KURZUS: Ellátási lánc menedzsment

MODUL: III. modul: City-logisztika

11. lecke: City-logisztika

Tanulási útmutató
Tevékenység
  • jegyezze meg, hogy várhatóan milyen tényezőkben fog megnyilvánulni az áruszállítási igények változása; fogalmazza meg egy-egy mondatban ezen tényezők lényegét;
  • fogalmazza meg, mi jellemzi a városi ellátásra szakosodott logisztikai szolgáltatásokat;
  • fogalmazza meg, mit értünk boltra szállításon;
  • fogalmazza meg, mi a hátránya annak, ha sok termelővel kötnek boltra szállítási szerződést;
  • fogalmazza meg, mely tényezők hátráltatják a logisztikai outsourcing-ot;
  • fogalmazza meg, milyen problémát jelentenek a futárszolgálatok autói a közlekedésben;
  • állítsa sorrendbe az integrált közlekedési koncepció által megoldandó problémákat;
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • az áruszállítási igények várható változására vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • a városi ellátás logisztikájára vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • felsorolásból ki tudja választani a boltra szállítás fogalmát;
  • a boltra szállítás és a közlekedés összefüggésére vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • sorrendbe tudja állítani az integrált közlekedési koncepció által megoldandó problémákat;
Tananyag
1. Az áruszállítási igények várható változásai

A termelési rendszerek globalizálódása

Jegyezze meg, hogy várhatóan milyen tényezőkben fog megnyilvánulni az áruszállítási igények változása! Fogalmazza meg egy-egy mondatban ezen tényezők lényegét!
1. ábra

Forrás: http://www.s-kilci.com/basitgonder/siteresim/logistic-solution.jpg

Napjaink kérdése elsősorban már nem az, hogy az árut el lehet e szállítani egyik helyről a másikra, hanem az, hogy ez a feladat milyen költséget jelent. Ez a tény a jövőre nézve a piacok kiszélesedését és a hagyományostól eltérő feladatok arányának növekedését jelenti. Mivel ez a különleges technikai megoldások megjelenését vonja maga után, a településen belüli szállítási technológiának fel kell készülni ezek fogadására.

A termékféleségek számának növekedése

2. ábra

Forrás: http://cyberpress.sopron.hu/showbinary.php/tesco3.jpg

A piacok globalizációjával és a technológiák fejlődésével arányosan a jövőben is számolni kell a választék további bővülésével, figyelembe véve azonban hogy ez a tény ellentmond az áruszállítás egységesítési törekvéseinek. A távolsági áruszállításban ez az ellentét feloldható különféle egységrakomány képzési módszerekkel, azonban a településen belüli áruszállításban az egységek felbontása elkerülhetetlen.

A küldemények nagyságának csökkenése

3. ábra

Forrás: http://www.dezeen.com/wp-content/uploads/2009/04/taf_soft_parcel_07_sq.jpg

Ez a tényező jellegzetesen a városi áruszállításban jelentkezik. A termékskála bővülése és a szolgáltatási szint emelésére irányuló törekvések egyre gyakrabban szorítják háttérbe a gazdasági és hatékonysági szempontokat, ami a kapacitáskihasználás további romlásához vezet, hisz a járműállomány összetétele csak korlátozott mértékben képes követni az ilyen irányú igényeket.

A szállítások gyakoriságának növekedése

4. ábra

Forrás: http://comps.fotosearch.com/comp/UNN/UNN590/delivering-package-van_~u27262497.jpg

Figyelembe véve a küldemények nagyságának csökkenésére vonatkozó fenti megállapítást egyre több árut kell szállítani egyre kisebb küldeményekben, aminek egyenes következménye a gyakoriság növekedése.

