KURZUS: Ellátási lánc menedzsment
MODUL: Karbantartási logisztika
7. lecke: Az üzemfenntartás szervezete, a karbantartási folyamat jellemzői
Tanulási útmutató | |||
Tevékenység | |||
| |||
Követelmények | |||
Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||
| |||
Tananyag | |||
1. Az üzemfenntartás szervezete | |||
Az üzemfenntartás (karbantartás, javítás) feladatai végezhetők | |||
| |||
Jegyezze meg, mit értünk saját karbantartás és külső karbantartás alatt! | Saját karbantartás az a karbantartási tevékenység, amelyet az üzemeltető saját maga végez. | ||
| |||
Forrás: http://www.germes-online.com/direct/dbimage/50353301/Socket_Wrench_Set.jpg | |||
A vállalati üzemfenntartás szervezeti felépítésének jellemzője annak a vállalati (termelési) rendszerben elfoglalt helye és aránya (pl. az üzemfenntartás létszámának aránya az összes foglalkoztatotthoz). | |||
Az üzemfenntartási szervezet helyét (ki kinek az irányítása alatt), szerepét, szervezeti felépítését döntően a vállalat adottságai határozzák meg: nagysága, műszaki színvonala, felépítése (telephelyek száma, azok távolsága), termelési profilja és termelési rendszere. | |||
Fogalmazza meg, mi a különbség a nagyvállalatok és a kisebb cégek üzemfenntartási szervezetei között! | Nagy vállalatoknál az üzemfenntartás önálló gyáregység, az egyes tevékenységi körök általában külön szervezeti egységet alkotnak. Kisebb vállalatoknál több tevékenységi kör alkot együtt egy-egy szervezeti egységet. | ||
| |||
Forrás: http://www.flexelectrical.co.uk/img_7942%5B1a%5D.jpg | |||
Az üzemfenntartás szervezete lehet központosított, gyáranként önálló vagy vándor jellegű. A decentralizált szervezeti formában az irányítást összevontan, a részletes feladatokat decentralizáltan valósítják meg. | |||
Az utóbbi évek gazdasági átalakulása magával hozta az üzemfenntartási szervezetek önállósítását, azaz vállalaton belüli önelszámoló egységet alkottak (pl. szolgáltató gyár, szolgáltató üzem megnevezéssel). Ezek az önelszámoló egységek, ha kapacitásuk lehetővé teszi, akkor vállalaton kívüli megrendeléseket is fogadhatnak. | |||
A nagy vállalatok kisebb egységekre való szétválásával egyre inkább felvetődik, hogy érdemesebb külső szervezeteknél megrendelni mind a karbantartási, mind a javítási feladatokat. Napjainkban élénk vita van arról, hogy a saját karbantartás vagy a külső szolgáltatás a gazdaságosabb. Feltehetően ebben az esetben is a gazdasági megfontolás alapján lehet dönteni. | |||
| |||
Forrás: http://cluelessdesigns.com/CD%20Website/assets/MaintMan.jpg | |||
Jegyezze meg, milyen műveletekre előnyös külső cégnek megbízást adni! | A gyors piaci reagálás egyik feltétele, hogy a vállalat megfelelő arányban vegye igénybe a saját és külső közreműködést. Amit a külső szervezetek hatékonyabban képesek távlatilag megoldani, azt nem szabad megtartani a vállalat szervezetében. Az ilyen külső megbízások szigorú előfeltételhez kötöttek, különösen a helyismeretet illetően. Azokra a műveletekre előnyös külső megbízást adni, amelyek nagyrészt szabványosítható lépéseket igényelnek, nem kötődnek a termelés sajátos ismereteihez. | ||
2. Saját javítás és szakosított javítás összehasonlítása | |||
A javítás szervezettebbé tételét nehezíti az előzőekben említett sokféle típusból adódó kis tömegszerűség, amellyel még jó ideig számolni kell. Jelenleg gyakori, hogy az üzemeltetők saját maguk javítják gépeiket. Ezt általában azért részesítik előnyben, mert szerintük külső vállalattal végeztetett javítás költsége nagyobb, az átfutási idő hosszabb. | |||
2.1. Saját javítás | |||
Gyűjtse össze a saját javítás, illetve a szakosított javítás előnyeit és hátrányait! | A saját javítás előnye, hogy olyan szakemberek végzik a javítást, akik ismerik a vállalat célját, érdekeltek a vállalat eredményes működésében, rendkívüli esetekben a gyors hibaelhárítás érdekében is könnyen elérhetők. | ||
| |||
Forrás: http://www.sellafieldsites.com/UserFiles/Image/Flask%20maintenance%20team.jpg | |||
Ennek a gyakorlatnak a hátrányai: | |||
| |||
2.2. Szakosított javítás | |||
