KURZUS: Ellátási lánc menedzsment
MODUL: Karbantartási logisztika
8. lecke: Alkatrészek készletezése. Megbízhatóság orientált karbantartás
Tanulási útmutató | |||
Tevékenység | |||
| |||
Követelmények | |||
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Tananyag | |||
1. Karbantartáshoz szükséges alkatrészek készletezése | |||
A rendelkezésre állás megfelelő szinten tartásának feltétele a meghibásodásban érintett alkatrészek megfelelő készletezési stratégiája. A készletezési stratégia kidolgozásához ismerni kell a karbantartáshoz szükséges anyagok felhasználásának mértékét, illetve az anyagfelhasználás kiszámíthatóságát. Ezen ismeretek megszerzéséhez historikus adatok alapján ABC illetve XYZ elemzések végrehajtása szükséges. | |||
1.1. ABC-elemzés | |||
Az ABC elemzés esetén az alkatrészeket felhasználási gyakoriság és/vagy kritikusság alapján "A", "B" és "C" kategóriákba rangsoroljuk. | |||
| |||
Az ABC-elemzéssel kapcsolatban jegyezze meg, mi alapján soroljuk az alkatrészeket az egyes kategóriákba! | Forrás: http://www.global-b2b-network.com | ||
Az "A" kategóriába sorolandók azon alkatrészek, melyek a kritikus, illetve jellemző (sűrűn előforduló) karbantartási műveletekhez szükségesek. Jellemzően az alkatrészféleségek (cikk elemszám) 10%-át, viszont értékben a teljes készlet értékének 80%-át teszi ki. (Jelen esetben kizárólag a karbantartáshoz szükséges, tehát nem az alapanyag készleteket vizsgáljuk). "A" kategóriába kell sorolni mindenképpen azokat az anyagokat, melyek hiánya egy esetleges meghibásodás esetén nagy veszteségeket okozna, pl.: nagy átfutási idővel rendelhető, és hiánya kritikus folyamatvégzést akadályoz. | |||
Jegyezze meg, milyen értékű és milyen elemszámú alkatrészek tartoznak az A B C kategóriákba! | Az "A" kategóriába sorolhatók például egy termelés szempontjából kritikus gép fődarabjai. | ||
A "B" kategóriába sorolandó alkatrészek az összes alkatrészféleség (cikk elemszám) 20%-át és az összes alkatrész készletérték 15%-át teszik ki, tehát közepesen gyakori, illetve kritikus javítások esetén alkalmazandók. | |||
A "B" kategóriába sorolható például egy termelés szempontjából közepes fontosságú gép elektromotorja. | |||
A "C" kategóriába sorolandó alkatrészek az összes alkatrészféleség (cikk elemszám) 70%-át, az összes alkatrész készletérték 5%-át teszik ki, tehát ritka, illetve nem kritikus javítások esetén alkalmazandók. (lásd 2. ábra!) | |||
A "C" kategóriába sorolható például egy gép egyik szabványos csavarja. | |||
| |||
Fogalmazza meg, milyen eredmény várható az ABC-elemzéstől a készletszintek tekintetében! | Amennyiben a készletek besorolása a fentieknek megfelelő módon történik, illetve a készletszinteket úgy szabályozzák, hogy ezen arányok fennálljanak, akkor a rendelkezésre állás kritikus berendezések esetén magas, kevésbé kritikus alkatrészek esetén alacsony marad. Így nem fogunk készletezni drága, és ritkán szükséges alkatrészeket. | ||
A készletek eloszlása az úgynevezett Pareto görbe szerint alakul (3. ábra). Ha az "A", "B", illetve "C" kategóriába közel hasonló készletértékben hasonló cikk-elemszámú alkatrész tartozik, a kategorizálás jelentősége csökken. | |||
| |||
1.2. XZY-elemzés | |||
Jegyezze meg, hogy az XYZ-elemzésnél mi az alkatrészek kategóriákba sorolásának alapja! | XYZ elemzés esetén az alkatrészeket felhasználásuk sztochasztikus (előre nem kiszámítható), vagy kevésbé sztochasztikus jellege szerint "X", "Y" és "Z" kategóriákba rangsoroljuk. | ||
Jegyezze meg, milyen alkatrészeket sorolunk az X, az Y és a Z kategóriákba! | "X" kategóriába azokat az alkatrészeket soroljuk, melyek felhasználása jól kiszámítható, nem ingadozik. Ezekből a kiszámíthatóság miatt nem érdemes nagy biztonsági készletet tartani, mivel a fogyás és a rendelési átfutási idők ismeretében könnyű elkerülni a készlethiányos állapotot. Például: kenőanyag. | ||
"Y" kategóriába azon alkatrészek sorolhatók, melyek bár ingadozó mértékben kerülnek felhasználásra, de valamilyen trend meghatározható. Például: légkondicionáló berendezés. | |||
"Z" kategóriába tartozó anyagoknál a felhasználást nehezen lehet előre jósolni, mivel erős, rendszertelen ingadozást mutat. Ennél a kategóriánál a készletszintet érdemesebb magasabb szinten tartani, főleg, ha az adott alkatrész kritikus folyamatot ellátó berendezés karbantartásához szükséges, és hiánya nagymértékű termeléskiesést, veszteséget eredményez. | |||
Például: kritikus gép fődarabja. | |||
Megjegyezendő, hogy nehéz egyértelmű példát mondani az egyes kategóriákra, hiszen minden egyes karbantartási folyamat a technológiától és a vállalati sajátosságoktól függ, ezért minden esetben különbözhetnek a "kritikusság", illetve "pótolhatatlanság" fogalmak. | |||
