KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.

MODUL: I. modul: Az anyagmozgatás alapjai

1. lecke: Az anyagmozgatás fogalma

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatás feladatát;
  • saját szavaival meghatározni az anyagmozgatás fogalmát;
  • saját szavaival meghatározni a belső anyagmozgatás és a külső szállítás fogalmait;
  • felsorolni a belső anyagmozgatás megjelenési formáit;
  • csoportosítani a belső anyagmozgatás megjelenési formáit és jellemzőit.
Tevékenységek

Olvassa el a következő leckét!
Határozza meg az anyagmozgatás feladatát!
Határozza meg az anyagmozgatás fogalmát!
Határozza meg a belső anyagmozgatás és a külső szállítás fogalmát!
Sorolja fel a belső anyagmozgatás megjelenési formáit!
Csoportosítsa a belső anyagmozgatás megjelenési formáit és jellemzőit!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 20 perc olvasás, tanulás, 15 perc önellenőrzés.

Tananyag

Az anyagmozgatás feladata a különféle alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek termelési célok vagy az elosztás-felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett helyváltoztatása, vagyis lényegében a technológia, illetve az alapvető üzemi tevékenység szükségszerű kiegészítése. A feladatkörbe nem csupán a tulajdonképpeni horizontális vagy vertikális (ill. a kettő kombinációjából álló) helyváltoztatás tartozik, hanem az ehhez kapcsolódó rakodásoknak (fel- és lerakás, ill. be- és kirakás, átrakás) a végzése is. Az anyagmozgatás feladatkörébe tartoznak, a különböző termelési és fogyasztási ütemekben, valamint a szállításokhoz szükséges időráfordításokban megnyilvánuló, időbeli különbségeket kiegyenlítő tárolás bevezetéseképpen és befejezéseképpen (és esetleg közben is) felmerülő rakodások is.

Az anyagmozgatás feladatköre a gazdaság teljes szférájára, tehát a termék-előállítás mellett a kereskedelmi, a raktározási és a közlekedési jellegű tevékenységre is kiterjed.

Az anyagmozgatás fogalmának hagyományos értelmezése szerint, az anyagmozgatás a társadalmi újratermelési folyamat minden fázisában előforduló, az anyagok, félkész- és késztermékek, ill. áruk nem nagy távolságú helyváltoztatását (és rakodását) célzó olyan tevékenység, amely nem jár együtt alak- vagy állapotváltozással, és amely kézi munkával, vagy sajátos eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel, adott - elsősorban területi - korlátokon belül megy végbe. A hagyományos értelmezés jellemzője az a felfogás, amely az üzemi belső anyagmozgatást a segédüzemi tevékenységek egyikének, ill. különálló segédfolyamatnak tekinti.

Az anyagmozgatás fogalmának korszerű értelmezése a rendszerelméleti szemléletmódon alapul. Ez a szemléletmód elemekből és alrendszerekből, optimumra törekedve építi fel az egyébként egymással szoros kapcsolatban álló folyamat és berendezésrendszereket. A rendszereknek, alrendszereknek és elemeknek jól definiált funkciója vagy célja van.

A termelési-üzemi folyamatrendszerek technológiai, anyagmozgatási, ellenőrzési, tárolási, csomagolási részfolyamatokból állíthatók össze. Az egyes részfolyamatok - önmagukban - folyamatrendszerként is kezelhetők.

A rendszerelméleti szemléletmód szerinti értelmezés tehát az anyagmozgatást a termelési-üzemi folyamatrendszerek alrendszereként kezeli, ill. az anyagmozgatás rendszerteremtő szerepét hangsúlyozza.

A meghatározott üzemi területen belül lebonyolódó műveleteket összekapcsoló belső anyagmozgatás a funkcióját - és sok esetben az eszközeit is - tekintve elkülönül a külső szállítástól, amely az üzem külső kapcsolatait hozza létre az alaptevékenységhez szükséges anyagoknak stb. az üzem területére juttatása, ill. a félkész és késztermékek, továbbá a hulladékok elszállítása révén.

A belső anyagmozgatás az érkező áruk átvételével kezdődik s a félkész-, ill. a készáruraktárban fejeződik be, az áruknak a kiszállító járművekre felrakását megelőző átadással.

A belső anyagmozgatás és a külső szállítás együttes szakmai kezelésére nézve napjainkban tapasztalható törekvés, - ami az ún. szállítási láncok szervezésében nyilvánul meg, - a mindkét oldali harmonikus fejlődés fontos tényezője. A termelési, ill. az ahhoz csatlakozó tárolási, továbbá a felhasználói rendszerek a saját belső anyagmozgatási részrendszereiket csak a közlekedési-szállítási üzemek folyamatrendszereivel összhangban alakíthatják ki.

Az üzemi belső anyagmozgatás megjelenési formái a következők:

1.üzemrészek, ill. üzemek közötti anyagmozgatás,
2.a termelési egységeken, ill. épületeken belüli anyagmozgatás,
3.munkahelyi anyagmozgatás.

Az üzemrészek közötti anyagmozgatás jellemzőit főként az üzemi épületek egymáshoz viszonyított helyzete, ill. az üzemi terület kiterjedése és adottságaik befolyásolják, de az ilyen anyagmozgatás mindenképpen az üzem anyagmozgatási kapcsolatainak a váza.

A termelési egységeken belüli anyagmozgatás jellemzőit is befolyásolja a térbeli elrendezés és az építészeti jellegű adottságok, azonban itt - főként a termelő-berendezésekhez kapcsolódás révén - fokozottabban szerephez jut a gyártási technikával való kapcsolat.

A munkahelyi anyagmozgatás kapcsolata a termelő-berendezésekkel és az emberi munkaerővel még szorosabb, ami a kölcsönös alkalmazkodás igényét támasztja.

Információ és feladat

Nézze meg a http://www.wienerberger.hu honlapon
A tégla: Természetes építőanyag - A tégla története - Modern téglagyártás link tartalmát!

Keressen:

  • horizontális és vertikális helyváltoztatást;
  • felrakást, lerakást;
  • kirakást, berakást;
  • tárolást;
  • belső anyagmozgatást és külső szállítást;
  • üzemrészek közötti, termelési egységeken belüli, munkahelyi anyagmozgatást!

Keressen különféle munkahelyeken, majd vizsgálja meg a fenti szempontok alapján az anyagmozgatás tipikus formáit! Sorolja be őket a megadott halmazokba!

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az anyagmozgatás feladata a különféle , segédanyagoknak, félkész termékeknek és a célok vagy az és felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett .

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az anyagmozgatás feladatkörébe tartozik a , és a kettő kombinációjából álló helyváltoztatás és a kapcsolódó rakás, rakás, rakás, rakás és rakás.

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az anyagmozgatás fogalmának korszerű értelmezése szemléletmódon alapul.

4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A belső anyagmozgatás és a külső szállítás együttes kezelése az ún. jelenik meg.