KURZUS: Anyagmozgatás-raktározás I.

MODUL: III. modul: Csomagolási alapismeretek II.

16. lecke: A szállítási csomagolások leggyakrabban előforduló csomagolóanyagai és az azokból képzett csomagoló eszközök

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a papírgyártó ipari késztermékeket négyzetmétertömegük alapján;
  • csoportosítani a papírgyártó ipari késztermékeket négyzetmétertömegük alapján;
  • saját szavaival meghatározni a papír, a karton és a papírlemez fogalmát;
  • saját szavaival meghatározni a hullámpapírlemez szerkezetének főbb elemeit;
  • saját szavaival meghatározni a fogyasztói csomagolással szembeni elvárásokat;
  • kiválasztani a tasak gyártásához használt papír jellemző négyzetméter-tömegét;
  • kiválasztani a tasakok automata töltésekor elérhető jellemző maximális teljesítményt;
  • saját szavaival meghatározni a tasakok töltésének jellemző módszerét;
  • kiválasztani azt a csomagolóeszközt, amelyet papírzsákokkal váltottak fel;
  • saját szavaival meghatározni a papírzsákok bevezetésének okát és időpontját;
  • saját szavaival meghatározni a papírzsák, mint csomagolóeszköz jellemzőit;
  • kiválasztani a papírzsákok jellemző rétegszámát;
  • kiválasztani a papírzsákok kialakításának meghatározó tényezőit;
  • saját szavaival meghatározni a papírzsák, mint csomagolóeszköz jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a fémfinomlemez alapú csomagolószerek jellemzőit;
  • kiválasztani a fémfinomlemez alapú csomagolószerek jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni az alumínium-fólia, mint csomagolóanyag legfontosabb tulajdonságát, jellemzőit;
  • kiválasztani az alumínium-fólia, mint csomagolóanyag jellemzőit;
  • csoportosítani a műanyagokat hőre lágyuló és hőre keményedő halmazokba;
  • saját szavaival meghatározni a zsugorfóliák jellemzőit;
  • kiválasztani a zsugorfólia, mint csomagolóanyag jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a habosítható polisztirol jellemzőit;
  • kiválasztani a habosítható polisztirol jellemzőit, gyártási kiindulási anyagát;
  • saját szavaival meghatározni az üveg jellemzőit;
  • kiválasztani az üveg, mint csomagolóanyag jellemzőit;
  • kiválasztani a fa csomagolóanyagok jellemzőit;
  • felsorolni a fa csomagolóeszközöket;
  • csoportosítani a fa csomagolóeszközök nevét és képét.
Tevékenységek

Olvassa el a következő leckét!
Határozza meg a papírgyártó ipari késztermékeket négyzetmétertömegük alapján!
Csoportosítsa a papírgyártó ipari késztermékeket négyzetmétertömegük alapján!
Határozza meg a papír, a karton és a papírlemez fogalmát!
Határozza meg a hullámpapírlemez szerkezetének főbb elemeit!
Határozza meg a fogyasztói csomagolással szembeni elvárásokat!
Válassza ki a tasak gyártásához használt papír jellemző négyzetméter-tömegét!
Válassza ki a tasakok automata töltésekor elérhető jellemző maximális teljesítményt!
Határozza meg a tasakok töltésének jellemző módszerét!
Válassza ki azt a csomagolóeszközt, amelyet papírzsákokkal váltottak fel!
Határozza meg a papírzsákok bevezetésének okát és időpontját!
Határozza meg a papírzsák, mint csomagolóeszköz jellemzőit!
Válassza ki a papírzsákok jellemző rétegszámát!
Válassza ki a papírzsákok kialakításának meghatározó tényezőit!
Határozza meg a papírzsák, mint csomagolóeszköz jellemzőit!
Határozza meg a fémfinomlemez alapú csomagolószerek jellemzőit!
Válassza ki a fémfinomlemez alapú csomagolószerek jellemzőit!
Határozza meg az alumínium-fólia, mint csomagolóanyag legfontosabb tulajdonságát, jellemzőit!
Válassza ki az alumínium-fólia, mint csomagolóanyag jellemzőit!
Csoportosítsa a műanyagokat hőre lágyuló és hőre keményedő halmazokba!
Határozza meg a zsugorfóliák jellemzőit!
Válassza ki a zsugorfólia, mint csomagolóanyag jellemzőit!
Határozza meg a habosítható polisztirol jellemzőit!
Válassza ki a habosítható polisztirol jellemzőit, gyártási kiindulási anyagát!
Határozza meg az üveg jellemzőit!
Válassza ki az üveg, mint csomagolóanyag jellemzőit!
Válassza ki a fa csomagolóanyagok jellemzőit!
Sorolja fel a fa csomagolóeszközöket!
Csoportosítsa a fa csomagolóeszközök nevét és képét!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 60 perc olvasás, tanulás, 30 perc önellenőrzés.

Tananyag
1. Papír, karton, papírlemez

A papír, karton és papírlemez sikerét elsősorban a nagy választéknak, a sokoldalú alkalmazási lehetőségeknek, a más anyagokkal való társíthatóságának köszönheti.

Az MSZ 19-66 alapján a papírgyártó ipari késztermékek négyzetmétertömegük szerint a következő csoportokra oszthatók:

  • 180 g/m2-ig papír,
  • 180-400 g/m2 között karton,
  • 400 g/m2 felett papírlemez.

A papír előzetesen mechanikailag vagy vegyileg kezelt növényi rostokból álló vékony, hajlékony lap. Papírt elméletileg minden szálas, rostos anyagból lehet készíteni. Gyakorlatilag azonban csak a nagyobbrészt orsó vagy szalag alakú rostokból álló növényi nyersanyagok használatosak, mivel csak az ilyen alakú rostok alkalmasak kellő szilárdságú papír készítésére. A papíriparban használatos rostok előállítására legalkalmasabbak a fenyőfélék, egyes lombos fák és bizonyos egynyári növények.

A karton papír alapanyagból készült lap alakú termék, melynek vastagsága a papír és a papírlemez között van. A nagyobb négyzetméter-tömegű fajtáit kozmetikai cikkek, élelmiszerek stb. csomagolására gyártott dobozokhoz használják (MSZ 8125-62), kisebb négyzetméter-tömegű változataiból levelezőlapok, lyukkártya-kartonok (MSZ 8146-54) stb. készülnek.

A papírlemez papírgyártási eljárással, több elemi rétegből készített nagy négyzetméter-tömegű termék. Szilárdsága révén szállítási csomagolóeszközök készítésére használják (MSZ 8129-69).

Ahullámpapírlemez egy vagy több hullámosított papírrétegből és az azokat borító sima papírrétegből, ill. a közéjük ragasztott papír- vagy kartonrétegekből álló termék

Hullámpapírlemezek
16-1. ábra
A hullámpapírlemez

Osztályozás a hullámosítás alapján

A hullámpapírlemez a hullámosítással jellemezhető (16-1. táblázat).

A hullámpapírlemezek hullámjellemzői
Rövid jelölés és megnevezésHullámosztás
l, mm
Hullámmagasság
h, mm
A durva hullám8,0-9,54,0-4,8
B finom hullám5,5-6,52,2-3,0
C középhullám6,8-7,83,2-4,0
E mikrohullám3,0-3,51,0-1,8

16-1. táblázat

Hullámpapírlemezek típusai

A hullámok típusa, a rétegek száma és a nyersanyagok minősége a csomagolás által betöltendő feladattól függ. E korszerű csomagolóanyagnak nagy előnye, hogy mind összetételben, mind formájában igen jól illeszthető a termék támasztotta követelményekhez. A sokoldalú követelményeknek eleget téve az ipar különböző változatokat fejlesztett ki. A hullámpapírt főleg párnázásra használják, míg a három- és többrétegű hullámpapírlemezt többnyire csomagolóeszközzé, dobozzá dolgozzák fel.

