KURZUS: Ellátási lánc menedzsment

MODUL: Karbantartási logisztika

7. lecke: Az üzemfenntartás szervezete, a karbantartási folyamat jellemzői

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • jegyezze meg, mit értünk saját karbantartás és külső karbantartás alatt;
  • fogalmazza meg, mi a különbség a nagyvállalatok és a kisebb cégek üzemfenntartási szervezetei között;
  • jegyezze meg, milyen műveletekre előnyös külső cégnek megbízást adni;
  • gyűjtse össze a saját javítás, illetve a szakosított javítás előnyeit és hátrányait;
  • sorolja fel a szakosított műhely nélküli, illetve a szakosított műhelyes állóhelyes javítás jellemzőit;
  • fogalmazza meg, mit értünk szalagszerű, műhelyrendszerű és csoportos rendszerű javításon;
  • rajzolja le a kétállapotú hibamodell ábráját; jegyezze meg az egyes rövidítések (MTFF, MTTR, MTTF, MTFB) fogalmát; törekedjen arra, hogy az ábrán be tudja jelölni ezeket az értékeket;
  • jegyezze meg, mit érünk rendelkezésre állási tényezőn.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani a saját karbantartás és külső karbantartás fogalmát;
  • a nagyvállalatok és a kisebb cégek üzemfenntartási szervezeteire vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • felsorolásból ki tudja választani a saját javítás és a szakosított javításjellemzőit;
  • párosítani tudja egymáshoz a különböző javítási módok megnevezését és azok jellemzőit;
  • ábra alapján azonosítani tudja a kétállapotú hibamodell jellemző értékeit;
  • felsorolásból ki tudja választani a rendelkezésre állási tényező fogalmát.
Tananyag
1. Az üzemfenntartás szervezete

Az üzemfenntartás (karbantartás, javítás) feladatai végezhetők

  • saját karbantartó, javító szervezettel
  • külső karbantartó, javító szervezettel (szakosított javítás).
Jegyezze meg, mit értünk saját karbantartás és külső karbantartás alatt!

Saját karbantartás az a karbantartási tevékenység, amelyet az üzemeltető saját maga végez.
A külső karbantartás az a karbantartási tevékenység, amelyet egy, a vállalaton kívüli önálló szervezet, vállalkozás végez.

1. ábra

Forrás: http://www.germes-online.com/direct/dbimage/50353301/Socket_Wrench_Set.jpg

A vállalati üzemfenntartás szervezeti felépítésének jellemzője annak a vállalati (termelési) rendszerben elfoglalt helye és aránya (pl. az üzemfenntartás létszámának aránya az összes foglalkoztatotthoz).

Az üzemfenntartási szervezet helyét (ki kinek az irányítása alatt), szerepét, szervezeti felépítését döntően a vállalat adottságai határozzák meg: nagysága, műszaki színvonala, felépítése (telephelyek száma, azok távolsága), termelési profilja és termelési rendszere.

Fogalmazza meg, mi a különbség a nagyvállalatok és a kisebb cégek üzemfenntartási szervezetei között!

Nagy vállalatoknál az üzemfenntartás önálló gyáregység, az egyes tevékenységi körök általában külön szervezeti egységet alkotnak. Kisebb vállalatoknál több tevékenységi kör alkot együtt egy-egy szervezeti egységet.

2. ábra

Forrás: http://www.flexelectrical.co.uk/img_7942%5B1a%5D.jpg

Az üzemfenntartás szervezete lehet központosított, gyáranként önálló vagy vándor jellegű. A decentralizált szervezeti formában az irányítást összevontan, a részletes feladatokat decentralizáltan valósítják meg.

Az utóbbi évek gazdasági átalakulása magával hozta az üzemfenntartási szervezetek önállósítását, azaz vállalaton belüli önelszámoló egységet alkottak (pl. szolgáltató gyár, szolgáltató üzem megnevezéssel). Ezek az önelszámoló egységek, ha kapacitásuk lehetővé teszi, akkor vállalaton kívüli megrendeléseket is fogadhatnak.

