KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.

MODUL: III. modul: Csomagolási alapismeretek II.

17. lecke: Veszélyes áruk csomagolása

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a veszélyes áru fogalmát;
  • felsorolni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok nevét, rövidítését;
  • csoportosítani a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokat a rövidítésükkel;
  • megadni a veszélyességi osztályok kezdő és utolsó sorszámát;
  • saját szavaival meghatározni a veszélyes áruk esetében a csomagolások típusait;
  • saját szavaival meghatározni a veszélyes áruk esetében az új csomagolási konstrukciók típusvizsgálatainak a nevét;
  • kiválasztani a veszélyes áruk esetében a típusvizsgálatok főbb jellemzőit;
  • megadni a veszélyes áruk csomagolási csoportjainak a nevét, jelölését;
  • csoportosítani a csomagolási vizsgálatok eredményeként adható jelöléseket és a csomagolási csoportokat;
  • saját szavaival meghatározni a veszélyes áruk csomagolási típusait;
  • kiválasztani a veszélyes áruk csomagolási típusainak a jellemzőit.
Tevékenységek

Olvassa el a következő leckét!
Határozza meg a veszélyes áru fogalmát!
Sorolja fel a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok nevét, rövidítését!
Csoportosítsa a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokat a rövidítésükkel!
Adja meg a veszélyességi osztályok kezdő és utolsó sorszámát!
Határozza meg a veszélyes áruk esetében a csomagolások típusait!
Határozza meg a veszélyes áruk esetében az új csomagolási konstrukciók típusvizsgálatainak a nevét!
Válassza ki a veszélyes áruk esetében a típusvizsgálatok főbb jellemzőit!
Adja meg a veszélyes áruk csomagolási csoportjainak a nevét, jelölését!
Csoportosítsa a csomagolási vizsgálatok eredményeként adható jelöléseket és a csomagolási csoportokat!
Határozza meg a veszélyes áruk csomagolási típusait!
Válassza ki a veszélyes áruk csomagolási típusainak a jellemzőit!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 50 perc olvasás, tanulás, 25 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. A veszélyes áruk fogalma

Logisztikai szempontból nagy jelentősége van annak, hogy egy adott anyag, termék, áru a közlekedésüzem szempontjából veszélyes árunak minősül-e.

A veszélyes áru fogalom szállítás jogi kategória és veszélyes árunak minősül minden olyan anyag, vagy termék, amely a közlekedés üzemét akutan veszélyezteti.

A veszélyes áruk szállítására nemzetközi egyezmények vonatkoznak, amelyek az ENSZ és annak különböző szervei által kerültek kiadásra és gyakorlatilag ezeket évente módosítják is, részben tudományos eredmények, részben a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Ma Magyarországon négy közlekedési ágnak megfelelően négy szabályzat rendszer ismerete szükséges, amelyek a következők:

1.A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR). Erről a szabályzatról tudni kell, hogy Magyarországon a belföldi szállítás esetén is e szabályzat előírásait kell alkalmazni.
2.A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló szabályzat (RID). Ez a szabályzat magyar nyelven is hozzáférhető. E szabályzat nemcsak Magyarországon belül, hanem nemzetközi szállítás esetén valamennyi Európán kívüli COTIF tagországra is érvényes.
3.Nemzetközi kódex a veszélyes áruk tengeri szállítására (IMDG - Code). Ez a szabályzat magyar nyelven nem elérhető
4.Veszélyes áruk légi fuvarozására vonatkozó szabályzat (IATA DGR). Ez a szabályzat sem érhető el magyar nyelven.

A szabályzatok a következő veszélyességi osztályokat tartalmazzák:

1.robbanóanyagok - tárgyak
2.gázok
3.gyúlékony folyékony anyagok
4.gyúlékony szilárd anyagok
4.2.öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3.vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
5.1.gyújtó hatású anyagok
5.2.peroxidok
6.1.mérgező anyagok
6.2.fertőző anyagok
7.radioaktív anyagok
8.maró anyagok
9.különféle veszélyes anyagok és tárgyak

Az, hogy egy anyag a szabályzatok szerint veszélyes anyagnak minősül-e, a szabályzatok alapján meg kell keresni a veszélyességi határokat, vagy a név szerinti felsorolásban az adott anyag megtalálható akkor veszélyes áruról van szó és a mindenkori gyártó vagy forgalomba hozó felelőssége, hogy a logisztikai folyamatban minden érintettel közli, hogy milyen jellegű veszélyes anyagról van szó és milyen biztonsági óvintézkedések teendők. Minden veszélyes anyag egy négyjegyű ENSZ számmal azonosítandó. Az anyaghoz ki kell tölteni a 91/55-93/112 EGK/EEC által előírt biztonsági adatlapot.

A mindennapi gyakorlatban a masszívan veszélyes anyagok gyártói általában ismerik az anyagaikra vonatkozó előírásokat, viszont sok probléma merül fel azoknál, amelyek viszonylag hétköznapi anyagokkal dolgoznak és gyakran nem is tudják, hogy az általuk gyártott és forgalmazott anyag veszélyes áruként kezelendő. Ezek az anyagok a festékek, hígítók, növényvédő szerek, fertőtlenítő anyagok, háztartás vegyipari anyagok, alkoholok, gyógyszerek, gyógyászati termékek, aeroszolok, motorhajtó és kenő anyagok, akkumulátorok, telepek stb., amelyek többnyire veszélyes áruk, de sem a gyártó sem a forgalmazó gyakran nem tudnak arról, hogy közlekedési szempontból veszélyes árukat gyártanak. Ez ma már azért is fontos lenne pedig, mert a legújabb rendeletek szerint fokozottan ellenőrzik a szabályzatok betartását és amennyiben nem teljesül, a szállítás meghiúsul és a szabályok megszegőit tetemes bírsággal sújtják.