Kartonból és mikro-hullámpapírlemezből készült dobozok

A korszerű térbeli elosztási rendszerek keretében a fogyasztói csomagolások számos, eredeti céljukat messze meghaladó feladatot átvettek. Ma már nem elegendő, hogy a tartalmat a gyártótól a felhasználóig tartó út során megőrizzék. Eladási egységek lettek, s ezt mind kialakításukkor, mind külső megjelenésük tervezésekor figyelembe kell venni. A kényelmes kezelés a nyitáskor, a visszazárhatóság, a stabilitás és felállíthatóság, valamint a tartalomra vonatkozó gondos tájékoztatás, ill. a felhasználási utasítások a fogyasztók számára nagyon lényegesek. A kezeléskor és a tartalom felhasználásakor bosszúságot okozó hibás csomagolás az önmagában jó termék sikertelenségéhez vezethet.

A jó fogyasztói csomagolástól elvárható, hogy előállítása akár kézzel, akár géppel gyors és zavartalan legyen. Kedvező külleme legyen, a tartalmat a külső hatásoktól kielégítően védje, jól tudják halmazolni, könnyen nyitható és visszazárható, felhasználás után pedig egyszerűen megsemmisíthető legyen. Tervezéskor nem lehet mindig valamennyi követelményt figyelembe venni. A csomagolástervezőtől függ, hogy milyen mértékben veszi figyelembe a különböző tényezőket. A fogyasztói csomagolás fejlesztésekor mérlegelni kell a térbeli elosztási és értékesítési tapasztalatokat is.

A nyomdai dobozok csoportosítása

A nyomdai dobozok szerkezetük szerint a következő csoportokba sorolhatók:

  • bedugónyelves doboz,
  • tető-, fenéklapolt doboz,
  • füles doboz,
  • önzáró fenekű doboz,
  • ragasztott önzáró fenekű doboz,
  • ragasztott fedeles doboz,
  • hajtogatott fedeles doboz,
  • öves doboz,
  • tolókás doboz.

E dobozformák számos módon kombinálhatók. A tető- és fenékzárások is tetszőleges módon társíthatók egymással, így lehetővé válik a mindenkori célnak megfelelő szerkezet kialakítása. Valamennyi doboz és kimetszett doboztest részletes ábrázolása megtalálható az Európai Kartongyártó Szövetség által kidolgozott ECMA kódrendszerben.

16-2. ábra
Nyomdai doboz kiterítve1/2
visszaelőre
Tasakok és zacskók papírjai

A rendeltetéstől függően a tasakok és a zacskók gyártására számos papírfajtát használnak. A tasak gyártáshoz használatos papírok négyzetméter-tömege 30-120g/m2. A papírfelület a nyomtatás minősége szempontjából is figyelmet érdemel, amely lehet

  • géppel simított (kevésbé zárt és sima felület),
  • simított (zárt, mindkét oldalon sima felület),
  • bevont (teljesen zárt, sima felület).
  • egy oldalon sima (kellően tömör és sima felület)

A tasak- és zacskógyártásra a következő papírok alkalmasak:

  • nagy szilárdságot igénylő csomagolóeszközökhöz nátron csomagolópapír, fehérített fehérítetlen barna változatban,
  • közepes igénybevételű csomagoláshoz fűszerzacskópapír, finom és középfinom csomagolópapír, szuperior csomagolópapír, pergamenpapír, pergamenpótló papír,
  • különleges rendeltetésű (zsír-, olaj-, pára-, fény- és aromazáró) csomagoláshoz papír és műanyag, papír-polietilén, papír-poli (vinilidén-klorid) vagy papír-alumínium-fólia társítások.
Boríték és tasak összehasonlítása
16-3. ábra
Tasakok és zacskók gyártása

A tasakok és zacskók egyedi berendezéseken gyárthatók. A gép teljesítménye a csomagolóeszköz méretétől függ, lapos tasakok és zacskók gyártásakor 200-400 db/min, redős-talpas zacskók gyártási teljesítménye 180-260 db/min, áruházi hordtasakoké pedig kb. 200 db/min. Kisebb darabszám esetén szeletből, nagyobb sorozat esetén tekercsből dolgoznak. A nyomtatási eljárások közül a gyors száradási igény miatt csak a flexográfiai vagy igen jó minőségű reprodukció esetén a mélynyomtatás jöhet szóba. Az alapgépekre felszerelhető különleges berendezések és kiegészítő egységek segítségével a csomagolóeszközök kimetszéssel, hosszirányú domborítással, átlátszó betétes ablakkal és különleges belső béléssel is készíthetők.

Tasakok és zacskók felhasználása

Különbséget kell tenni a bolti és az ipari előre csomagoláshoz használatos tasakok, zacskók között. Az ömlesztett, a folyékony és a pépes termékek töltését és zárását is majdnem kizárólag nagy teljesítményű automatákkal végzik, melyek teljesítménye elérheti a 200 csomagolás/min értéket is.

A lapos tasakokat különösen adagcsomagolásokhoz, így pl. pudingporokhoz, fűszerekhez és hasonló termékekhez alkalmazzák. Ragasztással készítik, de az aromazárás céljából pergamenpótló vagy pergamenpapírt is használnak. Különleges követelmények esetén jól záró társításokból indulnak ki. Előfeltétel a csomagolás porzásmentessége, különösen a zárelemeknél.

A hegesztett peremű tasak a lapos tasakok közé sorolható, és különösen az adagcsomagolásokhoz terjedt el. Műanyag bevonatú, ill. társított papírból készítik. Kézi vagy félautomata töltés esetén három oldalon hegesztéssel előre gyártott tasakot használnak. A termék betöltése után a csomagolóeszközt aránylag egyszerű berendezésen hőhatással zárják. Nagyobb teljesítményhez már kombinációból kiinduló tasakgyártó, töltő- és zárógépre van szükség. A berendezés a tekercsből kialakítja a tasakot, be tölti a terméket és végül zárja. A hegesztés végezhető hegesztőpofákkal, szakaszosan vagy hengerekkel, folyamatosan. A gép lehet függőleges vagy vízszintes rendszerű, a vízszintes rendszeren belül van álló és fekvő elrendezés.

Fontos, hogy a csomagolóeszköznek a hengerről vagy a hengerekről való lehúzása során ügyeljenek a hegesztőrétegek érintkezésére.

16-4. ábra
Tasak - 11/4
visszaelőre
Zacskó
16-5. ábra
Papírzsákok

Becslések szerint a világon évente mintegy hétmilliárd papírzsákot használnak fel. Kezdetben, az első világháború során, a nyersanyaghiány miatt a jutazsák helyettesítésére vezették be. Azóta a minőség állandó javulása folytán azonban számos területen használják, kiszorítva egyes hagyományos csomagolóeszközöket (mint pl. a jutazsák, láda, hordó, dob és bála). A papírzsák mind méret, mind szilárdság és feldolgozás tekintetében számos változatot tartalmazó eldobó csomagolóeszköz. Elsősorban olyan termékek csomagolására alkalmas, amelyek a kezelés során fellépő dinamikus igénybevételeket könnyen elviselik (pl. építőanyagok, műtrágya, állati tápszerek, porfestékek, cukor).

A papírzsákokba többnyire apró darabos, szemcsés és porszerű termékeket töltenek, de előfordul nagy viszkozitású anyag (pl. a bitumen) is. A papírzsák szállítási csomagolóeszközként alkalmas az előre csomagolt zacskós (pl. cukor 1-2 kg-os egységekben) és dobozolt termékekhez is. Az utóbbi időben szemeteszsák is készül papírból.

A papírzsákos csomagolás a tömegárukhoz ideálisnak bizonyult, mivel könnyű, tartós, jól kezelhető és higiénikus, gazdaságosan tölthető, a termék jól adagolható belőle. Nagy felülete hirdetésre, ill. reklámozásra is alkalmas anélkül, hogy túl nagy költségekkel járna. Különösen előnyős kis tömege és helyszükséglete, valamint könnyű kiüríthetősége. A zsák anyagának célszerű megválasztásával higroszkópos termékek csomagolására alkalmas változatok is készíthetők, mivel a nedvességfelvétel (vagy -veszteség) a bevonatokkal gyakorlatilag kizárható.

Zsáktípusok

A papírzsákot 2-6 papírrétegből gyártják (MSZ 1880-73). Először hüvelyformát készítenek, ahol a rétegek a felsorolt különböző papírokból állhatnak, és rendszerint kívülről befelé jelölik őket. Az enyhén kreppelt papírt pl. különösen kedvelik külső rétegként. Minden réteg a terhelés egy részét viseli. Ennek során jobb, ha kisebb négyzetméter-tömegű papírból több réteget, mintha nagyobb négyzetméter-tömegű papírból kevesebb réteget alkalmaznak.