A nagy vállalatok kisebb egységekre való szétválásával egyre inkább felvetődik, hogy érdemesebb külső szervezeteknél megrendelni mind a karbantartási, mind a javítási feladatokat. Napjainkban élénk vita van arról, hogy a saját karbantartás vagy a külső szolgáltatás a gazdaságosabb. Feltehetően ebben az esetben is a gazdasági megfontolás alapján lehet dönteni.

3. ábra

Forrás: http://cluelessdesigns.com/CD%20Website/assets/MaintMan.jpg

Jegyezze meg, milyen műveletekre előnyös külső cégnek megbízást adni!

A gyors piaci reagálás egyik feltétele, hogy a vállalat megfelelő arányban vegye igénybe a saját és külső közreműködést. Amit a külső szervezetek hatékonyabban képesek távlatilag megoldani, azt nem szabad megtartani a vállalat szervezetében. Az ilyen külső megbízások szigorú előfeltételhez kötöttek, különösen a helyismeretet illetően. Azokra a műveletekre előnyös külső megbízást adni, amelyek nagyrészt szabványosítható lépéseket igényelnek, nem kötődnek a termelés sajátos ismereteihez.

2. Saját javítás és szakosított javítás összehasonlítása

A javítás szervezettebbé tételét nehezíti az előzőekben említett sokféle típusból adódó kis tömegszerűség, amellyel még jó ideig számolni kell. Jelenleg gyakori, hogy az üzemeltetők saját maguk javítják gépeiket. Ezt általában azért részesítik előnyben, mert szerintük külső vállalattal végeztetett javítás költsége nagyobb, az átfutási idő hosszabb.

2.1. Saját javítás
Gyűjtse össze a saját javítás, illetve a szakosított javítás előnyeit és hátrányait!

A saját javítás előnye, hogy olyan szakemberek végzik a javítást, akik ismerik a vállalat célját, érdekeltek a vállalat eredményes működésében, rendkívüli esetekben a gyors hibaelhárítás érdekében is könnyen elérhetők.

4. ábra

Forrás: http://www.sellafieldsites.com/UserFiles/Image/Flask%20maintenance%20team.jpg

Ennek a gyakorlatnak a hátrányai:

  • a saját javításhoz nagyobb eszközlekötés szükséges,
  • gép- és járműpark rendkívül heterogén lehet, ebből eredően többféle típus javításával kell foglalkozniuk, és egy-egy típusból évente csak néhány darabot javítanak, így a dolgozók egy-egy típus jellegzetes hibáit kevésbe ismerhetik meg és az ilyen hibák elhárításában, kijavításában nem lehet olyan gyakorlatuk, mint azoknak, akik állandóan csak egy típusú gépet javítanak,
  • nem biztosítható a megfelelő termelékenység,
  • nincs lehetőség a korszerű gépipari technológiák bevezetésére,
  • nagyobb mennyiségű tartalék alkatrészkészletet igényel
2.2. Szakosított javítás

Közel azonos szerkezetű gépek és járművek előre meghatározott rendszer szerint végzett javítási munkáinak koncentrálása a tömegszerűséget növeli. Ezért célszerű a hasonló típusok javítását egy-egy vállalatnál elvégeztetni.

5. ábra

Forrás: http://americanboilermech.com/resource/image_librarian/20090203/113635/prevent.jpg

Szakosított javítás jellemzői:

  • korszerűbb, nagyobb termelékenységet biztosító technológiák bevezetése célszerű
  • különleges berendezések, gépek, szerszámok, ellenőrző és mérőműszerek gazdaságos alkalmazását teszi lehetővé
  • a szakosítással együtt járó begyakorlottság a termelékenység növelése mellett a végzett munka minőségének javítását is biztosítja
  • az így megszervezett nagyobb mennyiségű, közel azonos javítási feladatra érdemes részletes technológiákat kidolgozni és az azzal járó műszaki normát bevezetni.

A fenti előnyök a ráfordított munkaóra és a költségek csökkentését eredményezik. A szakosított javítást különösen a nagyobb mennyiségben üzemeltetett típusoknál célszerű alkalmazni.

Amennyiben a szakosított javítási bizonyos távolság áthidalásával valósítható meg, mérlegelni kell a szállítási költségek és a nagyobb átfutási idő okozta plusz üzemkiesés megtérülését.