2. A csomagolás jelentősége a veszélyes áruk szállításában

Az első pontban ismertetett szabályzatok nagy terjedelemben foglalkoznak a veszélyes áruk csomagolásaival, mivel a primer védelmet a csomagolásnak kell ellátni. Általános szabály, hogy a veszélyes áruk csomagolásának típusvizsgálaton kell át esnie, majd engedélyező hatóságnak jóvá kell hagynia és ezután kerülhet a csomagolásra a típuskód. Magyarországon a veszélyes áru csomagolások típusvizsgálatát a Széchenyi István Egyetem csomagolásvizsgáló laboratóriuma végzi, míg a hatósági engedélyezést a Műszaki Biztonsági Felügyelet végzi a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

A szabályzatok a csomagolás három fajtáját ismerik:

1.A hagyományos csomagolások, melyek lehetnek egyszerűek és összetettek, mint például hordók, kannák, zsákok, ládák és olyan összetett csomagolások, ahol a belső csomagolás valamilyen kanna, melyből egyet vagy többet egy külső ládában helyeznek el.
2.Nagyméretű csomagolóeszközök (IBC), mint például az ún. flexibilis konténerek vagy az 1 köbméteres rakodólapra szerelt téglatest alakú műanyag tartályok stb.
3.Nagyméretű csomagolások, melyekben a hagyományos csomagolásokból nagyobb mennyiség egyesíthető.
17-1. ábra
IBC-1-HD-PE anyagból1/3
visszaelőre

A szabályzatok a felhasználható csomagolóeszközök anyagait és azokkal szemben támasztott követelményeket is rögzítik.

Az új csomagolási konstrukciókat típusvizsgálatnak kell alávetni, amely vizsgálatok általában a következők:

1.Ejtő-vizsgálatok
2.Halmazolhatósági vizsgálatok
3.Belső nyomásállósági vizsgálatok
4.Tömítettség vizsgálatok
5.Vegyi-összeférhetőség vizsgálatok

Műanyag csomagolóeszközök esetén az ejtő-vizsgálatokat az elridegedés miatt -18 °C alá hűtve kell végezni, míg a halmazolhatósági vizsgálatok 40 °C-on hajtandók végre a csomagolóeszköz várható lágyulása miatt.

A veszélyes anyagokhoz a csomagolás kiválasztása és megtervezése bonyolult feladat. A gyakorlatban a legtöbb gondot a csomagolóeszköz és a töltőanyag összehangolása okozza. Nem engedhető meg, hogy a csomagolóeszköz falán át bármilyen halmazállapotú veszélyes anyag a szabadba juthasson, és azt is meg kell akadályozni, hogy a szabad légtérből levegő jusson a csomagolás légterébe. A csomagolások belső falának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor a töltőanyagot sem szennyezheti a csomagolás falából kiváló valamilyen csomagolóanyag komponens.

Fontos feladat, különösen folyadékok esetén a töltési fok meghatározása, hiszen a folyadék térfogati hőtágulásából és parciális gőznyomásából a csomagolás belső terében a felmelegedés hatására nagy nyomás, míg erős lehűlés esetén vákuum keletkezhet.

A gyakorlatban az egyik legnehezebb feladat, a kereskedelmi szempontokat figyelembe véve a csomagolandó mennyiségeket meghatározni és ehhez olyan csomagolóeszközt választani, amely a fenti követelményeket kielégíti. A gyakorlatban erre nagyon kevés idő szokott maradni, ugyanakkor a töltőanyag és a csomagolóeszköz anyagának, illetve belső bevonatának vegyi összeférhetőségi vizsgálata időigényes feladat, mely hónapokat is igénybe vehet.

Sok csomagolóanyag esetén reológia hatásokkal is számolni kell, ami azt jelenti, hogy hosszú logisztikai folyamat esetén a csomagolóeszközök tartósan igénybe vannak véve és ez az igénybevételi fajta rövid idejű mérésekkel nem modellezhető. Gondoljunk csak egy tartósan terhelt hullámpapírlemez-dobozra vagy egy műanyag kannára, melyben állandó nyomás uralkodik, és itt a csomagolóeszköz sérülése viszonylag lassú alakváltozás során lassan jön létre, de ha ez egy logisztikai láncban még a szállítás alatt következik be emberéleteket veszélyeztethet és jelentős anyagi kárt okozhat. A 17-2. ábrán egy műanyag kanna állapota látható, mely a tartós belső-nyomásállósági próba során maradó alakváltozást szenvedett. Ebből a nyomásból megállapítható az az érték, amelyet a kanna még biztonságosan el tud viselni. A 24. ábrán egy 200 liter űrtartalmú acéllemez hordó ejtő vizsgálata utáni deformációs képe látható. A vízzel töltött hordó ejtési magassága 240 cm, melyből érzékelhető, hogy ezeket a próbákat milyen nagy igénybevételekre kell elvégezni. A 25. ábrán a vizsgálatok alapján az engedélyező hatóság által kiadott csomagolási UN jelzés látható, mely kódban az 1A1 típusjelzés a nem levehető tetejű acéllemez típuskódja. Az X jelölés a betölthető anyag csomagolási csoportjára utal, mely a szabályzatokban szintén jelölve van, az azt követő szám a betölthető anyag maximális sűrűségét jelzi, míg az azt követő szám a nyomáspróba értéke.

17-2. ábra
17-3. ábra
17-4. ábra

A veszélyes árukkal szemben a közlekedési rendszer résztvevőinek primer védelmét a csomagolási rendszer látja el. Éppen ezért a veszélyes áruk csomagolásával szemben fokozott követelményeket támasztanak a szabályzatok, sőt csak típusvizsgált és hatóságilag engedélyezett csomagolóeszközök használhatók. Magyarországon ez a rendszer úgy működik, hogy a veszélyes áruk csomagolásának típusvizsgálatára akkreditált laboratórium a Széchenyi István Egyetem (Győr) Csomagolásvizsgáló Laboratóriuma és az itt készült vizsgálat alapján a hatósági engedélyt az MKEH MBF (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Műszaki Biztonsági Felügyelőség 1081. Budapest Köztársaság tér 7.) adja ki. A szabályzatok által érintett tagországokban hasonló rendszer működik, melyek a hazai megoldással teljesen kompatibilisek.

I.nagyon veszélyes
II.közepesen veszélyes
III.enyhén veszélyes

Ennek megfelelően a csomagolások vizsgálatánál is három erősségi fokozatot kell használni, melynek eredményeként egy adott csomagolás a következő jelöléseket kaphatja:

X - mindhárom csomagolási csoport anyagra alkalmas
Y - a II. és III. csomagolási csoportú anyagra alkalmas
Z - III. csomagolási csoportú anyagra alkalmas.