A papír kiválasztását, a gyártásmódot és a méreteket a termék, a raktározás, a szállítás és a klímaviszonyok határozzák meg. A nedves-szilárdsághoz figyelembe kell venni az enyvezéses ragasztás viselkedését is. Magától értetődik, hogy az értékesebb termék nagyobb védelmet kíván. A megsérült cementzsák tartalma összesöpörhető és még mindig felhasználható marad. Ha viszont pl. élelmiszert tartalmazó zsák sérült meg, a tartalom könnyen használhatatlanná válik.

A papírzsákoknak két fő csoportjuk van:

  • nyitott szájú és
  • szelepes zsákok.
16-6. ábra
Nyitott szájú (talpas) zsák1/2
visszaelőre
16-7. ábra
Zsák - 11/4
visszaelőre
2. Fémfinomlemez alapú csomagolószerek

A csomagolóipar számára gyártott finomlemez 0,18...0,49 mm vastagra hengerelt, ötvözetlen, kis széntartalmú acéllemez. Jól nyújtható, formálható, a repedés veszélye nélkül hajlítható, húzható és alakítható (MSZ 23-71 és MSZ 41-71). Az anyagtakarékosság végett, továbbá alkalmazástechnikai szempontból újabban törekednek még vékonyabb lemezek gyártására is. A finomlemez előnye többek között a kis tömege, az, hogy nem törékeny és tartósan tárolható. A finomlemezből készült csomagolóeszköz viszonylag olcsó, szilárd és merev, a terméket tökéletesen védi a fénytől. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a csomagolás megválasztását több tényező határozza meg, úgymint:

  • a termék tulajdonságai,
  • a felhasználó igényei,
  • a szállítóeszköz és a szállítási viszonyok.

A felhasználónak nagyon fontos ismernie, milyen lemezfajtákból választhat, hogy termékéhez a megfelelő csomagolóeszközhöz jusson.

16-8. ábra
Tartósan rögzített fedelű doboz1/4
visszaelőre
3. Az alumínium-fólia, mint csomagolóanyag

Az alumínium fémesen csillogó felülete higiénikus és tiszta benyomást kelt. Színes lakkozással és nyomtatással - a csomagolás szempontjából lényeges - küllemi hatása fokozható. Az alumínium fóliát (MSZ 3718-72, MSZ 3760/1-7l, MSZ 3760/2-73, MSZ 37603-72, MSZ 3761-74) számos kedvező fizikai és kémiai tulajdonsága különösen alkalmas csomagolóanyaggá teszi, mindenekelőtt élelmiszerekhez és gyógyszerekhez. Az alumínium-fólia nem mérgező, csíramentes, nem táptalaja a baktériumoknak, íztelen és szagtalan, nyújtható és alakítható. Felületének nagy a fényvisszaverő képessége, a terméket hőhatás esetén is hosszabb ideig óvja a felmelegedéstől. Mélyhűtéssel tartósított termékeknél - a hűtéskor és a felmelegítéskor egyaránt - érvényesül a jó hővezető képessége. Az alacsony és igen magas hőmérséklettel szembeni ellenállása további alkalmazási területeket tár fel. Az alumínium-fólia legfontosabb tulajdonsága a jó szigetelőképesség. A fémréteg tökéletes fényvédelmet ad és megbízható diffúziós szigetelőréteg. Így megakadályozza a gáz, a vízgőz és az aroma be-, ill. kiáramlását. Az alumínium hosszabb ideig megőrzi a csomagolt termék eredeti állapotát, mivel gátolja az anyagcserét a környezettel. A vékonyabb alumínium-fólia szilárdsága azonban kicsi, ezért a mechanikai hatásokra érzékeny. Szilárd hordozóréteggel (pl. papír vagy műanyag fólia) társítva a mechanikai tulajdonságai javíthatók. E célból rétegelik és vonják be.

Több rétegű tejes doboz
16-9. ábra
Feladat

Vizsgáljon meg néhány többrétegű italos dobozt! Milyen rétegekből állnak?
Keressen az interneten "tetra-brink" szerkezetű csomagolóanyagokat!

4. Műanyag csomagolószerek

A legfontosabb műanyagokat a 16-2/a és 16-2/b táblázatok foglalják össze.

A műanyagok fajtái
Kémiai megnevezésRövidítés az ISO/R1043-75 szerintMárkanévAlkalmazási forma
Átalakított természetes anyagok
VulkánfiberDynoslemez, tábla
ViszkózZellglas
Cellophan
fólia, szál
Cellulóz-acetátCACellidor A
Dexcell
fröccsöntött termék, cső, lemez, fólia
Cellulóz-aceto-butirátCABCellidor B
Triafol B
fröccsöntött termék, fólia
Cellulóz-nitrátCNCelluloidlemez, tábla
Cellulóz-propionátCPfröccstermék, lakkbevonat
KazeingyantaCSGalalithlemez, rúd
Hőre keményedő műanyagok
Fenol-formaldehid-gyantaPFBakelite
Doroplaszt
sajtolt tárgyak, rétegelt lemez
Karbamid-formaldehid-gyantaUFArbocoll
Dorolakk
Ultrapas
sajtolttárgyak, rétegelt termékek,ragasztók
Melamin-formaldehid gyantaMFMeloplas
Ultrapas
sajtolt tárgyak, rétegelés
EpoxigyantaEPAraldit
Epikote
Eporezit
Novepox
Tipox
öntvények, rétegelt termékek, ragasztók
PoliésztergyantaUPPalatal
Polikon
Resopal
Titeron
Viapal
öntőgyanták, sajtolt, rétegelt anyagok, üvegszál-erősítésű termékek
Hőre lágyuló műanyagok
Polietilén, kis sűrűségűPEAlkathen
Daplen ,Tipolen
Fertene
Lupolen
fúvott és fröccsöntött tárgyak, fóliák, extrudált profilok
Polietilén, nagy sűrűségűEltex
Hostalen G
Lupolen
Moplen RO
Rigidex
Vestolen A
fröccsöntött, fúvott fóliák
PolipropilénPPCarlona
Daplen
Hostalen PP
Moplen
Vestolen P
fröccsöntött, fúvott fóliák
polisztirolPSPolystyrol
Edistir
Hostyren
Vestyron
habanyag

16-2/a. táblázat

A műanyagok fajtái
Kémiai megnevezésRövidítés az ISO/R1043-75 szerintMárkanévAlkalmazási forma
Sztirol-butadién-kopolimerSBHostyren
Vestyron
fólia, fröccsöntött tárgyak
Sztirol-akril-nitril kopolimerSANLuran
Kostil
fröccsöntött tárgyak
Akril-nitrin-butadién-sztirol terpolimerABSForsan
Novodur
Sicoflex
Terluran
fröccsöntött tárgyak
lemez
fólia
Poli(metil-metakrilát)PMMAPlexiglas
Diakon
Vedril
fröccsöntött tárgyak
lemez
tömb
Poli(vinil-krolid)PVCBenvic
Halvic
DorlylOngrolit
Ongromix
Ongrovil
Sicron
Solvic
Resinite
Vestolit
fröccsöntött tárgyak
fúvott, extrudált termékek
Poli(vinilidén-krolid)PVDCSaran
Cryovac
fólia, bevonat
Poli(vinil-acetát)PVACBovinil
Mowilith
Mozaik
diszperziók, ragasztók
Poli(vinil-alkohol)PVALMowiolRagasztó
PoliamidPANylon
Akulon
Bonamid
Metamid
Rilsan
Ultramid
fröccsöntött tárgyaktömb
fúvott, üreges testek, bevonat, szál
Poli(oyil-metilén)POMDelrin
Hostaform C
fröccsöntött tárgyak
PolikarbonátPCLexan
Makrolon
fröccsöntött tárgyak
fóliák
Poili(etilén-tereftalát)PETPHostaphan
Melinex
Crastin
fólia, extrudált termékek
fröccsöntött tárgyak
Poli(fenilén-oxid)PPONorylfröccsöntött tárgyak
Poli(tetrafluor-etilén)PTFEFluon G
Pemüflon
Teflon
lemez
cső
fólia
Elasztomerek
PoliuterángyantaPUDaltolac
Desmodur
Desmophen
Suprasec
fröccsöntött tárgyak
hab
SzilikongyantaSIPemüszilöntvények, impregnálás

16-2/b. táblázat

Zsugorfóliák

Hogyha a nyújtáskor a gyártási körülményeket így választják meg, hogy a visszazsugorodás 100 °C körüli hőmérsékleten bekövetkezhet, a zsugorodó-képesség csomagolási célokra is kihasználható.

