KURZUS: Ellátási lánc menedzsment

MODUL: Karbantartási logisztika

8. lecke: Alkatrészek készletezése. Megbízhatóság orientált karbantartás

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • az ABC-elemzéssel kapcsolatban jegyezze meg, mi alapján soroljuk az alkatrészeket az egyes kategóriákba;
  • jegyezze meg, milyen értékű és milyen elemszámú alkatrészek tartoznak az A B C kategóriákba;
  • fogalmazza meg, milyen eredmény várható az ABC-elemzéstől a készletszintek tekintetében;
  • jegyezze meg, hogy az XYZ-elemzésnél mi az alkatrészek kategóriákba sorolásának alapja;
  • jegyezze meg, milyen alkatrészeket sorolunk az X, az Y és a Z kategóriákba;
  • fogalmazza meg a megbízhatóság orientált karbantartási stratégia célját;
  • jegyezze meg, hogy a rendszerelemek milyen jellemzőit lehet felhasználni a költségfüggvény kidolgozásához;
  • jegyezze meg, milyen tételekből áll össze egy rendszerelem karbantartásának összes éves költsége;
  • jegyezze meg, hogy az egyes karbantartási rendszerek esetén hogyan alakulnak a gondozási költségek;
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • az ABC- és az XYZ-elemzéssel kapcsolatban párosítani tudja egymáshoz az elemzés megnevezését és annak fogalmát;
  • felsorolásból ki tudja választani az ABC- és az XYZ-elemzésre igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani, hogy a rendszerelemek milyen jellemzőit lehet felhasználni a költségfüggvény kidolgozásához;
  • felsorolásból ki tudja választani, milyen tételekből áll össze egy rendszerelem karbantartásának összes éves költsége;
  • párosítani tudja egymáshoz az egyes karbantartási rendszereket és a jellemző költségeket;
Tananyag
1. Karbantartáshoz szükséges alkatrészek készletezése

A rendelkezésre állás megfelelő szinten tartásának feltétele a meghibásodásban érintett alkatrészek megfelelő készletezési stratégiája. A készletezési stratégia kidolgozásához ismerni kell a karbantartáshoz szükséges anyagok felhasználásának mértékét, illetve az anyagfelhasználás kiszámíthatóságát. Ezen ismeretek megszerzéséhez historikus adatok alapján ABC illetve XYZ elemzések végrehajtása szükséges.

1.1. ABC-elemzés

Az ABC elemzés esetén az alkatrészeket felhasználási gyakoriság és/vagy kritikusság alapján "A", "B" és "C" kategóriákba rangsoroljuk.

1. ábra
Az ABC-elemzéssel kapcsolatban jegyezze meg, mi alapján soroljuk az alkatrészeket az egyes kategóriákba!

Forrás: http://www.global-b2b-network.com

Az "A" kategóriába sorolandók azon alkatrészek, melyek a kritikus, illetve jellemző (sűrűn előforduló) karbantartási műveletekhez szükségesek. Jellemzően az alkatrészféleségek (cikk elemszám) 10%-át, viszont értékben a teljes készlet értékének 80%-át teszi ki. (Jelen esetben kizárólag a karbantartáshoz szükséges, tehát nem az alapanyag készleteket vizsgáljuk). "A" kategóriába kell sorolni mindenképpen azokat az anyagokat, melyek hiánya egy esetleges meghibásodás esetén nagy veszteségeket okozna, pl.: nagy átfutási idővel rendelhető, és hiánya kritikus folyamatvégzést akadályoz.

Jegyezze meg, milyen értékű és milyen elemszámú alkatrészek tartoznak az A B C kategóriákba!

Az "A" kategóriába sorolhatók például egy termelés szempontjából kritikus gép fődarabjai.

A "B" kategóriába sorolandó alkatrészek az összes alkatrészféleség (cikk elemszám) 20%-át és az összes alkatrész készletérték 15%-át teszik ki, tehát közepesen gyakori, illetve kritikus javítások esetén alkalmazandók.

A "B" kategóriába sorolható például egy termelés szempontjából közepes fontosságú gép elektromotorja.