A szabályzatok a veszélyes áruk csomagolásait három típusa osztják:

  • hagyományos csomagolások
  • nagyméretű csomagolások (IBC-k)
  • nagycsomagolások

A hagyományos csomagolások típusait az azokhoz felhasználható anyagokat az egységes ENSZ kódjelet illetve a felső tömeg és térfogathatárokat a 17-1. számú táblázat mutatja be.

17-1. táblázat
TípusAnyagKategóriaKódTömeg-határ (kg)Térfogat-határ (l)
1. HordókA. AcélNem levehető tetővel
Levehető tetővel
1A1
1A2
400450
B. Alumínium.Nem levehető tetővel
Levehető tetővel
1B1
1B2
400450
D. Rétegelt falemez1D400250
G. Papírlemez1G400450
H. MűanyagNem levehető tetővel
Levehető tetővel
1H1
1H2
400450
N. Fém, más mint acél, alumíniumNem levehető tetővel
Levehető tetővel
1N1
1N2
400450
2. FahordóC. Fa
Töltőnyílással
Levehető tetővel
2C1
2C2
400250
3. KannákA. Acél
Nem levehető tetővel
Levehető tetővel
3A1
3A2
12060
B. AlumíniumNem levehető tetővel
Levehető tetővel
3B1
3B2
12060
H. MűanyagNem levehető tetővel
Levehető tetővel
3H1
3H2
12060
4. LádákA. Acél4A400-
B. Alumínium4B400-
C.Közönséges
Portömör oldalfalakkal
4C1
4C2
400-
D. Rétegelt falemez4D400-
F. Farostlemez4F400-
G. Papírlemez4G400-
H. MűanyagHabosított
Tömör
4H1
4H2
60
400
-
-
5. ZsákokH. szövött műanyagBelső bélés vagy bevonat nélkül
Portömör
Vízálló
5H1

5H2
5H3
50-
H. Műanyag fólia5H450-
L. Textil.Belső bélés vagy bevonat nélkül
Portömör
Vízálló
5L1

5L2
5L3
50-
M. PapírTöbbrétegű
Többrétegű, vízálló
5M1
5M2
50-
6. Összetett csomagolásokH. Műanyag tartályokKülső acélhordóval
Külső acél rekesszel vagy ládával
Külső alumíniumhordóval
Külső alumínium rekesszel vagy ládával
Külső faládával
Külső rétegelt falemezhordóval
Külső rétegelt falemez ládával
Külső papírlemezhordóval
Külső papírlemez ládával
Külső műanyaghordóval
Külső tömör műanyag ládával
6HA1
6HA2

6HB1

6HB2

6HC
6HD1

6HD2

6HG1

6HG2

6HH1

6HH2
400
75

400

75

75
400

75

400

75

400

75
250
60

250

60

60
250

60

250

60

250

60
P. Üveg, porcelán vagy kőanyag tartályokKülső acélhordóval
Külső acél rekesszel vagy ládával
Külső alumínium-hordóval
Külső alumínium rekesszel vagy ládával
Külső faládával
Külső rétegelt falemezhordóval
Fonott fűzfavessző kosárral
Külső papírlemezhordóval
Külső műanyaghab csomagolással
Külső tömör műanyag csomagolással
6PA1
6PA2

6PB1

6PB2

6PC
6PD1

6PD2

6PG1

6PG2

6PH2
7560
0. Finom-lemez csoma-golásokA. AcélNem levehető tetővel
Levehető tetővel
0A1
0A2
5040

A táblázattal kapcsolatban megjegyzem, hogy a 0. Sorszámú finomlemez csomagolások csak az ADR és a RID szerint közúti és vasúti szállításra alkalmazhatók. A tengerhajózás és repülés szabályzatai ezeket a csomagolásokat nem fogadják el.

További fontos tudnivaló, hogy a hagyományos csomagolások kombinálhatók, azaz például a kannák amennyiben szükséges a ládákba helyezhetők, akár egyesével akár több belső csomagolást tartalmazó külső csomagolásként. Ilyen esetekben fontos tudni, hogy az engedélyezési kódot csak a külső csomagolásra kell feltüntetni, és a belső csomagolásnak csak úgy kell engedélyezettnek lenni, mint a vizsgált csomagolási rendszer belső eleme. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a típusvizsgálatok, és az ennek alapján kiadott engedélyek kombinált csomagolás esetén mindig a teljes csomagolási rendszerre vonatkoznak.

A nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k) szilárd ömlesztett anyagok és folyadékok nagyméretű csomagolóeszközei. Az IBC-k megengedett mérethatárai: térfogat: 1-3 m3, bruttó tömeg: 1-3 tonna. Fontos tudnivaló, - és a gyakorlatban félreértésre ad okot - hogy az IBC-kbe belső csomagolásban lévő veszélyes anyag nem helyezhető, azaz az IBC-k kombinált csomagolások külső csomagolásaként nem alkalmazható. Szintén tudni kell, hogy az IBC-k légi szállításra nem használhatóak. A veszélyes áruk csomagolására engedélyezett nagyméretű csomagolóeszközök típusait, az alkalmazandó ENSZ kódot és eltérő tömeg vagy térfogathatárt a 17-2. táblázat tartalmazza.

17-2. táblázat
AnyagKategóriaKódTömeg-határ (kg)Térfogat-határ (l)
A. AcélSzilárd anyagokhoz, amelyeket gravitációs úton ürítenek vagy töltenek
Szilárd anyagokhoz, amelyeket túlnyomással töltenek vagy ürítenek
Folyadékokhoz
11A

21A

31A
B. AlumíniumSzilárd anyagokhoz, amelyeket gravitációs úton ürítenek vagy töltenek
Szilárd anyagokhoz, amelyeket túlnyomással töltenek vagy ürítenek
Folyadékokhoz
11B

21B

31B
N. Más mint acél vagy alumíniumSzilárd anyagokhoz, amelyeket gravitációs úton ürítenek vagy töltenek
Szilárd anyagokhoz, amelyeket túlnyomással töltenek vagy ürítenek
Folyadékokhoz
11N

21N

31N
Hajlékony falú
H. Műanyag
Műanyag szövet, bevonat vagy bélés nélkül
Műanyag szövet, bevonattal
Műanyag szövet, béléssel
Műanyag szövet, bevonattal vagy béléssel
Műanyag fólia
13H1
13H2
13H3
13H4