Megfelelő gyártási eljárással majdnem minden hőre lágyuló műanyagból készíthető zsugorfólia. A gyakorlatban azonban csak a nagynyomású polietilén és a lágy PVC terjedt el, mivel az általuk kifejtett feszítőerő és a rugalmasság a szállítási, kezelési igénybevételek szempontjából is kielégítőnek bizonyult.

A polietilén zsugorfólia egy irányban nyújtott változata övezéses gyűjtőcsomagolás kialakítására alkalmas. A zsugorodó-képesség legfeljebb 70%-ig növelhető. A két irányban nyújtott fóliából teljesen zárt burkolatok is készíthetők. Ilyenkor a fólia zsugorodási képessége hossz- és keresztirányban rendszerint kb. 40%. Egyes típusok zsugorodási mértékét azonban akár 80, ill. más esetekben csak 3%-ra állítják be. Mivel a burkolatban levegő is van, azt a zsugorítás során el kell távolítani. Ezért szokták a fóliát finoman perforálni, vagy a bezárt levegőt a hegesztési varratban hagyott lyukon keresztül eltávolítani. Többnyire az utóbbi megoldás a kielégítő.

Mivel a fóliák vastagsága rendszerint 0,015...0,020 mm (kivételes esetekben legfeljebb 0,2 mm), a felületi kihasználhatóság (az 1 kg-ot kitevő fóliafelület) kedvező. A 0,08...0,20mm vastag fóliákat gyakran sapkák formájában az egységrakományok rögzítésére használják.

A lágy PVC-zsugorfóliát egy és két irányban nyújtott változatban egyaránt gyártják. A hőmérséklet határtartománya a polietilénhez képest igen széles. Így a zsugoralagút kialakításával kapcsolatos követelmények is enyhébbek.

A fellépő zsugorító erő a lágyító típusától és mennyiségétől függően széles határok között változtatható. A hegesztési tartomány szűkebb, a varrat szilárdsága kisebb, mint a polietilén zsugorfóliáké. Az optikai tulajdonságok általában kedvezőbbek.

A PVC zsugorfóliát nem túl nehéz tárgyak csomagolására használják. Ismertebb márkák: Lonza, Orgaryl, Viplatherm, Valotherm.

A nyújtható PVC fólia a zsugorfóliákhoz bizonyos szempontból hasonló viselkedésű, tulajdonképpen hidegen zsugorodó fólia. A csomagolás során a 0,010...0,035mm vastagságú fóliát megnyújtják, az a feszítőerő megszűnésével rugalmasan azonnal visszanyeri eredeti méretét, és eközben az áru köré feszül. A nyújthatóság 100%...200%. A fólia vízgőz- és gázáteresztő képességét a PVC-hez kevert kopolimerekkel a csomagolandó élelmiszereknek megfelelően szabályozzák. Ismert márkája a Resitine.

Lakkozott és társított (kombinált) fóliák

A műanyag fóliák bevonásával vagy rétegelésével különféle társítások készíthetők. Bevonáskor a hordozóanyagra folyékony vagy pépes halmazállapotú műanyag réteget visznek fel, rétegeléskor két, vagy több műanyag fóliát ragasztással egyesítenek.

A bevonást - ha igen vékony réteget visznek fel - lakkozásnak is nevezik. A társított fóliák két-, három-, esetleg több rétegűek is lehetnek.

A társított fóliákat sík formában, nyomtatva vagy nyomtatás nélkül hozzák forgalomba. Gyakran a köztes rétegre nyomtatnak, mivel így a fólia csillogása jól kihasználható.

A társított fóliákban a különböző alkotórészek kedvező tulajdonságai összeadódnak, egymást kiegészítik. Így a társítás sikeres megválasztásával a csomagolóipar majdnem minden kívánsága teljesíthető. A társított fóliák vízgőz-, és aroma-áteresztése kicsi, olaj-, és zsírállósága, szakítási-, és beszakadási szilárdsága igen nagy.

A társított fóliákkal olyan termékek is csomagolhatók, melyekhez az egyrétegű fóliák nem alkalmasak (oxigén vagy fényérzékeny, nedvszívó vagy aromatartalmú, folyékony, pépes, por vagy szilárd alakú termékek). A számtalan változatközül csak a gyakorlatban elterjedt társított ill. lakkozott fóliákat ismerjük.

Lakkozott viszkózfólia előállításával, vagyis cellulóz-nitrát alapú lakkok felvitelével a nem hegeszthető és nedvességre érzékeny viszkózfólia tulajdonságai lényegesen javíthatók. A cellulóz-nitrát lakk megváltoztatja vízgőzáteresztést, ill. az érzékenységet a nedvességtartalom megváltozására és a fólia hegeszthetővé válik. A lakkozott viszkózfólia gyors fejlődését a csomagolóipar és a felhasználók átlátszó csomagolóanyagok iránti igénye váltotta ki az 1930-as években. A cellulóz-nitrát lakkal bevont viszkózfólia nemzetközi megjelölése MS=Moistureproof, Sealing (nedvességálló, hegeszthető).

A PVDC kopolimerrel bevont viszkózfóliát a vízgőz-, valamint a gáz-, és aromazárás iránti fokozódó igények hozták létre. A PVDC kopolimer fóliák számos kedvező tulajdonságát hordozóanyagra felvitt PVDC bevonat formájában hasznosították. A bevonat lágyítót nem tartalmaz, így nem kell annak az élelmiszerbe jutásával és káros hatásával számolni (nemzetközi jelölés X = PVDC bevonatú).

A lakkozás ill. PVDC bevonás eredményeként az aránylag merev viszkózfólia a csomagológépeken jól feldolgozhatóvá válik. Ma már nem ritka a percenkénti 700 csomagolást előállító berendezés sem.

Viszkózfólia-viszkózfólia társítása. Gyártástechnológiai okokból csomagolási célokra viszkózfóliát csak 0,02...0,035 mm vastagságban gyártanak, mód van azonban viszkóz alapú ragasztóanyaggal két lakkozott viszkózfólia egyesítésére. A fóliákat gyakran az egyesítendő felületeken nyomtatják, és tasakká dolgozzák fel. A lágy ragasztórétegnek köszönhetően a tasakok fogása különösen kellemes és zajtalan.

Lakkozott viszkózfólia - polietilén társítása. A cellulóz-nitrát és PVDC lakkréteg aránylag vékony. A tasakok bemetszéses jellegű igénybevételekor a hegesztési varrat nem visel el nagyobb erőhatásokat. Amennyiben a hegesztési varratoknál a bemetszéssel együtt nagy repesztőhatás is fellép, vagy ha a csomagolóanyagnak merevebbnek kell lennie, gyakran választják a polietilén réteggel bevont lakkozott viszkózfóliát. A polietilén bevonat extrudálással vagy fóliaként ragasztással hordható fel.

A viszkózfóliára polietilént extrudálva számítani kell a társított fólia görbülési hajlamára. A ragasztással egyesített társított fólia ilyen jellegű alakváltozása majdnem teljesen elhanyagolható. Csomagoláshoz a polietilén rétegvastagságát rendszerint 0,015...0,10 mm-re választják.

PVDC kopolimerrel bevont polipropilén fólia. A két irányban nyújtott polipropilén fólia a csomagolóiparban szinte kizárólag bevonattal terjedt el, mert így válik lehetővé az anyag akadálytalan hegesztése és gépi feldolgozása. Ez a társítás a viszkózfóliával ellentétben, a nedvességre teljesen érzéketlen. Nem várható, hogy a bevont fólia olcsóbb lesz a viszkózfóliánál, de ahol nagyobb szilárdságra, nedvesség elleni védelemre vagy hidegállóságra van szükség, ott célszerűen alkalmazható. Az utóbbi időben az antisztatizált változatokkal sikerült elérni a viszkózfóliánál szokásos csomagolási sebességet is.

