KURZUS: Informatikai rendszerek alapjai
MODUL: Szöveg- és kiadványszerkesztés
5. lecke: Tipográfiai összefoglaló, a dokumentum részei
Cél: Ez a lecke olyan ismereteket tartalmaz, amelyek az igényes dokumentum kialakításához szintén szükségesek, de nem gyakorlati (mondhatjuk: "Wordos"), hanem kimondottan elméleti jellegűek. A tárgyalásnál alapos megfontolás után választottuk azt a megközelítést, hogy ez a rész - minél inkább tiszta szétválasztással - a modul végére kerüljön. Ahogy már korábban is utaltunk rá, egyes korábbi anyagrészek (elsősorban: Dokumentumelemek lecke) feldolgozásakor is érdemes lehet ehhez a leckéhez előre ugrani, és együtt tanulni az előzőekben bemutatott ismeretekkel. | |||||
Az itt bemutatott ismeretek (tipográfia, a dokumentum szerkezetével kapcsolatos előírások) fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, ez minden szöveg- és kiadványszerkesztéssel dolgozó felhasználó számára nyilvánvaló. Az is vélhetően teljesül, hogy ezen a területen a legtöbb diák, irodai dolgozó tudása még csiszolható. Azt érdemes "csak" megfontolás tárgyává tenni, hogy milyen mélységű ismeretekre van itt szükség. Ezzel kapcsolatban most is a célok és lehetőségek közötti "egészséges kompromisszum" elvét követjük, tehát a szükséges szinten bemutatjuk az alapokat, és útmutatást adunk az érdeklődő, "táltos" hallgatók számára a további önálló fejlődéshez. | |||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||||
| |||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához (a feladatok megoldásával együtt) hozzávetőlegesen 4 órára lesz szüksége. | |||||
Kulcsfogalmak | |||||
| |||||
A tipográfiáról általában | |||||
A tipográfia egy kiadvány megtervezésének, a felhasznált eszközök kiválasztásának tudománya és művészete. A szó görög eredetű, alkotóelemei: (tüposz) - vert vagy vésett ábra; (graphó) - írni. A tipográfia tehát a szöveges közlés megformázásával, a szedett szöveg és az illusztrációk együttes elrendezésével foglalkozik. | |||||
Hagyományosan a nyomtatott szövegek megtervezését tekintik tipográfiának (még az 1980-as években is elsősorban a könyvnyomtatásban érintettek voltak a tipográfusok). Mivel azonban a technika fokozott fejlődésével a szöveges közlés egyre inkább képernyőn történik, napjainkban a tipográfia hatóköre - értelemszerűen - hangsúlyosan kiterjed az elektronikus szöveg- és kiadványszerkesztés területére is. Ennek következtében valamilyen szinten mindenki kapcsolatba kerül ezzel a tudománnyal, aki - akár csak alkalmanként is - szövegek számítógépes előállításával foglalkozik. | |||||
A tipográfiai tervezést napjainkban leginkább a következő tényezők befolyásolják: | |||||
| |||||
A klasszikus tipográfiai tervezés általános elveit az ólomszedéses technológia kialakulásával, az 1500-as évek közepétől rögzítették (ezek a lipcsei szabályok). Mára természetesen sok minden megváltozott, hiszen a számítógépes dokumentumszerkesztésnél, ill. az elektronikus publikálásnál már kevésbé kényszerítenek a hagyományos nyomdai elvek, és valamelyest más a "termék" is; továbbá itt is erősen hat a korízlés és a felgyorsult világ szellemisége. Ennek ellenére a klasszikus "egyszerűbb mindig jobb" elv vélhetően soha nem fog kimenni a divatból, sok szempontból a mai ember is az eredeti filozófia szerint készült dokumentumokat értékeli a legmagasabbra. | |||||
A dokumentum klasszikus tipográfiai építőelemei (amelyekkel ebben a leckében foglalkozunk, és amelyek nem feltétlenül azonosak más szempontok szerinti kategorizálással, pl. formázási egységek) a következők: | |||||
| |||||
Saját szavaival ismertesse, ill. foglalja össze a következőket: Mi az a tipográfia; mely tényezők befolyásolják napjainkban a tipográfiai tervezést, mik a dokumentum klasszikus tipográfiai építőelemei. | |||||
A tipográfia tudománya az egyes elemek kezelésére saját szakszavakat vezetett be. Ezek a szakkifejezések az alaptudomány szerves fejlődését követve, hosszabb idő alatt alakultak ki, és tipikusan a korai technológiát és gyakorlatot tükrözik. Történtek ugyan kísérletek a terminológia modernizálására, de ezek a legtöbb esetben kudarccal végződtek. | |||||
A következőkben a tipográfiai építőelemek áttekintése és a főbb szabályok, előírások bemutatása kapcsán megismerkedünk ezekkel a szakszavakkal (közülük néhány már a korábbi leckékben is szerepelt). | |||||
