KURZUS: Informatikai rendszerek alapjai

MODUL: Szöveg- és kiadványszerkesztés

1. lecke: Történeti áttekintés, célok és kérdések, szoftvereszközök

Cél/motiváció: A modul első leckéjében áttekintjük azokat a fontosabb történelmi előzményeket, amelyek elvezettek a mai modern szöveg- és kiadványszerkesztő programok megjelenéséig. A leckének ez a része nagyrészt olvasmányos jellegű, számonkérésre csak kis mértékben kerül. A lecke második részében a szöveg-, ill. kiadványszerkesztés általános elméleti kérdéseivel foglalkozunk: áttekintjük, hogy milyen az igényes dokumentum, illetve megbeszéljük - elvi szinten -, hogy hogyan készíthető ilyen (a részletekről később lesz szó). Végül általánosan megismerkedünk választott szoftvereszközünkkel, a Word 2010 rendszerrel. Ez a lecke elsősorban alapozó jellegű.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • Saját szavaival, összefoglalóan be tudja mutatni a könyvnyomtatás történetét, az írógépek által nyújtott megoldás hiányosságait és a számítógépes szövegszerkesztés történetét, kitérve minden esetben a fejlődést indukáló tényezőkre;
  • Ismertetni tudja az igényes dokumentumok készítésének (elvi) lépéseit;
  • Ismeri a Word (2010) képernyőjének felépítését, tudja használni a képernyőelemeket egérrel, és szükség esetén billentyűzettel is;
  • Ismeri a Word program által kezelt fontosabb fájlformátumokat, képes dokumentumfájlok megnyitására, mentésére (doc, docx, txt, rtf stb. állományok).

Időszükséglet: A lecke feldolgozása (a feladatok megoldásával együtt) hozzávetőlegesen 2,5 órát vesz igénybe.

Kulcsfogalmak

  • Text editor, dokumentumszerkesztő, kiadványszerkesztő;
  • Igényes dokumentum, a dokumentumok készítésének (elvi) lépései, a lépések végrehajtásának helyes sorrendje;
  • A Word (2010) felülete, képernyőelemek, testreszabás, környezeti beállítások;
  • Fájlműveletek, Wordben használható fájlformátumok.
Rövid történeti áttekintés

Bár sokan úgy vélekednek, hogy a szöveg- és kiadványszerkesztés története csak szigorúan a számítógépes időszakra korlátozódik, alaposabb végiggondolás után láthatjuk, hogy ez a megközelítés nem helyes. Az itt felhasznált ötletek nyilvánvalóan nem választhatóak el a könyvnyomtatás technológiájától, és hasonlóan a tipográfia tudománya is több száz éves múltra tekinthet vissza. Ezért esetünkben valójában egy meglehetősen hosszú ideje tartó, szerves fejlődési folyamatról van szó (és ennek csak utolsó, rövid szakasza a számítógépes korszak), amelynek főbb részei (alterületek, ill. altudományok) a következők:

  • Az írás kialakulása és fejlődése;
  • A könyvnyomtatás kialakulása;
  • Az írógépek fejlődésének a története;
  • A számítógépes szöveg- és kiadványszerkesztés története.
Az írás kialakulása és fejlődése

Hasonlóan a számolás kialakulásához (eml.: Informatika I. jegyzet, Alapismeretek, 1. lecke) az írás kialakulásának és fejlődésének története is az emberi kultúra rendkívül fontos és érdekes fejezete. Jegyzetünkben - terjedelmi okok miatt - itt is csak egy rövid áttekintést tudunk adni, az érdeklődők számára további olvasásra ajánljuk az (Pukler 2013) jegyzet megfelelő modulját, illetve a (Kéki 1975) könyvet.