Az elmondottak érvényesek a nyújtott polipropilén és a polietilén kombinációjára is. A polipropilén fólia vastagsága 0,012...0,02 mm, míg a polietilén rétegé kb. 0,05 mm. Poliészter PVDC bevonattal. A két irányban nyújtott poli(etilén-tereftalát) fólia kiváló tulajdonságai a csomagolásban csak a társítás megjelenésével érvényesültek. A PVDC-vel társított viszkóz- vagy polipropilén fóliához hasonlóan a PVDC kopolimer ez esetben sem tartalmaz lágyítót, így kihasználható a különösen jó repesztőszilárdsága és hőmérsékletállósága, összekapcsolva a kiváló gáz- és vízgőzzárással. Hasonlóan az eddig tárgyalt típusokhoz, a PVDC kopolimert vékony rétegben hordják fel. Ezért a hegesztési varrat repesztőszilárdsága kicsi.

Poliészter-polietilén társítása. Ha a hegesztési varrat a termék repesztő hatása következtében nagyobb igénybevételnek van kitéve (mint pl. tasakba csomagolt fémcikkeknél), bevonó anyagként az igen szívós polietilént választják. A poliészteren a polietilén rétegének vastagsága rendszerint 0,03. . . 0,10 mm, a poliészter fóliáé 0,012...0,025 mm.

Poliamid-polietilén társítása. A poliamid fólia párazárása és mérettartása rossz. A poliamid-polietilén társításban azonban mindkét tulajdonság jelentősen javul. A polietilén réteg a síkfólián rétegeléssel vagy extrudálással alakítható ki. Társított anyagú fóliatömlőt koextrudálással állítanak elő, többnyire alapozó réteg alkalmazásával.

Minden átlátszó társított fóliának kicsi a gáz-, vízgőz- és aroma-áteresztése. Ez számos területen teljesen kielégítő. Amennyiben a záróképesség iránt még nagyobb igényeket támasztanak (különösen, ha a fényáteresztés nem kívánatos), alumínium fóliával társított változatokat kell választani. Az alumínium-fólia a legszigorúbb gáz-, vízgőz-, aroma- és fényzárási követelményeknek is megfelel. Jó hegeszthetőség érhető el, ha az alumínium fóliát egyik oldalán polietilénnel vonják be. Az alumínium-fólia mechanikai sérülésekkel szembeni védelmére a másik oldalára viszkóz- vagy poliészter fóliát szoktak rétegelni.

16-10. ábra
Zsugorfóliázó gép1/2
visszaelőre
Kézi nyújthatófóliás rögzítés
16-11. ábra
Nyújthatófóliás spiráltekercselés (a nyilak a rakomány mozgását jelzik)
16-12. ábra
Műanyag hab alapú csomagolószerek

Az anyagok tulajdonságai nagymértékben függenek a szerkezetüktől. Azonos anyagból a szerkezet változtatásával igen eltérő tulajdonságú termékek állíthatók elő. A műanyagok szerkezete sokkal nagyobb mértékben függ a gyártásmódjuktól, mint más anyagoké. Ezért már a műanyag technológia lendületes fejlődésének kezdetén, több évtizeddel ezelőtt megkezdték a műszakilag kedvező szerkezetek (különösen a hab- vagy cellaszerkezet) előállításához a gazdaságos eljárások kutatását. Azóta minden közismert műanyaghoz kidolgozták a habosítás egyszerű technológiáját. Hab állítható elő pl.: PVC-ből, polietilénből, polisztirolból, poliuretánból, sőt karbamid- vagy fenol-formaldehid kondenzációs termékekből is. A csomagolóiparban műszaki és gazdasági okokból a polisztirol és a poliuretán habokból készített csomagolószerek terjedtek el, bár az utóbbi időben a térhálósított polietilén habokat is egyre gyakrabban használják.

A csomagolószerként széles körben használatos műanyag habok közé tartozik a jól habosítható polisztirol. A szakirodalomban az angolból származó EPS (= Expanded PolyStyrene) rövidítéssel jelölik. A habosítható polisztirol olyan sztirol homopolimer vagy kopolimer, amelyhez a polimerizáció során habosító anyagot adtak. A habosítás kiinduló anyaga különféle szemcseméretű, gyöngy vagy hasáb alakú granulátum. A habosodó polisztirolt két lépésben dolgozzák fel habidommá. A granulátumot először hővel előhabosítják. Energiaátadó közeg rendszerint a gőz. Ennek során a hőre lágyuló polisztirol részecskék térfogata a kitáguló habosító anyag hatására zárt cellájú habszerkezet képződésével 30...40-szeresére növekedik.

A második szakaszban a laza habrészecskéket fűtött fémszerszámban tetszőleges alakú tárgyakká formázzák. A részecskék szilárd, kölcsönös összehegedéséhez szükséges nyomást tágulásával maga az anyag adja. Ez lehetővé teszi, hogy a berendezések viszonylag könnyű szerkezetűek legyenek. Automatikusan, egy- vagy többfészkes szerszámmal működnek.

Mivel a polisztirol hab előállítása kifejezetten fizikai folyamat, elmarad a kémiai folyamatokhoz szükséges keményítési idő. A habosító anyag maradékának diffúziója után a polisztirol hab a hőre lágyuló polisztirol sejtszerű vázából áll, a zárt cellákat levegő tölti ki. A habanyag legkisebb térfogategységre eső tömege megközelítheti a 10 g/dm3-t. A csomagoláshoz használatos formatestek térfogategységre jutó tömege általában 20...35 g/dm3, de néha még nehezebb habokat is előállítanak. A 25 g/dm3-es polisztirol habban köbcentiméterenként kereken 350 000 cella van. A cellatérfogat a teljes térfogat 97%-át teszi ki. Falvastagságuk mindössze 1...2 μm. A polisztirolból különleges extrudálási eljárással 80...240 g/dm3-es, 0,2...4,0 mm vastag habfóliát is készítenek.

Szilárdsági és alakváltozási tulajdonságok. A 25 g/dm3-es polisztirol hab mintegy 100 kPa (1 kp/cm2) felületi terhelésig aránylag kevésbé torzul (deformálódik). A nyomószilárdság optimális kihasználása kb. 4%-os tömörödésnél érhető el. A polisztirol hab ebben a tartományban felhasználható teherviselő csomagolóeszközökhöz (pl. ömlesztett árut tartalmazó ládákhoz) is.

Nagyobb felületi terhelésre a habszerkezet egyre inkább változtatja az alakját, és az ezzel együtt járó energiaelnyelés révén a dinamikus hatásokat csillapítja. Az igénybevétel megszüntetésekor a párnázóanyag rugalmas tulajdonságaiból adódó fizikai folyamatokkal részletesen nem foglalkozunk, de annyit megjegyzünk, hogy a polisztirol hab alapú csomagolószerek a felületi terhelés és a térfogategységre jutó tömeg figyelembevételével mind teherviselő csomagolóeszközként, mind párnázóanyagként használhatók. A teherviselő csomagolóeszközöknél a falak kihajlási merevségének és a fenék teherbírásának számításához szükséges rugalmassági modulust próbatestlemez kihajlásából határozták meg. Az E-modulus értéke 3 MPa....15 MPa (0,3...1,5 kp/mm2).

A polisztirolhoz hasonlóan a hab sem vesz fel nedvességet. Bár az összehegedt habrészecskék között levő, habbal nem kötődött üregecskék, és csatornák egy része a kapilláris szívóhatás következtében vizet vehet fel, ez a hab mechanikai tulajdonságait nem befolyásolja. A polisztirol hab csomagolóeszközök ezért nagy légnedvességű vagy vizes környezetben is használhatók anélkül, hogy szilárdságuk, merevségük, rugalmasságuk, párnázási tulajdonságuk stb. változna. Polisztirolból vizet át nem eresztő habot lehet készíteni, a hab azonban a vízgőzt, a gázokat mindig átereszti.

Termikus tulajdonságok. A polisztirol hab rövid ideig 100 °C-t visel el alakváltozás nélkül. Nagyobb igénybevételre és tartósabb hőhatásra a hőállóság csökken, pl. 5 kPa terhelésnél már csak 85 °C. Alsó hőmérsékleti határ nincs. A polisztirol hab mechanikai tulajdonságai ugyan függnek a hőmérséklettől, de a csomagolásban normális körülmények között előforduló hőmérsékleti tartományban ez a hatás csekély. A finom pórusú zárt cellájú habokra jellemző a kis hővezető képesség.

