KURZUS: Ellátási lánc menedzsment

MODUL: Banki logisztika

4. lecke: Készpénzkészletezés, ATM-ek elhelyezése, bankfiókok kialakítása

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • fogalmazza meg, milyen problémák adódhatnak a készpénz-túltartalékolásból;
  • sorolja fel a banki készpénz-gazdálkodással kapcsolatos rendszer négy szereplőjét;
  • tanulmányozza a szereplők közötti kapcsolatokat bemutató ábrát;
  • jegyezze meg a készpénzforgalommal összefüggő mennyiségek betűjeleit;
  • rajzolja le a szereplők közötti kapcsolatokat bemutató ábrát, és az egyes szereplők közötti nyilakra írja be a megfelelő jelöléseket;
  • jegyezze meg, hogyan írhatók fel az alábbi összefüggések:
    • a bankhivatalok napi forgalma;
    • az értéktárba beáramló és onnan kiáramló tételek;
    • tervezési egyenleg;
  • jegyezze meg, hogy a likviditáskezelés során milyen követelményt fogalmaznak meg a tervezési egyenleggel kapcsolatban;
  • jegyezze meg, milyen két részből tevődnek össze a bankfiókok pénzkészletezéssel kapcsolatos költségei, és mitől függenek ezek a költségek;
  • fogalmazza meg, mit értünk óvatossági szabályon és zárókészlet-limiten;
  • sorolja fel a bankfiókok kialakításának főbb elveit az alábbiakra vonatkozóan:
    • belső tér;
    • ügyfélpultok;
    • pénztár;
  • sorolja fel, mely módszerek segítenek meghatározni az ATM-ek elhelyezését egy városban!
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani, milyen problémák adódhatnak a készpénz-túltartalékolásból;
  • felsorolásból ki tudja választani a banki készpénz-gazdálkodással kapcsolatos rendszer négy szereplőjét;
  • párosítani tudja egymáshoz a készpénzforgalommal összefüggő mennyiségek betűjeleit és azok megnevezését;
  • felsorolásból ki tudja választani a
    • a bankhivatalok napi forgalmára;
    • az értéktárba beáramló és onnan kiáramló tételekre;
    • a tervezési egyenlegre vonatkozó összefüggéseket;
  • a likviditáskezelés és a tervezési egyenleg összefüggésére vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • a bankfiókok pénzkészletezésére, valamint az óvatossági szabályra és a zárókészlet-limitre vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • a bankfiókok kialakítására vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • felsorolásból ki tudja választani, mely módszerek segítenek meghatározni az ATM-ek elhelyezését egy városban.
Tananyag
1. Készpénzkészletezési stratégia

A bankoknak, mint pénzzel foglalkozó vállalatoknak fontos célja a likvid, de hatékony működés. A bank két likviditási követelménnyel áll szemben, az

  • egyedi és
  • központi likviditással.

Egyedi likviditás

Követelménye, hogy a bankhivataloknak mindig fizető-képesnek kell lennie: mindig rendelkezésükre kell állnia a napi forgalomhoz szükséges készpénznek.

1. ábra

Forrás: http://www.hirszerzo.hu/imgpool/17183_6.jpg

Fogalmazza meg, milyen problémák adódhatnak a készpénz-túltartalékolásból!

Az egyedi likviditást óvatossági tartalékok képzésével lehet fenntartani. Fontos kérdés, hogy ez vajon hatékonyan, azaz túltartalékolás nélkül megtehető-e. A túltartalékolás ugyanis a kelleténél nagyobb működő tőkét és kamatveszteséget, pénzkezelési költséget jelent.

Központi likviditás

A helyi szintű készpénzgazdálkodásban a bankhivatalok bizonyos döntési mozgástérrel rendelkeznek, amely befolyásolja a vállalat központi készpénz-pozícióját, vagyis a központi likviditást is.

1.1. Készpénzgazdálkodás összefüggései

A rendszer működését egy stilizált modellen keresztül ismertetjük. Itt mutatjuk be a pénzforgalom elszámolási egyenleteit, és a tervezési egyenleg, az MNB számla-változás, a rendszerben lévő működő tőke, és a banki hivatalok készpénzforgalmának kapcsolatát.