A betű | |||||
A betű a tipográfia alapeleme. "Egy könyv annál mintaszerűbb, minél tisztábban érvényesül benne a betű egyszerű szépsége. Róla beszél, rajta nyugszik a könyvművészet dicsősége." (Gyurgyák 2005) - Ez a Bodoni-idézet fontos alapigazság, amely egyben szigorú kritériumként is mutatja, hogy a modern technikai lehetőségek ellenére napjainkban sem lehet csak úgy "kontár módon" kidobni vagy újraírni a klasszikus elveket, szabályokat, mert ezzel éppen a lényeg veszhet el. A fenti idézet mélyebb elemzése során arra is rájöhetünk, hogy nem is könnyű megfelelni ennek az egyszerűen megfogalmazható elvnek. | |||||
A betűkép nemcsak a szöveg olvashatóságát határozza meg (nagy mértékben), hanem speciálisan egyfajta esztétikai élményt is nyújt a szemünknek a könyv tanulmányozása közben. | |||||
Bár a betű az alapelem, a szövegben szóképeket olvasunk, tehát a betűkép (optikai hatás) mellett fontos a betűk elkülöníthetősége és kapcsolódása, a dinamika és a ritmika a nagyobb egységekben (szavak, sorok, sorcsoportok). Mindez nagyon gondos, sokrétű tervezést igényel! | |||||
A betűk felépítését és fontosabb részeiket a lenti, 1. ábrán mutatjuk be. | |||||
| |||||
Az ólombetűs szedés idején minden egyes betű fémtömbön helyezkedett el, ezt betűtestnek nevezték, amelynek szélessége a betű szélessége szerint változott. A betűtest magassága (törzsméret) állandó volt, ez meghatározta a sorok közti minimális távolságot. A sortávolságot ólomcsíkok (térzők) közbeiktatásával növelni lehetett, ezt sorritkításnak (leading) nevezzük. A betűközt a betűtest szélessége szabta meg, ennek a köznek a kiigazítása az egalizálás (kerning). | |||||
Ilyen típusú beavatkozás lehet szükséges például "Ta" vagy "VA" betűcsoport esetén (a talpas, ill. a ferde szárú betű alá a másik részben becsúsztatható). | |||||
A verzálmagasság (nagybetű magasság) értelemszerűen a nagybetűs készletre vonatkozik, egyes - felnyúló szárral rendelkező - kisbetűk szármagassága azonban ezen felül túlnyúlhat (a törzsméretbe értelemszerűen a felnyúló és a lenyúló szárak terjedelme is beleszámít). A betűk talpa - ha ilyen az adott készlethez létezik - az olvashatóságot segíti, hiszen sorvezetőként szolgál. A betűszem mérete a törzsméret megfelelő százalékát teszi ki (ami betűtípusonként lehet változó). | |||||
Az ábrán szereplő további fogalmak feldolgozását önálló feladatként az Olvasóra bízzuk. | |||||
Tanulmányozza önállóan az ábrát, és jegyezze meg a most megismert fogalmakat. Ha szükséges, készítsen jegyzeteket is. | |||||
Végezzen önálló, internetes kutatást arról, hogy a betűk fenti ábrán bemutatott jellemzői hogyan befolyásolják az olvashatóságot! Térjen ki olyan tényezőkre is, amelyekről a jegyzetben nem szóltunk (pl. a betűket alkotó vonalak vastagsági arányai). | |||||
Betűtípusok | |||||
A betűtípus (typeface) a betűk, számok és írásjelek egyedi, azonos grafikai elven (azonos stílusjeggyel) megtervezett készlete, amelyet "nyomtatott" szöveg szedéséhez használnak. A betűtípus tehát olyan (teljes) jelkészlet, amely egységes vizuális összhatást kelt. A betűtípusokat gyakran a készítőről nevezték el (például Garamond, Bodoni), de az elnevezés lehet a játékos fantázia szüleménye is (például Elephant). Bár több mint kétezer különböző típus ismeretes, gyakorlatilag egy-egy kiadó már 10-15 darabbal is jól "elboldogulhat" (Gyurgyák 2005). (A házi készítésű dokumentumok csak néhány típust tartalmaznak.) | |||||
Végezzen önálló (internetes) kutatást a betűtípusokról! Készítsen csoportosítást is (hasonló stílusjegyű típusok kerüljenek azonos csoportokba)! | |||||
Egy betűtípusnak nagyon sok betűváltozata (betűfajtája) lehet, ezek a változatok együtt alkotják a betűcsaládot (type family). | |||||
| |||||
A betűváltozatok több szempont szerint csoportosíthatók. Funkció alapján megkülönböztetünk álló (roman vagy antikva), dőlt vagy kurzív (italic) és kiskapitális (small caps) betűfajtát. A betűt alkotó vonalak vastagsága szerint egy változat lehet világos (light), normál, félkövér (bold) és kövér (extrabold). Az egyes jelek szélessége szerint lehet keskeny (condensed), normál, széles (expanded) és egészen széles. Díszítettsége szerint egy változat lehet kontúros (outline), plasztikus, árnyékolt, díszes stb. | |||||