A nagy tömegben előforduló alkatrészek, fődarabok gazdaságos javítása központosított formában oldható meg. Ezeknek a javítását országosan egy-két üzemben célszerű megszervezni, ahol megvan a lehetőség a legkorszerűbb technológiai eljárások bevezetésére.

A tömegszerű javítás érdekében a több iparágban is előforduló alkatrészek, fődarabok javítását, felújítását célszerű az egyes ágazatok között egyeztetni.

3. Javítási rendszerek

A javítás technológiai folyamatának kialakítása függ az üzem adottságától, valamint az adott helyen javítandó azonos típusú gépek, járművek mennyiségétől.

Ezek figyelembe vételével alakíthatók ki a legmegfelelőbb javítási rendszerek, amelyek a következők:

  • állóhelyes javítás szakosított munkahely nélkül, vagy szakosított munkahellyel
  • szalagszerű javítás
  • műhelyrendszerű javítás
  • csoportos rendszerű javítás
3.1. Állóhelyes javítás
6. ábra

Forrás: http://www.ska-group.cz/Foto/Kia%20servis.JPG

Az állóhelyes javítás lehet szakosított munkahely nélküli, illetve szakosított munkahelyes.

Állóhelyes javítás szakosított munkahely nélkül

Sorolja fel a szakosított műhely nélküli, illetve a szakosított műhelyes állóhelyes javítás jellemzőit!

A szakosított munkahely nélküli állóhelyes javításjellemzője, hogy a gépek, illetve járművek a javítás teljes időtartama alatt általában egy álláshelyen tartózkodnak. A javítást gyakran sokoldalúan képzett szakemberekből álló csoport végzi.

Ha különböző szakmák munkájára is szükség van, akkor ezek mennek egyik géptő, vagy járműtől a másikig, magukkal víve a szükséges szerszámokat, készülékeket. A műhely elrendezése olyan, hogy a csarnok hossztengelyében, középen levő szállítási útvonal két oldalán helyezik el a javító álláshelyeket.

Állóhelyes javítás szakosított munkahellyel

Az állóhelyes javítás fejlettebb formája, amikor szakosított munkahelyeket alakítanak ki egyes munkafolyamatok gépesítésének lehetővé tételére. Ilyen pl. a járművek felemelésére beépített emelővel ellátott álláshely, egyengető álláshely stb. A javításhoz szükséges olyan gépi berendezéseket, amelyeket a teljes munkaidőben nem tudnak kihasználni, valamennyi álláshelyre gazdaságtalan lenne beépíteni. Ezért csak egyes álláshelyeket látnak el különleges technológiai berendezésekkel. Az álláshelyek telepítése független lehet a technológiai folyamattól. A javítandó jármű viszont a szakosított munkahelyeken a technológiai sorrendben halad végig.

3.2. Szalagszerű javítás
Fogalmazza meg, mit értünk szalagszerű, műhelyrendszerű és csoportos rendszerű javításon!
7. ábra

Forrás: http://espin086.files.wordpress.com/2009/05/assembly-line.jpg

Szalagszerű javításkor a szakmánkénti, vagy ütemenkénti munkahelyeket egy, vagy több szerelő útvonalon - mintegy kényszerpályán - a javítástechnológia sorrendjében helyezik el.

A javítandó járművek, vagy fődarabok a szalagon folyamatosan vagy megfelelő ütemidő szerint, gyakorlatilag megszakítás nélkül haladnak a következő ütemálláshelyre, vagyis műveletről-műveletre. A munkadarabok nem térhetnek vissza többször ugyanarra a munkahelyre.

A munkadarabok haladása lehet:

  • Ütemszerű
  • Kötött ütemű
  • Szabadon szabályozott ütemű
  • Folyamatos
3.3. Műhelyrendszerű javítás
8. ábra

Forrás: http://www.aacc.edu/welding/image/WeldingH42.jpg

A műhelyrendszerű javítás technológiai csoportosítású rendszer, amikor azonos vagy hasonló technológiai műveletek elvégzésére alkalmas gépek, munkahelyek helyileg és szervezetileg elkülönülten vannak csoportosítva. Ilyen pl.: a forgácsoló műhely, hegesztő műhely, festő, fényező.