Kémiai és biológiai tulajdonságok. A polisztirol hab vízzel, sók vizes oldataival, savakkal és lúgokkal, szappan- és nedvesítőszer oldatokkal, továbbá a legtöbb zsírral és olajjal, alkohollal szemben ellenáll. Egyes különleges típusok a telített alifás szénhidrogéneknek is ellenállnak, de az aromás szénhidrogénekkel szemben érzékenyek. A kiindulási sztirol homopolimer, vagy kopolimer reakciókra nem hajlamos, vizes vagy zsíros közegekkel kémiai reakció nem lép fel. Így a polisztirol habból készített csomagolóeszközök a szokásos feltételek mellett élelmiszerekhez is megfelelnek. Az alkalmasság ellenőriztetése és a használati engedély beszerzése a gyártó érdeke, de a felhasználó feladata, mivel a nyersanyagot gyártó minden egyes felhasználási lehetőséget előre nem láthat.

A polisztirol habok sem a rovarok (pl. hangyák és termeszek), sem a rágcsálók (pl. patkányok és egerek) számára nem jelentenek táplálékot, nem rothadnak, nem penészednek és nem korhadnak. A polisztirol hab, mint valamennyi szerves műanyag, éghető. Égés közben nem szabadulnak fel belőle agresszív gázok vagy gőzök. A hulladéka ezért a többi szeméttel együtt kezelhető, azaz a háztartási vagy ipari hulladékkal a szemétégető berendezésekbe szállítható. Égésekor korom képződik, szabadban való elégetése tehát nem ajánlatos.

Elvárások a polisztirol habbal, mint csomagolóeszközzel szemben
  • Védelem a közvetlen külső hatásokkal szemben. A polisztirol hab alapú csomagolóeszközök merevek és időjárásállók, külső burkolatként használhatók, ha a szilárdsági igények mérsékeltek.
  • A termék mozgáscsillapítása a csomagolásban. A habidom egyaránt illeszthető a termékhez és a csomagolóeszköz belső alakjához. A felhasznált anyagnak merevnek, lehetőleg könnyűnek és a sérülések elkerülésére lágynak, kémiailag semlegesnek kell lennie, és lehetőleg ne legyen nedvszívó.
  • Védelemütéssel szemben. A párnázat az ütközéskor vagy ejtéskor fellépő dinamikus hatást a gyakorlatban fellépő minden körülmények között oly mértékben, csillapítsa, hogy sérülés ne következzen be.
  • A felületi nyomóerő elosztása. A belső érintkező felületek úgy képezhetők ki, hogy a terhelés a szabálytalan alakú érzékeny áruk teljes felületén megoszoljon, ill. csak a terhelhető felületekre korlátozódjon.
  • Hőszigetelés. Zárt csomagolásokban a környezeti hőmérséklettől eltérő alacsonyabb vagy magasabb hőmérséklet tartható fenn meghatározott ideig. Az érzékeny termékek megvédhetők a gyors hőmérséklet-változással szemben.
  • Gázáteresztés. A kertészeti termények, gyümölcs tárolásakor jelentkező "lélegzési" igény kielégítése.
16-13. ábra
Polisztirol párnázóelemek1/2
visszaelőre
PVC-dobozok előállítása

Víztiszta kemény PVC-ből újabban hajlított és tolókás dobozokat is készítenek. A hajlítási éleket a papírlemeztől eltérően többnyire felmelegített szerszámmal alakítják ki. A mélyhúzott poharakon kívül megfelelő célberendezésekkel hengeres vagy ovális dobozok is gyárthatók. A peremeket merevítés céljából szegélyezik. A fenékrészt belülről helyezik el, a csomagolóeszközt fedéllel zárják. Ezeket, a dobozokat is lehet víztiszta, kemény PVC-ből gyártani. A papírlemez dobozok ablakait főleg cellulóacetátból, kemény PVC-ből, valamint viszkózfóliából készítik.

5. Az üveg csomagolóeszközök

Az üveg az egyik legrégibb csomagolóanyag. A belőle gyártott csomagolóeszközöket már a föníciaiak, az egyiptomiak és később a rómaiak is ismerték. Ezért olykor túlhaladottnak is tekintik, pedig korszerűségük még ma sem vitatható. A csomagolóüveg - fajtájától és alkalmazási céljától függően - a színező adalékot is beleértve - 8-15 alkotóelemből áll.

Az üveg nem kristályos anyag. Többnyire olvadékállapotban van, de viszkozitása olyan nagy, hogy a szilárd test tulajdonságai érvényesülnek. Viszont kimutatható a folyadékok egyik fontos tulajdonságai is: a pórusmentesség. Egyáltalán nem engedi át a folyadékokat és a gázokat.

Az üveg csomagolóeszközök teljes mértékben semlegesek a betöltött folyadékokkal szemben. Egyedül a fluorsav támadja meg, más üveg csomagolóeszközbe csomagolt termék (pl. élelmiszerek, vegyi anyagok) egyáltalán nem, vagy a korszerű mérési módszerekkel is alig meghatározható mértékben lép az üveggel kölcsönhatásba.

Az üveg előállítása

Az üveg legrégebbi ismert összetételét Asszurbanipal asszír király agyagtábla könyvtára tartalmazza. Az akkor készített üvegnek a maival - az elnevezésen kívül - semmilyen közös tulajdonsága nincs. Az üveg összetétele 2500 év alatt alapvetően megváltozott, csak a kvarchomok maradt meg.

A fejlődés azonban rövid távon is kimutatható. A jelenlegi csomagolóüvegek minősége jelentősen különbözik akár csak a 10-15 év előttiekétől is. Egyre nagyobb teret hódítanak a kis alkáli- és nagy kovasavtartalmú ún. "rövid" és "kemény" üvegtípusok. A mai korszerű üveghuták a keverék összetételét számítógéppel határozzák meg és ellenőrzik. A keveréket közvetlenül vezetik a kemencébe, ahol 1500 °C hőmérsékleten - gyakran szintén számítógéppel szabályozva - megolvasztják. A régebben szokásos szakaszos kemencéket ma már általában a nagy teljesítményű átfolyó rendszerű kádmedence-kemencék váltották fel, folyamatos adagolással, olvasztással, csapolással, céljától függően, a színező adalékokat is beleértve 8-15 alkotóelemből áll.

16-14. ábra
Gyógyszeres üveg - 11/13
visszaelőre
6. A fa csomagolóeszközök

A fa alapú csomagolóeszközök szerkezetük szerint csoportosíthatók. Eszerint megkülönböztetnek:

  • sík felületekkel határolt ládákat, rekeszeket és kereteket (l. E71 szakrendi jelű szabványokat),
  • íves palástú hordókat,
  • hengeres vagy enyhén kúpos dobokat (1. E72 szakrendi jelű szabványok).

A láda, rekesz és keret szerkezeti felépítése azonos, a különbség a héjazatban van. A láda lapjait alkotó elemek sima, árokeresztékes stb. illesztéssel egymással érintkeznek. A rekeszek elemei között - többnyire szélességük egész számú többszörösével egyező - hézag van. A keretről a héjazatelemek hiányoznak.

16-15. ábra
Homlok és kétkörhevederes láda, az oldalán átlós merevítővel1/3
visszaelőre

A fahordó általában kemény lombos fából, nyitott és zárt változatban készül (MSZ 1805-64, MSZ 1808-65), melegen hengerelt szalagacél vagy vessző abroncsozással.

16-16. ábra
Íves palástú hordó - 11/2
visszaelőre

A fadob fűrészáruból és rétegelt falemezből egyaránt gyártható. Leggyakrabban használt típusai :

  • a rétegelt falemez dob (MSZ 13349-59),
  • a fűrészáru dob (MSZ 13362-53),
  • a kábeldob (MSZ 4825-70).
Fűrészárú dob
16-17. ábra
Faláda, farekesz, fakeret

A faládák, -rekeszek és -keretek anyaguk, kialakításuk és összeállításuk szerint csoportosíthatók.

A felhasznált alapanyag általában fűrészáru. Láda azonban készíthető rétegelt falemezből és farostlemezből is.