A "normál" szövegbetű szinte mindig álló antikva, a kiemelés dőlt (kurzív; ez az általános), ritkábban félkövér vagy kiskapitális (még ritkábban esetleg ritkított - lásd még: Formázás lecke). | |||||
Betűcsaládok | |||||
A betűtípusok csoportosítására szolgáló betűcsaládok kategorizálása országonként nem teljesen egységes, pontosabban többféle ilyen csoportosítás is létezik. Talán a legelfogadottabb a Nemzetközi Tipográfiai Társaság (Association Typographique International; ATI) által készített ajánlás az 1960-as évekből, amely szerint 11 fő csoport létezik (a megszületés ideje és a betűk grafikai jellegzetességei alapján). | |||||
Ezt a 11 családot jegyzetünkben részletesen nem tudjuk tárgyalni. Ugyanakkor megemlítjük, hogy közülük az első négy használatos a könyvek 80-90%-ánál, nevezetesen: a velencei reneszánsz antikva (pl. Centaur), a francia reneszánsz antikva (pl. Garamond), a barokk antikva (pl. Times) és a klasszicista antikva (pl. Didot, Bodoni). Ezen négy csoport részletesebb bemutatása és további csoportok ismertetése (pl. írott betűk, dísz- és reklámbetűk) elolvasható a (Gyurgyák 2005) irodalomban. | |||||
A velencei reneszánsz antikva főbb jellemzői például a következők: az alap- és segédvonalak vastagsága csak kismértékben tér el egymástól, a kis e betű keresztvonala a korai típusokban ferde, a kerek betűk tengelye kissé balra döntött, a talpak kissé kerekdedek. (A további családokban a kis e betű keresztvonala vízszintes.) | |||||
| |||||
Tájékozódjon önállóan az ATI szervezet betűcsaládjairól (jellegzetességek, típusok), és füzetébe készítsen feljegyzéseket! | |||||
Az első négy betűcsalád elnevezését és egy-egy képviselőjének nevét jegyezze meg! | |||||
Ahogy már fent is említettük, a klasszikus antikvák a legnépszerűbb betűtípusok napjainkban is (olvashatóságuk, klasszikus szépségük miatt). Szépirodalmi művekben tipikusan reneszánsz és barokk betűtípusokat alkalmaznak, a műszaki kiadványokban pedig főként barokk vagy klasszicista antikvákat. Speciálisan építészeti területen alkalmaznak gyakran lineáris betűtípusokat, ill. még prospektusokban is, ahol a kis terjedelem miatt ettől nem fárad el a szem. | |||||
Másféle elterjedt kategorizálás (az angolszász terminológia szerint) a következő: talpas betűk (serifs), talp nélküli betűk (sans serifs), kalligrafikus (írott) betűk, dekoratív betűk (lásd még: Pető 2010). A talp nélküli betűk folyamatos olvashatósága nehezebb, ugyanakkor a betűszem mérete általában nagyobb, ezért ezeket tipikusan rövidebb feliratokban (pl. slide-okon) használjuk. | |||||
Az írott betűtípusok jellegzetessége, hogy - a kézíráshoz hasonlóan - az egyes betűk kapcsolódnak egymáshoz, ugyanakkor a gépi írott típusok olvashatósága általában nem jó. Ezért ezek használatával bánjunk óvatosan! (Pető 2010). | |||||
Elemezze, hogy a Word alapértelmezett karaktertípusa, a Calibri melyik csoportba sorolható a fent megismertek közül. Milyen típusú dokumentumokra jó választás ezek szerint a Calibri, és milyenekre nem javasolt? (Milyen szándék vezethette a Word megalkotóit?) | |||||
Nyomdai mértékrendszerek, betűfokozatok | |||||
A nyomdai mértékrendszer egységesítését és rögzítését az üzemek közötti anyagszállítás tette szükségessé. Az európai kontinensen ma is használatos nyomdai pontrendszer kialakítását a francia Pierre S. Fournier kezdte meg 1737 körül. Rendszerének lényege az, hogy a betűtörzsméretek egy alapegység többszörösei lehetnek csak. Fournier rendszerét 1770-ben Francois A. Didot módosította, a francia királyi lábméretekkel hozta összefüggésbe. Az egység - a nyomdai pont - a lábnak a 6×12×12-ed, azaz 864-ed része (0,376 mm). | |||||
Az Európában használatos metrikus Didot-féle pontrendszert egy nemzetközi nyomdászkongresszus Hermann Berthold feldolgozása alapján rögzítette 1881-ben. Olyan, 300 mm-es etalon mércéket adtak közre, amelyek megfeleltek 798 Didot-féle pontnak (jele: p), ebből következően 1 méter 2660 Didot-féle pont. | |||||
| |||||
Minden nyomdai hosszméret a Didot-féle pont egész számú többszöröse. A gyakorlatban használatos értékeket névvel is ellátták (pl. 4 p: gyémánt, 5 p: gyöngy, 10 p: garmond vagy Garamond, 12 p: ciceró stb.). | |||||