Fontos rögzíteni, hogy az írásbeliség a határozott gazdasági igény hatására alakult ki, jelen ismereteink szerint Mezopotámia és Egyiptom területén, nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt. Az írás tudatosan rögzített, jelentést tartalmazó, olvasható jelekből áll. Sohasem önkényes kitalálás eredménye, általában több nemzedék, gyakran több nép által kialakult konvenció.

Az írás kialakulásánál négy fontosabb fejlődésfokozat különböztethető meg (ezek nem szigorúan lineáris időrendben alakultak ki, egymás mellett is fejlődtek).

  • Emlékeztető: Az íráshoz vezető első lépcsőfok, ma is használjuk, például útjelzéseknél. Ősi formái: rovátkák, kavicsok elhelyezése, csomók stb.
  • Képírás: Festmények és rajzok, amelyek tipikusan az ősember barlangjaiban maradtak fent. Sok esetben a képek idővel folyamatosan egyszerűsödtek, és így a leegyszerűsített rajzokból alakulhattak ki később a betűk.
  • A gondolat rögzítése: Természeti tárgyak, illetve elvont fogalmak rajzos formában történő ábrázolása.
  • A hangok jelei: A szavak hangokra bontásával alakultak ki az első ábécék (például Föníciában). A mai európai hangírás betűi szinte kizárólag egykori képek rövidítései. Kiválasztásuk azon az elven alapult, hogy egy hangnak az ábrázolására olyan fogalom képét alkalmazták, amely az adott hanggal kezdődik.

A korai ábécéket/betűképeket (például ógörög) elemezve láthatjuk, hogy fontos cél volt az írás sorfolytonos (egyenes) vezetése (ez általában balról jobbra történt), az egyforma betűmagasság (ekkor még csak nagybetűk léteztek) és a felhasznált "építőkövek" (vonalszakaszok) számának "kordában tartása".

A székely-magyar rovásírás ábécéje
1. ábra

A kisbetűs ábécék kialakulása későbbi fejlődés eredménye, itt a cél egyértelműen a folyamatos, minél gyorsabb folyóírás támogatása volt (az írás ekkortájt tipikusan lúdtollal történt). Ehhez kapcsolódóan megemlítjük még, hogy az írás fejlődésére természetesen az íróeszközök és a hordozók (például agyagtáblák, papírhártyák) is jelentőst hatást gyakoroltak.

A legősibb magyar írás a valószínűsíthetően türk eredetű székely-magyar rovásírás, amely az újabb kutatások szerint már a Kr. u. 6. században is létezhetett, és "rejtett" módon túlélte a pogányüldözések korát.

Saját szavaival összefoglalóan mutassa be az írás kialakulásának és fejlődésének történetét (főbb állomások)!

A könyvnyomtatás kialakulása

A XIII. századig könyvre csak a latinul írni-olvasni tudó keveseknek volt szüksége. Az egyház részére, az iskolai oktatáshoz és a közhatósági teendőkhöz a könyvek lényegében kizárólag csak a kolostorokban készültek. A szöveget - szükséges esetben - a szerzetesek másolással "sokszorosították" (jellemzően csak kevés másolt példányra volt szükség).

A könyvek iránti első nagyobb keresletnövekedés a XIII. században az Európa nagyvárosaiban alakuló egyetemeknek volt köszönhető. A másolást ekkor már hallgatók végezték, akik munkájukért fizetést kaptak. Azt ezt követő 100-150 évben a haladás és a polgárosodás következtében a könyvek iránti igény folyamatosan növekedett. A kereskedők hivatásos másolókat alkalmaztak, akik egy könyvet körülbelül fél év alatt másoltak le. Ez a teljesítmény azonban nem volt elegendő az igények kielégítéséhez. A továbbra is magas könyvárak ellenére a színvonal fokozatosan romlott, a másolatról készült másolatokban halmozódtak a hibák. Sürgetően felmerült az igény tehát egy olyan technológia létrehozása, amellyel gyorsan és olcsón lehet szöveget közrebocsátani akár több ezer példányban, egymással teljesen azonos formában.