Közel azonos szerkezetű gépek és járművek előre meghatározott rendszer szerint végzett javítási munkáinak koncentrálása a tömegszerűséget növeli. Ezért célszerű a hasonló típusok javítását egy-egy vállalatnál elvégeztetni. | |||
| |||
Forrás: http://americanboilermech.com/resource/image_librarian/20090203/113635/prevent.jpg | |||
Szakosított javítás jellemzői: | |||
| |||
A fenti előnyök a ráfordított munkaóra és a költségek csökkentését eredményezik. A szakosított javítást különösen a nagyobb mennyiségben üzemeltetett típusoknál célszerű alkalmazni. | |||
Amennyiben a szakosított javítási bizonyos távolság áthidalásával valósítható meg, mérlegelni kell a szállítási költségek és a nagyobb átfutási idő okozta plusz üzemkiesés megtérülését. | |||
A nagy tömegben előforduló alkatrészek, fődarabok gazdaságos javítása központosított formában oldható meg. Ezeknek a javítását országosan egy-két üzemben célszerű megszervezni, ahol megvan a lehetőség a legkorszerűbb technológiai eljárások bevezetésére. | |||
A tömegszerű javítás érdekében a több iparágban is előforduló alkatrészek, fődarabok javítását, felújítását célszerű az egyes ágazatok között egyeztetni. | |||
3. Javítási rendszerek | |||
A javítás technológiai folyamatának kialakítása függ az üzem adottságától, valamint az adott helyen javítandó azonos típusú gépek, járművek mennyiségétől. | |||
Ezek figyelembe vételével alakíthatók ki a legmegfelelőbb javítási rendszerek, amelyek a következők: | |||
| |||
3.1. Állóhelyes javítás | |||
| |||
Forrás: http://www.ska-group.cz/Foto/Kia%20servis.JPG | |||
Az állóhelyes javítás lehet szakosított munkahely nélküli, illetve szakosított munkahelyes. | |||
Állóhelyes javítás szakosított munkahely nélkül | |||
Sorolja fel a szakosított műhely nélküli, illetve a szakosított műhelyes állóhelyes javítás jellemzőit! | A szakosított munkahely nélküli állóhelyes javításjellemzője, hogy a gépek, illetve járművek a javítás teljes időtartama alatt általában egy álláshelyen tartózkodnak. A javítást gyakran sokoldalúan képzett szakemberekből álló csoport végzi. | ||
Ha különböző szakmák munkájára is szükség van, akkor ezek mennek egyik géptő, vagy járműtől a másikig, magukkal víve a szükséges szerszámokat, készülékeket. A műhely elrendezése olyan, hogy a csarnok hossztengelyében, középen levő szállítási útvonal két oldalán helyezik el a javító álláshelyeket. | |||
Állóhelyes javítás szakosított munkahellyel | |||
Az állóhelyes javítás fejlettebb formája, amikor szakosított munkahelyeket alakítanak ki egyes munkafolyamatok gépesítésének lehetővé tételére. Ilyen pl. a járművek felemelésére beépített emelővel ellátott álláshely, egyengető álláshely stb. A javításhoz szükséges olyan gépi berendezéseket, amelyeket a teljes munkaidőben nem tudnak kihasználni, valamennyi álláshelyre gazdaságtalan lenne beépíteni. Ezért csak egyes álláshelyeket látnak el különleges technológiai berendezésekkel. Az álláshelyek telepítése független lehet a technológiai folyamattól. A javítandó jármű viszont a szakosított munkahelyeken a technológiai sorrendben halad végig. | |||
3.2. Szalagszerű javítás | |||
Fogalmazza meg, mit értünk szalagszerű, műhelyrendszerű és csoportos rendszerű javításon! |
| ||
Forrás: http://espin086.files.wordpress.com/2009/05/assembly-line.jpg | |||
Szalagszerű javításkor a szakmánkénti, vagy ütemenkénti munkahelyeket egy, vagy több szerelő útvonalon - mintegy kényszerpályán - a javítástechnológia sorrendjében helyezik el. | |||
A javítandó járművek, vagy fődarabok a szalagon folyamatosan vagy megfelelő ütemidő szerint, gyakorlatilag megszakítás nélkül haladnak a következő ütemálláshelyre, vagyis műveletről-műveletre. A munkadarabok nem térhetnek vissza többször ugyanarra a munkahelyre. | |||
A munkadarabok haladása lehet: | |||
| |||
3.3. Műhelyrendszerű javítás | |||
| |||
Forrás: http://www.aacc.edu/welding/image/WeldingH42.jpg | |||
A műhelyrendszerű javítás technológiai csoportosítású rendszer, amikor azonos vagy hasonló technológiai műveletek elvégzésére alkalmas gépek, munkahelyek helyileg és szervezetileg elkülönülten vannak csoportosítva. Ilyen pl.: a forgácsoló műhely, hegesztő műhely, festő, fényező. | |||
3.4. Csoportos rendszerű javítás | |||