A Just In Time elvű ellátási és termelési stratégia térhódítása

5. ábra

Forrás: http://digital-magic.tv/digitalplanet/images/screenshots/JIT.jpg

A JIT (éppen a megfelelő időben) elv alapgondolata az átmeneti raktározás minimális értékre csökkentése a termelési folyamat és a szállítás időbeli koordinálásával. A JIT rendszerben a beszállítás, a termelési folyamat és a kiszállítás olyan láncolatot képez, ahol bármely láncszem elszakadása a teljes folyamat felborulását eredményezheti. Az áruszállítás egyik feladata a jövőre nézve az időbeli megbízhatóság növelése, így a termelés folyamatosságának fenntartása fontosabb lehet, mint az adott szállítás nyeresége. A gazdaságosság és a megtérülés ezért a JIT rendszerekben csak hosszabb időszak vizsgálata esetén értelmezhető.

A logisztikai szolgáltatások iránti igények növekedése

6. ábra

Forrás: http://www.laneyduke.com/images/homepagegraphic.jpg

A gazdasági szereplők piaci viselkedésében megfigyelhető tendencia, hogy a hatékonyság növelése érdekében a szállítási tevékenységük támogatása érdekében egyre gyakrabban vesznek igénybe egyéb logisztikai szolgáltatásokat és ezzel a jövőre nézve is számolni kell.

A szállítás minőségével szemben támasztott igények növekedése

7. ábra

forrás: http://www.clean-techshop.hu/uploads/szallitas.jpg

A logisztikai szolgáltatások körének bővülésével párhuzamosan természetesen figyelembe kell venni a szolgáltatásokkal szemben támasztott minőségi követelmények emelkedését is.

2. A korszerű logisztikai rendszereket használó nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gyakorlata

A hazai, ezen belül a fővárosi és környéki áruszállításokban a külföldi és nemzetközi nagyvállalatok rendelkeznek elsősorban kiterjedt korszerű logisztikai rendszerrel, minél hatékonyabb vállalati működés érdekében.

8. ábra

Forrás: http://media.maersk.com/en/ImageGalleries/Shipping/Pages/LaemChabangTerminal2.aspx

Fogalmazza meg, mi jellemzi a városi ellátásra szakosodott logisztikai szolgáltatásokat!

A mai magyar logisztikai szolgáltatók piacán a városi ellátásra szakosodó szervezetek még nem jelentek meg. A nemzetközi tendenciákat egy-egy külföldi tulajdonban lévő bolthálózat, vagy élelmiszergyártó követi, s a máshol már integrált rendszerek egy-egy elemét alkalmazza. Ilyenek az információ-technológia kínálta lehetőségek közül az áru vonalkódos követése, a kiszállítást végző járművekkel történő folyamatos kapcsolattartás, az útvonal-tervezéshez használt optimalizáló programok.

Fogalmazza meg, mit értünk boltra szállításon!

Van példa a visszáru (göngyöleg) szállításához a helybiztosítás tervezésére, és szintén csak elemeiben, de megjelenik a városi boltokban - ahol szűk a raktárterület- a boltra szállítás (a termelőtől közvetlenül a boltba kerül az áru, közbenső raktározás nélkül), ami a polcra-szállítást megelőző fejlődési szakasz.

A probléma ezeknél a pozitív példáknál, hogy csak részenként jelennek meg a nagyobb nemzetközi háttérrel rendelkező hálózatoknál. A példák egyedi jellegűek, s a pozitív gyakorlat messze nem általános.

9. ábra

Forrás: http://img.interia.pl/wiadomosci/nimg/Sprawa_podsluchu_jaw_546928.jpg

Fogalmazza meg, mi a hátránya annak, ha sok termelővel kötnek boltra szállítási szerződést!

A készletezést kizáró kereskedelem például egyre gyakrabban köt a termelővel boltra (áruházra) történő szállítási szerződést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahány termék, termékcsoport, vagy gyártó, annyi fuvar jelentkezik. Ez különösen a szűk belvárosi utcákban jelent problémát.

Fogalmazza meg, mely tényezők hátráltatják a logisztikai outsourcing-ot!

Ma még általános idegenkedés tapasztalható a szállító alvállalkozók bevonásával (logisztikai outsourcing) kapcsolatban is. Ennek csak egyik magyarázata az, hogy nincs e feladatra szakosodott vállalkozás, tehát nincs megbízható logisztikai szolgáltató. A másik ok a gazdaságosság körül kereshető, de a márkás termék saját kiszállítója esetén a kocsiflotta városi forgalomban való részvételének reklám-értéke sem elhanyagolható.