A nevek mind-mind egyedi megoldások vagy ügyes nyomdászok nevét, emlékét örökítik meg. A "gyémánt" és a "gyöngy" elnevezés pl. onnan származik, hogy rendkívül értékesnek, bravúrosnak tartották az ekkora méretű betűk kimetszését. A "ciceró" név a híres római szónok emlékét idézi, de persze nem úgy, hogy ő a könyvnyomtatás területén ténykedett volna, hanem az 1460-as években egy nyomdász ilyen betűmérettel nyomtatta ki Ciceró leveleit. Az 1, 2 és 3 pontos méretet csak vonalakra (léniákra) és kizárásra használják (Szántó 1951). | |||||
Az amerikai pontrendszert az USA betűöntőinek szövetsége rögzítette 1886-ban, amelyben 1 pont 0,0138 hüvelyk, azaz 0,35052 mm méretű. Az angolszász országok ezt a rendszert vették át. | |||||
Az említett pontrendszerek mellé harmadikként csatlakozik a számítástechnikai pontrendszer, amely az amerikai pontrendszer egész pontokra kerekített változata: | |||||
1 hüvelyk = 25,4 mm = 6 pica = 72 pont, | |||||
vagyis 1 pont 0,353 mm. A számítógépes Pica-pont (jele: pt) és a nyomdászatban használt Didot-pont között a váltószám 1,065. | |||||
Mivel a hagyományos szedési technológiákat ma már lényegében nem alkalmazzák, egyre inkább veszít a jelentőségéből a klasszikus Didot-féle európai és az amerikai pontrendszer. A számítógépes nyomdai előkészítés egyeduralkodóvá válásával mindenütt egyre inkább a számítógépes pontrendszert használják. | |||||
Jegyezze meg a Didot-féle pont méretét és a fontosabb betűfokozatokat! | |||||
Könyvekben tipikusan a következő betűfokozatokat használjuk: | |||||
| |||||
A betűtípusok olvashatóságáról azt mondhatjuk el, hogy a 9-12 pontos méret a legjobb, a jó sortáv a törzsméret 120%-a körül van, az ideális sorszélesség pedig nagyjából 65-70 leütés (persze ez utóbbi adat a lapmérettől is függ). | |||||
Ligatúrák | |||||
A ligatúra ("ikerbetű") a hagyományos nyomdai meghatározás szerint kettő vagy esetleg több együtt metszett (egy testre öntött) nyomdabetű, amelynek a kialakítását az indokolja, hogy a betűképek a közös kialakítás nélkül is átmetszenék egymást. | |||||
A "technológia" már a nyomdai korszak előtt, a kézírásban is létezett. A középkorban, kódexek másolásánál használatuk gyorsította a munkát (pl. ae helyett | |||||
Nyomtatott antikváknál a betűképek átmetszése tipikusan előfordul az ff, fi, fj és fl betűpárokban. Itt a második betű veszélyeztetheti az f felső kanyarulatát, illetve hasonlóan az f is a követő betű kialakítását (a magyar szedés szabályai szerint emellett még például gj, gy és gz ligatúrák is használhatók, de egyéb többes betűk is előfordulhatnak). A ligatúrák kialakításánál gyakran megfigyelhető az is, hogy a betűket több helyen is összekapcsolják. | |||||
| |||||
A fentiekkel szemben nem használatos ligatúra nagy F betű utáni kis i-nél, f és í kapcsolatoknál stb. (mivel itt nincs veszélyeztetés). | |||||
A ligatúrák használatát a kiadványszerkesztők biztosan támogatják, általában a jobb szövegszerkesztőkben is felleljük őket. Word környezetben a szimbólumtáblából szúrhatóak be. | |||||
| |||||
Fontos megjegyezni, hogy a ligatúrák kialakításának lehetősége a karakterkészlettől is függ, tehát nem minden típusnál találjuk meg ugyanazokat az ikerbetűket. Az átmetszési probléma egyáltalán nem jelentkezik fix széles készlet esetén (pl. Courier), ugyanakkor latin szövegű, ill. gót típusú írásoknál a megszokottnál is gyakoribb. | |||||
Egy szabadon választott betűtípus (pl. Calibri) esetén nézze meg, hogy milyen ligatúrák alkalmazhatóak! | |||||
A ligatúrák kezelése szaktevékenység, ez már általában nem a szöveg írójának, hanem a tipográfusnak a feladata. | |||||
Ha a dokumentum szövegében az eredeti betűpárokat (betűcsoportokat) ligatúrákra cseréljük ki, akkor egyes szavak értelmezhetősége elveszik (pl. a szerkesztés vagy a helyesírás-ellenőrzés szempontjait tekintve). Miért nem okoz ez mégsem problémát a dokumentumkészítés során? | |||||
A folyószövegre vonatkozó tipográfiai konvenciók | |||||
A következőkben összefoglaló jelleggel bemutatjuk azokat a fontosabb tipográfiai szabályokat, amelyeket a folyószöveg készítésénél (gépelés, formázás) alkalmazni kell. A tudnivalók egy része már szerepelt korábbi leckékben (A nyers szöveg begépelése, Formázás). A karakterszinttel indulunk. Az előírások között helyesírási szabályok is szerepelnek. (Ezeket részletesebben lásd: (Laczkó 2006).) | |||||