| |||
Forrás: http://www.itechnews.net/wp-content/uploads/2008/04/bmw-m3-v8-engine.jpg | |||
Csoportos rendszerű javítás mint tárgyi csoportosítású rendszer alapja a javítás tárgya (csoporttechnológiai rendszer). Azonos vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek, alkatrészcsoportok, részegységek, fődarabok javítására szervezett termelő egység. Csoportos rendszerű javítás szervezhető motorok javítására, rugójavításra, fékszerkezet javításra stb. | |||
4. Karbantartási folyamat jellemzői | |||
A karbantartási folyamat ábrázolására kiválóan alkalmas a kétállapotú hibamodell. A modell szerint az adott eszköz állapota egy bináris változó (1=jó, 0=nem jó). Természetesen a működés állapotjellemzői nem minden esetben diszkrét bináris függvény szerint alakulnak, pl.: kopás. Ebben az esetben a meghibásodás időpontja alatt a folyamatos állapotváltozó megfelelőségi határérték átlépési időpontja, vagy a hiba detektálásának időpontja. | |||
Rajzolja le a kétállapotú hibamodell ábráját! Jegyezze meg az egyes rövidítések (MTFF, MTTR, MTTF, MTFB) fogalmát! Törekedjen arra, hogy az ábrán be tudja jelölni ezeket az értékeket! |
| ||
Javaslatok a rövidítések tanulásához: | |||
| |||
Javasoljuk, hogy először párosítsa az ábra egyes szakaszaihoz a magyar fogalmat, majd ezután tanulja meg az angol kifejezések rövidítéseit. | |||
MTFF (Mean Time to First Failure): Az üzembe helyezést követő első meghibásodás várható ideje (a kezdettől az első hibáig tartó hibátlan működés várható hossza). Sok gyakorlati esetben az első hibáig várható idő különbözik a későbbi javításokat követő hibamentes működési időtől, ezért szokás az MTFF-et megkülönböztetni a következő MTTF jellemzőtől. | |||
MTTR (Mean Time To Repair): A hiba észlelésének, kivizsgálásának és javításának az összesített várható ideje. | |||
MTTF (Mean Time To Failure): Javítás utáni üzembehelyezéstől a következő meghibásodásig eltelt várható idő. Tapasztalati alapon általában a javítások utáni hibamentes működés ideje csak kis mértékben (vagy egyáltalán nem) függ attól, hogy hányszor javították már a rendszert. | |||
MTBF (Mean Time Between Failures = MTTF + MTTR): Egy működési és állási fázis várható ideje, azaz két meghibásodás között várhatóan eltelő idő. Gyakorlatilag a rendszer ciklusideje a meghibásodások szempontjából. | |||
Jegyezze meg, mit érünk rendelkezésre állási tényezőn. | Rendelkezésre állási tényező (Availability): A rendelkezésre állási tényező a helyes működés ideje a teljes üzemidőhöz viszonyítva. Azt fejezi ki, hogy egy véletlenszerű időpontban a rendszer mekkora valószínűséggel működik jól. | ||
A fenti képletből is látszik, hogy a rendszer rendelkezésre állását úgy növelhetjük, hogy az MTTR értékét csökkentjük. Ezt el lehet érni a javítási folyamat a felgyorsításával, illetve ha a hibát időben, akár még a keletkezése előtt detektáljuk. Növelhető még a rendelkezésre állás a rendszer megbízhatóságának növelésével. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Jelölje meg az igaz állítást!
![]() | |||||||||||
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
![]() | |||||||||||
3. Jelölje meg az alábbiak közül a saját javításra igaz állításokat!
![]() | |||||||||||
4. Jelölje meg az alábbiak közül a szakosított javításra igaz állításokat!
![]() | |||||||||||
5. Jelölje meg, melyik javítási módra igaz az alábbi állítás! "Azonos vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek, részegységek javítására szervezett termelő egység."
![]() | |||||||||||
6. Jelölje meg, melyik javítási módra igaz az alábbi állítás! "A javítandó szerkezetek folyamatosan vagy megfelelő ütemidő szerint, gyakorlatilag megszakítás nélkül haladnak a következő ütemálláshelyre."
![]() | |||||||||||
7. Jelölje meg, melyik állítás igaz a műhelyrendszerű javításra!
![]() | |||||||||||
8. Jelölje meg, melyik állítás igaz az állóhelyes, szakosított munkahely nélküli javításra!
![]() | |||||||||||
9. Párosítsa az alábbi fogalmakat az ábra jelöléseihez! Írja be a megfelelő betűt a mezőkbe! (A négy betűből hármat kell beírnia!)
![]() | |||||||||||
10. Jelölje meg, mit érünk rendelkezésre állási tényezőn!
![]() |