KURZUS: Ellátási lánc menedzsment

MODUL: III. modul: City-logisztika

10. lecke: City-logisztika fogalma, hatásai

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • fogalmazza meg, miben áll a logisztika minőségi és mennyiségi feladata az árueljuttatási folyamatokban;
  • fogalmazza meg, mi a különbség a logisztika műszaki és menedzsment szempontú megközelítése között;
  • fogalmazza meg, miért szükséges külön foglalkozni a városok ellátási problémáival;
  • fogalmazza meg, milyen intézkedésekkel oldja meg a city-logisztika a városközpontok szállítási problémáit;
  • sorolja fel, milyen intézkedésekkel járulhatnak hozzá az önkormányzatok a city-logisztikai rendszer létrehozásához;
  • sorolja fel, milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a city-logisztikai projekteknek.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • a logisztika minőséggel, illetve mennyiséggel kapcsolatos feladataira vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • a city-logisztika szükségességére vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • a logisztika műszaki és menedzsment megközelítésére vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • felsorolásból ki tudja választani a city-logisztikára jellemző intézkedéseket;
  • felsorolásból ki tudja választani a city-logisztikai projektek lehetséges hatásait.
1. Logisztika fejlődése

A logisztikai szemlélet és gyakorlat a gazdaságilag fejlett országokban már jelentős múltra tekinthet vissza, Magyarországon azonban még számos lemaradást kell behozni ezen a téren. A logisztikai fejlődést a piaci verseny, a profitnövelési törekvés, illetve a versenyben maradási kényszer váltotta ki. A logisztika fejlődésére a 90-es évek második felében Magyarországon nem annyira a belső piaci kényszer hatott, mint inkább a külpiaci verseny és annak következményei.

1. ábra

Forrás: http://rescue24.org/template/logo_logisztika.jpg

A magyar kereskedők, termelők számára is mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a külpiacon magyar termék versenyképessége csak a termékminőséghez csatlakozó szolgáltatásminőségen keresztül teremthető meg, illetve építhető fel újra.

Ebben a szolgáltatásminőségi többletben végül is az egész gazdaság teljesítőképessége tükröződik.
A szolgáltatási többletbe az alábbi elemek sorolhatók:

  • korszerű raktárazás,
  • csomagolás,
  • egységrakomány-képző eszközök használata,
  • korszerű fuvarozási módszerek alkalmazása,
  • korszerű információáramlás,
  • az áru útjának nyomon kisérése,
  • a piac közeli tárolás,
  • a házhozszállítást stb.

Az egyes termékeknél a piaci versenystratégiákban különböző logisztikai követelményekkel, szolgáltatási jellemzőkkel és eltérő logisztikai költségvonzatokkal kell számolni. Mivel a piaci versenystratégiákhoz különböző hangsúlyú logisztikai vonzatok társulnak, a jövőben is mindig szükség lesz az egyes versenystratégiákhoz a kapcsolódó logisztikai stratégia megfogalmazására.

A logisztikának árueljuttatási folyamatokban mennyiségi és minőségi feladata van.

Mennyiséggel kapcsolatos feladat

Fogalmazza meg, miben áll a logisztika minőségi és mennyiségi feladata az árueljuttatási folyamatokban!
2. ábra

Forrás: http://epa.oszk.hu/00800/00804/00452/logisztika.jpg

Azt jelenti, hogy a logisztikai folyamatban a mennyiségeket úgy fogja össze, hogy ezáltal

  • optimálisan lehessen kihasználni a szállító-, rakodóeszközöket;
  • a logisztikai költségek optimálisak legyenek;
  • a termékek eljuttatása kielégítse a megrendelők
    • időbeli,
    • térbeli,
    • mennyiségbeli,
    • választékbeli igényeit,
  • és még az egyéni kívánságokat is figyelembe lehessen venni;

Minőséggel kapcsolatos feladat

3. ábra

Forrás: http://www.europa2000.hu/images/logisztika.gif

A logisztika minőségi feladata, hogy

  • a termékek minősége a folyamatban ne romoljon,
  • a legrövidebb időn belül,
  • pontosan

történjen a kiszállítás, a vevő kívánságának megfelelően.