A "C" kategóriába sorolandó alkatrészek az összes alkatrészféleség (cikk elemszám) 70%-át, az összes alkatrész készletérték 5%-át teszik ki, tehát ritka, illetve nem kritikus javítások esetén alkalmazandók. (lásd 2. ábra!)

A "C" kategóriába sorolható például egy gép egyik szabványos csavarja.

Cikk elemszám és értékek összefüggése
2. ábra
Fogalmazza meg, milyen eredmény várható az ABC-elemzéstől a készletszintek tekintetében!

Amennyiben a készletek besorolása a fentieknek megfelelő módon történik, illetve a készletszinteket úgy szabályozzák, hogy ezen arányok fennálljanak, akkor a rendelkezésre állás kritikus berendezések esetén magas, kevésbé kritikus alkatrészek esetén alacsony marad. Így nem fogunk készletezni drága, és ritkán szükséges alkatrészeket.

A készletek eloszlása az úgynevezett Pareto görbe szerint alakul (3. ábra). Ha az "A", "B", illetve "C" kategóriába közel hasonló készletértékben hasonló cikk-elemszámú alkatrész tartozik, a kategorizálás jelentősége csökken.

Pareto görbe
3. ábra
1.2. XZY-elemzés
Jegyezze meg, hogy az XYZ-elemzésnél mi az alkatrészek kategóriákba sorolásának alapja!

XYZ elemzés esetén az alkatrészeket felhasználásuk sztochasztikus (előre nem kiszámítható), vagy kevésbé sztochasztikus jellege szerint "X", "Y" és "Z" kategóriákba rangsoroljuk.

Jegyezze meg, milyen alkatrészeket sorolunk az X, az Y és a Z kategóriákba!

"X" kategóriába azokat az alkatrészeket soroljuk, melyek felhasználása jól kiszámítható, nem ingadozik. Ezekből a kiszámíthatóság miatt nem érdemes nagy biztonsági készletet tartani, mivel a fogyás és a rendelési átfutási idők ismeretében könnyű elkerülni a készlethiányos állapotot. Például: kenőanyag.

"Y" kategóriába azon alkatrészek sorolhatók, melyek bár ingadozó mértékben kerülnek felhasználásra, de valamilyen trend meghatározható. Például: légkondicionáló berendezés.

"Z" kategóriába tartozó anyagoknál a felhasználást nehezen lehet előre jósolni, mivel erős, rendszertelen ingadozást mutat. Ennél a kategóriánál a készletszintet érdemesebb magasabb szinten tartani, főleg, ha az adott alkatrész kritikus folyamatot ellátó berendezés karbantartásához szükséges, és hiánya nagymértékű termeléskiesést, veszteséget eredményez.

Például: kritikus gép fődarabja.

Megjegyezendő, hogy nehéz egyértelmű példát mondani az egyes kategóriákra, hiszen minden egyes karbantartási folyamat a technológiától és a vállalati sajátosságoktól függ, ezért minden esetben különbözhetnek a "kritikusság", illetve "pótolhatatlanság" fogalmak.

Az ABC és az XYZ elemzések együttesen is alkalmazhatók (lásd 4. ábra!).

Az ABC- és az XYZ-elemzés együttes alkalmazása
4. ábra

Forrás: http://rs1.szif.hu/~varsanyi/web/Hofer%20Mara/portfoli%F3elemz%E9s.ppt

2. Megbízhatóság orientált karbantartási stratégia

A termelési folyamatok minőségének egyik legfontosabb jellemzője a megbízhatóság. A megbízhatóságra orientált karbantartás célja a folyamatok megbízhatóságának javítása, figyelemmel az egyes rendszerelemek megbízhatóságára. A kifejlesztett megbízhatóságra orientált karbantartás (Reliability Centered Maintenance - RCM) ilyen szemléletű logikus döntéseken alapul.

2.1. Megbízhatóságra orientált karbantartás elvei
5. ábra

Forrás: http://www.nasa.gov/images/content/117378main_gulfstream_aircraft.jpg

Fogalmazza meg a megbízhatóság orientált karbantartási stratégia célját!