Az ólombetűkkel való szövegsokszorosítást elsőként egy mainzi aranyműves, Johannes G. Gutenberg alkalmazta 1450 körül, aki az addigi különböző technikákat összevonta, ésszerűsítette, majd azokhoz hozzáadva saját találmányait létrehozta a modern könyvnyomtatást. Gutenberg célja az volt, hogy a kódexekhez hasonló, szép kivitelű könyveket nagy példányszámban és tökéletesen azonos formában, olcsón állítsa elő (elsőként a bibliát nyomtatta ki). Rendszere az ábécére épült. A betűkészlet kidolgozásakor mesterábécét tervezett, ennek elemeit kiemelkedő betűként kemény fémpálcába véste (patrica). A domborművű betűket ólomötvözetbe préselve matricát készített, amelynek segítségével tetszőleges számú azonos betűt állíthatott elő. Az azonos magasságúra és vastagságúra, de a betű alakja által megkívánt szélességűre öntött betű biztosította a tetszőleges szedést, valamint a kódexekhez hasonló megjelenést (a sorok így egyenesek és a sortáv is egyenletes).

Eleinte a nyomtatott könyveket kevésbé értékelték, mint a kézzel írottakat, ennek ellenére a nyomtatás gyorsan teret hódított Európában, és fontos szerepe lett az írás és a nyelv egységesítésében. Bár a nyomtatás hatékonyságának növelése érdekében folyamatosan tökéletesítették a nyomdagépeket és a betűk előállítását, a technológia gyakorlatilag évszázadokon át - lényegében a számítógépes időszakig - változatlan maradt.

A Gutenberg-biblia egyik díszes oldala (British Library)
2. ábra

Saját szavaival összefoglalóan mutassa be a könyvnyomtatás kialakulásának és fejlődésének történetét (igény, megoldások)!

Az írógépek fejlődésének története

A könyvnyomtatás nem elégíthetett ki minden olyan igényt, ami a szövegek sokszorosításával kapcsolatban felmerült. Gyakran egy-egy mű lemásolása, illetve előállítása csak néhány példányban szükséges, ilyenkor természetesen nem gazdaságos nyomdába vinni a nyersanyagot. A kézírással való "többszörözés" sem jó megoldás, mert ez már néhányszor 8-10 oldal esetében is kényelmetlen és nehézkes. Nyilvánvalóan érezhető tehát annak szükségessége, hogy a nyomdagép mellett más gépeket, eszközöket is "bevessünk" a fenti folyamatban. Ilyenek lehetnek az írószerkezetek.

Az első írást segítő - mai szemmel nagyon kezdetleges - gépet 1714-ben mutatta be Henry Mill, ez vakok számára készült. Innen - lassú fejlődéssel - hosszú út vezetett odáig, hogy valódi, jól használható írógépről beszélhessünk. Sok problémával kellett megküzdeni a készítőknek: garantálni kellett a biztonságos működést, a tömeges előállítás lehetőségét és a szöveg láthatóságát a gépelés közben (ez jó 100 éven keresztül nem sikerült). Az írógépek sorozatgyártása végül az 1870-es évektől indult be, és jelentős átalakulást eredményezett, ennek hatására alakult ki például a titkárnői szakma.

Erika írógép
3. ábra

Az írógépek rendkívül népszerűek voltak nagyjából 100 éven át. Ezen az sem változtatott, hogy a gépek az 1940-es évektől elektromechanikussá, majd később elektronikussá változtak. Könnyen látható azonban, hogy az írógéppel előállított (legépelt) szöveg is "hiányosságoktól szenved". Ilyenek például a következők:

  • Az utólagos módosítás nagyon nehézkes, csak törléssel és átírással valósítható meg (de ez nem esztétikus);
  • A sorok vége egyenetlen, a kiegyenlítés még gondos előre tervezéssel is nagyon nehézkes;
  • Táblázatok, grafikai elemek igen nehezen készíthetők;
  • A sokszorosítás továbbra sem könnyű (az indigó ugyan jó, de ez is csak 6-8 példányig működik, utána már újragépelés kell).

