KURZUS: Meghallgatás- és interjútechnikai ismeretek
MODUL: III. modul
8. lecke: Meghallgatás vs. kihallgatás
Eddig hangsúlyozottan a meghallgatásokról volt szó, ebben a szakaszban a kihallgatásokról lesz szó. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A két folyamatnak eltérő céljai vannak. A meghallgatáskor információt tervezünk megszerezni, a kihallgatás alkalmával már beismerést várunk. Ez utóbbi nem feltétlenül végzetes bűnügyi értelemben vett beismerés, de mindenféleképpen jellemzője a baleset közvetlen okához kapcsolódás, illetve a személyre vonatkozó várható negatív következmény. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A két típusú interjú között eszközeikben is különbségek vannak. A meghallgatások eszközeiről korábban hosszasan írtunk. A kihallgatás eltérő eszközökkel dolgozik, amelyek a következőek. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kihallgatás mindig a kihallgatást végzőknél zajlik, sohasem a tanúnál. Kihallgatás során többet beszél a meghallgató és kevesebbet a gyanúsított. A szavak sokkal vádolóbbak, mint a meghallgatás során. A kihallgatás a személyes zónában indul és az intim zónában fejeződik be. A jegyzőkönyvvezetés nem folyamatos, arra csak a beismerés után kerül sor. Amíg a meghallgatásnál igyekszünk mindig valamilyen záros határidőn befejezni, addig a kihallgatásnál gyakorlatilag nincs időhatár. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Mint látható a kihallgatás sokkal nagyobb nyomás alá helyezi a meghallgatott személyt, mint a meghallgatás. Ha valamiért úgy dönt a balesetvizsgáló, hogy a kihallgatás eszközeit veszi igénybe, tisztában kell lennie azzal, hogy nem tud visszatérni a meghallgatáshoz: a kihallgatás és a meghallgatás nem váltogatható. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Beismerés | |||||||||||||||||||||||||||||||
A beismerést nagyon nehéz kicsikarni. Kutatások azt mutatták, hogy az esetek 70%-ban csak a bizonyítékok hatására születik meg a beismerés. Ez azt mutatja, hogy a vizsgálónak alaposan fel kell készülnie a kihallgatásra, valamint azt is mutatja, hogy beismerő vallomást csak a vizsgálat vége felé lehet megszerezni, amikor mások vallomásából már kialakult az események folyamatának nagy része, illetve több bizonyítékot is sikerült begyűjteni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Türelmesnek kell lenni a kihallgatás során, mert sok kis beismerésből nagy vallomás lehet, de ezeket a kis beismeréseket is be kell gyűjteni. Az emberek általában nagyobb eséllyel ismerik be hibájukat, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljenek. Ezzel lehet élni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Bár a kihallgatás alapvetően egy nyomást gyakorló eszköz, de tisztességes eljárás szempontjait meg kell tartani. Ne felejtsük el, hogy azok az emberek, akik hibát követtek el nem büszkék arra, amit tettek. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A tanú általában valamilyen stratégiát követ, amikor ráébred, hogy vétkessége nyilvánvalóvá kezd válni. A vizsgálónak egyrészt fel kell ismernie ezt, másrészt reagálnia kell. A reagálás célja, hogy kialakuljon az a pont, amikor vallani kezd. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A három stratégia a következő: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A tanú stratégiájára adandó választ a következő táblázat tartalmazza. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Kihallgatási lépések | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kihallgatás alkalmával a következő lépéseken tesszük meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A kihallgatás során használhatóak bizonyos taktikai lépések is, amelyek az alábbiak lehetnek: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Jó zsaru-rossz zsaru | |||||||||||||||||||||||||||||||
A jó zsaru-rossz zsaru néven ismert eljárás nagyon népszerű, mert a különböző vacak krimikben lehet látni, és sokan úgy gondolják, hogy egyszerűen az egyik meghallgatónak agresszívnek, a másiknak pedig kedvesnek kell lennie, és máris kész a varázslat: a megtört tanú mindent őszintén bevall. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A módszer valóban kétszereplős. Ebben a rossz zsaru agresszív fellépésű, támadó magatartásában és beszédében mind tartalmi, mind stílusa szempontjából. A jó zsaru ezzel szemben halkabb, békülékenyebb stílusú. Hasonló hátterű, maga is átélt olyan eseményt, mint amiről szó van (vagy legalábbis azt állítja), és hangsúlyozottan segíteni akar. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A forgatókönyv úgy zajlik, hogy a rossz zsaru indítja a támadást, lehetőleg állva és agresszíven. A jó zsaru ilyenkor a szobában tartózkodik, lehetőleg a tanú közelében, esetleg mellette ülve. A támadás után a rossz zsaru elhagyja a szobát, és ekkor próbálja meg a jó zsaru vallomás megtételére biztatni a tanút. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Bár a módszer egyszerűnek tűnik, de semmiképpen sem ajánlom a használatát. Több, súlyos kockázatot is rejt magában. Az első az, ha ismeri a trükköt a tanú, akkor jót derül a próbálkozáson és természetesen nem mond semmit. A másik, hogy egy, a stresszt nehezen tűrő, ártatlan tanú is bűnösnek vallhatja magát annak érdekében, hogy meneküljön a szituációból. Ezzel pedig a vizsgálat kudarcba fulladt, mert nem kerül feltárásra a teljes kép! | |||||||||||||||||||||||||||||||
Keresztkérdezés | |||||||||||||||||||||||||||||||
A keresztkérdezés célja egy konkrétan meghatározott, elvárt vallomáshoz való eljutás. A balesetvizsgálónak egy nagyon szűk ösvényen kell végigvezetnie a tanút. Ebben eszköze a zárt, vezető kérdés: csak igen vagy nem válasz várható (és megengedhető). A keresztkérdezés gyors gondolkodást és gyors reakciókat igényel, ha a vizsgáló azon a bizonyos ösvényen kívánja tartani a tanút. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Két típusa van: konstruktív, destruktív. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Destruktív alkalmazása esetén a tanú hitelességének vagy vallomásának hitelességének lerombolása. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Konstruktív alkalmazása esetén hasznos vallomás felépítése, a tanú hitelességének kialakítása, másik tanú vallomásának megerősítése (pl. egyetérthetünk abban, hogy...?) a cél. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Vegyesen is alkalmazható, amikor első lépésben megerősítésre kerül a tanú (például, mint szakértő), majd lerombolásra kerül a vallomása (pl. ellentmondás a szakértői véleményben). | |||||||||||||||||||||||||||||||
A keresztkérdezés nagyon komoly felkészülést igényel! Össze kell állítani egy olyan zárt kérdésekből álló sorozatot, amely végén el kell jutni a kívánt vallomáshoz. A szabály a kérdéseknél, hogy egy kérdéssel egy tényre szabad rákérdezni. Egy kérdést csak akkor szabad feltenni, ha fontos és, ha biztosan tudja vizsgáló a helyes választ a kérdésre. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A keresztkérdezés folyamata kudarcra van ítélve és ki kell lépni a folyamatból, ha a történések nem várt rossz irányba fordulnak. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Be kell fejezni a keresztkérdések feltevését, ha elértük a célt, például egy beismerő vallomást. Ne folytassuk a keresztkérdezést csak azért, mert még vannak felírva kérdések a papírunkra. |