KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.

MODUL: II. modul: Csomagolási alapismeretek I.

12. lecke: A csomagolás feladata és jelentősége

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a csomagolás feladatait;
  • kiválasztani a csomagolás feladatait;
  • saját szavaival megfogalmazni a csomagolás áruvédelmi feladatait;
  • kiválasztani az áruvédelmet befolyásoló tényezőket;
  • saját szavaival megfogalmazni a csomagolás, mint kezelési, szállítási egység feladatait;
  • kiválasztani a csomagolást, mint kezelési, szállítási egységet befolyásoló tényezőket;
  • saját szavaival megfogalmazni a csomagolás, mint tárolási egység feladatait;
  • kiválasztani a csomagolást, mint tárolási egységet befolyásoló tényezőket;
  • saját szavaival megfogalmazni a csomagolás, mint eladási egység feladatait;
  • kiválasztani a csomagolást, mint eladási egységet befolyásoló tényezőket;
  • kiválasztani a csomagolással való visszaélés jellemző típusait;
  • csoportosítani a csomagolással kapcsolatos fogalmakat és meghatározásaikat;
  • kiválasztani a termékértékre vetített csomagolási költségek jellemző arányait;
  • csoportosítani a különböző terméktípusokat a rájuk jellemző termékérték - csomagolási költség arányokkal.
Tevékenységek

Olvassa el a következő leckét!
Határozza meg a csomagolás feladatait!
Válassza ki a csomagolás feladatait!
Határozza meg a csomagolás áruvédelmi feladatait!
Válassza ki az áruvédelmet befolyásoló tényezőket!
Határozza meg a csomagolás, mint kezelési, szállítási egység feladatait!
Válassza ki a csomagolást, mint kezelési , szállítási egységet befolyásoló tényezőket!
Határozza meg a csomagolás, mint tárolási egység feladatait!
Válassza ki a csomagolást, mint tárolási egységet befolyásoló tényezőket!
Határozza meg a csomagolás, mint eladási egység feladatait!
Válassza ki a csomagolást, mint eladási egységet befolyásoló tényezőket!
Válassza ki a csomagolással való visszaélés jellemző típusait!
Csoportosítsa a csomagolással kapcsolatos fogalmakat és meghatározásaikat!
Válassza ki a termékértékre vetített csomagolási költségek jellemző arányait!
Csoportosítsa a különböző terméktípusokat a rájuk jellemző termékérték - csomagolási költség arányokkal!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 30 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.

Tananyag
A csomagolás célja

A csomagolás vállalati és nemzetgazdasági szempontból egyaránt figyelmen kívül nem hagyható költségtényező. A ráfordításoknak mindig elfogadható arányban kell állniuk a csomagolandó termék értékével. Az ésszerű csomagolás kialakítása szempontjából még fontosabb, hogy a költségek az előírt feladat betöltéséhez szükségesek, jogosak legyenek.

A csomagolás feladata általában a gyártási folyamat befejezésekor kezdődik. A teljes térbeli elosztás folyamata - a gyártástól a szállítás során - a nagy- és kiskereskedelmen át a felhasználóig, ill. a fogyasztóig tölti be rendeltetését. Valamennyi szállítási és tárolási művelet, valamennyi rakodás és egyéb árukezelés a folyamat szerves része. A feladat a felhasználónál (fogyasztónál) abban a pillanatban ér véget, amikor a terméket ideiglenes védőburkolatából kiveszik vagy a kiürült csomagolóeszközt a hulladékba dobják és különböző módon újrahasznosítják.

A csomagolási hulladékot is figyelembe véve, a csomagolóanyag, ill. eszköz feladatai a megsemmisítéssel érnek véget. A csomagolás célszerűségét a térbeli elosztási láncot képező valamennyi egység a maga sajátos szempontjai, ill. gazdasági érdekei alapján ítéli meg. A mértékadó természetesen nem ez a szűkre korlátozott területre érvényes megítélés, hanem a teljes folyamatban érvényesülő nemzetgazdasági szempontok.

