KURZUS: Rendszerelemzés

MODUL: VI. modul: A rendszerek általános elemzési módszerei

11. lecke: A fekete doboz és a modell módszer

Tanulási útmutató

Ebben a leckében megismeri, hogy mire alkalmas a feketedoboz módszer a rendszerek elemzésénél, alkalmazásának mechanizmusát, a vizsgált objektumok osztályait, jellemzőit. Betekintést kap, hogy mire alkalmas a modell módszer rendszerek elemzésénél.

Tevékenység
  • Olvassa el figyelmesen a leckéhez tartozó (a jegyzet 101-108. oldalán található) tananyagot.
  • Ismerje és tudja értelmezni a leckéhez tartozó fontos fogalmakat, összefüggéseket:
    • feketedoboz módszer alkalmazásának lényege, indokai
    • emlékezet nélküli objektumok;
      • statikus, dinamikus, valószínűségi, determinisztikus
    • emlékezettel rendelkező objektumok,
    • belső képpel rendelkező objektumok,
    • modell módszer alkalmazása.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • választ adni, hogy mire alkalmas a feketedoboz módszer rendszerek elemzésénél?
  • meghatározni a feketedoboz módszer alkalmazásának mechanizmusát,
  • választ adni arra, hogy mely esetekben indokolt a feketedoboz módszer alkalmazása a részrendszerek vizsgálatánál?
  • megnevezni az emlékezet nélküli rendszerösszetevők (objektumok) tulajdonságait.
  • megnevezni az emlékezettel rendelkező rendszerösszetevők (objektumok) tulajdonságait.
  • megnevezni a belső képpel rendelkező rendszerösszetevők (objektumok) tulajdonságait.
  • választ adni arra, hogy mire alkalmas a modell módszer rendszerek elemzésénél?
Önellenőrző és modulzáró kérdések
1. Mikor indokolt a feketedoboz módszerének alkalmazása? Jelölje meg a helyes válaszokat!
Akkor, ha a vizsgálandó objektum belső felépítése az aktuális ismereteink alapján nem tárható fel.
Akkor, ha a vizsgálandó objektumot részeire tovább bontani nem tudjuk, viszont a vizsgálat célja szempontjából fontos az adott objektum működési mechanizmusának részletes ismerete.
Akkor, ha megismerhető lenne a vizsgált objektum belső struktúrája, azonban az a vizsgálati cél szempontjából nem lényeges.
Akkor, ha nem ismertek a bemeneti jelek és a kimeneti függvények birtokában sem tudunk következtetéseket levonni a vizsgált objektum viselkedéséről.
2. Minek nevezzük az emlékezet nélküli objektumra jellemző tulajdonságot?
vi = gi (ui)
determinisztikusnak
statikusnak,
dinamikusnak
sztochasztikusnak
3. Mi jellemző az emlékezettel rendelkező objektumok viselkedésére?
Kimeneti függvényük megadható egyetlen aktuális bemenő jel segítségével, mert az objektum korábbi bemenő jelei nem befolyásolják az aktuális kimenetét.
Statikus esetben kimeneti függvényük nem adható meg egyetlen aktuális bemenő jel segítségével, mert az objektum korábbi bemenő jelei befolyásolják az aktuális kimenetét.
Dinamikus esetben kimeneti függvényük nem adható meg egyetlen aktuális bemenő jel segítségével, mert az objektum korábbi bemenő jelei befolyásolják az aktuális kimenetét.
Kimeneti függvényük nem adható meg - sem statikus, sem dinamikus esetben - egyetlen aktuális bemenő jel segítségével, mivel az objektum korábbi bemenő jelei is befolyásolják az aktuális kimenetét.
4. Melyik objektum viselkedik az alábbi tulajdonsággal?
"egy ideig determinisztikus vagy sztochasztikus jelleggel reagálnak a bemenő jelekre előállítva ezzel "szabályos" kimeneteiket, majd hirtelen megváltoztatják kimeneti függvényeiket és úgy viselkednek, mintha egészen új objektumok lennének."
emlékezet nélküli statikus objektumok,
emlékezet nélküli determinisztikus objektumok,
emlékezettel rendelkező objektumok,
Belső képpel rendelkező objektumok.
5. A modell módszerre vonatkozóan, az alábbi állítások közül melyik igaz melyik hamis?
Az egyszerű rendszerek viselkedésének hatékonyságát javító struktúraváltoztatások és lehetséges működési körülmény változtatások kijelölésére, megalapozására szolgál.
A modell módszer alkalmazásánál egyfelől ismernünk kell a vizsgált rendszer struktúráját, másrészt pedig a vizsgálatot nem magán a bonyolult rendszeren, hanem az azt helyettesítő modellen hajtjuk végre.
A modell kísérletek olyan célirányos beavatkozásokat jelentenek a modell működésébe, amelyek nem változtatják meg annak struktúráját és működési körülményeit, vagyis a leképezett valóságos rendszer meglevő struktúrájával és működési viszonyaival azonos feltételek között tanulmányozzák a modell viselkedését.