Kialakítása szerint van: heveder nélküli, hevederes, csúszótalpas és különleges faláda, -rekesz és -keret.

Az összeállítás végezhető: szögezéssel, csavarozással, tűzéssel, kombinált technológiával, szögezés nélkül.

A lehető legkevesebb faanyagot tartalmazó, de mégis megfelelően szilárd faláda (-rekesz, -keret) előállításához a csomagolástervezőnek a következő adatokat kell ismernie:

  • a termék méretei és tömege,
  • a termék csomagolási szempontból fontos tulajdonságai,
  • a termék értéke,
  • a rendeltetési hely, a szállítás módja és útvonala,
  • a várható halmazolási magasság,
  • különleges követelmények (pl. a felhasználás gyakorisága, szélsőséges klimatikus körülmények, korrózió elleni védelem).

A fa csomagolóeszközök ára elsősorban a felhasznált faanyag mennyiségétől függ, nem pedig a bezárt térfogattól. A térfogat növekedésével a fajlagos fafelhasználás csökken.

Heveder nélküli csomagolóeszközök fűrészáruból

Az anyagra, szerkezetre, kivitelre és megengedett hibákra vonatkozó általános előírásokat az MSZ 8012-71 szabvány tartalmazza.

A heveder nélküli láda két h homloklapja és a két o oldallapja egybeépítve kávát alkot: erre erősítik az f fenéklapot, ill. a t tetőlapot. A homloklapok egy darabból készülnek, ezekhez kapcsolják az ugyancsak egy vagy több elemből készített többi lapot. Viszonylag kis szilárdságú csomagolóeszköz, legfeljebb 10...20 kg tömegű termékhez alkalmas. Exportszállításra általában belső csomagolóeszközként használják. A belső sarokmerevítős heveder nélküli láda két h homloklapja a két o oldallappal és a három- vagy négyszög keresztmetszetű belső sarokmerevítővel egybeépítve kávát alkot, ehhez erősítik az f fenéklapot, ill. a t tetőlapot. Kisebb termékmennyiséghez használatos, ha a sarokmerevítők a termék elhelyezését nem gátolják. Különleges változata a tetőlap nélküli gyümölcsös láda és rekesz. A termék szellőzését a káván túlnyúló belső sarokmerevítők teszik lehetővé.

Hevederes csomagolóeszközök fűrészáruból

Az anyagra, szerkezetre, a megengedett hibák mértékére és a kivitelre vonatkozó általános előírásokat szintén az MSZ 8012-71 ismerteti.

Ezeken a csomagolóeszközökön a hevedereknek a lapok egységbe fogásán kívül egyéb jelentős feladataik is vannak. A hevederekkel érhető el pl., hogy a káva összeállításakor a szögek a homlokrészen ne csak a homlokdeszkáknak a kihúzódás ellen legkisebb szilárdságot nyújtó bütürészébe, hanem a hevedereknél rostirányban merőlegesen kerüljenek. A fának a legnagyobb ellenálló képessége a rostjai hosszirányában van. Mivel a hevedert merőlegesen szögezik a héjazatra, bármelyik irányból lép fel a terhelés, mindig lesz olyan elem, amely a nyomást a rostjai hosszirányában fogja fel.

A fa a száradás közben méretét rostirányban alig változtatja. Erre merőlegesen viszont tetemes mértékben zsugorodik. Így a hevederek feladata az állandó belméret tartása is a héjazatot alkotó deszkák zsugorodásával szemben.

A bütümetszet: a fa hossztengelyére merőleges keresztmetszet. A metszeten kívülről befelé haladva szembetűnő: a kéreg, a háncsréteg, az évgyűrűk halmaza (szijács vagy szijács és geszt)és a bél.
A fa anatómiai fő irányai
16-18. ábra

A hevederek könnyítik a csomagolóeszköz kezelését, mozgatását is. Így pl. a vastagított fenékheveder segítségével a csomagolóeszköz kezelését gépesíteni lehet, pl. emelővillás targoncával mozgatható.A legegyszerűbb változata a homlokhevederes láda. A kívül elhelyezett homlokhevederekkel erősített két h homloklap a két o oldallappal egybeépítve alkotja a kávát. Ehhez kapcsolják a fenék- és a tetőlapot. Kisebb (35...45 kg) tömegű termékhez és csomagolóeszköz-hosszhoz használatos.

A homlok-, tető- és fenékhevederes láda káváját a hh homlokhevederekkel erősített két h homloklap a két o oldallappal egybeépítve alkotja. Az f fenéklapot az fh fenékhevederekkel, a t tetőlapot a th tetőhevederekkel merevítik. 50...60 kg tömegű termékhez alkalmas.

A homlok- és két vagy több körülfutó hevederes láda gyártásakor a hh homlokhevederes két h homloklap és az oh oldalhevederekkel erősített két o oldallap egybeépítésével alakítható ki a káva. Az f fenéklapot az fh fenékhevederekkel, a t tetőlapot, a th tetőhevederekkel látják el.

A körülfutó hevederek számát a csomagolóeszköz hossza határozza meg. 1200 mm ládahosszig 2, azon felül minden további 400 mm-ként 1-1 körülfutó heveder szükséges. A láda terhelhetősége a körülfutó hevederek keresztmetszetétől függően 150-400 kg.

A homlokátlós, homlokhevederes és két vagy több körülfutó hevederes láda kávájátahh homlokhevederekkel és hh átlós homlokhevederrel erősített h homloklap az oh oldalhevederekkel átfogott o oldallapokkal egybeépítve alkotja. Ehhez kapcsolják az fh fenékhevederekkel erősített f fenéklapot és a th tetőhevederekkel átfogott t tetőlapot Ezt a szerkezetet magasabb ládák esetén alkalmazzák. Terhelhetősége a hevederek keresztmetszetétől függően 200...450 kg.

A homlok-, átlós oldalhevederes és két körülfutó hevederes láda az előbbi szerkezettől annyiban tér el, hogy a két oldallap a körülfutó hevederek között átlós hevederrel van erősítve

A homlok-kerethevederes láda két függőleges és két vízszintes elemből álló hh homlok-kerethevederrel erősített két h homloklapja a két o oldallappal egybeépítve képezi a kávát. Erre kell felerősíteni az f fenék- és t tetőlapot. A függőleges homlokkeretheveder-elemek hossza megegyezik a homloklap magasságával, a vízszintes elemek a függőleges hevederelemek közé illeszkedve keretet alkotnak.

Rövidebb ládákhoz és legfeljebb 150 kg tömegű áruhoz ajánlott.

A homlok-kerethevederes láda teherbíró képessége, körülfutó hevederekkel jelentősen növelhető. A körülfutó hevederek száma a láda hosszától függ. Terhelhetősége a hevederek keresztmetszetétől függően 400...800 kg.

16-19. ábra
Belső sarokhevederes láda1/7
visszaelőre
Csúszótalpas faládák, -rekeszek és -keretek

A csúszótalpas csomagolóeszközök a közepes általában 500 kg-nál nagyobb termékek (gépek, műszerek, berendezési tárgyak) csomagolására használatosak. Az általános műszaki követelményeket, a felhasználható anyagokat, az alaptípusokat, valamint a kivitelt az MSZ 13286-76 tartalmazza. Három fő részük van:

  • a csúszótalp,
  • a keretváz,
  • a héjazat.

A csomagolóeszközt - néhány különleges esettől eltekintve - mindig a hossztengellyel párhuzamosan haladó csúszótalpakra építik. Ezek nemcsak egységbe fogják a terméket, hanem emeléskor felveszik a termék és a csomagolóeszköz tömegéből eredő hajlító igénybevételt is. Anyaguk luc- és jegenyefenyőből (MSZ 2548-58), ill. erdei- vagy feketefenyőből (MSZ 6772-58) készült fűrészáru. A keretváz a teherviselő szerkezeti egység. A beépítendő elemeket a csomagolóeszköz méretei, a termék tömege és a várható igénybevételek határozzák meg. Kisebb terheléskor a keretvázelemek, ill. azok nagy része elhagyható vagy hevederrel helyettesíthető. Így alakulnak ki az ún. keretváz nélküli és félkeretvázas csúszótalpas csomagolóeszközök (1. pl. az MSZ 132.86-76 szerinti körülfutó hevederes, valamint a belső merevítés nélküli csúszótalpas gépládát). Az elemek anyaga azonos a csúszótalpéval.