A logisztikai folyamatokba bekapcsolódás a hagyományos szolgáltatók számára (fuvarozó, szállítmányozó, csomagoló, biztosító stb.) kihívást jelent, hiszen új minőséget kell adni, a korábbinál sokkal szélesebb területen. Ehhez sem az addigi felszereltség, sem a korábbi munkaerő-kvalifikáltság nem elegendő.

A hagyományos szolgáltatási tevékenységeknek így szükségszerűen át kell alakulniuk, ill. ki kell bővülniük.

A gyakorlatban ma még általában műszaki és menedzsment (főleg vállalatirányítási) oldalról közelítik meg a logisztikai problémákat.

4. ábra

Forrás: http://www.go-obst.hu/goobst/userfiles/logisztika1.jpg

Fogalmazza meg, mi a különbség a logisztika műszaki és menedzsment szempontú megközelítése között!

A műszaki megközelítés az anyagáramlási (anyagmozgatási, szállítási, rakodási, raktározási) folyamatok és rendszerek tervezésére, szervezésére helyezi a hangsúlyt, míg a menedzsment szempontú megközelítés a beszerzés, a készletezés, az értékesítés szervezését, összhangjának megteremtését tekinti fő feladatának.

Az informatika fejlődése, a korszerű számítógépes irányítási rendszerek alkalmazási lehetőségeinek megteremtése azonban már lehetőséget nyújt a kétfajta megközelítési mód integrációjára, sőt együttes kezelésére is hátteret biztosít.

A magyar árueljuttatási piac jellemzői

5. ábra

Forrás: http://24valve.87thscale.com/images/Liaz-2.jpg

A magyar árueljuttatási szolgáltatási piacon egyrészt szolgáltatási túlkínálat van, másrészt hiány. Túlkínálat van kapacitásból (viszont a járműkapacitás elöregedett, a raktárak korszerűtlenek, sok kis fuvarozó és szállítmányozó cég van), hiány mutatkozik viszont a komplex, minőségi logisztikai szolgáltatások terén (adatcsere-rendszerekbe kapcsolódás, automatizált raktár, árufigyelés, korszerű árumegjelölési rendszerek, korszerű egységrakomány-képzés stb.).

A magyar szolgáltatók többsége a minőségi szolgáltatás magas tőkeigénye miatt az alkalmazkodási problémákat a jelek szerint alig tudja, vagy csak jelentős időeltolódással képes leküzdeni. Emiatt elsősorban a közúti fuvarozók között jelentős fuvarkapacitások kiválására lehet számítani. Eközben a minőségi logisztikai szolgáltatások iránti keresletet -, amelyet elsősorban a külföldi, illetve. vegyes tulajdonban lévő vállalkozások támasztanak a hazai piacon - a hazai szolgáltatók helyett külföldi logisztikai szolgáltatók elégítik ki, egyre erőteljesebb magyar piaci jelenléttel.

6. ábra

Forrás: http://www.atlas.com.pl/img/sped2_d.jpg

Mindennek megvannak az előnyei, hiszen verseny alakul ki a szolgáltatási piacon, de a hátrányai is, ha a magyar szolgáltatási piac még csak igen korlátozottan képes a versenyben maradásra.

A logisztika hazai fejődése ellen hat, hogy:

  • a logisztikához szükséges vállalati belső mikrologisztikai és külső makrologisztikai infrastruktúra megteremtése igen költséges, beruházás-igényes;
  • a bizonytalan piaci kilátások, a partnerek fizetésképtelensége hátráltatja a logisztikai fejlesztést a vállalati szférában;
  • a vállalatok közötti kooperáció alacsony színvonalú;
  • a kialakult szervezeti felépítés ellene van a horizontális kapcsolatoknak, a folyamatban való gondolkodásnak és a folyamatokhoz kapcsolódó felelősségnek;
  • a logisztika kvalifikált munkaerőt és csökkentett munkaerőlétszámot igényel.

Tekintettel arra, hogy a gazdasági súlypontok óhatatlanul nagyobb településekhez kötődnek, megnövekedtek a városi logisztikai feladatok megoldásának problémái is. Mivel pedig logisztikai szolgáltató központ csakis közlekedési csomópontban és az ehhez szorosan kapcsolódó ipari-kereskedelmi súlypontban létesülhet, csak az lehet gazdaságos, ha a logisztikai szolgáltató központ komoly szerepet kap a city-logisztikai feladatok megoldásában is.