Saját szavaival ismertesse, hogy milyen problémák, illetve nehézségek adódnak az írógéppel készített szövegekkel!

A számítógépes szöveg- és kiadványszerkesztés rövid története, a programok típusai

A számítógépes szövegszerkesztés a fentiek alapján is jól láthatóan az eddigi legjobb megoldás a dokumentumok "házi" (kis példányszámú) előállítására (de ugyanez igaz a nyomdai előállításra is). Ez a korábbiakhoz képest teljesen új logikai rendszer, és kimondottan sikeres: a szövegszerkesztők lényegében megjelenésüktől kezdve folyamatosan a legnépszerűbb alkalmazások közé tartoznak.

Az ilyen programok három fő csoportba sorolhatók (a kifejlesztési sorrend is ugyanez):

  • Editorok (Text Editor): Egyszerű szövegfájlok készítésére alkalmasak; keresésre, cserére, blokkműveletek végrehajtására van lehetőség, de nem lehet velük szöveget formázni. Egyszerű feladatok megoldására ma is használatosak. (Ilyen például a Notepad és a Total Commander szerkesztője.)
  • Dokumentumszerkesztők (Word Processor): Modern értelemben vett szövegszerkesztők, általában WYSIWYG (AKAMIL) típusúak (What You See Is What You Get - Azt Kapod, AMIt Látsz). A korai rendszerek kialakításnál fontos cél volt, hogy a képernyőn és a nyomtatásban is valósághű képet lássunk (ezt azonban nem mindig sikerült teljesen elérni). Legelterjedtebb képviselőjük a Word program.
  • Kiadványszerkesztők: Profi alkalmazások, nyomdai funkciókat támogatnak, így segítségükkel nyomdai minőségű dokumentumot lehet készíteni (példa: InDesign).

Megjegyezzük, hogy az utóbbi években jellemző trend az, hogy a dokumentumszerkesztők tudásukban lassan közelítenek a kiadványszerkesztőkhöz. Ez megfigyelhető több tekintetben például a Word program változatainak a fejlődésében is (2003, 2007, 2010, 2013).

A dokumentumszerkesztő és az "igazi" kiadványszerkesztő programok közötti különbség a legnyilvánvalóbban talán abban mutatkozik meg, hogy míg az előbbiek főként a folyószöveg kezelésére összpontosítanak, addig az utóbbiak az oldalkép központú szerkesztési megközelítést alkalmazzák.

Saját szavaival mutassa be a számítógépes szöveg-, illetve kiadványszerkesztők típusait, és ismertesse az egyes csoportokba sorolható programok főbb jellemezőit!

WordStar ablak, a kezelőfelület bemutatásával
4. ábra

A következőkben röviden bemutatunk néhány fontosabb szövegszerkesztőt a korai számítógépes időszakból.

  • Electric Pencil (1976-tól, több gépre, pl. Altair 8800, TRS 80, később PC-kre is): ez volt az első dokumentumszerkesztő (Word Processor) program. Assemblyben írták meg, népszerű volt kezdetben, de pár év után nem fejlesztették már tovább, így elhalt.
  • WordStar (1978, először CP/M operációs rendszer alá, 1982-től PC-re is): DOS alapú Word Processor, az 1980-as évek közepén ez volt a legnépszerűbb szövegszerkesztő.
  • WordPerfect, (1982, először Data General kisgépre, de pár hónap múlva már PC-kre is): szintén DOS alapú Word Processor, barátságosabb kezelőfelülettel. Az 1980-as évek második felében volt piacvezető.
  • Microsoft Word: Az 1.0-ás első változat 1983-ban jelent meg, először Xenix rendszerekre, később DOS-os PC-kre. A fejlesztők fontos újítása volt, hogy a felhasználói kényelem biztosítására kezdettől fogva WYSIWYG technikát alkalmaztak (ez itt jelent meg először). A rendszer ennek ellenére a piacon nem lett sikeres, megbukott, hasonlóan az 1984-es 2.0-ás változathoz. A sikeresség a Windows népszerűvé válásával együtt (eml.: Windows fejlődéstörténet, Informatika I. jegyzet), fokozatosan "köszöntött be", az 1989-tól piacra dobott Word for Windows változattól kezdve. (A vetélytársak - többek között a WordPerfect - nem tudtak betörni a Windows-os piacra.)