Az ABC és az XYZ elemzések együttesen is alkalmazhatók (lásd 4. ábra!). | |||
| |||
Forrás: http://rs1.szif.hu/~varsanyi/web/Hofer%20Mara/portfoli%F3elemz%E9s.ppt | |||
2. Megbízhatóság orientált karbantartási stratégia | |||
A termelési folyamatok minőségének egyik legfontosabb jellemzője a megbízhatóság. A megbízhatóságra orientált karbantartás célja a folyamatok megbízhatóságának javítása, figyelemmel az egyes rendszerelemek megbízhatóságára. A kifejlesztett megbízhatóságra orientált karbantartás (Reliability Centered Maintenance - RCM) ilyen szemléletű logikus döntéseken alapul. | |||
2.1. Megbízhatóságra orientált karbantartás elvei | |||
| |||
Forrás: http://www.nasa.gov/images/content/117378main_gulfstream_aircraft.jpg | |||
Fogalmazza meg a megbízhatóság orientált karbantartási stratégia célját! | A megbízhatóságra orientált karbantartás célja olyan stratégia alkalmazása, amely a rendelkezésre állás, megbízhatóság és környezetbarátság követelményeinek kielégítése mellett az üzemköltségek minimálásához vezet. | ||
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden rendszerelem számára egy költségfüggvényt kell kidolgozni és ennek helyi minimumát kell kiszámítani. Ilyen függvény kidolgozásához és az üzemi költségek minimumának megállapításához a következő lépésekben kell eljárni: | |||
Jegyezze meg, hogy a rendszerelemek milyen jellemzőit lehet felhasználni a költségfüggvény kidolgozásához! |
| ||
2.2. Optimális gondozási időközök | |||
Az optimális karbantartási időközök meghatározásához minden rendszerelemre meg kell állapítani az üzemköltségek és a karbantartás gyakorisága közötti összefüggést, és meg kell keresni ennek a függvénynek a minimumát. | |||
| |||
6. ábra | |||
forrás: http://oakspmo.ohio.gov/oaks/training/timeandlabor/images/2_14_advantages_timesheet.jpg | |||
Az összefüggés egyszerűsített formában a következő: | |||
Jegyezze meg, milyen tételekből áll össze egy rendszerelem karbantartásának összes éves költsége! | Kö - az összes éves költség | ||
A képlet alkalmazhatóságához feltételezni kell, hogy az egyes költségelemek időben állandók vagy azonos arányban változnak. A gondozási és javítási költségek az egyes elemek állapotától függenek, amit az öregedési modell ír le. A kiesési veszteségek az adott elem fontosságától függenek. | |||
2.3. Gondozási költségek | |||
A karbantartási költségek magukba foglalnak minden olyan kiadást, ami az egyes elemek gondozása során merül fel. Az egyes költségek eltérően alakulnak az eltérő típusú karbantartási rendszerek esetén. | |||
| |||
forrás: http://www.origo.hu/i/0807/20080731csekk.jpg | |||
A karbantartásnak a következő fajtái vannak: | |||
Jegyezze meg, hogy az egyes karbantartási rendszerek esetén hogyan alakulnak a gondozási költségek! |
| ||
2.4. Javítási és kiesési költségek | |||
A javítási költségek közé tartoznak a tartalék alkatrészek beszerzésével és tárolásával kapcsolatos kiadások, a javítóműhelyek fenntartásának költségei stb. is. A költségek függenek attól is, hogy saját erővel vagy alvállalkozók bevonásával végzik-e el a javításokat. A javítási költségek függenek a gondozás gyakoriságától. | |||
Feltételezve, hogy az adott rendszerelem gondozása az új elem megbízhatósági jellemzőit teljes mértékben helyreállítja, a kiesés valószínűsége exponenciális eloszlási függvénnyel fejezhető ki. A kiesési költségek nemcsak a vállalat nyereségkiesését foglalják magukba, hanem a vevőnél jelentkező nyereségkiesést is, amelyet a szerződésben lefektetett feltételek szerint a vállalatnak meg kell téríteni. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Melyik elemzésre igaz, hogy a felhasználás gyakoriságának kiszámíthatósága alapján sorolja kategóriákba az alkatrészeket?
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg az alábbiak közül az ABC-elemzésre igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||
3. Milyen eredmény várható az ABC-elemzéstől a készletszintek tekintetében?
![]() | |||||||||||||
4. Párosítsa az egyes alkatrész-kategóriákat az állításokhoz! Írja be az x, y vagy z betűt a megfelelő mezőbe! Az ebbe a kategóriába tartozó alkatrészek felhasználását nem lehet előre megjósolni. ![]() | |||||||||||||
5. Jelölje meg, hogy megbízhatóságra orientált karbantartási stratégia esetén a rendszer elemeinek mely jellemzőit kell meghatározni a költség-minimalizáláshoz!
![]() | |||||||||||||
6. Jelölje meg, milyen tételekből áll össze egy rendszerelem karbantartásának összes éves költsége!
![]() | |||||||||||||
7. Jelölje meg, melyik karbantartási formára jellemző, hogy a gondozás költségei az élettartam-ellenőrzés költségeire korlátozódnak!
![]() | |||||||||||||
7. Jelölje meg, melyik karbantartási formára jellemző, hogy gondozási költségek nem merülnek fel!
![]() |