KURZUS: Ellátási lánc menedzsment
MODUL: Banki logisztika
4. lecke: Készpénzkészletezés, ATM-ek elhelyezése, bankfiókok kialakítása
Tanulási útmutató | |||
Tevékenység | |||
| |||
Követelmények | |||
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Tananyag | |||
1. Készpénzkészletezési stratégia | |||
A bankoknak, mint pénzzel foglalkozó vállalatoknak fontos célja a likvid, de hatékony működés. A bank két likviditási követelménnyel áll szemben, az | |||
| |||
Egyedi likviditás | |||
Követelménye, hogy a bankhivataloknak mindig fizető-képesnek kell lennie: mindig rendelkezésükre kell állnia a napi forgalomhoz szükséges készpénznek. | |||
| |||
Forrás: http://www.hirszerzo.hu/imgpool/17183_6.jpg | |||
Fogalmazza meg, milyen problémák adódhatnak a készpénz-túltartalékolásból! | Az egyedi likviditást óvatossági tartalékok képzésével lehet fenntartani. Fontos kérdés, hogy ez vajon hatékonyan, azaz túltartalékolás nélkül megtehető-e. A túltartalékolás ugyanis a kelleténél nagyobb működő tőkét és kamatveszteséget, pénzkezelési költséget jelent. | ||
Központi likviditás | |||
A helyi szintű készpénzgazdálkodásban a bankhivatalok bizonyos döntési mozgástérrel rendelkeznek, amely befolyásolja a vállalat központi készpénz-pozícióját, vagyis a központi likviditást is. | |||
1.1. Készpénzgazdálkodás összefüggései | |||
A rendszer működését egy stilizált modellen keresztül ismertetjük. Itt mutatjuk be a pénzforgalom elszámolási egyenleteit, és a tervezési egyenleg, az MNB számla-változás, a rendszerben lévő működő tőke, és a banki hivatalok készpénzforgalmának kapcsolatát. | |||
A rendszerben négy szereplőt különböztetünk meg: | |||
Sorolja fel a banki készpénz-gazdálkodással kapcsolatos rendszer négy szereplőjét! |
| ||
Bár a bankoknál fizikailag több értéktár is létezik, szerepük egyként kezelhető, így a jegyzetben is összevontan jelennek meg. Az egyes szereplők kapcsolatait az alábbi ábra szemlélteti: | |||
Tanulmányozza a szereplők közötti kapcsolatokat bemutató ábrát! |
| ||
Tehát az ügyfelek csak a bankkal vannak kapcsolatban, a bank az ügyfelekkel és az értéktárral stb. Ennek a tisztázása azért fontos, mert a pénzforgalom összefüggéseinek felírásakor ez alapján lehet áttekinteni, hogy az adott szereplő honnan kaphat, illetve hova adhat pénzt. | |||
Jegyezze meg a készpénzforgalommal összefüggő mennyiségek betűjeleit! | Jelölések: | ||
Rajzolja le a szereplők közötti kapcsolatokat bemutató ábrát, és az egyes szereplők közötti nyilakra írja be a megfelelő jelöléseket! | Az összefüggések felírásakor alsó indexet alkalmazunk egy adott nap jelölésére. Pl. az St jelölés a t-edik nap nyitókészletét jelenti, az St+1 pedig a következő nap nyitókészletét. | ||
A bankhivatalok napi forgalma | |||
Jegyezze meg, hogyan írhatók fel az alábbi összefüggések: a bankhivatalok napi forgalma; az értéktárba beáramló és onnan kiáramló tételek; tervezési egyenleg; | A bankhivatalok adott nyitó készlettel (S) rendelkeznek, amely a trezorban van és az előző napról maradt. E mellé, a nyitás időpontjára érkezik még bevételként az értéktárból készpénz (I), amelynek összegéről előző nap döntöttek. A nap folyamán a lakosság befizetései (R) jelentenek további pénzbevételt. A bevételek összege megegyezik a lakossági kifizetések (P), az értéktárba küldött pénzek (O) és a zárókészlet értékének összegével. | ||
Értéktári összefüggések | |||
Az értéktár gyűjti össze a visszaküldött készpénzt, és osztja szét a következő napi szükséges mennyiséget. | |||
Az értéktárba be- és az értéktárból kiáramló tételek egyszerű aggregátumai a bankhivatalokkal és a központi bankkal lebonyolított forgalmaknak, vagyis | |||
ahol N a bankhelyi egységek száma. Vegyük észre, hogy az értéktárból t-edik elszámolási napon kiáramló pénz t+1 napon kerül be a bankok készletébe (éjszaka szállítják). A központi bankba napközben történik a szállítás. | |||
