MODUL: I. modul
1. lecke: Alapfogalmak
| Az alapvető kommunikációs helyzet modelljét sokan ismerik. A kommunikációt indító felet adónak nevezzük, aki a gondolatait lefordítja szavakra és azokat kimondja. A kimondott szavakat egy csatornán keresztül el kell juttatni az üzenet célzottjához. A vevő félnek meg kell hallania a választ, meg kell értenie és saját gondolati világába be kell építenie azt. |
A folyamat valamennyi pontján torzulások következnek be. Az adó nem tudja a gondolatait pontosan lefordítani a szavakra; az átviteli csatornán zajok torzíthatják az információt, amelyek lehetnek fizikai zajok és egyéb zajok. A vevő meghallott üzenetet a saját gondolataira történő lefordításakor soha sem pontosan azt a képet fogja látni, ami a küldő fejében volt. |
A meghallgatás emellett egy olyan különleges kommunikációs helyzet, amelyben az egyik fél a másik fél birtokában lévő információ megszerzésére törekszik. A meghallgatás különlegességét az alábbi jellemzők adják: |
- Nem önkéntes a kommunikációs helyzetben való részvétel.
Mindkét félre igaz: a meghallgatást végző munkaköri feladataiból adódóan kell, hogy részt vegyen, míg a meghallgatott kötelezve van valamilyen "hatalom" (pl. jogszabály vagy munkáltató által). Ebből adódóan a helyzetből való kilépés sem olyan egyszerű, mint egy hétköznapi szituációból. - Kifejezett célja van.
A meghallgatás előtt meg kell határoznunk egy vagy több elérendő célt. A kommunikáció "automatizmusát" jelentősen befolyásolja ennek a célnak az elérése érdekében megteendő lépések szükségessége. Sok esetben a kommunikációs folyamat minőségének rovására megy az a koncentráció, amely minden áron a cél irányába nyomja a beszélgetést. A kifejezett és előre meghatározott cél ráadásul értékelhetővé is teszi a kommunikációt a meghallgatás végén, mert ellenőrizhető, hogy sikerült-e elérni azt. - Nem szokványos kommunikációs készséget igényel.
A fenti két tényezőből adódóan a meghallgatást végző személytől különleges kommunikációs készségekre van szükség, amelyek egy része elsajátítható, de sok apró dolgot magával kell hoznia az egyénnek is. - Maga a meghallgatás folyamata is különleges.
A hétköznapi helyzetekben nem tervezzük a kommunikációt, nem jegyzőkönyvezünk, nem teszünk fel "keresztkérdéseket", és a végén nem ülünk le értékelni azt. A meghallgatáskor azonban a folyamatot önmagában is tanulni, ismerni és lehetőleg követni kell.
|
A meghallgatás céljai |
A meghallgatás a vizsgálat legfőbb információszerzési formája, aminek több célja is lehet: |
- Adatgyűjtés
- Adatok ellenőrzése
- A téves következtetések megakadályozása
- Teljes (mindenre kiterjedő), pontos (megbízható) és releváns (az eseményhez kapcsolódó, annak megértését segítő) információk gyűjtése
|
A meghallgatás fajtái |
A meghallgatott szerepe alapján: |
- Önkéntes meghallgatás. Ezek jellemzően hasonlóak a hétköznapi kommunikációs helyzetekhez: rövid szóváltások, "baráti csevegések". Különösen baleseti helyszíneken hasznosak, mert segítik azoknak az információknak a felszínre kerülését, amelyek a további vizsgálatok irányát, a további meghallgatások alanyait és céljait kijelölik.
- Kötelező meghallgatás (nincs joga elhallgatni semmit). Ennél a meghallgatásnál a meghallgatott köteles minden rendelkezésre álló információt megadni, és ha nem így tesz, akkor büntetés fenyegeti. Ilyen például a Közlekedésbiztonsági Szervezet meghallgatásai. Ezzel kapcsolatosan a törvény így fogalmaz:
- Figyelmeztetés utáni (joga van hallgatni). Ilyen meghallgatás alkalmával a meghallgatott nem köteles teljes feltáró vallomást. Ez különösen akkor lehet így, ha az eljárás a vétkesség vagy bűnösség megállapítására vonatkozik, és a meghallgatott lehet az egyik terhelt.
|
A vizsgálat fázisa alapján: |
- Helyszíni szemlén történő.
Ezek a meghallgatások közvetlenül az esemény után a helyszíni szemle során kerül megtartásra. Bár előzetesen nem lehet felkészülni ezekre úgy, mint a vizsgálat folyamatában megtartottakra, egy megfelelően képzett és gyakorlattal rendelkező balesetvizsgálónak nem szabad, hogy problémát jelentsen egy váratlan meghallgatási szituáció. A helyszíni szemlén történő meghallgatáshoz a "Balesetvizsgálat alapjai" c. tantárgy helyszíni szemléről szóló szakaszában kapnak néhány kiegészítő tanácsot, de az alapjaiban ezeket az ismereteket kell ott is használni. - Adatgyűjtés és elemzési fázisban tartott.
