyagmozgatás pontos menetrendjét csak az egyes műveletek pontos időbeli tervezése esetén lehet kidolgozni. A termékátfutás tervezése során kidolgozott munkaidő-szükségletkapacitás mérleg teremti meg az előfeltételét az anyagmozgatási folyamatok tervezésének: a menetrendek kidolgozásának, az anyagmozgató gépek száma és a munkaerő-szükséglet stb. meghatározásának.

Információ és feladat

Nézze meg a http://www.wienerberger.hu honlapon a Téglagyártás munkafázisai lap tartalmát!

Vizsgálja meg (becsülje meg), hogy a téglagyártás során hol található rövid-, közepes- és hosszú anyagmozgatási távolság (útvonal); hol található vízszintes-, függőleges- és ferde útvonal! Hol találhatók épületen belüli és épületen kívüli útvonalak? A szállítási útvonal, a szállítandó anyag mennyisége és a mozgatási igény időbeli eloszlása hogyan befolyásolta az anyagmozgató gép méretét (típusát)?

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az anyagmozgatási feladat tárgya a szállítandó .

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az anyagmozgatás alapvető követelményeit a szállítandó határozza meg.

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az anyagmozgatás során mindig pont közötti távolságot kell áthidalni.

4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az anyagmozgatási feladatok: vagy tevékenységek.

5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az anyagmozgatási feladatok meghatározását és befolyásolják.

6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az anyagmozgatási útvonalak a és a alapján csoportosíthatók.

7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az anyagmozgatási igény felléphet időben és .

8. Válassza ki az anyagáramlás intenzitását leíró I A = qc t összefüggést alkotó mennyiségek (változók) nevét!
mozgatandó anyagmennyiség
időegység
egy ciklusban mozgatandó tétel
anyagmozgatás gyakorisága
a ciklusok száma
9. Válassza ki a helyes megoldást!
Új anyagmozgatási feladatnak minősül, ha az anyagmozgatási igény ismétlődése meghaladja:
az 1 napot
az 5 napot
a 3 hetet
az 1 hónapot

10. Határozza meg az anyagáramlás intenzitását, a hevederes szállítószalagon, ha:

  • egy külszíni fejtésen 2 kotrógép termeli ki a szenet,
  • a két kotrógép óránként 30-30 m3 anyagot szed fel,
  • az anyag fajlagos tömege 1,2 t/m3,
  • a kifejtett anyag hevederes szállítószalagra kerül, és az szállítja az osztályozóba.
Írja a választ az üres mezőbe! Csak a számbillentyűket használja!

Az anyagáramlás intenzitása a hevederes szállítószalagon: t/óra