13H5
L. TextilBevonat vagy bélés nélkül
Bevonattal
Béléssel
Bevonattal és béléssel
13L1
13L2
13L3
13L4
M. PapírTöbbrétegű
Többrétegű, vízálló
13M1
13M2
H. Merev műanyagSzilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel, szerkezeti szerelvényekkel ellátva
Szilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel, szabadon álló
Szilárd anyagokhoz nyomás alatti töltéssel vagy ürítéssel, szerkezeti szerelvényekkel ellátva
Szilárd anyagokhoz nyomás alatti töltéssel vagy ürítéssel, szabadon álló
Folyadékokhoz, szerkezeti szerelvényekkel ellátva
Folyadékokhoz szabadon álló
11H1


11H2

21H1


21H2

31H1

31H2
HZ. Összetett belső műanyag tartállyalSzilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel, merev műanyag belső tartállyal
Szilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel, hajlékony belső műanyag tartállyal
Szilárd anyagokhoz nyomás alatti töltéssel vagy ürítéssel, merev belső műanyag tartállyal
Szilárd anyagokhoz nyomás alatti töltéssel vagy ürítéssel, hajlékony belső műanyag tartállyal
Folyadékokhoz, merev belső műanyag tartállyal
Folyadékokhoz hajlékony belső mű-anyag tartállyal
11HZ1


11HZ2


21HZ1


21HZ2


31HZ1

31HZ2
1250
G. PapírlemezSzilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel11G
Fa
C. Közönséges fa
Szilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel, belső béléssel11G
D. Rétegelt falemezSzilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel, belső béléssel11D
E. FarostlemezSzilárd anyagokhoz gravitációs töltéssel vagy ürítéssel, belső béléssel11F

Az ADR legutóbbi módosításával bevezette a nagycsomagolás fogalmát. A nagycsomagolások gyakorlatilag azt a problémát hidalják át, hogy az IBC-k fogalomköre a belső csomagolások behelyezését kizárja. A nagycsomagolások gyakorlatilag IBC nagyságrendű külső csomagolások és gyakorlatilag ide tartoznak a csomagolásokat tartalmazó zárt egységrakományképző eszközök is. Ugyanakkor nem minősül nagycsomagolásnak a sík rakodólapon képzett és fóliával vagy pántszalaggal rögzített egységrakomány. A nagycsomagolások típusai és kódja a következők:

Fémből készült nagycsomagolások:

  • 50A acél
  • 50B alumínium
  • 50N fém más mint acél vagy alumínium

Hajlékony falú nagycsomagolások:

  • 51H hajlékony falú műanyag
  • 51M hajlékony falú papír

Műanyag nagycsomagolások

  • 50H merev műanyag

Papírlemez nagycsomagolások

  • 50G merev papírlemez

Fa nagycsomagolások

  • 50C közönséges fa
  • 50D rétegelt falemez
  • 50F farostlemez

Csomagolástípusokat a sikeres típusvizsgálat után a szabályzatok által előírt módon meg kell jelölni. A jelölés a következő fő részekből áll:

  • Az ENSZ logoja után közvetlenül az adott csomagolás típuskódja tüntetendő fel, melyet az előző cikk táblázata tartalmaz. A következő részben, mely egy / jellel van elválasztva, két nagyon fontos adatot tartalmaz:
  • Az első karakteren, melyen x, y vagy z betű állhat, a következő információk vannak kódolva:
    • X megjelölés esetén mind I. mind II. mind III. csomagolási csoportú anyagok betölthetők.
    • Az Y-nal megjelölt csomagolóeszközökbe csak II. és III. csomagolási csoportú anyagok tölthetők be.
    • A Z-vel megjelölt csomagolóeszközökbe csak III. csomagolási csoportú anyagok tölthetők.

Az hogy egy anyag milyen csomagolási csoportba tartózik a későbbiekben tárgyaljuk. Itt annyit jegyzünk meg, hogy a I. csomagolási csoportba a legnagyobb veszélyt jelentő anyagok és tárgyak tartoznak, és a szám növekedésével a potenciális veszély csökken.

Ugyanebben a kódrészben kell feltüntetni egy nagyon fontos műszaki adatot, amely folyadék és szilárd töltőanyag esetén eltér egymástól. Amennyiben a csomagolás folyadék befogadására szolgál, a betölthető anyag vízhez képesti relatív sűrűségét kell feltüntetni. A minimálisan szükséges relatív sűrűség 1,2. A gyakorlatban a jellemző folyadékok alapján a maximális relatív sűrűséget általában 1,9 értékben határozzák meg.

Amennyiben a csomagolásba szilárd anyagot-, vagy folyadékot olyan összetett csomagolásba töltenek, melyet szilárd belső csomagolásba helyeznek, a csomagolás bruttó tömegét kell ezen a karakteren feltüntetni. Az egyes csomagolás típusok térfogat és tömeghatárait az előző cikk táblázata szintén tartalmazza.

A következő karakterrészen folyadék betöltése esetén a csomagolóeszköz próbanyomását-, szilárd anyag vagy szilárd belső csomagolásba töltött folyadék esetén egy S betűt kell feltüntetni, mely az angol solid (szilárd) szó kezdőbetűje.

A következő karakterrészen a csomagolás gyártási évének utolsó két számát kell feltüntetni, majd a következő karakterrészen ezt követi az engedélyező ország jele.

Az utolsó karakterrész arra szolgál, hogy az engedélyező hatóság jelét és az engedélyezés aktaszámát tartalmazza, és így probléma estén az adott országban visszakereshető, hogy az engedélyezett csomagolástípustól akár műszaki jellemzőkben akár töltési paraméterekben eltértek-e.

A veszélyes áruk csomagolásai alapvetően egyutas csomagolóeszközök, és mivel általában a töltőanyag teljes mértékben a csomagolásból nem távolítható el az üres tisztítatlan csomagolóeszközök is veszélyes árunak minősülnek.