Végül, a rendszer lezárásaként, az aggregált forgalmat leíró összefüggés: | |||
Végső soron a lakossági forgalomban keletkező szükségleteket vagy fölöslegeket az értéktár kezeli (a Z záró állománya változik), és ha ez nem lenne elég, készpénzt küldenek vagy igényelnek a jegybanktól. | |||
A tervezési egyenleg | |||
Jegyezze meg, hogy a likviditáskezelés során milyen követelményt fogalmaznak meg a tervezési egyenleggel kapcsolatban! | A likviditáskezelés során az értéktárnak a nap adott időpontján megfigyelhető egyenlegét (tervezési egyenleget) kívánják zérus szint körül tartani. Ez a fölös- illetve hiányzó pénzmennyiség minimálisra redukálását jelenti. A tervezési egyenleg az értéktári nyitókészletből indul, az MNB-be befizetett és az MNB-től felvett pénzekkel módosul, s az így rendelkezésre álló összegből küldenek ki a bankhelyeknek: | ||
A tervezési egyenlegből az értéktári zárókészletet úgy kapjuk, hogy az időközben az értéktárba érkezett visszaküldéseket ehhez hozzáadjuk: | |||
1.2. Optimális pénzkészletezés feltételei | |||
A bankhelyek feladata az egyedi likviditás mindenkori biztosítása minimális költségek mellett. A költségek két részből adódnak: | |||
Jegyezze meg, milyen két részből tevődnek össze a bankfiókok pénzkészletezéssel kapcsolatos költségei, és mitől függenek ezek a költségek! |
| ||
A szállítási költségek a szállított pénzösszeg nagyságától függenek, a kamatveszteségek a tartott pénz mennyisége és a konstans napi kamatláb nagysága. A tartott készpénz szintjének a nap elején meglévő (S+I) összeget választjuk. A bankhely a [0,T] véges intervallumon optimalizál. | |||
Az adott nap döntési időpontjában a bank ismeri a mai U-t (a készlet szintjét), és a következő napi P-t (a lakosságnak kifizetendő pénzt). Mindezek ismeretében, két szabályt betartva kell döntenie arról, hogy mennyi pénzt küld vissza a központnak éjszakára, és mennyit igényel másnap reggelre. | |||
A vezetés két központi hüvelykujj-szabályt ír elő a bankhivataloknak: | |||
| |||
Az óvatossági szabály lényege, hogy a másnapi biztosan rendelkezésre álló pénz a másnapi kifizetéseket fedezze. | |||
Fogalmazza meg, mit értünk óvatossági szabályon és zárókészlet-limiten! | A zárókészletre vonatkozó limit alapján legalább annyit kell visszaküldeni, hogy ne legyen nagyobb készlet az engedélyezettnél. | ||
| |||
Forrás: http://www.fn.hu/cikk/00170000/172898/2.jpg | |||
A bankhivatalok a gyakorlatban akkor is küldenek vissza pénzt, ha a zárókészlet-limit nem teljesül, ugyanis eltérő címletösszetételben van meg a zárókészlet, mint amelyre a következő nap szükségük lesz. | |||
2. Bankfiókok kialakítása | |||
A bank front-office területeinek felépítése az elmúlt évek során folyamatosan alakult át kommunikációt segítő környezetté, a kialakítás során törekedve arra, hogy a banki arculat egyedi maradjon és tükrözze ügyfelei felé a bank által fontosnak tartott értékeket. | |||
Sorolja fel a bankfiókok kialakításának főbb elveit az alábbiakra vonatkozóan: belső tér; ügyfélpultok; pénztár. | Mind az ügyféltér kialakítása, mind pedig a berendezése tudatos törekvése annak, hogy a kommunikáció címzettje, azaz az ügyfél felé hatékonyan közvetítse a bank üzenetét: az univerzális nagybanki képet, a professzionalizmust, az ügyfél- és emberközpontúságot, a dinamikus fejlődés iránti elkötelezettséget és a kezdeményezőkészséget. | ||
| |||
Forrás: http://www.freeline.hu/referenciak/bankok/unicredit_kmet/001.jpg | |||
A bankfiókok kialakításánál fontos tényező a nagy, tágas tér, amelyen belül jól megközelíthetően ám egymástól megfelelő mértékben elszigetelten kell az ügyfélpultokat elhelyezni. Különös tekintettel a pénztár pultra, melyet a bankfiók olyan pontjában célszerű kialakítani, hogy az biztonságos távolságban, takarásban legyen a várakozóktól és többi pulttól egyaránt. | |||