A hazai képből megállapítható, hogy még nincs egy orientáló értékstruktúra, amit a jelenlegi viszonyok mellett csak gazdasági szabályozókkal lehet befolyásolni. Ennek kialakítását szolgálhatja a rakodási engedélyek kiadását megalapozó új elvek megfogalmazása, valamint a szállítási szövetségek létrejöttére kényszerítő szabályok kidolgozása.

10. ábra

Forrás: http://www.shopsland.org/wp-content/uploads/buying-online-tips.jpg

Fogalmazza meg, milyen problémát jelentenek a futárszolgálatok autói a közlekedésben!

Figyelmeztető jelenség, hogy az internetes vásárlók logisztikáját már erre specializálódott futárszolgálatok teljesítik, amelyek szállítóeszközei a célhoz legközelebb állnak meg, s bár csak néhány percre, de szabálytalanul a folyamatos közlekedést akadályozva. A jelenség már jól megfigyelhetővé vált a 2000. évi karácsonyi kiszállítások kapcsán, de rendszeresnek tekinthetők a néhány percre akadályt jelentő DHL, vagy TNT feliratú gépkocsik szabálytalankodásai.

11. ábra

forrás: http://digitalpikeys.com/oscommerce/images/dhl.jpg

Az internetes kereskedelem szezonális jelenségei még nem állandósulnak, az előrejelzések szerint a könyv és CD kereskedelemtől eltekintve más árucsoportokban még egy-két évig nem kell tömeges kiszállítási problémákat megoldani. A közlekedés-szervezésnek tehát e tekintetben még van ideje, de a csomagküldők tapasztalatából tanulva már most készülni kell az egy-két éven belül e téren is megjelenő problémák megoldására.

3. A city-logisztika kibővített fogalma - Integrált Közlekedési Tanács
Állítsa sorrendbe az integrált közlekedési koncepció által megoldandó problémákat!

Kibővített fogalma szerint a logisztika az emberek, áruk és járművek mozgatásának művészete. A jövő közlekedése olyan kell legyen, amely mindenki számára előnyöket hoz. Egy integrált közlekedési koncepció a rendelkezésre álló teljes útterület felhasználásánál a gyalogos közlekedés igényéből indul ki, ezt követi a tömegközlekedés összehangolt fejlesztésének koncepciója majd a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve a járműközlekedés, ezen belül pedig az áruszállítás problémája következik.

A közlekedési koncepció megvalósítása érdekében egyik követésre érdemes jó példa az angol gyakorlat. A vonatkozó döntés szerint az országos közlekedéspolitikai koncepció megvalósításának elősegítése integrált közlekedési bizottságot (tanácsot) kell létrehozni országos, regionális és helyi szinten.

Az Országos Tanács a mindenkori kormány független tanácsadója az integrált közlekedéspolitika megvalósításában a fenntartható közlekedés feltételeinek biztosításában. A megvalósíthatóságot több tényező függvényében vizsgálja (egyebek között):