Ebből a szemszögből nézve két alapelv érvényes:

  • a csomagolás soha nem lehet öncél,
  • a csomagolási ráfordításnak haszon formájában valahol meg kell térülnie.

A ráfordítás és a gazdasági haszon elemzéséhez a csomagolás feladataiból kell kiindulni.
Ezek:

  • az áruvédelem
  • a kezelési, szállítási egységek ésszerű kialakítása,
  • célszerű tárolási egység képzése,
  • célszerű eladási (fogyasztói) egységek kialakítása.
A csomagolás, mint az áruvédelem eszköze

A termékeknek - legyenek azok fogyasztási cikkek vagy beruházási javak -, elkészülésük pillanatában van a legnagyobb kereskedelmi értékük, amely azután az eladáskor realizálódik. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a termék értékcsökkenés nélkül, azaz sértetlenül érkezik a vevőhöz. Mennyiségi és/vagy minőségi értékcsökkenést a termék a szállítás, a közbenső tárolás és kezelés, ill. rakodás során szenvedhet a termelőhelytől a vevőig terjedő útvonalon. Az előre csomagolt termékeknél a vevő a végső fogyasztásig megkövetelheti a megfelelő áruvédelmet. A veszélyes vagy egyéb agresszív termékek szállításakor pedig a csomagolástól elvárható, hogy ne csak a terméket a környezettől, hanem a környezetet a terméktől is megóvja.

A befolyásoló tényezők:

  • a hatások, ill. igénybevételek fajtája és nagysága, lehetőleg számszerűen kifejezve;
  • a termék érzékenységének mértéke az igénybevételekkel szemben;
  • a fuvarozók (export esetén a rendeltetési ország) csomagolással és szállítással kapcsolatos előírásai.

A csomagolástervezés során ezeket a tényezőket egymással összehangolva kell a legjobb megoldást megkeresni. A csomagolóanyag, -eszköz megválasztását és méretezését, valamint a csomagolás módját a várható igénybevételekkel, továbbá a termék tulajdonságaival kell egybehangolni. A ráfordításokkal szemben a károsodás valószínűsége áll, mint gazdasági ellenérték, ha a csomagolás áruvédelmi hatékonysága nem volt kielégítő.

A csomagolás, mint kezelési, szállítási egység

A terméket a vevőhöz a leggazdaságosabb módon kell eljuttatni. A terméket a rendeltetési helyig való továbbításból eredően valamennyi terhelő költség a legkisebb legyen. A fuvarköltségbe a vele összefüggő rakodási munkák (be-, ki- és átrakás) is beleszámítanak. A lehetőség szerint a csomagolt termékekből könnyen kezelhető rakodási, ill. szállítási egységet célszerű képezni. Szállítási segédeszközként különböző típusú szállítótartályok, sík és oldalfalas rakodólapok stb. választhatók. Használatuk során messzemenőn figyelembe kell venni a csomagolóeszközök, a szállítási segédeszközök és a szállítóeszközök szabványosított méreteit.

A meghatározó tényezők között említhető:

  • A szállítás módja és útvonala, a fennálló hely- és időbeni kötöttségeivel. Csomagolási szempontból nagy különbség, hogy a terméket szárazföldi, vízi vagy légi úton juttatják-e el rendeltetési helyére.
  • A szállítási egység tömege és térfogata, tekintettel a legkedvezőbb térkihasználásra és a lehetőleg kis fuvarköltségre. Számításba kell venni a különböző szállítóeszközök eltérő rakodási, ill. halmazolási magasságát. A tengerentúli szállítmányok fuvardíját általában a térfogat szerint állapítják meg. Más fuvarozók a tömeg, megint mások a térfogat és a tömeg egyidejű figyelembevételével határozzák meg a fuvardíjat.
  • A csomagolás megfelelő szerkezeti kialakításával lehetővé kell tenni a korszerű árukezelést, különösen a szállítási és kezelési műveletek gépesíthetőségét (rakodólapos egységrakomány-képzéssel, szállítótartályok használatával), a korszerű anyagmozgató eszközök (pl. emelővillás targonca) alkalmazását. A gépesített árukezelés célja a rakodási idő, az élőmunka és az egyéb költségek csökkentése. Nem elhanyagolható a gépesített árukezelés révén a rakodási műveletek során fellépő mechanikai igénybevételek csökkentése sem. A kisebb igénybevétel lehetőséget nyújt a csomagolási költségek csökkentésére is.