Ezekre a meghallgatásokra fel tud készülni a balesetvizsgáló, de a meghallgatott személy és képviselője is. Időtartamban is hosszabbak és alaposabb szervezést is igényelnek. Sokkal jobban meghatározhatóak a céljai.
|
A meghallgatás résztvevői |
Az emberek fejében létező alapfelállás az, hogy egy meghallgató és egy meghallgatott vesz részt a meghallgatáson, és ezt a krimik is erősítik. A gyakorlatban azonban számtalan részt vevője lehet egy balesetvizsgálati meghallgatásnak, közülük néhányat vegyünk sorra. |
- Meghallgató(k). Értelemszerűen meghallgatást végző személy(ek) nélkül nincs meghallgatás. A későbbiekben vissza fogunk térni arra is, hogy hányan legyenek.
- Meghallgatott. Egyszerre egy személyt célszerű meghallgatni, még akkor is ha azt gyanítjuk, hogy egy többfős meghallgatás időben rövidebb lenne. Több személy egymást erősítheti a különböző véleményekben, esetleg egy hangadó magához ragadhatja a kezdeményezést, esetleg valaki nem meri kimondani a véleményét, vagy ami még rosszabb: egymással kezdenek el vitatkozni.
- Jogi képviselők-ügyvédek. A meghallgatáson részt vehetnek ügyvédek mindkét fél részéről. Az ügyvédek esetén a jogi megfelelősség és annak következményei vannak a fókuszban.
- Jogi képviselő-szakszervezet. A szakszervezetek a munkajogi folyamatokban képviselhetik. Olyan eljárásban, mint például a KBSZ eljárása, amelynek nem célja felelősség megállapítása, nem vehetnek részt.
- Hatóságok képviselői. A meghallgatásokon az arra jogosult hatóságok képviselői részt vehetnek, a saját vizsgálati céljukat szolgáló kérdéseket is feltehetnek.
- Szakértő. Szakértő mindkét oldalon jelen lehet. Amennyiben két ellentmondó szakértői véleménnyel találkozunk a meghallgatáson, először adjunk rövid ideig teret a vitának, de soha ne hagyjuk azt elfajulni. A tisztázott ellentétek segíthetik előrevinni a meghallgatást, de a parttalan vita teljesen szétzilálja azt.
- Gyakornok. Lehet, hogy furcsa, de egy kezdő balesetvizsgáló is hasznos lehet, mert ha arra kérjük, figyeljen és jegyzeteljen, a meghallgatás után a kérdései jól rámutatnak arra, hogy mit rontottunk el vagy hol voltak ellentmondó lépéseink, és még az üggyel kapcsolatban is lehetnek jó meglátásai.
- Tolmács. Tolmács alkalmazásakor biztosítani kell, hogy tisztában legyen a szituációval, ismerje az eseményt, és lehetőleg ismerje a szakmai nyelvet is.
- Gépíró. Egy jó gépíró nagyon hasznos tud lenni, mert nem szakad meg a meghallgatás ritmusa, folyamatossága. A gépíró képes szószerinti jegyzőkönyvet vezetni, de szükség esetén fel kell szólítani a jegyzőkönyvezés megszakítására, ha olyan dolgokról van szó, amelyet nem kívánunk a jegyzőkönyvben látni.
|
A részt vevők számát a lehető legkisebbre kell korlátozni. Túl sok részt vevő jelentősen lecsökkenti az információ megosztási hajlandóságot a meghallgatott részéről. Különösen vállalati környezetben jellemző, hogy szinte minden érintett részt akar venni a meghallgatáson. Az ilyen próbálkozásokat vissza lehet szorítani, ha ígéretet teszünk a jegyzőkönyv megküldésére. |
A külső résztvevő jelenlétében előfordulhat, hogy közbe szól, ha valamivel nem ért egyet, vagy támadást érzékel. A bevezetéskor mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy mi a feladata a meghallgatás során, ki mit tehet és hova ülhet, valamint, hogy mikor szólalhat meg. A meghallgatást vezető vizsgáló legyen az, aki kérdez, mindenki más csak az ő kérésére vagy engedélyével szólalhat meg. |
A meghallgatott személyt célszerű úgy leültetni, hogy legfeljebb 2-3 személy üljön vele szemben, mindenki más legyen a látókörén kívül. Ezzel azt az érzetet tudjuk csökkenteni, hogy a meghallgatott 6-7 személlyel áll szemben. |