A következő részt úgy dolgozza fel, hogy mindig gondolja is végig, hogy miért szükséges az adott előírás! (Nézzen meg példákat is.) | |||||
Ha szükségét érzi, a lenti leírásnál bővebben is tájékozódjon a bemutatott szabályokról. | |||||
Írásjelek | |||||
A következő jelek tartoznak ide: pont, vessző, pontosvessző, kettőspont, kérdőjel, felkiáltójel, három pont jel. Ezek a jelek szóköz nélkül követik az előtte álló szó utolsó betűjét (tapadnak ahhoz), utánuk általában szóköz áll. Néhány kivétel (csak felsorolás, külön magyarázat nélkül): | |||||
| |||||
A kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont és pontosvessző elé a kézi szedésben (régebben) egy-két pont beosztást (spáciumot) tettek, ez most (sokszor) automatikus a szöveg- és kiadványszerkesztőkben (ha mégsem, akkor elhagyjuk). Megjegyezzük még, hogy a "..." (három pont jel) a magyarban egy karakternek számít. | |||||
Szóköz | |||||
Optimális mérete a szövegbetű magasságának kb. egyharmada; a túl nagy szóköz csúnya, a túl kicsi pedig értelmezhetetlenné teszi a szavakat. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az egymás alatti szóközök csatornákat képeznek az oldalon, ezt el kell kerülni! Ilyenkor segíthet az átfogalmazás, a rokon értelmű szavak használata, vagy a kézi elválasztások alkalmazása. | |||||
Kötőjel, gondolatjel, párbeszédjel | |||||
"-" kiskötőjel (diviz); általában tapad az előtte lévő és az utána következő elemhez, kivéve egyes összetételekben. Alkalmazási példák: | |||||
| |||||
" | |||||
| |||||
" | |||||
" | |||||
" | |||||
Megjegyezzük, hogy a mínusz (elő)jel " | |||||
Zárójelek | |||||
A magyar tipográfia szerint a következőket használjuk: ( ), [ ], | |||||
Idézőjelek | |||||
A magyar tipográfia szerint a következőket használjuk: | |||||
Matematikai szimbólumok, mértékegységek | |||||
A szimbólumok és mértékegységek szedése (főként a közök beosztása miatt) matematikai és egyéb képletekben nagy felkészültséget igénylő tipográfiai feladat (a képletek szedésének szabályait lásd még lent is). A nem szerencsés megoldásokból félreérthetőség, rossz olvashatóság adódhat, például: [ | |||||
| |||||
Elválasztás | |||||
A - remélhetőleg ismert - helyesírási szabályok mellett itt tipográfiai/esztétikai konvenciókat is be kell tartanunk. A következőkre kell figyelnünk: | |||||
| |||||
Sorokra, sorcsoportokra vonatkozó tipográfiai konvenciók | |||||
Ebben az alfejezetben folytatjuk a folyószövegre vonatkozó tipográfiai konvenciók bemutatását, a betűszintről továbblépve a sorokra és sorcsoportokra. | |||||
Az előző alfejezethez hasonlóan ezt a részt is úgy dolgozza fel, hogy mindig gondolja is végig, hogy miért szükséges az adott előírás! (Nézzen meg példákat is.) | |||||
Ha szükségét érzi, a lenti leírásnál bővebben is tájékozódjon a bemutatott szabályokról. | |||||
Soregyen (baseline grid) | |||||
Ez az elv nem kötelezően betartandó, inkább lehetőség, ilyenkor a főszöveg sortávolsága állandó, és a lapon átnézve a másik oldal sorai pontosan "ráfekszenek" az elsőre. Kiemeléseknél, matematikai képleteknél sokszor nehéz biztosítani (de akár fejezetcímeknél is lehet gond), emiatt nem is érdemes minden dokumentumban megkísérelni az alkalmazását. (Nem támogatja minden dokumentumszerkesztő.) | |||||
Függőleges térköz a bekezdések között | |||||
A magyar szabvány szerint nyomtatott dokumentumoknál nem ajánlott, kivételt képeznek a rövid dokumentumok, ill. (esetleg) az olyan kialakítás, ahol nincs behúzás beállítva a bekezdésekre. Elektronikus publikálásnál a gyakorlat (jóval) megengedőbb, itt a jobb tagolás miatt célszerű lehet alkalmazni. | |||||
Behúzás | |||||
Előírt mértéke 24 cicerós (kb. 10,8 cm) sorig egy betűtörzsméret/betűnégyzet (kvirt), efelett kettő. A dokumentumban minden további bal és jobb oldali beljebb kezdés (felsorolások, lábjegyzetek stb.) a behúzás egész számú többszöröse. A cím utáni első sor állhat behúzással és tompán (behúzás nélkül), de az utóbbi megoldás a jobb. | |||||
Bekezdés utolsó sora (kimenetsor, break line) | |||||