A helyes csomagolás megválasztásának alapvető célja a szállítási, fuvarozási és kezelési költségek mérséklése. Ezek a költségek lényegében a csomagolás gazdaságosságát is meghatározzák.

A csomagolás, mint tárolási egység

A legtöbb terméket a gyártás befejezésétől a felhasználási helyre érkezéséig gyakran többször is tárolják. A leggyakoribb:

  • a félkész és késztermék átmeneti tárolása a gyártónál, a továbbfeldolgozó üzemben, a nagy- és kiskereskedelemben;
  • a szállítás során az átrakóhelyeken (kikötő, a fuvarozó és szállítmányozó gyűjtőraktáraiban), időponthoz kötött fuvarozásra vagy gyűjtőszállítmányok összeállítására várva;
  • a szállítóeszközben a helyváltoztatás előtt, alatt és után;
  • a kereskedelemben, különösen a választék összeállításához ;
  • az üzletben a vásárlásig;
  • a vevőnél a felhasználásig.

Az átmeneti tárolás és a szállítás közbeni átrakások során a csomagolásnak lényeges ésszerűsítő szerepe lehet. Az itt elérhető megtakarítások szintén gazdasági ellentételei a csomagolási ráfordításoknak.

A befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak:

  • Az áruáramlás közben igénybe vett raktár fajtája, berendezése és szervezete. Csomagolási szempontból nem mindegy, hogy a terméket állványokon, sík rakodólapos egységrakományként vagy egyedileg szállítják-e be, ill. rakodólapon vagy rakodólap nélkül halmazolják. Lényeges a csomagolási és tárolási egységek méretének összehangolása a raktári berendezések méreteivel. Utóbbiak alapméretei legtöbbször a szabványosított rakodólaphoz illeszkednek. A korszerű raktárak gazdasági okokból a teljes magasságot kihasználják. Ha állványok nélkül sík rakodólapokon vagy anélkül halmazolják a terméket, a csomagolásnak a halmazolási terhelést - gyakran kedvezőtlen klimatikus viszonyok között - biztonságosan el kell viselnie Ennél azonban különbséget kell tenni, hogy a termék terhelhető-e vagy a teljes terhelést a csomagolóeszköznek kell viselnie.
  • A csomagolás összehangolása a rakodással. Ez esetben is az előbbiekben leírtak érvényesítendők. Minden törekvésnek gyakorlatilag a ki- és betárolási költségek csökkentésére kell irányulnia.
  • Az egységek gyors azonosíthatósága jól felismerhető és megkülönböztető jelölésekkel. Ide tartozik az egyszerű felnyithatóság és a kifogástalan ismételt zárhatóság. Ezek a követelmények különösen akkor fontosak, ha a raktárban komissiózni kell.

A végső cél a jó csomagolással a tárolási, különösen a térfoglalási és kezelési költségek legkedvezőbb befolyásolása.

A csomagolás, mint eladási egység

Míg szállítási csomagolás esetén az eddig említett három feladat az áruvédelem, a rakodási, ill. szállítási egység és a tárolási egység kialakítása a legfontosabb, fogyasztói csomagolás esetén az áruvédelmen kívül az értékesítéssel összefüggő feladatok kerülnek előtérbe. Ezek közül a legfontosabbak:

  • a vásárlásra ösztönzés, a csomagolás reklámlehetőségének kihasználásával,
  • a csomagolás járulékos szolgáltatásai,
  • a csomagolás szerepe az értékesítés korszerűsítésében.
A csomagolás, mint reklámhordozó

A reklámhatású csomagolásra fordított pénz új piacok megnyerésében, a már elért helyzet megőrzésében, valamint a termék forgalmának növekedésében térül meg. A forgalom növekedése nagyobb mennyiség, ill. darabszám gyártását, csomagolását és ezzel jobb, gazdaságosabb gyártási módszerek alkalmazását teszi lehetővé.

