KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.
MODUL: I. modul: Az anyagmozgatás alapjai
1. lecke: Az anyagmozgatás fogalma
Tanulási útmutató | |||||||
Tanulási célok | |||||||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||||||
| |||||||
Tevékenységek | |||||||
Olvassa el a következő leckét! | |||||||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 20 perc olvasás, tanulás, 15 perc önellenőrzés. | |||||||
Tananyag | |||||||
Az anyagmozgatás feladata a különféle alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek termelési célok vagy az elosztás-felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett helyváltoztatása, vagyis lényegében a technológia, illetve az alapvető üzemi tevékenység szükségszerű kiegészítése. A feladatkörbe nem csupán a tulajdonképpeni horizontális vagy vertikális (ill. a kettő kombinációjából álló) helyváltoztatás tartozik, hanem az ehhez kapcsolódó rakodásoknak (fel- és lerakás, ill. be- és kirakás, átrakás) a végzése is. Az anyagmozgatás feladatkörébe tartoznak, a különböző termelési és fogyasztási ütemekben, valamint a szállításokhoz szükséges időráfordításokban megnyilvánuló, időbeli különbségeket kiegyenlítő tárolás bevezetéseképpen és befejezéseképpen (és esetleg közben is) felmerülő rakodások is. | |||||||
Az anyagmozgatás feladatköre a gazdaság teljes szférájára, tehát a termék-előállítás mellett a kereskedelmi, a raktározási és a közlekedési jellegű tevékenységre is kiterjed. | |||||||
Az anyagmozgatás fogalmának hagyományos értelmezése szerint, az anyagmozgatás a társadalmi újratermelési folyamat minden fázisában előforduló, az anyagok, félkész- és késztermékek, ill. áruk nem nagy távolságú helyváltoztatását (és rakodását) célzó olyan tevékenység, amely nem jár együtt alak- vagy állapotváltozással, és amely kézi munkával, vagy sajátos eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel, adott - elsősorban területi - korlátokon belül megy végbe. A hagyományos értelmezés jellemzője az a felfogás, amely az üzemi belső anyagmozgatást a segédüzemi tevékenységek egyikének, ill. különálló segédfolyamatnak tekinti. | |||||||
Az anyagmozgatás fogalmának korszerű értelmezése a rendszerelméleti szemléletmódon alapul. Ez a szemléletmód elemekből és alrendszerekből, optimumra törekedve építi fel az egyébként egymással szoros kapcsolatban álló folyamat és berendezésrendszereket. A rendszereknek, alrendszereknek és elemeknek jól definiált funkciója vagy célja van. | |||||||
A termelési-üzemi folyamatrendszerek technológiai, anyagmozgatási, ellenőrzési, tárolási, csomagolási részfolyamatokból állíthatók össze. Az egyes részfolyamatok - önmagukban - folyamatrendszerként is kezelhetők. | |||||||
A rendszerelméleti szemléletmód szerinti értelmezés tehát az anyagmozgatást a termelési-üzemi folyamatrendszerek alrendszereként kezeli, ill. az anyagmozgatás rendszerteremtő szerepét hangsúlyozza. | |||||||
A meghatározott üzemi területen belül lebonyolódó műveleteket összekapcsoló belső anyagmozgatás a funkcióját - és sok esetben az eszközeit is - tekintve elkülönül a külső szállítástól, amely az üzem külső kapcsolatait hozza létre az alaptevékenységhez szükséges anyagoknak stb. az üzem területére juttatása, ill. a félkész és késztermékek, továbbá a hulladékok elszállítása révén. | |||||||
A belső anyagmozgatás az érkező áruk átvételével kezdődik s a félkész-, ill. a készáruraktárban fejeződik be, az áruknak a kiszállító járművekre felrakását megelőző átadással. | |||||||
A belső anyagmozgatás és a külső szállítás együttes szakmai kezelésére nézve napjainkban tapasztalható törekvés, - ami az ún. szállítási láncok szervezésében nyilvánul meg, - a mindkét oldali harmonikus fejlődés fontos tényezője. A termelési, ill. az ahhoz csatlakozó tárolási, továbbá a felhasználói rendszerek a saját belső anyagmozgatási részrendszereiket csak a közlekedési-szállítási üzemek folyamatrendszereivel összhangban alakíthatják ki. | |||||||
Az üzemi belső anyagmozgatás megjelenési formái a következők: | |||||||
| |||||||
Az üzemrészek közötti anyagmozgatás jellemzőit főként az üzemi épületek egymáshoz viszonyított helyzete, ill. az üzemi terület kiterjedése és adottságaik befolyásolják, de az ilyen anyagmozgatás mindenképpen az üzem anyagmozgatási kapcsolatainak a váza. | |||||||
A termelési egységeken belüli anyagmozgatás jellemzőit is befolyásolja a térbeli elrendezés és az építészeti jellegű adottságok, azonban itt - főként a termelő-berendezésekhez kapcsolódás révén - fokozottabban szerephez jut a gyártási technikával való kapcsolat. | |||||||
A munkahelyi anyagmozgatás kapcsolata a termelő-berendezésekkel és az emberi munkaerővel még szorosabb, ami a kölcsönös alkalmazkodás igényét támasztja. | |||||||
Információ és feladat | |||||||
Nézze meg a http://www.wienerberger.hu honlapon | |||||||
Keressen: | |||||||
| |||||||
Keressen különféle munkahelyeken, majd vizsgálja meg a fenti szempontok alapján az anyagmozgatás tipikus formáit! Sorolja be őket a megadott halmazokba! |
Önellenőrző kérdések | ||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket! | ||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az anyagmozgatás feladata a különféle , segédanyagoknak, félkész termékeknek és a célok vagy az és felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett . ![]() | ||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az anyagmozgatás feladatkörébe tartozik a , és a kettő kombinációjából álló helyváltoztatás és a kapcsolódó rakás, rakás, rakás, rakás és rakás. ![]() | ||
3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! Az anyagmozgatás fogalmának korszerű értelmezése szemléletmódon alapul. ![]() | ||
4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A belső anyagmozgatás és a külső szállítás együttes kezelése az ún. jelenik meg. ![]() |