KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.

MODUL: II. modul: Csomagolási alapismeretek I.

13. lecke: A szállítási csomagolások tervezése

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a csomagolási rendszer tervezésének szempontjait;
  • saját szavaival meghatározni a csomagolási rendszerek tervezésének megoldásait;
  • kiválasztani a csomagolástervezés folyamatának főbb elemeit;
  • sorba rendezni a csomagolástervezés folyamatának főbb elemeit.
Tevékenységek

Olvassa el a következő leckét!
Határozza meg a csomagolási rendszer tervezésének szempontjait!
Határozza meg a csomagolási rendszerek tervezésének megoldásait!
Válassza ki a csomagolástervezés folyamatának főbb elemeit!
Rendezze sorba a csomagolástervezés folyamatának főbb elemeit!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 30 perc olvasás, tanulás, 15 perc önellenőrzés.

Tananyag
A logisztikai szempontú csomagolástervezés jelentősége

A logisztikában a csomagolt termékeket a termelés helyéről a felhasználás illetve a fogyasztás helyére kell eljuttatni úgy, hogy a becsomagolt termék semmilyen külső vagy belső károsodást ne szenvedjen és a csomagolási rendszer maradjon annyira ép, hogy az az értékesítést ne gátolja. Ahhoz, hogy a csomagolási rendszert, illetve annak védelmi funkcióját pontosan tervezni tudjuk a következőket kell ismernünk:

  • a kibocsátóhely és a fogadóhely távolsága térbeli elhelyezkedése, az alkalmazható szállítási lánc és az abban várható különböző külső hatások, melyek a csomagolt terméket érik,
  • a logisztikába bekerülő terméknek a logisztikában várható külső hatásokkal szembeni ellenálló képessége csomagolás nélkül.

Amennyiben a termék önmagában jól tűri a logisztikából származó külső hatásokat, a csomagolás védelmi funkciója kismértékű lesz és ennél fogva jelentős csomagolási költség megtakarítás érhető el. Amennyiben a termék a logisztikában várható külső hatásokra érzékeny, a csomagolási rendszer védelmi funkciójával szemben magasabb követelményeket kell támasztani, ami természetesen együtt jár a csomagolási költségek növekedésével, amely adott esetben oly mértékig megnövekedhet, hogy egy adott termék abban a logisztikai rendszerben az aránytalanul magas védelmi költségek miatt értékesíthetetlenné válik.

A fenti gondolatmenet első látásra viszonylag egyszerűnek tűnik, azonban ha a folyamatba jobban belegondolunk, kiderül mindkét felsorolt terület számos véletlenszerű jelenséget tartalmaz. A termék oldaláról megközelítve ez azt jelenti, hogy például számtalan lehetséges irányból véletlenszerű nagyságú és irányú ütést okozó erőhatások hathatnak, ezek hatásideje véletlenszerű időtartamú, melynek következtében a legkülönbözőbb energiaátadások történhetnek és a termék szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy annak egyes belső elemeire ezek hogyan adódnak át és adott esetben milyen károsodást okozhatnak. Ehhez hasonlóan bármilyen külső hatás ugyanilyen véletlenszerű károsodást okozhat a terméken, vagy annak egyes komponensein. Nagyon sok ható tényező nem a hatással magával, hanem a hatás időbeli folyamatával, intenzitásának megváltozásával okozhat károkat. Ha arra gondolunk, hogy egy terméket melyik évszakban, milyen klímazónákon keresztül haladva juttathatunk el a célállomásig, az évszaktól, napszaktól, az aktuális időjárási körülményektől függően a legkülönbözőbb kombinációjú klimatikus hatások érhetik és, hogy ezek közül melyik folyamat - változat károsítja a terméket csak számtalan vizsgálat tudja meghatározni.

Ugyanez a helyzet a logisztikából érkező külső hatásokkal kapcsolatban is. Igénybevétel szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen közlekedési ág kombinációt használunk, ezen belül aktuálisan milyen járműtípus kerülhet alkalmazásra, a konkrét járműnek milyen a műszaki állapota és ebből következően milyen futási jellemzőkkel kell számolnunk, milyen a mindenkori pálya állapota, mennyire függ a jármű futása a kezelő személyzet begyakoroltságától és adott konkrét esetben éppen milyen kezelőszeméllyel kell számolnunk. Hasonlóképpen számtalan változat lehetséges, hogy egy adott rakomány milyen komponensekből adódik össze, ezek egymást képesek-e támasztani, vagy a rakomány számtalan különböző geometriai méretű, tömegű és alakú elemből áll. Fontos befolyásoló tényező a termék tömegeloszlása, ilyenkor rendkívül megtévesztő a szabályosnak tűnő geometriai alak, ugyanakkor a termék belső egyenlőtlen tömegeloszlása speciális dinamikai hatásokat is kelt.