A rendszerben négy szereplőt különböztetünk meg:

Sorolja fel a banki készpénz-gazdálkodással kapcsolatos rendszer négy szereplőjét!
  • ügyfelek (lakosság),
  • bankhivatalok,
  • értéktárak,
  • központi bank.

Bár a bankoknál fizikailag több értéktár is létezik, szerepük egyként kezelhető, így a jegyzetben is összevontan jelennek meg. Az egyes szereplők kapcsolatait az alábbi ábra szemlélteti:

Tanulmányozza a szereplők közötti kapcsolatokat bemutató ábrát!
A szereplők közötti kapcsolatok
2. ábra

Tehát az ügyfelek csak a bankkal vannak kapcsolatban, a bank az ügyfelekkel és az értéktárral stb. Ennek a tisztázása azért fontos, mert a pénzforgalom összefüggéseinek felírásakor ez alapján lehet áttekinteni, hogy az adott szereplő honnan kaphat, illetve hova adhat pénzt.

Jegyezze meg a készpénzforgalommal összefüggő mennyiségek betűjeleit!

Jelölések:
S: nap eleji, nyitó készletszint a banknál
R: a lakosságtól beérkező pénzáramok
P: a lakosságnak kifizetendő pénzáramok
I: központból (értéktárból) a bank által igényelt pénz
O: központnak (értéktárnak) a banktól visszaküldött pénz
U: a készlet szintje a döntés pillanatában
Z: nap eleji készletszint az értéktárnál
V_I: az értéktárba beérkező pénz (bankhivataltól, nemzeti banktól)
V_O: az értéktárból kikerülő pénz (bankhivatalba, nemzeti bankba)
MNB_I: a központi banki számlára az értéktártól érkező készpénz
MNB_O: a központi banki számláról az értéktárba kerülő készpénz

Rajzolja le a szereplők közötti kapcsolatokat bemutató ábrát, és az egyes szereplők közötti nyilakra írja be a megfelelő jelöléseket!

Az összefüggések felírásakor alsó indexet alkalmazunk egy adott nap jelölésére. Pl. az St jelölés a t-edik nap nyitókészletét jelenti, az St+1 pedig a következő nap nyitókészletét.

A bankhivatalok napi forgalma

Jegyezze meg, hogyan írhatók fel az alábbi összefüggések: a bankhivatalok napi forgalma; az értéktárba beáramló és onnan kiáramló tételek; tervezési egyenleg;

A bankhivatalok adott nyitó készlettel (S) rendelkeznek, amely a trezorban van és az előző napról maradt. E mellé, a nyitás időpontjára érkezik még bevételként az értéktárból készpénz (I), amelynek összegéről előző nap döntöttek. A nap folyamán a lakosság befizetései (R) jelentenek további pénzbevételt. A bevételek összege megegyezik a lakossági kifizetések (P), az értéktárba küldött pénzek (O) és a zárókészlet értékének összegével.

S t i + I t i + R t i = S t+1 i + O t i + P t i

Értéktári összefüggések

Az értéktár gyűjti össze a visszaküldött készpénzt, és osztja szét a következő napi szükséges mennyiséget.

Z t +V_ I t = Z t+1 +V_ O t

Az értéktárba be- és az értéktárból kiáramló tételek egyszerű aggregátumai a bankhivatalokkal és a központi bankkal lebonyolított forgalmaknak, vagyis

V_ I t = i N O t i +MNB_ O t
V_ O t = i N I t+1 i +MNB_ I t

ahol N a bankhelyi egységek száma. Vegyük észre, hogy az értéktárból t-edik elszámolási napon kiáramló pénz t+1 napon kerül be a bankok készletébe (éjszaka szállítják). A központi bankba napközben történik a szállítás.