A csomagolás járulékos szolgáltatásai

A csomagolóeszközök egy része a szállítással, tárolással kapcsolatos áruvédelmi, egységbe fogási feladatain kívül a felhasználó számára járulékos szolgáltatásokat is nyújt. A cél, hogy a terméket kényelmesebben vagy könnyebben lehessen felhasználni. Vannak termékek, amelyek ilyen szolgáltatások nélkül aligha lennének eladhatók.

A célszerűen és indokoltan megválasztott járulékos szolgáltatások az értékesítést is eredményesebbé teszik.

A csomagolás szerepe az értékesítés korszerűsítésében

A csomagolási költségek megtérülési forrása lehet az értékesítés korszerűsítése, az önkiszolgálás bevezetése is. A kiskereskedelemben elhagyható a kézzel végzett mérlegelés, a számolás és a csomagolás, mindez áthárítható a terméket gyártó cégre vagy központosított csomagolóüzemre. Így a kezdetleges kézi műveletek gépesíthetők. Az eredmény az önkiszolgáló üzletek valamennyi osztályán fellelhető megszámlált, ill. lemért termékmennyiséget tartalmazó fogyasztói csoport- és gyűjtőcsomagolás.

A csomagolással való visszaélés

Bár a csomagolással szemben időnként megnyilvánuló elmarasztaló vélemény nem mindig indokolt, kétségtelenül vannak jogosan bírált csomagolások is: Ezek alapja, hogy gazdasági hasznosságuk - legalábbis nemzetgazdasági szempontból számszerűen nem mutatható ki.

Szükségtelen, ill. helytelenül megválasztott csomagolás

A gazdasági versenyszférában nem ritka jelenség, hogy - elsősorban a verseny által megkövetelt reklámhadjárat egyik eszközeként - egyes termékeket a szükségesnél lényegesen díszesebben, drágábban, esetleg többszörösen csomagolnak. Előfordul pl., hogy az előrecsomagolt termékeket az üzletben ismételten - feleslegesen - csomagolják, amelyet végső soron a fogyasztónak kell megfizetnie. Aligha lehet hasznosnak, gazdaságosnak nevezni pl. egyes szerszámok, háztartási eszközök (kalapács, fogó, kézi seprő stb.) bemutató csomagolását. Ezen kívül a csomagolás ilyen esetekben a vevő részére gyakran nem is teszi lehetővé az eszközök ellenőrzését, kipróbálását stb.

Magyarországon is ma már jellemző a felesleges csomagolás. Egyes ajándék jellegű termékek esetében azonban ez elfogadható, sőt az ajándékozás igénye gyakran joggal megköveteli a különlegesen díszes kivitelt.

Gyakran előfordul viszont mind a fogyasztói, mind a szállítási csomagolások terén a helytelenül megválasztott, a termék jellegéhez, a szállítási, tárolási, mozgatási, értékesítési, ill. a vásárlói igényekhez nem illeszkedő csomagolás. Több példa bizonyítja - elsősorban a szállítási csomagolások körében -, hogy a termékek egy hányadát Magyarországon még szükségtelenül hagyományosan csomagolják. Ez a csomagolás túlzott mennyiségű csomagolószert igényel, esetenként nehéz, korszerűtlen (pl. fa, fém) vagy a termék jellegétől idegen.

Ez különösen szembeötlő és az értékesítés gazdaságosságát befolyásoló tényező lehet exportcsomagolás esetén. Például a csomagolószerek tömegének, térfogatának a termékek külföldi értékesíthetőségében is szerepe van. Számos termék értékesítésére az a gyakorlat alakult ki, hogy a külföldi vevő az össztömeg (termék és csomagolószerek) szerint fizet (pl.: 10 t gyümölcs árát fizeti, függetlenül attól, hogy abból akár egyötöd részt tesz ki a gyümölcsös rekeszek tömege). A vevő ebben az esetben tehát érdekelt, hogy az össztömegből minél kisebb részt képviseljenek a csomagolószerek. Az egyre élesedő nemzetközi versenyben, az áruválaszték bővülésével együtt számolni kell azzal, hogy a külföldi piacon az indokolatlanul nehéz (és gyakran túlzottan terjedelmes), esztétikailag hiányos csomagolóeszközökben kínált árucikkek hátrányos helyzetbe kerülnek.

