KURZUS: Rendszerelemzés

MODUL: II. modul: A rendszerkutatás általános kérdései

4. lecke: A rendszerek csoportjai

Tanulási útmutató

A rendszereket különböző szempontok szerint lehetséges és szokásos csoportosítani. A rendszerek alapvető rendszer-tulajdonságok szerinti felosztását mutatja be a teljesség igénye nélkül az 5 lecke.

Tevékenység
  • Olvassa el figyelmesen a leckéhez tartozó (a jegyzet 36-43. oldalán található) tananyagot.
  • Ismerje és tudja értelmezni a leckéhez tartozó fontos fogalmakat, összefüggéseket:
    • szummatív és totális,
    • statikus és dinamikus,
    • működő és nem működő,
    • zárt és nyílt,
    • célratörő és nem célratörő,
    • határozott (determinisztikus),
    • határozatlan (sztochasztikus), és meghatározhatatlan,
    • öntanuló (önszabályozó, önszervező) rendszerek.
  • tekintse át a rendszerek csoportjainak táblázatát (14. ábra), figyelje meg a csoportok felépítését, kapcsolódásait,
  • tanulja meg, hogy az egyes rendszercsoportokra mi jellemző, gyűjtsön példákat az egyes rendszerekre,
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • a szummatív és a totális rendszereket jellemezni, különbséget tenni köztük,
  • meghatározni mikor nevezünk statikusnak és mikor dinamikusnak egy rendszert,
  • meghatározni mikor nevezünk egy rendszert működőnek és mikor nem működőnek, továbbá különbséget tud tenni jellemzőjük alapján az aktívan működő, illetve a passzívan működő rendszerek között és ezekre példát is tud mondani,
  • meghatározni zárt és nyílt rendszer közötti különbséget,
  • példa alapján a célratörő és nem célratörő rendszereket jellemezni,
  • definiálni a határozott (determinisztikus),a határozatlan (sztochasztikus), és a meghatározhatatlan rendszereket
  • jellemezni az öntanuló rendszereket, ezen belül az önszabályozó, önszervező rendszereket definiálni.
Önellenőrző kérdések
1. A megadott rendszertulajdonságok üres mezőibe írja be a megfelelő rendszer (Z, T, S, D) betűjelét!

Z. szummatív
T. totális
S. statikus
D. dinamikus

A rendszereknél a rendszer struktúrája az adott vizsgálati célok szempontjából az idő függvényében változik, fejlődik, elemei és elemkapcsolatai cserélődnek.

A rendszereknél az elemek szoros kölcsönhatása az egyes elemekre egyedileg nem jellemző minőségileg új, csak a rendszer egészére jellemző tulajdonságokat eredményez.

A rendszereknél a rendszer egészének tulajdonságai lényegében egybeesnek egyes elemei tulajdonságai összegével.

A rendszereknél a struktúra az adott vizsgálati célok szempontjából az idő függvényében nem változik (nem fejlődik), azaz nem bővül új elemekkel, elemkapcsolatokkal, illetve elemei és elemkapcsolatai nem cserélődnek.

2. Az alábbi állítások közül, melyik vonatkozik az aktívan működő rendszerekre?
Az adott rendszer működését természeti törvények passzív érvényesülése váltja ki.
Elemei közötti kapcsolatok nem változnak a működés során.
Az adott rendszer struktúrája nem változik a vizsgálati cél szempontjából.
A rendszer működtetése természeti törvények tudatos felhasználásával történik.
3. Az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik hamis?
A nyílt rendszerekre jellemző, hogy magukra hagyva mindenképpen statikus egyensúlyi állapotukba mennek át.
A zárt rendszerekre jellemző, hogy környezetével nem cserél anyagot.
A nyílt rendszerekre jellemző, hogy csak meghatározott feltételek mellett mennek át dinamikus egyensúlyi állapotaikba.
A nem célratörő rendszerekre jellemző, hogy a rendszer működése során meghatározható olyan kitüntetett állapot, amelynek elérése kívánatos lenne.
A koncentrált paraméterű rendszerekre jellemző, hogy viselkedésüket idő- és hely-koordinátákkal (parciális differenciált egyenletekkel) lehet leírni.
4. Az alábbi állítások közül melyik hamis?
A határozott rendszer elemei közötti kapcsolatok determinisztikusan megszabottak, de a pillanatnyi állapota és a bemenetei ismeretében kimenetei egyértelműen nem megadhatók.
A határozatlan rendszer elemei közötti kapcsolatok sztochasztikusan meg-szabottak, ennek következtében pillanatnyi állapota és a bemenetei ismeretében következő állapota és kimenetei csupán valószínűsíthetők.
A meghatározhatatlan rendszert (nagyszámú) elemei összetételének és kapcsolatainak állandó, (gyors és bonyolult) dinamikus változásai következtében a gyakorlat számára kellő pontossággal nem lehet leírni.
Önszervező rendszerre is jellemző, hogy a rendszerben alkalmazott transzformációs szabályokat, algoritmusokat képes önmaga megválasztani.
Önszabályozó rendszerre jellemző, hogy képes a rendszer célját és struktúráját is önmaga megváltoztatni.