MODUL: II. modul
4. lecke: A PEACE-modell általánosan
| A PEACE-modellt az Egyesült Királyságban fejlesztették ki az 1980-as évek elején. Azért volt szükség rá, mert több súlyos bűncselekménynél a bíróságon derült ki, hogy nem az igazi elkövetőket fogta el a rendőrség. Ez természetesen előfordul, de ezeknél az eseteknél a gyanúsított beismerő vallomást tett olyan bűncselekmény esetén, amihez semmi köze nem volt. |
Ezt követően az igazságügyi szervek vizsgálatokat folytattak le, amelyek során megállapították, hogy a rendőrök által alkalmazott módszerek olyan pszichikai nyomást eredményeznek, amelyek hatására megszületik a hamis beismerő vallomás. |
Új törvényi szabályozás született, amelyben tiltották a kikényszerített vallomást, és kötelezővé tették a hangfelvétel készítését. Ezek a hangfelvételek később nem csak az igazságszolgáltatást segítették, hanem a témát tudományos alapokon és igényességgel vizsgálók részére kutatási anyagként is rendelkezésre álltak. |
A kutató és fejlesztő munka eredményeként 1991-ben bevezették a PEACE-modellt az Egyesült Királyságban a rendőrségi kihallgatások során. A módszer eredményesnek bizonyult és több szakmai terület (pl. a munkahelyi visszaéléseket vizsgáló cégek, balesetvizsgáló szervezetek) és a világ számos országának rendőrsége vette át. |
A PEACE-modell neve a folyamat lépéseinek angol elnevezésének kezdőbetűiből áll össze. A szó - peace - egyébként azt jelenti, hogy "béke". |
A PEACE-modell lépései a következők: |
- Plan (tervezés, szervezés)
- Engage and Explain (kapcsolat, magyarázat)
- Account (vallomás)
- Closure (zárás)
- Evaluation (értékelés)
|
A modell lépéseit az alábbi ábrán szemléltetjük. Középen a sárga színnel jelzett szakaszban van jelen a meghallgatott személy, ebben a szakaszban történik meg ténylegesen a meghallgatás. |
|
1. lépés: Plan (tervezés, szervezés) |
A meghallgatás első lépése annak tervezéséről és szervezéséről szól. A tervezést és szervezést itt nem rokon értelmű szóként kell használni, hanem két külön feladatcsoportot jelentenek. |
A tervezés az interjú tartalmáról szól. Ekkor dől el, kézben tudjuk-e tartani az interjút, és megszerezni az információkat, amire szükségünk van. Néhány gondolat a tervezéshez: |
- A legjobb, ha sikerül egy mondatban megfogalmazni a meghallgatás célját. Például: "meghallgatás célja, hogy megtudjuk: a rakodómunkás milyen szerepet játszott a balesetben."
- A tervezéshez javaslom, hogy használják a mindmap-et.
|
|
| A mindmap közepére beírjuk a meghallgatott személy beosztását (a nevét nem célszerű) és körben a lehetséges témákat írjuk sorban, majd ezekből ágaztatjuk ki az altémákat. A mindmap készítéséhez több ingyenes szoftver is rendelkezésre áll, de kézzel is elkészíthető. | | A mindmap használható a csapat többi tagjaival való közös felkészülés során is ötletgyűjtéshez. A meghallgatás során pedig egy oldalon látható a meghallgatás tervezett menete is. | | A kinyomtatott mindmap szélein lehet jegyzeteket írni, esetlegesen felmerülő egyéb kérdéseket lejegyezni, és követni lehet, hogy hol tartunk a meghallgatásban. | | A kinyomtatott mindmap átadható a meghallgatásban résztvevő másik balesetvizsgáló(k)nak is, így mindenki azonos módon látja a meghallgatás folyamatát. Arra vigyázni kell, hogy a meghallgatott személy ezt a lapot ne lássa meg, ne tudja, hogy milyen témákat szeretnénk még érinteni. | | Középre nem szerencsés a meghallgatott nevét felírni, mert személyeskedőnek találhatja, ha véletlenül mégis meglátja a papírt. |
|
- Három kérdést érdemes feltenni a tervezés során: Mi tudunk? - Mit nem tudunk? - Mit akarunk tudni?
- Mit tudunk?
Erre a kérdésre válaszolva nézzük át a bizonyítékokat, jegyzőkönyveket, eddigi meghallgatásokat, fotókat, utasításokat stb. Még akkor is meg kell ezt tennünk, ha fejből ismerjük az egész ügyet, mert az ilyen felkészülések felfrissítik az emlékeinket és nem kell a meghallgatás során megállnunk, mert valaminek utána kell néznünk. A másik előnye, hogy ennek során újabb és újabb kérdések merülhetnek fel, amelyek már a következő felkészülési kérdésre adnak választ. - Mit nem tudunk?
