KURZUS: Rendszerelemzés

MODUL: II. modul: A rendszerkutatás általános kérdései

5. lecke: Rendszer-modellek

Tanulási útmutató

Ebben a leckében a rendszer-modellek csoportjaival, azok jellemzőivel ismerkedik meg a hallgató. A modell a rendszert a vizsgálati cél szempontjából helyettesíti.

Tevékenység
  • Olvassa el figyelmesen a leckéhez tartozó (a jegyzet 43-52.. oldalán található) tananyagot.
  • Ismerje és tudja értelmezni a leckéhez tartozó fontos fogalmakat, összefüggéseket:
    • modell
    • anyagi és gondolati modellek,
      • geometriai, fizikai, viselkedési analógián alapuló, kibernetikai modellek,
      • kép vagy ikon, jel vagy szimbolikus, vegyes gondolati modellek
    • leíró és magyarázó modellek;
      • demonstratív, reprezentáló, bizonyító modellek,
      • szubsztanciális modellek, strukturális modellek, viselkedési modellek, vegyes magyarázó modellek kategóriájába.
    • statikus és dinamikus modellek,
    • determinisztikus és sztochasztikus modellek,
    • teljes modellek és modulok,
    • egyszerű és alternatív modellek,
    • zárt és nyílt modellek
  • Tekintse át először a 16. ábra modellek csoportjainak felosztását, rögzítse csoporton belüli elhelyezkedésüket,
  • Értelmezze a modell definícióját, tudjon választ adni arra, hogy miért van szükség rendszervizsgálatoknál modellezésre, milyen előnyökkel jár ez a vizsgálatok szempontjából,
  • Szisztematikusan tanulmányozza a felsorolt modelleken, és az egyes modelleken belüli osztályokon, és jegyezze meg a jellemző tulajdonságaikat,
  • Tudjon különbséget tenni az egyes modellek célja, feladata között.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • a modell definícióját értelmezni, és felsorolni miért van szükség a vizsgálati cél szempontjából az adott rendszert modelljével helyettesíteni,
  • csoportosítani, illetve osztályokba/alosztályokba sorolni a modelleket,
  • az anyagi és gondolati modellek osztályaihoz tartozó modelleket megnevezni, jellemezni, példát mondani:
    • geometriai, fizikai, viselkedési analógián alapuló, kibernetikai modellek,
    • kép vagy ikon, jel vagy szimbolikus, vegyes gondolati modellek
  • a leíró és magyarázó modellek osztályaihoz/alosztályozó tartozó modelleket megnevezni, jellemezni, példát mondani:
    • demonstratív, reprezentáló, bizonyító modellek,
    • szubsztanciális modellek, strukturális modellek, viselkedési modellek, vegyes magyarázó modellek kategóriájába.
  • a statikus és dinamikus modelleket jellemezni,
  • a determinisztikus és sztochasztikus modelleket jellemezni,
  • meghatározni mit teljes modellnek és mi modulnak (részmodellnek),
  • meghatározni, hogy mi alapján osztályozhatjuk a modelleket egyszerű és alternatív modelleknek,
  • meghatározni, hogy mi alapján beszélhetünk zárt és nyílt modellekről.
Önellenőrző kérdések
1. Miért van szükség, hogy a rendszert modelljével helyettesítsük? Jelölje meg a helyes válaszokat!
a rendszeren magán, valamilyen okból nem tudjuk elvégezni a szükséges vizsgálatokat,
a modellen történő vizsgálat lényegesen több időt vehet igénybe és ez pontosabb eredményeket ad, amihez fontos érdekek fűződnek,
a modellen történő vizsgálat lényegesen kisebb költségekkel jár és ehhez fontos érdekek fűződnek,
a modellen történő vizsgálat olyan kritikus rendszerállapotok elemzését teszi lehetővé, amelyek naturális rendszereken történő vizsgálata jelentős biztonsági kockázatokkal jár.
2. Az alábbi meghatározások közül jelölje meg azt, amelyik az anyagi modelleken belül a fizikai modelleket jellemzi!
A fizikai hasonlóságon alapuló anyagi modellek a vizsgálni kívánt rendszer térbeli viszonyait és az ebből eredő makroszkopikus tulajdonságait reprodukálják
A fizikai hasonlóságon alapuló anyagi modellek a folyamatok dinamikáját reprodukálják, ezekre a modellekre általában az a jellemző, hogy egy adott mozgásformához tartozó rendszer jelenségeit egy más mozgásformához tartozó objektum jelenségeivel reprezentálják.
A fizikai hasonlóságon alapuló anyagi modellek a rendszer állapotváltozásainak sorozatát (folyamatainak dinamikáját) reprodukálják, ezekre a modellekre az a jellemző, hogy fizikai természetük azonos a helyettesített rendszer fizikai természetével, materiálisan azonban elemei általában eltérnek a valós rendszer elemeitől.
A fizikai hasonlóságon alapuló anyagi modellek kizárólag irányított rendszerek viselkedését írják le, de nem feltétlenül őrzik meg a modellezett folyamatok strukturális sajátosságait.
3. Jelölje meg a helyes választ!
Statikus modellel adhatunk választ arra a kérdésre, hogy különböző időpontokban mennyi árut vásároljon és adjon el a kereskedő, ha az áru ára valószínűsíthető módon időben ingadozik és bizonyos időtartamra a legnagyobb nyereséget kívánja realizálni.
Statikus modellel van dolgunk, ha például egy iparvállalat részére egy adott időtartamra vonatkozó, optimális nyereséget biztosító termék-összetételt kívánjuk meghatározni időben változatlan termelési és értékesítési feltételek mellett.
Statikus modellel van dolgunk, ha mind a valós jelenségek és paramétereik viszonylatában, mind a leképzett jelenségek illetve ezek paraméterei viszonyában kimutatható kapcsolatok egyértelműen megszabottak, egyértékűen meghatározottak.
A statikus modellek arra szolgálnak, hogy a rendszer struktúrájának alapján kapjunk magyarázatot a rendszer viselkedésére, illetve olyan probléma-megoldási módozatokat keressünk, amelyek a rendszer struktúrájának megváltoztatásával a rendszer működésének eredményességét növelik.
4. Jelölje meg a helyes válaszokat!
A reprezentáló modellek azt a célt szolgálják, hogy a bemutatni kívánt rendszert helyettesítsék olyan megismerési folyamatokban, amelyeknél a demonstrálni kívánt tulajdonságoknak az eredeti rendszeren való bemutatása nem lehetséges, vagy nem célszerű.
A jel - vagy szimbolikus modellekben hiányzik az ikonmodellekre jellemző képszerűség követelménye. Itt ugyanis a jelkonfigurációk, mint információhordozók kerülnek alkalmazásra, így ezek makroszkopikus tulajdonságai a helyettesített objektummal való kapcsolatuk viszonylatában teljesen közömbösek.
A szubsztanciális modellek olyan probléma-megoldási alternatívákat keresnek, amelyek bizonyos rendszerösszetevők lényegi tulajdonságaiból eredő, de eddig fel nem használt tulajdonságait bekapcsolva a rendszerbe, illetve a rendszer bizonyos elemeit kicserélve, annak működési hatékonysága növelhető.
Nyílt modellekre az a jellemző, hogy a rendszernek a környezettel fennálló kapcsolatait változónak (paraméternek) tekintik az adott vizsgálatra vonatkozóan.