  • az utazási szokások megváltoztatása (amivel csökkenthető az utak zsúfoltsága és levegő szennyezése, amihez megfelelő díjszabásokat kell bevezetni),
  • olyan irányelvek kibocsátása, amelyek komplex gazdasági szabályozókban jelennek meg, s amelyek befolyásolják a tisztább üzemanyag-előállítást, a hatékonyabb járműválasztást, az ezek szellemében alakítható vállalati gépkocsi flottákat stb.,
  • megfelelő időhorizontra üzemanyagokra, gépkocsikra új szabványok bevezetése a levegőminőség javításának célzatával,
  • a tervezés módszerének javítása ezen belül új politikai irányelveknek megfelelő fejlesztési terveket kell kidolgozása.
  • a végrehajtás ellenőrzésének javítása elsősorban az utakon zajló közlekedési viszonyok mérésével,
  • a kiértékelési módszerek javítása, amihez megfelelő közlekedési, szállítási hatáselemzéseket kell készíteni, a hatások mérhetőségét biztosítani kell, és a mérések alapján minősíteni a szabványok és tervek teljesítések szintjét,
  • az áruszállítás fejlesztése érdekében a gazdasági szabályozók, a díjkiszabások és az adózás fokozott használata,
  • elemzések készítése az áruszállítás várható változásainak környezetre gyakorolt hatásától;
  • a vasúti szállítások arányának fokozása, feltételeinek javítása
  • az áruszállítási iparágban az integrációs elvek érvényesülésének elősegítése, amelyet elsősorban az úthasználati politikákkal célszerű befolyásolni;
  • a zaj és más zavaró tényezők csökkentése érdekében fokozott figyelem fordítása a gépjárművezetők továbbképzésére;
  • a városi áruszállítás jobb megtervezése érdekében támogatni kell minden olyan helyi hatóságtól származó kezdeményezés támogatása, amely egy minőségi együttműködéshez vezethet a logisztikában résztvevő szereplők között, az újabb együttműködési lehetőségek folyamatos elemzése és azok bevezetésének elősegítése.

Regionális szintű integrált közlekedési tanács feladata a fenntartható közlekedés állapotterveinek és koncepciójának megvalósulását elősegíteni nagyvárosok és vonzáskörzetük integrált közlekedésfejlesztése ill. közlekedés üzemeltetése során. Ezen a szinten kerül előtérbe az ún. minőségi együttműködés, amelynek során a nagyvárosi és helyi önkormányzatok és más hatóságok, az üzleti és szolgáltató közösség, az utas- és áruszállításban résztvevő szereplők, a lakosság és a különböző környezetvédelmi csoportok és civil szerveződések közötti együttműködést kell magasabb szintre emelni egy "élhetőbb" város érdekében. Ilyen tanács feladatainak, összetételének, munkamódszerének meghatározása átfogó, a közlekedés egészére kiterjedő logisztikai koncepció kimunkálása illetve a megvalósítás feltételrendszerének meghatározása a jövő ma még nehezen pontosítható feladata.

A közlekedési tervek hatékonyságának értékelésénél olyan új szempontokat lehet javasolni bevezetésre, ami abból indul ki, hogy kié a város. Akié a város, azé a gazdaságosság problémája is. Elég itt csak arra a hatásra utalni, amelyet a közlekedés környezetszennyezése okoz az élővilágra, s különösen az emberekre, de az épített környezetre is. Ezek a szempontok egy integrált közelítésmód nélkül nehezen érvényesíthetők s a tervek értékelésekor csak részérdekek figyelembe vételére kerül sor. Az alternatív forgatókönyveknek ilyen szemléletű komplex hatásvizsgálatokkal kell kiegészülniük, ami bizonyos területeken még kutatások elvégzését is feltételezi.

Az integrációnak forrás szempontjából is meg kell jelennie. A jelenlegi helyzet felmérésekor tudni kell, hogy melyek a központilag támogatott beruházások s melyek a vállalkozói fejlesztések, s meg kell próbálni elérni a két forrás valamilyen szinten történő összehangolását. A koordinált forrásfelhasználás keretében érvényesíthetők olyan városi prioritások, amelyek már ma is megjelennek egyes logisztikai fejlesztési programokban.

Jelenleg nincs olyan eszköz, amely lehetőséget kínálna a közpénzek és vállalkozói források kombinálására. Ki kell dolgozni azokat az ösztönzőket, amelyek lehetővé teszik a forráskoordinációt a közlekedés és szállítás összefüggésében, azaz egy magasabb szintű (integrált) logisztikai koncepció szellemében. Itt ismét hangsúlyt célszerű helyezni arra, hogy az áruszállítás és a közlekedés (legyen az tömegközlekedés vagy egyéni gépkocsi-használat) egyazon úthálózaton bonyolódik. A hangsúly ebben az összefüggésben az adott úthálózaton van, amelyet mint egészet kell kezelni.