Végül, a rendszer lezárásaként, az aggregált forgalmat leíró összefüggés:

(MNB_O t  - MNB_I t ) - (Z t+1  - Z t )= i n I t+1 i i n O t i

Végső soron a lakossági forgalomban keletkező szükségleteket vagy fölöslegeket az értéktár kezeli (a Z záró állománya változik), és ha ez nem lenne elég, készpénzt küldenek vagy igényelnek a jegybanktól.

A tervezési egyenleg

Jegyezze meg, hogy a likviditáskezelés során milyen követelményt fogalmaznak meg a tervezési egyenleggel kapcsolatban!

A likviditáskezelés során az értéktárnak a nap adott időpontján megfigyelhető egyenlegét (tervezési egyenleget) kívánják zérus szint körül tartani. Ez a fölös- illetve hiányzó pénzmennyiség minimálisra redukálását jelenti. A tervezési egyenleg az értéktári nyitókészletből indul, az MNB-be befizetett és az MNB-től felvett pénzekkel módosul, s az így rendelkezésre álló összegből küldenek ki a bankhelyeknek:

Tervezési egyenleg = Z t +(MNB_ O t MNB_ I t ) i n I t+1 i

A tervezési egyenlegből az értéktári zárókészletet úgy kapjuk, hogy az időközben az értéktárba érkezett visszaküldéseket ehhez hozzáadjuk:

Z t+1 =Tervezésiegyenleg+ i n O t i
1.2. Optimális pénzkészletezés feltételei

A bankhelyek feladata az egyedi likviditás mindenkori biztosítása minimális költségek mellett. A költségek két részből adódnak:

Jegyezze meg, milyen két részből tevődnek össze a bankfiókok pénzkészletezéssel kapcsolatos költségei, és mitől függenek ezek a költségek!
  • szállítási költségekből és
  • készpénztartás kamatveszteségeiből.

A szállítási költségek a szállított pénzösszeg nagyságától függenek, a kamatveszteségek a tartott pénz mennyisége és a konstans napi kamatláb nagysága. A tartott készpénz szintjének a nap elején meglévő (S+I) összeget választjuk. A bankhely a [0,T] véges intervallumon optimalizál.

Az adott nap döntési időpontjában a bank ismeri a mai U-t (a készlet szintjét), és a következő napi P-t (a lakosságnak kifizetendő pénzt). Mindezek ismeretében, két szabályt betartva kell döntenie arról, hogy mennyi pénzt küld vissza a központnak éjszakára, és mennyit igényel másnap reggelre.

A vezetés két központi hüvelykujj-szabályt ír elő a bankhivataloknak:

  • óvatossági szabályt, és
  • zárókészletre vonatkozó limitet.

Az óvatossági szabály lényege, hogy a másnapi biztosan rendelkezésre álló pénz a másnapi kifizetéseket fedezze.

Fogalmazza meg, mit értünk óvatossági szabályon és zárókészlet-limiten!

A zárókészletre vonatkozó limit alapján legalább annyit kell visszaküldeni, hogy ne legyen nagyobb készlet az engedélyezettnél.

3. ábra

Forrás: http://www.fn.hu/cikk/00170000/172898/2.jpg

A bankhivatalok a gyakorlatban akkor is küldenek vissza pénzt, ha a zárókészlet-limit nem teljesül, ugyanis eltérő címletösszetételben van meg a zárókészlet, mint amelyre a következő nap szükségük lesz.

2. Bankfiókok kialakítása

A bank front-office területeinek felépítése az elmúlt évek során folyamatosan alakult át kommunikációt segítő környezetté, a kialakítás során törekedve arra, hogy a banki arculat egyedi maradjon és tükrözze ügyfelei felé a bank által fontosnak tartott értékeket.

Sorolja fel a bankfiókok kialakításának főbb elveit az alábbiakra vonatkozóan: belső tér; ügyfélpultok; pénztár.

Mind az ügyféltér kialakítása, mind pedig a berendezése tudatos törekvése annak, hogy a kommunikáció címzettje, azaz az ügyfél felé hatékonyan közvetítse a bank üzenetét: az univerzális nagybanki képet, a professzionalizmust, az ügyfél- és emberközpontúságot, a dinamikus fejlődés iránti elkötelezettséget és a kezdeményezőkészséget.