A kiadványszerkesztő programok (például PageMaker, FrameMaker, InDesign, QuarkXPress) fejlődésének történetével jegyzetünkben nem foglalkozunk. Az érdeklődőknek internetes forrásokat ajánlunk az átnézéshez.

Röviden mutassa be a számítógépes szövegszerkesztő programok fejlődésének történetét, és térjen ki az alkalmazott újításokra! Milyen tényezők vezettek a MS Word jelentős sikeréhez?

Célok és kérdések, motiváció, szoftvereszközök
Milyen az igényes dokumentum?

Ahogy fent már említettük, jelen modul fő célja az, hogy a hallgatók képessé váljanak házi dolgozatok, illetve a szakdolgozat igényes elkészítése (20-100 oldalas terjedelemben). Ezt hallva természetesen adódik a kérdés, hogy milyen is az igényes dokumentum?

A válasz kétféle jellegű lehet. Az első megközelítésnél alapvetően az érzések felől indulunk el (kevesebb objektív ténnyel), eszerint ilyen a "szép kinézetű", "kellemes benyomást keltő" dokumentum, ami könnyen áttekinthető és jól olvasható. Alaposabb megfontolás után azt mondhatjuk, hogy az ilyen dokumentum (lehetőleg) nem tartalmaz hibákat, jól tervezett, gondos és logikus felépítésű, ahol az egyes elemek kinézete megfelel a tartalmi mondanivalónak. (Minderről még később is lesz szó.)

Oktatóként gyakran találkozunk azzal a véleménnyel a hallgatóság részéről, hogy "értek már a szövegszerkesztéshez, hiszen használom a Wordot", "minek nekem ezt tanulni, úgyis tudok erről már mindent".

Szedési és szerkesztési hibák hallgatók által leadott dokumentumokban
5. ábra

Érdemes esettanulmányokat áttekinteni, hogy vajon tényleg annyira tökéletesek-e az általunk fellelhető példadokumentumok (diákok által készített házidolgozatok, vagy akár hivatalos könyvek, kiadványok). A tapasztalat sajnos a fenti kijelentések ellenére azt mutatja, hogy sok bosszantó hiba fordul elő még kimondottan igényesnek szánt művekben is.

Már viszonylag rövid elemezés után is megállapíthatjuk, hogy a sok hiba egyértelműen arról tanúskodik, hogy nem egyszerű megfelelni a fenti kritériumoknak. Igényes dokumentumot készíteni nem könnyű, komoly befektetett tanulás és munka szükséges hozzá! Úgy is megfogalmazható mindez, hogy valamilyen szinten valóban mindenki ért a szövegszerkesztéshez, de ez nem feltétlenül éri el a nálunk most elvárt, illetve a felsőoktatásban vagy később a szakmában elvárható szintet.

Elemezzen Ön is könyveket, illetve interneten elérhető - terjedelmesebb - dokumentumokat! Milyen hibákat talál? (Ha szükséges, lapozza fel a jegyzet későbbi fejezeteit a hibák azonosításához.)

Hogyan készíthető igényes dokumentum?