Az esemény folyamatában hol vannak hiányosságok, illetve az eddig beszerzett információk között vannak-e ellentmondások. - Mit akarunk tudni?
A két első kérdésre alapos és őszinte választ adtunk, akkor itt már készen kapjuk a megoldásokat és illeszthetjük be azokat a meghallgatás tervezett folyamatába.
- A balesetvizsgálói munka többi területéhez hasonlóan a csoportosan végzett felkészülés eredményesebb. Itt is igaz, hogy mindenki hozzá tudja tenni a saját kérdéseit, kétségeit, szempontjait a felkészülés folyamatához. Ebbe a felkészülésbe nemcsak a meghallgatást végzőket, hanem a lehető legtöbb balesetvizsgálót érdemes bevonni.
- Előzetesen fel kell készülnünk a meghallgatott személyből is. Például: milyen minőségben hallgatjuk meg: lehet-e kapcsolatban az esettel, esetleg ő okozta; mióta van a cégnél, mióta dolgozik abban a munkakörben; szakmai gyakorlata; előzőleg volt-e gond vele, családi helyzet, kapcsolata a főnökeivel, kollégáival stb.
- A tervezés egyik hibája az, amikor kész kérdéssorokat állít össze a meghallgató. Ez azért problémás, mert a kérdéssor kiált a "lekérdezés"-ért. Ilyenkor hajlamos a meghallgató nem elég figyelmet fordítani a váratlan irányokra, a meglepő megjegyzésekre: csak a kérdéseken szeretne végigmenni, így a rugalmasságát is elveszti. Ez alól kivételek a technikai jellegű kérdések, amelyeket fontos egész pontosan megfogalmazni.
|
A szervezés az interjú körülményeiről szól. |
- Időpont és helyszín meghatározása. Az időpont a vizsgálaton belüli időpont meghatározásáról és egy dátum meghatározásáról is szó. A vizsgálaton belül először a kevésbé érintetteket, illetve azokat célszerű meghallgatni, akiknek nem fűződik semmilyen személyes érdeke az ügyhöz. A dátum és időpont kijelölése olyan legyen, hogy ne legyen fáradt a meghallgatott személy, ne kelljen időkorlátok közé szorítani a meghallgató egyéb feladatai miatt, meg tudjon érkezni minden résztvevő stb.
|
| Hely szempontjából is két dolgot kell eldönteni. Az első, hogy hol kerüljön megtartásra a meghallgatás. Itt számtalan lehetőség van, de a két alapvető opció, hogy vagy a meghallgatott személy munkahelyén, vagy a meghallgatást végző irodaházában lesz a meghallgatás. Ha csak nincs nyomós indok az ellenkezőjére, lehetőleg a meghallgató menjen a meghallgatotthoz, mert így a meghallgatott személy nagyobb biztonságban érzi magát, könnyebb vele kapcsolatot teremteni, és lehet látni a munkakörnyezetét is. Utóbbi módszer alkalmas lehet a részt vevők számának csökkentésére is, hiszen lehetnek olyanok, akik a székházban szívesen beülnek a meghallgatásra, de 100-200 kilométert már nem szívesen utaznak. Természetesen a meghallgatónak fel kell készülnie egyedi helyszíneken (pl. kórházban, magánlakáson stb.) történő meghallgatásra is. | | A másik szempont a hely meghatározásánál magának a helyiségnek a kiválasztása, ahol a meghallgatás történik. Az optimális helyiség természetes megvilágítással rendelkezik, de ablakai nem forgalmas területre nyílnak, fűthető és szellőztethető, nincs semmilyen "átmenő" forgalom a szobában, szomszédos szobákból nem hallatszódik át beszélgetés vagy zaj, biztosítja, hogy a meghallgatást ne hallhassa kívülálló személy, és az esetlegesen ott lévő telefonok kikapcsolhatóak. |
|
- A szoba berendezése. Azonos magasságú székeket helyezzünk el az asztal körül. Ha nagyobb létszámban lesznek részt vevők a meghallgatáson, legyen meg az elkülönített tér az interjúztatóknak és a többieknek. A tanú részére biztonságérzetet ad, ha az ajtó közelében helyezkedik el. Figyeljünk arra, hogy ne legyen fizikai akadály (pl. egy cserép virág) meghallgató és a meghallgatott között, mert az akadályozza a meghallgatott személy megfigyelését és egyfajta fizikai gátat is jelent. Az asztalról tegyünk el minden személyes tárgyat, fényképet, vicces (vagy annak tűnő) faliújság-képet. A meghallgatást végző személy helye olyan legyen, amellyel nem blokkolja a kijáratot, csökkentendő a csapda-helyzet érzést a meghallgatottban.