A megbízhatóságra orientált karbantartás célja olyan stratégia alkalmazása, amely a rendelkezésre állás, megbízhatóság és környezetbarátság követelményeinek kielégítése mellett az üzemköltségek minimálásához vezet.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden rendszerelem számára egy költségfüggvényt kell kidolgozni és ennek helyi minimumát kell kiszámítani. Ilyen függvény kidolgozásához és az üzemi költségek minimumának megállapításához a következő lépésekben kell eljárni:

Jegyezze meg, hogy a rendszerelemek milyen jellemzőit lehet felhasználni a költségfüggvény kidolgozásához!
  • Meg kell határozni minden karbantartandó rendszerelemet és ki kell terjeszteni rájuk a megbízhatóságra orientált karbantartás rendszerét.
  • Meg kell állapítani az egyes elemek technológiai funkcióját a rendszerben.
  • Meg kell határozni az egyes elemek öregedési folyamatát.
  • Meg kell állapítani az egyes elemek fontosságát a rendszerben.
  • Fel kell mérni az egyes elemek lehetséges meghibásodását és ennek következményeit.
  • Fel kell állítani az üzemi költségek számításának egyenletét és meg kell találni a karbantartás legjobb módszerét.
2.2. Optimális gondozási időközök

Az optimális karbantartási időközök meghatározásához minden rendszerelemre meg kell állapítani az üzemköltségek és a karbantartás gyakorisága közötti összefüggést, és meg kell keresni ennek a függvénynek a minimumát.

6. ábra

forrás: http://oakspmo.ohio.gov/oaks/training/timeandlabor/images/2_14_advantages_timesheet.jpg

Az összefüggés egyszerűsített formában a következő:

K ö = K g + K j + K k
Jegyezze meg, milyen tételekből áll össze egy rendszerelem karbantartásának összes éves költsége!

Kö - az összes éves költség
Kg - a gondozási költség évente
Kj - a javítási költség évente
Kk - a kiesések okozta veszteség évente

A képlet alkalmazhatóságához feltételezni kell, hogy az egyes költségelemek időben állandók vagy azonos arányban változnak. A gondozási és javítási költségek az egyes elemek állapotától függenek, amit az öregedési modell ír le. A kiesési veszteségek az adott elem fontosságától függenek.

2.3. Gondozási költségek

A karbantartási költségek magukba foglalnak minden olyan kiadást, ami az egyes elemek gondozása során merül fel. Az egyes költségek eltérően alakulnak az eltérő típusú karbantartási rendszerek esetén.

7. ábra

forrás: http://www.origo.hu/i/0807/20080731csekk.jpg

A karbantartásnak a következő fajtái vannak:

Jegyezze meg, hogy az egyes karbantartási rendszerek esetén hogyan alakulnak a gondozási költségek!
  • Szabványos karbantartási rendszernél a gondozás költségei az élettartam ellenőrzés költségeiben merül ki, tehát nem jelentős.
  • Állapottól függő karbantartás esetén az elem állapotát diagnosztikai módszerekkel felmérik, ennek alapján megállapítják a kiesésig valószínűsíthető élettartamot. Ez igen költséges eljárás, csak a drága rendszerelemeknél (pl. nagyfeszültségű transzformátoroknál) kerül alkalmazásra. Be kell szerezni hozzá a diagnosztikai műszereket, előnye viszont, hogy a karbantartás mélységét és időpontjait a tényleges állapothoz lehet hozzáigazítani.
  • Időszakos karbantartási rendszer esetén az üzemi tapasztalatok és a gyártók ajánlásai alapján meghatározzák a rendszeres ellenőrzés, gondozás és javítások időközeit, tekintet nélkül az adott elemek tényleges állapotára. A tervszerű megelőző karbantartás költségei egyenes arányban állnak a gyakorisággal.
  • Egyszerű karbantartási rendszerben az eszközt meghibásodásig használják. Amikor a hiba bekövetkezett, az elemet kicserélik vagy megjavítják. Gondozási költségek tulajdonképpen nem merülnek fel.
2.4. Javítási és kiesési költségek

A javítási költségek közé tartoznak a tartalék alkatrészek beszerzésével és tárolásával kapcsolatos kiadások, a javítóműhelyek fenntartásának költségei stb. is. A költségek függenek attól is, hogy saját erővel vagy alvállalkozók bevonásával végzik-e el a javításokat. A javítási költségek függenek a gondozás gyakoriságától.