A szabályzatok megengedik azonban, hogy az arra alkalmas csomagolóeszközöket felújítsák. Ez a felújítás általában a csomagolóeszköz szétbontásából teljes kitisztításából, új záró- és tömítőelemek behelyezéséből áll, és az így felújított csomagolóeszköz újabb típusvizsgálat és engedélyezési eljárás után ismételten felhasználható. Ezekben az esetekben az eredeti jelölés kiegészítéseképpen még a következő kódsorozatot is el kell helyezni:

  • Annak az államnak a jele, ahol a felújítást végezték
  • A felújítást végző neve vagy engedélyezett jele
  • A felújítás éve
  • R, mely a felújításra utal
  • R és L, amennyiben a felújított csomagolóeszköz a tömítettségi próbát is kiállta

A veszélyes áru csomagolások között definiálva van az úgynevezett kármentő csomagolás, amely arra alkalmas, hogy megsérült veszélyes áru csomagolásokat töltőanyagokkal együtt egy olyan nagyobb méretű csomagolásba helyezzenek, amely alkalmas arra, hogy a megfelelő semlegesítési vagy újracsomagolási helyre szállítsák, ahol az már veszélytelenül elvégezhető. Ilyen kármentő csomagolásra példa egy nagyméretű levehető tetejű acéllemezhordó, melybe egy folyadékot tartalmazó és szállítás közben tömítetlenné vált nem levehető tetejű acéllemezhordó helyezhető el úgy, hogy arra is marad elegendő hely, hogy megfelelő mennyiségű folyadék felszívó anyagot helyezünk, hogy a veszélyes folyadék szabadba jutását megakadályozzuk. Az ilyen típusú kármentő csomagolások kódjában egy T betűt is fel kell tűntetni.

Szilárd vagy folyékony anyagot tartalmazó tetszőleges típusú belső csomagolások közös külső csomagolásba helyezhetők, és külön vizsgálat nélkül szállíthatók amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

  • A külső csomagolás törékeny belső csomagolásokkal az egyes csomagolási csoport szerint már sikeresen bevizsgált volt.
  • A belső csomagolások együttes bruttó tömege nem haladja meg az előző pontban ismertetett bevizsgálás bruttó tömegének felét.
  • A párnázó anyagok vastagsága sem a külső csomagolás fala és a szélső belső csomagolások között, sem az egyes belső csomagolások egymás közti párnázásánál nem lehet kevesebb az eredeti bevizsgált változatnál. Amennyiben a különböző belső csomagolások méretei igénylik a fennmaradó szabad tereket szintén párnázó anyaggal kell kitölteni.
  • A külső csomagolásnak üres állapotban is el kell viselnie a halmazolási próbát oly módon, hogy a csomagolások eredeti tömegét vesszük alapul a halmazterhelés kiszámításához.
  • Amennyiben a belső csomagolások folyadékot is tartalmaznak, olyan mennyiségű folyadékfelszívó anyagot kell a csomagolásba elhelyezni, amennyi elegendő a belső csomagolásokban elhelyezett teljes folyadékmennyiség elszívásához.
  • A nem folyadékálló külső csomagolás belső felületét pl. műanyag fóliazsák felhasználásával folyadékállóvá kell tenni.
  • A csomagolásokat ugyanolyan jelöléssel kell ellátni, mintha az az I. csomagolási csoportra lett volna bevizsgálva, de a tömegnél már a felezett értéket kell feltüntetni, és a kódban fel kell tüntetni egy V betűt, mely utal a csomagolás különleges voltára.

A fenti változat egy nagyon komoly gyakorlati problémát hidal át. Gondoljunk csak arra, hogy pl. egy gyógyszer vagy vegyszer-kereskedelemmel foglalkozó cég a változó vevői rendelések szerint más és más tételeket kell, hogy kiszolgáljon és így teljes képet kaphatunk a csomagolható, és gyakorlatilag bármilyen anyagú és nagyságú belső csomagolás az összes lehetséges variáció szerint engedélyezetten betölthető.

A szabályzatok arra is lehetőséget adnak, hogy figyelembe véve a műszaki fejlődést olyan új csomagolóeszközök is készülhetnek, amelyeket a szabályzatok engedélyezett típusként nem ismernek, de védelmi szempontból azokkal azonos értékűnek tekinthetők. Ilyen esetben a típuskódban egy W betűt kell feltüntetni, mely utal arra, hogy ez a csomagolás az előírttól eltér, de az illetékes vizsgálóintézet illetve hatóság megfelelőnek talált.

A nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k) megjelölése némileg eltér a hagyományos csomagolások jelölésétől. Az IBC-k esetén az ENSZ logo és az IBC típusát jelölő kód után csak a csomagolási csoportra utaló X, Y vagy Z betű következik, és ezt a gyártás éve és hónapja, az engedélyező állam jele, az IBC gyártójának a neve követ. Ezután a fő kódsorban a halmazolási próba során alkalmazott terhelés következik, itt jegyezzük meg, hogy eltérően a hagyományos csomagolásoktól az IBC-knek nem kell kötelezően halmazolhatóknak lenniük. Amennyiben az IBC nem halmazolható, ezen kódrészen 0 jelet kell feltüntetni. A főkód utolsó karakterén a megengedett legnagyobb bruttó tömeg értéke szerepel. Ezt az alapjelölést több kiegészítő jelölés követhet, melyek a következők:

  • Az IBC saját tömege
  • Teljes űrtartalom literben 20 °C-on mérve
  • Az utolsó tömítettségi vizsgálat dátuma
  • Az utolsó felülvizsgálat dátuma
  • A legnagyobb töltési és/ vagy ürítési nyomás kPa-ban
  • A test anyaga és minimális vastagsága mm-ben
  • A gyártó sorozatszáma
  • Próbanyomás kPa-ban

Ezen utóbbi jelölések értelemszerűen csak azoknál a változatoknál tüntetendők fel, amelyek ezek az adatok értelmezhetők. Pl. hajlékony falu IBC-k esetén teljesen felesleges a falvastagság feltüntetése, és mivel folyadék befogadására sem alkalmasak így azokon nyomáspróba sem végezhető.

3. A veszélyes áruk besorolása és a csomagolási csoport meghatározása

Gyakorlatilag a veszélyes áruk csomagolástervezése a töltőanyag besorolásával kezdődik. Az egyes veszélyes áruk egy-egy négyjegyű úgynevezett ENSZ számmal vannak azonosítva. Ezek az ENSZ számok jelölhetnek egy-egy konkrét anyagnevet, de jelölhetnek egy olyan anyagcsoportot is, amelyek azonos kategóriájú fizikai, kémiai vagy biológiai jellemző intervallumba tartóznak.

