KURZUS: Meghallgatás- és interjútechnikai ismeretek
MODUL: II. modul
5. lecke: PEACE-modell - vallomás
3. lépés: Account (Vallomás) | |||||||||
Most érkeztünk el ahhoz a lépéshez, amit eddigi tevékenységünkkel előkészítettünk, és amiért a meghallgatást szerveztük. | |||||||||
A vallomás felvételének 4 lépését különböztetjük meg: | |||||||||
| |||||||||
A TED-modell | |||||||||
A vallomás 1. és 2. lépése során javasolt módszer az úgynevezett TED-modell, amely szintén angol szavak kezdőbetűiből kialakított mozaikszó: Tell! - Explain! - Describe! Nézzük meg, hogy mi a feladat az egyes lépések során. | |||||||||
1. lépés: Tell! - Mondja el! | |||||||||
Először kérjük meg, hogy mondja, el mit tud! Általános kérdés legyen, mint például: "Kérem, mondja el, hogy mit tud az eseményről!" | |||||||||
És most érkeztünk el az egész meghallgatás legnehezebb feladatához. A kérdés feltevése után maradjunk csendben, és aktív figyelmet mutatva hallgassuk végig, mit akar mondani a meghallgatott személy. Figyelni kell, hogy mit mond el, mert ezek azok a dolgok, amit ő fontosnak tart, ezek azok a dolgok, amikkel szeretné, ha foglalkoznánk. Ezzel együtt figyelni kell arra, hogy mi az, amit kerül, vagy ahol, és amivel megszakítja a történet fonalát, vagy a korábbinál kevésbé részletesen mondja el. Ezek azok a hiányzó láncszemek, amelyeket nem tart fontosnak, vagy valamiért ki akarja hagyni őket. | |||||||||
A csendben maradás nehézségét megmutatja egy amerikai kutatás 1999-ből. Átlagosan több, mint 10 év gyakorlattal rendelkező rendőrök által végzett meghallgatások hangfelvételeinek elemzésekor azt találták, hogy a kérdés feltevése után átlagosan 7,5 másodperc múlva már meg is szakították a tanú beszédét, és kérdést tettek fel, pontosítást kértek vagy kétségüket fejezték ki az elhangzottakkal kapcsolatban. | |||||||||
2. lépés: Explain! - Magyarázza el! | |||||||||
A meghallgatott által elmondottak megértését segítő lépés. Itt kérdezhetünk rá az összefüggésekre, az időrendbeli, vagy logikai problémákra. Kérhetünk részletesebb leírásokat és elmondásokat. Ebben a szakaszban általában így vezetjük be a feltett kérdéseket: | |||||||||
| |||||||||
3. Describe - Pontosítsa! | |||||||||
A TED-modell utolsó lépésében a már csak az apró részletek pontosítása van hátra. Itt az egzakt mennyiségekre kérdezünk rá, illetve igen/nem-típusú kérdéseket teszünk fel. Például: | |||||||||
| |||||||||
Sokféleképpen veszünk fel információt - keressük meg ő hogyan veszi fel. | |||||||||
Figyeljük a következetesen ismételt hibákat | |||||||||
Aktív figyelem | |||||||||
Az aktív figyelem egy olyan eszköz, amely a kérdezőt koncentrálásra és figyelemre kényszeríti, a meghallgatottat pedig biztatja és támogatja a nyilatkozatra. Az aktív figyelem nem egyszerű bámulást jelent, hanem a kérdezőtől is aktivitást vár el. Az aktivitások a következők: | |||||||||
| |||||||||
Összefoglalásként azt a régi igazságot hozhatjuk fel, hogy azért kaptunk két fület és csak egy szájat, hogy többet hallgassunk, mint beszéljünk. | |||||||||
A meghallgatás vallomás szakaszában használhatóak még azok a tanácsok, amelyeket a későbbiekben külön osztunk meg a "Kérdezéstechnika" c. fejezetben. | |||||||||
Jegyzőkönyv vezetése | |||||||||