4. ábra

Forrás: http://www.freeline.hu/referenciak/bankok/unicredit_kmet/001.jpg

A bankfiókok kialakításánál fontos tényező a nagy, tágas tér, amelyen belül jól megközelíthetően ám egymástól megfelelő mértékben elszigetelten kell az ügyfélpultokat elhelyezni. Különös tekintettel a pénztár pultra, melyet a bankfiók olyan pontjában célszerű kialakítani, hogy az biztonságos távolságban, takarásban legyen a várakozóktól és többi pulttól egyaránt.

Az ügyfélfogadó pult, az ügyintézők "személyes irodája" tiszta és rendezett kell, hogy legyen. A pultok előtt és mögött a kényelmes székek helyezkedjenek el. A belső világítás megfelelő mértékű legyen, nem túl erős, megfelelő látási viszonyokat biztosítson és átlagos belső hőmérséklet legyen.

5. ábra

Forrás: http://www.freeline.hu/referenciak/bankok/hvbbaja/009.jpg

Az ügyféltérben a figyelemfelkeltő transzparenseket és a reklámirodalmat, azaz a gondosan megszerkesztett és kivitelezett rövid termékismertetőket valamint az egyéb, kötelező tájékoztató kiadványokat (pl. Alapszabály, Hirdetmény, aktuális valuta és devizaárfolyam stb.) kell elhelyezni.

A banki kommunikáció, természetesen a kellemes hangulati légkör biztosításán túl, komoly szándékkal bíró, tudatos tevékenység melynek végső célja a banki szolgáltatások eredményes közvetítése az ügyfél számára, az ügyfél elégedettség maximális elérése mellett.

Ennek a célnak a megvalósulásához a bankok munkatársaik számára szigorú és egységes alapelveket fogalmaztak meg melyeknek célja, hogy az ügyfelek felé a bankok képviselői mind megjelenésükben, mind az ügyfelekkel szemben való viselkedésük során megbízhatóságot és hozzáértést sugározzanak.

3. ATM elhelyezés alapelvei

Az ATM(Automated Teller Machine = bankjegykiadó automata)pontok gazdaságos elhelyezése a Cross-docking pontok elhelyezéséhez hasonlítható.

6. ábra

Forrás: http://www.delhinybank.com/Locations/images/atm.jpg

(Crossdocking esetén az üzleteket a kereskedő átrakó pontjáról látják el áruval. Az árukat az átrakó pontokon nem tárolják hosszú ideig. A Crossdocking pontra való beszállítások időpontját és a beszállítandó mennyiségeket így nem kell összehangolni az üzletekbe való kiszállításokkal.)

Az ügyfélorientált szolgáltatások megjelenését követően a logisztikai szemléletmód kulcsfontosságú szerepet kapott a készpénz ügyfelekhez való eljuttatását végző elosztási folyamatban. A bankok nagyszámú megjelenése gyorsan megteremtette az igényt az elosztásra szakosodott logisztikai szolgáltatásra. A szállítások kis tételben és sok címlettel, rendszeresen történnek, országosan jutnak el az ügyfelekhez.

Az ATM-ek ellátása az elosztási logisztikai alrendszerben alkalmazott olyan ismétlődő disztribúciós folyamatot jelöl, mely során a különböző beszállítók (bankok) elsődlegesen "gyorsan mozgó" készpénz elosztását 24 óránál kevesebb ideig tartó, készletre nem kerülő, átrakó vagy keresztül-raktározással és ehhez kapcsolódó kiszállítással, egységcsomagokban végzik. Az ATM elterjedésének oka a 24 órás készpénzfelvételi lehetőség.

