KURZUS: Meghallgatás- és interjútechnikai ismeretek
MODUL: III. modul
9. lecke: A hazugságról...
Mindenki hazudik! | ||
Valamennyi meghallgatást végző személy titkos, vagy talán egyáltalán nem titkolt vágya, hogy azonnal felismerje, hogy a meghallgatott személy hazudik. Sajnos százszázalékos biztonsággal működő módszert még nem találtak fel, de gyakorlatot szerezve egyre hatékonyabbak lehetünk a hazugság felismerésében. | ||
Először tisztáznunk kell a hazugság fogalmát. Egy személy akkor hazudik, amikor ismeri a valóságot, de nem mondja el (ezt nevezzük leplezésnek), vagy beszél róla, de megváltoztatja az általa ismert tényeket (ezt nevezzük hamisításnak). | ||
A téves vallomást nem tekintjük hazugságnak, mert a meghallgatott személy nem ismerte a valóságot. A vizsgálat szempontjából természetesen ez is kárt okozhat, és csak a megbízhatóság ellenőrzésével kerülhetjük ki. | ||
A hazugság mindig stresszt okoz a személyekben. Ezt több dolog is okozza. Egyrészt érzelmi alapon rosszul érezzük magunkat azért, mert hazudunk és ezt az érzelmi terhelést úgy kell kezelni, hogy tudjuk: a másik fél ezt nem veheti észre. A másik stresszt okozó tényező, hogy gondolatban ki kell találnunk egy alternatívát vagy arra, hogy hogyan leplezzünk valamit vagy hogy milyen alternatív történettel álljunk elő. Súlyosbítja a stresszt, ha egy hazugság-láncolatban vagyunk, mert ilyenkor még arra is emlékeznünk kell(ene), hogy korábban milyen alternatív valóságot építettünk fel. Ennek a stressznek a jelei figyelhetőek meg a személy viselkedésében. | ||
A hazugság jeleinél sokszor találjuk magunkat szemben különböző "szakkönyvek" javaslataival, amelyek egy az egyben kötnek bizonyos testi jeleket a hazugsághoz. Ilyen például, amikor azt mondják, hogy ha valaki összefonja a kezeit a mellkasán az bezárkózást jelent. Számomra inkább jelenti azt, hogy kényelmesen elhelyezkedik karfa nélküli széken. Sajnos a gyakorlati élet nem olyan egyszerű, hogy testbeszéd szótárakkal a kezünkben mindent megoldhatnánk. A testbeszédet szokás, mint egy hazugság-detektornak tekinteni. Ebben nagyon sok igazság van, mert a testünk ösztönösen reagál még azelőtt, hogy gondolatainkban kialakítanánk a választ és kimondanánk azt. | ||
Tisztában kell lenni azzal, hogy ezek igen apró jelek, ezért megfigyelésük gyakorlatot igényel. | ||
A legfontosabb, amit szeretnék megosztani, hogy mindig a viselkedés megváltozását figyeljük! Ehhez az első lépésként a meghallgatott személy alapvető viselkedési mintájának megfigyelése szükséges. Erre van alkalmunk a PEACE-modell második szakaszában, amikor "csak" beszélgetünk a meghallgatott személlyel. Olyan tényezőket érdemes megfigyelni, mint például: beszédének jellemzői (sebesség, tónus, szünetek alkalmazása), a fej tartása, gesztikuláció a kézzel, nézés iránya stb. | ||
Az emberek 90%-ban igazat mondanak és inkább feledékenységet vagy tudatlanságot játszanak el, mert nem szeret senki direkt hazudni, inkább egyfajta társalgási trükk mögé bújik. Van, aki kérdésre kérdéssel válaszol; vagy elkendőzi az adott témát. Másik trükk a hiányzó részeket uniformalizált kifejezésekkel tölti ki: pl. "csak úgy beszélgettünk..." (de miről?); "utána az történt, hogy..." (de sokszor hiányzik, hogy mi után?). | ||