Egy konkrét példa az anyagnévre: metil-etil-keton UN 1193 csomagolási csoport:

Egy konkrét példa a gyűjtőnévre: gyúlékony, mérgező izocian. Ez utóbbi esetben az mnn rövid szabályzatokban az mnn tételek, csomagolási csoport meghatározás, így azok csomagolási csoportja és az ahhoz tartozó csomagolóeszköz is kiválasztható. Az adott UN anyagszámhoz tartozik egy csomagolási utasítás, és nagyon sok esetben különböző kiegészítő előírások. Miután ennek alapján kiválasztottuk a szóba jöhető csomagolóeszközöket a betöltő dolga és felelőssége, hogy a töltési fok meghatározásával kerülje el a csomagolásban az olyan túlnyomás bekövetkezését, amely a csomagolás tömítettségének megszűnését okozhatja, illetve határozza meg a töltőanyag és a csomagolás töltőanyaggal érintkező komponenseinek vegyi kompatibilitását. A következő részben a csomagolás vizsgálatokkal és a vegyi kompatibilitás meghatározásával fogunk részletesen foglalkozni.

Az ömlesztett szilárd és folyékony veszélyes árukat ún. nagyméretű csomagolóeszközökbe is lehet csomagolni. A "nagyméretű csomagolóeszközök (IBC)1)" az előző részben nem említett merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek

a) űrtartalma

  • nem haladja meg a 3 m3-t, a II. és a III. csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;
  • nem haladja meg az 1,5 m3-t az I. csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev műanyag összetett, papírlemez vagy fa IBC-k be vannak csomagolva;
  • nem haladja meg a 3 m3-t az I. csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-k be vannak csomagolva;

b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű:

c) a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint az a később ismertetett vizsgálatok meghatározzák.

Az IBC-k re vonatkozó általános előírások

1.Annak biztosítására, hogy mindegyik IBC megfeleljen az előírásoknak az IBC-ket, olyan minőségbiztosító program szerint kell tervezni, gyártani és bevizsgálni, amelyet az illetékes hatóság kielégítőnek tart.
2.Mindegyik IBC-nek minden tekintetben meg kell felelnie saját gyártási típusának.
3.Megtöltés és szállításra való átadás előtt mindegyik IBC-t ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy az mentes legyen a korróziótól, szennyeződéstől vagy más sérüléstől, és hogy a kezelésre szolgáló szerelvényei megfelelően működjenek. Bármely IBC, amely a megvizsgált gyártási típushoz képest a csökkent szilárdság jeleit mutatja, tovább nem használható, vagy úgy kell megjavítani, hogy a gyártási típusvizsgálatot elviselhesse.
4.Amennyiben egymás mögött két vagy több zárószerkezet van beépítve, először a szállított anyaghoz legközelebb esőt kell elzárni.
5.A szállítás során az IBC külsejére semmiféle veszélyes maradék nem tapadhat.
6.Ha egy IBC-ben gáz kiszabadulása következtében (a hőmérséklet növekedése folytán, vagy más okból) túlnyomás léphet fel, az IBC ellátható szellőztetőszerkezettel, amennyiben a kibocsátott gáz mérgező volta, gyúlékonysága, a felszabaduló gáz mennyisége stb. nem okoz semmiféle veszélyt. A szellőztetőszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a folyadék kilépését, valamint idegen anyagok behatolását a szokásos szállítási körülmények között megakadályozza, ha az IBC szállításnak megfelelő helyzetben van. Bármely anyag azonban ilyen IBC-ben csak akkor szállítható, ha a szellőztetőszerkezet a megfelelő osztály szállítási előírásaiban erre az anyagra nézve elő van írva vagy egy ADR tagország illetékes hatósága megengedi.
7.Amennyiben az IBC-t folyékony anyaggal töltik meg, elegendő helyet kell hagyni arra, hogy a folyadéknak a hőmérséklet hatására a szállítás során bekövetkező tágulása se a folyadék kilépését, se az IBC maradó alakváltozását ne okozza.

Hacsak az egyes osztályok mást nem írnak elő, a töltési fokot 15 °C töltési hőmérséklet mellett a következők szerint kell meghatározni:

a) Vagy

Az anyag forráspontja(forrás kezdete), °C>35
<60
60
<100
100
<200
200
<300
300
A töltési fok az IBC térfogatának %-ban9092949698

b) vagy

a töltési fok = IBC térfogatának 98 1+α(50 t F ) %-a

A képletben α a folyadék átlagos köbös hőtágulási együtthatója 15...50 °C között, vagyis 35 °C-os maximális hőmérsékletváltozásra a következő képlettel számítható:

α= d 15 d 50 35 d 50 .

Ahol d15 és d50 a folyadék relatív sűrűsége 15 °C-on, ill. 50 °C és tF a folyadék középhőmérséklete a töltés során.

A 31HZ2 típusú IBC-ket legalább a külső burkolat térfogatának 80%-ig kell megtölteni.

1.Amennyiben az IBC-t 61 °C vagy alacsonyabb zárttéri lobbanáspontú folyékony anyagok vagy porrobbanásra hajlamos porok szállítására használják, intézkedéseket kell hozni, hogy a töltés és ürítés során a veszélyes elektrosztatikus feltöltődést elkerüljék.
2.A nedvesített vagy higított anyagokat tartalmazó IBC zárásának olyannak kell lennie, hogy a folyékony anyag (víz, oldószer vagy flegmatizálószer) százalékos aránya a szállítás alatt ne csökkenjen az előírt határérték alá.
3.Folyadékot csak olyan merev műanyag IBC-kbe vagy összetett IBC-kbe szabad tölteni, amelyek kielégítően ellenállóak a belső nyomással szemben, ami szokásos szállítási feltételek között kialakulhat. Azokat az IBC-ket, amelyeken a próbanyomás értéke fel van tüntetve, csak olyan folyadékkal szabad megtölteni, melynek gőznyomása:
 a)olyan, hogy a csomagolásban a teljes túlnyomás (azaz a betöltött anyag gőznyomása plusz a levegő vagy egyéb inert gáz parciális nyomása mínusz 100kPa) 55 °C a (7) bekezdés szerinti maximális töltési fok, és 15 °C töltési hőmérséklet alapján meghatározva nem haladja meg a feltüntetett próbanyomás kétharmadát; vagy
 b)50 °C-on kisebb, mint a feltüntetett próbanyomás és 100 kPa összegének négyhetede; vagy
 c)55 °C-on kisebb, mint a feltüntetett próbanyomás és 100 kPa összegének kétharmada.