A magyar csomagolások jelentős hányadának tömege nagyobb a nemzetközileg szokásosnál. Például gyümölcs exportszállítására használt egyes csomagolóeszközök tömegének aránya a 13...15%-ot is eléri a nemzetközi kereskedelemben általánossá vált 6...10%-kal szemben.

Megtévesztő csomagolás

A csomagolás kialakításának egyik alapvető követelménye, hogy külső megjelenésével ne mutasson többet, jobbat vagy éppen rosszabbat, mint amit takar. Azaz ne tévessze meg a vásárlót a csomagolásban levő termék mennyiségét, minőségét illetően.

Tartalmazhat valótlanságot a tájékoztató szöveg vagy rajz, megtéveszthet a csomagolás színe, mérete. Így pl. megtévesztő, ha a pirospaprika csomagolásához élénk piros színű, csillogó burkolatot használnak, de a tartalom "piros" paprika helyett esetleg téglaporhoz hasonló, darabos törmelék. Hiba persze ennek fordítottja is, ha a zamatos, piros színű paprikát foltos, tompa színű tasakba csomagolják. Megtévesztheti a fogyasztót az is, ha a tartalomhoz képest túlzott a csomagolás mérete. Többször előfordult már, hogy pl. egyes mosóporokat a szükségesnél lényegesen nagyobb térfogatú kartondobozban hoztak forgalomba. A vásárló csak használat közben jött rá, hogy keveset vásárolt.

A megtévesztés egyik további súlyos változata a tartalom helytelen eltarthatósági, ill. fogyaszthatósági határidejének feltüntetése.

A csomagolással való visszaélés egyik formája tehát a megtévesztés, félrevezetés, ha a csomagolás tudatosan, következetes több vagy jobb minőségi áru látszatát kelti a tartalomnál.

A csomagolások megfelelő tájékoztató szerepének teljesítésére a következő irányelveket kell figyelembe venni:

  • A csomagoláson levő szöveg és/vagy képi ábra világosan, egyértelműen, valósághűen, azonosítható módon tájékoztasson a termékről. A csomagolás nem kelthet hamis képzetet a vásárlóban.
  • A tartalom mennyiségét a csomagolás jól látható helyén a tömeg, a térfogat vagy a darabszám megjelölésével kell feltüntetni. A mennyiségre vonatkozó adatok feleljenek meg a tényleges értéknek. A túl lazán ömlesztett termék és a tartalomhoz képest feleslegesen nagy, feltűnő csomagolás a vevőt megtévesztheti, ezért kerülendő.
  • A töltőtömeg, ill. tartalom lehetőleg kerek értékű legyen, és az árral való összehasonlíthatósága végett a kereskedelemben szokásos tömegre vagy térfogatra utalással egészítendő ki.
  • A csomagoláson a fogyasztói ár gyorsan felismerhető és könnyen olvasható legyen. A gyártó egy-egy termékfajtát illetően lehetőleg mindig azonos helyen tüntesse fel a fogyasztói árat.
  • A gyorsan romló termékek - elsősorban élelmiszerek - csomagolásán fel kell tüntetni a felhasználhatóság (fogyaszthatóság), a hosszabb ideig eltartható élelmiszerekén pedig a minőség megőrzésének határidejét. A "Korlátozottan tartós", "gyors fogyasztásra ajánlott" és hasonló szövegek nem nyújtanak kellő tájékoztatást a termék minőségére és eltarthatóságára, ezért nem alkalmazhatók.
  • A csomagolás tájékoztató szerepének kifogástalan ellátásán kívül minden lehetőséget meg kell ragadni a csomagolási ráfordítások és ezáltal a fogyasztókat terhelő költségek csökkentésére (pl. a csomagolási méretek ésszerű szűkítésével, a tömegcikkek csomagolásának szabványosításával, ill. egységesítésével stb.).
Feladat

Keressen a kereskedelemben forgalmazott termékek közül olyanokat, amelyek esetében felmerül a megtévesztő csomagolás gyanúja!