Néhány jel, ami alapján gyaníthatóan nem bontja ki az igazság minden részletét a meghallgatott személy: | ||
| ||
Érdemes jobban figyelni, amikor a meghallgatott bevezeti a válaszát valamilyen "töltelék" mondattal: pl. "Megmondom őszintén, hogy..."; "Lehet, hogy nem fogja elhinni ..."; "Esküszöm, hogy..." stb. | ||
Ismételten hangsúlyozom, hogy a viselkedés megváltozását kell figyelnie a meghallgatónak. | ||
Paul Ekman, aki tudományos módszerekkel és alapossággal keresi a hazugság jeleit, úgy véli, hogy leginkább az arcon mikromozgások jelzik az emberek igazi belső érzéseit. Ebben a témában két könyve is megjelent, amelyeket jó szívvel ajánlok mindenki figyelmébe, mert a tudományos élet szabályainak megfelelően azt is elismeri műveiben, ha valamit nem lehetett bizonyítani, vagy még bizonyításra vár. Az ő munkája alapján az igazi forrás az arc és az arcizmainak tizedmásodperces reakciói. | ||
Amennyiben felismerjük, hogy valaki hazudott jön a következő probléma: mit csináljunk, amikor hazugságon kapunk valakit. Először is gondolkodjunk el azon, hogy mennyire "súlyos" a hazugság. Apró pitiáner dolgok miatt nem érdemes konfrontálódni, ezért legyünk nagyvonalúak és lépjünk tovább. Ha komolyabb hazugsággal találjuk magunk szemben, azzal viszont foglalkoznunk kell. | ||
Az emberek nem szívesen hazudnak. Emiatt, amikor hazugsággal találkozunk az a szerencsés, ha ki tudjuk deríteni a hazugság okát, amely az alábbiak közül valamelyik. | ||
A meghallgatott személy: | ||
| ||
A hazugság kezelését segíti, ha az okot feltárjuk és a hazugság okát kezeljük, ahelyett hogy konfrontálódnánk a meghallgatott személlyel. | ||
Nagyon kényes helyzetbe kerülhetünk, ha valakit hazugsággal gyanúsítunk meg, és később kiderül, hogy igazat mondott (vagy legalábbis mindent megtett, hogy az igazságot tárja fel). Ezért azt javaslom, hogy ne a hazugságról, hanem egy valószínű/esetleges tévedésről beszélj, és csak amikor teljesen biztos vagy abban, hogy félre akartak vezetni! | ||
És végül a hazugság felismerése után következik a nehezebb feladat: kideríteni, hogy mi az igazság? Ez azért fontos, mert a vizsgálati anyagban nincs helye a megérzéseknek, ott bizony a tényeknek kell szerepelniük. | ||
(Egyébként ez a módszer az igazmondás ellenőrzésére is alkalmas, mert az emberek a hazugságaikat lineárisan előre tervezik meg, ezért nehéz például visszafelé elmondani egy kitalált történetet.) | ||
Befejezés | ||
Az elméleti tananyag végére ért, sikeres vizsgát tett. Bízom benne, hogy sikerült egy keretet adni és ennek használatával eredményesebb és kevésbé stresszes meghallgatásokat tud majd végezni. Kérem, tartsa szem előtt, hogy ettől a pár leckétől Ön nem lett profi meghallgató, igyekezzen minél többet tanulni a jövőben. | ||
A kérdezéstechnikához például a televíziókban elharapózott interjú műsorokat ajánlom, a testbeszédhez pedig jó, ha ezeket a hangot lekapcsolva nézi és figyeli az emberek viselkedését. | ||
A további tanuláshoz két magyar nyelven elérhető könyvet ajánlok figyelmébe: | ||
Paul Ekman: Beszédes hazugságok. Kelly Kft., 2009 |