Úgy tudjuk meghatározni, hogy hány darab ATM-et, hol helyezzünk el egy városban, hogy:

Sorolja fel, mely módszerek segítenek meghatározni az ATM-ek elhelyezését egy városban!
  • Szimulációs szoftvereket és
  • analitikus modelleket alkalmazunk.
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, milyen problémák adódhatnak a készpénz-túltartalékolásból!
Kamatveszteség.
Pénzkezelési költség.
Pénzszállítási költség.
2. Jelölje meg a banki készpénz-gazdálkodással kapcsolatos rendszer szereplőit!
Ügyfelek (lakosság).
Pénzszállítók.
Központi bank.
Bankhivatalok.
Biztonsági őrök.
Pénztárosok.
Értéktárak.
3. Párosítsa a következő fogalmakat az alábbi jelölésekhez! Írja be számokat a megfelelő mezőbe! (A nyolc számból hetet kell beírnia!)

S: 1
I: 2
R: 3
O: 4
Z: 5
P: 6
V_O: 7
V_I: 8

A központból (értéktárból) a bank által igényelt pénz:
A nap eleji, nyitó készletszint a banknál:
A nap eleji készletszint az értéktárnál:
Az értéktárba beérkező pénz (bankhivataltól, nemzeti banktól):
A lakosságtól beérkező pénzáramok:
A központnak (értéktárnak) a banktól visszaküldött pénz:
A lakosságnak kifizetendő pénzáramok:

4. Jelölje meg, hogy az alábbi összefüggések közül melyik írja le helyesen a bankhivatalok napi forgalmát!
S t i + I t i + R t i = S t i + O t i + P t i
S t+1 i + I t i + R t i = S t+1 i + O t i + P t i
S t i + O t i + R t i = S t+1 i + I t i + P t i
S t i + I t i + R t i = S t+1 i + O t i + P t i
S t+1 i + O t i + R t i = S t i + I t i + P t i
5. Jelölje meg, hogy az alábbi összefüggések közül melyik írja le helyesen az értéktárba beáramló tételeket!
V_ I t = i N I t+1 i +MNB_ I t
V_ I t = i N O t+1 i +MNB_ O t
V_ I t = i N O t i +MNB_ O t+1
V_ I t = i N O t i +MNB_ I t+1
V_ I t = i N O t i +MNB_ O t
6. Jelölje meg, hogy az alábbi összefüggések közül melyik írja le helyesen a tervezési egyenleget!
Z t +(MNB_ I t MNB_ O t ) i n I t+1 i
Z t +(MNB_ O t MNB_ I t ) i n I t+1 i
Z t +(MNB_ O t+1 MNB_ I t ) i n I t+1 i
Z t +(MNB_ O t MNB_ I t ) i n I t i
Z t +(MNB_ O t MNB_ I t+1 ) i n I t+1 i
7. Döntse el, hogy az alábbi állítás tagmondatai igazak vagy hamisak, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A likviditáskezelés szorosan összefügg a tervezési egyenleggel, mert likviditáskezelés során a tervezési egyenleget próbálják a lehető legkisebb szinten tartani.
ABCDE
8. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
A pénzkészletezés egyenlege a szállítási költségekből és a kamatnyereségből számítható.
A pénzszállítási költségek függetlenek a pénzösszeg nagyságától.
Az óvatossági szabály szerint a rendelkezésre álló pénznek fedeznie kell a kifizetéseket.
A zárókészlet nagyságára vonatkozóan limitet írnak elő a bankok.
9. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
A bankok ügyfélterei az egységes tervezési koncepciók miatt egyre kevésbé tükrözik a bank egyedi arculatát.
A bankfiókok kialakításánál fontos tényező a nagy, tágas tér.
A pénztárpultot úgy kell kialakítani, hogy a várakozók azt jól láthassák.
Az ügyfélpultokat egymástól megfelelő mértékben elszigetelten kell elhelyezni.
A kötelező tájékoztató kiadványokat az ügyféltérben kell elhelyezni.
10. Sorolja fel, mely módszerek segítenek meghatározni az ATM-ek elhelyezését egy városban!
Analitikus modellek alkalmazása.
A hosszú ideig tartó készletezésre vonatkozó ismeretek felhasználása.
Szimulációs szoftverek használata.
A nagy tételben való szállításra vonatkozó ismeretek felhasználása.