A mai helyzetben a fent vázolt problémakör megoldására a szabványokat is figyelembe véve két irányban indulhatunk el:

  • A szállítási csomagolások igénybevétel-állósági vizsgálatai az MSZ ISO 4180 és az erre épülő szabványsorozat alapján.
  • A különböző termékszabványok, amelyek elméletileg tartalmazzák a külső hatásokra való érzékenységet, azonban a termékek többségénél ezen szabványrész vagy nagyon hiányos, vagy egyáltalán nincs kitöltve.

Jelenleg komoly környezetállósági jellemzők két termék - csoportra készültek. Általában a villamos készülékekre az IEC, míg a telekommunikációs eszközökre az ETSI nevű, az ISO - hoz tartozó szabványosítási szervezet készített környezetállósági szabványt.

Ezek a szabványok a következő hatásokat és azok vizsgálatait definiálják:

  • kis léghőmérséklet (+5 - (-65 °C))
    • időjárástól védett hely fűtéssel (fagyás ellen védett)
    • időjárástól nem védett hely vagy időjárástól védett hely, fűtés nélkül vagy a repülőgépeknek csak a fűtött csomagterei
    • repülőgépek fűtetlen csomagterei
  • nagy léghőmérséklet (+60 - +85 °C)
    • szellőztetés nélküli burkolatban
    • szellőztetés nélküli burkolatok
  • nagy léghőmérséklet szellőztetett burkolatban vagy szabad téren (+40 - +55 °C)
    • időjárástól védett hely hőmérséklet szabályozással
    • időjárástól védett hely szellőztetéssel vagy időjárástól nem védett hely
  • hőmérséklet változás levegő levegő között (-25/+25 °C - -65/+30 °C, 1 fok Celsius/perc hőmérséklet változás sebességgel )
    • szabadtér és zárt tér között nem mozgatott termékeken
    • szabad tér és zárt tér között mozgatott- vagy fűtetlen repülőgép csomagterekből szabadtérre kirakott termékeknél
  • hőmérséklet változás levegő és víz között (+40/+5 - +55/+5 °C)
    • esőtől védett hely, vagy nincs kitéve más forrásokból származó víznek
    • esőnek, vagy vízsugaraknak kitett hely, közvetlenül a napsugárzásnak való kitétel után
  • magas relatív légnedvesség, amely nincs kombinálva gyors hőmérsékletváltozással (75%/30 °C -95%/+50 °C)
    • légnedvesség szabályozással ellátott időjárástól védett elhelyezési feltételek
    • fűtött és szellőztetett, időjárástól védett helyek, vagy időjárástól nem védett elhelyezési feltételek
    • időjárástól védett szellőztetés nélküli rakterek napsugárzásnak kitett vizes padlóval és / vagy falakkal
  • magas relatív légnedvesség gyors hőmérsékletváltozással kombinálva levegő levegő között (95% -25 /+30 °C - 95% -65/+30 °C)
    • szabad tér és zárt tér között nem mozgatott termékek esetén vagy viszonylag kismértékű hőmérsékletváltozásoknál
    • szabadtér és zárt tér között mozgatott, vagy repülőgép csomagterekből szabadtérre kirakott csomagok esetén
  • magas abszolút légnedvesség gyors hőmérsékletváltozással kombinálva levegő levegő között nagy víztartalom mellett (60% +70/+15 - 80% +85/+15 °C)
    • esőnek vagy vízsugaraknak kitett csomagolásban miután ki volt téve napsugárzásnak
  • kis légnyomás (70-30 kPa)
    • olyan magaslatok ahol szárazföldi szállítás előfordulhat valamint repülőgépek túlnyomásos csomagtereiben
    • repülőgépek túlnyomás nélküli csomagtereiben
  • légnyomás változás (6 kPa / perc, 100- 30 kPa)
    • nincs kitéve gyors magasság változásoknak
    • ki van téve gyors magasság változásoknak a repülőgépek túlnyomás nélküli csomagtereiben
  • a környező levegőközeg mozgása (20 -30 m/sec)
    • zárt tér időjárástól védett elhelyezési feltételek
    • szabad tér, szél elleni védelem nélkül, univerzális klímaterületek a szélviharok kivételével
    • nyitott szállítás viharos szél elleni védelem nélkül
  • csapadék (6 - 15 mm/perc)
    • csapadéktól védett elhelyezés
    • csapadéktól nem védett elhelyezés átlagos esőintenzitású klímaterületen
    • csapadéktól nem védett elhelyezés univerzális klímaterületen
  • napsugárzás (700 - 1120 W/m2)
    • időjárástól nem védett, de a napsugárzástól védett elhelyezés
    • időjárástól védett elhelyezés, napsugárzásnak csak ablakon keresztül van kitéve
    • időjárástól nem védett és közvetlen napsugárzásnak kitett elhelyezés
  • hősugárzás (600 W / m2)