Ha már elméleti szinten tisztában vagyunk azzal, hogy milyen az igényes dokumentum, akkor következő kérdésként az adódik, hogy hogyan készíthető ilyen. Ha a készülő dokumentumot mérnöki produktumnak tekintjük, akkor alkalmazható a folyamat menedzsment premissza, eszerint az előállítási folyamat nagymértékben meghatározza a minőséget. Tehát, ha következetesen betartjuk azokat az előírásokat/lépéseket, amelyek a "nagykönyvben" le vannak fektetve, akkor jó eséllyel magas minőségű produktumot kapunk.

Az igényes dokumentumkészítés általános lépései a következők (a lépések közben - külön említés nélkül - folyamatosan célszerű menteni a készülő dokumentumot):

  • A nyers szöveg begépelése, megnyitása, letöltése
  • A nyers szöveg javítása
  • A nyers szöveg formázása (gondos tervezéssel, stílusok, sablonok)
  • Egyedi formázások, grafikai elemek (kialakítása), táblázatok, élőfej, élőláb, elválasztás, tartalomjegyzék (ez célszerűen az utolsó lépésben)
  • (A kész szöveg nyomtatása)

Természetesen ezeket a lépeseket még majd meg kell tölteni konkrét tartalommal, így jelen állapotukban csak elméleti vázat adnak. (Ez a későbbi leckék feladata lesz.)

Hangsúlyozzuk, hogy a lépések nem egyforma nehézségűek! Előfordulhat, hogy egy fázis akár néhány perc alatt is végrehajtható, más esetben viszont akár napokat is igénybe vehet egy adott rész kidolgozása (például ha egy dolgozatban a képleteket újra kell generálnunk).

Gondolja át, hogy miért pont ezek a célszerű lépések és miért ilyen a helyes sorrend! Mi történne például, ha felcserélnénk a második és a harmadik lépést? (Az érdeklődő hallgatóknak érdemes előrelapozni itt a felesleges szóközök és üres bekezdések eltávolítását tárgyaló részhez, lásd következő lecke.)

Megjegyezzük még, hogy az egyes lépések végrehajtása közben (illetve azelőtt) is célszerű elemzéseket végezni. Érdemes áttekinteni minden esetben, hogy...

  • mi a megoldandó probléma/(rész)cél?
  • milyen (elméleti) módon tudjuk megoldani a problémát?
  • milyen eszközt biztosít ehhez a szövegszerkesztő/kiadványszerkesztő?
Szoftvereszközök

Arra a kérdésre, hogy mi a jó szoftvereszköz a szövegszerkesztéshez, illetve a kiadványszerkesztéshez, nem is túl könnyű válaszolni. Napjainkban (ez az utóbbi évekre is igaz) nagyon sokféle ilyen típusú jó program használható.

A következő szempontok segíthetnek a kiválasztásnál. Az a jó eszköz, ...

  • ami számunkra elérhető/legálisan elérhető (!);
  • ami tudja azt, amit egy jó szövegszerkesztőnek/kiadványszerkesztőnek tudni kell;
  • aminek a használata számunkra kényelmes/barátságos;
  • amit a környezetünkben mások is széles körben használnak (átjárhatóság).

Mindezen tényezők figyelembe vételével mi fő eszközünknek a Word 2010 programot választottuk, amely jelen pillanatban Magyarországon talán a leggyakrabban használt ilyen típusú program, és bár alapvetően dokumentumszerkesztő, tudását tekintve részben már a kiadványszerkesztőkhöz is közelít. (Alternatívaként a Word 2013 is lényegében ugyanígy használható.) A választásban fontos szerepet játszott az, hogy az Office programok hivatalos megállapodások alapján már szabadon elérhetők a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára.

