KURZUS: Meghallgatás- és interjútechnikai ismeretek

MODUL: III. modul

7. lecke: További módszerek

ADVOKATE - tanúvallomás ellenőrzése

Ezt a módszert a tanúk által elmondottak ellenőrzésére szolgál. Az ellenőrző kérdések vizsgálják, hogy a tanúnak volt-e lehetősége az adott megfigyelésre, és azt is, hogy volt-e valamilyen tényező, amely befolyásolhatta vallomását.

A mozaikszó a következő elemekből áll:

  • A - Amount of time under observation: Mennyi ideje volt a megfigyelésre?
  • D - Distance: Mekkora volt a távolság a szemtanú és az esemény között?
  • V - Visibility: Milyen volt a láthatóság? (napszak, megvilágítás, tükröződés)
  • O - Obstruction: Volt-e valami akadály a látószögében?
  • K - Known or seen before: Látott-e vagy ismert-e korábban az eseményhez hasonló dolgot?
  • A - Any reason to remember: volt-e valami különleges ami miatt emlékezik
  • T - Time lapse: Mennyi idő telt el azóta, hogy látta az esetet?
  • E - Errors: Van-e eltérés a tanú különböző vallomásai között?

Az alkalmazása értelemszerű: menjünk végig a listán, és alaposan gondolkodjunk el mindegyik tényezőn. Ez a kérdéssor már a helyszíni meghallgatások alkalmazható.

CI - kognitív interjú

A kognitív interjú technika célja, hogy segítsünk a meghallgatottnak az apró részletek felidézésében. Olyan részletekről van szó, amikor szinte biztos, hogy valamit látott a meghallgatott, de nem tudja visszaidézni azt. Például, egy fénysorompóhoz közeledő autóvezető tanácstalan abban, hogy az előtte távolban áthaladó autónál milyen színű volt a fénysorompó ezzel a módszerrel megpróbálhatjuk előhívni az emlékét. Ebből látszik, hogy nem is igazán interjútechnika, mert nem fedi le végig a teljes folyamatot, hanem inkább egy segítő technika együttműködő tanú esetén.

A technika alkalmazása annál nagyobb sikert ígér, minél kevesebb idő telt el az esemény óta. Lehetőleg csendes eldugott helyen érdemes megtartani. A meghallgatónak lassan nyugodtan kell beszélnie és inkább irányítania kell, mint kérdeznie. A kognitív interjútechnika koncentrációt, türelmet valamint időt igényel.

Amint látni fogjuk, az esemény újraélésével járhat a folyamat, ezért traumatizált tanú esetében nem szabad használni.

A segítő technika négy lépése:

1.Az esemény körülményeinek rekonstruálása: Milyen körülmények között kezdődött az esemény: ő hol tartózkodott, ült vagy állt, mibe volt felöltözve, kik voltak közvetlenül a környezetében, miről beszélgettek, milyen érzelmekre tud visszaemlékezni, milyen volt az időjárás, milyen volt a tágabb környezete, az időjárás, a megvilágítás.
2.Utasítani a tanút, hogy minden apró részletet mondjon el: semmilyen apró részlete nem hagyhat ki, még akkor se ha lényegtelennek tartja, vagy töredékes az emléke.
3.Kérjük meg, hogy mondja el különböző sorrendben: Mondja el visszafelé, mondja el egy adott ponttól előre vagy hátra. Ezzel erősebb koncentrációra kényszerítjük.
4.A perspektíva megváltoztatása: Kérjük meg, hogy másik ember nézőpontjából képzelje el az eseményt és mondja el mit látott volna, ha a másik személy helyében van? Itt fontos, hogy nem arról kell beszélnie, hogy mit látott volna egy másik személy, hanem a másik helyről ő maga mit látott volna? A másik személy lehet az esemény valamelyik érintettje is (pl. mozdonyvezető).
SE3R-írásos vallomások feldolgozása

Balesetvizsgálatok alkalmával sok esetben találkozunk írásos vallomásokkal és különböző dokumentumokkal. Gondoljunk például az eseménykönyvi jelentésekre, baleseti táviratokra, feljegyzésekre stb. Az SE3R-módszer az ilyen írásos anyagok feldolgozására alkalmas és lépései a következők.