A behúzástól (b), a bekezdések közti tértől (h), a tükörszélességtől (t) és a betűmérettől (m) függő korlátozások érvényesek az utolsó sor hosszára (u). Ez nem lehet túl rövid, de az sem célszerű, hogy kitöltse a teljes sort (ez esetben ugyanis a bekezdések nehezen elkülöníthetővé válhatnak). | |||||
Például b = 0 és h = 0 esetén 3/2(m u t - 2m. (Szabó 2004) | |||||
Begépeléssel végezzen elemzést a Wordben, hogy hogyan állítja be a rendszer a kimenetsor hosszát! | |||||
Fattyú- és árvasorok | |||||
Ezek az oldal tetején és az oldal alján önállóan állnak, kerülendők! Egyes szabályozások szerint az árvasor esetleg "elnézhető", mert teljes. | |||||
Kimenetoldal | |||||
A kimenetoldal a fejezet utolsó oldala, amely általában nem telik meg teljesen. Ha a fejezet első oldala nem a lap tetején kezdődik, akkor a kimenetoldal tartalmának fedni kell ezt a kihagyást. Ehhez természetesen tördelői beavatkozásra lehet szükség. (Ha a kimenetoldalon többhasábos kialakítás van, akkor a hasábok kötelezően egyenlő magasságúak legyenek.) | |||||
Címrendszer, címsorok | |||||
Az alkalmazandó előírások a következők. | |||||
| |||||
Felsorolások (számozott) | |||||
A magyar előírások szerint két forma megengedett (a minta az egymásba ágyazást mutatja): | |||||
| |||||
A római számos felső szint elhagyható. Többsoros elemnél a további sorok az első sor szövegével egy vonalban kezdődnek. | |||||
Felsorolások (számozatlan) | |||||
Az eltérés az előzőhöz képest az, hogy számok helyett azonos jelek szerepelnek egymás alatt (különböző szinteken természetesen különbözők a jelek). A jeleket kissé meg kell emelni, és a főszövegnél valamivel kisebb betűfokozattal kell szedni. Az ajánlott hierarchia: gondolatjel, teli kör, üres kör, csillag, pont (ettől el lehet térni). | |||||
Egy mintafelsorolással ellenőrizze a Wordben, hogy milyen formát alkalmaz a többszintű számozott és számozatlan felsorolásokra. | |||||
Szépirodalmi és műszaki kötetek fellapozásával ellenőrizze, hogy a most megismert előírások, szabályok (sorokra, sorcsoportokra) hogyan érvényesülnek a könyvek kialakításánál. | |||||
A képletek szedésének szabályai | |||||
A matematikai, fizikai és kémiai képletek szedésére speciális szabvány vonatkozik. A szabvány betartása a nagyobb kiadóknál a műszaki szerkesztők feladata. Az alábbiakban csak a legfontosabb szabályokat ismertetjük. | |||||
| |||||
| |||||
| |||||
| |||||
| |||||
| |||||
| |||||
| |||||
Egyéb dokumentumelemekre vonatkozó tipográfiai konvenciók | |||||
Utolsóként a további dokumentumelemekre vonatkozó tipográfiai konvenciókkal foglalkozunk. A bonyolult előírások miatt itt nem törekedhetünk teljességre, csak a legfontosabb előírások bemutatására szorítkozunk. A táblázatokra, a tartalomjegyzékre és a mutatókra külön már nem térünk ki, mert ezekről a Dokumentumelemek leckében már volt szó. Jegyzetünkben nem ejtünk szót néhány speciálisabb dokumentumelemről, például az ábrajegyzékről. | |||||
Ábracím, képaláírás | |||||
A következőket kell betartani. | |||||
| |||||
A táblázatcímekre is a fenti előírások érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy ez utóbbi a táblázat felett szerepel. Ha magyarázat is tartozik a címhez, akkor azt a táblázat alatt kell elhelyezni. | |||||
Lábjegyzetek | |||||
| |||||
Élőfej/élőláb | |||||
A bemutatást két részre bontjuk, és emlékeztetünk a Dokumentumelemek leckében már leírtakra. Összefüggő műveknél (szakkönyv, regény) a következők érvényesek. | |||||
| |||||
Nem összefüggő műveknél (szótár, lexikon) az alábbiak követendők. | |||||
Az oldalszám középre kerül, a széleken címszavak helyezkednek el (a keresést segítendő); | |||||
Az oldal bal széle az oldal kezdő címszavát, ill. (bal oldal esetén) az előző oldal befejezetlen címszavát tartalmazza; | |||||
Az oldal jobb szélén az elkezdett utolsó címszót helyezzük el. | |||||
Irodalomjegyzék | |||||
Erről a fontos dokumentumelemről az előző leckében nem szóltunk, ezért itt részletes leírást adunk. | |||||
Az irodalomjegyzék, amely a mű írása során áttekintett és felhasznált irodalmat tartalmazza, elengedhetetlen része a tudományos munkáknak, szakkönyveknek, tankönyveknek. A jegyzék alapegysége, a bibliográfiai tétel, minimálisan öt adatból áll: a szerző neve, a könyv címe, a megjelenés helye, a megjelenés éve és a kiadó neve. Ezekhez az adatokhoz többkötetes műveknél hozzájön a kötetszám, illetve nem első kiadású könyveknél a kiadásszám. Ha a könyvnek csak egy meghatározott részére utalunk, az oldalszámokat is fel kell tüntetnünk. A bibliográfiai tételbe a kötet terjedelmét és a sorozat címét is felvehetjük. | |||||