A szállítás során az IBC-ket a szállítóegységben úgy kell szilárdan rögzíteni vagy kitámasztani, hogy megakadályozzák a hosszirányú vagy keresztirányú elmozdulást vagy ütközést és, hogy a megfelelő külső kitámasztást biztosítsák. Ezen kívül a 31HZ" típusú IBC-k csak fedett járműben szállíthatók.

Az IBC típusok

Fogalom meghatározások:
Az egyes osztályok különleges előírásainak figyelembevételével a következő IBC-k használhatók:

Fém IBC-k:
A fém IBC-k fémtestből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből állnak.

Hajlékony falú IBC-k:
A hajlékonyfalú IBC-k fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből állnak, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi szerelvényekkel és kezelő készülékekkel felszerelve.

Merevfalú műanyag IBC-k:
A merevfalú műanyag IBC-k merev műanyag testből állnak, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el.

Összetett IBC-k műanyag belső tartállyal:
Az összetett IBC-k merev külső burkolat formájú vázszerkezeti elemekből állnak, amelyek a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszik körül. Kialakításuk olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik.

Papírlemez IBC-k:
A papírlemez IBC-k papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolásból), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből állnak.

Fa IBC-k:
A fából készült IBC-k merev, vagy összecsukható fa testből és bélésből (de nem belsőcsomagolásból), továbbá a megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből állnak.

Az IBC-khez a következő meghatározások érvényesek:
A test (az összetett IBC-ket kivéve mindenmás IBC típusnál) jelenti magát a tartályt, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de nem terjed ki az üzemi szerelvényekre.

A merev belső tartály (összetett IBC-knél) olyan tartályt jelent, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem "merev", "hajlékony falú"-nak kell tekinteni.

Az üzemi szerelvények (minden IBC típusnál) a töltő- és ürítő-, nyomáscsökkentő-, szellőztető-, a fűtő- és hőszigetelő- berendezések, valamint a mérőeszközök.

A szerkezeti szerelvények (a hajlékony falú IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál) az erősítő-, rögzítő-, mozgatásra szolgáló, védő vagy stabilizáló elemek (beleértve az összetett IBC-k fenéklapját is).

A megengedett legnagyobb bruttó tömeg (a hajlékony falú IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál) az IBC test, az üzemi és szerkezeti szerelvények és a szállításra megengedett legnagyobb rakományössztömege.

A megengedett legnagyobb rakomány (a hajlékony falú IBC-knél) jelenti azt a legnagyobb nettó tömeget, amelyre az IBC-t kialakították, és amelynek szállítására engedélyezték.

A védett IBC-k (fém IBC-knél) az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC-k, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet.

A műanyag szövet (hajlékony falú IBC-knél) alkalmas műanyagból álló nyújtott szalagokból vagy monoszálakból készült anyagot jelent.

A műanyag (az összetett IBC-knél műanyag belső tartállyal) az összetett IBC-knél a belső tartályokkal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat is jelenti, mint pl. a gumit stb.

A kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél) az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fület, hurkot, szemet vagy keretet jelenti.

A bélés (hajlékonyfalú papírlemez IBC-knél és fa IBC-knél) olyan tömlőt vagy zsákot jelent, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amely az IBC testen belül helyezkedik el, de nem alkotja annak szerves részét.

Az IBC-k gyártási típusainak kódolása

Az IBC típusok kódrendszere

A kód a következő elemekből áll:

  • az IBC típusát jelző két arab számjegy a következő a) pont szerint;
  • az anyag természetét jelző (pl. fém, műanyag stb.) egy vagy több latin nagybetű a következő b) pont szerint;
  • adott esetben egy arab számjegy, amely a szóban forgó típuson belül az IBC kategóriát jelzi.

Összetett IBC esetén két nagybetűt (latin betűt) kell használni. Az első jelzi az IBC belső tartályának anyagát, a második az IBC külső csomagolásának anyagát.

a)

TípusSzilárd anyagokhozFolyékony anyagokhoz
gravitációs úton történő töltésnél és / vagy ürítésnél10 kPa (0,1 bar) feletti nyomással történő töltésnél és / vagy ürítésnél
Merev112131
Hajlékony13--

b)

A acél (bármilyen típusú vagy felületkezelésű)
B alumínium
C fa
D rétegelt falemez
F farostlemez
G papírlemez
H műanyag
L. textil
M. papír, többrétegű
N fém (acél és alumíniumot kivéve)

Az IBC kódját a jelölésben az anyagcsoportokat jelző betűnek kell követnie, amelyekre a gyártási mintadarabot jóváhagyták, azaz:

X:az I. II. III. csomagolási csoport anyagaihoz ( kizárólag szilárd anyagok szállítására szolgáló IBC-kre)
Y:a II. és III. csomagolási csoport anyagaihoz
Z:a III. csomagolási csoport anyagaihoz
4. A veszélyes áruk jelölés
1. Alapjelölés

Minden, a jelen előírásoknak megfelelően gyártott és e szerinti használatra szolgáló IBC-n a következő adatokat tartalmazó, tartós és jól olvasható jelölésnek kell lennie:

  • az ENSZ csomagolási szimbóluma jel (fémből készült IBC-knél, ha a jelölést nyomással vagy domborítással viszik fel, a szimbólum helyett az UN betűk is használhatók);
  • az IBC típusát jelző kód;
  • egy betű (X, Y vagy Z), amely az(oka)t a csomagolási csoporto(ka)t jelzi, amely(ek)re a gyártási típust engedélyezték;
  • a gyártási év (az utolsó két számjegy) és hónap
  • annak az államnak a jele amelyben az engedélyt megadták
  • a gyártó neve vagy jele, vagy az IBC bármilyen más azonosító jele, amit az illetékes hatóság írt elő;
  • a halmazolási próba során alkalmazott terhelés kg-ban; a nem halmazolásra kialakított IBC-knél "0"
  • a megengedett legnagyobb bruttó tömeg, vagy hajlékony falú IBC-k esetében a megengedett legnagyobb terhelés kg-ban

Ezt az alapjelölést az előző pontok sorrendjében kell felvinni. Az illetékes hatóságok által engedélyezett minden más jelölést úgy kell elhelyezni, hogy a jelölés különböző elemei pontosan felismerhetőek legyenek. Ezenkívül az összetett IBC-k belső tartályait legalább a d), az e) és az f) albekezdés szerinti jelöléssel kell ellátni.