A héjazat feladata a termék elszigetelése a környezettől. Anyaga azonos a csúszótalp anyagával, de lehet kemény farostlemez (MSZ 7086-72), rétegelt falemez (MSZ 49-75), esetleg forgácslap (MSZ 6784-74). Az összeépítésnek megfelelően a keretvázas csúszótalpas csomagolóeszköz egységei:

  • fenékrész,
  • homloklap,
  • oldallap,
  • tetőlap.

Afenékrész a csúszótalpakból, a csúszótalpösszekötőkből, a fenéklapból és az esetenként alkalmazott kiegészítő (pl. csúszóléc) elemekből áll.A csúszótalpak száma elsősorban a termék tömegétől, a rögzítési lehetőségektől, és a csomagolóeszköz méreteitől függ. Legalább két csúszótalpra van szükség, amelyeket a csomagolóeszköz szélei alatt kell elhelyezni. Kettőnél több csúszótalpat akkor célszerű alkalmazni :

  • ha a csomagolóeszköz 1200 mm-nél szélesebb (1200...1800 mm között három, 1801...2200 mm között négy darab stb.),
  • ha két csúszótalp esetén túl nagy keresztmetszet adódnék,
  • ha a termék teherátadó felületrészei, ill. rögzítési pontjai nem a szélső csúszótalpak felett vannak.

A szélső csúszótalp ez esetben is a csomagolóeszköz szélein, a hossztengellyel párhuzamosan, ahol pótcsúszótalpak pedig a termék teherátadó felületrészei (rögzítési pontjai) alatt egyenletesen elosztva helyezhetők el. Az utóbbi követelmény kielégítésére a pótcsúszótalpak a csomagolóeszköz hossztengelyétől eltérő irányban is haladhatnak.

Valamennyi csúszótalpat az emelőkötél alávethetősége céljából félmagasságig 45°-os szög alatt rézsűzni kell. Az emelőkötél könnyebb és pontosabb elhelyezésére a csúszótalp alsó síkjához szögezett csúszóléc segítségével vezetőhézag is kialakítható. A csúszóléc vastagsága 30...40 mm, szélessége megegyezik a csúszótalpéval. Hosszméretét és a csúszótalpra való rögzítésének helyét úgy kell megválasztani, hogy a tömegközéppontra mindenkor szimmetrikusan helyezkedjék el.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke (tankönyv) tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A papírgyártó ipari késztermékek négyzetmétertömegük szerint a következő csoportokra oszthatók: 180 g/m2-ig , 180-400 g/m2 között , 400 g/m2 felett .

2. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A előzetesen mechanikailag vagy vegyileg kezelt növényi rostokból álló vékony, hajlékony lap. A papír alapanyagból készült lap alakú termék, melynek vastagsága a papír és a papírlemez között van. A papírgyártási eljárással, több elemi rétegből készített nagy négyzetméter-tömegű termék.

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A hullámpapírlemez esetén a hullámok , a rétegek és a nyersanyagok a csomagolás által betöltendő feladattól függ.

4. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A jó fogyasztói csomagolástól elvárható, hogy előállítása akár kézzel, akár géppel és zavartalan legyen. külleme legyen, a tartalmat a külső hatásoktól védje, jól tudják , könnyen és , felhasználás után pedig egyszerűen legyen.

5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az ömlesztett, a folyékony és a pépes termékek tasakokba és is majdnem kizárólag nagy teljesítményű végzik.

6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A papírzsákokat az során, a miatt a helyettesítésére vezették be.

7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A papírzsák mind méret, mind szilárdság és feldolgozás tekintetében számos változatot tartalmazó csomagolóeszköz.

8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A papírzsákos csomagolás a tömegárukhoz ideális, mivel , , jól és , tölthető, a termék belőle.

9. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A csomagolóipar számára gyártott finomlemez ... mm vastagra hengerelt, , kis széntartalmú . A finomlemez előnye többek között a tömege, hogy nem és tartósan . A finomlemezből készült csomagolóeszköz viszonylag , és , a terméket tökéletesen védi a .

10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az alumínium-fólia legfontosabb tulajdonsága a jó .

11. Válassza ki az alumínium-fólia csomagolás szempontjából legfontosabb tulajdonságát!
Jelölje be a helyes választ!
nagy mechanikai szilárdság
jó szigetelőképesség
a használat után gyors lebomlás
csomagolásnál bármikor önmagában is alkalmazható
12. Csoportosítsa a következő műanyagokat hőre lágyuló és hőre keményedő halmazokba! Írja a típus jelét a megfelelő műanyagok elé!
l) hőre lágyuló
k) hőre keményedő
BetűjelMűanyagok
Polisztirol
Polipropilén
Melamin-formaldehid gyanta
Polietilén, kis sűrűségű
Epoxigyanta
Poliésztergyanta
Polietilén, nagy sűrűségű
13. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A polietilén zsugorfólia egy irányban nyújtott változata gyűjtőcsomagolás kialakítására alkalmas.

14. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A lágy PVC-zsugorfóliát egy és két változatban egyaránt gyártják. A hőmérséklet határtartománya a polietilénhez képest .

15. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A nyújtható PVC fólia a zsugorfóliákhoz bizonyos szempontból hasonló viselkedésű, tulajdonképpen fólia.

16. Válassza ki a nyújtható PVC fóliák jellemző vastagságát!
Jelölje be a helyes választ!
0,010...0,035 mm
0,030...0,050 mm
0,070...0,090 mm
0,100...0,200 mm
0,300...0,400 mm
17. Válassza ki a nyújtható PVC fóliák jellemző viselkedését!
Jelölje be a helyes választ!
A nyújtható PVC fólia:
a feszítőerő megszűnése után 1 órával visszanyeri eredeti méretét, és eközben az áru köré feszül
a feszítőerő megszűnése után azonnal visszanyeri eredeti méretét, és eközben az áru köré feszül
a feszítőerő megszűnése után melegítés hatására visszanyeri eredeti méretét, és eközben az áru köré feszül
a feszítőerő megszűnése után hűtés hatására visszanyeri eredeti méretét, és eközben az áru köré feszül
18. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A csomagolószerként széles körben használatos műanyag habok közé tartozik a jól .

19. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A habosodó polisztirolt lépésben dolgozzák fel .

20. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Nagyobb felületi terhelésre a habszerkezet egyre inkább az , és az ezzel együtt járó révén a dinamikus hatásokat .

21. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A polisztirol habalapú csomagolószerek a felületi terhelés és a térfogategységre jutó tömeg figyelembevételével mind csomagolóeszközként, mind használhatók.

22. Válassza ki a csomagoláshoz használatos polisztirol hab felhasználhatóságát!
Jelölje be a 2 helyes választ!
A polisztirol habalapú csomagolószer a felületi terhelés és a térfogategységre jutó tömeg figyelembevételével:
csak teherviselő anyagként használható
teherviselő és párnázó anyagként is használható
csak párnázó anyagként használható
23. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A polisztirol hab csomagolóeszközök nagy vagy környezetben is használhatók anélkül, hogy szilárdságuk, merevségük, rugalmasságuk, párnázási tulajdonságuk .

24. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A polisztirol hab vízzel, sók vizes oldataival, savakkal és lúgokkal, szappan- és nedvesítőszer oldatokkal, továbbá a legtöbb zsírral és olajjal, alkohollal szemben .

25. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A polisztirol habok sem a rovarok, sem a rágcsálók számára jelentenek , nem , nem és nem .

26. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az üveg nem anyag.

27. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A fa alapú csomagolóeszközök szerkezetük szerint az alábbiak szerint csoportosíthatók:

- sík felületekkel határolt , és ,
- íves palástú ,
- hengeres vagy enyhén kúpos .

28. Csoportosítsa a fa alapú síkfelülettel határolt csomagolóeszközöket ! Írja a típusok nevét jelölő kisbetűt a megfelelő ábra mellé!
k) keret
l) láda
r) rekesz
BetűjelÁbra
29. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A láda lapjait alkotó elemek sima, árokeresztékes stb. illesztéssel egymással . A rekeszek elemei között - többnyire szélességük egész számú többszörösével egyező - van. A keretről a hiányoznak.