    • a termék közelében nincsenek hőforrások
    • a termék közelében hőforrás van
  • víz az esőtől eltérő forrásokból (1- 3 m / sec áramlási sebesség)
    • víz ellen védett elhelyezés
    • a talaj közvetítésével a freccsenő víznek kitéve
    • permetező víznek és vízsugaraknak kitéve (pl. takarítás során), vagy tengervíz hullámoknak kitéve nyílt hajófedélzeten
  • nedvesedés (vizes felület)
    • száraz körülmények között
    • nedves helyiségben
  • flóra (penész, gomba)
    • olyan területek ahol a gombásodás elhanyagolható, vagy a termék és a csomagolás gomba ellen védve van
    • olyan területek ahol gomba előfordul és a termék nincs védve
  • fauna (rágcsálók, termeszek)
    • olyan területek, ahol a veszély elhanyagolható, vagy a csomagolás védett
    • olyan területek, ahol a termeszeket kivéve más állatok előfordulnak és a csomagolás nem védett
    • olyan területek, ahol mindkét veszély fennáll és a csomagolás nem védett
  • tengeri sók (sós köd - sós víz)
    • zárt tér, időjárástól védett elhelyezés, beleértve a zárt terű tengeri szállítást
    • időjárástól nem védett elhelyezés, szárazföldi szállítás
    • időjárástól nem védett elhelyezés, tengeri szállítás
  • kémiailag aktív anyagok (kén-dioxid, kén-hidrogén, nitrogén-oxidok, ózon, hidrogén-klorid, hidrogén-fluorid, ammónia)
    • ipari vagy állandó gépjármű forgalom nélküli területek, ipari területek nincsenek a közelben, vagy burkolt terekben (pl. konténerekben) a mérsékelt ipari tevékenységű és jármű forgalmú területeken
    • átlagos ipari tevékenységű területek, ha nincs nagy mennyiségű szennyező anyagot kibocsátó ipar
    • ipari területek erős szennyező anyag kibocsátással
  • homok a levegőben (g/m3), ill. ülepedő por (mg/m2 óra) (0,1-10, ill. 3)
    • időjárástól védett elhelyezés, a takarítás során a poros padlók seprése nincs
    • időjárástól védett elhelyezés, de porképződésnek kitett hely, univerzális klímaterületeken kivéve a homoksivatagokat
    • időjárástól és részecskéktől nem védett elhelyezés univerzális klímaterületen, beleértve a homoksivatagokat is
  • szinuszos stacionárius rezgés (kitérési amplitúdó 3,5 - 7,5 mm, gyorsulás amplitúdó 10- 40 m/sec2, frekvencia sáv 2- 500 Hz)
    • légcsavaros repülőgépek, hajók, légrugós közúti járművek légrugós pótkocsival egyéb közúti járművek elsőrendű útrendszerrel rendelkező területeken lágy rugózású vonatok emelővillás targoncák
    • közúti járművek gyenge útrendszerrel rendelkező területeken kemény rugózású pótkocsik és vonatok
  • stacionárius rezgés véletlenszerű jelalakkal (random) (spektrális gyorsulás sűrűség 0,3 - 3 m2/s4 Hz, frekvencia sáv 10- 2000 Hz),
    • sugárhajtású repülőgépek légrugós közúti járművek és pótkocsik egyéb közúti járművek elsőrendű útrendszeren lágy rugózású vonatok emelővillás targoncák
    • közúti járművek gyenge útrendszeren kemény rugózású vonatok
  • nem stacionárius rezgés beleértve az ütést (csúcsgyorsulás 100- 1000 m/s2)
    • repülőgépek hajók légrugós közúti járművek
    • közúti járművek elsőrendű útrendszeren vonatok speciális ütközőkkel emelővillás targoncák
    • közúti járművek gyenge útrendszeren általános vonatok a kocsi rendezést is beleértve
  • leesés (0,1 - 1,5 m)
    • gépi rakodás esetén
    • 20 kg-nál kisebb tömegű termékek kézi rakodása esetén
    • 100 kg-ig terjedő tömegű termékek kézi rakodása esetén
  • felborulás (bármely él körül)
    • 20 kg-nál kisebb tömegű borulásnak kitett termékek esetén
    • 20-100 kg tömegű borulásnak kitett termékek esetén
    • 100 kg-nál nagyobb tömegű termékek gépi rakodás esetén
    • 100 kg-nál nagyobb tömegű termékek borulásnak kitéve
  • ringás, bukdácsolás hajón (hajlásszög +- 35°, periódus 8 másodperc)
    • hajókon nincs szállítva
    • hajókon van szállítva
  • állandó gyorsulás (20 m/s2)
    • összes szállítási mód
  • statikus terhelés (5 - 10 kPa)
    • max. 3,5 m halmazmagasságnak kitéve
    • max. 7 m halmazmagasságnak kitéve

A fenti laboratóriumi vizsgálatok segítségével - iterációs módszerek - a csomagolási rendszerek tervezhetővé válnak.