A továbbiakban, ahogy végighaladunk a szöveg- és kiadványszerkesztés fázisain, az elméleti problémamegoldást sok esetben szemléltetni fogjuk a tényleges Wordos megvalósítással. Fontos célunk azonban annak az érzékeltetése is, hogy a bemutatott ismeretek alapvetően eszközfüggetlenek. Ezért többször utalunk más szöveg-, illetve kiadványszerkesztő programokra, és időnként előfordulnak majd más programokban készített minták (például a LibreOffice Writer programmal).

A Word felülete, környezeti beállítások, fájlműveletek
Kezelőfelület

A 6. ábrán bemutatjuk a Word 2010 kezelőfelületét.

A Word 2010 munkafelülete
6. ábra

Itt feltételezzük, hogy az Olvasó már alapvetően ismeri ezeket a képernyőelemeket, tudja őket kezelni egérrel, és szükség esetén billentyűzettel is, illetve azt, hogy az esetleges hiányosságok önállóan pótolhatók. (A program indítása és a programból való kilépés a megszokott módon történik - asztalról, parancsikonnal; ALT+F4 billentyűkkel, bezárás gombbal stb.)

Elemezze a fenti ábrát! Ha valamelyik képernyőelem használatával kapcsolatban bizonytalanságot érez, akkor önállóan, szükség esetén a súgót is felhasználva pótolja a hiányosságokat.

Környezeti beállítások

Az érdemi szövegszerkesztési munka megkezdése előtt célszerű kialakítani egy számunkra megfelelő munkakörnyezetet. Sok esetben megfelelő a Word alap felülete, de időnként szükség lehet arra is, hogy az alapértelmezett beállításokat módosítsuk (környezeti beállítások vagy testreszabás). Egyes munkakörnyezeti beállítások alkalmazása a későbbi munkafázisokban is szükséges lehet (például az aktív dokumentum helyesírási hibáinak elrejtése).

A beállítási lehetőségek rendkívül változatosak (több száz különböző opció módosítható), ezért itt csak rövid összefoglalót adunk. A részletek a Fájl backstage-ben a Beállítások között (főként: Speciális fül), ill. a súgóban tekinthetők meg. A legfőbb módosítási/beállítási lehetőségek a következők:

  • Környezeti beállítások: Fájl/Beállítások, és ezen belül megjelenítés, nyelvi ellenőrzés, speciális beállítások, Automatikus javítás (lásd később);
  • Testreszabás (felület): Fájl/Beállítások, és ezen belül menüszalag testreszabása, gyorselérési eszköztár, Billentyűparancsok módosítása.

Megjegyezzük, hogy a Word a beállítások és a felület átszabásának tekintetében meglehetősen "liberális" (persze itt is vannak bizonyos korlátok), ugyanakkor a legtöbb szöveg- és kiadványszerkesztőnél nincs ilyen szabadságunk, csak korlátozottabban "garázdálkodhatunk".

Módosítsa a Word 2010 néhány környezeti beállítását, és próbálja ki a menüszalag testreszabásának lehetőségeit. Keressen olyan képernyőelem-beállításokat, amelyeket a rendszer nem enged módosítani (pl. a menüszalagon)!

Válasszon egy ingyenes, szabadon elérhető szövegszerkesztőt (például LibreOffice Writer), és ott is próbálja ki ezeket a lehetőségeket! Milyen hasonlóságokat, illetve eltéréseket tapasztal a Word programhoz képest?

Fájlműveletek

Mivel az elkészült dokumentumokat biztonságos módon meg akarjuk őrizni, minden felhasználó számára alapvetően szükséges a fájlműveletek biztos ismerete. A felülethez hasonlóan itt is feltételezzük, hogy az Olvasó már rendelkezik ilyen jellegű tudással, jegyzetünkben csak rövid összefoglalást adunk.

A megfelelő funkciókat a Fájl backstage-ben találjuk meg. A mindenki számára kötelezően használandó lehetőségek a következők:

  • Új dokumentum készítése;
  • Meglevő dokumentum betöltése (szükség esetén keresés is);
  • Dokumentum mentése (a "másként" opciónál név, hely és típus változtatható).