Attól függetlenül, hogy a logisztikát az ellátással foglalkozó (elosztó, gyűjtő) cégek vagy a forgalomszervezők, netán a lakosság szempontjából nézzük, végül is mindenkinek egy véges úthálózat különböző szempontú felhasználásáról kell képet, véleményt alkotni, esetenként döntést hozni.

Nem véletlen tehát, hogy az integráció magasabb szintjén végül is a közlekedés jelenik meg, mint integráló koncepció, ezen belül is a riói konferencia óta egyre erősödő és a fenntartható fejlődéshez igazodó fenntartható közlekedés fejlesztési stratégiája. Mindez persze igazodik a fenntartható város koncepciójához is, amelyre ENSZ és uniós programok is létrejöttek már, s amelyek értelemszerűen tartalmazzák a fenntartható közlekedés koncepcióját is.

Egy város a népesség egy csoportjának lakó és/vagy munkahelye: élettér. Mint ilyen, oly módon kell alakítani, hogy

  • az ott lakók és oda bármilyen okból látogatók mozgása, valamint
  • az élettér működőképességéhez szükséges kereskedelmi termékek, áruk és szolgáltatások rendeltetési helyükre történő szállítása egyidejűleg biztosítható legyen.

Ezért a városi logisztika más és több, mint közlekedés + szállítás, ami a fizikailag szűk tér miatt speciális problémákat vet fel és megoldásokat igényel. Fokozott hangsúlyt kap az a tényező, hogy a népesség mobilitása és az áruk mozgatása ugyanazon a szűk területen történik, s a korszerű megoldások egy eddig hallgatólagos korlátozó feltételt - a környezetvédelem szorosan összefüggő ügyét is - fokozottan előtérbe helyezik.

Egy, a fentiek szellemében megfogalmazott, meglehetősen komplex célrendszer megvalósítása részcélok szerint csak részmegoldásokat eredményezhet, ami a fő cél igazi elérését megnehezíti és késlelteti.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz az áruszállítási igények várható változására!
A termelési rendszerek globalizálódása.
A termékféleségek számának növekedése.
A küldemények nagyságának növekedése.
A szállítások gyakoriságának csökkenése.
A Just In Time elvű ellátási és termelési stratégia térvesztése.
A logisztikai szolgáltatások iránti igények növekedése.
A szállítás minőségével szemben támasztott igények növekedése.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az áruválaszték bővülése miatt a településeken belüli áruszállításban az egységcsomagok alkalmazása egyre kevésbé lesz megoldható.
A városi áruszállításban folyamatosan nőni fog a küldemények nagysága.
A Just In Time szemlélet térhódítása miatt a termelés folyamatosságának fenntartása fontosabb lehet, mint az adott szállítás nyeresége.
A termelő vállalatok várhatóan egyre nagyobb mértékben saját maguk oldják meg szállítási feladataikat.
3. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igazak a városi ellátás logisztikájára!
A városi ellátásban a nemzetközi tendenciákat csak egy-egy külföldi tulajdonban lévő bolthálózat követi.
A külföldi tulajdonban levő bolthálózatok egy része komplett logisztikai rendszereket alkalmaz.
A legtöbb cég alkalmazza a vonalkódos árukövetést.
A városi boltok egy részében megjelenik a boltra szállítás.
4. Jelölje meg, mit értünk boltra szállításon!
Egy adott jármű csak egyféle árut szállít a boltba.
Az áru a termelőtől közvetlenül a boltba kerül.
A járműről közvetlenül a bolt polcaira kerül az áru.
A boltba történő szállítást a termelő végzi.
5. Döntse el, hogy az alábbi mondat tagmondatai igazak vagy hamisak, illetve hogy van-e összefüggés a tagmondatok között!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A boltra történő szállítás növeli a bolt környékének forgalmát, mert ekkor minden termék, vagy termékcsoport külön fuvarral érkezik a boltba.
ABCDE
6. Állítsa sorrendbe az integrált közlekedési koncepció által megoldandó problémákat!

1.
2.
3.
4.