Az ügyfélfogadó pult, az ügyintézők "személyes irodája" tiszta és rendezett kell, hogy legyen. A pultok előtt és mögött a kényelmes székek helyezkedjenek el. A belső világítás megfelelő mértékű legyen, nem túl erős, megfelelő látási viszonyokat biztosítson és átlagos belső hőmérséklet legyen. | |||
| |||
Forrás: http://www.freeline.hu/referenciak/bankok/hvbbaja/009.jpg | |||
Az ügyféltérben a figyelemfelkeltő transzparenseket és a reklámirodalmat, azaz a gondosan megszerkesztett és kivitelezett rövid termékismertetőket valamint az egyéb, kötelező tájékoztató kiadványokat (pl. Alapszabály, Hirdetmény, aktuális valuta és devizaárfolyam stb.) kell elhelyezni. | |||
A banki kommunikáció, természetesen a kellemes hangulati légkör biztosításán túl, komoly szándékkal bíró, tudatos tevékenység melynek végső célja a banki szolgáltatások eredményes közvetítése az ügyfél számára, az ügyfél elégedettség maximális elérése mellett. | |||
Ennek a célnak a megvalósulásához a bankok munkatársaik számára szigorú és egységes alapelveket fogalmaztak meg melyeknek célja, hogy az ügyfelek felé a bankok képviselői mind megjelenésükben, mind az ügyfelekkel szemben való viselkedésük során megbízhatóságot és hozzáértést sugározzanak. | |||
3. ATM elhelyezés alapelvei | |||
Az ATM(Automated Teller Machine = bankjegykiadó automata)pontok gazdaságos elhelyezése a Cross-docking pontok elhelyezéséhez hasonlítható. | |||
| |||
Forrás: http://www.delhinybank.com/Locations/images/atm.jpg | |||
(Crossdocking esetén az üzleteket a kereskedő átrakó pontjáról látják el áruval. Az árukat az átrakó pontokon nem tárolják hosszú ideig. A Crossdocking pontra való beszállítások időpontját és a beszállítandó mennyiségeket így nem kell összehangolni az üzletekbe való kiszállításokkal.) | |||
Az ügyfélorientált szolgáltatások megjelenését követően a logisztikai szemléletmód kulcsfontosságú szerepet kapott a készpénz ügyfelekhez való eljuttatását végző elosztási folyamatban. A bankok nagyszámú megjelenése gyorsan megteremtette az igényt az elosztásra szakosodott logisztikai szolgáltatásra. A szállítások kis tételben és sok címlettel, rendszeresen történnek, országosan jutnak el az ügyfelekhez. | |||
Az ATM-ek ellátása az elosztási logisztikai alrendszerben alkalmazott olyan ismétlődő disztribúciós folyamatot jelöl, mely során a különböző beszállítók (bankok) elsődlegesen "gyorsan mozgó" készpénz elosztását 24 óránál kevesebb ideig tartó, készletre nem kerülő, átrakó vagy keresztül-raktározással és ehhez kapcsolódó kiszállítással, egységcsomagokban végzik. Az ATM elterjedésének oka a 24 órás készpénzfelvételi lehetőség. | |||
Úgy tudjuk meghatározni, hogy hány darab ATM-et, hol helyezzünk el egy városban, hogy: | |||
Sorolja fel, mely módszerek segítenek meghatározni az ATM-ek elhelyezését egy városban! |
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Jelölje meg, milyen problémák adódhatnak a készpénz-túltartalékolásból!
![]() | |||||||||||||||
2. Jelölje meg a banki készpénz-gazdálkodással kapcsolatos rendszer szereplőit!
![]() | |||||||||||||||
3. Párosítsa a következő fogalmakat az alábbi jelölésekhez! Írja be számokat a megfelelő mezőbe! (A nyolc számból hetet kell beírnia!) S: 1 ![]() | |||||||||||||||
4. Jelölje meg, hogy az alábbi összefüggések közül melyik írja le helyesen a bankhivatalok napi forgalmát! ![]() | |||||||||||||||
5. Jelölje meg, hogy az alábbi összefüggések közül melyik írja le helyesen az értéktárba beáramló tételeket! ![]() | |||||||||||||||
6. Jelölje meg, hogy az alábbi összefüggések közül melyik írja le helyesen a tervezési egyenleget! ![]() | |||||||||||||||
7. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak vagy hamisak, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
![]() | |||||||||||||||
8. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||||
9. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||||
10. Sorolja fel, mely módszerek segítenek meghatározni az ATM-ek elhelyezését egy városban!
![]() |