A jegyzőkönyvvezetés figyelemmegosztást követel. Egyszerre kellene a meghallgatott személyre figyelni, figyelni mit mond, figyelni a testbeszédét, értékelni a válaszát és ezek mellett még írni is a jegyzőkönyvet. Ha ezt egy személynek kell megtennie, akkor csak annyit lehet tenni a feladat megkönnyítésére, hogy váltogatunk a feladatok között: először meghallgatjuk a választ, majd megkérjük a meghallgatottat, hogy várjon egy kicsit a folytatással. Ez alatt a szünet alatt lejegyezzük a jegyzőkönyvbe az elhangzottakat. | |||||||||
Sokkal szerencsésebb, ha kétszemélyes meghallgatást tartunk, mert ilyenkor a kettesszámú meghallgatót ki lehet jelölni jegyzőkönyvvezetőnek. Természetesen ilyenkor is figyelni kell arra, hogy nem maradt-e le a jegyzőkönyvezéssel. | |||||||||
A legszerencsésebb megoldás, ha külön jegyzőkönyvvezetőt alkalmazzunk olyan gépelési képességgel, hogy akár szó szerinti jegyzőkönyvet tudjon vezetni. | |||||||||
Balesetvizsgálatok alkalmával nem szükséges szó szerinti jegyzőkönyvet felvenni, elegendő, ha a lényeges nyilatkozatokat és tartalmi elemeket jegyezzük le. Ez alól kivétel természetesen, ha valamilyen jelentősége van a szó szerinti idézetnek. (pl. engedélykéréskor az hangzott el, hogy "..."). | |||||||||
A jegyzőkönyvet jól tagoltan kell vezetni, egyértelműen ki kell derülnie, hogy melyik szakaszban kinek a szavai kerültek rögzítésre. Ne felejtsük el feljegyezni a meghallgatás alatti lényeges történéseket (pl. bizonyíték bemutatása, szünet valakinek a kérésére, a meghallgatás felfüggesztése és annak oka stb.). | |||||||||
A meghallgatott személy által elmondottakat egyes szám első személyben kell rögzíteni. Szerkesztésében, tartalmában olyannak kell lennie, hogy az is megértse, aki nem volt ott a meghallgatáson. | |||||||||
Sokszor megtörténik, hogy a meghallgatott személy megváltoztatja a vallomását. Ilyen esetben ne a korábbi nyilatkozatát módosítsuk a jegyzőkönyvben, hanem jelezzük a megváltoztatás pontját és írjuk le az új nyilatkozatot. Pl. "Bizonyíték alapján megváltoztatom az időpontra vonatkozó vallomásomat." | |||||||||
Az elkészült jegyzőkönyvet adjuk át a meghallgatott személynek: nézze át, javítsa ki és nyugodtan kérjen magyarázatot amennyiben azt szükségesnek tartja! | |||||||||
A mindkét oldal által elfogadott jegyzőkönyvet mindenkinek alá kell írnia. Ez az aláírás csak azt jelenti, hogy valóban az hangzott el, amit a jegyzőkönyv tartalmaz. | |||||||||
A lezárt és aláírt jegyzőkönyvből mindig adjunk át egy példányt a meghallgatott személynek! | |||||||||
A jegyzőkönyv felvételét, ha az adott helyzet megengedi (pl. jogi vagy eljárási szabályok), a hangfelvétel segítheti. Vannak, akik nem tartják jó ötletnek az alkalmazását, mert a meghallgatott személyt óvatosságra intheti, hogy rögzítésre kerül minden szó. Én személy szerint a hangfelvétel pártján állok, mert sokkal jobban tud figyelni a balesetvizsgáló a meghallgatás folyamatára és tartalmára. | |||||||||
Ha a hangfelvétel készítése mellett döntünk, kérjük meg a meghallgatott engedélyét a felvétel készítéséhez. Soha ne készítsünk titokban hangfelvételt! Ez etikailag is erősen megkérdőjelezhető lépés. Ami azonban az előzőnél is nagyobb probléma, hogy lebukás esetén gyakorlatilag a meghallgatott személy minden bizalmát elveszítjük. | |||||||||
A hangfelvétel mellett, ha lehetséges készítsünk jegyzeteket is. Ha ez nem sikerült, akkor bizony újra végig kell hallgatni a hangfelvételt és kijegyzetelni a lényeges pontokat, hogy a vizsgálat további szakaszaiban könnyen rendelkezésre álljanak az információk. | |||||||||