- Résztvevők (névtáblák). A szervezéshez tartozik, hogy a részt vevőket kimutatható módon és időben értesítsük a meghallgatásról. Ezzel egy időben célszerű kiküldeni azokat az anyagokat, amelyek a felkészülést segíthetik és megoszthatóak.
|
| A résztvevők nevével ellátott táblákat is célszerű előre elkészíteni, hiszen nem ismerhetik egymást a résztvevők, de az asztalra kitett névtáblák ezt áthidalják. A névtáblákon a személy neve alatt beosztását és szervezeti egységét is fel kell tüntetni. |
|
- Technikai felszerelés. Napjainkban már számítógéppel vesszük fel a jegyzőkönyveket az esetek 95%-ban. A meghallgatás előtt gondoskodjunk számítógépről, nyomtatóról és nyomtatópapírról. Ellenőrizzük, hogy az eszközök együtt működnek-e? Ha nincs hálózati nyomtató, akkor legyen kéznél egy pendrive, hogy át tudjuk vinni a kinyomtatandó dokumentumot. Különösen, ha nem a szokott helyen végezzük a meghallgatást ellenőriznünk kell, hogy villamos hálózatra való csatlakozáshoz van-e lehetőség.
|
| Ha hangfelvételt készítünk a meghallgatásról, akkor ellenőrizni kell a készüléket, hogy az előző anyagot letörölték-e, van-e elegendő hely a memóriában, az akkumulátora fel van-e töltve stb. | | Elő kell készíteni a bemutatásra szánt dokumentumokat, fényképeket, tárgyakat és egyéb bizonyítékokat, hogy ne kelljen megszakítani a meghallgatást. |
|
- Emberi szükségletek. Természetes emberi szükségletek kielégítéséhez kell, hogy WC legyen, de gondoskodjunk ivóvízről is, és ha lehetséges kávéról. Nem természetes emberi szükséglet, de el kell fogadnunk, hogy a meghallgatáson részt vevők közül többen is dohányozhatnak. Ezért gondoskodnunk kell kijelölt dohányzó helyről is.
- Személyes megjelenés. A meghallgatónak megjelenésében is státuszának megfelelőnek kell lennie. Általánosan elmondható, hogy egy fokkal kell csak elegánsabban öltözni, mint a meghallgatott. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ne legyen a meghallgató pólóban (különöse ne vicces feliratos pólóban), ne viseljen papucsot stb. Férfiak esetében javaslom hogy nyakkendőben legyen, de a zakót a meghallgatás elkezdésekor nyugodtan leveheti. Hölgyek esetében blúz, vagy egy blézer a legjobb megoldás. Tartózkodjunk a feltűnő ékszerek viselésétől és a feltűnő sminktől is.
|
Kétszemélyes meghallgatás |
Itt kell megemlíteni a kétszemélyes meghallgatás szabályait. Azért célszerű két személynek végezni a meghallgatást, mert a feladatok megoszthatóak a két személy között. |
Az első kérdez és irányít. Felteszi a kérdéseket, figyeli a válaszokat, irányítja a meghallgatást. A második eközben a jegyzőkönyvet vezeti vagy jegyzetel, lehetőségeihez mérten figyeli a válaszok logikusságát és folyamatba illeszthetőségét, szükség esetén visszaidézi a korábban elhangzottakat, vita estén segít igazságot tenni. |
A második meghallgatónak támogatnia kell az elsőt, de természetesen ő is feltehet kérdéseket, de csak akkor, ha az első számú meghallgató erre lehetőséget ad neki. Arra mindenképp vigyázni kell, hogy ne szakítsák meg egymást beszéd közben. |
A fenti szerepeket az ülésrendnek is tükröznie kell: az első számú üljön közelebb a meghallgatott személyhez! |
A kétszemélyes meghallgatás működésének és alkalmazhatóságának előfeltétele, hogy mind a két meghallgató ismerje az ügyet, és mindketten részt vegyenek a tervezés folyamatában is. |
2. lépés: Engage and Explain (Kapcsolat és magyarázat) |
A második lépés, az előzőhöz hasonlóan, ismételten két feladatot rejt. Az első a kapcsolatteremtés a meghallgatott személlyel. Ennek a lépésnek a célja, hogy kölcsönösen megismerjük egymást és létrejöjjön egy olyan pszichológiai kapcsolat, amely jó alapot biztosíthat a meghallgatásra. |
Javaslom, hogy lehetőleg menjen a meghallgatott személy elé, amikor megérkezik. Nyújtson kezet és érthetően mutatkozzon be. Kísérje be a meghallgatás helyszínére, mutassa meg, hogy hova kell leülnie. Amikor leült kínálja meg kávéval, vízzel. Ezekkel a lépésekkel segíti az úgynevezett megérkezési folyamatot. |