Fontos megemlíteni, hogy a - kezdő felhasználók vélekedésével ellentétben - a Word programban nemcsak doc és docx kiterjesztésű fájlokkal dolgozunk! Néhány további gyakori formátum például: rtf, txt, dot, dotx (ez utóbbi kettő a sablonokra használatos, lásd később).

Bár a dokumentumok egyéb formátumai sok esetben fontosak (elsősorban haladóbb felhasználók számára) ezeket jegyzetünkben - céljainkat és lehetőségeinket figyelembe véve - nem tárgyaljuk.

Próbálja ki önállóan a fájlműveleteket a Word rendszerben! Ha úgy érzi, hogy valahol még hiányossága van, akkor önállóan, illetve a súgó használatával pótolja az elmaradást.

A Word program által ismert fájlformátumok (lista részlete)
7. ábra

Különböző szöveg-, illetve kiadványszerkesztő programok között fontos kérdésként merülhet fel az átjárhatóság kérdése. A Word változatoknál a kompatibilitás az újabbtól a régebbi felé mindig teljesül (régi dokumentumot meg tudunk nyitni az újabb Wordben is), fordítva már általában nem, vagy esetleg úgy mégis, hogyha valamilyen kiegészítő modult (konverter) letöltünk a régi Wordünk mellé. Különböző programok között "egyedi elbírálás" dönt, ilyenkor mindig alaposan tájékozódnunk kell a következményekről (gyakran veszíthetünk a formázásokból, beállításokból)!

Üzenet régebbi dokumentum mentése során újabb Word formátumban
8. ábra

Készítsen egy egyszerű dokumentumot LibreOffice Writerben (bizonyos formázásokkal), mentse el, és utána próbálja megnyitni Wordben! Minden rendben van? (Ellenőrizze, hogy volt-e információvesztés, módosult-e valahol a szöveg megjelenése!)

A legtöbb szöveg- és kiadványszerkesztő program a fájlműveletek csoportjába sorolja a dokumentumokhoz (állományokhoz) kapcsolódó, leíró jellegű információk megjelenítését és szerkesztését is. A Word 2010-ben ezek a lehetőségek a Fájl backstage Információ lapján érhetők el. Itt beállítható többek között a dokumentum szerzője és címe, csatolható a fájlhoz leírás, de ugyanitt bizonyos statisztikai információkat is nyerhetünk - amelyek egyébként esetleg máshol is hívhatók a menüszalagról (például szavak száma).

Önellenőrző kérdések
1. Egészítse ki az alábbi mondatokat!

Az tudatosan rögzített, jelentést tartalmazó, olvasható -ből áll.

Írógéppel készített szöveg esetén a vége egyenetlen, a kiegyenlítés még gondos előre tervezéssel is nagyon nehézkes.

A szövegszerkesztés az eddigi legjobb megoldás a dokumentumok "házi" előállítására.

2. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
A text editorok egyszerű szövegfájlok készítésére alkalmasak; keresésre és cserére van lehetőség, de nem lehet velük szöveget formázni.
A dokumentumszerkesztők minden esetben WYSIWYG megjelenítést alkalmaznak.
A Wordben a gyorselérési eszköztár testreszabható.
Testreszabáskor előfordulhat, hogy a menüszalag valamelyik csoportjából nem tudunk egy elemet sem kitörölni.
Ha a menüszalagot összecsukjuk, akkor a funkciók ezután már csak az ALT + kiemelt betű kombinációval érhetők el.
A fájltípus módosításakor (és a dokumentum így történő mentése után) bizonyos formai beállítások elveszhetnek.
A Worddel ellenőrizhető, hogy ki módosította utoljára a dokumentumot.
3. Rakja sorrendbe a hatékony munkavégzésnek megfelelően a szöveg-, illetve kiadványkészítés megadott munkafázisait!

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.