4. lépés: Closure (Zárás) | |||||||||
A meghallgatás végéhez közeledve fel kell készülni a meghallgatás lezárásához. | |||||||||
Többen azt azzal vezetik be, hogy feltesznek egy utolsó(nak mondott) kérdést, majd úgy folytatják, mintha nem is lett volna ez a felvezetés. A probléma ezzel az, hogy a meghallgatott az utolsó kérdésre adott válasz után kilép a meghallgatásból, hátradől. Ilyenkor előbb vissza kell először hozni és csak úgy érdemes folytatni a kérdezősködést. Összefoglalva: csak egy utolsó kérdés létezik! | |||||||||
A meghallgatás végén foglaljuk össze, hogy mi történt az interjú során! Honnan indultunk el; milyen kijelentések hangzottak el; miben nem értettünk egyet és hogyan "egyeztünk meg"; milyen közös megállapításokra és következtetésekre jutottunk stb. | |||||||||
Nézzük meg együtt a meghallgatottal, hogy nem maradtak-e fekete foltok, azaz mindent helyesen értettünk-e? Biztosítsuk, hogy minden aspektusát érintsük az eseménynek azzal, hogy megkérdezzük: nem hagytunk-e ki valamit? | |||||||||
Szokásos kérdés a meghallgatások végén, hogy "Van-e egyéb mondanivalója?" Az egyéb mondanivalót kicsit konkrétabban kérdezzük meg: soroljuk fel azt a néhány tényezőt, amiről szó volt a meghallgatás során! | |||||||||
Annak érdekében, hogy a későbbiekben is tudjon információt adni a meghallgatott adjuk meg elérhetőségeinket (lehetőleg névjegykártyával) és kérjük meg, hogy lépjen velünk kapcsolatba! Ugyanígy kérjük el az ő elérhetőségeit, hogy el tudjuk érni, amikor valami még eszünkbe jut. | |||||||||
Vannak olyan meghallgatott személyek, akik ebben a szakaszban információt szeretnének kapni a meghallgatótól az eseménnyel kapcsolatosan. Vannak olyan balesetvizsgálók, akik ilyenkor egy kicsit meghálálandó a tanú segítségét vagy saját jól értesültségüket hangsúlyozandó információkat adnak ki. Ez óriási hiba, mert innentől a kiadott információ önálló életet fog élni és elterjed. | |||||||||
Végül feltétlenül köszönjük meg a segítségét, az idejét és kísérjük ki! Ugyanabban a jó hangulatban igyekezzünk elválni, mint amit a 2. lépés során kialakítottunk. Így biztosíthatjuk, hogy a jövőben is megkereshessük. | |||||||||
5. lépés: Evaluation (Értékelés) | |||||||||
Az utolsó lépés a PEACE-modellben az "Értékelés", amit nagyon ritkán végeznek el a balesetvizsgálók. | |||||||||
Az értékelést zárt körben kell megtartani, ahol a meghallgatást végzők és a balesetvizsgálatot folytató bizottság tagjai vannak jelen, kiegészülve a szakmai vezetővel. | |||||||||
Az értékelést két szemszögből kell végrehajtani. Az egyik nézőpont a vizsgálat szempontjából elemzi a meghallgatást. Vizsgálja, hogy | |||||||||
| |||||||||
Ehhez a munkához például felhasználható a jegyzőkönyv fénymásolata, amelyre megjegyzéseket tehetünk (tény/vélemény/hallomás/ellentmondás/nem bizonyított stb.), majd a megjegyzéseket segítségül hívva további lépéseket határozhatunk meg. Ilyen lépések lehetnek például: | |||||||||
| |||||||||
A másik szemszög önmagát a meghallgatást elemzi és az alábbi kérdésekre keresi a választ: | |||||||||
| |||||||||
A PEACE-modell olyan egységes keretet tud adni a meghallgatásokhoz, amelyet követve eredményesebb lehet a meghallgatás. Egy jól felkészült vizsgáló, egy jól előkészített meghallgatás során képes a megfelelő információkat összegyűjteni, anélkül, hogy súlyosan konfrontálódnia kelljen a meghallgatott személlyel. |