KURZUS: Informatikai rendszerek alapjai

MODUL: Szöveg- és kiadványszerkesztés

Bevezetés

Napjainkban lényegében bármilyen irodai vagy mérnöki munkahelyen elengedhetetlenül szükséges az, hogy dokumentumokkal (szöveges információt tartalmazó fájlokkal) dolgozzunk (ezek ráadásul sokszor nagyobb méretűek). Ennek megfelelően teljesül az is, hogy manapság már szinte mindenki használ számítógépes szövegszerkesztő programot (ez leggyakrabban a MS Word).

Bár bizonyos előismeretet mi is feltételezünk (és ezt örömmel fogadjuk), az oktatói tapasztalat a fentiek ellenére sajnos mégis azt mutatja, hogy a diákok (vagy éppen a dolgozók) által alkalmazott megoldások sokszor tökéletlenek és nem hatékonyak. Egyértelműen úgy gondoljuk tehát, hogy a meglévő tudást a legtöbb esetben csiszolni és fejleszteni kell.

Jegyzetünkben nagy hangsúlyt fektetünk annak a bemutatására, hogy a fejlett megoldások használata milyen jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet a napi munkában (például gyors mozgás, hatékony kijelölés, cseremaszkok alkalmazása, stílusok, sablonok). Fontos megemlíteni, hogy ezzel párhuzamosan a készülő produktum minősége is javul; nagyobb méretű dokumentumok pedig fejletlen módszerekkel már egyáltalán nem, vagy csak alig-alig kezelhetők.

A szöveg- és kiadványszerkesztés modul fő célja végeredményben az, hogy a hallgatók képessé váljanak házi dolgozatok, illetve a szakdolgozat igényes elkészítése (20-100 oldalas terjedelemben).

A modul öt leckére bomlik. Az első leckében rövid történeti áttekintést adunk, majd bemutatjuk az igényes dokumentum jellemzőit és ismertetjük az ilyen dokumentumok készítésének lépéseit. A második lecke a szöveg-, ill. kiadványszerkesztés első két fontos résztevékenységét, a szöveg begépelését és a nyers szöveg rendbetételét tárgyalja. Bár sokan hajlamosak ezt a két lépést triviálisnak tekinteni, ez az elképzelés téves. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kész dokumentumokban fellelhető hibák nagyobb része általában ebből a fázisból származik!

A következő leckékben a szöveg formázását és a dokumentumelemek kialakítását mutatjuk be. A formázást logikai szintekre bontjuk, és a stílusokra alapulva tárgyaljuk. A technikai részletezés előtt kiemelten kitérünk arra is, hogy a tényleges kialakítást gondos tervezés és előkészítés előzi meg. Bár a dokumentumelemek kialakítása inkább technikai jellegű feladat, itt is találkozhatunk olyan elméleti ismeretekkel, amelyek hiánya problémát okozhat a keletkező dokumentum minőségében (például kézzel beírt hivatkozások).

A modul végén a tipográfiai alapismeretekről adunk összefoglalót. Ezek az ismeretek fontosak ahhoz, hogy nagyobb méretű dokumentumokat hatékonyan tudjunk kezelni. Megemlítjük, hogy az itt tárgyalt anyagrészek (részben) szükségesek lehetnek ahhoz is, hogy az Olvasó korrekt módon elsajátítsa az előző leckéket, tehát valamilyen szinten indokolt a párhuzamos tanulás. Erre a modul feldolgozása során figyelmet kell fordítani (lásd hivatkozások a leckékben, több helyen is)! (Természetesen választhattuk volna azt a megközelítést is, hogy a tipográfiai ismereteket a modul elején tárgyaljuk, de az egyes lépések nehézségi szintje miatt ezt a tárgyalási módszert elvetettük.)

Az elméleti ismereteket a modulban Word 2010-es példákkal illusztráljuk (ez a fő szoftvereszköz, bár más programokkal készült ábrák is szerepelnek), sokszor részletesen be is mutatjuk azt, hogy az egyes részfeladatok megoldása hogyan történik. Más esetekben a Wordos szemléltetés csak illusztrációként szolgál, illetve esetlegesen önálló hallgatói feladat marad. Hangsúlyozzuk, hogy a jegyzetnek nem (lehet) célja a program minden lehetőségének a bemutatása (és a jegyzet nem is Word tankönyv)! A számunkra fontos funkciók ismertetésére összpontosítunk.

A modul feldolgozása közben az egyes anyagrészek megfelelő elsajátítását önellenőrző kérdésekkel mérheti le az érdeklődő Hallgató (a leckék végén is). Itt azonban ki kell emelnünk azt, hogy ez a tananyag - erősen gyakorlati jellegénél fogva - nem kérhető teljesen számon emberi értékelés nélkül, csak elektronikus javítással. A megnyugtató elsajátítás akkor következik be, ha Ön már a gyakorlatban is biztonságosan tudja alkalmazni az itt tanult megoldásokat (vagy azok többségét), ez pedig most egyfajta "cserkész-becsület" alapján képzelhető el.

A szerző végül köszönetet mond kedves és segítőkész kollégájának, Fehérvári Arnoldnak, akinek korábbi lelkiismeretes munkája nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szöveg- és kiadványszerkesztés modul jelenlegi változata elkészülhetett. Konkrétan ehhez a jegyzetmodulhoz - a szöveg nagyjából felénél - alapként szolgált a (Fehérvári 2013) jegyzetrész. (A felhasználást ennél a forrásnál mindezek miatt külön hivatkozással a szövegközben nem jelezzük.)