A fontosabb tervezési lépések:

Az igénybevételek és az áru tulajdonságok alapján a logisztikai csomagolástervezés folyamata a következő:

1.A termék érzékenységének meghatározása
2.A szállítóeszközök geometriai mérethatárainak felmérése
3.A logisztikai láncban a tömeg és terjedelmi határok meghatározása
4.A logisztikában várható szállítási igénybevételek meghatározása
5.A termék párnázásának megtervezése, mellyel a termék térfogatát mindhárom dimenzióban meg kell növelni, hogy a szükséges mozgáscsillapító és párasemlegesítő anyagok elhelyezhetők legyenek
6.A termék elhelyezési pozícióinak meghatározása (pl.: állítva, fektetve, ill. kombináltan)
7.A szállítóeszköz geometriai méreteiből kiindulva a gyűjtő és fogyasztási csomagolás geometriai változatainak permutációja alapján az optimális elhelyezés és az azokhoz tartozó fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás méretek kiválasztása (a változatok gyakran nagy száma miatt számítógépes tervezés igénybevételére van gyakran szükség)
8.A kiválasztott elrendezési terv alapján a fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás, az egységrakomány képzés és annak rögzítése, és a rakományok járművön való elhelyezésének és a rakomány rögzítésének valamint az esetlegesen fennmaradó üres terek kitöltésének megtervezése
9.A megtervezett csomagolási rendszerből vizsgálati minta készítése, melyet az igénybevételek laboratóriumi szimulálásával alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni
10.A csomagoláshoz felhasznált anyagok ill. eszközök specifikációinak elkészítése a tűrések megadásával
11.Eljárás kidolgozása a sorozatban beérkező csomagolóanyagok és eszközök minőségi átvételére
Amint a felsorolásból látható, a termék- csomagolás rendszerek megtervezése bonyolult feladat. Nem véletlen a szállítási károk gyakori előfordulása, hiszen még napjainkban is gyakran tervezés helyett empirikus módszerekkel próbálják a rendszereket összeállítani.
Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A logisztikában a csomagolt termékeket a helyéről a , illetve a helyére kell eljuttatni úgy, hogy a becsomagolt termék semmilyen vagy ne szenvedjen és a csomagolási rendszer maradjon annyira , hogy az az ne gátolja.

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Ahhoz, hogy a csomagolási rendszert, illetve annak védelmi funkcióját pontosan tervezni tudjuk a következőket kell ismernünk: a és a és elhelyezkedését, az alkalmazható és az abban várható különböző - melyek a csomagolt terméket érik- a logisztikába bekerülő terméknek a logisztikában várható külső hatásokkal szembeni csomagolás nélkül

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Amennyiben a termék önmagában jól tűri a logisztikából származó külső hatásokat, a csomagolás védelmi funkciója lesz, és ennél fogva jelentős csomagolási érhető el.

4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Amennyiben a termék a logisztikában várható külső hatásokra , a csomagolási rendszer védelmi funkciójával szemben követelményeket kell támasztani, ami természetesen együtt jár a csomagolási költségek .

5. Döntse el, igaz vagy hamis az állítás!
Amennyiben a termék a logisztikában várható külső hatásokra érzékeny a csomagolási költség oly mértékig megnövekedhet, hogy egy adott termék abban a logisztikai rendszerben az aránytalanul magas védelmi költségek miatt értékesíthetetlenné válik.
6. Rendezze sorba az igénybevételek és az áru tulajdonságai alapján a logisztikai csomagolástervezés folyamatának első hat lépését. Írja a sorszámokat a megfelelő lépés elé (1...6).
SorszámLépések
A logisztikában várható szállítási igénybevételek meghatározása
A szállítóeszközök geometriai mérethatárainak felmérése
A termék elhelyezési pozícióinak meghatározása (pl.: állítva, fektetve, ill. kombináltan)
A termék érzékenységének meghatározása
A logisztikai láncban a tömeg és terjedelmi határok meghatározása
A termék párnázásának megtervezése, mellyel a termék térfogatát mindhárom dimenzióban meg kell növelni, hogy a szükséges mozgáscsillapító és párasemlegesítő anyagok elhelyezhetők legyenek
7. Döntse el, igaz vagy hamis az állítás!
A szállítandó termék tömegeloszlása nem befolyásolja a csomagolás tervezését.
8. Döntse el, igaz vagy hamis az állítás!
A klimatikus hatások befolyásolják a csomagolás tervezését.