3.4. Csoportos rendszerű javítás
9. ábra

Forrás: http://www.itechnews.net/wp-content/uploads/2008/04/bmw-m3-v8-engine.jpg

Csoportos rendszerű javítás mint tárgyi csoportosítású rendszer alapja a javítás tárgya (csoporttechnológiai rendszer). Azonos vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek, alkatrészcsoportok, részegységek, fődarabok javítására szervezett termelő egység. Csoportos rendszerű javítás szervezhető motorok javítására, rugójavításra, fékszerkezet javításra stb.

4. Karbantartási folyamat jellemzői

A karbantartási folyamat ábrázolására kiválóan alkalmas a kétállapotú hibamodell. A modell szerint az adott eszköz állapota egy bináris változó (1=jó, 0=nem jó). Természetesen a működés állapotjellemzői nem minden esetben diszkrét bináris függvény szerint alakulnak, pl.: kopás. Ebben az esetben a meghibásodás időpontja alatt a folyamatos állapotváltozó megfelelőségi határérték átlépési időpontja, vagy a hiba detektálásának időpontja.

Rajzolja le a kétállapotú hibamodell ábráját!
Jegyezze meg az egyes rövidítések (MTFF, MTTR, MTTF, MTFB) fogalmát! Törekedjen arra, hogy az ábrán be tudja jelölni ezeket az értékeket!
Kétállapotú hibamodell
10. ábra

Javaslatok a rövidítések tanulásához:

  • Figyelje meg, hogy csak egyetlen rövidítés végződik R-betűre, ez a javításra (repair) utal. Ez tehát arra az időszakra vonatkozik, amikor a gép nem jó.
  • Az egyetlen rövidítés, ami FF-re végződik (First Failure=első hiba) csak az első nyílhoz tartozhat.
  • Az egyetlen B betűt tartalmazó rövidítés két másik mennyiség összege, ez csak a "nem jó" és a "jó" állapot idejének összege lehet.

Javasoljuk, hogy először párosítsa az ábra egyes szakaszaihoz a magyar fogalmat, majd ezután tanulja meg az angol kifejezések rövidítéseit.

MTFF (Mean Time to First Failure): Az üzembe helyezést követő első meghibásodás várható ideje (a kezdettől az első hibáig tartó hibátlan működés várható hossza). Sok gyakorlati esetben az első hibáig várható idő különbözik a későbbi javításokat követő hibamentes működési időtől, ezért szokás az MTFF-et megkülönböztetni a következő MTTF jellemzőtől.

MTTR (Mean Time To Repair): A hiba észlelésének, kivizsgálásának és javításának az összesített várható ideje.

MTTF (Mean Time To Failure): Javítás utáni üzembehelyezéstől a következő meghibásodásig eltelt várható idő. Tapasztalati alapon általában a javítások utáni hibamentes működés ideje csak kis mértékben (vagy egyáltalán nem) függ attól, hogy hányszor javították már a rendszert.

MTBF (Mean Time Between Failures = MTTF + MTTR): Egy működési és állási fázis várható ideje, azaz két meghibásodás között várhatóan eltelő idő. Gyakorlatilag a rendszer ciklusideje a meghibásodások szempontjából.

Jegyezze meg, mit érünk rendelkezésre állási tényezőn.

Rendelkezésre állási tényező (Availability): A rendelkezésre állási tényező a helyes működés ideje a teljes üzemidőhöz viszonyítva. Azt fejezi ki, hogy egy véletlenszerű időpontban a rendszer mekkora valószínűséggel működik jól.