Feltételezve, hogy az adott rendszerelem gondozása az új elem megbízhatósági jellemzőit teljes mértékben helyreállítja, a kiesés valószínűsége exponenciális eloszlási függvénnyel fejezhető ki. A kiesési költségek nemcsak a vállalat nyereségkiesését foglalják magukba, hanem a vevőnél jelentkező nyereségkiesést is, amelyet a szerződésben lefektetett feltételek szerint a vállalatnak meg kell téríteni.

Önellenőrző kérdések
1. Melyik elemzésre igaz, hogy a felhasználás gyakoriságának kiszámíthatósága alapján sorolja kategóriákba az alkatrészeket?
Az ABC-elemzésre.
Az XYZ-elemzésre.
2. Jelölje meg az alábbiak közül az ABC-elemzésre igaz állításokat!
Az A kategóriába sorolt alkatrészek a készletek összértékének körülbelül 80%-át képviselik.
A C kategóriába sorolt alkatrészek a készlet darabszámának körülbelül 20%-át képviselik.
A B kategóriába sorolt alkatrészek a készlet összértékben nagyobb értéket képviselnek, mint a C kategóriába sorolt alkatrészek.
Az A kategóriába sorolt alkatrészek a készlet darabszámának kb. 10%-át teszik ki.
3. Milyen eredmény várható az ABC-elemzéstől a készletszintek tekintetében?
A rendelkezésre állás kritikus berendezések és kevésbé kritikus alkatrészek esetén is magas szinten tartható lesz.
A rendelkezésre állás kritikus berendezések esetén alacsony, kevésbé kritikus alkatrészek esetén magas lesz.
A rendelkezésre állás kritikus berendezések esetén magas, kevésbé kritikus alkatrészek esetén alacsony szintű lesz.
4. Párosítsa az egyes alkatrész-kategóriákat az állításokhoz! Írja be az x, y vagy z betűt a megfelelő mezőbe!

Az ebbe a kategóriába tartozó alkatrészek felhasználását nem lehet előre megjósolni.
Az ebbe a kategóriába tartozó alkatrészek felhasználása jól kiszámítható:
Az ebbe a kategóriába tartozó alkatrészek felhasználása valamilyen trend szerint ingadozik:
Az ebbe a kategóriába tartozó alkatrészek esetén könnyű elkerülni a készlethiányos állapotot:
Az ebbe a kategóriába tartozó alkatrészek esetén érdemes magasabb szinten tartani a készletet:

5. Jelölje meg, hogy megbízhatóságra orientált karbantartási stratégia esetén a rendszer elemeinek mely jellemzőit kell meghatározni a költség-minimalizáláshoz!
Funkció.
Öregedési folyamat.
Érték.
Javítási költség.
Fontosság a rendszerben.
Lehetséges meghibásodások és következményeik.
6. Jelölje meg, milyen tételekből áll össze egy rendszerelem karbantartásának összes éves költsége!
Gondozási költség.
Javítási költség.
A kiesések okozta veszteség.
Szállítási költség.
Beszerzési költség.
7. Jelölje meg, melyik karbantartási formára jellemző, hogy a gondozás költségei az élettartam-ellenőrzés költségeire korlátozódnak!
Szabványos karbantartás.
Állapottól függő karbantartás.
Időszakos karbantartás.
Egyszerű karbantartás.
7. Jelölje meg, melyik karbantartási formára jellemző, hogy gondozási költségek nem merülnek fel!
Szabványos karbantartás.
Állapottól függő karbantartás.
Időszakos karbantartás.
Egyszerű karbantartás.