2. Kiegészítő jelölés

Minden IBC típusnál a hajlékony falú IBC-k kivételével;

  • a saját tömeg kg-ban;

A fém IBC-knél, a merev falú műanyag IBC-knél és az összetett IBC-knél műanyag belső tartályak:

  • űrtartalom literben 20 °C-on,
  • az utolsó tömörségi próba dátuma (év, hónap), ha van ilyen
  • az utolsó felülvizsgálat dátuma (év, hónap);
  • a legnagyobb töltési / ürítési nyomás kPa-ban (vagy bar-ban), ha van ilyen.

Fém IBC-knél:

  • a test anyaga és minimális vastagsága mm-ben
  • a gyártó sorozatszáma.

A merev falú műanyag IBC-khez és összetett IBC-khez műanyag belső tartállyal:
próbanyomás kPa-ban (vagy bar-ban), ha van ilyen az összetett IBC külső burkolata eltávolítható, minden levehető részt a gyártási év és hónap, valamint a gyártó neve vagy jele, vagy az IBC bármilyen más azonosító jele, amit az illetékes hatóság írt elő; szerinti jelöléssel kell ellátni.

Az IBC-k jegyzéke

Gravitációs töltésű és ürítésű IBC-k szilárd anyagokhoz
TípusAnyagKategóriaKód
11 merev falúacélfém11A
alumínium11B
fafa11C
rétegelt falemez11D
farostlemez11F
papírlemezpapírlemez11G
műanyagmerev falú műanyag (vázszerkezettel)11H1
merev falú műanyag (önhordó)11H2
összetett (merev falú) műanyag belső tartállyal11HZ1
összetett, (hajlékony falú) műanyag belső tartállyal11HZ2
egyéb fémfém11N
13 hajlékony falúműanyag szövet belső bevonat vagy bélés nélkül hajlékony falú13H1
műanyag szövet belső bevonattal13H2
műanyag szövet béléssel13H3
műanyag szövet belső bevonattal és béléssel13H4
műanyag fólia13H5
textilszövet belső bevonat vagy bélés nélkül13L1
textilszövet belső bevonattal13L2
textilszövet béléssel13L3
textilszövet belső bevonattal és béléssel13L4
többrétegű papír13M1
többrétegű papír, vízálló13M2

17-3. táblázat

Legfeljebb 10 kPa (0,1 bar) nyomással töltött és ürített IBC - k szilárd anyagokhoz
TípusAnyagKategóriaKód
21 merev falúacélfém21A
alumínium21B
műanyagmerev falú műanyag (vázszerkezettel)21H1
merev falú műanyag (önhordó)21H2
összetett, (merev falú) műanyag belső tartállyal21HZ1
összetett, (hajlékony falú) műanyag belső tartállyal21HZ2
egyéb fémfém21N

17-4. táblázat

IBC-k folyadékokhoz
TípusAnyagKategóriaKód
31 merev falúacélfém31A
alumínium31B
műanyagmerev falú műanyag (vázszerkezettel)31H1
merev falú műanyag (önhordó)31H2
összetett, (merev falú) műanyag belső tartállyal31HZ1
összetett, (hajlékony falú) műanyag belső tartállyal31HZ2
egyéb fémfém31N

17-5. táblázat

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A veszélyes árufogalom kategória és veszélyes árunak minősül minden olyan , vagy , amely a akutan veszélyezteti.

2. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

Ma Magyarországon négy közlekedési ágnak megfelelően négy szabályzat rendszer ismerete szükséges:
A veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló európai megállapodás (ADR).
A veszélyes áruk nemzetközi fuvarozásról szóló szabályzat (RID).
Nemzetközi kódex a veszélyes áruk szállítására (IMDG - Code).
Veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzat (IATA DGR).

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Ma Magyarországon a veszélyes áruk nemzetközi fuvarozásával kapcsolatban ágnak megfelelően szabályzat rendszer ismerete szükséges.

4. Válassza ki a helyes megoldást!
Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat rövidítése:
ICAO
RID
ADR
IMDG
5. Válassza ki a helyes megoldást!
Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló Európai Megállapodás rövidítése:
ISO
IBC
ADR
RID
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A veszélyes áruk nemzetközi fuvarozásáról szóló szabályzatok tartalmaznak.

7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó számmal!

A veszélyes áruk fuvarozásáról szóló szabályzatok a csomagolás fajtáját ismerik.

8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A veszélyes áruk fuvarozásáról szóló szabályzatok a csomagolás 3 fajtáját ismerik:
A csomagolások, melyek lehetnek egyszerűek és .
csomagolóeszközök vagy -k.
Nagyméretű csomagolások, melyekben a hagyományos csomagolásokból nagyobb mennyiség .

9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az új csomagolási konstrukciókat típusvizsgálatnak kell alávetni, amely vizsgálatok általában a következők:

- -vizsgálatok,
- vizsgálatok,
- vizsgálatok,
- vizsgálatok,
- vizsgálatok.

10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Fontos feladat, különösen folyadékok esetén a meghatározása, hiszen a folyadék térfogati hőtágulásából és parciális gőznyomásából a csomagolás belső terében a felmelegedés hatására , míg erős lehűlés esetén keletkezhet.

11. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A veszélyes árukkal szemben a közlekedési rendszer résztvevőinek a látja el. Éppen ezért a veszélyes áruk csomagolásával szemben fokozott követelményeket támasztanak a szabályzatok, sőt csak és csomagolóeszközök használhatók.

12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó számmal (számjeggyel)!

A különböző veszélyes árukat a veszély nagyságától függően a szabályzatok csomagolási csoportba sorolják.

13. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A szabályzatok a veszélyes áruk csomagolásait három típusa osztják:

- csomagolások
- csomagolások
- .

14. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Csomagolástípusokat a sikeres után a szabályzatok által előírt módon meg kell .