A leírásban a szerző neve után kettőspontot teszünk. A címet és az alcímet - amit a könyv címoldaláról olvassunk le - kurziváljuk, utána pontot teszünk. Ezután következnek vesszővel elválasztva a megjelenésre vonatkozó adatok: a megjelenés helye és éve, valamint a kiadó neve. | |||||
Gál Tibor: A web programozása. Budapest, 2006, Műegyetemi Kiadó. | |||||
Terjedelemi vagy hivatkozási adatok közlésekor a kiadó neve után vessző kerül. Ha a teljes könyvre utalunk, az utolsó számozott oldalt vegyük figyelembe. Az oldalszám után nincs pont, a pagina (p.), illetve az oldal (o.) rövidítése egyaránt helyes. | |||||
Gál Tibor: A web programozása. Budapest, 2006, Műegyetemi Kiadó, 636 p. | |||||
Ha egy könyv adott oldalára vagy meghatározott részére hivatkozunk, az oldalszám után pontot teszünk. | |||||
Gál Tibor: A web programozása. Budapest, 2006, Műegyetemi Kiadó, 156-165. p. | |||||
A periodikumok cikkeinek bibliográfiai leírásában a szerző és a tanulmány címe után kurziválva a kiadvány neve szerepel, majd ezután következnek az egyértelmű azonosításhoz szükséges adatok. | |||||
Bodri Gabriella: Pelletfűtésű kandallók. Szép házak, XIV. évf. (2005) 5. sz. 104-105. p. | |||||
Az irodalomjegyzék formailag többféle lehet. A sorszámozott bibliográfia arab számokkal ellátott tételeire a folyószövegben a szögletes zárójelbe tett sorszámmal hivatkozhatunk (például [25]). Az alfabetikus bibliográfiában a tételek a szerzők neve alapján ábécérendben szerepelnek. Ha egy szerzőnek több munkája is megtalálható a jegyzékben, a másodlagos rendezési szempont a megjelenés éve. A szerző nélküli könyveket a névelő nélküli címük szerint soroljuk be. A kronologikus bibliográfia a megjelenés éve szerint rendezett. Az évszámkiemelő bibliográfiát akkor készítünk, ha a főszövegben szövegközi zárójeles hivatkozásokat használunk - például (Gál 2006). A bibliográfiai tételekben a kiadás éve közvetlenül a szerző neve után szerepel, sorrendjük alfabetikus. | |||||
Gál Tibor 2006. A web programozása. Budapest, Műegyetemi Kiadó. | |||||
A rendszerező bibliográfia tételei forrástípusok, országok, nyelvek vagy témák szerint vannak csoportosítva. A csoportokban a sorrend alfabetikus. | |||||
Üres oldalak | |||||
Üres (vákát) oldal beszúrására a dokumentumba akkor lehet szükség, ha a kialakítás kétoldalas, és egyes elemeket új páratlan oldalon kell kezdeni (fő-fejezetek). A vákát oldalakat nem számozzuk. (Az oldalak azonosítása: a páros oldal a kötéstől balra, a páratlan oldal a kötéstől jobbra helyezkedik el.) | |||||
Szépirodalmi és műszaki kötetek fellapozásával ellenőrizze, hogy a most megismert előírások, szabályok (dokumentumelemek) hogyan érvényesülnek a könyvek kialakításánál. | |||||
A kiadványok felépítése | |||||
A könyvek az esetek többségében három fő részből állnak: főszövegből, járulékos részekből és könyvborítóból. A főszöveg a könyv legfontosabb, tartalmi része, amely a szerző érdemi mondanivalóját tartalmazza (a folyószöveg mellett az ábrák és táblázatok is ide sorolandók). A járulékos részek kiegészítik, magyarázzák a főszöveget, illetve segédletekkel látják el a könyvet. A járulékos részek vagy a főszöveget megelőző oldalakra, vagy a főszöveget követő oldalakra kerülhetnek. | |||||
A járulékos részek sorrendje nem szigorúan kötött, azonban a könyvkiadás története során kialakultak bizonyos konvenciók. A főszöveget megelőzi a címnegyedív, az ajánlás, a mottó, az előszó és a köszönetnyilvánítás; főszöveget követő járulékos rész az irodalomjegyzék, a bibliográfia, a függelék, az utószó, a kronológia, a szakkifejezések jegyzéke, a névmagyarázatok, a rövidítések jegyzéke, az illusztrációk jegyzéke, a kötetben közölt írások jegyzéke, a mutatók, az idegen nyelvű összefoglaló és a kolofonoldal, valamint az információs és kereskedelmi oldalak. A tartalomjegyzéknek a magyar hagyományban nincs szigorúan rögzített helye, tudományos művekben általában a címnegyedív után helyezzük el, szépirodalmi művek esetén általában a kolofonoldal elé szúrjuk be. A mellékletek kerülhetnek a könyv különböző oldalaira elszórtan, vagy együtt a könyv végére. | |||||