Üljön le a meghallgatott személy mellé, egyezzen meg vele a megszólításban, ha úgy érzi, erre szükség lehet (pl. korábban együtt dolgoztak, hölgyek esetleg keresztnevükön szeretik, ha szólítják őket stb.). Amikor leülnek, lehetőleg ne szemben üljön le vele, hanem "sarokra" mellé, vagy kör alakú asztalnál 2-3 székkel odébb. Ezzel a szembenállás érzetét lehet csökkenteni. |
Ezután kezdeményezzen kötetlen beszélgetést vele. Kérdezzen valamit a családjáról, esetleg a hobbijáról, lakóhelyéről stb. Kötetlen beszélgetésről van szó, de természetesen haverkodni nem kell. Kérdezze meg, hogy utazott, könnyen odatalált-e. Ha Ön megy a meghallgatott személyhez figyeljen meg egy-két dolgot a környezetében és kérdezzen rá arra (pl. egy kiállított mozdony a fűtőház udvarán, a különösen szépen rendben tartott virágok a forgalmi iroda előtt) Igyekezzen megismerni szakmai hátterét: mit csinált eddig, hol dolgozott, melyiket szerette a legjobban stb. Ezek a kérdések stressz-mentes, a vizsgálat és a meghallgatás témájától függetlenek legyenek, amire a meghallgatott személy nagy valószínűséggel tudja a választ. A beszélgetés közben mutasson őszinte érdeklődést, és őszinte érzelmi reakciókat. Ezekkel a lépésekkel a jó személyes kapcsolatot lehet felépíteni. |
Ez a beszélgetés nem egy öncélú csevegés. Több célja is van annak, hogy először kötetlenül indítunk: |
1. | Fel tudja mérni a személy viselkedési szokásait, nyelvi és gondolati képességeit. | 2. | Ismerősökké válhatnak a meghallgatottal és egy ismerőssel szívesebben beszélgetnek az emberek. | 3. | Szakmai múltjában lehetnek olyan tényezők, amelyekre később hivatkozni tud. | 4. | A megérkezés után megnyugszik a meghallgatott személy, kezdi magát biztonságban érezni. | 5. | Ha már egy-két témáról beszélgettek nehezebben fogja elutasítani, hogy más témákról beszélgessen önnel. |
|
Fontos, hogy tényleg érdeklődve beszélgessen vele, hiszen az emberek szívesen beszélnek magukról. Ne lépj tovább, amíg nem oldódik fel. Ha ez a feloldódás már látszik, kezdjen el közelíteni a hivatalos rész felé: mutassa be a többieket, mondja el, hogy ki miért van ott stb. Tároljon el későbbiekre lehetséges kérdéseket. Végig fenn kell tartani az így kialakított jó kapcsolatot, ha valamiért megromlott, akkor ki kell javítani. Ezekkel a lépésekkel észrevétlenül átléptünk a magyarázat szakaszába. |
A magyarázat szakaszában a következőkről kell beszélni: |
- Melyik szervezethez tartozunk és milyen feladataink vannak.
- Mi a meghallgatás oka és célja.
- Hogyan fog zajlani az interjú (folyamat, időtartam).
- Hogyan történik a jegyzőkönyv felvétele.
- Erősítse meg a meghallgatottat abban, hogy fontos az, amit ő tud.
|
Előfordulhat, hogy el kell magyaráznia, hogy miért került az ő személye kiválasztásra a meghallgatásra. |
Végig megfelelő fellépést kell mutatnia a meghallgatónak: határozott, de nem támadó stílusban kell fellépnie |
Ennek a szakasznak a végén térjünk át a jegyzőkönyv fejlécének (személyes adatok) felvételére. Ezzel ismét kicsit hivatalosabbá tesszük a szituációt. Ekkor magyarázzuk el a meghallgatottnak a meghallgatás "játékszabályait". |
Az alábbiakról kell beszélnünk: |
- A meghallgatott személy azonosítása (hivatalos dokumentumok alapján).
- Mi a képviselők szerepe, melyek a lehetőségeik.
- Szóljon, ha nem érti, nem tudja értelmezni a kérdést. Jelezze, ha nem ismeri a választ.
- Szóljon, ha szünetet kér, egészségügyi okból, vagy rá szeretne gyújtani!
- Mondjon el mindent, még ha ő nem is tartja fontosnak! (Ez egy lényeges felszólítás, mert a meghallgatottak szeretnek válogatni a birtokukban lévő információk között.)
- Végül tegyük fel a kérdést: "Készen áll-e a kezdésre?". Ezzel a kérdéssel zárjuk le a bemelegítés szakaszát és kezdünk neki a komoly munkának.
|
Amint látszik a kötetlen bemutatkozás - beszélgetés lépéseket követően folyamatosan egy kicsit hivatalosabbá válik a tartalom és a hangulat a magyarázat szakaszában, így is előkészítve a következő lépést: magát a vallomást. |