A= MTTF MTBF = MTTF MTTF+MTTR

A fenti képletből is látszik, hogy a rendszer rendelkezésre állását úgy növelhetjük, hogy az MTTR értékét csökkentjük. Ezt el lehet érni a javítási folyamat a felgyorsításával, illetve ha a hibát időben, akár még a keletkezése előtt detektáljuk. Növelhető még a rendelkezésre állás a rendszer megbízhatóságának növelésével.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az igaz állítást!
Saját karbantartás az, amikor az üzemeltető saját szakemberei tartják karban a más vállalatnál levő eszközöket.
Saját karbantartás az, amikor az üzemeltető saját maga finanszírozza a karbantartást.
Saját karbantartás az, amit az üzemeltető maga végez.
Saját karbantartás az, amikor az üzemeltető saját szakemberei a saját telephelyén tartják karban más vállalat eszközeit.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Nagy- és kisvállalatokra egyaránt jellemző, hogy az üzemfenntartás önálló gyáregység, az egyes tevékenységi körök pedig külön szervezeti egységet alkotnak.
Azokra a karbantartási műveletekre előnyös külső megbízást adni, amelyek főként szabványosítható lépéseket igényelnek.
3. Jelölje meg az alábbiak közül a saját javításra igaz állításokat!
Lehetőség van korszerű javítási technológiák bevezetésére.
A javítást végző szakemberek a hibaelhárítást rendkívüli esetekben gyorsan megkezdhetik.
Kis mennyiségű tartalék alkatrészt igényel.
A javító szakemberek egy-egy géptípus jellegzetes hibáit kevésbe ismerhetik meg.
Nem biztosítható a karbantartási tevékenység megfelelő termelékenysége.
4. Jelölje meg az alábbiak közül a szakosított javításra igaz állításokat!
Hasonló típusú gépek javítását célszerű ezzel a módszerrel végezni.
A javítási feladatokra nem érdemes részletes technológiákat kidolgozni.
A javítási műveletek begyakorlottsága javítja a munka minőségét.
Különleges berendezések, gépek, mérőműszerek gazdaságos alkalmazását teszi lehetővé.
5. Jelölje meg, melyik javítási módra igaz az alábbi állítás!
"Azonos vagy hasonló technológiával készülő alkatrészek, részegységek javítására szervezett termelő egység."
Állóhelyes javítás szakosított munkahely nélkül.
Állóhelyes javítás szakosított munkahellyel.
Szalagszerű javítás.
Műhelyrendszerű javítás.
Csoportos rendszerű javítás.
6. Jelölje meg, melyik javítási módra igaz az alábbi állítás!
"A javítandó szerkezetek folyamatosan vagy megfelelő ütemidő szerint, gyakorlatilag megszakítás nélkül haladnak a következő ütemálláshelyre."
Állóhelyes javítás szakosított munkahely nélkül.
Állóhelyes javítás szakosított munkahellyel.
Szalagszerű javítás.
Műhelyrendszerű javítás.
Csoportos rendszerű javítás.
7. Jelölje meg, melyik állítás igaz a műhelyrendszerű javításra!
Tárgyi csoportosítású rendszer, alapja a javítás tárgya.
Azonos vagy hasonló technológiai műveletek elvégzésére alkalmas gépek, munkahelyek helyileg és szervezetileg elkülönülten vannak csoportosítva.
Az ütemenkénti munkahelyeket egy, vagy több szerelő útvonalon, a javítástechnológia sorrendjében helyezik el.
Ha különböző szakemberek munkájára van szükség, akkor ezek mennek egyik javítandó szerkezettől a másikig, magukkal víve a szükséges szerszámokat, készülékeket.
8. Jelölje meg, melyik állítás igaz az állóhelyes, szakosított munkahely nélküli javításra!
Tárgyi csoportosítású rendszer, alapja a javítás tárgya.
Azonos vagy hasonló technológiai műveletek elvégzésére alkalmas gépek, munkahelyek helyileg és szervezetileg elkülönülten vannak csoportosítva.
Az ütemenkénti munkahelyeket egy, vagy több szerelő útvonalon, a javítástechnológia sorrendjében helyezik el.
Ha különböző szakemberek munkájára van szükség, akkor ezek mennek egyik javítandó szerkezettől a másikig, magukkal víve a szükséges szerszámokat, készülékeket.
9. Párosítsa az alábbi fogalmakat az ábra jelöléseihez! Írja be a megfelelő betűt a mezőkbe! (A négy betűből hármat kell beírnia!)



Két meghibásodás között várhatóan eltelő idő (MTBF):
A hiba észlelésének, kivizsgálásának és javításának az összesített várható ideje (MTTR):
Javítás utáni üzembe helyezéstől a következő meghibásodásig eltelt várható idő (MTTF):

10. Jelölje meg, mit érünk rendelkezésre állási tényezőn!
A hibajavítás ideje a helyes működéshez viszonyítva.
A helyes működés üzemideje a hibajavítás idejéhez viszonyítva.
A helyes működés ideje a teljes üzemidőhöz viszonyítva.
A hibajavítás ideje a teljes üzemidőhöz viszonyítva.