Keressen a reklámújságokban olyan áruhirdetéseket, amelyek - csomagolásuk alapján - felvetik a megtévesztő csomagolás gyanúját (méret, szín, tömeg, darab stb.).

A termékre vetített csomagolási ráfordítások alakulása

A termékegységre vetített csomagolási költségekről összevont, pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre.

Az egy-egy termékfajtát vagy terméket jellemző példákból azt a következtetést lehet levonni, hogy a termékegységre vetített csomagolási költségek a különböző országokban viszonylag állandó, egymáshoz közelálló értékek.

Bizonyos fokig mindenütt érvényesül az ún. csomagolási telitettség törvényszerűsége. Egy-egy termékfajtához évek, évtizedek alatt kialakul egy meghatározott csomagolási ráfordítási arány, amelyet- bizonyos szűk határok között - nem lépnek túl, mivel a fogyasztók, ill. a felhasználók ennél többet általában nem hajlandók elfogadni, elismerni, inkább más, helyettesítő terméket választanak.

Így az egyes termékekre a rendelkezésre álló adatokból következve kitűnik, hogy pl. az élelmiszerek termékértékre vetített csomagolási költségeinek átlaga jelenleg a fejlett ipari országokban és hazánkban egyaránt 10...20%, a gyógyszerek 10...15%, egyes tartós fogyasztási cikkek 4...8%, textíliák, ruházati cikkek 2...4%, gépek, berendezések, műszerek 3...5% csomagolási költségarányt viselnek el.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A csomagolás feladatai az áru; a , egységek ésszerű kialakítása; célszerű egység képzése; célszerű (fogyasztói) egységek kialakítása.

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az áruvédelmet befolyásoló tényezők: a hatások, ill. igénybevételek és ; a termék mértéke az igénybevételekkel szemben; a (export esetén a rendeltetési ország) csomagolással és szállítással kapcsolatos előírásai.

3. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A terméket a vevőhöz a módon kell eljuttatni. A fuvarköltségbe a vele összefüggő (be-, ki- és átrakás) is beleszámítanak. Lehetőség szerint a csomagolt termékekből könnyen kezelhető , ill. célszerű képezni.

4. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A csomagolás, mint kezelési, szállítási egységet meghatározó tényezők:
A szállítás és , a fennálló hely- és időbeni kötöttségeivel.
A szállítási egység és , tekintettel a legkedvezőbb térkihasználásra és lehetőleg kis fuvarköltségre.
Számításba kell venni a különböző szállítóeszközök eltérő , ill. magasságát.
A csomagolás megfelelő szerkezeti kialakításával lehetővé kell tenni a árukezelést, különösen a szállítási és kezelési műveletek .
A gépesített árukezelés célja a , az és az költségek csökkentése.
Nem elhanyagolható a gépesített árukezelés révén a műveletek során fellépő igénybevételek csökkentése sem.

5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A legtöbb terméket a gyártás befejezésétől a felhasználási helyre érkezéséig gyakran is .

6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A tárolás formái: a félkész és késztermék tárolása a , a - és kereskedelemben; a szállítás során az , a szállítóeszközben a helyváltoztatás , és ; a , különösen a választék összeállításához ; az a vásárlásig; a a felhasználásig.

7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az értékesítéssel összefüggő feladatok: a vásárlásra a csomagolás kihasználásával, a csomagolás szolgáltatásai, a csomagolás szerepe az értékesítés .

8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A csomagolással való visszaélés jellemző formái: , ill. megválasztott csomagolás, csomagolás.

9. Válassza ki a helyes megoldást!
Az élelmiszerek termékértékre vetített csomagolási költségeinek átlaga:
2-4%
5-7%
8-10%
10-20%
25-35%
10. Válassza ki a helyes megoldást!
A textíliák, ruházati cikkek termékértékre vetített csomagolási költségeinek átlaga:
2-4%
5-7%
8-10%
10-20%
25-35%