2. City-logisztika feladatköre
Fogalmazza meg, miért szükséges külön foglalkozni a városok ellátási problémáival!

A city-logisztika a városok ellátási problémáival foglalkozik. Azért szükséges külön fejezetben foglalkoznunk ezzel a témakörrel, mivel a közepes és nagyvárosok, ezen belül is a városmag olyan közlekedési terhelésnek vannak kitéve, amelynél a hagyományos ellátási formák működtetése vagy nem lehetséges, vagy a közlekedés részleges, esetleg teljes megbénításával járnának.

7. ábra

Forrás: http://msnbcmedia4.msn.com/j/msnbc/Components/ArtAndPhoto-Fronts/USNEWS/071221/g_usn_071221_nyctraffic_hmed_9a.hmedium.jpg

Fogalmazza meg, milyen intézkedésekkel oldja meg a city-logisztika a városközpontok szállítási problémáit!

A city-logisztika magában foglalja a városi áruszállítás összehangolását a kereskedő cégek között, illetve a közös raktározási feladatok ellátását. Különösebb indoklás nélkül belátható, hogy az ekképpen megoldott belső áruszállítás hatékonyabb és környezetkímélőbb technológia, mint az egyedi árutovábbítás. Általában a városok központján kívül, leginkább a peremkerületekben kialakításra kerülnek azon raktárházak, elosztó bázisok, ahonnan a belső ellátó egységek kapják az eladásra szánt árut.

Az áruk kiszállítása összehangoltan, egy gondosan kialakított terítő útvonalon történik a meglévő igények legteljesebb figyelembe vételével. Így csökken a város belső fuvarozással összefüggő terhelése, hiszen a felesleges utak, járatok megszűnnek.

8. ábra

forrás: http://www.raktaram.hu/irodahazkepek/1215528685megyeri1.jpg

A city-logisztikát igénybe vevő cégeknél csökken az áru járulékos fajlagos költsége a közös raktározási, szállítási és terítési feladatok miatt.

Az egyedi szolgáltatásokkal szemben a city-logisztika komplex szolgáltatás-csomagot képes nyújtani, ami olyan előnyökkel bír a hagyományos ellátási rendszerekhez képest, ami fokozza versenyképességét a belső áruelosztásban.

A city-logisztikai rendszer kialakításának lehetőségét a változó piaci és kereskedelmi viszonyok viszonylagos állandósulása teremtheti meg.

Tudatában kell lenni annak, hogy a városközpont logisztikai szempontok szerint történő átalakítása, a közlekedés átszervezése és a logisztikai szolgáltató központ megvalósítása csak a feltételeit teremti meg annak, hogy városi logisztikáról beszélhessünk. A városban a logisztikai feltételrendszer fejlesztését integráltan kell kezelni, amely szemlélet gyakorlati megvalósításban az Önkormányzat, a kereskedő, a szállító (áru- és személyfuvarozó), a vásárló (fogyasztó) - azaz az ellátási lánc valamennyi szereplőjének - folyamatos koordinációja elengedhetetlen.

A város vezetőinek mindezeket a feladatokat úgy kell megoldaniuk a megfelelő feltételek megteremtése révén, hogy a logisztikai rendszerek hatékony együttműködésének, a részrendszerek szinergiájának megteremtése révén a magas szintű ellátás biztosítása, a fogyasztók - a városi polgárai - számára lehetőleg ne jelentsen többletterhet.

9. ábra

Forrás: http://www.raktaram.hu/irodahazkepek/1207576106budaorsi_ipari_park.jpg

A city-logisztikai projektek célja olyan együttműködés (kooperáció) kialakítása a résztvevők között a city-logisztikai koncepciók megvalósítása érdekében, amely egyaránt megfelel valamennyi résztvevő, illetve érintett (ennek tekinthető az egész városi lakosság) érdekeinek.

A projektek résztvevői általában: szállító, szállítmányozó és egyéb logisztikai szolgáltató (pl. csomagküldő) vállalatok, kereskedelmi (elsősorban kiskereskedelmi) és ipari vállalatok, vállalkozók, városi önkormányzatok.