Vázlatosan összefoglalva a fentieket, a magyar előírások szerint a főszöveget megelőző járulékos részek kialakítási sorrendje a következő: | |||||
| |||||
A főszöveget követő járulékos részeknél pedig a megszokott sorrend a következő (itt bizonyos rugalmasság megengedett): | |||||
| |||||
Időszaki kiadványoknak nevezzük azokat a sorszámozással vagy keltezéssel ellátott, időközönként megjelenő nyomdatermékeket, amelyek egymás után következő számokból, évfolyamokból, kötetekből, illetve füzetekből állnak. Az időszaki kiadványoknak állandó, ismétlődő részegységeik vannak (pl. rovat), jellegben és tartalomban hasonlítanak egymáshoz. Bár a periodikumok közül a napi- és hetilapok, valamint folyóiratok elrendezése, formai kialakítása a könyvekétől eltérő, a korábban bemutatott elvek ezekre a kiadványokra is érvényesek. | |||||
Szépirodalmi és műszaki kötetek fellapozásával ellenőrizze, hogy a most megismert előírások, szabályok (járulékos részek kialakítása) hogyan érvényesülnek a könyvekben. | |||||
Egyik korábbi, nagyobb terjedelmű saját munkájához (beadós dolgozat, szakdolgozat) tervezze meg a járulékos részek kialakítását, ill. ellenőrizze, hogy mennyire pontosan tartotta be az előírásokat! | |||||
Címnegyedív | |||||
A járulékos részek ezen kiemelten fontos elemével külön, részletesen is foglalkozunk. | |||||
A címnegyedív a könyv első ívének egynegyede (első négy oldala): szennycímoldal, sorozatcímoldal, címoldal és copyrightoldal. A címnegyedívet nem paginázzuk (vagyis nem látjuk el oldalszámmal), de ezek az oldalak is beleszámítanak a könyv terjedelmébe. | |||||
A szennycímoldalra a könyv szerzője, főcíme és többkötetes mű esetén a kötet száma kerül. Egyszerzős mű esetén a teljes nevet kiírjuk, két-három szerzőnél elegendő a szerzők vezetékneve nagykötőjellel elválasztva. Ha a könyvnek háromnál több szerzője van, a szennycímoldalon a főcím önállóan is szerepelhet. | |||||
A sorozatcímoldal a sorozatba illeszkedő művek esetén a sorozat adatait tartalmazza, azaz itt tüntetjük fel a sorozatcímet, a sorozatszerkesztő nevét, az alsorozatcímet, a sorozatszámot, illetve a sorozatot gondozó intézmény nevét, ha az nem azonos a kiadóval. (Ha a mű nem sorozatba illeszkedő, akkor ez az oldal üres.) | |||||
A címoldalon helyezzük el a bibliográfiai hivatkozás öt alapadatát, vagyis a szerző nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évét és a megjelenés helyét, továbbá a kötetszámot és a kiadásjelzést. A magyar hagyomány szerint a szerzőket ábécérendben, tudományos fokozat, illetve betöltött pozíció nélkül, gondolatjellel (azaz a nagykötőjel előtt és után szóközzel) elválasztva szokás feltüntetni. Amennyiben a szerzők helyett a szerkesztőt adjuk meg, nevét a cím alatt helyezzük el. A kiadásjelzés a kiadás számát és minőségét (változatlan, bővített, javított) közli. Az első kiadást sohasem tüntetjük fel a könyvön. Az évszám után nincs pont! | |||||
A copyrightoldalra kerülnek a könyv létrejöttében szerepet játszó személyek és testületek (például szerkesztő, fordító, kontrollszerkesztő, illusztrátor, lektor stb.), a szerzői jogok jelölése és azok az adatok, amelyeket nem tudunk a címoldalra elhelyezni (például háromnál több szerző felsorolása, fordítás esetén a mű eredeti címe stb.) | |||||
Szépirodalmi és műszaki kötetek fellapozásával ellenőrizze, hogy a címnegyedívre vonatkozó előírások, szabályok hogyan érvényesülnek a könyvek kialakításánál. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||||
1. Párosítsa össze a következő fogalmakat magyar megfelelőjükkel! Fogalmak: 1. antikva, 2. bold, 3. kurrens, 4. kurzív, 5. light, 6. verzál ![]() | |||||||||||||||||||||||
2. Jelölje meg a ligatúrával szedhető szavakat!
![]() | |||||||||||||||||||||||
3. Tegye megfelelő sorrendbe a bibliográfiai tétel alapadatait!
![]() | |||||||||||||||||||||||
4. Hány tipográfiai hiba található a következő magyar nyelvű mintákban? ( 0,002-szerese) ![]() | |||||||||||||||||||||||
5. Hányféle típusú hibát tartalmaznak a következő képletek? (Azonos típusú hiba több előfordulása egynek számít!) ![]() |