1.Survey (áttekintés): a szokásosnál gyorsabb átolvasás, "átfutás".
2.Extract (kivonatolás): nagyon aprólékos átolvasás, jelölések és megjegyzések használatával, eseménysor felállítása.
3.Read (olvasás): Normál sebességű olvasás, az eseménysor ellenőrzése és a szükséges módosítások elvégzése.
4.Review (felülvizsgálat): A tanúvallomás félre tételével az eseménysor áttekintése; a teljesség, következetesség, világosság stb. vizsgálata.
5.Recall (visszaidézés): A tények felidézése.

Kiegészítésként megemlítjük, hogy a módszer elsajátítása azért is jó, mert az a tanuláshoz is alkalmazható!

Telefonos interjúk

A telefonos interjúról fontos beszélni, különösen napjainkban, amikor csak a zsebünkbe nyúlunk, és már indítjuk is a hívást. Nem is gondolunk bele, hogy egy interjúhoz vezető út első lépését tesszük meg.

A telefonos interjú egy nehezített szituáció, mert nincs lehetőségünk megfigyelni a meghallgatott személyt, nem tudunk ábrákat és képeket mutatni, nem tudjuk, hogy nem készítenek-e hangfelvételt a túloldalon és abban sem lehetünk biztosak, hogy ki van a vonal másik végén: egyedül a meghallgatott vagy valaki más is.

A telefonos interjút csak akkor szabad alkalmazni, ha nem a koronatanúról vagy lényeges szerepet játszó tanúról van szó, hanem olyanról, aki például háttér-információkat tud adni.

A telefonos interjú technikai felkészülést is igényel. A környezeti zajt ki kell zárni a jobb érthetőség érdekben, kihangosítót kell előkészíteni, ha többen is részt kívánnak venni a meghallgatáson.

A hívás időpontját célszerű egyeztetni a hívott személlyel, hogy ő is elérhető legyen, és megfelelő helyen tartózkodjon. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a balesetvizsgálók közül ki az, aki jól tudja kezelni a telefonos szituációt, és őt kijelölni hívó félnek. Különösen fontos a telefonos interjú esetén a hallgatás képessége.

A személyes interjúkhoz képest több kommunikációs szokásunkat is meg kell változtatni:

  • A kérdések és a kommunikáció legyen sokkal részletesebbek, "leíróbbak"!
  • Használjuk többet a meghallgatott nevét, ez segít a személyesség érzetének megteremtését!
  • Lassítsuk le a beszédünket, mert a beszéd megértésének kell helyettesítenie az interaktivitást!
  • Figyeljük a meghallgatott beszédének sebesség-változásait, hangjának tónus-változásait, mert ezek helyettesíthetik a testbeszéd megfigyelésének lehetőségét!
  • A hangunk legyen kicsit mélyebb nyugodt, mert a telefon kicsit magasabbra alakítja a hangot.
  • Telefonon keresztül nem lehet hosszú monológokat, beszámolókat hallgatni, mert bármelyik fél figyelmét elvonhatják más tényezők, ezért direkt kérdésekkel célszerű készülni.
  • Sokan elkövetik azt a hibát, hogy azonnal bontják a vonalat miután megtudták, amit akartak. Javaslom, hogy ne akarjuk gyorsan lezárni a beszélgetést, mert lehet, hogy a kötetlen beszélgetés még hozhat információt.

Előfordulhat, hogy a minket hívnak. Ilyenkor lehetőleg ajánljunk fel egy visszahívást egy nekünk megfelelő időpontban. Így lehetőségünk van felkészülni és megteremteni a feltételeket.