A városi önkormányzatok biztosítják a szükséges keretfeltételeket, valamint kezdeményező, támogató koordináló szerepet is betöltenek a city-logisztikai projektek megvalósításakor. Emellett ők kell, hogy képviseljék a lakossági (köz-) érdekeket is.

Sorolja fel, milyen intézkedésekkel járulhatnak hozzá az önkormányzatok a city-logisztikai rendszer létrehozásához!

A tapasztalatok szerint a legtöbb privát vállalat csak akkor vesz részt aktívan a city-logisztikai projektekben, ha valamilyen támogatásban részesül. Ezért az önkormányzatok támogató intézkedéseikkel mentesíthetik a city-logisztikai projektek megvalósításában közreműködő környezet-barát áruszállító járműveket bizonyos térbeli és időbeli forgalmi tilalmak, korlátozások alól (pl. behajtási engedélyek kiadása a gyalogos zónába), vagy engedélyezhetik számukra a buszsávok használatát. Negatív ösztönzést jelenthet pl. bizonyos behajtási tilalmak, korlátozások, úthasználati díjak bevezetése a nem city-logisztikai keretben üzemelő, a követelményeknek nem megfelelő járművek számára.

Az önkormányzatok oly módon is támogathatják a city-logisztikát, hogy a városrendezési, - fejlesztési tervek kialakításakor, felülvizsgálatakor, a kereskedelmi létesítmények építési engedélyeinek kiadásakor figyelembe veszik azt is, hogy biztosítottak-e a zavartalan árufogadás műszaki feltételei (pl. megfelelő rakodóhelyek kialakítása).

10. ábra

forrás: http://www.baowan.com.cn/images/2qgc-1.jpg

Az együttműködési forma

A city-logisztikai projektek sikere nagymértékben függ az üzemeltetők közötti együttműködés szervezeti formájától. A legegyszerűbb forma a határozott érvényességi idejű szerződésen alapuló együttműködés meghatározott szolgáltatások nyújtására. Az ilyen szervezeti forma azonban viszonylag laza, ezért inkább esetenként felmerülő feladatok megoldására alkalmas.

Ehelyett inkább az a tartósabb, kooperatív forma javasolható, amikor jogilag önálló vállalatok működnek együtt stratégiai szövetség alapján. Ez történhet oly módon, hogy közülük az egyik végzi el a többiek nevében is a szolgáltatást, vagy oly módon, hogy a szolgáltatások teljesítésével egy harmadik - a kooperációs partnerekkel szemben semleges - szolgáltatót bíznak meg. De célszövetség is létre hozható pl. a vízmű társulásokhoz hasonlóan.

Összefoglalva megállapítható, hogy a city-logisztikai projektek általában egyediek, nem adható meg általános érvényű megoldás, mivel nagymértékben függnek:

  • a helyi célkitűzésektől, keretfeltételektől,
  • a meglevő közlekedési és egyéb infrastruktúrától,
  • a mindenkori szállítási feladatoktól,
  • a résztvevők (helyi ipari, kereskedelmi, szállítási, szállítmányozó és egyéb logisztikai szolgáltató vállalatok, vállalkozók és a városi önkormányzatok) együttműködési készségétol, az együttműködés szervezeti formájától.
3. A city-logisztikai projektek megvalósításának várható főbb hatásai
3.1. Pozitív hatások
11. ábra
Sorolja fel, milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a city-logisztikai projekteknek!

forrás: http://www.piperreport.com/archives/Images/Medicare%20PFFS%20Plans.jpg

A városi lakosság számára:

  • a városi áruszállítási forgalom csökkenése, aminek következtében nő a közlekedésbiztonság és kedvezőbbé válnak a feltételek a városi személyforgalom számára;
  • az áruszállítások környezetkárosító hatásának csökkenése egyrészt az áruszállítási forgalom csökkenése, másrészt a környezetbarát áruszállító járművek alkalmazása révén;

Az üzemeltetők (az együttműködő szállító szállítmányozó és más szolgáltató vállalatok, valamint az ipari, kereskedelmi vállalatok szállítási részlegei) számára:

  • a szállítójárművek kapacitásának jobb kihasználása következtében csökken a kiszállító járatok száma, a szükséges járművek száma, a létszámigény és ezáltal a szállítási költség;
  • növelhető a vevőkiszolgálás színvonala (a szállítások gyakorisága, pontossága, megbízhatósága, minősége stb.);

A használók (ipari és kereskedelmi vállalatok, vállalkozók) számára a city- terminál szolgáltatásainak igénybevétele következtében általában

  • csökkennek a fajlagos (egy termékre eső) logisztikai költségek, (javul a versenyképesség, a költségmegtakarítások egy része tovább adható a vevők felé: csökkenthetők az árak);
  • csökkennek az áruátvétellel kapcsolatos munkaráfordítások;
  • lehetőség nyílik korszerű ellátási, áru-utánpótlási stratégiák megvalósítására;
  • így az üzletekben, áruházakban nincs szükség nagyobb árumennyiségek tárolására, növelhető az eladótér nagysága, kedvezőbbé válnak az árubemutatási lehetőségek, vagy csökkenthető a bérbeveendő terület;
  • növelhetők a rendelési mennyiségek (ezt lehetővé teszik a kedvezőbb raktározási lehetőségek) ami árengedmények elérését teszi lehetővé a beszállítóknál.

A city-terminál járműveinek igénybevétele lehetővé teszi a saját járműpark csökkentését, esetleg megszüntetését, ha a city-terminál járművezetői végzik a rakodási munkákat növelhető az üzletek kiszolgálására rendelkezésre álló időintervallum (az időablak).

3.2. A várható főbb negatív hatások
  • többletköltségek és időveszteségek merülnek fel a city-terminálokban való átmeneti tárolás, átrakás miatt;
  • hosszabb szállítási útvonalak a city-terminálba való esetleges kerülő utak miatt;
  • nagyobb szervezési munkaráfordítások;
  • a szállító, szállítmányozó vállalatok elveszítik a közvetlen ellenőrzés lehetőségét szolgáltatásaik egy része felett.
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, mely állítások igazak a logisztika minőséggel, illetve mennyiséggel kapcsolatos feladataira!
Az egyéni kívánságokat nem tudja figyelembe venni.
Optimális szállító- és rakodóeszköz kihasználásra törekszik.
A választékbeli igényeket nem tudja kezelni.
A szállított termékek minőségének védelme nem a logisztikai szállító, hanem a feladó kötelessége.
Törekedni kell a legrövidebb időn belüli szállításra.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis!
A logisztika műszaki megközelítése a beszerzés, a készletezés, az értékesítés szervezését tekinti fő feladatának.
3. Döntse el, hogy az alábbi mondat tagmondatai igazak vagy hamisak, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A közepes és nagy városok ellátását logisztikai szempontból külön kell kezelni, mert az ilyen városokban a hagyományos ellátási formák alkalmazása sokszor nem lehetséges.
ABCDE
4. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely intézkedésekkel oldja meg a city-logisztika a városközpontok szállítási problémáit!
A városok központjában elosztó raktárakat hoz létre.
Az áruk kiszállítása optimalizált terítő útvonalakon zajlik.
Az egyes kereskedő cégek egymástól függetlenül szállítanak.
A raktározási feladatokat a kereskedő cégek közösen oldják meg.
5. Jelölje meg, milyen intézkedésekkel járulhatnak hozzá az önkormányzatok a city-logisztikai rendszer létrehozásához!
Koordináló szerepet töltenek be az érintett cégek között.
Támogatást adhatnak a logisztikai projektek megvalósításához.
Külön engedélyezhetik az egyébként forgalomtól védett övezetekbe a behajtást áruszállítási célra.
A szállító cégek érdekeit képviselik a lakossággal szemben.
6. Jelölje meg, hogy mely állítások igazak a city-logisztikai projektek lehetséges hatásaira!
A városi áruszállítási forgalom csökkenése.
A szállítójárművek kapacitásának jobb kihasználása.
Csökken a szállítások gyakorisága.
Többletköltségek merülnek fel a city-terminálokban való átmeneti tárolás miatt.
A szállítmányozó vállalatok végig közvetlen ellenőrzés gyakorolhatnak szolgáltatásaik felett.
Rövidebb szállítási útvonalak a city-terminálba való szállítás miatt.